|
LVII. évfolyam 178. (16054.) sz. |
2005. augusztus 2., kedd |
Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro
Apróhirdetések
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro
Díjmentesen
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro
A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm2, mely magába foglalja a romániai áfát is.
Augusztus elsejétôl ismét változott a gyógyszerek felírási módja a 2005. július 18- án közölt kormányhatározat értelmében. Ezután az orvosok nem a gyógyszer kereskedelmi nevét, hanem a hatóanyag nemzetközileg ismert elnevezését tüntetik fel a vényeken, s az ártámogatást is az alapanyagra számítják.
Ilyen értelemben a beteg hiába kéri az orvostól az általa már ismert és számára jól bevált gyógyszert, mert ennek felírására nem lesz lehetôség. Vénnyel a kezében a beteg számára a gyógyszertárban dôl majd el, hogy az azonos hatóanyagot tartalmazó készítmények közül, az anyagi lehetôség függvényében, melyik változatra futja majd. Tudniillik a gyógyszertáraknak csak a legolcsóbb hatóanyagot számolja el az Egészségbiztosító Pénztár. Ha a beteg egy drágább, de jobb gyógyszer mellett dönt, akkor a különbözetet fizetnie kell.
Dr. Popa Cristina, az Egészségbiztosító Pénztár fôorvosa tájékoztatott, hogy ugyancsak e kormányrendelet értelmében az A listáról - amelyen a 90 százalékban ártámogatott gyógyszerek találhatók - havonta egyszer maximum 4 gyógyszert írhat fel az orvos. Eddig megszabták, hogy ezek összege nem lehet több mint 3 millió lej, ezt most törölték. Az 50 százalékban ártámogatott gyógyszerek B típusú listájáról havonta 3 gyógyszert írhatnak fel az orvosok, melyek értéke nem haladhatja meg a 300 új lejt. A C listáról, amely a 100 százalékban ártámogatott gyógyszereket tartalmazza, szintén három gyógyszer kerülhet fel a receptre, azonban eltûnik az a megkötés, hogy ezeket csak egyetlen betegségre írhatják fel.
"Üdvözöljük. Ez a Romtelecom tudakozója" - ezekkel a szavakkal fogadják mindazok hívását, akik magyar nyelven szeretnének információhoz jutni a Romtelecom vezetékes telefonszolgáltató elôfizetôinek telefonszámáról. Ez az elsô ilyen jellegû szolgáltatás Romániában, amit a Romtelecom vezetett be és amely tegnaptól mûködôképes.
Elsôként Nagy Zsolt miniszter, a Távközlési és Információtehnológiai Minisztérium vezetôje vette igénybe a magyar nyelvû tudakozót, aki Marosvásárhelyen, a Romtelecom székhelyén videotelefonról hívta a 932-es számot, érdeklôdve a polgármesteri hivatal telefonszámáról.
A Romtelecom és Nagy Zsolt miniszter által megtartott közös sajtótájékoztatón Dan Pazara, a Romtelecom nemzetközi kapcsolatokért felelôs igazgatója elmondta: a vállalat augusztus 1-jétôl indítja az új ügyfélszám- információs szolgálatot, amely magyar nyelven mûködik és a társaság ügyfeleinek telefonszámára (a titkos telefonszámok kivételével) vonatkozó adatokat biztosít országos viszonylatban. A 932-es számot más telefonhálózatból hívóknak e szám elôtt tárcsázniuk kell a megye telefonos irányítószámát is. Dan Pazara szerint a magyar tudakozó bevezetésével a társaság ügyfelei jelentôs hányadának igényeit teljesíti.
Nagy Zsolt miniszter kijelentette, az adatbázison még dolgoznak, hogy minél pontosabb tájékoztatást biztosítsanak az érdeklôdôknek. Hozzátette: a 932-es szám naponta 7-22 óra között hívható, a hívás díja Romtelecom- hálózatban 0,15 euró. A fenti szám külföldrôl is hívható, az ország irányítószámának tárcsázásával természetesen. A miniszter szerint a Romtelecom elôfizetôinek, mintegy 4 millió személynek a 7 százaléka venné igénybe a magyar tudakozót, ahol 7 alkalmazott szolgáltatja az adatokat, és a hívások 95 százalékára 20 másodpercnél rövidebb idôn belül válaszolnak. A Népújság kérdésére, hogy a jövôben várható-e a Romtelecom más speciális tudakozói esetében (921, 935 stb.) is a magyar változat bevezetése, Nagy Zsolt kijelentette: a lehetôségek függvényében megpróbálják, de egyelôre örülnek annak, hogy a 932-es magyar nyelvû tudakozó beindult.
Akár nevetni is lehet rajta, de érdemes végiggondolni Borbély László javaslatát, mely szerint az RMDSZ egyedül is képes lenne elkormányozni Romániát. Nyilván nem szakmailag vonható kétségbe a magyar közösség képessége a kormányzásra, a féléves terminus azonban, amelyet a jelenlegi megbízott középítkezési miniszter említ felvetésében, egy olyan rövid idôszakra vonatkozó merész fogadás, amely még a javaslat képtelensége ellenére is igen komoly vállalásnak tûnik.
Valami olyasmirôl van itt szó, mint amikor elôször állított az RMDSZ Frunda György személyében államelnök-jelöltet. A magyar jelölt megjelenése akkor hatalmas vitákat kavart, nacionalista kirohanásokat eredményezett, ám miközben a romániai magyarság körében minden egyes választópolgár tisztában volt azzal, hogy Frundából soha nem lehet Románia elnöke, a jelölt és stábja igenis komolyan gondolta a kampányt. Maga Frunda György mondta: úgy készültek, hogy ténylegesen képesek lettek volna átvenni a hivatalt.
Azóta sok víz lefolyt a Maroson, no meg a Dâmbovitán is, s ma már senki nem ijed meg a magyar jelölttôl, sôt a magyar miniszterelnök-helyettes sem okoz pánikot. Az RMDSZ, vagy mondjuk inkább úgy, hogy a romániai magyar közösség képviselôi mindeddig példátlan "szélességben" vesznek részt a kormányzásban, de ami ennél is fontosabb, a magyar kormányhivatalnokok általában a legmegbízhatóbbnak számítanak a maguk helyén.
Éppen ez a felismerés indította - a koalíciós viták és súrlódások csúcsán - Borbély Lászlót javaslata megtételére: ha már a gyakorlat azt mutatja, hogy az egységes politikai kézben összefutó hatalom sokkal hatékonyabb, s Romániában a koalíciós megoldások most már többedszerre látszanak csôdöt mondani, engedjék egy fél évig az RMDSZ-t egyedül kormányozni!
Persze, az is mondható errôl, hogy a miniszter semmit sem kockáztat, hisz tökéletesen tisztában van azzal, hogy nincs gyakorlati esély javaslata elfogadására. A felvetés komolysága azonban éppen abban rejlik, hogy rávilágít Románia és a magyar kisebbség viszonyának egyik paradoxonára. Eddigi tevékenységével, s a kisebbségi státusból fakadóan lényegesebben szélesebb látókörével, szakmai szempontból talán a magyar kisebbség képviselôi lennének képesek a leghatékonyabban kormányozni Romániát az európai integráció elôtti, állítható legkényesebb idôszakban. Ugyancsak mellettük szól, hogy a dolgok természetébôl fakadóan a legkevésbé érdekeltek a különbözô háttérbeli sötét érdekcsoportokban, ami lehetôvé tenné, hogy a leghatékonyabban lépjenek fel az intézményesített korrupció és bûnözés ellen.
Ugyanakkor mindenki tisztában van azzal, hogy ez nem fog bekövetkezni, hisz még nem találták ki a világon azt az államot (nem csak Románia esetében van így), amely saját jószántából adná egy kisebbség kezébe a kormányrudat. A javaslatba foglalt jelzés azonban érvényes marad!
(MTI) Csak elégségest kapott a közvéleménytôl a kormány. A magát nemzeti vélemény- és marketing-kutató intézetnek (INSOMAR) nevezô bukaresti cég július 22. és 25. között végzett felmérésének adatai szerint a megkérdezettek az egytôl tízig terjedô skálán csak 5,31-es "osztályzatot" adtak a koalíciós kormánynak. Miközben a válaszadók 60 százaléka jónak/nagyon jónak ítélte Traian Basescu államfô tevékenységét, Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök munkájának elégedettségi mutatója csak 38 százalék volt. Ennek ellenére a megkérdezettek mintegy fele ma is a kormányfôt adó Nemzeti Liberális Pártból (PNL) és az államfôt adó Demokrata Pártból (PD) álló, a Tariceanu-kabinet zömét kiállító Igazság és Igazságosság (Alianta D.A.) nevû szövetségnek adná a voksát.
Az "osztályzatokra" és a közöttük felfedezhetô sajátos összefüggésekre és ellentmondásokra következtetni lehet abból is, amit például az Adevarul hétfôi számában az elsô oldal fô anyagaként tálal a következô címmel: "Markó Béla azt mondja, hogy az Alianta megismétli a Demokrata Konvenció hibáit" (ez utóbbi pártkoalíció 1996-2000-ben kormányozta Romániát).
Az Adevarul beszámolt Markó Béla RMDSZ-elnök szombati marosvásárhelyi sajtóértekezletérôl. A politikus által a kormány munkájáról és a kormánykoalíción belüli állapotokról mondottakból a független politikai napilap Markónak azokat a kijelentéseit idézte, amelyek szerint "túl sok az elhamarkodott gesztus és nyilatkozat" a kormány tagjait adó pártok részérôl. Ezek a politikai alakulatok - mutatott rá Markó - ahelyett, hogy asztalhoz ülnének és egyeztetés útján oldanák meg a felmerült problémákat és nézeteltéréseket, a sajtóban üzengetnek egymásnak. Mert nem értik, hogyan mûködik, miként kell mûködnie egy koalíciónak. Markó kifejtette: az RMDSZ, amely maga is egyfajta koalíció, gazdag tapasztalatokkal rendelkezik e téren. Nem ártana tehát, ha a koalíciós társak jobban odafigyelnének arra, amit az RMDSZ mond. Mert egy koalícióban szükség van a kompromisszumkészségre - magyarázta a kormány magyar miniszterelnök-helyettese, aki szerint - mint az Adevarulban olvasható - "ahelyett, hogy minden héten az elôrehozott választásokkal hozakodnánk elô, sokkal jobban tennénk, ha dolgoznánk".
