Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

II. János Pál pápa halála az egész kereszténység, és az egész világ számára hatalmas veszteséget jelent - mondta Markó Bél szövetségi elnök rámutatva, II. János Pál pápa az ökumenizmus, a vallások és népek közötti megbékélés eszméjének híve, hirdetôje és harcosa volt. Teljesen helyénvalónak és normálisnak tartom azt, hogy április 8., péntek, a pápa örök nyugalomra helyezésének napja Romániában is gyásznap legyen - jelentette ki a miniszterelnök-helyettes április 6-án az RMDSZ bukaresti sajtóértekezletén.

Markó Béla röviden ismertette a sajtó képviselôivel a Nemzeti Koalíciós Tanács (NKT) szerdai ülésén érintett kérdéseket, külön kiemelve a kisebbségi törvénytervezettel kapcsolatos részeket. Hangsúlyozta, jelen idôszak legfontosabb célkitûzése, hogy a kormány elfogadja a jogszabály-tervezetet.

Mint ismeretes, múlt héten elsô olvasatra beterjesztettük a kormánynak a törvénytervezetet, megbeszélést folyattunk a többi romániai kisebbségi szervezet szakembereivel, a héten pedig tárgyalni fogunk azon minisztériumok szakértôivel is, amelyeknek a törvénytervezetet jóvá kell hagyniuk. Véleményem szerint a törvénytervezet elfogadása jelentôs elôrelépés lenne az etnikumközi kapcsolatok fejlôdésében, ugyanakkor Románia európai uniós integrációja szempontjából is fontos törvényhozási lépés - mutatott rá Markó Béla. A szövetség elnöke hozzátette, reméli, hogy a kormány már a jövô héten döntést hoz a kerettörvény ügyében.

Újságírói kérdésre válaszolva a miniszterelnök-helyettes elmondta, az NKT ülésén tárgyalták az észak- erdélyi autópálya megépítésének kérdését is. Markó hangsúlyozta,

Markó hozzátette, ezzel kapcsolatban magyarázatot kért a koalíció képviselôitôl.

"Eleinte 350 vagy 360 millió dollárról volt szó. A csökkentés nyomán ez az érték mindenképpen 300 millió dollár alá süllyed, de nem mindegy, hogy milyen mértékben. Mintegy 200-260 millió dollár lesz. Ebbôl az összegbôl azonban törleszteni kell a 2004-rôl maradt adósságot is, amelyet a korábbi kormány hagyott", mondta Markó.

Az autópálya megépítésének szükségességében a pártok erdélyi politikusai egyetértenek - és mivel az RMDSZ tulajdonképpen egy erdélyi politikai alakulat, természetes az, hogy hangsúlyozottan kiállunk ez ügy mellett. Az autópálya megépítése, és Erdély infrastrukturális fejlesztése nemcsak az RMDSZ-nek prioritása, célkitûzése, hanem a kormánynak is. Ennek érdekében, a kormánynak egy koherens stratégiát kell kidolgoznia- jelentette ki a miniszterelnök- helyettes.

Borbély László területrendezési miniszter szerdán kijelentette, az észak-erdélyi autópálya tervezetével kapcsolatban az utóbbi idôszakban kifejtett számos "furcsa" álláspontok azt a benyomást keltik, hogy "mindenki ért a futballhoz, a nôkhöz és az észak- erdélyi autópályához".

A miniszter szerint a két autópálya - a Brassó- Bors, illetve Bukarest-Pitesti-Rîmnicu Vîlcea-Nagyszeben-Lugos-Arad- Temesvár - tervezetének szembeállítása tévesen értelmezi Románia igényeit a szállítási infrastruktúrával kapcoslatban.

"Nem az európaiak kedvéért építünk autópályákat, hanem mert szükségünk van rájuk. Téved, aki szembeállítja ezt a két tervezetet", szögezte le Borbély.

A kifizetésekkel késnek

Annak ellenére, hogy a segesvári vasútállomás korszerûsítési munkálatai még tavasszal elkezdôdtek, a Román Vasúti Társasággal (CFR) megkötött szerzôdés is érvényben van, a Consig kivitelezô cég egyetlen lejt sem kapott. Pipas Florin, a cég vezetôje lapunknak elmondta, hogy az eddig elvégzett munkálatok értéke a teljes felújítás értékének 10 százaléka, azaz 6 milliárd lej, amit eddig bankkölcsönökbôl fedeztek. A CFR vezetésének ígéretei szerint május elejére várható a munkálatok ellenértékének átutalása, amelyre Pipas Florin szerint majd késedelmi kamatokat is felszámolnak. A cégvezetô cáfolta, hogy a kifizetési késések miatt leállítanák az állomás felújítási munkálatait.

Aktuális

Hosszú idô után elôször tûnik úgy, hogy a marosvásárhelyi repülôtér vezetôjének, Petru Runcannak a pozíciója komolyan meginog. Azért csak meginog, mert a jelek szerint ezúttal sem sikerül leváltani.

A ma kezdôdô megyei közgyûlés napirendjén szerepel a repülôtér vezetôjének menesztése, az igazgatótanács megújítása, de az is kérdéses, hogy a tanácsosok egyáltalán megvitatják-e a határozattervezetet.

Az elmúlt években egyes tanácsosok, köztük liberálisok, jó néhányszor javasolták a repülôtér menedzserének leváltását, de tanácsi határozat formájában az ügy nem került a közgyûlés elé, és végül minden maradt a régiben.

A megyei tanács jelenlegi vezetése ezúttal alaposan dokumentált jelentést készített a repülôtér igazgatójának eddigi tevékenységérôl, amelynek meg kellene gyôznie a képviselôket arról, hogy Runcan menedzseri munkája nem hatékony, a végkifejlet pedig csak az igazgató leváltása lehet. Csupán néhány részletet emeljünk ki a jelentésbôl: 1990 után mindenik, a repülôtéri tevékenységre vonatkozó mutató esetében - repülôgépek száma, utasszám, áruszállítás mennyisége stb. - csökkenést könyveltek el. A tevékenység fellendülése a jövôben sem valószínû, hiszen a Tarom légitársaság nem módosította a repülési tervet Marosvásárhely esetében, a beharangozott külföldi járatok nem indultak be, a Blue Air légitársaság visszamondta a Marosvásárhely-Budapest járatot, a Carpat Air társaság április 11-tôl indít gépeket Temesvárra, de a szerzôdésben számos törvénysértô kitételt találtak. Jelenleg egyetlen külföldi menetrend szerinti járata sincs a repülôtérnek, bár Runcan igazgató az elmúlt 2 év leforgása alatt 18 alkalommal utazott európai városokba a repülôtér népszerûsítése érdekében. Szó esik több ezer euróért megrendelt, de soha nem hasznosított tanulmányokról, milliárdokért megvásárolt és szintén nem használt jégtelenítô berendezésrôl, különös adományokról. Ha érdektelennek is tûnik is a téma, de a lényeg: nem mindegy, hogyan használják fel a közpénzt - és százmilliárdokról van szó, beruházások címen!

Runcan leváltása kérdéses, egyrészt a tanácsosokra gyakorolt politikai nyomás miatt, másrészt Runcan lobbizásba fogott. Az igazgatótanácsi tagokhoz eljuttatott szórólapon április 11-tôl számos légijárat beindítása szerepel, charter járatoké, felavatják azokat a beruházásokat, amelyek évek óta készülnek és újjáélednek a Tarom-járatok a fôvárosba. Szóval minden, amit annyi éven át nem sikerült megvalósítani, csodával határos módon 3 hónap alatt meglesz! Az igazgatótanács álláspontja ezek után: a szóban forgó határozattervezetet el kell halasztani.

És nem utolsósorban, várhatóan az RMDSZ- tanácsosok egy része sem szavaz Runcan leváltása mellett. Egyesek igazgatótanácsi tagok is voltak az elmúlt években...

A múlt hét elején Bagdadban eltûnt román újságírók ügyével hozta kapcsolatba Omar Hajszam szíriai román üzletember letartóztatását a szerdai központi sajtó.

Adriana Saftoiu elnöki szóvivô kedden este kijelentette: "abból ítélve, hogy Omar Hajsszam letartóztatását a Cotroceni palota jelentette be, világos, hogy az ügy összefügg a három újságíró kimentésével". Irak bukaresti nagykövete (aki korábban már jelezte, hogy gyanúja szerint romániai arab körök állnak az újságíró-rablás hátterében) azt nyilatkozta, hogy iraki felkelôk csoportja áll a román újságírók bagdadi eltûnése mögött. A nagykövet hozzátette: remény van a túszok mielôbbi kiszabadítására. Egyes lapvélemények szerint a Bagdadban tíz napja eltûnt román újságírók amerikai védelem alá kerültek, és a román hatóságok csak azt követôen léptek fel keményen Omar Hajszammal szemben, amikor már biztosak voltak az újságírók kiszabadításában.

A Közügyi Minisztérium tájékoztatása szerint Omar Hayszam üzletembert gazdasági bûncselekmények miatt vették ôrizetbe, az ügy kivizsgálása során elôkerült "nyomok" arra utalnak, hogy Hayszam kapcsolatban áll olyan személyekkel, akiknek közük van a három román újságíró elrablásához.

A Közügyi Mnisztérium sajtóirodája szerint Omar Hayszam ellen három ügyben indult vizsgálat, az egyik a terrorizmus megelôzésérôl és felszámolásáról szóló 535/2004-es törvényben szereplô bûncselekményekkel kapcsolatos.

A közlemény szerint Omar Hayszamot több más - román és egyéb állampolgárságú - személlyel együtt 1,8 millió dolláros kárt okozó, különösen súlyos következményekkel járó csalás és bûnszövetkezés miatt vették ôrizetbe.

A szíriai-román állampolgár és más személyek ellen egy másik ügyben is kivizsgálás indult különösen súlyos következményekkel járó csalás, adócsalás, pénzmosás és bûnszövetkezet létrehozása miatt. Ez az ügy a Hayszam tulajdonában levô Manhattan cégcsoport gazdasági-pénzügyi tevékenységével kapcsolatos, amelynek kivizsgálása 2004 novemberében kezdôdött.

