Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

A zuhogó esô sem riasztotta el a Csíkszeredában összegyûlt csaknem százezres tömeget attól, hogy végighallgassa péntek este az Illés-zenekar szabadtéri koncertjét.

A legendás zenekar felelevenítette azokat a dalokat, amelyeket a mai középkorú nemzedék egykor még fiatalként hallgatott és dúdolt nap mint nap. Csíkszereda fôterén azonban minden korosztály ott volt, kicsik és nagyok egyaránt, dacolva a könyörtelenül nyakukba zúduló csapadékkal. A koncert elsô felében bokáig ért a víz, a fejek fölé esernyôk feszültek, itt-ott egy nemzeti zászló és néhány fáklya volt látható.

A Csíkszeredába vezetô utakon már napközben rengeteg gépkocsit és autóstoppos fiatalt lehetett látni. Sok magyar rendszámú autó érkezett az eseményre, és Románia minden tájáról jöttek, hogy "nosztalgiázzanak" ezen az éjszakán. 18 órakor kezdett megtelni a Szabadság- tér és környéke az este kilenc órára tervezett koncert elôtt. Nyolcra már egy tût sem lehetett leejteni, annyira zsúfolt lett a helyszín. Fél hétkor levetítették az István, a király címû rock-opera 2003-as csíksomlyói elôadásából készült felvételt, de a közönség türelmetlenül várta magát a koncertet. A várakozást sörsátrak és lacikonyhák tették elviselhetôvé.

A koncertet négy nagy méretû vetôvászon és két LED-fal segítségével is követni lehetett azoknak, akik túl messzire rekedtek a színpadtól. De a felcsendülô hangok közel voltak a szívekhez, és a közönség úgy érezte, hogy megérte az esôben töltött hosszú várakozás.

A fellépôk nem is okoztak csalódást. Az "örökifjú öregfiúk" együttesét ragyogóan egészítette ki Szörényi Levente fia, a dobokat kezelô Szörényi Örs. A mûsor közben a háttérben lévô kivetítôn a zenekar életének pillanatait rögzítô archív felvételek voltak láthatók. Jól felépített mûsoruk elsô részében hangulatcsináló számokat adtak elô, hogy azután szerelmes dalokkal andalítsák el a jelenlévôket. Humoros hangvételû nóták következtek, majd virágénekek hangjaiban gyönyörködhetett a közönség.

Nem hiányoztak a hazafias dalok sem, így húsz esztendô után elôször játszották el a Március, 1848 címû dalukat. Amikor Bródy János elénekelte a Ha én rózsa volnék-ot, a téren mindenki vele énekelt, akárcsak akkor, amikor a zenekar az Európa csendes, újra csendes sorait adta elô nagy átéléssel. S mintha az ég megkönyörült volna az egybegyûlteken, közben az esô is elállt.

Az utolsó blokkban régi közismert dalok keltek szárnyra. A tervezett mûsor befejezése után ráadásként az együttes a Little Richarddal és a By-by Londonnal örvendeztette meg az ujjongó tömeget. Ugyancsak ráadásként Pásztory Zoltán emlékére elénekelték a Ha lenne még egy életem kezdetû dalt. Eközben a tömegben számtalan gyertya gyúlt.

A koncertet követô tûzijáték látványosan jelképezte, hogy Illéséknek sikerült tüzet csiholniuk a szívekben. A sokadalom érzelmektôl mámoros hangulata a koncert után sem lankadt, a tömeg együtt maradt, sokáig próbálva visszafütyülni a színpadra a zenészeket.

Tizenhat éve, hogy Bözödújfalut, a Küsmöd vizével elárasztották. Az idegen embernek vonzó turisztikai célpont lehet ez a hely, de annak, aki itt született, itt nevelkedett, itt élt, mindörökre természetellenes és borzalmas látvány marad ez a mesterséges tó.

A volt bözödújfalusiak mégis összegyûlnek évrôl évre augusztus elsô szombatján azért, hogy láthassák egymást, halljanak egymás felôl.

Tizenhat éve már nem született bözödújfalusi lakos, és fogyatkozik azoknak is a száma, akiknek közvetlen emlékeik voltak a faluról.

Érthetô tehát, hogy idén már kevesebben gyûltek össze, mint az elôzô években. Vannak olyanok is, akik sosem jönnek már vissza, mert nem akarják fölszaggatni lelki sebeiket. Ne gondolja senki, hogy olyan falutalálkozó ez, amilyen a többi. Nem vidám forgatag ez, hanem a vigasztalás keresése, a 40 településen szétszóródott bözödújfalusiak hitben való megerôsítése.

A rendezvény 11 órakor kezdôdött, az emlékezô ökumenikus istentiszteletet Sebestyén Péter erdôszentgyörgyi katolikus plébános tartotta, valamint Andrási Benedek, a Székelykeresztúri Unitárius Gimnázium aligazgatója és a hivatása által másfelé szólíttatott Szombatfalvi József unitárius esperes, a falu szülöttének megbízottja.

Hazalátogatott Sükösd Árpád is Ausztriából, akinek az emlékfal felállítása és gondozása, valamint e találkozó megvalósítása is nagymértékben köszönhetô.

Sebestyén Péter plébános az ökumenikus istentisztelet során a vízrôl mint a megtisztulás jelképérôl, ugyanakkor pusztító erejérôl beszélt.

Andrási Benedek unitárius lelkész igehirdetésébôl idézek: "Augusztus 6. a világtörténelem számára egy fontos dátum, mivel ezen a napon dobták rá az atombombát Hirosimára, majd három nap múlva Nagaszakira. A világon ezen a napon egypár percig megállnak és emlékeznek az akkori áldozatokra és az elpusztított városokra. Bözödújfaluban is megállnak emlékezni egy elpusztított falura. Sokszor elgondolkodtam azon, milyen lehet átélni azt, hogy a gyerekkori álmok, csókok helyei megsemmisülnek. Hogy a saját udvarunkon más - gondtalan turista - halászik. Hogy az egykori képek már csak a sokszor kísértô álmokban jelentkeznek.

A bözödújfalvi siratófal könnyek ontásának a helye. De e könny nem lehet csak a keserûségé. A megkönnyebbülés, az egykori barátokkal, ismerôsökkel való találkozás örömkönnyévé kell váljon."

Befejezésnek, ajándékként felolvasta Illyés Gyula: Haza a magasban címû versét, melynek bevezetôjeként elmondta, hogy a címet akár "Falu a magasban"-ra is lehetne parafrazálni.

Az istentisztelet után az erdôszentgyörgyi polgármesteri hivatal meghirdette: azok a volt bözödújfalusi lakosok, akik még nem vették át birtokleveleiket, menjenek mihamarabb átvenni.

Zene, tánc, pergô ritmus, vastaps. E pár szóban jellemezhetô a szombati marosvásárhelyi Forró Szívek fesztiválra. Hihetetlenül gyorsan mozgó lábak, amelyek a táncra születtek. Hogyan képes kifejezni a tánc egy népcsoport hagyományait? Talán csak azok érthették meg, akik részt vettek a rendezvényen, nemcsak mint külsô szemlélôk, hanem résztvevôkként is. Úgy, hogy pár órára próbálták átadni magukat a pergô ritmusnak. Talán csak így érthetjük meg egy piciny töredékét annak, hogy mit jelent romának lenni.

Nyolcadik alkalommal adott helyet Marosvásárhely a Forró Szívek Fesztiváljának, a Romák Demokrata Szövetsége, az Aven Amentza tánccsoport, a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal, valamint a marosvásárhelyi tanács támogatásával. Kedvezett a szép idô a fesztiválnak, amely a romák felvonulásával kezdôdött. Az útvonal a Petôfi tértôl, a Kossuth utca, Egyesülés negyed, Tisza, Szabadi, Mezôgazdász, Baragan utcák, Cuza Voda, Dózsa György, Kövesdomb, Segesvári, Pandúrok, December 1. úton vezetett végig. Felvonuló szekerek, nagykalapos táncosok, rokkolyás táncosnôk vonultak végig a városon, énekelve, táncolva.

A fesztivál fôszervezôje, Venczi János elmondása szerint 1998 óta minden évben sor kerül a fesztiválra, melynek célja elsôsorban a hagyomány továbbítása. A 8. alkalommal megszervezett fesztiválra nyolc tánccsoportot hívtak meg. Közöttük szerepeltek: a marosvásárhelyi Aven Amentza tánccsoport, amelynek junior és senior csapata lépett színpadra, a segesvári, az aranyosgyéresi, a hidegvölgyi, besztercei, medgyesi valamint magyarországi tánccsoportok léptek színpadra. Különleges alkalom számukra az idei fesztivál, mivel nemzetközivé nyilvánították. Mindezen túl azonban van valami, amit pluszban ad a rendezvény: ez az egyedüli olyan nap, amikor a romák úgy érzik, rájuk is felfigyelnek. Hogy miért nevezik Forró Szívek Fesztiváljának? Azért, mert a romáknak bármilyen nehéz körülmények között kedvük van a táncra, a mulatságra, a jó hangulat megteremtésére, amelyet sikerült is átadniuk a fesztivál során.

A táncfesztivál esti mûsorát a nyári színpadon a marosvásárhelyi Aven Amentza ificsoportja nyitotta meg, vastapssal fogadta ôket a közönség. A nézôk között nem csupán romákat lehetett látni. Voltak ott gyerekek, felnôttek, turisták, kíváncsiskodók, akik hamar átvették a fesztivál hangulatát. A színpadon sorra fellépô tánccsoportok, a zene valamint a mozgások változatosságával sikerült kifejezésre juttatniuk érzelmeiket. Nehezen lehetett ellenállni a pergô ritmusnak, a padsorok között hamarosan táncra perdülô is lehetett látni. A fellépô tánccsoportok vezetôit a szervezôk emléklappal, ajándékkönyvvel valamint emlékplakettel jutalmazták. A táncfesztivál végeztével a mulatság bállal folytatódott a szentkirályi kultúrotthonban.

Elvegyültünk a szereplôk közé. Ezen a napon ôk voltak a sztárok, ami nem gyakran történik meg velük, de ez a nap más, ez az ô ünnepük volt. A táncosok nagyon meg voltak elégedve a közönséggel és a hangulattal. Azt mondták, most úgy érzik, a világ felfigyel rájuk, érdeklôdést mutat a kultúrájuk iránt és végre bemutathatják azt, mert szükségük van arra, hogy a társadalom elismerje ôket. A tánc számukra életszükséglet, egyfajta kommunikációs forma. A fesztivál segít abban, hogy megismertessék a társadalmat a cigány kultúrával. Számukra a tánc nem kereseti lehetôség, nem fizetik, vagy csak nagyon keveset, ebbôl nem tudnak megélni, mégis táncolnak.

Örülnek, hogy a Forró Szívek Fesztiválja egyre nagyobb közönségnek szól, és talán a rendezvénynek köszönhetôen a más etnikumhoz tartozók nyitottabbá válnak a roma társadalom iránt.

