Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Hivatalába lépett Sólyom László, Magyarország új köztársasági elnöke tegnap, aki Mádl Ferencet váltotta a legfôbb közjogi méltóság posztján.

Az állam nem én vagyok, és nem mi, az állam vezetôi vagyunk, a magyar állam alkotója a magyar nép - mondta a hivatalba lépése alkalmával rendezett ünnepségen Sólyom László a Sándor-palota Tükörtermében.

A 63 éves jogászprofesszor a hazaszeretet jegyében "kollegiális bizalommal" fordult az eseményen megjelent magyar állami vezetôkhöz, valamint a külföldi államok képviseletében megjelent Juliusz Janusz apostoli nunciushoz, és azt kérte, mûködjenek együtt vele. "A magyar néptôl pedig bizalmat és támogatást remélek" - tette hozzá az új államfô.

Kijelentette: azt szeretné, ha elnöksége alatt vissza lehetne állítani az olyan fogalmak becsületét és fényét, mint a haza, a tisztesség és a hûség.

A rendszerváltás utáni köztársaság harmadik elnöke köszönô szavaiban - a vendégek között helyet foglaló Göncz Árpád és a beszédet mondott Mádl Ferenc jelenlétében - örömét fejezte ki, hogy "ilyen elôdök" nyomába léphet. A közügyekben való nagy jártasságát megfontolva választotta meg köztársasági elnöknek Sólyom Lászlót a Magyar Országgyûlés - mondta Mádl Ferenc leköszönt köztársasági elnök az ünnepségen.

Az Országgyûlés 2005. június 7-én azon megfontolás mellett választotta meg Sólyom Lászlót, hogy az új államfô elkötelezett az ország, a nép, a nemzet, az alkotmány, a demokrácia mellett - hangsúlyozta.

Mint mondta, a parlament Sólyom László egyetemi tanárt a Védegylet kezdeményezésére és a Fidesz képviselôinek javaslatára választotta meg, azt is megfontolva, hogy nagy jogi, politikai tapasztalattal rendelkezik.

A rövid ünnepségen, amelyet fogadás követett, részt vettek a legfôbb közjogi méltóságok, Göncz Árpád volt köztársasági elnök, az alkotmánybírók, a kormánytagok, az ombudsmanok, a Legfôbb Ügyész, az Állami Számvevôszék elnöke, valamint a parlamenti pártok elnökei és frakcióvezetôi.

A Sándor-palota elôtti téren álló zászlósor oszlopain a Fidesz "Köszönjük elnök úr! Köszöntjük elnök úr!" feliratú transzparense függött. Tucatnyinál is kevesebb aktivistával tiltakozott a Magyar Nemzeti Front Sólyom László köztársasági elnöki beiktatása ellen pénteken délelôtt a budai Várban.

Az aktivisták a Dísz téren gyûltek össze, hogy a rendôrség által felállított kordon mögött állva felmutassák a köztársasági elnöki beiktatási ceremóniára érkezôknek transzparenseiket. Ezeken nyomtatott nagybetûkkel az "EU-mentes övezet", "A négyek bandájának jelöltje", a "Váltsunk kormányt, váltsunk ellenzéket" volt olvasható. Három nemzetiszínû keselyû rajza mellett "Ez a sólyom szabad madár", alatta pedig a "roth, weiss, grün" szöveg szerepelt.

A román útlevelek bevonásáról szóló 2003-as kormányrendeletet megjelenése pillanatától alkalmazzák, de a Schengen- térség országainak kérésére, jelentette ki pénteken Marian Saniuta SZDP-képviselô, egykori közigazgatási és belügyminiszter.

"A 2003-as rendeletet kibocsátása pillanatától alkalmazták, azzal az igen fontos különbséggel, hogy a román állampolgárok útleveleinek felfüggesztése vagy bevonása a Schengen- térség országainak kérésére történt", mondta Saniuta.

Az exminiszter szerint a jelenlegi kormányzat elôkészítetlenül és elsietve hozza intézkedéseit, amelyek korlátozzák a szabad helyváltoztatás szabadságát. Hogyan utazhat a Schengeni határokon kívüli országba egy olyan román állampolgár, akinek útlevelét bevonták?, kérdezte Saniuta.

Vasile Blaga kifejtette, az intézkedés a Románia által aláírt egyezmények és a Schengeni Egyezmény alkalmazásáról szóló megállapodás következménye. A schengeni térség államaiban hat hónap alatt 90 napig lehet törvényesen tartózkodni. A belügyminiszter szerint az augusztus 1-jén életbe lépett módosító rendelet megengedôbb, mint a régi szabályozás, mivel figyelembe veszi az indokolt késéseket, mint például a munkavállalási engedély megszerzésének folyamatát. Legtöbb három nap múlva visszaadják a bevont útleveleket

Legtöbb három nap múlva adják vissza az útleveleket

Mindazoknak, akik meg tudják indokolni a külföldi tartózkodás határidejének túllépését, közölte pénteken Vasile Blaga közigazgatási és belügyminiszter.

A belügyi szaktárca szerint Vasile Blaga miniszter utasította a Határrendészet Országos Felügyelôségét és az Országos Útlevélszolgálatot, hogy a lehetô legnagyobb mértékben egyszerûsítsék az útlevelek megyei szolgálatokhoz küldésének és visszaszolgáltatásának procedúráját, hogy a háromnapos határidô tartható legyen. Az útlevelek elküldése különfutárral történik, naponta kétszer. Azoknak a polgároknak, akiknek útleveleit bevonják, javasolják, hogy a területi útlevélosztályokon jelentkezzenek a tartózkodási határidô túllépését megindokló dokumentumok hitelesített román nyelvû fordításaival.

A külügyminisztérium szerint abban az esetben, ha a bemutatott dokumentumok nem indokolják a külföldi tartózkodás határidejének túllépését, az útlevélosztály felfüggeszti az érintettek útlevél-használati jogát, a törvényes elôírások alapján. A határrendészet eddig 4.341 útlevelet vont be olyan román állampolgároktól, akik törvényes határidônél hosszabb ideig tartózkodtak külföldön.

Az útlevelek bevonása helyett korlátozó intézkedések

A Közigazgatási és Belügyminisztérium elemzi annak lehetôségét, hogy a külföldi tartózkodás törvényes határidejét túllépô román állampolgárok esetében az útlevelek bevonása helyett más intézkedést alkalmaz: az illetô személyek adatai adatbázisba kerülnek és a helyzet tisztázásáig tilos kilépniük az országból. A belügyminisztérium pénteki közleménye szerint a határforgalom megkönnyítése és az eljárások egyszerûsítése érdekében a szaktárca elemzi annak lehetôségét, hogy módosítsa az útlevélhasználati jog felfüggesztésének lépését. Az új rendszer értelmében az érintett személyek adatai adatbázisba kerülnének, de útlevelüket nem vennék el, az érintetteknek pedig megtiltanák az ország elhagyását mindaddig, amíg nem tudják igazoló dokumentumokkal megindokolni a külföldi tartózkodás határidejének átlépését, áll a közleményben.

(Mediafax)

Aktuális

Az egyetemek mellett az utóbbi idôben gombamód szaporodtak el a posztliceális iskolák. Tudni kell, hogy ez az oktatási mód általában tandíjköteles (bár vannak iskolák, ahol néhány hallgatónak különbözô alapítványi ösztöndíjat biztosítanak). A tandíj ellenére a középiskolák végzettjei mégis szívesen választják a két-három éves képzést, mivel hiányszakmákban nyerhetnek képesítést a lakhelyükön vagy annak közelében. Mielôtt azonban valaki beiratkozna (a hajdan technikumoknak nevezett középfokú képzést nyújtó iskolákba), alaposan tájékozódnia kell, hogy mire fizeti ki a tandíjat. Nem egy hallgató járta meg ugyanis, hogy az utolsó év küszöbén az iskolának részben vagy egészen visszavonták az engedélyét. Az utóbbi idôszakban országos szinten újabb magán középiskolák és posztliceális tanintézmények maradtak engedély nélkül. Az egyetem elôtti oktatásért felelôs országos felmérô és akkreditáló bizottság átfogó ellenôrzési akciója nyomán közel harminc egységtôl vonták vissza a bizalmi engedélyt. Ezek között található három marosvásárhelyi posztliceális intézmény is, a banki tisztviselôket és ruhatervezôket képezô Didactica Nova, az irodai tisztviselôket és vagyonkezelô-segédeket képzô Dimitrie Cantemir Gazdasági Posztliceális Iskola, valamint a banki tisztviselôket képzô Studia gazdasági iskola is. A szóban forgó intézmények nem írhatnak be új hallgatókat, a felsôbb éveken levôk pedig az iskola felszámolásáig folytathatják tanulmányaikat. A magániskolák ellenôrzését a jövôben a kormány által elfogadott sürgôsségi rendelet szerint az e célra megalakuló ügynökségek biztosítják, amelyek átveszik a jelenlegi felmérô és akkreditáló bizottságok szerepét, és nem csupán az iskolaalapítás és engedélyezés lesz a dolguk, hanem az oktatás minôségének folyamatos biztosításáért is felelôsek lesznek. A tanügyminiszter ígérete szerint a jövôben nemcsak a magániskoláktól, a tandíjmentes oktatást végzô állami intézményektôl is megvonhatják a mûködési engedélyt, ha azok nem biztosítanak minôségi oktatást. A törvény a jövô tanév második szemeszterétôl lép életbe. Így már most nagyon fontos az alapos, pontos tájékozódás.

Kommentár

Nem tartozom azok közé, akik egyik ájulásból a másikba esnek az Európai Unió vagy komisszárjainak a neve hallatán. Ôk is emberek, egy fejük, két fülük van, mint nekünk. Legfeljebb a kezük ér messzebbre. Attól meg végképp nem esek hasra, ha idehaza valamit az európai uniós igény hangoztatásával próbálnak lenyomni a torkunkon.

Itt van mindjárt a határátlépésrôl készülô szabályzatmódosító csomag. Amit nem kell összemosni a hirtelen felébredt határrendészeti eljárással azokkal szemben, akik 90 napnál többet voltak távol, s ezért útlevélbevonással büntethetôk. Ez régen érvényes jogszabály, de úgy tûnik, eddig meglehetôsen lezserül kezelték. Hogy miért éppen a nyári vakációban ezerszámra hazatérôkre sújtottak le, meggyûjtve a határrendészet baját is, csak találgathatjuk. Talán, mert eléggé szembetûnôen demonstrálni kellett a határok ôrzésének biztonságát? Önszorgalomból az ilyesmi mifelénk nem mûködik túl buzgón. Akárhogyan is van, aki törvényt sért, nem úszhatja meg.

