|
LVII. évfolyam 97. (15973.) sz. |
2005. április 28., csütörtök |
Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro
Apróhirdetések
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro
Díjmentesen
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro
A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm2, mely magába foglalja a romániai áfát is.
Másfél évtizedes hallgatás után ismét téma a Sziget utcai sportkomplexum. Némileg talán túlzásnak tûnik a leendô létesítmény-együttest Európában egyedinek nevezni, mint ahogy itt-ott hallható, az azonban kétségen felül áll, hogy Románia szintjén mindenképpen páratlannak ígérkezik... Már amennyiben elkészül. Hosszú évek óta ugyanis jobbára csak a mogorva ôrök lelhetôk fel a félig felhúzott épületek között, építômunkást pedig csak elvétve látni.
Hogy miért állt le a felénél az építkezés, azért politikai-gazdasági, szubjektív és objektív tényezôk sorozata felelôs, ám kétségtelen, hogy az alapozás megkezdése utáni idôszak hirtelen megváltozott gazdasági környezetében széthullott mindenható földgázvállalatból végül a kitermelést végzô Romgaz örökölte az épületegyüttest, amely nemigen tudott mit kezdeni vele. Ám annak ellenére, hogy hatalmas összegeket emésztett fel csupán a már elkészült rész állagának megóvása is, a Romgaz korábbi vezérigazgatója, Avram Pantilimon hallani sem akart arról, hogy bárkinek is átadja a komplexumot, pedig az évek során a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal és a megyei tanács is számtalan kísérletet tett az átvételre. (Rossz nyelvek szerint sok marosvásárhelyi villa anyaga származott errôl az építôteleprôl.)
Az esély az építkezés folytatására a kormányváltás után adódott. Egyrészt az RMDSZ marosvásárhelyi kormánytagjai számára is fontos a komplexum, másrészt - történelmi áttörésként - a Romgaz élére is magyar szakember került Jakab Elek személyében.
Egyelôre, Borbély László megbízott középítkezési miniszter nyilatkozatából kiindulva, annyi a biztos, hogy sikerült költségvetési alapokat elôteremteni a munkálatok folytatására. Úgy tûnik, hogy a Romgaz kész minden követelés nélkül lemondani a tulajdonjogról (ez különösen fontos a kitermelô privatizálása elôtt, az ugyanis semmiképpen sem kívánatos, hogy egy ilyen közpénzen épült-épülô komplexum nem közösségi érdekeket képviselô kézbe kerüljön).
Az igazi kérdés akkor tevôdik fel, amikor arra keressük a választ, hogy kinek a kezelésébe utalják a már elkészült épületegyüttest, s erre eddig inkább kitérô, ködös, mint megnyugtató választ kaptunk. A ligeti stadion és a sportcsarnok tapasztalata alapján a közvetlen kormányzati alárendeltség nem vezet eredményre, s ismerve a költségvetési viszonyokat, a megyei tanács sem igazán alkalmas gazdaként. A valódi - s nem tagadjuk: erkölcsileg erre leginkább jogosult - tulajdonjog a város lakóit illeti, ám az sem titok, hogy Dorin Florea jelenlegi polgármestert - eddigi sport iránti viszonyulása következtében - kormánykörökben nehezen fogadják el partnernek.
Mindezek ellenére a Sziget utcai komplexumnak csupán egyetlen gazdája lehet: Marosvásárhely. Polgármesterek jönnek, polgármesterek mennek, a város azonban örök. Legfeljebb a visszaélések megakadályozására alkalmas biztosítékok beépítésére lesz szükség abba a kormányhatározatba, amely a sportkomplexumot Marosvásárhely városának utalja majd át. S ebben joggal számítunk a kormányban ülô képviselôinkre, akik kudarc esetén nehezen magyarázhatják majd a bizonyítványt.
Protokollumot írt alá az Azomures Független Szakszervezete a kormány képviselôivel
Tegnap 15 éves fennállása kapcsán sajtótájékoztatót tartott az Azomures vegyi kombinát "kisebbik" érdekvédelmi szervezete, a Független Szakszervezet. Elnöke, Siderias Ioan elmondta: tárgyaltak a gazdasági és kereskedelmi tárca vezetésével a földgáz árának emelése okozta termelési nehézségekrôl, és biztosítékokat kaptak arra, hogy a kombinát nem kerül bezárásra. Az aláírt protokollum általánosságokat ír elô, de a "szóbeli ígéretek" konkrétumokat is tartalmaznak - jelentette ki a szakszervezeti vezetô. E konkrétumok egyelôre titkosak - tette hozzá.
Azt követôen, hogy az 500 tagot számláló, 15 éve mûködô Független Szakszervezet elnöke röviden elmondta, hogy mit tettek megalakulásuktól mostanáig, az újságírói kérdésekre válaszolva kijelentette: a kombinátban két szakszervezet mûködik, de a kettészakadást nem ôk akarták, hanem az Alternativa 2002 jelenlegi vezetôi. Az Alternativa 2002 elnökével kapcsolatban a sajtótájékoztatón jelen levô Serban Gheorghe vezetôbizottsági tag kijelentettte, hogy Maria Dandarau korábban a Sanitas egészségügyi szakszervezet elnöke volt és miután "szétverte" a Sanitast, most ugyanezet teszi a kombinátbeli szakszervezettel. Hozzátette, Dandarau "csak a funkcióért harcolt", hiszen elérte, hogy a Szakszervezetek Megyei Szövetségének (SZMSZ) titkárává válasszák. A Népújság kérdésére Dandarau Maria elmondta, hogy 7 éven át volt a Sanitas alelnöke, és ha szétverte volna a szervezetet, a jelenlegi Sanitas vezetése nem javasolta volna titkári funkcióra. Ami pedig a bársonyszékért való harcát illeti, bár az SZNSZ titkárává választották, nem mondott le az Alternativa 2002 elnöki tisztérôl, tehát a vádak alaptalanok.
Lapunk felvetésére, hogy milyen állásponton vannak a kombinát bezárásával, az elbocsátásokkal kapcsolatban, Siderias Ioan elmondta, hogy ugyanaz a céljuk, mint a másik szakszervezetnek, vagyis az alkalmazottak érdekeit képviselik, és mivel a legfôbb gondot a földgáz drágulása jelenti, vegyük tudomásul, hogy április 18-án aláírtak egy protokollumot a Gazdasági és Kereskedelmi Minisztérium valamint öt másik vegyiüzem képviselôivel, amely szerint "megoldásokat találnak arra, hogy a földgázt használó vegyi üzemek folytathassák tevékenységüket , ugyanakkor megfelelô jogi keretet a mezôgazdaság fejlesztésére a mûtrágyagyártó vállalatok részvételével". Az elnök semmiképpen sem volt hajlandó kérdésünkre elárulni, hogy milyen megoldásokat tartalmaz a megegyezés, végül ingerülten jelentette ki: "A szóbeli megegyezés titkos, és Caragiale szavaival élve a riporternek legyen egy kis türelme, hamarosan erre is választ adnak".
(MTI) Románia európai uniós csatlakozási szerzôdésének aláírásával új fejezet kezdôdik a magyar-román együttmûködésben - jelentette ki Szili Katalin szerdán Nyíregyházán, ahol Adrian Nastase, a bukaresti képviselôház elnökével találkozott és folytatott tárgyalásokat a kétoldalú kapcsolatokról.
"Egy közösség tagja lesz a két ország, s ez a tény határozza majd meg az együttmûködést" - hangsúlyozta a magyar Országgyûlés elnöke a megbeszélést követô sajtótájékoztatón. Hozzátette: a parlament vezetôjeként azon lesz, hogy Magyarország az elsôk között ratifikálja Románia uniós taggá válásának szerzôdését.
Adrian Nastase szintén azt hangoztatta, hogy a két ország közös tagsága meghatározó lesz azt együttmûködésben, és a sajtótájékoztatón külön megköszönte Magyarország Románia NATO-, illetve uniós tagságának eléréséhez nyújtott támogatását.
Szili Katalin a nyíregyházi tárgyalásról elmondta: napirenden szerepelt a tervezett M4-autópálya kapcsolódó romániai sztráda részének kialakítása, és a magyar országgyûlés elnökeként szorgalmazta a Brassó és Bors közötti romániai autópálya építését is.
Ugyancsak szorgalmazta a csíkszeredai magyar fôkonzulátus létrehozását. A külképviselettel kapcsolatban Adrian Nastase kijelentette: "a fôkonzulátus létesítése a két ország kormányának feladata", s hozzátette: "remélem, hogy a kabinetek napirendjén marad" e kérdés megoldása. Szili Katalin megemlítette: a magyar és a román országgyûlés között 2003-ban írták alá a stratégiai partnerségi megállapodást, s azóta félévente találkozik a két házelnök a határ két oldalán valamelyik településen, és áttekintik az együttmûködés helyzetét. Szólt arról is, hogy az országgyûlések bizottságai között szintén van kapcsolat, áprilisban a külügyi és a környezetvédelmi testület tagjai találkoztak, a közeljövôben pedig az emberjogi és a mezôgazdasági bizottságok folytatnak egymással megbeszélést.
"Szorgalmaztam, hogy az integrációs bizottságok között is legyen intenzív a kapcsolat a jövôben" - jegyezte meg Szili Katalin.
Adrian Nastase bejelentette: Bukarestben éppen a nyíregyházi tárgyalás napján jelölik ki a parlamenti román-magyar baráti társaság tagjait. A román képviselôház elnöke gyümölcsözônek nevezte a magyar-román együttmûködést, amelyért - mint kitért rá - "2002 és 2004 között Románia kormányfôjeként is igyekezett tenni". Kiemelte a határok átjárhatóságát biztosító közös infrastrukturális fejlesztéseket, ami - szerinte - nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az utóbbi négy évben duplájára nôtt a két ország közötti kereskedelem, s elérte a 1,5 milliárd eurós értéket.
A román vezetés kéri a három román újságírót fogva tartó csoport által megszabott határidô meghosszabbítását - tájékoztat az elnöki hivatal közleménye, amelyet szerdán juttattak el a Mediafaxhoz.
A közlemény szerint a hivatalos vezetés azt is kéri, hogy az Iraki Muszlim Bölcsek Tanácsa (Hayat Al Ulema al Muslimin al-Iraki) csatlakozzon a túszok szabadon bocsátásáért folyó erôfeszítésekhez, akár "tárgyalások kezdeményezésével" is. A hivatalos szervek kérik a román állampolgárokat, hogy tekintettel a veszélyekre, többé ne utazzanak Irakba. A közleményt az elnöki hivatal adta ki mintegy 45 perccel azt követôen, hogy összehívták a Legfelsôbb Honvédelmi Tanács rendkívüli ülését, amelyrôl hivatalosan nem történt bejelentés.
