Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Az EU leendô soros osztrák elnöksége "nagyon kedvezôen" viszonyul Románia 2007-es integrációjához, nyilatkozta szerdán a Mediafaxnak Mihai Razvan Ungureanu külügyminiszter, a délkelet- európai kormányfôk Salzburgban tartott értekezletének végén. A román delegációban részt vevô források szerint azonban a bécsi parlament csak az EB országjelentésének októberi közlése után dönt a Románia csatlakozásáról szóló szerzôdés ratifikációjának napirendre tûzésérôl, mivel az osztrák törvényhozásban megosztottak a vélemények ennek kapcsán.

A román külügyminiszter idézte Wolfgang Schüssel osztrák kancellár egyik nyilatkozatát, amely szerint "Románia és Bulgária két külön sikertörténet a térségben az európai integráció tekintetében", és példaként szolgál a szomszédos országoknak.

"Az integráció idôpontja továbbra is 2007, és reméljük, hogy az Európai Bizottság jelentése kedvezô lesz Románia számára" - fûzte hozzá Ungureanu.

A kormány elfogadta az EU-csatlakozáshoz szükséges törvények 93 százalékát, hátravan még néhány, a vállalati statisztikával és a halászattal kapcsolatos jogszabály, közölte Eugen Nicolaescu, az NLP szóvivôje szerdán, sajtótájékoztatón. A képviselô elmondta, eddig megoldást nyertek az EU követelményei az adózással, a vámunióval, a fogyasztóvédelemmel, a versenypolitikával, a környezetvédelemmel és a mezôgazdasággal kapcsolatban.

"A legtöbb tennivaló a vállalati statisztika és a halászat területén van. A megyék többségében nem történt meg a halászati ellenôrök számának növelése, sem pedig az ellenôrök megfelelô felszerelése"- mondta az NLP szóvivôje.

Nicolaescu elmondta, az igazságügy és a belügyek terén is van még tennivaló. "Pénzhiány miatt megyei szinten nem teljesültek a határrendészeti posztok elfoglalásával kapcsolatos feltételek" - tette hozzá.

Aktuális

Az augusztus elsejétôl bevezetett legújabb receptkiírási módszer ellen máris tiltakozik a Romániai Nyugdíjasok Szakszervezete, a betegek jó része pedig elégedetlen.

Az új módszer, amelynek lényege, hogy a gyógyszerek kereskedelmi megnevezése helyett a hatóanyag nemzetközi megnevezését kell felírni, bonyolítja az orvosság kiváltását. Legalábbis az elsô napokban. Elsôként ugyanis a családorvosnál tart több ideig a receptírás, hiszen sokan közülük nem tudják fejbôl a megnevezéseket, utána kell nézniük. Majd meg kell magyarázniuk a sokszor értetlenkedô páciensnek az új módit. Ez pedig növeli a várakozási idôt. Második lépésként a betegnek meg kell találnia azt a patikát, ahol már bevezették a megfelelô számítógépes programot, ahol van "keret" és ahol kiválthatja a gyógyszert. Márpedig nem könnyû a feladat, hiszen az augusztusi keret kibôvítésére egyelôre nem került sor, a pénztárakhoz sajtóhírek szerint nem érkeztek meg azok az összegek, amelyeket kioszthatnak a patikáknak. Az egészségügyi miniszter pedig azt ígérte, hogy júliustól kezdôdôen problémamentes lesz a gyógyszerkibocsátás. A helyzet mindezek után a gyógyszertárakban is bonyolódik, mivel a patikusnak tájékoztatnia kell a beteget a hazai gyártmányú orvosságról (erre szól ugyanis a recept-ártámogatás), majd az összes többi meglévô változatról.

A betegek többsége azonban tanácstalan, nem tudja, melyik orvosságot érdemes megvásárolnia, hogy elfogadható áron minôségi termékhez jusson. Gyakorlatilag tehát a gyógyszertárban dôl el az, hogy mit választanak, ebben pedig nemcsak a gyógyszer ára, hanem a patikus tanácsa is jelentôsen nyom a latban. Elképzelni is rossz, mi történik, amikor 20 emberrel a háta mögött Józsi bácsi negyedórán át azon morfondíroz, hogy a hatféle orvosság közül melyiket válassza. Ehhez oda lehet gondolni azt is, hogy hány olyan családnak kerül pénzbe az új receptfelírósdi, ahol eddig a beteg gyereknek ingyen járt az orvosság. Ezek után már nem így lesz, mélyen a zsebbe kell nyúlni.

Mindehhez talán egyetlen pozitívumként tehetô hozzá, hogy a fenti felírásmóddal az orvos- és gyógyszermaffiára mértek csapást. Azokra az orvosokra, akik különféle "jutalmak" (jutalékok, külföldi szemináriumokon való részvétel stb.) ellenében "elôszeretettel" írtak fel bizonyos gyógyszereket, ill. forgalmazó cégekre, amelyeknek érdekében áll a gyógyszereladások növelése. A nemzetközi megnevezések használata után ezeknek a praktikáknak egyesek búcsút mondhatnak...

A Alfa Kartell szakszervezeti szövetség nyílt levélben fordult a miniszterelnökhöz, és párbeszéd beindítását kéri az idei adópolitikával és költségvetéssel, valamint a közszolgáltatások jövô évi jövedéki adójának terveivel kapcsolatban, kéri továbbá a minimálbér emelését, kilátásba helyezve, hogy ellenkezô esetben tiltakozásokat szervez. Ha kérései nem teljesülnek, a Alfa Kartell tiltakozásokat szervez, szövetségi bizottsága szeptemberi ülésén egy sor megmozdulás - nagygyûlések, felvonulások, sztrájkôrségek, sztrájkok - beindításáról dönt, tájékoztat közleményben a szakszervezeti szövetség, amely kérni fogja, hogy minden szakszervezet és a lakosság is vegyen majd részt a tiltakozásokon.

Az idézett forrás szerint a megmozdulások hallgatólagosan a kormány leváltását is követelik majd, "amely nem tartja tiszteletben sem a lakosság érdekeit, sem a kormányprogramban vállaltakat". A nyílt levelet aláíró Bogdan Hossu, a Alfa Kartell elnöke kifogásolja, hogy az egységes 16 százalékos adókulcs bevezetése után - amely a szakszervezetek szerint a magas jövedelmûeknek kedvez - most az ÁFA szintjének módosítását tervezik, noha az államfô közvitát ígért az adópolitika kapcsán, amelyre nem került sor.

Minden célkitûzés megvalósult a Nagyváradi Célok nevet viselô tervezetcsomagból, amit a magyar Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ) együtt indított útjára 2003-ban - jelentette ki Nagyváradon Kovács Kálmán, magyar informatikai és hírközlési miniszter.

A politikus kedden Éradonyban részt vett az elsô erdélyi eMagyar pont felavatásán, ezt követôen pedig egy nagyváradi fórumon tartott elôadást romániai kollégájával, Nagy Zsolt távközlési miniszterrel együtt.

A magyar politikus az MTI-nek kifejtette: a programcsomag sikeres megvalósítása annak köszönhetô, hogy a felek nem tûztek maguk elé túlzott célokat, hanem az építkezés alapvetô kockáit emelték eleve a megállapodás szövegébe. A tárcavezetô értékelése szerint ez az együttmûködés jó alap volt arra, hogy ezután kidolgozzák az összmagyar információs stratégiát, amely elôsegíti e téren a magyarság fejlôdését, modernizációját. Ennek következô lépéseként - mint Kovács Kálmán bejelentette - várhatóan szeptember 19-én újabb megállapodást ír alá a magyar kormány a fontosabb határon túli magyar szervezetekkel. Ez olyan információs technológiára épít - hangoztatta a miniszter -, amely nem ismer határokat, lebontja a falakat az emberek között.

A politikus rövid erdélyi látogatása során többször is hangsúlyozta, hogy a rendszerváltás után az RMDSZ volt az elsô határon túli magyar szervezet, amely együttmûködési megállapodást írt alá egy magyarországi minisztériummal, a romániai magyar érdekvédelmi szervezet vezetôinek választása pedig éppen az Informatikai és Hírközlési Minisztériumra esett.

A 2003 májusában aláírt elsô megállapodást ugyanabban az évben, novemberben egy fórum követte, amelyen az együttmûködô felek meghatározták a "Nagyváradi Célokat". Az így meghatározott programcsomag értelmében az erdélyi magyar fiatalok is bekapcsolódhattak a magyar szaktárca által bonyolított közös programokba.

Ennek keretében megkezdôdött az eMagyar pontok hálózatának kialakítása is, idén Erdélyben több mint száz ilyen intézmény jön létre. A szélessávú internetkapcsolattal rendelkezô helyiségek lehetôvé teszik a helyieknek, hogy a világhálóra csatlakozzanak. A határon túli magyar területeken a magyar kormány összesen 333 ilyen pontot tervez létrehozni.

Nagy Zsolt távközlési miniszter elôadásában az RMDSZ és az IHM közötti együttmûködés eredményeirôl számolt be. Közölte: míg tavaly csak hét teleház létezett Erdélyben, ezek számát az idén várhatóan kétszázra bôvítik. Emellett 2004-ben 162 számítógépet helyeztek ki az erdélyi magyar iskolákba, 51 iskola eszközparkját fejlesztették, az idén pedig az eMagyar pontok létrehozása mellett 150 - kolozsvári könyvtárakban lévô - könyvcím digitalizálását tervezik. Ezt a programot késôbb kiterjesztik Erdély más területeire is.

A látogatás végén Kovács Kálmán negyven magyar nyelvû szoftvert adott át az erdélyi magyar oktatási intézmények képviselôinek, hogy ezekben az intézményekben is jogtiszta magyar nyelvû, korszerû szoftvereket használhassanak a diákok.

Ha a magyar kormány attól tart, hogy a kettôs állampolgárság választójoggal is járna, "akkor el kell mondani, hogy egyetlen határon túli magyar szervezet sem kívánja, hogy a választóit bevonják a (magyarországi) belpolitikai csatározásokba" - nyilatkozta szerdán Bugár Béla.

A Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnökét a Pozsonyban megjelenô Új Szó annak kapcsán kérdezte meg, hogy a párt korábban sérelmezte, amiért a külhoni magyarok képviselôit nem hívták meg a múlt hét végén Budapesten megtartott nemzetközi konferenciára, ahol szakértôk vizsgálták a kettôs állampolgárság intézményét érintô kérdéseket.

Budapest ismét a "rólunk, nélkülünk" elvet alkalmazta: azon gondolkodnak, hogy nézzen ki a kettôs állampolgárság, vagy az azt helyettesítô intézmény, de az érintetteket nem hívják meg, noha ôk tudják a legjobban, mire van szükségük. Ez rossz módszer - mondta a vezetô szlovákiai magyar politikus, és emlékeztetett rá, hogy a meghívás nem elôször maradt el. Kifejtette: szerinte az a tisztességes, ha a külhoniakat kezdettôl bevonják a folyamatba, "s még ha nem is veszik figyelembe a véleményüket, legalább meghallgatják ôket".

A lap úgy fogalmaz, hogy Budapest valamilyen "újfajta magyarigazolvány" intézményében gondolkodik, de a konferencián körvonalazódott megoldásokról Bugár csak akkor hajlandó véleményt mondani, ha majd részleteiben is belelát, vajon az egyes javaslatok konkrétan mit is jelentenek.

Az Új Szó ezzel kapcsolatosan megkérdezte Avarkeszi Dezsôt, az illetékes magyar kormánymegbízottat, aki elmondta: "Fel sem merült, hogy a múlt hét végi nemzetközi szakértôi konferenciára politikusokat is meghívjunk." Emlékeztetett rá, hogy ugyanígy jártak el tavasszal is: az akkor elôterjesztett törvénycsomagról elôbb szakértôi megbeszéléseket folytattak, majd ezt követôen ültek tárgyalóasztalhoz a határon túli magyar szervezetek képviselôivel. Ez a megoldás olyan jól mûködött, hogy az Országgyûlés egyhangú szavazással tudta elfogadni az állampolgársági törvénycsomagot.

Avarkeszi jelezte: a tervezett különleges közjogi státusról legkésôbb szeptember elején tárgyalnak a külhoniakkal, hogy tisztázódjon, vajon ôk ebbôl mit tudnak támogatni. Utána a kormány a magyarországi pártokkal egyeztet, s ha azok támogatására is számíthat, akkor elkezdôdhet a törvényalkotás folyamata.

Törzsi és iszlám vallási vezetôk, valamint más kiemelkedô szaúdi személyiségek százai esküdtek hûséget szerdán az elhunyt Fahd király helyébe lépô Abdallahnak azon a hagyományos iszlám beiktatási szertartáson, amely megerôsíteni hivatott az új szaúdi uralkodó hatalmát.

Elsôként a vezetô iszlám papok legfelsôbb tanácsának tagjai sorakoztak fel a 82 éves Abdallah elôtt a királyi palotában, hogy kezet rázzanak vele, és hûséget fogadjanak neki mint az ország sorrendben hatodik uralkodójának. A palota selyemszônyegekkel borított nagycsarnokában eközben törzsi vezetôk, kormányhivatalnokok és a fegyveres erôk tisztjeinek sokasága várt a sorára.

Az Iszlám Mozgalom a Szaúd-arábiai Reformokért elnevezésû, Londonban mûködô szervezet ugyanakkor megtagadta, hogy hûséget esküdjön Abdallah királynak, valamint az új trónörökösnek, Szultán bin Abdel-Azíz hercegnek, egyúttal a szaúdi politikai foglyok szabadon bocsátását követelte. "Abdallah bin Abdel-Azíznak szabadon kell engednie a politikai foglyokat, továbbá biztosítania kell a szólás és a gyülekezés szabadságát és az igazságszolgáltatás függetlenségét" - jelentette ki egy nyilatkozatában Szaad al-Fakih, a legnagyobb, számûzetésben mûködô szaúdi iszlám ellenzéki szervezet vezetôje.

Az amerikai sztároknak már az idegeire mennek az úgynevezett paparazzók, a fényképekre vadászó fotósok.

A sztárnövendék Lindsay Lohan számára "valóságos rémálomnak tûnt", amikor Los Angelesben nemrég üldözôbe vette ôt egy autós paparazzo. A lesifotós nekihajtott a színésznô autójának - minden valószínûség szerint tudatosan. A sztár Reese Witherspoon viszont kénytelen volt egy biztonsági embert segítségül hívni, amikor áprilisban szenzációra vadászó fotósok villájának bejáratát eltorlaszolták. "Annyira tûrhetetlen már a helyzet, hogy valahányszor elhagyom otthonomat, szabályszerûen megtámadnak" - panaszkodott a New York Times hasábjain az ostromló fotoriporterekre Cameron Diaz.

Egyes hírességek az öklükkel védekeznek, mint egykor Sean Penn és Alec Baldwin tette. Mások napszemüveg, paróka és lompos póló ingek mögé rejtôznek, nehogy felismerjék ôket. Nem akar "ünneprontó" lenni és minden fotoriporternek ártani - mondta az Oscar-díjas Halle Berry, de hozzátette: "A paparazzók már túlmennek minden határon, és ez problémát okoz."

Végre észrevette ezt az államügyészség és a rendôrség is, és Los Angelesben erélyes intézkedéseket hoztak. Azt a paparazzót, aki május végén üldözôbe vette Lohant, a rendôrség halált okozó, fegyverrel - az adott esetben autóval - elkövetett testi sértés gyanújával letartóztatta. Az ügyben a nyomozók azt gyanítják, hogy a 24 éves fotoriporter szándékosan hajtott neki a színésznô autójának. Egész sor kollégája ugyanis nyomban a helyszínen termett és lefotózták a sértetlen, de szemmel láthatóan sokkolt sztárpalántát. Az államügyészség elsô ízben nyomozott "összeesküvés" gyanújával. Ha ugyanis fotoriporterek és megbízóik valóban megegyeznek egymással agresszív és bûncselekménynek minôsülô üldözési módszerekben, úgy az eddiginél jóval szigorúbb büntetésre kell számítaniuk.

"A hírességeket fényképezô riporterek minden bizonnyal nem a legudvariasabb emberek" - ismerte be a Los Angeles Times hasábjain Frank Griffin, a Bauer-Griffin Fotoügynökség munkatársa. Az aranyláz korához hasonlóan sok amatôrt csábít az a lehetôség, hogy rövid idô alatt jelentôs összegeket kereshet. Azt a vádat azonban határozottan visszautasította, hogy elismert fotósok összeesküdnének. A Lohan-eset baleset volt, elvégre a színésznô csaknem minden hónapban produkál egy balesetet - mutatott rá Boris Nizon, a Fame Pictures ügynökség munkatársa.

A paparazzók körül támadt vita nyilvánvalóan riadalmat okozott a bulvársajtóban. A US Weekly címû folyóirat június óta betiltotta olyan fotók közlését, amelyeket "kíméletlen módszerek" segítségével készítettek - jelentette a USA Today címû lap.

Az illegális kivándorlás elleni szigorúbb fellépés jegyében a román határôrség több mint 2300, hazájába visszatérô személy útlevelét vette el két nap alatt - adta hírül kedden a határôrség.

A közlemény szerint egyedül a magyar-román határon Nagylaknál 24 óra alatt hétszáz útlevelet vontak vissza olyan személyektôl, akik az engedélyezett 90 napnál hosszabb ideig tartózkodtak vízum nélkül a schengeni övezet országaiban.

Válaszul több nyugat-európai ország bírálatára, hogy román kivándorlók árasztották el az utóbbi években, Bukarest hétfôn léptette életbe a szigorúbb szabályokat azokkal a román állampolgárokkal szemben, akik "elfelejtenek" idôben visszatérni az országba.

A szigorítások jegyében a románok egy félév alatt nem tartózkodhatnak 90 napnál tovább Nyugat-Európában, egy vagy több alkalommal. Amennyiben ezt a korlátozást megszegik, akkor automatikusan megfosztják ôket öt évre útlevelüktôl, megtiltva nekik, hogy tíz éven belül visszatérjenek abba az országba, ahol illegálisan tartózkodtak.

A döntés heves reakciót váltott ki a Román Üzletemberek Szövetségébôl (AOAR), amely azt a mozgásszabadság korlátozásának minôsítette. Az AOAR által kiadott közlemény szerint a lépéssel a román üzletemberek hátrányba kerülnek külföldi partnereikkel szemben.

Az emberi jogok megsértéseként ítélte el az intézkedést az ellenzék is, mondván, hogy a szigorítást nem jelentették be idôben.

A határôrség 2005 elsô felében félmillió állampolgárt akadályozott meg a külföldre utazásban, mert nem rendelkezett az elôírt okmányokkal vagy pénzösszeggel.

Maros megyébe nem érkeztek bevont útlevelek

A bevont úti okmányokat a szabálysértô személy lakhelye szerint illetékes megyének az útlevélosztályára továbbítják. Maros megyébe tegnap délig még egyetlen útlevelet sem továbbított a határrendészet - tájékoztatta a Népújságot Turba Sebastian, a megyei útlevélosztály felügyelô-helyettese. A hivatalban tapasztalt zsúfoltsággal kapcsolatban elmondta, megérkezett az a nagy teljesítményû számítógépszerver, amely a közeljövôben lehetôvé teszi, hogy sokkal nagyobb számban készítsenek útleveleket. Kedden 140 útlevelet vehettek át az igénylôk, a kérések száma hetente átlagosan 1000, amibe beletartozik a sürgôsségi eljárással igényelt úti okmányok száma is. Az érvényben levô jogszabályok értelmében az útlevél kibocsátási ideje legtöbb 20 nap, sürgôsségi esetben 3 nap.

A felhalmozott adósságok miatt az Electrica felfüggesztette a dicsôszent-mártoni Bicapa víztisztító állomásának áramellátását. Ennek következményeként felmerült annak a lehetôsége, hogy veszélyes hulladékok kerülnek a Kis-Küküllô medrébe. A szennyezés lehetôsége annak ellenére fennáll, hogy a Bicapa már rég felfüggesztette termelôtevékenységét, ugyanis a kombinát 90 éves mûködése során a talajon felgyülemlett vegyi anyagok az esôvízzel a folyóba juthatnának, amennyiben a víztisztító nem mûködik.

