Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Mint ismeretes, új ártámogatott és ingyenes gyógyszerlistákat hagyott jóvá a kormány, amelyek április 4-étôl, hétfôtôl kellene alkalmazni. De ekkor még egyetlen orvos sem tudta, milyen szabályok szerint írhatók fel az orvosságok. De ha tudták volna, úgysem juthattak hozzá a betegek a gyógyszerekhez, mert a patikák még nem voltak a számítógépes programok birtokában. Így elôreláthatólag pár napig ez ok miatt is - nem beszélve az elsô félévi gyógyszerkeret kimerülésérôl - teljesen szünetel a gyógyszerkibocsátás. Tegnap a Megyei Egészségbiztosító Pénztár a családorvosoknak, szakorvosoknak és gyógyszerforgalmazóknak tartott tájékoztatót és felkészítôt a 235-ös számú, az 50, 90 és 100 százalékos ártámogatású gyógyszerkibocsátásra vonatkozó kormányhatározatról.

A megyei kórház amfiteátrumából tanácstalanul és némi felháborodással távoztak a családorvosok, ugyanis szerintük beteget és orvost egyaránt próbára tevô idôszak következik.

- Ilyen bonyolult soha sem volt, ennyi megkötésnek soha nem kellett eleget tenni!; - Semmi sem világos, csak az, hogy kevesebb gyógyszert írhatunk fel! - méltatlankodtak.

Havi 7 millió lejes plafon

Dr. Kovács Beát, a Családorvosok Egyesületének titkárát kérdeztük, mi újat hozott a kormányhatározat, amely a 278-as számú román nyelvû Hivatalos Közlönyben jelent meg?

- Három lista van: az A típusú lista az 50 százalékban, a B típusú lista a 90 százalékban és a C típusú lista a 100 százalékban kompenzált gyógyszereket, azaz gyógyszeralapanyagokat tartalmazza.

A krónikus betegeknek az A listáról havonta egy vényt írhatunk fel, amelyen a gyógyszerek ára nem haladhatja meg az 1 millió lejt. Ugyancsak egy-egy receptet írhatunk fel a B és C listáról, de egy-egy recept értéke nem lehet több mint 3 millió lej. Az összérték tehát betegenként nem lehet több 7 millió lejnél. A C lista gyógyszereibôl az epilepsziások, a Parkinson-kóros, a glaukómás, a szívelégtelenségben, cukorbetegségben szenvedô betegek csak egy betegségre kaphatnak vényt. Ha valaki pl. epilepsziás is és glaukómás is, akkor vagy az egyik, vagy a másik betegségre igényelhet gyógyszert.

Bonyolítja a helyzetet, hogy a B és C listán van olyan gyógyszer, amit csak a szakorvos javaslatával lehet felírni. De például a pszichikai és más betegségekre csak a szakorvos írhat gyógyszert, a családorvos nem! Eddig viszont írhatott. A betegnek oda kell figyelnie, hogy a szakorvos a javaslatra írja rá a pénztári szerzôdés számát, mert ellenkezô esetben a családorvos visszaküldi a beteget. A forradalmárok, veteránok, etnikai alapon üldözöttek továbbra is úgy kapják a gyógyszert, mint eddig, de rájuk is érvényes a 7 millió lejes értékplafon.

- Mi a helyzet a heveny megbetegedésben szenvedôknek, gyerekeknek, terheseknek felírható gyógyszerekkel?

- Az akut megbetegedésben szenvedôknek többször lehet gyógyszert írni havonta, betartva a plafonokat. A gyerekek és terhesek esetében elméletileg akármit lehet írni, ami rajta van a gyógyszernévjegyzéken és a recept nélkül kiadható gyógyszerek listáján, ha a héa nem haladja meg a 9 százalékot.

A patikáknak kötelességük kiadni az egy éven aluli gyerekeknek a gyógyszert.

Lapunk további kérdéseire válaszolva dr. Kovács Bea elmondta, hogy a családorvosoknak nagyon sok kellemetlenségben lesz részük, mert nekik kell szembesülniük a betegekkel, naponta több tízzel, akiknek joguk van a gyógyszerellátáshoz, azonban a számos megkötés miatt az orvosok kevesebb gyógyszert írhatnak fel, mint eddig. Az orvos, ahelyett hogy a beteg diagnosztizálásával, a legmegfelelôbb gyógyszer kiválasztásával foglalkozna, gyógyszerlisták árjegyzékét fürkészi, és számigál, nehogy túlhaladja az 1, illetve 3 millió lejt. Mert ha a recept túlhaladja ezt az értéket, a gyógyszertár számítógépes programja visszadobja a receptet. Az orvos, ha pontosan nem is, de hozzávetôlegesen ki kell számítsa, hány szem gyógyszert írhat fel. Így is elôfordulhat - a beteg bosszúságára -, hogy 30 pasztilla helyett mondjuk 27-et kap a patikában. Ha elhibázza, még 10 millió lejes büntetésre is számíthat.

Adel Murad, Irak bukaresti nagykövete kedden, miután találkozott Nicolae Vacaroiuval, a szenátus elnökével, kijelentette, hogy véleménye szerint a három román újságírót "felkelôk csoportjai" ejtették túszul, akik ellenzik az iraki demokratikus folyamatot. A nagykövet újságírói kérdésre válaszolva elmondta, a csoportok, amelyekre utalt, nem közölték nevüket, ezért nem is lehet azonosítani ôket, és az sem ismeretes, mi volt a célja ennek az akciónak.

"A román féllel együtt erôfeszítéseket teszünk, hogy ôk (az újságírók - szerk.megj.) hazatérhessenek" - mondta Murad.

Nicolae Vacaroiu, a szenátus elnöke elmondta, az iraki nagykövettel folytatott megbeszélésen a diplomata úgy vélekedett, hogy az újságírók elrablása nem politikai célzatú, mögötte egy ismereten csoport áll, amelynek "úgy tûnik", anyagi érdekei vannak. Vacaroiu hozzátette, az iraki nagykövet szerint arra is esély van, hogy az ügy váltságdíjfizetés nélkül is megoldódjék.

Aktuális

Az ígéretek és azok betartásának képlete mindig kínos feladványként jelent meg golyóbisunk ezen részén. Nem változott ez és nem változik most sem, jelen esetben a beindítandó(?) erdélyi magyar televízió ügyében. Hiszen amint kiderült, az erre szánt háromszázmillió forint már Erdélybe "érkezett", még sincs reális esély a tévéadó beindítására. Az elsôdleges ok: ezen összegnek legalább a duplájára van szükség. A másodlagos okok halmazából pedig kedvünkre tallózhatunk, a nyilatkozatbeli ellentmondások ugyanis bôvelkednek a médiákban. Míg Nagy Zsolt kommunikációs miniszter, az adó mûködtetésére létrehozott Janovics Jenô Alapítvány elnöke szintén a pénzhiányra hivatkozik, ám kiemeli, nem mondtak le a tévérôl, amint sikerül további támogatásokat szerezni, folytatják a munkát (a szerzôdés szerint a támogatással való elszámolásnak a hatályba lépéstôl számított elsô 6 hónapban meg kell történnie, illetve a tevékenységnek 9 hónapon belül elindulnia), addig Markó Béla miniszterelnök-helyettes már azt nyilatkozta, hogy ennél nagyobb és közelibb esély van a román televízió keretén belül indított regionális stúdiók kiszélesítésének, illetve új adók létrehozásának. Ugyanígy látja Gálfalvi Zsolt is, az elôbb említett Janovics Jenô Alapítvány egyik alapítója, aki úgy véli, ez lesz az igazi lépés az erdélyi magyar televíziózás felé. Megkérdezhetnénk: valóban? Hiszen ki ne emlékezne a nagy vitákat megért, születése elôtt már gyászos helyzetû marosvásárhelyi regionális stúdió körüli botrányokra és mellébeszélés-folyamokra. Elég elsétálni az e célra átadott egykori kórházépület elôtt, vagy megkérdezni egy-két illetékest a jogi huzavonákról, aminek eredménye a nagy hantán kívül a mai napig: semmi. Esetleges határidôkrôl természetesen szó sem esik.

De visszatérve a belátható történelmi idôk jövôjén túli erdélyi magyar televízióra: a magyar kormány háromszázmillió forinttal támogatta az ügyet. Mint említettük, ez a szükséges összegnek körülbelül a felét teszi ki. A hiányzó részre azonban semmilyen garancia nincs! Vagy meglesznek a további források, és lesz televízió, vagy nem. De ki olyan meggondolatlan, hogy ekkora összeget áldoz egy, a további támogatások hiányában megoldhatatlan ügyre? Hogy füstbe ment tervre dob ki pénzt az ablakon? Vagy esetleg egy igenis meggondolt ügyre? Amolyan kirakatpolitika-szag terjeng, hiszen sokaknak nem kedvezne egy olyan átgondolt erdélyi magyar televízió, amely esetleg konkurenciát jelentene a többi, hasonló problémákkal foglalkozó, nagy lefedettségû adónak. Adjunk nekik valamit a látszatért, úgysem tudják megcsinálni? Netalán ez lenne a valódi vezérfonal? Egyelôre nem tudni. Csak azt tudni, hogy van egy erdélyi magyar televíziótervezetünk, regionális adástervezetünk (nem is egy), hogy a TVR Cultural csatorna már közvetít magyar nyelvû mûsort, úgyhogy elméletben máris túl gazdagnak érezhetjük magunkat. Hiszen ötletekbôl amúgy is kifogyhatatlanok vagyunk...

Százezrek állnak sorban a vatikáni Szent Péter székesegyházhoz vezetô sugárúton, hogy bejuthassanak II. János Pál ravatalához, s még a pénteki temetés elôtt végsô búcsút vegyenek a szombaton elhunyt lengyel pápától.

A bazilika kapuit hétfôn este röviddel nyolc óra elôtt tárták ki az ôrök, s kezdték beengedni a tisztelgôket, akik már a dél óta álltak sorban a Via della Conciliazione sugárúton; számukat ekkor kétszázezerre becsülték. Az éjszakai órákban már kétszer ekkora tömeg - megközelítôleg 400 ezer ember - várt a bazilikába való bejutásra, s kedd hajnalban is tízezrek lepték el a római metrót, hogy a Vatikánhoz utazzanak.