Az Omar Hayszam irányításával mûködô bûnszövetkezet tevékenységének kivizsgálása olyan nyomokat eredményezett, amelyek arra utalnak, hogy a gyanúsítottak kapcsolatban állnak a három román újságíró iraki elrablásában érintett személyekkel, áll a közleményben.

A vizsgálatokat az Operatív Csoporttal együttmûködve folytatják, de tekintettel az ügy összetettségére, további információk jelenleg nem közölhetôk, olvasható a Közügyi Minisztérium közleményében.

A magyar kormány elsô olvasatban megtárgyalta az állampolgársági, illetve az idegenrendészeti törvény módosítását, amellyel jelentôsen rövidülhet a magyar állampolgárságú felmenôkkel rendelkezô, nem magyar állampolgárok honosításának idôtartama - mondta a letelepedési, bevándorlási és honosítási kormánymegbízott a kabinet szerdai budapesti ülését követô sajtótájékoztatón.

Avarkeszi Dezsô kiemelte, hogy két, a parlamentben egyaránt kétharmados támogatást igénylô elôterjesztésrôl van szó.

Beszámolt arról, hogy az elképzelések szerint a jelenlegi 42 hónapról 19-20 hónapra csökkenhet a letelepedés szándékával Magyarországra érkezôk számára az állampolgári eskü letételéig számított idô, nem kell majd állampolgársági vizsgát tenniük azoknak, akik bármelyik magyar nyelvû közoktatási intézményben végzettséget szereztek, és eltörlik a kötelezô egészségügyi vizsgálatot a tartózkodási, valamint a letelepedési engedély megadásakor.

Ez utóbbi jelentôs költségmegtakarítást jelenthet, hiszen egy négy tagú család esetén ma elérheti a 160 ezer forintot. Az egészségügyi vizsgálatokat a tervek szerint csak akkor kell elvégezni, ha valakirôl kiderül, hogy a közegészséget veszélyeztetô betegségben szenved, és nem hajlandó kezeltetni magát.

"Az állampolgársági vizsgára kötelezetteknek jelenleg 28 ezer forintot kell fizetniük, az új szabályok szerint csak ötezret" - fûzte hozzá Avarkeszi Dezsô.

Az elôterjesztés szerint a belügyminiszternek nem 21, hanem 12 hónap áll majd rendelkezésre ahhoz, hogy a letelepedési engedéllyel rendelkezôk állampolgársági kérelmét a köztársasági elnökhöz felterjessze, és nem lesz szükség a jelenleg megkívánt egyéves magyarországi lakásra. "A speciális nemzeti vízum létrehozásával ötéves magyarországi tartózkodás válik lehetôvé a határon túli magyarok számára, ez azonban az uniós szabályoknak megfelelôen munkavállalási, jövedelemszerzési és oktatási célokat nem szolgálhat" - jelentette ki a kormánymegbízott.

Tájékoztatása szerint a nemzeti vízumot kétoldalú szerzôdések alapján fogják kiadni, "és az a törekvésünk, hogy magyar származásúakra szûkítsük le".

A nemzeti vízumot a kárpát-medencei külképviseleteken, konzulátusokon fogják kiadni. Az elôterjesztés szerint ezeket a missziókat megerôsítik. Avarkeszi Dezsô azt mondta, a vízumot igénylôkkel mélyinterjú fog készülni, és megvizsgálják a magyar kultúrához való kötôdést is. Ennek bizonyítéka lehet, ha valakinek van magyarigazolványa, vagy vannak rokonai Magyarországon.

Rómára szerdán képletesen kiakasztották a "Megtelt!" táblát, s délben a polgári védelem vezetôi közölték: már nem érdemes sorban állni, a pápai ravatalhoz a Szent Péter-bazilikában csak az juthat be, aki már elfoglalta helyét sok kilométerre húzódó sorokban.

A helybelieken sem segít már a polgári védelem útmutatása, amely a mobil telefonokra küldött SMS-esben figyelmeztette a polgárokat, hogy ha be akarnak állni a ravatalhoz vezetô sorba, vigyenek magukkal innivalót, ennivaló és éjszakára meleg ruhát.

Az Örök Város valósággal fuldoklik a zarándokok áradatában, a belvárosi közlekedés megbénult, csak még a tömegközlekedés tartja magát úgy-ahogy. Illetve marad a gyaloglás, annak, aki fel van készülve a több kilométeres sétára, s a most már 10-12 órás, esetleg több idôt is igénylô sorban állásra. Éjféltôl mindenestre már tilos mindenfajta személygépkocsi-közlekedés, egészen a pénteki temetési nap estéjéig, 18 óráig.

Csaknem egymillió ember tülekedik a Szent Péter tér körzetében, abban a reményben, hogy bejuthat a volt pápa ravatalához, s emellett még százezrek érkeznek különvonatokon, autóbuszokon és autóval, vagyis tengernyi, sohasem látott néptömeg zúdult az olasz fôvárosra.

A Róma körülötti autópálya- gyûrû is telített a zarándokokkal, akik abban reménykednek, hogy valahogy még bejuthatnak a ravatalhoz, vagy legalábbis a temetési misére, de ebben a buszok többségére kiakasztott lengyel zászló aligha segíthet. A Szent Péter téri temetésre éjjel kettôtôl lehet majd sorban állni, szóval igazi megpróbáltatásra számíthatnak az igyekvôk, még úgy is, hogy akkor teljes közlekedési tilalom lesz a motorokra és az autókra is Rómában.

Napfogyatkozás lesz pénteken, II. János Pápa temetésének napján, s ez tápot ad a jelenséggel kapcsolatban sokakban élô babonás hitnek, bár ezt a Csendes-óceán dél-nyugati térsége felett és Dél-Amerikában látható napfogyatkozást a csillagászok már jó ideje elôre jelezték.

A hatást csak fokozza, hogy - életrajzi adatok szerint - II. János Pál pápa napfogyatkozás idején született, s Malakiás XII. századi ír érsek és szerzetes pápákról szóló - kétes hitelességû - jövendöléseiben II. János Pál mint "De labore solis" - a napfogyatkozásból - szerepel. (Az irat egyébként vélhetôleg az 1590. évi konklávé alatt készült egy pápajelölt érdekében, több esetben találónak bizonyult, sôt, egyes kutatók szerint a jóslatok 90 százaléka valóra vált.

A napfogyatkozás pénteken a Csendes-óceán délnyugati térségétôl a dél-amerikai partokig terjedô ív mentén lesz látható, abban az idôszakban, amikor a temetés színhelyén, Rómában egyébként lesz.

"A pénteken várható csillagászati jelenség különlegessége lesz, hogy egyfajta hibrid napfogyatkozásnak lehetünk majd tanúi, ami azt jelenti, hogy idôtartama alatt egy ideig a Hold teljes egészében eltakarja a Napot a Föld elôl, egy másik szakaszban azonban úgynevezett gyûrûs napfogyatkozás lesz, amikor a Hold nem fedi el teljesen a Napot, s így a Hold körül egy fényes gyûrû tûnik majd fel" - írta honlapján (http:sunearth.gsfc.nasa.gov) Fred Espenak szakértô. A hibrid napfogyatkozásokat a Föld görbülete idézi elô.

Espenak számításai szerint a pénteki napfogyatkozás 3 óra 24 percig tart majd. A jelenséget elôször közép-európai idô szerint 20 óra 54-kor lehet majd látni Új-Zéland délkeleti részén, aztán a látványosság kelet felé halad, és a Galapagos-szigetek, Costa Rica, Panama, Kolumbia, majd végezetül Venezuela lakói élvezhetik.

Szakértôk szerint az Egyesült Államok déli területein a jelenség részleges napfogyatkozásként jelenik majd meg, azaz a napkorong egy része elsötétül, mintha valaki kiharapott volna belôle egy darabot.

A nyugati törvénykezés sem tökéletes

Háromnapos elôadás-sorozatot szervezett Marosvásárhelyen dr. Ana Popescu, a megyei kórház intenzív terápia részlegének gyerekgyógyász fôorvosa, a Középkori Vár-Rotary Klubbal, valamint a Petru Maior Egyetemmel közösen, az emberi jogokról. A meghívott elôadó Stephan Trechsel, a berni egyetem jogtudomány-professzora, az Európa Tanács Emberjogi Bíróságának volt tagja, Ernst Leonharddal, a romániai és a moldvai körzeti Rotary Klubok elnökével látogatott el megyeszékhelyünkre.

A neves szakember hétfôn, a Petru Maior Egyetemen az emberi és kisebbségi jogokról tartott végzôs joghallgatóknak és tanároknak elôadást. A professzor részletesen taglalta a szabadság jogi fogalmát, kitérve az állampolgári jogokra, valamint a személyiségvédelemre. A kisebbségi jogokkal kapcsolatban elhangzott: EU-s követelmény, hogy a nemzeti kisebbségek anyanyelv-használatát, kultúráját tiszteletben kell tartani. Az egyetemisták e téma kifejtését követôen megismerhették az Európai Emberjogi Bíróság felépítését, mûködését, s abból is ízelítôt kaphattak, milyen ügyekkel fordulnak az állampolgárok jogorvoslatért a nemzetközi intézményhez. Stephan Trechsel elmondta, 2004-ben 40.000-en nyújtottak be keresetet az Emberjogi Bírósághoz. A beadványok közül 20.000 volt megalapozott. A bírák 840 dossziét fogadtak el, amelyekbôl 718-at tárgyaltak le. Tavaly mintegy 80.000 ügy várt megoldásra.

Kedden a jogászprofesszor a törvényszéket és a táblabíróságot kereste fel, ahol jogászoknak, bíráknak, ügyészeknek a szabadságjogokról tartott elôadást az EU Emberjogi Egyezményének 5. cikkelye alapján. Többek között szó volt az elôzetes letartóztatásról, az ártatlanság vélelmérôl, a bûncselekményt elkövetôk jogairól, valamint a személyes jogvédelemrôl.