Ehelyett a határátlépés - egyébként közvitára bocsátott - keretszabályainak némelyikénél idôznék el. Annyi már tisztázódott, RMDSZ-es intervencióra, hogy vagy pénzt mutat fel a kiutazó, vagy meghívólevelet. Ez a "siker" állítólag az idôs és szegény embereknek kedvez, akiknek nehéz több száz eurót összekuporgatniuk. Biztosan így van. Most aztán kérhetnek hitelesített meghívólevelet, amit kézhez kapva lefordíttatnak román nyelvre, azt a közjegyzônél szintén hitelesíttetik, s máris útra kelhetnek. Végtére is a szabad világban szabadon koslathatunk! Nemde?

Annyi bizonyos, hogy a jogszabályfogalmazók és fônökeik nem ugyanolyan útlevéllel utaznak, mint a közönséges halandók. Ha ôket is beûzné valaki a bürokrácia útvesztôibe, nyomban észre térnének. S belátnák, mondjuk, hogy a szabadságnak az emberi önállóság joga és felelôssége mellett van értelme. Ehhez nem szükségeltetik semmiféle közjegyzôi hitelesítés. Még érthetôbben, hogy talán egy minisztériumi jogfogalmazó is megértse, aki utazni akar, jól tudja mivel jár, s bízzák rá, mit és hogyan tesz, amíg törvényt nem sért. Mellesleg, annyit bár tudhatnának, aki rosszban sántikál, megtalálja a módját, hogy kijátssza akár a legszigorúbb szabályokat is. Így aztán a szóban forgó jogszabály fôleg a tisztességes állampolgár baját gyûjti meg, egyben újabb kereseti lehetôséghez segítve a mindenféle hitelesítésekkel foglalkozókat. Ennyit a szegény és idôs emberek megsegítésérôl.

Ami még az iméntieknél is nehezebben megy a fejembe, hogy miért teszik körülményesebbé a hivatalosnak mondható kiutazásokat. Üzletemberektôl, ilyen-olyan tanácskozásokra utazóktól kérnek meghívólevelet, az utazás célját és körülményeit igazoló iratokat. Illetékes bejelentése szerint, az európai uniós követelményeknek megfelelôen. S itt álljunk meg egy szóra. Sûrûn takaróznak ezzel, de rendre elfelejtik tudomásunkra hozni, hogy mi is az értelme az éppen szóban forgó szabálynak, eljárásnak. Pedig az indoklás lenne igazán hivatott segíteni valamely szabály könnyebb elfogadását, elfogadtatását. Ennek rendszeres elmulasztásával azt biztosan elérték, hogy a varázsszó, "európai uniós követelmény", legalábbis gyanakvást kelt. A logika tudománya azonban nem változik a földrajzi helyzettôl függôen. Értünk a szóból. Értelmes magyarázatokkal azonban nem fárasztanak bennünket. Érjük be a varázsszóval! Vajon a ki- és bejelentôk tudják-e, hogy mit és mirôl beszélnek?

Magam kíváncsi lennék például arra, hogy mi köze a határrendészetnek egy maszek vállalkozó úticéljához, üzleti partnere kilétéhez és mibenlétéhez, netán ahhoz, hogy szóban forgónak telik-e szállásra, étkezésre? Mondom is, semmi közük hozzá! Hacsak a jogszabállyal leplezett cél nem az, hogy még a lélegzetvételünket is nyilvántartásba vehessék itthon és Brüsszelben. Így még kevésbé tetszene, bár nyilván azzal maradok. A miniszterekre, szenátorokra, képviselôkre és egyéb VIP-ekre természetesen ez esetben sem vonatkozik a szabadság korlátozása. Ôk csak nekünk költenek szabályokat. Mellesleg, elég trehányul, ha mindegyre kiderül, hogy itt sem stimmel, ott sem egyezik.

Visszatérve a meghívókhoz: mi van akkor, ha amolyan "általános" invitációt kap egy cég, egy intézmény? Visszaírunk, hogy kérünk egy névre szólót, mert nálunk a határon pápábbak a pápánál, s nem érik be a pecséttel, aláírással ellátott hivatalos kiküldetési cédulával? Feltehetôen gyanakvással fogadnák az utazás szabadságának honi értelmezését. Tény: uniós elvárás vagy sem, de még nem hallottam arról, hogy az Európai Unióból bárki is kért volna innen bármiféle meghívólevelet. Sem szimplán, sem hitelesítve. Nem furcsa?

Végül egy évek óta érvényes és érvényesített kimondottan "baromi" elôírásról: aki vonattal, repülôgéppel, autóbusszal kívánja elhagyni az országot, kötelezôen oda-vissza jegyet kell felmutatnia. Ha érti valaki ezt a szabályt, kérem, világosítson fel. Akár fizetek is érte. Mert mi van akkor, ha vonattal ejtem szerét az elutazásnak, s úri kedvemben gyalog akarok hazatérni? Addig értem a "logikát", hogy itthon akarják tartani a retúrjegyem árát. Ezentúl a köd. Akik változtathatnának ezen a baromságon, nem teszik, mert nem érdekeltek. Mi meg élhetünk a lassan virtuálissá szabályozott "szabadságban".

A megyei tanács csütörtöki soros ülésén felmentették tisztségébôl Pop Valert, a Maros Megyei Múzeum igazgatóját, helyébe ideiglenesen Bónis Johannát nevezték ki. A tanácsosok néhány együttmûködési egyezményt is jóváhagytak nemkormányzati szervezetekkel és megszavazták a kulturális intézmények által alkalmazott új díjszabásokat.

A Maros Megyei Múzeum igazgatójának tisztségébôl való felmentését az elôterjesztésben azzal indokolták, hogy az önkormányzat fiatal vezetôket szeretne a kulturális intézmények élén látni, és Pop Valer jelenlegi igazgató már februártól teljesíti a nyugdíjazási feltételeket. A tanács vezetése tavaly októberben felszólította az alárendeltségébe tartozó intézmények igazgatóit, hogy abban az esetben, ha teljesítik a nyugdíjazási feltételeket, távozzanak az intézmény élérôl. Ezenkívül a múzeum igazgatójának kérésével, amelyben azt a szándékát fejezte ki, hogy maradhasson az intézmény élén, a tanács vezetése nem értett egyet. Emiatt amolyan "kényszernyugdíjaztatást" hajtottak végre csütörtökön a tanácsosok. Pop Valer helyébe Bónis Johannát nevezték ki ideiglenesen, a versenyvizsga kiírásáig. A volt igazgató tevékenységét Lokodi Edit tanácselnök és néhány képviselô méltatta.

A testület jóváhagyott néhány együttmûködési szerzôdést nem- kormányzati szervezetekkel. Köztük a Megyei Hegyvidékfejlesztési Egyesülettel, amelynek alapján a Leader - Covalprim nevû mezôgazdasági programba társult a megyei önkormányzat a spanyolországi Mallorca és Murcia, a magyarországi Abaúj- Hegyközkistérség és a franciaországi Mirvalt régiókkal közösen. Maros megye 50.000 euróval járul hozzá a programhoz. A tanácsosok jóváhagyták a segesvári Keresztény Szociális-Egészségügyi Nappali Központ tevékenységének folytatásához szükséges összeget. A megyei tanács a központ által élelemre, közmûdíjakra fordított összeg 10 százalékát fedezi évente, ami nem haladhatja meg a 200 millió (régi) lejt. A tanácsosok a Romániai Rákosok Egyesületének marosvásárhelyi szervezete keretében mûködô Közös Sorsok Csoportjával is elfogadták az együttmûködési egyezményt. A szervezet jelenleg 150 rákos beteg rehabilitációját biztosítja. A határozattervezet 15 millió lejt irányzott elô, ám Pokorny László képviselô javaslata eredményeképpen, aki röviden ismertette az egyesület tevékenységét, a testület végül 50 millió lejt szavazott meg hozzájárulásként. Az Ügyes Kezek Alapítvány szintén 50 millió lejt kapott 24 fiatal mozgássérült személy szociális gondozásának fedezésére.

A tanácsosok, az inflációhoz való igazodásra hivatkozva, jóváhagyták a megyei önkormányzat alárendeltségében levô kulturális intézmények által szeptember 1- jétôl alkalmazott új díjszabásokat is. Példaképpen: az Ariel színházba a belépôdíj gyerekek esetében 3 (új) lejrôl 3,5-re, felnôttek esetében 3,5 lejrôl 4 lejre nôtt, a filharmóniánál a szimfonikus koncertre felnôttek esetében 8 lejrôl 9-re, gyerekek esetében 4- rôl 5 lejre nôtt a belépôdíj, a felnôttbérlet ára 105-rôl 120 lejre emelkedett.

Csütörtökön délután elviselhetetlen bûz töltötte be a Marosvásárhelyi Közszállítási Rt. székhelyének udvarát. A cég alkalmazottai így találtak rá a több mint egy hete halott munkatársukra.

Dr. Hecser László, a Marosvásárhelyi Igazságügyi Orvostani Intézet igazgatója elmondta, a tegnap délben boncolták a holttestet. "Rendkívül elôrehaladott bomlásban volt a test, ezért nem lehetett megállapítani a halál okát. Feltételezések szerint 10-14 napja következett be a halál, ám a nagy meleg miatt ez sem állapítható meg pontosan. A testen nem találtunk külsérelmi nyomokat, s szövettani mintát vettünk", nyilatkozta a fôorvos.

A közszállítási társaság vezetôségétôl megtudtuk, az 51 éves K. János autóbuszsofôr személyazonossági irata Medgyesre szólt, s miután elvált, Marosvásárhelyre költözött albérletbe. Július 26-án délután 6 órakor érkezett a Béga utcai állomásra, leadta a busz kulcsait. ezután egy üveg vodkát vásárolt, visszament a jármûhöz, amelynek ajtaját kinyitotta, s belülrôl magára zárta. Az utolsó ülésen foglalt helyet, feltételezhetôen elfogyasztotta az üveg italt, ezután már senki sem látta. A vezetôség úgy gondolta, betegszabadságra ment, nem keresték. Az autóbuszt idôközben kivonták a forgalomból, nem kellett útvonalra kimennie. Zárt helyiségben feküdt a holttest több mint egy hétig, amikor az erôs szag miatt rátaláltak.