A külföldi tartózkodás törvényes határidejét túllépô román állampolgárok útlevelét vasárnap 0.00 órától többé nem vonják be a határátlépôknél, tájékoztat a Közigazgatási és Belügyminisztérium.

Az útlevelek bevonását Vasile Blaga belügyminiszter utasítása nyomán függesztették fel. A schengeni tartózkodási határidôt túllépô személyek megtarthatják útleveleiket, de addig nem léphetnek ki az országból, amíg nem indokolják dokumentumokkal a tartózkodási idô kitolódását.

Az érintett személyek adatai elektronikus adatbázisokba kerülnek, és addig nem léphetik át újból a határt, amíg a területi útlevélosztályokon nem bizonyítják dokumentumokkal a késés indokoltságát. Ha a bemutatott dokumentumok valóban alapos indokot szolgáltatnak a külföldi tartózkodás határidejének átlépésére, az érintetteket törlik az adatbázisból és igazoló iratot kapnak. A miniszteri utasítás nem szab meg határidôt az egyes helyzetek rendezésére.

Petre Roman, a Demokratikus Erô pártjának elnöke szombaton elmondta a Mediafaxnak, hogy találkozott Ion Iliescu exállamfôvel, miután javaslatot tett a baloldali erôk pólusának létrehozására, amely a jelenlegi jobboldali hatalom alternatívája lenne.

Petre Roman elmondta, elôzôleg egy vázlatot küldött Iliescunak a baloldali pólus keretprogramjáról. "A kormányzat sürgôs feladatai" címû programvázlat négy témát tartalmaz: az egészségügy válságának megoldása, a nyugdíjrendszer reformja, az oktatás és iskolázás gondjai (a tizenkét osztály ingyenességének biztosítása), valamint az adórendszer méltányossága (a 150 euróig terjedô bérek adómentessége).

Roman elismerte, javaslatát Romano Prodi "olajfa"-modellje inspirálta. A Demokratikus Erô vezetôje elmondta, Iliescuval a baloldali pólus létrehozásáról és a jelenlegi jobboldali kormányzás súlyos következményeirôl folytatott eszmecserét. Roman hozzátette, Iliescuval megállapodtak abban, hogy mielôbb vitát kell rendezni ezekrôl a kérdésekrôl, baloldali alakulatok és személyiségek részvételével.

Petre Roman azt is elmondta, hogy a programvázlatot elküldte Mircea Geoana SZDP-elnöknek is, és a témáról megbeszélést folytatott Adrian Nastaséval, az SZDP ügyvezetô elnökével.

Régi mondás, hogy az emberi hang a legcsodálatosabb hangszer, az ember pedig igyekszik tökéletesíteni eme másolást, amit hangszeren való játéknak nevezünk. Az emberi hang azonban utánozhatatlan maradt. Amikor pedig felcsendülnek a Te Deum-ok, a misék, vokál-szimfonikus mûvek, az átdolgozott vagy eredeti formájukban megôrzött népdalok, templomokban, katedrálisokban, koncerttermekben, mindig megérint eme utánozhatatlanság tudatának érzése. A kis erdélyi templomokban, ódon építészeti gyöngyszemekben, a parányi szószék elôtt, kazettás mennyezetek alatt fölhangzó énekek hangulata utánozhatatlan. Nem fönséges, mint egy gótikus katedrálisban, nem könnyed, mint egy koncertteremben, nem tûnékeny, mint szabadtéren, egyszerûen más. Bensôséges. És szép, belülrôl szép.

A gernyeszegi templomban hét kamarakórus lépett fel szombaton. Dallal a nemzetért, a II. Seprôdi János Kórusfesztivál mottója, a rendezvénysorozat pedig több helyszínen zajlott - Nyárádszeredában, Gyergyószentmiklóson, Székely-udvarhelyen, Erdôcsinádon - és Gernyeszegen, ahol Csíki Ágnes karnagy szervezésében találkoztak kamarakórusok határokon innen és túlról.

Az istentisztelet utáni mûsort a felvidéki Nagykaposi Református Kamarakórus nyitotta, majd a Sozz Kvartett lépett fel, ôk a magyarországi Egyházashetyérôl érkeztek. A tatabányai Madrigál Kamarakórust a nagykállói Meglepetés Énekegyüttes követte, utánuk a tatai Egressy Kamarakórus, a dunaújvárosi Viadana Kamarakórus, végül a marosvásárhelyi Bernády Kamarakórus énekelt a gernyeszegi református templomban szervezett találkozón. Záró-momentumként pedig együtt énekelték Kodály Zoltán Székely keservesét Kurucz Gergely dunaújvárosi karnagy vezényletével. Külön-külön a fellépôkre kitérni nem fogunk: mindannyian magas szinten mûvelik a kóruséneklés mûvészetét, egyenletesen jó, nívós és minôségi produkciókat láttunk-hallottunk. Széles repertoárral érkeztek a meghívott énekkarok, az egyházi mûvektôl humoros világi énekeken át a népdalig és népdalfeldolgozásig terjedt az összlista, kimagasló minôségben. A karnagyok pedig röviden bemutatták énekkaraikat, a helységet, ahonnan érkeztek, eredményeiket, díjaikat - és ezekbôl bôven akadt mindenkinél.

Gernyeszeg jó választásnak bizonyult. Csíki Ágnes elmondta: a vásárhelyi érdektelenség és magas teremdíjak okán szervezte a találkozót az egykoron a Teleki családhoz tartozó községben. Itt hálás közönség, jó hangulat, telt ház és egy apró, de gyönyörû, ôsrégi templom várta ôket. Alkalmasabb helyet nem találhatott volna. És szebben éneklôket is igen nehezen…

Egyperces némasággal emlékeztek meg Hirosimában tízezrek szombaton az atomtámadás 60. évfordulójáról, Koidzumi Dzsunicsiro japán kormányfô hangsúlyozta: Japán továbbra is "békeszeretô és atomfegyvermentes" kíván maradni.

A tûzô nyári napsütésben túlélôk és áldozatok családtagjai gyûltek össze a Béke Emlékparkban álló emlékmûnél, annak a helynek a közelében, ahol 1945. augusztus 6-án az atombomba felrobbant, tízezrek életét kioltva és valósággal eltörölve a várost a föld színérôl.

Helyi idô szerint nyolc óra tizenöt perckor, amikor az amerikai légierô Enola Gay nevû B-29-es nehézbombázója hatvan évvel korábban tömegpusztító terhét ledobta, megszólalt a békeharang, s városszerte egyperces némasággal emlékeztek meg az áldozatokról.

Akiba Tadatosi hirosimai polgármester békenyilatkozatában felhívta a figyelmet: az öt atomhatalom - az Egyesült Államok, Oroszország, Nagy- Britannia, Franciaország és Kína -, valamint India, Pakisztán és Észak-Korea "az emberiség túlélését veszélyeztetik".

Akiba Tadatosi a háború után elfogadott békepárti japán alkotmányra utalva hangsúlyozta: a mostani nemzedéknek is kötelessége tiszteletben tartani a "ne ölj!" parancsolatot.

Koidzumi Dzsunicsiro kormányfô hangsúlyozta: az emberiség történelmében a japán az egyetlen nemzet, amely atombomba áldozata volt. "Azzal a szilárd elhatározással, hogy ne ismétlôdjék meg Hirosima és Nagaszaki tragédiája, Japán továbbra is tiszteletben tartja a békepárti alkotmányt és az atomfegyver-mentesség elveit" - szögezte le.

Kofi Annan ENSZ-fôtitkár szombaton figyelmeztetett: összehangolt fellépés nélkül a nemzetközi közösségnek az atomfegyverek sorozatos elterjedése veszélyével kell szembenéznie. Az ünnepségen felolvasott üzenetében Annan elítélte az atomfegyver- készletek erôsítésére és korszerûsítésére irányuló szakadatlan törekvéseket.

A világ elsô nukleáris támadásában 140 ezren vesztették életüket. Három nappal késôbb az amerikaiak Nagaszakira dobtak le atombombát. Ebben a támadásban 80 ezren haltak meg.

Mircea Miclea oktatási miniszter vasárnap Kolozsváron kijelentette, az idén beindul a vidéki iskolák informatizálási programja, amelynek költségeit 92 millió euróra becsülik.

A miniszter elmondta, a program célja a vidéki iskolák internet-csatlakozásának biztosítása, ami hozzájárul a városi és falusi diákok esélyegyenlôségéhez.

"A vidéki oktatás problémákkal küszködik. Elôször a községközpontok iskolái kapnak internetre csatlakoztatott számítógépeket, a diákok számától függôen 10-15 komputert", mondta Miclea. Az oktatási tárca vezetôje kifejtette, a vidéki iskolák internetcsatlakozásához a Román Vasutak több mint 3.600 kilométer hosszú optikaiszál-hálózatát használják, errôl az Oktatási Minisztérium megállapodást kötött a vasúti társasággal. Ez a rendszer százszor gyorsabb kapcsolatot tesz lehetôvé, mint a jelenlegi.

Mircea Miclea azt is elmondta, hogy ôsztôl számítôgép-kezelôi tanfolyamokat is indítanak a vidéki oktatók számára.

"A szaktárca 9 millió euróval finanszírozza a vidéki iskolák internetcsatlakozásának megvalósítását, az összeg többi részét a Világbank vagy az Európa Tanács Fejlesztési Bankja biztosítja majd", mondta a miniszter.

A szurkolók nem éppen legcivilizáltabb, ám kellôen plasztikus skandálását akár a marosvásárhelyi döntéshozó tényezôk, potenciális támogatók szájába is adhatjuk. Ôk voltak azok, akik két éve krokodilkönnyeket hullattak a hosszú évekig a megyeközpont sikercsapatának számító marosvásárhelyi kosárlabda-együttes kimúlásakor, s ugyanôk fogadkoztak mindenre, ami szent, hogy amennyiben új kezekbe kerül a sportág (többen a régi vezetôséget vagyonkezelési szabálytalanságokkal vádolták), majd ismét teljes mellszélességgel támogatni fogják.

Nos, modern Lázárként (mondhatjuk így, hisz Dorin Lazarnak hívják a klubba ismét életet lehelô elnököt) a marosvásárhelyi BC Mures új életre kelt, tiszta lappal rajtolt rá ismét a bajnoki felemelkedés útjára, várható volt tehát, hogy a korábban fogadkozó támogatók egy emberként sorakoznak fel a csapat mögé. Amely - tegyük hozzá - nem lépett fel többmilliárdos igényekkel, csupán a tisztes helytálláshoz szükséges minimális összegre tartott volna igényt, a többit hozzáadta volna az irányító csapat és a játékosok lelkesedése.

Töredelmesen be kell vallanunk, hogy amikor kiderült, hogy már az elsô B-osztályos esztendôben a teljes egészében amatôr játékosokból álló csapat képes lesz kivívni a feljutást, nem tápláltunk vérmes reményeket arra vonatkozóan, hogy ismét - mint a kilencvenes években - idegenlégiósokkal teletûzdelt, a bajnoki dobogóért harcba szálló csapata lesz a városnak. Azt azonban a legsötétebb rémálmainkban sem gondoltuk volna, hogy ekkor közöny veszi körül majd a csapatot.