Szerdán délelôtt a prefektúra kis gyûléstermében Stephan Trechsel elsôsorban orvosok társaságában tartott elôadást a szervátültetés és az eutanázia jogi vetületérôl. Testi sértésnek minôsülhet-e egy sebészeti beavatkozás? Milyen jogai vannak az elhunytaknak? Mikor állapítható meg jogilag a halál? Ki felel jogilag a szervátültetésért? Milyen esetekben lehet ezt a mûveletet humanitárius gesztusként kezelni, vagy elítélendô bûncselekménynek nyilvánítani? - ezekre a kérdésekre kapott választ a hallgatóság.

Minden esetben a legnagyobb felelôssége az orvosnak van az emberélet iránt. Kötelessége mindent megtenni azért, hogy a pácienst életben tartsa. Azonban az élet is veszített értékébôl - magyarázta a jogász -, amikor ma a technológia lehetôvé tette, hogy valakit akár évekig is életben lehet tartani úgy, hogy az már nem képes dönteni sorsa fölött. S itt több konkrét esetet is elemzett, mint amilyen a mediatizált Terry Schiavoé, vagy akár a Pretty és az Egyesült Királyság közötti jogi vita, ahol szintén arról kellett dönteni, hogy egy beteget saját akaratából lehet-e kegyes halálban részesíteni? Azt is megtudtuk, hogy mivel Svájcban más európai országokhoz képest engedékenyebb a törvény, már különbözô szervezetek foglalkoznak a kegyes halál gyakorlásával. Ez azonban nem teremthet precedenst más országoknak, mivel az unió tagállamai is különbözô nézetet vallanak e kérdésben. A hallgatóság kérdéseibôl kiderült, hogy Romániának az EU-s elvárásoknak megfelelô törvényei vannak mind a szervátültetésre, mind pedig a kegyes halálra vonatkozóan (ez utóbbit nálunk tiltják), de mindkét helyzetben a gyakorlatban olyan határesetek is elôfordulhatnak, amelyekre a jogászok ma sem tudnak egyértelmû választ adni. Ezért e két téma is igen vitatott Európa-szerte a szakemberek körében.

Nem hozott ítéletet a Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság szerdán abban a perben, amelyben a Páneurópai Jogász Unió mint felperes követel 100 forintos kártérítést a Transgold romániai vállalattól a 2000-es tiszai ciánszennyezés miatt.

Jakabosné Németh Mónika bíró nem találta elégségesnek azt az alperesi bizonyítást, hogy a vis majorról kiállított romániai igazolás eleget tesz a közokirat feltételeinek. A bíró a rendkívüli idôjárási viszonyokra alapozott vis major állítás igazságügyi szakértôi véleményezését rendelte el.

Mivel a tárgyalt üggyel egy idôben a Fôvárosi Bíróságon is folyamatban van egy eljárás a tiszai ciánszennyezésrôl, a magyar állam felperességével, a Transgold alperességével, a bíró ezt is figyelembe vette. Úgy döntött, hogy hivatalos használatra megkéri a Fôvárosi Bíróságtól a vis majorról kiállított romániai igazolás közokiratságáról szóló további bizonyítékokat, illetve a vis major tényének eldöntéséhez szükséges igazságügyi szakértôi véleményt, ha létezik ilyen.

A bíró ezt azzal indokolta, hogy nem lenne célszerû, ha a száz forintos kártérítés megfizetését, lényegében a felelôsség kimondását kérô Páneurópai Jogász Unió viselné a jelentôs igazságügyi, szakértôi költségeket, miközben ugyanezeket az információkat be kell szerezni a 28,6 milliárd forintos kártérítési igényû, a magyar állam és a Transgold közötti perben is.

Ifkovics József, az alperes képviselôje szerint a romániai kereskedelmi és iparkamara által a vis majorról kiállított igazolás szakmailag alapos, továbbá egy romániai szakjogász véleménye szerint közokiratnak felel meg, amely bizonyító erôvel bír. A két ország közötti egyezmény alapján a Romániában közokiratként elismert igazolást Magyarországon is közokiratnak kell minôsíteni - hangsúlyozta az alperes képvi-selôje.

Az újabb tárgyalást a bíró egy késôbbi idôpontra halasztotta.

S.O.S. Pro Európa Liga címmel adott ki közleményt a PEL. Smaranda Enache, a liga társelnöke szerint Dorin Florea "zaklatja a nemkormányzati szervezeteket", és ki akarja tenni ôket a székházból, ezzel pedig ellehetetleníteni a munkájukat, mert az évek során "kritizálni merték a polgármestert antidemokratikus, önkényeskedô, a kulturális örökséget és a környezetvédelmet semmibe vevô megnyilvánulásai miatt".

A tegnap sajtótájékoztatón bemutatott közleményben olvashatjuk, hogy "Marosvásárhely polgármestere, Dorin Florea szorgalmazása nyomán", idén március 15-én a liga felszólítást kapott a Locativ Rt.-tôl, hogy "szabadítsa fel a jelenlegi székházának a kétharmadát", amelyben az emberjogi iroda, a Demokrácia Kollégiuma és az Interkulturális Központ mûködik. Az indoklásban a "tevékenység hiányát" nevezték meg. Smaranda Enache szerint a liga 2004. évi Jelentését február 17-én benyújtották a polgármesteri hivatalhoz, ugyanakkor kérték a bérleti szerzôdés meghosszabbítását.

Az elnök asszony kijelentette: nem ez az elsô "megfélemlítési kísérlete Dorin Florea polgármesternek". Elmondta, hogy annak ellenére, hogy a szakminisztérium kedvezôen véleményezte az igénylést, és a helyi tanács is pozitív határozatot hozott, Florea elutasította a PEL azon kérését is, hogy a középkori vár egy részét koncesszióba vegyék, ahol európai interkulturális központot akartak létrehozni.

Az elnök szerint a jelenlegi akciót a polgármester azután indította el, miután megtudta, hogy a PEL monitorizálni fogja a hivatal mûködését, különös tekintettel a közpénzek felhasználására, illetve bírálni merte a polgármesteri hivatal "kvázi-terelôút" tervét, amely során kb. 12 hektár erdôt kellett volna kivágni. Ezenkívül a "kilakoltatási kísérlet" nem "közösségi érdek", az eljárás "hatalmaskodó és önkényes", és elsôsorban a "Dorin Florea által, mandátuma elsô napjától lenézett marosvásárhelyi nemkormányzati szervezetek megfélemlítését célozza".

Az elnök asszony azt is elmondta, hogy a polgármester "komoly energiát fektetett" az ügybe, ugyanis két más egyesületet, a rákos betegek, illetve a csontritkulásos. betegek problémáival foglalkozó szervezeteket "behívta a hivatalba" és keményen meggyomrozta, hogy kérjék a liga székházát maguknak. Az említett szervezetek azonban nem mentek bele a játékba. Mint mondták, szeretnének székházat kapni, de nem azt.

Enache asszony "mérhetetlen cinizmusnak" nevezte Florea lépését, aki orvos létére beteg emberekkel gúnyolódik, hiszen a rákos betegek, még inkább a csontritkulásban szenvedôk nem tudnák megmászni a négy emeletnyi lépcsôsort. Kijelentette, egyelôre megvárják a következô tanácsülést, illetve április 24-ét, az EU- csatlakozási szerzôdés aláírását, utána azonban a nemzetközi fórumokhoz fordulnak. Nem hagyják magukat megfélemlíteni, ha kell, "egy pincében is folytatják a tevékenységüket".

A Méhészek Országos Egyesületének Maros megyei fiókja, a Kis-Küküllômenti Méhészegyesület, a Nyárád-völgyi Méhészegyesület mintegy 250 tagja tiltakozott a tegnap délelôtt Marosvásárhely fôterén a prefektúra elôtt.

A jelszavas táblákon a következô feliratokat olvashattuk: Védjék a méheket!, Nem szállítók, méhészek vagyunk!, Matricáért annyit fizetünk, amennyit közlekedünk!, Mi fizetünk, nem koldulunk!, Le a herékkel! A tüntetés ideje alatt a jelenlévôk a feliratok szövegeit ütemesen skandálták. Az egy óra - amennyi idôre engedélyezték a tiltakozó akciót - elmúlta után Aurel Mândru, a MOE Maros megyei fiókjának elnöke, Dorin Dogaru, az Apicola Kft. igazgatója, Nemes András, a Kis- Küküllômenti Méhészegyesület elnöke, Balde Ernô, a Nyárád-völgyi Méhészegyesület elnöke néhány méhészköri elnökkel együtt a prefektúra bejáratától hívták telefonon a prefektust, aki akkor gyûlésen volt. A prefektus kabinetvezetôje bejelentette, hogy Ciprian Dobre találkozni kíván a tiltakozókkal. Ez egy félóra múlva történt meg. A prefektust a municípiumtól nem tájékoztatták a méhészek tegnapra bejelentett tiltakozásáról. Ezért is mondta Aurel Mândrunak, Dorin Dogarunak, akik elôterjesztették tiltakozásuk okait, hogy jobb lett volna, ha a múlt héten tájékoztatják ôt személyesen a gondokról, problémákról, hiszen a tegnap érkezett haza Bukarestbôl. A tárgyalás hatékonyabb lett volna az utcai megbeszélésnél. A prefektúra elôtti rövid eszmecsere végén a méhészek megbízott vezetôi tiltakozó jegyzéket adtak át a prefektusnak, aki megígérte, hogy az ügyben tárgyal az illetékes minisztériumok képviselôivel, és az eredményrôl a következô hetekben tájékoztatja az egyesü-leteket.

A méhészek azért tiltakoznak, mert idéntôl a pavilonokat vontató jármûvekre, teherautókra egész éves útadót kell fizetniük; szervezetlen a hazai mézpiac, a méz felvásárlási ára drasztikusan csökkent, mivel Románia nagy mennyiségû mézet importál Kínából, noha a hazai méz jobb minôségû. Annak ellenére, hogy a méhészet hasznos a mezôgazdaság számára, hiszen a beporzás során egyes kultúráknál a jövedelmezôség 30-60%-kal növekedik, indokolatlanul sújtják ôket: a matrica ára és a költségek a vándorméhészet gyakorlása során meghaladják a 20 millió lejt, ennek fedezésére egy vándorméhésznek 1.500 kg mézet kell elôállítania és értékesítenie, ami szinte lehetetlen a jelenlegi mézárak mellett. Kérték, hogy csak annyi idôre fizessenek, amennyi idôn át közlekednek, hogy olyan törvények kidolgozásakor, amelyek a méhészeket is érintik, hallgassák meg véleményüket, hiszen érdekvédelmi szervezetbe tömörültek.

