Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk nepujsag@e- nepujsag.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: nepujsag@e-nepujsag.ro

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: reklam@e-nepujsag.ro

A hirdetések egységes tarifája 150 Ft/szó, 200 Ft/cm², mely magába foglalja a romániai áfát is.

Tantárgyversenyek díjazottjai

A tavaszi vakáció nem minden diáknak jelentett. pihenést, izgalmas kirándulásokat, kikapcsolódást. Az országos tantárgyversenyek éppen erre a kéthetes idôszakra estek. A Maros megyei diákok szépen szerepeltek az országos megmérettetéseken.

Magyar nyelv és irodalomból az elsô helyen

Aradon március 20-24. között tizenkilenc V-XII. osztályos tanuló vett részt megyénkbôl a magyar nyelv és irodalom tantárgyverseny országos döntôjén. Közülük tizennégyen dobogós helyen végeztek és dicséretben részesültek - tájékoztatta lapunkat Soós Katalin tanfelügyelô. Megyénk diákjai érték el a legjobb eredményeket ezen a vetélkedôn. A Bolyai Farkas Elméleti Líceum tizedikese, Balázs Oldal Nóra az országos magyar tantárgyverseny egyik nyertese tízes médiával, a másik elsô díjas a kilencedikes Dénes Hunor, szintén bolyais diák lett. Második díjat hárman hozhattak haza Aradról: Kátai Orsolya, a nyárádremetei Dr. Nyulas Ferenc Általános Iskola hetedikese, a bolyais kilencedikes Kovács Andrea és a Mûvészeti Líceum tizedikes tanulója, Láng Orsolya. Kántor Emese (11. osztály) és Nagy Emese Lilla (12. osztály) - mindketten a Bolyai líceumból - országos harmadik díjat tudhatnak magukénak. Dicséretben hét tanuló részesült: Csíki Boróka Mária, aki kilencedikes a Bolyaiban, a marosvásárhelyi 17-es iskola nyolcadikosa, Gál Andrea, Gyôrffi Emôke (12. osztály) a segesvári Mircea Eliade Fôgimnáziumból, a nyolcadikos Hortáver Melánia a szászrégeni Florea Bogdan iskolából, a szovátai 2-es iskola hetedikes tanulója, Márton Botond, illetve Sütô Tímea (10. osztály) és Tódor Soó Katalin (11. osztály) a Bolyai líceumból.

Díjesô a bolyais diákoknak

A magyaron kívül más tantárgyakból is jól szerepeltek a Bolyai líceum diákjai az országos döntôkön, s kiváló eredményeket értek el a Pécsett, Kaposváron és Miskolcon szervezett matematika és történelemvetélkedôkön is. Német nyelvbôl a XII. D osztályos Kádár Andrea országos elsô díjat nyert, Albert Mónika (XI. D) második helyezést szerzett, Gál Noémi (XI. D) teljesítményét dicsérettel jutalmazták. Olasz nyelvbôl Cseterás Györgyi kapott országos II. díjat, földrajzból Kántor Lajos (IX. A) II. helyet szerzett az országos döntôn, informatikából Korodi-Gál Andor Csaba (XII. H) teljesítményét is dicsérettel jutalmazták.

A Pécsett megtartott Gordiusz matematikaversenyen Jakabfy Attila (XI. H) elsô díjat nyert, a kilencedikes Kántor Lajos úgyszintén, Máthé Antal Koppány (X. G) második lett, s megkapta a legjobb határon túli matematikusnak járó különdíjat, a XIV. miskolci nemzetközi matematika versenyen pedig III. díjat nyert, akárcsak Haller István (XI. G).

Cseterás Györgyi a kaposvári történelemvetélkedôn a II. helyen végzett.

Elismerésre méltó teljesítményt ért el a X. E osztályos Nagy-György Borbála, aki megnyerte az Angolul Beszélôk Szövetsége által szervezett országos verseny fôdíját Bukarestben, amelynek nyomán ô képviseli Romániát a vetélkedô Londonban tartandó nemzetközi szakaszán.

A bolyais diákok más vetélkedôkön is sikeresen szerepeltek.

Pénteken délelôtt 11 órakor lesz a pápa temetési gyászszertartása a Szent Péter téren a bíborosok hétfôi gyûlésének döntése értelmében, ezt követôen az elhunytat a bazilikába viszik, az altemplomban helyezik végsô nyugalomra.

Joaquín Navarro-Valls vatikáni szóvivô a fôpapok tanácskozása után tartott sajtóértekezletén bejelentette: a temetés helyszíne azzal magyarázható, hogy II. János Pál pápa nem hagyott hátra végakaratot, ezért kézenfekvô a bíborosok döntése.

A temetési szertartást, a péntek délelôtti gyászmisét - amelyen jelen lesznek a bíborosok, a keleti keresztény egyházak pátriárkái, valamint nagy számban a külföldi államok vezetôi is - Joseph Ratzinger kardinális, a bíborosi testület dékánja mutatja majd be.

A hétfôi kongregáción 65 bíboros volt jelen, akik le is tették az érvényes konstitúció által megkövetelt esküt. Kedden délelôtt tíz órakor újabb kongregációra kerül sor, immár az azóta a Vatikánba érkezett újabb bíborosok csatlakozásával.

Navarro-Valls közölte, hogy a pápaválasztó konklávé összehívásának ügyében még nem született döntés, a bíborosok csak a legsürgetôbb kérdésekkel foglalkoztak. Tanácskozásukon Leonardo Sandri helyettes államtitkár mellett még a liturgia szertartások vezetôje és két munkatársa is részt vett.

Az Universi Dominici Gregis apostoli konstitúció szerint, amelyet II. János Pál pápa bocsátott ki 1996. február 22-én, az utódát megválasztó konklávét az egyházfô halálát következô 20 napon belül meg kell kezdeni. Az egyház, élükön a bíborosokkal, a Szentatya halálát követô naptól kezdve kilenc napon át imádkozik a pápa lelki üdvéért.

A vatikáni apostoli palotából, a Kelemen-terembôl - ahol vasárnap és hétfôn a kúriai fôpapok, a Szentszékhez akkreditált diplomáciai testület és a vatikáni alkalmazottak búcsúzhattak a szombaton elhunyt s felravatalozott pápától - hétfôn 17 órakor vitték át a Szent Péter-bazilikába a bronzkapu érintésével, illetve a fôkapun keresztül. Este nyitották meg a pápai ravatalt a sok ezernyi hívô és zarándok elôtt a bazilikában, ahol ezt megelôzôen Eduardo Martínez Somalo spanyol bíboros, az egyház kamarása rövid szóbeli liturgiát tartott.

A vatikáni szóvivô ígérete szerint egészen a temetésig nyitva tartják éjjel a bazilikát, amennyiben ezt az érkezô hívek és zarándokok száma indokolttá teszi.

Róma fôpolgármestere tanítási szünetet hirdetett a temetés napjára, hogy ezzel is könnyítsen a dugóktól szenvedô fôváros közlekedési gondjain a hatalmas tömegeket megmozgató esemény idején. Walter Veltroni ígérete szerint a zarándokok autói és autóbuszai számára kialakított ideiglenes parkolóktól és a pályaudvaroktól ingyenes ingajáratokat közlekedtetnek majd a Vatikánhoz. A Termini pályaudvarról éjjel- nappal indulnak és érkeznek majd a vatikáni különjáratok, amelyeket jegy váltása nélkül lehet majd igénybe venni.

