Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Rossz hír Schrödertôl

Románia és Bulgária uniós csatlakozásának idôpontja egy évvel kitolódhat, idézi a Deutsche Welle Románia honlapja Gerhard Schröder német kancellár keddi kijelentését. Schröder meggyôzôdését fejezte ki, hogy Románia és Bulgária tagja lesz az európai közösségnek, akkor is, ha a csatlakozást egy évvel elhalaszthatják. Egy Bielefeldben zajlott tanácskozáson Schröder utalt az EU bôvítési terveire és hangsúlyozta, az Iránnal fennálló nézeteltérések fokozódását szem elôtt tartva komolyabban kell kezelni Törökország csatlakozási tárgyalásainak kérdését. Hosszú távon a kancellár úgy értékeli, hogy Horvátország is az EU tagja lesz, azzal a feltétellel, hogy az ország politikai tényezôi fogadják el a szorosabb együttmûködést a Nemzetközi Büntetôbírósággal.

A Legfelsôbb Bírói Tanács szerdán egyhangúlag jóváhagyta Dan Morar kolozsvári ügyész kinevezését az Országos Korrupcióellenes Ügyészség élére. A Monica Macovei igazságügyi miniszter által javasolt ügyészt a Legfelsôbb Bírói Tanács ügyészi osztályán hallgatták meg. A miniszter egy nappal korábban közölte, a többi megüresedett poszt betöltésére egy hónap múlva születnek javaslatok, egy minden ügyész számára hozzáférhetô válogatás nyomán. Szeptemberig kinevezik azokat a személyeket, akik ideiglenesen vezetik majd a Korrupcióellenes Ügyészség osztályait, valamint a Legfelsôbb Bíróság keretében mûködô Szervezett-bûnözés- és Terrorizmusellenes Fôosztályt. A 38 éves kolozsvári Daniel Marius Morar neve már akkor felmerült az Országos Korrupcióellenes Ügyészség fôügyészeként, amikor elôször került napirendre az intézmény vezetôsége leváltásának lehetôsége.Monica Macovei igazságügyi miniszter a múlt héten javasolta a Korrupcióellenes Ügyészség hat ügyészbôl álló vezetôségének leváltását.

Aktuális

Évek óta írunk, esztendôk óta tudósítunk a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház épületének szinte katasztrofális állapotáról. Megpróbáltunk figyelmet fölkelteni, a köz tudomására hozni az áldatlan helyzetet, a leírt szavak azonban pusztába kiáltottaknak bizonyultak. Az esô beesett, a tetôzet repedezett, a színpadon, öltözôkben, nézôtéren hideg volt télen és meleg nyáron, hogy a parkot, az újdonsült, grandomán "Mûvészetek terét" és annak mûalkotásait ne is említsük. Ez utóbbit úgy-ahogy rendbe tették, legalább a homlokzat elôtti részen (turista hátra úgy sem merészkedik egy-két bokaficam után), a szökôkutat (kétes minôségû) munkával felújították, bizonyítandó, hogy lám-lám, milyen jó városgazdák is vagyunk. A színháznak azonban nem adtak szinte egy vasat sem. Sem az épületre, sem a logisztikai felszerelésekre, éljen meg ahogy tud, ugyan mióta van olyan Marosvásárhelyen hogy kultúra, és mi a bánat az, hogy Székely Színház? Az állapot pedig romlott és romlott, a javítás lehetôségének halvány reménye csak akkor kopogtatott, amikor az intézet visszakerült az kulturális minisztérium fennhatósága alá. Kárp György ügyvezetô igazgató elmondta: a hétnél is több szûk esztendô után most végre nekifoghattak-nekifoghatnak az érdemi javítási munkálatoknak. A tetôt helyrepofozták, elkészültek a további javítások megvalósíthatósági tanulmányai, amelyet hamarosan jóváhagy a minisztériumi vizsgálóbizottság. Amikor ez megtörténik, elküldik az intézménynek kiutalt húszmilliárd lejt. Ez régi álom megvalósítására, a saját hôközpont felszerelésére, plusz bizonyos javításokra lesz elég. Az ügyvezetô igazgató reménykedik, hogy szeptember-október körül elkezdôdhetnek a munkálatok, de addig is van amit várni. A jóváhagyás és a pénz megérkezte után írhatnak ki versenytárgyalást a kivitelezô cégek részére. A hôközpont azonban nem minden. Sürgôs javításra szorul a nagyterem húzóberendezése, újra kellene deszkázni az egyre romló állapotú nagyszínpadot és a kistermet is át szeretnék alakítani, központi lejárót építeni a széksorok közé. Minderre körülbelül százmilliárd lejre lenne szükség. Kérdésünkre, hogy mindez mégis mikor, megtudtuk: úgy öt éven belül, amennyiben évenként küldik a húszmilliárdot. Tehát még öt év... Sok idô, de amennyiben ismerjük a múltbéli történéseket, illetve nem történéseket, már nem is tûnik soknak. Inkább kevésnek. Hiszen legkevesebb tizenegy éve küzd a színház anyagi gondokkal, romló állapotú épülettel. Minden relatív, így az öt év hosszúsága is, amely ez esetben bizony rövid idôtartam. Lehet kezet tördelni és reménykedni: nehogy az illetékesek is így gondolják...

A hozzáadottérték-adó szintjének emelése a legmegfelelôbb módszer arra, hogy a költségvetési bevételek növekedjenek a jövô évtôl, nyilatkozta szerdán a Mediafaxnak Ionut Popescu pénzügyminiszter. "Az egységes adókulcs bevezetése helyes lépésnek bizonyult és kezdenek megmutatkozni az eredményei. Ezért úgy gondolom, hogy a héaemelés a legjobb, talán az egyetlen megoldás", mondta Popescu. A Pénzügyminisztérium becslései szerint a héa szintjének 19-rôl 22 százalékra emelése mintegy 35.000 milliárd lejjel, azaz egymilliárd euróval növelné a költségvetési bevételeket. Ugyanakkor a magasabb héa mérsékelné a hazai fogyasztást. "Kockázatos dolog a fogyasztás csökkentésérôl beszélni egy még szegény országban. A héaemelésnek minden bizonnyal meglesz a társadalmi következménye. Az a kérdés, hogy mit akarunk: gazdasági szempontból helyes döntéseket hozni, vagy pillanatnyi tapsot" - tette hozzá a pénzügyminiszter.Ionut Popescu hozzáfûzte, a héaemelés jóváhagyása esetén nagy az esélye annak, hogy a Nemzetközi Valutaalap vezetôsége rábólint a járulékos memorandumra.

Moszkvában megverték a lengyel nagykövetség másodtitkárát, Marek Rzeszutát szerdán. A lengyel külügyminisztériummal történt konzultáció után Stefan Meller nagykövet azonnali találkozót követelt Valerij Loscsinyin orosz külügyminiszter- helyettestôl.

Három nap leforgása alatt másodszor fordult elô, hogy a lengyel nagykövetség valamely munkatársát ismeretlenek bántalmazták az orosz fôvárosban. Vasárnap délelôtt a külképviselet információs részlegének alkalmazottját, a diplomata státussal nem rendelkezô Andrzej Uriadkót verte meg két ismeretlen, oroszul beszélô férfi. Kedden pedig bombariadót kellett elrendelni a képviseleten egy ismeretlen telefonáló fenyegetése miatt.

A nagykövetség másodtitkárát helyi idô szerint 13 óra körül a külképviselettôl 10 percnyi gyaloglásra fekvô Tyisinszkaja téren támadta meg egy ismeretlen, ököllel fejbe vágta, majd megrugdosra a földre zuhant diplomatát. A támadást közelrôl végignézte három férfi, de nem léptek közbe, majd a verekedôvel együtt távoztak a helyszínrôl.

A diplomata elgyalogolt a nagykövetségig, és segítséget kért az ott posztoló rendôrtôl, aki mentôt hívott. A Botkin kórházba szállított diplomata mellkasán erôs zúzódások, végtagjain horzsolások keletkeztek, s az orvosok szerint valószínûleg agyrázkódást szenvedett.

A történtek miatt a lengyel nagykövetség újabb diplomáciai jegyzéket készít elô. "Nem értjük a történteket, s erôsen nyugtalanít bennünket a munkatársak biztonsága" - mondták az Interfaxnak a nagykövetségen.
Stefan Meller nagykövet azonnali találkozót követelt a Szergej Lavrov külügyminisztert helyettesítô Valerij Loscsinyintôl.

Az orosz külügyminisztériumban jelenleg tanulmányozzák a helyzetet, s az összes információ begyûjtése után állásfoglalást tesznek közzé. Az illetékes kerületi ügyészség könnyû testi sértés gyanújával már megindította a bûnvádi eljárást ismeretlen tettes ellen.

Tomasz Klimanski lengyel fôkonzul az Uriadkóval történt eset után, hétfôn diplomáciai jegyzéket nyújtott át az orosz külügyminisztériumban, amely sajnálatosnak nevezte a történteket, és ígéretet tett a követség és munkatársai biztonságának megerôsítésére.

A lengyel külügyminisztérium és a nagykövetség akkor huliganizmusnak minôsítette a támadást, s úgy vélte, hogy az nem áll összefüggésben a Varsóban megvert orosz diplomatagyerekek esetével. Július 31-én lengyel bôrfejûek csoportja összeverte és kirabolta orosz, illetve kazah diplomaták négy gyermekét. Moszkva bocsánatkérést, anyagi jóvátételt és a tettesek elfogását követelte. A lengyel külügyminisztérium mély sajnálkozásának adott hangot, de bocsánatkérésre nem volt hajlandó az általa bûncselekménynek és nem politikai indíttatású támadásnak minôsített ügy miatt.

Iráni level az EU-nak

Elemzôk szerint súlyos diplomáciai viszályról tanúskodik az Európai Uniónak küldött iráni levél.

Sértôek és megsértik a nemzetközi jogot az Európai Unió azon erôfeszítései, amelyekkel megpróbálja kimozdítani a holtpontról az iráni nukleáris programról folyó vitát - fogalmazott az iráni vezetés az EU tárgyalóinak küldött levelében.

A dokumentumot hétfôn nyújtották át Franciaország, Nagy-Britannia, valamint Németország teheráni nagykövetének. Ebben a vallásos politikai vezetés elutasította az Irán hosszú távú civil nukleáris programját támogató európai javaslatokat.

