Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Joseph Ratzinger német bíborost választották meg pápává. A új egyházfô XVI. Benedek néven lép a pápai trónra - jelentette be kedden az ezzel megbízott chilei bíboros, Jorge Arturo Medina Estévez a Szent Péter-bazilika lodzsájáról.

Az új pápa is megjelent mellette, megmutatkozott a Szent Péter téren egybegyûlt több mint százezres tömeg elôtt, "urbi et orbi" (a városnak és a világnak) áldást osztott, és megemlékezett elôdjérôl, a bô két hete elhunyt II. János Pálról.

Ratzinger a bíborosi testület dékánja s a hittani kongregáció vezetôje volt az elôzô pápa, II. János Pál uralkodása idején. 480 év után elôször választottak újra német pápát a római katolikus egyház élére.

A Román Nemzeti Bank csütörtökön mutatja be a július elsejétôl forgalomba kerülô új érméket és bankjegyeket.

Az erôs lej bevezetése nyomán hat bankjegy - az 1 lejes alapegység és öt nagyobb értékû bankjegy - és négy érme kerül forgalomba. A bankjegyek értéke: 5 lej (5.000 régi lej), 10 lej (10.000 régi lej), 50 lej (500.000 régi lej), 100 lej (1.000.000 régi lej) és 500 lej. Az erôs lej részegységei az 1 bani (100 régi lej), 5 bani (500 régi lej), 10 bani (1.000 régi lej) és 50 bani (5.000 régi lej), ezek érme formájában jelennek meg.

A régi és az új bankjegyek 2006 végéig párhuzamosan forgalomban lesznek.

Aktuális

A hétfôn megkezdett, eredetileg tíznaposra meghirdetett (de tegnaptól már felfüggesztett) postássztrájk példátlan Románia rendszerváltás utáni idôszakában. A Román Posta alkalmazottai teljesen beszüntették a munkát, nem szállították ki a küldeményeket, a bankátutalásokat sem lehetett lebonyolítani. Ám ami a legfelháborítóbb: nyugdíjasok százezreit hagyták pénz nélkül, és nem kézbesítették a különféle pótlékokat sem.

Elképzelhetô, mit érezhettek a hír hallatán azok a kisnyugdíjasok, betegnyugdíjasok, akik kínos pontossággal kénytelenek beosztani a sokszor még éhbérnek sem nevezhetô nyugdíjukat, és akik hónap közepén már türelmetlenül várják a postást. Gyógyszert, élelmet kell vásárolniuk, számlákat fizetniük. Vagy akik a munkanélküli-segélybôl élnek. Ôket a legkevésbé sem az foglalkoztatja, hogy a postai alkalmazottak bérkövetelési tárgyalásai kudarcba fulladtak, hogy hány ezer postás kap 5 millió lejnél kevesebb fizetést (a borravaló még mennyit tesz ki?), hogy a Román Posta Országos Társaság a Nemzetközi Valutaalap által monitorizált gazdasági egységek jegyzékére indokoltan vagy indokolatlanul került, milyen ürüggyel tagadják meg a béremeléseket. Ezeket a gondokat felsôbb kormányszinteken kell megoldani, nem pedig hagyni, hogy a dolgok ide fajuljanak, aztán pedig kihasználva az általános elégedetlenséget, "oszd meg és uralkodj" alapon (a szervilis médiák támogatásával) egymás ellen hangolni különbözô társadalmi rétegeket. Mert az a postás, aki 3 millió lejes fizetésbôl kell megéljen, éppúgy nem hibáztatható, mint ahogyan nem büntethetô az a nyugdíjas sem, aki ennél kevesebb pénzbôl tengeti napjait. Elôbbi végsô elkeseredésében folyamodott a sztrájkhoz, így próbálva kizsarolni a 16 százalékos béremelést, utóbbi pedig úgy érzi, elárulták, immár még a nyugdíjban sem bízhat, a balhét pedig megint ô viszi el.

A postássztrájknak, mindamellett, hogy egyeseknek igen komoly kellemetlenségeket okozott, haszna is volt. Nem a jobb belátásra tért szakszervezeteknek tett ígéretekre gondolok, hanem inkább arra, hogy érdemes átgondolni e szolgáltatásrendszert. Hiszen hasonló "blokád" máskor is elôfordulhat addig, míg a Román Posta Országos Társaság gyakorlatilag monopolhelyzetet élvez. Gondoljunk csak arra, hogy a nyugdíjak, állami pótlékok bankszámlára utalása kizárólag e társaságon keresztül történik, nem lehet "megkerülni", a lapterjesztést is jórészt a posta végzi. Az a posta, amelynek korszerûsítése, átszervezése még nem történt meg, amelynek (egyre dráguló) szolgáltatásait bármilyennek, csak éppen színvonalasnak nem nevezhetjük, alkalmazottainak java része pedig még mindig úgy viselkedik, mintha az ügyfél volna érte és nem fordítva...

(MTI) Véget ért a Román Posta alkalmazottainak sztrájkja, miután keddre virradóra szakszervezetük egyezségre jutott az állami nagyvállalat gazdasági vezetôségével a bérek 3 százalékos, illetve a hûségjutalmak 5 százalékos emelésében, akárcsak a karácsonyi jutalmak megadásában.

Hétfôn este 23 órakor zsákutcába jutottak ugyan a tárgyalások a postai szakszervezeti szövetség (FSPC), illetve a Román Posta Országos Társasága (CNPR) vezetô képviselôi között, hajnali fél kettôkor azonban a felek ismét közös asztalhoz ültek, s végül egyezségre jutottak. Ennek köszönhetôen az állami nagyvállalat 35 ezer dolgozója - aki vasárnap éjfélkor tíz naposra tervezett sztrájkba lépett - kedden reggel ismét felvette a munkát.

A kompromisszumos megegyezés értelmében a dolgozók megelégedtek a 3 százalékos fizetésemeléssel, annak ellenére, hogy eredetileg 16 százalékos emelést követeltek. A minimálbér a jelenlegi 3,1 millió lejrôl 3,3 millió lejre növekszik. A szakszervezeti szövetség szerint a 35 ezer postai alkalmazott csaknem egynegyede, azaz 9200 ember dolgozik minimálbérért. A 3-5 év szolgálati idôvel rendelkezô postások megkapják az öt százalékos hûségpótlékot. Az alkalmazottak ezen kívül másfél millió lej értékû karácsonyi jutalomban is részesülnek.

A dolgozók zöme végül is elfogadta a vezetôség három százalékos ajánlatát, mivel ígéretet kapott arra, hogy az idén lesz még fizetésemelés. Ez azonban nem csak a posta menedzsmentjén múlik. A nagyvállalat ugyanis rajta van a Nemzetközi Valutaalap (FMI) által szigorú költségvetésre fogott állami intézmények listáján. A Román Posta erre az esztendôre a tavalyihoz képest csak 4 százalékkal nagyobb bérkerettel számolhat. Az év közbeni további emelésre tehát csak akkor kerülhet sor, ha Calin Popescu Tariceanu kormányának sikerül megoldania az FMI-vel, hogy levegyék a vállalatot az említett listáról.

A munkabeszüntetés miatt hétfôn teljes egészében szünetelt a levélkihordás, a pénzküldés, a nyugdíjak, családi pótlékok, munkanélküli segélyek és más szociális juttatások kifizetése, akárcsak a közüzemi csekkek befizetése. leállt a magánlevelek és a kereskedelmi postaküldemények fogadása és kézbesítése is. A sztrájk felfüggesztése össztársadalmi érdek is volt, tekintettel arra, hogy két hét múlva lesz az ortodox húsvét, ez idô alatt a postára a szokásosnál is nagyobb terhek hárulnak.

Traian Basescu államfô figyelmeztette Franciaországot, hogy többé ne marasztalja el Romániát a Nagy- Britanniával és az Egyesült Államokkal fenntartott kapcsolatai miatt, az uniós csatlakozási szerzôdés aláírása elôtt, tájékoztat keddi elektronikus kiadásában a Financial Times.

Basescu kifejtette, "különleges kapcsolatot" akar Londonnal és Washingtonnal a fekete-tengeri térség biztonságának fokozása érdekében, és a brit liberális gazdaságpolitika hívének vallotta magát.

A román államfô álláspontja nem tetszik Franciaországnak, Románia európai integrációja legfôbb támogatójának, és fokozhatja Párizs félelmét azzal kapcsolatban, hogy elveszítheti befolyását a bôvülô Európai Unió fölött.

Brüsszeli újságíróknak adott interjúkban a bukaresti jobbközép kormány több tagja kifejtette, hogy Romániát abban a tömbben látják, amelyet Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter "új Európának" nevezett, amely támogatja a transzatlanti kapcsolatokat és a szabadpiacot.

"Hagyományosan együttmûködtünk Londonnal és Washingtonnal" - mondta Basescu , példaként azt említve, hogy Románia csapatokat küldött Irakba.

Basescu elutasította az ennek kapcsán született francia bírálatokat, és elmondta, Jacques Chirac francia államfô 2003-ban támadást intézett az EU- tagjelöltek ellen, amikor azt kérte, hogy "többé ne beszéljenek" Irakról. A román elnök hozzátette, Michel Barnier francia külügyminiszter fokozta a sértést, amikor nemrég azt nyilatkozta, hogy Basescu "nem rendelkezik európai reflexekkel".

"Romániának van önbecsülése. Franciaország egyik fô támogatónk, de az ilyen kijelentések nem tetszenek nekünk" - szögezte le Basescu.

Évek óta tartó tárgyalási folyamat végére tesz pontot a NATO és Oroszország csütörtökön, aláírva azt a megállapodást, amely megkönnyíti a két fél közti csapatmozgásokat - közölték Brüsszelben NATO-források.

Az egyezmény aláírására a litván fôvárosban, Vilniusban kerül sor, ahol keddtôl csütörtökig a NATO nem hivatalos külügyminiszteri tanácskozást tart, s ennek zárónapján Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is részt vesz.