A sikerrel végzôdött rájátszás után a helyhatósá-gok képviselôi, a prefektus és a megyei tanácselnök, meleg kézfogással, valamint egy-egy fényképalbummal jutalmazták a csapat tagjait, s miután mindenkit biztosítottak a támogatásukról, már másnap elfeledkeztek mindenrôl. Egyértelmû rosszindulata ellenére ennél már sokkal "karakánabb" volt a polgármester, aki kerek perec kijelentette, hogy a városi tanácsosok, akik megszavazták a csapat támogatását, fizessék ki zsebbôl a kosárlabdázókat, mert rá mint fôutalványozóra ne számítsanak. A város által megszavazott évi 1,2 milliárd már hatalmas segítség lenne, ebbôl azonban nyolc hónap alatt 50 millió került a klub kasszájába.

Hasonlóan viselkednek azok a potenciális támogatók is, akik rendszeresen ott rajzanak a csapat körül, ám amikor a zsebükbe kellene nyúlni, kámforrá válnak. A megye egyik legtehetôsebb vállalkozója, aki biztosra ígérte, hogy feljutás esetén támogatni fogja a kosárlabdacsapatot, utóbb azzal az érvvel visszakozott, hogy megmarad a röplabda mellett. Tiszteljük benne, hogy legalább a röplabdát támogatja, ám nem csak a határozott ígéret megszegése nem egészen becsületes részérôl, hanem a másik sportággal való takarózás sem, különösen, hogy profitjának szintjét ismerve, mellényzsebbôl tudná felvállalni a kosárlabda támogatását is.

Lassan augusztus közepén vagyunk, s a BC Mures még mindig nem tudja, lesz-e mibôl nekivágni az A-osztályos bajnoki idénynek. Jelenlegi keretével, erôsítés nélkül gyakorlatilag a biztos kiesô szerepe hárul rá, ám ennél sokkal súlyosabb, hogy könnyen elôfordulhat, a szegényesen csörgedezô források kiapadása miatt az idény közben lesz kénytelen visszalépni. Ami nem a csapat, hanem Marosvásárhely számára lenne hatalmas szégyen!

Érdekel ez vajon még valakit ebben a városban, vagy már akár meg is szervezhetjük mindazoknak, akik segíthetnének, de nem teszik, az ellenszurkolók táborát?

"Földet reá! Földet reá!" - hallatszik egyre erôteljesebben a Gyôzelem tér közigazgatási épületei felôl.

Teke

Egy hónapos jól megérdemelt vakáció után ismét összegyûlt a marosvásárhelyi Romgaz-Elektromaros nôi tekecsapata, hogy felkészüljön az új idény kihívásaira. Az orvosi vizit után a tekézôk heti öt alkalommal végeznek edzéseket Seres Sándor és Martina Lajos edzôk irányításával.

A keret magja a tavalyi évhez képest nem változott, Doina Baciu, Muntean Daniela (felnôttválogatottak), Duka Tilda, Martina Emese, Barabás Carmen és Ioana Vaidahazan (ifjúsági válogatott) alkotja. Az elsô számú tartalék esetében cserére került sor a medgyesi Gaz Metan csapatával: Miklós Katalin Medgyesre igazolt, helyette Luminita Medesan érkezett a Küküllô- parti városból. A keret kiegészült továbbá a külföldi munkavállalás után hazaérkezett Crista Adriana Hosuval, hozzájuk csatlakoznak a felnôttcsapat kapuján kopogtató fiatalok.

Az országos csapatbajnokság szeptember 3-án rajtol, egy héttel korábban az ifjúságiak kezdik a bajnokságot. A belföldi idény elôtt a csapat immár hagyományos meghívottként részt vesz Zalaegerszegen a Göcsej-kupán, amelyet rendszeresen megnyert az utóbbi években. Az ôszi program legnagyobb kihívása azonban a szlovákiai Podbrezovában (Lopér) megrendezett klub világkupa lesz, amelyet október 5-8. között rendeznek, s amelyen csapatunk Románia bajnoki minôségében indul. A Romgaz-Elektromaros utoljára ugyancsak Szlovákiában, 1999-ben Pozsonyban lett a világkupa gyôztese.

Asztali-labdarúgás

A nyári szünidôben az asztali-labdarúgó megyei bajnokság is szünetet vesz ki, ám azok a lelkes játékosok, akik erre az idôre sem tudnak megválni kedvenc sportáguktól, most már hagyományosnak nevezhetô módon megszervezték az idén is a Nyári kupa versenyeit. A tíz induló két csoportban körmérkôzést vívott, majd az elôdöntôkben az elsô két helyezett keresztben játszott. Nagy meglepetésre a világbajnoki cím védôje, Mártonfi István csak 3. lett csoportjában és nem jutott az elôdöntôbe. Az eredmények: A-csoport: 1. Márton 9 p. 2. László 8 p. 3. Mártonfi 6 p. 4. Varga 4 p. 5. Dr. Havas 3 p. 6. Balla 0 p. B-csoport: Incze 7 p. 2. Moldován 6 p. 3. Szabó 4 p. Soós 3 p. 5. Hajdú 0 p. Az elôdöntôben: Incze - László 5-0, Moldován - Márton 1-0 tizenegyesrúgások után. A 3. helyért: Márton - László 2-1, döntô: Moldován - Incze 2-1 tizenegyesrúgások után (0-0 a rendes játékidôben).

Az asztali-labdarúgók augusztus 27-28. között Jobbágyfalván rendezik meg a II. Nyárád-kupa versenyeit, amelyre számos határon túli versenyzôt is várnak.

Matematikusok kiszámolták, hogy a jól helyezett, erôsen meglôtt tizenegyest lehetetlen kivédeni. Nem véletlen, hogy a tizenegyesrúgásoknál a kapusok többsége szabálytalanság révén képes hárítani a büntetôt. Korábban elmozdulnak, elvetôdnek egy irányba, és így van esélyük elkapni vagy legalább ujjheggyel arrébb tolni a hálóba tartó lövést.

Az Erlangennürnbergi Egyetem Matematikai Intézetének kutatói szerint ugyanis a 7,32 méter széles, 2,44 méter magas kapuba 11 méterrôl száz kilométeres sebességgel megrúgott, sarokba helyezett 22 centiméteres labda mintegy fél másodperc alatt jut a hálóba. Az emberi reakcióidô lecsökkenthetô egynegyed másodpercre, ami azt jelenti, hogy a kapusoknak a labda elrúgása után a védésre már csak egynegyed másodpercük marad. Ez idô alatt 35 km/h-s sebességre kellene felgyorsulniuk a sarok felé repülô labda elérésére vagy legalább megérintésére. Erre az emberi szervezet kevés kivétellel képtelen, ilyen sebességet csak a rövidtávfutók képesek elérni, de ôk sem közvetlenül a rajt után, hanem hosszú méterekkel késôbb. Éppen ezért, a matematikusok szerint csak az idô elôtt elrugaszkodó, a minimális egynegyed másodperces reakcióidôt kiiktató kapusok védhetik ki a tökéletesen helyezett, erôs lövéseket. A megnövekedett idô miatt ugyanis ekkor már csak óránként 18 kilométeres sebességre kell felgyorsulniuk, ami fizikailag lehetséges teljesítmény. Ám ilyenkor megint csak hátrányba kerülnek a hálóôrök, hiszen nem tudják, hogy melyik sarokba rúgja a büntetôt elvégzô játékos a labdát.

A tizenegyesrúgás matematikai és fizikai oldala ezzel megoldottnak tekinthetô, ám van egy tényezô, a pszichológiai, amelyet szintén figyelembe kell venni. A tizenegyest rúgó játékosok ugyanis nagy stressznek vannak kitéve. Csak azok a játékosok rúgják nagy sikerrel a büntetôket, akik képesek az edzéskörülményeket éles helyzetben is rekonstruálni, és a begyakorolt rúgást hajtják végre. A stresszt fokozhatja a nézôk ôrjöngése, az edzôk bekiabálása, a kapusok zavaró mozdulatai vagy közbeszólásai. Mindezek bevett eszközei a rúgó játékos megzavarásának, aki így kiesik a ritmusból vagy eltér a megszokott cselekvéssorozattól, s így a kapus esélye megnô a büntetô hárítására. A rutinos lövôk tehát agyuk kikapcsolását a többieknél hatékonyabban képesek elvégezni, nem lehet ôket megzavarni.

Minél ismertebb egy játékos, annál nagyobb stressznek van kitéve a tizenegyesrúgáskor. A stressz megzavarja a koncentrálóképességet és nehezíti a labda pontos helyezését. A nagyobb stressz természetesen még zavaróbb, nem meglepô hát, hogy a nagy sztárok gyakrabban rontanak el tizenegyeseket, mint a kevésbé ismert futballisták. Ezt bizonyítják a statisztikák Pelé, Beckenbauer és Beckham esetében is.

• Szente Zsolt

Szabadfogású birkózás

A marosvásárhelyi ISK fiatal birkózója, Mihály Csaba, augusztus 2-4. között részt vett az ifjúsági szabadfogású birkózó Európa-bajnokságon, a lengyelországi Wroclawban. A sorsolás sajnos nem segített a 66 kg-os súlycsoportban induló versenyzôn, mert miután legyôzte moldovai és török ellenfelét, egy roppant szoros csatában egyetlen ponttal vereséget szenvedett a nagyon erôs ukrán birkózótól, így kénytelen volt megelégedni az így is jónak mondható 7. hellyel. Talán ha edzôje, ifj. Gyarmati Ferenc ott lett volna, hogy tanácsaival segítse, minden másként alakul, ô azonban anyagi okok miatt nem utazhatott el Lengyelországba. Az eredmény értékét növeli, hogy Mihály Csaba még a következô esztendôben is ifjúsági korosztályú.

*

Az ISK egy másik birkózója, az 55 kg-os Trifan Florin (szintén ifj. Gyarmati Ferenc tanítványa) a múlt hét végén Brassóban vett részt a hagyományos nemzetközi felnôttversenyen, amelyen 11 országból érkeztek birkózók. A fiatal sportoló a 3. helyet szerezte meg súlycsoportjában.

Evezés

Két éremmel térhet haza a marosvásárhelyi Muresul klubnál leigazolt fiatal evezôs, Ionut Moisa, a németországi Brandenburgban zajlott ifjúsági világbajnokságról. Noha az idén ô volt a klub egyetlen képviselôje ezen a versenyen, gondoskodott róla, hogy az immár öt éve zajló hagyomány ne szakadjon meg, hisz azóta minden évben van marosvásárhelyi érmes is az evezôs ifjúsági vb-n. Ha eddig - egy kivétellel - a nôi versenyzôink szállították az érmeket, ezúttal a másik nem egyik képviselôje örvendeztette meg a klub vezetôségét.

