|
LVII. évfolyam 86. (15962.) sz. |
2005. április 15., péntek |
Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro
Apróhirdetések
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro
Díjmentesen
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro
A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm2, mely magába foglalja a romániai áfát is.
Az Európai Parlament szerdán, április 13-án, miután elfogadta Pierre Moscovici romániai raportôr jelentését, 497 igen, 93 nem szavazattal, 31 tartózkodás mellett jóváhagyta a Románia 2007-es uniós csatlakozásáról szóló határozatot. Ez azt jelenti, hogy április 25-én Luxemburgban aláírhatja a csatlakozási szerzôdést.
A szavazás eredménye öröm mind a kormány, mind a romániai magyarság számára, hiszen egy újabb lépéssel közelebb kerültünk a nyugati civilizált világhoz. Örömre igen, eufóriára azonban nincs okunk. Mert zöld utat adott ugyan az Európai Parlament, de ebbôl egyelôre csak az április 25-i dátum a biztos. Köztudott, hogy Románia nem készült fel megfelelôen a csatlakozásra. Annak ellenére, hogy több gazdasági feltételt teljesített, politikai szempontból még sok a tennivalója, különösképpen a korrupció visszaszorítása, az igazságügy reformja, a sajtószabadság és a kisebbségi jogok, vagy akár a környezetvédelem terén. Ezeket fontolgatták a szavazást megelôzô órákban az EP-frakciók is. Az Európai Néppárt, a legnagyobb parlamenti frakció csak a szavazást megelôzô percekben változtatott elôzô véleményén, miszerint a plénumban a szavazat elhalasztását kérik.
Tehát örülhetünk, de csak mértékkel. Tudatában kell lennünk annak, hogy nem vizsgáztunk jelesre a feltételek teljesítésébôl. Egyébként maga Olli Rehn bôvítési biztos figyelmeztette is az országot, hogy nem szabad megtorpannia a felkészülésben, a vállalt kötelezettségeket teljesíteni kell, különben, a csatlakozási szerzôdés egy záradékának értelmében, a 2007. januári belépés egy év halasztást szenvedhet. Másik figyelmeztetés, hogy a támogató szavazással az Európai Parlament hatásköre nem ért véget, a képviselôk továbbra is figyel(het)ik az ország felkészülését és befolyásolhatják a belépés tényleges pillanatáig hozandó uniós döntéseket. Az sem titok, hogy az Európai Bizottság novemberben még kiad egy országjelentést Románia felkészülésérôl. Elvben ez is egy hivatalos alkalom arra, hogy a végzáradék esetleges bevezetését figyelembe vegyék.
A határozatról szóló szavazást megelôzô, jó néhány európai parlamenti képviselô részérôl tapasztalt ódzkodás intô jel kell legyen a bukaresti hatalom számára, hogy nem lehet készpénznek venni az uniós cstlakozást. Hiszen már a szerdai igen is hajszálon múlott. Komolyan hozzá kell látni a csatlakozást veszélyeztetô reális problémák megoldásához, az Európai Unióban nem mûködik az ígéret- és mosolydiplomácia. Tényeket, a feltételek betartását várják. A külügyminiszter szerint a 13-a szerencsét hozott. Azonban 2007. január 1-je nem "szerencse kérdése". Komoly, nehéz munkát feltételez. Tôlünk függ, hogy valóban szerencsés nap lesz-e.
Calin Popescu Tariceanu kormányfô üdvözölte, hogy az Európai Parlament jóváhagyta Románia felvételét az Európai Unióba és ígéretet tett a reformok gyorsítására a belépés tervezett idôpontjáig, 2007-ig.
Tariceanu ígéretet tett a korrupció csökkentésére és a reformok továbbvitelére, közölte: az EU-tagság kormánya elsôrendû prioritása.
"A szavazás elismeri azt a komoly munkát, amelyet a kormány hivatalba lépése óta elvégzett" - fogalmazott a kormányfô. Hozzátette: 2007-re Románia kész lesz a belépésre.
"Megszilárdítjuk a jog uralmát, felkészítjük a közigazgatást, hogy az európai uniós jogszabályokat alkalmazzák Romániában" - fogalmazott a kormányfô.
Az EP elvárásai szerint Romániának az igazságszolgáltatás és a törvényhozás területén kell javulást elérnie, és a cégeknek nyújtott állami támogatást kell csökkentenie.
Tariceanu közölte: a kormány garantálni fogja, hogy a biztonsági záradékra nem lesz szükség, és felszólította a lakosságot, vegyen részt az ország modernizálási erôfeszítéseiben.
Az ellenzéki szociáldemokraták szintén üdvözölték az EP-szavazás eredményét.
"Fontos, hogy Románia eleget tegyen a kötelezettségeinek, és a biztonsági záradék életbe léptetése ne késleltesse egy évvel a belépésünket" - mondta Adrian Nastase szociáldemokrata pártvezetô, volt kormányfô, a képviselôház elnöke.
A megyei tanács múlt heti ülésén a legvitatottabb napirendi pont kapcsán az RMDSZ-frakció képviselôi különös módon, ellentétesen szavaztak a szintén RMDSZ-es tanácselnökkel. Az elmúlt hónapokban lezajlott tanácsüléseken többször is elôfordult, hogy Lokodi Edit elnök és az RMDSZ-es tanácsosok között kisebb-nagyobb szópárbajra került sor, a szavazás sem volt mindig egységes a frakción belül. Ezúttal kétórás, a repülôtéri igazgató leváltása okán kialakult heves vita után a képviselôk mondhatni cserbenhagyták az elnököt. Bevett gyakorlat, hogy a tanácsüléseket megelôzôen az RMDSZ-es képviselôk úgynevezett egyeztetô ülést tartanak, amelyen eldöntik a szavazás mikéntjét. Netán a frakción belüli hangulatot, ellentéteket vetíti ki az említett szavazásmód? - kérdeztük Lokodi Edittôl.
- A tanácsülést megelôzôen tartottunk frakciógyûlést, amelyen úgy határoztunk, hogy amennyiben Stefan Runcan, a repülôtér igazgatója nem vállalja, hogy teljesíti a vezetôi kritériumrendszert, aminek alapján a tanács utólagosan el tudja számoltatni, az RMDSZ-frakció megszavazza a leváltását. Úgy gondolom, hogy az RMDSZ-frakció tanácsosainak részérôl nem rosszindulat volt az, hogy másként szavaztak. Amikor látták, hogy Runcan írásban vállalja, hogy 5,5 milliárd lejért felépíti az utasforgalom lebonyolítását biztosító épületet, úgy értelmezték, ez az egyetlen kritérium elégséges, és nem ragaszkodtak a többihez, úgymint megfelelô számú turista, illetve repülôgép érkezése. Úgy vélték, hogy ez az egyetlen, május 20-ig teljesítendô kritérium elég ahhoz, hogy a fenti idôpont után újratárgyaljuk az igazgató menedzseri tevékenységét és adott esetben döntsünk leváltásáról, mivel nehezen hihetô, hogy pár héten belül sikerül befejezni az épületet. Én valóban erôltettem kissé a dolgot, szerettem volna, ha Runcan többet vállal fel írásban, legalább annyit, amennyit szóban felvállalt a tanácsosok elôtt.
- Nem érzi úgy, hogy az RMDSZ-frakció cserbenhagyta azáltal, hogy nem támogatta szavazatával a tanácselnököt?
- A frakció nem úgy látta, ahogy én, nem látta tisztán a dolgokat, habár tájékoztattam a tanácsosokat arról, hogy mit kifogásolok Runcan munkájában. Ôk azonban inkább hagyták magukat a hangulat által befolyásolni, a hangulat pedig minden tanácsos részérôl a halasztás szorgalmazása volt. A kollégákat talán inkább Csegzi Sándor, Marosvásárhely alpolgármesterének hozzászólása zavarta meg, aki vezetôtanácsi tag, és elmondta, hogy úgy érzi, ôk mindent megtettek a repülôtér érdekében, és nem volt eléggé tájékozott az elôterjesztett anyaggal kapcsolatban. Errôl csak annyit, hogy teljesen nyilvános volt az elôterjesztés és az interneten is megjelent, tehát a vezetôtanács azon indoka, hogy nem ismeri az anyagot, amely alapján Runcan tevékenységét elemeztük, erôltetett volt.
- Beszélhetünk ezek után frakciófegyelemrôl?
- Nem szeretném, hogy a Runcan-ügy éket verjen közénk. A frakción belüli hangulatot jónak érzem, nem szeretném, ha ez az eset elrontaná. A frakcióban vannak, akik különbözô hangot ütnek meg, de amikor valamit eldöntöttünk, általában betartották. Ha a következô alkalommal sem fogja betartani a frakció azt, amit az egyeztetô ülésen elhatározunk, akkor tényleg le kell ülnünk és meg kell beszélnünk, hogy hogyan tovább.
Egy kicsit valóban megdöbbentett, hogy csupán Fratean Alexandru alelnök és jómagam, ketten szavaztuk meg Runcan leváltását, mert nekünk nincsen semmiféle személyes érdekünk ezzel kapcsolatban.
Tegnaptól ismét van magyar általános iskolai igazgató Marosvásárhelyen. A másodfokon is megnyert per nyomán a megyei fôtanfelügyelô kénytelen volt visszahelyezni tisztségébe Andrássy Árpádot, a Marosvásárhelyi 7- es Számú Általános Iskola tavaly október 1-jén leváltott igazgatóját.