Calin Popescu Tariceanu kormányfô, az NLP elnöke vasárnap, Maracineni-ben kijelentette, a Nemzeti Liberális Pártban nincs válság, és a párt Állandó Delegációja döntésének helyes értelmezése arra enged következtetni, hogy minden spekuláció alaptalan. "Az NLP-ben nincs válság. Az Állandó Delegáció egyértelmûen szavazott, ha ezt heleysen értelmezzük, láthatjuk, hogy ezek a spekulációk alaptalanok" - szögezte le Tariceanu. A miniszterelnök nem kívánta kommentálni Ionut Popescu pénzügyminiszter (NLP) gesztusát, aki elutasította a mezôgazdasági szubvenciókról szóló jogszabály aláírását.
Tariceanu viszont leszögezte, hogy a romániai mezôgazdaság továbbra is támogatásban részesül, mind az állam, mind pedig az EU részérôl.
Ionut Popescu pénzügyminiszter a legutóbbi kormányülésen ellenezte a földmûvelôk traktorvásárlási támogatásáról szóló jogszabály elfogadását. A kormány csütörtöki ülésén elfogadta a határozatot.
Nicolae Vacarou, a szenátus elnöke hétfôn, szóvivôjén keresztül leszögezte, hogy a parlament két házelnöki tisztsége nem képezi alku tárgyát, és az SZDP-n belül sem lesz vita errôl.
Vacaroiu arra reagált, hogy Cristian Diaconescu, az SZDP szóvivôje hétfôn kijelentette: nem zárja ki annak lehetôségét, hogy a párton belül vita kezdôdjön arról, hogy a szociáldemokraták lemondjanak a képviselôház és a szenátus elnöki tisztségérôl.
"Spekulációkra adhat alkalmat az, ahogyan Diaconescu úr kifejezte magát, és hogy ezt elkerüljük, leszögezem, hogy az SZDP-n belüli megbeszélések témája az ôszi parlamenti ülésszakig kizárólag a házbizottsági képviselôk és a szakbizottságok vezetôségének kérdése lesz. A két házelnöki tisztség nem képezi alku tárgyát és nem lesz témája a párton belüli megbeszéléseknek", nyilatkozta Vacaroiu szóvivôjén keresztül.
"A parlament két házának vezetôsége, valamint a posztok elosztásában való részvételünk kapcsán azt tudom elmondani, hogy az ôszi parlamenti ülésszak kezdetéig valóban nagyon komoly megbeszéléseket tartunk a párton belül arról, hogy a következôkben milyen tisztségeket töltünk majd be", nyilatkozta Diaconescu hétfôn, arra a kérdésre válaszolva, hogy az SZDP jelenleg számításba veszi-e, hogy lemond a két házelnöki tisztségrôl, hogy ennek fejében más fontos parlamenti tisztségekhez jusson.
(Mediafax)
Az ankarai kormányzat teljesítette azt a feltételt, amelyet az Európai Unió megkövetelt tôle a török EU-csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez: aláírta azt az egyezményt, amely az EU 10 új tagállamára (köztük Magyarországra, s ami az ügy szempontjából még fontosabb, Ciprusra) kiterjesztette az 1996 óta érvényben lévô EU-török vámunió érvényét.
Az errôl szóló dokumentumot Brüsszelben írta alá Törökország és a soros EU-elnök Nagy- Britannia nagykövete. Az ankarai vezetés azonban rögtön külön közleményben szögezte le, hogy a vámunió kiterjesztése nem jelenti a Ciprusi Köztársaság török elismerését. Ez jogilag igaz, a gyakorlatban viszont - vélte az EU-bizottság egyik szóvivôje - mégis jelentôs elôrelépésrôl van szó, arról, hogy az ankarai vezetés hivatalosan is belátja: az EU 25 tagállamból, közöttük a Ciprusi Köztársaságból áll. Mint hozzátette: ezzel az aláírással teljesül a török EU- csatlakozási tárgyalások októberi megkezdésének utolsó elôfeltétele is.
Bár e tekintetben még lehetnek problémák (több EU-tagállamban a közvélemény, illetve a politikusok nem örülnek a török csatlakozás kilátásának, s a külön közleményben ürügyet találhatnak a tárgyaláskezdés megkérdôjelezésére), a szakértôk többsége mégis úgy látja, hogy ezek után a tervezett idôben, október 3-án valóban megkezdôdhetnek a két fél közötti megbeszélések. Többek között azért, mert ezt a kompromisszumos megoldást, a vámunió kiterjesztését hosszas viták után az EU és Ankara közösen találta ki tavaly decemberben az elismerés kérdésének elodázására. S azért is, mert Brüsszel már eddig is számtalanszor hangsúlyozta, hogy a tárgyalások megkezdése önmagában nem sokat jelent: a megbeszélések hosszúak lesznek, akár egy évtizedig is tarthatnak, s nincs garancia azok sikerére, azaz Törökország EU-tagságára.
(MTI/AFP) Condoleeza Rice amerikai külügyminisztert választotta ismét a világ legbefolyásosabb nôjének az amerikai Forbes magazin azon a 100-as listán, amelyen a médiaismertség, illetve a gazdasági hatalom számít a legfontosabb fokmérônek.
A közölt névsorban a State Department 50 éves vezetôjét, a korábbi amerikai nemzetbiztonsági fôtanácsadót Vu Ji (Wu Yi) kínai miniszterelnök-helyettes követi. A 67 esztendôs kínai "Vaslady", aki egyaránt ismert intelligenciájáról, büszkeségérôl és eleganciájáról, komoly szerepet játszott abban, hogy hazája csatlakozott a Kereskedelmi Világszervezethez. (WTO). A két hölgy megôrizte tavalyi pozícióját a Forbes-nál.
A 3. helyre Julija Timosenko ukrán kormányfô jött fel, kiütve ezzel Sonia Gandhit, az indiai Kongresszus Párt elnökét, aki tavaly nem vállalta el az ország miniszterelnökének tisztségét. A 4. helyezett Gloria Arroyo Fülöp-szigeteki elnök, akinek azonban a választási csalások nyomán kitört botrány miatt ugyancsak megrendült a pozíciója, és a Forbes már sugallja: alighanem hamarosan a lista megválik tôle. A lap ugyanis nem ad helyet a bukott királynôknek. Így került ki például Megawati Sukarnoputri a választásokon vesztes volt indonéz elnök.
Az elsô 20-ban a továbbiakban szinte csak amerikai üzletasszonyok találhatók. Üdítô kivétel Oprah Winfrey amerikai televíziós személyiség (9.), aki egy év alatt a 62. helyrôl repült elôre, és Aung San Suu Kyi Nobel- békedíjas, évek óta házi ôrizetben tartott mianmari ellenzéki vezetô (15.). A businesswomanek között viszont ott találjuk Melinda Gates-et, a Gates- alapítvány társelnökét, és Hszie Csi- huát (Xie Qihua), a kínai Shanghaj Steel elnökét.
Ugyancsak figyelemre méltó, hogy Laura Bush, az amerikai elnök felesége nemcsak a Top Tenbôl esett ki, hiába vállalt oroszlánrészt férje újraválasztási kampányában, hanem egészen a 46. helyig zuhant. A First Lady elôde, Hillary Clinton is megelôzi ôt a 40. helyével, amelyet J. K. Rowlinggal, a Harry Potter-könyvek szerzôjével oszt meg. Meg kellett elégedni a 75. helyezéssel II. Erzsébet királynônek is. Christie Hefner, a Playboy- birodalom vezetôje, Hugh Hefner lánya viszont egyelôre csak a 90. helyig jutott.
Azért a folyamatos zûrzavarra programozott magyar-magyar politikában sem kell feltétlenül feladnunk a józan gondolkodás bevett módszereit. Egyszerûen szólva, például azt, hogy egyszer megnézzük, mi van, aztán, hogy mit kezdhetünk vele.
Most éppen annak kapcsán mondom ezt, hogy a Gyurcsány-kormány "szokatlan" mûveletsorba fogva próbál valamire jutni a határon túli magyarok hosszú ideje vajúdó állampolgársága ügyében. Ez nyilvánvalóan azoknak szokatlan, akik korábban a MÁÉRT-okon meg egyéb fórumokon - vendéglôben képzelve magukat - a legkülönbözôbb kívánságlistákkal álltak elô, amivel aztán egy kormányzat vagy kezdhetett valamit, vagy nem. Ha nem, az volt a jobb, bár ez eléggé világosan látszott, hogy kormányszínezet-függô. Megfelelô pártos hátszéllel ugyanis tovább lehetett rutinosan fanyalogni, siránkozni a magyarság sanyarú sorsa fölött.
A szokatlant, talán már érthetô, csupán a hangsúly kedvéért láttam el idézôjellel. A magyar kormány valójában valamely kérdés megoldásának, megoldási kísérletének normális menetrendjét próbálja alkalmazni. Azaz, mielôtt valamit is tenne, pontosan fel kívánja mérni a helyzetet. Jelesül, az állampolgárság, a különleges státusz stb. dolgában tudni akarja, hogy milyen járható utak, alternatívák kínálkoznak az érdemi megoldásra. Akár a józan autós, aki mielôtt útra kelne, veszi a térképet, s betájolja, milyen útvonalak célszerûek, hogy A ponttól biztonságosan B pontba juthasson .
Erre a "szokatlanra" mi történik? A szokásos. Újabb lendületet vesz a magyarországi folyamatos választási kampány. Az erdélyi, fel- és délvidéki segédcsapatok bevetésével. Emezek a már sokszor begyakorolt siránkozásba fognak, hogy hát ôket, mármint a határon túli magyarság szószólóinak látszó politikusokat, kihagyták a meghívottak sorából, s a fejük felett folytatnak eszmecserét. Ha nem tudnám, hogy az effajta egyfelôl-másfelôl reakció - megfejelve a dunás kiegyensúlyozott manipulációval - csupán betanult szerepjátszás, azt gondolhatnám, egyeseknek megártott a kánikula. Komolyan meg, akár az a kérdés is felmerülhet bennem, hogy szóban forgók tényleg érdekeltek a használható megoldások felkutatásában, vagy csak a választási kampányban? Ne legyen szokatlan a felvetés, hiszen már eljátszották velünk a népszavazási jelenetben. A magyarországi választási kampányba illesztve lelkes propagandát folytattak az IGEN mellett, miközben NEM-et gondoltak. Jól tudták ugyanis, hogy az IGEN kötelezvényként végrehajthatatlan, legyen szocialista, fideszes vagy akármilyen kormánya Magyarországnak. Aztán, amint elverték a port a NEM-eseken a választási kampány év végi epizódjában, képmutatóan a Magyarok Világszövetségére és Patrubány Miklósra vetik az ügy egész ódiumát. Több mint ízléstelen. A magyarországi választási kampányban ízléstelenkedjenek kedvükre, itt "külhonban" azonban elvárhatjuk, hogy a magyarság legitim vagy annak látszó vezetôi a tényleges megoldásokban legyenek érdekeltek, s ne a vazallusi szerepekben.