A szennyezôdés lehetôségének hírére a környezetvédelmi feladattal felruházott hatóságok vezetôi a helyszínen kerestek megoldást a gondra. Mint Corneliu Botez, a környezetvédelmi gárda parancsnoka lapunknak nyilatkozva elmondta, szennyezôdés nem történt, ennek egyelôre csupán az elméleti lehetôsége állt fenn. A dicsôszentmártoni döntéshozó tényezôkkel megtartott egyeztetés során az Electrica helyi kirendeltsége vizsgálja, miként lehet megoldani a víztisztító állomás külön vezetéken való táplálását villamos energiával. A parancsnok szerint ugyanis az állomásnak még akkor is jó ideig mûködnie kell, ha teljesen megszûnik a tevékenység a vegyipari platformon. Ellenkezô esetben egy nagyobb esôzés komoly környezetszennyezôdést okozhat.

Jelenleg a Bicapa víztisztítójának áramfogyasztását a szintén nehéz helyzetben található Carbid Foxnak kellene fizetnie, amely azonban a tartozása átütemezését kérte az Electricától. Mivel a szolgáltató ebbe nem ment bele, az áramszolgáltatás az egész platformon megszûnt.

Úgy tûnik, a beavatkozásoknak köszönhetôen a fenyegetô katasztrófát sikerül elkerülni a külön betáplálás révén. A kérdés azonban marad arra vonatkozóan, hogy ki fogja fizetni - várhatóan még hosszú évekig - a villanyszámlát, amennyiben a Carbid Fox, a vegyipari platform másik vállalata, amelynek a szennyvize szintén ezen az ülepítôn folyik keresztül, ugyancsak megszünteti tevékenységét.

x tiltakoznak a hatóanyagok felírása ellen

x ismertették a rendelôk megvásárlására vonatkozó kormányrendeletet

x riasztó a szifiliszes betegek száma megyénkben

Egyelôre sok még a bizonytalanság az ingyenes és ártámogatott hatóanyagok felírásával kapcsolatosan - hangzott el tegnap a családorvosok egyesülete által szervezett megbeszélésen. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy az ülésen a családorvosok tiltakozást fogalmaztak meg és írtak alá.

Az orvosok számára fontos tudnivalókról dr. Popa Rodica, a megyei egészségbiztosítási pénztár fôorvosa számolt be, aki hangsúlyozta, hogy a különbözô listákon (A,B,C) levô gyógyszereket csak az új nyomtatványok megjelenését követôen lehet egy receptre felírni. Felhívta az orvosok figyelmét, hogy a hatóanyag nevét nagy nyomtatott betûvel pontosan tüntessék fel, továbbá, hogy ne felejtsék el bevezetni a felírt gyógyszert a páciens egészségügyi könyvecskéjébe. Bizonyos betegségek esetében a szakorvos vagy annak ajánlására a családorvos írhatja fel a kedvezményes hatóanyagokat.

A továbbiakban dr. Kovács Bea fôorvos ismertette a jelenlevôkkel, hogy az orvosi mesterség gyakorlására vonatkozó rendelkezés értelmében a családorvosok nemtôl függetlenül 65 éves korukban kérhetik a nyugdíjazásukat, akik falun laknak és ott is dolgoznak, az orvosi kollégium különengedélyével 70 éves korig gyakorolhatják a hivatásukat.

Dr. Moraru Silviu közegészségügyi igazgató arra hívta fel a családorvosok figyelmét, hogy nyújtsanak segítséget a bôrgyógyászati klinikának a szifiliszes betegek számbavételében. A betegség ugyanis annyira elterjedt a megyében, hogy fennáll a lehetôsége annak, hogy ellenôrizhetetlenné válik a helyzet. Az igazgató a továbbiakban támogatást ígért a családorvosoknak az orvosi rendelôk megvásárlása terén elôálló rendellenességek megoldásában.

Az állam és a helyhatóságok magántulajdonában levô orvosi rendelôk eladásáról szóló 110-es számú sürgôsségi kormányrendelet elôírásait Kovács fôorvosnô ismertette, aki megpróbálta a félreértéseket tisztázni, és arra biztatta a kollégákat, hogy vásárolják meg a rendelôket. Erre azoknak az orvosoknak vagy az orvosi tevékenységet kiegészítô munkát végzô szabadfoglalkozású szakembereknek van joga, akik jelenleg szerzôdéses alapon használják a rendelôket. Akiknek nincs módjuk a megvásárlásra, a szerzôdés lejártáig a rendelôben maradhatnak, kérdéses viszont, hogy a tulajdonos mekkora bérleti díjat szab meg. Az adásvétel közvetlen megegyezés vagy árverés útján történhet, ahol többen használják a rendelôt, ott minden orvosnak figyelembe kell venni az óhaját. A rendelôknek a felmérô bizottságok által megállapított árát, amelybôl az engedéllyel végzett és bizonyítható beruházások levonhatók, készpénzzel lehet kifizetni, vagy az ár 25 százalékának befizetését követôen, a fennmaradó összeget ötéves részletekben lehet törleszteni. Azokat a helyhatóságokat, amelyek nem óhajtják eladni a törvényes elôírásoknak megfelelô rendelôket, a prefektúra kényszerítheti, hogy betartsák a sürgôsségi kormányrendelet. Az ülésen ugyanakkor figyelmeztették az orvosokat, hogy a rendelôk megvásárlását követôen ellenôrizni fogják, hogy eleget tesznek-e az uniós elôírásoknak.

Többek között elhangzott, hogy azok a személyek, akik fakultatív biztosítást akarnak kötni, havonta két minimálbér 13,5 százalékát kell befizessék a biztosítási pénztárnak.

Bár közös megbeszélést ígért, kérdésre válaszolva a közegészségügyi igazgató nem biztatta a 2-es számú járóbeteg-rendelôben dolgozó orvosokat, hogy ôk is megvásárolhatják a rendelôt, amelyet haszonbérleti szerzôdés alapján használtak.

Dr. Konrád Judit közegészségügyi aligazgató a méhnyakrák megelôzésére vonatkozó kampányról osztott ki plakátokat és szóróanyagot a családorvosoknak.

A Maros megyei családorvosok tiltakoznak a 2005. évi 235- ös kormányhatározat módosítása ellen. A módosítás értelmében ugyanis a hatóanyag nemzetközileg használt elnevezését kell a vényre felírni az A, B és C kategóriákba sorolt ingyenes és kedvezményezett gyógyszerek esetében.

Ez az eljárás több idôt vesz igénybe, ami a beteggel való foglalkozás rovására megy és nem teszi lehetôvé az orvos számára, hogy pontosan tudja követni, milyen gyógyszert szed a páciens, megnehezítve ezáltal a betegség lefolyásának az ellenôrzését is.

Keddtôl már nem jelenik meg a Romániai Magyar Szó, az egyetlen valóban országos magyar napilap.

- Továbbra is szükség van egy olyan bukaresti kiadású, magyar nyelvû országos napilapra, mint amilyen a most megszûnt Romániai Magyar Szó (RMSZ) volt - mondta szerdán az MTI-nek Birtalan József, a Transil Rt. többségi részvényese, aki szerint a részvénytársaság már nem tudta fedezni az általa eddig kiadott lap költségeit. A nagy múltú, de az utóbbi idôben súlyos anyagi gondokkal küszködô bukaresti napilap hétfôn jelent meg utoljára. Megszüntetésének körülményeirôl nem tudott részletekkel szolgálni az MTI bukaresti irodája számára Gyarmath János fôszerkesztô. Birtalan József, az RMSZ-t eddig kiadó - és valószínûleg feloszlatás elôtt álló - Transil Kft. többségi részvényese - akit az iroda külföldön töltött szabadságán ért el telefonon - szintén kevés információval rendelkezik a lap megszûnésével kapcsolatos döntésrôl.

Birtalan mindenesetre emlékeztetett: amikor többségi tulajdonosként tôkeemeléssel átvette a céget, már akkor is elég nehéz anyagi helyzetben volt a részvénytársaság. Az örökölt adósságot nem tudta teljes mértékben kezelni, és ez malomkôként húzza lefelé a céget. Ráadásul - tette hozzá - a különbözô részvényesek is sokszor más és más véleményen voltak a megoldásokat illetôen.

Voltak bizonyos - erôsebb pozícióban lévô - kisebbségi részvényesek, akik nem támogatták a folyamatos alaptôke-emelést, amely segíthette volna a lap zökkenômentes mûködését, és azt sem, hogy valaki más ezt megtegye - mondta Birtalan, aki szerint az említett kisrészvényesek ezzel maguk is hozzájárultak a döntésképtelenséghez és az anyagi helyzet romlásához. Bizonyos kisebbségi részvényesek "kekeckedése" miatt (például minden egyes közgyûlési döntést törvényi úton támadtak meg) olyan helyzetbe került a cég, hogy a szükséges mennyiségû anyagi forrás bevonását sem tudta már folyamatosan biztosítani - mondta.

Birtalan maga is csak szóbeszéd alapján ismeri azt a felröppent hírt, amely szerint a svájci Ringier médiabirodalom érdekelt lenne egy olyan lap kiadásában, amely egybevonná a most megszûnô RMSZ-t és az Erdélyi Riport hetilapot, és ebben állítólag a Magyarországon megjelenô Népszabadság is szerepet kapna.

Az RMSZ által több mint ötven esztendôn át képviselt értékek átmentését, továbbélését tartja szükségesnek Stanik István, az RMDSZ kommunikációs tanácsosa is. Az MTI kérdésére válaszolva elképzelhetetlennek nevezte, hogy éppen most vonuljon ki a fôvárosból az egyetlen magyar nyelvû írott sajtótermék, amikor az RMDSZ jelenléte egyre erôteljesebb Bukarest politikai, gazdasági és kulturális életében. Ezzel kapcsolatosan jelezte: az Erdélyi Riportot kiadó Scripta Kiadó Rt. - látva, hogy ûr keletkezett a sajtópiacon - a következô napokban felméri annak a lehetôségét, hogy országos napilapot indítson útjára, a szerkesztôség Bukarestben mûködne. Az esetleg megjelenô új napilap nem folytatása lesz a megszûnt RMSZ-nek, de arra törekszik majd, hogy tovább éltesse azokat az értékeket, amelyeket az RMSZ az elmúlt fél évszázadban felmutatott.