Ezekben a napokban legalább kétmillió, de egyes kormányforrások szerint négymillió zarándok érkezését várják Rómába. A pénteki temetésen közel kétszáz külföldi állam- és kormányfô részvételével számolnak a hatóságok.

Gyôr-Moson-Sopron megye küldöttsége érkezett Marosvásárhelyen

Turisztikai és szociális téren való együttmûködésrôl, légi járatok beindításáról, az ipari parki beruházásokról tárgyalt tegnap a Gyôr- Moson-Sopron megyei önkormányzat küldöttsége a Maros Megyei Tanács vezetôségével, megyei tanácsosokkal. A küldöttség vasárnap a megye egyes látványosságait tekintette meg, a tegnapi megbeszéléseket követôen a marosvásárhelyi repülôtérre, valamint Segesvárra látogattak el.

- A két önkormányzat között tízéves a testvérmegyei kapcsolat, partneri viszonyt szeretnénk kialakítani, szakmai cseréket lebonyolítani, a turizmus terén együttmûködni és nem utolsósorban közös erôfeszítéssel légi járatot beindítani Gyôr-Marosvásárhely között - jelentette ki Lokodi Edit, a Maros Megyei Tanács elnöke. A Gyôr- Moson-Sopron megyei küldöttségben részt vevô Vadász László, a Péri repülôtér igazgatója újságírói kérdésekre válaszolva elmondta, hogy a két város közötti légi járat beindításához immár megvan a határozott politikai szándék mindkét részrôl, a szakmai vetületeket a következôkben tárgyalják meg. Két lehetôségre tért ki, egyrészt a menetrend szerinti járatok bevezetésére, akár Budapest érintésével vagy közvetlenül Gyôr és Marosvásárhely között, illetve charterjáratok indítására, szovátai üdültetés céljából, egyéb turisztikai programokkal kiegészítve. A péri repülôtér vezetôje, bevallása szerint, már tárgyalt is azzal a repülôgépeket üzemeltetô céggel, amellyel jelenleg együttmûködnek, távlatilag ezzel képzelik el a marosvásárhelyi járatok beindítását, bár elismerte, könnyebben kapnának zöldutat a menetrend szerinti járatok bevezetésére, ha romániai cég lenne az üzemeltetô. A Népújság kérdésére elmondta, hogy személy szerint a charter turistajáratok beindításában látja a nagyobb esélyt. Kérdésünkre a küldöttségben a Gyôri önkormányzatnál a turizmusért felelô Serfôzô Eszter elmondta, hogy a Marosvásárhelyen a közeljövôben megnyílô turisztikai információs irodával kapcsolatban is folytattak megbeszéléseket. Gyôrben már hosszú ideje mûködnek a Tourinfo-irodák, e tevékenységgel kapcsolatos szakmai tapasztalatokat próbálják átadni a Maros megyeieknek. A delegáció tagja volt Ivanics Ferenc (Fidesz) országgyûlési képviselô, a Gyôr- Moson-Sopron megyei közgyûlés alelnöke, aki gazdasági, munkaerôpiaccal kapcsolatos kérdésekrôl beszélt, valamint Libricz József, a nagylózsi idôskorúak otthonának vezetôje, aki a Maros Megyei Szociális és Gyermekjogvédelmi igazgatóság képviselôivel találkozott. Szociális téren is várható együttmûködés a két testvérmegye között, egyik változat szerint a szociális asszisztens- csere keretében 1-2 évre utazhatnának Gyôrbe dolgozni szociális asszisztensek Maros megyébôl, a másik változat szerint rövid távú szakmai tapasztalatcseréket szerveznének.

Aktuális

Az RMDSZ végre sarkítottan kimondta azt, amire mindannyian gondoltunk, amióta Tariceanu miniszterelnök és Dobre szállításügyi miniszter az észak-erdélyi autópálya megépülésének létjogosultságát kétségbe vonta. Kimondta, hogy az autópálya számunkra nem egyszerûen egy politikai vita témája, nem csupán arról szól, hogy kinek legyen igaza - az építési szerzôdést a Bechtel céggel megkötô PSD-nek, avagy a megkötés körülményeit vitató D.A. szövetségnek - egy hatalmi nézeteltérésben, hanem létkérdés, amely nem tûr kompromisszumokat.

Talán kicsit erôsnek tûnhet Markó Béla mondata, mely szerint a török kamionok kedvéért nem mondhatunk le a teljes erdélyi régió fejlôdésérôl, de jelen esetben éppen ilyen közvéleményt felrázó hatású kinyilatkozásra van szükség. Hiszen annak ellenére, hogy a koalíció mûködési szabályzatában tételesen benne foglaltatik, hogy a felek konzultálnak egymással, mielôtt a nyilvánosság elôtt lényeges kérdésekben állást foglalnának, s nem bírálják nyilvánosan egymást, az utóbbi idôszakban többször is az erdélyi autópálya elleni megnyilvánulásoknak lehettünk tanúi, elôbb Basescu államelnök, majd Tariceanu kormányfô részérôl. Érdekes, hogy egyikük sem saját érveket hozott fel a sztráda ellen - talán érezték, hogy az gyenge lábakon állna - hanem elôbbi a lovaspóló- mérkôzések alatt az erdélyi szász települések romantikáján ábrándozó Károly brit trónörökös (skót)szoknyája mögé próbált elrejtôzni, a másik pedig az Európai Beruházási Bank álláspontját hívta segítségül, holott a pénzintézmény csupán a sztráda finanszírozásától zárkózott el (sokáig lehetne elemezni ennek a hátterét, de ez egy más téma), s nem a megépítésének hasznáról mondott véleményt.

Nem kétséges, hogy az erdélyi autópálya ügye a koalíció szakítópróbája. A politikában szükségszerû és mindennapos kompromisszumok ebben a kérdésben semmiképpen nem mehetnek el a sztráda feladásáig, s ha vannak olyan követelések, amelyekrôl ideig- óráig lemondhatunk lényegesebb távlati célok érdekében, ez semmiképpen sem abba a kategóriába tartozik. Az RMDSZ szerencséje, hogy ebben a harcban nincs egyedül, a politikai pártok erdélyi - s várhatóan moldvai - tagjai szinte teljes egészében felsorakoznak a sztráda mögött, sok esetben még a legmélyebb politikai-ideológiai ellentéteket is félretéve. Logikus, hisz az autópálya megépülése nem csak a magyarok, hanem a régióban élô románok érdeke is, s a kormány tartozik (ha már a pénz hiányára hivatkozik!) Erdélynek a tizenöt éve tartó szándékos hanyagolást követôen.

Egyetlen kirívó ellenpélda van, Maros megye liberális szenátora, Eugen Nicolaescu, aki pártfônöke, Tariceanu miniszterelnök álláspontját szajkózta. Nem ez az elsô alkalom, hogy pályafutása során Nicolaescu annak a régiónak az érdekei ellen foglal állást, amelyet képvisel. A kibicnek azonban - s a politikai "ejtôernyôsnek" (a szenátor ugyanis ókirálysági háttérrel "képvisel minket" a fôvárosban) - mint ismeretes - , semmi sem drága.

