Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Szerdán Brassóban konferenciát szerveztek az evangélikus-lutheránus egyházközség gyülekezeti központjában. A meghívottak között szerepelt Németh Zsolt, a magyar Országgyûlés Külügyi Bizottságának elnöke, Gabriel Andreescu, a Helsinki Bizottság elnöke, valamint dr. Fazakas Sándor debreceni teológiai professzor.

A rendezvényen Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ szövetségi elnöke elôadást tartott Az erdélyi magyar nemzetközösség helyzete az európai integráció folyamatában címû értekezlet A kisebbségi törvény az integráció tükrében címû nyitóelôadásában Markó Béla nyomatékosította: jelen pillanatban Románia legfontosabb célkitûzése az Európai Uniós integráció megvalósítása. Mint mondta, méltó és egyenlô életet kell biztosítani az egyénnek, a családnak, kisebb és nagyobb közösségeknek, nemzeteknek. Markó Béla szerint az integráció nem állítható szembe semmilyen más célkitûzéssel. "Egyesek szerint ez a folyamat nem állítható meg, nem fordítható vissza. Én ezzel nem értek egyet. Az elmúlt hónapok történései arra utalnak, hogy az Európai Unióban dilemmák fogalmazódnak meg a bôvítéssel kapcsolatban" - jelentette ki az elnök. Véleménye szerint az április 13-i szavazás a csatlakozási szerzôdés elfogadásáról, valamint az április 25-re tervezett dokumentum- aláírás döntô pillanat lehet Romániának, ám a csatlakozásig fennmaradt másfél esztendôben még sok feltételt kell teljesíteni az igazságszolgáltatás, korrupcióellenes harc, környezetvédelem, a gazdaság versenyképessége megteremtése terén. A jelenlegi kormány pedig vállalta ezen feltételek teljesítését - hangsúlyozta Markó Béla. Ide tartozik a tulajdonjog rendezése is. Bôvebb hónapon belül a kormány felelôsséget kíván vállalni a tulajdonjogot módosító csomagért - tette hozzá.

A romániai magyarságnak sajátos érdeke Románia mielôbbi integrációja, az ország Európai Unióhoz való csatlakozása. Markó szerint ez az egyetlen mód arra, hogy a határok módosítása nélkül egy intézményrendszeren belül, együtt lehessen magyar a magyarral.

A kisebbségi törvény kapcsán Markó Béla elmondta, hogy olyan Európát kívánunk magunknak, amelyben a "különlétek együttléte" valósulna meg.

A módosított román alkotmány lehetôvé teszi azt, hogy törvényt fogadjanak el Romániában a kisebbségi közösségek jogállásáról - emlékeztetett az RMDSZ elnöke.

Ugyanakkor elôzmény nélkülinek nevezte azt is, hogy az ország kormányprogramja a kulturális autonómia törvényes kerete elvének megvalósítását mondja ki.

A kisebbségi törvény a nemzeti kisebbségek jogállását, a kisebbségi közösségek szervezeteinek státusát, valamint a kulturális autonómia jogi kereteit alapozza meg. Az országos hatóság által megszervezett belsô választás alapján fogják majd eldönteni az Autonómiatanács tagjainak kilétét, akik majd a kisebbségi közösségek kulturális, oktatási, sajtóintézményeinek mûködésérôl, a vezetôik kinevezésérôl fognak dönteni.

A miniszterelnök-helyettes reményét fejezte ki, hogy még ebben a parlamenti ülésszakban megszületik a kerettörvény a kisebbségi törvénytervezetbôl.

Németh Zsolt, aki háromnapos erdélyi körútjának elsô porgramjaként tartott elôadást Brassóban, hangsúlyozta, hogy Magyarország érdekelt szomszédai európai uniós csatlakozásában, különösen azért, mert a magyar nemzet széttagoltságát az Európai Unió keretei között lehet meghaladni.

Az egészségügyi és tanügyi szakszervezetek elégedetlenek amiatt, hogy a kormány által tervezett költségvetés-kiigazítás következtében csökkennek a szaktárcáknak szánt összegek. Az egészségügyi asszisztensek két hét múlva tiltakozó megmozdulásokat terveznek.

Az egészségügyi szakszervezetek május 12-én tüntetést rendeznek a szaktárca költségvetésének tervezett csökkentése miatt - nyilatkozta a Mediafaxnak Marius Petcu, a Sanitas szakszervezeti szövetség elnöke.

Petcu szerint az Egészségügyi Minisztérium elôtti tiltakozó nagygyûlésre mintegy 300-400 személyt várnak, mivel ennél többen nem férnek el a környéken. A szakszervezeti vezetô elmondta, "ez az akció csak az elsô a tiltakozó megmozdulások sorában".

"Az egészségügynek szánt pénz egyébként is kevés volt, júniustól a mûködésképtelenség veszélye fenyegeti az egészségügyi egységeket a pénzhiány miatt", tette hozzá a Sanitas vezetôje.

Az oktatásügyben szeptemberig elég a pénz, mondta a Mediafaxnak Mariana Becic, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek vezetôségi tagja.

A kormány eddig nem volt hajlandó tárgyalni a szakszervezetekkel, amelyek remélik, hogy tárgyalásokra végül sor kerül. Ellenkezô esetben a Gazdasági és Szociális Tanács megbénítja a költségvetés-kiigazítást - mondta Becic.

Októbertôl 13,5 százalékkal nô az oktatók alapfizetése, a képviselôház szerdai döntése értelmében.

A képviselôk elfogadták azt a javaslatot, amelyet az oktatási, illetve a munkaügyi szakbizottság tett az idei oktatói bérek összegének növelésérôl szóló 2005. évi 18-as sz. sürgôsségi kormányrendelet módosítására.

A rendelet szerint az oktatók alapfizetése idén 12 százalékkal emelkedett volna a 2004. december 31-i szinthez viszonyítva. A szakbizottságok módosították ezt a részt, arra hivatkozva, hogy így reális béremelés történik, az idei 8,5 százalékos módosított inflációs elôrejelzés figyelembevételével.

A képviselôház arról is döntött, hogy az oktatók március és szeptember között a kormány javaslatánál nagyobb mértékû béremelést kapjanak, a 2005. január-február idôszakban nem alkalmazott béremelések pótlásaként. Így a március-szeptember idôszakban a 2004. decemberi alapfizetéshez hozzáadódik a 2005 októberi és a 2004 decemberi alapfizetés különbözetének 64,2 százaléka. A sürgôsségi rendelet ezt az arányt 55 százalékban állapította meg.

A szenátus módosítás nélkül fogadta el a rendeletet április közepén.

(Mediafax)

Aktuális

Olvasom a minap, hogy a Megyei Rendôr-felügyelôség július 20-ig tartó kampányt indított az emberkereskedelem visszaszorítása érdekében. Jó ötlet, hiszen köztudott, hogy a rabszolgatartás az Észak-Dél polgárháborúval és annak következményeivel együtt sem szûnt meg, a világ elmaradottabb tájairól (így vidékünkrôl is) szinte tömegesen "exportálják" rabszolgamunkára a fiatal nôket, lányokat, természetesen azok tudta nélkül. A naivitásuknak, vagy kétségbeesésüknek áldozatul esôk szerencsésebbjének sikerül megszökni az embertelen körülmények közül, kevésbé szerencsésebbje belehal. Vagy a verésekbe, vagy gyilkosság áldozata lesz, hiszen kiderült: az elsôsorban szexuális rabszolgasorsra jutott lányokat, miután "kiégtek", vagy unalmassá váltak, továbbadják egy másik alvilági nagyúrnak, sikertelen vásár esetén pedig megölik, a többit pedig intézi a szervkereskedelem. Elgondolni is rossz, hogy valamelyik szerettünk is eshet ebbe a csapdába, nyomtalanul eltûnik, vagy egyéb hasonló baj éri.

Ezért örvendetes a rendôrségi kezdeményezés. Annak módja és sikeressége viszont igen kérdéses. Hiszen a középiskolai felvilágosító elôadások legtöbbje sikertelen, a szórólapok sem jelentenek megoldást. A helyi tévé- és rádióadók mûsorai, amelyek a modern rabszolgatartást hivatottak ismertetni, megelôzni, már eredményesebb utat jeleznek, ám azoknak, akik szegénységük okán leginkább kiszolgáltatottak, és így potenciális áldozatok, nem sok lehetôségük van ezeket nézni, illetve hallgatni. A hangosbemondóval felszerelt rendôrségi autó ötlete pedig enyhén szólva: komikus. A gond az, hogy országunk európai viszonylatban az elsôk között áll emberkereskedelem dolgában, miközben gyanúsan kevés a gyanúsított (és letartóztatott). A tavaly tizenegy eljárás vizsgálatát zárták le, az idei elsô negyedévben az esetek száma elérte a kilencet. Azt azonban gyaníthatjuk, hogy hasonlóan a drogos esetekhez, ez csak a jéghegy csúcsa, és a bizonyos jéghegy igen mélyre merül a rabszolgaság óceánjában. És ahogy az a külföldön illegális munkát vállalók esetében is történik, a súlyos visszaélésekre csak azután derül fény (ha fény derül egyáltalán), miután valakinek sikerült kitörni és visszaszökni a pokolból. Az emberkereskedôket azonban nem könnyû kijátszani, ezen szerencsés esetek száma elenyészô. A felvilágosító, esetmegelôzô célú kampány mellett ezért nagy szükség lenne a valódi megelôzés hatékonnyá tételére. Hiszen a legtöbb esetben nem a rendôrség közbelépése dönti el a leendô áldozat további sorsának menetét, hanem az annak szájából naivan felhangzó "igen".

Elôdje örökségének folytatását ígérte homília-programbeszédében XVI. Benedek pápa szerdán reggel, a Sixtus-kápolnában a többi 114 pápaválasztó bíborossal bemutatott elsô miséjén.

Az új pápa másfél órásra nyúlt elsô miséjének nyelve végig a latin volt, s Joseph Ratzinger nem a szertartás közepén, hanem annak befejezése elôtt ugyancsak latinul mondta el programismertetésnek is beillô homíliáját, beszéde csaknem fél órán át tartott.

Ratzinger a vatikáni fehér-sárga zászlócskákkal díszített fekete Mercedes személygépkocsin érkezett reggel a Szent Márta házból az apostoli palotához, majd a bíborosokkal együtt bevonult a kápolnába. Az új pápa elôdje iránti tiszteletbôl ugyanazt a keresztet viselte, mint amelyet az április 2-án elhunyt II.János Pál hordott.