Az olasz polgári védelem a válságtervnek megfelelôen tábori sátrakat és mozgatható illemhelyeket állított fel, ingyenes ásványvizet osztogat a tikkadt, több órás várakozást is vállaló embereknek. Utóbbiak közül még azok sem mondanak le a végsô búcsú lehetôségérôl, akik rosszullétük miatt orvosi segítségre is szorulnak.

A sor rendkívül gyorsan halad, ugyanis a ravatal elôtt tilos megállni, imádkozni, letérdelni, éppen a kint várakozó tömeg miatt, amely nem csökken, hanem egyre nôtt.

Részt vesz II. János Pál pápa vatikáni temetésén Traian Basescu államfô és Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök is - erôsítették meg a fôvárosban kedden, amikor az államelnök a bukaresti nunciusi hivatalban részvétét nyilvánította.

Traian Basescu a bukaresti nunciusi hivatalban nyitott emlékkönyvbe azt írta, hogy "a Szentatya halálával a világ elvesztette legfontosabb szellemi irányadóját".

A nunciusi hivatalból távozó román elnök úgy vélekedett, hogy azt a szellemi irányadó szerepet, amelyet II. János Pál pápa az egész világ szellemiségében betöltött, nehéz lesz helyreállítani. A Szentatyának sikerült egyidejûleg politikusnak és világszellemnek is lennie, s ezt pótolni nagyon nehéz lesz - jelentette ki Traian Basescu.

Az elhunyt pápa arcára fehér selyemlepel kerül majd a temetés elôtt, közvetlenül koporsó lezárását megelôzôen - jelentette ki keddi vatikáni sajtóértekezletén a pápai liturgiák fônöke.

A Szent Péter-székesegyház rejtelmes és titokzatos pincéiben - ahol eddig hatvan pápa nyert örök nyughelyre a 264 katolikus egyházfô közül - pénteken sorra kerülô temetésrôl Piero Marini érsek, pápai liturgikus szertartásmester számolt be az újságíróknak. Mint közölte, a bazilika csütörtökön este bezárja kapuit, így ezen az éjszakán a ravatal nem lesz már látogatható, hogy megtörténjenek a péntek délelôtti temetés és gyászimádságok elôkészületei.

A pápaság történetében elôször a pápaválasztó bíborosi konklávé résztvevôi nem lesznek bezárva a Sixtus- kápolnába, hanem a Vatikán egész területén mozoghatnak - közölte kedden Piero Marini érsek, a Vatikán ceremóniamestere.

A bíborosok számára változatlanul tilos lesz bármiféle külsô kapcsolattartás, de nem lesznek egy helyre összezárva - mondta az olasz érsek. - Szabadon mozoghatnak szálláshelyük, a Szent Márta-ház, a Vatikánban található kápolnák és a pápaválasztás helyszíne, a Sixtus-kápolna között.

Meghétszerezôdött 1992 és 2005 között a határon túli magyaroknak nyújtott támogatások összege - mondta hétfôn Csíkszeredában Bálint-Pataki József (képünkön), a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke, cáfolva a magyarországi támogatások visszaesésére vonatkozó állításokat.

Az MTI-nek adott nyilatkozatában a tisztségviselô kifejtette, hogy mára már hatékony, átlátható támogatáspolitika alakult ki a határon túli magyar közösségek megsegítésére. "A határon túli magyarság, ezen belül pedig a magyar anyanyelvû oktatás támogatása nemzeti ügy" - hangsúlyozta Bálint-Pataki József, aki szerint ennek megítélésében nem lehet különbséget tenni a különbözô kormányok között.

A HTMH elnöke Csíkszeredában elôadást tartott a felsôoktatás és a kutatás területét átfogó magyarországi támogatások felhasználásáról szóló szakmai konferencián. A rendezvény házigazdája a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) volt.

A konferenciát megelôzô sajtótájékoztatón Berényi Dénes akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság alapító elnöke ismertette a sajtó munkatársaival a külföldi magyar tudományosság helyzetével kapcsolatos kutatást eredményeit. Mint mondta, a három évig tartó felmérô munka során számba vették a felsôoktatás és a tudományos kutatás területén a magyar állami költségvetésbôl kiutalt támogatásokat.

A vizsgált idôszakban (1990-2000, illetve részben a 2002- ig terjedô periódusban) 12 milliárd forint került a környezô országokba a felsôoktatás és kutatás támogatására, ez az összeg az összes támogatás mintegy 15 százaléka - hangoztatta az elôadó.

A kutatás eredményei szerint a magyarországi felsôoktatási intézmények kihelyezett tagozatai sikeresek voltak, de tartalékaik mára kimerültek - fogalmazódott meg a konferencián. Ugyanakkor a vizsgálat rávilágított arra is, hogy a határon túli régiókban általában biztosított az egyetemi oktatói és kutatási utánpótlás.

A kutatás szerint - mint fogalmazott az elôadó - a magyarországi támogatáspolitika jelenlegi formájában elavult, ezért tartalmában és szerkezetében egyaránt reformra szorul.

A konferencián Bálint-Pataki József számadatokkal cáfolta a magyarországi támogatások visszaesésére vonatkozó állításokat. Hangsúlyozta: több mint hétszeresére emelkedett 1992 és 2005 között a szomszédos államok magyar közösségeinek szánt támogatások összege.

A svéd hatóságok hétfôn elfogták Gregorian Bivolarut, a Szellemi Integráció az Abszolútumba Mozgalom (MISA) vezetôjét, aki ellen a román hatóságok több mint kilenc hónapja adtak ki országos és nemzetközi körözést, tájékoztat az Országos Rendôr- felügyelôség. A romániai Interpol-irodát április 4-én tájékoztatta a stockholmi társiroda, hogy Bivolarut ôrizetbe vették Malmôben és kiadják Romániának. A fôvárosi 5. Kerületi Bíróság letartóztatási parancsot állított ki Bivolaru nevére kiskorú személlyel létesített szexuális kapcsolat bûntettének elkövetésért. A letartóztatási parancs Bivolaru elfogása után számított 26 napig érvényes.

A MISA szellemi vezetôjét 2004 márciusában letartóztatták amiatt, hogy nemi kapcsolatot létesített és szexuális perverziókat követett el a kiskorú Madalina Dumitruval. Bivolaru kiszabadult az ôrizetbôl, miután a Bukaresti Fellebbviteli Bíróság 2004. április 1-jén jóváhagyta fellebbezését az elôzetes letartóztatás ellen. Azóta a férfit az ország több településén látni vélték, de elfogni nem sikerült.

A Bukaresti Fellebbviteli Bíróság ügyészei 2004 augusztusában pert indítottak Gregorian Bivolaru ellen kiskorú személlyel létesített szexuális kapcsolat, szexuális perverziók, kiskorúakkal folytatott emberkereskedelem és törvénytelen határátlépési kísérlet vádjával. Az ügyészség 2005. január 20- án újabb bûnvádi vizsgálatot indított Bivolaru ellen adócsalásban való bûnrészesség és emberkereskedelem miatt.

Az összjövedelmi adóbevallást benyújtó személyek szabadon felajánlhatják adójuk 1%- át nonprofit egyesületek számára, a bevallási ív megfelelô rovatának kitöltése révén. Az évi adó 1%-ának rendeltetése címû rubrikában a kijelölt nonprofit egyesület nevét, pénzügyi kódszámát és bankszámlaszámát kell feltüntetni.

Azok az adófizetôk, akik nem kötelesek összjövedelmi adóbevallást benyújtani, mert 2004- ben csupán egyetlen forrásból származott jövedelmük, szintén rendelkezhetnek adójuk 1%- ának rendeltetésérôl. Ezek az adófizetôk ezt egy olyan adóbevallási ív benyújtása révén tehetik meg, amelyben kizárólag a személyi adatokat és a fenti rovatot töltik ki.

A marosvásárhelyi Alpha Transilvana Alapítvány immár negyedik alkalommal szervez április 13-tól felkészítô tanfolyamot terhes kismamáknak, gyermeket váró pároknak. Mint Tóth Évától, az alapítvány által mûködtetett Kitartás Központ vezetôjétôl megtudtuk, a hat találkozóra feloszott díjmentes felkészítô során szakemberek az egészséges táplálkozásról, életmódról, a terhesség során felmerülô nehézségek megelôzésérôl, kiküszöbölésérôl, az anyára és csecsemôre káros környezeti hatásokról tartanak elôadást. Az érdeklôdôk hetente egy alkalommal találkozhatnak a családorvossal és pszichológussal, akik két nyelven, románul és magyarul tartják meg az elôadást, s válaszolnak a kérdésekre. Elsôsorban a terhesség elején levô kismamákat várnak, s szívesen fogadják az apákat is. A szervezôk az eddig megtartott felkészítôk sikerességén felbuzdulva folytatják a szaktanácsadást. Érdeklôdni és bôvebb felvilágosítást kérni az Alpha Transilvana Alapítványnál a 257-057-es számú telefonszámon lehet. Kapcsolattartó személy: Tóth Éva.

A József Attila-centenárium alkalmából a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Gimnázium (volt 20-as általános iskola) A hetedik te magad légy… címmel április 9-én 10 órakor vetélkedôt szervez.

A vetélkedôn részt vesznek a szervezô iskola, a Mihai Viteazul Gimnázium (volt 5-ös iskola); a George Cosbuc Gimnázium (volt 30-as iskola), a Dacia Gimnázium (volt 14-es iskola), valamint a koronkai Tholdalagi Mihály Általános Iskola és a backamadarasi iskola tanulói.