Moisa két számban indult, s mindkettôben a dobogóra állhatott. Az értékesebb fémbôl készült medált a kormányos nélküli kettesben Ioan Timpau oldalán szerezte, amelyben a "surranó" hatos pályán indulva, az olasz és a német hajókat megelôzve, az arany birtokába jutott. Moisa ugyanakkor a nyolcas hajó tagjaként szintén dobogóra állhatott, Románia legénysége ugyanis ebben a versenyszámban az Egyesült Államok és Németország mögött a harmadik helyen érkezett célba.

Noha rohamosan közeledik a bajnokság kezdete, a Maros megyei nyolc C-osztályos csapat egyelôre nem tudja, milyen ellenfelekkel mérkôzik meg az elméletileg szeptember 2-án rajtoló idényben. A szakszövetség eredetileg augusztus 15-ére ígérte a csoportbeosztás és a bajnoki mûsor elkészítését. Azért ilyen késôn, mert a korábbi évek tapasztalata (különösen a tavalyi) azt mutatta, hogy a visszalépések és a helyek adásvétele miatt a rajt elôtt mindent újra módosítani kellett. Ám úgy tûnik, még ez is igencsak korai idôpontnak bizonyult, így újabban csak augusztus 22. után várható a csoportbeosztás. A magyarázat egyszerû: a kezdés elôtt egy hónappal még nem lehet tudni, mely csapatokra lehet számítani, a labdarúgó-szövetség szinte könyörög az indulásra jogosult egyesületeknek, ugyan iratkoznának be a bajnokságba.

Ilyen körülmények között csak üdvözölni lehet azt a döntést, mely szerint a következô idénytôl csökken a C-osztályos mezôny (hat 18 csapatos csoportot szerveznek), s a D-divízió bajnokai csupán egy osztályozót követôen juthatnak felsô osztályba, hisz számos bajnok számára megoldhatatlan feladatnak bizonyul a felsôbb szintre emelkedés.

Szintén lehetetlen a D-osztályos bajnoki program összeállítása, pedig ennek a bajnokságnak augusztus 27-én indulnia kellene. Szatmári Tibor, a megyei egyesület elnökének tájékoztatása szerint egyelôre négyen iratkoztak be (Erdôszentgyörgy, Mezôméhes, Görgényszentimre és Mezôszengyel) a 12 csapat közül, amelyekre elméletileg számítani lehet. Mindez annak ellenére, hogy a beiratkozási határidô augusztus 1-jén lejárt.

Új vezetôséget választott az erdôszentgyörgyi Küküllô labdarúgó egyesület. A kitûzött cél a jobb D-osztályos szereplés, s mûködéshez szükséges anyagi háttér biztosítása.

Köztudott, hogy az egykor számos sportágban jeleskedô erdôszentgyörgyi sport számára mára csupán a labdarúgás maradt, ám pénz és megfelelô szervezés hiányában fennállt az a veszély, hogy a környék egyetlen D- osztályos csapata is megszûnjön. Ezért döntöttek úgy a kisvárosban, hogy új vezetôséget választanak, tehetséges környékbeli fiatalokkal erôsítik a csapatot, ugyanakkor pedig gondoskodnak az anyagi háttérrôl is, hisz pénz nélkül nincs foci.

A új vezetôség összetétele: elnök Sütô Béla; tiszteletbeli elnök: Tarr Béla; szervezési alelnökök: Sófalvi Zoltán és Pop Gheorghe. Pályafelelôs és ifjúsági edzô Trandafir Andrei lesz, titkár Kaffai Endre, könyvelô Sófalvi János. Az edzôi feladatokat ellátó személy kilétérôl még nem született végleges döntés.

Elsô feladatként folyamatban van az egyesület jogi helyzetének tisztázása, ami megkönnyítené a szponzorokkal való hivatalos ügyintézést. Az új vezetôség azt is közölte, hogy kérni fogja a megyei labdarúgó- egyesülettôl, hogy a mérkôzéseket nem szombaton délelôtt, hanem délután rendezhessék meg.

• Székely Ferenc

Labdarúgás

Újabb sikert értek el a marosvásárhelyi Sportlíceum labdarúgói, miután az 1991-ben születettek csoportja Zalaegerszegen néhány hete megnyerte a Zaladria tornát. Ezúttal a siker az 1990-ben születettek csoportjához, ám ugyanannak az edzônek, Szántó Jánosnak a nevéhez fûzôdik.

A Sportlíceum csapata július végén Jászberényben megrendezett Rétsági Gyula- emlékversenyen vett részt, s hódította el az elsô helyért járó serleget. A tornán 12 együttes indult a házigazda Magyarország mellett, Németországból, Olaszországból és Lengyelországból, míg Romániát Marosvásárhely képviselte. A csoportmérkôzések sikeres lebonyolítása után (a torna során 2x25 perces mérkôzéseket játszottak), a döntônek kikiáltott elôdöntôben a vásárhelyi csapat 1-0-ra nyert a tavalyi gyôztes házigazda Jászberény ellen, míg a 37 fokos hôségben lejátszott döntôben 6-2-re iskolázta le a két évvel ezelôtti gyôztes és tavalyi döntôs Soroksár csapatát.

A legjobb játékosnak kijáró díjat a tizenkét csapat edzôjének és három helyi szakembernek a szavazata alapján a marosvásárhelyi Chetan Ionut vehette át, aki egyetlen szavazattal kapott többet, mint az ugyancsak marosvásárhelyi Szabó Zsolt. A döntô elôtt megszavazott legjobb kapusnak a Soroksár hálóôrét kiáltották ki, amelynek hat gólt rúgott aztán a Sportlíceum, míg a második helyre szorult egyetlen szavazattal a vásárhelyi Chereches Ovidiu, aki az egész torna során egyetlen gólt kasszírozott (a döntôben 5-0 után már nem ô védett). A legjobb edzônek járó különdíjat pedig szintén marosvásárhelyi, Szántó János vehette át.

A kiváló eredményeknek és teljesítménynek köszönhetôen a Sportlíceum különbözô csoportjai számos meghívást kaptak, nem csupán Magyarországra, de Németországba és Olaszországba is, ezeknek azonban sok esetben a pénzügyi háttér hiánya miatt nem tudnak eleget tenni. A Sportlíceum labdarúgó- szakosztályának legnagyobb gondja azonban egy pálya hiánya, amelyen az edzéseket végezhetné s a mérkôzéseket játszhatná.

Szerdán délután 6 órai kezdettel játsszák a labdarúgó Románia-kupa 3. megyeközi szakaszának mérkôzéseit. A három még állva maradt Maros megyei együttes közül kettô egymás ellen lép pályára, Nyárádtôn a házigazdák vendége a marosludasi csapat lesz. Nagyon nehéz feladat elé néz a marosvásárhelyi Gaz Metan gárdája, amely Fogarason szerepel, a bajnokság végén meglepetésre kiesett, ám jó képességû Nitramonia pályáján.

A 3. forduló gyôztes csapatai a 4. fordulót augusztus 20- án játsszák, amikor már a B-osztályos együttesek is bekapcsolódnak a küzdelmekbe.

Bocsárdi Márton:

Bocsárdi Márton nevét, szakmai tudását jól ismerik Marosvásárhely labdarúgásában, neve sokak számára mégis ellentmondásosan cseng, különösen ami az ASA egykori aranycsapatának kialakulásában betöltött szerepére vonatkozik. Talán ez az ellentmondásosság késztette arra az idôsödô szakembert, hogy életpályája megírására vállalkozzon. Lapunk mellékletében ennek az önéletrajznak részleteit közöljük folytatásokban.

Ha csupán arról volna szó, hogy akadémikus elveket vitassak, nyilvánvalóan nem tennék kísérletet élettörténetem megírására. Célom azonban az, hogy elveim gyakorlati alkalmazásáról számoljak be, ezért élettörténetem az igazság és a valóság jegyében tett próbálkozásaim története. Remélem, és szívbôl óhajtom, hogy a következôkben leírt bizonyíthatóan valóságos események senki szemében nem tûnnek ellentmondást nem tûrô állításnak, s még inkább szeretném, ha történetem nem úgy tûnne fel, mintha személyem kiválóságáról beszélnék.

(…)

Életpályám egyik lényeges elemét a labdajátékok iránti szeretet és vonzalom képezte. Hogyan lettem labdarúgó? Édesapám, amellett, hogy szerette az életet, a zenét, a táncot, a társaságot, s hosszú évekig zenekarban is játszott, a harmincas években szülôfalujában, Marosugrán elôszeretettel ûzte a labdarúgást. Bizonyos, hogy innen származik vonzalmam a sportág iránt.

Amikor Kolozsvárra vasutasként áthelyezték, több helyen is laktunk. Minden lakásunk közelében a gyerekek naponta hívogattak a grundfocira. Az egyik ilyen kispályás mérkôzést nézte meg az egyik tehetségkutató, akit Cukrász néven ismertek, s meghívott a sétatéri stadionba egy válogatóra. Így kerültem 14 évesen, 1942-ben az akkori KAC ifjúsági csapatába, 17 évesen pedig már Kolozsvár legjobb ificsapatában, a Vasasban folytattam. Jól emlékszem, milyen kemény, "rázós" meccseket vívtunk 1944-ben és 1945-ben az Universitatea és a Victoria csapatai ellen. Ebben az idôben Kolozsváron azonban a Vasasnak volt a legjobb csapata. Még mielôtt a város visszakerült volna Romániához, 1943-44-ben olyan egyéniségek játszottak itt, mint Boldizsár, Márki, Szaniszló, Vass, Pál, Csákány, Radnai, Farkas, Kovács IV., Bonyhádi, Bodola, Tolnai, késôbb Bálint, Perényi és sokan mások. A magyar bajnokságban a NAC és a Fradi után a 3. helyen végeztek. Az akkori Vasas ifiben nagyon kellemes emlékek fûznek csapattársaimhoz, akik közül megemlítem Gábos Bucit, Miklós Árpit, Szolnai Tibort, Dobai Zoltánt, Konti Tibort. Sajnos, közülük ma már csak kevesen élnek.

1946-ban édesapámat Marosvásárhelyre helyezték haza, a vasúthoz. Engem a marosvásárhelyi CFR B-osztályos csapata már befogadott a keretébe, és szép lassan a bajnokságban is szóhoz jutottam. Jól emlékszem, hogy idôsebb csapattársaim mennyire támogattak és bátorítottak, hogy bekerülhessek a csapatba. Ilyen volt Rácz János, Szöllôsi László, Tanászi Albi, Somogyi Gigi, Nagy Zoltán, Balogh István és még sorolhatnám. Edzôm elôször Hirsch, majd Kiss Árpád volt.

