Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

SZDP-s ellenlépés az államfôi kijelentésre

A Szocáldemokrata Párt kéri Traian Basescu államfôt, hogy nyilvánosan nevezze meg azokat a minisztereket, akik szerepelnek a hírszerzô szolgálatok jelentéseiben a különbözô érdekcsoportokkal való állítólagos kapcsolataik miatt, amelyek befolyásolhatják tevékenységüket és döntéseiket.

"Úgy gondoljuk, hogy ezt a témát nem lehet ilyen könnyen lezárni, mivel súlyos állításokról van szó, a közvéleménynek pedig joga van tudni, kik azok, akikkel kapcsolatban az államfô ilyen kijelentéseket tett", jelentette ki Dan Mihalache képviselô sajtótájékoztatón, az SZDP Országos Állandó Bizottságának hétfôi ülését követôen.

Mihalache elmondta, az SZDP megbízta George Maior szenátort, hogy lépjen kapcsolatba a titkosszolgálatok tevékenységét ellenôrzô parlamenti bizottságok szociáldemokrata tagjaival, hogy "komoly vitát" kezdeményezzenek a testületekben errôl a kérdésrôl.

Az SZDP szerint a bizottságoknak meg kellene hallgatnia mint Radu Timoftét, a Román Hírszerzô Szolgálat igazgatóját, mind pedig Gheorghe Fulgát, a Külügyi Hírszerzés vezetôjét, ugyanakkor szorgalmazza, hogy a honvédelmi bizottságok is hallgassák meg a többi hírszerzô szolgálat, köztük a belügyminisztériumi hírszerzés vezetôit.

Dan Mihalache szerint a hírszerzô szolgálatok vezetôinek tisztázniuk kell az ellenôrzô bizottságok elôtt, melyek voltak azok az elemek, amelyek alapján az államfô "ennyire súlyos" kijelentéseket tett, "mi a valóság" és hogyan áramolnak a titkos információk a fôbb állami intézmények között.

A Román Hírszerzô Szolgálat által Calin Popescu Tariceanu kormányfônek átadott információk szerinta jelenlegi kormányzat egyetlen tagja sem áll gazdasági érdekcsoportok befolyása alatt, áll a kormány egyik közleményében, amelyet a múlt hét végén juttattak el a Mediafaxhoz.

Tegnap 27 határrendészek által elkobzott útlevél érkezett a Maros Megyei Útlevélosztályra - tájékoztatta lapunkat Turba Sebastian, a megyei útlevélosztály felügyelô-helyettese. Bár vasárnaptól felfüggesztették az útlevél elkobzására vonatkozó rendelet alkalmazását, azok, akik túllépték a 90 napos külföldön való tartózkodási idôt, a megyei útlevélosztá-lyokon kell igazolniuk szabálysértésük okát, hogy ne alkalmazzák ellenük a büntetô intézkedéseket. Hogy pontosan milyen dokumentumokkal kell igazolniuk a szabálysértést, nem derült ki. Turba Sebastian szerint az általuk kapott rendeletben "igazoló iratok" felmutatása szerepel, részleteket nem tud mondani. Annyit hozzátett, hogy az "igazoló iratok" hitelesített román fordítását is fel kell mutatni. A szabálysértôk legtöbb 30 napon belül kapnak választ arra, hogy indokaikat jogosnak találta-e az útlevélosztály.

Aktuális

Nem szeretnénk ismét részletekbe bocsátkozni azzal kapcsolatban, hogy mit, miért és mikor csinált rosszul a kormány, amikor intézkedései sorával az egyik legelemibb szabadságjogot, a szabad utazás jogát korlátozó intézkedéseket vezetett be. Tény, hogy a mai napig nem értjük, hogy mi indokolta a botrányos és alkotmányellenes intézkedést, ám ha elfogadnánk a hivatalos blablát az EU-követelményekrôl (ami úgy mese, ahogy van), akkor is csupán a zûrzavart fokozták vele, s a korrupció (amelynek a felszámolása valóban európai igény, mi több, az egyik legmarkánsabb a minél rövidebb idôn belüli csatlakozás szempontjából) melegágyát vetették meg. Tekintve ugyanis, hogy az elôírások még a legmagasabb szinten is zavarosak, gyakorlatilag a határôr (majdnem azt írtam: határúr) jóindulatán múlik, hogy az egyszerû állampolgárt átengedik- e azon az országhatáron, amelynek átlépését az alkotmány szavatolja, vagy csak akkor, ha kellôen "megkeni" a gépkocsi, autóbusz, vonat stb. kerekeit. Márpedig nagyon sokan gyakorlatban is tapasztalhattuk, hogy a "granicsár" jóindulata milyen nagy mértékben függ az útlevélbe rejtett papírdarabra (soha nem mûanyagra!) nyomtatott számok nagyságától, aki pedig járt nyugaton autóbusszal, az azt is tudja, hogy már eleve gyûjtenek a jármûben a kényelmes átjutás érdekében.

Hogy akinek vaj van a fején, könnyebben átjut a határon, mint a tisztességes állampolgár, azt a leglátványosabban - s nyilván nem ô az egyetlen - a cseh Frantisek Priplata esete igazolja. Hisz azt ugyan nem tudjuk, hogy mennyire bûnös az illetô úriember, de az tény, hogy elítéltként jogilag nem hagyhatta volna el az országot - mégis megtette.

Ha pedig mindehhez hozzátesszük, hogy néhány napja egy egyszerû áramszünet több mint fél napra bénította meg a forgalmat az ország legforgalmasabb határátkelôjénél, Nagylaknál, s ezzel gyakorlatilag ismét az emberi jogokat tiporták lábbal a hatóságok, akkor a demokráciák legelemibb játékszabályai szerint Vasile Blaga belügyminiszter lemondásának kellene következnie.

Miközben azonban az általa vezetett intézmény minden ízében recseg, Blaga miniszter úr kiválóan érzi magát a bársonyszékben, s esze ágában sincs megválni a funkciójától. Ugyanúgy nem, mint ahogy Mircea Cinteza egészségügyi miniszter is a legteljesebb nyugalommal zúzza ripityára az egészségügyet, ugyancsak az alapvetô emberi jogok egyikével, az élethez való joggal játszadozva.

S tulajdonképpen itt jutottunk el mondandónk lényegéhez. Az EU-csatlakozásra ácsingózó román politikai elit, miközben az EU-követelményekre hivatkozva blôdségeket gyûjt halomra, önmagára nem tartja kötelezônek az európai politikusi viselkedésminta alapszabályait. A civilizált világban ennyi baki után egy miniszter már rég közölte volna: sajnálja, hogy nem állt feladata magaslatán és vette volna a kalapját...

Mondjon le, miniszter úr! Legalább most, a tizenkettedik órában mutassa meg, hogy ismeri Európa valódi követelményeit!

A szombat óta tartó esôzések ellenére Maros megyét nem fenyegeti árvízveszély, tájékoztatott Mircea Badulescu, a vásárhelyi vízügyi igazgatóság szakembere. A Maros folyó vízhozama a tegnap másodpercenként 44 köbméter volt, a vízszint nem érte el a figyelmeztetô szintet. A hétvégén a legnagyobb mennyiségû csapadék Sármáson esett (30 köbméter/másodperc), de ez sem jelentett gondot. A vízügyisek véleménye szerint csak abban az esetben történhet árvíz, ha felhôszakadás lesz, s a hirtelen megduzzadt csermelyek, patakok kiöntenek.

A Maros Megyei Horea Katasztrófavédelmi Felügyelôség ügyeletes tisztje elmondta, szombaton délelôtt Dicsôszentmártonban a szélvihar egy fát döntött ki, s a villamossági vállalat képviselôi a tûzoltók segítségét kérték a magasfeszültségû vezetékekre esett ágak eltávolítása végett.

Marius Ichim, a prefektúra sajtószóvivôje elmondta, a tegnap a Bodoni-patak lépett ki medrébôl, s öntötte el az utat.

Az Ádámosi Polgármesteri Hivatalból tegnap küldték át a Megyei Vízügyi Igazgatósághoz azt a kérvényt, amelyben a már megépített királyfalvi gát módosítását, s a Kis-Küküllô medrének szélesítését igényelték.

Székely Király István alpolgármester tájékoztatása szerint az elmúlt években Királyfalván árvízvédelmi célokból épített gáton túl magas átereszt készítettek, s emiatt már kisebb esôzésekkor is a felgyûlt víz, s ahelyett, hogy lefolyna, elönti a faluvégi házakhoz tartozó veteményest. Az alpolgármester beszámolója értelmében a meglevô áteresz fél méterrel magasabban van, mint szükséges. A helyi kárvallott gazdák jogos panaszára a polgármesteri hivatal képviselôi, a vízügyi igazgatóság szakemberével is jártak már a helyszínen, feltérképezve a hiányosságokat. A tegnap délben átküldött hivatalos iratban arra kérték a vízügyi igazgatóság szakembereit, hogy a lehetôség függvényében módosítsák az áteresz helyét, nagyságát, s lássák el zárószerkezettel is. Ugyanakkor a szóban forgó kérvényben a község vezetôi részletesen beszámoltak arról is, hogy Küküllôdombón 500 méterrel kellene szélesíteni a Kis- Küküllôt, hiszen jelenleg a vízszint jelentôsebb növekedésekor 30 hektárnyi magánterületet önt el a folyó. A meder kiszélesítésével meg lehetne elôzni a víz okozta károkat.

Az Európai Unió tejpiaci szabályozásának a tejtermelôket közvetlenül érintô legfontosabb eleme a kvótarendszer, ugyanis ez határozza meg a megtermelt tej egyéni és országos szinten értékesíthetô mennyiségét. A kvótán felül többletként elôállított tejmennyiség által okozott zavarok megszüntetésével kapcsolatos költségeket a túltermelésért felelôs termelôknek kell biztosítaniuk (fizetniük). A rendszer szigorúsága garanciát jelent a tejet szállítók számára, hogy szemben a mostani hazai gyakorlattal, az Unióban nem merülhetnek fel tejipari gondok a kvótán belül elôállított tejmennyiség miatt.

A kvóta típusai és mértéke

A hatályban lévô rendszer kétféle kvótát különböztet meg: - a feldolgozói kvóta a tejfeldolgozókhoz szállított tejmennyiség értékesítésére vonatkozik;

- a közvetlen értékesítési kvóta a fogyasztóknak közvetlenül eladott tejmennyiséget szabályozza.