Razvan Corneteanu, a Ringier romániai leányvállalatának, a Ringier Romania Kft.-nek az ügyvezetô igazgatója az MTI érdeklôdésére elmondta: nem tud arról, hogy cégének bármiféle befektetôi szándéka lenne ebben a kérdésben.

V. szarvasmarha-kiállítás - Nyárádszereda

Szombaton, július 30-án a nyárádszeredai piactér felé haladva sokkal kevesebb a nép, pedig "hátul" a baromtéren a délelôtti 35 fokos melegben szarvasmarha-kiállítás kezdôdött. A barompiacig néhány árnyékba húzódó emberrel találkozunk. Arra számítottunk, hogy a nagy meleg miatt elhalasztották a rendezvényt. A betérô után feltûntek a szebbnél szebb állatok. Igaz, kevesebb gazda ment el az eseményre, az állatok száma sem haladta meg a 62-t, de azok valóban kemény munka elé állították a bírálóbizottság tagjait: Fábián Attilát, a Nyárádszeredai Mezôgazdasági Szaktanácsadó Központ mérnökét, Marin Cioreant, a marosvásárhelyi Méntelep igazgatóját, Péterfi Lajost, a marosszentgyörgyi Szarvasmarha-tenyésztô és Kísérleti Állomás mérnökét, Nicolae Dragant, a Megyei Mezôgazdasági Szaktanácsadó Hivatal mérnökét. A szakkomentátorok, Suba Kálmán mérnök, a Megyei Állatnemesítési és Szaporodásbiológiai Hivatal igazgatója, és dr. Mircea Roman a marosszentgyörgyi Semtest BVN igazgatója a felvonultatott állományt többféle szempontból mutatták be és kommentálták az állagot. Habár nem minden egyes állatot díjaztak, dicséretet kapott minden gazda, aki megjelent a kiállításon. A két szakkommentátor egyhangú következtetése az volt, hogy nem a gazdák, a bemutatott állatok száma a mérvadó (kevesebben jelentek meg, mint az elôzô években), hanem az a tény, hogy nemes fajták, jó tejhozamú tehenek nevelésére tértek át a gazdálkodók. És az is, hogy az állattenyésztôk zöme ezúttal nemcsak az egyedet készítette elô a kiállításra, hanem ô maga is felkészült. Nem rövidnadrágban, meztelen felsôtesttel sétáltatták az állatokat, hanem az eseménynek megfelelôen öltözködtek. Kitûntek az Osváth Kerekes Ildikó mezôgazdasági vállalkozó által Székelyvajában tartott egyedek, amelyeket valóságos egyenruhába öltözött fiatalok vezettek. Volt olyan állattenyésztô gazda is, pl. a 87 éves székelyberei Varga Lajos, aki zakóba öltözve vezette állatát a ringben, de amint fiával kiment, valósággal megfürösztötte a tehenet, vederrel öntve a vizet az állatra. És figyelem! A vizet nem a szomszédos Nyárádból hozták, hanem traktor vontatta tartályból, amelyben otthoni kútvíz volt. Lévén a kiállításon jelen lévô legidôsebb gazda, aki szép tehenet mutatott be, a Valea Scapa Muresului cég két zsák mûtrágyával jutalmazta. A legfiatalabb állattenyésztônek, a backamadarasi 13 éves Náznán Lorándnak az Erdélyi Gazda Egyesület Csomós Attila személyében 500.000 lej különdíjat és szakkönyveket adott át.

A Nyárádszeredában a Megyei Mezôgazdasági Szaktanácsadó Hivatal, a Nyárádszeredai Szaktanácsadó Központ, a polgármesteri hivatal, a Szarvasmarhatenyésztôk Megyei Egyesülete által szervezett kiállításon a részt vevô gazdák állatonként 200.000 lej részvételi díjat vettek át. A verseny a többször ellet tehenek (I. Adorjáni Ferenc - Nyárádmagyarós, II. Tóth Zoltán - Nárádszereda, III. Náznán Rozália - Backamadaras), az elsô borjas tehenek (I. Biró Péter - Berekeresztúr, II. Varga Lajos - Berekeresztúr, III. Sc Leobil Com, Székelyvaja), vemhes üszôk (I. Kuti Lóránd - Szentlászló, II. Kocsis József - Nyárádszereda, III. Lukács Sándor - Nyárádszereda), tenyészüszôk (Kuti Lóránd - Nyárádszentlászló, II. Iszlai Zoltán Szentgerice, III. Bereczki Jenô - Nyárádszereda) kategoróákban zajlottak. A díjazottak 2, 1,5 illetve 1 millió lejes díjakat vihettek haza. A kiállítás nagydíját - három millió lejt - a berekeresztúri Bíró Péter kapta meg. A vándorlantot az Osváth Kerekes Ildikó által vezetett kisfarmon ôrzik.

A kiállítás újdonsága volt a megyei Mezôgazdasági Szaktanácsadó Hivatal által kiadott programfüzet is, amely ezúttal több volt annál. Ugyanis a kiállításon résztvevôk, a szervezô és bírálóbizottság tagjainak névsora, stb. információk mellett, abban olvashattunk Nyárádszereda rövid történetérôl, a Román Tarka fajta jellegzetességeirôl, a szaktanácsadó hivatal ezévi terveirôl, a tejkvótáról. Egyszóval információban bôséges programfüzettel térhettek haza a kiállításon résztvevô állattenyésztôk.

A marosvásárhelyi mozgó csendôralakulat idei tevékenységét értékelte a tegnap sajtótájékoztató keretében Ioan Roman ezredes, az alakulat parancsnoka. Jelen volt Adina-Simona Vacar, sajtószóvivô is.

- Négy megyei csendôr-felügyelôség (Hargita, Maros, Fehér és Beszterce) tartozik a vásárhelyi mozgóalakulathoz - mutatott rá Ioan Roman ezredes. A statisztikák szerint az eltelt hét hónapban 1743 pénzbírságot róttak ki csendháborításért, valamint 1077 írásos figyelmeztetést állítottak ki. A csendôrök 14 bûncselekményre derítettek fényt a meglévô információk alapján, ebbôl 9 lopás, egy rablás. Húsz törvénysértôt azonosítottak, két helyi körözöttet vettek ôrizetbe. A parancsnok külön kiemelte, hogy júliusban aggasztóan megnôttek a kihágások: 280 pénzbírságot róttak ki, valamint négy bûncselekményre derítettek fényt. A bûntetteket 6 személy követte el, kettejüket tetten érték, amint a Kövesdombon az autóbuszon egy utast próbáltak kizsebelni. A rendôrségen derült ki, az elkövetôk egy bûnözôcsoport tagjai. "Információink vannak, hogy Marosvásárhelyre kábítószert hoznak. Azt is tudjuk, hogy a hölgyek melltartójába rejtve kerül a piacra a drog" - mondta a parancsnok.

A csendôrök jelen voltak az árvizek nyomán keletkezett károk elhárításánál is. Állandó jelleggel 60 csendôr állt készenlétben, de szerencsére megyénkben nem történtek a többi megyékhez hasonló mértékû károk.

A parancsnok véleménye szerint a polgárok nincsenek kellôképpen felkészülve az esetleges terroristatámadásokra, pedig Románia is a veszélyeztetett országok közé tartozik. "A közeljövôben iskolákban s más helyeken felkészítô jellegû elôadásokat tartunk". Azt is nehezményezte, hogy a veszélyes, gyúlékony anyagokat szállító jármûvek kíséret nélkül hagyhatják el a vámot. "Amíg törvény nem szabályozza, a szállító cégek, hacsak tehetik, mellôzik a biztonsági intézkedéseket. Jeleztem a szakminisztériumban, egyelôre még nem tették meg a szükséges lépéseket" - nyilatkozta Ioan Roman.

A parancsnok az alakulatnál történt változásokról is beszámolt. Júliusban minisztériumi rendelet alapján a szerzôdés alapján szolgálatot teljesítô 99 ôrmester tiszthelyettesi rangot kapott.

Formai szempontból tartották fontosnak visszatérni a marosvásárhelyi tanácsosok a múlt héten hozott határozatukra, amely szerint hozzájárulnak egy, az európai szabványoknak megfelelô vadonatúj mentôkocsi vásárlásához a Rohammentô- szolgálat számára. A körülbelül hatmilliárd lejes költség felét a megyei tanács vállalta, a többit a város fogja fedezni. A keddi rendkívüli tanácsülésen arról döntöttek, hogy egy társulási egyezményt hoznak létre a megyei és a városi tanács valamint a sürgôsségi kórház között, amely kezelni fogja a pénzt. Kolozsvári Zoltán tanácsos szerint azért módosították a korábbi határozatot anélkül, hogy valakivel szemben a legkisebb fenntartásuk lett volna, mivel a pénzt a törvényes elôírások alapján akarják felhasználni. A SMURD indoklása alapján azért van szükség az új C-típusú mentôkocsira, mivel a lakossági hozzájárulással hat évvel ezelôtt vásárolt jármû már 370.000 kilométert tett meg.

A tanács döntése szerint kétéves határidejû lízingszerzôdéssel szerzik be a jármûvet, versenytárgyalás alapján.

Több panaszos hívta fel a figyelmünket a vonatok késésére. Piti Ernest és Bora Vasile, a marosvásárhelyi állomás vezetôi cáfolták az észrevételt, szerintük a vonatok késés nélkül, menetrend szerint, a megszokott rendben közlekednek, és ha elôfordulnak is késések, az a mozdonyok állapotának tudható be. Viszont elmondták, hogy valóban vannak változtatások a menetrendhez képest, hiszen az árvíz következtében több helyen is megrongálódott a vasút, ezeken a helyeken néhol már hozzá is fogtak a vasútjavítási munkálatokhoz, de addig is bizonytalan ideig a következô vonatok nem közlekednek az árvíz óta: a Galac-Temesvár közötti rapid és gyorsvonatok, illetve a Brassó Marosvásárhely közötti személy- és gyorsvonatok közül is kevesebb jár, illetve Brassótól csak Tusnádig közlekedik, a másik útvonalon csak Segesvárig, ugyanakkor bizonytalan ideig nem jár a Kolozsvár- Marosvásárhely közötti gyors sem. Elmondták azt is, hogy a Gyimeseken áthaladó vonatok vagy egyáltalán vagy kerülô útvonalon közlekednek a Gyimes és Adjud közötti beszakadt híd miatt, így Gyimest csak Csicsó felôl és csak személyvonattal lehet megközelíteni. Ugyanakkor elmondták, hogy szintén a vasútjavítás miatt a Brassó-Budapest között közlekedô Korona augusztus 12-ig áthalad a megyeszékhelyen is.