A magyar kormány a nemzetközi szakértôk meghallgatásával a "helyzet" alternatíváit próbálja feltárni. A korábbiaktól eltérôen reális esélyt teremtve arra, hogy tényleges megoldás születhessen, európai uniós utólagos normakontrollok, velenceibizottságosdik nélkül. Tehát fölös kitérôk nélkül. Bár - ha belegondolunk, nem mellékes szempont - az anyaországi pártos meg a határon túliak szokásos belharcaiba merülô propaganda a zavarosban érezheti elemében magát. A határok fölötti pekuniáris vagy hatalmi pozícióhar-cok éppen aktuális céljainak szentelve idejét, az éppen támogatott irányzatnak szervírozva "érveket" és "ellen-érveket". Szajkózva egyben a politikusok árnyalatokban nem túl gazdag alkalmi üzeneteit. A népszédítés kelléktára kimeríthetetlen. S mintegy mellékesen, élénkítve a mindenre kapható szomszédsági nacionalizmusokat.
Mindez ahelyett, hogy a magyar-magyar viszonyban esélyt adnának a reális konszenzuskeresésnek, ahol a normális nem tûnik szembeszökôen szokatlannak. Ez persze nem megy a szándékok ôszintesége nélkül. A kérdés kulcsa ugyanis, hogy ki lehet-e emelni a magyarországi választási kampány tematikájából a határon túli magyarokkal kapcsolatos ügyeket? Aligha, hiszen - kinek tetszik, kinek nem -, ha például a mostani nemzetközi konzultáció nyomán sikerül használható megoldásokra találni, az a Gyurcsány-kormány számára komoly fegyvertény lehet a választási kampányban. Hacsak - s ebben azért reménykedem -, kellô önmegtartóztatással maguk ki nem iktatják a választóiknak feltálalandó kampánymenübôl. Ezzel, a nemzet ügyei iránti felelôsség jegyében, a Fideszt is arra késztethetnék, hogy inkább besegítsen, mintsem gátolja a reális megoldások felkutatását. Ez egyébként olyannyira érdekük, hogy esetleg hatalomra jutva elkerülhetik a korábbi kényelmetlenségeket. Például azt, hogy újra kiderül, olyasmire biztattak, amit kormányra kerülve képtelenek végrehajtani. A nemzeti konszenzus - mármint, hogy vannak kampányok és kormányok fölötti ügyek - jól jönne a határon túli magyar szervezeteknek is, hiszen megkímélné ôket a szüntelen - sokszor zavaróan szervilis - alkalmazkodás, a szerepjátszá-sok, pálfordulások kényszerétôl. Mennyivel tisztább lenne körülöttünk a levegô! Tiszta levegôben pedig messzebbre lát az ember.
Mérföldkövet jelenthet a hazai magyarság életében a XI. Bálványosi Nyári Szabadegyetem, ti. itt megindult egy olyan folyamat, amely eredményesebbé teheti az érdekképviseletünket, politizálásunkat. Elsôsorban azért, mert végre egy asztalhoz ült Tôkés László és Markó Béla, másodsorban új korszak kezdôdhet a magyar-magyar kapcsolatokban, végül pedig ez a rendezvénysorozat nem jelentéktelenedett el, és továbbra is a párbeszéd rangos fóruma lehet.
Kétségtelen, hogy a legnagyobb eredmény az, hogy az erdélyi magyarság két meghatározó személyisége együtt próbál cselekedni, a jelenlegi nem éppen ideális helyzet megváltoztatásáért. Nem az én tisztem tanácsokat osztogatni, de véleményem nekem is van: itt most mindenkinek lépnie kell a másik irányába! Tôkés Lászlónak és a köréje csoportosult vezetôknek mérsékeltebbekké kell válniuk, az RMDSZ vezetésének pedig több radikalizmust kell vállalniuk. A kis lépéseket meg kell nyújtani, mert a magyarság egy részének nincs türelme kivárni a dolgok jobbra fordulását, ha az eredmények ilyen lassan jönnek. Elmegy vagy elfásul, belesimul a tájba. Az világos, hogy a másfél milliós közösség nem bír meg két vagy több politikai képviseletet. Az is elôre látható, hogy a jelenlegi RMDSZ egyre fogyatkozó szavazótábora (négyévente átlag százezerrel!) nem lesz képes a parlamentben tartani a szövetséget. Valamit tehát tenni kell, Markó Béla tett erre utalást Tusnádon: reformra van szükség. Átfogó, megújulást garantáló változásra, mondom én.
A másik jelzés, hogy fordulat állhat be a magyar-magyar viszonyban, normalizálódni látszik az RMDSZ és Fidesz viszonya, az erdélyi magyarság nagy részének ôszinte örömére. A Markó-Tôkés találkozó létrejöttében vitathatatlan Orbán Viktor szerepe, békítô akciója világosan rácáfol az Orbán-fóbiában szenvedôk azon vádjára, miszerint ô és pártja megosztja a hazai magyarságot. Tusnádi szereplése tiszta beszéd volt, világos elképzelésekkel, határozott véleményekkel, segítô szándékkal tele. Mely segítô szándéknak tanúbizonyságát adta miniszterelnöksége idején: lásd Sapientia, magyar igazolvány stb. Hogy a volt kommunista vezérekre való utalás s a jelenlegi baloldali vezetôk - és nem úgy általában a baloldali emberek - bírálata kissé erôs volt, azt megengedem, de az vesse Orbán Viktorra az elsô követ, aki szó nélkül eltûrné azt a rágalomhadjáratot és mocskolódást, amelyben neki az utóbbi években része volt. Lendvai Ildikó frakcióvezetô asszonynak pedig nem háborognia kellene, hanem vezetôtársaival együtt magába szállnia és mélyen elgondolkodni azon például, hogy miket mondtak rólunk, határon túliakról, a nemzet egyharmadáról ezelôtt bô fél esztendôvel, mi mindent mondtak a szocialisták Orbánra és a Fideszre, no meg egy szimpátia- tüntetés sem ártana a Moszkva téren a Magyarországon rabszolgamunkára fogott erdélyiek érdekében.
"Tusványos" pedig legyen továbbra is a magyar- román és magyar-magyar párbeszéd színhelye, ahol félre lehet tenni a sértôdést, sértettséget és haragot. Jövôre talán egy olyan párbeszédnek is tanúi lehetünk, amelyen erdélyi magyarok tárgyalnak erdélyi magyarokkal. Mindannyiunk érdekében!
A Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége az V. MISZSZ-tábort augusztus 4-7. között Szovátán, a Teleki Oktatási Központban szervezi - olvasható a MISZSZ Sajtószolgálat közleményében.
A MISZSZ-tábor a szervezet egyik legfontosabb rendezvénye, immár hagyománnyá nemesült az erdélyi nyári ifjúsági rendezvények palettáján. Célja, hogy a MISZSZ ernyôje alá tartozó tagszervezetek vezetôi és képviselôi számára megfelelô keretet nyújtson az együttmûködésre, és az ifjúsági tábor kínálta lehetôségeket kihasználva - egymás személyes megismerése által - hozzájáruljon a kapcsolatok szorosabbá tételéhez, a MISZSZ-en belüli vidám közérzet, az összetartozás és együttgondolkodás elôsegítéséhez.
A tábor keretében a MISZSZ idei második országos választmányi ülésére is sor kerül.
Az V. alkalomhoz új helyszín, színesebb program és az elmaradhatatlan szórakozás is társul majd. Elôtérbe helyezték a csoportos tevékenységeket, "interaktív és alkotó jellegû" tábortervet képzeltek el, ahol a szabadidôs tevékenységek vannak túlsúlyban, de a MISZSZ 15. születésnapi ünneplése mellett lesz komolyabb rész is.
Augusztus 1-jei dátummal leváltották tisztségébôl Reghina Farcast, a Megyei Munkaerô-foglalkoztatási és -átképzési Ügynökség (AJOFM) igazgatóját. Az országos ügynökség fegyelmi kihágás miatt rendelte el az intézményvezetô leváltását. Reghina Farcas panasszal fordult mind a prefektushoz, mind a Pro Európa Liga emberjogvédelmi szakosztályához, mivel visszaélésnek tartja az ellene foganatosított szankciót.
A Reghina Farcas leváltását tartalmazó 400-as, július 29-én iktatott rendeletben az Országos Munkaerô-foglalkoztatási és -átképzési Ügynökség részletesen leírja az igazgató kihágásait. A gazdasági és adminisztratív jellegû fegyelmi kihágások mellett a sajtóban megjelent cikkekre hivatkozik az ügynökség a leváltási rendeletben, pontosan azt róva fel Reghina Farcasnak, hogy nyilvánosságra hozta Silviu Biannal, az ügynökség elnökével folytatott telefonbeszélgetése tartalmát, amivel "ártott az intézmény hírnevének". A rendeletben hivatkozás történik arra a jogszabályra, amely kötelezi a köztisztviselôket, hogy lojálisak legyenek ahhoz a közintézményhez, amely keretében tevékenykednek és ne cselekedjenek olyat, amivel árthatnak a szóban forgó intézmény hírnevének. A fegyelmi kihágást vizsgáló bizottság azt is megállapította, hogy Reghina Farcas a meghallgatások ideje alatt visszafogottan viselkedett, és nem adott pontos válaszokat a feltett kérdésekre.