Az említett két kvótatípus mellett fenntartottak egy nemzeti kvóta-tartalékalapot, ez lehetôséget ad arra, hogy az uniós jogszabályok értelmében mindkét kvótatípus esetében további kvóták kerülhessenek kiosztásra bizonyos termelôi köröknek:

- a tejtermelés bôvítését (férôhelyszám-növelés) tervezôk számára;

- a fiatal pályakezdôknek.

A két kvótatípusra minden uniós tagállamra vonatkozó nemzeti kvótamennyiséget határoztak meg, amelyeket végsô soron szétosztanak az egyéni termelôk között. A kiosztott kvótamennyiségek összege (feldolgozói és közvetlen értékesítési) nem haladhatja meg a nemzeti kvóta szintjét.

Megjegyzendô: a családi fogyasztásra valamint az állatok takarmányozására felhasznált tejmennyiség nem számít bele a kvótába. A kvótán felül bármilyen módon értékesített tejmennyiség után büntetést kell fizetniük a termelôknek. Az illeték mértéke a tej mindenkori árának 115 %-a.

A kvóták forgalmazása

A tejkvótához valamennyi termelô térítésmentesen jut hozzá, az így kapott kvótát azonban a tulajdonos termelô:

- eladhatja;

- kölcsön- vagy bérbe adhatja;

- a tejkvóta törvényszéki végzéssel örökölhetô.

Az uniós szabályok a tejkvótát a termeléshez használt (birtok) területhez kötik, ennek alapján a terület eladását, bérbeadását vagy az öröklést az adott területre kiadott kvóta mozgása követi, ez fordítva is történhet, illetve a kvóta mozgását a megfelelô méretû (birtok) terület mozgásának kell követnie.

Figyelem! A két kvótatípus egymás között átváltható, de csak a kvótaév kezdete elôtt. A kvótaév április 1-jétôl a következô év március 31-ig tart.

A termelôkre vonatkoztatott kvóta 2005. április 1- 2006. március 31. közötti idôszakban megvalósított tejértékesítés, illetve a zsírfok alapján állapítják meg és 2007. április 1-jén lép érvénybe

Suba Kálmán állattenyésztô mérnök, a Megyei Állatnemesítô és Szaporodásbiológiai Állomás igazgatója

Jegyzet

Esôs, hideg, barátságtalan vasárnapra ébredt a város. A kirándulást, erdôszéli piknikezést azonnal lemondó reggel volt.

A tévé sem jelentett kikapcsolódást, unalmas, olcsó filmek, kaptafára készült mûsorok, sûrûn tûzdelt bosszantó reklámokkal. Marad a konyhaszéken való kávészürcsölés, s az ablakból látszó tér figyelése. A tér szélén hat kuka. Fedelük csukott, csak a mellettük domborodó ághalom rí ki a környezetbôl. Négytagú csoport tûnik fel. A középkorú nô és férfi a kukákat rohamozza meg, a tizenéves lány és a csöppség a zuhogó esô ellen húzódik a transzformátorház eresze alá. Testüket nyáriruha takarja, fekete lábukon strandpapucs. A gyerek bokáig pocsolyában. A tér túlsó végébôl fiatal férfi szaporáz feléjük, sietôsen halad el elôttük. A lány utánaered, a gyerek alig bír lépést tartani velük. Néhány méter után lemarad, tanácstalanul, elveszetten áll az esôben.

Az élénk színû, csíkos fürdôköpenyt viselô lány félóra múlva jelenik meg, babakocsit tolva maga elôtt. A fedetlen kocsiban nagyocska gyerek. Az asszony sietôsen szemrevételezi a kukákat, majd továbbállnak. Az esô egyiküket sem zavarja.

Kerékpáros férfi tûnik fel. A parkon hajt keresztül, a bringa kereke kegyetlenül csúszik a vizes füvön. Nagyot zuhan a test, nadrágja, kabátja sártól csöpög. A kukákhoz lép. Piros dunnát halász elô, azzal dörzsöli szárazra ruházatát. Nejlonzacskókat vesz elô, a kukákból a vacsorára való kerül elô.

Késô délutánra a nap sugarai is elôtörnek a felhôk mögül. A park sétányain száraz foltok tûnnek fel. Gyerekek jelennek meg. A kukák környéke szeméttel teli. Az esôemberek ténykedéseinek nyoma.

Valamit valamiért

A Konzervatív Párt (KP) a koalíciós partnerektôl egy vagyonellenôrzéssel, héacsökkentéssel, helyi választásokkal és a hazai tôke támogatásával kapcsolatos intézkedéscsomag megvitatását kéri, ennek fejében hajlandó támogatni bármilyen demokratikus kezdeményezést, amely a politikai stabilitást szolgálja.

A KP hétfôi közleménye szerint a párt képviselôi levelet küldtek a koalíció országos vezetôtanácsának, amelyben megfogalmazzák kéréseiket.

A dokumentum értelmében a konzervatívok kérik, hogy a koalíció vezetôségének szerdai ülésén vitassanak meg egy intézkedéscsomagot, amely szerintük "alapvetô fontossággal bír a romániai társadalom számára".

A KP egyik kérése egy törvénytervezettel kapcsolatos, amely lehetôvé tenné a törvényesen megindokolhatatlan vagyonok származásának ellenôrzését. A kezdeményezést benyújtották a szenátusban, a törvényhozó tanács pedig jóváhagyta.

Egy másik kérés az alaptermékek héájának eltörlésével kapcsolatos. "Az intézkedés társadalmi méltányosságot biztosítana, tekintettel arra, hogy a héa általános szinten 3 százalékkal emelkedhet" - áll a közleményben.

A Konzervatív Párt azt is kéri, hogy a kormánykoalíció vitasson meg egy törvénytervezetet a helyhatósági választási törvény módosítására és kiegészítésére. A KP szerint a parlamentben már benyújtott tervezet kimondja, hogy a románoknak legyen egy képviselôjük a helyi tanácsban, azokon a településeken, ahol kisebbségben vannak.

A KP azt is kéri, hogy fogadjanak el egy törvénycsomagot a hazai tôke támogatásával kapcsolatban.

Összhangban van az alkotmánnyal a parlament két házelnökének leváltása, csak a politikai akadályt kell legyôzni, jelentette ki hétfôn Emil Boc, a Demokrata Párt elnöke.

Boc sajtótájékoztatón elmondta, megvizsgálta az alkotmány 64. cikkelyét, és arra a következtetésre jutott, hogy az elôírás értelmében a szenátus, illetve a képviselôház elnöke leváltható a mandátum lejárta elôtt, mivel a két tisztségviselô a parlament házbizottságainak is tagja.

"Láthattuk, hogy Adrian Nastase és Nicolae Vacaroiu urak alkotmányos érvekkel jönnek, hogy az alaptörvény nem engedi meg leváltásukat. Megvizsgáltam az alkotmányt, és nem látom, miért lenne alkotmányellenes Nastase és Vacaroiu leváltása", fogalmazott Emil Boc.

A DP elnöke hozzátette, "törvényesen és alkotmányosan" semmiféle akadálya nincs a két házelnök leváltásának, "csak a politikai akadályt kell túllépni".

Adrian Nastase, a képviselôház elnöke egy, a Mediafaxnak adott interjúban kijelentette, hogy az alkotmány 61. cikkelye "nagyon világosan" elôírja, hogy "a képviselôház és a szenátus elnökét a két ház mandátumának idejére választják".

Az izraeliek többsége Benjamin Netanjahu pénzügyminiszter sokkhatású lemondása után is támogatja a zsidó telepek teljesen felszámolását a Gázai övezetben.

A Jediót Ahronót címû izraeli lap hétfôi számában megjelent közvélemény-kutatás szerint az izraeliek 55 százaléka támogatja Ariel Saron miniszterelnök gázai kivonulási tervét, és csak 39 százalékuk utasítja el azt. A megkérdezettek relatív többsége, 47 százaléka úgy véli, hogy Netanjahu, Saron fô politikai riválisa, a kivonulás talán legkarizmatikusabb bírálója csak politikai számításból mondott le, azért, hogy elhódítsa Sarontól a Likud párt vezetôi tisztét, és csak a megkérdezettek 29 százaléka vélekedett úgy, hogy a pénzügyminiszter ôszinte meggyôzôdésbôl, a kivonulás ellenzése miatt nyújtotta be lemondását.

Saron kormányfô a pénzügyminiszter távozása után megerôsítette eltökéltségét a kivonulási terv végrehajtására, amiben bátorítja a közvélemény-kutatás eredménye is. - Netanjahu lemondása nem lesz semmiféle befolyással a szétválási terv végrehajtására, abban nem okoz semmiféle késedelmet - jelentette ki a miniszterelnök egy vezetô munkatársa. A pénzügyminiszter, maga is volt kormányfô, vasárnap jelentette be távozását posztjáról, miután a kormány véglegesen is zöld utat adott három elszigetelt gázai zsidó telep kiürítése elôtt.

Lehetséges, hogy sohasem sikerül megoldani annak a néma zongoristának a rejtélyét, akire egy brit strandon találtak rá hónapokkal ezelôtt - vélekedett a férfinak jelenleg otthont adó kórház egyik munkatársa.

A The Independent címû lap hétfôi tudósítása szerint a zongorista személyazonosságát illetôen mindeddig nem talált értékelhetô nyomra az a dartfordi kórház, amelybe a muzsikust felvették.

A kórház egyik vezetô munkatársa elmondta a lap tudósítójának, hogy eddig már sok nevet ellenôriztek és folytatják a kutatást, de még nem merült fel egyértelmû utalás. Annak ellenére, hogy a média a zongorista áprilisi megtalálása óta többször részletesen foglalkozott az esettel, hozzátartozó sem jelentkezett még. Lehetséges, hogy a férfi családja teljes elszigeteltségben él és nem olvasta az újságokban megjelent tudósításokat.

A húsz-harminc év körüli férfira áprilisban találtak rá Kent grófság egyik strandján. Csuromvizes fekete öltönyt viselt nyakkendôvel, és egyetlen szót sem szólt. Ruházatából különös módon minden jelzés ki volt vágva, ami még tovább nehezítette a vizsgálódást.

A kórházban papírost és ceruzát nyomtak a férfi kezébe, hogy leírhassa a nevét. Ehelyett hangverseny zongorát rajzolt a papírra. Amikor egy zongorához vezették, órákon át zongorázott. Az ügyben nyomozók erre érintkezésbe léptek több európai zenekarral, hogy megtudják, nem hiányzik-e valahonnan, de ez is hiábavaló kísérlet volt.