A megállapodás (SOFA - "Status of Forces Agreement") egyszerûsíteni fogja külföldi csapatok oroszországi átutazását, illetve telepítését (például hadgyakorlatok céljára), s az ugyanilyen orosz csapatmozgásokat a NATO területén. A katonai szövetség abban bízik, hogy ezáltal például könnyebbé válik majd a csapatok átdobása Afganisztánba, az ottani, NATO vezette nemzetközi biztonsági erôk kötelékébe. A NATO és Oroszország tavaly decemberben több közös programot hagyott jóvá: ide tartozik például egy terrorizmus elleni "globális akcióterv", a NATO által végzett földközi-tengeri járôrszolgálatba való orosz bekapcsolódásról szóló egyezség és az idei évre szóló együttmûködési megállapodás. Ez utóbbi például több közös hadgyakorlatot ír elô a két fél haderôi közötti együttmûködés javítására. Ez utóbbi kérdéskörrel függ össze, hogy kedden Oroszországba, a Szamara közelében állomásozó 15. gépesített lövészdandárhoz látogat a belgiumi NATO- vezérkar küldöttsége. A NATO-tisztek arról akarnak tapasztalatokat szerezni, hogy miként mûködik ez a 2200 fôs dandár - az orosz haderô egyetlen olyan alakulata, amely csak hivatásosokból áll, s amelyet békefenntartó küldetésekre képeztek ki.

(MTI/dpa) Jaj annak, aki a kozmoszban szembetalálkozik az óránként 28 000 kilométeres sebességgel száguldó elvesztett csavarhúzóval - sóhajtott fel az Európai Ûrügynökség repülésirányító központjában (ESOC) Heiner Klinkrad.

A szakember nem csak sopánkodott, cselekedett is: meghívására hétfôtôl három napon át 250 szakember tanácskozik Darmstadtban arról, mit lehetne tenni a Föld körül keringô ûrhulladék-tömeggel, amely becslések szerint az elmúlt negyven év során mintegy százezer különbözô méretû tárgyból gyûlt össze, s az egyes hulladékdarabok mérete a levált rakéta-fokozatoktól a kozmoszban végzett szereléskor elvesztett csavarhúzón vagy éppen védôkesztyûn át a kavics nagyságúkig terjed.

Valamilyen hatalmas ûrporszívó kellene - mondta valaki kínjában, s a tréfát Klinkrad is "vette", hozzátéve, hogy ilyesmi persze csak a sci-fi regényekben fordulhat elô.

Az ûrben keringô kóbor hulladéktárgyak akkor is kárt okozhatnak, ha tényleg csak kavics méretûek: Klinkrad tudomása szerint az elmúlt években az ilyenekkel való találkozás következtében nyolcvan ablaküveget kellett kicserélni különféle ûrjármûveken, de mutatkoztak karcolások, sôt "találatnyomok" a Hubble ûrteleszkóp Földre visszahozott napelemein is.

A Földrôl nem kevesebb mint kilencezer nagy méretû "ûrhulladék- darabot" kísérnek állandóan folyamatosan figyelemmel, hogy ha egy mûködô ûreszközt velük való összeütközés fenyegetne, idejében megkezdhetô legyen a kitérô manôver. Nemrég például az Európai Ürügynökség (ESA) Envisat nevû, 2,3 milliárd eurót (430 milliárd forint) érô mûholdját kellett biztonságos pályára menteni, s "bár ilyen mentômanôverekre ma még csak ritkán van szükség, hamarosan általános szükségszerûséggé válhatnak" - mondja Klinkrad. hozzáteszi: a helyzet csak tovább romolhat azáltal, hogy az ûrhulladék-tárgyak egymásnak is csapódhatnak, az pedig azt jelenti, hogy "két darabból több száz lesz, vagyis egy pillanat alatt megsokszorozódik újabb ütközések veszélye".

Jelenleg a "majd megoldja az idô" megoldás létezik csak, vagyis az ûrbe feljuttatott, majd használaton kívül helyezett nagyobb eszközök néhány hónap alatt lesüllyednek a Föld légköréig, s abba beleérve megsemmisülnek, ám a kisebb és könnyebb tárgyak akár évtizedekig is róhatják - hatalmas sebességgel - veszélyes, adott esetben életveszélyes köreiket.

A környezetvédelem tehát a jövôben már a csillagokhoz vezetô utakra is kiterjedhet. Hogyan és mi módon, arról a tanácskozás végeztével, szerdán tudnak közelebbit mondani a darmstadti konferencián részt vevô tudósok, szakértôk.

A demokratikus országokban a politikai osztályt a sajtó monitorizálja. A politikusok tevékenységének objektív és hangsúlyos monitorizálására szükség is van, hiszen a politikusok, a központi és helyi hatóságok az állampolgárok érdekében kell politizáljanak itthon és külföldön egyaránt, jelentette ki tegnap délelôtt a képviselôház plénumában Kerekes Károly RMDSZ- képviselô.

A továbbiakban arról beszélt, hogy a közvéleményt megdöbbentették azok a sajtóhírek, amelyek az állammal szemben adósságokat felhalmozó cégek részérôl történt illegális kampánytámogatásokról szóltak. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a politikai pártok és választási kampányok finanszírozásáról szóló törvény elôírja, csak azok a természetes vagy jogi személyek támogathatják a politikai pártokat, akiknek/amelyeknek nincs adósságuk a központi költségvetéssel szemben. Ezért feltételezi, hogy a szóban forgó cégek a törvényeket megszegve eszközölték az adományokat annak reményében, hogy ezáltal a finanszírozott pártok, ha hatalomra kerülnek, elengedik az adósságaikat. De nem zárta ki annak a lehetôségét sem, hogy ezeket a cégeket valamiféle módon kényszeríthették arra, hogy finanszírozzanak bizonyos politikai alakulatokat.

Kerekes felhívta a figyelmet, hogy az adós vállalatoktól származó pénzbeli támogatás elfogadása kihágásnak minôsítendô, amelyért 30 milliótól 300 millió lejig terjedô büntetés róható ki, és a "kihágás tárgyát" képezô összeget, az Állami Számvevôszék Bírói Kollégiumának határozata értelmében, a központi költségvetésbe utalják át. A képviselô türelmetlenül várja, hogy az említett testület 2004-es jelentésébôl kiderüljenek ezek a szabálytalanságok. Az is kiderül, mondta, hogy róttak-e ki büntetést valamely pártra, és hogy a törvénytelen donációkat a költségvetés felé irányították-e. Hozzátette: a Számvevôszék tagjai függetlenek ugyan, de a parlament, azaz a politikai pártok nevezik ki ôket.

Azt is elmondta, hogy az illegális donációk begyûjtése nem oldja meg az állami költségvetés gondjait, azonban ez elsôsorban erkölcsi kérdés. Van-e erkölcsi alapjuk a politikai pártoknak arra, hogy pénzhiányra hivatkozzanak, amikor a társadalom - joggal - reklamál az utak állapota, az egészségügy, a nyugdíjasok siralmas helyzete, a mezôgazdasági támogatások elégtelensége és sok más probléma miatt? - tette fel a kérdést Kerekes. És válaszolt is rá: természetesen nincs!

Ilyen körülmények között nehéz elutasítani azt a vádat, hogy "kéz kezet mos". Úgy gondolom, a teljes politikai palettának visszafogottságról, az ország reális problémáival szembeni nagyobb felelôsségtudatról kellene tanúbizonyságot tennie. Mert amíg ez nem történik meg, nem tehetünk szemrehányást a sajtónak azért, hogy a kötelességét végzi - jelentette ki Kerekes Károly képviselô.

Tegnap Eugen Nicolaescu liberális képviselô politikai nyilatkozatot fogalmazott meg, amelyben kijelentette: az összes politikai erônek össze kell fognia, hogy az egységes Európához közeledve Románia olyan átalakuláson menjen át, amely egy jobb élet lehetôségét biztosítja az ország lakói számára. Függetlenül a politikai színtér alakulásától, a román társadalomban végbement reformok nem engedik meg "a szocializmushoz való visszatérést", egyetlen járható út van: "a demokrácia és a prosperitás" útja.

Az április 13-i Európai parlamenti szavazásról úgy vélte, ezzel az EU a Románia iránti bizalmának adott hangot, bár a szavazást megelôzô viták figyelmeztetnek: vannak még problémák, amelyeket, ha nem oldunk meg, "sokba kerülhetnek az országnak". Ennek ellenére a lényeg az, hogy Románia imázsa sokat javult, amit a képviselô azon kötelezettségek teljesítésének tulajdonított, amelyet 2004. december 17-én vállalt fel a hatalom.

A képviselô szerint a végzáradék "bár úgy gondolják egyesek, hogy elhalaszthatja a csatlakozást, a dolgok nem egészen így állnak". Szerinte a záradék "csupán egy ösztönzô elem", amely arra késztet, hogy minden erônket az igazságügy reformjának megvalósítására, a korrupció elleni harcra és a versenypolitikára kell koncentrálnunk.

Nicolaescu magabiztosan jelentette ki: a jelek szerint a kötelezettségeket teljesítjük és "Romániának nincs szüksége korlátozásokra vagy az Európai Bizottság jóindulatára".

Ezért felkérte az összes - parlamenti és parlamenten kívüli - politikai erôt, járuljanak hozzá az ország átalakításához úgy, hogy adják meg az embereknek a "jobb élet esélyét". Bárhogyan is alakuljon a politikai szintér, az eddigi reformok "nem engedik meg a szocializmushoz való visszatérést". Egyetlen út van: a "demokrácia és prosperitás" útja, mondta végül a PNL képviselôje.

Április 15. és július 20-a között zajlik megyénkben az a kampány, amelynek célja az embercsempészet visszaszorítása. A kampány kezdeményezôje és vezetôje Pînca Gabriela, a Megyei Rendôr-felügyelôség bûnmegelôzési osztályának rendôrfelügyelô-helyettese.