Adriean Videanu, a kormánykoalíció fô erejét adó Igazság és Igazságosság (Alianta D.A.) pártszövetség jelöltje lesz a múlt év decemberében államfôvé választott Traian Basescu utódja Bukarest fôpolgármesteri székében - derült ki a vasárnap lezajlott részleges idôközi helyhatósági választásokon leadott valamennyi szavazat összeszámlálásából.

A Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Demokrata Párt (PD) választási szövetségének jelöltje az érvényes szavazatok 53, 1 százalékával szerezte meg a megüresedett bukaresti fôpolgármesteri tisztséget, míg a legnagyobb ellenzéki politikai erô, a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltjére a választók 29, 55 százaléka szavazott.

Adriean Videanu február végén a Tariceanu-kormány gazdasági ügyekért felelôs miniszterelnök- helyettesi tisztségérôl mondott le, hogy jelöltethesse magát a fôpolgármesteri választáson. A fôváros elsô emberének tisztségéért vele együtt tizenheten indultak a versenyben. A két fô rivális, Videanu és a PSD-es jelölt Marian Vanghelie mögött a szavazatok 8, 71 százalékát szerezte meg egy szakszervezeti párt jelöltje, a negyedik helyen a magát néppárttá átkeresztelt Nagy-Románia Párt (PPRM) jelöltje végzett a szavazatok 3, 48 százalékával. Két jelölt 1-2 százalékos eredményt ért el, a többiek ennél is gyengébben szerepeltek.

A mostani bukaresti választások legfôbb vonása a választópolgárok tömeges távolmaradása volt. Az 1.763.040 szavazati joggal rendelkezô bukaresti lakos közül csak 439.575 választópolgár járult az urnák elé. Ez 24,83 százalékos részvételnek felel meg. Mindeddig ez a legalacsonyabb választói részvétel az elmúlt másfél évtizedben megtartott romániai választások történetében.

Lapvélemények az RMDSZ határozott fellépésérôl

Az észak-erdélyi autópálya megépítésének sorsa szakítópróba lehet a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a kormánykoalíció között - írta a hétfôi sajtó a magyar érdekvédelmi szervezet "belsô parlamentjének" marosvásárhelyi ülésérôl szólva.

A Szövetségi Képviselôk Tanácsának (SZKT) szombati ülésérôl szóló elsô oldalas tudósításában ("Bár a kormány más prioritásokat hirdetett meg, az RMDSZ nyomást gyakorol a Bechtel autósztráda ütemtervének betartásáért") a magát politikai és pénzügyi napilapként meghatározó Curentul egyebek között rámutatott: a román politikusoktól eltérôen, akik "politikai kocogással" foglalkoznak, az RMDSZ politikusai, amikor a saját és az általuk képviselt közösség ügyeirôl van szó, foggal- körömmel ragaszkodnak álláspontjukhoz. Még akkor is, ha a kormánykoalíciós társak vagy az európai közösség fórumai ellenkezô véleményen vannak és a magyar szervezet álláspontjától eltérô álláspontot képviselnek. Ez a helyzet a viták kereszttüzében álló Bors-Brassó közötti Bechtel-féle autópálya, valamint a jelenlegi romániai gazdaságfejlesztési régiók megváltoztatásának kényes kérdésében egyaránt.

Az Adevarul e két kérdéssel kapcsolatban idézte Markó Béla RMDSZ-elnök és miniszterelnök- helyettes egyértelmû és határozott véleményét. Az autópályával kapcsolatban Markó leszögezte: a román politikusoknak meg kell érteniük, vagy segítenek Erdélyen, vagy hagyják, hogy Erdély segítsen önmagán, mert más alternatíva nem létezik. Mert a török kamionok kedvéért nem mondhatunk le Erdély jövôjérôl. Ezt meg kell értenie Bukarestnek is, Brüsszelnek is - idézte a lap a magyar politikus véleményét az EU által támogatott és "a 4-es számú európai folyosó" részének számító dél-erdélyi- olténiai-havasalföldi autópálya és az észak-erdélyi sztráda körüli vitáról.

A Cotidianul is megírta a marosvásárhelyi SZKT- ülésnek szentelt beszámolójában, hogy "az RMDSZ Marosvásárhelyen szombaton olyan döntést hozott, amely bizonyára szakítópróbája lesz a kormánykoalíciónak, mert a magyar szövetség nyomást gyakorol a kormányra a Brassó és Bors közötti autópálya munkálatainak folytatása érdekében".

Ez a független lap már idézte is a kormánykoalíció fô erejét adó liberális-demokrata pártszövetség képviselôinek nyilatkozatait, akik - az RMDSZ határozott fellépése láttán - úgy tesznek, mintha korábban Tariceanu kormányfô nem kérdôjelezte volna meg a Bechtel amerikai céggel leszerzôdött autópálya építésének a sorsát. Most már - derült ki a legfôbb koalíciós partner képviselôinek a lap által idézett friss nyilatkozataiból - a Demokrata Párt és a Nemzeti Liberális Párt képviselôi is azt hangoztatják, hogy "egy pillanatra sem merült fel az autópálya munkálatainak leállítása", illetve, hogy "a kormánynak a föld alól is elô kell teremtenie a pénzt" a sztráda építéséhez, s hogy "remélhetôleg konszenzus jön létre az ügyben".

Mindehhez a Cotidianul hozzátette: "Az RMDSZ-esek sem mondták ki nyíltan, hogy kilépnek a koalícióból, de igényeik viszonylag ultimatív jellegûek".

A kormány amerikai bankoktól próbál hitelt felvenni a Brassó-Bors autópálya építési munkálatainak finanszírozására, közölte hétfôn, sajtótájékoztatón Emil Boc, a Demokrata Párt megbízott elnöke.

Boc elmondta, az összegek az Egyesült Államokból származnak majd, eddig az amerikai Eximbank neve merült fel, mivel az EU nem hajlandó finanszírozni az autópálya tervezetét. "Az autópálya kérdése nem jelent feszültséget a koalícióban, amíg a tervezet megvalósítása a megszerzésre váró források függvényében kialakuló menetrend szerint történik. A források nem az EU-ból, hanem az Egyesült Államokból származnak majd" - mondta Boc.

A DP elnöke kifejtette, a hitelek megszerzése az érvényes bankszabályoknak megfelelôen történik, a finanszírozó bankot a piaci kínálat alapján választják majd ki. A bankokkal folyó tárgyalások mintegy tíz napig tartanak, tette hozzá.

Az elôzô kormányzat által a Bechtellel kötött autópálya-építési szerzôdés érvényes, és a kormány tiszteletben tartja, de ellenôrzi a dokumentum pénzügyi záradékait, közölte hétfôn Bogdan Olteanu, parlamenti kapcsolattartásért felelôs tárca nélküli miniszter. Olteanu ezt az RMDSZ képviselôinek az autópálya-szerzôdés kapcsán tett kijelentéseire vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva jelentette ki. "A tárgyalások folytatódnak, a legfôbb kérdés a finanszírozási források azonosítása" - mondta a miniszter. Az RMDSZ- képviselôk nyilatkozatával kapcsolatban Olteanu elmondta, hivatalos válasz azt követôen születik, hogy az RMDSZ ismerteti érveit a Koalíciós Tanács április 6-i ülésén. "A sajtóból ismerem a nyilatkozatokat, de az érveket nem ismerem" - tette hozzá a miniszter.