A leváltására vonatkozó rendeletet pénteken vette kézhez Reghina Farcas, aki információink szerint betegszabadságot vett ki. Megkeresésünkre elmondta: visszaélésnek tartja leváltását, ami mögött politikai indíttatás van. A történtekrôl értesítette mind a prefektust, mind a Pro Európa Ligát, és hamarosan a bírósághoz fordul. Úgy vélte, a sajtónak ki kell állnia ügye mellett, mivel éppen a sajtóval szembeni "transzparencia" miatt váltották le tisztségébôl.
Sajtóhírek szerint Reghina Farcas tisztségére a Demokrata Párt szeretne jelöltet állítani Luminita Core személyében, aki néhány évvel korábban az ügynökség keretében dolgozott.
A nemzetközi szakértôl véleménye
Nem adható korlátozott vagy szûkített tartalmú állampolgárság az Európai Unióban, s az állampolgárság megadása nem lehet etnikai alapú - hangsúlyozta az MTI-nek hétfôn Avarkeszi Dezsô magyar kormánymegbízott, aki egy hét végi nemzetközi szakértôi konferencia fôbb megállapításait összegezte.
"A külföldi szakértôk teljesen egybehangzóan (azt) mondták (...), az európai emberi jogi egyezményekre hivatkozva, hogy ma már új megoldásként nem fogadható az el, hogy valaki úgy kapjon állampolgárságot, hogy ezzel ne kapja meg a jogosultságok egészét" - mondta Az állampolgárság formái és a szabad utazáshoz való jog Európában címû konferencián elhangzottakat felidézve a kormánymegbízott.
Tehát vagy teljes jogú állampolgárság, vagy semmilyen - szögezte le. A kormánymegbízott utalt az Egyesült Királyság példájára, ahol ugyan hatféle állampolgárság is létezik, de - mint mondta -, ott más volt a történelmi helyzet. E megoldást a gyarmatbirodalom feloszlása indokolta, de itt sem alkalmaztak etnikai különbségtételt - tette hozzá.
Reménykedtünk abban, hogy találunk olyan megoldást, amiben valamiféle korlátozott állampolgárságot mégis meg tudunk fogalmazni, ami nem jár a magyar és az Európai Unió szociális ellátórendszerének a túlzott megterhelésével, de az utazás szabadságát elôsegíti. Ez sajnos nem sikerült, ezért más utakat kell keresni - mondta.
A kormány továbbra sem gondolkodik abban, hogy magyarországi letelepedés nélkül állampolgárságot biztosítson a határon túli magyaroknak - erôsítette meg korábbi közlését. Avarkeszi Dezsô szerint a munkát tehát "más irányban" kell folytatni: alkotmánymódosításra, a határon túli magyarok státuszának megfogalmazására van szükség.
Elmondta: a konferencia másik fontos témája a határon túli magyarok európai utazása volt.
Közlése szerint egy olyan, magyarországi tartózkodási engedélyt tartalmazó igazolvány kiadásában gondolkodnak, ami az Európai Unió országaiba vízum nélkül is korlátozott beutazást biztosítana. Ez - mint mondta - az Európai Unióban teljesen elfogadott intézmény: tartózkodási engedélyt adnak ki, amely a saját országon belüli tartózkodáson túl korlátozott beutazást és tartózkodást tesz lehetôvé a tagállamokban.
A napokon át tartó 30 Celsius fok feletti hômérséklet sok kellemes és kellemetlen percet okozott a lakosságnak. Marosvásárhelyen a fürdôhelyek, teraszok zsúfolásig benépesedtek, nappal és este, sôt éjszaka is többfelé. A szinte elviselhetetlen rekkenôség azonban megviselte az embereket. A sürgôsségi szolgálatok statisztikái szerint a hét végén megsokszorozódtak a hívások. A magas vérnyomás okozta rosszullét miatt sokan kérték a sürgôsségi szolgálatok segítségét.
Ájulásos tünetekkel 15, napszúrással 4 személyt ápoltak. A nem megfelelôen tárolt élelmiszerek okozta ételmérgezés miatt a hét végén több mint 20 személy szorult sürgôsségi ellátásra.
Az esôs idôszak után bekövetkezô kánikulai napokban elszaporodott rovarok, továbbá amiatt, hogy sokan a szabadban töltötték ezeket a napokat, a rovarcsípések, az allergiás tünetek is sokaknak okoztak gondot.
Úgy tûnik, hogy nem mindenki tartotta be a figyelmeztetést, miszerint az érzékenyebbek kerüljék a szabadban való tartózkodást a déli órákban, igyanak sok folyadékot és jól gondolják meg, hol, mit fogyasztanak.
Érdeklôdésünkre több munkahelyen is megerôsítették, hogy a munkaadók betartják a kánikulai napokra vonatkozó elôírásokat.
Bár a meteorológusok szerint enyhül a kánikula, az elôvigyázatosságról a következô napokban sem tanácsos megfeledkezni.
Pop Délia Erzsébet -
Magyari Imola Andrea
Augusztus elsejei átadásban állapodott meg a repülôteret patronáló megyei tanács elnöke, Lokodi Edit, illetve a repülôtér igazgatója, Stefan Runcan, ami a nemzetközi utasforgalmi terminált illeti a vidrátszegi légikikötôben. Ennek a határidônek kívánt megfelelni a reptér igazgatója, amikor augusztus elsejére hívta meg a sajtót és a helyi hivatalosságokat: tekintsék meg a már péntek óta gyakorlatban is mûködô rendszert.
Miután Runcan röviden ismertette a létesítményt és végigvezette a vendégeket az épület funkcionális részlegein, azt is elmondta, hogy a gyakorlatban már mûködô terminál hivatalos szalagavatójára egy sokkal nagyobb lélegzetû esemény alkalmával kerítenek majd sort, amelyen a remények szerint magas rangú személyiségek is részt vesznek majd.
Újságírói kérdésre, mely szerint immár lezártnak tekinthetô-e a konfliktus a tanácselnök és az igazgató között, Stefan Runcan nem tudott válaszolni, ám hogy mégsincs minden rendben, jelzi, hogy Lokodi Edit nem jelent meg a helyszínen. Ilyen körülmények között a megyei tanácstag Szalkay Józsefnek szegezték a kérdést, aki azonban csak annyit tudott mondani, hogy az augusztus 4-i tanácsülés napirendjén nem szerepel a repülôtér problematikája.
A Szekeres Gerô mûépítész vezette Arhing Kft. által tervezett korszerû épület minden tekintetben megfelel az elvárásoknak, az utasfluxussal kapcsolatos esetleges apró javításokra, a mûködés alatt felmerülô kisebb gondok kijavítására menet közben kerülhet sor.
A Runcan által bemutatott ismertetô anyag szerint a megyei tanács és a marosvásárhelyi városi tanács által biztosított összegekbôl hat év alatt épült fel a terminál, négyzetméterenként 420 euróból, ami az igazgató szerint lényegesen olcsóbb, mint a mûszaki katalógusban szereplô 800 eurós átlagár, vagy mint más romániai repülôterek termináljainak négyzetméterenkénti építési költsége. A tervezett terminál 120 személyt képes fogadni óránként, illetve 220-at indítani egy óra alatt, emellett 60 utas óránkénti tranzitálására is lehetôség nyílik. Ezek azonban nyilván elméleti számok, az év elsô hat hónapjában a repülôtéren nemzetközi forgalomban 4169 utas fordult meg, ami 218%-os növekedés az elôzô év hasonló idôszakához képest. A remények szerint a forgalom a közeljövôben tovább nô, különösen a Malév Marosvásárhely-Budapest tervezett járatának beindítása után.
A második Seprôdi János kórusfesztivál július 30-án indult Nyárád-szeredában, a nôi kari találkozóval. Gyergyószentmiklós, a vajdasági Királyhalma, a magyarországi Szabás, a felvidéki Fülek, a baróti nôi kar és a Ferencz Csaba vezette nyárádszeredai nôi kar lépett fel. Augusztus 6-án, szombaton Gyergyószentmiklós ad otthont a férfikari találkozónak, a kultúrházba várják 11 órára a törökbálinti, siófoki, pécsi, keresztvári, székelyudvarhelyi, szentivánlabor-falvi dalosok mellett a svédországi Hortlax manskör tagjait is a gyergyóiak, akiket Ambrus Éva tanárnô és szervezô vezet. Ugyancsak augusztus 6- án tartják a kamarakórusok találkozóját 10 órától Gernye-szegen, a református templomban. Szervezô: Csíki Ágnes, a marosvásárhelyi Bernády kamarakórus vezetôje, meghívottaik pedig a tatabányai, nagykállói, nagykaposi, tatai, dunaújvárosi, csomafalvi kamarakórusok. Augusztus 7-én, vasárnap a székelyudvarhelyiek szervezik a vegyes kari találkozót 15 órától, a mûvelôdési házban. Itt látják vendégül a nagykaposi, tatabányai, tatai, törökbálinti, recski, udvarfalvi, a marosvásárhelyi Psalmus énekeseit a helyi vegyes karok, az Alla Breve, a Balázs Ferenc vegyes kar és a Székely Dalegylet énekesei. Szervezô Biró Edit. Szintén vasárnap, 7-én lesz a népdalköri találkozó, mégpedig Erdôcsinádon. Nem kevesebb, mint 17 dalkör jelentkezett. Egy részük a református templomban, egy részük a kultúrházban lép fel. Szervezôk: Nagy Ferenc, Nyilas Szabolcs, házigazda Lukácsi Szilamér lelkész. Mezôtúr, Egyházashetye, Kishuta, Tiszaszentimre, Szatymaz, Pálháza, Sátoraljaújhely, Mikóháza, Csóka, Nagy-tárkány, Bodrogszerdahely, Király- helmec, Nagyida, Völgyifalu - magyarországi, vajdasági és felvidéki - dalosai mellett ott lesznek a csomafalviak, az aranyosegerbegyiek is.
Rekordhômérsékleteket ért el a hét végén a hômérôk higanyszála. A betonrengetegben élô emberek szaladtak, amerre csak hûsölési lehetôséget reméltek. A Víkendtelep zsúfolásig telt.