Bizonyára egyetlen marosvásárhelyi lakos figyelmét sem kerülte el ezen a héten egy szokatlanul alacsonyan repülô zajos sárga helikopter. A légi járgány a nagyváradi Fly Company tulajdona és a ploiesti-i Coral Impex Kft.-vel közremûködve rovarirtást végzett a polgármesteri hivatal megbízásából.

A helikopternek a régi reptér biztosított le- és felszállási lehetôséget.

Csütörtökön este 8.30-kor került sor az utolsó permetezésre.

"Összesen 12 repülést végzett. A pilótával mindig együtt repült egy felügyelô a városgazdálkodási osztályról, és irányította a szórást. Elôzetesen tájékoztattuk a lakosságot az akcióról. A méhészeket is idôben értesítettük, hogy zárják el a méheiket, amíg folyik a légi rovarirtás" - mondta Kagán Ildikó városgazdálkodási osztályvezetô.

A rovarirtást az Egészségügyi Minisztérium által jóváhagyott K-othrine termékkel végezték, vizenyôs helyeken pedig az Abate szert használták.

Casmala Gabriel, a rovarirtással foglalkozó ploiesti-i cég alkalmazottja elmondta, hogy ezek a rovarirtó szerek ártalmatlanok az emberre illetve az állatokra nézve.

Tehát megnyugodhatunk. Szúnyogot egyelôre nem fogunk látni Marosvásárhelyen és a sárga helikopter sem fog a fejünk fölött röpködni.

Az Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ) július 30-31. között Marosvásárhelyen a Bolyai Farkas Elméleti Líceumban szervezte meg soron levô küldöttgyûlését, melyen részt vett az OMDSZ elnöke, tanügyi referense, programkoordinátora és az OMDSZ tagszervezeteinek - a Bukaresti Magyar Diákszövetség (BMDSZ), a Brassói Magyar Diákszövetség (BMD), a Jászvásári Magyar Diákszövetség (JMDSZ), a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ), a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség (MMDSZ), a Nagyváradi Magyar Diákszövetség (NMD), a Szatmári Magyar Diákszövetség (SZMDSZ), illetve a Temesvári Magyar Diákszövetség (TMD) képviselôi.

Az ülésen az elnöki köszöntô után a tanügyi és irodavezetôi beszámolók következtek, majd tisztújításra került sor. A küldöttgyûlés Pósa Tibort szavazta meg az Országos Magyar Diákszövetség új elnökének. Ugyanakkor két új alelnököt is választottak: Rab Rékát a Brassói Magyar Diákszövetségtôl, illetve Erôss Attilát a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetségtôl.

A tanácskozáson szó esett az OMDSZ által elindított www.oktatas.ro címû honlapról, amelynek jövôjérôl a hamarosan megszervezendô mûhelytábor keretein belül egyeznek meg. Emellett az erdélyi magyar internetes ösztöndíjpályázat-kezelô rendszer kérdése is felvetôdött, amelyet az Agora 2001 Alapítvány hozott létre, és amely által interneten is lehetôvé vált a részképzésre illetve a tanulmányutakra való pályázás, az eddig is létezô papíralapú pályázati lehetôség mellett.

A szervezet alapszabályzatának módosítása után az Országos Magyar Diákszövetség három új stratégiai projektjét mutatták be. A szervezet egyik új stratégiai projektje a vezetôképzô tréning egyetemi hallgatók számára, amely az OMDSZ és tagszervezetein belüli vezetôk utánpótlását hivatott biztosítani. Egy másik új kezdeményezés az az önkéntes csereprogram a Kárpát-medencei magyar hallgatói szervezetek számára, amely az erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, vajdasági és magyarországi hallgatói szervezetek önkéntesei számára jelent lehetôséget arra, hogy bármelyik más Kárpát-medencei hallgatói szervezet keretén belül legyen önkéntes és részt vállalhasson az illetô szervezet egyik programjának megszervezésében. A harmadik stratégiai terv keretén belül javaslatokat szeretnének kidolgozni az érvényben lévô felsôoktatási törvény kiegészítéséhez, erre egy mûhelytábor keretén belül kerül majd sor szeptemberben. Második lépésként egy MAKOSZ-OMDSZ- RODOSZ közös találkozót szerveznek ez év szeptemberének utolsó hétvégéjén, ahol egyeztetik a javaslatokat, illetve külsô szakemberek - jogászok, szakértôk - segítségével törvényi keretekbe foglalják ezeket, hogy majd ebben a formában továbbítani tudják az illetékes szervek felé.

A Maros Megyei Könyvtár igazgatói posztjára hirdetett versenyvizsgát nemrégen új jelentkezô nyerte el. Dimitrie Poptamas utódjával, az új igazgató Corina Teodorral beszélgettünk terveirôl, az igényelt változásokról, változtatásokról, a könyvtár szerepérôl, arról, hogy mit kell és mit kellene jelentsen egy közösség, egy város életében.

- Ön történelem-filozófia szakon végzett, késôbb tanárként, majd kutatóként dolgozott. Mi késztette arra, hogy megpályázza a könyvtárigazgatói posztot?

- Több oka volt annak, hogy versenyvizsgáztam, ezek közül a legfontosabbnak azonban a könyvek és emberek szeretetét tartom. Nagyon régóta foglalkozom könyvekkel, az államvizsga-dolgozatom és doktorátusi munkám témája is régi könyvekhez kapcsolódik. Ezenkívül 1990-ben dolgoztam pár hónapot a Megyei Könyvtárban mint könyvtáros, így ebbe a munkába is belekóstolhattam.

- Milyennek látja az új vezetés a könyvtárat, terveznek-e változtatásokat, mi az, amin újítani kéne?

- Egy ekkora intézmény elônyei és hátrányai nyilvánvalóak. Elônyként megemlíteném, hogy rengeteg fiatal kolléga került a csapatba, jó velük dolgozni. A legnagyobb és legsürgôsebben megoldandó hátrányt pedig az európai normákhoz viszonyított nagyfokú elmaradás jelenti. Gyenge az informatikai ellátottság, az internetes népszerûsítés foka, jelenleg ennek megoldása a legsürgetôbb. Ezenkívül ott a régi mondás, miszerint a könyvtár a közösség lelke, ugyanakkor kollektív memóriájának tára is. Mi e szerint szeretnénk dolgozni, azt elérni, hogy a Megyei Könyvtár valóban lélek és memóriatár, adatbázis legyen. Ezért minden olvasónk igényét igyekszünk legjobb tudásunk szerint kielégíteni, függetlenül az illetô nemzetiségi, felekezeti hovatartozásától. Ez a régió multi- kulturalitása révén igen színes, e tény pedig még érdekesebbé teszi a munkát.

- Beszerzéseiket is ezen koncepció szerint valósítják meg, hiszen a könyvállomány csökken, a példányok, köztük a magyar nyelvû könyvek jó része elöregedett?

- Beszerzéseink tudatosak, elôre meghatározott koncepció szerint vásárolunk. Mint említettem, adatbázissá szeretnénk válni, enciklopedikus könyvtárrá, amelynek könyvállománya a nagyon széles érdeklôdési körrel rendelkezô olvasó igényeit is ki tudja elégíteni. Azt tervezzük, hogy hamarosan amolyan tudományos-beszerzôi tanácsot alapítunk, amelynek tagjaiként könyvtáros szakembereket, elismert kutatókat kérnénk fel. A tanács megvitatná a beszerzéseket, azt, hogy milyen könyveket vásároljunk. Szeretnénk a tudományos könyveink terén fellelhetô ûrt pótolni, és ehhez különbözô tudományokkal foglalkozó szakemberekre lenne szükségünk, hogy ezen a tématerületen is megfelelô állománnyal várjuk az olvasókat. Ugyanakkor azt tervezzük, hogy részlegenként egy képviselôt felkérünk, vitassa meg kollágáival, milyen könyvekre lenne szükségük, az észrevételeket, igényeket pedig rendszereznénk, felhasználnánk vásárláskor. Hamarosan pedig olvasói füzetet, amolyan vendégkönyvet bocsátunk a látogatók rendelkezésére, ahova beírhatják, milyen további könyveket, folyóiratokat szeretnének látni az állományban. A vásárlásokat e füzet szerint is alakítanánk.

- A könyvtár, a közösség lelke.

- E téren négy pontban fogalmaztam meg elképzeléseimet, célkitûzéseimet. Elôször is, Európában a könyvtár nem csak könyvszolgáltató intézmény, hanem kulturális központ. Szeretnénk, ha ez Marosvásárhelyen is így lenne. Ezért több kulturális jellegû tevékenységet kezdtünk el, a közeljövôben pedig rendezvényeket szeretnénk szervezni, különbözô témakörökben, neves elôadókkal. Ez az egyik legfontosabb célkitûzés. Másodsorban a könyvtár információs központ, ahova ha bárki betér, minden megtudhatót fellelhet a város, a közösség múltjáról, történelmérôl, tudományos életérôl. Errôl beszélgettünk az elôbb, az enciklopedikus könyvtárjelleg elérésérôl. Harmadszor, a könyvtár oktatási- és nevelô központ is. Igyekszünk úgy alakítani állományunkat, hogy azzal a gyerekek, diákok, egyetemi hallgatók igényeit kielégítsük, a vizsgáknál, bibliográfiai követelményeknél segítségükre legyünk, hiszen ôk alkotják olvasóközönségünk legnagyobb részét. Európában nem egy helyen a könyvtárak olyan teremmel is rendelkeznek, amelyben az iskolások megoldhatják házi feladataikat. Mi is tervezünk hasonló helyiséget. És végül - negyedszer -, a könyvtár szociális központ, amely könnyen megközelíthetô az idôsek és rokkantak által is. Szeretnénk, ha ôk is nagyszámban látogatnák az intézményt. A rokkantakon tolókocsi-felfutóval szeretnénk segíteni, míg az idôsek számára - szintén nyugat-európai mintára - alapfokú idegennyelv- és számítógépkezelôi tanfolyamot indítunk, hiszen hódít az internet, egyszerû, gyors, olcsó és megbízható módja a távolba szakadtakkal való kommunikációnak, szeretnénk idôs olvasóinkat megtanítani az elektronikus levelezésre.

- És a kiadványok?