Nincs elôrelépés az elrabolt újságírók ügyében

Az Irakból tudósító három román újságíró elrablása miatt lemondta hétfôi belgrádi látogatását Mihai Razvan Ungureanu külügyminiszter, Zágrábba viszont II. János Pál pápa halála miatt nem utazik a bukaresti politikus.

Ungureanu hétfôn szerbia-montenegrói politikai vezetôkkel tárgyalt volna Belgrádban a kétoldalú kapcsolatok erôsítésérôl és a térséget érintô problémákról, de a belgrádi külügyminisztérium bejelentette, hogy az Irakból tudósító három román újságíró elrablása miatt a politikus lemondta útját. A három román újságírót egy hete rabolták el Bagdadban. A belgrádi média idézi a horvát kormány bejelentését is, miszerint Ungureanu Zágrábba sem utazik, mivel a horvát politikai vezetôknek más kötelezettségeik vannak II. János Pál pápa halála miatt.

Azonosító technológiát épít be a Microsoft a Windows operációs rendszerbe. A technológia növeli majd a számítógépek biztonságát és használóik felügyeleti lehetôségeit személyes jellegû, illetve kényes természetû információik felett.

Az "info-card" technológia segítségével biztonságosabbá válik az internetes bevásárlás és az online szolgáltatások igénybe vétele is. A Microsoft jelenleg dolgozik az Internet Explorer új kiadásán és a Windows következô verzióján, a Longhorn operációs rendszeren. Az még nem ismeretes, hogy az "info-card" be lesz-e építve a jelenlegi Windows XP operációs rendszerbe, illetve a fejlesztés alatt álló Longhornba. Michael Stephenson, a Microsoft szerver divíziójának igazgatója megfogalmazása szerint céljuk "a végfelhasználók számára a lehetô legegyszerûbbé tenni a rendszerek használatát", valamint "a lehetô legszélesebb kör számára elérhetôvé tenni azt."

A személyes adatok eltulajdonítása és azoknak az internetes szolgáltatások igénybe vételére, valamint vásárlásra való illetéktelen felhasználása egyre nagyobb gondot okoz az Egyesült Államokban. Az okozott kár évente 50 milliárd dollárra tehetô.

A Microsoft új technológiája emlékeztet a 2001-ben bevezetett Passport és Hailstorm megoldásokra. Az utóbbit késôbb szép csendesen jegelték, mivel jogvédôk aggodalmukat fejezték ki érzékeny személyes jellegû adatok egyetlen nagyvállalat kezébe kerülése miatt, amit a Microsoft konkurensei nem is késlekedtek megkontrázni.

A Passport nem tett szert a Microsoft által várt széleskörû elterjedtségre. A korai alkalmazói közé tartozó eBay például az idén januárban hagyott fel használatával.

A Microsoft korábbi megoldásai abban különböztek a most bejelentett "info-card"-tól, hogy a központi nyilvántartás helyett a felhasználó számítógépén tárolja az azonosító információkat, azaz teljes egészében a felhasználó felügyelete alá helyezi azt.

Románia siratja az elhunyt pápát és mély szeretettel tiszteleg emléke elôtt - hangsúlyozta Traian Basescu román államfô a katolikus egyházfô halálával kapcsolatban kiadott vasárnap esti közleményben.

A Bukarestben nyilvánosságra hozott közlemény szerint az államfô levélben tolmácsolta részvétét II. János Pál pápa szombaton este bekövetkezett halála miatt Angelo Sodano bíborosnak, a Vatikán eddigi államtitkárának.

Basescu a levélben hangsúlyozta, hogy II. János Pál volt az elsô pápa, aki hivatalos látogatást tett egy ortodox többségû országban. "Románia az elsô ortodox többségû ország, amely részesülhetett az apostoli áldásban" - hangoztatta. Basescu a szabadság, a remény és a hit jelképének nevezte az elhunyt pápát, megjegyezve azt is, hogy a vallási vezetô kora egyik legbefolyásosabb személyisége is volt, aki üdvözítô módon hozzájárult a kommunista rendszer bukásához is. II. János Pál 1999-ben tett látogatást Romániában. Basescu államfô részt vesz II. János Pál pápa temetésén, a vatikáni Szent Péter katedrálisban, közölte hétfôn Adriana Saftoiu, az elnöki hivatal szóvivôje.

Hétfôn Calin Popescu Tariceanu is bejelentette, hogy részt vesz a pápa temetésének szertartásán. "Románia jelen lesz a pápa temetésén. Tárgyaltam errôl az államfôvel és részt veszek a ceremónián", közölte a miniszterelnök.

Világszerte a római katolikus templomokban gyászmisét, virrasztást tartanak II. János Pál pápáért. Maros megyében a szentmisék idôpontját maguk a plébánosok határozzák meg, egymástól függetlenül. A marosvásárhelyi fôtéri Keresztelô Szent János-plébániatemplomban szerdán este 6 órakor lesz szentmise - nyilatkozta lapunknak Csató Béla fôesperes.

Ugyancsak a megyeszékhelyen a Remete Szent Antal- plébánián ma és szerdán este 6 órakor gyászmisét mutatnak be. Mindkét este a szentmisét követôen gyertyás virrasztó imára és szentségimádásra kerül sor. Egyben zenés, verses megemlékezést is tartanak és az elhunyt pápa életét idézik fel írásai segítségével. A virrasztásra a kegyelet jeleként virágokat és mécseseket helyeznek el a szentélyben található pápakép elé - tájékoztatott Szénégetô István. A remeteszegi kápolna a Kerektó utca 2. szám alatt található (a fotógyár mellett).

Az Ady negyedi Szent Imre ferences plébánián a temetés napjára hirdetik meg a gyászmisét, nyilatkozta Bálint kapisztrán plébános.

A magánszemélyek az idén is május 15-éig kötelesek benyújtani a területileg illetékes közpénzügyi hatóságnak a 2004-ben megvalósított jövedelemre vonatkozó adóbevallásukat. Az országos pénzügyi adminisztrációs ügynökség, az elôzô évhez hasonlóan, az idén is minden adófizetônek postán elküldi a bevallási íveket, valamint a beküldéshez szükséges, megcímzett és bélyegmentesen feladható borítékot. Az adóbevallás postázása csakis ebben a borítékban ingyenes. A kitöltött nyilatkozatot tartalmazó borítékot a postán ajánlva veszik át, az átvételkor kapott elismervény igazolja, hogy az adófizetô eleget tett törvényes kötelezettségének.

A bevallási ívek kiküldését az ügynökség április 1-15. között végzi, s azt javasolják az adófizetôknek, otthon várják meg ezeknek a megérkezését, fölöslegesen ne fáradjanak a közpénzügyi hivatalokba. Érdeklôdni és bevallási íveket igényelni csak akkor célravezetô, ha valaki április végéig sem jutott ezek birtokába.