Marosvásárhely egyetlen magyar nemzetiségû általános iskolai igazgatója, Andrássy Árpád állását versenyvizsgával szerezte és 2006-ig érvényes menedzseri szerzôdése van, ennek ellenére tavaly október 1- jétôl, iskolaösszevonás ürügyén a megyei fôtanfelügyelô leváltotta tisztségébôl. Andrássy pert indított és a Megyei Törvényszéken, elsôfokon nyert. A december 14- i ítélet hatályon kívül helyezi az igazgatói tisztségbôl való felmentésre vonatkozó fôtanfelügyelôi rendeletet és azt is elôírja, hogy Andrássyt vissza kell helyezni tisztségébe, ami nem történt meg. A per Stefan Somesan fôtanfelügyelô fellebbezése miatt tovább húzódott, végül 2005. március 15-én a Marosvásárhelyi Táblabíróság szintén Andrássynak adott igazat, elutasítva a fôtanfelügyelô fellebbezését. A másodfokú ítélet szerint az 5 millió lejes perköltséget a fôtanfelügyelô kell megfizesse, a tanfelügyelôségnek pedig ki kell fizetnie Andrássy Árpádnak az igazgatói és aligazgatói (a leváltott igazgató idôközben sikeresen megpályázta a 7-es iskola aligazgatói állását) pótlék közötti különbözetet. Andrássyt a fôtanfelügyelô tegnapi rendelete alapján visszahelyezték igazgatói állásába - mondta lapunknak Albertini Zoltán fôtanfelügyelô-helyettes.
18 hársfacsemetét ültettek a tegnap reggel Marosvásárhely fôterén. Az akció fôszereplôje Dorin Florea polgármester volt, aki ásót ragadott, hogy megmutassa, miképpen kell fát ültetni.
- Tíz éve, hogy a Gyôzelem tér Kultúrpalota elôtti részérôl hiányzik a növényzet. A beton, kövek, vezetékek, terméketlen talaj miatt a fák kiszáradtak, másokat vandál kezek törtek le. Ezeket helyettesítjük most - mondta Gheorghe Muresan, a vásárhelyi virágkertészet igazgatója. Az útszélekre ültetett fák élettartama a kedvezôtlen feltételek miatt felére csökken. A szakember megítélése szerint megfelelô gondozás mellett a hársfák 60-70 évig élnek. A gyökér mellé két mûanyag csövet helyeztek, amely lehetôvé teszi a szellôzést és a tápláléknak a gyökérhez jutását. Az idén tavasszal 650 hárs-, juhar- és barkócafát, valamint 2500 gyöngyvesszôcserjét ültettünk a város területén. A tavaly ôsszel a Szabadi utcát újraaszfaltozták, ide került a legtöbb facsemete. A lakosság nemtörôdömségét bizonyítja, hogy a beásott mûanyag csövek negyedét már kihúzták, ellopták - nyilatkozta az igazgató.
A jövô hét végén kezdôdik az egynyári virágok ültetése. Kétszázezer szállal teszik szebbé a települést: petúnia, dália, paprikavirág, coleus kerül a parkokba, közterekre és zöldövezetekre.
Késô ôsz volt már, amikor a Pandúrok úti játszótéren munkások jelentek meg. A fagyott, pocsolyákkal tarkított téren levô hinták, mászkálók, csúszdák árván álltak, s elôrelátható volt, hogy a következô hónapokban sem a játszótéren töltik szabad idejüket a gyerekek.
Ezért is tûnt fölöslegesnek az emberek tevékenysége. A magukkal hozott cölöpökbôl, deszkalapokból, mûanyag elemekbôl pár napon belül mászkálókkal, alagutakkal és csúszdákkal teli vár lett. A télen a közeli Hidegvölgy roma gyermekei ostromolták, s a tér elôtt elhaladók gyakran láthatták, amint egyszerre hárman-négyen szökdösnek a deszkapallón, vagy éppen kövekkel próbálják a csúszdák ellenállóképességét. Ténykedéseik szemmel látható eredményeire a tavasszal derült fény. A meleg napsugarak gyerekeket csalogattak a zöld füves játszótérre. Az apróságok azonnal az új létesítményt rohamozták meg. A csúszdához alagúton lehet eljutni. Az alagútban emberi ürülék. A második kellemetlen meglepetés a lengôhídon éri ôket. A híd egyik csücske a levegôben lóg. A másik felét alig tartja csavar a deszkában, néhány dobbantás, s leszakad a híd. Ha gyerek is lenne rajta, tragikus következményekkel járhatna a játék.
A gyerekét féltô szülô más játszótér után néz. Egy nemrég felújított térre érnek. Itt is a deszkavár a legimpozánsabb darab, a gyerekek kedvence. A lengôhídja ennek is félig leszakítva. Romboló kezek életveszélyessé változtatták a gyerekek szórakozását szolgáló játszóteret.
Szombat délután. A játszótér melletti tömbház néhány lakója idôt és fáradságot nem kímélve órákig takarította a teret, távolította el a szemetet. Több zsák hulladék gyûlt össze. Elégedetten tértek haza, s munkájukat szemlélni nyitották ki ablakukat. Örömük azonban bosszúsággá változott: a gyepet rövid idô alatt újra cigarettásdobozok, csomagolópapírok, mûanyag flakonok tarkították.
Némiképpen eltérô történetek, a tanulság azonban közös: mindannyiunknak jobban kellene figyelnünk környezetünkre és védeni, nem rombolni kellene azt.
Magyarország és Románia XX. századi vitáinak a rendezése számára az Európai Unió adhatja a megfelelô keretet - mondta Bukarestben Németh Zsolt, a magyar Országgyûlés Külügyi Bizottságának elnöke, aki szerint ugyanakkor Románia mindeddig nem rendezte az erdélyi magyarság helyzetét a szubszidiaritás és az autonómia elvei alapján.
Németh Zsolt a külügyi bizottság delegációjának élén, a szocialista Kocsi Lászlóval együtt tartózkodik három napos látogatáson Bukarestben. Szerdán Markó Béla miniszterelnök-helyettes, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke fogadta ôt hivatalában.
A megbeszélés idején folyt a szavazás az Európai Parlamentben Románia csatlakozási szerzôdésérôl. Fontos ez a pillanat - állapította meg Markó Béla a találkozó után a magyar újságírók elôtt hangoztatva, hogy szerinte az integráció nemcsak egész Romániának, hanem ezen belül a romániai magyarságnak is érdeke. Markó kifejtette: a román és a magyar kormány illetékes tagjainak, a két ország képviselôinek szorosan együtt kell mûködniük annak érdekében, hogy a Románia az EU-csatlakozásig hátralévô idôszakban minél hatékonyabban teljesítse a feltételeket.
Az észak-erdélyi autópálya megépítésének a kérdése is terítékre került a találkozón. "Vendégeink ma itt megerôsítették, hogy Magyarország támogatja az autópálya építését, és hajlandó együttmûködni Romániával ebben a kérdésben" - mondta a miniszterelnök-helyettes. Németh Zsolt ezzel összefüggésben elmondta: Magyarország készen áll arra, hogy biztosítsa a "csatlakozást" az észak-erdélyi autópályához, amely - mint fogalmazott - nem csupán magyar-román szempontból fontos, hanem az Európai Unió keleti szomszédság-politikájának is a kulcsa lehet.
Németh Zsolt emlékeztetett: a román integráció támogatása a magyar politika számára 1990 óta prioritást jelent. "Úgy ítéltük meg a rendszerváltozáskor, hogy a magyarság határváltoztatás nélküli nemzeti egyesítése az Európai Unió keretei között történhet meg" - jelentette ki a fideszes képviselô, aki szerint Magyarország és Románia XX. századi vitáinak a rendezése számára az Európai Unió adhatja a megfelelô keretet. Nem csupán a másfél milliós erdélyi magyarság helyzetének javítását, hanem a kétoldalú kapcsolatrendszer megszilárdítását is elôsegítheti az Európai Unióhoz való közös tartozás - fejtette ki Németh Zsolt.
"Szeretnénk látni, hogy Románia - az Európai Parlament külügyi bizottságának határozatával összhangban - az erdélyi magyarság helyzetét a szubszidiaritás és az autonómia elvei alapján rendezi. Ez mindeddig nem történt meg. Szeretnénk, hogy ha az egyházi ingatlanok kérdésében, vagy adott esetben a környezetvédelmi kérdésekben Romániának sikerülne eloszlatnia fenntartásainkat az elkövetkezendô években" - hangoztatta Németh Zsolt.
A neheze még csak ezután következik - ezt a fô gondolatot fejtették ki a csütörtöki napilapok, kommentálva az Európai Parlament elôzô napi döntését, amellyel jóváhagyta, hogy Románia és Bulgária csatlakozzon az Európai Unióhoz, s hogy április 25-én aláírják a csatlakozási szerzôdéseket a két országgal.
Az eseményrôl szóló tudósításokban felhívják a figyelmet arra, hogy "rezgett a léc" Strasbourgban. A Ziua például emlékeztet arra: néppárti, liberális és zöld képviselôk az utolsó pillanatban költségvetési problémákra hivatkozva megkísérelték ôszre halasztatni a szavazást.
A Moscovici-jelentés azonban a végén 497 igen szavazattal ment át, mindössze 93 ellenében. E látványos fordulat hátterében az állt - olvasható az újságban -, hogy az Európai Bizottság az utolsó pillanatban garanciákat adott az Európai Parlamentnek a költségvetési vonatkozásokat illetôen.
Az Adevarul elsôoldalas kommentárjában azt fejtegeti, hogy a Romániával kapcsolatos vitát az európai honatyák ügyesen fordították a maguk javára. A cikk szerzôje szerint azonban ebbôl adódik a probléma is, miszerint ezúttal sokkal inkább politikai, semmint Románia valós érdemein alapuló döntés született. Az írás alapgondolata: két évvel a csatlakozás elôtt az ország még messze nem illeszthetô az európai rendszerbe, a neheze még csak ezután következik.
A lap emlékeztet: sem a román politikusok, sem a román lakosok nem tájékozottak azzal kapcsolatosan, hogy mivel is jár majd az uniós csatlakozás. Az EU-t illetôen ugyanis a társadalom nagy részének irreális álmai vannak, s minél édesebbek ezek az álmok, annál kedvezôtlenebb reakciókat vált ki majd a csatlakozás utáni valóságos helyzet. Az Adevarul arra is felhívja a figyelmet, hogy a külföldi befektetôk számára Románia addig jelent igazi vonzerôt, amíg az ország az unió kapuin kívül van. A befektetési kedv rögtön elpárolog majd, ha a külföldiek kénytelenek lesznek tiszteletben tartani a közös európai szabályokat, amikor ugyanis már nem lehet fenntartani Romániában a mindent átható korrupciót vagy az ingatag adózási rendszert.