Tisztaság van, a méregzöld gyep, tiszta vizû medencék felhôtlen kikapcsolódást ígérnek. A kisgyerekes családok a bébi- és gyerekmedence köré telepednek. Délre már tenyérnyi hely sem marad a napernyôk, a "gombák" és a sûrû lombú fák alatt. A csöppségeket pedig a medencékbôl lehetetlen kicsábítani. Hangos csoport érkezése vonja magára a figyelmet. Poros, koszos ruhákba öltözött romák: gyerekek, felnôttek, idôsek vegyesen. Lehetnek vagy hatan. Lehámozzák magukról a rongyokat, hányaveti halomba rakják, s irány a medence. A férfi a két apróság haját sikálja, csak úgy, a tiszta vízzel. Az asszonyságok is állig merülnek, kezükkel kegyetlenül csapkodják a vizet maguk körül. Kétségtelen, az egész hetes koszt mossák le magukról. Fél órát sem idôznek a pihenôhelyen, s távoznak.
A csúszdával ellátott medencében is egymást érik gyerekek, felnôttek. A parton áruját hangosan kínáló fekete férfi jelenik meg. A medence szélén pillanatok alatt fújja fel az úszógumit, strandlabdát, különbözô játékfigurát. A páréves fiú apját rángatja a part felé, úszógumit vásárolni. Apja megpróbálja lebeszélni a fölösleges és ráfizetéses üzletrôl, s lassan-lassan visszalépkednek a medence közepébe. Potenciális vásárlóját eltávolodni látva, a piszkos lábszárú és nadrágos férfi vízbe cuppan, s utánuk gázol. Az apuka kényszeredetten fizet, a férfi portékáján túladott, s közben ingyen kimosta ruháját.
Esteledik. A Víkenden már csak néhányan lézengenek, a késô délután jövôk próbálnak fürdôzni az utolsó, immár erôtlen napsugarakban. Nagy számú roma csoport érkezik. Ruhákat le, purdékat be a medencébe. Az asszonyok kezében szappan. A fürdômedencében sikálják csillogóra magukat, apróságaikat.
Már a Félsziget keddi, nulladik napján hátizsákos csoportok özönlötték el a sátortábort, hangoltak az ötnapos jókedvre, bulira, önfeledt kikapcsolódásra. A harmadik születésnapját megélt fesztivál igen jó hangulatban fogadta résztvevôit a tavalyi pocsolyás, esôs idôbôl viszont egyenesen a verejtékfacsaró, izzasztó kánikulába csöppentünk, ahonnan csak a víkendtelepi medencék langyossá felfûtött vize jelenthette a menedéket. A marosvásárhelyiek közül is sokan választották ezt a hûsölési megoldást, így a közkedvelt üdülôtelep talán "pályafutása" legnagyobb tömegével számolhatott.
Több látogató, mégis veszteséges a fesztivál
A szervezô Sziget Management Kft. idén húszezer eurós veszteségre számított, ezzel szemben ennek duplájával zárták a harmadik Félszigetet - a tavalyi fesztivál viszont hatvanezer eurós mínuszt jelentett a rendezvény tetô alá hozóinak. Gerendai Károly, a Sziget Kulturális Szervezôiroda (amely a tavaly kapcsolódott be a fesztiválszervezésbe) vezetôjének tájékoztatását véve alapul, a rendezvény hosszú távú befektetést jelent számukra, és terveik szerint három év után kellene jövedelmezôvé válnia. Gerendai Szepessy Szabolcs fesztiváligazgatóval és László Róberttel, aki a kisprogramokért felelt a Félszigeten, közösen tartott sajtótájékoztatót a rendezvény utolsó napján, összegezve az elmúlt öt nap eseményeit, bepillantást nyújtva a következô évek terveibe is.
A harmadik Félsziget szervezettebben zajlott, jobb technikai háttérrel, infrastruktúrával rendelkezett, tágult a programkínálata, nem csupán a több mint hetven koncertet illetôen, hanem a nem zenei programok terén is. Nôtt a közönség száma, a tavalyi harmincnégyezer látogatóval szemben, a legutóbbi adatok szerint 49.000 fesztiválozót számláltak, ami nem nagy eltérés az elôre megjósolt 50.000-tôl, míg a sátortáborban 1586 lakot húztak fel. A bérleteladás az elvárásoknak megfelelôen történt, viszont a napijegyeket illetôen nagyobb keresletre számítottak. 2000-4500 napi jegy fogyott el az adott napok programkínálatának megfelelôen.
Érdemes itt maradni, rejt magában potenciált a térség - fogalmazta meg Gerendai. A helyi lakosságot jobban be szeretnék vonni a továbbiakban, és a Víkendtelepet is a fesztivál szervesebb részévé akarják tenni. A Félsziget több mint egy egyszerû fesztivál, éppen azért, mert több zenei mûfajra koncentrál a különféle kulturális, sport, politikai aktivitások mellett. Hisznek abban, hogy nemcsak Erdély, hanem Románia legnagyobb ilyen jellegû rendezvényévé nôtte ki magát. A továbbiakban két úton szeretnének erôsödni: még intenzívebb reklámkampány folytatása lenne az egyik megoldás, és a programkínálaton is bôvíteni szeretnének. A jövô évi költségvetést is annak függvényében alakítják, hogy melyik rendezvény hoz bevételt, és amelyikben jövôt látnak, arra fordítanak majd többet.
A fesztivál hiányosságain javítani kívánnak, bár a "technika újabb kihívások elé állít" - vallotta be Gerendai. A sátortáborra vonatkozóan felmerült, hogy gyenge a tusolók vízhozama, emellett sokaknak gondot jelentett az is, hogy igen távol feküdt a fesztivál fô helyszíneitôl. A mintegy háromszázötven méteres út lerövidítését csak a közelebb esô földterületek bérlésével lehetne megoldani, sôt már azon is gondolkodtak, hogy a Sörpatika mögötti mocsaras, meg nem munkált területet feltöltsék éppen a fesztivál sátorozói számára. A tavalyi két agregátorral szemben, idén négy nagy teljesítményû áramtermelô (amihez több kisebb is hozzájárult) biztosította a villanyáramot, igaz, több helyen is panaszkodtak a rövidebb áramszünetekrôl, aminek fôleg a fagylaltárusok itták meg a levét.
A Félsziget nyolc különféle programmal várta a koncertekbe belefáradt táborozókat. A tematikus sátrak szervezôi a tevékenységek sikerérôl számoltak be, igaz, a kánikula sok helyen tett keresztbe, jó néhány program elmaradt vagy éppen késôbbi idôpontra tolódott el.
A székelyek a legsportosabbak
A kánikula ellenére a sporttevékenységekre jelentkeztek a legnagyobb számban, a tavalyi kilencszáz benevezô mostanra ezer fölé emelkedett, sôt, megnôtt a benevezett sportos hölgyek száma is. Ez Bodor László programvezetô szerint a kínálat bôvítésének tudható be, huszonöt sportágban indítottak különbözô vetélkedôket a strandröplabdától (beachvoley) a stafétáig, a lányoknak az aerobikot és az igen nagy sikernek örvendô vízipólóversenyt iktatták be. Marosvásárhelyrôl jelentkeztek a legtöbben, de Sepsiszentgyörgyrôl, Csíkszeredából és Gyergyó- szentmiklósról is szép számban kipróbálták a különféle sportokat a táborlakók.
Az Outward Bound Maros-parti tevékenységei is igen széles közönséget vonzottak. A legtöbben a kajakozást választották, a Flying Foxot is kipróbálták jó néhányan. A repülô rókáról elnevezett sportág révén a folyó fölött kihúzott kötélen könnyedén átlandolhattak egyik partról a másikra, akik nem szenvedtek tériszonyban. Jákob-lajtorjáján versenyt is szerveztek, a legjobb párost díjazták.
Stílusosan, hatalmas bulik sorozatával ért véget a harmadik Félsziget Fesztivál. Az említett fesztiválzarándokok bizony töményen kapták a jót és a minôséget, hisz minden este fellépett egy vagy több neves külföldi, illetve hazai banda a színpadokon.
A szombat (kis kivétellel) a blues jegyében zajlott a víkendtelepi színpadon, hiszen a Hangover, a Mercedes Band, a Quo Vadis, majd a metál Tankcsapda után a király, a valós és élô király Deák Bill Gyula lépett a színpadra Blues Band-jével. Öreg Billy óriási bulit nyomott Marosvásárhelyen is, több generáció tombolt a küzdôtéren, a sok-sok ráadás pedig tovább fokozta a hangulatot. Játszottak régi, Hobós számokat és új dalokat egyaránt, minôségi, a szó szoros értelmében élô zene szólt. És mint mindig, ezúttal is nyilvánvalóvá vált: Billék azon kevés zenekarok közé sorolhatók, amelyekben még él a Zene iránti mély alázat, a szakma tisztelete és szeretete. Mindez pedig a nézôtérrôl is visszatükrözôdött- visszahallatszott: szinte egy teljes focipályányi jónép ünnepelte perceken keresztül a világszínvonalú magyar rhytm ’n’ blues nagy öregjét és társait.
Amint az elôzô napokon is, vasárnap délelôtt már teljesen ellepte a tömeg a Maros-partot és a strandot egyaránt. Hazakészülésnek semmi nyoma, mintha már egy éve tartana és még korántsem lenne vége a bulinak, kószálók, sörözôk, heverészôk és heherészôk egyvelege, tíz helyrôl húszféle zene áradt, aki végigsétált a parton, sorra hallhatott bluest, dzsezzt, kômetált, rock ’n’ roll-t, cigányzenét és diszkóritmusokat, délutánra pedig birtokba vette a színpadokhoz közeli sörsátrakat majd’ minden táborlakó. És bizony-bizony jól tette. Mert ki gondolta volna, hogy négy cselló akkora ôrjöngést tud kelteni a nem kicsi nézôtéren, amely még a Tankcsapda-koncertet is messze meghaladja? Pedig lôn: a méltán világsztár Apocalyptica minden bizonnyal a legnagyobb félszigeti buli érdemi szerzôje volt. Nem beavatottak számára: képzeljenek el négy fiatalembert négy csellóval a színpadon. Képzeljenek a konzervatóriumot végzett zenészekre teljes rockerszerelést - bôrnadrágot, farmermellényt, csuklóvédôket, tetoválásokat - társítsanak melléje hosszú hajat és egy dobfelszerelést, dobossal együtt. Azt azonban, ahogy négy gordonka bele tud dörrenni több ezer wattnyi hangerôvel az éjszakába, elképzelni igen nehéz, szinte lehetetlen. Metallica-feldolgozásokat és saját számokat játszottak a srácok, volt ott tánc, csápolás, csellópörgetés, torzított gordonkariffek, a fura látvány, a vágtató fények és iszonyúan jó hangzás pedig az ôrjöngés csúcsaira repítette a fáradhatatlan tömeget. A ráadásként eljátszott Chopin-feldolgozáskor pedig táborlakó tûzdobálók alakítottak ki köröket a nézôtéren, olyan volt az egész, mint egy óriási, pogány rituálé. Hátborzongatóan jó buli volt...