A verseny célja - tájékoztatott Barabás Anna szervezô, magyartanár -, hogy a költô születésének 100. évfordulója alkalmából próbálják az életmûvét közelebb vinni a gyerekekhez. Éppen ezért olyan komplex vetélkedôre gondoltak, amely mozgósítja a gyerekek érdeklôdését s egyben arra serkenti ôket, hogy a felkészülés során megismerjék a költô életútját és munkásságát. A csapatok a kreatív verseny során vers megjelenítésében, dramatizálásban, megzenésítésben, versmondásban, életrajzismeretben mérhetik össze tudásukat. S hogy teljes legyen a kreativitási skála, a vendégfogadó iskola diákjai versillusztrációjukat is kiállítják. Magukkal hozzák saját könyvtárukból azokat a köteteket is, amelyek József Attila-verseket, írásokat vagy róla szóló tanulmányokat tartalmaznak.

Amint a vetélkedô elnevezése is sugallja, minden csapatot hét tanuló alkot majd.

A múlt héten, abbéli félelmükben, hogy utcára kerülnek, a marosvásárhelyi vegyi kombinát több száz alkalmazottja iratkozott fel a ploiesti-i SC Petroconsult adatbázisába.

Maria Dandarau, a kombinát Alternativa 2002 szakszervezetének vezetôje szerint a munkások szabadnapot vettek ki és rekordidô alatt iratkoztak fel a listára. A SC Petroconsult cég képviselôje elmondta, hogy a petrokémia területén nagy a munkaerô-kereslet, egyetlen feltétel az angol nyelvtudás.

Az Azomures alkalmazottai azért keresnek tömegesen külföldön állást, mert a vállalat többségi tulajdonosa, a Transworld Fertilizers Holding, amely a vegyi kombinát részvényeinek 55,97 százalékát birtokolja, nemrég felvetette, hogy amennyiben a "gazdasági konjunktúra" úgy követeli, bezárhatják a céget. Ezt a március 17-i részvényesek rendkívüli közgyûlése megerôsítette: abban a pillanatban leállítják a termelést, amikor a termelési költségek meghaladják a mûtrágya nemzetközi piaci árát - tájékoztatott a Rompres hírügynökség

Négy nap alatt öt alkalommal kérték a tûzoltók segítségét, hogy a felügyelet nélkül hagyott tarlótüzek okozta szerencsétlenséget megfékezzék.

Pénteken Alsóbúnban 1,5 hektár növényzet égett le. Szombaton Abosfalván az O. Gheorghe tulajdonát képezô takarmányraktár s az itt tárolt 250 tonna szalma vált hamuvá. A helyszínre érkezô tûzoltók megállapították: a tulajdonos gazdasági udvarán gyújtott tüzet, hogy elégesse a száraz növényzetet, azonban a heves szél a lángokat az épületek felé vitte. Vasárnap Teremiben a fenyôerdô-ültetvényt veszélyeztették a lángok, s égett le egy hektár erdôszél, valamint a legelôn 2 hektár száraz növényzet. Hétfôn délután Nyárádszeredában a 1 hektár legelôn pusztítottak a lángok. Ugyanaznap Segesváron a vasúti állomás fölötti legelô gyulladt ki, s égett le 2,5 hektár erdôszél.

Vermesanu Petru ezredes, a Megyei Tûzoltóparancsnokság parancsnokhelyettese elmondta, a vonatkozó elôírások értelmében tilos szeles idôben, illetve éjszaka nyílt tûz rakása. Az 1998. évi 678-as számú kormányhatározat értelmében (amelyet a 2002. évi 786-os kormányhatározat módosít és kiegészít), ha a nyílt tûz veszélyt jelent, s tiltó jelzéssel ellátott helyen rakták, 1,5 milliótól 2 millió lejig terjedô pénzbírsággal sújthatják a szabályzsértôt. Ha a nyílt tüzet a szórakozóhelyek, gazdaságok közelében használják, illetve a szemetet, növényi hulladékot felügyelet nélkül égetik, a büntetés 800.000 és 1 millió lej közötti pénzbírság. A marosvásárhelyi tanács 2002. évi 224-es számú határozatának 6. cikkelye elôírja, hogy a tulajdonosi társulások zöldövezetérôl összegyûjtött növényi hulladékokat külön raktározzák, s 48 órán belül el kell szállítani. Tilos a város területén összegyûjtött bármiféle hulladék vagy növényi maradvány elégetése. Az elôírást megszegôket 3 millió lejes pénzbírsággal sújtják.

Az alábbi levél (név és cím a szerkesztôségben) a hagyományosan ballagásnak nevezett iskolai ceremónia néhány kísérôjelenségénél idôz el. Ismert, hogy a búcsúnak, s az ehhez kapcsolódó ajándékozási szokásoknak, a szimbolikus gesztusoktól a már-már üzletiesnek tekinthetô sok-sok változata él amolyan "haladó" hagyományként. Levélírónk egy ilyent tár fel. Vettük a bátorságot, s a helyszínt meg a konkrét szereplôket "kicenzúrázva" bízzuk az olvasóinkra a leírt ajándékozási szokás megítélését. Azaz vitalehetôséget kínálunk az illendôség határairól, a pedagógiai példamutatás fontosságáról, meg hasonló, manapság nem mondhatni, hogy divatos fogalmakról.

"Tavaly végzett diák vagyok és egy eléggé kényes témáról szeretnék írni.

Mikor végeztünk a líceumban, már terveztem, hogy megírom Önöknek a felháborodásom okát, de miután már lejárt az iskolai év, egyre messzebb vetôdött az ötlet, míg el nem beszélgettem a minap egy mostani tizenkettedikessel.

Arról szeretnék írni, hogy milyen módon történik nálunk a tanároknak való ajándékozás a középiskola végén és hogy miért van így.

Nem tudom, hogy egyáltalán érdekelné-e az újság szerkesztôit ez a téma, de abban biztos vagyok, hogy sok szülôt megelégedéssel töltene el, ha látná, hogy valaki végre "kibeszélte" a dolgot.

Lehet, hogy hihetetlen lesz, de megírom, hogy miket kérnek a végzôsöket tanító tanárok a ballagás napjára mintegy tizenharmadik fizetésként a diákoktól. Az igazgató a tizenkettedikesek osztályfônöke elôtt mintegy mellékesen mindig megjegyzi, hogy mit szeretne kapni (nehogy szegény diák olyasvalamire költse a pénzét, ami értéktelen számára). Tavaly a végzôs osztályoktól egy digitális fényképezôgépet kért, mert a szakiskolát végzôk egy konyhai kellékkel kellett meglepjék, amit ôk készítettek (hivatalosan az volt a vizsgadolgozatuk, csakhogy az az igazgató konyháját díszíti).

"Szerencsénkre" két aligazgatónk is van, és ôk is élnek a tizenkettedikesek jólelkûségével és elôre szólnak ôk is (példát végy a magasabb beosztásban levôktôl), hogy mit szeretnének.

Az egyik aligazgató egy aranyláncot kért a mi osztályunktól, amit valamennyien a ballagás elôtt meg is vettünk. Csúfságból meg is mutattuk neki, hogy nehogy ne tetszene, mire az volt a válasz, hogy sajnálja, de úgy döntött, hogy nem kell neki már lánc, hanem vett majd kétmillió lejért egy festményt és azt adjuk neki "emlékként", azaz fizessük ki. Eladtuk hát a láncot, és kifizettük a festményt. A másik aligazgató egy elektromos flekkensütôhöz ragaszkodott (ez már csak 800.000 lej volt) és ô is megkapta.

Na most, kérdem én, hogy egy diák, aki ezidáig csak iskolába járt, és nem keresett egy vasat sem, honnan vigyen minden hónapban annyi osztálypénzt, hogy fedezni tudják ezeket a kiadásokat? És honnan adjon az a szülô, aki ballagás elôtt valószínûleg csak arra tud gondolni, hogy honnan kerül ki a pénz a gyerek ballagási kosztümjére, esetleg mibôl fog vásárolni egy kisebb családi ebédre az esemény megünnepléséhez.

Megérdeklôdtem, hogy idén mi a kedves tanári kar szíve vágya és kiábrándított az, amit megtudtam.

Az igazgató a líceumistáktól idén DVD- lejátszót szeretne, az egyik aligazgató egy konyhai robotot, míg a másik egy természettudományi atlaszt, amit hamarosan már megrendel magának az Erdélyi Magyar Könyvklubtól. És hol van még az osztályfônök ajándéka?

És miért nem lázad fel a diák meg a szülô? Mert félnek, hogy akkor elvágják az érettségin a csemetéjüket, ugyanis köztudott, hogy miért vannak ilyen könnyû érettségik egyes helyeken.

Jaj, és ne felejtsem el azt sem megemlíteni, hogy a ballagást követô banketten megjelenik az összes tanár, annak felesége vagy férje, és azok menüjét is a kedves diákok fizetik (a szülôk pénzébôl).

Senki meg ne kérdezze tôlem, hogy mi a célja ennek az írásnak. Talán abban reménykedem, hogy a szerkesztôség esetleg megírja, vagy részletet közölnek belôle… vagy talán csak jólesett végre kibeszélni magamból.

Döntsék el Önök, hogy érdemes lenne-e cikkezni a témáról!"

A türelemmel, a mássággal (vallás, nyelv, kultúra, nemzetiség, erkölcsi normarendszer, szexuális irányultság stb.) a honi politikum legfelsô szintje (emelete, szelvénye, szakasza, különítménye, kiválóságai, elitcsoportja) már megbarátkozott, sôt (olykor) alkalmazza is a gyakorlatban. Nem tudjuk, mennyire vált belsô meggyôzôdéssé, mennyire történik okos/elôrelátó, elôremenekülô taktikázásból, kényszerbôl, de amíg a gyakorlat kedvez a másság elfogadottságának, nem gördít akadályokat a tôlünk/tôled/tôle különbözô egyén/csoport útjába, elômenetelébe, haladásába- gyarapodásába, addig nem is kell nagyon firtatni a praktikumot és a hétköznapi diskurzus jelenségtartományát. EU-csatlakozás, gyanús a dolog. Ami a közvetlen haszon szemszögébôl tekintve mindenképpen biztató. Akár a folytatás is felépülhet rá (autonómia, kooperáció, integráció, kölcsönös tisztelet).