A Méhészek Országos Egyesülete a tegnap az ország több megyéjében szervezett hasonló megmozdulásokat, miután nyílt levelekben tiltakoztak a közlekedési, a mezôgazdasági minisztériumnál, a kormányfônél, a helyhatóságoknál. Ha nem érik el céljukat, a következô idôszakban Bukarestben szerveznek nagyméretû tiltakozó akciókat.

Romániában egyre több külföldi vásárol földet. A befektetôket nemcsak a föld jó minôsége vonzza, hanem az alacsony ár, az olcsó munkaerô, a törvény adta lehetôség is: azok a vállalatok is vásárolhatnak földet, amelyek külföldi tulajdonban vannak.

Csupán Temes megyében 127 ezer hektár földet vettek külföldiek az elmúlt öt évben, ez egyharmada az országban ugyanebben az idôszakban értékesített földnek.

Romániában 14,8 millió hektár viszonylag olcsó föld áll rendelkezésre, ami a második legnagyobb Kelet-Európában Lengyelország 18,7 millió hektáros földterülete után. Egy hektár föld átlagára 490 euró volt tavaly, ugyanez például Olaszországban 14 300, Csehországban 2500 euró. Becslések szerint a külföldi vásárlók 80 százaléka olasz, német, illetve magyar. Az ország a 22 milliós lakosságának 36 százaléka dolgozik a mezôgazdaságban, ami alapvetôen a 4,4 millió családi gazdaságra épül, amelyek nagysága olykor még az egy hektárt sem éri el. Romániában élénkül az ingatlanpiac is: a Csatlakozási Alap elnevezésû ingatlan alap 250 millió eurót tervez befektetni ingatlanokba. Az alapot közép-kelet-európai ingatlanbefektetések finanszírozására, GLL Real Estate Partners által kezelt alap intézményi befektetôi között van az olasz Generali biztosító, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) és német nyugdíjalapok. A GLL a következô két évben meg akarja kétszerezni portfolióját. Az országos ingatlanbefektetések hozama nagyjából 10 százalékkal haladja meg a magyar, a cseh vagy a lengyel ho-zamokat.

Csütörtöki kimenô

Napok óta figyelhette a világ küzdelmét az életéért. Nem, igazából nem is volt élet, csak vegetatív lét, lét alatti, tudat nélküli aligélés. Mesterséges, gépek mûvelte csoda. Orvosi bravúr. Meghosszabbított agónia. Lappangó létezés.

Huszonhat éves volt, fiatal feleség, amikor váratlanul rosszul lett (konyhában, otthon, a kertben, ahol a gyepet nyeste, levelet írt, tévézés közben - nem tudom) és beállt az agyhalál. Huszonhat éves, egy átlagos, közönséges, akármilyen (talán boldog, meglehet boldogtalan) egészséges élet elsô negyedét alig-alig abszolválta, mikor váratlanul kikapcsol az értelem motorja. És elkezdi zuhanását a sötétbe. A beszéd nélküliségbe, a gondolathiányba, az ürességbe, amely valószínûleg maga a halál elôszobája. Végtelen folyosó a gépek és az orvostudomány jóvoltából. Az elôszoba ajtaja visszafelé, a mozgó, nyüzsgô külvilágba örökre zárva maradt. Vagy inkább, mint aki benne ragad a felvonóban, amely folyvást zuhan, tizenöt évig visz lefelé, s a pokol maga ez a megállíthatatlan zuhanó cella.

A zuhanás végül 41 éves korban ér véget. Megváltás volt? Avagy eddig kellett Isten büntetését elviselnie ezen a földön? (Bár abból semmit értelmesen, meg- és bûnbánóan nem érzett.) A középkorban bizonyosan istenítéletnek mondták volna. A bûnös asszony példás meglakolását emlegették volna. Mások, az eretnekek pedig a kegyelemmel magyarázták volna a dolgot, mondván ez az Úr dialektikája, büntet, de elviselhetôvé is teszi ugyanakkor. Kétarcúság. Holott egyetlen bûne az embernek, hogy örökletes géneket hordoz.

A 20-21. század fordulóján gépekkel lehet meghosszabbítani a kegyes büntetést. Ameddig valaki a környezetébôl megelégeli. Fellázad. És az emberi méltóságra hivatkozik. A beteg valamikori méltóságára empátiásan. Akit - mondjuk ki: a férjet - a kétségbeesésbe beleszokott, vagyonos szülôk joggal-jogtalanul kegyetlennek neveznek. Gyilkosnak. A bíróságok elé kerül az ügy. És a beteget lekapcsolják a szondákról, az éltetô forrásokról. Halálra éheztetik, kiszárítják.

Ez a viszonyunk a kórházi halálhoz. Ez a viszonyunk az emberi élet méltóságához. Ez Amerika viszonya, ahol a bíróságok az eutanáziát követelô férjnek, az elnök pedig a bushongó népszerûséget hajhászva a szülôknek ad igazat. A beteget megkérdezni nem lehet.

A férj kegyetlen tizenöt magánévére senki sem kíváncsi a jelek szerint. Elvárható tôle minden körülmények között az odaadó, zokszótlan önfeláldozás? Maradtak-e Terry Sch. után gyerekek?

Csak egyet tudok: honunkban elô sem fordulhatna. Szegény ország volnánk. Nálunk, az egészségügyi pénztelenségben, a támogatott gyógyszerek nyomorúságában, a kórházi viszonyok közepette az elsô hónap végén lekapcsolták volna a tápláló masinákról, és a hozzátartozók hálás szívvel mondtak volna köszönetet a kórház dolgozóinak gyászkeretben.

A beteg örüljön, ha egészséges...

A Napsugár Gyermektáncegyüttes 1995. január 28- án alakult. A közvetlen cél az volt, hogy a Maros Mûvészegyüttes számára biztosítsák az utánpótlást, mivel Erdélyben nincs intézményes táncosképzés. Alapítója Füzesi Albert. Ô ma is a Maros Mûvészegyüttes tánckarát vezeti.

Elsô színpadi fellépésük 1996. június 1-jén volt, Marosvásárhelyen. Azóta rendszeresen részt vesznek a Maros megyei Gyöngykoszorú- találkozókon. Létrehozták a Marosszék Kulturális Egyesületet, ezáltal jogilag is szentesítve a Napsugár létét. Az erdôcsinádi Gyöngykoszorú-találkozó elôestéjén, április 15-én rendezik Marosvásárhelyen a Napsugár Nemzetközi Néptánct-alálkozót. Többször felléptek a budapesti Duna Mûvészegyüttes által szervezett Duna Karneválon, Sopronban a Petôfi Sándor nevét viselô iskola néptánctalálkozóin, a Karádi Néptánc Napokon, a Balatonnál. 2002-ben emlékezetes franciaországi turnén is részt vettek.

Mit táncolnak? Tarsolyukban a kalotaszegi koreográfia, a Mezôség (Magyarszovát, Visa, Keszû, Palatka), Szék, Felcsík (farsangoló), a Küküllômente és a Nyárádmente (Nyárádmagyarós, Nyárádselye, Jobbágytelke), a Felsô-Marosmente (Vajdaszentivány, Marossárpatak) - megannyi erdélyi táj és vidék - táncai. Mindezek mellett a Napsugár gyakran és szívesen ad elô román és cigánytáncokat is.

Tíz év alatt nemzedékváltás történt, csaknem mindent elölrôl kellett kezdeniük. Jelenleg két generációval mûködik a csoport, az induló nemzedékbôl mára többen hivatásos táncosokká váltak; nemcsak a Maros Mûvészegyüttes utánpótlását biztosítják, hanem a BM Duna Mûvészegyütte- sében és a Honvéd Táncegyüttesben is találunk volt "napsugarasokat".

A szakmai munkában nagy segítséget nyújtott Füzesi Albertnek Bodor Ildikó, Lengyel Ildikó, Ravasz Mária, Kovács Panna, Domokos Zsuzsanna, Fazakas János. Hasznos volt az együttmûködés Sinkó András zenetanárral, a Cinige zenekar vezetôjével.

Tíz év nem kis idô - nem is nagy. De a kezdeményezés, amelynek gyümölcse e tájak magyar néptánc-utánpótlásának nevelése: példamutató és követésre méltó. Kívánjuk a tízéves Napsugárnak, hogy még sokáig lobogjon felettük szivárványos kedve, üdítô ifjúsága!

A Hattyúdal Színház budapesti, alternatív színházi társulás, 1994-ben jött létre.

Legfôbb célja a több évszázados magyar teátrális hagyományok vizsgálata és korszerû megszólaltatása. Saját, önálló bábszínházi formanyelv megteremtésével kísérleteznek, így kívánva hozzájárulni a magyar báb- és színházmûvészet megújításához. Elsôsorban szabadtéren játszanak, az ünnepek alkalmait kihasználva. Az eltelt tíz évben mûvek sorát hozták létre, melyek sikert arattak a nagyvilágban is. Elôadásaikat minden korosztálynak játsszák.

A Széphistória Árgyilus királyfiról és Tündér Ilonáról tündéries játék, bábokkal, maszkokkal. A szövegkönyvet Tömöry Márta írta, Gyergyai Albert 16. századi széphistóriáját véve alapul, illetve lakodalmi szövegek, ráolvasások, és Balogh István tündérjátékának komikus vonalát is felhasználva. Szereplôk: Szász Zsolt, Tömöry Márta, Kozma András.

Énekmondó: Bálint Károly. Közremûködik a Madárdal zenekar: Bálint Károly, Vaskó Zsolt, Fehérváry Lilla.