"Összefoglalva elmondható: a javaslat rendkívül hosszú az Iránnak szóló követeléseket illetôen, és túlságosan rövid az Irán számára nyújtott ajánlatokat illetôen. Az egyensúlyra való törekvésnek még a látszata is hiányzik" - áll a két oldalas iráni levélben. "Ez sértés az iráni nemzet számára, amiért a három európai uniós nemzetnek bocsánatot kell kérnie" - áll a levélben.

Elemzôk szerint a kemény hangvételû levél az ENSZ nukleáris ellenôreinek bécsi találkozója elôtt tovább mélyíti a két tárgyaló oldal közötti válságot. A találkozón mérlegelik, hogy Iránt hivatalos figyelmeztetésben részesítsék-e.

A közép-keleti országot már régóta azzal vádolják, hogy - állításaival szemben - nukleáris fegyverek elôállításán dolgozik. Az Európai Unió élén Nagy-Britannia, Franciaország és Németország tett kísérleteket arra, hogy rábírja Iránt, szüntesse be urán elôállító tevékenységét.

Az idei elsô félévben 890 millió euró közvetlen külföldi tôkebefektetés érkezett Romániába, 35 százalékkal több mint a tavalyi elsô félévben. A Ziarul Financiar szerdai jelentése szerint a legtöbb befektetés júniusban tôkeemelés révén érkezett, a hónapban újonnan létesült cégek össztôkéje elérte a 4,9 millió eurót. A befektetôk sorában az élen állnak az olaszok, akik 235 cégek alapítottak, a németek 121-et, a magyarok 69 új céget létesítettek júniusban. A befektetôk továbbra is leginkább az energiaiparban, az elektronikában, az elektromos háztartásigép-gyártásban, a kereskedelmi és banki szolgáltatásokban, a gyógyszeriparban, a fafeldolgozásban, a textil- és információtechnológiai iparágakban érdekeltek.

Hold körüli turistautat hirdetett egy amerikai magáncég, a kiruccanásra százmillió dollárért lehet jegyet váltani - olvasható a The New York Times szerdai internetes kiadásában.

A Space Adventures vállalat egy nappal azután jelenti be tervét, hogy kéthetes küldetésérôl biztonságban visszatért a Földre a Discovery amerikai ûrrepülôgép és hét asztronautája.

Az arlingtoni (Virginia állam) székhelyû cég - amely korábban már két "turistát" az ûrbe juttatott, és a napokban jelentette be, hogy a harmadik, aki októberben meglátogatja a Nemzetközi Ûrállomást, Gregory Olsen amerikai tudós, üzletember lesz - két embert kíván egy 10-21 napos Hold körüli utazásra küldeni. Az ûrutazás idôtartama a program függvényében változhat, nincs még eldöntve például, hogy az amatôr ûrhajósok ellátogatnak-e a Nemzetközi Ûrállomásra.

A Space Adventures az orosz ûrhatósággal közösen szervezi az utat, a tervek szerint a Szojuz ûrhajóval utazó turistákat egy orosz asztronauta fogja elkísérni.

Eric Anderson, a Space Adventures igazgatója azt mondta, hogy az útra már 2008-ban sor kerülhet. A cég ajánlatával kapcsolatban már többen érdeklôdtek, a világon 500 és 1000 közé tehetô azoknak az embereknek a száma, akik anyagilag megengedhetnek maguknak egy ilyen kalandot - tette hozzá.

A 65 éves Dennis Tito pénzember, aki az elsô ûrturista volt 2001-ben, azt mondta, fantasztikusnak találja a Hold körüli utazás ötletét, de kétséges, hogy vállalkozna-e rá. Hozzátette, ha fiatalabb volna és lenne rá pénze, gondolkodna a dolgon.

John Logsdon, a George Washington Egyetem ûrkutatási intézetének igazgatója szerint a Hold körüli út megvalósítható. Technikailag nincs akadálya, már csak egy olyan "ôrültet" kell találni, aki ennyi pénzért belevág - mondta.

Munkaerômozgás az EU-ban

Az Európai Polgári Akciószolgálat (ECAS) nevû brüsszeli polgárjogi szervezet vizsgálatában megállapítja, hogy nem igazolódtak a félelmek, hogy az unió új tagállamaiból kiáramló munkaerô elárasztja majd az EU régi tagállamait. Még abban a három uniós tagországban is töredékét teszi csak ki az új tagországokból érkezettek aránya az összes foglalkoztatottnak, amelyek nem vezettek be az új tagországokkal szemben foglalkoztatási korlátozásokat.

Négy millió lakosához viszonyítva Írországba érkezett a legtöbb új munkavállaló. A Brüsszelben nyilvánosságra hozott jelentés szerint Írországban az elmúlt hónapokban 85 ezer új társadalombiztosítási számot adtak ki - ebbôl 40 ezret lengyeleknek, 18 ezret litvánoknak, 9 ezret letteknek. A gyors gazdasági növekedést tapasztaló Írország már 2004 elôtt is ösztönözte a külföldiek munkavállalását, és az unió bôvítése elôtti öt évben 6250-rôl 47551-re növelte a kiadott munkavállalási engedélyek számát.

Nagy-Britanniában az unió 2004 május-1-jei bôvítése óta 175 ezer munkavállalót regisztráltak az új tagországokból, 82 százalékban 18 és 34 év közöttieket, döntôen egyedülálló férfiakat. 56 százalékban Lengyelországból, 15 százalékban Litvániából, 7 százalékban Csehországból és Szlovákiából érkeztek. Az újonnan érkezettek mindössze 0,4 százalékát teszik ki a foglalkoztatottaknak, és döntôen olyan szakmunkákat vállalnak, amelyekben Nagy-Britanniában hiány tapasztalható. Az ECAS megállapítása szerint különben a regisztráltak 40 százaléka az unió bôvítése elôtt is az országban dolgozott és pontosan nem tudni, vajon késôbb újonnan regisztrálták-e magukat, ebbôl következôen a brit adat a ténylegesnél nagyobb számot mutathat.

Svédország a harmadik ország, amely nem korlátozza a munkaerô beáramlását az új tagországokból. Pontos adatok nem állnak rendelkezésre, de a kiadott tartózkodási engedélyek 2004 május 1-je óta 70 százalékkal növekedtek a közép-és kelet-európai régiót érintôen. Tavaly 21 800 munkavállalási engedélyt adtak ki Svédországban összesen, döntôen itt is lengyeleknek, litvánoknak és letteknek.

Az ECAS jelentésében mindezek alapján megállapítja, hogy az EU bôvítésével kapcsolatos félelmek túlzóaknak bizonyultak, és a szervezet a munkaerô szabad mozgását indokolatlanul akadályozó korlátok leépítését sürgeti.

Az ECAS (Euro Citizen Action Service - Európai Polgári Akciószolgálat) 1990-ben alakult, s az európai polgárok véleményének kíván hangot adni. Jelszavuk: Európa a polgáraiból áll. Erôs európai civil társadalmat akarnak támogatni. Az ECAS-nak több mint 160 nem kormányzati tagszervezete van regionális, nemzeti és nemzetközi tagozatokkal, foglalkoznak az állampolgári jogok védelmével, a környezetvédelemmel, az egészségüggyel és támogatják a szociális szektort.

Fiatalok a Kárpát-medencében

A Kárpát-medencében élô fiataloknak az új korszak, a modernizáció hajtóerejévé kell válniuk - mondta Nagyváradon Kovács Kálmán magyar informatikai és hírközlési miniszter, aki megbeszélést folytatott az erdélyi Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviselôivel.

A miniszter az MTI-nek elmondta: Nagyváradon megbeszélést folytatott Borboly Csabával, a MIÉRT elnökével, Szabó Ödönnel, az RMDSZ Bihar megyei tanácsosával és Bíró Rozáliával, Nagyvárad alpolgármesterével. Egyebek között megvizsgálták, hogyan lehetne folytatni a közösen megkezdett és eddig sikeresnek bizonyult ifjúsági programot.

Programja keretében a tárcavezetô meglátogatta az eMagyarország ifjúsági tábort, amely lényegében az idei informatikai ifjúsági táborok "záróakkordja". Ebben az évben 3200 határon túli és anyaországi fiatal nyaralt magyarországi táborokban, köztük több mint hétszáz erdélyi fiatal - mondta. A keddi látogatás elôtt a MIÉRT által kiadott közlemény emlékeztet: az Informatikai és Hírközlési Minisztérium 2003 nyarán indította útjára az eMagyarország Ifjúsági Programot, melynek lényege, hogy az információs társadalom kihívásaival ismertesse meg a fiatalokat. Az elgondolás részeként az IHM 2003 nyarán hathetes táborsorozatot szervezett középiskolások részére, ahol erdélyi fiatalok is részt vehettek. A táborok kiemelkedô közönségsikerrel zárultak, így a kezdeményezést kicsit továbbgondolt formában valósították meg Erdélyben is, az RMDSZ és az IHM együttmûködési megállapodása alapján. A táborsorozat ebben az esztendôben is folytatódott.

Kovács Kálmán ezzel kapcsolatban elmondta: a táborozás e formájának az a célja, hogy a fiatalok az internetnek ne csak a számítástechnikai vonatkozásával ismerkedjenek meg szerte a Kárpát- medencében, hanem egyúttal évekre-évtizedekre szóló hálózat és együttmûködés is létrejöjjön köztük. Az a cél, hogy a fiatalok mindenütt a Kárpát-medencében az új korszaknak, a modernizációnak, a XXI. századnak váljanak a hajtóerejévé - mondta miniszter. Olyan generáció növekedjék fel, amely egymással is kommunikál egy olyan eszközön keresztül, amely nem ismer határokat - tette hozzá.

A pénzügyminisztérium augusztus 31-ig várja a szándéknyilatkozatokat a CEC privatizációjára - jelentette a Ziarul Financiar. A CEC iránt a magyar OTP Bank Rt. is érdeklôdik - erôsítette meg az MTI-nek Németh Miklós, projektfinanszírozási és akvizíciós igaz-gató.

"Mindenképpen érdekel minket a román takarékpénztár" - fogalmazott az OTP illetékese. A bank megszerzése az OTP-csoport ugrásszerû piaci terjeszkedését jelentené Romániában, ami szerepel az OTP céljai között. A román takarékpénztár jól illeszkedne az OTP Bank profiljához - tette hozzá Németh Miklós.