Tegnap délben gyûlést tartott a prefektúra konzultatív bizottsága, ahol eldöntötték, megyénk is gyûjtést szervez a Temes és Krassó-Szörény megyékbeli árvízkárosultak megsegítésére. A humanitárius felhívást rövid sajtótájékoztatón adta közre Ciprian M. Dobre prefektus és Marius Echim kabinetfônök.
A prefektus elmondta, találkozott több állami intézmény vezetôjével, polgármesterekkel, s úgy döntöttek, hogy mától kezdôdôen két hétig gyûjtést szerveznek. Ebbe az akcióba az egyházakat is bevonják, hiszen társadalmi összefogásra van szükség. Öt regionális központot nyitnak meg, ahova az adományokat várják. Ezek a következôk: Marosvásárhelyen a középkori vár, Segesváron a csendôrség székhelye (Andrei Saguna utca 5-7. szám), Szászrégenben JACONTEX Kft. Állomás utca 6. szám alatti lerakata, Marosludason az üvegházak, Dicsôszentmártonban pedig a csendôrparancsnokságon (Gyôzelem utca 2. szám). Elsôsorban építôanyagot, faanyagot, nem romlandó élelmiszereket, sátrakat, takarókat, bútorokat várnak, hiszen leginkább erre van szükségük azoknak, akik hajlék nélkül maradtak. Ciprian M. Dobre hangsúlyozta: az iskolákra is számít, hiszen saját tapasztalatából tudja, hogy ilyen gyûjtési akcióra a legérzékenyebbek a gyerekek, ôk hamarabb bekapcsolódnak, így nekik is lehetôséget kell adni arra, segítsenek a bajbajutottakon. Az említett begyûjtôközpontokhoz naponta 9 - 19 óra között lehet vinni az adományokat. Az ortodox húsvét idején nem fogadják az ajándékozókat. A prefektus azt is elmondta, kezdeményezését más helységekben már megelôzték. Segesváron korábban iskolákban létesítettek hasonló központokat, ami örvendetes kezdeményezés. Akik tehát valamilyen nagyobb adományt szeretnének felajánlani, esetleg nincs amivel elszállítsák, jelezhetik szándékukat a prefektúra fôtitkárságán a 0265/261-919-es telefonszámon.
Hol vannak a rend ôrei ilyenkor ? tette fel a kérdést olvasónk, aki kedden este döbbenten látta, hogy három ittas fiatalember a nagyállomás felé tartva sorra kitöri a Rebreanu utcában elültetett facsemetéket, és a piros szemeteskukákat sem kímélik. A figyelmeztetés ára pedig durva fenyegetés volt. Ebbôl azt lehetett érteni, hogy, ha nem áll félre, akkor az életét sem kímélik. Ami a vandalizmus nyomán maradt kép alapján korántsem tûnik lehetetlennek. Járôrök, rendôrök ilyenkor nincsenek sehol. Holott a nagyállomáson a vasúti rendôrség állítólag szolgálatot tart. Talán érdemes lett volna a szóváltás helyett ôket értesíteni, vagy egy telefonról a rendôrséget, polgárôrséget hívni. A szemtôl szembe való rendreutasításnak ugyanis az eddigi szomorú példák alapján a jóérzésû polgár látja kárát. Az agresszornak pedig a jelek szerint a haja szála se görbül.
Pedig jó lenne már egyszer megtalálni azokat, akik gôzös fejjel ilyen vandalizmusra vetemednek. Egyszerûen érthetetlen, hogy miért kell annyi ember munkáját tönkre tenni, a már szépen rügyezô, gondosan elültetett fákat derékba törni. Mi lehet azoknak a fiataloknak a fejében, lelkében, akik agresszivitásukat ilyen módon vezetik le. A saját és mindannyiunk kárára. Hogy kézre kerüljenek, együtt kellene tennünk ellenük.
Csak ma értem meg az egyetértés szó édességét. Kerek ötven évig legfeljebb tudni véltem, valójában nem tudtam, mit jelent. Egyetértettem egy-egy emberrel, baráttal, nôvel, egyetértettem egy gondolattal, világnézettel. Egyetértettem egy tájjal, egy virágzó galagonyabokorral, egy erdei tisztáson legelészô tehéncsordával. Azt hittem, a természettel értek egyet. Egyetértettem - a számomra nyilván ez volt a legteljesebb odaadás és azonosulás - egyetértettem egy-egy verssel, könyvvel, egy nagy színészi alakítással. Boldog férfipillanataimban azt hittem, magával az élettel értek egyet.
Ma már tudom, hogy tévedtem. Az egyetértésben testemnek-lelkemnek mindig csak egy darabja vett részt, a többi hallgatott. A világnak is csak egy-egy részletével fogtam kezet, a többi fölött elnéztem. Az egyetértés volt a kivétel, mert a tagadás folyamatos medrébôl csapott ki. Lázadó voltam; nyilván természetes hajlamból is, de legfôkébb, mert a társadalom rászorított.
Ma is azt tartom, hogy a lebontás egyenértékû az alkotással, ikertestvérek, kéz a kézben járják a világot. Az értelem legbüszkébb pillanatai közé tartozik az, amikor felismeri, hogy le kell bontania, amit maga épített. A lelkiismeret próbája, hogy szemmel tudja-e tartani az emberben a tévedést, a folyamatban a hanyatlást. A bátorság jelképe, hogy fennhangon meri-e kimondani ítéletét.
De a bírálat, amelyet szóval vagy fegyverrel hajtunk végre, csak akkor lesz nagy szabásúan igaz, ha egy alapvetô egyetértésbôl fakad. Egyetértésbôl, amelynek sokfelé kell kötnie: természethez, társadalmi törvényekhez, emberi sajátosságokhoz stb. De legfôképpen az eredendô nagy emberi szükségletekhez.
Ma is megesik, hogy nem értek egyet azokkal, akikkel egyetértésben élek. Megesik, hogy nem értek egyet fegyvertársaimmal. Megesik, hogy nem értek egyet az állammal, egy-egy gondolatával és rendelkezésével. Nem értem meg ôket, vagy nem tudom magam megértetni.
S mégis tudom ma már, hogy mit tesz az egyetérteni. Nem ismerem azokat - vagy csak elenyészô részüket - akikkel egyetértek, s mégis kétségtelenül egyetértek velük. Életem mozdulatait, tollamat ez az egyetértés irányítja. Olykor tagadásaik ebbôl az egyetértésbôl táplálkoznak. Együtt szedek lélegzetet azokkal, akik ma nemzetemet építik határon innen és túl, s amikor egyetértek velük, tudom, hogy az emberiség jobbik felével értek egyet.
(Egy perc. Részlet.)
Szerdán fél tizenegykor elindult elsô próbaútjára a világ ez idô szerint legnagyobb utasszállító repülôgépe, az Airbus A380- asa. A franciaországi Toulouse repülôterén 70 ezren figyelték az elsô felszállást.
A gép 15 méterrel szélesebb, négy méterrel magasabb és két méterrel hosszabb, mint a Boeing 747-es Jumbo, amely négy évtizeden át volt a "bajnok". Az A380-as 555 utast szállíthat vegyes osztályokkal, a Jumbo 416-ot. Teljesen turistaosztállyal berendezve az A380-as kapacitása 853 utas, a Jumbóé 568.
Az A380-as fogadására a legtöbb repülôtér még nem alkalmas. A brit BAA repülôtér-üzemeltetô például 450 millió fontot szán a megfelelô berendezések építésére.
Az A380-asra eddig 139 kötelezô érvényû vásárlási ajánlat érkezett 13 vevôtôl, és még további 15-re van nem kötelezô ajánlat. A legnagyobb A380-as flotta, 45 géppel, a dubai Emirates légitársaságnál ígérkezik. Az A380-as 10,7 milliárd dollárnak megfelelô beruházási programja körülbelül 250 gép értékesítése után kezd megtérülni.
A légitársaságok utaskilométerenként legalább 15 százalékos költség- megtakarítást remélnek az A380-astól a Boeing 747- 400-ashoz képest.
Az A380-as listaára 285 millió dollárnak felel meg, a Boeing 747-400-asé 210 millió dollár.
Az A380-as minden idôk második legnagyobb repülôgépe. Az eddigi legnagyobb a hatmotoros orosz Antonov An-225 Mriya, amelyet még a volt Szovjetunió épített az egykor tervezett szovjet ûrrepülôgép szállítására. Az Antonov gépébôl azonban csak két példány készült.
(MTI) Több mint tízezer ember vett részt szerda délelôtt - köztük magyar zarándokok is - XVI. Benedek pápa elsô általános kihallgatásán. A német pápának az április 2-án elhunyt II. János Pál által követett gyakorlatnak megfelelôen szerdán fogadja a zarándokokat.
A Szent Péter térre erre az alkalomra közel 15 ezer zarándok és turista sereglett össze, fôként bajorok és német ajkúak. Ez az elsô általános pápai kihallgatás január 26- óta; legutóbb ugyanis a nagybeteg II. János Pál ekkor vett részt utoljára általános audiencián.
XVI. Benedek a kihallgatások hagyományait folytatva vatikáni források szerint ugyanakkor nagyobb visszafogottságra törekszik, el kívánja kerülni, hogy az audiencia végén hódolatra, kézcsókra sorakozzanak fel végeláthatatlan sorokban a hívek. Az új pápa elsô általános kihallgatását azzal kezdte, hogy nyitott, fehér pápamobilján gördült körbe a tömeg között, üdvözletét és áldását adva az idesereglett embereknek, s bajorul is köszöntötte honfitársait.
XVI. Benedek utalt megválasztására, s hangsúlyozta, hogy nagy támogatást lát feladataihoz a katolikusok körében, s állhatatos imádságra kérte a hívôket ennek érdekében. Egyben köszönetet is mondott az eddigi támogatásért. Névválasztásával kapcsolatban megerôsítette: XV. Benedek pápa - aki az elsô világháborús években uralkodott - a katolikus egyházfô véleménye szerint "a béke prófétája volt". Szent Benedek pedig a kereszténység európai terjesztôje, a kontinens védôszentje, s nagy tiszteletnek örvend egész Németországban, különösen Bajorországban: alapvetô jelentôségû vonatkozási pont Európa egysége tekintetében és nagyon hangsúlyos utalás kultúrája és civilizációja kétségbe vonhatatlan keresztény gyökereire - mondta XVI. Benedek. Az új pápa meleg szavakkal emlékezett meg elôdjérôl, bejelentve azt is, hogy a következô általános audiencián II. János Pál pápa által elôkészített, hátrahagyott szövegmagyarázatokat idéz.