A Széphistória Árgyilus királyfiról és Tündér Ilonáról címû elôadás 1995-ben a Pécsi Nemzetközi Bábfesztiválon UNIMA kisdiplomát kapott, 1997-ben elnyerte a legjobb zenei szerkesztés díját a zágrábi Nemzetközi Bábfesztiválon (PIF).

Az elôadás április 12-én, kedden délelôtt 9.30 és 11 órától látható az Ariel Színházban. Játékidô: 50 perc.

A Szent László királyrul ének szövegkönyvét Tömöry Márta írta - a Képes Krónika, egykori László ének - töredékek, búcsús énekek, ráolvasások, népi mondák és 20. századi népi gyûjtések alapján.

Az elôadás szétszedhetô, kerekes, csiki-csuki színpada - évszázados deszkákra rótt faragványai, festett képei a Szent László freskóciklust idézik. Mimetikus, ôsszínházi elemeket (maszkok, szimbolikus táncok, a szöveg, mint a kar és a szólók akusztikus szövete) és bábokat használnak. Keleti illetve ôsi hangszerek szólalnak meg, az idôvágásokat énekmondó köti át. Szereplôk: Tömöry Márta, Szász Zsolt, Kozma András, Fehérváry Lilla. Énekmondó: Bálint Károly. Kar: Vaskó Zsolt és Fehérváry Lilla. A zenét szerkesztette: Bálint Károly.

Mindkét elôadás tervezôje, rendezôje: Szász Zsolt.

A Szent László királyrul ének 2000-ben, a zágrábi Nemzetközi Bábfesztiválon (PIF) zenei díjat kapott; 2001-ben sikeresen részt vett a varsói Nemzetközi Utcaszínházi Találkozón; 2002-ben rendezôi díjjal tüntették ki a Szabadkai Nemzetközi Gyermekszínházi fesztiválon.

Az elôadás április 13-án, szerda délelôtt 11 és 12.30 órától látható a marosvásárhelyi Ariel Színházban. Játékidô: 60 perc.

Sajtótájékoztatót tartott a 74 Színház társulata a marosvásárhelyi Mészárosok bástyája hangulatos
"toronytermében". Mint azt Nicu Mihoc színmûvésztôl, a színház vezetôjétôl megtudtuk, három elôadáson dolgoznak jelenleg, a már megismert elôadási- darabválo-gatási kritériumok szerint.

Az elsô elôadás koprodukció, a 74 Színház és a Teatrul Miscat közös munkájának eredménye: Victor Haim Hazard címû darabját Mihai Ardelean rendezi, a jelmeztervezô Oana Novicov. A 2005. április 24-én bemutatandó elôadásban Anca Loghin és Rares Budileanu játszanak.

A második projekt Patrick Marber Closer címû mûvének bástyaszínpadra történô alkalmazása, Dan Topa rendezésében. Nicu Mihoc, Dana Lemnaru, Elena Moales valamint Kozsik József játszanak benne, premier május 13-án várható, míg a harmadik az, amelyen jelenleg dolgozik a társulat. Címe: A pandamacik szép utazása, melyet elmesél a szaxofonos, akinek frankfurti szeretôje volt. Matei Visniec darabjának rendezését Catalin Chirila vállalta el, a szereplôk Mihai Craciun és Mihaela Oltean.

Nicu Mihoc elmondta, hamarosan kiadják a bástyabeli 74 Színház Multimédia Központ kulturális irányultságú folyóiratát, a Bastiont, amelynek költségeit az Ansid Marosvásárhely állja. A megjelenés májusra várható.

A sajtótájékoztatót jóízû beszélgetés követte az úgynevezett alternatív színházak helyzetérôl, jövôjérôl, az elôítéletekrôl és téveszmékrôl, valamint a bemutatandó darabokról. Mint azt mindig is hangsúlyozták, nem csupán színházként, hanem összmûvészeti központként szeretnék magukat elfogadtatni, ezért folytatódik a képzômûvészeti kiállítások rendezése, havonta szeretnének új tárlatoknak helyet biztosítani, hamarosan pedig egy svájci együttes dzsesszkoncertjére válthatnak jegyet az érdeklôdôk. A bástyabeli színház szeretettel várja azok jelentkezését is, akik adójuk egy százalékát a központ támogatására szánják és szeretnék annak számlájára utalni.

A 74 Színház társulata tehát mûködik, aki pedig kortárs szerzôk kevésbé konvencionális módon feldolgozott darabjaira kíváncsi, látogasson el a 74 ülôhelyes zsebszínházba. Hiszen a legközelebbi, kimondottan a kortárs drámairodalommal foglalkozó kísérleti színház Kolozsváron található.

Érdi és szászrégeni testvériskolai kapcsolat

Március 30-án a szászrégeni Alexandru Ceusianu Általános Iskola hatfôs küldöttsége az anyaországi Érdre utazott, ahol a Kôrösi Csoma Sándor Általános Iskolával együttmûködési szerzôdést kötöttek. A szászrégeni tanintézménynek ez az elsô magyarországi testvériskolai kapcsolata.

Atanasoaie Gheorghe igazgatót, Reichenberger Ildikó aligazgatónôt, illetve a vezetôtanács tagjait, Niculescu Carment, Sigmond Lajost és Fancsali Gábort Maitz Ferenc igazgató, Rahel Júlia aligazgatónôk fogadták, a kapcsolat lelkes támogatói a magyarországi iskola tanárai, Nagy Ildikó, Gáti Zsuzsa és Kincses Katalin is. Az április 1-jén kötött együttmûködési szerzôdés aláírását megtisztelte jelenlétével a Budapesttôl húsz kilométerre fekvô hatvanezer lelkes település, Érd alpolgármestere, dr. Gyôzik László és dr. Jánosi György magyar országgyûlési képviselô.

A magyarországi tanintézmény diákjai a szászrégeni iskola által szervezett nemzetközi Geller Dávid Matematikaversenyen vesznek részt. A május 17-24. között tartandó iskolanapokra az érdiek utaznak Szászrégenbe, míg a régeni iskola képviselôi augusztus utolsó hetében látogatnak Magyarországra. Közös sportrendezvényeket, zenés- táncos fellépéseket terveznek.

A nyári szünidôben közös cserevakációk során ismerhetik meg a diákok és a tanárok Érd, illetve Szászrégen környékét. Magyarországra negyvenfôs csoport utazik július 22-én, Szászrégenbe pedig augusztus elsején várják az érdieket, akiknek bemutatják a vidék nevezetes helyeit, Parajdtól Tusnádig.

Az Eminescu utcai Diakóniai Otthon Bocskai Terme adott otthont a negyedik osztályosok megyei anyanyelvi vetélkedôjének. A Kôrösi Csoma Sándor országos anyanyelvi vetélkedôt április 15-16- án Brassóban az Áprily Lajos Líceumban tartják. Az országos versenyen Pop Ilona, a marosvásárhelyi 10-es iskola tanítónôjének és Fokt Emôke, a szászrégeni 2-es iskola pedagógusának negyedikesei képviselik Maros megyét. A negyedik osztályos kis matematikusok április 16-án mérhetik össze matematikai ismereteiket a 12-13-as iskola szervezésében a megyei matematika tantárgyversenyen - tudtuk meg Fejes Réka tanfelügyelôtôl. A másodikosoknak szervezett mesemondóversenyen az elsô díjat az Aurel Mosora Gimnázium diákja, Nagy Júlia érdemelte ki, akit Szakács Hajnalka tanítónô készített fel. A marosludasi 1-es iskola tanulója, Czir-may Ágota második lett, míg az erdôcsinádi Jenei Emôke Noéminek harmadik díjat osztott ki a zsûri.Május 5- én a dicsôszentmártoni körzet szervezésében a Traian Gimnáziumban a harmadikosoknak tartanak regemondó versenyt.

Útjavítás félpénzbôl

100 milliárd lejt különítettek el a Marosvásárhelyi Tanács költségvetésébôl, amelyet a megyeközpont utcáinak és járdáinak, valamint parkolóhelyeinek javítására, karbantartására fordítanak.

- A szükséges alapok felét hagyták jóvá, ebbôl kell az idén gazdálkodnunk - nyilatkozta lapunknak Gliga Dan, a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal Közterület-rendezési Igazgatóságának vezetôje. Az elkülönített összeg 30 százalékát a tanintézetek javítására fordítják.

Az igazgató elmondta, 40 milliárd lejt az utak aszfaltozására, az aszfaltburkolat javítására fordítanak (ezen munkálatokra a tavaly 80 milliárd lejt költöttek). A napokban szervezték meg a versenytárgyalást a Tisza és a Somostetôi utcák aszfaltozására. Három cég jelentkezett, s az elbírálás után kezdenek a munkálatokhoz. A tavaly ôsszel a Tisza utcában gázvezetékeket fektettek le, ezért szükséges az aszfaltozás. Ugyancsak az idén terítenek új aszfaltburkolatot a Kárpátok sétány, Arany János, Brassó, Moldova, Munka, Horea, Márton Áron, Kôrösi Csoma Sándor, Eminescu, Hangya, Ion Dumitrache, Margaréta és Tutaj utcákra. A Rózsák tere színház felôli szakaszát is újraaszfaltozzák, valamint járólapokat fektetnek a járdára. Rossz állapotban vannak a Testvériség és Merészség utcák, valamint Pandúrok útja, a szakember véleménye szerint, ha nem javítják meg ezeket, jövô tavaszra járhatatlanná válnak. A városba vezetô utak (Dózsa György, December 22. és 1918. December 1.) egyúttal országutak is, ezért az igazgatóság kéréssel fordult a Területrendezési és Közmunkaügyi Minisztériumhoz, alapok kiutalását kérve ezen szakaszok javítására. A Felszabadulás utca teljes felújításra szorul.