A privatizációs kiírás szerint az érdeklôdôknek a tavalyi év végi adatok szerint csoportszinten legalább 1,5 milliárd euró saját tôkével és egy nemzetközi hitelminôsítôtôl legalább befektetési fokozattal kell rendelkezniük.

A kormány július közepén hagyta jóvá a Casa de Economii si Consemnatiuni (CEC) állami takarékbank privatizációját, amely szerint a bank 90,1 százalékát privatizálják, 9,9 százalék a vagyonalapé marad. Egyetlen stratégiai befektetônek, azaz valamelyik nemzetközi nagybanknak legfeljebb 75 százalék részesedést engedélyeznek, 5 százalék a tervek szerint az alkalmazottaké.

Illetékesek arra számítanak, hogy - az OTP mellett - egyebek között a francia-belga Dexia, az osztrák Erste Bank és a Raiffeisen Bank, a holland Rabobank, és a Societé Generale is indul a CEC-ért folyó versengésben.

A CEC vagyonát tekintve Románia negyedik bankja, 1047 fiókkal és 9 ezer alkalmazottal.

A Demokrata Párt vezetôi nem aggódnak Gerhard Schröder német kancellár Románia EU- csatlakozásának lehetséges elhalasztásával kapcsolatban tett kijelentései miatt, a Nemzeti Liberális Párt vezetôi tartózkodóbbak nyilatkozataikban.

Emil Boc, a DP elnöke elmondta, egyelôre nincsenek olyan információk, amelyek ezt alátámasztanák. Boc meggyôzôdését fejezte ki, hogy "Románia még tartja az ütemet". "És remélhetjük, hogy 2007. január elseje az EU-integráció idôpontja lesz, azzal a feltétellel, hogy mi itthon végezzük a munkánkat", mondta.

Vasile Blaga közigazgatási és belügyminiszter (DP) kijelentette: nem hiszi, hogy most ilyen döntés születik. Meggyôzôdését fejezte ki, hogy számítani fognak Románia és Bulgária felkészülés során elért sikerei. "Annyit mondhatok, hogy mi eleget teszünk minden kötelezettségünknek", tette hozzá Blaga.

Cristian Radulescu, a DP képviselôházi frakcióvezetôje szerint, ha Schröder valóban ezt mondta, kijelentése nagyon nagy fontosságú és meg kell vitatni a koalíció vezetô testületében.

Calin Popescu Tariceanu kormányfô, az NLP elnöke nem kívánta kommentálni a német kancellár kijelentését, mint mondotta: elôbb látni kívánja azt.

Teodor Melescanu NLP-szenátor kijelentette, Bulgáriában a kormányalakítással kapcsolatos problémák és a romániai gondok sajnos sebezhetôséget jelentenek, ami az EU-csatlakozás késleltetéséhez vezethet. "Ez azt mutatja, mennyire fontos, hogy a következô idôszakban a lényeges kérdésekre összpontosítsunk" - idézi a Mediafax Melescanut.

Félszáz csendôr, DIAS-komman-dósok, mentôk, rendôrök jelentek meg a tegnap délelôtt 10 órakor Hadréven. Az erôsítést Huruba Eugen bírósági végrehajtó kérte, aki az 1993. szeptemberi hadrévi eseményekért felelôsnek ítélt 11 személy javait jött zárolni.

A Legfelsôbb Semmítôszék 2005. február 25-i 1420-as számú határozata értelmében Bucur Pavel, Bucur Petru, Gall Nicolae, Bucur Vasile-Dorel, Precup Severius-Ioan, Budian Vasile, Furdui Simion, Bucur Iuliu, Vescan Olimpiu, Bucur Vasile 22 hadrévi romának kell anyagi, erkölcsi kártérítést fizessen. A kártérítés behajtásával Huruba Eugen végrehajtót bízták meg, aki lapunknak elmondta, a kártérítéseket, bírósági költségeket és a végrehajtás költségeit magába foglaló összeget, ami eléri a 2,170 milliárd lejt, július végén idôszerûsítették. Idôközben a vádlottak közül elhunytak, mások elköltöztek, a tegnap a bírósági végrehajtó 8 hadrévi portán csöngetett. "A kényszer- végrehajtási törvénykönyv értelmében június 7-én felszólítást küldtem, amelyben felszólítottam ôket, egy napon belül fizessék ki a megszabott kártérítést. Mivel ez nem történt meg, a tegnap a helyszínen azonosítottuk és jegyzôkönyvbe vettük azokat az ingó és ingatlan javakat, amelyek értékesítésével behajtható a tartozás. A törvény értelmében az ingó javakra leghamarabb két hét múlva, de legkésôbb 2 hónapon belül szervezhetünk árverést, míg az ingatlan javak esetében az elsô licitet legkevesebb 30 nap múlva szervezhetjük", mondta a végrehajtó.

Ezt azonban a tegnap senki sem közölte a fizetésre kötelezettekkel. Még a csendôrök távozása után is félelem és bizonytalanság uralkodott Hadrév utcáin.

- Kedden este valaki figyelmeztetett, hogy lehetséges, hogy ma jönnek és zárolják javainkat. Nem hittük, hiszen fellebbeztünk a zárolás ellen, s a tárgyalás szeptember 6-ra van kitûzve a Marosvásárhelyi Táblabíróságon. Ezt a döntést hozta és lobogtatta Gall Nicolae a végrehajtó elôtt, de szóba sem álltak velünk. Egyszerûen félretoltak az ajtóból, csendôrök özönlötték el a házat, s zárolták a javakat - mondja könnyes szemmel Vescan Ioana, a rombolásért 2 év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt Vescan Olimpiu felesége. A férfi magába roskadva ül a kapu tövében. "Ha nem lettek volna itt a csendôrök, újabb botrány tört volna ki", mondja. Vescan Olimpiu 18 éves volt, amikor 1993-ban kitörtek a hadrévi események. "Már lángoltak a házak, amikor én is odaértem. Nem én voltam a fô bûnös, mégis én váltam bûnbakká" - mondja. Ioana Olaszországban dolgozott, s az ott keresett pénzt ügyvédekre és a pereskedésre költötték. "A román állam házat épített a cigányoknak, minket kártérítés fizetésére köteleztek. Strasbourgban több tízezer eurós kártérítést hagytak jóvá, szeptember 5-ig számlát kell nyitniuk, ahova az összegeket folyósítsák. A romák által leszúrt Gligor lánya és felesége azonban semmilyen támogatásban nem részesült" - háborog a fiatal házaspár. Nem tudják, honnan teremtik elô a rájuk esô részt. A fiatalasszony a gazdaságot vezeti, a férfi minimálbérért dolgozik az aranyosgyéresi gyárban, az ingázásra 800.000 lej megy el. "A csendôrök megígérték, hogy ezután mindennap két egyenruhás ügyel a közbiztonságra. 12 évvel ezelôtt a cigányokat védték a románok haragja ellen, most minket kell védeniük a romákkal szemben. Félünk, mert Hadréven már a romák az urak" - mondja a fiatalasszony.

Közel 2,2 milliárd lejt kell kifizetnie a 8 hadrévi személynek. Bucur Maria, Bucur Vasile örököse a júniusi végrehajtói értesítést követôen 210 milliót fizetett, úgy gondolta, ennyi a rá esô rész. A fizetési kötelezettség azonban egyetemleges, valamennyi vádlottnak fizetnie kell. A tegnap négy házat, valamint a nyolc vádlott bútorait, háztartási cikkeit zárolták.

A föld sebeit ki fogja "bekötözni"?

Hajlamosak vagyunk manapság is azt hinnni, hogy üdezöld, füves, idilli táj fogad, ha kirándulunk a Maros-partra. Ezt azonban gyorsan el kell felejtenünk, ha Csittszentivánnál kanyarodunk le a folyó mentére. Már maga az út félelmetes, hisz egymást érik a hatalmas kavicsszállító kocsik, amelyek fontosságuk teljes tudatában szorítják le a kiskocsit az út peremére. A forgalom hétköznap délelôtt nagy, a porfelhôbôl ki sem vergôdik az ember egészen addig, amíg beér a faluba.

A temetô magasából kitárul a Maros-parti táj, a láthatárt a kombinát okádta füstfelhô határolja, a kavicskitermelô telepek pedig már egyre vészesebben közelednek a falu felé. Újak és újak nônek ki gomba módra, s nyomukban összevissza turkált terület, mélyebb és sekélyebb alkalmi tavak, földhányások maradnak, néhol pedig alkalmi szeméttelepek színezik a tájat. Környékükön guberálók szorgoskodnak, s egyetlen helyen - pozitív mozzanatként - gyaluk egyengetik a terepet, terítik a környezô falvakból s Marosvásárhelyrôl is odahordott hulladékot.

A közel félszáz hektár, amely a szentivániak tulajdona volt, új gazdára talált, a kavicskitermelô cégek vásárolják meg a földeket, hogy aztán széttúrjanak, tönkretegyenek mindent. S míg a szentkirályiak és a náznánfalviak nem adják el a Maros-parti területeket, a szentivániak engedékenyek. Még az is, aki megmakacsolja magát, egy idô után engedni kényszerül. Ha parcellája ugyanis két mély vájat közé kerül, a széleket már nem lehet megmûvelni. A múlt évben is az egyik ilyen tó beszakadó martjánál esett a vízbe egy mezôpaniti kisfiú, aki a veszélyes táj áldozatává vált.

Egy ár területért állítólag 30 milliót fizetnek, s van olyan parcella, ahol alig aratták le a gabonát, a frissen beköltözött kotrógépeket már csaholó ebek ügyelik. A szétdúlt tájjal átellenben folyik a Marosba a szennytisztító állomás vize, közvetlenül a tövében horgászok vertek tanyát. A jobb parton lévô kavicsôrlôhöz átereszekbôl alkalmi átjáró is készült. Kicsit lennebb a sekély vízben tehéncsorda tölti a déli sziesztáját, távolabb a pásztorok autógumit égetnek. Bár a kitermelések helyét be kellene tölteni, van olyan cég, amely régen beszüntette a tevékenységét, a gödrök azonban megmaradtak. Vannak délibábos ígéretek is, halásztavakról, amelyek partjáról egyelôre elkergetik, sôt bántalmazzák is a horgászó gyerekeket. Hogy ellenôrzi-e valaki, hogy mi folyik a szentiváni határban (környezetvédelmi felügyelôség, környezetvédelmi ôrség, megyei tanács, prefektúra stb.)? A felsebzett, tönkretett tájból ítélve ilyen célból errefelé még a madár se jár, pontosabban elegáns nyugati márkájú kocsikkal, dzsipekkel az új kavicsbárók közlekednek a Maros-parti utakon, egyébként mindenki szemet huny a környezet megcsúfolása fölött. A szétdúlt, tönkretett tájat nézve pedig remény sincs arra, hogy a Maros-part hajdani egyensúlya hamarosan helyreálljon.