Alsóbb emeleteken azonban a türelem még csak bon mot, jelszó, csengô-bongó logó, viccelôdés tárgya, hiszen a tolerancia szót francia eredetû mûszói fertôzöttsége miatt a kuplerájjal azonosítják (maison de tolérance). Márpedig tudjuk, a kuplerájokat csak addig kell komolyan venni, amíg vannak, látogathatók és rosszul palástolt nemi traumáinkat hivatásos kéjnôk karjai között kipiheghetjük. Aki már próbálta. Aki nem, annak marad az utca és az utcalányok, de legfôképpen az utca vélelmei.

Vagyis a mindennapi emberek. Például egy teljesen mindennapos polgármester a volt sebészfajtából, és a vele egyetértô átlagos városi tanács antidemokratikus, toleranciahiányos fele, a tanácsterem bal oldali szárnyában ülôk, ha hátulról vesszük szemügyre az üléstermet, (jobb, ha az átlagpolgármester egykori átlag mûtô jobbját nézzük), mely kiscsoport a Pro Európa Liga marosvásárhelyi székházából kiszorítani óhajtja a 15 éve folytonosan kényelmetlen szervezetet. Azok is, akik az RMDSZ szövetségesei per pillanat. Az RMDSZ viszont nagylelkûen és türelmesen, annak ellenére, hogy a legutóbbi választásokon nem egy csoportban szerepeltek, lovagiasan a Liga védelmére kelt.

De nem is ez a lényeg, hanem az, hogy a Liga, mely következetesen küzd az elôítéletes és kizárólagos államnemzeti (és olykor kisebbségi) nacionalizmus ellen, az átlag román tanácstag szemében bosszantóan, ijesztôen, állandóan és szüntelenül ellenség. V. hadoszlop. Még mindig hihetetlen számára - bármely színezetben és kaméleon-egyenruhában járjon -, hogy Vásárhelyen is akadnak Mircea Dinescuhoz hasonló román emberek. Ezért nem jönnek el egy olyan irodalmi estre pl., melyen a költô fellép és a magyarokról, mi több az ôsellenség Domokos Gézáról, az RMDSZ alapító atyjáról jókat mond, barátjának nevezi, holott D. G. már rég nem tagja egyetlen cselekvô politikai alakzatnak sem.

Tényként szögezhetô le, a Ligának csak a román szellemi-politikai elittel sikerült magát elfogadtatnia, megszerettetnie. (A magyarok rokonszenve, támogatása töretlen a megalakulás óta.) Hogy a román ifjúság körében is elvetette a kétkedés magvait, még alig látszik. Ugyanis kilépve a demokrácia kurzusa vagy más, izgalmas, újszerû, hasznos tanfolyamok széksorából, amint a nevezett fiatal belép a politikába, jobb meggyôzôdése ellenére is pártosodik, elhajol. A román politikából akar karriert, pályaívet építeni és ennek úgy tûnik - egy kicsiny elitcsoporton kívül - a legfontosabb érvrendszere magyar vonatkozásban a nagy hagyományokra visszatekintô nemzeti elôítélet.

Várható a Liga kiûzetése? Várható a városháza urának önkényeskedése? A fentiek és a várospolitikus emberi gyengeségeinek ismeretében nem kétséges.

De vajon ki kel a Liga védelmére túl a sajtónyilvánosságon? Hol lesznek akkor az egykori tanítványok, mire a kakas, akarom mondani, a polgármester hármadszor megszólal?

Azok, akik a holnap is mûködni szükséges román demokrácia aktorainak kell lenniük ellenszélben a politika színpadán. Talán majd a nézôtérrôl tapsolnak, esetleg bekiabálásokkal biztatják az egykori mûtôsök iskariótáját?

Doktor úr, végül is, most operálunk vagy már boncoljuk a demokrácia és a tolerancia tetemét?

Valódi, a régi idôk szellemében rendezett bohózat-operettet láthattunk a Nemzeti Színházban múlt csütörtökön. A Marosvásárhelyen vendégeskedô Csíki Játékszín a kistermi nézônevelés után zenés darabbal fogadta a helyi publikumot, a Szüle Mihály, Walter László, Harmath Imre szerzôtrió Egy bolond százat csinál címû mûvét vitték színre a nagyszínpadon. Az idôsebbek valószínûleg mind emlékeznek az egykor a szó valódi értelmében slágernek számító darabrészletekre, a klasszikusan, félreértésre alapozó dramaturgiára, amely szerint Dömötör, az egyszerû pincér és dzsesszkarmester barátja, Rudy hirtelen oroszlánvadász kalandor gróffá és halbiológus professzorrá válnak két amerikai úszóbajnoklány szemében, a körülmények pedig ideig-óráig valósan is azzá teszik ôket. A Parászka Miklós által lehetô leghagyományosabban megrendezett darab stílszerûen énekszámokkal és táncokkal tarkított, a huszadik század eleji humor máig élô és igaz zamata van, nosztalgiát, illetve újdonságot jelentve a teltházas, igen jól szórakozó közönségnek. Hiszen a részeg fôlakáj szemében valódi grófként megjelenô, arra megszólalásig hasonlító pincér és társai története az akkori magyarországi társadalmi viszonyok visszásságait azok komikusabb oldala felôl közelíti meg, és miközben parodizálja a magyar arisztokráciát, össze is kacsint azzal, jóízû felkacagásokkal tarkított nézôteret eredményezve.

Ám azok, akik nosztalgiával emlékeznek vissza az operettbeli idôkre, valószínûleg a Latabár- féle Egy bolond százat csinál filmet sem felejtették el. A Csíki Játékszín produkciója több helyen is követni szeretné a Mestereket (mozgásban, játékban, táncban), ez azonban lehetetlen. Mégis jól szórakoztunk a régi idôket idézô, nehezen létrehozható, könnyû és jókedvûen nosztalgiázó elôadás alatt.

József Attila századik születésnapján, április 11-én, hétfôn délután 6 órától, a marosvásárhelyi Bernády Házban József Attila-estet szerveznek. A csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadó rendhagyó rendezvényén fellépnek: Kovács András Ferenc költô, Kozma Mária író, valamint Gyéresi Júlia színmûvésznô. Az irodalmi est keretében bemutatják Kovács András Ferenc Szabadvendég címû, József Attila emlékének szentelt versalbumát is, amely a Pallas- Akadémia Könyvkiadó gondozásában látott napvilágot József Attila századik születésnapjára.

Az EMKE Maros megyei szervezete CD-eladással egybekötött csángómûsort szervez április 9-én, szombaton 18 órától a Kultúrpalota kistermében. Barabás László néprajzkutató a moldvai csángókról, Hegyeli Attila, a Legyen ön is keresztapa program elindítója oktatásuk jövôjérôl tart elôadást. Fellép Nyisztor Ilona moldvai népdalénekes. Hat pusztinai csángómagyar gyermek népmeséket, népdalokat, szentes éneket mutat be. Jelenlétével és egy CD- téglajegy megvásárlásával ön is hozzájárulhat a külsôrekecsini magyar iskola felépítéséhez.

Markó Béla államminiszter, az RMDSZ elnöke a minap a Népújság kérdésére, hogy mi a helyzet az erdélyi magyar televízióval, kissé irritáltan jegyezte meg, hogy az utóbbi idôben "mindig ezt kérdezik" tôle, s ô mindig ugyanazt válaszolja.

Szerinte az elôzô magyar miniszterelnöktôl kaptak ígéretet, ami csak részben teljesült. Vagyis 300 millió forint jött be az országba. Ennek az összegnek azonban legalább még a kétszerese kellene - tette hozzá az RMDSZ elnöke - ahhoz, hogy az erdélyi magyar televíziót be lehessen indítani. Erre pedig nincs garancia, és amíg nincs, addig nem lehet beindítani.

Markó Béla ehelyett a román közszolgálati területi adóknak a kiszélesítésérôl, illetve új helyi adók létrehozásáról beszélt, például Marosvásárhelyen, ami szerinte "belátható" idôn belül megvalósulhat. Hozzávetôleges dátumnak júniust említette.

Nagy Zsolt kommunikációs miniszter, a leendô erdélyi magyar televízió felépítésére és mûködtetésére létrehozott Janovics Jenô Alapítvány kuratóriumi elnöke kijelentette: a magyar kormánytól kiutalt 300 millió forintot kizárólag a szerzôdésben foglalt célokra, vagyis az egész napos sugárzású erdélyi magyar televízióra fordítják. Ugyanakkor Gálfalvi Zsolt, az alapítvány alapító tagja szerint sem jött soha szóba, hogy a 300 millió forintot más célokra, akár a közszolgálati televízió marosvásárhelyi stúdiójának beindítására fordítanák.

Markó Béla, amikor az RTV területi stúdióinak kiszélesítésérôl és újak, nevezetesen a marosvásárhelyi stúdió létrehozásáról beszélt, kijelentette: minden lehetôség megvan ennek beindítására, megvan az épület, a mûsorszórás akár hónapokon belül beindulhat.

Fotóriporterünk megkereste a tévéstúdiónak szánt marosvásárhelyi épületet. Amint a felvételeken is látható, meglehetôsen romos ingatlanról van szó, felújításnak árva nyoma sincs, holott lenne tennivaló bôven. Nehezen lehet ide képzelni belátható idôn belül egy egész napos, román és magyar nyelven mûködô tévéstúdiót.

Ötmillió eurónyi befektetéssel a nyáron megnyílik Maros megye történetének elsô ipari parkja. A megyei tanács égisze alatt, a vidrátszegi repülôtér szomszédságában befejezés elôtt álló létesítményhez szükséges beruházás 75%-át európai alapokból fedezik, a maradék negyedrészt a román kormány biztosítja. A 40,9 hektáron elterülô ipari parkot elvileg 50 parcellára osztják, a gyakorlatban azonban az itt megtelepedni kívánó cégek igényét is figyelembe veszik, nem csak a terület kimérésekor, de az infrastrukturális felszereltség biztosításakor is. A parkban biztosított infrastruktúrát ugyanis a parcellák haszonbérlôi a szükségletüknek megfelelôen veszik majd igénybe.