A Somostetôi utca aszfaltozásából származó kockaköveket a jelenleg földútnak számító Mogyorós és Ana Ipatescu utcák kövezésére használják. A Fogarasi, Nagyenyedi, Torda, Ôsz, Kapa és Domb utcák is földutak, itt az idén víz- és szennyvízcsatorna-hálózat építési munkálatok folynak, majd ezeket az utcákat is lekövezik. Az Egyesülés lakónegyedben öt földutca van, ezeket az Aquaserv az idei ivóvízhálózat-bôvítési programjába foglalta, majd a munkálatok befejezése után kavicsot terítenek el. A Remeteszeg utca besei szakaszán az Aquaserv az ISPA-program keretében vezeti az ivóvizet, ezt követôen kövezik le.

Kedden fejezôdtek be a kátyúzási munkálatok a Hídvég - Újgát közötti szakaszon. Lakónegyedekre osztva késô ôszig folynak ezek a munkálatok. A tanács erre 4 milliárd lejt hagyott jóvá. Ugyancsak 4 milliárd lejt fordítanak a meglévô, de rossz állapotba került parkolóhelyek felújítására. Kavicsot szórnak, illetve díszkôvel rakják ki a Bucsin, az Erdély, a Pandúrok úti, a Kárpátok sétányon, a Kövesdombon, Meggyesfalván és az Egyesülés lakónegyedben feltérképezett parkolóhelyeket.

A Közterület-rendezési Igazgatóság 15 milliárd lejbôl gazdálkodhat s javíthatja ki a járdákat. A tavaly ezekre a munkálatokra 20 milliárd lejt utaltak ki. Elsô lépésként a Rózsák téri járdát rakják ki járólapokkal. Kétmilliárd lejt a sürgôsségi javításokra különítettek el.

Feltehetôen nem én vagyok az egyetlen, aki tiszta városban szeretne élni, anélkül hogy elköltözne bárhová. Néha úgy tûnik, hogy nem mindenki van így ezzel. Gyakran látom, amint egy kiürült kólásdobozt, sörösüveget vagy papírtasakot letesznek egy fa tövébe, kiejtenek a kezükbôl néhány méterre a szemetestôl. Érthetô a gesztus, hisz nincs már rá szükségük. Nem jut eszükbe, hogy takarítani kell majd utánuk, és az sok pénzbe kerül. Már kezdô kirándulókoromban megtanultam, hogy ha a konzerves dobozt tele fel bírom cipelni a magas hegyre, üresen nem lehet gond lehozni. A Retyezát kirándulóhelyeit több tucat fiatal kétéves önkéntes munkájával sikerült megszabadítani az összegyûlt szeméttôl. Azóta vigyáznak is rá.

A takarítás költsége csak a kisebbik fele a bajnak. Nem elhanyagolható, gyakran a legsúlyosabb akadály a megoldás útjában. A nagyobbik fele a látvány, ami a szemetelôk után marad. Valószínûleg mindenki bosszankodna, ha a mellékelt fénykép a kertje végében készült volna, és a sok szemetet neki kellene eltakarítania - akár naponta. Feltehetôen nagyon haragudna a szemetelôkre. Csakhogy a Maros nem a kertünkön át folyik, hanem a városunkon. Életünket nem a lakásban éljük le, és néha még a kertbôl is kimegyünk. Teljesen mindegy, hogy milyen látvány fogad odakint? Jó érzés lehet tiszta városban élni - nem próbáljuk ki?

A Pro Biciclo Urbo szervezet és a Neuzer Kerékpárok 1 napos biciklitúrát szervez a Bekecstetôre (1080 m) a következô útiránnyal: Marosvásárhely- Nyárádszereda-Nyárád-magyarós- (Nyárádselye-Bekecstetô 1080 m gyalog oda-vissza)- Kendô-Márkod-Búzaháza-Jobbágyfalva- Székelymoson-Székelybô-Maros-agárd-Jedd- Marosvásárhely. Összesen 70 km, amibôl 38 km aszfaltút, 24 km köves út és 8 km földút. Gyalog 11 km. Szintkülönbség kb. 800 m, nehézségi fok D.

Látnivalók a Bekecs hegy platóját borító hóvirág, tôzike és kék jácint virágtakaró, a vízválasztókról való kilátás a környékre. A túrához megfelelô fizikai erônlét szükséges, a kerékpárok jó mûszaki állapota, megfelelô öltözet, élelem 1 napra, pénzösszeg saját szükséglet szerint.

Indulás április 10-én reggel 7.30 órakor a Tudor negyedi Favorit üzletház elôl. Részletesebb felvilágosítást Both Károly túravezetô nyújt a 240-439-es telefonszámon az esti órákban.

Anyanyelvünk

Logikai minôségük szerint a mondatok kétfélék: állítók vagy tagadók. Az állító mondat rendszerint úgy fogható fel, mint egy eldöntendô kérdésre adott állító felelet, amelyet a mondatértékû igen vezethetne be. Pl.: - "Elmégy kirándulni? - Igen. Elmegyek kirándulni." - A tagadó mondat pedig olyannak tekinthetô, mint egy eldöntendô kérdésre adott tagadó felelet, amelyet a mondatértékû nem elôzhetne meg. Pl.: - "Elmégy kirándulni? - Nem. Nem megyek kirándulni." A mondatoknak efféle felosztása nem csak a kijelentô, hanem a felkiáltó, óhajtó, felszólító és kérdô mondatra is kiterjed. A tagadó felszólító mondatnak külön neve is van: tiltó mondat.

Formai szempontból csupán a tagadásnak van jellegzetes ismertetô jegye, tudniillik a tagadószó (tiltószó): nem, ne; sem, se (ez utóbbiak hozzátoldó értékûek), ’is ne (jelentésben). Megjegyzendô, hogy a tagadószó nem mindig teszi tagadóvá a mondatot. Rendszerint tagadó mondattal van dolgunk akkor, ha - a jelzô kivételével - valamely hangsúlyos mondatrészhez kapcsolódik a tagadószó. Pl.: Pista nem végezte el ma a gyakorlatokat; nem Pista végezte el ma a gyakorlatokat (hanem Jóska); nem a gyakorlatokat végezte el ma Pista (hanem az elméleti feladatokat); nem ma végezte el Pista a gyakorlatokat (hanem tegnap). A jelzôhöz fûzött tagadószó csak akkor teszi magát a mondatot tagadóvá, ha a tagadás a jelzôs szerkezet egészére (a jelzôs állítmányra, alanyra, tárgyra stb.) vonatkozik: Pista nem a mindenki számára kötelezô gyakorlatokat végezte el; Jó volna nem maradni itt. Önmagában nem teszi tagadóvá a mondatot a szókészleti egységnek számító tagadó mondatrész sem (ez egyébként is olykor összetett szó: nemdohányzó, nemegyszer, nemritkán - gyakran - stb.).

Koronka új község, júniusban lesz egyéves. A falu lakosságának akarata teljesült azáltal, hogy az 1900 lelket számláló település Székelybóssal együtt levált Jedd községrôl. Az önállósuláshoz nem volt elegendô a közakarat, hiszen olyan feltételeknek kellett eleget tenni, amelyeket a 2001. évi 351-es számú törvény elôír. Pontosabban: megfelelô gazdasági potenciál, amely biztosítja a község költségvetési egyensúlyát, a községszékhely és a csatolt falu közötti közúti összeköttetést, továbbá mûködôképes polgármesteri hivatal, elemi és V-VIII. osztályos iskola, orvosi rendelô, gyógyszerpont és rendôrôrs. Miután mindezt Koronka fel tudta mutatni, a harmadik nekifutásra - mivel a jeddiek ellenezték - a népszavazás a leválást szorgalmazók javára dôlt el. Nagy Márton, aki két mandátum idején volt Jedd polgármestere, most Koronkán tölti be ugyanazt a tisztséget.

Multifunkcionális komplexum épül

- Régi álmunk teljesült azáltal, hogy Koronka önállósult. Elmondhatom, hogy a falu ügyeit eredményesen intézi az újonnan létrehozott helyi közigazgatási hivatal. Mindezt a törvényes szabályoknak megfelelôen. A polgármesteri hivatal két évre, ideiglenesen a mûvelôdési otthon épületébe költözött, amelyet a célnak megfelelôen alakítottunk át. Ahogy eldôlt, hogy különválunk Jeddtôl, máris azon gondolkodtunk, hogy egy multifunkcionális központot építsünk, amelyben helyet kap a polgármesteri hivatal, egy információs központ, ifjúsági és internetklub, a posta, CEC-kirendeltség és vendégfogadásra alkalmas vendégszobák. A múlt nyáron megkezdett munkálatokkal jól haladnak, idénre kész is lesz. A háromszintes épület áll, túl vagyunk a szerelési munkálatokon, behelyezték a nyílászárókat, jelenleg az épület belsejében folyik a vakolás - mondotta a polgármester.

Arra a kérdésünkre, hogy mibôl telik a 12 milliárd lej értékû épületre, Nagy Márton tájékoztatott, hogy az új községnek évi 11,1 milliárd lejes költségvetése van, amelybôl 5 milliárd lej saját bevételbôl származik. Ez többnyire annak tudható be, hogy a faluban, fôleg a Marosvásárhely- Segesvár közötti E 60-as országút mellett 1994 után sok gazdasági egység létesült, amelyek Koronkának adóznak. Jelentôsebb cégek a Romgaz gázsûrítô állomása - itt körülbelül nyolc koronkai dolgozik -, a VIM gyógyszergyár, az OPEL márkaképviselet, a Junona kozmetikai cikkek lerakata és a panziók. A faluban is mûködnek jól menô gazdasági egységek: elektromos felszereléseket gyártó cég, malom, pékség, bútorüzem, játékgyár. Kisebb családi vállalkozások is vannak, ezek mûködtetik az üzleteket, fodrászatot, gyógyszertárat.

A bevételek tehát lehetôvé teszik a beruházást, amelyhez hozzáadódik még 6 milliárd lej bankhitel is.

Lassan felhagynak a mezôgazdálkodással

Nem kell különösebb információ, elég végignézni Koronkán, s ennek határában, a felépült új házak arról tanúskodnak, hogy ebben az övezetben megnôtt az építkezési kedv. A fôút közelében levô mezôgazdasági területeket a falubeliek felparcellázták, s a telkek java részét eladták. Ezzel megváltozott a falu lakosságának összetétele, de az "ôshonos" koronkaiak foglalkozása, megélhetési lehetôségei is.