A Connex országos mobiltelefon-forgalmazó és - szolgáltató cég mintegy százezer euró értékben adományozott orvosi és kommunikációs készülékeket a marovásárhelyi SMURD Rohammentô-szolgálatnak. A berendezések lehetôvé teszik az orvosi adatok szimultán továbbítását, amivel idôt nyernek és szakszerûbb ellátásban részesülhet a beteg.

A marosvásárhelyi Concordia Szállóban ismertette tegnap dr. Raed Arafat, a SMURD vezetô orvosa, valamint a Connex képviselôi: Lidia Solomon, Adrian Ghita, és Marian Velicu a cég által felajánlott felszereléseket, amelyeknek köszönhetôen nyolc SMURD mentôautót szereltek fel újjáélesztô gépekkel és az életfontosságú szerveket monitorizáló berendezésekkel, 20 mobiltelefonnal és más kommunikációs eszközökkel. A Connex ugyanakkor egy havi 4000 ingyenesen lebeszélhetô percet ajánlott fel a rohammentô-szolgálatnak. Ezeknek köszönhetôen a sürgôsségi beavatkozásra szoruló betegrôl az adatok azonnal továbbíthatók a SMURD-hoz illetve a 112- es egységesített ügyelethez. A dr. Raed Arafat által említett példa alapján egy, a megyeközponttól 60 kilométerre levô szívinfarktusgyanús beteg esetében az orvosi adatok szimultán továbbíthatók a SMURD-hoz és a 112-es ügyelethez (1-2 másodperces idôeltolódással), így a rohammentô-szolgálat orvosai pontos útmutatásokat adhatnak a beteg ellátására, mindaddig, míg a helyszínre ér egy megfelelôen felszerelt mentôautó, esetleg a mentôhelikopter.

A Connex azért választotta partnerül a marosvásárhelyi SMURD-ot, mivel országosan elismert a tevékenysége, és a rendszer a maga teljességében mûködik, szemben más megyékkel, ahol még alakulóban van. A Connex és a SMURD kapcsolata viszont régebben, 2001-ben kezdôdött, amikor elsô ízben tesztelték a kommunikációs rendszert - hangsúlyozta Marian Velicu. A Népújság kérdésére, hogy a SMURD alkalmazottai értenek-e a berendezések használatához és hogy mikor válik mûködôképessé a rendszer, dr. Raed Arafat elmondta, hogy az alkalmazottakat, orvosokat és asszisztenseket már kiképezték, a rendszer pedig teljes kapacitással a hónap végén lesz mûködôképes. A sajtótájékoztatót követôen a SMURD székhelyén gyakorlati bemutatót tartottak, amelyen meggyôzôdhettünk, hogy valóban, a rendszer mûködik.

Félbeszakadt sajtótájékoztató a mezôgazdasági igazgatóságon

A tegnapi sajtótájékoztatót a nemrég kinevezett két aligazgató kezdte meg pontban 9 órakor. Cismas Alexandru, a vidékfejlesztési osztály vezetôje belefogott a mezôgazdasági területek és erdôterületek tulajdonjogának visszaállításával kapcsolatos legújabb jogszabályok ismertetésébe. Néhány perc után az egyik hazai hírügynökség tudósítója szólt közbe, hogy talán jobb lenne, ha az 1991. évi 18-as számú törvény módosításainak ismertetése helyett az új elôírásokat megyénkre vonatkoztatná, ugyanis a szabályozások leolvashatók a szakminisztérium honlapjáról is. Az aligazgató egyetértett a megjegyzéssel, miután következett a kérdés, hogy hány földterülettel kapcsolatos peres ügy van a megyében. Az aligazgató válasza az volt, hogy nincs tudomásuk róla, mert ebben az idôszakban nagyon elfoglaltak voltak az igazgatóságon: a betakarítási kampánnyal párhuzamosan végezték a különbözô állami támogatások lebonyolítását. Ezután a gyümölcsösökben megjelenô kártevôkre vonatkozó kérdés hangzott el. Cismas Alexandru elmondta, hogy a pontos adatokat a Megyei Növényvédelmi Felügyelôség gyûjti be és figyelmezteti az érdekelteket, az adatokat még nem juttatták el az igazgatósághoz. Különben nagyon sok és ennél fontosabb teendôket kell elvégezniük. Következett az újságírói megjegyzés, hogy szakszerûbben kellene az aligazgatónak felkészülni a sajtótájékoztatóra, és utána a kérdés, hogy "ön ma személyesen mivel van annyira elfoglalva?" Erre Moldovan aligazgató kijelentette, hogy "személyesen szakszerûbb kérdéseket vártam volna el az ön részérôl, mivel ez nem történt meg, a sajtótájékozató véget ért". Ezzel az aligazgató elhagyta a termet.

Moldovan Dumitru állattenyésztésért felelôs aligazgató több alkalommal próbálta oldani a hangulatot, ismertetve a mezôgazdasági munkálatok jelenlegi helyzetét. Végül is fénymásolt összesítéseket adott át a három-négy érdeklôdô újságírónak. Idén 5173 hektáron termett árpa, az összhozam 15.074 tonna (átlagos hektáronkénti hozam 2910 kg), sörárpából 534 tonna jutott raktárakba a 174 hektárról (az átlagos terméshozam 3068 kg/ha). A 45.115 hektáron termett búza, rozs és tritikálé aratását az összterület 85%- án sikerült elvégezni. Az átlagos hektáronkénti hozam 3.430 kg. Eddig az említett gabonákból 154.744 tonnát raktároztak el a növénytermesztôk. A zab begyûjtése a 3.721 hektár 37%-án történt meg, míg a tavaszi sörárpát a termôterület (5.113 ha) 61%- áról raktározták. Az aligazgató szerint a nehézkesen zajló aratás befolyásolta a soron lévô munkák menetét. A 76.876 hektárról eddig csak 41.650 hektáron szabadították fel a termôterületeket, nyári aratást 1500 hektáron végeztek a termesztôk.

A növénytermesztôk és állattenyésztôk a különbözô terméktámogatások kapcsán ebben az évben augusztus 10-ig összesen 34.602,0 (RON) lejt vehettek át. Ez azt jelenti, hogy az igazgatóság az elsô öt hónapra vonatkozó állami támogatásokat is átutalta. Továbbá megtudhattuk, hogy megkezdôdött a síkvidéki tejtermelôk 60%-os ártámogatott berendezésekre, felszerelésekre vonatkozó kéréseinek iktatása az igazgatóságon, erre 27 milliárd (ROL) lejes alapot kapott megyénk. A 45%-os ártámogatott traktorvásárlásra 9,09 milliárd (ROL) lej áll rendelkezésre.

Egy hónapja kezdték el a Küküllôszéplak község területén levô tanintézetek javítását, fertôtlenítését. Sándor Mihály polgármester tájékoztatása szerint a munkálatokat szeptember elsejéig befejezik.

- 180 millió lejt különítettünk el az idén a helyi költségvetésbôl a községi iskolák és óvodák javítására. A hivatal az anyagot vásárolta meg, a munkálatokat a szociális segélyben részesülôk végzik - mondta a polgármester.

Száz évvel ezelôtt épült a kislászlói iskola és óvoda. Az elemi osztályokban 22 gyerek tanul, az óvodába 13 gyerek jár. A régi épületek állandó javításra szorulnak, az idén a fertôtlenítô meszelésen kívül a hiányzó ablakszemeket is helyettesítették. Nagylászlón a héten fejezôdnek be a munkálatok, itt a termeket és folyosót meszelték ki.

A tavaly ôsszel javították meg a héderfáji iskola tetôzetét. A fél évszázados épület tetôzete rendkívül rossz állapotban volt, s fennállt a veszély, hogy télen a hó súlya alatt beszakad. A nyári szünidô alatt az épületet kimeszelték.

A legnagyobb beruházás a községközpontban folyik. Több mint tíz éve az iskola épületébe költöztették az addig különálló épületben mûködô óvodát. Két termet különítettek el a kicsiknek, egy harmadikat a községi könyvtár számára rendeztek be. Az iskola közelében van egy régi épület, amely átkerült a tanács tulajdonába. Ennek felújítására különített el a helyi tanács 100 millió lejt. A polgármester elmondta, fûtôtesteket raktak, s két termet létesítettek a román és magyar tagozat számára, egy harmadik helyiségbe a könyvtárat költöztetik. Az udvart játékszerekkel szerelik fel. A tervek szerint az óvodások az idei tanévet az új épületben kezdik.

Megalakult a Teleki Oktatási Központ Kodály Zoltán Gyermekkara. A gyermekkar alapítói: Czakó Gabriella és Nagy Éva M. Vera iskolanôvérek, önkéntes tanárok. Kérdésünkre Czakó Gabriella válaszolt.

- Ritkán hallani, hogy valaki Magyarországról telepszik át, még ha ideiglenesen is, Erdélybe. Hogyan döntöttetek Szováta mellett?

- Dévára jártunk Csaba testvérhez. Nagyon megrendített az ottani gyerekek sorsa. Akkor fogalmazódott meg bennünk, hogy oda kell menni, ahol nagyobb szükség van az emberre. Így került szóba Szováta. Két évvel ezelôtt, március 15-én jöttünk elôször ide. Sosem felejtjük el, hogy a kultúrházban a függöny szétnyílt, katonaénekeket énekelt 100 székely ruhás gyerek. A szülôk arcán láttuk, hogy igénylik gyerekeik jó képzését.

Ekkor már nem is volt kérdés, hogy itt fogunk tanítani.

- Egy kicsit mesélnél róla, hogy egy év alatt mit valósítottatok meg?