A meleget hozó nyár rengeteg lehetôséget kínál az embereknek. Kihasználhatjuk minden pillanatát kellemesen és hasznosan, kellô odafigyeléssel. Figyeljünk azonban oda a megfelelô, helyes táplálkozásra, hisz ezeknek a figyelembevétele nélkül rengeteg kellemetlenséggel nézhetünk szembe és lehetünk áldozatai. A Közegészségügyi Igazgatóság nevelésügyi tájékoztatása szerint a meleg idôszakban fennáll a heveny hasmenés veszélye. A kórokozó baktériumok az étellel együtt kerülnek a szájba, a piszkos kéz, a mosatlan gyümölcs, zöldség, vagy a nem ellenôrzött helyrôl való víz fogyasztása által. Tünetei leggyakrabban hirtelen jelentkeznek, a beteg hasmenésre, hôemelkedésre, hányingerre, hasfájásra panaszkodik. Ha a betegséget idôben kezelik, rövid ideig tart, ellenkezô esetben krónikussá válhat. Dr. Farkas Judit járványtani fôorvos tájékoztatása szerint megyénkben enyhén emelkedett a nyári idôszakra jellemzô fertôzô megbetegedések száma, de nem magasabb a tavaly beutalt betegek számához képest. A kororvos elmondása szerint a hasmenéses megbetegedések csoportjába tartozik a fertôzô hasmenés, a vírusos hasmenés, vérhas, szalmonellafertôzés és a kolera. A kórházban jelentkezô betegeknél a tünetek kiváltó oka többféle lehet. Az esetek zömében a hasmenést higiéniai elôírások nem megfelelô betartása okozta, ugyanakkor kiválthatja a romlott étel fogyasztása is amely ételmérgezést okoz, a mosatlan kéz, a gyümölcsök és zöldségek nem higiénikus fogyasztása. Az étel fertôzôdhet az elkészítés során is, akkor, ha az illetô kezén seb található. Az ételmérgezést nem maga a baktérium okozza, hanem az általa kibocsátott toxinok. Vásárhelyen 23, Régenben 5, Dicsôszentmártonban 5, Segesváron 8, Ludason 9, Erdôszentgyörgyön pedig 1 személy jelentkezett e betegség tüneteivel. Az alapvetô higiéniai szabályok betartásával megelôzhetjük a betegség kialakulását.

Az orvosok teljes érdektelensége mellett hétfôn és kedden a második nekifutásra választották meg a Megyei Orvosi Kollégium Fegyelmi Bizottságának tagjait. A 2500 szavazatra jogosult orvosból mindössze 200-an tartották fontosnak, hogy voksoljanak. A 21 jelöltbôl a következô jelöltek kerültek az elsô hat helyre: Liebhart Mihail, Florea Constantin, Gomotârceanu Florin, Becus Tiberiu, Matei Adrian, Lupsa Romanta. Hivatalból a Közegészségügyi Igazgatóság részérôl Konrád Judit aligazgatót jelölték a fegyelmi bizottság hetedik tagjának.

Vasárnapig tartózkodik a megyeszékhelyen a Budapest Nagycirkusz. Sátrukat a Sziget utcában, a lovaspálya mellett húzták fel.

- Tradicionális, több nemzedékre visszatekintô intézmény a Budapest Nagycirkusz. Négy nemzedékre visszamenôleg artisták vagyunk, s mondhatom, hogy zsonglôrködéssel a vérünkben születünk - fogad a déli szünetben Ádám Krisztina ügyvezetô. Édesanyja hajlékony akrobata, édesapja kötéltáncos, ô maga és öccse artisták. Krisztina 3 éves volt, amikor elôször lépett fel, tigrispitonokkal. Öccsével, Lászlóval már gyerekkorukban megtanulták a szülôktôl azokat az artista muntatványokat, amelyekkel az egész világban nagy sikert arattak. "Tudvalevô, hogy mi magyarok honfoglaló, lovas nemzet voltunk. Ezt szôttük bele elôadásunkba, s vált fô atrakcióvá", mondja a mosolygós szôke lány. 2003-ban az amerikai Ringling Cirkusz olyan artistákat keresett, akik ismerik az eredeti magyar lovas produkciót. Három cirkusz jelentkezett - két budapesti és egy oroszországi -, velük kötöttek kétéves szerzôdést. Amerikai tartózkodásuk alatt bejárták az összes államot, a tavaly jöttek haza Magyarországra. Krisztina közel három évtizedes pályafutása alatt fellépett Francia-, Ír-, Lengyel-, Német- és Olaszországban is. Romániában, Erdélyben elsô alkalommal jár a Budapest Nagycirkusz, a következô állomás Székelyudvarhely, Szászrégen, ezt követik más erdélyi települések.

- Csodálatos a vásárhelyi közönség. Véget nem érô tapssal jutalmazták mutatványainkat, s mi mindent megteszünk, hogy ne okozzunk csalódást számukra - mondja Krisztina. Az esti elôadáson pedig személyesen is meggyôzôdhetünk: kifogástalanul, többéves, évtizedes megfeszített munkával elért pontossággal végzik mutatványaikat. S szükség is van erre, hiszen milimétereken múlik a western- produkcióban részt vevôk élete. Donnert Viktor égô késeket hajít a forgó deszkán kapaszkodó felesége, Ágnes köré. Lélegzetelállító Jenei András és Erika mutatványa is: András 12 méteres rudat egyensúlyoz a fején, melynek tetején Erika végez gyakorlatokat. Cleopátra és a fáraók egzotikus világát eleveníti meg Ádám Krisztina (Cleopátra), László (fáraó), Jenei Erika és Sinkovits Tímea (udvarhölgyek). A kelet világába kalauzolják a nagyérdemût, Cleopátra pompája és a fáraók világa elevenedik meg a porondon. Segítôtársuk a tevék, lovak, láma, valamint a kismajom. De van ott strucc, bivaly, zebra is, s a szünetben a törpelovakat ülhetik meg a gyerekek.

Nevetésre késztetnek a bohócok, s szájtátva követik a nézôtéren helyet foglalók a gumiasztal-akrobatákat, az illúzió-showt.

A fô atrakció a lovas akrobata szám. Két csodálatos lovat vezetnek a porondra, egyik hátán László, másikén Krisztina áll szálegyenesen. Röpülnek a buzogányok, a hullahop- karikák. A mutatványt szaltókkal tarkítják, majd záróakkordként - a sikeres honfoglalást szimbolizálva - László a magyar nemzeti zászlót lengeti körül.

"Csodaszép volt" - szárnyalja túl a tapsot egy kisfiú hangja. S valóban, látványokban gazdag két órás elôadáson szórakozhatott a nagyérdemû.

A Bolyai Nyári Akadémia a tanárok részére szervezett nyári továbbképzést. Ezt elôször a '90-es évek elején az Erdélyi Magyar Mûszaki Társaság kezdeményezte reál szakos tanárok számára, majd a Romániai Magyar Pedagógusszövetség (RMPSZ) szélesítette ki.

A rendezvényre anyaországi anyagi támogatással hagyományosan július hónap folyamán kerül sor a legkülönbözôbb helyszíneken. A résztvevôk többsége a romániai tanárok soraiból kerül ki, akik meg kell pályázzanak egy-egy helyet, hogy részt vehessenek ezen a román oktatási minisztérium által is akkreditált képzésen. Színesíti a képet az a néhány határon túli tanár, aki Délvidékrôl, Felvidékrôl vagy Kárpátaljáról látogat ez alkalommal Erdélybe.

A matematikatanárok részére ez a képzés elôször Kovásznán kezdôdött, majd több mint 10 éven át a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Líceum látta vendégül. Az idén a szervezôk úgy gondolták, hogy Segesvár lenne a megfelelô helyszín.

Így a tanárokat az ottani Gaudeamus Alapítvány kollégiumában szállásolták el igen kényelmesen, és ugyanott biztosították a finom étkezést is. A tanfolyamra a Mircea Eliade Líceum termeiben került sor. A szervezésrôl Farkas Miklós, a Gaudeamus Alapítvány elnöke gondoskodott, természetesen az RMPSZ anyagi támogatásával.

Jó néhány kiváló elôadást tartottak a hazai elôadók. Így nagy sikert aratott dr. Kolumbán József egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia kültagja, dr. Kassay Gábor egyetemi tanár, dr. Dezsô Gábor docens és dr. András Szilárd adjunktus elôadása mellett Olosz Ferencnek, a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Líceum tanárának, Farkas Miklósnak, a segesvári Mircea Eliade Líceum tanárának és Simon Józsefnek, a csíkszeredai Petôfi Sándor Általános Iskola tanárának elôadása. Az elôadók egy része anyaországi volt, második éve sikeres a dr. Klincsik Mihály és dr. Sárvári Csaba által vezetett számítógépes tanfolyam, amelybe az idéntôl bekapcsolódott dr. Szilassi Lajos, a Szegedi Tudományegyetem docense is. Ezt szervesen egészítette ki Árki Tamásnak, a gyôri Révai Gimnázium tanárának elôadása.

Nagy sikert aratott dr. Achs Ágnes, a Pécsi Tudományegyetem tanárának elôadása a mesterséges intelligenciáról. Nem utolsósorban meg kell említenünk dr. Ambrus András és dr. Munkácsi Katalin, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem tanárainak interaktív módszertani, illetve matematikatörténeti elôadásait. Róka Sándor, a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképzô Fôiskola tanára általános iskolában használható szellemes gondolkodtató feladatsorokat mutatott be. Dr. Tóth László, a pécsi egyetem tanára számelméleti érdekességekrôl beszélt. Külön színfoltja volt az idei tanfolyamnak dr. Maurer Gyula professzor úrnak az elôadása a Bolyai Egyetem történetérôl és az ott dolgozó kiváló matematikusokról.