A Korrupcióellenes Ügyészség válaszol

A Korrupcióellenes Ügyészség (PNA) közleményben utasítja el Andreea Ciuca, a Maros Megyei Törvény-
szék volt elnöke által megfogalmazott vádakat. Mint ismeretes, Andreea Ciuca kérelemmel fordult a Legfelsôbb Semmítôszék és Bíróság Melletti Ügyészséghez, kérve, hogy a PNA ügyészeit zárják ki pere folytatásából.

A kizárásra vonatkozó kérésre válaszolva a PNA leszögezi: alaptalan Andreea Ciuca azon kijelentése, miszerint a PNA ügyészei nem tartották be a törvény elôírásait. A közleménybôl megtudhatjuk: a vádlottat (Andreea Ciuca) többször beidézték a kihallgatásokra, s felkérték, hogy a szakértôi vélemények kapcsán megfogalmazott kifogásait írásban nyújtsa be. Ennek ellenére a vádlott nem jelent meg a kitûzött idôpontokban, így próbálva akadályozni a kivizsgálást. A PNA sajtóirodájának közleménye értelmében Andreea Ciuca ügye azért nem oldódott meg elfogadható idô alatt, mert a vádlott a fent említett módon, a kijelölt idôpontok semmibe vételével hátráltatta az ügy lezárását.

A PNA válasza szerint: a büntetô törvénykönyv 53. cikkelyének értelmében a kizárási kérelem nem függeszti fel a bûnügyi kivizsgálást, így Andreea Ciucát továbbra is beidézik a kihallgatásokra.

Március 21-éig az alkalmazók 96,9%-a tett eleget annak a kötelezettségének, hogy az alkalmazottjainak múlt évi jövedelmét igazoló lapját benyújtsa a közpénzügyi igazgatóságon. Többségük még a február 28-i törvényes határidô lejárta elôtt, 0,3% pedig ezután teljesítette a törvény elôírásait. A beérkezett 202.475 jövedelmet igazoló lap közül 182.542 1-es típusú, azaz fôállású alkalmazottra vonatkozik, a maradék pedig a mellékállásban dolgozók 2-es típusú pénzügyi lapja.

Ugyancsak február 28-án járt le a benyújtási határideje annak a bevallásnak, amelyet a forrásnál visszatartandó adót hordozó jövedelmet kifizetô jogi személyek kötelesek benyújtani. Ebben az esetben a bevallásra köteles 1804 jogi személy közül (becsült adat) csupán 60,6%, azaz 1094 tett eleget kötelezettségének.

A törvény értelmében, akik elmulasztották a pénzügyi lapokat, illetve a bevallásokat idôben leadni, 500 ezertôl 15 millió lejig (magán-személyek), illetve 5 milliótól 100 millió lejig (jogi személyek) büntethetôk. A közpénzügyi alkalmazottak a hátralékosoknak újabb felszólítást küldenek, majd a büntetések kiszabása következik.

Az országos pénzügyi adminisztrációs ügynökség kidolgozta az adócsaláselleni törvény tervezetét. A tervezet, beleértve a megszületéséhez hozzájáruló okfejtést tanulmányozható a http://anaf.mfinante.ro honlapon. Az esetleges megjegyzéseket, javaslatokat, véleményeket Victor Ogneru közönségszolgálati képviselô címére lehet eljuttatni a "Conf. Legii nr. 52/2003" megjegyzés kíséretében, postán (Agentia Nationala de Administrare Fiscala, str. Apolodor nr. 17, sector 5 Bucuresti, cod: 050741, Cabinetul Purtatorului de Cuvant, Relatii Publice si Mass-Media), e- mailen (relatiipublice.anaf@mfinante.gv.ro), vagy faxon (021-411.51.66).

Szombaton az RMDSZ Szövetségi Képviselôk Tanácsa ülésén heves vitát váltott ki a kisebbségi törvénytervezet. A képviselôk egy része - igaz, ezek voltak kevesebben - keményen bírálta a törvénytervezetet, egyebek mellett azzal vádolva az RMDSZ-vezetést, illetve a kezdeményezôket, hogy túlságosan rövid volt a konzultálásra szánt idô, így nem mondhattak érdemben véleményt a dokumentumról. Többek között azt is állították, hogy az RMDSZ-ben "demokráciadeficit" van, és hogy a kisebbségi törvénytervezet nem élvezi az erdélyi magyarság támogatását, hanem kizárólag a törvényalkotó véleményét. A tanácskozás szünetében Varga Attila képviselôvel, a kisebbségi törvény egyik kidolgozójával beszélgettünk.

- Mi a törvény lényege? Hoz-e, és ha igen, milyen újdonságokat hoz a román törvénykezésbe?

- A nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezet alapvetô újdonsága az, hogy egységes keretbe foglalja a kisebbségek jogait, a kisebbségi szervezetek jogállását, megfogalmazza a kulturális autonómia koncepcióját. A másik, hogy meghatározza - amit a jogelméleten kívül jogszabály nemigen határoz meg - a nemzeti kisebbségek fogalmát. Sem az egyes országok törvényeiben nem találunk meghatározást, sem a nemzetközi jogi dokumentumokban. Csak a valamikor sokat vitatott Európa tanácsi 1201-es Ajánlás tartalmaz valamiféle meghatározást, amelynek elemeit be is vettük ebbe a tervezetbe. Ez újdonság és lényeges elem, túlmutat a román törvénykezés keretein, s nem jellemzô az európai országok törvénykezésére sem.

A másik fontos elem, hogy egyértelmûen utal a közösségi és az egyéni jogoknak a létjogosultságára. Tehát ki nem mondva, de egyértelmûen utalva, tartalmaz közösségi, kollektív és egyéni kisebbségi jogokat.

Fontos újdonság, hogy tételes meghatározást tartalmaz az autonómiára vonatkozóan, illetve koncepciót dolgoz ki a kulturális autonómiára. Azon túlmenôen, hogy részletezi az identitást ôrzô területeken - oktatás, kultúra, tömegtájékoztatás - a jogokat, ezek az elemek meghatározóak. Ez nemcsak szemléletbeli áttörést jelent a román politikai gondolkodásban és törvényhozásban, hanem paradigmaváltás is lehet a mentalitásban is, ha úgy tetszik. Persze ez még egy hosszú folyamat. A legnehezebb az volt, hogy nem úgy készítettünk törvényt, hogy összegyûjtöttünk különbözô, esetleg mûködô modelleket Európából és azokból, egy szobában ülve összeollóztunk egy tökéletes tervezetet, hanem össze kellett egyeztetnünk ellentétes érdekeket, ellentétes szemléleteket.

- Mit kellett összeegyeztetni?