Ovidiu Brînzan SZDP-képviselô, egykori egészségügyi miniszter csütörtökön bejelentette, hogy a párt képviselôházi frakciója egyszerû indítványt kezdeményez, amelyben kérni fogja az egészségügy válságának megvitatását.
Csütörtöki nyilatkozatában Brînzan emlékeztet Mircea Cinteza egészségügyi miniszter egyik kijelentésére, amelyet 2004 decemberében, az Orvosi Kamara közgyûlésén tett. Az exminiszter szerint Cinteza, aki akkor az Orvosi Kamara elnöke volt, kérte annak az öntudatlan közönynek a megszüntetését, amellyel az egészségügynek szánt nevetséges összeg kiutalásáról döntenek. Brînzan szerint Cinteza azt is kérte, hogy az egészségügy 2005-ös költségvetése a GDP 5-6 százalékával legyen egyenértékû, az egészségbiztosítási alapot pedig válasszák el az állami költségvetéstôl.
Ovidiu Brînzan kifejtette, a jelenlegi egészségügyi miniszter ellenzékiként megfogalmazott kéréseibôl csak egy kisebb költségvetés és az ártámogatott gyógyszerekkel kapcsolatos ugyanazon problémák maradtak, a betegek pedig csak akkor részesülnek kezelésben, ha betegségük igazodik a költségvetés kereteihez.
Az exminiszter szerint az egészségügy válságának megoldása helyett a kormány egy abszurd és erkölcstelen "megoldást" talált.
"A kormány gyakorlatilag azt állítja, hogy az orvosok hibásak, mivel régi gyógyászati elvek szerint kezelik a betegeket, nem az Egészségügyi Minisztérium új könyvviteli szabályainak megfelelôen" - fogalmaz Brînzan.
Az SZDP-képviselô szerint az egyszerû indítványt a jövô héten nyújtják be a képviselôházban.
A világ népeinek származását akarja tovább tisztázni az a hatalmas projekt, amelybe most a National Geographics Society és az IBM számítástechnikai óriáscég belevágott: öt év alatt világszerte 100 ezer vérmintát gyûjtenek össze bennszülött népek önkénteseitôl, hogy azután ezek genetikai elemzésével kimutassák: honnan származnak, egy közös gyökérbôl erednek-e ezek a népek.
Egy hasonló program már 1991 óta folyik. A kutatás azonban nem kapott megfelelô anyagi támogatást, miután politikai vádak érték: egyes kutatók rasszistának bélyegezték, a bennszülött népek pedig "vámpír-projektrôl" beszéltek, amellyel értékes orvostudományi információkat merítenének a kutatók a veszélyeztetett törzsek vérébôl és cserébe nem adnának semmit. A mindezek miatt viszonylag szerény szinten folyó kutatás során 52 néptôl vettek mintát. Az elemzés elsô eredményeit bemutató tanulmány 2002-ben kimutatta: az egyedek génállományát olyan öt nagy "fürtbe" lehet sorolni, amely megfelel kontinensüknek és így fajuknak is.
Ez a tanulmány több máshoz hasonlóan azt mutatta ki, hogy a különbözô földrészeken élô népek családfája egyetlen gyökérre vezethetô vissza: az Északkelet- Afrikából mintegy 50 ezer évvel ezelôtt terjeszkedni kezdô populációra. Az ember onnan kiinduló elterjedésének a története nagyjából ismert, de még sok benne a fehér folt.
A mostani kutatás az elôzô projekthez képest százszoros léptékû, és olyan "részletkérdések" kutatására is módot ad, mint hogy hol volt az indo-európai nyelvek elveszett ôshazája, vagy hogy hagytak-e maguk után genetikai nyomot útjaikon Nagy Sándor seregei.
Spencer Wells, a program vezetôje okult a korábbi támadásokból, és kijelentette: a kizsákmányolás vádját úgy akarja elkerülni, hogy a törzseknek pénzt kínál kulturális értékeik megôrzésére, illetve oktatásra.
A kutatók nyomatékosan felhívták a figyelmet arra, hogy szinte az utolsó utáni pillanatban fognak hozzá: az egyes vonalak a múltban még helyhez köthetôek voltak, hiszen alig néhányan vágtak neki a világnak, ma már azonban nagy a keveredés.
Az 1945. február 7-én elfogadott 86/1945. sz. nemzetiségi statútum törvényt Romániában a mai napig nem helyezték hatályon kívül, de a párizsi békeszerzôdés 1946-os aláírása után fokozatosan "elfelejtették" alkalmazni. (Létezésérôl az RMDSZ-vezetés és - képviselet, valamint Varujan Pambuccian, a nemzeti kisebbségek parlamenti frakciójának vezetôje is megfeledkezett.) A 45- ös statútumnak számos olyan hatékony kisebbségvédô rendelkezése van, amelyek az RMDSZ- vezetés mostani, hatvan évvel késôbb titokban kiizzadott törvénytervezetébôl feltûnôen hiányoznak.
- Mi az, ami kimaradt az RMDSZ-törvénytervezetbôl, noha ott lenne a helye?
Az anyanyelv használatáról a 2005. évi RMDSZ- tervezet jóval kevesebbet tartalmaz, mint az 1945-ös statútum. Az igazságszolgáltatási és közigazgatási anyanyelv-használatra vonatkozó hatvanéves rendelkezések szerint azok a hatóságok, "amelyek körzetében a lakosság 30%-a nem román ajkú, hanem egy más közös nyelvet beszél, kötelesek:
a. az illetô körzet 30%-át kitevô lakosság tagjai által saját anyanyelvükön kiállított és benyújtott bármilyen beadványt elfogadni, anélkül hogy ezekrôl román nyelvû fordítást követelhetnének;
b. a beadványok felett ugyanazon nyelven határozni;
c. a felet saját anyanyelvén meghallgatni."
A harminc százalékban kisebbségi körzetekben tevékenykedô bíráknak és tisztviselôknek ismerniük kell az illetô nemzetiségek nyelvét is. Egyébként a nevek és utcanevek anyanyelven való írásáról, a törvények anyanyelven való közzétételérôl, az állami és felekezeti elemi, középfokú és felsôfokú anyanyelvi oktatásról, a kolozsvári tudományegyetem jogtudományi és bölcsészeti karán a magyar és német nyelvû tanszékek létrehozásáról is rendelkezik a statútum.
Ezeknek a rendelkezéseknek az alkalmazását (amelyek messze meghaladják az új tervezetben rögzített anyanyelv-használati jogokat), az RMDSZ-vezetôk és a képviselôk 1990 óta állandóan számon kellett volna kérjék.
Összehasonlításként: az RMDSZ-tervezet 33 szak. szerint a bíróságok elôtti anyanyelv- használatot "a törvény által szabályozott módon" biztosítják. Vagyis a büntetô eljárásban az állam költségén, a polgári eljárásban pedig a felek (!) költségén lehet a kisebbségi nyelvet használni. Szó sincs tehát magyarul tudó bírákról és tisztviselôkrôl stb.!
- Mi az, ami bekerül a törvénytervezetbe, pedig nem ebben a törvényben, hanem a választási törvényben lenne a helye?
Valamennyi román állampolgár alkotmányos joga, hogy válasszon és hogy választható legyen. Az, hogy ezzel a jogával hogyan élhet, a választási törvény kell szabályozza. Az RMDSZ- csúcsvezetés, azért, hogy politikai monopóliumát bebetonozza, a választójog szabályozását megpróbálja becsempészni a nemzetiségi statútumba (természetesen e kérdéssel egyáltalán nem foglalkozik az 1945-ös statútum). Az RMDSZ-tervezet szerint egy kisebbségi szervezet a bejegyzéséhez, amennyiben a választásokon indulni akar, 25.000 tagot kell verbuváljon 15 megyébôl. A fajvédô törvényekbôl ismert numerus clausust is elôírnak: a tagok legtöbb 25%-a lehet egy másik etnikum tagja (a magyar cigányokat, zsidókat hova sorolják?). Aggályos, hogy a törvénytervezet elôírja azt, hogy a Bukaresti Törvényszék a bejegyzési eljárás során meg kell vizsgálja az alapítók aláírási listáit, ellenôrizve azok adatait (eredetvizsgálat?). Megjegyzem, a parlamenti választások elôtt is történt egy ilyen kísérlet, akkor is felemeltem szavam a "fajtiszta választás" ellen. Tavaly a román törvényhozó meghátrált, a törvény végleges szövegébôl kiiktatta az eredetvizsgálatot.
A 25.000-es létszámkeret megállapítása is diszkriminatív, mivel a húszmillió román nemzetiségû, ha pártot akar alapítani, a párttörvény elôírásai szerint szintén 25.000 taggal kell rendelkezzen (18 megyébôl). Egyszerû hármasszabállyal kiszámítható, hogy egyenlô bánásmód esetén a másfél millió magyar 1.875 taggal alapíthatna választási részvételre jogosító szervezetet! Ismétlem, a választójogot nem a kisebbségi törvénynek kell szabályoznia - ha változik a választási rendszer, akkor meg kell változtatni a kisebbségi törvényt?
A törvénytervezet feltûnô hiányossága az is, hogy a kulturális autonómia elvileg az állam által elismert kisebbségi szervezet illetékessége, de a szervezet határozatainak a végrehajtása az állami hatóságok feladata. Hogyan lehet ezt valódi kulturális önigazgatásként felfogni?
A törvénytervezet kulturális autonómiára vonatkozó rendelkezései csak arra jók, hogy rossz emlékû pártállami módszerekkel a magyar intézmények élére szervilis, az RMDSZ- csúcsvezetést kiszolgáló személyeket állítsanak. Ezt a klientúraépítést szolgálja az RMDSZ pénzelosztó monopóliumát biztosító "autonómia"tanács létrehozása is. Ilyen visszarendezôdésre a demokráciadeficittel küzdô romániai magyarságnak nincs szüksége. Hiszen már most is ott tartunk, hogy az a magyar közösség, amelyik 1989/90-ben a romániai változások motorja volt, az elnökválasztás második fordulójában a legelmaradottabb román vidékekkel szavazott együtt.