- Folytatjuk az évkönyv, az eddig három kiadást megért Libraria megjelentetését, ám komoly változtatásokat tervezünk. Azt szeretnénk, ha országos szinten reprezentatív, nemzetközi elismertségnek örvendô évkönyv válna belôle, ha a mennyiség nem menne a minôség rovására. Ezért komoly szakembereket kértünk föl közlésre, emelni kívánjuk a szintet, mércét állítani, európai könyvtárrá válni az intézmény minden területén.

Fülöp Ágnes a Minnesotai Magyar Egyesület elnöke. A múlt évben elküldött évi beszámoló ezt a tevékenységet tükrözte. Férje, dr. Fülöp László, a titkári munkát vállalta el, de mindkettôjük hivatása, fô munkahelye az University of Minnesota, azaz a Minnesotai Egyetem tanszéke. Gondolkodásban egyforma erkölcsöt tartalmazó telefonbeszélgetéseink során arról érdeklôdtem, milyen témával foglalkozik Ágnes asszony a kutató laboratóriumban. Munkájában tovább épül a holnap, ami uralja a múltat is, mert kapocs akar lenni a múlt és a jövô között?

- A talaj-, víz- és klímatanszéken talajvizsgálatokat végzek, Földünk megtisztítása foglalkoztat. Nem tudom, hogy észrevehetô-e Erdélyben, illetve gyakorlattá vált-e a mesterségesen elôállított kémiai szerek használata. Ipar, mezôgazdaság, egészségügy stb. mind függvénye és elkötelezettje a kémiai iparnak. Ennek mellékhatásait - néha végzetes, káros hatásait - figyelmen kívül hagyni egyenesen bûn. A lakosság rendszerint nem is tudhat róla, nem veszi észre, hogy a föld, hol leszármazottai élnek, már rég veszélybe került. Ez a téma sürgôsen közös összefogást igényel és okos összefogásra kell késztessen valamennyiünket.

- Úgy értettem szavaidból, hogy az utóbbi idôben teret hódít az organikus mûtrágyák használata nélküli földmûvelés.

- Az állattenyésztésben is mellôzik a kémiailag létrehozott, növekedést serkentô adalékokat. Az antibiotikumok, hormonok és kártevô irtó méreg helyett az amerikai lakosság vegyszerek használata nélkül termesztett zöldséget, gabonát, gyümölcsöt vásárol legszívesebben a piacon. A gabonafélékbôl készült termékek, az állati produktumokból elôállított élelmiszerek a kémia felhasználása nélkül kerülnek a vásárlókhoz.

- Ezek szerint saját egészségük védelmében egyre többen felismerik és elutasítják a túlzottan használt kémiai anyagokat és azok bomlástermékeinek káros hatását. Lehetôleg nem használnak kémiailag elôállított mûtrágyát sem?

- A kis farmokon kezd visszatérni az évszázadokon át gyakorolt földmûvelés. Amerikában hatalmas méretû gazdaságok mellett egyre több a kisebb családi farm. A "szedd magad" akciókon mint közvetlen eladók árusítják terményt vagy az abból készült terméket.

- A nagyáruházakban vagy a kisebb üzletekben nagyobb a kereslet?

- Egyre több vásárló keresi a kis üzleteket, mivel tudják, hogy ott vegyszermentes árut találhatnak. Az Egyesült Államokban több ezer természetes élelmiszert árusító bolt mûködik, de az élelmiszer-áruházak hetvenhárom százalékában vásárolhatók organikus termékek.

- Mennyi segítséget nyújt a mezôgazdasági minisztérium a termelôknek?

- A minisztérium kidolgozta a természetes úton történô növénytermesztés és az állattenyésztés új, egységesített nemzeti standját, amely 2002 októberében lépett életbe. Ez a törvény kiterjed még a füves kertek, pázsitos parkok mûtrágya- felhasználására is. Ugyanis a fölösleges foszfor belemosódik a patakokba, a tavakba, és ezzel felgyorsul az algásodás és a gyomok szaporodása. Az algásodás pusztítja a halállományt.

- A növények három legfontosabb, talajból nyert tápláléka: nitrogén, kálium, foszfor. A nitrogén és a kálium mennyisége meghatározó a növény energiafelvétele és reprodukáló képességeszempontjából. A foszfor a zöldségek, virágok beindulásához szükséges. Ezért figyelni kell a vetés után, ha a növény egészséges, nincs szükség több foszfortartalmú vegyszerre. A foszforhiányt jelzi a füves terület, ha a fûszál széle lilásan megsötétedik. Ugyanez a jelzés érvényes a kukoricára is. Más problémák is okozhatnak hasonló tüneteket. Ilyenkor legbiztosabb talajminta- vizsgálatot végezni a laboratóriumban.

- Van más foszforforrás is, amely Erdélyben is ismerôs. Ilyen a növényzet lehulló levele és a komposzt. Hasonló a lekaszált fû földön hagyása, ez a megújuló foszforkövetelmények kitûnô forrása lehet.

- Milyen szempontok döntik el a mûtrágya alkalmazását, illetve használnak-e egyáltalán ilyen terméket a farmerek?

- Minnesota államban a törvény értelmében nem használható foszfortartalmú mûtrágya, csak abban az esetben, ha laboratóriumi vizsgálat igazolja, hogy a kérdéses talaj foszforhiányos. Jövônk szempontjából meg kell találnunk az egyensúlyt, mert szükséges egy jól mûködô és biztonságos élelemellátás.

Kedvezményes, ártámogatott kézmûvestábort szervez a Pater Noster Kulturális Egyesület a Hargita megyei Borzonton. Az elsô turnus augusztus 8-13- a, a második 15-20-a között lesz. Érdeklôdni a 0365/402-566-os, 0745/669-116-os és 0743/105-502-es telefonszámokon, valamint a loripap@libero.ro.it, khajnal@rdslink.ro e- mail címeken. Szervezôk Kemenes Hajnal és Nagy Gábor.

Nehéz szabadulni a kerek számok bûvöletétôl. Pillanatra megtorpant, ha ilyennel találkozunk, talán még röpke számvetésre is késztet. Így van ez most is. A Múzsa szerkesztésének heti taposómalmában a szerkesztô nem arra figyelt, hogy valamelyik lapszámot különösebben kiugrassza, rendhagyó anyagokkal a többiek fölé emelje. Törekvése immár közel másfél évtizede az, hogy szombatról szombatra érdekes, színvonalas, változatos írásokat, az aktualitásba ágyazott, kiegyensúlyozott összeállításokat adjon közre. Ezúttal sem készültünk tehát különleges válogatással. Az, hogy hétvégi irodalmi- mûvészeti mellékletünk elérkezett a 700. számához, mégis pár mondatos összegzésre ösztönöz. És már az is bizonyos fokú elégtétel, hogy elmondhatjuk: az 1991 tavaszán útjára bocsátott A4-es formátumú, nyolcoldalas kiadvány mára elérte a képzeletbeli 5600-as oldalszámot. Tekintélyes újsághalmazt alkot ez a hétszáz melléklet, számos olvasó tanúsíthatja, aki a kezdetektôl megôrizte a Múzsát. Mindegyre örömmel vehetjük tudomásul, hogy sok az ilyen hûséges barátunk. Szellemileg elsekélyesedett, igénytelen világunkban nem jelentéktelen dolog ez. Ha könyvbe szerkesztenôk a hétvégeken megjelentetett verseket, rövid prózákat, könyvismertetôket, beszélgetéseket, kisesszéket, kritikákat és mûvészi reprodukciókat, húsznál is több fokos kötetet tenne ki. Persze nem minden írás felel meg a könyves elvárásoknak, de a mellékletünkben közöltekbôl nagyon sok lírai és más jellegû fogalmazvány került kötetbe, és talán eljött az ideje, hogy egy újabb Múzsa- antológiával lepjük meg az irodalom- és mûvészetkedvelôket. Továbbra is örülhetünk ugyanis annak, hogy szerzôink névsora rangban, számban nem szegényedett, noha inkább csak jelképesen tudjuk fáradozásukat, teljesítményüket honorálni. Itt és most is köszönjük nekik, hogy kitartottak mellettünk. Ezután is számítunk együttmûködésükre, enélkül rég kudarcba fulladt volna igyekezetünk, amely a bulvárosodás egész más jellegû irányzataival szembeszegülve, kissé délibábosan, de kitartóan próbálja népszerûsíteni lapunkban az alkotómunka és a mûvészetek igényesebb vonulatait. Várjuk írásaikat, képeiket, olvasóinkkal pedig reményeink szerint még nagyon sokáig a találkozást.

Nagy Miklós Kund

Kovács András Ferenc

Az Antikrisztus prédikációja, Hieronymus Bosch mûhelyébôl

Szája hazug szentély, hol a szív hamis érce harangoz:

Isteni hírneveként kongja a tornyos idôt!

Vészbe rezelten a bajt tovabongja a balga fülekbe:

Zsong zsigerekben a jós, rezgeti hangja az ûrt.

Fátuma fád duma, bádog a lelke, de gôgje igaz pléh:

Fölhevülôs, kopogós pánt a pokol kapuján.

Torka tüzes dögkút, hol az ördög imára harangoz:

Démoni pulpituson tornyosul, átkot okád...

Rázza vezéri karizma, kiárad a bûn a pecérre:

Üdve betölti agyát, mint pöcegödröt a lötty.

Fölkent ô is, akár pakurával a kocsmai padlat!

Önmaga szobra, ha döng, karzat üvölt, ha papol:

"Szájatok ôs szentély, hol a nyelvetek érce harangoz:

Kongat a mennyei sors, mint süketült toronyôrt!"

Sebestyén Mihály

Európában számos ürgefajt tartanak számon. A hazai ürgológusok, akik még az ûrkutatók elôtt megjelentek és a pusztai népek nyomát követik, a puszták népét is tanulmányozni szokták az ürgék számára teremtett életkörülmények és élethelyzetek, élôhelyek és létfeltételek tekintetében, zoo-antropológiai szempontból érdekes jelenségre figyeltek fel.

Mielôtt az észleletre is rátérnénk, kötelességünk - egy magára valamit is adó természettudományos mû esetében egyenesen elengedhetetlen feltétel, hogy az ürgefajtákra is kitérjünk. A közönséges ürge (Cuniculus vulgaris) nem annyira mindenütt feltalálható élôhelyeirôl kapta a kényelmes elnevezést, hanem a pockok és mezei egerek közül is kiváló éles nyelve okán, ha ui. feldühítik valamely egéralapítvány ülésén, a Cuniculus vulgaris káromkodásaival hívja föl magára a figyelmet, ugrálni kezd, a szája habzik, protestál, vulgárissá válik a javából. Amikor a házi egerek például még az egérszar kifejezést is kerülik, emezek szókimondása sok tudóst (bennünket is) visszarettent attól, hogy az egérbélsárt a legközönségesebb néven emlegessük. Sapienti sat, azaz a bölcsnek ennyi is elég...