- Egyeztetni kellett a létezô alkotmányos kerettel, hogy egyáltalán esélyünk legyen az elfogadásra. Nem ideális, nem tökéletes törvényt szándékoztunk csinálni, hanem olyant, amit a parlament el is fogad. Ezen túlmenôen, olyan törvénytervezetet kellett elkészíteni, amely összhangban van az erdélyi magyar közösség jogos elvárásaival. Nem az álmaival, hanem a jogos, elvárható és érvényesíthetô elvárásaival. Továbbá egyeztetni kellett az európai normarendszerrel, amiben, el kell ismernünk, csak elvétve létezik mûködô kisebbségi autonómia. Hamis az a tudat, hogy Európában mindenütt, ahol kisebbségek élnek, van autonómia is. Nem mindenütt van így, sôt, kevesebb országban van, mint ahol nincs. Végül egyeztetni kellett a törvénytervezet tartalmát a különbözô léthelyzetben élô hazai nemzeti kisebbségekkel, amelyeknek az érdekei, a létük, az értékeik nagyon-nagyon különbözôek. Vagyis egybe kellett kapcsolni a másfél milliós erdélyi magyarság érdekeit a néhány ezres örmény, olasz, német stb. közösség érdekeivel. Minden közösség meg kell találja benne önmagát, saját érdekeit és értékeit, vállalható, kellôen tág kell legyen mindegyik számára, de olyanformán, mint egy jól szabott ruha, amely jól áll mindenkin. Mert ha a többi kisebbség nem érzi magáénak, a törvény érdektelenné válik. Természetesen, elsôsorban az erdélyi magyarságnak kell megfeleljen, hiszen ez az alapvetô cél. Tehát különbözô és néhol ellentétes érdekek és értékek mentén kellett a törvénytervezetet elkészíteni. Ugyanakkor igyekeztünk reális térben és idôben elhelyezni, nem egy imaginárius, egy tér és idô felett lebegô valamit akartunk elkészíteni, nem ideális, hanem lehetôleg egy optimális törvénytervezetet igyekeztünk készíteni.

- A tervezet bírálói úgy fogalmaztak, hogy a demokráciadeficit és a látszatautonómia között mozog, és alapjában elhibázott a kisebbségi törvénytervezet.

- Ez egy publicisztikai fordulat, amelyet argumentálni kellene, érvekkel kellene alátámasztani. Leírva lehet, hogy jól hangzik és valakiknek tetszik, de én ettôl az állítástól nem lettem okosabb. Nem tudom elfogadni, nincs látszatautonómia, attól a pillanattól, amikor a törvény meghatározza, hogy mit ért autonómia alatt. Úgy beállítani a kulturális autonómiát, mint valami satnya, vézna, beteges gyermekét az autonómiának, hamis, hiszen ez az autonómia egyik formája. Lényegében két autonómia létezik, a személyi elvû, ez a kulturális autonómia. Ennek különbözô változatai és konkrét megoldásai lehetségesek, és van a területi autonómia, amelynek megint sok változata van, kezdve a helyi közigazgatási autonómiától, el egészen az etnikai alapú területi autonómiáig. Másfajta autonómiáról én nem tudok. Tehát azt mondani, hogy a kulturális autonómia valami elárvult gyermek, hamis dolog. Ez az autonómia egy formája, és erre vállalkozott az RMDSZ a program-jában.

Ezzel párhuzamosan fejleszteni kívánjuk törvényhozási szinten a helyi autonómiát, és egy késôbbi lépésben, annak függvényében, hogyan alakul a helyzetünk, meglátjuk, hogyan lehet fejleszteni a területi autonómiát.

Hangsúlyozni szeretném, hogy ez a törvény nem betetôzése valaminek, ez egy folyamat része. Ugyanakkor kulcsfontosságú, hogy az autonómia a román törvényben megjelenik, gyakorlatilag jogi keret teremtôdik az autonómia kibontására, mûködtetésére. Nem hipotétikus autonómia- koncepciót kell kidolgozni, mert azzal, még ha a román kormányzat igent is mondana rá, az erdélyi magyarság nem tudna mit kezdeni vele.

- Az MPSZ úgy vélekedik, hogy a tervezet nem élvezi az erdélyi magyarság támogatását, csak a kezdeményezôk véleményét tükrözi. Így nem az Európában honos, hanem egy csonka autonómiát fogalmaz meg. Nem veszi figyelembe az eddig benyújtott tervezetek szövegét, és eleve egy minimalizált igényt tár a törvényalkotó elé.

- Ezek olyan jelzôs szerkezetek, amelyekkel nem nagyon tudok mit kezdeni. Valószínûleg sokat törhették a fejüket az úriemberek ezeken a frappáns megfogalmazásokon. Nehezen tudom elképzelni, hogy egy törvénytervezetet úgy lehessen elkészíteni, hogy közben valamiféle közvélemény- kutatást vagy népgyûléseken elhangzott véleményeket vegyünk figyelembe. Néhány ember, aki úgy véli, hogy ért a kérdéshez, vállalja a felelôsséget, kidolgoz egy koncepciót és elkészít egy törvénytervezetet. Ezt mi megtettük. Mihelyt elkészült, a technikailag lehetséges legszélesebb közvélemény elé tártuk. Aki akart, beleszólhatott, gondolok elsôsorban meghatározó véleményformáló és valamiféle hozzáértést mutató személyekre, sokan meg is tették. Akinek nem állt módjában, vagy nem akart beleszólni, az bizonyára vagy egyetértett ezzel, vagy úgy vélte, megbízik az elôkészítôkben. Nem tudom, hol készítenek a világon akármilyen nemzetstratégiai tervet úgy, hogy az a közbeszédben alakuljon ki. A közbeszéd, a közvélemény mindig meglévô dolgokhoz viszonyul. Vállalom, hogy ez az én és a kollegáim véleményét, elképzeléseit tükrözi, s nagyon remélem, hogy vagyunk annyira erdélyi, romániai magyarok, hogy nagyjából az egész magyar társadalom érdekeit képviselhessük. Visszafordíthatnám és mondhatnám, hogy akik most azt mondják, hogy nem jó, és ôk is elkészítenének valamit, az csak az ô véleményüket tükrözi és nem az egész közösségét. Végül is akkor fog eldôlni, hogy kinek van igaza, ha a tervezet átmegy a törvényhozáson, elfogadásra is kerül, és fôként azután, ha sikerül - és remélem, sikerül - alkalmazni és érvényesíteni. Nem hiszem hogy álmainkat kellene kodifikálni, hanem a meglévô léthelyzetünket és az abból származtatható jogos elvárásokat. Ha nem így történik, akkor csak az asztalfióknak gyártunk törvénytervezeteket, s legtöbb, amit elérhetünk, hogy kifullad egy parlamenti bizottságban, ahogy történt sajnos, az 1994-ben benyújtott RMDSZ-tervezettel.

Nem egymás között kellene vitatkoznunk, hanem arra koncentrálnunk, hogy nagyon nagy vitáink lesznek román partnereinkkel és ellenfeleinkkel, a román közvéleménnyel. Amennyiben mi, bizonyos értelemben fontos, de az autonómia gondolatához képest mégiscsak részletkérdéseken marakodunk, akkor gyakorlatilag az, akit igazából meg kell gyôznünk, csak azt látja, hogy mi magunk sem értünk vele egyet, s ezzel az esélyeit csökkentjük annak, hogy egyáltalán román törvény elismerje a kisebbségi közösségek autonómiához való jogát. Aki vállalja ennek a felelôsségét, nem áll mellénk, hanem fanyalog különbözô konkrét megoldások helyességén avagy helytelenségén, annak tudatában kell lennie, és ilyen irányban szól a felelôssége is, hogy ezzel az elfogadtatás esélyeit csökkenti. El lehet azt érni, hogy ezáltal nem fogadják el ezt a törvényt, el lehet azt érni, hogy négy év múlva az RMDSZ a választásokon azt mondja, hogy megpróbáltuk, de nem sikerült, el lehet azt érni, hogy négy év után az emberek azt mondják, ezek után nem szavazok rátok, el lehet azt érni, hogy a román parlamentbe nem jut be az RMDSZ négy év múlva, csak nem hinném, hogy felelôs erdélyi magyarnak ez lenne a célja. Tehát azok, akik azzal vádolták eddig az RMDSZ-t, hogy nem foglalkozik az autonómiával, most, amikor konkrétan foglalkozik, nem értik meg a politikai tétjét ennek a kezdeményezésnek, felelôtlenül járnak el. Elsôsorban azt érzem, hogy nem értenek meg és nem értettek meg semmit ebbôl az elmúlt tizenöt évbôl.