A New York-i metró vezetôsége rendre szoktatná az utazóközönséget. Parancsaikat tíz pontban tették közzé.
A New York-i metrón megkezdték a szigorú rendcsinálást. Miután az európai utazási morált - minden hibája ellenére - példaértékûnek tekinti a vasúti társaság, úgy döntött: megneveli, rendre szoktatja az amerikai utasokat. "Az olyan dzsungelben, mint New York, a föld alatt is kötelezôvé kell tenni az elemi illemtudást" - indokolta elhatározásukat a társaság elnöke. Közzétették tehát a tíz pontban megfogalmazott, hivatalos tilalmi listát.
Az amerikai világváros tízparancsolata szerint, aki New Yorkban, a metrón utazik, a kocsikban nem sminkelheti az arcát; nem fésülködhet; nem vághatja a körmét; rágógumiját nem ragaszthatja a vonatra; nem alhat az ülésen; egy helynél többet nem foglalhat el, az ülésre lábát nem teheti; nem fényképezhet és nem filmezhet; a szerelvényt nem tekintheti görkorcsolyapályának; rádiót, magnót hangosan nem mûködtethet; a kéregetés tilos.
Aki a felsorolt tiltások bármelyikét semmibe veszi, 100 dolláros büntetést, vagy 10 napos elzárást kockáztat. Ezen kívül fizetnie kell a gyorsított eljárás költségeit is. A város vezetôi már korábban is próbálkoztak rendcsinálással - tiltották a dohányzást, a köpködést, az alkoholfogyasztást és a szemetelést -, de az utasok nem vették komolyan a kiadott figyelmeztetést.
A háttérmagyarázat figyelemre méltó. "A vonatok zsúfoltak és piszkosak, az utasok durvák" - ismerte el a társaság illetékese s hozzátette, hogy ez azzal is magyarázható, hogy akik a tömegközlekedés jármûveit igénybe veszik, úgy viselkednek a kocsikban, mint otthon, a lakásban, vagy az ágyban.
Az utasmorál a mégoly szigorú büntetés ismeretében sem változik azonnal. A New York Times a távolabbi jövôt sem látja optimistán: "A földalatti vezetôsége a londoni metróhoz szeretné hasonlítani a vonalait. Ez azonban sohasem valósulhat meg, mert egy nagyváros metrójának sajátos voltát a város karaktere adja. London pontos és civilizált, Moszkva nagystílû, Tokió zsúfolt, de szervezett, Washington szürke és erôteljes, New York pedig piszkos, zajos és zsúfolt".
Mint a neves helyi média sejteti: az is marad még sokáig.
Hétfôn Bulgária és Románia aláírta az EU-csatlakozási szerzôdést. A "román fél" népes küldöttséggel érkezett Luxemburgba az eseményre. Az ország nagyjai magukkal vitték "oldalbordáikat" is. Elvégre, gondolták, ki kell használni - amíg lehet - a hatalom adta lehetôségeket. Ami azt jelenti, hogy az állam pénzén, azaz a mi adóinkból furikáztak a hatalom birtokosai.
Amellett, hogy ez nem szokás Európában, illetve, a bolgár küldöttségben mindössze heten voltak, más, már a nevetségesség kategóriájába sorolható aspektusa is van a dolognak. Éspedig az, hogy a repülôgép - egy Rombac - szûknek bizonyult a könyökölô hölgyek, urak számára. Így történhetett meg, hogy miközben a feleségek a hivatalos küldöttséggel foglaltak helyet, addig hat miniszter, közöttük Monica Macovei igazságügy-miniszter és Mona Musca, a mûvelôdési tárca birtokosa, de még Bogdan Olteanu, a parlamenttel való kapcsolatokért felelôs miniszter sem jutott ülôhelyhez az utastérben. Ám, mivel a románok, a közmondás szerint is "smekkerek", azonnal találtak megoldást. A küldöttségben levô minisztereket, akik szerencsétlenségükre, senkinek sem voltak épp a feleségei, egy-kettôre beszuszakolták a repülôgép hálófülkéjébe. Kidobták az ágyakat és hat széket tettek be. Ezeken ücsöröghettek Luxemburgig. Úgy kell nekik, miért nem mentek inkább feleségül Basescuhoz, Tariceanuhoz vagy Ungureanuhoz!
Nos, mivel semmi sem tart örökké, valahogy csak eltelt a négyórás út, és épségben megérkeztek. Sôt, sikerült a csatlakozási szerzôdést is aláírni. A visszaút már simább volt, mert az államelnök, aki különgépen, egy nagyobb befogadóképességû Boeingen utazott a két volt államelnökkel - Ion Iliescuval és Emil Constantinescuval -, illetve szöszke tanácsadóival, a híradások szerint visszafelé megszánta a hálófülkében kuporgó miniszter asszonyokat, és megengedte Monának és Monicának, hogy vele utazzanak hazafelé.
Azt is el kell mondanunk, hogy a román küldöttség "hivatalos kocsisora" feltûnést keltett Luxemburgban. Ugyanis a repülôtértôl szinte a szálláshelyükig, a Hilton Szállóig ért. Hivatalos források szerint luxemburgi szokások szerint legtöbb három limuzin van egy-egy hivatalos "coloana"-ban.
A másik furcsaság az aláírást követô sajtótájékoztatón történt. A frissen aláíró országok és az EU vezetôi közösen adtak kifejezést örömüknek, hogy végre ilyen szépen "összejöttünk" Európával, mint "egy nagy család". A sajtótájékoztatón Bulgária részérôl az államelnök és a miniszterelnök vett részt, Romániából csak Traian Basescu. Az történt ugyanis, hogy valamiképpen megfeledkeztek arról, hogy minekünk is van miniszterelnökünk. Tariceanu, aki azt hitte, ô is szóhoz juthat majd a sajtótájékoztatón, a konferenciaterembe lépve csodálkozva látta, hogy van ugyan egy üres hely a "prezídiumban", a neve azonban sehol sem szerepel. Erre megfordult és angolosan távozott. Basescu persze nem érdeklôdött utána...
A furcsaságok sora ezzel még nem ért véget. Az integrációs miniszter, Ene Dinga mesélte, hogy hétfô este, miközben nyugodtan szopogatta a csirkecombot, a hivatalos vacsora közben "kiemelték" az asztal mellôl és a repülôtérre vitték, holott az elôzetes egyezség értelmében Luxemburgban kellett volna maradnia. Mikor tisztázta a dolgot, a hivatalosságok derûsen közölték, hogy tudtak az ügyrôl, de a "programot" be kell tartani. Abban pedig az állt, hogy Dingának is ki kellett kísérnie Basescut a repülôtérre. A szabály pedig szabály. Majd visszavitték a vacsorára, csakhogy már nem tudott kiszállni a mikrobuszból, amelyik ide-oda furikáztatta... Éhgyomorra.
Tehát sikerült feltûnést keltenünk Luxemburgban is. Amellett, hogy nevetségessé váltunk, és a világsajtó - miközben komoly fenntartásokat, kételyeket fogalmazott meg Románia felkészültségével kapcsolatosan - napokig ezen szórakozott.
Azonban nem csak amiatt ragadtunk tollat, mert ismét világröhej voltunk, hanem mert a feleségek utaztatásának költségei sem elhanyagolhatók. Fôleg egy olyan szegény országban, mint Románia, és fôként egy olyan idôszakban, amikor emberek ezrei feje fölül mosta el a fedelet az ár, több ezer hektár termôföld került víz alá, a szerencsétlen árvízkárosultak pedig a rajtuk levô ruhán kívül mindenüket elveszítették. Ilyen összefüggésben egyenesen bûn, hogy az ország vezetôi kirándulni viszik családtagjaikat a mi pénzünkön! Mert azoktól is könyörület nélkül behajtják az adókat, akik földönfutókká váltak. Csak, hogy tisztábban lássuk vezetôink felelôtlenségét: egy repülôjegy a Bukarest- Luxemburg vonalon 1000-1300 fontsterlingbe kerül, a szállás pedig, a szállodától függôen 270 és 2700 euró között van. Egy személyre! A Hilton pedig nem tartozik a másodrangú hotelek közé.
Talán a bizonyítványát magyarázandó, a kormány sajtóirodája pontosított. Eszerint - illetve "a diplomáciai szabályok szerint az államfô, a miniszterelnök, illetve a külügyi tárca vezetôjének felesége a diplomáciai képviselethez tartozik". S ha ez sem lenne elég, hogy megértsük a LÉNYEGET, "vannak bizonyos esetek, amikor a jelenlétük életbevágóan fontos". Bizonyára létszükséglet volt, különben elmaradt/(hatott) volna a csatlakozási szerzôdés aláírása. Európa, láss csodát!
Nos, hamar kiderült, hogy mennyire volt "létfontosságú" a feleségek jelenléte. Annyira, hogy azok nem is vettek részt a ceremónián, inkább "shopping"-programot szerveztek Ioana Tariceanuval az élen.
Szerencsére nem igazán vált szokássá az EU országaiban, hogy a közpénzekbôl ilyen nagylábon éljenek a hatalmasságok, mint minálunk. Jacques Chiracról hallottuk, hogy 2002-ben Párizs polgármesteri hivatala vádolta meg azzal, hogy 1988 és 1995 között, amikor Párizs polgármestere volt, csak fogadásokra 2,2 millió eurót, ebédekre pedig 9,3 milliót költött.
A baj csak az, hogy Basescu nem Chirac, Románia sem Párizs, s miközben a franciák "európai módon" élnek, nálunk a lakosság 80 százaléka tengôdik a létminimum küszöbén.
Változó lendületû román-magyar és magyar-magyar vita zajlik a kisebbségi jogok törvényi szabályozásának lehetséges módozatairól, az autonómia, jelesül a nemzeti önrendelkezés kereteirôl. Máris látható, hogy tartós iszapbirkózásra kell berendezkedni, hiszen a geopolitikai érdekektôl vezérelt európai hátszél ebben a tekintetben fölöttébb lanyha, a nyilvánvaló jogsértéseken túl alig figyel valamire. Ezért is engedheti meg az aktuális hatalom (Dreptate si Adevar!), hogy parttalan bozótharcba terelje a magyar közösségen belül több csoportosulás által kifogásolt RMDSZ-féle (más kisebbségekkel egyeztetett) kisebbségi törvénytervezetet. A végkifejlet messze van tehát, így tartósan elmeditálhatunk az egykori, az itt közreadott, 1945-ben született nemzetiségi statútum részletei fölött. Nem mellékes mozzanat, s abba sem árt belegondolni, hogy a szóban forgó, februárban múlt 60 éves törvény máig érvényben van. Így azon is elcsodálkozhatunk, hogy errôl azok is megfeledkeznek, akik az új kisebbségi törvény elfogadásáért küszködnek! Hasznos lenne erre a körülményre emlékeztetni a most benyújtott kisebbségi törvényt vitatókat és olykor elvitatókat.