1949-ben az érettségi után a testnevelési fôiskolára felvételiztem Bukarestbe. Már az elsô évben leigazolt a Stiinta labdarúgócsapata, amely a városi bajnokságban szerepelt. 1951-ben kerültem a Rapid A-osztályos együttesébe mint próbajátékos, a Stiinta vezetôinek javaslatára. Sok volt az idôsebb játékos a keretben, így egy fiatalabb csak nagyon nehezen kerülhetett be a csapatba, emlékszem, nagy volt a sógorság-komaság szerinti csapatösszeállítás divatja, így engem egyezség alapján a B-osztályos Spartac Finante Banci igazolt át. Jól szerepeltünk, s meg is kellett volna nyernünk a bajnokságot, de mérkôzések sorozatos elintézése után mégis Ploiesti jutott az A- divízióba. 1953-ban a Rapid visszaigazolt. A csapatban bal halfot játszottam, a sportújságírók az ország legjobb halfjai között emlegettek. Nagyon jól éreztem magam a csapatban, társaim szerettek és támogattak, ezért kijelenthetem, hogy az elválás fájdalmasan érintett. 1955-ben ugyanis a marosvásárhelyi A- osztályos Locomotiva vezetôi, Deutsch Simi és Ichim Augustin közös megegyezéssel áthoztak a vásárhelyi testvércsapathoz.

A bukaresti Spartac Finante Banci csapatában összetartó közösség létezett, Gica Nicolae nagyon rokonszenves edzô irányítása alatt, Marin Nicolae vezetô támogatásával. Szeretettel emlékszem rájuk. Hasonló jó érzéseket táplálok Kolozsi Ferenc, Popovici Gelu, Nutescu, Paraschiv, Costel, valamint László Titi játékostársaim és mások iránt. A Rapidból Rónai és Steinbach, valamint Ghuritan Nicolae edzôkre emlékszem szeretettel, játékostársaim közül pedig meleg szívvel gondolok Valentin Stanescura, Lungura, Cristescura, Szalókira, Ferenczire, Marianra, Mihailescura, Filotára, Pákaira, Andrei Radulescura, Simionescura, Csegzire és másokra is, akik közül, sajnos, már csak nagyon kevesen élnek.

(…)

Ami az én játékomat illeti, minden edzô felfogása szerint beilleszkedtem a csapatba. A legtöbb esetben a középpályán szerepeltem, bal vagy jobb halfot, visszavont irányítót, centert vagy jobb összekötôt játszottam. Idôszakonként ezek a szerepek változtak a játékrendszerek alakulásával együtt. Az biztos, hogy a sokat mozgó játékosok közé tartoztam, a védekezésben és a támadásban egyaránt kivettem a részemet. Bár ritkán rúgtam vagy fejeltem gólt, ha sikerült, nagyon jó érzés volt mindig, különösen hivatalos mérkôzéseken.

Kimondottan jobb teljesítményem a Spartac Finante Banci csapatában volt, ahol egyéves B-osztályos összeszokottságot követôen, a következô bajnokságban már hárompontos elônnyel vezettünk. Ez 1953-ban történt. Ugyanabban az évben jó szereplésem okán a Rapid átigazolt az A-osztályba. Míg a Spartacnál jobb összekötôt játszottam, a Rapidnál már inkább a védekezô és irányító bal half szerepét osztották rám, Ferenczi ugyanis nagyon jól töltötte be a támadó half szerepét. A bajnokság végén a sportújságok a Rapid két középpályását a legjobb minôsítésben részesítették.

1955-ben visszakerültem Marosvásárhelyre a Locomotiva A- osztályos csapatához. Ebben a csapatban 1958-ban értem el a csúcsformámat. Sajnos, pályafutásomat ebben az évben egy egykori Rapid-beli csapattársam törte derékbe, aki gondoskodott róla, hogy az ellenük játszott mérkôzésen már az elsô félidôben levigyenek a pályáról. Közismert volt, hogy Macri, a Rapid balhátvédje az ország legdurvább játékosa. Az ellenük játszott mérkôzésen egy jól elôkészített lövés elôtt két lábbal ugrott a térdemnek, aminek ínszalagszakadás lett az eredménye, s két hónapig nem léphettem pályára. Napokkal késôbb Vakarcs Domokos is megsérült, s csapatunk ki is esett az A-osztályból. A B-divízióban már nehezebben lendültem formába, ritkábban játszottam a legmagasabb szintemen. 1960 után pedig már csak szükségmegoldásként vállaltam a játékot: 1961 ôszén az IRA vezetôinek kérésére besegítettem a sinaiai B- osztályba jutásért zajló selejtezôn. Sikeres vállalkozás volt, az IRA B-divíziós lett.

A marosvásárhelyi csapat a ’60-as évek elején már Muresul néven szerepelt a B-osztályban. Akkori csapattársaim közül csak nagyon kevesen élnek. El nem múló szeretettel gondolok kedves volt társaimra, akik a következôk voltak: Stroia, Iliescu, Lukács E., Crisan, Balázs I., Nagy F., Kajlik J., Gierling Gy., Szász K., Szász B., Józsi D., Katona Gy., Székely J., Túros J., Pákai Z., Fülöp T., Maiogan stb. Elnézést kérek, ha valakit kifelejtettem.

(…)

Ahogy már említettem, 1955 ôszén a marosvásárhelyi Locomotiva vezetôi a Rapiddal kötött közös megegyezés alapján áthoztak Marosvásárhelyre az A-osztályos csapathoz. A Locomotiva edzôje abban az idôszakban Dobay István sokszoros román válogatott volt, aki a válogatott edzôjeként is sikereket ért el. Tisztán emlékszem, milyen nehéz körülmények között dolgoztunk. Gyenge volt a rendelkezésünkre álló anyagi keret, s a játékoskeret sem volt a legjobb, a szakedzô pedig, idôs kora miatt, nem minden esetben tudta munkáját a legjobb körülmények között teljesíteni. Ki is estünk az A-osztályból. A B- osztályban a csapat vezetését Kiss Árpádra bízták, s 1957-ben irányításával kialakult egy jobb csapat, amellyel 1957-ben visszakerültünk az A- osztályba.

Eközben, 1956-ban, mint testnevelô tanár és mint labdarúgó, Fekete Sándorral, az iskolás klub vezetôjével és Ceacoi Bazillal, a Papiu líceum tanárával Hargita néven létrehoztuk a város elsô iskolás klubját labdarúgásban. Ezzel a klubbal, egészen fiatal, 8-10 éves gyerekekkel, illetve 14-16 éves tanulókkal, részt vettünk a városi úttörô- és ifjúsági bajnokságokban. Sok gyerek jelentkezett, innen indult el a késôbbi évek számos ismert játékosának sportpályafutása, közöttük Incze IV, Kiss Madocsa, Fazakas Jóska, Balázs Lajos, Szatmári Tibor, Dascal Márton, Turcu, a Gliga testvérek, Káli Király István és sokan mások.

Visszatérve a város elit csapatához, Kiss Árpád vezetésével úgy tûnt, jó úton halad a csapat, azonban a tavaszi visszavágók során két alapember (Vakarcs Domi és Bocsárdi Márton) súlyos sérülés okozta kiesése miatt nem tudta elkerülni az újbóli kiesést, így megint a B-osztályba kényszerült. Ezek után 1959-ben a helyi vezetôk Lukács Ede volt válogatott labdarúgót bízták meg a csapat irányításával, akinek azonban nem volt hivatalos edzôi minôsítése. Már a bajnokság kezdetén, az elsô öt fordulóban, alapvetô hibák miatt csak egy pontot gyûjtött az ekkor MTE nevet viselô csapat. Ezért Hompóth István, a klub elnöke a helyi vezetôk támogatásával engem bízott meg a szakmai irányítással, Lukács Edét leváltották.

Ôszintén bevallva, nem szívesen vállaltam el a feladatot, hisz alig voltam 31 éves és a város elit csapatát kellett nagyon nehéz helyzetben irányítanom, miközben a játékosok életkora az enyémhez hasonló volt. Nem beszélve arról, hogy abban a korban inkább mint játékos szerettem volna még bizonyítani. Ám párttagként abban az idôben a rám bízott feladatot nem utasíthattam vissza.

(Folytatjuk)

Labdarúgó A-osztály, 1. forduló

A szokottnál valamivel korábban rajtolt az idén a labdarúgó A-osztály. Noha sokan attól féltek, hogy a kánikula fogja rányomni a bélyegét a találkozókra, végül a felhôszakadás okozott gondokat, Pitesti-en meg kellett emiatt szakítani a mérkôzést.

Az új bajnoki idény a vidék offenzívájának jegyében indul. A galaci Otelul mesés költségvetése köré font legendák ugyan leomlottak, ám - lásd a Juventus elleni barátságos mérkôzést - az új tulajdonossal fellépô Poli Temesvárral számolni kell. Sokan az esélyesek között tartják számon a Farult is, de nem szabad elfelejteni az Intertotó-kupa hôscsapatát, a CFR Kolozsvárt, amelynek tulajdonosa, Pászkány Árpád kevésbé szokott szájhôsködni, ám annál többet cselekszik. Azt mondta egy évvel korábban, hogy néhány éven belül a bajnoki címért száll harcba csapata, így azt nem árt komolyan venni.

Ilyen körülmények között önámításnak tûnik a fôvárosiak magabiztossága, hogy a bajnok az idén is a Dinamo-Steaua-Rapid trióból kerül ki (vagy tudnak valamit, amit mi, többiek, még csak nem is sejthetünk?), azt mindenesetre fontos megjegyezni, hogy a Rapid és a Steaua megnyerte elsô mérkôzését idegenben, még ha nem is csillogó játékkal.

A forduló egyébként is a vendégcsapatok jegyében rajtolt, három idegenbeli és csak egy otthoni sikerrel. Ha pedig figyelembe vesszük a lapzárta után játszott mérkôzések programját, könnyen lehet, hogy újabb vendégsikereknek lehetünk tanúi.

A forduló eredményei: Jiul - Gloria 0-2; National - FCM Bákó 1-0; FC Arges - Steaua 0-1; FC Vaslui - Rapid 0-1; Sportul Stud. - CFR Kolozsvár 1-1. Lapzárta után fejezôdött be: Otelul - Dinamo; Pandurii - Farul, Poli Temesvár - Poli Iasi.

A következô forduló (augusztus 12-14.) mûsora: Poli Iasi - Otelul; FCM Bákó - Poli Temesvár; CFR Kolozsvár - Jiul; Gloria - FC Vaslui; Farul - Sportul Stud.; Dinamo - Pandurii; Rapid - FC Arges; Steaua - National.

Labdarúgás

Nagy az öröm Sóváradon, hisz úgy tûnik, négy év után ismét lesz D-osztályos labdarúgó-csapata a festôi környezetben elterülô bekecsalji újdonsült községnek. Id. Újfalvi Béla minden energiáját összegyûjtve ismét megpróbál egy ütôképes csapatot összehozni.

A vállalkozó Béla bácsi maga köré gyûjtötte a község markáns embereit és a polgármesteri hivatallal, valamint Madaras Árpád polgármesterrel közösen megteremtették a vállalkozáshoz szükséges pénzalapot. A beiratkozási lehetôség abból adódik, hogy a harasztkeréki Farel, a megyei bajnokság déli csoportjának gyôztese nem tudja vállalni a D- osztályos részvétel költségeit, így fuzionált a sóváradiakkal, utóbbiak pedig átveszik a helyet a negyedik bajnoki osztályban. Ez nem jelenti, hogy Harasztkerék megszûnik, hisz továbbra is szerepel majd a megyei bajnokságban. A jegyzôkönyvet a napokban véglegesítik, így megnyílik az út, hogy a sóváradi Victoria beiratkozhasson a bajnokságba.