- Koronka már nem mezôgazdasági jellegû település. A lakosság java része nem a földmûvelésbôl él meg. Nagyobb farmokat nem létesítettek. Bósban egy gazdálkodó nevel húscsirkét, tart tojótyúkot. A szarvasmarha- tenyésztôk sem tartanak 4-5 állatnál többet. A mezôgazdaság nem jövedelmezô, hiszen a határban nagy károkat tesznek a vaddisznók, így ráfizetéses a növénytermesztés. Végig kell nézni a szántóföldeken - ami közel 1300 ha - , most is tele van vaddisznótúrással - mondta a polgármester.

Fejlett infrastruktúrára lesz szükség

A város közelségét kihasználva, a SAPARD- program keretében a községben szeretnék kiépíteni a szennyvízcsatorna-hálózatot, hiszen erre egyre nagyobb szükség van. Jelenleg emésztôgödröket építenek a fürdôszobával ellátott házak udvarára, ez hosszú távon nem megoldás. Be szeretnének kapcsolódni az Aquaserv regionális ivóvíz- szolgáltató programjába is. Három út - a Koronka - Backamadaras közötti, a fôút és a polgármesteri hivatal, valamint a kastély és a fôút közötti - vár átminôsítésre, amelyet sürgôsen meg kell javítani. Ezek az infrastruktúrára vonatkozó közelebbi tervek, melyek megvalósítása nagy kihívás az új község vezetôségének.

Annak idején tájékoztattuk olvasóinkat, hogy januárban megalakult a Kis-Küküllômenti Szôlészeti Tár-saság, amelynek tagjai jelenleg mintegy 220 hektáron termesz-tenek szôlôt Gyulakutától Magyarkirályfalváig. A társaság megalakulásakor többek között célul tûzte ki együttmûködés létrehozását a Csurgó Hegyközség és környéke (Magyarország) tagságával. Az együttmûködési szerzôdés aláírására március 5- én került sor Balavásáron a IX. borverseny megszervezése alkalmából. A két érdekvédelmi szervezet elnökével, Ilia Csabával és Sütô Árpáddal beszélgettünk az együttmûködés céljairól, a közösen megoldandó gondokról. Az olvasó képet alkothat a hegyközség mûködésérôl is.

- 900 kilométerrôl jöttünk, hatodik alkalommal Balavásárra. A hat év alatt lépésenként váltak szorosabbá kapcsolataink. Szôlészeti tapasztalataink, meggyôzôdésem szerint, hozzájárultak ahhoz, hogy az itteni szôlészek, borászok elinduljanak a fejlôdés útján. Évekkel ezelôtt is hangsúlyoztuk a szövetkezés fontosságát. Mivel mi elôbb hoztuk létre szövetkezésünket, saját gyakorlatunkból tudtunk átadni ötleteket az összefogásra, a gazdák felkészítésére az EU-csatlakozás vonatkozásában is.

- Hogyan mûködik a hegyközség érdekvédelmi szervezete?

- A Magyarország délnyugati részén lévô szôlôhegyünk 400 hektár területen fekszik. Kisparcellás gazdálkodást folytatunk. A szôlészek többsége saját célra készít bort. Nálunk is jelen vannak helyenként a direkt termô fajták, de a hegyközségnek éppen az az alapvetô feladata, hogy kidolgozza a fajtalistát, éltesse azokat a szôlôket, amelyeket érdemes haszonnal termeszteni. A tagság létszáma 193, van egy alaptagdíj (500 forint). A tagok további díjat fizetnek, minden négyzetméter szôlôültetvény után 1 forintot. Érdekvédelmi szervezetként a hegyközség fölvállalta, hogy tagjainak szôlô- és borszármazási bizonyítványt állít ki. Magyarországon a bortörvény szerint csak olyan borokat lehet forgalmazni, amelyeket az Országos Borminôsítô Intézet minôsített. Ott csak a hegybíró által kiállított bizonyítványokkal fogadják a gazdálkodókat.

Egyesületünk a tagdíjakból tartja fenn magát, fenntartásunkhoz hozzájárul az önkormányzat támogatása, és a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa folyósít nagyobb támogatást. Erre szükség van, mert rendszeresen végzünk adatgyûjtést és adatszolgáltatást. Tudni kell, hogy az EU-nak évrôl évre jelenteni kell a szôlôterület nagyságát, szôlôfajtákra lebontva, mennyi szôlô termett, milyen minôséggel, cukorfokkal, és hogy a szôlômennyiségbôl mennyi bort állítottak elô a szôlészek-borászok. Magyarországnak már van szôlôkvótája. Romániában ez még hátravan, hogy a területeket minél pontosabban határozzák meg.

- A most már aláírt együttmûködési szerzôdésbe milyen célokat foglaltak?

Sütô Árpád: - Pontokba foglalva: közös pályázatok megírása; szakmai és kulturális információk cseréje, közös borversenyek megszervezése; a mindkét ország törvényei által elismert szaporítóanyag és a szôlészetben, borászatban használatos anyagok beszerzésének elôsegítése; a szakterületen megjelent
EU-rendelkezések ismertetése a tagság körében és közös tapasztalatcserék szervezése.

Ilia Csaba: - Éppen azért, hogy a szerzôdés aláírásának nyomatékot adjunk, egy számítógépet (teljes konfiguráció) hoztunk ajándékba a Kis-Küküllômenti Szôlészeti Társaságnak. Véleményünk szerint ez olyan tárgyi segítség, amely jelentôsen hozzájárul a társaságra váró feladatok megoldásához, ilyen az adatbázis létrehozása például. Nem csupán a gép az érték, hanem az is, hogy azon több olyan dokumentumot hagytunk, amelyek itt is felhasználhatók lesznek. Hegyközségünk több csatlakozás elôtti, felzárkóztató pályázatot nyújtott be, ezek is a számítógépen vannak, Románia mostani elôcsatlakozási idôszakában jó, hasznosítható példák lehetnek.

A társaság vezetôségének sikerült egy irodát is berendezni Kenden a Kastély utca 1. szám alatt, ahol üzembe helyezik a számítógépet.

Pályázat

Az alapítvány célja kettôs: az erdélyi születésû dr. Aszalós János (1901-1939) emlékének fenntartása, valamint egészségügyi, szociális és kulturális kezdeményezések anyagi-erkölcsi támogatása, a közvélemény figyelmének orientálása Erdélyben. Az alapítvány a fenti kezdeményezések létrehozását és mûködtetését azáltal segíti elô, hogy a kezdeményezôk és közremûködôk közül a legkiemelkedôbbeket egy pályázati rendszer útján díjban részesíti.

Pályázhatnak egészségügyi, szociális és kulturális jellegû kezdeményezések, amelyek:

- magánerôbôl, társadalmi összefogással jöttek létre;

- legalább egy éve, igazolhatóan, többnyire magánerôbôl mûködnek;

- jelentôs hiányt pótolnak, akár helyi szinten is;

- példaadó kreativitást mutatnak;

- eredményeik statisztikai adatokkal vagy más, ezekkel egyenértékû módon igazolhatók.

Az alapítvány az ilyen kezdeményezések elindítóit, vezetôit vagy kiemelkedô munkatársait díjazza a dr. Aszalós János emlékére való tekintettel.

A díjazás évente egyszer történik. A 2005. évben 3 személy részére biztosít az alapítvány díjat. Nem a nagyléptékû
"projektek" támogatását, hanem az eredeti elgondolással, átlagon felüli nehézségek árán, áldozatos munkával létrehozott kezdeményezések jutalmazását tûztük ki célul.

Pályázati ûrlap nincs. A kezdeményezést 1-5 oldal terjedelemben ismertessük, a kezdeményezô, kivitelezô vagy kiemelkedô munkatárs személyének, szolgálatának megjelölésével.

A pályázatok beérkezési határideje: 2005. április 26., kedd.

A pályázatokat a következô címre várjuk: Szász Zoltán 540289 Marosvásárhely- Tg. Mures, Szabadi út-str. Voinicenilor 47. szám. Tel: 0265/312- 843, 0745-317-747. E-mail: szaszzoltan@rdslink.ro

Díjátadás: 2005. május 8-án 12 órától a Marosvásárhely IV. Szabadi úti Református Egyházközség Dr. Juhász András Gyülekezeti Központban. A kuratórium által díjazásra javasoltakat értesítjük.

A díjátadásra az elôzô évek díjazottjait is szeretettel hívjuk és várjuk a közeljövôben megjelenô könyv végsô változatának bemutatására.

Szász Zoltán református lelkipásztor, a kuratórium erdélyi megbízottja

Repülôtér-fejlesztési tervek

Várhatóan e hónapban átadják a marosvásárhelyi repülôtér felújított, korszerû utasfogadóját, júniusban pedig fogadhatja a vállalkozókat az ipari park, ezenkívül pedig több magán-légitársaság ígérte, hogy bérjáratot indít, melyeknek a gépei igénybe veszik majd a vidrátszegi repülôteret. A tervekrôl és a megvalósításokról, valamint a repülôtér stratégiájáról Runcan Petru Stefan igazgató számolt be lapunknak.