A törvénytervezet legnagyobb veszélyét pedig abban látom, hogy a fentiekben kifogásolt, faramuci módon szabályozott kulturális autonómia törvénybe iktatása lezárja a jogkiterjesztési lehetôségeinket, pont most, amikor Pierre Moscovici romániai raportôr kompromisszumos javaslatát elfogadta az Európai Parlament Külügyi Bizottsága. Idézem a határozat lényegét: "a magyar kisebbség védelmének biztosítása érdekében kiegészítô intézkedésekre van szükség, a szubszidiaritás és az önkormányzás elveinek tiszteletben tartásával".
Ebben a helyzetben csak olyan törvénytervezetet szabad benyújtani, amelyikbe beemelték az EP-ajánlást, és amelyik az 1945-ös statútum-törvény idézett rendelkezéseihez képest nem jelent visszalépést. Ha a szövetség vezetése nem ezt teszi, akkor megerôsíti azt a gyanút, hogy a tavaly májusban elkezdett autonómiázás (beleértve a székelyföldi területit is) csupán választási kampányfogás volt. Gondolatmenetem helyességét a helyi tanácsok által kiírt autonómia-referendumok RMDSZ általi elutasítása is alátámasztja.
Tegnap délután rendkívüli tanácsülést tartott a marosvásárhelyi önkormányzati testület. Mindössze kilenc téma szerepelt a napirenden, s néhány sürgôsségi eljárással kitûzött határozattervezet, így a laikus azt gondolta volna, hogy minden simán átmegy a szavazógépen, azonban nem ez történt.
Még a napirendi pontok megvitatása elôtt Kirsch Attila tanácsos felhívta a polgármesteri hivatal figyelmét, hogy tarthatatlan állapotok vannak a fedett uszodában. Arról kért tájékoztatást, hogy a tanács által az uszodahasználattal kapcsolatos határozatot miért nem tartják be? Törzsök Sándor észrevette, hogy az egyik határozattervezetet levették napirendrôl. Errôl kért magyarázatot. Arról volt szó ugyanis, hogy az Aquaserv Kht. az ISPA-program keretében víztisztító berendezéseket szeretne építeni a vízüzem udvarán, ezért azonban ki kell vágni 425 több mint 30 éves almafát. A kivágási díj 150 millióba került volna, míg a munkálat alig 15 millióba. Ezért az ivóvíz-szolgáltató cég kérte a helyi tanácsot, mentsék fel a díjfizetés terhe alól. A polgármester azonnal támadta az Aquaservet, s azzal vádolta, hogy a határozattervezetben nem indokolták meg, hány fát és miért akarják kivágni. Mi több, állítása szerint nem engedték be a hivatal ellenôreit és filmezô csapatát (echipa de filmare a primariei), hogy ellenôrizzék az állításokat. Végül ismét napirendre tûzték a határozattervezetet. Az igazi vita e témáról csak ezután robbant ki. Opriscan Doru arról érdeklôdött, miért nem tárgyalják meg a Belvedere negyed építésére kiírt tenderfüzet feltételeinek a módosítását. Erre sem kapott meggyôzô választ. Ezt követôen Benedek István élesen bírálta a polgármestert. A frakcióvezetô elmondta, a Bolyai líceum visszaszolgáltatására vonatkozó kormányrendeletet a polgármester a tanács nevében megóvta, úgy, hogy errôl a tanács nem tudott semmit. Megengedhetetlen, hogy amikor Románia az Európa Unióba való integrálási folyamatban elkötelezte magát, hogy visszaszolgáltatja az elkobzott egyházi javakat, így a Bolyai líceum is visszakerülhet a református egyház tulajdonába, azonban e döntés ellen a polgármester pert indított, amit elsô- és másodfokon meg is nyert. Benedek István emiatt csalónak titulálta a polgármestert. Replikaként Dorin Florea elmondta, kötelessége a város intézményeit megvédeni, s ezt a törvény is lehetôvé teszi. Nem kampányígéreteket tart be mint egyesek. (sz. m. utalás az RMDSZ-re.) Válaszként Benedek kijelentette, a polgármester számos esetben bebizonyította, hogy döntéseivel nem a város érdekeit óvta. Florea arra kérte a tanácsost, hozza nyilvánosságra ezeket az eseteket, hogy állítását bizonyítani is tudja.
Végre nehezen a tanácsosok a napirendre tértek, de a vita tovább folytatódott a polgármesteri hivatal tavalyi költségvetési végrehajtására vonatkozó határozattervezet kapcsán. A tanácshoz eljuttatott beadványokból kiderült, hogy a polgármesteri hivatal nagy összegekkel maradt adós. Az Aquaserv Kht.-nak összesen 12.626.860.623 lejjel tartozik. Ezenkívül az Egyesülés negyedbeli hôközpontot rehabilitáló nagyváradi Isoplus cégnek az elvégzett munkálatokért még 1.818.392.216 lejjel tartoznak. Benedek István kérte, hogy a polgármesteri hivatal mutassa be azokat a számlákat, amelyek törlesztésével tartoznak különbözô intézményeknek. "Tudomásom szerint jelenleg a polgármesteri hivatalnak 90 milliárd a készlete, ebbôl lehetett volna rendszeresen fizetni a számlákat" - mondta Benedek. A polgármester az elhangzottakra ingerülten válaszolt. Ha a tanács úgy akarja, hogy porrá zúzzák (sa-i faca praf) a hivatal pénzét, hát megtehetik - válaszolta a felvetésre, majd azzal magyarázkodott, hogy nincs pénz. Mert nem jött még meg az állami kasszából a fûtéspótlék. S aztán újra kirohanás az Aquaserv ellen, amelyet állam az államban jelzôvel illetett a polgármester. Végül a költségvetés teljesítését nem fogadták el, annak ellenére, hogy egyesek (Doru Opriscan, Craciun Ioan Florin) a polgármester álláspontját támogatták.
A polgármesteri hivatal a tanácsosok tegnapi döntése alapján 120 milliárd lej bankkölcsönt vesz fel hét marosvásárhelyi utca (Segesvári út, Pandúrok, Cutezantei, Muncii, 1989. December 22., 1918. December 1., Dózsa György) javítására. A szakigazgatóság azonban csak karbantartási munkálatokat javasolt, így a tanácsosok javasolták, hogy a szóban forgó utcákat, vagy ezek egyes szakaszait teljes egészében javítsák fel. Ebben a változatban fogadták el a határozattervezetet, azzal a kikötéssel, ha sikerül a bankkölcsönt felvenni, akkor az utcák névsorát, a mellékelt mûszaki tervvel együtt, szintén a tanács engedélyezi majd.
Elfogadták a taxizás szabályzatának módosítását. Ebben megszigorítottak egyes bírságokat, s eldöntötték, hogy a Grand és a Continental Szálloda elôtt újabb taximegállóhelyeket létesítenek, hogy a fôteret, fôként a Mûvész mozi elôtti megállót tehermentesítsék. A vitából kiderült, van szabályzat, csak hát ezt nemigen alkalmazzák. Eddig csak 12 millió lejre büntettek. Dorin Florea arról is biztosította a tanácsosokat, hogy fölöslegesen növelik a bírság összegét, Romániában ezt meg lehet óvni, s a törvényszéken a vétkesnek adnak igazat. Így járt a polgármesteri hivatal is Giurgea Teodor tanácsossal, akit az építkezési szabályok be nem tartásáért korábban 100 millió lejre büntettek, ô viszont törvényszéken elérte, hogy mindössze 10 millió lejt kell fizessen. A tanács szigorúbb fellépést követelt a hivatal ellenôrei részérôl, de tegyük hozzá, ha nem tartják be a szabályt, akkor többet nem is tehetnek. Aztán ismét a figyelem középpontjába került az Aquaserv a díjmentesítéssel. A polgármester továbbra is támadta a céget, mondva, a Calarasilor utcában háromszor kellett feltörni az utcát, mégsem képesek rendes munkát végezni. Mi több, kijelentette: szeretné látni munkaruhában az összes alkalmazottat, amint a fôtéren fát ültetnek. Ennek hallatán több tanácsos felszólalt, s legalább 20 percet a fakivágásokról és -ültetésekrôl vitatkoztak. Aztán Vlas Florin felvilágosította kollegáit, most nem ez a vita tárgya. Ez a megjegyzés jobb belátásra térítette a tanácsosokat, s végül elfogadták, hogy az Aquaserv ne fizesse ki a 150 millió lejes fakivágási adót.
"Szaggatlak, mint a fergeteg" - állt a meghívón, és a helyszínen meggyôzôdhettünk róla: igen sokan kíváncsiak voltak eme "szaggatásra". A kibôvített nézôtér ellenére zsúfolásig telt a Nemzeti Színház kisterme hétfô este, a fentebb említett cím alatt futó József Attila elôadásra várva. A cím idézet, az elôadás idézetek sokasága, összepréselve, finom dramaturgiai szálak által összekapcsolva. Több volt, mint egyszerû szavalóest. Színházi produkció, melynek szövegtestét József Attila szavai alkották: levelei, szeretteinek levelei, visszaemlékezései és nem utolsósorban: a versek.
Balázs Éva színmûvésznô, egyetemi tanár szereti az effajta színházi megnyilatkozásokat. A Farkas Árpád verseibôl összeállított mûsor és a mostani, József Attila-produkció igazolja ezen elôadások létjogosultságát.
A produkció gerincét a költô életének végsô szakasza képezte, a Flóra-szerelemtôl a szárszói állomásig. A Tompa Miklós Társulat színészmûvészeibôl és a Marosvásárhelyi Színmûvészeti Egyetem Szentgyörgyi István Tagozatának színésztanoncaiból verbuválódott szereplôgárda tagjai egyaránt megszemélyesítették a költôt, szerelmét, és a visszaemlékezôket, azok életeinek különbözô szakaszaiban. A rövid, dramatizált, illetve eljátszott jeleneteket szavalatok, visszaemlékezések, levélrészletek és zenei intermezzók (Kozma Péter gordonkamûvész) szakították meg, ezekbôl épült, bontakozott ki és állt össze a tulajdonképpeni cselekmény: a költô tragikus életének utolsó, szerelemtôl szép és betegségtôl nehéz szakasza. A legnagyobb József Attila-versek sokaságát hallhattuk, az elôadás pedig igen élôen rajzolta elénk az egykori zseni életét.