A Cuniculus canicularis sive aestivalist, miként a neve is jelzi, a nagy nyári melegekben szokták látni, ôk hordozzák a délibábot is a pusztában, ezért aztán olykor felléptetik képviselôiket az összmûvészeti fesztiválokon, a bábosok kategóriájában. Rekkenô délben, tûzô napon kell végignézni produkciójukat, amikor a nézôket nemcsak a jó öreg guta kerülgeti, de a legyek, rovarok és a por is ellepi. Megeshet, ezért nem jelent meg soha alapvetô bírálat, idézhetô, mértékadó vélemény a délibáb- fesztiválokról, az ürgék mozgatta színházról, mert a kritikusok, afféle elkényeztetett városi nyafkák, nem gyôztek soha egyetlen elôadást sem végigülni, hazatérve pedig szégyenükben nem írtak le egyetlen sort sem, hátha kiderül, hogy olyan pillanatokat és alakításokat emelnek ki (sikkasztanak el akaratukon kívül) vaktában - szó szerint értendô a vakság -, amik nem is voltak láthatóak, nem szerepeltek az elôadott mûben (ill. meghatározták az elôadás lényegét és alaptónusát). Az ürgék elôszeretettel dramatizálnak bábszínpadra Lope de Vége - fuss el véle és Totyi dal Monte-darabokat. Arany László mûve, a Délibábok hôse láthatóan még nem jutott el hozzájuk.

Ôsüknek tartják az üregi nyulat, azt az ôskorban élt tapsifülest, mely a sok megpróbáltatás és idôjárás- változás, az üregek emberi elfoglalása miatt kénytelen volt a törzsfejlôdés során mutáns géneket növelni és ezek segítségével néhány ezredév alatt alakult át kisebb, szerényebben méretes ürgévé. Gens una summus, tartja még magát ôsi jelmondatuk, azaz egyetlen nemzetség sarjai vagymuk, isa, pur si szimplu.

De a természetrajzi leírás során nem feledkezhetünk meg a fürge ürgérôl sem (Cuniculus agilis), akinek agilitását fôleg a mai atomkor, a felgyorsult életvitel, a rohanó és globalizált kristálygömbös, hollywoodizált világ ismeri el: számos nagy világcég és gyorsbüfélánc, hirtelen átutaló aprókölcsönöket folyósító pénzintézet vette fel a nevét. Tekintve, hogy tiltott kereskedelmi reklámterületre tévednénk, s amúgy is kicsiny a rendelkezésünkre bocsátott felület, fájóbb szívvel mondunk le az említett vállalkozások nevének és szolgáltatásainak népszerûsítésérôl. Szakfolyóiratuk a Fürge lábak.

Jáva és Szumátra szigetén él a Cuniculus oceanicus, népszerûbb nevén a vízinyuszi, amely képes elôrejelezni a cúnamit és a férfierô megemelkedését is a mezítelen cúnami láttán. Sajnos, a múltkori tragikus események kapcsán nem vették tekintetbe, hogy a vízinyuszik a legkisebb rezdülés elsô jelére, a szökôár tulajdonképpeni feltámadása elôtt egy héttel tömegesen vetették magukat partra, mint az öngyilkos bálnák és delfinek, de a botor természetvédôk erôszakkal tuszkolták vissza ôket a tengerbe. Erre amazok, már mint a cúnami- elôrejelzôk, felhúzták az orrukat, s azt mondták, hogy b... szátok meg, akkor aztán ne sírjatok, mikor nyakatokon lesz a vész. Ez hívta fel a figyelmet a vízi ürgék lelki életére és velükszületett büszkeségére. Máris megjelent egy érdekes tanulmány ebben a tárgykörben, mely a World Animal Observer internetes hasábjain olvasható Animal Proudness címmel.

Végül, de nem utolsósorban a már az elsô bekezdésben is jelzett újdonságra hívnám fel a figyelmet. Az erdélyi tudósok hasztalan próbálnak betörni a világ vezetô állatismereti közleményeibe, tanszékeire és tankönyveibe, amikor a hétfejû ürge ôsi alfa-jára utaló adatokat próbálnak közölni. A paleo- zoológia körébe tartozó tanulmányaik lényege úgy foglalható össze, hogy egykor az Erdélyi-medence ôshonos állatai között éltek a hétfejû ürgék is. Körülbelül a jura-kortól (nosztalgikusok, figyelem, nem a jurtakortól!) a szászok behívásáig (XIII. század derekán-végén). Ezek a viszonylag nagy testû állatok, olyik elérte az embermagasságot is, közösségekben éltek, hét fejük volt, amely hétféle élelem beszerzéséhez volt alkalmas. A fejhez kapcsolódó gyomor- és emésztôszerkezet segítségével hétfélét tudtak megemészteni, igaz, a bélcsatornák egyesülése révén csak egy anusszal rendelkeztek. (Sebaj, egy gonddal kevesebb a zoológusok feladatfüzetében.) Tehát volt külön protein- és külön szénhidrátfaló fejük, fára szakosodott és fûevô szájuk, ásványi sók felhozatalára alkalmas fejtôberendezésük és külön fej juttatta a szervezetbe a borvizet, ugyanis kizárólag borvizet fogyaszthattak, sima víztôl begörcsöltek, székrekedésük támadt és egy adott idô után borvíz hiányában szétpattantak. Végül a hetedik száj, avagy lehet az elsô is, a tudomány nem ragaszkodik mereven a sorrendhez, a kommunikációt szolgálta: üvöltött, hörgött, nyerített, csettintett, csókolozott, nyelvelt, nyalt, fintorgott vagy makacsul hallgatott, aszerint, hogy a többi állat vagy fej megsértette, illetve kedvesen fogadta közeledését. A hétfejûek ugyanis kedves, egyáltalán nem agresszív állatok voltak, feltételezhetôen magasan szervezett közösségekben éltek (mint a termeszek), volt választott vezérürge közöttük és ürgekirálynô is, az emberektôl azonban távol tartották magukat.

Mégis, amikor II. Géza királyunk (1141-1162) betelepítette a szászoknak nevezett németajkú telepesek elsô csoportjait (a hospeseket), ezek a vendégjoggal mit sem törôdve, rögtön vadászni kezdték az addig védett hétfejû ürgéket, ugyanis efféle állatok nem éltek Németföldön, s trófeaként küldték ki Germániában maradt rokonaiknak. Bölcsködésbôl.

Mint már Önök is kitalálták, ezek az egykor élt, mára teljesen kiirtott ürgék állhattak a néphit forrásvidékén, a népi képzelet növelte ôket sárkányokká, hétfejû félelmetes szörnyekké.

És persze azt is, hogy a szászok azonnal elnevezték siebenürgéknek.

Csak a késôbbiek során, a polgárosodás korában toldották be a b betût, amikor az utókor elôtt már elhalványult a magyar szó, az ürge (németül Erdzieslein vagy Zieselmaus) értelme, s lett belôle Siebenbürgen.

No meg a szász ötvösmesterek mintakincsei között gyakran látni ürgét, innen is származhat a cizellálás szó átvétel folytán. Ugyanis a kölcsönhatások elôl ôseink sem zárkózhattak el.

Csíkszeredában, Szász Endre szülôvárosában tegnap kiállítás nyílt, a kalandos sorsú és sokoldalú alkotó mûvészi hagyatékából. Szülôháza falán pedig emléktáblát avattak.

Bár hatszáz évig szeretett volna élni - azt mondta, legalább ennyi idô kellene neki ahhoz, hogy megmutassa, mit tud -, két évvel ezelôtt legyôzte a kór. Szász Endrét, a kortárs képzômûvészet jelentôs alakját 77 évesen a szíve vitte el, de köztünk hagyta festményeit, grafikáit, s az általa tervezett bútorokat, ékszereket, textíliákat, porcelánokat, kristályokat. Közintézmények ôrzik porcelánfalait, mûgyûjtôk a képeit, a kritikusok egy része meg fanyalog mûvészetén. Nem véletlenül idézte temetésén a metaforikus sorokat Kányádi Sándor, a költôtárs jó barát, miközben egy "összemarék" szülôföldet tett a sírjába a Hargita csíki oldaláról: "Fekszik a maga-rontotta csapáson, s a holtak nyugalmával tûri, hogy ágait lecsapdossák, hogy valódi nagyságát lemérhessék a hüledezô fejszések, akik maguk sem gondolták ekkorának."

Szász Endre halálában is életre kel, mûveivel gyakran találkozhat a közönség. Egykori lakóhelyén, Várdán állandó kiállításon tekinthetik meg alkotásait az érdeklôdôk, szavait, a mûvészetrôl és az univerzumról vallott nézeteit pedig ôrzi az élô emlékezet. A Munkácsy-díjas festô- és grafikusmûvész életmûvének egy szeletét most Székelyföldön is megcsodálhatják. Ott, ahonnan indult, s ahonnan az erdélyi nép különös életfilozófiáját, természetszeretetét, szabadságvágyát is magával vitte. Hiszen Csíkszeredában született és Marosvásárhelyen érettségizett, ahol Kós Károllyal, Szolnay Sándorral is kapcsolatba került, akik tanárával, Bordy Andrással együtt már korán felismerték benne a tehetséget, amelyet Szász mindig is lényeglátó, "lényeg- fogó" képességnek tartott.

A szülôváros, Csíkszereda most - a kulturális együttmûködés szép példáját igazolva - somogyi testvértelepülésével, Kaposvárral közösen hajtott fejet Szász Endre munkássága elôtt. Augusztus 5-én emlékünnepséget rendeztek a csíkszeredai városháza dísztermében, ahol Kratochwill Mimi mûvészettörténész Szürrealista elemek Szász Endre festészetében címû elôadása hangzott el. Ezt követôen Kányádi Sándor, Kossuth- és Herder-díjas költô idézi régi jó barátjának alakját Pénz és szabadság címû elôadásában, amelyben a kaposvári születésû mártír miniszterelnökre, Nagy Imrére is emlékezett. Jakobovits Miklós és film is felelevenítette a festô személyiségét.