A marosvásárhelyi repülôtér vezetôsége 1994-ben kérte fel a bukaresti IPTANA Rt.-t, hogy készítse el a 20 évre szóló fejlesztési tervet, figyelembe véve a kiszolgált övezet gazdasági pontenciálját. Megállapították, hogy 1994-ben a repülôtér felszereltsége hiányos volt, az infrastruktúrája gyengén fejlett, s a személyzetnek sem volt megfelelô felkészültsége. Ugyanakkor azt is feljegyezték, hogy megyénk fantasztikus turisztikai potenciállal rendelkezik, azonban nincs a lehetôségeknek megfelelô infrastruktúra. Továbbá a tervben azt is kifejtették, hogy a megye gazdaságát is fel lehet lendíteni, mivel rendelkezik nyersanyagkészletekkel, olcsó és képzett munkaerôvel, s az itteni cégek képesek a külföldi elvárásoknak megfelelô terméket elôállítani. A marosvásárhelyi repülôtér elônye, hogy közvetlenül a vasút és az autóút között van, így az áruszállítást össze lehetne hangolni a légi közlekedéssel. Mindezeket megvizsgálva elkészítették a marosvásárhelyi repülôtér közlekedési stratégiáját. Ennek megfelelôen, rentábilisan két irányban közlekedtetnének belföldi járatokat: Temesvár és Bukarest irányában, rendszeres külföldi járat pedig Budapestre, Frankfurtba és Dublinba indulna. Charter járatokat igényelnének elsôsorban a skandináv államok, így Malmö, Helsinki, Olu, Koppenhága, Hamburg lehetnének a potenciális utazási célpontok. Turisztikai jellegû idôszakos járatokat indíthatnának a Kanári-szigetekre, Barcelonába, Dubrovnikba, Anatóliába, Sharm el Sheikbe, Velencébe, Szalonikibe, vagy idényben akár Konstancára. Üzleti célú charter gépek közlekedhetnének Németország, Ausztria, Törökország és Szlovénia felé. Teherszállítást lehetne felvállalni Németországba, Olaszországba, Spanyolországba és Franciaországba. A repülôtér biztosítja a légi mentôszolgálatot Romániában és szükség esetén Európa más országai felé is. Mûszaki téren a következôket kell megvalósítani: a leszállópálya megemelését, az irányítóberendezés felszerelését, a repülôtér bekerítését, hangárok építését, új utasfogadót, a szabad kereskedelmi és a teherforgalmi övezet kiképzését, repülésbiztonsági felszerelések elhelyezését. Emellett pedig szükség van a személyzet kiképzésére és a vámszolgálat fejlesztésére is. A repülôtér fejlôdése összefügg olyan turisztikai, gazdasági létesítmények mûködtetésével, mint egy szórakoztatópark, Szováta, Parajd, Korond, Segesvár, Laposnya stb. turisztikai forgalmának a növelése, az ipari park, vagy akár a marosvásárhelyi II. víkendtelepen létesítendô olimpiai központ.

Az említett terv kivitelezését tulajdonképpen 1997-ben kezdték el, amikor a repülôtér a megyei tanács hatáskörébe került. Elsô lépésként a repülôteret mûködôképes állapotban kellett tartani, míg ezt követôen megfogalmazódott az a cél, hogy 2003-ig olyan beruházásokat valósítsanak meg, amelynek révén a repülôtér megfelel a Nyitott Égbolt Egyezmény követelményeinek. Ezért elsôsorban az utasfogadót kellett megnövelni évi 350.000-es forgalomnak megfelelôre, emellett pedig korszerûsíteni kell a repülôtéri ôrséget, a földi irányító rendszert, a csomagkezelôt, s hozzá kell fogni a szabad kereskedelmi és a teherforgalmi övezet kiépítéséhez. Ezzel egy idôben szakképesítették az alkalmazottakat és sikerül több nemzetközi repülôtérrel, valamint turisztikai társaságokkal, légitársaságokkal együttmûködési kapcsolatokat kiépíteni. Idôközben saját hóeltakarító gépeket, berendezést szereztek be, pályajavítási munkálatokat végeztek. A megyei tanács, a polgármesteri hivatal, a marosvásárhelyi tanács, illetve a szállításügyi minisztérium támogatásának köszönhetôen a tanulmányban foglaltak egy részét 1999 - 2005 között sikerült megvalósítani. Így 2005 áprilisában sor kerülhet az EU-követelményeknek megfelelô utasfogadó felavatására. Májusban elkészül a kerítés és az ôrzô- védô rendszer. Júniusban átadják a korszerû földi irányító rendszert. Ezenkívül pedig a Tarom rendszeres járatokat indít be. Várhatóan márciusban, vagy legkésôbb áprilisban a Blue Air, a Carpat Air, a Cimber Air magán- légitársaságok nemzetközi járatokat fognak majd közlekedtetni. Júniusban az Aero Express bérjáratot indít. Júliusban pedig felavatják az ipari parkot, ami jelentôsen hozzájárulhat a repülôtér forgalmának fellendítéséhez. Az idén rangos rendezvények is lesznek. A repülôterek szövetsége regionális tanácskozást tart Marosvásárhelyen, ekkor kerül sor nemzetközi repülésbemutatóra. Mindezek mellett nem marad más hátra, mint az, hogy a gazdasági egységek, sport- és kulturális intézmények, helyi közigazgatási egységek használják ki maximálisan a repülôtér nyújtotta lehetôségeket, s az arra ösztönözze az üzletembereket, turistákat, hogy vegyék igénybe a szolgáltatásait.

2006-2007-ben a repülôtér vezetôsége fokozni szeretné a forgalmat újabb partnerek és légitársaságok bevonásával. 2011-re tervezik a leszállópálya meghosszabbítását és még korszerûbb irányító rendszer felszerelését. Az említett célkitûzések elérése céljából a repülôtér vezetôsége társulási lehetôséget ajánl fel, amelyben 50%-kal részt vesz a megyei tanács, 25%-kal a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal, 10%-kal társul a Hargita Megyei Tanács, a többi 15%-ot pedig felajánlják más intézményeknek. 2005-2011 között pedig újabb partnereket és támogatókat keresnek a teherrészleg mûködtetéséhez, amely elsôsorban az ipari parkot szolgálja majd ki.

(X)

A célkitûzések megvalósítása csak akkor válik lehetségessé, ha azt következetes kitartással végezzük.

Az élet tele van gonddal, bajjal, nehézséggel és különféle akadályokkal. Ezeknek a leküzdéséhez lankadatlan kitartás szükséges.

Ha valamely elhatározásunk, kötelességünk kivitelezése nehézségekbe ütközik, akadályok merülnek fel, ne hátráljunk meg. Szilárd eltökéltséggel küzdeni kell a megvalósításáért.

Aki ma egy kisebb akadályt leküzd, holnap egy nagyobbal is megbirkózik. Késôbb az akadályok már fel sem tûnnek és sikeresen elérjük céljainkat.

Ez a magatartásunk fokozatosan megerôsíti akaratunkat. Így megszokjuk a nehézségek leküzdését, mely érvényesülésünk fô biztosítéka.

Ezt az elvet egész életemen át szem elôtt tartottam és soha nem csalódtam.

A háború alatt, midôn kétszer is elfogtak az oroszok, ennek az erôs akaratnak és elhatározásnak köszönhetôen sikerült mindannyiszor megszöknöm a fogságból.

Azonban sorolhatnám a szocializmus alatt elszenvedett sok nehézséget.

Sokan könnyen meghátrálnak a bajok, nehézségek elôtt, lemondanak a küzdelemrôl és keseregnek a sikertelenségeik miatt.

Egy másik lelki tulajdonság az önbecsülés. Az ember képesnek kell tartsa magát véghez vinni célkitûzéseit. Az önbecsülés a mások megbecsülését sem téveszti szem elôl.

A mértékletességünk mások szemében értékesebbé tesz, de mint példamutató magatartás is követendô.

A mértékletesség sok szenvedéstôl óvja meg az embert.

Általában az az elv, hogy az életet úgy kell élni, illetve csak úgy érdemes élni, ha azt kihasználjuk, és minél több élvezetet szerzünk.

A mértéktelen élvezetek kihasználása a táplálkozásra, étkezésre és ivásra vonatkozik.

A jóga tanítása szerint az ember agyában a szellemi, a gyomrában az állati képesség mûködik.

A szellemi ember az élet értelmét a bölcsességben, tudásban fedezi fel. Magasabb rendû tevékenységre képes, a társadalom fejlôdését viszi elôre.

A mértéktelen ember, aki az élet örömeit az étkezésben, ivásban és az élvezetek kihasználásában találja meg, aki az élet értelmét csak ezekben látja, alacsonyabb szintre süllyed, nem szerez magának megbecsülést, de önmagát sem becsüli.

Eszembe jutottak Tagpo Lhádja tibeti mester bölcs tanításai, melyekbôl idézek: "Nem téved az, aki szenvedélyrôl lemond, aki szellemi magasságokra törekszik, nagylelkûen gondolkodik. Nem téved az, aki elhatározása és kötelessége mellett kitart. nem téved az, aki átható szellemet táplál és lehetôleg mérsékli büszkeségét. Nem téved az, aki szellemi tudást, kitartást igyekszik megszerezni, önmegtagadásban él, önmagát másokért feláldozza, saját javát nem keresi, és embertársainak hasznára él."

Ha megfigyeljük az emberi társadalmat, televízióban is láthatjuk, a civilizált országokban a túlsúllyal küszködnek.

Már-már kivetkôznek emberi formájukból. A pluszkilók a szervezetet valósággal nyomorulttá teszik. Legtöbben ezt annak köszönhetik, hogy mértéktelenül táplálkoznak, mely nem áll arányban a tevékenységhez szükséges energiafogyasztással.

Egy másik ok a kényelmes, mozgásszegény életmód.

Sajnos, a civilizáció fejlôdése is hozzájárulhat ehhez az állapothoz. Megfosztotta az emberiség nagy részét a rendszeres mozgástól.

Ezt a mozgásszegény életmódot lehetett volna - egy bizonyos mértékben - a szabad idô adta lehetôséget kihasználva, az életkornak megfelelô testmozgással kiküszöbölni.

Mindenki számára nagyszerû lehetôséget nyújt a hindu keleti jóga. Sajnos ezt a testet, lelket építô és szépítô kultuszt ma üzleti, kereseti érdekbôl kiforgatták az eredeti valóságából és szenzáció- hajhászásból misztifikálták.

Kora fiatalságom óta ûzöm ezt az egészségmegtartó, -fenntartó testedzési módszert. Szerencsém volt megismerni még elsôéves budapesti egyetemistaként egy hindu jógi által, majd más hiteles forrásokból is.

Sok évi tanulmányozás és alkalmazása után gyakorlati elôadásokat szerveztem be és indítottam el a marosvásárhelyi Szakszervezetek Házában.

Tevékenységem külföldön is ismertté vált. Így a Jóga Világszövetség 1971- ben, a Stockholmban tartott kongresszus