Mintegy megpecsételendô a megállapodást, a két csapat szombaton délután formaellenôrzô mérkôzést játszott, amelyet Sóvárad 4-3 arányban megnyert Dénes Jenô (25., 65.), Ferenczi Zsolt (80.), Palkó Levente (43.), illetve Miklós Márton (37.), Hantár Attila (20.) és Szász Sándor (81.) góljaival. Bíráskodott a szovátai Kénesi Lajos, míg partjelzôként a székelyudvarhelyi teremlabdarúgó bajnokcsapat két tagja,
az ugyancsak szovátai Csoma Al-
pár és Csoma Ferenc tevékenykedtek.

Sóvárad: Ifj. Újfalvi - Dénes, Kovács, Papp, Palkó Domokos, Ferenczi Szabolcs, Kiss, Nikolici, Palkó Levente, Bodó, Fogarasi. Játszott még: Szilágyi, Balogh, Molnos és Szakács.

Harasztkerék: Kocsis Attila - Henter, Zeigen, László, Câmpean, Macar, Veress, Miklós, Szász, Hantár, Szombath, továbbá Kocsis Árpád, Radut és Nagy.

• Szabó András

A negyedik alkalommal megrendezett Szászrégeni Napok keretében számos sportrendezvényre került sor. Budai Barna Loránd testnevelô tanár fôszervezésében a mozgást kedvelô fiatalok a következô sportágakban bizonyíthattak: kispályás labdarúgás, asztalitenisz, lábtenisz és tollaslabda. Csaknem minden mûfajban kemény, többnyire kiegyensúlyozott mérkôzéseket vívtak. A szászrégeni fiatalok körében elég nagy volt az érdeklôdés, ennek következtében sokan vettek részt a versenyeken.

A labdarúgó-mérkôzéseknek a Metalul pálya adott otthont, míg a többi sporteseménynek a Floarea Bogdan Általános Iskola sportterme. Következzenek a végsô rangsorok.

Kispályás labdarúgás, gyerekek: 1. Avântul Szászrégen. 2. ISK Szászrégen. 3. Stejarul Görgényszentimre. Ifjúságiak: 1. Avântul Szászrégen 1987. 2. Avântul Szászrégen 1989. 3. ISK Szászrégen 1988. A felnôttek döntôjében a Serv Auto Alex 1-0-ra gyôzött Abafája ellen, míg a kisdöntôt az Alpina nyerte, miután 2-1 arányban jobbnak bizonyult a Boca Juniorsnál.

Asztalitenisz: 1. Gál György. 2. Zidar Victor. 3. Magyari István. Tollaslabda: 1. Ördög Zoltán. 2. Abos Zsolt. 3. Moldovan Marian. Lábtenisz: 1. Vulturii. 2. No Name. 3. El Nino.

Annak dacára, hogy a sportesemények is a városnapok részét képezték, sajnos a polgármesteri hivatal nem támogatta megfelelô módon a rendezvényeket, csupán az ásványvizet biztosította! Minden bizonnyal ez hatalmas erôfeszítésnek számít...

Szponzorok hiányában a gyôztesek serlegekben, valamint oklevelekben részesültek, akárcsak a régi "szép" idôkben! Ez a "mihaszna" sport ha nem volna...

• Szabó Antal

Nem véletlen, hogy a Forma 1-et "száguldó cirkusznak" becézik, hiszen a sport mögött erôteljes gazdasági aktivitás, sürgés-forgás, show jelentkezik az egyes futamok alatt. Elég lenne csak a borsos jegyárakra, illetve magához a versenyzéshez köthetô marketingtevékenységre (céges felirattal ellátott standokon árult póló, sapka, nadrág, kulcstartó, stb.) és az onnan származó horribilis bevételekre gondolni. Nem véletlen, hogy a nagyobb csapatok körül cégek állnak sorba, hogy szponzor- pénzüket felajánlják. Ugyanakkor már a kívülálló is sejthette, hogy az óriási szurkolói érdeklôdésen és a köré szervezett businessen túl lennie kell valaminek, amiért fontos minden ország számára, hogy Forma-1 futamot szervezzen, hiszen az egy hétvégés esemény nem hozhat annyit a konyhára, hogy megérje egész évben fenntartani egy olyan infrastruktúrát, amit egy ilyen pálya igényel (még akkor sem, ha tudjuk, hogy egyéb - kevésbé felkapott - versenyeknek is helyet ad a holtszezonban).

Múlt hét végén, a Hungaroringen sikerült betekintenünk a konkrét sportesemény mögé is. Kiderült, hogy az elképesztô összegekért vesztegetett VIP-jegyekért nem a Forma-1 iránt érdeklôdôk állnak sorba, hiszen a Super Gold tribünön és a Paddock Clubban kevesen nézik az autókat - pedig innen a legjobb a kilátás -, annál többen használják ki üzleti megbeszélésekre és nem utolsósorban amolyan kötelezô jelenlétre a Forma-1 hétvégét. A felsô tízezer számára elérhetô zártkörû eseményen fontos megbeszélésekre kerül sor és nem utolsósorban üzleti megállapodások is itt köttetnek. Vagyis, aki kihagyja az év autós eseményét egy országban, az valószínûleg globalizált világunkban nem kötött jó üzletet. A közel 2 ezer dollárba kerülô belépôért ugyan elsô osztályú kiszolgálást kap az érdeklôdô, azonban alig érzékelhetô, hogy egy Forma-1 futamon van jelen. Bernie Ecclestone-on kívül csak nagyon ritkán látható ezen eseményen valamely pilóta vagy csapatvezetô, annál inkább tülekednek az üzletemberek, bankárok, politikusok, illetve a show-világ szereplôi. Az elsô ötven Magyarországon is jelen levô vállalat felsô vezetésével minden bizonnyal össze lehet futni, akárcsak a politikai pártok vezérkarával. Látni, ahogy zenészek keresnek maguknak mecénást egy-egy bankár társaságában, vagy Kelet- Európában terjeszkedô cégvezetô próbálja meggyôzni az egyik legnagyobb vállalati bank vezetôjét, hogy érdemes elképzeléseihez hitelt adni. Netalán éppen egyik-másik politikus keres vállalati támogatást elképzeléseihez, vagy vázolja fel adócsökkentô terveit. De olyan is van, hogy teljesen új pozícióját igyekszik "eladni" az üzletember, hiszen idôközben másik vállalathoz, céghez, bankhoz igazolt.

Vagyis az egy négyzetméterre esô hírességek száma valószínûleg itt a legnagyobb. Ennek megfelelôen a biztonság is mindenekelôtt való. Természetesen az elsô, ami szembetûnik, hogy bár nyakkendô és öltöny nélkül folyik az eszmecsere, teljes fegyelem honol mindenhol, az ôrzô- védô legények nagyon kulturáltan ugyan, de mindenre odafigyelnek és azonnal jelzik, ha némely kiválóság mégis túllépne egy-egy "kaput". Vagyis Ecclestone úr birodalmában mindenki úgy táncol, ahol a brit mecénás szeretné, és nincs kivétel, lehet az illetô akár maga a miniszterelnök. Ecclestone nem is ad néhány percnél többet egyetlen politikusnak sem - hiszen az idô pénz és egy hét végi futam csak három napból áll.

Órákkal a verseny elôtt elindul a mozgolódás és folynak a tárgyalások, de kizárólag szóbeli megállapodások köttetnek - világosított fel vendéglátóm. A következô napokban a "segédek" (szakszerûbben a menedzsment tagjai) véglegesítik azokat, illetve a futam után a Kempinski Szállodában mulatozással egybekötve folytatódnak a megbeszélések, ahol immár a pilótákhoz is közel lehet férkôzni.

Természetesen az autórajongók számára - azon kevesek, akik nem üzletemberként, showmanként vagy politikai vezetôként érkeznek a VIP-szektorba - azért van ennél több érdekesség is. Mindenekelôtt a csapatok kamionjai, amelyek igazi látványosságok. Olyan lakókocsik ezek, amelyek teljes kényelmet szolgálnak a csapattagok számára, hiszen a szerelôk közül többen is ezekben töltik a hétvégét. Sajnos, nem sikerült bejutni egyikbe sem. Ez már teljesen zárt terület a laikus érdeklôdô számára, viszont könnyedén megpillanthatók innen az egykori Forma-1-es versenyzôk (Piquet, Lauda, Prost, stb.), akik egy-egy csapatot kísérnek el az eseményre. Hasonlóan esztétikai élménnyel szolgálnak a boxutcában is feltûnô modellek, akiknek a csapatok tagjai is rendkívül örülnek - elismerem, sokkal élménydúsabb találkozás, mint egy érdeklôdô újságíróval az autókról beszélgetni.

Aztán, alig egy órával a futamot követôen, már pakol is a cirkusz, és vonulnak a következô állomásra, miközben a csapatvezetôk, pilóták és persze a felsô tízezer néhány tagja éjszakai mulatozásba kezd a Kempinskiben. Hétfôn pedig már a konkrét üzleti megállapodások kerülnek tetô alá. Az egésznek van egy izgalmas rituáléja, ami kívülálló számára sokszor nem is érthetô, talán olyan lehet ez, mint az angol királynôvel vacsorázni - ezt is sokan életfontosságúnak tartják.

• Kósa András

Harcmûvészeti klubok Marosvásárhelyen

Napjainkban az embert munkája irodákba, autókba kényszeríti. Keveset gyalogolunk, sokat ülünk, és egyre kevesebb lehetôség adódik a természetes mozgásra. Ebben a világban felértékelôdik a rendszeres testmozgás szerepe és az egészséges szemléletmód. Rövid vagy hosszas keresés után mindenki megtalálhatja azt a sportot, mely számára a legmegfelelôbb. Az utóbbi évtizedekben sokan döntöttek a harcmûvészet különbözô mûfajai mellett.

Sorozatunk célja elsôsorban bemutatni a Marosvásárhelyen mûködô, harcmûvészettel foglalkozó sportklubokat, ezek után pedig a mûfajok leírása, annak érdekében, hogy minden érdekelt közelebb kerülhessen a harcmûvészetek évezredekre visszanyúló világához.

A harcmûvészet elsôsorban nem a gyôzelemért, a sikerért, hanem önmagunk fejlesztéséért végzett tevékenység. Azért nevezhetô mûvészetnek, mert bensônkbôl árad. A harcmûvészetek az emberi társadalmak szervezôdésének kezdetéig nyúlnak vissza. Már ekkor kialakultak harcoló rendek, melyeknek feladata a harcra történô felkészülés, tapasztalatok gyûjtése és továbbadása, valamint a kiképzési és felkészítési formák létrehozása volt. A csoportos felkészítés mellett nagy hangsúlyt fektettek az egyének képességeinek fejlesztésére is.