XVI. Benedek a katolikus egyház és a társadalom további nyílt párbeszéde mellett tett hitet. A keresztény megbékélést és összefogást szorgalmazta, amelyet kiemelt feladatának nevezett, s e célért - mint mondta - fáradtságot nem kímélve kíván tevékenykedni. E megbékéléshez nem elegendô a jó szándék, hanem "konkrét gesztusokra" van szükség. Többször is melegen megemlékezett II. János Pál pápáról, idézve "ne féljetek!" mondását, s az egyház jövôjérôl megfogalmazott elképzeléseit, amelyet az új pápa is megerôsített.

Akárcsak elôdje, XVI. Benedek is nagy figyelmet kíván szentelni a fiataloknak - akik az egyház és a világ jövôjének zálogai -, s jelezte: elmegy az augusztusi kölni katolikus világifjúsági találkozóra.

A pápa többször is emlékeztetett a II. vatikáni zsinat döntéseire, s azt hangoztatta, hogy azok iránymutatóak a mai globalizált világban is. II. János Pál felszabadultabb, fiatalabb egyházat hagyott örökségül, olyan egyházat, amely bizalommal tekint a jövôbe és kiegyensúlyozottan a múltra. Az elhunyt pápa iránytûként határozta meg e vatikáni zsinatot a harmadik évezredbe lépve az egyház számára. XVI. Benedek hitet tett, hogy "követi a II. vatikáni zsinat által vágott barázdát", és a kétezer éves egyház iránti hûség mellett. Figyelemre méltó, hogy a szerdai elsô mise társcelebránsai az olasz Angelo Sodano volt vatikáni államtitkár, illetve a kolumbiai Alfonso Lopez Trujillo, pápai családügyi tanács egykori vezetôje voltak, mindketten konzervatív felfogású bíborosnak számítanak.

Az új pápa beiktatási szertartására vasárnap délelôtt 10 órakor kerül sor a vatikáni Szent Péter téren, s az ünnepi alkalomra 600 ezer zarándokot várnak Rómába, s számos magas rangú külföldi vendéget.

XVI. Benedekkel a római katolikus egyház tanításának és hagyományainak megôrzése terén a legnagyobb tekintély került ennek az egyháznak az élére - mondta Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök.

A püspök az MTI-nek elmondta: nagy örömmel fogadta a hétfôi pápaválasztás eredményét. Felidézte: vatikáni látogatásai során alkalma volt megismerkedni és eszmecserét folytatni Joseph Ratzinger bíborossal. Mint mondta, "idôs, de nem öreg" emberként ismerte meg a mai XVI. Benedeket, akinek még nagyon sok mondanivalója van az egyház és az egész világ számára.

A nagyváradi fôpap emlékeztetett: három évvel ezelôtt, amikor 75. életévének betöltése alkalmából Ratzinger bíboros az elôírásoknak megfelelôen kérte nyugdíjaztatását II. János Páltól, az akkori pápa nem teljesítette kérését. Úgy tartotta ugyanis, hogy nem vonulhat nyugalomba egy olyan személy, aki a római katolikus egyház tanításának és hagyományainak megôrzése terén a legnagyobb tekintélynek számít.

Ratzinger bíborosról sokan azt mondták, hogy konzervatív - emlékeztetett Tempfli József. "Személyes ismeretségem, valamint a világpolitikai és egyházi dolgokról vele folytatott eszmecseréim alapján állíthatom: az új pápa eredményesen folytathatja majd II. János Pál törekvéseinek megvalósítását. Biztos vagyok benne, hogy XVI. Benedek folytatni fogja II. János Pál egyházpolitikai irányvonalát, amelynek kialakításában Joseph Ratzinger bíboros kulcsszerepet játszott" - szögezte le a püspök.

"XVI. Benedekkel sokat nyer nemcsak a mi egyetemes egyházunk, hanem az egész kereszténység, sôt, minden felekezet, minden hívô és nem hívô lakója a Földnek, felekezeti hovatartozásra, meggyôzôdésre, fajra és nemzetiségre való tekintet nélkül, mert a mélységes humanizmustól áthatott Ratzinger bíboros XVI. Benedek pápaként is nyitott marad az egész világra" - fejtette ki a nagyváradi romai katolikus megyéspüspök.

Pénteken ül össze az RMDSZ megyei szervezetének Területi Képviselôk Tanácsa (TKT). A tanácskozáson a testület meghallgatja Markó Béla szövetségi elnök, illetve Kelemen Atilla megyei elnök politikai beszámolóját, megválasztja a TKT állandó bizottságát, megerôsíti a megyei elnök által kijelölt ügyvezetô elnökséget.

Borbély László területrendezési miniszter, a TKT elnöke tájékoztatott a részletekrôl, illetve arról, mit vár az elkövetkezendôkben a testülettôl.

- Nagyon fontosnak tartom az ügyvezetô elnökség kinevezését és megerôsítését ebben az idôszakban, hiszen az RMDSZ kormányon van, megerôsödtünk, vannak olyan politikusok Maros megyébôl, akik fontos pozíciókat töltenek be a kormányban és más szinteken. Véleményem szerint ezt ki kell használni, és úgy gondolom, a TKT aktívabb kell legyen: mind az önkormányzati képviselôinknek, mind másoknak ki kell használniuk ezt a lehetôséget.

- Az lehet, hogy a kormányban és a központi állami intézményekben vannak emberei az RMDSZ-nek. A megyében azonban még mindig a régi állapotok uralkodnak, magyarán az intézmények élén szó sincs a sokat hangoztatott számarányos részvételrôl.

- A magyarságnak nincs megfelelô képviselete Maros megyében, ez egyértelmû. Ki kell használni, hogy a kormánykoalíción belül született egy egyezség, és ezt érvényesíteni kell megyei szinten is. Azt is érvényesíteni kell, hogy nem politikai meggondolásból, hanem a szakértelem alapján kell az intézményvezetôket kinevezni. Meggyôzôdésem, hogy vannak megfelelô képességû magyar emberek, akik - természetesen versenyvizsgával - tisztségeket tudnak elfoglalni. Ki kell használni ezt a konjunktúrát. Ebben a TKT aktívabb kell legyen, mert két küldöttgyûlés között ez a döntéshozó szerv, és ilyen értelemben úgy gondolom, a Területi Képviselôk Tanácsának a szerepét növelni kell a következôkben.

- Vállal egy újabb mandátmot?

- Nem akarok elszakadni a Maros megyei politikai élettôl, úgy próbálom intézni Bukarestben a heti programomat, hogy hét végén mindig itthon legyek. A hét végén is sok emberrel találkozom. Éppen ezért úgy gondolom, hogy helyem van a megyei szervezet vezetôségében. A TKT nem egy állandóan mûködô testület, két-három hónapban egyszer ül össze, tehát úgy gondolom, megbírom ezt, és ha megbíznak bennem, akkor elvállalom a következô mandátumot.

Boksák a házak között

Két héttel ezelôtt Marosvécs két utcájában a lakók arra ébredtek, hogy csípôs füst árad a szobájukba. Azóta nem is tudnak szellôztetni. Az ok: a falu végén, a volt mezôgépészeti állomás udvarán a Popvasid Kft. alkalmazottai három boksa fát raktak és faszenet készítenek. A meggyújtott farakás füstjét a szél a házak közé fújta. E kellemetlenség miatt feljelentették a cég vezetôjét, akit a környezetvédelmi ôrség megbüntetett.

A polgármester tehetetlennek bizonyult

A Popvasid Kft. gattert mûködtet a volt mezôgépészeti állomás udvarán. A hulladékfát gyûjtötték össze és ebbôl akartak faszenet elôállítani. Ördög Ferenc polgármester lapunknak elmondta, látta, hogy a cégvezetô, Pop Vasile mire készül és szóban kérte, ne gyújtsa meg a boksákat, a fafeldolgozó üzem vezetôje azonban semmibe vette az utasítást, s lángra lobbantotta a fát. A lefojtott tûz 7-10 napi állandó égéssel szenesíti el a fát, így gyakorlatilag éjjel-nappal füstöltek a boksák. A vécsiek a polgármesteri hivatalba mentek panaszra, s a község vezetôjét vádolták azzal, hogy megengedte Pop Vasilénak, hogy a falut füstölje. Az egyik lakos állítása szerint a polgármester azt mondta, tehetetlen az ügyben, és ha nem tetszik Pop Vasile tevékenysége, akkor a környékbeliek kergessék el ôt. D. A. marosvécsi lakos az utcán élesebben fogalmazott: "Nálunk nem lehet törvényt csinálni, mert az erôs kutya harap, a többiek csak ugatnak. Nekünk kellett magyar bíró, most már nézhetjük."

Attól féltek, etnikai ügyet kreálnak

Egy másik járókelôt is szóra bírtunk. Sz. J. elmondta, a füst kellemetlenséget okozott az egész környéken, de nem mertek szót emelni. A cégtulajdonos román, a lakosok magyarok. Ha valaki bepanaszolta volna Pop Vasilét, akkor ezt úgy értelmezik, hogy a magyaroknak valami bajuk van a románokkal. Aztán F. G. is megerôsítette, többen az utcából elmentek a polgármesteri hivatalba, s kérték, hogy intézkedjenek, de "elzavarták az embereket."

Ördög Ferenc polgármester kérdésünkre kijelentette: az ô hibája, hogy nem szólította fel írásban a tulajdonost. A hivatalos feljelentést Kun Annamária, a Megyei Környezetvédelmi Felügyelôség inspektora tette meg, aki egyébként marosvécsi. Ennek alapján a múlt szombaton a helyszínen járt Vasile Pop (ez esetben csak névazonosság áll fenn!), a környezetvédelmi ôrség képviselôje, aki a környezetvédelmi törvény alapján 75 millió lejes büntetést rótt ki a cég ulajdonosra. Kun Annamária lapunknak elmondta, a cégnek nem volt környezetvédelmi engedélye, mi több, a polgármesteri hivatal is jóvá kellett volna hagyja a tevékenységet. Mivel az érintett már kedden kifizette a bírságot, jóval kevesebbet, mindössze 12,5 millió lejt kellett törlesztenie. Ugyanakkor haladékot kapott, hogy szombatig számolja fel a boksákat.

Azt gondolta, megússza...