Az ülést emléktábla-avatás követte, ugyanis áll még a ház, amelyben Szász Endre 1926. január 7-én meglátta a napvilágot. Az épület falán helyezték el a Bara Barnabás és Dóczy András szobrászmûvészek által készített táblát, amelyet Csíkszereda és Kaposvár önkormányzatának képviseletében avattak fel Banner Zoltán mûvészettörténész szavai nyomán.

Az emlékezést egy kiállítás teszi még teljesebbé. Szászné Hajdú Katalin, a festômûvész fiatal özvegye - aki sokat tanult párjától a képzômûvészet, különösen a piktúra terén -, meglehetôsen gazdag anyagot válogatott férje hagyatékából. Festményekbôl, grafikákból, szônyegekbôl, porcelánokból nyílt kiállítás a Mikó várban, a Csíki Székely Múzeumban.

A tárlatnyitón Márton Árpád festômûvész és Kratochwill Mimi beszélt.

Lapozó

A Talált vers rovatból kiemelt fenti Kosztolányi- idézet a színésznôre vonatkozik ugyan, de a színházra is nagyszerûen illik, ezért is választottuk a Látó-ismertetô címéül. A marosvásárhelyi folyóirat szerkesztôi, korábbi gyakorlatukat követve, ezúttal is összevont nyári számot jelentettek meg, s a vaskos augusztus- szeptemberi lapot teljes egészében a színháznak szentelték. Versek, drámák, interjúk idézik az olvasók elé Tháliát és papjait, papnôit. Nyilván elsôsorban a színházi szakemberek forgatják majd elôszeretettel a kiadványt, de a laikus közönség számára is csemege lehet. Már a nyitás, Kovács András Ferenc Kavafisz- átirata, a klasszikus értékek jegyében fogant Antik tragédia is az. Aztán hasonlóan gazdag értékfelhozatalban kínálja a folyóirat a színmûveket: a mind termékenyebb drámaszerzônek bizonyuló Hatházi András huszonöt jelenetre osztott darabját, A hetérák tudományát, Visky András Hosszú péntek címû színházi játékát, a Kaddis a meg nem született gyermekért Kertész Imre-regény színpadi változatát, Kocsis István Szent Margit legendáját feldolgozó drámáját, Az Áldozatot, valamint Varga Gábor kétrészes történelmi drámáját, a Firenzében játszódó Farsangvárás, avagy Az Úr kutyája címû munkát.

Jánosházy György ismét Shakespeare- fordítással tanúsítja páratlan munkakedvét, most az Athéni Timon tolmácsolását köszönhetjük neki. A fordítás után dilemmáját is közzéteszi: tragédia-e vagy paródia a nagy Will e mûve? A költô hajlik arra, hogy a munkát ez utóbbi mûfajba sorolja. Egyébként Jánosházy mondata került a Látó belsô borítójára is, és ez is ilyen nehezen eldönthetô gondolat: "A tévé a szellem mocsara - de az irodalom vajon mentôkötél?" Illyés Kinga, korán eltávozott népszerû elôadómûvésznônk hitt az irodalom, a szó megváltó erejében. Errôl is vallott abban az interjúban, amelyet a váci Madách Rádióban adott Németh Péter Mikolának. Az egykori beszélgetés szerkesztett és még a mûvésznô által jóváhagyott változata
"Belsô csendünk és harmóniánk megváltása felé..." címmel jelent meg. Egy másik érdekes beszélgetésrészlet egy készülô könyvbôl, a Polis Kiadónál ôsszel napvilágot látó Elekes Emma- életinterjúból. Boros Kinga a kérdezô. Aki elolvassa A színházra fogjam? címû írást, az biztos majd a kötetet is meg akarja szerezni.

N.M.K.

Lehet-e eszköze a sikernek az irodalom? Értékmérôje-e az irodalomnak a siker? Mi tekinthetô sikernek az irodalomban, az irodalmi életben? Mit jelentenek a díjak? Hogyan befolyásolja a könyveladást, illetve az olvasottságot egy olyan vállalkozás, mint legutóbb a Nagy Könyv program, amelyben több százezer szavazatot adtak le? Hol a szerepe ebben a televíziónak? Régi és új kérdések, a mai médiavilágban egyre nehezebben megkerülhetôk. A szerkesztô nap mint nap szembesül velük. A Korunk évi programjának összeállításakor nem volt még ugyan szó az angol mintára Magyarországon is elindított Nagy Könyv mozgalomról, ám olyan tények, mint Wass Albert mûveinek egyre növekvô népszerûsége, sürgették a kérdés felvetését a folyóiratban is. Írók, irodalomtörténészek, a pszichológia és a szociológia szakemberei járják körül ebben a lapszámunkban irodalom és/vagy siker tág problémakörét - és miközben a maguk véleményét mondják, reményeink szerint érdekes olvasnivalót is nyújtanak az olvasónak. (Kántor Lajos) * A mi korunk kultúrájának már nem lesz utókora. Az a kor, amelyik a maga kultúrájával nem tud szembenézni, az utókorra sem tudja átörökíteni kultúráját. Az utókor a mi korunkból is töredékeket kap majd, töredékeket és mûveket. (Füzi László) * Micsoda alantas öröm lehet meghurcolni, rágalmazni, erkölcsileg tönkretenni, lekicsinyíteni egy nagy írót egy ifjúkori eltévelyedésért, amelyet ezerszer jóvátett kiállásaival - amelyekben elvesztette szeme világát -, annyi írásával, alkotómunkájával és közéleti szereplésével. (...) Kérdezem: mikor hagyják már abba Magyarországon és Erdélyben azt a csúf szokást, hogy szálkát keresnek a másként gondolkodók szemében, amikor a sajátjukban gerendát hordanak? Mikor hagynak fel a bûnbakkeresés mániájával; A mai Erdély magyarjainak nem arról kellene inkább gondolkodniuk, hogy lehetne észre téríteni azokat a honfitársakat, akik a nagyon is virtuális nemzeti egység nevében állhatatosan maguknak vindikálják a 15 milliósra becsült nemzet érdekeinek kizárólagos képviseletét, és hazaárulónak bélyegzik azokat, akik a nemzet érdekeit más, konkrétabb, idôszerûbb, hatékonyabb módon igyekeznek elômozdítani, semmint egy anakronisztikus nacionalizmus zászlait lobogtatva? (Fejtô Ferenc) * ...szinte bizonyosnak tekinthetô, hogy a kánon magaslati pontján (...) egyedül Márai Sándor foglal helyet, Nyirô József kimagasló szerepét többen és Wass Albertét még többen vitatják. Azt azonban mindenképpen el kell ismernünk, hogy mind a hárman részesei annak a hagyománynak, amelyet fenn kell tartanunk. (Pomogáts Béla) * Nem tekinthetjük igazi újítónak; írói célja is a "szórakoztatva nevelni" jelszóba sûríthetô, amitôl a mai elbeszélô irodalom immár távol áll. A közönség azonban változatlanul szórakozni is akar, ha könyvet vesz kezébe, erkölcsi érzéke pedig változatlanul alkalmas regényhôsöket keres. Wass Albert népszerûségének ez lehet a kézenfekvô magyarázata. (Láng Gusztáv) * ...a Románián kívüli német nyelvû sikerben kizárólag a Magyarországra áttelepült írók reménykedhettek, s eleinte ôk is csak antológiák révén. Bodor Pálnak, Balla Zsófiának, Szôcs Gézának, Bartis Attilának és több más érdemes szerzônek már csak a kilencvenes évek derekától jelenhettek meg mûvei az egyesült német könyvpiacon. (Dalos György) * Siker és Irodalom végül is karonfogva él. Költô úgyis marad - magának, nyájas olvasóknak és nyájasabb olvasatlanoknak. (Kovács András Ferenc) * Nézd meg a régieket, Leonardo da Vinci, Goethe vagy a mi Babitsunk sokkal magasabban állt mûveltségben, mint a maiak... (Láng Zsolt:
"Interjú a Nobel-díjas Kovács András Ferenccel, Firenze, 2029. november") * ...miközben az összes nyomtatott lap olvasói megtartásáért küzd, a litera látogatottsága a 2002-es indulás pillanatától kezdve egyfolytában, dinamikusan nô - az idei Pulitzer-díj ezen a téren nagy lökést adott. (Balázs Imre József "interjúja" Keresztury Tiborral) * Váratlan, hogy a Horthy-rendszerben, ahol minden szabályokhoz volt kötve, a miniszterelnöki palotában kedvére járhatott az ember. Ez ma már elképzelhetetlen. Ahogy az is, hogy a miniszterelnököt akkoriban a vicclapokban éjjeliedényen ülve lehetett ábrázolni. A szatíra akkoriban meg volt engedve. (Faludy György) * Az Elle egyértelmûen állítja, hogy a divatos francia nô kelléke a divatos könyv. A bemutatás itt sem eshet meg fotók nélkül, sôt, a tudósítások eleve olyan jellegûek, hogy a szerzôrôl több szó eshet bennük, mint a könyvrôl. (Keszeg Anna) * Az nem szabadság, ha valaki annak van kiszolgáltatva, hogy melyik alapítványtól, kuratóriumtól, ilyen színû, amolyan színû intézménytôl kap pénzt, hogy létezni tudjon. Ennél nagyobb kockázat a világon nincs. Ez nem szabadság. Inkább tartozom a banknak a hitelekkel - minden nagy cég így mûködik -, mint hogy attól függjek, honnan mennyit járhatunk ki. (Osztovits Levente, az Európa Könyvkiadó igazgatója, Zelei Miklós interjúja) * KORUNK, 2004/7.

B.D.

- interjú Molnár Tünde orgonamûvésszel -

Orgonatanulmányait Brassóban Hans Eckhart Schlandtnál alapozta meg, majd egyetemi évei alatt 1980-ban részt vett Milan Slechta prágai, 1981-ben pedig Johannes Ernst Köhler weimari mesterkurzusán. Molnár Tünde a Ciprian Porumbescu Zeneakadémia elvégzése óta számtalan hazai és külföldi fellépést tudhat maga mögött. A mûvésznô július 7-szeptember 1. között nyáresti hangversenyekkel kedveskedik a zenekedvelô közönségnek, egy csokorra valót válogatva barokk, romantikus és modern huszadik századi zenemûvekbôl.

- Július 7-én orgonahangverseny-sorozat kezdôdött az Ön elôadásában. Mi a története ennek a nyári programnak?