Tegnaptól (!?) az összes gyógyszertárban ki lehet váltani a kedvezményes árú orvosságokat. A Maros Megyei Egészségbiztosítási Pénztár közel 200 milliárd (régi) lej költségvetés-kiegészítést kapott, amit felosztott a patikák, kórházak és sürgôsségi mentôszolgálat között - jelentette be tegnap sajtótájékoztatón dr. Csíki Zsuzsánna, a pénztár igazgatója. Dr. Silviu Morariu, a Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetôje szigorú ellenôrzéseket helyezett kilátásba, kijelentve, hogy ha az ellenôrök eddig "kiscicák" voltak, ezután "rottweilerek" lesznek.

A pénz év végéig elegendô

Az egészségbiztosítási pénztár igazgatója szerint a költségvetés- kiigazításként kapott összegek november végéig fedezik a gyógyszerköltségeket. A patikák már megkapták a pénzt, így tegnaptól kiválthatók a kedvezményes árú receptek - jelentette ki a Népújság kérdésére dr. Csíki Zsuzsanna. Az új gyógyszerfelírási módról nyilatkozva elmondta, hogy ez a rendszer elsôsorban a betegek számára elônyös, hiszen lehetôségük van választani többféle orvosság között. A családorvosok egy részének tiltakozásával kapcsolatban úgy vélekedett, hogy minden újdonsághoz hozzá kell szokni, reméli, a családorvosok is rövid idôn belül hozzászoknak az új gyógyszerfelírási módszerhez. Hozzátette: könnyítés lesz, hogy 90 napon belül megjelennek az új vények, amelyeken már mind az A, mind a B csoportba tartozó gyógyszereket fel lehet tüntetni. A gyógyszertárakat "monitorizálni" fogják - jelentette ki Csíki Zsuzsánna. A Megyei Egészségbiztosítási Pénztár zöld vonala, a 0800800975-ös telefonszám éjjel-nappal hívható, abban az esetben, ha a hívónak a robot válaszol, be kell mondania kérdését, észrevételét valamint telefonszámát, és a pénztár alkalmazottja másnap válaszol.

Nô a szifiliszes esetek száma!

A Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetôje, dr. Silviu Morariu aggasztónak nevezte, hogy egyre gyakrabban (hetente egy esetben) derül ki a terhes nôkrôl, hogy szifiliszben szenvednek. Az igazgató szerint növekszik azon terhes nôk száma, akiket nem vesznek nyilvántartásba és akikrôl a terhesség alatt, vagy ami még rosszabb, a szülés idôpontjában derül ki a betegség, kockáztatva a magzat egészségét. Ellenôrzésekre számíthatnak a családorvosok ilyen szempontból is, hiszen évente egyszer kötelezô megelôzési jelleggel kivizsgálniuk a listájukon szereplô betegeket.

Kiscicákból rottweilerek!

Az ellenôrzéseknél maradva, a közegészségügyi igazgatóság alkalmazottai tegnaptól bezárták a segesvári közüzemek, az ATT strandját, mivel az illemhelyiségek elhanyagoltak voltak, a vizet nem cserélték, a fertôtlenítôszert nem adagolták kellô mennyiségben, nem vettek vízmintákat ellenôrzésre. Morariu szerint Segesvár polgármestere azzal fenyegette meg, hogy ezek után csupán egy hónapig lesz igazgató. "Ez alatt a hónap alatt a törvényt alkalmazni fogják" - jelentette ki Morariu. A közegészségügyi igazgatóság vezetôje és a segesvári tanács között a nézeteltérések korábbi keletûek, aminek két oka is van. Egyrészt, hogy a segesvári kórház nemrégiben egy kazánt vásárolt, közbeszerzési versenytárgyalás útján, de nem azt, amit a helyi közüzem igazgatója, a tanács támogatásával felajánlott. Silviu Morariu szerint ellenôrizték a szerzôdést, és mindeddig úgy tûnik, a beszerzés korrekt módon történt. Morariu amiatt is felháborodott, hogy a segesvári tanács ki szándékozik költöztetni a közegészségügyi igazgatóság alkalmazottait a jelenlegi 16 helyiségbôl álló székhelyérôl, ami helyett egy 2 terembôl álló székhelyet ajánlott fel, "és ha jól viselkednek", akkor még valami lerakatnak alkalmas termeket is kaphatnak. Az igazgató szerint a 16 helyiségben laboratóriumok is vannak, ezek rendbetételére pár éve félmilliárd lejt költött az egészségügyi minisztérium. "Csúfot ûz belôlünk a segesvári tanács" - jelentette ki, hozzátéve, hogy a prefektusnál megtámadták a tanácsi határozatot.

Morariu szerint a 2-es poliklinika szakorvosai nem vehetik meg a rendelôket!

A Népújság kérdésére, hogy mi lesz a sorsa a 2-es poliklinika szakorvosi rendelôinek, megvásárolhaják-e ezeket az itt dolgozó orvosok, hiszen a konfliktus a megyei tanács és a poliklinika szakorvosai között nem újkeletû, a közegészségügyi igazgatóság vezetôje kijelentette: a helyzet bonyolult. "Az orvosi rendelôk privatizálására hozott rendelet nem vonatkozik ezekre a helyiségekre, mivel nem tartoznak a megye magántulajdonába, hanem a köz tulajdonában vannak, ugyanakkor azok az egészségügyi egységek, amelyekben oktatási tevékenység folyik, nem magánosíthatók" - mondta Morariu. Hozzátette: nem volt még alkalma tárgyalni minden érintett féllel, de szerinte a szakrendelôkben folyamatos tevékenységnek kell lennie, nem pedig úgy, hogy nyáron szabadságolnak, télen síznek, és úgy rendelnek, ahogy kedvük tartja. Figyelni fogunk arra, hogy a magánosítás korrekt módon történjen - mondta az igazgató.

Lassan kifogyunk azokból a politikusokból, akik a rendszerváltás prominens személyiségei voltak. Nálunk (s részben Magyarországon is) eltûnik a politika színpadáról az a garnitúra, amelyet rendszerváltó elitnek szoktunk nevezni.

Ezt az elitet - kissé önkényesen - két nagy csoportra lehet osztani: az egyik a hajdani állampárt ún. belsô ellenzéke, a reformkommunisták, akik felismerték, hogy a kommunizmust nem lehet megreformálni, így kapitalizmust csináltak. Ennek a vonulatnak legismertebb alakja Ion Iliescu, akinek a hatalomból való dicstelen távozása jó példa a politikai dicsôség mulandóságára. A volt államelnök, aki évekig az ország legnépszerûbb emberének számított, elôbb saját pártjában maradt alul, majd az 1989-es fordulat és a bányászjárások miatt akarták felelôsségre vonni. Nyilván nem fog bíróság elé kerülni, de nimbusza, tekintélye alaposan megkopott, utóbbi, a kormányválsággal kapcsolatos megnyilatkozásai már csak szépségtapaszok alaposan megromlott imázsán. Hajdani harcostársa, Petre Roman is a peremre szorult, mások, mint Al. Bîrladeanu, életkoruk miatt vonultak vissza. Kik jöttek helyettük? Fiatalabbak, pragmatikusabbak, akik nem sokat filozofálnak pártideológiákról, nagy részük nemcsak politikus, hanem üzletember is, s akik nagyon jól tudják, hogy a szocializmusnál jobb a kapitalizmus, fôleg ha az ember kapitalista és nem proletár.

A másik csoportja a rendszerváltó elitnek az ún. disszidensek, a rendszerrel szembenállók, a rendszer üldözöttjei, azok, akik szólni és tenni is mertek. Sokan közülük ’89 után politikai szerepet vállaltak, tagjai voltak a törvényhozó vagy államigazgatási apparátusnak. Nos, az elmúlt hónapokban volt egy másik távozás is, sokkal csendesebb, mint az elôbb említett: Andrei Plesu lemondott elnöki tanácsadói tisztjérôl. A hajdani ellenzék utolsó képviselôje távozott ezzel a hatalom közelébôl.

Hogy állunk mi ezzel a dologgal? Hasonlóan, mondhatnánk, hozzátéve, hogy a magyarok közül legfeljebb második vonalbeli vezetôket láthattunk. Fazekas János nem vett részt a rendszerváltás utáni politikai életben, bár erkölcsi alapja több lett volna ehhez, mint sokaknak. Domokos Géza a magyar érdekvédelmi szervezet elsô elnöke volt. Nem csak egészségi okok miatt hagyott fel az aktív politizálással. Király Károlyt a pártállam már a 70-es évek elején félreállította, ô ’89 után igen aktív RMDSZ-színekben, de sokak számára túl radikális volt, tény, hogy lassan a hazai magyar politikai élet peremére került. Utóbbi két személyiség egész politikai pályafutása azt példázza, hogy nehéz egyszerre elkötelezett baloldalinak és nemzetben gondolkodónak lenni. Lásd odaát Pozsgai Imre vagy Szûrös Mátyás példáját.

A disszidensek, a rendszerrel nyíltan szembefordulók legismertebb képviselôje, Tôkés László nem állt félre, nem vonult vissza, ma is igen aktív, ô a legkeményebb bírálója a hivatalos RMDSZ- vezetésnek. A tusnádfürdôi találkozó talán új korszak kezdetét jelentheti. Szôcs Géza szintén túl radikálisnak számított a szövetség vezetésének fôsodra számára, így abbahagyta az aktív politizálást. Mások már az elején nem vállaltak politikai szerepet, fontosabbnak tartották saját szakmájukat.

A rendszerváltás lassan már történelemmé válik, de egyelôre nem látunk tisztábban az elmúlt másfél évtized eseményeit illetôen, sem országos szinten, sem a hazai magyarság esetében.

A rendszerváltó elit úgy vonult ki a politika színpadáról, hogy a rendszerváltás nem fejezôdött be.

Az idei búzaaratás országos viszonylatban nem fogja meghaladni az 5 millió tonnát a termelôk szerint, és a termés közel 60 százaléka elmarad a kenyérgabona-minôségtôl, mondta a Romániai Mezôgazdasági Termelôk Szövetségének elnöke, Adrian Radulescu a Rompres hírügynökségnek hétfôn, emlékeztetve a déli és a délnyugati országrészben júliusban pusztított árvizek okozta károkra.

- Ennek alapján jó árakra számíthatunk - tette hozzá Radulescu.

A termelôk becslésének némileg ellentmond a román mezôgazdasági minisztérium jelentése, amely szerint eddig valamivel több mint 6 millió tonna búzát és árpát arattak le a termôterület 85 százalékáról. Az eredménynek közel 10 százaléka árpa.