Pop Vasilét nem találtuk munkahelyén, így telefonon vettük fel vele a kapcsolatot. A cégvezetô elmondta, az erdôgazdálkodási igazgatóságtól volt engedélye, úgy gondolta, hogy ez elég. A boksákat a saját udvarán állította fel, szerinte magánterületen bármit tehet, s ebbe senki se szólhat bele. Valóban figyelmeztette a polgármester, hogy ne gyújtsa meg a boksákat. Csupán a hulladékot akarta így hasznosítani, nem termel faszenet. Most már megbánta, hogy engedély nélkül füstölte tele a falut. Azt gondolta, megússza...

Az eszébe sem jutott, elemi szabály úgy élni, hogy tiszteletben tartjuk szomszédaink igényeit is, s nem teszünk olyasmit, amivel zavarnánk ôket? Még akkor sem, ha cégtevékenységrôl van szó. Mert vannak törvények és íratlan szabályok is, s azokat, tetszik vagy sem, be kell tartani. Pop Vasilénak is Marosvécsen!

Kommentár

Zöldutat kaptunk, de a csatlakozás elhalasztására vonatkozó végzáradék érvényben marad

Annak ellenére, hogy a hatalom gyôzelemnek tekinti az április 16-i Európai parlamenti szavazást, amikor Románia és Bulgária zöldutat kapott az április 25-én sorra kerülô eseményhez, a csatlakozási szerzôdés aláírásához, tévedés lenne azt hinni, hogy immár rózsaösvényen haladva egyenes út vezet az Európai Unióba, ahol majd tárt karokkal fogadnak bennünket.

Ugyanis a csatlakozási szerzôdés záradékában az is benne van, hogy ha nem teljesítjük a kötelezô 12 feltétel bármelyikét, az Európai Bizottság javaslatára egy évvel elhalaszthatják a tulajdonképpeni felvételt.

"Érzékeny" pontok

Az Európai Unió két fejezetet nevez különösen "kényesnek": * az igazságszolgáltatást és belügyet, különös tekintettel a határok biztonságának erôsítésére, az igazságszolgáltatás reformjára, a korrupció és a szervezett bûnözés visszaszorítására; * a versenypolitikát, magyarán a versenyhivatal adminisztratív képességének az erôsítését, illetve bármely állami támogatás szigorú ellenôrzését, a fémipari és kohászati szektor restrukturálására vonatkozó stratégia elkészítését.

Igaz, az utolsó száz méteren a kormány gyorstalpalással lendített egyet az antikorrupciós és az igazságügyi reformra vonatkozó terveken. Ezek a tervek azonban egész sor újabb, meghatározott határidôs intézkedést írnak elô, amelyek teljesítése meggyôzheti az Európai Bizottságot, hogy Romániának nagyjából sikerült megoldania a legégetôbb problémákat.

"Egyelôre mûködik az ártatlanság vélelmének elve"

A fenti kijelentés Olli Rehn bôvítési biztos ajkáról hangzott el a minap a BBC riporterének kérdésére, miszerint a csatlakozás kijelölt idôpontja végleges-e Románia és Bulgária számára. A biztos szerint Bulgária fontos reformokat valósított meg az utóbbi években, Románia pedig a legjobb úton halad, hogy behozza a lemaradást. Azt is kijelentette, hogy a hátralévô idôszakban nem fog figyelmeztetô leveleket küldeni a kötelezettségek nem teljesítése esetén, illetve egyelôre nem is látja szükségét ilyenszerû figyelmeztetésnek. A csatlakozási szerzôdés végzáradéka azonban még mindig "aktuális".

A csatlakozás menetrendje

Az Európai Parlament április 13-i szavazását követôen április 20-án kerül sor arra, hogy a Tagországok Állandó Követségi Tanácsa (COREPER) elfogadja az Európai Tanácsnak Románia és Bulgária csatlakozási szerzôdésére vonatkozó határozatát.

Április 25.: a csatlakozási szerzôdés ünnepélyes aláírása. Ezt követôen 2005-2006-ban a szerzôdést ratifikálnia kell az Európai Parlamentnek, Románia és Bulgária parlamentjének, illetve mind a 25 tagország parlamentjeinek.

Kik alkotják az Európai Parlamentet?

Az Európai Parlament legnagyobb frakciója a néppárti frakció (EPP-ED) 272 képviselôvel (37%), ôket követik a sorban a szociáldemokraták (PES) 201 taggal (28%). Jelentôs csoport a liberálisok frakciója is (ELDR) 88 képviselôvel (12%). A "zöldek" csoportjában (EFA) 42 képviselô van (6%), a baloldaliak csoportjának (GUE) 36, a Nemzetek Európájának (UEN) 28, az euroszkeptikusoknak (EDD) 19 tagja van.

A romániai pártok opciói

A csatlakozás után az RMDSZ az Európai Néppárt csoport tagja lesz,. mert az elmúlt években, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom támogatásával az EPP teljes jogú tagjává vált. Ehhez kíván(na) csatlakozni a magát újabban néppártnak kikiáltó Nagy-Románia Párt is, amely nemrégiben azért iktatta be a nevébe a néppárt jelzôt, hogy ezzel is közelebb kerüljön, úgymond, az Európai Parlament legnagyobb frakciójához. Igaz, kevés eséllyel, mert Európa is ismeri Vadim Tudort és szervezetét egyaránt, s azt is tudják, a névváltozással nem változott meg sem a vezér, sem az "irányvonal".

A másik jelentkezô a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpártból ugyancsak mostanában Kereszténydemokrata Néppárttá alakult szervezet. A gond csak annyi, hogy ez a formáció nem örvend túlzott népszerûségnek a választók körében, hiszen már a második parlamenti választást veszítette el, vagyis nem jutott be a parlamentbe.

A Szociáldemokrata Párt és a Demokrata Párt a szocialistákhoz csatlakozhatna. Igaz, az utóbbi idôben a demokraták is a néppártiak felé kacsingatnak. Végül pedig a PNL a 88 tagú liberális frakciójához csatlakozhat.

Csak a törvény hiányzik

A csatlakozási szerzôdés aláírását követôen a legsürgôsebb probléma a 33 EP-megfigyelô kiválasztása lesz. Ezeket a parlamenti pártok reprezentánsai közül jelölik ki, a tavalyi általános választásokon elért eredmények függvényében. Eszerint a PSD 12, a D.A. Szövetség 12, a PRM 5, az RMDSZ 2, a PUR 2, a nemzeti kisebbségek pedig 1 képviselôt küldhetnek az Európai Parlamentbe. A csatlakozást követôen Romániának ugyancsak 33 képviselôje lesz az EP-ben, ezeket azonban már választásokon kell kijelölni. Csakhogy még nincs kész az európai parlamenti választásokra vonatkozó törvény.

A Sapientia - EMTE Marosvásárhelyi Mûszaki és Humán Tudományok Kara a 2005/2006-os tanévre felvételit hirdet pedagógia, kommunikáció és közkapcsolatok, informatika, mechatronika, számítástechnika, automatika és alkalmazott informatika és kertészmérnöki szakokra. A július 26-28. között tartandó felvételi vizsgákat megelôzôen szombatonként ingyenes felkészítôket és próbafelvételit tartanak kint a campusban az egyetem tanárai és hallgatói.

A humán szakok felkészítôire április 23- án és 30-án 9 órától, a próbafelvételire május 7-én 10 órától, míg az utolsó megbeszélésre, konzultációra május 28- án kerül sor. Matematikából és biológiából április 30-án 10 órától lesz próbafelvételi.

Érdeklôdni lehet az új egyetemi campus helyszínén, Marosvásárhely/Koronka határában (a Segesvári úton), e-mail: office@ms.sapientia.ro, tel.: 0265-206210, 0265-213786.

Csütörtöki kimenô

Minden családban elôfordul egy kissé kolontos nagybácsi, egy csöppet ütôdött, de alapjában véve nagymarha rokon, aki ráadásul még szenves is, mármint szenved kóros igazmondása és eretnek gondolatai folytán egész életén át. Nos, ô aztán megkérdezte, meg bizony a nagy vagy sztálinista diktatúra idején, egyenesen, bátran és hülyén, amikor felvették az egyetlen munkás- és parasztpártba, hogy "tessék mondani és milyen feltételeknek kell eleget tennem, hogy kiléphessek a Pártból?" Avagy "kérem tisztelettel elárulni, titkár elvtárs: mikor lehet/kell kilépni belôle?"

Most, amikor minden tollas- és tollatlan madár az EU- fórikától-csórikától repdes, arra is figyelmeztetnek bennünket (a biztosok és felvigyázók, kormányzatiak és civilmonitorok), hogy akkor is jól kell viselkednünk, amikor már idelátszik az óvodai tanidô vége, amikor a kiscsoportos óvó nénik és eu-óvó bácsik egy percre kiszaladnak a terembôl, a játszótérrôl, mert telefonhoz hívják ôket, egy európasi keresi, aki szeretne valamit mondani/jelenteni rólunk, esetleg protekcióért könyörög számunkra, mert olyan kis helyesek, de átkozottul makacsak vagyunk, ragaszkodunk rossz beidegzôdéseinkhez (a korupci, lopici, füllenti, naci-baci, diszkrimi, anti-autonómia játékokhoz). Ez az a pillanat, amikor látszólag felügyelet nélkül maradunk.

Arra már kevesebb intôt pazarol az EU, hogy mi lesz velünk, amikor már Románia bent lébecol a nagycsoportban vagy az elemi elsô osztályban. Akkor hogyan kell forgolódni, tanulni, jelentkezni, kezet nyújtani, miként kell fegyelmezetten ülni, a házi feladatokat hogyan és mennyi idô alatt kell jól megoldani, illetve mikor kerül sor kicsapatásunkra. Mit kell mulasztani ahhoz, hogy fôigazgatói hatállyal kicsapjanak a világ összes EU-ból.

Most még bólogat a nebuló, lábát gacsosan megvetve, dagadó mellel kiáll a kör közepére, mert érzi a konyhából, hogy apuka és anyuka, nagyanyó és Euci néni sütik számára a születésnapi finomságot, a kedvencét, olyan sárga csillagos kék tortát. A szomszéd gyerekek irigykednek, pedig ôk is meg lesznek híva a zsúrra.

A felnôttek, akik esténként, amikor a gyerek nem hallja, maguk is gondokról panaszkodnak, már távolról sem olyan lelkesek. Nem akarják, hogy túl népes legyen az elemi iskola, felhíguljon a színvonal és fegyelem. Ugyanis még senki sem tudja, még a legnagyobbak sem, mikor lesz az érettségi, melyek lesznek az érettségi tételek. Egyáltalán hányan érik meg azt a kort, amikor...