- A nyári hangversenyeket a tavaly indította a filharmónia, és kedvezô lehetôséget jelent a marosvásárhelyi közönségnek és a turistáknak, mivel ingyenes a belépés, bárki eljöhet. A Kultúrpalota orgonája 1913-ban épült és Kelet-Európa egyik legszebb romantikus hangzású hangszere. Úgyhogy ez a város megérdemli a rendszeres orgonahangversenyeket. Tulajdonképpen ez nem is annyira újdonság, mivel már a múlt század elején is orgonakoncerteknek örülhetett a marosvásárhelyi közönség. Annak idején Marosvásárhely orgonaépítôt és - javítót is foglalkoztatott, aki a hangszert karbantartotta, de a kommunizmus alatt megszûnt ez az állás. Utána mind kevesebbet és kevesebbet fordítottak erre a célra, hagyták annyira tönkremenni, hogy a hetvenes években szinte már nem is lehetett játszani rajta. Kiváló elôdömnek, Kozma Mátyásnak, a Marosvásárhelyi Filharmónia egykori orgonistájának köszönhetô, hogy nagyon sok utánajárással sikerült az orgonát restaurálni. (Az már egészen más kérdés, hogy immár újból ráférne - mégpedig nagyon sürgôsen - egy generáljavítás!) Biztató viszont, hogy a 90-es évektôl mind több és több orgonahangversenyt tartanak, de szerintem az orgona még így sincs kellôképpen kihasználva, úgyhogy a filharmónia kezdeményezése, hogy nyári orgonahangversenyek is legyenek, pozitív. Brassóban, a Fekete-templomban szinte naponta vannak harmincperces nyári orgonahangversenyek, úgyszintén a szebeni meg a medgyesi evangélikus templomban, vagy Kolozsváron a Farkas utcai református templomban. Ezért már tavaly is nagy örömmel tettem eleget a filharmónia felkérésnek, idén pedig - a hagyományalapítás városunkra vonatkozó, nem titkolt szándékával - ezt a kezdeményezést folytatom.

- Hogyan állt össze a repertoár?

- A nyári hangversenyek programját úgy állítottam össze, hogy mindenkinek kedvére legyen. Kora barokk, barokk, romantikus, huszadik századi orgonazene egyformán szerepel mûsoraimon, melyek - fôleg az idén - olyanok, mint egy-egy tarkabarka nyári virágcsokor. Ezért sok minden elhangzik: Bach, Reger, Liszt, Scheidt, Vierne, Pachelbel, sôt, hazai zeneszerzôk (Hans Peter Türk, Sigismund Toduta), mûveit is játszom, és - amint ezt a marosvásárhelyi közönség tôlem már megszokhatta - mûsoromból ezúttal is elmaradhatatlanok a Marosvásárhelyen született, de Kolozsváron élô Terényi Ede-mûvek.

- Terényi Edéhez szoros szálak fûzik…

- Szerintem Terényi Ede a huszadik század egyik legjelentôsebb erdélyi zeneszerzôje. Négy és fél évtizedes zeneszerzôi munkásságát több mint 250 szimfónia, zongoraverseny, egyházi mûvek, különbözô hangszerekre írt concertók, szonáták, dalok, kórusmûvek és természetesen orgonadarabok fémjelzik. A Kultúrpalota orgonáján számtalan kompozícióját mutattam be, de a legjobban azokra az ôsbemutatókra vagyok büszke, melyeken itthon vagy külföldön a nekem dedikált mûveket játszottam. Hadd kezdjem a példálózást az elsô nekem írt (1991), Harangok címû darabbal, mely a svájci koncertturnémra íródott, de melynek ôsbemutatója - Marton Irén szoprán és Szövérfi Márton ütôs közremûködésével - itt volt, a marosvásárhelyi Kultúrpalotában. Hasonlóan közel áll szívemhez az Epiphania Domini címû orgonaszóló, mely berlini fellépésemre készült 1997-ben. Rendkívül megtisztelô volt továbbá számomra az is, hogy Terényi Ede rám bízta Simfonia da Requiem címû darabjának budapesti ôsbemutatóját, amit a Magyar Rádió szimfonikus zenekarával mutattam be 2000-ben. És öröm volt számomra az is, hogy a vásárhelyi filharmonikusokkal 65. meg 70. születésnapja alkalmából is ünnepi hangversennyel köszönthettem a Mestert.

- Kedd este a brassói Fekete-templomban hangversenyezett.

- Ott a templom mûvészorgonistájának, Hans Eckart Schlandtnak a meghívására léptem fel, aki nekem tanárom is volt. Tulajdonképpen az orgonajáték alapjait tôle sajátítottam el, így sokat köszönhetek neki, hisz bukaresti egyetemi éveim alatt, valamint Milan Slechta 1980-as prágai, majd Johannes Ernst Köhler 1981-es weimari mesterkurzusán is ezekre az alapokra építkeztem. Ezért Schlandt professzorhoz elôbb mint tanítvány, késôbb pedig mint pályatárs is megkülönböztetett kapcsolat fûz. Számomra mindig megtisztelô meghívására bármikor szívesen hangversenyezek a Fekete-templomban, mint ahogy az ország bármely más hangszerén is boldogan játszom immár több mint húsz esztendeje.

- Az orgona eléggé "férfias" hangszer. Ön mégis ezt választotta.

- Most már nem annyira feltûnô a nôi orgonamûvész, viszont amikor én kezdtem, ritkaságnak számított. Akkor mindenki csodálkozott, mert nem könnyû hangszer, bár ez is billentyûs, mégis komoly fizikai erônlétet igényel, kézzel- lábbal egyszerre kell játszani, ezért a jó reflexek nélkülözhetetlenek. Lehet, hogy hangszerválasztásomban meghatározó élmény volt az is, hogy orgonaépítô nagyapám nyaranta - engem és a két fiútestvéremet - sokszor elvitt magával orgonát javítani. Nagyváradi mûhelyében azt is láttuk, hogyan készül el egy orgona, mert nagytatám Erdély- szerte több mint húsz új orgonát is készített. Emlékszem, érdekes volt végighallgatni egyenként a sípokat, felfedezni, hogyan szólal meg egy fuvola vagy vonós jellegû kisebb vagy nagyobb síp, végignézni, hogyan készülnek el a különleges alkatrészek. A gyerekkori élmény mindig is meghatározó egy majdani mûvész kibontakozásában. Sok embert elbûvöl az orgona fenséges hangja, és miközben áhítattal hallgatják mennyei hangzását, hajlamosak azt hinni, hogy nagyon könnyû lehet orgonán játszani. Csakhogy a valóság itt sem oly egyszerû, a regiszterek ki-, bekapcsolásától még egyáltalán nem biztos, hogy jól szólal meg az orgona. De ha meg is szólal, az még nem jelent zenét. Mert ehhez megfelelô tapasztalattal kell tudni a hangszínek keverését, hogy az összhangban legyen a mû stílusával, formai felépítésével. És ahány orgona, annyi hangzás, mert két egyforma hangszer nincs, mindenik egyedi és mûvészi alkotás.

- Sok orgonán játszott már életében. De gondolom, van egy kedvenc…

- A marosvásárhelyi nôtt a leginkább a szívemhez. Elmehettem volna a városból, hívtak másfelé is, de ez az orgona nem hagyott. Úgy kell ehhez a hangszerhez közeledni, mint egy emberi lényhez, hisz az orgonának lelke van. Azt szoktam mondani, minden kedves hangszerem - és ezekbôl sok van - egy-egy lelki rokonom: Kolozsváron a Farkas utcai református templom Angster-orgonája, a Szent Mihály-templom Hahn-orgonája, Brassóban a Fekete-templom Buchholz-orgonája… Külföldön egészen modern orgonákat is kipróbáltam, nagyon könnyen beállíthatóak a hangszínek, sok - néha százon felüli - szabad kombinációval rendelkeznek, ám a barokk orgonák káprázatos hangzásvilágát nehezen múlják felül.

- Nemrég doktorált és idén két könyve is megjelent.

- A huszadik század orgonazenéje már egyetemi éveimtôl érdekel. Nagyon sok anyagot gyûjtöttem a zeneszerzôkrôl, orgonákról. Doktori tézisem témája: A huszadik századi orgona Erdélyben. Három fô részbôl áll. Az elsô a huszadik századi orgonaépítôk és orgonák, a második a huszadik századi zeneszerzôk és zenemûvek, a harmadik rész a huszadik századi hazai orgonazene elôadásmódja. Az utolsó három- négy évet fôként erre fordítottam, ezért kevesebbet hangversenyeztem. A könyvek kiadásában nagy segítségemre volt férjem, aki a szövegek számítógépes beírását és a könyvek szerkesztését végezte. Most készül harmadik kötetem, mely szeptemberben fog megjelenni, de bármennyire is leköt egyetemi munkásságom - a nagyváradi Partium Egyetemen orgonát tanítok -, az elôadómûvészet sohasem fog háttérbe szorulni életemben. Ebbôl gyûjtök lelkierôt, hitet további munkámhoz, és mûvészetemmel így akarok örömöt szerezni embertársaimnak. Mert hiszem és vallom, hogy az elôadómûvész legnagyobb erénye, ha másképpen hagyja a világot, mint ahogy azt találta.

Mészely Réka

József Attila, a proletár költô? Évtizedekig így tanították, nem olvasó generációk sokaságát hülyítve ezzel, gondosan válogatva a szomorú sorsú költô versei között. Akik azonban szerették, szeretik József Attilát, tudják: életmûvének kis részét képezik a
"munkásversek", sanyarú helyzetének szinte szükségszerû termékei. Hiszen József Attila útkeresô volt, örök szellemi vándor, a rezignációval furcsamód összenôtt konok harc szülötte, megírója. E furcsa páros vajúdta ki magából a huszadik századi magyar- és világirodalom legnagyobb alkotásai közé tartozó verseket.

És mi történik akkor, ha a huszadik-huszonegyedik század egyik legnagyobb magyar bluesénekese, aki történetesen színész, író, József Attila-rajongó és megzenésítô, úgy érzi: elôadást állít össze, szavalóestet a költô számára legkedvesebb verseibôl. Földes László, azaz Hobó immár harmadik József Attila-estjénél tart. Ezzel vendégeskedett a Félszigeten, ahol az Apollo klub teljes telt házas közönségének, az aznapi Hobo Blues Band-koncert fáradalmai után és a teljesen alkalmatlan "színházterem" ellenére is megrendítô pillanatokat tudott szerezni. Sajátos hangja, a versek, az útkeresô, istenkeresô, édesanya- keresô versek szépsége, a finom magyar blues hangulata (több megzenésített költemény is szerepelt a repertoárban), a behallatszódó Neoton-koncert hangjai ellenére is intim teret teremtett. Olyan teret, amelyben jó volt ott lenni.