- Az 1-es iskolában Kodály-módszerrel tanítunk furulyát és éneket az I., II. és IV. osztály számára A 2-es iskolában megalakítottuk a Kicsinyek kórusát a II-IV. osztályos tanulókból. Furulyázni, énekelni, népi játékokra tanítottuk ôket hetente kétszer, órák után. Ez tulajdonképpen a zenei írás-olvasás elôkészítése volt. Katolikus templomi kórusunk van Nyárádköszvényesen, Mikházán, Jobbágytelkén, Illyésmezôn és természetesen itt, Szovátán. Összesen 360 gyereket tanítunk furulyázni. A szovátai Teleki-kerti táborban elkezdtük a pásztorfurulya oktatását is.

A tavaszi szünetben 6 pedagógussal iskolai látogatásra mentünk. Célunk volt megismertetni az anyaországban használatos módszereket és segédeszközöket, valamint, hogy kapcsolatok szülessenek anyaországi és erdélyi pedagógusok között egymás segítése céljából.

A Kicsinyek kórusával 2005 júniusában tanulmányi kirándulással összekötött bemutatkozón voltunk. Az elôadáson gyereklakodalmast, népdalokat, népi játékokat, Kodály Zoltán-, Bárdos Lajos- és Szokolay Sándor- mûveket mutattak be és furulyáztak. Napközis táborunk volt a nyárádmenti diákjainknak. 45 gyerekkel kezdtük, 90 gyerekkel zártuk. Júliusban a Teleki- kertben volt a tehetségfejlesztô zenetáborunk 50 gyerekkel. Munkánkkal és személyes kapcsolatainkkal az erdélyi magyar értelmiség itthon maradását szorgalmazzuk. A szociális gondoskodásba is besegítünk, de elsôsorban a kultúra terjesztésében gondoljuk az itthon maradást.

Magyarországról többen megfordultak a szovátai otthonunkban. Valamennyien megszerették Erdélyt. Ennek lesz még folytatása. Ilyen például a szolokmai nyári tábor, amely a szentendrei pedagógusok és a helyi közösség összefogásával jött létre.

- Mindezek megvalósításában kik voltak támogatóitok, kik segítenek?

- Az Erdélyi Tündérkert Alapítvány (magyarországi egyetemisták, iskolanôvérek hozták létre, tanítványok, szülôk, barátok, családtagok, ismerôsök tartják fenn), önkormányzatok, Dévai Szt. Ferenc Alapítvány, Teleki Oktatási Központ, Communitas Alapítvány. Miasszonyunkról Nevezett Szegény Iskolanôvérek Kongregációja (Budapest), plébánosok, polgármesterek, iskolaigazgatók, szülôk, gyerekek segítik munkánkat.

- Mikor, hol és hogyan született meg a Kodály Zoltán Gyermekkar?

- Már otthon álmodoztunk arról, hogy lesz egy Kodály Zoltán Gyermekkar Erdélyben. A Teleki-kerti táborunkban júliusban döbbentünk rá, hogy a gyerekek adva vannak, ôk azok, lelkesen akarják azt, amit mi.

- Miért pont a Teleki Oktatási Központ szárnyai alatt indultok útra?

- Megragadott bennünket Teleki szellemisége: a derû, a jó dolgokban összefogás. Laktunk is itt, mikor ide érkeztünk. Volt idô a megismerésre. Volt idô, mikor az egyetlen kapcsolat az anyaországgal a Telekin keresztül volt. Már akkor gondolkodtunk, hogyan lehet kapcsolatot építeni közös céllal.

A kórusnak nincs jogi háttere. Készülünk a gyerekekkel egy magyarországi útra és oda fordultunk, ahol tudtuk, hogy kapunk segítséget. Akkor jöttünk rá, hogy mindkettônknek jó lenne ez a kapcsolat. Így egyben legalizáljuk is egymás segítését.

- Milyen kritérium alapján válogattátok össze a gyerekeket?

- Rendszeresen járni kellett a próbákra. Aki kibírta ezt az intenzív együtt muzsikálást, a kórus tagja lett.

- Honnan vannak a gyerekek?

- Szovátai és Szováta környéki gyerekek.

- Hány taggal indultatok?

- Az elsô próbára vidékenként változó létszámmal jelentkeztek és egyre többen lettek. Az öt kórusból az 50 leghûségesebbet választottuk ki.

- Néhány szóban fogalmazd meg a Kodály- módszer lényegét.

- A Kodály-módszer lényege egy örömteli, aktív muzsikálás, valamint a népzenei hagyományok ápolása. A gyerek elôbb muzsikál és utána ismerkedik meg a zenei olvasás-írás elemeivel.

- Milyen további terveitek, céljaitok vannak?

- Augusztus 30.- szeptember 6. között szeretnénk bemutatni Újkígyóson, Kecskeméten, Szegeden a Szt. Kinga gyûrûje népi misztériumjátékot a Kodály Zoltán Gyermekkarral. Szeretnénk ezeknek a gyerekeknek hétvégi iskolát indítani, ahol játékos formában intenzív zenei képzést kapnak, a humán tudományokban elmélyülhetnek.

A helyi hagyományok gyûjtését, átadását és a közösségek épülését szeretnénk segíteni.

Rövidesen ötödszörre is megnyitja kapuit a marosvásárhelyi várban a Bolyai Alkotótábor. Immár hozzánôtt a városhoz, számolni kell vele, a határokon túl is öregbíti Vásárhely hírnevét. Annál is inkább, mivel folyamatosan hangsúlyosabbá válik nemzetközi jellege. Az idén a hazai és a magyarországi mûvészvendégek mellett két török alkotót is fogad.

A fô szervezôk, a Bolyai-kultusz jegyében az alkotótábort kezdeményezô és létrejöttétôl nagy gonddal övezô Erdélyi Magyar Mûszaki Társaság valamint a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal és mindenre figyelô házigazdaként Csegzi Sándor alpolgármester kellô körültekintéssel és elegendô tapasztalat birtokában igyekszik úgy összehozni, egybehangolni valamennyi meghatározó tényezôt, hogy az idei, akár jubileuminak is tekinthetô táborozás az eddigieknél is sikeresebb legyen. A telep ezen a nyáron elsôsorban grafikusokat és szobrászokat foglalkoztat. Mûvészeti szervezôként ifj. Molnár Dénes és Gheorghe Muresan vállalja a programok koordinálását. Augusztus 22. és szeptember 4. között közel húszan dolgoznak majd a Mészárosok bástyájában illetve az egykori katonai pékség épületében és a fafaragóknak, kôszobrászoknak biztosított helyeken. A hivatalos megnyitóra augusztus 23-án kerül sor, a táborban készülô alkotásokból szeptember elsején nyílik kiállítás. A mûvésztelepi programok két hetén ezúttal is zajlanak más rendezvények a tábort eddig is figyelemmel követô és támogató szakemberek, kulturális személyiségek - többek közt a Bolyai- kutató dr. Kiss Elemér és dr. Weszely Tibor, illetve Spielmann Mihály, a mûkritikus Gheorghe Vida és Nagy Miklós Kund - részvételével. Akárcsak korábban, az alkotótábor nyitott a nagyközönség felé. Az érdeklôdôket különben ugyanebben az idôszakban más események is vonzhatják a várba, például a helyi televíziók Simfest 2005 elnevezésû fesztiválja.

Hagyományos évi, ám idén jubileumi találkozóját ünnepli e hét szombat- vasárnapján Gernyeszegen a Castellum Alapítvány. Az 1948-ban kilakoltatott, számûzött, megsemmisített erdélyi arisztokrácia, valamint a közép- és kisnemesi családok leszármazottai által alapított egyesület tizedik Castellum találkozójára készül. Az ötletrôl, a kezdetekrôl kérdeztük Torma Miklóst, az alapítvány ügyvezetô elnökét, sokak szerint "spiritus rector"-át.

- Hogyan jött az alapítvány létrehozásának, a találkozónak az ötlete, mi késztette az erdélyi nemesi családok leszármazottait a jelenkori találkozásra?

- 1993-ban Nagyenyeden szolgált Papp László akkori helybéli plébános. Az ô ötlete volt a családok találkozójának megszervezése, amit véghez is vitt. Hagyománnyá vált az évenkénti találkozás, a ’93-as elsôt 1998-ban és ’99-ben követte a többi, akkor még Nagyenyeden. Miután az alapítvány székhelye Marosvásárhelyre tevôdött át, Gernyeszegen, a Teleki-kastély melletti református templomban folytattuk a találkozók megszervezését. Az idén már a tizedik következik.

- Az egymással való találkozás nyilvánvaló örömén túl miben látják ezen rendezvények értelmét?

- Meg szeretnénk ôrizni hagyományainkat, megôrizni családi kapcsolatainkat, ugyanakkor megtárgyaljuk a tulajdonjogi kérdéseket, közösségünk történetét, ismerkedünk a vidék népi tradíciójával. A részt vevô leszármazottak 30-35 százaléka külföldrôl érkezik. A legtöbben Magyarországról, de jönnek Nyugat-Európából és a tengerentúlról is, így ez számukra fokozottan érdekes és hasznos. Hagyományaink szerint a találkozó elsô napját a tudományoknak és kultúrának szenteljük, hiszen évenként más és más elôadókat hívunk meg a találkozóra, míg második nap bejárjuk Erdély egy részét. Hol a Maros mentét, hol a Kis- vagy Nagy-Küküllô völgyét, idén Beszterce megyébe kirándulunk, ahol mûemlékeket, emlékmûveket, templomokat látogatunk meg. Az összlétszám évrôl évre nô, meghívóval érkeznek a résztvevôk, most 200 fölötti lélekszámra számítunk. Sokat számít, hogy Gernyeszegen támogatnak minket, segít a református egyház, a polgármesteri hivatal, a Grand Lion panzió.

- Az elkövetkezô évek?

- Mindenképpen szeretnénk folytatni a találkozó megszervezését. Új elôadókat hívunk, ápoljuk a magyar nyelvet és kultúrát, igyekszünk minél több fiatalt bevonni ténykedéseinkbe. Ilyen a táncházrendezvényünk is, hiszen idén fellép a Gernyeszegi Hagyományôrzô Kórus és a Boglárka táncegyüttes, sok fiatalra számítunk.