- A tavaly 11, emberkereskedelem alapos gyanújával indított eljárás vizsgálatát zártuk le. Az idén az elsô negyedévben ezen esetek száma elérte a kilencet. 17 gyanúsított esetében indítottak bûnvádi eljárást, közülük hetet tartóztattak le. Az országos szinten aggasztó méreteket öltô jelenség megfékezését és visszaszorítását tûztük ki célul tájékoztató kampányunk révén - mutatott rá a tegnap sajtótájékoztató keretében Pînca Gabriela. Elmondta, a Megyei Rendôr- felügyelôség ügyosztálya által felderített bûncselekmények áldozatai 18-35 év közötti nôk, akik rosszul fizetett munkahelyeken dolgoznak (rendszerint bárokban), illetve szüleikkel, élettársukkal kerültek összetûzésbe. A lányokat és nôket jó kereseti lehetôséggel kecsegtetve viszik Spanyolországba, Ausztriába, illetve Németországba, ahol szexuálisan kizsákmányolják ôket, a Görögországba került lányokat kényszermunkára használják. Franciaországban és Olaszországban koldulásra kényszerítik az áldozatokat. "A rendôrség által hazahozott vagy valamiképpen szabadult személyek elmondták, gyakran ólakban aludtak, s a kapott pénz még arra sem volt elég, hogy jegyet váltsanak hazajönni" - mondta a rendôrfelügyelô-helyettes.

A Fékezzük meg az emberkereskedelmet! elnevezésû kampány során a karaván a megye valamennyi városába ellátogat, s a középiskolákban felvilágosító elôadásokat tartanak, szórólapokat osztanak. A helyi tévé- és rádióadókon a modern rabszolgatartásról és annak veszélyeirôl sugároznak ismertetô mûsorokat. A megelôzô jellegû tevékenységek nyáron a szovátai táborokban és a vásárhelyi Víkendtelepen folytatódnak. A kampány ideje alatt rendôrségi autó cirkál a városokban, s a hangosbemondóból megelôzô jellegû üzeneteket közvetítenek.

Várószobai pacsuli

"Megvan az arany", hordozta végig a hírt múlt szerdán este a lépcsôházban Fejenagyné, a negyedikrôl, "gyôztünk Strasbourgban, az EP megszavazta csatlakozásunkat az Unióhoz". Gondosan leplezte indulatait, hangja harsányságában meg sem közelítette Pluhár, Szepessy György, Vitray avagy Knézy alkalom szülte tremolóit. Kifulladt, mire engem is megörvendeztethetett. Sztoikus nyugalommal fogadtam közlését, mint ahogy azt Nagy Imre meg Miron Cozma tették adandó alkalmakkor. Bôrömben maradtam. Meglepetés nem ért. Kétségem nem volt afelôl, hogy elôbb-utóbb nem ölel majd keblére a vén Európa, "a gyönge nô". Elôbb 2007. január elsején, utóbb egy évvel késôbb. Minden védzáradékon innen és túl. Nincs alternatívája. Ezért a szavazási arányok sem érdekeltek különösképpen. A statisztikák egész életem során csak a sportban vonzottak. Rögzítettem ôket nyakra-fôre. Nem sok felmutatható haszonnal. Csupán a magam szórakoztatására, oltalmára. Egyetlen kérdésre voltam csak kíváncsi. Üdvözli-e tömbházunk színe-virága, nyilatkozatban, az április 13-i döntést? Nem valószínû, vélte betonbarakkunk tótumfaktuma, az ömlengést kár lenne szétdarabolni, megteszik azt választottjaink pártállásuktól independensen. Az össznépi egység "a magasban" mindenképpen megvalósul. Egy gonddal kevesebb számunkra, földön járó fikák számára. Gyûl a fonnivalónk úgyis bôségesen. Legújabban a földgázbérlet bevezetésének módozataival barátkozunk. Dicséretre méltó szociális kitaláció. Hevülsz, dideregsz, egyre megy. Elôfizettél, most utófizess! Évszaktól, kinti hômérséklettôl, jövedelmed kvantumától függetlenül. Az életet habzsoló abonánsok országává váltunk. Elônyünkre. Áramunk, hônk, telekommunikációnk, infomániánk módikus summácskák lepengetése ellenében biztosított, illene vízre, levegôre is elôjegyeztessük magunkat. Hisz az utóbbiból fogyasztunk a legtöbbet. Évtizedeken keresztül, éjt nappá téve. Ingyen és bérmentve. Büntetlenül felszippantjuk a földünket körülvevô ózonréteget. Aggasztó az is, hogy nincs még járdaadó a gyalogosoknak, zebrailleték, villanyrendôr-használati díj. Térítésmentesen lehet zsebre dugott kézzel járni, ázni az esôben, sütkérezni a napsugárban, jódlizni a bércek között. Ha ezen szolgáltatások is kalapács alá kerülnének, jelentôsen nône az állami büdzsé. Munkahelyeket lehetne teremteni idôsnek-fiatalnak, fel lehetne számolni a városszéli sátortáborokat, minden három kátyúból kettôt fel lehetne tölteni Hencidától Boncidáig, a székely székekben s a moldvai "infundaturákban".

Beléptünk hát a pitvarba. Olyan karám ez, amelybôl nincs visszaút. Ücsörögni sem ücsöröghetünk itt az idôk végezetéig. Délibábkergetôk újabb hadai feszegetik kintrôl a léceket. Várjuk, hogy a belsô házba tereljenek. Foltozni, portalanítani, fertôtleníteni illene a göncöket. J.J. Peachum hazai helytartója és tiszteletre méltó stábja kell megszervezze az akciót. Optimista a fôgóré, elégedett eddigi munkájával, leszögezte prioritásait, felhívta alattvalóit az együttmûködésre. Feszíti is erejét mindenki, ki színbôl, ki meggyôzôdésbôl. Mankóinkat, protéziseinket rejtegetjük subáink alá. A jóindulatot lehet mímelni, a nyikorgást mindenféle hájjal kenegetni, a pirospozsgást - húsvét után, húsvét elôtt - tojásfestékbôl kikeverni. Bíráink kiismertek, sárga lapokkal ijesztgethetnek, piros kártyáik érvényessége lejárt. Az "ilyen és ekkora" kategóriába soroltak, immár megmásíthatatlanul. Ebbôl az értékcsoportból nem lehet kiesni. Igaz, feljebb jutni sem könnyû. Régi havereink, KGST- beli bûntársaink példája ékesen bizonyítja. De a szentírás(ok)ból megtanulhattuk, hogy a világot sem teremtették egy nap alatt. Bicska Hayssam és Kocsma Jenny magánszólói egészen elfogadhatóvá enyhíthetik a várakozást.

Öt román és három magyar diákszervezet vezetôi ismerkedhetnek meg a munkaerôpiac aktuális dinamikájával és kaphatnak gyakorlati betekintést az álláskeresés fortélyaiban azon a karriermenedzsment tréningen, amelyet E-meló Erdélyi Munkaközvetítô Hálózat közösen szervez a Babes-Bolyai Tudományegyetemhez tartozó Expert Központtal. A bukaresti Holland Nagykövetség által kezdeményezett MATRA KAP támogatási rendszer hozzájárulásával megvalósuló képzés elsô programját április 15-16-án tartották meg Kolozsváron és a az érdekelt szervezetek egy tágabb együttmûködését képezik.

A tréningen résztvevô 32 diákvezetôt négy elôadó készített fel arra, hogy miként menedzseljék saját karrierjüket, illetve hogyan adják át az erre vonatkozó információkat szervezeteik többi tagjának. A képzés egyik elôadója az E-meló programvezetôje Farkas Katalin volt, aki humán erôforrás szakértôként a munkavállaló üzleti értékének felismerésére, a szervezeten belüli karrierépítés fortélyaira, az elôremenetelt segítô kommunikációs készségek fejlesztésére helyezte a hangsúlyt.

Az E-meló - Expert együttmûködés keretében mindegyik ifjúsági szervezet vállalta, hogy szakértôk bevonásával saját tagjaiknak gyakorlati képzést tart a karriermenedzselés területén. Ekként több erdélyi nagyvárosban - Kolozsvár, Marosvásárhely, Nagyvárad, Temesvár, Arad - kerül majd sor hasonló szemináriumokra az ôsz folyamán. A program keretében a diákok, diákszervezetek részére elkészítenek egy internetes honlapot, ahol a karriermenedzsment területén hasznos információk lesznek elérhetôek. Ez utóbbi két program szervezésébe bekapcsolódik az Agora 2001 Alapítvány, mely az E-melóval közösen a magyar diákság felé közvetíti az információkat.

Az E-meló Erdélyi Munkaközvetítô Hálózat (www.e-melo.ro) 2004 májusában indult a Romániai Magyar Demokrata Szövetség kezdeményezésébôl. További felvilágosításért, információért forduljanak az E-meló kolozsvári munkatársaihoz (e-mail: contact@e-melo.ro. Tel: 0264/590-505).

Vége felé közeledik az egykori munkásszálló felújítása

A jövô hónap végén fejezôdnek be a marosvásárhelyi Rovinari utca 18. szám alatti tömbház felújítási munkálatai.

A MIF valamikori munkásszállóját a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal tanácsi határozattal vásárolta meg. A hivatal Közterület- rendezési Igazgatósága március 8-án kezdte el a felújítást. A négyemeletes épület 75 garzonlakását újrafelosztással 34 egy-, két- és háromszobás-konyhás lakást képeznek ki. Emeletenként férfi és nôi mellékhelyiséget alakítottak ki, 2-2 zuhanyzófülkével. Kicserélték a nyílászárókat, az ablaküvegeket, a vécé- és mosdókagylókat. Nemsokára a szobákba padlószônyeget tesznek, az elôszobákba linóleum kerül. A lépcsôházat is felújították. Kicserélték a vízvezetékeket és a villanyhálózatot. A tetôt, amelyen fél éve még esô, hólé folyt be az utolsó emeleti lakásokba, újraszigetelték.

Bakó Attila, a polgármesteri hivatal lakásügyi osztályának vezetôje elmondta, a felújított lakásokba a szociális bérlakásokat igénylô családok költöznek. Elôreláthatólag júliusban népesedik be az Ady negyedi tömbház.