Az ipari parkot eredetileg 2004 végéig kellett volna átadni, ám az építtetô és a kivitelezô Geiger cég között létrejött megállapodás értelmében az átadás határidejét 2005 júniusáig tolták ki. A késedelemnek több oka van - mondta el Crisan Dorin, a munkatelep felügyeletét ellátó belga TFP Consulting cég képviselôje -, a leglényegesebbek között a terv bizonyos hiányosságait, egyes földterületek tulajdonjogának tisztázatlanságát, illetve egyéb objektív (a törvényes elôírások változása a kivitelezés alatt) és szubjektív akadályokat említhetjük meg, amelyek elôre nem betervezett, de feltétlenül szükséges pluszmunkálatok elvégzését tették szükségessé.

Az ipari park elképzelésének felvetôdésekor a helyszínt a repülôtér, az európai országút és a vasút közelsége, valamint az infrastrukturális telepítések viszonylagos egyszerûsége alapján jelölték ki. Több hátránya is van azonban a területnek, az egyik a talaj mélységébôl fakad, ami a terület feltöltésére kötelezi majd a befektetôket, a másik pedig az, hogy a park távol esik a várostól, így a munkáltatóknak minden bizonnyal alkalmazottjaik szállítását is meg kell oldaniuk. Ennek ellenére senki sem hiszi, hogy hiány lesz érdeklôdôkben, hiszen az ipari parkot benépesítô cégek elônyei nagyobbak, mint a hátrányok. A legfontosabb, hogy Romániában még mindig nagyon bürokratikus a közszolgáltatások bevezetése, ezért egy kisebb mértékû zöldmezôs beruházásnál egyszerûbb az ipari parkot igénybe venni, másrészt a cégeket mentesítik a terület mezôgazdasági területbôl ipari területté való átminôsítésének nem csekély díjától. Emellett a park központi irodaépülete révén olyan szolgáltatásokat nyújtanak majd (például tanácsterem stb.), ami újabb megtakarítást jelenthet. Eddig is több mint húsz érdeklôdô tekintette meg a helyszínt, azonban az igazi reklámozás csak ezután kezdôdik el, nem csak a megyei tanács honlapján, de a külföldi befektetôk egyesülete, az európai integrációs minisztérium, a régiófejlesztési ügynökség, illetve osztrák, holland, német, olasz, spanyol stb. kereskedelmi kamarák révén.

Más ipari parkok tapasztalata azt mutatja, hogy eltelik egy bizonyos idô, amíg minden parcellát elfoglalnak, sôt, ha a fele gazdára lel, akkor már sikernek könyvelhetô el a beruházás.

Amúgy, annak ellenére, hogy a vasút és a repülôtér szomszédságát komoly érvként használták fel a telephely kijelölésekor, egyelôre egyik sem játszhat majd lényeges szerepet. A vidrátszegi vasúti megálló csak személyforgalmat bonyolít le, ipari vágány létesítése nem szerepelt a kivitelezési tervben, ezt csak kifejezett igény esetén s az igénylô költségére valósítják meg, míg a repülôtér cargo - azaz áruforgalmi - platformja legfeljebb elképzelés szintjén létezik, s ahogy a hazai bürokrácia malmait ismerjük, hosszú évekbe (ha nem évtizedekbe) telhet a megvalósítása.

Az érdeklôdôknek a tervezett autópálya átadására is várniuk kell még, így kizárólag az országút marad igénybe vehetô áruszállítási lehetôségként.

Ha a belsô infrastruktúrát elemezzük, itt már valamivel jobb a helyzet, azonban nehézségek itt is akadnak. A bekötôút elkészült, azonban az országút letérôjénél elképzelt körforgalom megvalósítása késik a szükséges földterület kisajátítási procedúrájának elhúzódása miatt. A potenciális befektetôk azt is kifogásolhatják majd, hogy a belsô utak egy részét nem burkolják aszfalttal, így könnyen leromolhat az állaguk.

Nehézségekbe ütközött a kivitelezô a telefonközpont telepítésekor is, ugyanis a Romtelecom hálózatának Vidrátszeg faluban nincs digitális központja, s kommunikációs nehézségek léptek fel - éppen egy kommunikációval foglalkozó céggel.

A szennyvízülepítô és csatornarendszer kivitelezését a fôtervezô bukaresti IPTANA tévedése késleltette, ugyanis a tisztítóállomás kifolyását a Maros szintje alatt adták meg, ezért a tervet újra kellett készíteni.

A tavaszi idôszakra maradt továbbá 1,5 km-es gázvezeték lefektetése, a villamos póthálózat bekötése, az 500 köbméteres víztartállyal ellátott vízpumpáló állomás kivitelezése, valamint a központi irodaház befejezése. Utóbbi esetében az építôk ígérik, jó minôségû anyagokból minôségi munkát adnak át, s hogy az esztétikumra is odafigyelnek, jelzi, hogy a lépcsôk és a körfolyosó korlátját az eredeti beton helyett inox acélszerkezettel oldották meg.

Az Európai Unió tagállamaiban egységes és kötelezô érvényû piacszabályozás mûködik, és mivel Románia lezárta az uniós csatlakozási tárgyalásokat - ezen belül a mezôgazdasági fejezetet is -, ez azt jelenti, hogy nálunk is ez a rendszer váltja fel az eddig érvényes jogrendet. Ezért fontos és szükséges, hogy a tejtermelô gazdák megismerjék az új szabályozásokat az EU- tagságból fakadó elônyök maradéktalan kihasználása érdekében, másrészt, hogy teljesíteni tudják kötelezettségeiket. Ezt a célt szolgálja az alábbi ismertetô az EU tejpiac- szabályozásáról és ennek romániai alkalmazásáról.

A tejpiac szabályozása, célja és eszközrendszere

A tejágazatban is érvényesülnek az EU közös agrárpolitikájának célkitûzései: a termelékenység növelése a mezôgazdaságban; méltányos és társadalmilag elfogadható jövedelem és életszínvonal biztosítása a mezôgazdaságból élôk számára; az agrárpiacok stabilizálása a mezôgazdasági termelôk és fogyasztók külsô hatásoktól való védelme érdekében; az élelmiszerellátás biztonságának garantálása; a fogyasztói igények méltányos áron történô kielégítése.

Mindezen célok elérésével a tejtermelô gazdák is biztos értékesítési lehetôségekre és megfelelô színvonalú jövedelemre számíthatnak a csatlakozást követôen.

A tejágazatban a legfontosabb szabályozás, amely közvetlenül a gazdákra vonatkozik, hogy a tejértékesítést piaci zavarok esetén is finanszírozható korlátok közé szorítja a tejkvótarendszer.

Ennek értelmében a gazdák részérôl nagyfokú együttmûködést kíván az Európai Unió, ugyanis szigorú nyilvántartásrendszert mûködtet, amelyben minden termelô szerepel, rögzítik az adott gazdaságra vonatkozó összes fontos adatot, mint például a terület nagyságát, a tehénlétszámot, az értékesített tej mennyiségét. Pontatlan adatok közlése esetén a gazdák szankciókkal sújthatók.

A tejkvótarendszer

Ezt a rendszert 1984-ben vezették be az EU-tagországokban a tejtúltermelés megakadályozására. E rendszer keretében határozzák meg a megtermelt tej egyéni és országos szinten értékesíthetô mennyiségét.

A kvótán belül értékesített tej, az abból készült tejtermékek piaci zavarai levezetésének finanszírozását az Unió vállalja, de a többletként jelentkezô tej által okozott zavarokért, a túltermelésért a termelôk felelôsek. A rendszer szigorúsága azonban garanciát jelent a termelôk számára, hogy az EU-ban nem merülhetnek fel átvételi gondok a tejipar részérôl.

A tejkvóta típusai és mértéke

Minden ország rendelkezik egy nemzeti (országos) tejkvótával - ebbôl minden tejtermelôre egyéni tejkvóta van kiosztva.

A tejkvóta a következô típusokra van felosztva:

- a feldolgozói kvóta - a tejiparban, feldolgozóknál értékesített tejmennyiség, amely gazdákra van leosztva;

- közvetlen értékesítési kvóta - közvetlenül a fogyasztóknak eladott tejmennyiségre, illetve a gazdák által elôállított tejtermékre vonatkozik, amely szintén le van osztva gazdákra, termelôkre;

- nemzeti kvóta-tartalékalap - a kiosztott elôzô két kvóta mellett van fenntartva, lehetôséget nyújtva arra, hogy az EU-jogszabályok értelmében, a már említett mindkét kvótatípus esetében további kvóták kerülhessenek kiosztásra bizonyos termelôknek, például a tejtermelés bôvítését (férôhelyszám növelését) tervezô termelôknek, fiatal pályakezdô gazdáknak.

Mindhárom kvótatípus esetében meghatározták a nemzeti (országos) kvótamennyiséget, amelyet - a nemzeti kvótatartalékalap kivételével - szétosztanak az egyéni termelôk között. A szétosztott termelôi kvóták egyik típusból a másikba átválthatók, de összegük nem haladhatja meg a nemzeti kvóta szintjét.

Románia esetében a következô a helyzet:

- nemzeti kvóta: 3.245.000 t, amibôl: feldolgozói kvóta: 1.093.000 t;

- közvetlen értékesítési kvóta: 1.964.000 t;

- nemzeti kvótatartalék: 188.000 t.

Romániában 2007. április 1-jétôl vezetik be a tejkvótát. A többszakaszos átállási idôszakot 2006.
január 1 - 2009. december 31. között jelölték ki. Ez idôszak alatt a tejtermelô gazdaságoknak (farmok, istállók) teljesíteni kell az állattartásra, a tejminôségre (összcsíraszám, szomatikus sejtszám stb.) vonatkozó uniós követelményeket. Minden tagországnak, így Romániának is megállapítottak egy nemzeti (országos) referencia zsírfokot, ami 3,7 %.