Másfél évtizede mûködik Marosvásárhelyen a Calepinus nyelvoktatás. A vártemplomi egyházközség indította tanfolyamként, majd az angol, német nyelvoktató intézmény felvette a Calepinus Idegennyelvû Népfôiskola nevet.

A Népfôiskola igazgatóját, Fülöp Gézát kérdeztük az intézmény mûködésérôl:

- 15 évi mûködése során hány diák tanult önöknél?

- A másfél évtized alatt mintegy 1600 diák végzett, ami évente 100, 120 diákot jelent. Ezek többnyire fiatalok: középiskolások, egyetemisták, szakemberek, de az idôsebb generáció is érdeklôdik a nyelvtanulás iránt, 14 évestôl 70 évesig sokan ülnek be a padba.

- Az új tanév milyen változást hoz az elôzô évekhez képest?

- Az angol tagozaton - kezdôk, közepes tudásszintûek, haladók számára - az eddigi hároméves oktatási formát 6 szemeszteres oktatási formával váltjuk fel. A szemeszterek 17 hetesek lesznek, az oktatás pedig október 3-án illetve február 13-án kezdôdik.

- Miben különbözik az új felosztás az elôbbitôl?

- Elsôsorban elônyt jelent a diákok számára, mivel a tudásszintjüknek legmegfelelôbb modulba iratkozhatnak be, ami növeli a tanulás-tanítás folyamatát. Ugyanakkor a tanulmányok megszakítása vagy a sikertelen szemeszter végi teszt esetén a hallgatóknak csak egy szemesztert kell megismételniük.

Változatlan marad, hogy a Cambridge-nyelvvizsga (FCE, CAE, CPE) felkészítô továbbra is egyéves, de lehetôség lesz a vizsga márciusi letételére is. A német tagozaton egyelôre megmarad a hároméves oktatási forma, s ugyancsak egyéves lesz a ZD, ZMP vizsgára felkészítô tanfolyam.

- Lehetôségük van az érdeklôdôknek más nyelveket is tanulni?

- Igen, igény esetén francia, olasz, illetve holland tanfolyamokat is indítanak. A beiratkozások augusztus 15-én kezdôdnek a Népfôiskola székhelyén (Bernády tér 3. szám) naponta 9-14 óra között, kedden és csütörtökön 16 és 18 óra között is. További információkat a 264-660-as telefonszámon lehet kérni.

A göcsi AquaViva egyesület és a református egyházközség ifjúsági kulturális napokra várja szeretettel az érdeklôdôket. Aug. 12-én, pénteken 14 órától mese- és játékdélután kicsiknek és nagyoknak, 20 órától fellép az erdôszentgyörgyi Zöld Fény környezetvédô csoport a Figyelem! Üzenet érkezik a Marsról címû elôadással. Szombaton református ifjúsági találkozóra kerül sor de. 10 órától, 15 órától szórakoztató sportrendezvényeket szerveznek. 20 órától az erdôszentgyörgyi Bodor Péter színjátszó kör elôadja Rejtô Jenô: Aki mer, az nyer címû vígjátékát. Vasárnap, aug. 14-én Vándorcsizma néptánctalalkozó, fôzôverseny, táncház, és mindennap szabadtéri zene, óriási bulik.

Csütörtöki kimenô

Mostanában felkeresnek a családi történetek. Nem csupán a sajátjaim. Amit akár az öregedés biztos elôje-lének is tekinthetnék, ha nem hárítanám el magamtól következetesen az öregedés gondolatát, hiszen még csak a tegnap kaptam az elsô hosszú nadrágot, a legelsô biciklit, hiszen nincs még tíz perce sem, hogy elôször vágtam meg magamat az Apa elcsent borotvájával, amikor kiserkent az elsô piheszál az orrom alatt... Ne is folytassuk, az évek szállnak, mint a percek, dalolta Villon álszakállába kapaszkodva álruhában a harisnyát nem viselô költô egykor harmincas éveiben...

A mások családi történetei is megkeresnek írásban, szóban, hátrahagyott emlékezésben, emlékiratban és önéletírásban. Valamennyi a szépen (bölcsen, viharosan, fájdalmasan) öregedés mellett az egyre távolodó idôrôl szólnak. Az utóbbi kétszáz vagy száz, ötven, harminc esztendôrôl. Amikor a család, a te családod, az övé, az enyém, a miénk még összejárt más családokkal, elutaztak Egyiptomba nászútra és nagyapa bujkált a csendôrök, németek, oroszok, komisszárok, komisz kollektivizálók, begyûjtôk vagy hitelezôk elôl. Arról beszélnek, amikor a család még nagy volt, kiterjedt, számos ember, nôk, férfiak, gyerekek, balkézrôl születettek, édesek, neveltek, neveletlenek, csínyeket követtek el, kimentek a havasra kaszálni, szétnézni a gazdaságban, kimentek a vásárra, vagy a bôrüket vitték a vásárra, ahol nem pénzzel, hanem golyóval, kötél általi halállal fizettek, tagkönyvet kaptak, visszaadták, hitelt vettek föl, házat építettek, házasodtak, munkát vállaltak és elbocsátották ôket, könyvtárat alapítottak, kilopták szájukból az utolsó falatot, kényszerlakhelyen várták, hogy hazaengedik ôket a semmibe, börtönrôl, lágerrôl, gulágról és sárga, vörös csillagról mondanak történeteket. Fogságról, üzletrôl, egy zongoráról, amelynek biztosan ott kellett állnia abban a házban, amelyben soha nem jártak, álmokról és párttitkárokról, gyûlésekrôl a Bolyaiban, 56-ról, ötvenkilencrôl, folyik a nagyárverés, mikor volt jobb/rosszabb. Elmenetelrôl és hazatérésrôl, egy vonatablakban utoljára látott apáról, aki elment Doberdóba, Sztalingrádba, csak ide, Bukarestbe vagy a Duna-csatornához... Palotát építeni, házat építeni, szocializmust építeni... Mikor minek volt keletje. Távol-Kelete, Szibériája...

Ja, persze az iskolák, tanárok, tanítók, társak, barátok, unokatestvérek, ellenségek, felpofozott rokonok, akik magyarul/németül/oroszul/tótul szóltak, ahol nem kellett, diáktréfák, ugratások és egyetemek, fôiskolák, côgerájok, kuplerájok és hitlerájok.

És érdekesek a történetek, mert sohasem arról szólnak, hogy moccanatlan lett volna a honi ember. Ment és vitték, utazott, világot látott, vándorolt, találkozott. A monarchián kívül és belül: a nagymamák és a dédanyák pedig valamiért csehek, svábok, tótok, rácok, svájciak, hollandok, bolgárok, örmények, sôt zsidók voltak, folyt a közép-európai nagy zsibvásár, ahol nem voltak igazi nyelvi határok, lassan minden mesélô családjában magyarul kezdtek beszélni az ôsök, Jókai-kötetet mutatnak, Kisfaludit a dédi gótbetûs lapszéli jegyzeteivel, és Jósikát németül, hogy ebbôl tanultak magyarnak lenni.

Csak egyrôl hallgatnak. Nem beszélnek - alig beszélnek, ritkán szólalnak meg ebben a témában - , hogy ôseik a mára többséggé növekedett etnikumból erednének.

Ennyire vegytiszták az emlékek?!! Ennyire tudatos volt a párválasztás?

A Román Nemzeti Bank augusztustól áttért a közvetlen, folyamatos inflációs célkövetésre, a kormánnyal egyeztetve idén 7 vagy 7,5 százalékos, jövôre 5 százalékos tizenkét havi fogyasztóiár-emelkedést célozva meg, állítja a központi bank kormányzó- helyettese, Cristian Popa, aki a Ziarul Financiarnak nyilatkozott. A közvetlen, folyamatos inflációs célkövetésre való áttérést két évvel ezelôtt hirdették meg Romániában, és korábbi hírek szerint eredetileg már ez év elejére tervezték a bevezetését. Július végén 8,1 százalékban jelölte meg az idei inflációs célt Mugur Isarescu, a jegybank kormányzója, de hozzátette, hogy ez nem számít elôrejelzésnek. A Reutersnek hétfôn nyilatkozó Cristina Popa szerint a román valuta árfolyamának lebegtetése azért jegybanki ellenôrzés alatt marad a következô években is, és a Román Nemzeti Bank, ha ritkán is, de nyílt piaci mûveletekkel próbálja majd befolyásolni a lej árfolyamát, amellyel kapcsolatban nincs különösebb preferenciaszintjük. A kormányzóhelyettes szerint a jövôben rugalmasabban lépnek fel a lebegô árfolyam esetleges módosítása érdekében. Szerinte a jövôre eredetileg ötszázalékosra tervezett célzott inflációs ráta nem lesz tartható, ha a kormány 22 százalékra emeli a héakulcsot. Ebben az esetben fogyasztói árindex legalább 6,5 százalékos növekedésével számolnak. (ZF, Reuters)

Altatással próbál a munka hatékonyságán javítani egy osztrák bank. Nem az ügyfeleket altatnák el, hogy nyugodtabban tudjanak dolgozni az alkalmazottak, hanem az utóbbiakat, hogy kevesebbet hibázzanak. A bank a Sparkasse és a stájerországi fiókjaiban dolgozóknak kellene naponta húsz percet aludniuk ebéd után, akár az oviban. Az altatás egyelôre csak kísérleti jelleggel folyna, és alaposan mérnék, hogy vajon miként hat a munka eredményességére. A szundiprojekt vezetôje Manfred Walzl neurológus és alváskutató. Kimutatásai szerint az osztrák lakosság egyharmada alvászavarokkal küszködik, aminek következményeként nappal aluszékonyak és többet hibáznak munkájukban. Hasonló munkahelyi altatást már évekkel ezelôtt bevezettek az Egyesült Államokban több vállalatnál, és egyes cégek még külön alvósátortábort is felvertek egy teremben az alkalmazottaknak, hogy legyen hol zavartalanul szunyókálniuk.

Hogy az osztrák bankalkalmazottak hol alszanak majd, arra nem tért ki a hír.