A harcmûvészetekben bonyolult mozgáskultúrát kell elsajátítani, amelynek révén döntô szerepûvé válik a gyorsaság, a fizikai koncentrálóképesség, rugalmasság és kitartás. A fizikai kiegyensúlyozottság mellett kialakul a szellemi összeszedettség is. Az egyén ezáltal megtanulja egészségesen értékelni saját képességeit, megtanulja, hogyan és milyen téren kell fejlesztenie önmagát. Az önismeret által az ember megtanulja becsülni és tisztelni önmagát és az ôt körülvevô embereket.

Romániában 1990-ig a harcmûvészet tiltott tevékenység volt, mivel a kommunizmus rendszerellenes tevékenységnek tartotta.

Az elsô bemutatott marosvásárhelyi sportklub a MAFORCE, mely azáltal került a lista élére, hogy ez a magánklub érte el megyénkbôl a legtöbb eredményt. Gyökerei 1990-re nyúlnak vissza, amikor megalakult a Harcmûvészetek Romániai Szövetsége, melynek Horváth Attila volt egyik alapító tagja. 1991 decemberében létrejött a Maforce-G Egyesület, Maros megyébôl az elsô non-profit sportegyesület 1990 után, valamint elsô a Harcmûvészetek Romániai Egyesületében és az Ifjúsági és Sportminisztérium keretében is. Az egyesület saját erôbôl állta a wushu mint sportág kialakulását Maros megyében, valamint nevezte a sportolóit a nemzeti és nemzetközi versenyekre. A Maforce a megye és a Harcmûvészetek Egyesületének elsô olyan egyesülete, amelynek 1992-ben Európa-bajnoka, 1995- ben pedig egyszerre két világbajnoka lett. 1996-ban a Maforce megkötötte az elsô együttmûködési megállapodást a Muresul sportklubbal, 2002-ben az összes sportolóját beíratta a Muresul klubba. Ezt követôen, 2005-ben az egyesület új titulusa Maforce Sportklub.

A klub 14 éves története során tagjai folyamatosan jelen voltak a megye elsô 10 sportolója között, az elsô helyet hat alkalommal hódították el.

A Maforce-ban az alábbi harcmûvészeti stílusok vannak jelen: a wushu, a kempo és a kick-box. 1990 és 2005 között sorozatos sikerrel teljesítettek a sportolók, így az országos bajnokságokon 65 arany-, 48 ezüst- és 34 bronzérmet szereztek. A különbözô nemzetközi versenyeken 1 arany-, 2 ezüst- és 1 bronzérmet, az Európa-bajnokságokon 8 arany-, 2 ezüst- és 1 bronzérmet, a világbajnokságokon pedig 8 arany- , 5 ezüst- és 2 bronzérmet szereztek.

A klub edzôje Horváth Attila érdemes edzô, a Harcmûvészetek Romániai Szövetségének alapító tagja, valamint a Maforce Sportklub alapítója és elnöke.

• Pop Délia Erzsébet

BL-selejtezô, 2. forduló, visszavágók

A Bajnokok Ligája második selejtezôkörének visszavágóját követôen néhány csapatnak már csak a hazai pontvadászat maradt idénre, hiszen az európai szereplésnek végleg búcsút mondtak. Köztük vannak olyan együttesek is, mint a Celtic Glagosw, a Dinamó Kijev vagy a Trabzonspor. E három csapat kiesése számít negatív szenzációnak, hiszen a kijeviek szinte minden évben résztvevôi voltak a csoportkörnek, míg a török bajnokság ezüstérmesét a ciprusi Anorthoszisz ütötte el a továbbjutástól. Kedden a világhírû Celtic közel állt ahhoz, hogy 0-5-rôl fordítva kiejtse a szlovák bajnokot, végül azonban a zöld-fehérek be kellett érjék egy négygólos gyôzelemmel. A menetelést pedig Kelet-Közép-Európa legnagyobb lakótelepének Pozsony (Ligetújfalu nevû városrészében 150 ezren élnek) csapata, az Artmedia folytathatja.

Szenzációsnak kell nevezni a magyar bajnok szereplését, hiszen Dombiék idegenben is lemosták a Hajduk Splitet a pályáról. A debrecenieket a Poljudban, a horvátok stadionjában félelmetes hangulat és egy mindenre elszánt ellenfél várta. Köztudott, hogy elsô találkozó elôtt a horvátok lebecsülôen nyilatkoztak az ellenfélrôl, majd a 0-3 után bosszút esküdtek. Azonban a legvérmesebb szurkolók álma is szertefoszlott a 30. másodpercben, amikor Halmosi megszerezte a Loki elsô gólját. Ezt követôen pedig nem sokan számítottak arra, hogy a hajdúságiak még négyet rúgnak és a magyar futball elmúlt évtizedének legnagyobb arányú idegenbeli gyôzelmét érik el. A horvát válogatottat '98-ban világbajnoki bronzig vezetô Miroslav Ciro Blazevic számára minden valószínûség szerint ez volt az utolsó mérkôzés a splitiek kispadján, ahogy a csapat sztárja Krancjar is valószínûleg távozni fog a tengerparti városból.

Supka Attila legényei számára viszont egy csúcs- csapat következik, a Manchester ellen természetesen a tisztes helytállás lehet a cél, hiszen a legjobb formában lévô magyar csapat sem képes egy világsztárokkal teletûzdelt együttest elbúcsúztatni. A mérkôzés azonban jelentôs bevételt hozhat a debreceni klubnak, hiszen a hazai mérkôzésre a Puskás Ferenc-stadionban kerül sor, de a televíziós jogokért is komoly pénz kerülhet a kasszába. Ráadásul kiesés esetén az európai szereplést az UEFA Kupában folytathatja.

Ugyancsak továbbjutott a Steaua, amely viharosan kezdte a találkozót, hiszen a dublini "összecsapás" után a Ghenceában is egymásnak estek a csapatok és az 5. percben máris kettôs kiállításra került sor. Majd gyorsan kétgólos elônyre tett szert a piros-kék gárda, amit a vendégek szünetig még csökkenteni tudtak. A továbbjutás azonban egyetlen pillanatig sem volt kétséges, bár a Steaua végül kilenc emberrel fejezte be a találkozót. Következhet a Rosenborg, amely már nehezebb falat lesz, de fegyelmezettebb játékkal a továbbjutás abszolút nem elképzelhetetlen. Megjegyzendô viszont, hogy az ír legények nagyon halvány védekezô teljesítményt nyújtottak, a steauások ennyire könnyedén nem fognak tudni gólt szerezni a norvég bajnok ellen!

Izgalmas mérkôzést hozott a Makkabi Haifa hazai találkozója a svéd Malmö ellen, az utolsó percig úgy tûnt, hogy az izraeliek jutnak tovább, ekkor azonban a Malmö kiegyenlített, így a svájci Thun ellen ôk folytathatják.

Kissebb szenzáció gyanánt a luxemburgi bajnok szünetben 2-0-ra vezetett Bécsben, azonban már az elsô találkozón eldôlt, hogy Korsósék lesznek a továbbjutók, a Rapid pedig össze is kapta magát és végül gyôzelemmel kerülte el a szégyent.

Eredmények:

Hajduk Split (horvát) - DEBRECEN 0-5 (0-3), továbbjutott: a Debrecen 8-0-s összesítéssel.

STEAUA - Shelbourne Rovers (ír) 4-1 (2-1), tj.: a Steaua 4-1-gyel.

Celtic (skót) - Artmedia (szlovák) 4-0 (2-0) tj.: az Artmedia 5-4-gyel

Liverpool (angol) - Kaunas (litván) 2-0 (0-0) tj.: a Liverpool 5-1- gyel.

Neftcsi Baki (azeri) - Anderlecht (belga) 1-0 (1-0) tj.: az Anderlecht, 5-1- gyel

Haka (finn) - Valerenga (norvég) 1-4 (1-2) tj.: a Valerenga, 5-1-gyel

Makkabi Haifa (izraeli) - Malmö (svéd) 2-2 (1-1) tj.: a Malmö, 5-4-gyel

Lokomotiv Moszkva (orosz) - Rabotnicski Szkopje (macedón) 2-0 (0-0) tj.: a Lokomotiv, 3-1-gyel

Trabzonspor (török) - Anorthoszisz (ciprusi) 1-0 (1-0) tj.: az Anortoszisz, 3-2-vel

Sherif Tiraspol (moldovai) - Partizan Belgrád (szerb- montenegrói) 0-1 (0-0) tj.: a Partizan, 2-0-val

CSZKA Szófia (bolgár) - SK Tirana (albán) 2-0 (1-0) tj.: a CSZKA, 4-0-val

Bröndby (dán) - Dinamo Tbiliszi 3-1 (2-0) tj.: a Bröndby, 5- 1-gyel

Rapid Bécs (osztrák) - F91 Dudelange (luxemburgi) 3-2 (0-2) tj.: a Rapid Wien, 9-3-mal

Thun (svájci) - Dinamo Kijev (ukrán) 1-0 (0-0) tj.: a Thun, 3- 2-vel.

A harmadik forduló párosítása (az elsô mérkôzéseket augusztus 9-én és 10-én játsszák, míg a visszavágókra két héttel késôbb kerül sor):

Manchester United (angol) - Debreceni VSC-AVE Ásványvíz

STEAUA - Rosenborg (norvég)

FC Liverpool (angol) - CSZKA Szófia (bolgár)

Sahtar Donyeck (ukrán) - Internazionale (olasz)

Malmö FF (svéd) - FC Thun (svájci)

Everton (angol) - Villarreal (spanyol)

Sporting Lisszabon (portugál) - Udinese (olasz)

Valerenga (norvég) - FC Bruges (belga)

Rapid Bécs (osztrák) - Lokomotiv Moszkva (orosz)

Anderlecht (belga) - Slavia Prága (cseh)

Anorthoszisz Famaguszta (ciprusi) - Glasgow Rangers (skót)

FC Basel (svájci) - Werder Bremen (német)

Bröndby (dán) - Ajax Amszterdam (holland)

Real Betis (spanyol) - AS Monaco (francia)

Wisla Krakkó (lengyel) - Panathinaikosz (görög)

Artmedia Pozsony (szlovák) - Partizan Belgrád (szerb- montenegrói)

• Kósa András

Atlétika-vb

Világcsúcs gyaloglásban

Szombaton Helsinkiben, ugyanabban a stadionban, amely az 1952-es olimpiai játékok, 1983-ben pedig az elsô atlétikai világbajnokság otthona is volt, megkezdôdtek a 10. atlétikai világbajnokság küzdelmei.