A kvóta évtartama eltér a gazdasági és naptári évtôl, ugyanis április 1-tôl a következô év március 31-ig tart, tehát az évi kvótamennyiség erre az idôszakra vonatkozik.

Nálunk a termelôi kvóta kiosztására 2006- ban kerül sor. Hogy ez minél reálisabb legyen, 2005. április 1. és 2006. március 31. közötti idôszakot jelölték meg referencia- (viszonyí- tási) évként Romániában. Az egyéni, gazdánkénti feldolgozói kvótát a fent megjelölt idôszakban a feldolgozóknál értékesített tejmennyiség és zsírfok alapján határozzák meg. Nagyon fontos tudni, hogy minden gazdát egy egyénileg kiosztott zsírfok alapján fognak elszámolni a tejkvóta teljesítésekor.

A közvetlen értékesítési kvótát a referenciaévben a nem feldolgozóknál értékesített tejmennyiség alapján határozzák meg és osztják le. Alapvetô követelmény, hogy minden tejtermelônek pontos napi nyilvántartást kell vezetnie a tejtermelésrôl és annak értékesítési módjáról (fel-dolgozásra, közvetlenül értékesített, saját fogyasztásra, valamint az állatok által elfogyasztott tejmennyiségrôl).

A kvótába nem számolják be a saját fogyasztásra használt vagy az állatok által feletetett tejmennyiségeket.

A kiosztandó tejkvóta alapjául a referenciaévben megvalósított tejmennyiség és zsírfok szolgál alapul, mind a feldolgozói, mind a közvetlen értékesített kvóta esetében. Ahhoz, hogy a termelô kvótához jusson, igazolnia kell az értékesített tejmennyiséget.

Javaslat a gazdák számára

Ahhoz, hogy minél nagyobb kvótát kapjon, fontos, hogy a referenciaévben növelje az értékesített tejmennyiséget és zsírfokot. Ez úgy lehetséges, hogy megfelelô takarmányozással maximálisan kihasználja a fejôstehenek tejtermelô képességét;

- pontos nyilvántartást vezessen az állatlétszámról;

- pontos nyilvántartás a megtermelt tejmennyiségrôl és annak értékesítési módjáról;

- a referenciaévben szerzôdéses alapon értékesítse a tejet;

- növelje az állomány tejtermelô képességét, kihasználva a mesterséges megtermékenyítés elônyeit;

- kiöregedett tehenek sürgôs lecserélése nagy termelékeny, elôhasú tehenekkel és ezek számának növelése.

A tejkvóták kiosztását és annak teljesítésének követését és más, ehhez kapcsolódó adminisztratív és hatósági feladatokat megyei szinten az Állatnemesítési és Szaporodásbiológiai Állomás végzi.

SUBA KÁLMÁN, Drd. állattenyésztô szakmérnök, a Maros Megyei Állatnemesítési és Szaporodásbiológiai Állomás igazgatója

Az E.ON német áramszolgáltató a kormány hétfôi bejelentése szerint átvette az Electrica Moldova áramszolgáltatót.

Mint korábban közölték, Románia április elején írja alá a két regionális áramszolgáltatója eladásáról szóló megállapodást a német E.ON-nal és a cseh CEZ-zel.

Az E.ON összesen 100 millió eurót fizet az Electrica Moldova 51 százalékáért, míg a CEZ 151 millió eurót az Electrica Oltenia többségi tulajdonrészéért.

A román állam 24,62 százalékos pakettet adott el mindkét vállalatban azzal a kikötéssel, hogy a vásárlónak tôkeemeléssel többségi tulajdonrészt kell szereznie.

Az E.ON a 24,62 százalékért 31,37 millió eurót fizet közvetlenül a kormánynak és további 68,63 millió euróval tôkeemelést hajt végre, amivel a részesedése 51 százalékra bôvül.

Az Electrica Moldova ügyfeleinek a száma 1,3 millió, éves értékesítése pedig 4,1 millió megawattóra.

Az E.ON tavaly ôsszel részesedést szerzett bolgár áramszolgáltatókban, és leánycége, az E.ON Ruhrgas révén már az egyik román gázszolgáltatót, a Distrigaz Nordot is megszerezte.

Nemrég a húsvétot itthon ünneplô, az Egyesült Államokba szakadt orvoskollégámmal hozott össze a véletlen. Egy fekete mellett hosszan elbeszélgettünk a "régi, szép idôkrôl", aztán szóba került a jelen. Az ilyenkor már szinte kötelezô "Na, és hogy s mint élsz?" kérdésemre hümmögve válaszolta, hogy jól van, jól megy sora, de újabban nyelvi gondjai vannak. "Hogyhogy, harminc év alatt nem tanultál meg angolul?" - rökönyödtem meg. "Nem errôl van szó" - nyugtatott meg, aztán elmesélte, hogy új városnegyedben nyitott rendelôt, ahol a lakosság zöme latin-amerikai eredetû, s elvárja, hogy orvosával anyanyelvén értekezhessék, "ami természetes, s így most öreg fejjel spanyolul tanulok" - fejezte be rögtönzött, s ismerve az itteni viszonyokat, orvosetikai áthallástól sem mentes rövid elôadását.

Elgondolkodom. Amerikában természetesnek tekintik, hogy a beteg anyanyelvén panaszolja el bajait s ugyanúgy is kapja az orvosi tanácsokat, nem förmednek rá, hogy beszéljen az állam hivatalos nyelvén, angolul. Nálunk viszont… A betegeknek legalább felét kitevô magyar ajkú páciensek, miután évekig, évtizedekig fizették az egészségügyi biztosítást, joggal elvárhatnának hasonló figyelmességet, ezzel szemben legtöbbször még arra sem érdemesítik ôket, hogy legalább az egészségügyi intézmények bejáratánál az egység neve s az épületeken belüli eligazító feliratok kétnyelvûek legyenek. Így van (jobban mondva nincs) ez például a régi kórházban, ahol egykor Dóczy Pál vezette az I. Sz. Belgyógyászati, Mátyás Mátyás, késôbb Pápay Zoltán a Sebészeti, Kótay Pál az Urológiai, Száva János az Ortopédiai Klinikát, Krepsz Iván pedig a Röntgenintézetet, és hasonló a helyzet a Fül-Orr-Gége- és a Gyermekklinikán is, amelyeket olyan nevek fémjeleztek, mint Vendég Vince vagy Puskás György.

Az "új" klinikán a kétnyelvûség hiánya már szinte "természe-tesnek" (!?) tûnik, hiszen az "arany korszakban" épült, amikor nem illett az intézményt holmi Ázsiából ide szakadt nyelvvel meggyalázni. Ja, hogy idôközben történt egy s más? "Sajátságos demokráciánkban" ugyan ki törôdik ilyesmivel, amikor még a prefektúra "cégtáblája" is egynyelvû mind a mai napig? A negatív példákat még hosszan lehetne sorolni a volt szanatórium helyén mûködô, valamikor Lôrincz Ernô András vezette Szülészet- Nôgyógyászattól a Fertôzô Betegségek Klinikájáig, ahol annak idején Kelemen László tartotta veretes nyelvezetû, pompás elôadásait (ezért is nevezte a diákság Pompás Kelemennek).

És még ott vannak a poliklinika néven ismert járóbeteg-rendelôk, ahol naponta százak fordulnak meg, de csak ötven százalékukat érdemesítik írott eligazításra. Végezetül nem lehet eltekinteni egy olyan intézmény felemlítésétôl, amit a lakosság nem azért keres fel, mert betegség miatt kapni szeretne valamit, legyen az orvosi ellátás, recept vagy csak jó szó, hanem azért, mert egészséges és adni szeretne; felajánlja szervezetének egy piciny részét, hogy véradomány formájában segítsen szenvedô embertársain - pusztán emberbaráti érzéstôl vezérelve.

Ha valaki, úgy a véradó fokozott mértékben érdemelte ki, hogy anyanyelvén (is) megbecsüljék, legalább annyival, hogy a Vérközpontban, ahol a nemes adományozás végbemegy, elhelyezzék végre a kétnyelvû feliratokat - kívánalom, ami váro- sunk minden egészségügyi intézményére vonatkozik. Ez a legkevesebb, amit Európa küszöbén elvárhatunk. És el is várunk!

U.I.: Már-már feladtam a keresgélést, amikor - Uram, láss csodát! - felfedeztem egy kétnyelvû feliratot, mégpedig a régi Fizioterápiai Klinika bejáratánál. A dolognak viszont egy aprócska hibája van, az ugyanis, hogy a klinika már nem mûködik ebben az épületben, csak a tábla árválkodik (még) a falán, letûnt idôk tanújaként.

Az államosított ingatlanjaik visszaszolgáltatására jogosult nemzeti kisebbségek választhatnak az épületek természetbeni visszaszolgáltatása és az értékpapírok, illetve részvények formájában történô kárpótlás között. Az ingatlanokat jelenleg használó intézmények a visszaszolgáltatás elôtt öt évig bérleti díjat fizetnek a korábbi tulajdonosnak. A kormány legutóbbi ülésén elfogadta a nemzeti kisebbségek közösségei ingatlanjainak visszaszolgáltatásáról szóló 1999. évi 83-as sürgôsségi rendelet alkalmazási szabályait.

A szabályok kiegészítik a vonatkozó törvényes rendelkezéseket és kibôvítik a különleges visszaszolgáltatási bizottság hatáskörét: a testület megoldhatja a visszaigénylési folyamat adminisztratív szakaszát, dönthet az elkobozás jogosságáról. Az alkalmazási szabályok csak az 1940. szeptember 6. és 1989. december 22. között jogtalanul elkobozott ingatlanokra vonatkoznak. A kormány által elfogadott szabályok kétfajta kárpótlást tesznek lehetôvé az oktatási, kutatási, egészségügyi célokra használt ingatlanok, a törvényesen bejegyzett politikai pártok, diplomáciai képviseletek, a nemzetközi szervezetek képviseletei által székházként használt épületek jogos tulajdonosai számára: a visszaigénylôk választhatják az épület(ek) természetbeni visszaszolgáltatását - ebben az esetben, az ingatlan eddigi rendeltetése még öt évig megmarad, a tulajdonos pedig adómentességet élvez és bérleti díjat kap -, illetve a kárpótlást, a 2001. évi 10-es törvény alapján. A kárpótlás történhet részvények vagy értékjegyek, illetve pénzösszegek formájában.