Egyelôre készülünk Decebálka-Trajánka és Szófika közös bölcsibulijára.

Szép tavaszi nap Magyar-királyfalván. Módos házak, rendezett gazdasági udvarok. A déli órákban a portákon csend van. Csupán a betegek vannak otthon. A faluban élôk ilyen igazi "virághúzó" napon a kertekben, fenn a dombon, a szôlôsben dolgoznak. Ezt tették egész életükben az idôsek, ezt teszik mostanság az életük derekán járók és egyre több fiatal. A falu életében a szocializmus éveiben megjelent néhány sorvadásra utaló jel, mint a fiatalok tömeges elvándorlása, a lakosság elöregedése, az itt élôk gyakrabban jártak temetésre, mint keresztelôre. Jött a változás. A gazdák zöme elbizonytalanodott. Nem látták tisztán a falu jövôjét, a lakosság jövôbeli sorsát. Ám törhetetlen konoksággal dolgozták földjeiket. A fordulat utáni elsô években tapasztalták, hogy a városokban egyre többen válnak munkanélkülivé, vagyis az ipar nem tud annyi munkaerôt foglalkoztatni, mint a fordulat elôtti években. Ez a falu sorsára jó hatással volt, mert csökkent az elvándorlás, többen bátorkodtak hazamenni Magyarkirályfalvára, akik szorgalmukat, munkakedvüket, tudásukat otthon hasznosították. A mezôgazdasági termelés a demokrácia elsô éveiben visszaesett, de ennek ellenére a királyfalviak tudták, hogy csak a földjeik után élhetnek meg. Ma is tudják, hogy a terményeiket a piacokon nem a valós árakon értékesítik, de hát élniük kell. A királyfalviak valóban talpra álltak ezekben a politikailag, gazdaságilag bizonytalan években is. Nem hagyták szôlôiket, földjeiket parlagon, mint megannyi más település lakói. Nem panaszkodtak, hogy öregek, hogy tôkeszegények, hogy ôket nem segíti kellôképpen az állam. A királyfalvi idôs és fiatal emberek, a falu arculata után ítélve, kezükbe vették sorsuk irányítását. Tudták, hogy a mai és a jövô nemzedékei sorsa javulásának záloga földjeik mûvelése. Az utóbbi néhány évben növekedett és folyamatosan nô a mezôgazdasági gépekkel rendelkezô gazdák száma. De sokan növelték állatállományukat. És ami biztató jelenség: egyre többen szégyellik szegénységüket. Ma már "szegény" az a gazda, akinek "csak" takaros háza van, a hátsó udvarban "csak" szárnyasok kapirgálnak és "csak" egy-két disznója van. "Szegény", mert nincs fejôstehene, traktora. Elindult egy egészséges, irigységmentes verseny a falu lakói között, ez szemmel láthatóan kihatott a falu gazdasági, társadalmi életére. A magángazdaságok gyarapodtak, az iskolákban egyre több a gyerek, jut pénz a középületek, iskolák, kultúrotthon korszerûsítésére. A földek teremnek, nemcsak a jó munkának, hanem a gazdálkodók szakmai ismerete folyamatos bôvítésének köszönhetôen. A falu határai rendezettek, mint mindenhol, számos probléma vár megoldásra, de ezen a tavaszon nem csupán a növényzet indult virágzásnak, hanem maga a település is.

A segesvári szülészeti klinika mintegy 100 éves épületében javában tartanak a felújítási munkálatok, májusban befejezik az elsô szinten található szülôszoba és mûtô teljes átalakítását. Az alagsori rész egyelôre kimarad a javításból, erre jelenleg nem futja a kórháznak. A segesvári szülészeten évente mintegy 750 szülést vezetnek le.

A kívülrôl impozáns (egykor szív- és érbetegségek kezelésére kialakított szanatóriumként mûködô) épületbe belépve, az alagsoron végighaladva lehangoló látvány fogad. A valamikori mosodát tavalyelôtt felszámolták ugyan, a rozsdásodó "maradványok" azonban még mindig láthatók. Dr. Rolea George szülész-nôgyógyász, az osztály vezetôje elmagyarázza: a régi mosodában mûködô nagyteljesítményû centrifuga által keltett rezgések tönkretették a falakat, a tartórészek is károsodtak. Emiatt kellett felszámolni a mosodát, megerôsíteni a falakat. Azonban az újszülöttek részére idôközben elkészült egy korszerû, tiszta mosoda. A segesvári kórház igazgatója, dr. Aurelia Masca szerint nem áll fenn az alagsori fal beomlásának veszélye, de a renoválás rengeteg pénzbe kerülne, és a kórház költségvetése jelenleg nem teszi lehetôvé a felújítást.

A helyenként omladozó vakolat, a tönkrement kádakban összegyûjtött lepedôk, vásznak láttán dr. Rolea George hozzáteszi, itt csak a szennyest tárolják zsákokban, az elszállításig, a mosást a kórház központi épületében végzik, a szülészet tisztán kapja vissza az ágynemût, fehérnemût.

Korszerû mûtô és szülôszoba - kormányprogramon keresztül és adományokból

Az elsô emeleti szülészeti osztályon 9 szalonban helyezik el a kismamákat, a termek mindenikét úgy alakították ki, hogy az anyuka és a kisbaba együtt lehet. Ottjártunkkor két elhagyott csecsemô is volt az osztályon, mindkettô szép, egészséges gyerek. Dr. Moldovan Aurelia szerint gyakran elôfordul, hogy "ottfelejtik" a gyereket, esetenként azonban az anya visszatér csecsemôjéhez és hazaviszi, máskor azonban a gyermekjogvédelmi igazgatóságot értesítik és elhelyezési központba kerül a baba.

A szalonok többségének felújítását a helyi szponzorok nagylelkûsége tette lehetôvé. Ottjártunkkor a mûtôt és a szülôszobát javították az építômunkások. A munkálatokhoz még márciusban hozzáfogtak, az anyagi fedezetet, mintegy 200 millió lejt célirányos kormányprogram - a szülészeti klinikák renoválására - biztosította - tudtuk meg Aurelia Masca igazgatótól. A mûtôbe korszerû, 8000 euró értékû pelenkázó- és öltöztetôasztalt szerelnek az újszülöttek részére (jelenleg az ideiglenesen kialakított mûtôben található), a villamos hálózat felújítását és a termopán ablakok beszerelését angliai szponzoroknak köszönhetôen sikerült kivitelezni. Speciális-diétás ételek elkészítésére gyerekkonyhát is kialakítottak, a kórház rendelkezik egy modern koraszülött-szalonnal, az inkubátort, pulzusmérô és újjáélesztô készüléket svájci-román kormányprogramon keresztül kapták.

A új szülôszoba és a hozzácsatolt mellékhelyiség félig-meddig készen áll, már csak a központi fûtést kell itt kicserélni és átszállítani a berendezést. A második emeleten nôgyógyászati részleg mûködik, itt csak az illemhelyiségek renoválására futotta, a kórtermeket 15 éve nem sikerült felújítani.

Emeletes, szürke ház Marosvásárhelyen. Erzsike néni a bejárati ajtó elôtt vár, tessékel a ház egyik aprócska lakásába. Az elôszobában felgöngyölített szônyeg, porolásra elôkészítve. A szoba falait szentképek és fiuk, Árpád képei, könyvektôl roskadozó polcok borítják. A falitükör elôtti szekrényen kereszt, népi motívumos vázák. A tévéasztal fiókjából, a gondosan eltett táskából több évtizedes újságok, folyóiratok, fényképek, lapok, kivágások kerülnek elô.

- Édesapám csendôrtiszt-helyettes volt, de nem esküdt fel a románoknak. Ezért a csendôrök állandóan zaklattak, szuronnyal keresték a dolmányát még az ágyban is. 1920. március 8- án születtem Székely-véckén, a tíz gyerek közül én voltam a legnagyobb. Ketten csecsemôkorukban haltak meg, nyolcan felnôttünk, még hárman élünk - meséli Visky Erzsébet. 1940-ben a határvonalat Vécke és Zsákod között húzták meg, így kerültek a magyar világba. A véckei postaügynökséget Erzsike vezette.

- Róza nagynéném német katonához ment férjhez, kérte anyámat, engedjen mellé, német iskolában tanulni. Ott összebeszéltek egy katonával, aki megerôszakolt. Nem is tudtam, mi történt velem, a terhességrôl még annyit sem tudtam. Hazajöttem, a szüleim csak látták, hogy hízom. 1940-ben született meg Árpád. Hároméves volt már a kisfiú, amikor a határkatona, Visky Zoltán megszeretett, összeházasodtunk, a gyereket örökbe fogadta - bontakozik ki a történet, bár Erzsike néni emlékezése során gyakran szökik egy évtizedet vissza, kettôt elôre. Ibolya 1946-ban született. Zoli bácsit Gyulakutára helyezték, a községházán volt segédjegyzô. Nem iratkozott be a pártba, ezért menesztették. Csoda folytán kerültek Dicsôszentmártonba, ahol az egyik gyár szállítási osztályának vezetôje lett.

Életük kezdett egyenesbe kerülni, amikor 1947 májusában a kapuban tartóztatták le Zoli bácsit a rendôrök. "Másnap kerestem, s a rendôrségrôl a Securitatéra küldtek. Itt eltanácsoltak, hogy egy-két nap múlva hazajön a férjem. Két nap múlva azonban cédulát találtam a kapun, rajta kétségbeesést kiváltó sorok: reggel viszik Kolozsvárra, a katonai törvényszékre. A szomszédok adták össze az élelmet, s szaladtam az állomásra a csomaggal. Itt férjem kacagva fogadott: "Háborús bûnös vagyok, életfogytiglanira vagyok ítélve, de a törvényszéken kiderül az igazság." Két hét múlva levelet hozott a posta: ha akarod, hogy élve hazakerüljek, szedd össze a papírjaimat. A gyárban azonban nem akarták kiadni az iratokat, a securitatén kapta meg a jóváhagyást s szerezte meg a másolatokat. Pénz és jegy nélkül ült fel a vonatra. Hajnalban ért a kincses városba, a törvényszék elôtt elsônek az irodaszolgának panaszolta el baját. Attól tudta meg, hogy a bécsi döntéskor Kolozsváron gyilkosság történt, egy házaspárt ölt meg feltételezések szerint egy Wiski Zoltán nevû ügyvéd. Nem számított, hogy Zoli bácsi nevét másképpen írták, s nem is volt ügyvéd. Az oroszok bejövetele után minden, a bécsi döntés idején elkövetett gyilkosság háborús bûnnek számított. Így tartóztatták le Zoli bácsit. Az irodaszolga azt is elmondta, a feleségnek kell pert indítania. Az iktatóban az alkalmazott felkiáltott: "Ez már a harmadik Visky".