(ma)
l.§ Minden román állampolgár származásra, nemzetiségre, anyanyelvre és vallásra való tekintet nélkül - egyenjogú a törvény elôtt és ugyanazon polgári és politikai jogokat élvezi.
2.§ A faji származásnak a román állampolgárok jogi helyzetének megállapítása céljából való kutatása tilos.
3.§ A nyelvi, vallási, származási, illetve nemzetiségi különbség egyetlen román állampolgár részére sem képezhet akadályt, mind a polgári vagy politikai jogok megszerzését és gyakorlását, mind a közhivatalokba való kinevezést vagy bármely foglalkozás ûzését illetôleg.
4.§ A nem román anyanyelvû, fajú vagy vallású állampolgárok ugyanolyan bánásmódban, valamint jogi és tényleges védelemben részesülnek, mind a többi román állampolgárok.
Az állampolgári jogoknak a román állampolgárok származása, vallása vagy nemzetisége alapján való közvetlen vagy közvetett korlátozását, valamint az ilyen alapon való kiváltságok megállapítását és a faji, vallási és nemzetiségi elkülönülés, gyûlölet és megvetés hirdetését a törvény bünteti.
5.§ Minden román állampolgár kizárólagos és egyéni joga anyanyelvének vagy nemzetiségének megállapítása. Ilyen tekintetben a hatóságok beavatkozása tilos, közegeik pedig kötelesek az illetô állampolgár nyilatkozatát elfogadni.
6.§ A román állam hivatalos nyelve a román nyelv. Mégis, azokban a közigazgatási és bírósági kerületekben, melyekben a lakosság túlnyomó része nem román ajkú, a 8. és következô paragrafusokban foglalt rendelkezések nyernek alkalmazást.
7.§ A magántermészetû kapcsolatok tekintetében, mint a levelezésben, a távbeszélô-forgalomban stb., az ipari és kereskedelmi életben, a vallási életben és a sajtóban, valamint bármilyen természetû kiadványokban és közleményekben és a nyilvános gyûléseken a román állampolgárok szabadon és minden megszorítás nélkül használhatnak bármely nyelvet.
8.§ Azok a törvényszékek és járásbíróságok, amelyeknek körzetében a legutóbbi népszámlálás adatai szerint a lakosság legalább 30%-a nem román ajkú, hanem egy más közös nyelvet beszél, kötelesek:
a) az illetô körzet 30%-át kitevô lakosság tagjai által saját anyanyelvükön kiállított és benyújtott bármilyen beadványt elfogadni anélkül, hogy ezekrôl román nyelvû fordítást követelhetnének;
b) a beadványok felett ugyanazon nyelven határozni;
c) a felet saját anyanyelvén meghallgatni.
9.§ A 8§-ban meghatározott törvényszéki és járásbírósági körzeteket a hivatalos népszámlálási adatok alapján az igazságügy-minisztérium jelöli ki.
10.§ Azok a községi és megyei hatóságok, amelyeknek körzetében a legutóbbi népszámlálás adatai szerint a lakosság legalább 30%-a nem román ajkú, hanem egy más közös nyelvet beszél, kötelesek:
a) az illetô körzet 30%-át kitevô lakosság tagjai által saját anyanyelvükön kiállított és benyújtott beadványt elfogadni anélkül, hogy ezekrôl román nyelvû fordítást követelhetnének;
b) a beadványok felett ugyanazon nyelven határozni;
c) a felet saját anyanyelvén meghallgatni;
d) ezekben a körzetekben a 30%-ot kitevô nemzetiségek választott vagy jog szerinti képviselôi a községi vagy megyei tanácsokban saját anyanyelvükön szólalhatnak fel.
11.§ Az elôbbi §-ban meghatározott községeket és megyéket a hivatalos népszámlálási adatok alapján a belügyminisztérium jelöli ki.
12.§ A 9. és 11. §§-ban megjelölt bírói és közigazgatási hatóságokhoz tartozó bíráknak és tisztviselôknek ismerniük kell az illetô nemzetiségek nyelvét is.
13.§ A nem román nyelven megjelenô napilapok és idôszakos sajtótermékek megjelenési székhelyüket, valamint az ország többi helyiségeinek nevét az illetô nemzetiség nyelvén jelölhetik meg.
14.§ Az anyakönyvekben és a családi állapotokra vonatkozó okmányokban az állampolgá-rok családi neve csak az illetô állampolgár személyi irataival igazolt alakban és eredeti helyesírással írható.
15.§ Azokban a városokban és községekben, amelyekben a lakosságnak legalább 30%-a nem román ajkú, hanem egy más közös nyelvet beszél, az utcák nevét az illetô nemzetiségek nyelvén is meg kell jelölni.
16.§ A köztisztviselôk, fokozatukra való tekintet nélkül, semmi szín alatt sem kötelezhetôk román nyelvvizsgára, amennyiben kinevezésük államilag elismert tanintézet által kiállított oklevél vagy bizonyítvány alapján történt.
17.§ Az 1944. augusztus 23-a után megjelent törvényeket és ezek végrehajtási utasításait hivatalos törvénytárban kell közzétenni mindazoknak a nemzetiségeknek a nyelvén, amelyek a legutóbbi népszámlálás adatai szerint az ország lakosságának legalább 5%-át alkotják.
A helyi hatóságok rendeleteit, szabályzatait és közleményeit mindazoknak a nemzetiségeknek a nyelvén is közzé kell tenni, amelyek az illetô megye vagy helység lakosságának 30%-át képezik.
18.§ A román állam biztosítja az anyanyelvi oktatást állami elemi, középfokú iskolák útján mindazoknak az együtt élô nemzetiségeknek, amelyek megfelelô számú tanulóval rendelkeznek, azoknak a helységeknek a képviseletével, ahol a felekezeti iskolák ezeket a szükségleteket kielégítik. A nem román nyelvû állami iskolák tanítói és tanári állásainak betöltésénél az illetô nemzetiségekhez tartozók részesülnek elônyben.
19.§ A román felekezeti iskolákra vonatkozó rendelkezéseket a nemzetiségek felekezeti iskoláira is alkalmazni kell.
20.§ A nem román nyelvû állami iskolákban és ezek tagozatain, valamint a nemzetiségek felekezeti iskoláiban a tanulókat azon a nyelven kell vizsgáknak alávetni, beleértve az érettségi vizsgát is, amelyen az illetô tárgyakat elôadták, kivéve azt az esetet, amikor maga a tanuló kéri, hogy román nyelven vizsgáztassák.
21.§ A nemzetiségek felekezeti iskolái ugyanolyan államsegélyben részesülnek, mint a román felekezeti iskolák.
22.§ A szükségletekhez képest, illetve a hallgatók nemzetiségi megoszlásának figyelembevétele mellett, a kolozsvári tudományegyetem jogtudományi és bölcsészeti karán magyar és német nyelvû tanszékek létesítendôk.
23.§ Az elismert felekezetek vagyonukat a vallásfelekezetek mûködését szabályozó törvényes intézkedéseknek megfelelôen, alapszabályaik vagy alapítási iratuk szerint kezelik.
24.§ A vallásügyi minisztérium kivételével más közigazgatási hatóságnak tilos az elismert felekezetek vallásgyakorlási kérdéseibe beavatkozni.
25.§ Az összes elismert felekezetek egyenlô képesítésû és azonos egyházi fokozatú lelkészei egyenlô javadalmazásban részesülnek, amennyiben felekezetük tagjai az államsegély folyósításának szempontjából a vallásfelekezetek mûködését szabályozó törvény által megkívánt számot elérik.
27.§ A jelen törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról a nemzetiségi minisztérium gondoskodik.
Az összes közigazgatási és rendôri hatóságok kötelesek végrehajtani a nemzetiségi minisztérium által a jelen törvény végrehajtásával kapcsolatosan kibocsátott rendelkezéseket.
A román állampolgároknak a jelen törvényben megállapított elvek megsértésébôl vagy helytelen alkalmazásából fakadó panaszai, tekintet nélkül felekezetükre vagy nemzetiségükre, a nemzetiségi minisztériumhoz nyújtandók be.
28.§ A jelen törvénnyel ellentétben levô összes törvényes vagy rendeleti intézkedések hatályukat vesztik.
Hivatalos fordításban közli: A nemzetiségi politika három éve a demokratikus Romániában.
Bukarest, 1948. A Nemzetiségi Minisztérium kiadása, 5 - 12. o.
Kiadóim (Mentor, Kriterion, Pallas) jóvoltából az idén résztvevôje lehettem a budapesti könyvfesztiválnak. A Kongresszusi Központ nyüzsgése, sürgése-forgása, a szédítô kínálat megízlelése, azonnali megemészthetetlensége nem volt teljesen ismeretlen elôttem, ugyanis a korábbi években is jelen lehettem, elôadást is tartottam a könyvtárosok egyesületében, egy gyûjteményes kötet egyik írnokaként bemutatásra kerültem a nagyérdemû elôtt.
Most mégis más volt. Három napig, éjjel-nappal ott ôgyelegtem a standok között. (Az éjjel azért túlzás, ugyanis szervezôk úgy gondolták, hogy a könyvesboltok programjához igazítják a vásárt, ezért délután hatkor egyszerûen kizavarták a közönséget, mely akkorra melegedett bele az olvasás elôörömeibe: beszélgetések, találkozások, könyvguszta, válogatás, turkálás, zsebben hordott anyagiak felmérési sorozatába.)
Más volt, mert én is ajánlhattam könyvet a népes (neves embereket, ismert értelmiségieket, tévés személyiségeket sem nélkülözô) publikumnak. Ráadásul magyarul és románul egyaránt Románia minisztériumi standján és a budapesti Román Kulturális Intézetben. Sokan érdeklôdtek a hazai kiadványok iránt. Udvariasság nélkül. Valódi érdekektôl vezettetve. Nem néztem, miféle érdek vezeti ôket, örültem, hogy a kiadványok elkelnek. Már amelyik, ugyanis a román mûvelôdési minisztérium standján csak mustrát láthatott az ember, utórendeléssel lehet hozzájutni a kívánt kiadványokhoz.