Fel szeretnénk hívni a közvélemény figyelmét, hogy a polgármesteri hivatal által a Somostetôre tervezett terelôút nem oldja meg Marosvásárhely központjának közlekedési problémáit - hangoztatták hétfôn délelôtt a megyei kórház mellé összehívott sajtótájékoztatón a Pro Biciclo Urbo, a Rhododendron, a Valea Soarelui egyesület és a Pro Európa Liga képviselôi, akik a továbbiakban a város vezetôségének arról az elhamarkodott döntésérôl is szót ejtettek, miszerint az út tervére fordított nyolcszázmillió lejt okosabb célokra is elkölthették volna.

A Rhododendron az elsô civil szervezetek között volt, amely felvette a harcot a polgármesteri hivatal útjavaslati tervével - fejtette ki Szakács László, az egyesület alelnöke. Alternatívákat, konkrét javaslatokat hoztunk a belsô forgalom könnyítésére, ezeket viszont nem vették figyelembe. Az alelnök szerint a polgármesteri hivatal ellenkampányt folytatott, ami a közvélemény megtévesztésén alapult. Még nem sikerült szemtôl szemben találkozni a polgármesteri hivatal képviselôivel - hangsúlyozta a Népújságnak Szakács László, annak ellenére, hogy az ügyet felkaroló civil szervezetek igényt tartanak az "érv- párbajra". A Pro Biciclo Urbo, a Rhododendron és a Valea Soarelui egyesületek január közepén a közlekedési minisztériumhoz fordultak a terelôút kapcsán, és a megye fôispánjának is felhívták erre a figyelmét. Szerintük a város vezetôsége által elkészíttetett hatástanulmány hiányos, nem a reális kérdésekkel foglalkozik. A terelôút elkészítése veszélyeztetné a százegy hektáros magrezervátumot, ahol védett madarak fészkelnek, építkezést indítana meg a marosvásárhelyiek közkedvelt kirándulóhelyén.

- Meg kell védeni ezt a területet a város polgárai számára - fogalmazott Haller István, a Pro Európa Liga emberjogi irodájának vezetôje - egy szûk csoport érdekei miatt nem lehet tönkretenni. Megoldások léteznek: az egyik az a terelôút lenne, amit világbanki pénzekbôl építenek a megyei tanács kezdeményezésére. Marosvásárhely központjának nehézkes közlekedésén is javítani kellene - emelte ki továbbá Haller István. Az egyik módszer erre a problémára a villanyrendôrök felszerelése és összhangba hozása jelenthetné.

- A város egész közlekedési stratégiáját át kellene gondolni bevonva a civil szervezeteket - fejtette ki az üggyel kapcsolatosan Varga István, a Pro Biciclo Urbo elnöke, aki ezt a tevékenységet egy folyamatként képzeli el. Több lehetôséget kellene biztosítani a helytakarékos közlekedési módoknak, elsôsorban a tömegközlekedésnek és a kerékpárosoknak. Varga István szerint külön sávot kellene létesíteni a fent említett közlekedési eszközök számára.

A fôtéren található bankok sora tegnap új Raiffeisen-kirendeltséggel bôvült. Székhelye a volt Mercur élelmiszer helyén van, amelyet a bank standjának megfelelôen, azaz a Branch-modell szerint rendeztek be, s amely kiváló az alkalmazottak és az ügyfelek közötti kommunikáció lebonyolítására.

A bank vezetôségének szándéka, hogy az újonnan létrehozott egység által is helyi piacvezetô státust vívjanak ki, ami a szolgáltatások minôségét és változatosságát illeti.

Ez évben a Raiffeisen Bank Maros megyei fiókjának székhelye is költözik, a Bolyai utcából a Dózsa György utcába, ahol a volt IMATEX-kantin épületét alakítják át. A banknak Marosvásárhelyen a - a selgrosi ügynökséggel együtt - három kirendeltsége áll majd az ügyfelek rendelkezésére. Segesváron is rövidesen átadják a volt SIGMA áruház épületében berendezett bankfiókot, Marosludason pedig a régi helyiséget alakítják át.

A Raiffeisen Bank ügyfelei között egyaránt megtaláljuk a fizikai személyeket, kis- és közepes vállalkozásokat, valamint a nagy cégeket, számuk 2004-ben meghaladta az 1,5 milliót.

A Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség április 21-24. között szervezi meg a magyar oktatási minisztériummal, az Illyés Közalapítványal, a Communitas Alapítvánnyal, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemmel valamint a Studium Alapítvánnyal karöltve a XII. Tudományos Diákköri Konferenciát, amelynek az utóbbi évek hagyományaihoz híven a Kultúrpalota ad otthont.

A diákköri konferencia érdeme, hogy lehetôséget nyújt a tudományos tevékenységet folytató egyetemistáknak kutatási eredményeik, szakdolgozataik anyanyelven történô bemutatására. A TDK-n való részvétel egyfajta tapasztalatszerzéssel is jár, amit kamatoztatni tudnak az államvizsga-dolgozat megírásakor is. A szervezôk hangsúlyozták a szakmai újdonságok ismertetésének fontosságát is. Az évek folyamán egyre inkább nôtt a szimpózium iránti érdeklôdés, idén kétszáztíz dolgozatot mutatnak be tizenegy szekcióban, míg az elsô konferencián 1993-ban csupán hat, a nyolcadik TDK-n száznyolcvan jelentkezô versengett. A konferencia információcserére is lehetôséget nyújt, hiszen a MOGYE hallgatóin kívül magyarországi egyetemi központokból is érkeznek diákok. Idén huszonnyolc egyetemistát várnak Budapestrôl, Szegedrôl, Pécsrôl, valamint Temesvárról, Aradról, Nagyváradról és Kolozsvárról. A konferencia mintegy hétszáz diákot és kétszáz egyetemi tanárt mozgat meg.

A tavalyi TDK-t megtisztelte jelenlétével Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, az idei konferenciára olyan neves szakembereket várnak, mint a minneapolisi dr. Simon Géza professzor, aki az MMDSZ tiszteletbeli tagja, Budapestrôl dr. Szentirmai Annamária traumatológust, dr. Graf Lászlót, a budapesti Biokémia Intézet vezetôjét, dr. Bajnóczy István pécsi professzort.

A Vámosgálfalvához tartozó Küküllôpócsfalván egymással szemben áll a református és az ortodox templom. Az egymással szembenállás nem jelképesen, hanem szó szerint értendô, s jelzi, hogy a kis faluközösség (83 család, ebbôl 53 magyar) tagjai egyetértésben, békességben élnek. Küküllômente legkisebb gyülekezetében 1997 óta szolgál Keszegh József, aki a szomszédos Vámosgálfalván született. A lelkésszel az 1830 óta létezô, akkor 255 lelket számláló, s azóta folyamatosan fogyó református gyülekezetrôl, a helyi sajátosságokról, s az önerôbôl és dicsôszentmártoni vállalkozók támogatásából felújítandó templomról beszélgettünk.

A küküllôpócsfalvi református templomot 1907- ben építették, s annak ellenére, hogy viszonylag még fiatal, egy XVII. századból származó orgonája van. A mûemlék orgona néhány billentyûje leragadt, de amúgy mûködik. Érdekessége, hogy a fújtatórendszere nem lábbal hajtható, hanem a szivattyúkat kell kihúzni. Történetét homály fedi, annyit lehet tudni róla, hogy szász vidékrôl került Balavásárra, majd onnan e kis településre. Írásos feljegyzés a költöztetés idôpontjáról és okáról nincs. Erdély egyik legrégebbi orgonáját nemrég egy szebeni orgonakészítô mester vette szemügyre, felmérve, hogy mekkora összegre lenne szükség a teljes felújítására. Egy svájci idôs házaspár megígérte, hogy gyûjtést szervez a 20-25.000 euró javítási költség fedezése érdekében. A helyi gyülekezet jelenleg a templom teljes felújítását tûzte ki célul. Az 1998-ban elkezdett belsô munkálatok során kicserélték a tetôszerkezetet, az ablakokat s a karzatot, új csillárt szereltek, lefestették a tornyot. Hátramaradt még a külsô festés, a padok kicserélése. A templom újjászületése lassan halad, a tervek szerint a felszentelés, 2007-ben a százéves évfordulón lesz.

- Fontos hangsúlyozni, hogy a felújítást önerôbôl, közmunkával, valamint a dicsôszentmártoni Carbidfox, Gecsat vállalatok támogatásával sikerül elvégeznünk. Furcsának tûnhet, hogy román igazgatók által vezetett cégek támogatják a küküllôpócsfalvi református templom javítását. Személyes kapcsolataimat is felhasználtam, amikor támogatókat kerestünk, s így minden évben sikerül annyi adományt összegyûjtenünk, hogy építkezni tudjunk, s tiszta lappal kezdjük a következô évet. A falak építése mellett a gyülekezetet, a közösséget is megpróbálom építeni. Az istentiszteleti alkalmak mellett vallásórát, nôszövetségi bibliaórát tartok, nyári munkatáborokban veszünk részt, s minden évben közös kirándulást szervezünk a híveknek. A küküllôpócsfalvi reformátusok szerényen élnek, de adakozóak - véli a lelkipásztor.

A szépen rendbetett parókia mellett romos épület áll, a valamikori felekezeti iskola. A polgármesteri hivatalhoz tartozott, kultúrotthonként használt épületet két évvel ezelôtt adták vissza az egyháznak. Az épületnek nincs alapja, s általános felújításra szorul. A templom korszerûsítése után ez lesz a gyülekezet következô nagyméretû befektetése.

Ha sötétedés után a Marosvásárhely- Dicsôszentmárton útvonalon járunk, Vámosgálfalva elôtt tekintsük meg a kis dombon álló, a községi polgármesteri hivatal jóvoltából erôs fénnyel kivilágított templomokat. A küküllôpócsfalvi református templom még éjszaka is hirdeti: az állandó apadás ellenére élni akaró gyülekezet van körülötte.