A termés azonban mindenképp sokkal gyengébb a június eleji elôrejelzéseknél. Akkor még 7,6 millió tonna búzát reméltek, a tavalyi 7,65 millió tonnához hasonlót. A tavalyi hároméves rekord volt.

Ôsszel 2,5 millió hektáron vetettek búzát az egy évvel korábbi 2 millió hektár után. Az ország nyugati felét sújtó áprilisi és májusi áradások akkor a gabona alig 1 százalékát károsították meg, ami elmaradt a korábbi elôzetes becslésektôl.

A kiemelkedô tavalyi betakarítás ellenére Románia igen keveset, csupán 100 ezer tonna búzát exportált, aminek az az oka, hogy a belföldi ár jócskán meghaladta az exportárat. A malmi búza hazai ára tonnánként 5,0 millió régi lej (170,5 dollár) volt június elején, míg a constantai kikötôben a FOB ár 120 dollár volt tonnánként.

A piacon arra számítottak, hogy a tavalyihoz közel hasonlóan jó idei termés hatására csökkennek majd a belföldi árak, és ezzel nôhet Románia búzaexportja.

A Román Nemzeti Bank ebben a hónapban áttér a közvetlen, folyamatos inflációs célkövetésre, a kormánnyal egyeztetve idén 7 százalékos, jövôre 5 százalékos tizenkét havi fogyasztóiár-emelkedést célozva meg, idézte a központi bank elnökhelyettesét, Cristian Popát a Ziarul Financiar címû gazdasági lap hétfôn.

Ezt tartják az infláció elleni harc legjobb eszközének, amelyet Magyarország, Lengyelország és Csehország már évek óta alkalmaz, írta a lap.

Az új politika fontosságban növekvô eszköze a kamat, és a pénzügypolitikai döntésekben az elsô megfontolás az árstabilitás lesz, és kevésbé a lej árfolyama.

Popa elmondta, hogy a folyamatos célkövetésre való áttérést korábban júliusra tervezték, de végül is csak az elsô negyedévi inflációs jelentés erre a hónapra várt kiadása után kezdenek bele. A központi bank elsô ízben fog kiadni negyedéves inflációs jelentést.

A közvetlen, folyamatos inflációs célkövetésre való áttérést két évvel ezelôtt hirdették meg, és korábbi hírek szerint eredetileg már ez év elejére tervezték a bevezetését.

Július végén 8 százalékban jelölte meg az idei inflációs célt a központi bank kormányzója, de hozzátette, hogy ez nem számít elôrejelzésnek. Úgy vélte, hogy a tényleges szám decemberben, tizenkét hónapra számolva, 8,0 százalék alatt marad, és még most sem kell módosítani a kormánnyal közösen elképzelt, 7 százalékos célt. Mugur Isarescu jövôre már csak 5 százalékos áremelkedési ütemet vár.

Isarescu elmondta: bankja politikájának középtávú sarokköveit az infláció ellenôrzés alatt tartása, a rugalmas árfolyamok és a majdani euróövezeti csatlakozásra való felkészülés jelenti.

Mint mondta, a hazai kamatszintet igyekeznek közelíteni a külföldi alacsonyabb kamatokhoz, de nem terveznek pénzügyi protekcionizmust azzal kapcsolatban, hogy a 4 százalékos devizakamatokkal szemben 8,5-10 százalékos hazai kamatok állnak.

Az árfolyamokkal kapcsolatban célként említette azt az irányt, hogy a fôként kereskedelmi ügyletek által befolyásolt árfolyamot elsôsorban a külföldi tôkeáramlás által befolyásolt árfolyammá alakítsák.

Románia - a reménybeli 2007-es uniós csatlakozást követôen - 2010-2012-ben akar csatlakozni az ERM-II árfolyam- mechanizmushoz, majd 2012-14-ben az euróövezethez.

Magyar levelek

Van vagy nincs hôségriadó (hivatalosan), az ember alig bírja a kegyetlenül szikkasztó napokat. Nem úgy, mint a sivatagi rózsa; az nem tengôdik, nem hervadozik, még a legforróbb nyárban sem; bírja s megteszi neki víz nélkül is; de a hajnali harmatra vagy néhány kósza esôcseppre újra és újra kivirágzik.

Tudom, a hasonlat sántít (mint mindenik), de kirôl szólnék, nekem pont olyan, mint az a csöppet sem haszontalan növény a szél kavarta homokdûnék között; nem szép, nem illatos, csak maga a makacs élni akarás.

Valamikor nem lehetett levakarni a tévé képernyôjérôl, folyton magyarázta az akkor magyarázhatatlant. Magyarország apraja-nagyja utálta. Nagymamák vele ijesztgették unokáikat, és nem a harcsabajusza miatt; az egyetemisták megkövezték volna, ha hagyják a rend ôrei. Mert a nemzet derékszíján akkorát rántott, hogy (fôleg) a vétlenek csak úgy kapkodtak levegô után. Még a brancsbéliek is ijedeztek s alig-alig hittek abban, hogy ez a könyörtelen finánc valami jót akarhat. Csak éppen nem volt apelláta. Meglépte azt, amit más talán nem tett volna meg soha. Aztán hagyott csapot-papot és elment. Mint a mór, aki megtette kötelességét. Ô volt Bokros Lajos, a pénzügyôr. A hírhedt "csomagolóbajnok". Így már ismerôs? Aki (egész csomagra való) politikailag teljesen érzéketlen ötleteivel a helyére szorongatta, gyömöszölte a magyar gazdaságot. Mert hiába ô a kiátkozott, a rossz emlék. Hiszen ma már bevallhatjuk (sok-sok ellenzôje, mindenki), hogy nem csak a gazdaságot s vele együtt a Horn-kormányt mentette meg az összeomlástól, hanem Orbán Viktoréknak is kezébe adta a lehetôséget a rendteremtésre. Aki még mindig nem látja be, makacs tényeket vitat, fölöslegesen.

Bokros Lajos azóta nem aspirál semmilyen karrierre. Egyetemen tanárkodik, szigorú professzor, aki immár megbékélt diákjaival. Maga tehetett arról, hogy nem volt össznépi tetszés irányában. Makacs ember, és nem bánta meg soha. Nem meakulpázik, és nem hivalkodik. Ami volt, elmúlt. Neki (és mindenképpen nekünk is) így jó.

Most, amikor az ország legnépszerûbb napilapjában elbeszélget a kérdezôvel, az olvasónak furcsa érzése támad. Mi történhetett? Csak nem a politika hullatja (újra) harmatcseppjeit a pénzügyeknek fenegyerekére? Valami azért nem stimmel. Nyilvánvaló neki sem. Kapkodó intézkedések fölött ítélkezik. A gazdaságban nincs, és nem is lesz benne az a növekedés, amit az adócsökkentés szorgalmazói várnak, hiszen a bevételcsökkenés fedezetére hiányzik a pótlás; megígérni nagyobb nyugdíjat és jobb egészségügyi ellátást, miközben olcsóbb társadalombiztosítási járulékról beszélnek, felelôtlenség, és nonszensz. Mint manapság annyi ilyen-olyan intézkedés. Persze, volna neki megint holmi csomagja az államháztartás kiegyensúlyozására. Adna olyasmit, amivel nincs tele a padlás. Ha nem esne pánikba a közvélemény. Mert Bokros Lajost bizony nem sírjuk vissza. Egyébként, ha megszólalhatott (és éppen most) annak oka van. Ha nem a tanácsára kíváncsi valaki, akkor miért? Titkot rejt a kérdôjel. És felmerül a kétely. Akkor mi igaz abból, hogy körülöttünk dübörög a jólét és mesébe illô az életszínvonal? Csak nem vesszük észre? És vajon miféle igaza van annak, aki mindent lefitymál, ócsárol, s önmagán kívül nem ismer (el) senkit?

Valami hiba van a szerkezetben, szervezetekben, intézményekben valami csikorog. Nem tisztességes a vita. Nagy a hangzavar az összevissza beszédben. Kapkodó, kétségbeesett ötletek helyett más kellene. És nem elôkaparni valamit, hanem újra gondolni még a lehetetlent is, határozottan, szakértelemmel, pazarlás és korrupció nélkül. Jó, ne legyen csomag, ne csomagoljon senki. De kinek póza nem olyan, mintha elnyûtt volna, annak véleményét mérlegelni kell, és megszívlelni. Mert ki tudja…

Nemrég írtunk arról, hogy a nyári, kulturális programkínálat, minden eddigi jellegzetességével együtt, változóban van. Míg eddig holtszezonként volt ismert a forróság és tûzô nap idôszaka, ma már egymást érik a különbözô fesztiválok, táborok, falutalálkozók, aki pedig szeret ilyen helyekre járni, minden hétvégén talál magának kellemes idôtöltést biztosító programot. A legutóbbi hétvégén is két, majd' egész napos rendezvény(sorozat) várta az értôket, érdeklôdôket: szombaton kamarakórusok fesztiválja Gernyeszegen, vasárnap falutalálkozó Dózsagyörgy községben. Megmozdult a vidék, meglátták fontosságát az ünnepségszervezésnek, az elszármazottak ideiglenes hazacsalogatásának, és ez jó.

A lukailencfalvi templomban ünnepi istentisztelettel kezdôdött a rendezvénysorozat, amelyen Farkas Gábor fogarasi esperes hirdette Isten igéjét, majd a gyülekezet lelkipásztora, Szövérffi István mondott beszé-det, aki a Wass Albert-i, oszlopot építô ember lelki nyugalmát és erôs hitét idézte követendô példaként. A testvértelepülések és hollandiai barátok képviselôi - Gerry Fossen és Siewert Muthert - beszéde után pedig Virág István gondnok mondott köszöntôt, a mûsort Virág Blanka éneke és Fogarasi József szavalata tette teljessé. Koszorúzás és ebéd után pedig történelmi tárgyú délutánon vehettek részt az ünneplô találkozók, az iskola falain jelentôs személyiségek portréiból nyílt kiállítás. Airizer László helyi történelem szakos tanár beszélt a képekrôl, az ábrázolt személyiségekrôl. Késô délután a Dózsagyörgy községi tánccsoport lépett fel, ôket szabadtéri és sportprogramok elôzték meg, valamint mulatság követte. Az éjjelre tervezett tûzijátékra az esôs idô miatt sajnos nem adtak engedélyt, sikerült azonban négy képeslapot kiadni a találkozó alkalmából.