A finn gordonkamûvészekkel párhuzamosan a diszkókedvelôk parádézhattak a Maros színpad elôtt, ahol magyarországi DJ-k tartották mozgásban a népet. Elôttük a marosvásárhelyi Háborgató Maszkura, majd Ganxsta Zolee szórakoztatta a hip- hop és rapzenék kedvelôit.
De azok sem csalódtak, akik irodalmi rendezvényekre voltak kíváncsiak: az Irodalmi Hajó, vagyis a sörgálya melletti Apolló klubban Földes László, vagy ahogy mindenki ismeri, Hobó adta elô József Attila-estjét péntek éjjel. Noha a teltházas elôadásra unos- untalan behallatszott a szintén hatalmas tömeget vonzó Neoton Família koncert zenéje és a bároskisasszonyok sem voltak túl nagy tekintettel a mûvészet eme igen komoly ágára (az Óda közepén hullott nagy robajjal a poharastál a kagylóba), a szûk tér, Hobó sajátos stílusa és József Attila útkeresô, istenkeresô, édesanyakeresô versei keltette atmoszféra közepette bizony megszületett az oly sokszor hiányolt katarzis.
Sajnos ugyancsak Hobóhoz köthetô a fesztivál egyik igen kellemetlen és megalázó esete is, hiszen a Hobo Blues Band koncertje után a banda hangszereit a szervezôk egyszerûen leszedték, ôket pedig lezavarták a színpadról, egyetlenegy ráadást sem engedélyezve, ráadásul a koncert eleje is csúszott. A közönség és elôadó felháborodása méltán volt jogos, hiszen ezt megcsinálni, ráadásul a magyar blues egyik legismertebb és legjobb elôadójával a legenyhébb kifejezéssel élve is szôrös pofátlanság, amelyre nem mentség sem az idôhiány, sem a Hobó után fellépô Iris, amelyre mellesleg maroknyi ember volt kíváncsi. És arra is kíváncsiak vagyunk, hogy megtalálja-e a rendôrség azt a három surmót, akik az egyik fesztivállátogatót szerda éjjel a töltésen kirabolták.
Mindezeken túl azonban jól sikerült fesztiválon mulathattunk majd’ egy héten át, ahol sem fellépôbôl, sem minôségbôl, sem választékból nem volt hiány. Ha így folytatja a szervezô csapat, ha nem hagyja rendezvényét elkommerszesedni, ha a legközelebbi bulisorozat is minden réteg és generáció igényeit kielégíti, akkor a jövô évi Félsziget már közép- európai mércével mérve is jelentôs eseménnyé növi ki magát. Hiszen a hatalmas és sokszínû tömeg, a nem lankadó jó hangulat mindeddig ôket igazolta. A város minden bizonnyal mindenkit nagy szeretettel visszavár.
A Helyi Közszállítási Rt. és Siletina Impex Kft. Társulás a marosvásárhelyiek elnézését kéri a jelentkezô kellemetlenségek miatt, amit a 27 Stayer és Setra márkájú autóbuszok forgalomból való kivonása okozott augusztus 1-jétôl, ennek oka a lízingszámuk lejárta.
Emlékeztetünk, hogy a fennálló helyzet nem tôlünk függ, hanem az ír lízingcég eltûnésével magyarázható, emiatt a vámtevékenységeket nem lehetett lebonyolítani, így az autóbuszok nem jegyezhetôk be.
Mindaddig, míg törvényes megoldást találunk ezen szállítási eszközök bejegyzésére, a társulás útvonalain maxitaxik és minibuszok pótolják a hiányt.
Jó hír, hogy a Helyi Közszállítási Rt. és Siletina Impex Kft. Társulás öt MAZ márkájú, Fehéroroszországban gyártott autóbuszt vásárolt saját költségén, és a napokban forgalomba helyezik ôket. Ezekben 27 ülô- és 71 állóhely van, megfelelnek az európai követelményeknek, és a mozgássérült személyek felszállását is biztosítják. Ezek az autóbuszok a 4-es és 18-as vonalakon kerülnek forgalomba. Emlékeztetünk végezetül, hogy a marosvásárhelyi közszállítás helyzete lényegesen javul. A következô idôszakban a Helyi Közszállítási Rt. árverést szervez újabb autóbuszok vásárlására a helyi költségvetés támogatásával.
A vezetôség
Leváltott rendôrôrsvezetôk
Két rendôrôrsvezetôt menesztettek a július 20-27-e között tartott ellenôrzések során észlelt kihágások nyomán. A Megyei Rendôr- felügyelôség sajtóirodájának tájékoztatása szerint a munkahelyi hiányosságok miatt függesztették fel tisztségébôl Rusu Marius vezetô rendôrügynök-helyettest, az oláhkocsárdi rendôrôrs vezetôjét, Olari Ioan vezetô rendôrügynök-helyettest, a marosmagyarói rendôrôrs vezetôjét, míg Ghidiu Ioan vezetô rendôrügynök-helyettest, a magyarói rendôrôrs helyettes vezetôjét írásos megrovásban részesítették.
Kábítószert fogyasztottak
Kilenctagú, 19 és 21 év közötti fiatalokból álló csoport viselkedésével hívta fel magára a Félsziget fesztiválon a Megyei Rendôr-felügyelôség Kábítószer- elleni Osztálya rendôreinek figyelmét. A motozás során az egyik bukaresti fiatal hátizsákjában hat kábítószeres cigarettát tartalmazó dobozt találtak.
A vizsgálatok során arra is fény derült, hogy a cigaretták cannabisból készültek, s azokat Bukarestben vásárolták 700.000 lejért. A fiatalokat toxikológiai vizsgálatnak vetették alá, s kiderült, mindannyian kábítószert fogyasztottak. A 9 bukarestit a vásárhelyi elmegyógyászati klinikára elvonókúrára utalták be. Azon fiatal ellen, akinek hátizsákjában a kábítószert megtalálták, drogkereskedelem és -fogyasztás gyanújával indítottak bûnvádi eljárást.
Tolvajok a segesvári fesztiválon
A hét végén zajlott segesvári fesztivál sem volt bûnözésmentes. A rendezvény nyitónapján, július 29-én a segesvári rendôrök azonosították a 25 éves H. Alexandrut, aki ellen helyi körözési parancs volt kiállítva. A férfi Brassóban több lakást tört fel és fosztott ki. Lakossági bejelentés alapján a fesztivál idején találták meg azt a Dacia 1310 személygépkocsit, amelyet július 26-án egy Beszterce-Naszód megyei városból loptak el. A fesztivál idején több résztvevô sátrát rabolták ki. A rendôrök azonosították és ôrizetbe vették az elkövetôket: a segesvári illetôségû B. Claudiut, valamint a héjjasfalvi V. Vasilét és R. Ádámot. Az eltulajdonított javakat visszaszolgáltatták tulajdonosaiknak.
Zsebesek is "dolgoztak" a rendezvénysorozaton. A Temesvárról érkezett I. Gheorghe, L. Éva és N. Alex a szórakozók figyelmetlenségét és a zsúfoltságot, tülekedést kihasználva lopták meg a gyanútlan személyeket. Az ügyben indított nyomozás folytatódik.
Halottak a mezôn
Vasárnap Harasztkeréken, a mezôn halva találták a 78 éves B. Mártont és a 74 éves B. Jolánt. A helyszínre kiszállt operatív csoport megállapította, a két idôs személy egy nappal korábban traktorral ment Göcsre, termôföldjükre. Itt learatták a búzát, majd 2 hektáros felületen meggyújtották a szalmát. Az áldozatokat a felégetett területen találták meg, mellettük vasvilla hevert. A férfi arcán, bal kezén és vállán égési sérülések látszottak. Az ügyben boncolást rendeltek el a halál okának megállapítása érdekében.
...ha idegen fejedelemség alá kerül Erdély, el ne szakadjon Magyarországtól, Magyarország pedig el ne taszítsa Erdélyt" (Bocskai István intésébôl)
Kelementelke kicsiny falu, de egyszer nagy esemény színhelye volt: 1605. május havában itt tartották a székely nemzetgyûlést, amely kimondta és approbálta (jóváhagyta) a Bocskai István vezetése alatti felkelést. A kelementelki székelyeknek kicsiny volt a határuk, ezért kevés a szántóföldjük. De a Küküllô menti dombokon kitûnô bor terem, ezért aránylag jómódban éltek. (Ravasz László: Emlékezéseim)
A Balavásár és Gyulakuta között elterülô Kelementelke szombaton és vasárnap szervezte elsô falunapját. A 400 éve itt tartott országgyûlésre, az 1848/49-es forradalom és szabadságharc hôseire emlékeztek. A kilencszáz alatti lélekszámú települést zömmel református magyarok lakják. Az alkalomra felújított templomot megáldotta és igét hirdetett dr. Pap Géza, a Erdélyi Református Egyházkerület püspöke. Az együvé tartozás, a közösség élményének átélésérôl beszélt. A falutalálkozók célja a találkozás maga. Örvendezés rokonainknak, azoknak, akiket rég nem láttunk, emlékezés és múltidézés. És találkozás Istennel, a hit jegyében. Az évforduló: egyetlen gyôztes forradalmunk kezdete (a Bocskaié) és egy másik, vesztes forradalmunk vége számos tanulságot kínál az utókornak, a székelyeknek, akik úgy döntöttek, hogy csatlakoznak Bocskai harcához, akik késôbb hôsi küzdelemben védték Erdélyt a cári seregek ellen. Petôfi Sándor Székelykeresztúrra haladtában itt pihent meg egy ebéd erejéig.