Dicsôszentmártonban nem volt magyar iskola. Árpád sikeresen felvételizett a Református Kollégiumba, akkor költözött a Visky család Marosvásárhelyre. "Zárt város volt akkor Vásárhely, ezért a rendôr naponta jött hozzánk, mindenképpen ki akartak lakoltatni. A férjem papírjain az szerepelt, hogy háborús bûnös, ezért sehol sem talált munkát. Megtanulta a fényképnagyítást, festett, abból éltünk. Késôbb sem tudott elhelyezkedni, sem ipart nem válthatott. A törvény hiányossága miatt rányomták a bélyeget s ezt már senki nem moshatta le róla." Árpád született tehetség volt, szülei tudta nélkül sikeresen felvételizett a színire.
"1975-ben bemutató volt a Nemzeti Színházban, amikor mentünk haza, már nem volt hova, víz alatt volt a ház. Ha nem lett volna a bemutató, mind oda vesztünk volna" - lábad könnybe az idôs asszony szeme. Hiszen se lánya, se fia nincs már az élôk sorában. A politikailag üldözött színész, Visky Árpád 1986-ban halt meg máig tisztázatlan körülmények között, lányát két évvel ezelôtt temették el.

A mostani lakásukban korábban egy zsidó család lakott. Mindent átadtak nekik, s immár harminc éve itt élnek. Szûkösen, gondokkal küszködve. A kicsi szobát nem tudják fûteni, drága a földgáz. Az asztalon számlák hevernek, mellette számvetés: az e hónapi kiadás kétmillió lej. Pedig a Visky házaspár nyugdíja alig haladja meg a 2,5 millió lejt. Zoli bácsi súlyos cukorbeteg, érszûkületben szenved. Az ártámogatott gyógyszereket sehol sem tudták kiváltani, teljes áron megfizetni lehetetlen.

Idén ünneplik 60. házassági évfordulójukat. Erzsike néni röviden így fogalmaz: "A házasságban a hit, a szeretet és a megértés a fontos."

Több száz elôfizetôt kapcsoltak ki

Az RCS kábeltelevízió-szolgáltató szakemberei naponta több tíz elôfizetônél szüntetik be a szolgáltatást a bérleti díj törlesztésének mulasztása miatt. A szerzôdésben foglaltak kapcsán felkerestük Gheorghe Prostean igazgatót, akivel a szolgáltatás ellenértékének kifizetésérôl, az elôfizetôk panaszairól és a fejlesztési tervekrôl beszélgettünk.

- Amikor átvették a kábeltelevíziós rendszert, felháborodást keltett, hogy nem küldenek számlát az elôfizetôknek. A napokban többen jelezték, hogy elôzetes értesítés, felszólítás nélkül beszüntették a szolgáltatást. Mi ilyen esetben az eljárás?

- Az elôfizetôkkel kötött szerzôdés 4. cikkelye értelmében a szolgáltatás élvezôje köteles egy hónappal elôre kifizetni a bérlet árát. Ezt mi nem vesszük ilyen szigorúan - amint a saját tájékoztató programunkon keresztül is értesítjük az érdekelteket - a folyó hónapi bérlet kifizetését kérjük. Amennyiben nem törlesztik a megszabott összeget, jogunk van a következô hónap elsejétôl, vagyis jelenleg április elsejétôl levágni a kábelt. Pontos számadatokkal nem rendelkezem, de tudomásom szerint jelenleg több száz elôfizetônél szüntettük be a szolgáltatást. Van, akinél már 2-án, van, akinél ezután, hiszen negyedenként dolgozunk. Amennyiben igénylik, a 107.000 lejes visszakötési díj, valamint az elmaradás és a folyó hónapi bér törlesztése után 24 óra alatt újraindítjuk a szolgáltatást.

- Folyamatosan alakítják át a rendszert. Mikorra várható a korszerûsítés befejezése?

- A tömbházakban levô belsô szereléseket városszinten befejeztük, s napokon belül hozzákezdünk a külsô rendszer felújításához is. Vannak olyan utcák, elsôsorban azok, amelyek a Portal szolgáltatóhoz tartoztak, ahol nehezen ment a munka, sok mindent át kellett alakítani. A külsô szereléseknél is így lesz. Pontosan nem tudom, hogy mikor fejezzük be a munkálatokat Marosvásárhelyen, s mikor érünk el a peremtelepülések rendszereinek korszerûsítéséhez. Annyi biztos, hogy a megyeszékhelyen legalább év végéig még dolgozunk.

- A kezdeti panaszáradat után pillanatnyilag milyen reklamációk érkeznek az RCS-hez?

- A programok minôségét már nem kifogásolják. Vannak, akik jelzik, hogy egy-egy adó idônként berezeg, nem tiszta. Ez azért van, mert a taxisofôrök ugyanazon a frekvencián beszélgetnek, s ha valamelyikük elmegy a tömbház közelében, zavarja az adót. Sok panaszt kapunk a rendszerrôl kikapcsolt elôfizetôktôl, akik szerint jogtalanul jártunk el, amikor beszüntettük a szolgáltatást. Mindenkinek azt válaszoljuk, hogy mi a szerzôdésben foglaltakat tartottuk be. Dicsôszentmártoni, radnóti és számos marosvásárhelyi elôfizetô szóvá tette, elégedetlen amiatt, hogy a Hallmark adót magyar szinkronnal sugározzuk. Kérésükre egy másik frekvencián angolul is közzétettük a programot. Marosvásárhelyen vannak olyan házak, ahol a kábeltelevízió-rendszer miatt csak 35-40 adót vételeznek. Ezért is vannak elégedetlenkedôk. A szerzôdésben arra vállaltunk kötelezettséget, hogy az alapcsomagban legalább 20 adót biztosítunk - nyilatkozta Gheorghe Prostean igazgató.

Jogos az eljárás

Az alcímben szereplô választ Emilia Leah, a Megyei Fogyasztóvédelmi Hivatal igazgatónôjétôl kaptuk arra a kérdésre, hogy a RCS szolgáltatónak igaza van-e, amikor elôzetes értesítés nélkül beszünteti a szolgáltatást. Az igazgatónô azt is kifejtette, hogy a szolgáltatónak saját tájékoztató adója van, s azon rendszeresen felhívja az elôfizetôk figyelmét a szerzôdés betartására, a bérleti díj törlesztésére. Nincs olyan törvény, amely alapján arra kötelezhetjük ôket, hogy számlát küldjenek az elôfizetôknek - szögezte le Emilia Leah.

A Körtvélyfája-Petele közötti DN 15 jelzésû új utat május 1-jétôl lezárják, mivel itt javítási munkálatokba, aszfaltozásba kezdenek. A gépkocsival közlekedôknek ismét a régi utat kell majd igénybe venniük mindaddig, míg az új út javítási munkálatai tartanak. A Körtvélyfája-Petele közötti új utat tavaly ôsszel adták át a forgalomnak, elônye abban áll, hogy a vasúttal párhuzamosan halad, így a gépkocsivezetôknek nem kell várakozniuk a vasúti átkelônél. A május 1-jén elkezdôdô munkálatok befejezési határidejét a hatóságok egyelôre nem közölték.

Anyanyelvünk

Alapjelentésében a szomszédos térségre utaló, honnan? kérdésre válaszoló (ablativusi) helyhatározói rag, de fôképp távozást, eltávolítást kifejezô igékhez társul. Pl. a széket a kályhától távolabbra tettem. A kiindulópontra vonatkozó idôhatározóban szintén gyakori (pl. látástól vakulásig dolgozott). Elôfordul azonban még elvontabb használatban is, egyebek között okhatározóiban (szinte szédültem a fejfájástól), eszközhatározóiban (a vezetôségtôl biztatva újabb kísérletekbe kezdett), eredethatározói (a zenei érzékét nagyapjától örökölte). Lehet inkább vonzatszerû állandó határozói is. Pl.: ezt nem követelhetik tôled; zokon vették tôled; megfosztották rangjától. A megengedô okhatározónak -tól, -tôl ragos változata némileg gúnyos hangulatú szokott lenni: Tôle aztán igazán meghalhattam volna! Ez azonban akár a felôl névutós határozóba is beleérzôdhet: Felôle aztán… Eszközhatározói használatának nyelvhelyességi vonatkozásaira lásd: által -tól, -tôl, ill. -val, -vel; a tôlem nagyobb, idôsebb tôle -féle népes használatra pedig lásd: -nál, -nél, -tól, -tôl ragot. A köznyelvben a szabályos, hosszú magánhangzós ejtés helyett elég gyakori a - tól, -tôl ejtésforma, sôt a pongyolább beszélt nyelvben és némely nyelvjárásban tul, tül változatban is él e rag. A szépirodalom ennek megfelelôen használja néha például népies beszédben, illetôleg régiségként vagy versben (rímtôl stb. kötött helyzetben).

Holokauszt-emlékezés napjait éljük. Hatvan esztendeje, hogy az antifasiszta szövetséges erôk Németország területén is felszabadították a haláltáborok maradék rabjait. Hatmillió mártír szenvedését idézi föl kontinentális kegyelet. Hat évtized: tetemes idô, elomlott véres napokat "old békévé" az emlékezés, meghagyván mégis a felejtés tilalmát. Auschwitz után - mindenek ellenére - lehet és kell verset írni, de minden idôk vérfagyasztó Mementója marad a hitleri Holokauszt.

Életének alkonyulatához jutott el immár, akinek személyes emléke van a múlt század negyvenes éveinek vészkorszakáról.

Jómagam 1954 nyarán jutottam el Varsóba, ahonnan Auschwitzba is elzarándokolhattam. Akkoron Fekete rózsák címmel közöltem úti élményeimet; a döbbenet óráinak soha el nem halványuló látványát négymillió ember halálának színhelyén. Többek közt ezt jegyeztem föl.