Üde színfolt volt az a két kis kitüntetési ünnepség, amelyre a tanfolyam során került sor. Biró Piroska végzôs egyetemi hallgató nyerte a tavaly meghirdetett számítógépes feladatmegoldó versenyt, melynek során több fordulóban kellett a kitûzött feladatokat a Maple címû program segítségével megoldani. Bandi Árpád, nyolcvanas éveiben járó marosvásárhelyi matematikatanár a legfiatalabb résztvevônek nyújtott át mintegy húsz mértani rajzból álló, igen nagy gonddal kivitelezett gyûjteményt. Ezt a kitüntetô rajzsorozatot az aradi Lengyel Fischer Ágnes kapta, aki tavaly óta tanít az újzimándi általános iskolában.

A tanfolyamot két színvonalas félnapos kirándulás egészítette ki, amelynek során a hallgatók a Bolyaiak nyomdokain járhattak. Marosvásárhelyen a kirándulást dr. Kiss Elemér egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia kültagja vezette, majd a Bólyára és Domáldra szervezett tanulmányi kirándulás vezetôje dr. Weszely Tibor egyetemi tanár volt. Mindkét kiváló Bolyai- kutató káprázatos élményben részesítette a BONYA 2005 matematika-elôadásainak résztvevôit.

- Építgetünk, de nem úgy, ahogy szeretnénk - válaszolja kérdésünkre Zsigmond Vencel, Makfalva polgármestere.

- Jelenleg Hármasfaluban koszerûsítjük az iskolát, itt belsô mellékhelyiséget alakítunk ki, lambériát szerelünk és megjavítjuk a tetôt is az e célra szánt 400 millió lejbôl. Az iskola mellett készülô épületbôl az egyház két helyiséget és a szükséges mellékhelyiségeket 50 éves használatra átadta a tanácsnak, itt a befejezô munkálatok nyomán az óvoda fog mûködni. A makfalvi iskolába bevezetjük a központi fûtést. Az európai alapokból e célra ígért pénzt azonban ki kell egészítenie a helyhatóságnak. 180 millió lejt fordítunk a tanács tulajdonában levô volt szövetkezeti központ vendégházzá alakítására. Befejeztük a korszerû, bekerített vásárteret (cédula- és mérlegházzal), amelyet augusztus 20-án egy szavasmarha- kiállítással fogunk megnyitni. A református egyházzal közös beruházásként cintermet építünk.

A faluban két évvel ezelôtt készült el a Solel-Boneh cég közremûködésével az utcai vízvezeték, amelyre megkezdôdött a magánfogyasztók rákapcsolódása a fôút egyik oldalán. Makfalván és Hármasfaluban eddig körülbelül 100 lakásba vezették be a vizet. Csatornázás a faluban még nincs, az emésztôgödrök ürítését a polgármesteri hivatal szippantó-autójával végezzük.

A pályázati pénzek felhasználása nem a község vezetôségén múlik - a SAPARD- pályázaton egymillió eurót nyertünk a Makfalvát Szolokmán át Hargita megyével összekötô út megyei szakaszának aszfaltozására, csakhogy az egymillió euró 25 százalékos önrésze, amit nekünk kellene a pénzhez hozzátenni, a község egész évi költségvetését jelenti. Ennek ellenére reménykedünk, a siklósi falunapok alkalmával ugyanis járt nálunk egy érdeklôdô, s megígérte, hogy megpróbál támogatást szerezni.

A hulladékgazdálkodás terén a Küküllô-völgyi falvakkal közösen pályáztunk egy átrakóállomás kiépítésére Balavásár területén.

Sikeres volt a Kibéddel és Balavásárral közösen benyújtott pályázat a polgármesteri hivatal bútorral és számítógépekkel való felszerelésére. A versenytárgyalás kedden meg is történt.

- Komoly gondot jelent a Küküllô szennyezettsége, a folyóban a Szovátáról származó szennyezôdés miatt már nem lehet fürödni, s a halak sem fogyaszthatók - sorolja a makfalviak egyik nagy sérelmét a polgármester, aki attól tart, hogy a közszolgáltatások (gáz, villany stb.) árának emelkedése miatt megtörténhet, hogy a közvilágítást nem tudják biztosítani.

Nemcsak a búzaérlelô kánikula miatt, hanem a készülôdés miatt is lázban ég a nyárádmenti falu. Augusztus 14-ére találkozóra várják az innen elszármazottakat, azokat, akik valamilyen módon kapcsolódnak a településhez. Idén az immár hagyományossá vált zenei tábor idôpontját is a készülôdéshez igazították, nem augusztusban, hanem július utolsó hetére idôzítették a muzsikálást, amely szintén a készülôdés jegyében zajlott.

Zenei fôpróba

Az V. zenetábort ez alkalommal is Gáspár Attila zilahi zenetanár vezette, aki napi két alkalommal, kimerítôen foglalkozott a gyerekek, ifjak zeneoktatásával. Volt, aki furulyán, volt, aki gitáron játszott. A repertoár az új református énekeskönyv dalaiból állt össze, olyan fülbemászó darabokból, amelyek a találkozó alkalmával is felcsendülnek majd. Mintegy fôpróbaként az elmúlt vasárnap délutáni gyermek-istentiszteleten, amely Botos Csaba helybeli református lelkész kezdeményezésére immár gyakorlattá vált, bemutatták a tanultakat. A felcsendülô tiszta ének és furulyajáték után a lelkész elmondta:

- Büszkék vagyunk arra, hogy gyülekezetünkben ilyen színvonalas muzsikálás, Istennek tetszô örömteli tevékenység folyhat, amely által gyerekeink megismerhetik zenei kultúránkat, s amely örök érték itthon és a nagyvilágban egyaránt. Gáspár Attila zenetanár arról beszélt, hogy a somosdi egyházközség ideális keretet biztosít az oktatáshoz, de méltatlankodását fejezte ki amiatt, hogy a több Maros megyei iskolában tanuló gyerek számára ismeretlen a népszerû Kodály- módszer, amelyet sikerrel alkalmaznak a népzeneoktatás terén.

Iskolanévadás, emlékmûavatás, könyvbemutató

Az augusztus 14-i falutalálkozót a település írásos említésének 500. évfordulója alkalmából szervezik. A rendezvénysorozat délelôtt 10 órakor a 200 éves, felújított templomban istentisztelettel kezdôdik, igét hirdet Ötvös József, a Marosi Egyházmegye esperese. A templomban kapnak szót a meghívottak, az újpesti, valamint a hollandiai (klunderti és berghschenhoeki) gyülekezetek lelkészei. Az istentisztelet keretében bemutatják Botos Csaba, a gyülekezet lelkésze által írt falumonográfiát. Ezt követôen sor kerül az általános iskola névadási ünnepségére, amely Kovásznai Sándor (1730-1792), a faluban nevelkedett, Hollandiában tanult marosvásárhelyi kollégiumi tanár nevét veszi fel, majd a falu központjában, az iskola elôtt felavatják a Miholcsa József szobrászmûvész alkotását.

A szervezôk, Botos Csaba lelkész, Henter Viktor gondnok, Gombos Magdolna iskolaigazgató, valamint Ferenczi György polgármester több mint 800 családnak küldtek meghívót, s az eseményre több mint ezer résztvevôt várnak haza.

Az 1990-es év alacsony születési rátájának tulajdonítható, hogy az idei tanévben 600-zal kevesebb tanuló járta ki a nyolcadik osztályt, mint tavaly. A sikeresen vizsgázók száma is 11%-kal kevesebb volt, mint az elmúlt évben.

Neagu Nicolae megyei fôtanfelügyelô-helyettes elmondta, hogy a képességvizsga eredményei alapján megtörtént a tanulók szétosztása a líceumokba. A megyében 7 líceumi osztály létrejötte kérdéses a jelentkezôk alacsony létszáma miatt. A régeni Lucian Blaga líceum illetve a ludasi líceum természettudományok szakirányú osztályai, a nyárádszeredai líceum filológia osztálya sorolható ide a magyar tagozatról. A marosvásárhelyi Constantin Brâncusi Építészeti Iskolaközpont mûszaki rajzoló osztályába pedig csak 13-an iratkoztak. Ez utóbbi remélhetôleg létrejön abban az esetben, hogyha más líceumokból, ahol túljelentkezés van, néhány diák átiratkozik ide. Neagu Vasile fôtanfelügyelô-helyettes szerint nagyon fontos idejében megismerni a pályaválasztó fiatalok igényeit, azért, hogy létrehozhassák a kért szakokat az illetékes tanintézmények. Véleménye szerint a líceumok börzéjét korábbi idôpontban, már a tanév elején, október-novemberben meg kellene szervezni. Jelenleg azoknak a diákoknak az elhelyezése folyik, akik nem jelentkeztek a képességvizsgára, illetve nem értek el átmenô jegyet. 2227 ilyen tanuló van megyénkben, akik közül 1434-ben már elhelyeztek az ipari iskolai osztályok valamelyikében. Vannak olyan tanulók, akik még nem állították össze irataikat és vannak olyanok is, akik meggondolták magukat és változtatni szeretnének.

Jelenleg 160 kérés érkezett be, melyekre augusztus 3. és 5. között adnak választ. Neagu fôtanfelügyelô-helyettes szerint fokozottabb hangsúlyt kellene fektetni a beiskolázatlan tanulókra, hiszen kötelezô tízosztályos oktatásról van szó, ennek ellenére számításaik szerint körülbelül 300 nyolcadik osztályt végzett beiskolázatlan fiatal maradt.

A nyolcadik osztály elvégzése után sok esetben ingázni kellene, és az utazás költségeit sok szociálisan hátrányos helyzetû család nem bírja fedezni. Ezekre a visszás helyzetekre is mihamarabb megoldást kellene találni, hogy a kötelezô tíz osztály elvégzését minden diák számára lehetôvé tegyék.