Hosszú sorok kígyóztak a brazil sztárírónak felállított dedikálóbázis elôtt, de a testôröktôl kísért brazil fenomén csak százötven embernek volt hajlandó aláírni magyarul megjelent mûvét, már az elôtte való napon sorszámot osztogattak, mint hajdan a bukaresti német követség elôtt a vízumkérelmezôknek. (Ámbátor kevésbé élelmesek voltak a könyvfesztiváliak, nem fölözték le a protekciózás anyagi hasznát.)
Hosszú sorok kígyóztak két napon át a Móra Könyvkiadó standja elôtt, ahol két derék ír fickó gyerekkönyvet dedikált. Vámpiros könyvet, mely a kiskorúakat most izgalomba tartja. Irigyen terveztük többen is a Romániai Magyar Könyves Céh pultja mögött, hogy mi is indítunk egy kisebbségi vérszípó sorozatot, melynek elsô kötete a legifjabbakat veszi majd célba. A mû címe: Vámpiroska és a farkas lesz.
Kellemetlen csak az volt, hogy a királyi magyar tévében a könyvfesztivál sem programajánlatként, sem hírként nem szerepelt. Még szerencse, hogy volt a Nagy Könyv versengés. De a arról a listáról majd a jövô héten.
Marosszentgyörgyi Tavasz kórustalálkozó
A marosszentgyörgyiek szeretik az éneket és a zenét. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy egy ekkora közösség közel tíz kórust tud éltetni, melyekbe Hajdó Károly, Orbán Ágnes, Simon Kinga és Szilágyi Barna karnagyok öntenek lelket. Így az sem csoda, hogy éppen Marosszentgyörgy ad otthont a már hagyományossá vált kórustalálkozónak, a Marosszentgyörgyi Tavasznak, amelyet idén a Szent György-napok keretében április 22-én, a helyi kultúrotthonban szervezett meg a helyi tanács és a Soli Deo Gloria Közmûvelôdési Alapítvány.
A találkozón viszont nem csak a település névadó szentjét köszöntötték a részt vevô kórusok, hanem a száz éve született költô, József Attila elôtt is fejet hajtottak, emellett megülték egyben az anyák napját is. Az egybegyûlteket elsôként Becski Eörs református lelkész üdvözölte, majd Baricz Lajos plébános vette át a szót, Éjszakai hangverseny címû elbeszélésével lepve meg a közönséget. A találkozóra a vendéglátó marosszent-györgyi együttesek - Soli Deo Gloria és a Laudate Dominum ifjúsági kórus egy része, a helyi általános iskola gyermekkórusa, a Kolping család kórusa, a Szent Cecília és a Reménység vegyes kar - mellett elhozta dalcsokrát az udvarfalvi Hozsanna ifjúsági kórus Szôcs Róbert vezényletével valamint az anyaországi Pomáz község református gyülekezetének vegyes kara, amelyet Blaskóné Timár Eszter karnagy irányít.
- A jó zene megmozgat, kimozdít a holtpontról, kiemel a rossz állapotból, gyönyörködtet és tanít, mivel a zenében rend uralkodik. Kifejezésmódot ad az érzelmeknek, oldja a keserûséget, enyhíti a bánatot és kiteljesíti az örömöt. Lelki egészséget biztosít mûvelôinek. Kapocs népek, nemzetek, közösségek és emberek között. A Marosszentgyörgyi Tavasz hagyományos kórustalálkozókat ezen csodálatos kincsek, szellemi, lelki értékek ápolása céljából szervezzük meg évrôl évre - emelte ki Hajdó Károly karnagy, aki a Soli Deo Gloria ökumenikus vegyes kar és a Laudate Dominum ifjúsági kórus irányítója. A két csoport nemrég tért haza Magyarországról, ahol a fennállásának negyvenötödik évfordulóját ünneplô Vasas kórus vendégszeretetét élvezhették. Az anyaországi kórussal tízéves bensôséges kapcsolat köti össze a marosszent-györgyi kórust, amely az idei találkozóra az Istent dicsôítô dalok mellett édesanyákat köszöntô éneket is magával vitt a színpadra. "Éljen minden bájos, szép nô" - fújták továbbá a nótát, aztán elôkerült a három jó barát, sôt még az incselkedôk is.
A Török János Általános Iskola népes kórusa a marosvásárhelyiek számára sem ismeretlen. Orbán Ágnes zenetanárnô tanítványai román és magyar nyelvû dalokat hoztak magukkal a találkozóra. A nyolcadik osztályos Bordi Andrea és a hatodikos Iszlai Brigitta, akinek a hangját a Szent Cecília kórusban is megcsodálhattuk, József Attila-versekkel kedveskedtek a közönségnek. Hajdó Károly is állta a szavát, miszerint minden kórusfellépés után elszaval a nagy magyar költôtôl egy verset. A Kolping család istendicsôítô versei mellett jól megfértek Baricz Lajos plébános megzenésített versei, a Szent Cecília együttes furulya- és hegedûkísérettel énekelt.
Az est további részében az udvarfalvi Hozsanna, a marosszentgyörgyi Reménység vegyes kar fellépése után a pomáziak szerepeltek. A találkozó közös énekkel zárult.
A Nagy Könyv
Április 24-én este, stílusosan száz perc alatt, megszületett a Nagy Könyv akció régóta hirdetett TOP 100-as listája, amelyen a legtöbb szavazatot kapott 50 magyar és 50 külföldi regény található. Ezen könyvek közül a szavazók tovább juttathatnak tizenkét kiadványt a TOP 12-be.
A Nagy Könyv elsô fordulójában hajszál híján 400 ezer szavazat érkezett. A dobogó harmadik helyén Tolkien A Gyûrûk Ura címû regénye, a másodikon Molnár Ferenc Pál utcai fiúkja végzett, a legtöbb szavazatot pedig Gárdonyi Géza Egri csillagokja kapta.
Azok, akiknek versenyben maradtak a kedvencei, gôzerôvel támogathatják továbbra is választott regényüket, de akinek esetleg kiesett a favoritja, az se búslakodjék! Továbbra is fantasztikus regények versenyeznek, és a szervezôk remélik, nem lesz nehéz új kedvencet választani. Ebben a fordulóban is szavazhatnak interneten és szavazólapokon, de azért egy-két dolog megváltozott. Szavazni 2005. április 24-e és június 11-e között lehet, de a szavazólapos voksolásnál csak a június 3-ig bedobott szavazatok érvényesek. Június 3-tól június 11-ig azonban - amikor kiderül, hogy mely tizenkét regény volt a legkedvesebb az olvasóknak-, már csak az interneten, telefonon és sms-ben szavazhatunk.
A hajrá azonban még messze van, nézzük, mit tehetünk most!
Például több címre is szavazhatunk. Ebben a fordulóban összesen tizenkét regényt is megjelölhetünk, tekintet nélkül arra, hogy azok magyar vagy külföldi regények-e. Ez persze nem azt jelenti, hogy feltétlenül tizenkét szavazatot kell leadnunk. Ha csak egy regényt jelölünk, az is érvényes, viszont nem lehet mind a tizenkét voksot egy könyvre leadni.
A TOP 100-at mostantól megtaláljuk az akció internetes oldalának (www.anagykonyv.hu) TOP 100-as menüpontja alatt, szavazatainkat pedig továbbra is a szavazás menüpont alatt adhatjuk le, ahogyan eddig is, és továbbra is regisztráció szükséges hozzá.
Végül, de nem utolsósorban, a szervezôk szeretnék megköszönni az eddig beérkezett szavazatokat. Csak így tovább!
Íme a TOP 100-as lista:
1984 (Orwell, George)
A 22-es csapdája (Heller, Joseph)
A Da Vinci-kód (Brown, Dan)
A Diadalív árnyékában (Remarque, Erich Maria)
A fekete város (Mikszáth Kálmán)
A funtineli boszorkány (Wass Albert)
A gyertyák csonkig égnek (Márai Sándor)
A Gyûrûk Ura (Tolkien, John Ronald Reuel)
A három testôr (Alexandre Dumas)
A katedrális (Follett, Ken)
A két Lotti (Kästner, Erich)
A kis herceg (Saint-Exupéry, Antoine de)
A kôszívû ember fiai (Jókai Mór)
A láthatatlan ember (Gárdonyi Géza)
A legyek ura (Golding, William)
A lét elviselhetetlen könnyûsége (Kundera, Milan)
A Mester és Margarita (Bulgakov, Mihail Afanaszjevics)
A nap szerelmese (Dallos Sándor)
A neveletlen hercegnô naplója (Meg Cabot)
A nyomorultak (Hugo, Victor)
A Pál utcai fiúk (Molnár Ferenc)
A Pendragon legenda (Szerb Antal)
A rózsa neve (Eco, Umberto)
A tizennégy karátos autó (Rejtô Jenô)
A varázshegy (Mann, Thomas)
A vörös oroszlán (Szepes Mária)
Ábel a rengetegben (Tamási Áron)
Abigél (Szabó Magda)
Adjátok vissza a hegyeimet! (Wass Albert)
Akiért a harang szól (Hemingway, Ernest)
Állítsátok meg Terézanyut! (Rácz Zsuzsa)
Anna Karenina (Tolsztoj, Lev Nyikolajevics)
Apák könyve (Vámos Miklós)
Aranyecset (Dallos Sándor)
Aranykoporsó (Móra Ferenc)
Árvácska (Móricz Zsigmond)
Az ajtó (Szabó Magda)
Az alkimista (Coelho, Paulo)
Az arany ember (Jókai Mór)
Az öreg halász és a tenger (Hemingway, Ernest)
Bezzeg az én idômben (Fehér Klára)
Bogáncs (Fekete István)
Búcsú a fegyverektôl (Hemingway, Ernest)
Bûn és bûnhôdés (Dosztojevszkij, Fjodor Mihajlovics)
Büszkeség és balítélet (Austen, Jane)
Édentôl keletre (Steinbeck, John)
Édes Anna (Kosztolányi Dezsô)
Egri csillagok (Gárdonyi Géza)
Egy magyar nábob (Jókai Mór)
Egy polgár vallomásai (Márai Sándor)
Elfújta a szél (Mitchell, Margaret)
Für Elise (Szabó Magda)
Galaxis útikalauz stopposoknak (Adams, Douglas)
Gergô és az álomfogók (Böszörményi Gyula)
Háború és béke (Tolsztoj, Lev Nyikolajevics)
Harmonia caelestis (Esterházy Péter)
Harry Potter és a bölcsek köve (Rowling, Joanne Kathleen)
Harry Potter és a Fônix Rendje (Rowling, Joanne Kathleen)
Harry Potter és a Titkok Kamrája (Rowling, Joanne Kathleen)
Harry Potter és az azkabani fogoly (Rowling, Joanne Kathleen)
Ida regénye (Gárdonyi Géza)
Indul a bakterház (Rideg Sándor)
Iskola a határon (Ottlik Géza)
Iszony (Németh László)
Jadviga párnája (Závada Pál)
Jane Eyre (Brontë, Charlotte)
József és testvérei (Mann, Thomas)
Kard és kasza (Wass Albert)
Kincskeresô kisködmön (Móra Ferenc)
Lassie hazatér (Knight, Eric)
Légy hû magadhoz (Knight, Eric)
Légy jó mindhalálig (Móricz Zsigmond)
Malevil (Merle, Robert)
Mesterségem a halál (Merle, Robert)
Micimackó (Milne, Alan Alexander)
Monte Cristo grófja (Dumas, Alexandre)
Ne féljetek (Jókai Anna)
Oroszlánkölykök (Shaw, Irwin)
PetePite (Nógrádi Gábor)
Piszkos Fred, a kapitány (Rejtô Jenô)
Pokolbéli víg napjaim (Faludy György)
Quo vadis (Sienkiewicz, Henryk)
Régimódi történet (Szabó Magda)
Robinson Crusoe (Defoe, Daniel)
Sorstalanság (Kertész Imre)
vejk (Haek, Jaroslav)
Száz év magány (García Márquez, Gabriel)
Szent Péter esernyôje (Mikszáth Kálmán)
Szerelem a kolera idején (García Márquez, Gabriel)
Téli berek (Fekete István)
Tóték (Örkény István)
Tüskevár (Fekete István)
Utas és holdvilág (Szerb Antal)
Utazás a koponyám körül (Karinthy Frigyes)
Üvöltô szelek (Brontë, Emily)
Virágot Algernonnak (Keyes, Daniel)
Vörös és fekete (Stendhal)
Vuk (Fekete István)
Winnetou (May, Karl)
Zabhegyezô (Salinger, Jerome David)
A nyílt tekintetû, egyenes embert ôszinte magatartásáért becsüli a társadalom.