A napokban az olaj világpiaci ára elérte a 65 dolláros hordónkénti árat. Ez a tartósan magas árszint rendkívüli hatással van a gazdaságra. Míg egyes területeken fékezi a termelést, addig serkentôleg hat például az alternatív energiaforrások hasznosítására. Egyébként a jelenlegi olajárat összehasonlítva a korábbi csúcsokkal, látható, hogy a hordónként 60 dollár körüli ár még mindig nem éri el az 1980-as, 2004-es áron mért 80 dollár feletti árszínvonalat. Ugyanakkor a 25 évvel ezelôtti csúcs magas készletszint mellett alakult ki, amit a kereslet meredek csökkenése követett, így mérséklôdhettek az árak is. Sajnos, ez a szituáció a soha nem látott jelenlegi alacsony készletek miatt valószínûleg nem ismétlôdik meg. A tapasztalatok szerint ugyanis az olaj kereslet- kínálat egyenlegének egyszázalékos változása 1-2 éves távlatban 15 százalékos változást hoz az olaj árában. Hosszú távon akkor lehet kiegyensúlyozott olajárra számítani, ha a kínálat 4 százalékkal meghaladja a keresletet, de ez jelenleg még az egy százalékot sem éri el - olvasható egy tanulmányában.

Az olajár-növekedést némelyek a jólétet veszélyeztetô folyamatnak titulálják. Elsô látásra ez valóban így van. Hisz mindannyian pénztárcánkon érezzük az üzemanyag-drágulás közvetlen vagy közvetett hatását. De más nézôpontból talán áldásos is lehet a mérséklôdô fogyasztás, például a termelés hatékonyságára, a közúti forgalom csökkenésére, a környezetszennyezés mérséklésére.

Szakértôk szerint a kibontakozó olajválság nem a véletlen mûve, hanem számos tényezô együttes hatása. Az élénkülô gazdaság hatására megugrott a kereslet, kevés a finomító és nagy a politikai bizonytalanság. A kilencvenes évek elején az éppen lecsengett harmadik olajválság után nem látott lendületet vett a gépkocsiipar. Országúti cirkálók - 20 literes fogyasztású terepjárók, például az elsô sivatagi villámháborúban még harci eszközként szereplô Hummer stb. - a reklámozási toplisták élén szerepeltek. A megnövekedett személygépkocsi-eladást mi sem jellemzi jobban, mint a rendszeresen beduguló forgalom. A termelési stratégiát is meghatározta a kedvezô szállítási költség. A raktározási felületek bôvítése helyett a félkész termékek utaztatására tevôdött a hangsúly. A bérköltségek versenyében a beszállítói cégek több száz kilométerre kerültek az összeszerelési helytôl. Ennek a helyzetnek végsô soron a fô nyertesei az olcsó munkaerôvel rendelkezô ázsiai országok voltak. A kistigrisek mellett a kínai gazdaság veszélyezteti a fejlett országok iparát és mezôgazdaságát. Az emelkedô olajárak megdrágítják a kínai exportot, mivel a magasabb szállítási költségek rontják a termékek versenyképességét. Természetesen ez nem oldja meg az amerikai és nyugat-európai vállalatok minden gondját.

A másik pozitív hatás az alternatív energiaforrások hasznosítása. A szél- és naperômûvek 80 dolláros olajárnál válnak gazdaságossá. Vagy itt van a biodízel. Most olvasom a hírt: az amerikai Cargill évi 200 ezer tonna kapacitású biodízelüzem létesítését tervezi a németországi Mainzban meglévô olajosmag-sajtoló és - finomító tevékenységének kiegészítésére. Az üzem 2006 harmadik negyedében kezdi meg a termelést. A kapacitásbôvítés az étolajtermelés szintjének fenntartását és a bioüzemanyag- termelés lehetôvé tételét szolgálja.

Addig is, amíg a mindennapi életben hasznosítani tudjuk az megújuló energiaforrásokat, marad a kôolaj, reményeink szerint alacsonyabb áron.

(karácsonyi)

Legkevesebb egy hónapon belül gyökeresen megváltozik a megyei közpénzügyi igazgatóság szerkezeti felépítése - közölte lapunkkal Felicia Pop igazgató. Arra a kérdésre válaszolva, hogy mennyire sikerült megoldani a két hónapja történt hivatalba lépésekor a személyzeti kinevezések terén tapasztalt rendellenességeket, az igazgatónô elmondta, hogy egyelôre nem kívántak lépni az ügyben, hisz a rövidesen sorra kerülô átszervezésekor amúgy is versenyvizsgát fog kelleni szervezniük az állások betöltésére, amelyeken azoknak az alkalmazottaknak a képességeit is felmérik, akik ezeket a feladatokat jelenleg ellátják. Másrészt, mondta az igazgató, minden alkalmazott teljesítményét évente egyszer elemzik, a 2005-ben végzett tevékenységet 2006 elején fogják áttekinteni, s akkor majd eldönthetik, hogy kik azok, akik esetleg nem alkalmasak feladatuk ellátására. Beiktatása idején az igazgatónô elsôsorban egyes, a megyei fôigazgatóság vidéki egységeiben dolgozó alkalmazottak kinevezésének körülményeirôl nyilatkozott elégedetlenül.

Hivatalba lépése idején Felicia Pop arra is panaszkodott, hogy a megye nagy adósainak nyilvántartása körül sincs minden rendben. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy minden egyes jogi személy adófizetô adólapját átvizsgálják, sajtóközleményekben hívják fel az adófizetôk figyelmét kötelezettségeikre, s szükség esetén névre szóló felszólításokat küldtek szét.

A megyei közpénzügyi igazgatóság székházában egyébként a napokban nyitották meg a Gyôzelem tér felôli fôbejáratot, miután hosszú hónapok (sôt évek) építkezési majd simítási munkálatait követôen kialakították a lépcsôfeljárót, majd felkerült a helyére az intézmény nevét jelzô (vajon miért csak egynyelvû, hiszen törvény kötelezne a kétnyelvûségre?!) tábla, valamint Románia és az Európai Unió lobogója. Az eldugott és szûk hátsó bejáratot ezentúl csak az alkalmazottak fogják használni - mondta az igazgató.

(bálint)

- Agrárgazdaságunk szereplôi központi kérdésnek tartják: mennyi támogatást tudunk az Európai Uniótól kicsikarni. Az uniós agrártámogatásokat azonban mind szûkebbre szabják, a kiutalt pénz felhasználását pedig mind szigorúbban megszabott célokra engedélyezik. A tapasztalt közgazdász múltbéli és friss tévedéseket egyaránt észlel e folyamat értékelésében.

A mezôgazdaság átalakításában késlekedô és az ezzel eleve elkésett EU-tagok háborognak azon, hogy a közösség egyre kevésbé akar agrártámogatást fizetni. Vajon miért nem?

A mezôgazdaság - fôleg pedig gazdaságtalanul termelt termékeinek - támogatása politikai okokból született. Németország felmérte, hogy Nyugat- Európa integrációja Franciaország megnyerése nélkül lehetetlen. A franciák pedig érezve nélkülözhetetlenségüket, kikényszerítették, hogy Németország sok milliárddal támogassa a francia mezôgazdaságot. Az európai integráció tehát eleve hibás útra lépett, amikor politikai célokat helyezett elôtérbe. Németországnak - és Nyugat- Európának is - megérte, hogy megvásárolja a franciák barátságát.

Anglia számára azonban már nem volt politikai jelentôsége a francia mezôgazdaság támogatásának. Ezért sikerült Thatchernek kivonnia a briteket az agrártámogatásból. A mediterrán országok beszervezése aztán megkövetelte, hogy ôk is kapjanak agrártámogatást. Ezek az államok lettek annak a legnagyobb fajlagos haszonélvezôi. Az újabb bôvítéssel pedig megkétszerezôdött az agrártámogatásra jogosultak száma. Akik politikai okokból a bôvítés hívei, azzal odázták el az elôre látható bonyodalmak megoldását, hogy kijelentették: az új tagok csak fokozatosan lesznek a teljes támogatásra jogosultak.

Az uniós agrártámogatás csôdje azonban egyre nyilvánvalóbb. Kiderült, hogy az EU támogatott mezôgazdasága nem felzárkózik, hanem egyre jobban lemarad a világtól. A bôven jelentkezô világpiaci kínálat ellenére - csak a legfontosabbakat említve - egyre drágább lett például a gabona, a tej és a cukor.

Az Európai Unió jövôjére máris árnyat vet, hogy kiderült: elôbb a mediterrán, majd a közép-európai tagországok lelkesedésének alapja a mezôgazdaságuk támogatása volt és maradt. Most aztán fel vannak háborodva, hogy az angolok hallani sem akarnak arról, hogy ôk is részt vegyenek a dél- európai és a közép-európai paraszti gazdaságok életének meghosszabbításában, a támogatást finanszírozók pedig felébredtek, hogy nekik sem ez a legnagyobb gondjuk.

Ha az Európai Uniót nem bürokrata politikusok, hanem gazdasági szakemberek alakították volna meg és irányítanák, akkor ma sokkal kisebbek lennének a közös gondok. Gondoljuk el, hogy hol tartanánk, ha az agrártámogatásra fordított pénzekbôl az infrastruktúrát, a tudományos kutatást fejlesztették volna?

Meggyôzôdésem: az EU jövôje attól függ, hogy milyen gyorsan hagynak fel a reménytelen versenyképességû ágazatok, mindenekelôtt a külterjes mezôgazdaság támogatásával. A részletesebb érvelés e cikk terjedelmét alaposan meghaladná, ám egy közismert szólással összefoglalható a bennünket is figyelemre intô lényeg: aki egyszer alamizsnára építi a sorsát, örökre koldus marad!

Dr. Kopátsy Sándor (MTI)

(Folytatás augusztus 4-i lapszámunkból)

A hegyvidéken élô természetes személyek támogatásban részesülhetnek, amennyiben: saját felelôsségükre kiállított nyilatkozatban igazolják, hogy szerepelnek a mezôgazdasággal foglalkozók nyilvántartásában (registru); közvetlenül földmûveléssel és/vagy állattenyésztéssel foglalkoznak; tulajdonukban vannak istállók, legkevesebb 2 hektár termôföld ás/vagy legalább a következô állatállomány: 2 tehén, l0 juh, 10 kecske; az agrártermelô és a beszerzéseket forgalmazó cég beszerzési szerzôdést kötött; rendelkeznek a beszerzendô felszerelés ÁFÁ-t is tartalmazó értékének 40 százalékával.