Az Erdélyhez sok szállal kötôdô fejedelemrôl szólt dr. Egyed Ákos professzor elôadása. A kelementelki országgyûlést Marosvásárhelyen kívánták megtartani, de török csapatokat jeleztek a hírnökök, ezért az akkor biztonságosabbnak ígérkezô Kis- Küküllô-völgyi falut választották. A székely székek itt határozták el, hogy Erdély hadra kel (bár elôbb kénytelenségbôl hûséget fogadott a Habsburgoknak), fegyverrel fordul a császári ház ellen. A harcokban gyôztes fejedelemnek végül a szászok is hûséget fogadnak, II. Rudolf császár pedig elismerte Erdélyt független államnak. Bocskai háborújának legnagyobb eredménye a református vallás szabadságának kivívása volt. Az elôadó idézett Bocskai végrendeletébôl, amelyben "a tisztelt székely uraimat" arra szólította fel, hogy igyekezzenek az egész magyar nemzet megmaradására lenni.
Dr. Pál-Antal Sándor tartalmas és lényegretörô elôadásában vázolta Kelementelke történetét, a hozzáférhetô dokumentumok alapján. A falu monográfiájának ez az alapos kutatási eredmény kell az alapját képezze. A falu közigazgatásilag Gyulakutához tartozik, 1992-ben 925 lakosa volt. Lakói földmûveléssel (szôlô- termesztéssel) és állattenyésztéssel foglalkoztak, és foglalkoznak nagyjából ma is. Kevés föld, sok kiáradás, iszap, gyér fû, kevés legelô és erdô - ilyen szorításban kénytelenek voltak minél okosabban mûvelni, ami kevés számukra adatott. Vallásilag, etnikailag a falu állandó maradt, jóllehet népessége stagnál.
Köszöntötte az ünneplôket a testvértelepülés, Pálháza lelkésze, Bakfi János tiszteletes, és a kapcsolatfelvétel történetét vázolta. Látogatásaik kölcsönösek, gyermekek, gyülekezeti tagok járnak egymáshoz. Pálháza Magyarország zempléni egyházmegyéjéhez tartozik, esperességi székhelye Szerencsen van. A lelkész címeres magyar zászlót ajándékozott a kelementelkieknek, melyet a házigazdák nevében Dósa József lelkész vett át, és helyezett - egyelôre - az úrasztalára. Köszöntötte a vendégeket Gál Sándor gyulakuti polgármester, aki elmondta, hogy Kelementelke két híres emberrel büszkélkedhet, az ornitológus Lázár Kálmánnal és Ravasz László püspökkel, aki apai ágon innen származott.
Szavalatok hangzottak el helyi és vendég elôadók tolmácsolásában, a templom oldalában felállított kopjafát, mely a 400 éve történt eseményre emlékeztet, Székely András küküllôi esperes, balavásári lelkész áldotta meg. Szavalt Mester Zoltán, a szovátai Bernády Egylet elnöke. Koszorúkat helyeztek el a mûvelôdési központtá alakuló egykori Simén-kúria falánál a Bem tábornok és Petôfi látogatását megörökítô plakettek alá, Lakatos János gyulakuti ny. tanár a forradalom és szabadságharc lánglelkû költôjérôl beszélt. A kultúrterem alkalmas minôségi mûsorok tartására, kis színpada hivatásos és mûkedvelô színészeket egyaránt vár, a helybeliek szerint 15 esztendeje nem lépett fel hivatásos társulat a faluban.
Kedves epizódja volt a szeretetvendégségnek az a mozzanat, amikor a 67 éves Ravasz Irma helybeli verselô saját alkotását olvasta fel.
Szép sikernek örvendett a szôttes- kiállítás és Sándor János székely-szentistváni faragó címerkiállítása a gyülekezeti házban, a vasárnapi sporttalálkozó és a borverseny.
A borversenyen a helyi termelôk mutatták be boraikat, 14 próbát léptettek fel, és a Péterfi Sándor, Balogh Gyula és Miklós Gyula összetételû zsûri két bort talált aranyra méltónak, 11 ezüstöt és 1 bronzot osztott ki, a nagy aranyat Kerekes József bora érdemelte, a kicsit az Orbán Mihályé, nagyezüstöt kapott Fazakas Ernô.
A szûk utcákban még ébredezô fiatalok, a vár központi terén már hömpölyög a tömeg, a nagyszínpadon "csatára" készülôdô, kardjaikat próbálgató "lovagok", portékáikat rendezgetô árusok. Vasárnap délelôtt ez a látvány fogadott a segesvári várban, a középkori mûvészetek fesztiváljának utolsó napján. Elôérzetünk, hogy már-már alig lesz látnivaló, csak részben bizonyult igaznak: ugyan a hátizsákos turisták, fôként fiatalok, kisebb csapatokban már elindultak hazafelé, ámde a fesztivál még javában zajlott. Fergeteges harci jelenetek, lovagi párbaj, színházi elôadás, középkori táncok. A nagy- és kis színpad köré gyûlt tömeg élvezte a jeleneteket, mögöttük turisták százai nézelôdtek, vásároltak a kézmûvesmunkákat árusító eladóktól. Az utcákon középkori zene hangja szólt, egy-egy épület elôtti, üresebb téren korhû táncokat mutattak be, és bizony még a kíváncsi turistát is megtanították rá. Body-painting, frizurakészítés - ki lehetett próbálni, és egy-egy jól sikerült mûvészi alkotást is láthattunk. Miközben a fullasztó meleg ellenére, a kora délutáni órákban a vár egyre inkább benépesült, a turistahad "rávetette" magát a kerámiaárusokra, emléktárgyakat kínáló eladókra, a polgármesteri hivatal hûvösségében egymást követték a szemináriumok.
A szervezôk ezúttal nem engedték meg a bóvliárusítást a várban, a miccssütôk, sörárusok is kiszorultak az ódon falak közül. Tartásos, nem balkáni hangulatot árasztó rendezvényre törekedtek, ami minden bizonnyal jót tett a fesztivál hírnevének. A 13. középkori fesztivál este koncertekkel, középkori ruhák bemutatójával és az elmaradhatatlan tûzijátékkal ért véget.
Nyárádgálfalva község összterülete 5.780 hektár, ebbôl mezôgazdasági termôterület 4.166 hektár, emellett 1.301 hektár erdôvel rendelkeznek. A községközpontban, Nyárádgálfalván és a hozzá tartozó falvakban - Nagyadorján, Kisadorján, Bede, Szentháromság, Nyomát, Nyárádszentlászló - 2.943 lélek él. A lakosság 80%-a magyar, a többi román és roma nemzetiségû. A gazdaság húzóágazatai a mezôgazdálkodás és az állattenyésztés. Néhány kisméretû ipari egység is termel a község területén. Arra kértük Karácsony Károlyt, hogy ossza meg olvasóinkkal 15 éves polgármesteri tapasztalatait.
Folyamatosan csökken a lakosság fizetôképessége
- Az eltelt évek tapasztalatai alapján mondhatom, hogy nehéz idôszakot éltünk és élünk át. A feladatok, a tennivalók, a gondok egyre halmozódnak, miközben a lakosságnak a fizetôképessége csökken, emiatt évente mintegy 300 millió lej esik ki a költségvetésbôl, halasztódik a következô évre. Ezt a hiányt minden évben érezzük. Nem tudjuk utolérni magunkat, mert mindenik településünkön létezik az embereknek egy olyan rétege, amely egyik napról a másikra él. Ezenkívül olyan feladatokat ruháznak ránk fentrôl, amelyeket valóban mi kell elvégezzünk, de anyagi segítség nélkül. Egy példa a több közül: a mezôgazdasági támogatásokra az iratcsomókat össze kell állítani. Csakhogy a kamaránál dolgozó mérnök egymaga képtelen 1200 gazdaságot ellenôrizni és az iratcsomókat összeállítani. Munkájának egy részét átvette az önkormányzat. Végezzük az azzal kapcsolatos munkát, de a hozzá szükséges papírral, telefonnal, faxszal, írószerekkel kapcsolatos költségeket is fedezzük. Azért vagyunk itt, hogy az embereket kiszolgáljuk, de akkor szíveskedjen a kormány az állami költségvetésbôl a támogatásokhoz szükséges iratokkal járó és más költségeket fedezni. A munkát elvégezzük, de évrôl évre növekednek a költségek. A kormány, mielôtt kiadja az állami támogatásokat, tárgyal a bankokkal, a postával, nekik átadja a 0,02%-os kezelési költséget. Azt a pénzt átadhatná nekünk is, elvégre mi állítjuk össze az iratcsomókat, kezelhetnénk a pénzösszegeket is.
- Okozott-e károkat idén a szélsôséges idôjárás ?
- Nehéz évet élünk. Május és július folyamán négy településük lakosságát tette próbára az árvíz. A felújított adorjáni útszakaszt, amelyet a tavaly pályázati pénzbôl felújítottunk, 60%- ban tönkretette a víz. Nemcsak a 70 ezer dollár nagy része, hanem munkánk is odaveszett. Nagyadorjánban a Dorna patakán lezúduló víz a hidat is megrongálta, ideiglenes betongyûrûkkel oldottuk meg az átjárást. Szentháromságon és Bedében is tetemesek az árvízkárok. Az utóbbi település szabályosan ketté van vágva a hidak megrongálódása miatt. A temetôbe is csak kerülô úton lehet kijárni. Reménykedtünk, hogy mi is hozzájutunk egy kis kormánytámogatáshoz, de az nem történt meg, ezért elhatároztuk, hogy saját költségvetésbôl fedezzük a nemrég megrendelt két 1500-as betongyûrû költségeit.
- A szomszédos településnek sikerült visszaadni a Nyárádszentlászló nevet, most viszont nincs iskola, kultúrotthon. Mi történt?
- Jelen idôszakban készülnek az elôtanulmányok a szentlászlói iskola-kultúrház felépítésére, mivel a volt iskola épületét az unitárius egyház visszakapta. A mostani lerobbant kultúrotthon közterületen van, amely a helyi tanács tulajdona, azt az épületet szeretnénk teljesen átalakítani. A mûszaki tervek és az elôtanulmány elkészítését saját költségvetésbôl fizetjük. A kivitelezést helyi, megyei és pályázati pénzekbôl igyekszünk megvalósítani.
- Tizenöt év után miért vállalta újra a polgármesteri tisztség betöltését?