Az egyenes ember felismerhetô az egyenes testtartásáról, magabiztos megjelenésérôl is. Aki egyenes testtartással, felemelt fôvel jár, az égbe tekint, annak gondolatai is fennköltek, tiszták, bölcsek.
Az egyenes ember beszélgetés, társalgás közben szemébe néz mindenkinek. Egyben szuggesztív hatást is gyakorol a szemben álló félre. A szemben álló fél legtöbbször kénytelen vagy elfordítani a fejét, vagy lesütni a szemét. Az elérendô, megvalósítandó célja már az elindulásnál fél sikerrel végzôdik. Nemcsak szuggesztív hatást gyakorol, hanem bizalmat is gerjeszt tekintetével.
Aki állandóan lehajtott fôvel jár, úgy, mintha az egész világ gondját magára akarná venni és megoldani, aki állandóan a földet nézi és kémleli, annak gondolatai sötétek, hasonlítanak a meggörnyedt testtartásához. Részben ennek is tulajdoníthatók, mivel összeszûkül a mellkasa, az egészséges élethez nélkülözhetetlen, kevesebb mennyiségû oxigénhez jut.
Az ilyen ember nem bírja másoknak a tekintetét elviselni, ezért a fejét forgatja, nem néz a szemébe senkinek; megbízhatatlan, csalafinta, ravasz, a szaván nem lehet elindulni.
Ehhez hasonló a gyorsan beszélô, nagyokat mondó, sokat ígérô, aki azonban megfeledkezik ígéreteirôl és már nem is tudja, mit kellene betartani. Általában örökké a más hibáját keresi, igyekszik felszínre hozni, másban keresi a rosszat.
Ezt a bûnös, jellemtelen magatartást az újszövetségi szentírásban - Jézus Krisztus evangéliumából - Szent Lukács evangélista így idézi: "Ne ítéljetek, hogy meg ne ítéljenek. El ne ítéljetek senkit, hogy titeket se ítéljenek el. Mit nézed a szálkát felebarátod szemében, a magad szemében pedig nem veszi észre a gerendát. Vesd ki elôször a magad szemébôl a gerendát, és csak aztán törôdjél azzal, hogy kivedd a szálkát a felebarátod szemébôl."
Tagpo Lhadje - tibeti bölcs - azt tanácsolja: "Kerüld a szót, mely saját hibádat palástolja, de más hibáját hangsúlyozza."
Tele van a társadalom hasonló, állandóan másokat hibáztató, elítélô bírálatokkal, mellyel a vezetôk általában igyekeznek elterelni a választók figyelmét, szavahihetetlenségükrôl, be nem tartott ígéreteikrôl.
A hindu bölcsesség könyve, a Bhagavad Gitá már sok ezer évvel ezelôtt megbélyegezte ezeknek a személyeknek a magatartását. Többek között azt mondja: "Szóvirágokban ömledeznek az ostobák: ehhez képest minden semmi."
Ezzel szemben az egyenes, jellemes magatartást ekképpen illeti: "Kinek tette érdekek mocskától távol áll, kinek munkája elég a bölcsesség tüzében, bölcsnek mondják azt a bölcsek."
Bartis Árpád, Marosvásárhely
2005. április 15-17-én Marosvásárhelyen megrendezésre került a tavaszi Országos Katolikus Egyetemisták Találkozója, melynek ezennel mi (Marosvásárhelyi Egyetemista Lelkészség) voltunk a házigazdája. Úgy érzem, igazi találkozás volt ez nemcsak egymással, hanem valami kegyelem folytán a jó Istennel is. Talán a Szentlélek mûködött ezennel? Vagy csak mi voltunk nyitottabbak, befogadóbbak, figyelmesebbek?
A hétvégi program, melynek mottója: "Akarom, hogy légy! Örülj, hogy vagy!", már péntek délelôtt kezdetét vette: tömegesen érkeztek az egyetemisták az ország minden részébôl. Jómagam a vendégek fogadásában és elszállásolásában tevékenykedtem, így alkalmam volt megtapasztalni, mit jelent az, hogy a vártnál jóval több egyetemistát regisztrálhattunk: szám szerint 259-et! El tudjátok képzelni, milyen érzés az, amikor érzed, látod, hogy ekkora tömeget mozgat meg valami, ennyi ember képes több száz kilométert utazni azért, hogy találkozzon velünk, másokkal és a jó Istennel? Mert érkeztek hozzánk egyetemisták Aradról, Brassóból, Csíkszeredából, Gyulafehérvárról, Kolozsvárról, Nagyváradról, Temesvárról és természetesen Vásárhelyrôl. Bár fáradt volt a testünk, a lelkünk valahol a magasban szárnyalt, s talán emiatt éreztem azt, hogy olyan jólesik szolgálni egy kicsit titeket: résztvevôket. Ezúton meg szeretném köszönni Nektek azt a sok hálatelt arckifejezést, a sok mosolyt és biztatást, amit tôletek kaptam, kaptunk. Sokat segített ez nekünk abban, hogy az egymás (szervezôk) közti nézeteltérések és súrlódások tompuljanak, amelyek a fáradtságból, türelmetlenségbôl adódtak.
Péntek este és szombat reggel meditatív ima zárta és nyitotta a napot, megadván a hangulatot az elôadáshoz, melyet Jakabos Barnabás sj. tartott. Azt hiszem, az elôadása mindenkiben elindított valamit. Hétköznapi nyelvezete, humoros, már-már színpadias alakításai a szeretô és minket büntetni nem akaró istenképrôl, a szabadon vállalt döntéseinkrôl, az igazi szeretetrôl szólt. Számomra egyik nagyon fontos mondata: "Nincs elrontott emberi élet, csak elrontottnak hitt élet." Azt hiszem, elôadásával lavinaként elindított Valamit, mert ettôl tovafele minden egyes program soha nem tapasztalt sikert aratott. Külön élmény volt maga a Plénum is, mert rengeteg személyes történetet mertek elmesélni a résztvevôk. A Plénum után vesperás éneklésre került sor, melynek végén Csató Béla esperes atya humoros, ám szívet melengetô rövid elôadását hallgathattuk meg a belvárosi katolikus templom "kincseirôl". Szombaton délután sor került szabadidôs programra: kosarazásra, ifjúsági énekek dalolására, gyónási lehetôségre. A találkozó színvonalát emelte a csíkszeredai Psallite ifjúsági énekkar és a Madártej nevû marosvásárhelyi amatôr színtársulat. Szombaton este természetesen fergeteges buli zárta a napot. A találkozót pedig egy nem mindennapi szentmise zárt vasárnap délelôtt a minorita templomban, mely méltó fináléja volt a hétvégének. Talán soha nem láttam annyi csillogó szempárt, lelkesen daloló arcot, mint akkor és ott. És talán soha ennyi ember nem töltötte meg ennek a kicsi templomnak a belsejét Ami akkor és ott mûködött, az maga volt a kegyelem
Ezúttal köszönetet szeretnék mondani Darvas Piroska segítô nôvérnek, Bara László egyetemi lelkészünknek, Csató Béla esperes atyának, Jakabos Barnabás sj-nek, akik nélkül nem jöhetett volna létre ez a találkozó.
Rácz Emese
"Páratlan kincs birtokosai" lettek azok az irodalomkedvelô diákok, szülôk, tanítók, tanárok, akik április 15-én József Attilára emlékeztek a marosvásárhelyi Mihai Viteazul Gimnáziumban.
Az irodalmi est elsô részében Simonfi Tünde és Barabási Melinda tanulók József Attila életének, írói munkásságának rejtelmeibe vezettek be, kiemelve, hogy a nagy költô "krisztusi korban", fiatalon hunyt el, de "A mindenséggel mérd magad" költôi hitvallást követve maradandó életmûvet hagyott ránk. "Vidám és jó volt s tán konok,/ ha bántották vélt igazában" - idézték József Attila szavait. Az ismertetô után József Attila-verseket szavaltak Trombitás Melinda és Mózes Ferenc Emil, az iskola egykori diákjai. Az est fénypontja a szavalóverseny volt, melyre 28 tanuló nevezett be a II-VIII. osztályból.
Öröm volt látni együtt ennyi lelkes, verskedvelô gyereket. Nyelvünk ízei kiforrottan csendültek fel a versmondók ajkain. Felcsendültek a Mama, Anyám, De szeretnék, Altató, Indiában, hol éjjel vadak , Harmatocska, Szeretném, ha vadalmafa lennék, Medvetánc, Tiszta szívvel, Kirakják a fát, Tedd a kezed, Rejtelmek és más versek. Ahány szavaló, annyiféle értelmezése a versnek. Újból bebizonyosodott, hogy egy verset többféleképpen is lehet jól elmondani. Ezért is volt nehéz a zsûrinek eldönteni, hogy kik a legjobb szavalók. A II-IV. osztályosoknál I. díjat nyert Fazakas Kató Klára, II. díjat Madaras Renáta, III. díjat Bordi Evelin Gabriella, különdíjat kapott Szakács Kinga és Marton Kinga. Az V-VIII. osztályosoknál az I. díj Simonfi Tündéé, a II. díj Mátyás Borbáláé, a III. Nagy Éváé lett, dicséretben részesült Szakács Andrea és Dankuj Örs László.