A Háromszék Táncegyüttes 1990-ben az erdélyi népzene- és néptánckultúra gyûjtésének, megôrzésének és elôadásának céljával jött létre. A társulat olyan bemutatók és elôadások létrehozásával szeretne hozzájárulni az Erdélyben élô etnikumok népzenéjének és néptáncmûvészetének hiteles megismertetéséhez, amelyek méltón képviselik az erdélyi magyar népmûvészetet. Számukra a tánc: ünnep, mint ahogyan minden magyar számára is az, hiszen népünk ôsidôk óta minden jelentôs eseményt tánccal ünnepel meg.

A Háromszék Táncegyüttes 2005. április 25- én tarja Erdélyország az én hazám címû elôadását a marosvásárhelyi Nemzeti Színházban, 19 órai kezdettel. A kalotaszegi hajnali címét ôrzô mûsor egy táncos barangolás során mutatja be Erdély néhány tájegységének jellegzetes táncait, azzal a nemes szándékkal, hogy e táncok varázsát a nézôk szívébe is belopja, és azt emlékezetükben megerôsítse. Az elôadás tájegységrôl tájegységre, keletrôl nyugatra haladva mutatja be tánchagyatékunk érdekesebb darabjait - a pogány kori állatutánzó táncoktól a páros táncokon át a legvirtuózabb legényesekig.

A Maros bal oldalán végigvezetô út észak- dél irányban szeli át a várost. Könyves Kálmán idejében (1095-1116) 1100 körül már vásároshelyként kereste fel a közeli környék népe. Új- Székelyvásárhely (Novum Forum Siculorum) néven említi a korabeli okirat, melynek értelmében e vásároshelyen elôzetesen már létezett vásárhely. A kis mezôvároska kiöblösödött központját, a Nagypiacot, szabadon álló lakóházak szegélyezték s nagy terjedelmû belsôségein gazdasági épületek sorakoztak fel, s azok mögött veteményeskertek. A piactér keleti és nyugati oldalhosszán a Kis- és a Nagyárok medre vezette a Poklos-patakba a domboldalról lefolyó esôvizet. A házak bejárókapui elôtt kis hidakon át gördültek be a szekerek az udvarokba. A zsindelyes lakóházak faszerkezetét vályogolták és fehérre meszelték. A tér fa- és vályogházait rendre téglafalas házak cserélték fel, melyek közül sok két-három szinttel készült. A tér legrégibb épülete a Kossuth Lajos és a Szentgyörgy utcák sarkán, 1554-ben lábakra (téglapillérre) falazva épült, nyitott árkádsorral. Köpeczi Tamás, az erdélyi kincstári jövedelmek bérlôje építtette magas tetôzettel. Új tulajdonosa, Teleki László, 1763-ban átépítés során a nyitott árkádsort zárttá tette, homlokzatait klasszicizáló stílusban alakíttatta át. Ma Köpeczi-Teleki-ház néven említik mint mûemlék épületet.

A szemben lévô sarkon a XVIII. század elején már állt lábakon a háromnyílású egyemeletes épület s annak folytatásaként a római katolikusok tanodája. 1732-ben az egyház megvásárolta a saroképületet, s 1772-ben átépíttették, árkádsorát zárttá tették. Az 1873-as tûzvész után, a fedélszék újjáépítésekor, egy szinttel magasították. A szép árkádíves barokk homlokzatú épület Lábasház néven, mûemlékként ismeretes. Az átellenben lévô sarkon a Görög- ház ugyancsak XVIII. századi. Magasítását 1827-28-ban végezték, akkor nyerte klasszicizáló homlokzatát. Ma építészeti és történelmi mûemlékként tartják nyilván.

A tér keleti oldala házsorának északi végében álló egyemeletes barokk épületet 1623-ban Nagy Szabó Ferenc, a város krónikása építtette, de azt a jezsuiták a következô századforduló után megvásárolták s plébániaként használták, használják. A mellette lévô templomot 1728-1750-ben építették.

Sorolni lehetne tovább a többi XVIII-XIX. századi épületet is, melyeknek építészeti kialakítása a fôtér városias képét növelte. Mindezeket tetôzte a XX. század elsô évtizedében épült sok szép szecessziós épület, melyek közül a tornyos Városháza és a Közmûvelôdési Ház figyelemre méltó. A sok barokk, eklektikus és szecessziós homlokzatú épület teszi tetszetôssé és széppé a Rózsák terének építészeti küllemét.

Csak elismeréssel adózhatunk, hogy a fôtér egykori falusi képét miként vedlette le magáról s miként nôttek ki rendre a szebbnél szebb épületek. Köszönet illeti egyaránt az építtetôket és az építôket, akik rövid három évszázad alatt maradandó és a kor stílusának megfelelô kinézésû épületekkel gazdagították a várost.

A közel négyszáz méter hosszú keleti és nyugati házsoron, a Görög-háztól az alsó román görögkeleti templomig, barokk, neoreneszánsz és eklektikus épületek sorakoznak fel. Valamennyi épület és telek magántulajdonban volt. Városi tulajdonban csak az egykori neogótikus Városháza volt, amelyet a tornyos Városháza elkészülte után bontottak le s nyitották meg a bejáratot a Kispiacra. A tér déli végében sétatérként használt parkosított részen cigányzenekar játéka szórakoztatta a sétálókat. A tér északi végében a Bodor-kút díszelgett. Szomszédságában 1770- ben épített Tanácsháza állt két szintjével. A már rossz állapotban levô épületet 1848-ban az osztrák hadsereg semmisítette meg Gedeon generális parancsára. A tér világítását mindössze néhány pislákoló lámpa szolgálta. 1858-ban a helyi hírlap cikke Goethe szavait idézve kért "Több fényt - több fényt a város megvilágítására."

Az 1860. szept. 2-án tartott Törvényhatósági Bizottság ülésén az egykori Nagypiacot Széchenyi nevével illették.

Az utolsó kisházakat a tornyos Városháza, illetve a Közmûvelôdési Ház építése elôtt bontották le s biztosították a helyet a két szép szecessziós középületnek.

Marosvásárhely fôtere, ma Rózsák tere, a város legszebb (legforgal-masabb) útvonala, melynek épületei (homlokzatai) szép építészeti részleteikkel a város fôterét tetszetôssé, széppé teszik.

2004-ben rekordot döntött a Mazda autógyártó értékesítési mutatója. Az elôzô év világszintû 9%-os értékesítési növekedéséhez leginkább Oroszország, Görögország és Olaszország járult hozzá, de Nyugat-Európa szinte minden államában több Mazda márkájú autót vásároltak, mint egy évvel korábban. A világpiacon a tavaly 272,5 ezer Mazdát adtak el. A tendencia Romániát is elérte, 2005 elsô évnegyedében az országban 10%-kal több Mazda gépkocsit vásároltak az elôzô év hasonló periódusához képest, összesen 120 darabot. A legnépszerûbbnek a B-2500 típus bizonyult, ebbôl 38 kelt el, a Mazda6-ból 31-et értékesítettek. Európában a márciusi eladási mutatók szerint a legnépszerûbb a Mazda3, ebbôl összesen 12 ezer darabot adtak el. Romániában a Mazda gépkocsikat a Romcar forgalmazza.

A következô években a globális vagyonosodás és a pénzügyi folyamatok egyre bonyolultabbá válásával megnô a pénzügyi szektort felügyelô szervezetek prudenciális és fogyasztóvédelmi szerepe.

Az európai pénzügyi piac a következô években a globalizáció jeleit mutatja majd, a folyamatok és a termékek egyre bonyolultabbakká válnak, s mivel a tôkeközvetítés egyre kevésbé lesz átlátható az ügyfelek számára, a vagyontömeg pedig sokkal nagyobb lesz, erôsen indokolt a felhalmozott pénzügyi vagyon fokozódó hatósági védelme.

Némileg ellentmondásos a prudenciális és a fogyasztóvédelmi feladatok együttes ellátása, erre azonban az amerikai és a brit pénzügyi felügyeletek esetében van példa. Minden valószínûség szerint tovább szigorodnak a pénzügyi intézményekre vonatkozó prudenciális és fogyasztóvédelmi szabályok, ennek ellátáshoz definiált szabályozásra és felügyeleti jogosítványokra lesz szükség. Növekedni fog a felügyeleti munka információigénye is, de a pénz- és tôkepiaci koncentráció nyomán fel fognak merülni politikai jellegû szempontok is, egyes piactorzító politikai befolyás ellensúlyozására - olvasható az elôrejelzésben.

Az Európai Unió belsô pénzügyi piacainak egységesülése eddig csak csekély mértékben valósult meg, jelenleg az EU-n belüli banki tôkeközvetítés mindössze 5 százaléka lépi át a belsô nemzeti határokat. A folyamat azonban nagy valószínûséggel felgyorsul, így várhatóan a felügyeleti munka is egyre inkább nemzetközivé válik. A pénzügyi felügyeletek európai együttmûködése két területen még kezdetlegesnek mondható: a pénzügyi válságok kezelésének, illetve a határon átnyúló felügyelés kívánatos szereposztásának területén.

A nemzeti felügyeleti hatóságok együttmûködésének végsô fázisa az egységes európai felügyeleti szervezet kialakítása, ami elôbb-utóbb valószínûleg meg is valósul. Ez azonban hosszú folyamat lesz, a következô 5-10 évben nem várható.

Újra állami támogatással

Az elmúlt négy évben kormányhatározatok sora jelent meg, amelyek alapján a mezôgazdasági termelôk traktorokat, mezôgazdasági gépeket, felszereléseket vásárolhattak. A rendelkezések addig voltak érvényben, amíg az államkassza kiürült. A Hivatalos Közlönyben ez év április 11-én jelent meg a 276-os kormányhatározat, amely alapján újra vásárolhatók 45%-os állami ártámogatással mezôgazdasági gépek. Kedves Domokos, a Megyei Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság gépészmérnöke tájékoztatott az újabb rendelkezésekrôl.