Nagyon szép produkció a Szaggatlak..., többszöri elôadásra érdemes, hálás közönséget eredményezô emlékezés.
(Szaggatlak, mint a fergeteg. Rendezô: Balázs Éva, segédrendezô: Szilágyi Emese f.h., dramaturg: Kiss Éva Evelyn, zene: Csíky Csaba, zenekíséret: Kozma Péter, színpadkép: Szabó Annamária. Elôadják: Berekméri Katus, Darabont Mikold, Farkas Ibolya, Nagy Dorottya, Mózes Erzsébet, Szabadi Nóra, Györffy András, Kárp György és Sebestyén Aba színmûvészek, valamint Csíki Hajnal, Magyarosi Imola, Antal Csaba, Bányai Kelemen Barna, Páll Hunor és Tóth Árpád egyetemi hallgatók.)
egyen békát tavaszig mindaz, aki gyalázatosan ír a Krónika közéleti napilap 2005. április 12-i számában a marosvásárhelyi és környékbeli magyarok több évtizede elkezdôdött áldozatos munkájáról a moldvai csángómagyar közösség érdekében, kultúrájuk ôrzéséért, megismertetéséért.
Mivel nem sikerült elérni, hogy az említett napilap hasábjain a megsértett emberek becsületét helyreállítsák, és köszönet fejezôdjön ki a csángómagyarok megmaradását szolgáló tevékenységük elismeréséért, a Maros megyei napilap, a Népújság jóvoltából fejezzük ki elismerésünket Lukácsi Szilamér erdôcsinádi tiszteletesnek, Pakó Benedek szászrégeni plebánosnak illetve Czellecz Jenônek, akik az elmúlt 15 év alatt több ezer moldvai csángó gyermeket fogadtak és tanítottak anyanyelvükre. A nemrég elhunyt Fülöp G. Dénesnek és Ila néninek, a Kemény Zsigmond Társaságnak a csángókról szóló estjeikért, Kilyén Ilkának a közel 500 csángó népdal elôadásáért, Pávai Istvánnak a moldvai gyûjtéseiért, Pávai Rékának a Moldvában történô önként vállalt oktatásáért, a Folk Center Alapítványnak a moldvai táncházaiért, az Ariel Ifjúsági Színháznak a csángóföldi ingyenes elôadásaiért, iskoláknak, alapítványoknak és nem utolsósorban az RMDSZ-nek, a Népújságnak és a Marosvásárhelyi Rádiónak a könyv-, ruha-, játékgyûjtéseikért, illetve mindazoknak, akik csendben és ismeretlenségben maradva segítik, éltetik és szeretik a hosszú-hosszú évtizedekre elhagyott csángómagyar közösségeket.
Köszönet és megbecsülés, hogy a Csángóföldi Középiskola javára szervezett gyûjtésen már az elsô alkalommal 25 millió lejt adakoztak.
Aki rívánk haragszik..., az még nem ismer minket.
A jótékonysági csángóest kezdeményezôje Kiss Dénes, valamint szervezôje az EMKE Maros megyei osztálya nevében Ábrám Noémi.
Marosvásárhely, 2005. április 14.
A debreceni költészeti fesztivál dacol a mai irodalmi életet megosztó törekvésekkel: itt Debrecenben már harmadik alkalommal békében ülnek egy asztalnál különféle irányzatok képviselôi, sokszor olyanok, akik egyébként nem is igen beszélnek egymással - mondta Turi Gábor, a cívisváros alpolgármestere szerdán a fesztivál megnyitóján.
"Ismeretlen kalandba vágtunk bele, bennünket is meglepett a nagy érdeklôdés, amely azóta is tart" - mondta a Vojtina Bábszínházban, ahol az érdeklôdôk ezúttal is zsúfolásig megtöltötték nagytermét.
A fesztivál nyitónapján Ágh István, Kovács András Ferenc és Tóth Krisztina költô olvastak fel mûveikbôl.
Az eseményhez kapcsolódóan a Déri Múzeumban szavalóversenyt rendeztek Ágh István költeményeibôl. A díjakat a fesztivál kezdetekor maga a költô adta át a díjazott általános és középiskolásoknak.
A költészeti fesztivál elôtt a Vojtina Bábszínház elôcsarnokában megnyitották Feledy Gyula Kossuth-díjas grafikusmûvész József Attila verssorai ihlette munkáit bemutató kiállítását.
A III. debreceni költészeti fesztivál csütörtökön Tornay József, Tôzsér Árpád és Varró Dániel költôk felolvasó estjével folytatódott. A marosvásárhelyi Kovács András Ferenc a Református Kollégium vendégeként olvasott verseibôl, majd pénteken a Sebô együttes József Attila-évforduló alkalmából rendezett zenés irodalmi estjével fejezôdik be.
Egyszer volt, hol nem volt, valahol egy folyó mellett volt egy kecskecsorda. A kecskék elszéledtek, a víznek az innensô felén is ették a fûzfabokrokat, s a víznek a túlsó felén is. Azok a kecskék, amelyek ezen az oldalon legeltek, azt gondolták, hogy a túlsó oldalon jobb étel van, a túlsó oldalbeliek meg azt, hogy itt van a jobb füvecske.
Gondolkoztak a kecskék, hogyan tudjanak ezek odamenni, azok meg idejönni. Meglátta egy kecske, hogy keskeny palló visz keresztül a vízen. Kapta magát, és hamar felmászott a pallóra. Amikor ezt meglátta túlfelôl egy másik kecske, sietve elindult a palló másik végén.
Amelyik kecske hamarabb lépett a hídra, fiatalabb volt, a másik öregebb. Éppen a palló közepén találkoztak össze. Azt kérdi a fiatalabb:
- Miért léptél fel a pallóra, ha láttad, hogy én már fent vagyok?
- Azért, mert én öregebb vagyok - így a másik. - Térj vissza!
- Én aztán nem térek vissza! - így a fiatalabb. - Az enyém az
elsôbbség, mert én másztam fel hamarabb a pallóra.
A másik is csak hajtogatja a magáét:
- De én öregebb vagyok, mint te, s a fiatal engedelmeskedjék!
A fiatal sem akart engedni, az öreg is ragaszkodott a maga igazához. Összeverekedtek a palló közepén, mind a ketten beleestek a folyóba, s elvitte ôket a víz.
- A fenébe - kiáltotta a hangtölcsérbe a rendezô. - Birkák ezek,
nem bakkecskék. Csak mekegnek-makognak, kemény összecsapás helyett tessék-lássék böködik egymást, és ahogy lezuhannak, aj, uram...Öngyilkos ugrik így, ilyen tétován, nehogy má' megüsse magát... Fogjátok ki ôket, mielôtt belefúlnak, mint az elôzô pár. Gyerünk gyorsan! Újravesszük a jelenetet!
A színészek hárman jöttek vissza. - Ez az úr itt Jeromos - mutatták
be a rendezônek. - Az ügyvédünk. Amíg rendbe hozzuk magunkat, elmondja feltételeinket.
A rendezôt majd megütötte a guta. Az ügyvéd közölte, hogy a színészek érdekvédô egyesületet alakítottak, a nehéz jelenetekért veszélyességi pótlékot követelnek, az ilyeneket pedig, mint ez is, a tajtékzó habokba zuhanást, edzett, vakmerô fickókkal kell csinálni, akik halált megvetô bátorsággal ugranak a háborgó víztengerbe.
- Na, szépen vagyunk - morogta a rendezô -, ki lett találva a
kaszkadôr.
- Majd bolond leszek fizetni mindenféle lézengô alakokat -
dohogta a producer. - Már ezek miatt is meggyûlt a bajom a természetbarátokkal. Hiszen mindet fölzabáltak már, ami rágható volt a környéken.
Azzal fényes fekete kocsijába vágta magát, és elhajtatott egy másik stúdióba.
Így aztán a stáb feloszlott, s a világ egy tanulságos mesével lett szegényebb.
Délidôben egyetlen lélek sem jár az utcán. A háztáji gazdaságokban a gazdák kötözik a szôlôt, az ottlakók, a hazalátogató, nyugdíjba vonult elszármazottak a veteményeskertekben rendezik az ágyásokat. Nem állt meg az élet, csak éppen a fél évszázaddal ezelôtti ritmusban folyik, amelyet a mai városi ember szokatlanul szemlél.
A komp az egyetlen összeköttetés a Maros túloldalán levô Magyardellô és Szentpál között. A régi kompot a legutóbbi áradáskor elvitte a víz, az újat múlt év decemberében állították üzembe. A gyaloghídon legfeljebb a kerékpárt, kisszekeret lehet áttolni, a négykerekûek átkelését kizárólag a komp biztosítja.
Az új komphoz nagy reményeket fûztek a dellôiek, azonban nem épp úgy alakultak a dologok, ahogy várták. Miért? Mert ha megnô a Maros vízhozama, s emelkedik a vízszint, a komp biztonsági okok miatt nem közlekedik. Így sem mentô, sem tûzoltó nem tud átkelni.
Simon István, Szentpál község polgármestere szerint nem lehet mindent a vízre fogni, a dellôiek "sem segítik saját magukat", ugyanis az ár levonulása után senki sem veszi a fáradságot, úgy, ahogy például a marosszentmargittaiak teszik, hogy a lerakódott iszapot eltakarítsa, pedig érdekük lenne. Az iszap is pont úgy akadályozza a komp mûködtetését, mint a nagy víz. Ottjártunkkor - április 7-én - sem mûködött a komp, pedig a víz szintje csökkent, az iszap nem volt eltakarítva. Igaz, a komposnak is hûlt helyét találtuk. S a kompház is romos állapotban éktelenkedik a dellôi parton. Nem maradt más hátra, mint leparkolni az autót, s gyalog nekivágni a három kilométeres, poros gyalogútnak. Szép idôben kellemes séta, ha az ember nem siet, de bizony, esôs, szeles vagy fagyos- havas napokon nem túl szórakoztató, pláne, ha kényszerhelyzetben kell megtenni az utat. Ez a dellôiek sorsa.