A rendelkezések csak azokra az ingatlanokra és hozzájuk tartozó telkekre vonatkoznak, amelyek az 1999. évi 83-as sürgôsségi rendelet érvénybe lépésének idôpontjában fizikailag léteztek. A kültelkeken álló ingatlanokra más törvények és különleges visszaszolgáltatási szabályok érvényesek.

Az ingatlanok értékét szakértôi becslés útján állapítják meg a piaci árak alapján.

A visszaigénylések elbírálása 60 napon belül történik, ha a benyújtott dokumentáció teljes. Az érintett közintézmények indokolt esetben kérhetik az ingatlan rendeltetésének megtartását, ebben az esetben a kormány dönt a természetbeni visszaszolgáltatás, illetve a kárpótlás között.

A Népújság 2005. március 24-i számában a címben megnevezett két épület díszítésérôl írt cikk elolvasása után megjegyzéseim a következôk:

• A XIX. század hajnalán az alkotómûvészetek vonalán egy új stílus, a szecesszió városunkban is divatossá vált. Sok szép mûemlék ház áll tereink, utcáink házsorain. Köztük a tornyos Városháza (városházának épült) és a Közmûvelôdési Ház (Kultúrpalota) díszítéseivel ôrzi a stílus szépségét. Mûalkotás mindkettô, mûemlék épületként elismert remekmûvek.

• A Kultúrpalota homlokzatain lévô képzômûvészeti alkotások (bronz- és kôdombormûvek, színes mozaikképek) a magyar kulturális élet személyeinek alakjait, portréit örökítik, azok nem "az Osztrák-Magyar Monarchia jelképei", mint azt egy neves személy jelentette ki az újságcikk szerint. Hasonlóképpen a Palota elôcsarnokának falain lévô freskók a kalotaszegi paraszti élet, illetve a magyar (Táltosok, Mesemondás) mondavilágot jelenítik meg. A két lépcsôház ablakszárnyain lévô színes üvegfestmény-portrék, valamint a tükörterem ablakain lévô hármas üvegfestményen a székely népballadák eseményei láthatók képben és szövegben; A kis hangversenyterem ablakain lévô monumentális színes üvegfestmények tárgyuknál fogva erdélyi-székely vonatkozásúak, azok sem lehetnek "az Osztrák-Magyar Monarchia jelképei".

• A palota elôcsarnokának falán lévô két-két bronzdombormû közötti fal részére helyezett magyar címert és a feliratos márvány emléktáblát, valamint a nagy hangversenyterem bejárati ajtaja feletti koronázási dombormûvet a hatalomváltáskor (1920-22) eltávolították.

• A tornyos Városháza nagy gyûléstermének nagy ablakszárnyain lévô színes üvegfestményt, Magyarország királyának portréját, 1920-1922-ben az államhatalom eltávolította. A középsô nagy kép két oldalán lévô két- két ablakban látható (Bethlen Gábor, II. Rákóczi Ferenc, Deák Ferenc, Kossuth Lajos) portrékat hasonlóképpen kiszedték 1920-1922-ben. Az utóbbi négy portré sem volt "az Osztrák-Magyar Monarchia jelképe".

Az üvegmozaik és színes üvegfestmények a korszak legjelesebb mozaik- és üvegfestô mûvésze, Róth Miksa mûve. A dombormûvek, a mozaikképek és az üvegfestmények a magyar irodalom, tudomány, zenemûvészet nagyjait, valamint a székely nép életét mutatják be.

A tornyos Városháza falára a hatalomváltás után a román nép történelmét bemutató kép nem készült, tehát az 1940-es bécsi döntés után nem kerülhetett sor annak "elpusztítására". Milyen festményt kell "restaurálni"? De tudnia kell a cikk szerinti ajánlónak, hogy a szecesszió stílus idején az épületek homlokzatait üvegmozaik-képekkel díszítették s nem festett falképekkel, vagyis nemes anyaggal dolgoztak (lásd Paul Constantin: Arta 1900 în România, 1972) címû munkát, de tanulságos lenne, ha az ajánló megnézné a fôváros szép szecessziós épületeit, melyiken található (látható) történelmi tárgyú festett kép?

A Közmûvelôdési Ház helyiségeit jó volna, ha közmûvelôdési szervek használnák. Avram Iancu nemzeti hôs múzeumát rendezzék be az Avram Iancu utca 23. szám alatti szép lakóházba, melynek homlokzatára az Avram Iancu emléktábla már felkerült s melynek homlokzatait részben kijavították, újrafestették.

Helyzetjelentés Storylandról

Megbocsáthatatlan illetlenség lenne tôlem, ha, bármely tekintetben is, pitiségemet P.E.G. szolgálaton kívüli huszárezredeshez hasonlítanám. Krúdy Gyula közismert novellahôse eredetben, neveltetésben, allûrökben, magabiztosságban, katonai rangban, anyagiakban messzire lepipálja szerény személyemet. Nem beszélve arról, hogy míg ôkegyelmessége kedve kerekedtén bármikor - idôn innen, idôn túl - beléphet az Üllôi úti Arabs Szürkéhez címzett kiskocsmába, utolsó, aranyszalagos havannellója elhamvasztása ürügyén, jómagam, "szürkéimet" Borsnál pányvára kell fognom, egyrészt, mert érvényét vesztett útlevelem felújítására még nem kaptam meg a jövedelem-kiegészítést, másrészt meg a határátlépést biztosító 500 euróm postázását is egyre odázza a nyugdíjhivatal. Csak öt hónapos terminusra tudja vállalni a teljes összeg kikézbesítését. Ennyi ideig nem tarthatom féken lóerôimet. Étlen-szomjan. Kiadom hát ôket sortankolásra adócsaló üzletemberekhez, szemfényvesztô politikusokhoz, illuzionista bankkorifeusokhoz, szecskázó részvénytöbblet-tulajdonosokhoz, obsitba kényszerült államvédelmisekhez, közpénzi szubvenciókból felhizlalt, vegetáló ipari konszernek igazgatótanácsi "ártatlankáihoz". Csurrogtatnak-csepegtetnek nekik a ciszternáikból. A luxusár számukra nem akadály. Országházi, kormánybeli alkalmazottak pitvarán belülre nem engedem ôket. Szánnivaló közméltóságok ezek, állandóan alulfizetettségüket siratják, földhözragadtak és alig lehet évi két-háromszoros indexálással betömni a szájukat.

Utolsó szivaraimat így hát megszokott törzskricsmimben, a Mokány Öszvérben kell elfüstölnöm. Nem vagyok idôkrízisben mint ofenpesti alteregóm, P.E.G., a hidegszívû exsvadronparancsnok, nem vár rám kültelki laktanyák mélyén lepuffantásra ítélt nyomorú slapaj, csupán hû élettársam tavaszelôre kiötlött költségvetési restrikcióinak kell magam alávetnem. Káros szenvedélyeim utolsó hányada is kiszorult a büdzsébôl: nikotin nuku, a tütü a múlté, a kávénak örök harag. Krónikus nyavalyáimat át kell értékelnem, nyesegetni illene belôlük, a hevenyeket hónapok, évnegyedek elejére kell programálnom, amikor még patikuséknál nem szakad mindenütt a part. Uniós igényeink fennköltségében nem válhatunk étvágyunk, itvágyunk, kultúrszükségleteink rabjaivá. Pató Pál levédett, bejegyzett, bevált licence szerint a nemessé váláshoz sem írni, sem olvasni, sem színházi-, avagy hangversenytermekben szájat tátni, elmét pallérozni nem szükséges, nem elengedhetetlen. Az imígyen megspórolt obulusokkal lehet díjakat, illetékeket, bérleteket, luxusadókat törleszteni, européer mércével, hazai juttatásokból. S azok segítségére, akik néhány banival túllépnének kereteiken, ott tolonganak a humanitárius indíttatású pénzintézeti és nagykereskedelmi korporációk, akik retusálatlan grimaszok ellenében, elôleg és kezesek nélkül, puszta személyi igazolványra, hiteleznek lakásvásárlásra, átalakításra, renoválásra, háztartási géppark létesítésre lenge lejben porciózott összegeket, amelyek kamatjaikkal megfejelve jócskán meghosszabbítják az orgazmus idôtartamát. S kell-e nekünk ennél több? Végül is csak egy életünk van. Ne hagyjuk, hogy elsuhanjon mellettünk nyomtalanul.

Leszámlázott legújabb sérelmeinket biztonságban tudva, kuviktársaimmal egyetemben, bontanánk is az asztalt. A mindenre figyelô tulaj hangja merevíti le egy percre a félreérthetetlen kollektív mozdulatot.
"Uraim, mivel tudom, hogy a júliusra prognozált újabb cúnamiig nem tisztelik meg szerény lebujomat, fogadjanak el tôlem, a cég ajándékaként, még egy hörpöt. A bolondok hónapját megelôzô stokkból származót."

Mondanom sem kell, egy emberként, engedtünk a kapacitálásnak. Mifelénk az entellektüel ledérebb a kurvánál.

- ígérte Blaj Virgil, a Megyei Vízszolgáltató Vállalat (SURM) igazgatója, akitôl tegnap arról érdeklôdtünk, hogy hosszas halasztás után mikor lesz vezetékes vizük Nyárádtô lakóinak. Mint korábban beszámoltunk róla, tavaly december közepére ígérte a nyárádtôi új rendszer üzembe helyezését a SURM és a helyi polgármesteri hivatal vezetôje.