- Hosszú a bûnlajstrom, egyetlen aspektust emelnék még ki. Azt állítják, hogy a törvénytervezet ellentétes a nemzetközi szervezetek és intézmények véleményével és, úgymond, hátráltatja az ország európai integrációját.

- Tisztázzuk, mirôl van szó. A törvénytervezetbe beemeltünk egy olyan elôírást, amelyet a helyhatósági választási törvény tartalmaz, és amely azt írja elô, hogy azok a kisebbségi szervezetek, amelyek választáson akarnak részt venni, 25 ezer aláírást kell összegyûjtsenek 15 megyébôl, mindegyik megyébôl legalább 300-at. Ezt mi beemeltük, s azt mondtuk, hogy a már parlamenti képviselettel rendelkezô szervezetek nem kell újrajegyeztessék magukat.

Valóban léteztek kifogások, Velencei bizottsági, Európa tanácsi szinten. Jogilag nézve valóban van egy diszkrimináció parlamenti képviselettel rendelkezô és parlamenten kívüli szervezetek között. Azonban néhány dolgot figyelembe kell venni. Elfogadom, hogy egyenlô eséllyel kell induljon a választásokon bármilyen szervezet. Ugyanakkor nem minden ország szabályozza a kisebbségi szervezetek különbözô választásokon való indulását. A román alkotmány Európában bizonyos értelemben példa nélküli módon, pozitív diszkriminációt ír elô a kisebbségek parlamenti képviseletére nézve. Ezért érzem képmutatónak az európai szervezetek vagy államok aggályoskodását, miközben ôk nem nagylelkûek a kisebbségeikkel szemben. Másrészt az a szervezet, amelynek parlamenti képviselete van, nem elhanyagolható legitimitással rendelkezik. Az RMDSZ esetében több százezer szavazatot jelent, más kisebbségek esetében is több tízezer szavazatról van szó. Ha a Magyar Polgári Szövetség tisztességesen gyûjti a 25 ezer aláírást és nem hamisítással, és más, már-már a bûnügy határát súroló módon, nyugodtan indulhatott volna a választásokon. Ezeket a kritériumokat elsôsorban a többi kisebbségi szervezet kérte, mert nem szerették volna, ha Magyarországhoz hasonlóan egyfajta etnobiznisz alakul ki, vagyis, olyanok legyenek a kisebbségek képviselôi, olyanok bújjanak a kisebbségi szervezetek mögé, akik valójában nem is tartoznak az illetô kisebbséghez. Azt tudom mondani a bírálóknak, és akik aggódnak Európa és Amerika álmáért, törlésre javasoltuk, hogy csak az újonnan alakult szervezeteket kell bejegyezni, kivettük azt is, hogy Bukarestben is kötelezô módon aláírást kell gyûjteniük. Nem tettünk mást, mint a többi nemzeti kisebbségi szervezet részérôl megfogalmazott igénynek tettünk eleget. Az, hogy hátráltatná ez Románia felvételét nem igaz, önmagában ha egy kisebbségi
törvényt elfogadnak, sokkal nagyobb a politikai hozadéka a román állam számára, mint ha egy ilyen részletkérdés benne marad. Akik ennyire aggódnak a román demokráciáért, azokat megnyugtatom, hogy a törvény elfogadása sokkal jobban elôreviszi Romániát, mintha nem fogadna el semmit. Éppen Szilágyi Zsolt mondta, hogy vissza kellene vonni ezt a tervezetet, ami azért meglepô, mert aki az autonómia korábbi bajnoka volt, most egy autonómia-törvénytervezet visszavonására kér bennünket. Az az érzésem, hogy inkább csak tematizálni akarták az autonómiával a közéletet, semmint ténylegesen, reálisan, a valós helyzetet felmérve tenni is érte valamit.

- Milyen esélyt ad a törvénytervezetnek?

- Amennyiben a kormány nem fogadja el saját tervezeteként, akkor úgy érzem, jóval nehezebb lesz a helyzetünk. Amennyiben saját tervezeteként nyújtja be a parlamentbe, remélem, ha nehezen is, sok vitával, de elfogadásra kerül. Mi nem tehetünk mást, mint bízunk a partnereink szavahihetôségében, akikkel közösen megállapodtunk abban, hogy megteremtjük ebben a törvényhozási ciklusban a nemzeti kisebbségek számára az autonómia törvényes kereteit.

Tavaszköszöntô táncos találkozót tartottak vasárnap Vajdaszent-iványon. A Tiszta forrásból elnevezésû rendezvény a magyar népdal és néptánc egyik ünnepe, létrejötténél a megyei tanács, a hagyományosan csak Alkotások Házának nevezett intézmény (hivatalos neve magyarul talán A Hagyományos Kultúra Megôrzésének és Terjesztésének Megyei Központja lehetne, ha volna) és a helyi önkormányzat bábáskodott. Tavaly Marosszentkirály adott otthont a találkozónak, most a Felsô-Maros mentének ebbe a - táncáról, viseletérôl méltán híres - falujába várták a meghívott csoportokat.

- A kilencvenes évek elején aggodalommal töltött el a néphagyományok, a népi kultúra sorsa, jövôje - mondotta a megnyitón Cotârlan Constantin igazgató. - De íme, önök a bizonyíték rá: nem halt, nem hal meg. Elhozták ide tájaik legszebb magyar táncait.

Dani József polgármester arra hívta fel a figyelmet, hogy az a nép, amely elfelejti kultúráját, hagyományait, szokásait, megszûnik létezni, beleolvad a "közös Európa tengerébe".

Szerencsére egyre gyakrabban látni olyan közösségi vezetôket, akik átérzik mindezt, és maguk állnak a hagyományôrzô együttesek élére, mint Mezô Palkó István, akinek kultúrigazgatóként a szervezés csaknem minden gondja-baja a nyakába szakadt, de ez nem akadályozta meg ôt abban, hogy a helyi csoportokat (a gyerektáncosokat és a fiatalokat) felkészítse, ráadásul mûsorvezetôként sem vallott szégyent; mint Molnár József, a Tiszta forrásból értelmi szerzôje-mozgatója, aki egyben a marosszentkirályi "vadrózsások" mestere is; vagy mint a jobbágyfalvi Balogh István polgármester, aki muzsikusként és dalosként is meg tudná keresni a kenyerét, mégis odaállt a fiatalok elé, és feltámasztották az egykor híres együttest.