Minden résztvevô emléklapot és könyvjutalmat kapott, a Mentor Kiadó ajándékát, melyet ezúton köszönünk meg.
Az est hangulatát emelte a kis zenekar, melynek tagjai - Dávid
Szidónia V. osztályos tanuló furulyán, Gábor
Levente gitáron - József Attila megzenésített
verseit adták elô. Betanította Bustya Judit, a cserealji
református egyházközség kántora.
Köszönjük szépen. Köszönetet mondunk Soós
Katalin magyar szakos tanfelügyelônek, hogy
jelenlétével megtisztelte a József Attila-
megemlékezést. Az est a Kertész leszek, a Medvetánc,
a Rejtelmek címû versek eléneklésével
ért véget.
"Csak az olvassa versemet,/ ki ismer engem és szeret" -
írja József Attila egyik versében. Úgy érzem,
hogy megemlékezésünk közelebb hozta hozzánk a
Költôt, s ezután még nagyobb
érdeklôdéssel, szeretettel fogjuk olvasni, tanulni
József Attilát.
Tövissi Éva magyartanárnô
Márciusban Csak tiszta forrásból címmel fotópályázatot hirdettek Békéscsabán a Kárpát-medencében élô és alkotó magyar fotósok számára, melyen csak saját laborálással készült fekete-fehér képeket fogadtak el hagyományápoló szándékkal. A Marosvásárhelyi Fotóklub tagjai közül Török Gáspár egy, Kerekes Péter- Pál, Kucsera Jenô, Haragos Zoltán és Pálosi Ferenc két-két képet állított ki. Pálosi Ferenc Rakodás címû képét díjazta a zsûri.
Kerekes István, a fotóklub természetfotósa is eredményes szerepléssel kezdte a 2005-ös évet. A Dia Thema belgiumi kiállításon 2 diáját mutatták be. Ugyancsak a belgiumi Festicolor rendezvényen 3 diával szerepelt, az Ôszi patak címû munkáját FIAP-bronzéremmel jutalmazták, míg a Pipacsmezô címû dia FIAP-dicsérô oklevelet kapott. Az Épített örökségünk címû kolozsvári kiállításon egy fotóját dicsérô oklevéllel díjazták.
K. P-P., Marosvásárhely
Az anyanyelvi vetélkedô megyei szakaszán a szovátai 1-es iskolából a negyedikesek Havasi gyopár csapata vett részt. Páll Katinka Pálma, Fekete Réka és Tóth Kinga a legjobban olvasó, illetve a legjobb nyelvész díjat érdemelte ki, csapatként is nyertesek voltak egy harminchat fokos lázban megért versenynapon Marosvásárhelyen, március 14-én.
A József Attila-ünnepségek elôtt tartott versenyre készülve a lelkes havasi gyopárosok felkészülésébôl, "ujjgyakorlataiból" nem hiányoztak egy percre sem a 100 éves költô versei, rímei, kis Balázs szelleme. Oktatóik, tanítóik is (e) lázban égtek tanítványaik sikeréért.
S most a költô verseivel, soraival panaszolják:
"Szegényember, hát már megint lázadsz?
Jaj, dehogy lázadok, a gúnyám szakadt el.
Másikat szeretnék, olyat, amelyiknek kevesebb a foltja."
(Szélkiáltó madár)
Mert az történt, hogy a szovátai elsô díjasokat nem jelölték az országos (brassói) versenyre, elsôk lettek és mégsem jutottak tovább. Hogyan történt ilyen döntés?
Kevesebb folttal, kevesebb gúnya- és kabátszakadással lehetne és kellene elérni a kis Balázsok, Pálmák, Rékák, Kingák nyugodt, szép, estéli elalvását. Hogy ne hasadjon tovább holnap se semmi se!
Mester Zoltán, Szováta
Április 20-25. között Hodoson tartózkodott a dél-franciaországi Venerque testvértelepülés fiataljainak egy nyolctagú csoportja. Látogatásuk, melynek költségeit nagyrészt maguk teremtették elô, folytatása annak a másfél évtizedes kapcsolatnak, amely a két község polgármesteri hivatalainak, valamint a két községben hivatalosan bejegyzett baráti társaságnak köszönhetô.
Jövetelük célja a régebbi táborok emlékeinek felfrissítése mellett a kapcsolatok további megalapozása volt. Ajándékokat hoztak az óvodásoknak, iskolásoknak; nagycsaládokat látogattak és ajándékoztak meg. Látogatásuk fénypontját a szombat esti koncert jelentette, melynek bevételébôl a hodosi iskolásokat vitték kirándulni Szovátára és Parajdra. A bemutatott tizenhat dalt a közönség tapsa kísérte, mint az ilyenkor illik. Az utolsó számot vastaps üdvözölte, mert a kisiskolások is mikrofon elé álltak, s a vendégekkel együtt énekelték a Republik együttes közkedvelt dalát, melynek a "Csillagok, csillagok" kezdetû refrénje Hodoson különleges érzelmekkel töltött, hisz két évvel ezelôtt itt készült el a dal francia szövege, s utána amolyan közös himnusszá vált mindkét nyelven.
Mivel a lap internet-változatát hamarabb elolvashatják Venerque-ben, mint mi a nyomtatott változatot itt, Hodoson, üzenjük barátainknak, a venerque-i szülôknek: öleljék keblükre hazatérô gyermekeiket nagy-nagy szeretettel, mert megérdemlik. Kitûnô lányok és fiúk, magatartásuk példás és szeretetük, amellyel az itteni kicsik felé fordulnak, olyan ajándék, amelynek erkölcsi súlyát fel se mérjük igazán. Köszönjük, Venerque!
Szabó György, a Hodos-Venerque Baráti Társaság elnöke
A kitartóan szemerkélô esô sem tudta otthon maradásra kényszeríteni azon lelkes, az ötödik X- en túl levô asszonyokat, akik régen dédelgetett álma, hogy összeüljenek és barátságos környezetben, de fôleg hangulatban betegségükrôl beszéljenek, felfigyeljenek saját testük apró, de sajnos elkerülhetetlen jeleire. A Rheum-Care Alapítvány keretében immár ez a második klub, amely próbálja a beteget közelebb hozni ahhoz a reményhez, hogy igenis van lehetôség a gyógyulásra, a fájdalmak enyhítésére. A Reumás Betegek Klubja olyan célt tûzött maga elé, amelyben a reumában szenvedô betegeknek a tudtára próbálja adni, hogy igenis, nagy az esély a fájdalom enyhítésére, a gyógyulásra.
Reumatológiai betegségeknek a mozgásszervek fájdalommal, késôbbi alakváltozásával és mozgáskorlátozással járó megbetegedését nevezzük. A mozgásszervek károsodása a fájdalom, duzzanat, izomelváltozások révén a mozgásfunkciók nagyfokú beszûküléséhez vezet, amely már fogyatékosságot jelent. Amennyiben ez olyan mértékû, hogy a beteg munkaképességét, közlekedôképességét, önellátását is befolyásolja, rokkantságról beszélünk.
Az ünnepélyes klubmegnyitón az alapítvány igazgatónôje, Gombos Marinella gratulált az új klub megalakítójának e nemes gondolatért, aki nem más, mint Dósa Magda gyógytornász, valamint üdvözölte a megjelenteket és a lelkes orvoscsapatot, dr. Miclaus Monica reumatológus doktornôt, aki nagyon tartalmasan felvázolta a kezelések célját, az orvos- gyógytornász-fizioterapeuta szerepét, hogy ezáltal a hiányzó funkciók pótlásával képes legyen önállóságának visszanyerésére, a családba, a munkahelyre, a társadalomba való visszailleszkedésre. Ezt követte dr. Salamon Éva doktornô nagyon hozzáértô és hangulatos elôadása a helyes táplálkozásról, rengeteg hasznos tanáccsal fûszerezve. Ily módon hozzájuthattunk olyan receptekhez, amelyek hozzásegítenek ésszerûen táplálkozni, tehát egészségesen élni. Ezek után dr. Binder Zsolt reumatológus orvos válaszolt a felvetôdött kérdésekre, és néhány hasznos tanácsot tolmácsolt.
A Reumás Betegek Klubjába várják azokat a személyeket, akik e betegségben szenvednek és gyógyulni szeretnének. A Rheum-Care Alapítványnál, a Liviu Rebreanu utca 31. szám alatt lehet érdeklôdni, telefon: 250793.
Sok sikert az induló klubnak!
Ognean Eszter, Marosvásárhely
A rovatban közölt levelek tartalmáért, a tényállítások hitelességéért a szerzôk felelôsek. Elektronikus postán is fogadjuk leveleiket. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro
(Folytatás az ápr. 21-i lapszámból)
A Hivatalos Közlöny március 2-i, 180. számában tették közzé a 141. számú kormányhatározatot, amely elfogadja a gázolaj (motorina) felhasználásának literenkénti 5000 lej értékû állami támogatását mindazoknak, akik 2005-ben gépesített mezôgazdasági tevékenységet fognak folytatni. A kormányhatározat szerint gépesített mezôgazdasági tevékenységnek tekinthetô: a termôföld elôkészítése, a kultúrák létrehozása, gondozása és betakarítása, beleértve a termôföldek újrahasználása feltételeinek megteremtését, valamint az állattenyésztô telepek gépesített munkálatait. Vonatkozik ez egyaránt a 2004-ben létrehozott kultúrák, valamint a 2005-ben vetendô földterületek gépesített mûveleteire, valamint az állattenyésztô telepek gépesített munkáihoz szükséges üzemanyag- (gázolaj-) fogyasztásra.