A falu közepében található iskola épülete arról árulkodik, hogy alapítói módos emberek voltak. Nem sajnálták az anyagi áldozatot, még a tervezésre is adtak. Azonban az egykori színmagyar és színreformátus faluban mára már nem népesülnek be a termek. Idén mindössze hat gyereket írattak a dellôi iskolába! A két elsôs - Izabella és Mihail -, egy másodikos - Lehel -, egy harmadikos - Jutka - és két negyedikes - Erika és Szidónia - elfér egyetlen osztályteremben. Tanítónôjük Simon Imola, aki a falu szülötte, de Szentpálról ingázik.
A gyerekek - a városiak számára is irigylésre méltó körülmények között - szép, világos és meleg osztályteremben tanulnak. Hogy a pár gyerekkel komolyan foglalkoznak, a kifüggesztett számos rajz, kézimunka, természetbarát kreáció is tanúskodik. Arról nem is beszélve, hogy a vetélkedôk megyei és országos szakaszaira is eljutnak, s hírnevet hoztak a falunak, amit lehet, hogy nem is értékeltek kellôképpen a helybeliek.
- 1990-ben Dellôn kezdtem a pályafutásomat, de közben tanítottam más faluban is. Volt már teljes létszámú osztályom is, de jobban szeretem a párhuzamos osztályok tanítását. Több idô jut a gyerekekre, jobban elsajátíthatják a tananyagot. Erre szükség is van, hiszen otthon nem helyeznek nagy hangsúlyt a felkészítésükre. Kis tanulóink részt vettek a mese- és versmondó versenyeken. 2004-ben Tutsek Jutka - az egyetlen másodikosom - megnyerte a mesemondó verseny megyei és országos szakaszát. Idén a szavalóverseny körzeti szakaszán második díjat nyert - mondta a tanítónô.
A lassan, de biztosan öregedô és elnéptelenedô faluban harmincöt éve nem volt óvodai oktatás. A gyerekek - ha nem vállalták az ingázás átkát - teljesen kimaradtak az iskolára való felkészítésrôl. Ôsszel azonban 12 gyerekkel sikerült beindítani az óvodát, ahol az angol- vallás szakos képesítéssel rendelkezô Sztyepán Zsuzsanna foglalkozik a csöppségekkel. Múlt év júniusában került a faluba, férje Sztyepán Károly, a 120 lelket számláló gyülekezet lelkésze.
- Az óvodatermet bebútoroztuk, játékot szereztünk, most zavartalanul dolgozhatunk. A szülôk örülnek a legjobban annak, hogy gyerekeik értelmesen töltik el a délelôttöt - mondta az óvónô.
Biztató jel. Valami mégiscsak megmozdult Dellôn. Viszont mindaddig, amíg gazdasági érdekeltség nem fûz senkit ahhoz, hogy az 500 hektárnyi szántót hatékonyan megmûvelje, kevés a kilátás arra, hogy a falu talpra álljon.
Ki tudja, hányadszor írunk róla, beszédes képekkel is illusztrálva. Mi se történik. Akinek változtatnia kellene a siralmas helyzeten, rá se ránt. Tehát továbbra is mállik, rohad, egyre jobban koszosodik a marosvásárhelyi színház és környéke, függetlenül attól, hogy az épület éppen kinek a tulajdonát képezi.
Vizeletbe és ürülékbe lép az ember, ha a sötétben óvatlanul lemerészkedik az aluljáróba vezetô lépcsôkön. Ha pedig az est leple alatt a kistermet akarná megközelíteni, a próbálkozás egyenesen életveszélyes lehet. Megsüllyedt betonlapok, szeméttel tele nyitott kanálisaknák csalják tôrbe azt, aki nem néz a lába elé, miközben az üres betonládákban a romlás virágai pompáznak. A fôbejárat elôtti bronzhalacska alatt sárga lé bûzlik, talán valakik vizeldének nézték a mûalkotást. A fôtér felôli feljárat márványlapjai összetöredeztek, az enyészettel csak a sárga gránitkövek veszik fel sikeresen a küzdelmet, holott lerakásuk eleve rossz ötlet volt, ha arra gondolunk, hogy színházba magas sarkú cipôben jár a hölgyek többsége. Az épület bal oldalán, ahova kôbôl pihenôpadokat terveztek, margarinosdobozok várják az éhes kóbor macskákat, gyûl a por, a szemét, a falakat obszcén graffitik tarkítják, a hátsó lépcsôt ritkán takarítják. A kisterem bejáratát a város legmocskosabb, legporosabb parkolóján át lehet megközelíteni, így színházba indulás elôtt a cipôtakarítás teljesen fölösleges. Az épület alatt egyre jobban tönkremennek a kisipari szövetkezetek által korábban használt helyiségek, s kisebb-nagyobb faldarabok már nem "gondolkoznak", végképp eldöntötték, hogy leomolnak. Beázik az aluljáró is, s ráadásul jobbára koszos, rendezetlen. A téren csak a szökôkút mûködik a nem túl látványos sárga csempével bélelt medencében. A rövid, de nem teljes számbavételhez hadd tegyük hozzá, hogy a tetôn is becsorgott a víz, s hogy érdekes módon mindig akkor javították, fedték ki, amikor esett az esô. A külcsín mellett a színház belseje sem különb, a pusztulás jelei ott is egyre szembetûnôbbek.
Pedig az egykori Lázár Ödön-parkban, a hajdani minorita templom és udvara helyén emelt épületegyüttes a város ékessége is lehetne. És az kellene legyen, ékszerdoboz, ahogy a kecskemétiek becézik színházukat. Marosvásárhelyen szégyenfolt, ami a rendszerváltás óta fokozatosan pusztul, miközben színvonalas "nemzetközi" mûvészeti és tudományos rendezvények színhelye.
Ennek ismeretében nevetséges hallani, hogy a különbözô nyitóünnepségeken milyen nagy szavak hangzanak el a város elöljáróinak szájából. Nem restellenek kiállni a színpadra és dicsekedni, miközben a külföldi vendégek nem kis megrökönyödéssel tapasztalják, hogy milyen környezetbe kerültek. Hogyan lehet a kultúra és a tudomány városa az a Marosvásárhely, amely egyik leglátogatottabb központi épületét és annak környékét sem tudja rendezni és tisztán tartani?!
Ígéretet hallottunk már bôven, de az épületbelsô és a tér átfogó rendbetétele késik. Illetve talán a napokban nekifogtak a fôlépcsô javításának, s a virágot ültetô asszonyok gumislaggal mosták a bûzölgô lépcsôket, és állítólag egész körben rendezni fogják a teret. Erre az elôadásra biztos befizetünk!
Megnyílt a virágkertészeti kiállítás
Marosvásárhely fôterén megnyílt a polgármesteri hivatal és az erdôgazdálkodási igazgatóság által szervezett virágkertészeti kiállítás. Az érdeklôdôk szobanövények, díszfák és cserjék, kerti bútorok, felszerelések és munkaeszközök közül válogathatnak.
A kiállítást dr. Dorin Florea polgármester nyitotta meg, aki ezúttal is csípôs megjegyzésekkel illette a környezetvédôket. Elmondta, a város azon igyekszik, hogy minden tavasszal megszépítsék a zöldövezeteket, parkokat, ezzel szemben a "pszeudo"- környezetvédôk azok, akik kampányaikkal többet ártanak, mint használnak a városnak. A kiállítás is példája annak, hogy a hivatalnak következetes "zöldövezeti" politikája van. Ezúttal a nyilvánosságnak is bemutatkozhatott Chirtes Ioan, a Megyei Erdôgazdálkodási Igazgatóság vezetôje. Az erdészmérnöktôl megtudhattuk, e rendezvénnyel zárták az erdô hónapját, és ez idô alatt több ezer hektár területet erdôsítettek. A díszcserjék eladásával azt szeretnék, hogy az emberek kertjébe, háza köré is belopjanak egy kicsit a természetbôl. A megnyitón még beszélt Ciprian M. Dobre prefektus, majd Lokodi Edit megyei tanácselnök is, akit majdnem elfelejtettek mikrofonhoz hívni. Lokodi Edit elmondta, Marosvásárhely valamikor a virágok városa volt, reméli, hogy ezzel a kiállítással s a vásárlási igény megnövekedésével sikerül valamit visszavarázsolni a régi hangulatból.
Az erdôgazdálkodási igazgatóság és a polgármesteri hivatal termékei mellett számos magánkertészet és kerti bútorokat, felszereléseket, gépeket gyártó, illetve forgalmazó cég is jelentkezett nagyon szép, minôségi termékekkel.
Kora reggel négyen serénykednek a küküllôpócsfalvi határban. Ahogy a vámosgálfalvi megyei aszfaltról letérünk, s poroszkálunk, az egyenes, köves útról messzirôl látjuk a szépen sorakozó szôlôültetvényeket, s a metszôollóval felvegyverkezett tulajdonosokat. A pócsfalvi Szentgyörgyi Mihály feleségével és két segítôtársával egy felsôbb sor ültetvényt metsz. A régi korszakban ültetett királyleányka- töveket a termôfölddel együtt adták a területek volt tulajdonosainak. Most csak gondozni kellene, de nem mindenki teszi meg.
- A szôlô nem bírja a nagy telet, így megsínyli, ha ôsszel nem takarják be - mondja a gazda, s közben megmutatja a nagy hidegtôl megvédett szôlôágát s a szomszédban levô, védôréteg nélkül maradt szárazabb ágat. - Az ôsz folyamán sok munka van, le kell vágni a kórét, igyekezni kell, hogy a hideg, esôs idôk ne érjenek a mezôn. Mi minden évben betakarjuk a szôlôt, hiszen csak így biztos a következô évi termés. Tavaly csepergôben takartuk be, de nem hagytuk szabadon. Elégedettek voltunk a terméssel, bárki megkóstolhatja, minôségi bor lett, s a mennyiségre sem panaszkodunk. Három sor szôlônk van, a bort a család használja el. Ha a királyleánykára s más nemes szôlôre az ember idôt és szaktudást áldoz, mindig van eredmény. Igaz, az idô is be kell segítsen - vélekedik Szentgyörgyi Mihály.