Iszlai Tibor polgármester és Szövérffi István elmondták: öt évvel ezelôtt, 2000-ben merült fel elôször a falutalálkozó megszervezésének gondolata. Akkor, a '98-'99-es nagy árvizek után, amikor pár hónap alatt ötször öntött ki a Nyárád, szervezték meg az elsô találkozót. Nagy sikere volt, sokan hazajöttek, így döntöttek, folytatni kell. Nem évenkénti periódusban állapodtak meg az esetlegesen bekövetkezô egyhangúság elkerülése végett, hanem ötévenkéntiben. Így az idei volt a második, amelyre szintén sokan - elszármazottak, azok hozzátartozói, rokonai, barátai - hazalátogattak. A hagyományôrzô, családias, baráti jelleg azonban így is megmaradt. És minden bizonnyal megmarad a közeli, majdan pedig távoli jövôkben is.

"Egyben sokfélék"

Múlt csütörtökön kezdôdött és vasárnap ért véget Sáromberkén a VI. országos IKE-találkozó.

A rendezvény házigazdái Porkoláb Levente, a helyi református lelkész és IKE-elnök, illetve felesége, Porkoláb Ildikó voltak.

Szász Zoltán, a Maros-Mezôségi Egyházmegye fôesperese köszöntötte a közel 350 résztvevôt, zömmel erdélyi fiatalt, de nemzetközi részvételnek is örülhettek a szervezôk, hisz angol, ír és magyarországi vendégek színesítették jelenlétükkel a rendezvényt.

Jelen volt Lupták György, a magyarországi Keresztény Ifjak Egyesületének elnöke is.

Több mint húsz lelkész segédkezett a rendezvény során. Jakab István, Máthé Farkas Zoltán, Enyedi Csaba, Kenderesi István lelkészek tartották a reggeli és esti áhítatokat.

A vasárnapi istentiszteleten Nagy Veress Csaba szolgált.

Varga László, Nagy Tibor, Nagy Domokos, Enyedi Csaba, Horváth Levente és Lupták György lelkészek változatos témájú elôadásokat tartottak.

Tölgyesi András Béla gyergyó-szentmiklósi történész Árpád-kori ruházatba bújva tartotta meg érdekfeszítô honismereti elôadását, melyet íjászat követett.

Bodó Gyula marosvásárhelyi pszichológus elôadásában a kábítószerek gyilkos hatásáról beszélt a fiataloknak.

Barkácsmûhely, mûvészsátor, éneksarok, kávéház, szórakoztató és sportrendezvények is gazdagították a programot, melyeket Plájás Betti, Tamási Adél, Szabó Attila, Kiss Ibolya, Vincze István, Ferenczi Levente, Szabó Tímea és Kiss Tünde szerveztek és vezettek. Csendsátor is mûködött, ahová a nap bármely idôpontjában betérhettek a résztvevôk elcsendesedni, imádkozni.

Az esti programokat a Reménység, a Magvetô és a Szikra együttesek koncertjei tették hangulatosabbá. Szombat este pedig az ír vendégcsoport igazi ír táncházzal lepte meg a találkozó résztvevôit.

Porkoláb Levente református lelkész elmondta, hogy a sáromberki gyülekezet lelkes hozzáállása, az asszonyok kitartó munkája nélkül nem valósulhatott volna meg ez az élményteljes találkozó. Köszönet illeti a sáromberki református egyházközséget, a polgármesteri hivatalt, Zima Ferenc vállalkozót, nem utolsósorban a Hánesz pékséget a támogatásért.

Augusztus 13-14-én kerül sor a székelyvéckei kulturális napokra. Szombaton 11 órakor a mûvelôdési otthonban megemlékeznek a falu szülöttjérôl, Visky Árpád tragikus sorsú színészrôl, majd leleplezik a Visky Árpád-emlékplakettet. Ezt követôen Fekete Pál kisplasztika-kiállítását nyitják meg, délután Vécke népi építészete a XX. század elején címmel makett- és rajzkiállítás nyílik. Vasárnap 12 órától szentmise, majd a testvértelepülések küldötteinek találkozója, oklevelek átadása, futballmérkôzés és a helyi általános iskola kulturális elôadása szerepel a programban.

Kánikulában nem jó falut járni. Holtmaros olyan kihaltnak tûnik, mintha tatár közelegne. Pedig árnyékban is dobog a szívünk. Mert csak az van, hogy akinek dolga volt, az igyekezett "harmaton" elvégezni, kora reggel letudni, úgyhogy kilenc-tíz óra tájban már csak hazatérôket látni, szalmakalapos asszonyokat (egyet-kettôt), szénával rakott szekereket, rajtuk a kocsissal, hátul a ballagó gazdával. Amit megkíméltek a hosszas esôzések, csûrbe kell gyûjteni. Az aratás képezi a munka dandárját, jövögetnek is sûrûn a
"megrendelôk", akiknek még lábon a gabonájuk, a tehetôsebb helybeliekhez, akik aratócséplôvel rendelkeznek. Ilyen gazda Márton Gyula is. Vele a család Szovátára vetôdött ága - Márton Béla tanár úr, jeles néprajzos és fafaragó fia, Levente révén - hoz kapcsolatba a sors. Mondom is azonnal, hogy ez a név: Márton Gyula: Kolozsváron pompásan hangzik, hiszen a jeles nyelvész munkásságát ott ismerik igazán. Itt pedig a gazdálkodó Márton Gyulát és családját, feleségét, fiát, vejét, menyét becsülheti a közösség, szorgosságáról, törekvésérôl, gazdálkodói sikereirôl. Márton Levente azért is jött "haza" Holtmarosra, hogy minél többet megtudjon s rögzítsen a kistájról, embereirôl, arról a tudásról, amely a tûnô nemzedékkel múltba merülhet, ha okos utódok nem mentik át a következô generációk számára. Gyula bácsit kétszer is megszakítják a kiskombájn "programja" iránt érdeklôdô termelôk, egyelôre idôt kér, hiszen valami apró hiba miatt a veje éppen fölkocsizott a szomszédos Magya-róra, esztergályos lévén kijavítani a hibás alkatrészt, aztán lehet szó aratásról. Takaros a porta, holland tapasztalat is munkált rajta, nemrég jártak itt a vendégek, tizennégyen ültünk naponta asztalhoz, újságolja Márton Gyuláné, akit a családbeli fiatalasszonyok segítettek munkájában, a mosogatás volt a legkellemetlenebb, pedig bevezetve a víz, nem a régi, rudimentáris módon végzik azt.

A holland vendégeskedést most viszonozza Márton Gyula fia, bizonyára sok új ötletet, tapasztalatot hoz, amelyeket idehaza okosan tud gyümölcsöztetni. A falu határa kicsiny, valami négyszáz hektár, mondja Gyula bácsi, erdônk is volna, de valahogy nem talál az elosztás a havason túli szomszédokkal. (Most lépett életbe az újabb szabályozás, hátha végre minden egykori tulajdonos vagy örökös jól jár, és megnyugszanak a kedélyek.)

A szövetkezeti épület közvetlenül a Márton- porta elôtt áll, a kis parktól pár lépésre. A szövetkezeti eszmét
"elfelejtették" a gazdák, mára szinte semmi sem maradt az egykori Hangya Szövetkezet egymásra támaszkodó, összetartó hagyományából. Jó volna pedig valamiképpen korszerûsíteni az összefogásnak ezt a modelljét, mert az apró gazdaságoknak külön-külön nem terem, nemhogy babér, de fokhagyma sem, ha életbe lépnek az EU "törvényei"...

A 81 éves Bakos Péter jó két hónapja kopogott be szerkesztôségünkbe azzal, hogy nem szeretné
"magával vinni" azokat a dalokat, énekeket, amiket tud. Azonnal Kiss Dénes rádiós kollégámra gondoltam, aki a hallható mûszaki csoda kezeléséhez értôn rögzítheti talán mindazt, amit egy holtmarosi ember szeretne hátrahagyni utókorára. Megvallom, egy ideig kísértett a gondolat: valamiféle életsors- sorozatot indítani, életüket, tapasztalataikat mesélô személyekkel, de csakhamar rájöttem, nem napilap dolga s lehetôsége az ilyen munka, nálam különb, tanult fiatalok mûvelik ezt, nem akármilyen szinten. Csak hát: ígéret - adósság, így aztán mégis bekopogtunk egy napon Bakos Péter bácsi felszegi portájára, illetve kopognunk sem kellett, mert a kánikula hôjét csillapító árnyékban találtuk a kapu elôtti padon. Odabent aztán kiderült: asztala tele olvasnivalóval, lapokkal, folyóiratokkal, Péter bácsi most is szenvedéllyel olvas, ez maradt igazi szenvedélye, mert kissé nagyot hall már, de az olvasás sem egyszerû, hiszen egy régi baleset következtében elvesztette egyik szeme világát. Életérôl mesél. Tizennyolc évet töltött katonaruhában. Kitanulta az ácsmesterséget, hat éven át a vasútnál dolgozott, háború után pótolni kellett a hidakat - majd mesterként vándorolt egyik teleprôl a másikra. - Tizenhat ember volt a kezem alatt, Kolozsvárott, Marosvásárhelyt és másutt kerestük a kenyerünket. Bukarestben éjszaka dolgoztam a magas vasdarun, mi építettük a Scînteia Házat...

Felesége halála után egyedül nevelte három kisgyermekét, mindegyikbôl ember lett. Idényben távolban, késô ôsztôl kora tavaszig itthon - ilyen iparmunkás élet után következett az a negyven év, amely alatt a holtmarosi református gyülekezet kántoraként is megállta a helyét Péter bácsi. Szembalesete után Gyôzô nevû fia segített, fokozatosan vette át az édesapa helyét az orgonánál. 1992 óta ô a kántor.

*

A két gazda sorsa számos jelt ád a messzirôl érkezô kíváncsiskodónak. Mindenekelôtt az közös bennük, hogy tisztességgel, verítékes munkával építették életmûvüket, gazdaságukat (melyet szétvert a kollektivizálás zûrzavara) és családjukat (amely szilárd alapokon megmaradt, és virágzik, teljesedik). Az is közös, hogy karakánságuk, hitük, nemzetszeretetük olyan erôs várnak bizonyult, amelyet semmiféle erôszak, dogma, hazug szólam, propaganda nem volt képes felrobbantani. Két Felsô-Maros menti székely, egyikôjük fiatalabb, másikuk öregebb - egy élet bölcsessége arcukon.