*

"Az úgynevezett mintaláger udvarán, ahol a deportáltak számbavételét tartották a kicipelt halottakkal együtt, hatalmas, feketére mázolt akasztófa látható. Kampói után ítélve tizenöt
"férôhelyes". Odébb, két vöröstéglás épület között egy másik kivégzôhely: a golyóra ítélteké. A földnek itt alvadtvérszíne van. A fal mentén betoncsatornát húztak az elfolyó friss vérnek. Mi mindennel össze nem békül a Rend és Tisztaság fogalma! Meg a jó náci Ízlés, a Stílus. Az épen maradt krematórium csinos villaház benyomását kelti. Az elôterében gonddal kiképzett virágoskertecske, karcsú oszlopokkal, görögös vázákkal. Az ablakokon kovácsoltvas rács, finom hajlításban. Az ember azt gondolhatná: a Bach család muzsikál odabent. Belépünk. Elsô helyiség: a vetkôzôterem. Természetesen fürdés végett. A rabok törülközôt, szappant vételeztek s hoztak magukkal. Innen az ajtó közvetlenül a gázkamrába nyílik. Négyzet alakú, ablaktalan, szürke terem, egyetlen kis nyílással fönt a mennyezeten. A Cyklon-B jelzésû gázdobozok tartalmát azon szórták befelé. A rabok fölnéztek, tekintetük a vízcsapokat kereste, ám azok sehol sem voltak. Ezután, harminc perc alatt a fulladás laokoóni vonaglásaiban a hírhedett halálgúlába dermedtek; annak hegyén a legszívósabbak, az utolsó percig küszködôk adták ki lelküket.

Egy kémlelônyíláson mindezt kívülrôl nézhették végig a "fürdômesterek".

*

A gázkamrából az égetôkemencék elôterébe nyílik a vasajtó. Két pár sín vezet a kemencék szájáig. Itt láthatók most is a hullaszállító csillék. Mindezt ezernyi változatban közölte velünk a lágerirodalom. A téma nincs kimerítve…"

Milliónyi élet szállt el itt füstként. Mi maradt vádlón a halál barakktáborában?

"Tizenhatmillió pár cipô, egy vagon szemüveg, bôröndhegyek, nôi haj tonnás mennyiségben. Szôke, barna, fekete és bronzvörös hajfonatok, simák, selymesek, csigásak, galambôszek, bánatszürkék… Egy kislánynak tán tôbôl levágott kék szalagos varkocsa. Szülôfalumbeli iskolástársamé is lehetett… 1941 tavaszán, Kamaráson három zsidó családot hurcoltak el a román csendôrök. Összecsôdült az utca népe. "Hová viszik Manó urat és gyermekeit? Jajnala, Bubala, Gittala, Éva mit vétett? Mért viszik el Edelsteinékat, Erzmannt és családját?" "Hát szervusz, Éva!" Nagyosan kezet fogtunk, majd félszegen megcsókoltuk egymást. A megpakolt szekérbôl egy porceláncsésze kiesett, darabokra törött. Késôbb összeszedegettem a színes cserepeket, egyiken madár volt. A gyermekkorom.

A sokszínû hajtengert vitrin mögött ôrzik Auschwitzban. Ahogy nézzük: arcunk visszatükrözôdik az üvegen.

A krematórium környékén nagy fekete rózsák nyílnak minden tavaszon."

*

Pusztakamarás, Sóskúti erdô, 1960

1944 szeptemberében Szamosújvár irányából magyar katonai egységek indítottak támadást dél-erdélyi román és orosz hadak ellen, elônyomulván Marosludasig, Tordáig, ahol aztán borzalmas véráldozattal csatáztak roppant túlerôvel szemben. Pusztakamarás és környéke magyar katonai megszállás alá került egy idôre. Nagysármáson körzeti csendôrparancsnokság mûködött a honmentésnek abszurd, pontosabban ordas eszméivel. Miként azt késôbb megtudtuk, a román fasizmus gettóiból szabadult és Nagysármáson tartózkodó zsidó lakosságot mind egy szálig, az utolsó pólyás gyermekig "be-gyûjtötték", majd Kamarás Sóskút nevû dülôjén, a sárga legelô katlanában kivégezték, nagy sietve elkaparták ôket. A legyilkoltak ruháival, személyes értékeikkel a gyilkosok elmenekültek.

*

1960-ban a pusztakamarási zsidó temetô sarkán tûnôdve jegyeztem föl újból egyet-mást a történtekrôl.

"Nagyapám arról mesélt, hogy itt a szakadékokban éjfélkor kénköves tüzek égnek, fehér ruhás kísértetek vijjognak. Ezért hívják ezt a helyet Ördögségnek. 1944 szeptemberének 18-án bekövetkezett borzalmas éjszakája után megszûntek a babonás hiedelmek. Új drámai legendája keletkezett a tájnak. Olyasféle tanulsággal, amely nem népi képzeletbôl, nem balladából, hanem tölténytárból vágott a Mezôség tudatába. A fajgyûlölet torkolattüze hajdan épp oly távoli és ellenôrizhetetlen Rém volt, akár a Vezúv vagy az Ördögség éjféli szellemjárása. No persze, a faji gyûlölet feketeleveseit annak elôtte is fölkanalaztuk - némelykor, naponta - nagyobb adagokban történelmi sorsfordulók diktálták belénk, viszont az emberi megkülönböztetés barbár elve itt a Mezôségen 1944 ôszén nyilatkozott meg végsô formájában.

E helyen 126 legyilkolt zsidó férfiu, asszony és kiskorú gyermek nyugszik. Pusztakamarás ide két kilométer, délkeleti irányban Kissármás ugyanannyi. A két falu közti dombvonulatot csenevész erdô borítja. Jó helyet választottak a gyilkosok. Völgy, katlan és erdô nyelte el a gépfegyver, a puska és pisztolyok hangját. Sötét és riadt ablakával egyetlen tanyasi ház lehetett tanúja a borzalomnak. 1957-ben még azt írtam, hogy nem tudom, valaki kinézett-e akkor azon az ablakon. Azóta megtudtam. Birtokomba került a ház lakójának írásos tanúvallomása. Áluás Ioan román parasztember, akit magam is jól ismertem, 1945. február 22- én többek közt így nyilatkozott: "1944. szeptember 18-án estefelé Sármás irányából vagy 12-14 ökrös szekér tûnt föl az országúton, megrakva mindahány emberekkel. Ôket kísérôik leparancsolták az út szélére egy kút mellé. Akkor láttam, sármási zsidók voltak. Az üres szekerek eltávoztak. Ezután érkezett oda két teherautó és két személygépkocsi. Ezután történt, hogy késô estétôl éjfél utánig hallatszott a zsidók jajgatása, a gyermekek sírása. A dombon kigyúlt egy fáklya, s egy másik is lent az országúton. Jeleket adtak egymásnak.

A foglyokat felparancsolták a dombra, megszólaltak a gépfegyverek, puskák és automata pisztolyok. Ez hallatszott egészen hajnalig. A fájdalmas üvöltés, jajgatás mind gyérebben hallatszott, majd csönd lett. Pitymallatkor kb. 40 magyar egyenruhás személy szállított föl a dombra elhantoló szerszámokat, azt hiszem, ásót, lapátot, majd… késôbb az áldozatok holmijával teherautókra szállva eltávoztak Sármás felé."

*

Áluás Ioan visszahúzódott a házába. Nem gyújtott lámpát, rémülten bámult az elcsendesült, vérszagú Bertalan-éjszakába. Tán végleg elmentek a tábori csendôrök. Szeptember, október hullabûzben múlt el, majd fagyok jöttek, 1945 februárjában pedig ügyészi-katonai testület küldött ránk - kamarási magyarokra - egy mérges kis román ôrmestert. A cigány baktert vette maga mellé s járták ijesztô kiáltásokkal a falut: "Min-den magyar eléjöjjön ásóval, lapáttal! Halottakat kell kiásni! Maga is, néném!"

Ijedtében, nagy szolgálatkészen anyám szedte máris a meleg holmit a hátára, majd sírva fakadt: "Istenem, hiszen én halottat még soha nem ástam ki!" "Most megtanulja! Magyar csendôr meglôtte, magyar ember kiássa!" Jó apám s még néhány utcánkbeli presbiter vállalta, hogy asszonyok helyett is dolgozni fognak. Akkor jómagam is a "hullahordó sonderesek" közé kerültem volna, ha otthon találnak. Megmenekültem. Az exhumálás 29 órát tartó keserves munkájáról apám még napok múltán is megrendülten-borzadva mesélt.

Hatvan év után is eleven fájdalom ama holttengeri Bertalan-éjnek az emléke. Ordas idôk mélyén kutatva tûnôdik bennünk lélek és lelkiösmeret. Emberekkel, emberlakta helyen fényes nappal is, éjszakákon is miként történhetett ily borzalmas embertelenség? Sok a válasz, még több a gyötrelmes önvizsgálat. Ami megtörtént: az égre kiált föl az idôk végezetéig.

*A fényképeket az áldozatok földi maradványai közt találták

Erdôszentgyörgyön

Idén Erdôszentgyörgyön április 23-24. között szervezik a Szent György-napokat, amelyet a Rhédey- kastélyban tartandó ünnepélyes megnyitó vezet be szombaton 10.45 órától. Ugyanitt az ötvenéves erdôszentgyörgyi líceumról tart elôadást a tanintézmény igazgatónôje, Magyarosi Erzsébet. Az érdeklôdôk ellátogathatnak a családi típusú gyermekotthonba, amelyet a svájci testvértelepülés támogatásával építettek fel. A Rhédey- kastély 4-es termében az Astra Egyesület és a helyi ortodox egyház szervezésében vallásos könyvekbôl és festményekbôl nyílik kiállítás.

Szombat délben a kastély dísztermében bemutatják Bartos Miklós történelemtanár Erdôszentgyörgyrôl írt monográfiáját, melynek kinyomtatását a celldömölki testvértelepülés támogatta. 13 órától a a gyulafehérvári Caritas marosvásárhelyi kirendeltsége, a Kis- Küküllô Térségi Társulás által az Erdôszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal épületében február elsejétôl mûködtetett otthoni beteggondozó központot avatják fel.

Dr. Szekeres Gerô délután három órától a Rhédey-kastély dísztermében Amerika tetején tett barangolásra kalauzolja az érdeklôdôket. A Szent György lovagrend történetérôl dr. Makkai Gergely tart elôadást, amit Tóth Bodor Zoltán gitárkoncertje követ. Az iskola udvarán szombaton 15 órától a diákok kulturális mûsora tekinthetô meg, ugyanitt este 7 órától Dancs Annamari szerepel. A helyi kul-túrotthonban este 9-tôl kosaras bált tartanak.