Csütörtöki kimenô

Olvasom, látom, hallom, hogy Romániába üzbég menekülteket fogadtak be a hatóságok, olyan embereket, akik több országnak sem kellettek. Temesvárott landolt végre biztonságos talajon gépük. Bár a biztonságos jelzôvel - így elôrelátóan - valamivel idézôjelesebben bánnék. Hazánk bölcs és tapasztalt kormányosainak mindenképpen dicséretes erénye a humanizmus aktív gyakorlása. Ugyanis a fenti százak Andizsánból futottak politikai menekültként, holnap pedig lehet, hogy innen futamodnak meg a pszeudo-liberalizmus, áldemokrácia és szociáldemagógia hívei Andizsánba. A kölcsönösség elve mindenképpen fennáll.

Olvasom azt is, hogy Temesvárott csak pár hónapig lesznek, már az is elôfordulhat, hogy 24 óra múltán továbbállnak, jobb helyre mennek, ahol igazi üzbég politikai ellenbulit lehet szervezni. A rövid itt-tartózkodást mindenesetre valami nagyon felelôs, zavarban álló és a nagy hôségre való tekintettel izzadó fô-fômufti szavatolta. (Ámbátor mi emlékszünk olyanokra, akik azt mondták, hogy ideiglenesen állomásoznak nálunk, aztán ültek 450-tôl negyven évig terjedô szakaszban a történelem különbözô korszakfordulóiban.)

Na igen, ezek nem fegyveresek, de felmenôik között vígan lehettek olyanok, akik 1849-ben látogattak hozzánk és vitték magukkal Megamorf Ubul szerint Petôfit szibériai költônek, jöhettek 1944-ben Sztálin nevével és ülhettek itt 1958-ig, mikor az utolsó szovjet katona is elhagyta a Román nagyon Népköztársaságot. (Csak mondom, a történelmi távolságok és perspekívák bemérése végett.) Vészmadár, hess!!

Aztán mit ad isten, nagyon megtetszik nekik Temesvár (véletlenül se Suceavára vagy Oltenicába teleportálták, s szerencsére nem Udvarhelyre vagy Csíkba, ahol a demográfiai és etnikai arányokat némiképpen enyhítették volna...), szóval ottragadnak Temesvárott, belpolgárok lesznek, és még elöljárók is válhatnak belôlük, akik például a temesvári iszlám közösséget képviselik. Ôk fogják például felemelni tiltakozó szavukat 2012- ben, hogy Temesvár csak ne ünnepelje meg felszabadulásának 300-ik évfordulóját. Mert az, ugye, sérelmes a muzulmán lakosságra nézve. Mai neodemokratikus szemmel nézve a hadjárat egy rohadt, sovén törökellenes akció volt, melynek során egy békés elnyomó civil szervezetet az állig felfegyverzett Nyugat (v.ö. Szavojai Jenci herceg hadjárata) erôszakosan elûzött, megváltoztatva ezáltal a terület ôsi (alig 160 éves) alávetett ejalet jellegét.

Attól nem kell tartanunk, hogy a hatóságok nem tudják majd kezelni a menekülteket. Hiszen semmi mást nem kell tenniük, mint amivel a szeku foglalkozott a nemzetiségek tekintetében mondjuk a (múlt század) nyolcvanas éveiben. Némi nehézséget jelent, hogy Temes megye most éppen a nagy árvizek miatt szarba-sárba-iszapban van, újjá kéne építeni, de oda se neki, ill. hogy nem tudjuk, van-e már üzbég lehallgató szakember a biztonságiaknál. Közel-keleti specialista bizonyosan státusban van, mióta csak robbantgatnak alkaidák és fôkaidáék itt-ott.

Nálunk még nem. Hiszen egyelôre élnek a régi kapcsolatok a terroristák és a megbuktatott szocialista apparátcsikok között.

Még nem, ámbátor azt valahogy mellôzték a sajtótájékoztató során, hogy az Andizsánból elüzbégeltek nem csak az ottani durva elnöki diktatúrát akarták elseperni, hanem az alkotmányos berendezkedést is. Vagyis egy iszlám köztársaság megalakításán fáradoztak. Egy hasonlatos rendszerén, mint amilyen a talibánoké vagy a perzsiai.

Kevés olyan helyet ismerek, ahol egy miniszter, egy popsztár vagy éppen az államelnök jön velem szembe az ösvényen. Megállíthatom ôket, kérdezhetek tôlük bármit, általában ráérnek. Tudják, hová jöttek: elôadónak vagy meghívottnak egy nyári szabadegyetemre, amely Bálványoson született, de kinôtte bölcsôjét, és átköltözött Tusnádfürdôre. Így lett belôle Tusványos.

Mára igazi diákvárossá nôtt, ahová többnyire valódi diákok érkeznek az országból és külföldrôl, de otthon érezheti magát mindenki, aki bírja a gyûrôdést. Kevesen szoktunk hozzá a hajnalig tartó bulizáshoz, majd a korai keléshez. A kettô együtt eléggé kimerítô, és itt szó szerint áll a bál egy kerek hétig.

A diákváros lakói teljes ellátást kapnak a pénzükért - sátorhelyet, ebédet és meleg vizet. Az esti koncertek csak hab a tortán. Kitombolhatja magát minden diák, aki úgy döntött, hogy egy hétre (vagy csak néhány napra) Tusváros lakója lesz. Ismerkedhet, szórakozhat kedvére, senki nem kéri számon, mit tett aznap. Mindenki szabadon mozoghat, ehet, ihat ameddig a pénztárcája bírja. Ha nincs kedve elôadást hallgatni, nézhet focimeccset, nézelôdhet a könyvárusok standjainál, vagy kivárhatja, amíg jut neki egy meleg kürtôskalács. Sörért nem láttam sorokat, de öröm volt nézni, ahogy kisebb csoportokba verôdve tolongtak az antikvárium kínálata elôtt.

Általában jó, ha néhány fiatal összeül, sajátos nyelvezettel beszélnek sajátos dolgaikról. Ha viszont egy völgy telik meg velük, az már egy különös világ. A biztonságiak csak felvonultak, minden fontos helyen jelen voltak, de nem volt semmi dolguk. A koncerteken is csak zenét hallgattak, beavatkozásra nem volt szükség. A zene pedig minden este jó volt. A szervezôk ezúttal is tartották a színvonalat.

Az elôadásokon túl, van a tábornak egy olyan varázsa, amitôl minden résztvevô visszavágyik, aki pedig csak hallott róla, az kíváncsi lesz rá. Tusnád csak egy hétig ilyen. Minden évben egyszer: júliusban. Esôben, szélben, viharban, napsütésben - hegyek között, az Olt partján. Ez az élmény legalább egy évre szól. Ezért nem volt késô elmondani az iméntieket.

A Hivatalos Közlöny 2005. június 24-i 540. számában tették közzé az 562. számú kormányhatározatot a hegyvidéki agrártársaságok és agrártermelôk új, sajátságos eszközei beszerzésének az állami költségvetésbôl történô támogatásáról. Ez a kormányprogram 300 milliárd régi lejt irányoz elô azzal a céllal, hogy a 2005-ben beszerzett új gépek, felszerelések, mezôgazdasági és kisipari berendezések héát (TVA) magába foglaló árának 60 százalékát az állami költségvetésbôl fedezzék. A támogatásokat a következô célkitûzések érdekében folyósítják:

a. állati termékek begyûjtésével és értékesítésével foglalkozó társaságok létrehozásának támogatása;

b. a mezôgazdasági termôföldek, beleértve a legelôket is, termékhozamának növelése; minôségi növényi és állati eredetû élelmiszerek mennyiségének növelése a hagyományos agrártermelési gyakorlat betartásával és a környezetvédelmi szempontok figyelembevételével;

c. elsôsorban a szarvasmarha- és juhállomány növelése, az elôállított természetes állati trágya mennyiségének növelése, biztosítva ennek minôségét és környezetvédelmi hatását a természetes legelôk takarmányaként használt növényzet minôségének megôrzésére és feljavítására;

d. a tej higiéniájának növelése, a fiziológiai körülmények feljavítása, a tejet termelô állatok megbetegedési lehetôségeinek csökkentése;

e. az állatok takarmányozásában elsôrendû jelentôséggel bíró széna betakarítási és raktározási idejének lerövidítése, a fizikai munka minél nagyobb kiiktatása, a piacon keresett új termékek termelésének bevezetése, mint például a gyógynövények, gyümölcstermô bokornövények és ehhez hasonlók;

f. a hegyközségek lakói agrártermelésbôl származó jövedelmének növelése és az ott élô fiatalok bátorítása az ezekre a vidékekre jellemzô hagyományos tevékenységek folytatására;

g. az agroturizmussal való foglalkozás és a környezet megôrzése érdekében az életkörülmények javítása;

h. új, az agrártevékenységhez kötôdô szolgáltatások létrehozása, melyeknek célja a gépek és a berendezések karbantartása és javítása, kereskedelem és beszerzés, élelmiszer- és népmûvészeti termékek értékesítése.

Támogatásra jogosultak a hegyvidéken levô, agrártermelôkbôl álló társaságok, valamint az ott lakó, a mezôgazdasági regiszterbe beírt, földtulajdonnal rendelkezô vagy állattenyésztéssel foglalkozó természetes személyek. A szabályozás felsorolja azokat a megyéket, melyekben, a program értelmezése szerint, hegyvidék található.

Ezek Erdélyben: Fehér, Arad, Bihar, Beszterce-Naszód, Brassó, Krassó-Szörény, Kolozs, Kovászna, Hargita, Hunyad, Máramaros, Maros, Szatmár, Szilágy, Szeben és Temes megyék. Ugyancsak hegyvidékkel rendelkezônek számít Bákó és Neamt megye. Támogatásban részesülhetnek azok a hegyvidéken mûködô, agrártermelôkbôl álló társaságok, melyek esetében: a társaság tagjai rendelkeznek állatállománnyal és/vagy mezôgazdasági termôfölddel; beszerzési szerzôdésük van egy gépeket, berendezéseket forgalmazó céggel; rendelkeznek a beszerzendô felszerelés héát (TVA) is tartalmazó értékének 40 százalékával.