Nem részesülnek támogatásban azok a társaságok, illetve természetes személyek, akik: a támogatás igénylésével egy idôben haszonélvezôi egy külföldi finanszírozási programnak; lejárt határidejük kötelezettségük van az állami, illetve helyi költségvetéssel szemben.

A berendezéseket szállító cégeknek többek között kötelezniük kell magukat, hogy nem növelik a leszállítandó felszereléseknek az elôzetes számlában (factura proform) feltüntetett értékét, garanciát és utólagos garanciát nyújtanak ezekért, és vállalják a normális mûködési idôre szükséges alkatrészek biztosítását.

A program által nyújtott támogatást fel lehet használni a következô gépekre, berendezésekre:

a. társaságok esetében: 500-3000 t tejet raktározható hûtôtartályokra;

b. egyéni gazdálkodóknak: kaszálógépekre, gépesített gereblyékre, takarmányôrlô malmokra, tehénfejô gépcsoportra.

A támogatást igénylôknek kérvényeiket a megyei mezôgazdasági és vidékfejlesztési igazgatóságokhoz kell beadniuk, mellékelve azokat az igazolásokat, melyekbôl kitûnik, hogy eleget tesznek a fentiekben felsorolt feltételeknek. A kérvény formanyomtatványa megtalálható az említett Hivatalos Közlönyben.

Segítsük a hegyvidéken lakó olvasóinkat, akik sajnos, általában nem rendelkeznek a megfelelô információkkal, hogy éljenek a kormányhatározat által nyújtott lehetôségekkel.

Mellau György

(MTI-Press) - Nyaralni indulna a család, de ha állatokat is tartanak, a távollét idején is felelôsek értük. Ha senki sem akad, akire átmenetileg rábízhatnák ôket, számolni kell azzal, hogy mennyi ideig maradhatnak magányosak kedvenceik.

Szabadságunk idején - ha állattartók vagyunk - meg kell gondolni az indulás elôtt: mi lesz kedvenceinkkel?

Kézenfekvô megoldás, hogy ôt is magunkkal visszük nyaralni, ám ez gyakran megoldhatatlan. Ez esetben vagy barátra, ismerôsre, szomszédra bízhatjuk gondozását, esetleg panzióba adhatjuk ôt. Az állatorvosok között is akad olyan, aki állatszeretetbôl elvállal néhány kisállatot (hörcsögöt, tengerimalacot, egeret) megôrzésre. Ez esetben még szakszerû felügyelet mellett is tudhatjuk állatunkat.

Ha magunkkal visszük kedvencünket, akkor lehetôleg korán reggel induljunk útnak, hogy még a nagy meleg elôtt elérjük úti célunkat. Vigyünk magunkkal vizet, hiszen akár kutya, akár cica az útitárs, neki is szüksége van a folyadékpótlásra. Szükség esetén pedig iktassunk be rövid pihenôt.

Ha barátra, vagy ismerôsre hagyjuk állatunkat, akkor ne felejtsünk el "használati utasítást" hagyni hozzá, hogy mikor, mivel és milyen gyakran kell ôt megetetni, milyen gyakran kell cserélni a vizét, ha madárról van szó, milyen gyakran kell ôt kiengedni a szobába egy kicsit repülni. Esetlegesen meglévô különös szokásaikról is fel kell világosítani az alkalmi gondviselôt, nehogy tanácstalanul álljon, ha állatunk váratlan módon kezd viselkedni. Hagyjuk meg elérhetôségünket (mobiltelefon), illetve a kezelô állatorvos telefonszámát, és rendelési idejét, esetleg egy éjjel-nappal nyitva tartó állatorvosi rendelô elérhetôségét, arra az esetre, ha baj történne.

Felügyelet nélkül csak néhány napra (például egy hétvégére) hagyhatjuk teljesen magukra kedvenceinket, és még ezt sem tehetjük meg bármilyen állattal. Kutyát, macskát semmi esetre se hagyjunk magára ilyen hosszú idôre, mert ôk (kivált a fiatalok) napjában többször esznek, isznak, a kutyát pedig le is kell vinni sétálni. A felnôtt állatokat is legföljebb egy napra lehet magukra hagyni, természetesen úgy, hogy kellô mennyiségû eledelrôl (lehetôleg szárazról, mert az kevésbé romlik) és ivóvízrôl gondoskodtunk számukra.

A díszmadarakat is legföljebb egy-egy hétvégére hagyhatjuk magukra. Ha esetleg van közöttük agresszív, akkor ôt mindenképpen külön kalitkába tegyük, nehogy éppen távollétünk alatt tegyen kárt a társában, netán önmagában.

A teknôsök, kígyók, gyíkok hosszabb idôt (esetleg heteket) is kibírnak egyedül, s jobban bírják az éhezést is. Az akváriumi halaink számára vehetünk az állatkereskedésekben, vagy szakboltokban kapható, és a hálózatról üzemeltethetô, elôre beprogramozható önetetôt, ami meghatározott idôközönként adagolja a szárazeledelt kedvenceinknek. Ha állatorvost kérünk meg erre a feladatra, vagy módunkban áll panzióba vinni kedvencünket, úgy vigyük magunkkal az állat szökésbiztos tartóalkalmatosságát (ketrecet, terráriumot), megfelelô mennyiségû eledelt, almot, esetleg játékot.

Ha külföldre visszük kedvencünket, ne felejtsük el, hogy a macskák, kutyák részére kötelezô az állatútlevél, és a microcsip. Ezek hiányában visszafordíthatnak bennünket a határról! Az állatorvos mindkét ügyben megoldja gondunkat.

3. Molyhos tinóru - Xerocomus subtomentosus

Nyári, ôszi gomba. Lomb- és fenyôerdôkben, erdôszéleken, irtásokban terem, rendszerint egyesével, olykor tömegesen. Jelentéktelennek tûnô külseje miatt sokan felrúgják vagy rá sem néznek. De a gombász örül, ha többet talál ebbôl a közepes termetû, ôzbarna, bársonyos kalapú gombából. Kalapja fiatalon félgömb alakú, majd domborúan kiterülô, a közepén lehet belaposodó is. Kalapbôre bársonyos, molyhos, nemezes tapintású, barna színû, sárgászöldes árnyalattal. Csöves termôrétege kezdetben citromsárga, késôbb zöldessárga lesz. A pórusok viszonylag tágak, szögletesek. Tönkje a kalaphoz képest rövid, alig éri el a 10 cm magasságot. Felsô része sárgás, alul a kalaphoz hasonló színû. Hengeres, finom hosszanti bordázással. Húsa sárgás, az idôsebb gombáknál nyomásra, törésre gyengén kékülô, a fiatal példányoknál színtartó. Jellegzetes szaga és íze nincs.

Nedves idôben gyakran fehér penész lepi be az egész gombát, az ilyeneket ne szedjük. Elkészíthetô kirántva, fokhagymás szeletnek vagy rizses gombának. A fiatal gombák kalapját egészben, az idôsebbekét szeletekre vágva száríthatjuk.

Nem téveszthetô össze mérgezô gombával.

Málnási András

Edzett testû, tetovált férfiak a strandon fociznak, vagy röplabdáznak és környezetüket beszórják homokkal, a hozzájuk tartozó hölgyek félmeztelenül szürcsölnek valamit a bárnál és közben megállás nélkül csörög a mobiljuk, a gyerekek pedig fennhangon csámcsogva majszolják uzsonnájukat - ez az a magatartás, amelynek az olasz strandok konzorciuma (Sib) véget akar vetni most kiadott illemtankönyvével.

A kötet hangsúlyozza, hogy a tengerparton - no és persze minden más strandon is - az illemtan nem csupán a jó ízlést, hanem a biztonságot is szolgálja.

Példaképpen néhány szabály: Csakis az erre a célra felállított kabinokban öltözzünk át, és semmiképpen sem mindenki szeme láttára.

A hangosan csengetô mobil és az üvöltô rádió és tévé zavarja a környezetet, ezért tilos.

A focizás, röplabdázás stb. csak az erre kijelölt terepeken engedélyezett, mások törölközôi között nem illik.

Nem ildomos elnyomni a cigarettát a homokban és hangosan csámcsogni sem szép.

A biztonságot szolgálja, hogy kötelezô szót fogadni az úszómesternek és figyelembe venni a meteorológiai jelzéseket.

A Sib igyekezetéhez sietett csatlakozni Nicola Santini, az illem egyik neves olasz szakértôje, s ô azt hangsúlyozta, hogy a nagyon feltûnô tetoválások divatja már múlóban van. Santini arra is felhívta a figyelmet, hogy a hölgyeknek a strandolásnál nem csupán a feltûnô make upot kell kerülni, hanem az ékszereket és az erôs illatszereket is.

Végül az illem tudora nagyon nyomatékosan hangsúlyozta azt, amit a mai idôsebb korosztályok is jól tudtak, csak közben valahogyan kissé feledésbe merült: abszolút szigorúan tilos meztelen felsôtesttel, vagy akár fürdôruhában asztalhoz ülni bárhol, de különösen étteremben: legalább egy pólót, s hozzá a férfiaknak rövid nadrágot, a hölgyeknek egy derekukra kötött pareót fel kell venni - mehetnek viszont nyugodtan mezítláb, legalábbis a strandon lévô étterembe.

Nyári idôszakban, a szalmásgabonák betakarítása után bevett szokásként, tüzet gyújtva próbálnak a gazdák minél könnyebben és olcsóbban megszabadulni a tarlón maradt szalmától. Tarlótüzet gyújtani azonban tilos, s a kihágást elkövetôket bírságolják, tájékoztatott a Megyei Horea Katasztrófavédelmi Felügyelôség sajtószóvivôje.

A vonatkozó elôírások értelmében tilos szeles idôben illetve éjszaka nyílt tûz rakása. Az 1998. évi 678-as számú kormányhatározat értelmében (amelyet a 2002. évi 786-os kormányhatározat módosít és kiegészít), ha a nyílt tûz veszélyt jelent, s tiltó jelzéssel ellátott helyen rakták, 1,5 milliótól 2 millió lejig terjedô pénzbírságot róhatnak ki. Ha a nyílt tüzet a szórakozóhelyek, gazdaságok közelében használják, illetve a háztartási szemetet, száraz növényzetet felügyelet nélkül égetik, a büntetés 800.000 és 1 millió lej köz&ou