És az is közös, hogy - erdélyi hagyomány ez, akárcsak az emlékirat-írás - úgy gondolják, nem elég puszta kezük munkája örökségnek, saját tolluk is rögzíthet valamit az unokák, a dédunokák tanulságára. - Ha idôm lesz a télen - fogadkozik Márton Gyula -, leírok mindent egy füzetbe, azt a dallamkincset, amit nemzedékrôl nemzedékre híven ôriztünk, na meg azokat a tudnivalókat is, amik máig érvényesek, mert évszázadok tapasztalatát sûrítik néhány keresetlen mondatba...

Bakos Péter nyugdíjas éveit az olvasás és beszélgetés (na és persze az aprómunka) mellett azzal tölti ki, hogy feljegyzi dalainak, nótáinak
"teljes repertoárját", méghozzá betûrend szerint. Irkájában háromszáznál több nép- és mûdal címe van lejegyezve - ezeket ô bármikor el is énekelheti...

(Fogadkozom, hogy egyszer talán ráér valamelyik rádiós barátom, és mélyinterjúban- miben mesélteti el a régvolt dolgokat ezzel a rendkívül rokonszenves bácsival. A kép, amely bennem marad: ott ülnek a padon, apa és fia; és amit nem láthatok, de oda képzelek, a másik két fiát is, és családjaikat, a többieket, akik nem elmenekülnek, hanem tudásért mennek Hollandiába, Svájcba, baráti és üzleti kapcsolatokat építenek ki és ápolnak, szerzôdéseket kötnek, állatot nevelnek, kereskednek, aratnak és kenyeret sütnek, hegedût készítenek, táncolnak és szórakoznak - a vállalkozó falu népét, amely kényszerû apadásában is az életre voksol, lakói a dühödt kánikulában sem feküsznek a fülükre, hanem teszik a dolgukat, ki-ki azt, amit rámért a sors, amit legjobb tudása szerint véghez vihet - árnyékban is dobogtatva a szívet, amit ajándékul adott az Isten.

A legutóbbi árvizek ismét a figyelem központjába hozták a vízügyi igazgatóságok tevékenységét. A katasztrófa után kiderült, hogy a Bánátban, Moldvában az árvízvédelmi rendszerek elhanyagolt állapotban voltak, ez okozott gondot, máshol pedig a gátak mondták fel a szolgálatot. Megyénkben és általában a Maros vízgyûjtôjében - az ország más övezeteihez viszonyítva - nem volt olyan nagy árvíz. Ez azt jelenti, hogy nálunk jól mûködött a rendszer? - kérdeztük Dávid Csabát, a Maros Vízügyi Igazgatóság vezérigazgatóját.

- Megyénkben ugyanúgy, mint a Maros vízgyûjtôjében, bár a júniusi esôzések jelentôsek voltak, mégsem érték el az április-májusi szintet, ami mintegy 80 %-ban megközelítette az 1970-ben mért mennyiséget. A csapadékot tekintve az elsô hat hónapban több esett, mint máskor egy év alatt, ami kb. 500 liter négyzetméterenként. Mostanában nem a kitartó esôk okoznak gondot, inkább a rövid idô alatt lezúduló mennyiség. Elôfordult, hogy egy óra alatt 50 liter esett négyzetméterenként. Mindezek ellenére nálunk nem volt különösebb gond, mert az 1970-es árvizet követôen kiépítették az árvízvédelmi rendszert. A nagyobb városokban, mint Marosvásárhely, Szászrégen, Segesvár, Dicsôszentmárton gátakat és töltéseket létesítettek. Számításaink szerint ezekben a helységekben 100 évben egyszer lehet árvíz. Marosvásárhely esetében ez azt jelenti, hogy júliusban, átlagban másodpercenként 35 m3 volt a vízhozam, a városban levô védôgátakat csak akkor lépheti át a Maros, ha 2000 m3-es lenne a hozam, ami gyakorlatilag lehetetlen.

- A már említett bánsági és moldvai árvizek esetén késôn értesítették némely település lakóit arról, hogy a gátat átszakította a víz, emiatt több százan nem tudták megmenteni javaikat. Van-e pontosan kidolgozott forgatókönyv leosztott feladatokkal ilyen esetekben? Mi is tulajdonképpen a teendô?

- A Maros vízgyûjtô medencéjében 109 megfigyelôállomásunk van. Ezeknél a különbözô folyókon mérjük a vízszintet, s van, ahol vízmintát is veszünk minôségi ellenôrzésért. Munkatársaink naponta kétszer jelentik a szintet, s ezt a központ adatbankjában rögzítjük. Ez történik akkor is, ha a folyó eléri az árvízjelentési szintet (cota de alerta). A következô az ún. figyelmeztetési szint (cota de atentie), ilyenkor kétóránként követjük a vízállást. Nagyobb a gond, ha már árvízveszély (cota de inundatie) szintre kerül a folyó, ebben az esetben óránként kérünk jelentést. S van még a vészhelyzetszint (cota de pericol), ami valóban árvizet jelent. Ilyenkor állandóan követjük a vízszint alakulását, természetesen. Párhuzamosan a mentési munkálatokkal. Konkrétan lebontva, jelenleg a Maros a sárpataki mérômûszernél 130 cm, amikor eléri a 250 cm-t, akkor figyelmeztetési, 300-nál árvízveszély, míg 400-nál már vészhelyzetet jelentünk. A mi feladatunk tulajdonképpen az, hogy idejében értesítsük az illetékeseket az árvízszintekrôl. Annak ellenére, hogy ilyenkor a szinteket csak a prefektúrára a katasztrófa- elhárító bizottsághoz kellene jelentsük, mi ilyen esetben minden polgármesteri hivatalt értesítünk. Ez azért is fontos, mert a sürgôsségi helyzetek kezelésére vonatkozó kormányrendelet szerint minden településen kell legyen egy katasztrófa-elhárító bizottság, amelynek vezetôje a polgármester, s ezek ki kell dolgozzák a helyi katasztrófakezelési tervet. Ebben részletesen szerepelnie kell, hogy ilyenkor ki mivel foglalkozik, milyen munkagépeket vonnak be a munkálatokba stb. Azt, hogy ez létezik, vagy mennyire hatékonyan mûködik, a prefektus kell ellenôrizze. A vízügyi igazgatóságnak is jogában áll vizsgálatokat végeznie, de elsôsorban arra vagyunk kíváncsiak, hogy megvan-e a szükséges anyagkészlet: zsákok, homok, gumicsizmák, milyen gépek állnak azonnal a bizottság rendelkezésére. Nem tudunk eljutni a megye mind a 92 községébe, de a veszélyeztetett településeknél néha megvizsgáljuk mindezeket.

- A gödemesterházi árvíz olyan házakat érintett, amelyek közvetlen a patak partjára épültek. Van-e olyan térkép a településeken, amelyen be vannak jelölve az árterületek, ahova elméletileg nem lenne szabad építkezési engedélyt adni?

- Az idei két árvíz rávette a kormányt, intézkedjenek e téren. Országos szinten most van folyamatban a vészhelyzettérképek (ún. harti de risc) elkészítése. Tudomásom szerint a megyei tanácsok urbanisztikai igazgatóságait bízták meg azzal, vegyék fel a kapcsolatot a községekkel, hogy rajzolják be területeiken az említett veszélyeztetett övezeteket. Mi a munkát annyiban segítjük, hogy megadjuk az érintett folyók átlagos vízhozamát, amibôl ki lehet számítani, meddig önthet ki a folyó. Mi azonban ezt megelôzôen már léptünk ez ügyben. Az idén felmértük azokat a helyeket, ahol az épületek veszélybe kerülhetnek. Felszólítottuk a tulajdonosokat, hogy költözzönenek el, ha pedig nem akarnak, akkor aláírattunk velük egy iratot, hogy saját felelôsségükre hagyják a házat az esetleges árvíz útjában.

- A Bánságban több falu azért került víz alá, mert átszakadt a gát. Milyen tûrôképessége van egy ilyen töltésnek?

- Gyakorlatilag egy gát a víznyomás miatt nem szakadhat át. Olyan hidrotechnikai paraméterei vannak, hogy az állandó terhelést ki kell bírja. A földgátak nagyon tartósak, ha az építési technológiát betartják. Ezek úgy készülnek, hogy 25 - 30 cm-es réteget terítenek el, s csak akkor folytatják a magasítást, amikor a tömörítési szint 95 - 97 %-os lesz. Arra kell viszont vigyázni, hogy egyetlen kis lyuk, üreg se keletkezzen, mert akkor itt valóban utat találhat a víz. Ezért rendszeresen ellenôrizzük a töltések állapotát. Sajnos, kevés az emberünk, ezért egy munkás kb. 18 - 50 km gátat kell szemmel tartson, emellett pedig gondoskodnia kell arról is, hogy lekaszálják a füvet. Kötelezôen évente kétszer kell ellenôrizze a hozzá tartozó részt. Leginkább az üregeket vizsgálja meg, hiszen, mint említettem, ez lehet veszélyes. Évente rágcsálóirtást is végzünk. A Maros vízgyûjtôjében 800 km földgátat tartunk karban.

- A gátrendszer mellett nagyon fontosak a vízgyûjtô tavak. A bözödi állandó és a jobbágyfalvi idôszakos vízgyûjtôk igencsak hasznosak voltak a legutóbbi esôzésekkor is. Hogyan mûködnek ezek?

- Négy fontos - megyénket is érintô - hidrotechnikai létesítmény védi meg tulajdonképpen a két Küküllôt. Az egyik a zetelaki tó és a héjjasfalvi polder, míg a másik a bözödi tó és a balavásári idôszakos vízgyûjtô. A Marost a vásárhelyi gátrendszerek szabályozzák, míg a Nyárádot a jobbágyfalvi gát. Ez utóbbi létesítése körül is vita volt, de el kell mondjam, hogy tavasszal 3,8 millió köbméter vizet fogott fel - a teljes befogadóképessége 5,8 millió - elárasztott 110 hektár mezôgazdasági területet, de megvédett 6000 hektár földet és 14 települést. A bözödi tó és a balavásári polder összesen 26 millió köbmétert tud tárolni. Ha ez a vízmennyiség egyszerre lezúdulna, mindent elsöpörne útjából. A tó 15 millió köbméter vizet tárol, ezenkívül még 16 milliót befogadhat. A zsilipeken másodpercenként 0,3 m3 vizet engednek ki, nagyobb esôzésekkor 50 m3-t is engedhetnek. Ahhoz, hogy a Kis- Küküllôn árvíz legyen, a vízhozam el kell érje a 220 m3-t másodpercenként.

- Az említett árvízvédelmi rendszerek mellett vannak még árvízveszélyes övezetek a megyében. Vannak-e folyamatban újabb munkálatok?