Ilyen támogatásban részesülhetnek: a) a saját földjüket megmûvelô földtulajdonosok; b). állat- és/vagy szárnyasállat- tenyésztôk; c.) jogi személyiséggel rendelkezô mezôgazdasági társaságok, illetve családi vállalkozások; d.) agrártermelésre szakosított kereskedelmi társaságok; e.) érvényes földbérleti szerzôdés alapján agrártevékenységgel foglalkozók; f.) agrártevékenységre szakosodott kutató- fejlesztô intézmények, szakiskolák, egyházi egységek. A gépesített munkálatok üzemanyag- fogyasztása támogatásának igénylését a Megyei Mezôgazdasági és Területfejlesztési Igazgatósághoz kell benyújtani, az illetékes község polgármesterének jóváhagyásával. Akiknek nincs lehetôségük, hogy így járjanak el, azok kérhetik, hogy a támogatáshoz szükséges igazolást a községi polgármesteri hivatalon keresztül szerezhessék be. Akik nagy távolságra élnek a gázolajat forgalmazó kutaktól, ugyancsak a községi polgármesteri hivatalon keresztül kérhetik, hogy a támogatott gázolaj beszerzését egy szakosodott szolgáltató egység intézze el. A gázolaj állami támogatását kérvényezôknek tudniuk kell, hogy ha utólag nem igazolják, hogy a támogatott üzemanyagot az igénylésben feltüntetett célokra használták fel, illetve nem végezték el a vállalt gépesített mûveleteket, akkor 15-tôl 20 millió lejes büntetésen kívül vissza kell szolgáltatniuk a támogatás összegét is.
Mellau György
A pöfetegek családja magába foglal az 1-3 cm átmérôjû, pár dekás, gömbölyû pöfetegnek nevezett gombácskától a 40 cm átmérôjû, 4 kg-ot is elérô óriás pöfetegig majdnem minden, különbözô méretû és alakú, zárt termôtestû gombát. Spóráik a termôtesten belül alakulnak ki, és ha érettek lesznek, a gomba felhasadó burkán keresztül jutnak a szabadba. Ha ilyenkor rálépünk egy már megbarnult, elöregedett példányra, a gomba por alakban pöfékeli, füstölgi ki magából a beérett spórákat. Minden bizonnyal innen kapta furául hangzó népies nevét is. Tájegységektôl függetlenül lófing gombának ismeri mindenki. Talán e miatt az elnevezés miatt nem szedik és nem fogyasztják mindenhol ezeket a kitûnô ízû, fûszeres gombákat, pedig minden pöfeteg ehetô, amíg húsa fehér, rugalmas, sajtszerû. Szedés elôtt a gombát meg kell tapogatni, s ha puhának érezzük, ne szedjük le, hagyjuk a spóráit kifejlôdni!
Az esetleges mérgezés elkerülése érdekében elkészítés elôtt a gombákat kötelezôen ketté kell szelni, ugyanis külsô megjelenésre hasonlíthatnak a még burokban levô fiatal gyilkos galócához, valamint az áltriflához. Ezektôl ily módon könnyen meg tudjuk különböztetni ôket. A gyilkos galóca burka alatt a metszetben kirajzolódik a kalapos gomba alakja, amint a kalap ráhajlik a tönkre. (2. metszet) Ilyen rajzolat egyik pöfetegben sem található. (1.) A szintén mérgezô áltrifla belseje márványozottan sötét színû. (3.) A fehér húsú pöfetegektôl ez a biztos ismertetôjel különbözteti meg.
A pöfetegek nagy része réteken, legelôkön, kertekben, parkokban terem, de vannak erdôben elôforduló fajok is. Az utóbbiak közül a kedves olvasó a bimbós pöfeteggel ismerkedhet meg részletesen az alábbiakban.
Bimbós pöfeteg - Lycoperdon perlatum
Réteken, erdôszéleken, de inkább lombhullató vagy tûlevelû fák alatt egyaránt elôforduló, egyedül vagy csoportosan, tavasztól késô ôszig termô gomba. A termôtest fiatalon fehér, sárgásfehér, késôbb okkerbarna színûvé válik. Alakja gömbölyû, alsó felén vékonyabb nyéllel kötôdik a talajhoz. Külsô burkán, fôleg a gömbölyû, felsô részen sûrû, fehér színû, apró szemcsék találhatók, amik tapintásra könnyen lemorzsolódnak. A spórák a felsô, gömbölyû termôrészben fejlôdnek ki, amik ha beérnek, a gomba csúcsán felszakadó nyíláson keresztül jutnak ki folyamatosan a szabadba. Húsa fiatalon fehér, rugalmas, sajtszerû, majd a spórák fejlôdése, érése közben megpuhul, megsárgul, zöldessárgává válik, végül barna por (spórapor) lesz belôle. Jellegzetesen erôs, fûszeres illatú.
Étkezésre csak a fiatal, éretlen példányok alkalmasak, míg húsuk fehér, rugalmas. Tojásosan vagy rántva a velôbôl készült ínyencségekhez hasonló ételeket készíthetünk belôle. Fûszeres íze miatt ajánlatos más gombákhoz keverékként vegyíteni. Felszeletelve jól szárad. Szárítmányként fûszeres íze felerôsödik. Gombaport is készíthetünk belôle, amit más, nem gombás ételek ízesítésére lehet használni.
Jellegzetes alakja és szemcsés felülete miatt (kötelezô kettémetszés után) semmilyen mérgezô gombával nem téveszthetjük össze.
Málnási András
Ha tavasz, akkor szalmonella. Ha szalmonella, akkor tojás. Általában ilyen egyszerû az összefüggés a kedvelt és tavasz tájékán még gyakrabban használt tojás és a hírhedt fertôzés között.
A tojással rendkívül körültekintôen kell bánnunk! Ezt mindig hangoztatja dr. Zajkás Gábor, a magyar Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) igazgatóhelyettese, akit a tojásról és a felhasználásával készült ételekrôl szóló tudnivalókról kérdezett az MTI.
- Az európai országok többségében valóban gyakori a szalmonellafertôzés, ami súlyos esetekben hányással, magas lázzal, hasmenéssel járó heveny betegség, 6-48 órás lappangási idôvel - tudatja a szakember. - A baromfiállomány fertôzöttségébôl eredôen, a tojás felhasználásával készült különféle ételek fogyasztása - madártej, túrós palacsinta, máglyarakás, fagylaltok, krémes, majonézes saláták és egyéb, nyers tojással készülô ételek - okozza legtöbbször a bajt. A tojáshéjon maradt baromfiürülék, illetve a szemmel nem láthatóan - ha a baromfi petefészke fertôzött, akár a tojás belsejében is - megtapadt baktériumok a fertôzés forrásai. Világszerte megoldatlan probléma a baromfiállomány szalmonella-mentesítése, ezért fokozottan be kell tartani a tojás felhasználása során a szigorú konyhatechnológiai szabályokat!
Az elôvigyázatossági szabályokról szólva Zajkás doktor arra figyelmeztet: már a tojás vásárlásakor kezdôdik a kötelezô óvatosság. Csakis megbízható helyrôl, lehetôleg jelölt és friss, tiszta, ép tojást ajánlott vásárolni. Felhasználás elôtt a tojásokat alaposan le kell mosni, s száraz, hûvös helyen, 2-l8 fokon, elkülönítve kell tárolni ôket. A tojás frissessége vízbe merítéssel ellenôrizhetô legkönnyebben, a friss ugyanis lemerül, a víz felszínén maradó nem alkalmas fogyasztásra. A feltört tojás akkor friss, ha a sárgája egyben marad, a fehérje áttetszô.
A kereskedelemben ma már kapható úgynevezett ózonnal fertôtlenített tojás is. Az ilyen kezelésen átesett élelmiszerek felszínén a baktériumok ugyan elpusztulnak, de belül nem. A feltört tojást nem szabad tárolni. Megfelelô hôkezeléssel a baktériumok elpusztíthatók, hûtéssel szaporodásuk meggátolható. A nyers tojással érintkezett edényeket és eszközöket a fôzôtérbôl el kell távolítani. A héjas tojással dolgozók munkájuk végén alaposan mossák meg a kezüket! A szalmonellafertôzés ugyan csak elégséges számú baktérium elôfordulása esetén következik be, de az egyénileg változó, a szervezet ellenálló képességétôl függô, hogy milyen nagy ez a szám. Mindenesetre a csecsemôk, terhes nôk, idôsek ebbôl a szempontból fokozottan veszélyeztetettek. Mindezeket nem szabad figyelmen kívül hagyni otthon sem, ha gyorsan össze akarunk ütni egy kis rántottát, és fôként nem ott, ahol nagyüzemi méretekben fôznek, sok ember számára.
Mi lesz a földek sorsa?
G. T.: - Hasznos tanácsokat kapunk e rovatban, most újabb kérdésre szeretnék választ. Nagyon sok föld- és erdôigénylô elhalálozott, mire visszaadták a területeket, de a birtoklevelet még az elhunyt nevére állították ki, még akkor is, ha az örökösök kérték, egyenesen az ô nevükre írják. Mi az eljárás, hogy ezeket a birtokleveleket az örökösök nevére írják? A betelekelést, a sok hercehurcát sokan nem fogják vállalni.
- A kérdésre Mellau György A birtoklevelek betáblázásáról és a telekkönyvi kivonatok kiállításáról címû cikkében (2005. április 7-i és 14-i lapszámok) már választ adott. Olvasónknak ajánljuk, hogy lapozza fel, mert részletes választ kap a felvetett problémákra. A cikket annyival egészítjük ki, hogy a birtokleveleket annak a személynek a nevére állítják ki, akitôl a földet elvették és aki visszakérte. A földnek mindenképpen be kell kerülnie a telekkönyvbe, s miután ez visszakerült, a közjegyzônél le kell tárgyalni az örökséget. Ezt a procedúrát nem lehet megkerülni.
A nyugdíjátszámításról
Marosvásárhelyi nyugdíjasok egy csoportja felvilágosítást kér, hogy az 1952 elôtti (pénzbeváltás) fizetéseket hogyan számolják bele az újjászámított nyugdíjakba? 2005 júniusáig hogyan haladnak a nyugdíjak átszámításával? A 2005. február 17-i rovatban közöltük, hogy a munkaidôn felül (25, illetve 30 év) ledolgozott évekre 3,6 százalékot számítanak. Milyen összegre számítják ezt? A kérdésekre Morent Ilona, a nyugdíjpénztár vezérigazgatója válaszolt: - Abban az esetben, ha a munkakönyvben nem szerepel adott idôszakban a fizetés, egy újabb rendelkezés szerint nem a minimálbért, hanem az átlagkeresetet veszik alapul. 1952, a pénzbeváltás elôtti idôszakra is megvan a számítási metodológia, a fizetéseket hússzal osztják.
Ami a nyugdíjátszámítás menetét illeti: 2005 júniusáig az 1980-1990 közötti periódusban nyugállományba vonult személyek nyugdíját számolják át. Az átszámított nyugdíjak folyósítása ezt követôen történik meg.
A kérdésben felvetett 3,6 százalék pluszt a teljes munkaidôn felül ledolgozott évekre számolják.
1. A gyümölcsösökben a betegségek és kártevôk megelôzése érdekében a legfontosabb kezelést akkor kell elvégezni, amikor a virágszirmok