A várossá vált településnek csak egy részében volt vezetékes víz, így tavaly (a nyár, ôsz folyamán) kibôvítették a hálózatot. Decemberben Blaj Virgil kérdésünkre azt nyilatkozta, hogy az idôközben elavult pakolások miatt nem tudják beindítani a szolgáltatást, s hogy csak a munkálatot kivitelezô izraeli cég szakemberei cserélhetik ki a meghibásodott alkatrészeket. Akkor azt ígérték, hogy az év végi ünnepekre már beindítják a szolgáltatást. Tegnap Blaj Virgil kérdésünkre kifejtette: a szolgáltatás beindítását két fô ok miatt halasztották el. Az elsô: a Kiscserged bejáratához felszerelt vízpumpákat ellopták. A kivitelezô cég szakemberei átszerelték a rendszert, így most már lehetséges, hogy csak Nyárádtôn szolgáltassanak. A másik ok: a Malomfalva felé vezetô átjáró átalakítása, az új híd miatt szükségessé vált a vízvezeték átalakítása.

- Az ivóvíz-szolgáltatás beindítása elsôsorban a helyi polgármesteri hivataltól függ, hiszen mi csak szolgáltatók vagyunk. Eredetileg azt szerettük volna, hogy amíg nem derül ki, hogy ki tulajdonította el a vízpumpákat, addig nem szolgáltatunk vezetékes vizet. De miután leválasztották a csergedi rendszert, Nyárádtô polgármestere úgy döntött, hogy jövô hét végéig mindenkinek, aki az új rendszerhez csatlakozott, lesz ivóvize. A vízórák 80 százalékát már felszerelték. Miközben ezt befejezik, mi minden utcában átvesszük a rendszert, ellenôrizzük a szerelést, s lezárjuk a utcai kutak karjait. Kifertôtlenítjük még egyszer az egész rendszert, s ezután már csak a feltöltés marad hátra - nyilatkozta Blaj Virgil, aki arról is beszámolt, hogy a megyei tanács, amelynek alárendeltségébe tartozik a SURM, jelenleg tárgyalásokat folytat a város és az Aquaserv vezetôségével, hiszen a vidéki szolgáltató is társul az újonnan megalakuló regionális vízszolgáltatóhoz.

Támogatási szerzôdés aláírására került sor Nagyváradon a Szülôföldön az információs társadalomba program romániai lebonyolításáról. A szerzôdô felek a magyarországi Puskás Tivadar Közalapítvány, valamint a romániai Progress Alapítvány.

A magyarországi Informatikai és Hírközlési Minisztérium és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség már 2003. május 9-én együttmûködési megállapodást írt alá, amelyben az információs társadalom területén való kollaborálást tûzték ki célul, kölcsönös informálás, tanácsadás, informatikai pályázati rendszerek közös kidolgozása formájában. Az együttmûködés tárgyát képezi továbbá az is, hogy közösen lépnek fel az információs technológia használatának ösztönzésében és kistérségi együttmûködés keretében ösztönzik az informatika és a hírközlés terén tevékenykedô vállalkozások közötti kapcsolatfelvételt és lehetôség szerint magyarországi, illetve a késôbbiekben EU-s programokban, projektekben való közös munkát.

A magyarországi Informatikai és Hírközlési Minisztérium a 2003-as költségvetési keretében elsô alkalommal keretet különített el, amelyet a határon túli magyar közösségek támogatására kívánt fordítani. A program romániai kezelését a Progress Alapítvány végezte, amely elôször 2004-ben hirdetett pályázati felhívást a romániai magyar közösségek informatikai támogatására. A program révén a romániai magyar civil szférában összesen 162 számítógép, illetve 51 nyomtató került kihelyezésre. Az eszköztámogatás a tavalyi technológiai fejlôdés szintjének megfelelô egységeket tartalmazott, licences szoftverrel együtt.

* Az eszközök jelentôs része magyar többségû iskolákba (50 helyszín) jutott el.

* Tartalomfejlesztési támogatásaik révén jelentôs mértékben járultak hozzá a romániai magyar internetes tartalom fejlôdéséhez. 10 országos, 8 regionális, illetve 8, adott szakterület szempontjából fontos honlap létrehozását, illetve fejlesztését támogatták.

2004-ben az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) a határon túli magyarság internet-ellátottságának növelése, az információs társadalom eszméjének és gyakorlatának, a magyar nyelvû kultúra határon túli megôrzésének és az esélyegyenlôség megteremtésének érdekében kiemelten fontosnak tartotta, hogy a határon túli magyarlakta területeken mûködjenek a polgárok számára könnyen elérhetô, megfizethetô árú, kiszámítható minôségben szolgáltató közösségi internet- hozzáférési pontok (továbbiakban: eMagyar-pont). Mindezen feladatok magas színvonalú ellátásának érdekében az IHM megbízta a Puskás Tivadar Közalapítványt (továbbiakban: PTA) a határon túli pályázati rendszer lebonyolításával.

Az eMagyar pontok mûködtetôi számára a PTA és a Progress Alapítvány ECDL-képzést is biztosít, szintén ebbôl a keretösszegbôl.

A nagyváradi rendezvényen részt vett és elôadást tartott Kovács Kálmán magyarországi informatikai és hírközlési miniszter, Nagy Zsolt, a román kormány távközlési és informatikai minisztere, az RMDSZ ügyvezetô alelnöke, Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, dr. Kôhalmi Zsolt, a Puskás Tivadar Közalapítvány ügyvezetô igazgatója, Biró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere, valamint Lakatos Péter parlamenti képviselô, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnöke.

Mindentudás Egyeteme

Fodor Zoltán elméleti fizikus

Fodor Zoltán középiskolai évei alatt több országos matematika-, fizika- és kémiaversenyt megnyert. Az ELTE-n 1987-ben kitüntetéses diplomával végzett. Azóta az ELTE Elméleti Fizikai Tanszéken dolgozik. Számos kutatóintézetben és egyetemen volt vendégkutató, többek között Németországban, Svájcban és Japánban. Szakterülete az elemi részek fizikája, a rácstérelmélet. A rácstérelmélet egyik legnevezetesebb problémájára, a véges anyagsûrûs&e acute;g elérésére 2001-ben adott javaslata 2003-ban a leghivatkozottabb rácstérelméleti dolgozat volt.

Az elemi részek fizikája a ma ismert legmélyebb, legalapvetôbb tudományos elmélet. Ezzel az elmélettel, az úgynevezett standard modellel az összes kísérleti eredmény teljes összhangban van. Ám sajnos még ez az általános elmélet is csak részben tud magyarázatot adni arra az alapvetô kérdésre, hogy miért is létezik a világegyetem, és hogy miért létezünk mi magunk. Az elôadás áttekinti az elemi részek fizikájának az alapjait. Megvizsgálja azt a három feltételt, mely a korai világegyetem történései során az anyagi világ kialakulásához szükséges volt.

Anyagaszimmetria ma és a korai világegyetemben

Az anyagi világ létezését a következôképpen is megfogalmazhatjuk: A megfigyelhetô világegyetemben csak anyagot találunk, s antianyagot nem, vagyis aszimmetria áll fenn az anyag és az antianyag között.

Már a tudományos-fantasztikus irodalomból tudjuk, hogy anyag- és antianyag-részecskék egymás közelébe kerülve megsemmisülnek, és nagy energiájú fotonsugárzás keletkezik. Egy szimmetrikus világegyetemben az ôsrobbanás után a keletkezett anyagrészecskék száma megegyezne az antianyag- részecskék számával. Az anyag- és antianyag- részecskék egymást kölcsönösen megsemmisítenék és a világegyetem semmi másból nem állna, csak sugárzásból. Ezen elképzelés ellentmondásban van a mai megfigyelésekkel, melyek szerint igenis létezik anyagi világ. Ebbôl azt a következtetést vonhatjuk le, hogy az ôsrobbanás után valamivel több anyagrészecske volt, mint antianyag-részecske.

Akármilyen messzire is nézünk, mindig csak anyagrészecskékkel találkozunk. A Földön rendkívül kevés antianyag van, pontosabban szólva a Chicago melletti Fermilabban találjunk a legtöbbet, nos nem túl sokat: kb. 10-11 grammot. Ezt a kicsiny mennyiséget kísérleti célokra állították elô.

Tudjuk, hogy a Hold is anyagból áll. Legjobb bizonyíték erre az, hogy Neil Armstrong elsô híres lépését túlélte, és képes volt egy második lépést is tenni. Az animáción látható az eredeti felvétel, valamint az, amit a tévénézôk láttak volna, ha a Hold antianyagból állna.

A világ anyagaszimmetriáját vizsgálva a legpontosabb kísérlet az ún. kozmikus diffúz gammasugárzás mérésén alapul. Ha anyag- és antianyagdomének egymás közelébe kerülnének, a szétsugárzás következtében tipikus gammasugarakat bocsátanának ki. Méréseinkben ilyen sugárzást nem találunk. Ezt a kísérletet úgy kell értelmezni, mint bizonyítékot az anyag és az antianyag aszimmetriájára.

Hogyan tudjuk megmagyarázni az anyag és az antianyag között lévô aszimmetriát? Erre két lehetôségünk van:

1. Elképzelhetô, hogy az anyag- és antianyag- részecskék számának elôjeles összege a világegyetem fejlôdése során végig változatlan maradt, a kezdeti feltételben, az ôsrobbanáskor azonban az anyagrészecskék száma valamivel meghaladta az antianyag-részecskéket.

2. Egy fizikus számára sokkal vonzóbb az a lehetôség, hogy a ma megfigyelt anyagaszimmetria dinamikus fejlôdési folyamat eredménye. A világegyetem az ôsrobbanáskor szimmetrikus volt, az azóta eltelt idô során azonban lehetôvé vált egy kicsiny anyagtöbblet dinamikus generálása. A továbbiakban ezzel a második forgatókönyvvel foglalkozunk kissé részletesebben.

Az utóbbi két évtizedben rendkívül sokat tanultunk a barionszám-sértésnek az ún. elektrogyenge skálán megjelenô tulajdonságairól, következményeirôl. A kutatók számára ez igen népszerû téma volt. Ennek két oka van. Elôször is, hogy az elektrogyenge elmélet rendkívüli precizitást ért el. A második ok az, hogy az elektrogyenge fázisátmenet ut&aac