- Ezelôtt 15 évvel is azt mondtam, amit most mondok: ebben az irodában bárki elmondhatja gondját, baját, panaszát. Azokra együtt keressük a megoldásokat. Én nem érezném jól magam, ha valaki magasztos dicsérô szavakkal jönne. Vannak problémák, amelyekre helyben nem találunk orvoslást, mert dokumentumok hiányoznak, vagy mert meghaladja hatáskörünket, de mindig keressük a megoldást. Ha netán nem sikerül, vannak akik megértik, mások nem. Hogy miért vállaltam? Nehéz megmondani. Elsôsorban ambícióból és mert érzem, hogy bírni fogom idegekkel és munkaerôvel. És, ami nagyon lényeges, jó munkaközösséggel dolgozunk együtt. Mi igazi közhivatalnokokként próbáljuk végezni napi teendôinket.
Szentháromságon a 75 éves Takács Amália gazdálkodó fiával, Elemérrel lakott a Nyáros utcai családi házban, a 105. szám alatt. A ház szabályosan megroggyant, a tetôzete beszakadt, a falak megrepedtek, bármikor összedôlhet. Teljesen lakhatatlanná vált. Kutasi Albert alpolgármester, aki egyébként Szentháromságon lakik, kalauzolt a faluban. Elmondta, hogy Amália néni javait azon az éjszakán sikerült kimenteni. A helyi önkormányzat a faluban egy szolgálati lakást bocsátott Tamás Amália rendelkezésére, amíg az új ház elkészül. Elemér fia viszont nem hagyja szerény gazdaságát, az istállóban felállított egy priccset, azon alszik, tehene mellett. A prefektusi látogatás során elhangzott, hogy az árvíz sújtotta ház újjáépítésére a prefektúra 500 millió lejt utal ki, addig Amália néni a szolgálati lakásban él, fia az istállóban tölti éjszakáit.
A tatarozási munkákat még a télen elkezdték, így a nagyterme már felújított. Jelenleg a mellékhelyiségek kiépítésén dolgoznak, szerelik a vízvezetékeket, csapokat, kagylókat. A községközpontbeli kultúrotthon épületén a munkálatokat ôszig befejezik, a költségek meghaladják a 150 millió lejt.
A helyi önkormányzat az elmúlt év elején iskolabuszt igényelt, ám a kormányváltás miatt kérvényüket odébbtették. Az idén újra kérték a személyszállító jármûvet, válasz még nincs. Ugyanakkor egy adományozó kisbuszt ajándékozott a községnek, ám az nem írható forgalomba, mivel csupán euro 1-es minôsítésû. Az önkormányzat a szakminiszterhez küldött beadványban kérte a kisbusz forgalomba íratásának jóváhagyását. Amennyiben ez megtörténik, a bedei iskolásokat Szentháromságra, az adorjániakat Nyárádgálfalvára szállítják az iskolába.
Nyárádgálfalva község lakossága a múlt évben a helyhatósági választásokon harmadízben választotta meg polgármesternek Karácsony Károlyt. Körkérdésünk során arra voltunk kíváncsiak, hogy a polgármester mivel érdemelte ki a lakosság bizalmát, és egyáltalán miként végzi munkáját a harmadik mandátum idején.
Puskás Ákos, 59 éves, Nagyador-ján: - Nyugdíjasként elvárnám, hogy a polgármesterünk gyakrabban jöjjön ki ide, Nagyador- jánba. Nemrég árvizek voltak, az istállóm leomlott, egyszer látogattak ide, hoztak egy üveg borvizet és ezzel a segítség kimerült a községvezetés részérôl. Szerintem azért nyerte meg a választásokat, mert tôsgyökeres gálfalvi, sokan ismerik, de sajnos, ide hozzánk évente egyszer-kétszer látogat el, év elején, amikor falugyûlést tartunk, elmondja a terveket, ígéreteket, aztán a tettek váratnak magukra.
Gráma Albert, 71 éves, Nyárádgálfalva: - Nézze, én nem vagyok ellenzéki, de az az elvem, hogy az új seprû jobban seper. Ezért mindig az újabb jelöltre szavazok, így tettem a tavaly is. Gondolom, azért került harmadízben a polgármesteri székbe, mert nem volt jobb helyette. Különben a polgármester és az egész községvezetés végzi a dolgát, mert hát kötelezettséget vállaltak a lakosság elôtt. Ha nagyon ôszinte vagyok, akkor elmondom azt is, hogy a lakossággal szembeni szokásán, modorán kellene változtasson. Türelmesebbnek kellene lennie.
Nazneanu Laura, 32 éves kereskedô, Nyárádszentlászló: - Négy éve élek a faluban. Az elsô években megvoltunk elégedve munkájával, aztán sokasodtak problémáink. Például a kultúrotthon gyatra helyzete. Többet kellene foglalkozzon a fiatalsággal, sajnos, nagyon szétszóródtak. Nincs szórakozási lehetôségük. A már említett kultúrotthon épületét meg lehet nézni, milyen állapotban van. A szüreti bálkor a zenészek meg is jegyezték, hogy remélik, nem áznak meg, ha esik az esô. Különben elismerés illeti a polgármestert, azért, hogy Nyárádszentlászló visszakapta elnevezését.
Takács Gyöngyi közgazdász, Nyárádszentlászló: - A polgármestert talán azért választottuk meg harmadszor is, mert alkalmazza a törvényeket, igyekszik a gondokat, problémákat megoldani. De ha nagyon ôszinte vagyok, akkor kijelenthetem, hogy nem volt ügyesebb ellenfele. Különben úgy hallom a községben, hogy a lakosság zöme elégedett a polgármester munkájával.
Péterfi Sándor, 79 éves, Szentháromság: - Én is elmentem választani, volt egy másik jelölt is, aki eddig nem volt polgármester, rá szavaztam. Most is úgy érzem, jól cselekedtem, mert szükség lett volna a vezetés felfrissítésére.
Magyarózdi Fórumon készült fénykép került kezembe. A tornácon mosolygó, vidám írók sorakoznak, a legelején, kicsit elhúzódva a többitôl, elgondolkozva áll Fülöp G. Dénes tiszteletes. A szôlôt nézi, mintha azt kutatná, lesz-e jó termése. A parasztember otthonosságával szemléli a határt, szinte észre sem veszi környezetét.
Ahogy elnézem, Páskándi Géza barátom elbeszélése jut eszembe. Az a rémítô éjszaka, amelyet fogságuk idején át kellett élni Dénes miatt. Mert ô eltûnt és nem adott életjelt magáról. Társai azt hitték, nádvágás közben elgyengült és beleesett a vízbe. Egész éjjel rajta tûnôdtek a fogolytársak, és reggel kialvatlanul és még gyûröttebb ábrázattal indultak nádvágni, mint napokkal ezelôtt. Közben mindenütt figyeltek, lábuk alá néztek, ahol megláthatnák Dénest. Egyszer csak szembetalálták magukat az elveszettnek hittel. - Hol voltál? - kérdezték egyszerre, szinte kórusban. - A nádasban. Találtam egy fekvôhelynyi csomót. Olyan szépen susogott-zúgott a nád, hogy sajnáltam otthagyni, meg nem hallgatni - válaszolt az éhségtôl, szomjúságtól gyenge hangon.
A zizegô nád szûk sikátorában feloldódott a szorongása. El akarta felejteni, hogy rabságban sínylôdik és azt is, hogy milyen reménytelen az elôtte álló három esztendô, amelyet le kell töltenie. Elálmosodott és alvás elôtt mintha a sófalvi szülôházat látta volna. Arra az emberi kérdésre, hogy van-e értelme a világnak, választ talált. Nietzsche százéves megállapítása szerint: a görög tragédia hôse azért hôs, mert a gyôzelem reménye nélkül harcol. Ennek az emlékezetes mondatnak felszabadító hatása volt a testében megtöretett református teológusra. Szomjas volt erôsen, megnyalta ajkát s mintha otthoni friss kútvizet ivott volna.
Nézem a fényképet és magam elôtt látom, hangját is hallom a szószékrôl. Prédikációjába foglalja azt az ôszi sáros napot, amikor életében elôször Magyarózdra érkezett. Hallotta, hogy Horváth István szülôfalujában, Magyarózdon dolgozik, néprajzi gyûjtését rendszerezi. Fülöp G. Dénes elgondolkozott, és mivel Ludasról autóbuszjárat éppen nem volt, fogadott egy cigány lovat, felkapaszkodott a hátára, és elindult Ózd felé, hogy megismerje személyesen az írót.
- Nem a baloldaliságára voltam kíváncsi, hanem a paraszt származású író elit gondolkodása, emberi tartása érdekelt. Mert nincs jobboldali és baloldali: csak emberi elit van, amelynek jelét látni és megtapasztalni szerettem volna. Akkora volt ifjú lelkesedésem és akkora volt az író vonzása, hogy útközben a Toldi estéjének sorai jutottak eszembe. "Aki legjobb orvos, aki legjobb dajka vagy tán puha bölcsô, vagy himbáló sajka/…" Mintha népdal szólt volna, melynek zengése áthallatszik az egész tájon.
A találkozás akkora élményt hagyott a teológusban, hogy a következô legációját Magyarózdra kérte. Én pedig ismeretségünk óta ahhoz ragaszkodtam, hogy a Fórumon tôle hallhassuk az igét, az ô prédikációja hasson a lélekre és az elmére.
Fülöp tiszteletes úr megbetegedett. Nyugtalanul észlelte, hogy szervezete felvevôképességének van határa. Már nem tudta egyeztetni személyes életritmusát a környezô világ életritmusával, különösen, amikor barbár lüktetéssé változott. De ô az élet süket reménytelensége közepette is tudott remélni és várni valamit. Várta a találkozásokat, hogy diskuráljunk. Igen, mindig ezzel a kifejezéssel élt, ha az együttgondolkodásról akart beszélni. Maga köré, együvé gyûjtötte volna népét, hogy ne tagozódjon, ne szédelegjen, hanem erôs akarással védje és építse önmagát. Miféle kétségbeesés parázslik egy társadalomban, ahol a lelkész kényszert érez, hogy a honi közlés reményét a békés vagy ellentmondásos diskurálás közepette is szükségesnek tartja? Kegyetlen hangütésû rémfantázia kínozta olykor? De hiszen ô tudta, hogy a mindennapi valóság mögött van más is. Az univerzumban minden lehetséges, az élet és a halál kézen fogva járnak. Az ember azt is me