- A szóban forgó kormányhatározat Hivatalos Közlönyben való megjelenése utáni napokban kinyomtattuk a típuskérvényeket, ennek nyomán április 13-tól fogadjuk az igénylôket az igazgatóságon.

- Mi a különbség az elôzô és a jelenlegi kormány által közzétett határozatok között?

- Az alkalmazási módszertan ugyanaz, viszont a megyének kiutalt 17 milliárd lej csak 19-20 traktor vásárlására elegendô. A támogatás ezúttal csak a 77 lóerôs (U 453, U 683 típusú) traktorokra vonatkozik. Április 18-ig 11 mezôgazdasági termelô nyújtotta be vásárlási igényét. Állami támogatással még 9 traktor igényelhetô, addig, amíg a keretösszeg tart. A mezôgazdasági gépekre megyénknek kevés pénzt osztottak le 1,22 milliárd lejt, ami korántsem elégíti ki az igényeket, emiatt három nap alatt elfogyott a kiutalt pénzösszeg. Sajnos, csak 17 termelônek sikerül állami támogatással ekét, tárcsát, vetôgépet, vegyszerezôgépet vásárolni. Mivel nagyon sok mezôgazdasági termelô szeretne hozzájutni mezôgazdasági géphez 45%-os ártámogatással, a Megyei Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság átiratban kért a mezôgazdasági minisztériumtól újabb 2 milliárd lejt. A válaszra még várunk.

Hangsúlyozzuk, hogy a termelôknek az ár 55%-os elôlegét készpénzben kell kifizetniük a megyei Alkatrész-ellátó Központnál (SCAPA). A befizetés így elônyösebb, hiszen a vásárlónak nem kell elutaznia Brassóba. A gazdálkodónak eleget kell tenni bizonyos feltételeknek ahhoz, hogy a 45%-os ártámogatásban részesüljenek, mint: a fô foglalkozása és jövedelmének egyetlen forrása a mezôgazdasági termelés; földterülettel nagy állatállománnyal rendelkezik; szakképzésrôl szóló tanúsítvány (közép-, felsôfokú, avagy továbbképzés). A földterület és az állatállomány nagysága nem volt feltétel, ám az igen, hogy az igényelt gépek, felszerelések árának 55%-ával rendelkezzen és azt fizesse ki. Az a földtulajdonos, aki termôterületét bérbe adta, nem igényelhet államilag ártámogatott mezôgazdasági gépet.

Végül említésre méltó, hogy a megyénkbeli gazdák a brassói gyár által gyártott traktorokat igénylik, elégedettek azok minôségével. Akiket az árak érdekelnek, ezek közül néhányat megemlítek: U 453 - 11.127 euró, a négykerék-meghajtású 12.526 euró; U 523 - DT vezetôfülkével, a legolcsób - 16.127; U 683 - DT vezetôfülkével, a legdrágább 20.060 euró; U 683 - DT vezetôfülke nélkül - 16.884 euró. A traktortípusoknak összesen 27 változatuk van, amelyek közül az igénylô válogathat saját anyagi lehetôségeinek függvényében.

Kilyén Attila

Tegnap a hordónkénti 50 dolláros szint felett mozgott, még némileg emelkedett is a nyersolaj szabadpiaci ára, ám a szakértôk szerint folytatódni fog a korábbi ármérséklôdési tendencia, részben az amerikai olajtartalékok emelkedése, illetve az OPEC várható termelésnövelése miatt.

Az elemzôk rövid távon 43-45 dollárig csökkenô árakat jósolnak, a nagy amerikai stratégiai tartalékok miatt. Az OPEC havi kiadványa, az Oil Market Report a pénteken megjelent számában azt jelentette, hogy a szervezet termelôkapacitása az idén napi 1,6 millió hordóval napi 32,7 millió hordóra nô, nagy kuvaiti, egyesült arab emírségi és nigériai beruházások nyomán.

Az általános árcsökkenési trendet meghatározza, hogy a várakozások szerint a 2002 június óta legmagasabb szinten álló amerikai olajtartalékok emelkednek, részben a bôséges import hatására. Várhatóan az április 15-i héten már a tizedik hete növekednek folyamatosan, a szakértôk szerint 1,8 millió hordóval a megelôzô heti állományhoz képest. A másik tényezô, hogy az OPEC - a szervezet elnökének közlése szerint - májusban 500 ezer hordóval - napi 30 millió hordóra, vagyis 25 éves csúcspontjára növelheti a kitermelendô mennyiséget, ha errôl hivatalos döntést, kvótaemelés formájában, csak júniusban fog hozni.

A világban megnôtt azoknak az országoknak és régióknak a száma, ahol a mobilkommunikációra a gazdasági növekedés kulcsfontosságú elemeként tekintenek - közölte a Budapesti Mûszaki Egyetem Információs Társadalom- és Trendkutató Központja hétfôn az MTI- vel.

A kutatócsoport által elkészített tanulmány rámutat arra is, hogy az elmúlt évben a mobiltelefon egyre inkább az univerzális tranzakciók eszközévé vált, miközben a fejlôdése egyre jobban hasonlít az internetére. Ezen túlmenôen lényeges az is, hogy a különbözô hálózatok egyre inkább közelítenek egymáshoz, a fejlett piacokon a mobilokon mind több adatot továbbítanak, s egyre gyakoribbá válik az is, hogy a mobilkommunikáció segítségével ügyeket intéznek az emberek. A világ elôrehaladása a mobilkommunikáció és a mobiltechnológia területén 2004-ben tanulmány szerint ma már többrôl van szó, mint a mobilfizetésrôl. Az egészségügyben zajló változások következtében az orvosi mûszerek már vezeték nélküli hálózatokra kapcsolva továbbítják az adatokat, s a bárhonnan bármikor elérhetô elektronikus betegkartonokat.

Ehhez hasonló folyamat játszódik le a hagyományos közlekedésirányítást támogató új megoldások révén az autósok életében akkor, amikor a városi és közúti forgalom legkülönbözôbb szféráiból gyûjtött és feldolgozott, dinamikusan módosítható adatokkal, optimális útvonal-ajánlásokkal támogatják a mozgásukat.

A tanulmány szerint a folyamatosan növekvô teljesítményû mobilkészülékek lassan az eddig csak PC-ken megoldható feladatok elvégzésére is alkalmassá válnak: a vezetékes és a mobilhálózatokat pedig a piac tereli a szabványszintû integráció felé. A mobilhálózatokon megjelenô új alkalmazások, fájlcsere, társadalmi szoftverek, a felhasználói tartalom- elôállítás pedig olyan tevékenységek megjelenését sejtetik a közeljövôben, amelyek eleddig elsôsorban az internet-felhasználókat jellemezték.

Az új szolgáltatások és a fel-feltûnô konvergencia-jelenségek felszíne alatt azonban a tanulmány szerint vihar érlelôdik: az eddig kizárólagosan üzleti alapokon szervezôdô mobilipar, valamint az ingyenesség és információszabadság elvei mentén mûködô internetes kultúra összeütközése elkerülhetetlennek látszik, és minden bizonnyal a mobiladat-kommunikáció területén robban majd ki.

Az elemzés kitér arra is, hogy az érintett iparágak az állammal vállvetve lázasan dolgoznak a harmadik generációs szolgáltatások minél gyorsabb és minél szélesebb körben való elterjesztésén.

A nagy kereskedelmi láncok fokozatosan csökkentik az árakat, emiatt a tejfeldolgozó üzemek is sokkal kevesebbért vásárolják fel a tejet a gazdáktól. Ennek átmenetileg haszonélvezôje a fogyasztó, a gazdák azonban sorra tönkremennek: Nagy- Britanniában éppúgy, mint Németországban vagy Ausztriában.

Legutóbb a német tejtermelô gazdák hallatták hangjukat, amikor a Real üzlethálózat áruházai elé vonultak gépeikkel, állataikkal tiltakozva amiatt, hogy a cég literenként 33 eurócentért (hozzávetôleg 80 forintért) hirdette a tejet.

Németországban a tej ára az üzletekben átlagosan 58 cent, ebbôl a gazda 28 centet kap, olyan keveset, amire 15 év óta nem volt példa. A költségek viszont 32-36 centet tesznek ki literenként.

Havi jövedelmük átlagosan 1400-1600 euró között van, és ezzel az utolsók a többi mezôgazdasági termelô sorában. Tavaly hétezren hagytak fel Németországban a tejtermeléssel, és a többi, mintegy 114 ezer kistermelôre is ez a sors várhat, mert ki vannak szolgáltatva az együttes erôvel fellépô 120 tejfeldolgozó üzemnek, illetve az Aldi, a Lidl, a Metro, a Rewe, a Tengelmann és az Edeka üzlethálózatnak.

Hasonló a helyzet Ausztriában is, ahol a gazdák azt kérik, hogy a jelenlegi 26-28 eurócentrôl 40-re emeljék a tej felvásárlási árát, mert különben tönkremennek.

Az osztrák tejtermelô gazdák a héten szerveznek tiltakozó akciókat - egyebek mellett magyar gazdák részvételével - az alsó-ausztriai NÖM tejiparkonszern üzemei elôtt, mert a cég április elején literenként 2 centtel csökkentette a felvásárlási árat.

A múlt héten Nagy-Britanniában is megkongatták a vészharangot: a brit tejtermelôk és marhatenyésztôk szövetsége (RADBF) szerint az évtized végére minden negyedik gazda, akár 15 ezer is csôdbe juthat.

A nehézségeket ott is elsôsorban a tej alacsony ára okozza: a termelôk 70 százalékának nincs nyeresége, hiszen a tej felvásárlási ára literenként 18-19 penny, miközben a termelési költségek a legtöbb körzetben 21-22 pennyre rúgnak.