Az arénában, amelyet Matti Jarvinen gerelyhajító egykori világcsúcsának emléket állító, pontosan 72,71 méter magas torony ural, elsô nap a súlylökôk és a gyaloglók, majd a nôi 10.000 méteres futók osztották el egymás között az érmeket. Kétségtelen, hogy az elsô est sztárszáma a 10.000 méter volt, amelyben mindenki arra volt kíváncsi, hogy az athéni stadion hôségkatlanjában a versenyt az etiópok ellen feladó Paula Radcliffe-nek sikerül-e visszavágni. A címvédô jogán azonban négy versenyzôt is indító etiópok falként vertek vissza minden támadást, akárki részérôl érkezett is, majd az utolsó kör kezdetén beindították a rakétamotort, s állva hagyván a többieket, kisajátították a dobogót. Mi több, a Dibaba nôvérek két érmet is szereztek, Tirunesh aranyat, Ejegayehu pedig bronzot, míg kettejük közé a veterán Berhane Adere furakodott be. Az olimpián tisztesen helytálló Mihaela Botezan ezúttal már korán leszakadt a mezônytôl, a 23. helyen végzett.

A férfi súlylökés selejtezôiben nagy meglepetésre az amerikai John Godina nem tudta teljesíteni a szintet, ezt honfitársa, Adam Nelson használta ki, s lett világbajnok. Ugyancsak kiesett a selejtezôkben - elsôként a vonal alatt - a titkon éremben reménykedô Gheorghe Guset is.

Az elsô nap egy új versenyszámot is köszönthettek a nézôk a világbajnoki mûsorban, a nôi akadályfutást, amely az utolsó elôtti olyan szám, amelyben korábban csak a férfiak versenyeztek. Ezzel a nôi program szinte teljes egészében megegyezik a férfiakéval, kivételt csak a gátasok képeznek, ahol a fiziológiai különbségek miatt a férfiak 100 m helyett 110 méteren indulnak, illetve az 50 km-es gyaloglás maradt a férfiak kizárólagos doméniuma. Illetve van még egy különbség, a sokpróba, ugyanis a férfiak tíz, míg a nôk egyelôre csak hét számban mérik össze erejüket. A nôi akadályfutás selejtezôi azonban nem sikerültek jól magyar szempontból, hisz éremre is esélyes Tóth Lívia elesett az egyik akadálynál, s már nem tudott újítani, ezért nem lehet ott a döntôben, a román Cristina Casandra viszont beküzdötte magát a döntô mezônyébe.

Szintén döntôbe jutott Pars Krisztián kalapácsvetésben, Kôvágó Zoltán diszkoszban, kiesett viszont Máté Gábor és Varga Roland az utóbbi számban. 400 gáton Dezsô Ákos, 400 méteren Petráhn Barbara ragadt le az elsô körben, 800 méteren viszont Mihaela Neacsu elôdöntôbe jutott. A nôi magasugrás döntôjébe jutott Györffy Dóra is, viszont mindkét román versenyzô, Oana Pantelimon és Monica Iagar is búcsúzni kényszerült. Kiesett a nôi rúdugráés selejtezôiben Molnár Krisztina is.

A vasárnap délelôtt egyetlen döntôjében, az orosz Olimpiada Ivanova által világcsúccsal megnyert nôi 20 km-es gyaloglásban Claudia Stef a tisztes 8. Ana Maria Groza a 14. helyen végzett.

Eredmények:

10.000 m nôk: Tirunesh Dibaba (ETH) 30:24,02. 2. Berhane Adere (ETH) 30:25, 41. 3. Ejegayehu Dibaba (ETH) 30:26,00.

Súlylökés férfiak: 1. Adam Nelson (USA) 21,73. 2. Rutger Smith (NED) 21,29. 3. Ralf Bartels (GER) 20,99.

20 km gyaloglás férfiak: 1. Jefferson Perez (ECU) 1:18,35. 2. Francisco Fernandez (ESP) 1:19,36. 3. Juan Molina (ESP) 1:19,44.

20 km gyaloglás nôk: 1. Olimpiada Ivanova (RUS) 1:25,41 VR. 2. Rita Turava (BLR) 1:27,05. 3. Susana Feitor (POR) 1:28,44.

Intertotó Kupa

Történelmi tényt vitt véghez szerda este a kolozsvári CFR, ugyanis az 1989-es BEK döntô (AC Milan - Steaua 4-0) után 19 esztendôvel elsô román csapatként harcolta ki a legkisebb (valljuk be, sokszor leírt) európai kupa, az Intertotó döntôjébe való jutást. Mi az, hogy kiharcolta! Vasutas fiesztát hozott a találkozó, melynek végén a CFR 5-1-re verte az egy hete már Vilniusban is legyôzött Zalgirist, így a Pászkány Árpád által patronált együttes jövô kedden már a Lens csapatát fogadhatja a Hója negyedbeli stadionban. Ráadásul ezen a találkozón már a játékos-edzô Dorinel Munteanu is pályára léphet.

Parádés a másik két döntô párosítása is, hiszen a Hamburger SV ellenfele az elmúlt években Európában is rendszeresen jól szereplô Valencia lesz, míg a másik spanyol gárda, a Newcastle-ban fordítani tudó Deportivo, az egykori BEK- gyôztes Olimpique Marseille ellen küzd az UEFA Kupaszereplést is érô trófeáért. A Marseille 1-1-es döntetlen után csak az utolsó félórában tudta két vállra fektetni a Laziot.

Eredmények:

CFR KOLOZSVÁR - Zalgiris Vilnius 5-1, továbbjutott: CFR 7-2-es összesítéssel

Lens (francia) - VfL Wolfsburg (német) 4-0 tj: a Lens, 4-0-s összesítéssel

Roda (holland) - Valencia (spanyol) 0-0 tj: a Valencia, 4-0-s összesítéssel

Hamburger SV (német) - Sigma Olomouc (cseh) 3-0 tj: a Hamburg, 4-0-s összesítéssel

Newcastle United (angol) - Deportivo La Coruna (spanyol) 1-2 (1-1) tj: a Deportivo, 4-2-es összesítéssel

Olympique Marseille (francia) - SS Lazio (olasz) 3-0 tj: a Marseille, 4-1-es összesítéssel

A jövô kedden, illetve két héttel késôbb sorra kerülô döntôk párosítása:

Deportivo La Coruna - Olympique Marseille

CFR Cluj - RC Lens

Hamburger SV - Valencia

• (kósa)

VESZEK antik bútort, íróasztalt, festményeket, órákat, ezüsttárgyakat, porcelánt, szobrot, perzsaszônyeget, kardot, csillárt. Tel. 230-947, 0744-159-190. (519)

ELADÓ 2 szoba-összkomfortos, földszinti tömbházlakás a Victor Babes utcában. Tel. 210-746. (1182)

ELADÓ 2 szobás lakás a Kárpátok sétányon, II. emeleten. 105.000 RON. Tel. 217-268. (1219)

ELADÓ ház Nyárádszeredában. Tel. 426-522, 0744-679-359. (7307883)

ELADÓ 2 szobás tömbházlakás Maroskeresztúron, IV. emeleten, a Fô út 678/13. sz. alatt. Érdeklôdni 15-20 óra között. Irányár: 77.000 lej. Tel. 327-081. (1209)

ELADÓ 2 szobás IV./IV emeleti, különlegesen átalakított, fali- és padlócsempézett, termopános tömbházlakás bezárt erkéllyel, kicserélt ajtókkal, tetôszigetelés garanciában. Ára: 29.200 euró, alkudható. Tel. 0742- 245-100, 0722-363-422. (1297)

EALDÓ faanyag jó árban. Kiadó vagy eladó hétvégi ház Palotailván. Tel. 0744-707- 499. (1408)

HOMOK, kavics stb. rendelésre. Tel. 256-145, 0744-666-998. (1129)

KÉSZÍTÜNK külsô redônyöket, szalagfüggönyöket és harmonikaajtókat. Tel. 218- 321, 0744-121-714. (1175)

ÉPÍTKEZÉST, belsô-külsô munkákat, gyárak, magánházak, lakások teljes felépítését, felújítását, átalakítását vállaljuk. Tel. 0744-572-889. (13548)

AUTOMATA mosógépeket javítok. Tel. 312-828, 0746- 871-562. (1454)

SÍRKERETKÉSZÍTÉST vállalunk jutányos áron. Tel. 586-097, 0741-092-414. (1387)

TAPASZTALATTAL RENDELKEZÔ, megbízható, komoly nô idôs személyek gondozását vállalja Magyarországon. Tel. 257-051. (1356)

TAPASZTALATTAL rendelkezô fiatal tanár, matematikából eredményesen felkészítek képességvizsgára, érettségire. Tel: 261-214, 0741-195-428.

Fájó szívvel emlékezünk augusztus 8-ra, amikor az élni akaró búzásbesenyôi KÁDÁR RÓZA szíve utolsót dobbant. Emlékét kegyelettel ôrzik leányai és unokái. (1399)

Jóságos szíved pihen a föld alatt, minden érted hullott könnycsepp nyugtassa álmodat. Az idô telik, elszállnak az évek, míg élünk, velünk lesz fájó emléked. Kegyelettel emlékezünk augusztus 8-án a kakasdi születésû id. TROZNAI ANTALRA halálának 10. évfordulóján. Emlékét megôrzi felesége, fia, három leánya, vejei, menye és hat drága unokája. Nyugodj békében, drága édesapánk. (7307813)

Fájó szívvel emlékezem augusztus 8-án édesapámra, id. TROZNAI ANTALRA halálának 10. évfordulóján. Emlékét ôrzi legkisebb leánya, veje és unokája, a kis Roland Magyarországról. (7307813)

Mély fájdalommal emlékezünk augusztus 8- ára. Öt éve, hogy utoljára dobbant a szíve a drága jó édesapának, a marosbogáti id. MÁTÉ DÉNESNEK. Bánatos leánya, Kati, veje és unokája, Tünde. (1017)

Hétfôn, augusztus 8-án három éve, hogy eltávozott közülünk a szeretett férj, édesapa, nagyapa és após, GYARMATI JÁNOS. Isten nyugtassa békében. Felesége, fiai, unokái és menyei. (1388)

Akik a szívünkben élnek, mindig velünk maradnak. Kegyelettel emlékezünk a drága édesapára és apósra, CSISZÉR LAJOSRA halálának 8. évfordulóján. Isten nyugtassa békében. Szerettei. (1469)

Fájó szívvel emlékezünk augusztus 8- án drága, felejthetetlen édesanyám, ZAJZON JOLÁN halálának 2. évfordulóján. Bánatos leánya. Emléke legyen áldott, nyugalma csendes. (1476)

Együttérzésünket és ôszinte részvétünket fejezzük ki Brejan Mihaelának és családjának szeretett ÉDESAPJA elhunyta alkalmával. A Balázs családok. (7307816)

Ôszinte részvétünket és együttérzésünket fejezzük ki Mihaelának és családjának, ÉDESAPJA elhunyta alkalmával. Klári és Gabika. (7307817)

Együttérzéssel osztozunk Brejan Mihaela igazgatónô fájdalmában. A jogi iroda: Pötyi, Tünde és Giani. (7307820)

Megrendült szívvel búcsúzunk volt munkatársunktól, barátunktól, BEYER GÁBOR mûépítésztôl. Az Indelco, Electroda, Maren munkaközösségei. (1472)