Az est után, az elôadó fáradtságára való tekintettel, csupán villáminterjúban kérdeztük Hobót az elôadásról, József Attiláról és a világról úgy általában.

- Miért ezt a József Attilát választottad?

- Mert ez a véleményem a világról. Ezekben a versekben megtaláltam azt, amit a valóságról hiszek, érzek, amit megéltem, amit vallok. Hihetetlen életszeretet, életigénylés rejtezik ebben a lírában, József Attila közismert sorsa ellenére, vagy talán éppen azért.

- Ez a harmadik József Attila- összeállításod. Voltak szempon-tok, amelyek szerint dramatizáltad az estet, vagy spontán módon érkeztek a versek hozzád?

- Lesz egy negyedik összeállítás is, hamarosan elkészül. Visszatérve az elôadásra: a saját világnézetem szerint válogatom ki azokat az alkotásokat, amelyek a mûsorban szerepelni fognak. Ez harmonizál a világgal is, hiszen én elsôsorban nem verseket szeretnék mondani, hanem megmutatni azt, ami jelen volt, jelen van a világban. Rengeteg az olyan József Attila-mû, amely máig aktuális. Rajtuk keresztül az én világom, de hiszem, hogy a tágabb univerzum, a sok kis világegyetem is megmutatja magát.

Nagy Botond

Könyvajánló

Kreatív Kézikönyvek

20 kertészeti ötlet lépésrôl lépésre

A nyár potenciálisan a legszínesebb és legörömtelibb évszak a kertész számára, hiszen a növények gyors fejlôdését a gyümölcsök és virágok tündöklô látványa kíséri. A kertbôl persze úgy hozhatjuk ki a legtöbbet, ha azt rendszeresen gondozzuk, ideértve a karózást, a magasra nyúlt szárak és kúszónövények felkötözését, valamint a táplálást, az öntözést és az elhervadt virágfejek levágását. A bemutatott ötletek között megtalálható a gyümölcsfák alakra nevelése, egy különleges konténeres megoldás bemutatása és egy teljes kavicsos tó létrehozása.

Egyedülálló kézikönyvet forgathat az olvasó, mert a kihajtható lapok lehetôvé teszik, hogy a mûveletek sorrendjét valóban lépésrôl lépésre követhessük.

Elsüllyedt egy orosz katonai mini-tengeralattjáró

Elsüllyedt egy orosz katonai mini-tengeralattjáró, fedélzetén hét tengerésszel Kamcsatka közelében. A tengeralattjárón huszonnégy órára elegendô levegô és elektromos áram van - közölte Igor Digalo sorhajókapitány, az orosz haditengerészeti erôk fôparancsnok-helyettese pénteken. A Priz ASZ-28 jelzésû mélytengeri mentôhajó csütörtökön vált mozgásképtelenné. A Petropavlovszk-Kamcsatszkijtól 75 kilométerre délre fekvô Berezovi-öbölben rutingyakorlat közben mentôhajóról eresztették le a vízbe a csavarhajtású batiszkáfot, amely aztán manôverezés közben halászhálóba gabalyodott. A legénység hasztalan próbálta kiszabadítani a jármûvet, a háló rátekeredett a tengeralattjáró propellerére, így az 190 méteres mélységben rekedt, önerôbôl nem tud felemelkedni a víz felszínére.

Megjelent a traktorvásárlási támogatásról szóló határozat

Tegnap megjelent a Hivatalos Közlönyben a mezôgazdasági termelôk traktorvásárlásának állami támogatásáról szóló határozat, amelyet a július 28-i kormányülésen fogadtak el, tájékoztat a kormány sajtóirodája. A mezôgazdasági támogatások finanszírozásához szükséges 100 milliárd régi lejt a Mezôgazdasági, Erdôgazdálkodási és Vidékfejlesztési Minisztérium biztosítja saját költségvetésébôl. Ionut Popescu pénzügyminiszter a kabinet egyetlen tagja, aki a múlt héten ellenezte a jogszabály kiadását. Ennek ellenére a kormány elfogadta a határozatot.

Fellendülés jelei az eurózónában

Az eurózónára vonatkozó legutóbbi gazdasági adatok bíztató jelzések egy megélénkülésre - nyilatkozta az Európai Központi Bank elnöke pénteken. Jean-Claude Trichet szavai szerint a legutóbbi két hónapról szóló adatokat értékelte így az Europe-1 rádiónak adott interjújában, de nem közölte számszerû várakozását az eurózóna jövôbeni növekedésére. Megvédte viszont bankja, az EKB eheti kamatdöntését, hogy a korábbi 2 százalékról nem módosított. Az inflációs nyomást és az árak stabilitását nézve pontosan a szükséges döntést hoztuk - mondta Trichet.

Európa egyik legnagyobb légiparádéja

Európa egyik legnagyobb légi parádéja kezdôdik délelôtt Kecskeméten, a katonai repülôtéren. A repülônap kapcsán 3.500 ember dolgozik majd, akik a repülés biztosításán túl, a látogatók ellátásáról és a közlekedés rendjének fenntartásáról is gondoskodnak. Az idei év újdonsága lesz, hogy a betonon egy Forma 1-es autó versenyez majd a levegôben repülô Gripen- vadászgéppel. Mint ismeretes a svéd vadászgépek jövôre már Magyarországra érkeznek.

Pisztollyal alszik Saron izraeli kormányfô

Csôre töltött pisztollyal a párnája alatt alszik Ariel Saron izraeli kormányfô a Gázai kivonulási tervével szembeforduló szélsôségesek fenyegetései miatt - állította tegnapi számában a Maariv izraeli napilap. A lap úgy tudja, hogy bár a miniszterelnök példa nélkül álló ôrizetet kapott, inkább magánál tartja a pisztolyát is. A Sin Bét belbiztonsági szolgálat a közelmúltban több, Saronnal szóló fenyegetésrôl is tudomást szerzett. Legutóbb szélsôséges rabbik a 77 éves kormányfô haláláért imádkoztak. Jichák Rabint, Saron egyik elôdjét 1995. november 4-én közelrôl lelôtte egy zsidó szélsôséges, így akarván elérni, hogy ne léptessék életbe az 1993-ban Oslóban aláírt izraeli-palesztin megállapodásokat.

Svédország felülvizsgálja menekültpolitikáját

Svédország felülvizsgálja menekültpolitikáját, miután Iránban nemrég kiskorú melegeket akasztottak fel - közölték bevándorlásügyi illetékesek. A döntés értelmében átmenetileg felfüggesztik azoknak az iráni homoszexuálisoknak a kitoloncolását, akiktôl megtagadták a menedékjogot. A skandináv ország befogadja azokat az embereket, akiket üldöztetés fenyeget saját hazájukban, de a jelenlegi szabályozás nem tekinti üldözött csoportnak a homoszexuálisokat Iránban. A bevándorlási hivatal szóvivôje szerint nem toloncolnak ki egyetlen iráni meleget sem, amíg a svéd hatóságok közelebbrôl meg nem vizsgálják a homoszexuálisok helyzetét Iránban.

Kiköltözik Prága központjából a Szabad Európa Rádió

Biztonsági okok miatt kiköltözik Prága központjából az amerikai Szabad Európa Rádió/Szabadság Rádió (RFE/RL) - közölték pénteken Prágában. A rádió új székhelyét a cseh fôváros Hagibor nevû negyedében építik fel. A cseh kormány és a közvélemény egybehangzó véleménye szerint a rádió elköltözésével Prága központja biztonságosabbá válik. A RFE/RL új székhelyét a szerzôdés értelmében az Orco Property Group fogja felépíteni. A várható költségeket nem hozták nyilvánosságra. Magának a költözésnek a költségeit az amerikai fél viseli, de Prága jelezte, hogy a cseh kormány is besegít. A RFE/RL Václav Havel meghívására 1995-ben költözött Münchenbôl Prágába, ahol a volt csehszlovák szövetségi parlament épületében közvetlenül a forgalmas Vencel tér és a nemzeti múzeum szomszédságában kapott helyet. A bérleti díj ugyan jelképesen csak évi egy korona volt, de a rádió állta a parlament volt épülete karbantartásának és felújításának költségeit. A rádió kiköltözését a 2001. szeptemberi terrortámadások után vetették fel a cseh hatóságok, mert úgy vélik, hogy az amerikai intézmény esetleg könnyen célpontja lehet egy újabb terrorista támadásnak. A biztonsági szolgálatok is jelezték, hogy a rádió iránt bizonyos terrorista körök fokozottabb érdeklôdést tanúsítanak. Az amerikaiak elôször ellenezték, de aztán beleegyeztek. A cseh közvélemény is a rádió kiköltöztetése mellett volt, de csak a legutóbbi idôben sikerült olyan helyet találni, amely mindkét fél követelményeinek megfelel.

Alkotótábor Mezôbergenyében

Augusztus 7-14. között kerül sor a harmadik alkalommal szervezett alkotótáborra Mezôbergenyében. A rendezvényre Marosvásárhelyrôl és a megyébôl, valamint Magyarországról érkeznek mûvészek.

Fürdôhelyek ünnepe Idecsen

Az Alsóidecsi Polgármesteri Hivatal szervezésében kerül sor a fürdôhelyek ünnepére augusztus 7- én. Ennek keretében 9 órától futballmérkôzés, 14 órától népdalfesztivál lesz, majd 21 órától bál zárja az egész napos rendezvényt.

Amatôr színészek képzése Bözödön

A Bodor Péter Egyesület szervezésében és a Maros Megyei Tanács támogatásával amatôr színészek egyhetes képzése kezdôdik augusztus 7-én Bözödön. Az elôadásokat neves külföldi és belföldi szakemberek tartják naponta 10 és 19 óra között, memóriafejlesztés, drámapedagógia, mozgástechnika, színpadi kellékek stb. témákban. A szervezôk körülbelül 40 résztvevôre számítanak.

Jogi tanácsadás

Szerkesztôségünkben - Dózsa György utca 9. szám, II. emelet - s