A világ legtermészetesebb dolga, hogy az emberek nem az év egy bizonyos, felsô rendelkezéssel kijelölt dátumáig íratják be forgalomba a vásárolt jármûveket. Nap mint nap ügyfelek tucatjai keresik fel a megyei okmányirodát, hogy töröltessenek autókat, traktorokat, motorkerékpárokat és egyebeket a hatósági nyilvántartásból. Illetve kérjék azok bejegyzését, amennyiben újonnan vagy használtan vásároltak valamilyen szállítóeszközt. Emiatt nem tekinthetô lezártnak a matricakérdés, mint ahogyan a sofôriskolából sem lehet kitiltani azokat, akik ezután szeretnének vezetôi jogosítványt szerezni. Tudunk továbbá olyan kispénzû polgárokról, akik a télen pihenni hagyták kocsijukat és a fenyegetések hallatán sokáig csak olyan útvonalon merészkedtek ki a városokból vidékre vagy falvakból, községekbôl más településekre, hogy ne kerüljenek az ellenôrök hálójába. Mert igyekeznek elodázni az országút-használati díj kifizetését. Elôbb-utóbb azonban ôk is meg kellett hozzák az áldozatot, miként azok sem bújhatnak ki az általános érvényû kötelezettség alól, akik az elkövetkezô idôszakban válnak valamilyen közúti közlekedési eszköz új tulajdonosává. Nem biztos ellenben, hogy - különösen külföldi eredetû, másodkézbôl származó, módosított stb. jármûvek esetében - tudni fogják, hogy mit kellett beírni az útkezelôségnél található ûrlap Clasa de emisii poluante rovatába, illetve hol kell azokat az adatokat keresni, amelyekbôl kitûnik, mennyire környezetkímélô vagy sem az erôforrás. Nos, ennek okán próbálunk eligazítást adni, ismételten felhíva az érintettek figyelmét három dologra.

1. A régi típusú, klasszikus motorral rendelkezô gépjármûvek törzslapjának (Cartea de identitate a vehiculului) 5-ös számmal jelölt rovatába a Román Gépjármû-lajstromozási Hivatal (RAR) csak a homologálási számot és betûjelet (numar de omologare), valamint a jármû gyártási évét jegyezte be. Emiatt ezen a helyen hiába keresnénk a motor kipufogógázának milyenségére utaló szimbólumot, a nemzetközi megállapodásban rögzített kódot (románul: codul alfanumeric). Tehát, ha például egy 1300-as Dacia törzslapján az 5-ös "rubrikában" az szerepel, hogy AODA13001119104/1973, akkor ez azt jelenti, hogy mûszaki szempontból túlhaladott, nem katalizátoros. Következésképpen az útügyi részlegnél a nyomtatvány Clasa de emisii poluante feliratú 6-os rovatába egyszerûen azt szükséges beírni, hogy NON EURO. Azaz a jármûtulajdonos saját felelôsségre nyilatkozik, miszerint a motor nem felel meg az Európai Unióban bevezetett környezetkímélési elôírásnak, s emiatt vállalja az e kategória számára megemelt úthasználati díj befizetését. De ha más helyeken kér matricát valaki (posta, üzemanyagtöltô állomás stb.), feltehetôen nem is kell bajlódnia az említett adattal, hiszen ott már tudják, hogy a forgalmi engedély (certificatul de înmatriculare a vehiculului vagy "talon") 10-es számú rovatából mit szükséges kiolvasni, ennek alapján hol kell kilyukasztani a szélvédôre kerülô címkét, majd ezzel arányosan mennyi az úthasználati tarifa. Egyébként a jármû forgalmi engedélyének említett részébe ugyanaz van beírva, mint a törzslap idézett 5-ös rovatába.

2. A korszerûbb vagy egészen modern, katalizátoros motorokat a kormányrendelet négy fô csoportra osztja annak függvényében, hogy mennyire ártalmas környezetére a kibocsátott égésgáz- keverék. A legrégebbi ilyen típusú erôforrások az EURO 1, illetve EURO I osztályt (clasa de emisii poluante) képviselik és a "talonban", meg a "törzskönyvben" vagy E1 vagy R1 jelzéssel szerepelnek. Az EURO 2-es (EURO II) már jóval népesebb csoport, sôt itt találjuk a legtöbb alfanumerikus kódváltozatot, amelyek (Románia Hivatalos Közlönye szerint) a következôk: X1, X2, X3, X4, X5, X6, Y1, Y2, Y3, E2, R2.

Az EURO 3-as minôsítés azokra vonatkozik, amelyeknél D3, E3 vagy R3 kombináció áll a megfelelô helyen a jármû azonosító okirataiban a homologálási betûszámsor végén. Az EURO 4 környezetvédelmi osztálynak pedig E4, illetve R4 a jele.

3. A Románia Hivatalos Közlönyében megjelent szöveg alapján - értelmezésünk szerint - a gépjármû új tulajdonosa indokolt esetben kérheti a lajstromozási hivatal (RAR) területi kirendeltségétôl a magasabb osztályba való besorolást, ami mérsékeltebb úthasználati díj fizetésére jogosít. Ez leggyakrabban olyan körülmények között adódik, amikor valaki modernebb, tökéletesebb motort szereltet a jármûbe, a szükséges tartozékokkal egyetemben, vagy szakmûhelyben átalakíttatja a nem katalizátoros motort katalizátorosra és mûszeres mérések igazolják a kipufogógázok utóégetésének eredményességét, a környezetkímélésre vonatkozó paraméterek teljesítését.

A korszerû személyautók fedélzetén számos olyan mûszaki berendezés található, amelyek ma már természetes kiegészítônek számítanak, noha tíz évvel ezelôtt még nem is léteztek. A biztonság és a tökéletesség utáni hajsza a kényelmi extrák választékának további bôvülésével fenyeget, ami hovatovább "kiskorú végrehajtóvá" degradálhatja a vezetôt.

Az új Audi A6-ban például az anyósülésre nem lehet csak úgy letenni egy nehezebb tárgyat (például teli aktatáskát). A kárpitba épített érzékelô ugyanis utasnak "nézi" azt, és a gyújtás ráadásakor idegesítô csiripelésbe kezd. A vezetô elôtt három lehetôség van: vagy nem vesz tudomást az idegtépô hangról (ez szinte lehetetlen), vagy áthelyezi a csomagot (ez körülményes), vagy becsatolja az övet.

A konstruktôrök szemében az ember már régóta a gépjármû mint mûszaki rendszer legfôbb problémájának számít, ezért megpróbálják kiiktatni gyönge pontjait, ahol csak lehet - vagyis szinte mindenütt. Ezt persze így brutálisan beismerni nem szabad: a mérnöki mûvészet abban mutatkozik meg, hogy a vezetôvel elhitessék, továbbra is ô az ura annak, ami a jármû fedélzetén történik - árulta el a Der Spiegelnek Thomas Weber, a Mercedes gyár fôkonstruktôre.

A gyönge pontok kiiktatása közé tartozik az esôérzékelô (csapadék esetén magától bekapcsolja az ablaktörlôt), a világításkapcsoló (szürkületkor automatikusan felkapcsolja a fényszórókat), a kipörgésgátló (ESP) és a fékerôszabályzó (ABS). Utóbbiak elejét veszik annak, hogy induláskor, illetve fékezéskor az autó megfaroljon vagy kitörjön.

A mérnökök már javában dolgoznak a fékezés hatékonyságának javításán. A legtöbb vezetô ugyanis felmérések szerint képtelen helyesen, erôteljesen fékezni - emiatt több ezer koccanásos baleset történik évente. Az automatikusan bekövetkezô maximális fékezés elôszelét jelenti a radarvezérlésû tempomat (sebességet szinten tartó automatika) éppúgy, mint a követési távolságra felügyelô rendszer.

Ezek talán még nem helyezik "gyámság" alá a vezetôt, ám a Saab új találmánya már gyanúsan súrolja ennek határát. A svéd autógyárban kifejlesztett Alcokey nevû gyújtáskulcs csak akkor indítja be a motort, ha a vezetô leheletét elôzôleg egy szonda alkoholmentesnek találta.

Az ittasság mellett a fáradtság a jármûvezetôk másik fô ellensége. Német utakon és autópályákon évente kétszázan halnak meg annak következtében, hogy vezetôk elalszanak a volánnál. A Citroën már két típusában is kínál ellenszert erre. A mellsô lökhárítóba épített infravörös szenzorok folyamatosan figyelik az útburkolati jeleket. Ha a jármû ezekhez képest kisodródik anélkül, hogy mûködnének az irányjelzôk, a vezetôülés erôteljes rázkódásba kezd.

Az ébresztô rendszer azonban csak akkor segíthet, ha a vezetô még elalvás elôtt bekapcsolta. Tartós üzemmódra egyelôre nincs lehetôség; ebben az esetben ugyanis országutakon állandó masszírozásnak tenné ki magát a vezetô. Nagyon is elképzelhetô viszont olyan autó, amelyik érzékeli a vezetô álmosságát, és nyomban aktivizálja az ébresztô rendszert.

A würzburgi egyetem pszichológusaival együttmûködve a BMW gyár mérnökei olyan infravörös kamerát fejlesztettek ki, amely folyamatosan figyeli a kormánykeréknél ülô személy szemét, és a szemhéjak lecsukódásának frekvenciáján felismeri a vezetô fáradtsági fokát. A technika már megérett a sorozatgyártásra - ám a BMW egyelôre habozik. Mint egy szóvivô közölte, a szerkezet autókba történô beépítésével végleg feladnák azt a minduntalan hangoztatott hitvallást, hogy a vezetôt nem szabad gyámság alá helyezni. "Valahol abszurd dolog volna, ha az autó belecsípne a fáradt vezetô fenekébe" - kommentálta az ügyet a BMW alkalmazottja. (Panoráma)

Autók és egyebek

A Kupferstick és társa által alapított marosvásárhelyi ásványolaj-finomító történetének földerítésében odáig értünk el, hogy a petróleum nagy fényereje és a lelôhelyek mind sikeresebb kiaknázása a gyártási hatásfok javítására serkentette az iparosokat. Akkortájt elsôdleges cél volt minél több világítóolaj vagy lámpaolaj (románul ulei lampant, illetve gaz) nyerése, és nem törôdtek azzal, hogy a különféle párlatok (más nevükön frakciók) eleve együtt maradnak az úgynevezett késztermékben, avagy késôbb keveredtek össze az értékesítésre szánt folyadékban. A benzint viszonylag kis mennyiségben vásárolták, de a gázolajjal (a késôbbiekben Diesel oil, motorin stb.) sem igen tudtak mit kezdeni. Így hát ennek is, annak is java része a fogyasztási petróleumba került. A kôolaj mintegy 70 százalékából világító petróleumot állítottak elô, míg ez manapság alig 18-20 százalékot tesz ki. Egyidejûleg a nyers ásványolajból kezdetben csupán 5-8% benzint desztilláltak, majd ez az arány fokozatosan 50% fölé emelkedett. Mint kiderült, katalitikus krakkolással (hôbontással) a kenôolajokból szintén 60-80 százaléknyi igen jó minôségû benzin és világítóolaj, valamint egy kevés gáz meg koksz nyerhetô.