- Jelenleg 21 építôtelepen dolgoznak munkatársaink, illetve a szakcégek. A Maroson, a Nyárádon, a Küküllôn, a Luc, és néhány patakon dolgozunk. A mederszabályozáson kívül parterôsítést végzünk, kisebb hidakat javítunk meg. Erre évente a vízügyi igazgatóság saját bevételébôl 50 - 60 milliárd lejt költ. Az idén Maros megye az Országos Vízgazdálkodási Igazgatóságtól 350 milliárd lejt kapott beruházásokra. Ebbôl három nagyobb munkát végzünk. Jobbágyfalván folytatjuk a gátépítést a megyei út mentén, Radnót és Maroscsapó fölött az elkészült vízkivitel és gát után átvágjuk az egyik Maros-kanyart, míg a marosvásárhelyi kombinát körül partvédelmi munkálatokat végzünk. Mint mindenhol, ide sem elég a pénz. Ahhoz, hogy teljes mértékben kiküszöböljük az árvízveszélyt, s megelôzzük az olyan katasztrófákat, mint amilyen a gödemesterházi árhullám volt, több vízgyûjtôt kell létesíteni. Az az elvünk, hogy a vizet ott kell visszatartani, ahol keletkezett. Van a vízügyi igazgatóságnak egy 2006-2008-ra szóló stratégiája, amelyben mûszaki dokumentációval együtt több kisebb vízgyûjtô megépítését tervezzük. Ezek mind beruházási munkálatok, s csak a központból leosztott pénzügyi lehetôségek függvényében tudjuk elkészíteni. Egyébként a Maros vízgyûjtô medencéjében 15 tó van 185 millió köbméter víztárolási lehetôséggel. Ezt kellene növelnünk.

- Az árvízvédelem mellett a vízügyi igazgatóság egyik fontos tevékenységi területe a vízminôség megôrzése, javítása. Milyen konkrét intézkedések születtek e téren?

- 2000-ben megjelent egy kormányrendelet, amely az európai normáknak megfelelôen szabályozza a vízminôséget. Havonta 38, negyedévenként még 23 szakaszon vizsgáljuk a vízminôséget, két állandóan megfigyelés alatt tartott helyszínünk van. Ezenkívül az altalajvizet is ellenôrizzük, évente 85 létezô fúráson keresztül. Ugyancsak egy évben kb. 3200 vízmintát veszünk és 68.210 vegyi elemzést végzünk. A Maros vízmedencében a vízminôség megfelel az EU-elvárásoknak, igaz, javítanunk kell egyes szakaszokon a minôséget. Legutóbbi felmérések szerint 25 %-ban I. kategóriájú, 60 %-ban II., 14 %-ban III. és csak 1 %-a a veszélyeztetett szakaszú folyóvíz a medencében. Ha azt vesszük, hogy a nagyon jó minôsítésbe a folyóvizek 85 %-a tartozik, és a III. kategóriájú vizek a Nyugati-Érchegység bányavidékén levô meddôhányók miatt keletkeztek, nem állunk rosszul. Újdonságként el kell mondjam, hogy Romániában elsôként a gernyeszegi sertéshizlaldát zárták be vízszennyezés miatt. A már említett törvény szerint a vizet szennyezô cégek, amennyiben túlhaladják a megengedett értékeket, büntetést fizetnek a vízügyi igazgatóságnak. Emellett pedig készíteniük kell egy környezetvédelmi beruházási ütemtervet (plan de conformare ecologica), amelynek betartását szigorúan ellenôrzik a vízügyi és környezetvédelmi hatóságok. Ha nem tartják be és szándékot sem mutatnak, hogy valamit is tennének a környezetvédelemért, akkor per útján bezárható a cég. Így járt a gernyeszegi hizlalda is. Minden nagyobb gazdasági egységnek van már ilyen ütemterve, amelyet 90 %-ban be is tartanak. Mulasztás esetén olyan nagyok a büntetések, hogy nem éri meg rizikózni. A medencében 16 ilyen nagy gazdasági egység van, amelyet vízgazdálkodási szempontból is követünk. A legnagyobb gondot viszont a városok szennyvíztelepei okozzák. A Maros-medencében a szennyezések 57,4 %-át okozzák a kommunális hulladékvizek. Esetenként 1-2 év haladékot kaptak, hogy a mûszaki felújítás által kiküszöböljék a hiányosságokat. Emellett még a mezôgazdaságból származó szennyezések, gyomirtó szerek nem megfelelô kezelése is károsan hat, elsôsorban a talajvizekre. Szerencsére ilyen jellegû szennyezésrôl megyénkben nincs tudomásunk, de a medencében vannak olyan helyek, ahol ez is gondot okozhat. Az új cégek esetén nem adhatunk mûködési engedélyt, ha a technológiai feltételek nem felelnek meg az új normáknak.

- A tavaly zárult a kétéves futam idejû kísérleti terv, amelyet a holland kormány finanszírozott és célja az Európa Tanács vízügyi keretirányelveinek a gyakorlati alkalmazása volt. Mi valósult meg a tervbôl?

- Azóta négy keretirányelvet léptettünk életbe. Az egyik a felszíni vizek minôségére, a másik a nitrát-szennyezés kiküszöbölésére, a harmadik a szennyvízkezelésre, a negyedik pedig a veszélyes szennyezô anyagok felszámolására vonatkozott. Az EU csatlakozási tárgyalások szerint a 22-es környezetvédelmi fejezeten belül a vízgazdálkodásra vonatkozó elôírásokat 2010-ig kell teljesítenünk. Mi a vízügyi igazgatóságon már jelentôs lépéseket tettünk ez irányban. Júniusban felkeresett minket az EU két vízügyi szakembere, akik a direktívák alkalmazását ellenôrizték. Nagyon jó minôsítést kaptunk és a rólunk készített véleményezés pozitívumként kerül majd be az októberi országjelentésbe. Ez igazi elismerést jelent a Maros Vízügyi Igazgatóság minden munkatársának.

Évi 14 milliárd lejbôl gazdálkodik a helyi tanács, de ebben az összegben benne van a pedagógusok bére is. Ahhoz, hogy a község látványosan fejlôdjön, ennek az összegnek legalább a kétszeresére lenne szükség. A helyi közigazgatás számára továbbra is óriási terhet jelent a vízüzem fenntartása, ami a középületekkel és a közszolgáltatásokkal együtt felemészti a költségvetés legnagyobb részét. A fenntartási költségek elkülönítését követôen évi 2-3 milliárd lej marad beruházásra, amit - a szükségleteket figyelembe - véve nagyon kevés.

Ivóvízügyben a helyzet változatlan

A magas költségek ellenére az ívóvíz minôségét és az ellátás folyamatosságát illetôen továbbra sincs változás - tájékoztat Gáll Sándor polgármester. Pontosabban elkészült egy megvalósíthatósági tanulmány a nyolc kilométeres vízhálózat teljes felújítására, a bôvítés lehetôségét is figyelembe véve Kelementelke irányába. A terv támogatására azonban sehonnan sem kaptak ígéretet. - Még próbálkozunk a különbözô minisztériumokban, de ha nem járunk sikerrel, évente 1,5 milliárdot tudunk a 15 milliárd lejes beruházás elkezdésére fordítani, ami azt jelenti, hogy a felújítás tíz évig tartana - vélekedik Gáll Sándor. Az elmúlt napokban egy ülésen vettünk részt, ahol Kórodi Attila környezetvédelmi államtitkár válaszolt a kis településekkel kapcsolatos kérdésekre. Amint elmondta, csak a nagyobb régiókat érintô terveknek van esélyük.

Készül a betegellátó központ

A hôerômû volt garzonlakásainak helyet adó épület földszintjét felújították. A polgármester szerint fontos szerepe van ebben Borbély Emmának, a Kis-Küküllô Térségi Társulás ügyvezetô igazgatójának. A központi fûtés beszerelésére is megtörtént a versenytárgyalás, ott-jártunkkor az emeleti ablakok cseréje kezdôdött el.

Mint Borbély Emma már elmondta, a központot a kistérségi társulás, a gyulafehérvári székhelyû Caritas szervezet és az önkormányzat fogja közösen mûködtetni. A Caritas által pályázaton nyert felszereléssel a gyulakutai logisztikai központot látják el. Partnereik a helyi önkormányzatok lesznek, amelyek a szociális asszisztensek bérét biztosítják. A tervek szerint a személyzetet az ellátandó településekrôl alkalmazzák. Bár a felmérések szerint, különösen a félreesô falvakban nagyok az igények, induláskor minden helyhatóság egy-egy személyt alkalmaz, akik körülbelül 100-150 beteget fognak ellátni. A családorvosok által összeállított listák alapján a legmagányosabb, a legbetegebb és az anyagilag legnehezebb helyzetben levô lakosok gondozását kezdik el decembertôl, amikor megindul a tevékenység.

Közalkalmazottak

A 2001. évi 76-os kormányrendelet értelmében júliustól tíz személyt alkalmazott a polgármesteri hivatal a különbözô közösségi munkák elvégzésére - vízüzem, közterületek, középületek - akik sáncokat takarítottak ki, és munkájuk nyomán remélhetôleg rendezettebbé válik a községközpont is.

5-10 millió lej büntetés

Múlt héttôl kezdve ôr vigyáz a községközpont és a Bordos közötti szeméttelepre is, ami egy idô óta Gyulakuta szégyenévé vált. Bár a fôút menti falvakban hetente egy alkalommal összegyûjtik a háztartási hulladékot, sokan viszik a szemetet a községközpont határába. Ezentúl az ôr figyelmezteti majd azokat, akik nem a kijelölt helyre ürítik a hulladékot, s a kilátásba helyezett büntetés 5-10.000 millió lej.

10 milliárd lej kár

Ez volt a mérlege a Havadtôn és Gyulakután három alkalommal pusztító árvíznek, amit nem a Kis-Küküllô, hanem a megáradt patakok okoztak. Azok számára, akik rendelkeztek biztosítással, az ASIROM megkezdte a károk térítését, másfajta segély a prefektus gyorsakcióján kívül (egy hûtôszekrény, egy aragázkályha és egy televíziókészülék, aminek az elosztása gondot okozott) nem érkezett. Az elsô árvíz készületlenül érte a helyhatóságot, most már tudják, hogy az országutat keresztezô patakok esetében a hidakat, és átereszeket kell újjáépíteni.

Hogy mi lesz Gyulakuta jövôje?