A rendezvény második napján a külföldi vendégek kiránduláson ismerkedhetnek a környék nevezetességeivel. A Szent György-napokat az idén megtisztelik jelenlétükkel a celldömölki és bajai testvértelepülések küldöttségei, akiket péntekre várnak.

A svájci Plan les Ouates kanton küldöttei már április 17-tôl Erdôszentgyörgyön tartózkodnak, mivel a helyi kórház javítási munkálataiban komoly részt vállalnak. A Bözödi- tónál vasárnap reggel 9-tôl horgászversenyt tartanak.

A fehéregyházi Românasul együttes a kastély udvarán délután fél öttôl mutatja be népzene- és néptáncmûsorát. Szakácstudományukat bizonyíthatják azok, akik a délután hat órától, az iskola udvarán kezdôdô gulyásfôzô vetélkedôn részt vesznek. A kétnapos rendezvénysorozat tûzijátékkal zárul.

(m. r.)

Marosszentgyörgyön

Felfokozott hangulat, jókedv és a kulturális rendezvények sorozata jellemzi a már három napja megkezdôdött Szent György-napokat.

Április 18-án, hétfôn délután 6 órakor a községi könyvtárban Marosszentgyörgyi felekezetek és személyiségek címmel tartottak tudományos ülésszakot. A mûsort Moldován Irén tanárnô vezette. A rendezvényen Vízi József polgármester mondott köszöntôbeszédet. Olyan témák bemutatására került sor, mint: Marosszentgyörgyi évfordulók 2005-ben, melyet Ilarie Gh. Opris mutatott be; Becski Eörs a református felekezeti iskola fennállásának 115. évfordulójáról beszélt; Pálfi Tamás Szabolcs unitárius lelkész a már tíz éve felszentelt unitárius templomot mutatta be. Az est hangulatát fokozta Bartha Zsuzsa színmûvésznô verses összeállítása, aki Baricz Lajos és Papp Asztrik pap-költô verseibôl szavalt.

Kedden az általános iskola tanulói léptek fel a mûvelôdési otthonban. A Kristályhangok gyerekkórus Orbán Ágnes tanárnô vezényletével; a Rózsabimbó dalcsoport román és magyar népdalokat mutatott be. Az általános iskola tanulói szavalatokkal szerepeltek. Muresan Emma tanárnô vezetésével a nyolcadikosok Szent György-napi vigadalom címmel táncot mutattak be. Színesebbé, varázslatosabbá tettek a rendezvényt a Szentgyörgyi templomok festészeti kiállítás, amelyen 20 kép került bemutatásra. A téma egy, mégis annyira különböznek a képek, hisz 17 mûvésztôl származnak.

"Életünk tele van színházzal: szerepelünk, alakítunk, fellépünk, lelépünk, megtapsolnak, ráadunk, maszkot viselünk, díszítünk, mellékszerepelünk, statisztálunk, nevetünk és megnevettetünk..., de mi játsszuk szerepünket egyedül, közösen, akár ránk fütyölnek, akár kifütyölnek." - írja Baricz Lajos Nagy László: Nevetni kell! címû könyvének elôszavában. Nagy László kezdeményezésére született meg a marosszentgyörgyi Mozaik mûkedvelô színjátszó csoport, akik ezúttal is szórakoztatták a jelenlevôket. Tegnap délután a református egyházközség Reménység kórusa lépett fel.

További rendezvények: ma este 7 órától a Szent György-napi rendezvények keretében a mûvelôdési otthonban "katolikus est". A mûsorban a Kolping Család, a Jubilate és a Mini Jubilate énekkar, valamint a Kolping Család ifjú és felnôtt színjátszói lépnek fel.

Pénteken 18 órai kezdettel a mûvelôdési házba várják az érdeklôdôket, ahol kórusfesztiválra kerül sor.

Szombaton 12 órakor tartja a marosszentgyörgyi római katolikus egyházközség a község névadójának tiszteletére a búcsús szentmisét. A szentmise után - fél kettôkor - a község elöljárói megkoszorúzzák a központban tavaly felállított Szent György-szobrot.

Magyari Imola

A suták nagyobb gyôzelmi esélyét állapították meg a primitív körülmények között élô indián törzseknél.

A jobb kéz nem tudja, hogy mit csinál a bal. Az általánosan ismert mondás hátterében egyetlen bizonyosság: nyilvánvaló, hogy jobbkezesek ítéletérôl van szó, hiszen a világot ôk uralják. A népesség több mint 90 százalékánál a jobb testfél "csinálja" a kéz dolgait. Aki mégis a balkezesek táborába tartozik, arról azt híresztelik: ügyetlen, suta, amint az így jellemezhetô jobbkezesekre is sokszor mondják: kétbalkezesek.

Ám a minôsítés mélyen igazságtalan! Neves történelmi személyiségek, mûvészek egész sora bizonyítja, hogy a balkezesség önmagában csak néhány fizikai mûvelet során jelent hátrányt. Francia antropológusok viszont most a suták elônyeirôl közölnek érdekes adatokat. Kiemelik, hogy a test test elleni küzdelemben nagyobb a gyôzelmi esélyük, mint a jobbkezeseknek, s ez olykor a túlélést is jelenti. Vizsgálataikat nyolc különbözô, primitív körülmények között élô néptörzs tagjai körében végezték.

Elôször is azt állapíthatták meg - döbbenten - hogy a halálos végû összetûzésekben a gyôzôk száma arányos a törzs balkezeseinek számával. Ez a szám Venezuelában vizsgált indián törzsnél volt a legmagasabb. De sehol sem azt jelzi, hogy a balkezesek vérengzôbbek, inkább a természetes kiválasztódásban való sikeres helytállásukat példázza - teszik hozzá - talán némileg vitatható - állításukat a tudósok. "Biológiai adottságukban a balkezesek fejlôdéstörténeti sikere rejlik. Az, hogy a küzdelem során a 'harcba vetett' bal kézzel lepték meg ellenfelüket" - írják a Nature címû tudományos magazinban.

További következtetésük már nem a dzsungelharcosokra vonatkozik: a technikás balkezes vívók, teniszezôk és ökölvívók nagyon gyakran kerülnek a sportvilág trónjára. Erre egyébként magyar példa is bôven akad: például a friss, kétszeres olimpiai bajnok párbajtôrözô, Nagy Tímea is bal kézben tartja fegyverét, Papp Laci félelmetes öklei közül a bal volt az erôsebb, a legendás Aranycsapat kapitányáról, Puskás Ferencrôl pedig tréfásan azt mondják: a jobb lábát csak támaszkodásra használta.

A "fáraók átkához" hasonlóan "Ötzi átkáról" is lehetne már beszélni? - tette fel a kérdést az utóbbi napokban az osztrák bulvársajtó, miután hírül adta, hogy az utóbbi közel másfél évtizedben már hatan haltak meg azok közül, akik közelebbi kapcsolatba kerültek a jégben mumifikálódott állapotban megtalált, Ötzinek elnevezett ôskori vadász holttestével.

A Neue Kronen Zeitung címû osztrák bulvárlap fel is sorolta, hogy egy évvel a mumifikálódott test 1991-es megtalálása után közúti balesetben meghalt Rainer Henn, aki lehozta az Alpokból az ôsi vadász maradványait. Lavina áldozatává vált Kurt Fritz hegyi vezetô, aki kiszabadította a jégbôl Ötzi holttestét. Rainer Hölzl újságíró, aki filmet forgatott Ötzi megtalálásának a helyszínén, agydaganatban halt meg. Helmut Simon, aki Ötzi megtalálójaként világhírnévre tett szert, tavaly októberben halt meg az Alpokban, amikor magányos hegyi túráján szakadékba zuhant. Meghalt egy olyan hegyi vezetô is, aki részt vett az Ötzi megtalálója utáni kutatásban: szívinfarktus végzett vele néhány órával Helmut Simon temetése után. "Ötzi átkának legutóbbi áldozata" pedig Konrad Spindler igazságügyi orvos szakértô, aki vizsgálatokat végzett Ötzi holttestén s aki a minap rákbetegségben hunyt el.

Spindler az "Ötzi átkával" kapcsolatos feltevéseket mindig is puszta média-hatásvadászatnak tartotta. Egy interjújában ki is jelentette ezzel kapcsolatban: "Badarság, csak nem én lennék most a következô?"

Sikerült a világrekord-kísérlet a budapesti Csodák Palotájában, ahol 24 órán keresztül szünet és ismétlések nélkül nonstop fizikai bemutatót tartottak.

A világrekord-kísérlet kettôs célt szolgált. Egyrészt az intézmény ezzel kívánt megemlékezni Albert Einstein halálának ötvenedik évfordulójáról. Másrészt az esemény kapcsolódott a fizika nemzetközi évéhez, amelyet 2005-re hirdetett meg az UNESCO annak kapcsán, hogy a nagy tudós éppen száz éve publikálta a modern fizikát megalapozó dolgozatait.

"A kísérletsorozatot rögzítették, hitelesítették, s úgy tûnik, hogy bekerülünk a Guinness Rekordok Könyvébe" - mondta az MTI-nek Egyed László, az intézmény igazgatója.

Elmondása szerint a 48 félórás tematikus blokk keretében körülbelül 300 elôadással egybekötött kísérletet mutattak be. Ám ennek ellenére maradtak bemutatatlan kísérletek, így a következô világrekord-kísérletet már 36 óra idôtartamúra tervezik.

"Nagyon jó volt a közönség, hiszen éjjel kettôig telt házzal üzemelt a Csodák Palotája. Ami különösen meglepett minket, az az, hogy a tinédzserek szép számban jelentek meg, pedig azt hihetnénk, hogy ezt a korosztályt egészen másfajta szórakozás érdekli" - mondta Egyed László.

Szavai szerint éjjel kettô és hajnali hat óra között kevesebb nézô akadt, ám hat után a családok vették át a stafétát. Délre pedig elfogyott mind az ezer emlékcsésze, amelyet egyfajta
"közönségszámlálónak" szántak a szervezôk. Így a becslések szerint mintegy 1200-1300 ember volt kíváncsi az eseményre.