Miért csodálkoznánk?

De miért értetlenkednénk amiatt, hogy eleink oly csekély érdeklôdést tanúsítottak a benzin iránt? Habár az ezernyolcszázas évek vége felé és az ezerkilencszázas évek kezdetén felgyorsultak az autózással kapcsolatos események. Hadd emlékeztessünk arra, hogy Bajorországban már 1899-ben, míg Belgiumban és Spanyolországban 1900-ban megkezdték a gépjármûvek jegyzékbe foglalását. Egy esztendôvel késôbb Franciaországra irányult a figyelem annak kapcsán, hogy rendeletet hoztak, miszerint kötelezô számtáblával ellátni minden, 30 kilométer/óra sebességet elérô jármûvet. A törvényerejû szabályozás különösen Nagy-Britanniában keltett nyugtalanságot. Az autótulajdonosok úgy vélték, hogy erre csak a bérkocsik, konflisok gazdáit kellene kényszeríteni, mert ellenkezô esetben sokan lemondanának a gépkocsi használatáról, ami viszont igen káros következményekkel lenne az ipari termelésre.

Pöfögôklub és M. A. C.

Ám riadalom ide, konzervatív aggályoskodás oda, a lovaktól független jármûvek térhódítását nem lehetett megállítani. 1900 júliusában Nürnbergben gépkocsikiállítást nyitottak meg, mely alkalommal létrehozták az Általános Pöfögôklubot. Ugyanazon év novemberében megkezdte tevékenységét a Magyar Automobil Club is gróf Szapáry Géza elnök vezetésével. Nem sokkal ezután az Indiai-óceánban "fürdô" Madagaszkár szigetérôl érkezett szenzációs hír: felavatták a világ elsô, 200 kilométeres autópályáját (1901. január elsején!). Arról az országnyi méretû szárazföldrôl van szó, amelyen 1774-ben a magyar Benyovszky Móric gróf megalapította Louisburg várost. És még nem szóltunk arról, hogy az autózás a sportéletbe is korán betört. Franciaországban 1900. június 14-én mindössze öten álltak rajthoz, hogy Párizsból Lyonba hajtsanak a James Gordon Bennett hírlapíró által alapított kupaversenyen. Az ottani elsô nemzetközi vetélkedôt François Charron úgy nyerte meg Panhardjával (a márka évtizedek múlva is létezett), hogy 62 kilométeres átlagsebességet ért el. Rajta kívül csak egy versenyzô ért el a célig.

Kerékpáros labdarúgás

Ugyanakkor virágzik a kerekezés. A Sport-Berolina nevû berlini egylet elsô ízben tart bemutatót arról, milyen is a biciklis labdarúgás. Bizonyára igen murisnak tûnt a nagy ügyességet feltételezô újszerû küzdelem.

A mûszaki haladásnak semmi sem állhatja útját. Nem kis meglepetésre 1901 márciusában a manchesteri Guide Bridge-ben bemutatták az elsô kétütemû dízelmotort. Aztán október 22- én nagyszabású gépkocsi- kiállításról tudósított a Leipziger Illustrierte Zeitung lipcsei képeslap. A korabeli beszámoló szerint "…szerepel itt minden, ami elképzelhetô, a végtelenül választékos vonalvezetésû menyasszonyi kocsitól egészen a legnehezebb szerkezetû söröskocsiig és teherautókig. Egészen rendkívüli teljesítményként értékelhetjük az elzászi Niederbronnban mûködô Dietrich &Co. vállalat nagyszerû omnibuszát, ezt a hat vagy több személy szállítására is alkalmas közlekedési eszközt, amely a jól ismert lóvontatású omnibuszok igen ügyesen módosított változata [...]Üzemanyag gyanánt a 0,7 kg súlyú különleges benzint használják." Amint az újságcikkbôl kiderül, a gépkocsi akár 35 kilométeres óránkénti sebességgel is roboghatott. Hát nem nagyszerû?

Lakókocsival Oroszországba

Legalább ekkora feltûnést keltett 1902. április elsején (ez nem tréfa) a kalandos E. E. Lehwess brit polgár bejelentése, hogy elsôként a világon lakókocsival utazza körbe a földgolyót. A Panhard es Levassor francia cég 25 lóerôs motorral szerelte föl a jármûvet, ami alig valamivel több a kis Trabant 601-es léghûtéses motorjának képességénél. Lehwess Londonban kelt útra, Párizsból továbbrobogott Berlinbe, onnan Lengyelországon keresztül Szentpétervárra és Moszkvába. Nyizsnyij Novgorod közelében azonban elakadt - noha a tervezett távolságnak csupán az egyötödét tette meg -, mert a motor hibáját nem tudta kijavítani. Így hát félbeszakította útját, a kocsit Oroszországban hagyva.

Biciklis rekordok

Még mindig 1902 áprilisa volt, amikor Thaddäus Robl müncheni sportoló megvédte Európa-bajnoki és világbajnoki címét a motorvezetéses kerékpár-világversenyen Párizsban, egyszersmind új világrekordot állítva fel óránkénti 67,353 kilométeres sebességgel. Ugyanebben az évben építették meg az elsô magyar, egyedi kivitelezésû vezetô motort, amelyet az akkori idôk legjobb versenyzôje, Posszert János mutatott be a közönségnek. De Thaddäus Robl öröme és dicsôsége nem tartott soká. Már május 4- én az angol Tom Linton (szintén Párizsban)
68,41 km/h sebességgel száguldott biciklijén, vezetôjének, Marius Thé francia géptervezônek léghûtéses motorkerékpárja mögött. S egy hét múlva Linton ismét új világcsúcsot kerekezett, sebessége 71,66 kilométer volt óránként. Ezt követôen újból Thaddäus Robl lépett színre, már két napra rá sikerült a rekordot megjavítania 72,56 km/h-ra. Ezúttal Franz Bretschneider (kormányos) és Fritz Steger (kísérô) tandemje után hajtott, az új módszer elônyeit élvezve.

Az elhunyt nagy pápa korszakalkotó és jövôbe mutató tevékenységének egyik jelentékeny mozzanata a tudományokhoz való viszonya. Vallotta és hirdette, hogy a tudományok vitathatatlan eredményeihez az egyháznak alkalmazkodnia kell, ha nem akarja elveszíteni a hívôk bizalmát (ennek jegyében rehabilitálta többek között Galileo Galileit is!).

Ami szakterületemet, az orvostudományt illeti: II. János Pál pápa 1985 februárjában alapította meg a Szentszéki Apostoli Tanács Egészségügyi Szervezete elnevezésû dikaszteriumot (testületi hatóság) Fiorenzo Angelini bíboros elnökletével. Ennek az egészségügyi tevékenységet folytató világszervezetnek a feladata, hogy irányítsa a világ valamennyi katolikus egészségügyi intézményét. Negyedévenként öt nyelven kiadott folyóirata információkat, fontos és aktuális etikai, lelkipásztori kérdéseket, az egészségügyi szolgálat együttmûködését tárgyalja nemzeti és nemzetközi szinten; ökumenikus téren kapcsolatot tart fenn az ortodox egyházzal és a vallások világszervezetével, segíti a harmadik világ országait. Évente rendezett nemzetközi tudományos konferenciáinak tárgykörei 1990-ig a következôk voltak: Gyógyszerek az emberi élet szolgálatában (1986); Az orvostudomány humanizálása (1987); Az életkor meghosszabbodása és az élet minôsége (1988); Az AIDS (1989); Az emberi elme - az emberi szellem (1990).

Ez utóbbiról, amely 1990. november 15-17. között folyt le, személyes tapasztalataim alapján tudósíthatok, mivel az öt meghívott romániai orvos résztvevôk egyike lehettem mint egyedüli magyar (köszönet érte Léstyán Ferenc kanonok úrnak!). Óriási élmény volt számomra az ott elhangzott elôadásokon kívül a pazar szállodai teljes ellátás, a vatikáni nagyköveti és olasz miniszterelnöki fogadóestélyek, a mindenre kiterjedô szervezés tökéletessége.

A Vatikán kongresszusi épületének szinódusi aulájában tartották az elôadásokat, az emeleten öt kisebb teremben tv-kamerákat helyeztek el, ahol a résztvevôk olasz, francia, angol és spanyol fordításban hallgathatták az elôadásokat, a folyosókon büfék szolgáltak kávéval, mindenféle finomságokkal. Öt világrész küldötteinek tarka seregét láthattuk itt: afrikai, ázsiai bíborosok, fôpapok, teológiai professzorok mellett az agykutatás, elmegyógyászat jelesei, egészségügyi minisztériumok küldöttei, személyesen az USA egészségügyi minisztere, L. W. Sullivan (aki történetesen színes bôrû!), és nagyszámú meghívott hallgatóság, köztük sok fiatal.

Az elôadások legfontosabb tárgyköre az agykutatás jelenlegi állásának felvázolása volt: az agy fejlôdése, biokémiai és elektromos vizsgálatok, új készülékek és eljárások, a mesterséges intelligencia, alvás, memória, öregedés, új gyógyszerek hatáskutatása, az elmebetegségek elterjedése, kábítószerezés, alkoholizmus, az erôszak leküzdése, kiemelve a morális és teoló