A kupacba hordott, majd elégetett száraz ágak jelzik, hogy a pihentetô, de pusztulást is magában hordó tél már elmúlt. A felkötözött, hamarosan zöldülô ágak már a jó termés reményét hordozzák.
A Megyei Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság összesített adatai szerint úgy tûnik, hogy az idénre programba foglalt tavaszi vetéseket a 118.000 hektáron sikerül optimális idôszakban elvégezni. A gazdálkodók kihasználták és továbbra is kihasználják a kedvezô idôjárást, de már szükség volna az esôre is.
Emellett gazdasági gondokkal küszködnek az idei tavaszon is, nem elegendô a vetôburgonya, sem a kukorica-vetômag, számos vállalkozó raktára tele van értékesítetlen gabonával, holott a pénzre éppen a kampány idején van a legnagyobb szükségük. Egyre növekszik azon mezôgazdasági vállalkozóknak a száma, akik meggondolják, hogy jövôre folytatják-e a gazdálkodást. Közülük az egyik a nyárádtôi Man Ioan mezôgazdasági vállalkozó.
Szerdán a reggeli órákban, Cserged határának egyik dûlôjében láttuk meg a burgonyaültetô gépet és az utána haladó dolgozókat. A fotó elkészítése közben Man Ioan mérnök, vállalkozó elmondta, hogy rendelkezik a megfelelô gépparkkal, szakemberekkel. Cége bejegyzése után évente 300 hektár területet mûvelt meg, amibôl csupán 10 hektár a sajátja. Az évek során, sajnos, egyre több bérelt területrôl mondott le (idén csak 70 ha termôterületet mûvel), mivel nem tudott mit kezdeni a fizetségként kiadott gabonamennyiség után megmaradt terményfölösleggel. Jelenleg is 65 tonna búzával rendelkezik. A felkínált felvásárlási árak nem fedezik a költségeket. Ezért még raktáron tartja, abban a reményben, hogy aratás kezdetéig még emelkednek az árak. Továbbá 25 tonna száraz vetett takarmány, 10 tonna széna vár vásárlóra. Ha kilogrammonként 3-4000 lejért - amennyit ajánlanak - értékesítené, akkor az biztos ráfizetést jelentene. A piac szervezetlensége, más pénzügyviteli okok miatt megtörtént már, hogy az eladott gabona árát 3-4 hónap múlva folyósították. Ilyen irányú tapasztalatai, az idôközbeni drágulások, a gazdasági-pénzügyi bizonytalanság arra késztetik, hogy megfontolja: a jövô évben folytatja-e a gabonatermesztést vagy átáll az állattenyésztésre, pontosabban a juhtenyésztésre.
Man Ioan a csergedi és a vidrátszegi határban összesen egy hektáron termeszt burgonyát, a múlt évekhez képest a krumplitermô területeket is csökkentette. Az idén Brassóból szerezte be a vetôburgonyát kilogrammonként 9000 lejért. A Desiré fajtát termeszti, mivel e fajtának az a tulajdonsága, hogy három éven át újraültethetô. Pluszköltséget jelentett az út Brassóig és vissza, emellett burgonyából is jelentôs mennyiség még értékesítetlen.
- Ilyen körülmények között alaposan meg kell gondolnom, hogy foglalkozzam-e még haszonnövény- termesztéssel vagy sem - mondotta Man Ioan mezôgazdasági vállalkozó.
A Népújság és a marosvásárhelyi Örökmozgó Természetjáró Egyesület által szervezett Foto natura 4. természetfotó- kiállítást április 21-én, csütörtökön 18 órától nyitják meg a marosvásárhelyi Bernády Házban. Az Aquaserv Kht. által támogatott és a Föld napja tiszteletére rendezett tárlat idei témája: Humor a természetben. Nyitva május 5-ig.
Színház
A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata csütörtökön este 7 órától a színház nagytermében viszi színre a Két nô közt címû darabot. Jegyek a színház jegypénztáránál válthatók.
Az Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház magyar tagozata vasárnap 11 órától, kedden, szerdán, csütörtökön és pénteken 9.30 és 11 órától a Tûmesével várja a gyerekeket. A román tagozat A kiskakas két krajcárja címû gyermekelôadást hétfôn 11 és 12.30 órakor Marosvásárhelyen adja elô. A szerencsés kiskakas történetével 9.30 és 11 órától Radnóton, csütörtökön Dicsôszentmártonban, pénteken Marosludason vendégszerepelnek.
A Marosvásárhelyi Színmûvészeti Egyetem Szentgyörgyi István Tagozatának végzôsei hétfôn délután 5 órától egyéni mûsorokkal várják az érdeklôdôket. A Stúdió Színház mûsortervében kedden 19 órától az Ádám és Éva naplója, míg csütörtökön este 7 órától a Kulcskeresôk címû elôadás szerepel.
Bogányi Gergely magyarországi zongoramûvész vasárnap a marosvásárhelyi Kultúrpalota nagytermében folytatja négyrészes Chopin-sorozatát. A szólómûsor harmadik estjére 19 órától kerül sor. A Chopin-sorozat utolsó, negyedik részét kedden este 7 órától lehet meghallgatni szintén a Kultúrpalota nagytermében. Nem marad el a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia szokásos csütörtöki szimfonikus hangversenye sem. 19 órától a nagyteremben zongorán közremûködik Mizue Yamaguchi (Japán), gordonkán Marin Cazacu, vezényel Shinya Ozaki (Japán). Mûsoron: Rachmanyinov 3. d-moll zongoraversenye és Dvoøak h-moll gordonkaversenye. A 27-es számú hangversenybérlet érvényes.
Rendezvények
A Marosszék Kulturális Egyesület szervezésében ma 17 órától a marosvásárhelyi nyári színpadon a Napsugár gyermek-néptáncegyüttes 10 éves fennállása alkalmával nemzetközi néptánctalálkozót szerveznek. Részt vesz a Miklós Táncegyüttes Törökszentmiklósról, a Pendelyes Együttes Sopronból, a Lippentôs Egyesület Marcaliból, valamint az Üröm Öröm Néptáncmûhely. A vendéglátók közül színpadra lép a Napsugár három nemzedéke, valamint a Maros Mûvészegyüttes. A belépés díjtalan.
Szászrégenbe látogat a marosvásárhelyi Súrlott Grádics Irodalmi Kör, kedden 18 órai kezdettel a Dio Házban tart találkozót. Nagy Pál irodalomtörténész, szerkesztô, Nagy Attila költô, Nagy Miklós Kund író, Székely- Benczédi Endre költô beszélget az érdeklôdôkkel, és humoros írásaikból olvasnak fel. Házigazda Demeter József református lelkész, mûsorvezetô Bölöni Domokos. A találkozó dedikálással zárul.
A marosvásárhelyi Castellum Alapítvány nyolcadik rendezvényén dr. Tóth Zsombor PhD irodalomtörténész, a kolozsvári BBTE, BTK Magyar Irodalomtudományi Tanszékének adjunktusa Erdélyi fôúri emlékírók 1657-1711 között címû elôadásában az erdélyi irodalomtörténet jelentôs korszakába nyújt betekintést. Az emlékíró gróf bethleni Bethlen Miklós mûveibôl Kilyén Ilka színmûvésznô olvas fel. Ezt követôen kerekasztal-beszélgetésre kerül sor, amelyen dr. Gábor Csilla PhD irodalomtörténész, a kolozsvári BBTE, BTK dékánhelyettese, a Magyar Irodalomtudományi Tanszék docense, Luffy Katalin irodalomtörténész, a kolozsvári BBTE, BTK Magyar Irodalomtudományi Tanszékének könyvtárosa és munkatársa, valamint dr. Tóth Zsombor áttekintik az elôadás keretében bemutatott emlékírók pályafutását és örökségük ma is érvényes üzeneteit. Csép Sándor összegzi az elhangzottakat. A rendezvény ma (péntek) 17 órától kezdôdik a marosvásárhelyi Kultúrpalota kistermében. A belépés díjtalan.
Szombaton Erdôcsinádon a 12. alkalommal szervezik meg a nemzetközi Gyöngykoszorú néptánc-, népdal- és népzene-találkozót. Nemcsak erdélyi, hanem határon túli települések meghívottjai is eljönnek mûsoraikkal. A népviseleti ruhák bemutatása, felvonultatása 10 órakor kezdôdik, ezt 10.30 órától ökumenikus istentisztelet követi a helybéli református templomban. A csoportok 11 órától 18-ig mutatkoznak be a mûvelôdési otthonban. Miután a szakértôk méltatják a rendezvényt, 18.30 órától bált tartanak. Nemcsak néptánc-elôadások lesznek. 12 órakor népmûvészeti kiállítást, míg 13 órától Puskás György fotómûvész kiállítását nyitják meg.
A Mini Arabesque balettegyüttes hétfôn a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházban lép fel a Primavera címû elôadással. A rendezvényre 19 órai kezdettel kerül sor.
A marosvásárhelyi Folk Center Alapítvány hétfôn este 8 órától táncházat szervez kezdôknek, ahol nyárádmenti, majd 20 órától haladóknak kalotaszegi táncokat tanítanak. Muzsikál Moldován István és zenekara, valamint az Öves együttes. A gyerektáncházat csütörtökön délután 6 órától 3-6 évesek számára, míg 7 órától 6-10 évesek számára ütemezték be. Kedden délután 6 órától 3-6 éveseknek, szerdán 6 órától pedig 6-10 éveseknek játszóházat szerveznek. Helyszín a Forradalom utca 8. szám alatti székház.
Kiállítások
A Teleki-Bolyai Könyvtár és a Teleki Téka Alapítvány szervezésében ma (péntek) 12 órakor nyílik meg a Teleki Tékában a régi orvosi könyveket bemutató Ars Medica címû kiállítás. Az érdekes tárlat a Téka szokásos programja szerint látogatható, vagyis keddtôl péntekig 10-18, szombat-vasárnap 10-13 óra között.