A következô, 36 órás világrekord- kísérletet szeptemberre vagy októberre tervezik. Egyed László elmondása szerint az ôsz folyamán költözik át a Csodák Palotája a Millenárisra, s lehet, hogy ezzel az eseménnyel debütál az intézmény az új helyszínen.

Az Egyesült Államokban egy Tyranossaurus Rex-csontban lágy szöveteket, ereket találtak, amelyeknek tanulmányozása jelentôs mértékben gyarapíthatja a dinoszauruszokról szóló ismereteket.

A felfedezés a véletlen mûve: a montanai Hell Creek egyik sziklájából akarták kiszedni a csontot, amikor az eltört, és a belsejében erekre hasonlító rostokat, vérsejteket és csontszöveteket, oszteocitákat találtak.

A puha, rugalmas anyagok elemzésétôl sokat várnak a paleontológusok, mivel eddig csak megkövesedett maradványok kerültek elô. Ha ezekben az anyagokban aminosavakat és proteineket találnak, olyan, eddig megválaszolatlan kérdésekre tudnak feleletet adni, mint például az, hogy hideg vagy melegvérûek voltak-e, s így a dinoszauruszok más besorolást kapnak a fejlôdésrendszerben - írja az olasz Corriere della Sera.

Egyes kutatók már azt is felvetették, hogy ezeknek a szinte élô anyagoknak a felhasználásával talán még klónozni is lehet ôket, de a genetikusok szerint a jelenlegi technika mellett több száz sejtmagra lenne szükség. Nem zárják ki azonban, hogy a fejlôdés révén a jövôben erre is sor kerülhet.

Erre gondolhatott a Museum of Rockies egyik kutatója, aki azzal a kéréssel állt elô, hogy törjék szét az eddig talált T-Rexek csontjait és gyûjtsék össze a bennük esetleges meglévô lágy szöveteket. A kollégák azonban nem támogatták az ötletet, így a 6 méter magas, 12 méter hosszú, 60 darab, egyenként 15 centiméteres fogakkal rendelkezô, 65 millió éves félelmetes ragadozók csontvázai egyben maradhatnak.

Kéthavi "tervszerû felújítást" követôen kedden nyílt meg a látogatók elôtt a Vöröstéri Lenin-mauzóleum, Lenin azonban, aki április 22-én "ünnepelné" 135-ik születésnapját, e jeles alkalomra nem kapott új öltönyt.

A vezér bebalzsamozott holttestét rendszeres idôközönként biokémiai kezelésnek vetik alá. A szakemberek szerint megfelelô gondozás és "karbantartás" mellett akár még további száz évig megôrizhetô Lenin az utókor számára - olvasható a Lenta címû orosz nyelvû honlapon.

Általában egy-két hónap szükséges a karbantartásra. Legutóbb tavaly nyáron zárták be a látogatók elôl huzamosabb idôre a mauzóleumot.

A kezelést végzô szakemberek nem szavaztak meg egy új öltönyt Leninnek, aki legutóbb 2003-ban "öltözött át". Nem lehet tudni, hogy a szovjet állam elsô vezetôjének valóban nincs szüksége új ruhára, vagy a takarékosság szólt közbe. Korábban ugyanis mindent az állam fizetett, jelenleg pedig egy tudományos alapítvány finanszírozza mind a "tervszerû karbantartást", mind a ruhatár frissítését.

Az angol konyha fôztjeit nem igazán tartja nagyra a világ, mégis egy brit éttermet tart a világ legjobbjának a Restaurant címû brit magazin. A lapot - bár Londonban nyomtatják - nem lehet elfogultsággal vádolni, mivel félezer fônyi nemzetközi értékelôtáborra hagyatkozva állította össze toplistáját az éttermek tavalyi teljesítménye alapján. Így került az élre a The Fat Duck (Kövér Kacsa).

A brit vendéglôk "csapatban" is remekül helyt álltak: 4 került be közülük az elsô 10-be és 14 az elsô 50-be. Ezzel Nagy-Britannia megelôzte a konyharemekeirôl jóval híresebb Franciaországot meg a francia éttermekben gazdag Egyesült Államokat. Ha valaki megéhezne, a Kövér Kacsa Londontól egy kicsit nyugatra van, Brayben.

Kétezer dollárral a zsebében vett meg egy leértékelt inget egy nyugdíjas az Egyesült Államokban. A pénz nem az ô, hanem az ing zsebében volt, ám a 69 éves férfi nem tartotta meg, hanem visszavitte az áruházba. Becsületessége elsôsorban az összeg nagysága miatt lepte meg az eladókat. "Máskor is elôfordult, hogy kisebb összegeket visszahoztak, de ekkorát még sohasem" - mondták a sajtónak.

Az áruháznak nem áll módjában kinyomozni, hogy kié lehet a pénz, ezért a rendôrséghez fordult. A 2000 dollár elvesztôjének 90 napja van arra, hogy jelentkezzen pénzéért, azután vagy a bácsi kapja meg, vagy a wisconsini város, West Bend kasszájába folyik be.

Dán gyôzelem született az idei capuccino- és kávéfôzô világbajnokságon, amelynek az Egyesült Államok adott otthont.

A megmérettetésre még Japánból és Új-Zélandról is érkeztek versenyzôk, ám az elsô helyért hiába, mert azt Troels Overdal szerezte meg. A dán versenyzô 12 liter tejet cipelt hazájából magával Seattle-be - az Egyesült Államok északnyugati részén fekvô városba -, és persze versenycsészéit és egyéb kellékeit sem hagyta otthon.

A capuccino- és kávéfôzôk a viadal elôtt hónapokat bíbelôdnek azzal, hogy kiválasszák a megfelelô kávészemeket, cukrot, tejet, csészét, és még a kiskanálra is van gondjuk.

A viadal amúgy négyszeres triatlon: négy adag espresso kávét, négy adag capuccinót és négy adag saját(os) italt kell készíteni 15 perc alatt. A szintidôbe a takarításnak is bele kell férnie, a zsûri a tisztaságot szintúgy pontozza.

Ami a sajátos italokat illeti, azok kissé meghökkentôek: akadt paprikás és levendulás kávékoktél meg tojásfehérjével, fahéjjal, mandarinnal megbolondított. A döntôbe amúgy hatan jutottak be a 39 fôs mezônybôl. Mind a 39- en egyébként országos kávé- és capuccinobajnokok.

A második helyet a japán Kadowaki Hiroyuki, a harmadikat pedig a kanadai Salvatore Piccolo szerezte meg.

Az eddig érvényben lévô rendelkezések, ami a szarvasmarha-tenyésztôk állami támogatását illeti, módosultak, mert a 2005. évi 12-es sz. törvényerejû sürgôsségi kormányrendelet, amit a Hivatalos Közlöny 175. számában tettek közzé, lehetôvé teszi a 2006. december 31-ig hivatalosan be nem jegyzett szarvasmarha- állomány állami támogatását is.

Az állattenyésztéssel foglalkozó természetes és jogi személyek számára, akik mezôgazdasági termelôegységek keretén belül tartanak állatokat árutermelés, tenyésztés, illetve szaporítás céljából, az állami költségvetésben 1.540 milliárd lejt különítettek el, amellyel az állam 2005-ben, támogatás formájában, hozzájárul a gazdálkodók költségeinek részleges fedezéséhez. Az állami támogatásokat a kérvények beadásának sorrendjében folyósítják a rendelkezésre álló alapok kimerüléséig. Tehát az érdekelteknek minél hamarabb be kell nyújtaniuk a támogatást igénylô kérvényeiket.

A hústermelésért járó támogatások: a) legkevesebb 450 kg súlyú növendékmarha húsáért, élôsúlyban 6.000 lej/kg; b) engedélyezett vágóhídra szállított, egyenként 90-110 kg-os sertések húsáért, élôsúlyban 12.000 lej/kg; c) legkevesebb 30 kg-os növendékbirka húsáért, élôsúlyban 7.000 lej/kg; d) engedélyezett vágóhídra szállított brojlercsirke húsáért, élôsúlyban 8.000 lej/kg.

Igazolt ökológiai hústermelésért, az élôsúlyban számított támogatások a következôk: a) legkevesebb 450 kg-os növendékmarha húsáért 7.000 lej/kg; b) engedélyezett vágóhídra szállított 90-110 kg-os sertés húsáért 14.000 lej/kg; c) ökológiai engedéllyel rendelkezô vágóhídra szállított brojlercsirke húsáért 9.000 lej/kg; d) ökológiai módszerrel termelt tojásért darabonként 1.000 lej.

A szakosodott feldolgozásra berendezkedett gazdasági egységekhez leadott 6,5 egységnyi zsiradékkal és legkevesebb 1,033 sûrûséggel rendelkezô juhtejért járó támogatás literenként 2.800 lej, illetve 3,3 egységnyi zsiradékkal és legkevesebb 1,029 sûrûséggel rendelkezô kecsketej támogatása ugyancsak 2.800 lej literenként.

Elit vagy árutermelô méhkaptárokért 100.000 lej támogatás jár családonként, azzal a feltétellel, hogy családonként legalább 10 kg mézet adjanak le engedélyezett feldolgozóegységekhez.

A földrajzi övezet, valamint a szaporítás folyamán használt biotechnológia és a növendékállat faji értéke függvényében nyújtott támogatások a következôk: a) elsô ellésbôl származó tehénborjúért (üszô) 2-6 millió lej darabonként; b) tehenek, bivalyok borjaiért 0,6- 5 millió lej darabonként; c) elsô ellésbôl származó tenyészkocáért 2-5 millió lej darabonként; d) juhokért, bárányokért 0,1-1,5 millió lej darabonként; e) elit- és árutermelô méhkaptárokért 100.000 lej családonként; f) selyemhernyópete (10 g-os dobozokba csomagolva) 600.000 lej dobozonként; g) halfélékért: süllô 12.000 lej/kg, harcsa 12.000 lej/kg, csuka 10.000 lej/kg, tokhal (gurion) 40.000 lej/kg.

A jogszabály rendelkezik a mezôgazdasági termelôknek szántóföldjük nagysága alapján juttatandó támogatásról is. Minden, ôsszel bevetett szántóföldért hektáronként 2,5 millió lej értékû támogatás jár. A 2005 tavaszán bevetendô földterületek hektáronkénti támogatása 1,5 millió lej. Jogosultak mindazok, akik legtöbb 5 hektáron gazdálkodnak. A támogatás 2005. december 1-jéig értékjegyek (bonuri de valoare) formájában történik, amit a községi polgármesteri hivatal oszt ki: a) saját megm