Talán a csillagok majd elárulják. Aki kifürkészheti titkaikat, Geréb Katinka, éppen ottjártunkkor értesült az eredményrôl, hogy felvették az Eötvös Loránd Tudományegyetem csillagászat szakára. A középiskolát az idén végezte a Papiu líceum utolsó magyar tannyelvû matematika-informatika osztályában.

Hogy miért választotta ezt a szakmát? Édesanyja szerint hatodik osztályos korában az egri csillagvizsgálóban tett látogatás hatására jelentette ki, hogy csillagász lesz, ô maga lakonikusan válaszol: érdekesnek tûnik a szakma. Kérdésünkre pedig, hogy hol szeretne dolgozni, viccesen jegyzi meg, hogy a NASA-ban, majd hozzáteszi, ezt még igazán nem tudja.

A községközpontban egyértelmûnek tûnik a helyzet. A polgármesteri hivatal álláspontja szerint a hajdan kórházként mûködô orvosi rendelôt, ha az orvosok kinyilvánítják szándékukat, hogy megvásárolják, eladják. Az egyetlen gond Gál Sándor szerint az, hogy a rendelôk a tanács közvagyonát képezik. Ezért Gyulakuta esetében is kormányhatározatra van szükség ahhoz, hogy az épület átkerüljön a község magántulajdonába.

Gyulakután három családorvos dolgozik, Fülöp Bogát Irén és a Petru házaspár, Dan Mihai és Beatrix, akik helyben laknak.

A mára már jócskán megrongálódott épület az 50-es években készült, a segesvári részlegeként fektetônek használták.

Ennek tulajdonítható, hogy hely van bôven, s azokat az uniós normáknak megfelelôen át lehet alakítani.

- 1986-tól dolgozom Gyulakután, korábban a véckei rendelô volt a munkahelyem. Kelementelki születésû vagyok, a községben élünk, aminek több az elônye, mint a
hátránya. 2400 páciens szerepel a listámon, mivel a környezô falvakból is ide járnak. A betegségek elôfordulása nem tér el az átlagtól, pácienseim között 550 gyermek és 39 csecsemô van - tudjuk meg Fülöp doktornôtôl, aki megvásárolná a rendelôt, mivel azzal véget lehetne vetni a romló állagú épület karbantartása körüli vitáknak. Az önálló hôközpont beszerelésével csökkenthetô a gázszámla, ami sok millió lejbe került.

A rendelôt azért is érdemes lenne megvásárolni, mert a Fülöp házaspár gyerekei is családorvosi pályára készülnek, így lesz, aki folytassa a praxist.

- Elhagyott, lerobbant épület, melegítését a saját zsebünkre oldottuk meg, az eltelt öt év alatt annyi javítási költségünk volt, hogy egy bérelt helyiséggel jobban jártunk volna - vélekedik Petru Beatrix doktornô.

- Ha nagyon magas árat kérnek, nem lesz, amibôl megvásároljuk, ha hozzáférhetô lesz az ár, akkor részletre megvesszük, mivel a felújítására is sokat kell még költeni.

Ilyen körülmények között nem lehet dolgozni, egy rendelô nem így kellene kinézzen, a pince tele van vízzel, a tetôt is mi javíttattuk meg, mivel a volt tulajdonos, a segesvári kórház teljes érdektelenséget tanúsított. Maradhatnánk bérben is, de ki tudja, öt év múlva hogyan változnak a bérleti díjak. Azonkívül rég itt lakunk a faluban, nincs ahova elmennünk - vélekedik a doktornô, aki egyben a receptírással kapcsolatos bonyodalmakat is elpanaszolja.

Valójában nem üzleti célból, inkább csak kedvtelésbôl dolgozom - állítja Birton László, aki a lakását díszítô festett parasztbútorok tanúsága szerint mesterévé vált a szakmának.

- Korábban grafikával foglalkoztam, s 1998-tól kezdtem érdeklôdni a bútorfestés iránt. Kezdetben a mintákat gyûjtöttem, majd Sándor János segített az elsô lépések megtételében. Egy barátom kért meg, hogy egy ládáról másolatot készítsek, aztán belemélyedtem a témába és a szakmába is. Nagyobb bútordarabokat kevesen rendelnek, túl vékony az a réteg, akit ez érdekel - vélekedik. A kisebb tárgyakból fogy el több, ezért is dolgozik most a kazettákon, amelyekre szebbnél szebb mintákat fest.

- A Szentegyházán szervezett táborokban tanítottam is a bútorfestést felnôtteknek és gyerekeknek egyaránt. Szerettem volna, hogy akik részt vesznek a táborozáson, azok a gyûjtésbe is belefogjanak. Itt, Gyulakuta környékén nem volt hagyomány a bútorfestés, a balavásári vásárban segesvári szászok és a székelyek árulták a festett bútorokat.

Sajnos, manapság a népmûvészet is piacorientálttá válik, ezért nem kínál nagy lehetôséget a bútorfestés - vélekedik Birton László. Korondon átvennék, amit készítek, de alacsonyabb áron, és az sem baj, ha elhagyom, leegyszerûsítem a mintákat. Holott a bútorfestés lényegét az egyedi darabok jelentik. A nagyipari termelésre nem lehet ráállni. Ami ugyanis sorozatban készül, az már a piachoz igazodik, és elvesztôdik a lényeg. Ennek ellenére szeretnék egy jól felszerelt mûhelyt berendezni, és egy múzeumot is Gyulakután.

Az ötezer lakosú községben a munkaképes személyek 30 százaléka munkanélküli. A hôerômû által foglalkoztatott félezer dolgozóból ma mindössze 60-an ingáznak naponta Radnótra. Helyben munkát találni nagyon nehéz, emiatt az elvándorlásra, kivándorlásra kényszerülnek a fiatalok.

Kedves Róbert autóbádogos, lakatos: - Szovátától Vásárhelyig semmi munkát nem találtam. Egyszerûen nincs munkalehetôség. Dolgoztam ugyan egy ideig, de csak kihasználtak, nem fizettek meg. Olyan munkát szeretnék végre, ami tisztességes megélhetést biztosít.

Takács Botond középiskolás diák matematika-fizika szakon: - Szeretném elvégezni a szakácsiskolát, aztán majd hajón akarok dolgozni, elsôsorban azért, hogy világot lássak. Hogy egyetemre felvételizem-e? Azt még meggondolom.

László Ágnes betegnyugdíjas:
- Erdôszentgyörgyön dolgoztam a kisiparban, a szövetkezet 25 év után felbomlott. Itt, Gyulakután munkalehetôség nincs, csak a mezei munka marad. A fiataloknak semmi lehetôségük nincs elhelyezkedni.

Farkas Ilona háztartásbeli: - 54 éves vagyok, korábban a kollektív gazdaságban dolgoztam, mivel négy gyerek mellett nem tudtam állami munkát vállalni. A férjem jövedelmét kézimunkázásból pótoltam, de a nyáron már arra sem volt kereslet. A lányom sem kap munkát, aki a környéken lakik.

Kiss Albert munkás: - Sóváradra járok dolgozni, ingázom mindennap, kevés a fizetés, de válogatni nem lehet, ha az ember meg akar élni valamibôl.

Geréb Ágnes tanítónô: - 1996 óta mind nehezebb Gyulakután munkát találni. Sokan elmentek a faluból. Eddig párhuzamos elsô osztályok mûködtek az iskolában, de most a havadtôi gyerekekkel együtt is csak egy osztály indul. A fiatalok itt nem tudnak életet kezdeni. A lányom elvégezte az egyetemet, egy évet itthon volt, aztán Udvarhelyen talált munkát.

Csodálatos két napot töltöttem a svájci Alpokban. Bár az utóbbi idôben rengeteget túráztam, teljes erôbedobással másztam meg sorra a há-romezres csúcsokat, a Mont Velan (3734) minden eddigit felülmúlt. A Gran S. Bernardo-hágóról pillantottam meg elôször a Hegyet, ahogy a Rhemy-tó vizében megkettôzôdött a képe. Az olasz határt átlépve egyre közelebbrôl csodálhattam; ahogy felénk magasodott, sejtettem, hogy sok szépséget tartogat számunkra.

Alpe Cordonnából indultunk, harsogó zöldvirágos rétek és rhododendronmezôk között néhány óra alatt felértünk a Cabane du Velanhoz, amely magasabban van, mint a Kárpátok legnagyobb csúcsa. Elsôként az épület különleges formája lepett meg, utána pedig az, hogy a szakács önkénteseket keresett a vacsora utáni mosogatáshoz.

Nagyon szép helyen van a menedékház, egyik felérôl a Valsory völgy látszik, ahol feljöttünk, másik oldaláról körülöleli a Tseudet gleccser, amely az utóbbi években nagyon visszahúzódott. A háttérben magasodik a négyezres Gran Combin, impozáns négyezres mely másnap végigkövette utunkat.

Sötétben hagytuk el a menedékházat, a korai óra ellenére nagy volt a nyüzsgés, különös látványt nyújtott a felfele kígyózó fejlámpasor. Hamarosan elértük a gleccsernyelvet, bekötöttük magunkat és libasorban haladtunk tovább. Sejtelmesen szép volt a hajnal. Lassacskán elhalványodtak a csillagok, a sötétséget félhomály, majd egyre erôsödô fény váltotta fel. A messzeségben sorra bontakoztak ki a szebbnél szebb hegységek, mintegy aranykoronával bevonva a felkelô nap sugarai által. Közvetlen közelünkben pedig a gleccser különbözô arcait csodálhattuk. Eleinte egyenletes hóréteg borított mindent, csak néhol tarkítva néhány sziklafolttal, késôbb beértünk a hasadékok zónájába. Megnyílt a gleccser, itt is, ott is szakadékok tátongtak, különleges jégképzôdmények bontakoztak ki a szemünk elôtt. Ehhez hasonló szép alakzatokat még sosem láttam, hihetetlen nagy mûvész a természet. Kristálytiszta, átlátszó jégszobrok, tömör hótömbök, megszürkült jégfalak, néhol meg szinte fekete ´élô jég´. Nem bírtam betelni a látvánnyal. A csodálat mellé persze enyhe szívdobogás is társult az elején, ahogy elhaladtunk a nagyobbnál nagyobb gleccserhasadékok mellett, de biztonságban éreztem magam az elôttem-mögöttem feszülô kötélnek köszönhetôen. Többórás gyaloglás után elértünk a Col de la Gouille-hoz, a két gleccsert elválasztó sziklafalhoz. A láncokkal biztosított megerôltetô kapaszkodó végén kibo