Metzakis Manolis EFIAP-görög fotómûvész képeibôl összeállított tárlat nyitotta az idei kiállítás-sorozatot a Marosvásárhelyi Fotóklubban. A tárlat naponta 11-19 óra között a vár fotógalériájában tekinthetô meg, hétfôn zárva.
A Bernády Ház földszinti termeiben Sz. Kovács Géza segesvári mûvész pasztelljeit és fekete- fehér grafikáit bemutató tárlat tekinthetô meg.
A Kultúrpalota földszinti kiállítótermeiben Molnár Dénes-emlékkiállítás nyílt. A betérôk a korán elhunyt mûvész festményeit, grafikáit tekinthetik meg.
Marton Erzsébet préselt virágokból készült munkái látogathatók a marosvásárhelyi unitárius egyházközség tanácstermében (Bolyai tér 13. szám). A kiállítás április 22-ig tekinthetô meg naponta 9-13 óra között.
A paniti gyülekezeti teremben a nemrég tartott alkotótáborban készült munkákat mutatják be. A kiállítást április végéig nézhetik meg az érdeklôdôk.
A marosvásárhelyi Mûvész moziban április 15-21. között a Bújócska címû amerikai thrillert tûzték mûsorra. Szereplôk: Robert de Niro, Dakota Fannig, Elisabeth Shue. Rendezte: John Polson. Vetítési idôpontok: 15, 17.30, 20 óra. Kedvezményes árú jegyek a hétvégi 22 órás és a hétfôi elôadásokra válthatók. Az Ifjúsági moziban naponta 15 és 19.30 órától a Shrek 2 címû mesefilmet vetítik. 17 órától és hétvégén 22 órától a Double zéro francia vígjátékot lehet megnézni Eric Judorral és Ramzy Bediával a fôszerepben. Kedvezményes árú jegyek kedden és a késô esti elôadásokra vásárolhatók.
A szenátus elutasította az SZDP egyszerû indítványát
A szenátus csütörtökön 66 igen, 38 nem szavazattal és 14 tartózkodással elutasította a mezôgazdaságról szóló egyszerû indítványt, amelyet az SZDP kezdeményezett. Az indítványt csak az SZDP szenátorai támogatták. Az NRNP frakciója bejelentette, hogy tartózkodik a szavazástól, a koalíciós pártok szenátorai pedig a kezdeményezés elutasítása mellett szavaztak. A koalíció és az SZDP szenátorai felszólalásaikban kölcsönösen bírálták egymást a mezôgazdasági ágazat kormányzásuk idején történt adminisztrálásáért.
Januárban kisebb volt a közvetlen külföldi befektetés
A közvetlen külföldi befektetések értéke januárban 89 millió euró volt, ami mintegy 48 százalékos csökkentést jelent az elôzô év azonos idôszakához képest, derül ki a Román Nemzeti Bank adataiból. Az RNB szerint 2003 januárjában 133 millió euró volt a közvetlen külföldi befektetések értéke. Idén januárban ugyanakkor 10 millió euróról 64 millió euróra nôtt a portfólió- befektetések szintje. Az Országos Cégjegyzék adatai szerint 206,6 millió euróról 83,49 millió euróra csökkent a külföldi tôkével mûködô cégek alaptôkéjének összege. A Cégjegyzék szerint idén a külföldi befektetések szintje februárban 58 százalékkal csökkent 2003 azonos idôszakához képest.
Húsz mentôkocsi két erdélyi mentôszolgálatnak
A budapesti Országos Mentôszolgálat (OMSZ) húsz darab mentôkocsit adományozott két erdélyi mentôszervezetnek - tájékoztatta az OMSZ kommunikációs vezetôje csütörtökön az MTI-t. Erdély egészségügyi ellátása a jármûvek állapota miatt komoly nehézségekkel küzd, ezért az OMSZ a magyarországi mentésbôl már kivont, de üzemképes mentôkocsikat adományozott Bihar és Hargita megye mentôszervezetének - olvasható Gyôrfi Pál közleményében. Az átadási ünnepségen részt vett Rácz Jenô egészségügyi miniszter, Székely Ervin, a román egészségügyi minisztérium államtitkára, valamint a határon túli mentôszervezetek vezetôi.
A Malév újabb Fekete-tengeri célpontja Konstanca
A Malév június 1-jén indítja második romániai járatát a Fekete-tenger partján fekvô Constantába, a légitársaság hetente kétszer, Fokker 70-es repülôgéppel közlekedik Románia negyedik legnagyobb városába - közölte a Malév az MTI-vel. A konstancai vonzáskörzet jelenleg nem rendelkezik nemzetközi menetrendszerû légi összeköttetéssel, így a Malév egyedülálló lesz ezen a vonalon. A légitársaság bízik a járat sikeres bevezetésében, hasonló fekete-tengeri járatnyitásai az utóbbi években eredményesnek bizonyultak. A légitársaság bukaresti járata szintén átlagon felüli telítettséggel üzemel. A forgalom nagy része elsôsorban a Malév nyugat- és kelet-európai hálózatáról várható.
Váratlan adomány Böjte Csaba dévai szerzetesnek
Egymillió forintot kapott egy ismeretlen adományozótól a dévai gyermekotthon alapítója, Böjte Csaba. A ferences szerzetes kedden elôadást tartott a budapesti Belvárosi Polgári Szalonban. Amikor átadták volna neki azt az 50-60 zsák ruhát és gyermekjátékot, amit a szalon tagjai gyûjtöttek össze, valaki átadott neki egy borítékot, benne egymillió forinttal. Böjte Csaba 1992-ben hozta létre a Gyermekvédelmi Központot az erdélyi Déván. Azóta már egy egész hálózatot irányít, további hét romániai településen mûködtet árvaházakat, iskolákat.
Vizsgálat a Steaua-szurkolók ügyében
A Diszkriminációellenes Országos Tanács (CNCD) hivatalból vizsgálatot indított a Steaua-Rapid labdarúgó mérkôzés elôtt és a meccs idején történt események kapcsán, amikor a Steaua szurkolótábora rasszista jelszavakat kiabált, áll az intézmény közleményében. "A Steaua csapat szurkolótábora rasszista jelszavakat és káromkodásokat kiabált, szervezett módon, egy hangerôsítôvel felszerelt személy irányításával" - áll a közleményben, amely szerint a CNCD vezetôtanácsa április 19-én vitatja meg az esetet. A diszkriminációellenes tanács vezetôtanácsa állásfoglalásra szólította fel a Román Labdarúgó Szövetséget, a Hivatásos Labdarúgók Szövetségét és az FC Steaua futballklubot.
Habsburg Ottó megkoszorúzta Kossuth Lajos szobrát Washingtonban
Az amerikai magyar szervezetek meghívására egyesült államokbeli látogatáson tartózkodó Habsburg Ottó szerdán a washingtoni kongresszus épületében megkoszorúzta Kossuth Lajos és Raoul Wallenberg mellszobrát. Az ünnepélyes eseményen jelen volt Tom Lantos, a kongresszus magyar származású képviselôje, Simonyi András nagykövet és amerikai magyar szervezetek vezetôi. Habsburg Ottó a nap folyamán a washingtoni Kossuth-házban e magyar szervezetek vezetôivel találkozott, beszédet mondott és kérdésekre válaszolt. Magyarország sikere érdekében kiemelte a nemzeti egység és szolidaritás szükségességét a legfontosabb kérdésekben, és Horvátország kapcsán kitért az európai integrációs folyamatra is.
Újabb turul-emlékmûvet rongáltak meg Szlovákiában
Újabb turul-emlékmûvet rongáltak meg Szlovákiában, ahol az elmúlt hetekben négy község elsô világháborús emlékmûben tettek kárt és lopták el róla a turulmadarat ábrázoló bronzszobrot. Korábban a révkomáromi járásban fekvô Hetényben (Chotín) és Bátorkeszin (Bátorove Kosihy) , valamint az érsekújvári járás két nagyközségében, Perbetén (Pribeta) és Kürtön (Strekov) tûntek el az Árpádok totemisztikus eredetmondájában szereplô kerecsensólyom szobrok, amelyek az érintett falvak elsô világháborúban elesett hôseinek emlékét ôrzô emlékmûveket díszítik. Ezúttal egy ötödik, szintén a révkomáromi járáshoz tartozó falu, Nagykeszi (Velké Kosihy) temetôjébôl tûnt el a turulmadár, az ismeretlen vandálok Nagykeszin a szobor posztamensét is ledöntötték.
EME-ülésszak
Az Erdélyi Múzeum Egyesület Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztálya április 14-16. között tartja a XV. Tudományos Ülésszakát, melynek a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház és a Continental Szálloda ad otthont. A háromnapos konferencián neves budapesti, szegedi, gyulai, debreceni, kolozsvári, temesvári és marosvásárhelyi orvosok, egyetemi tanárok tartanak elôadásokat orvosi, fogorvosi és gyógyszerészeti témakörökben. Ma, április 15-én 18 órától a Bernády Házban Múltidézés régi nagy sikerekre címmel muzsikáló orvosok, színjátszók, táncosok, irodalmárok és sportolók találkoznak.
Általános állásbörze
A Megyei Munkaerô-elosztó és -átképzô Ügynökség ma 9 órától általános állásbörzét szervez. Marosvásárhelyen a Grand Hotelben, Szászrégenben az Ifjúsági Házban, Marosludason, Segesváron, Dicsôszentmártonban és Szovátán az ügynökség helyi kirendeltségeinél jelentkezhetnek az álláskeresôk.
Tizenkét dühös ember Ausztriában
Az Európa-Club Bécsi Magyar Kultúregyesület meghívására április 15-18. között a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata az osztrák fôvárosban és Linzben vendégszerepel a Tizenkét dühös ember címû színpadi detektívtörténettel. A színmûvet Százhalombattán is bemutatják a napokban.
Osváth Zsolt kiállítása Marosszentgyörgyön
Április 16-án, szombaton este fél nyolctól a marosszentgyörgyi plébánia tanácstermében Osváth Zsolt grafikus, képzômûvész kiállítását Molnár Dénes