Mellau György

(Folytatjuk)

A Népújság elôzôleg megjelent gombaismertetô cikkében már bemutatkoztak a tinórufélék legnemesebb fajai, amikbôl feltehetôleg már szedett is a kedves olvasó. De az igazi gombász nemcsak ,,nagyvadra vadászik", hanem a kevésbé ismert és kevésbé értékelt gombákat is kosarába gyûjti, fôleg, ha keveset vagy egyet sem talál a legízletesebb fajok közül. A tinóruk nemzetségéhez még számos ehetô gomba tartozik, amelyek nem közismertek, de ízletesek, és többféleképpen elkészített gombaétellel gazdagíthatják a család étlapját. Tehát érdemes ezekkel is megismerkedni. Helyszûke miatt közülük csak három gyakrabban elôforduló faj bemutatását tartja fontosnak e sorok írója.

1. Vörös érdes nyelû tinóru - Leccinum aurantiacum vagy Boletus rufus

Nyáron és ôsszel, nyárfák, nyírek, tölgyfák alatt, bokros erdôszéleken, füves, mohás helyeken terem ez a szép, nagytestû gomba, általában egyesével. Kalapja kezdetben gömbölyded, késôbb domborúan kiterülô, vastag húsú. Átmérôje 10-15cm. Színe téglavörös, rozsdavörös, felülete finoman nemezes. Csöves termôrésze eleinte fehéres, szürkés, majd barnásszürke lesz. A tönktôl egy körkörös, árokszerû bemélyedés választja el. Tönkje elérheti a 20 cm magasságot, vastagsága 1,5-3 cm. Fehéres vagy világosszürke színû, felületén hosszanti irányban korpaszerû, érdes, sötétebb színû szemcsékkel borított. Húsa tömör, fehér színû, törésre vágásra vörösödik, kékül. Kellemes szagú és ízû.

Legjobb keverékgombának, más gombákkal együtt elkészíteni. Szárítmányát levesek, húsos ételek ízesítésére használjuk.

Mérgezô gombával nem lehet összetéveszteni.

2. Sárga gyûrûstin&oa cute;ru - Suillus grevillei vagy Boletus élegans

Ezt a gombát csak fenyvesekben kell keresni, mert életmódja a vörösfenyô elôfordulási helyéhez köti. Nyártól késô ôszig terem, általában csoportosan. Kalapja fiatalon félgömb alakú, majd párnaszerûen kiterülô. Színe aranysárga, rozsdasárga. Kalapbôre nedves idôben ragacsos, nyálkás, szárazon fényes. Gyakran tûlevelek ragadnak rá. Csöves termôrésze élénksárga színû, kezdetben fehéres hártya borítja, ami késôbb leszakad. Tönkje hengeres, tömör. Felsô részén nem lecsüngô, puha kis fehér gallér van. Húsa puha, sárga színû. Vágásra, törésre nem változtatja a színét, esetleg kissé megsötétedik. Gyümölcsszagú, enyhén savanykás ízû.

Elkészítés elôtt kalapbôrét le kell fejteni, mert az megnyálkásítaná az ételt. Puha húsa miatt jobb más, ropogósabb gombákkal keverni. Veress Magda Gombáskönyve szerint dzsemnek és kompótnak is el lehet készíteni, ugyanis íze és illata igen hasonlít a kajszibarackhoz. Nem szárítható.

Mérgezô gombához nem hasonlít.

Málnási András

Nyugdíjas olvasóink közül többen elégedetlenségüket fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy a nyugdíjátszámítás után nem nôtt a nyugdíjuk. Az idôsebb generációjú nyugdíjasok arra számítottak, hogy az eddigi igen alacsony nyugdíjuk emelésével kissé enyhülnek anyagi gondjaik, azonban sokuknak csalódniuk kellett, mert a júliusi nyugdíjszelvényen ugyanakkora összeg szerepel, mint az elôzô hónapban. Morent Ilonát, a Megyei Nyugdíjpénztár vezérigazgatóját kérdeztük, mi lett az eredménye a nyugdíjátszámításnak?

- Elsôsorban azt kell leszögezni, hogy a nyugdíjátszámítás nem feltétlenül azt jelenti, hogy nô a nyugdíj - mert nem nyugdíjemelésrôl, hanem nyugdíj- kiigazításról beszélünk. Többször hangsúlyoztuk már, hogy azoknak a nyugdíjasoknak, akik 2001. április elseje elôtt vonultak nyugdíjba, az új, 19-es számú társadalombiztosítási törvény elôírásaihoz kell igazítani a nyugdíját, tehát minden nyugdíjasnak ugyanazzal a módszerrel kell kiszámítani a járandóságát. A régi nyugdíjasoknak is a munkaidô teljes periódusának figyelembevételével számítják át a járandóságát. Az így megállapított nyugdíjpont függvényében nagyobb vagy kisebb nyugdíjösszeg az eredmény. Fontos: ha kisebb a nyugdíjpont, akkor nem csökken a mostanig folyósított nyugdíj összege. Azonban ha nô a nyugdíjpont, akkor a nyugdíj összege is nô.

- Július elsején lezárult a nyugdíjátszámítás második szakasza, az 1981-1990 között nyugállományba vonult személyek nyugdíjának az átszámítása. Hány nyugdíjasnak nôtt a nyugdíja?

- A nyugdíjátszámítás második szakaszában Maros megyében 33.574 személynek számítottuk át a nyugdíját, de csak 13.470 esetben nôtt a megállapított nyugdíj. Ez körülbelül 40 százalékot jelent. Sajnos, a nyugdíjasok 60 százalékának az új számítási módszer nem hozott változást.

- Nyugdíjas idôs hölgy sírva keresett meg, hogy a munkatársa is ugyanannyit dolgozott, mint ô, neki a nyugdíja emelkedett, az övé pedig nem. Hogyan magyarázható ez a helyzet?

- Minden eset egyedi. A nyugdíjasok nem tudhatják, hogy a másik dossziéja mit tartalmaz, milyen adatok alapján, milyen módszerrel dolgozunk. Azt is többször hangsúlyoztuk: a nyugdíjak megállapításánál nem csupán a ledolgozott munkaidô számít, hanem elsôsorban a bérek, következésképpen a társadalombiztosítási hozzájárulás számít. Egy másik lehetséges ok, hogy a nyugdíjas által benyújtott igazoló iratokat nem vehettük figyelembe, mert nem azokat az adatokat tartalmazta, amire szükségünk volt. Voltak például olyanok, akik kinevezésrôl szóló iratot hoztak, azonban nem szerepelt rajta a kinevezés idôtartama. Az 1960 elôtti évekre sokan nem tudtak igazoló iratokat beszerezni, s ezekre az évekre minimálbérrel számoltunk.

- Egy másik olvasónk azt tette szóvá, hogy az átszámított nyugdíjat nem visszamenôleg 2004. október elsejéig, hanem csupán 2005. július elsejétôl folyósítják, pedig sokan arra vártak, hogy egyszerre nagyobb összeghez jutnak. Miért történt így?

- Azért, mert módosították a 2004. évi, a nyugdíjátszámításra vonatkozó 1550-es számú kormányhatározatot, amely ezt az idôpontot leszögezte. A 4-es számú sürgôsségi kormányrendelet értelmében az 1980-ig nyugállományba vonultak átszámított nyugdíját március elsejétôl, míg az 550-es kormányhatározat értelmében az 1981-1990 között nyugállományba vonult személyek átszámított nyugdíját július elsejétôl folyósítják.

- Mikorra várható az 1991-1996 között megállapított nyugdíjak átszámítása?

- Az említett periódusban nyugdíjazottaknak 2005. szeptember elsejétôl folyósítjuk az átszámított nyugdíjat.

(mezey)

...az E60-as mûúton Segesvár irányába - utam Koronkára vezet. A falunak csodálatosan szép a fekvése. Körülötte a Nyárád és a Maros vízválasztó dombjai ölelkeznek, melyeket lombhullató erdôk koronáznak. A falu határrészei, a dülôk mint a Tatárkert, az Akasztottak domja, a Nyilas, a Hegyek-köze, a Tekenyôs, a Góri-domb, a Csiszár-oldal, a Hathódas, a Horgas, a Hollós, a Kincses, a Sájtó, a Gugumány a régmúlt idôket elevenítik fel. Itt található a Vácmány nevû hely, ahol egykor a Vácmány nevû falu feküdt. Lakói az idôk folyamán elszéledtek a helység kedvezôtlen fekvése miatt. (Ma hétvégi házak tarkítják a területet.) Hasonló sorsra jutott Kis-Ernye (koronkai tájszólás szerint Küs-Ernye), melyet a törökök pusztították el. Koronka Alsó utcáján, Backamadaras felé haladva a Sóskúthoz jutunk. Innen hordták még a múlt században is a koronkaiak a háztartásban nélkülözhetetlen sós vizet. Érdemes lenne visszaállítani a forrást és kihasználni gazdasági-turisztikai szempontból. 1958-ban Koronka határában több tucat gázkutat fúrtak, és közvetlen a benzintöltô állomás mellett felépítették a gázszárító üzemet is. 1989 után a fôút mentén több gazdasági egység nyitotta meg kapuit.

A faluról elôször az 1332. évi, majd az 1335. évi pápai registru-mokban találunk említést Koronka, illetve Kurunka néven, majd az 1567. évi registrumba Coronkának jegyzik be 8 kapuval 1920-tól román neve Corunca. Lakói szabad székelyek és román jobbágyok voltak évszázadokon át. Az 1567-es registrumban feltüntetett 8 kapu kb. 32 család jelenlétét feltételezi. A török-tatár betörések, a Habsburgok uralma és az 1709-1710, valamint az 1717-1718-as pusztító kolerajárvány megtizedeli a lakosságot. Egy 1721-bôl származó feljegyzés csak 26 családról tesz említést. Késôbb, 1784-ben 604, 1857-ben 803, 1910- ben 911, 1941-ben 1156 lakost számláltak, míg a legutolsó népszámláláskor 1500 a lakosok száma, akiknek nagy része a mezôgazdaságban, más része Marosvásárhelyen dolgozik.

Utunkat folytatva a Toldalagi család U alaprajzú, újklasszicista homlokzatú, ma már az összeomlás elôtt álló kastélyát találjuk... Megszemlélhetjük a reformátusok templomát, mely 1769- ban épült a régi templom helyére. Még most is álló faragott kapuja 1710-ben készült. A szószékét, az úrasztalát kékes márványból 1806-ban özv. gróf Toldalagi Lászlóné született Korda Anna készíttette,