A házigazdák nyitották és zárták is a népviseleti parádét követô színpadi mûsort. Vajdaszentivány gyerek tánccsoportja 2000-ben alakult, azóta folyamatosan mûködik, belföldi és külföldi fesztiválokon szerepelnek nagy sikerrel. Ôket is, a "nagyokat" is Mezô Palkó István vezeti, és együtt ropja velük. Táncrendjük hagyományos: verbunk, forduló, lassú csárdás, korcsos, cigánycsárdás, batuka. Zenekaruk vezetôje a híres aranyujjú prímás, Horváth Mihály. A marossárpatakiak táncos fiataljait Vajda János vezeti, nekik is Horváth Mihály muzsikált, táncrendjük: verbunk, sebes, csárdás, korcsos, cigánycsárdás. A marosszentkirályi Vadrózsák csoport 1989-ben
alakult, hivatalossá 1990-ben vált, nyárádmenti táncokat mutattak be Molnár József tanítványai. Kibéden két táncegyüttes is mûködik, ide hagyományosan a Madaras Gábor nevét viselô csapat jár el, Barabási Attila-Csaba tanár vezeti, az ôszi kibédi Gyöngykoszorú egyik szervezôje. Ôk 1997- ben alakultak, azóta itthon és az anyaországban folyamatosan fellépnek, zenekarukat Dósa Béla vezeti. Hagyományos kibédi táncokat járnak. Az önálló község státusát visszanyert falu önkormányzatának egy képviselôje rendszerint elkíséri a csoportot, vasárnap Szilveszter Lászlót köszönthettem a kibédiek körében. Szászrégenben 1971-ben hívta életre Máthé Márta tanárnô a 2-es Elméleti Líceum magyar tagozatának néptánccsoportját, azóta, mint maguk mondják, szájról szájra száll a dal, és lábról lábra a tánc. Jobbágytelki viseletben aratták legszebb sikereiket, most a Madisz és a városi Ifjúsági Ház égisze alatt mûködnek. Lányost, legényest, párost táncoltak, vezetôik: Ercse Rozália és a zenekarvezetô Géczi János. A jobbágyfalvi Bekecsalja csoportot 2003-ban állították lábra Balogh Istvánék, a "polgi" irányító is, prímás is, de ettôl nem csorbul a tekintélye. Lányost, legényest, páros táncot mutattak be. A marosvécsiek 2002-tôl számítják magukat, Akác az együttesük neve, Héner János vezeti ôket, zenekarvezetôjük Bocskai Árpád. Kétszer vettek részt a holtmarosi Gyöngykoszorún, most e fesztiválba is bekapcsolódtak. Marosmenti leányost, legényest, párost táncoltak.

Pár napja közöltem kisinterjút Sinkó András tanár úrral, aki a Cinige és a Picinige irányítója (zenekarvezetô: ifjabb Molnár József). Mindkét zenekar második díjat nyert a Kallós Zoltán Alapítvány kolozsvári vetélkedôjén. Vajdaszentiványon is derekasan kivették részüket a "munkából": nyárádmenti, bukovinai, felsô-marosmenti zenét muzsikáltak, és "besegítettek", ahol szükség mutatkozott rá - Sinkó tanár úr kiválóan kezelte a nagybôgôt is. Ritiu Ilka Krisztina és Nagy-Székely Orsika pompásan énekeltek, ôket hallgatva meggyôzôdhettünk: a kolozsvári díjak jó helyre kerültek.

Nem biztos persze, hogy a legszebb székely-magyar táncokat láttuk vasárnap Vajdaszentiványon. A felújított mûvelôdési hajlék sem telt meg, a helyiek nehezen mozdíthatók, és a világidô (a Szentatya halála) sem kimondottan az efféle dolgoknak kedvezett. Mégis: illô tisztelettel és méltósággal nyilvánult meg az ifjúság, szerényen csillantva föl kultúránknak ezt a kis morzsáját a vasárnapi ég életre serkentô derûjében.

A nyolcadikosok általános iskolai padjukban utoljára június 10-én ülhetnek, a kisérettségire május 16-27. között jelentkezhetnek. Június 20-án román irodalomból és nyelvtanból, 21-én anyanyelvi ismereteikbôl, 22-én matematikából írásbeliznek, míg június 23-án választhatnak Románia földrajza és történelme között, amelyrôl ugyancsak írásbeli formájában adnak számot. Az eredményeket 26-án függesztik ki, fellebbezni is aznap lehet, így végleges eredmények 29-én várhatók.

Az érettségire május 2-13. között lehet iratkozni, utolsó tanítási nap június 17-e. Június 27-28-án románból, június 29-30- án idegen nyelvbôl, július 1-2-án anyanyelvi ismeretekbôl szóbeliznek a diákok. A magyar anyanyelvû tanulók öt írásbeli (esetenként gyakorlati) vizsgán vesznek részt: július 4-én románból, 5-én magyarból, 6-án és hetedikén a szakterületnek megfelelô kötelezô, illetve választható tantárgyból, míg 8- án egy újabb választható tantárgyból. Eredmények július 11-én, fellebbezés esetén 14-én várhatók.

Akit elvágtak a nyári vizsgán, augusztus 22.- szeptember 2-a között próbálkozhat újból, iratkozni július 18-22. között lehet. Az eredményeket szeptember 5-én függesztik ki.

Április 1-jétôl betöltötték a Megyei Tanfelügyelôség keretében a harmadik - február óta üresen álló - fôtanfelügyelôi állást is. Albertini Zoltán és Neagu Nicolae mellett Luca Alexandru foglalja el ezt a tisztséget. A beiktatást tegnap tartották a prefektúra képviselôjének és a tanfelügyelôség igazgatótanácsi tagjainak jelenlétében.

Luca Alexandru, aki a Papiu Ilarian Nemzeti Kollégium francia szakos tanára, illetve a Petru Maior Egyetem elôadótanára, Ciubuca Corneliát követi a fôtanfelügyelô-helyettesi állásban. Ciubuca Cornelia kérdésünkre elmondta, hogy tavaly november 4- én, még a választások elôtt versenyvizsgázott a 4-es általános iskola (Európa Gimnázium) igazgatói állására, a fôtanfelügyelô-helyettesi tisztségébôl február 10-én mentették fel. Az okokról, ami miatt a fôtanfelügyelô-helyettesi tisztséget felcserélte az iskolaigazgatói állásra, nem volt hajlandó nyilatkozni, csupán annyit mondott, hogy "posztjára már akkor is sokan szemet vetettek". Luca Alexandru 32 éve dolgozik a tanügyben, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) tagja, és kérdésünkre elismerte, hogy kinevezésének politikai vonzata is van. A PNL megyei bürója három jelölt közül választotta ki, kinevezését az oktatásügyi miniszter írta alá, április 1-jei dátummal. A hivatalos beiktatásra tegnap került sor, a tanfelügyelôség igazgatótanácsi tagjainak és a prefektus kabinetfônöke, Marius Ichim jelenlétében. A frissen kinevezett fôtanfelügyelô-helyettes az iskolai tanterv alkalmazásáért és az iskolai ellenôrzésekért felel majd. A Népújságnak elmondta, szakmai megfontolások alapján döntött úgy, hogy elvállalja e tisztséget.

Stefan Somesan fôtanfelügyelô szerint a legmegfelelôbb személyt sikerült kiválasztani, csak azt sajnálja, hogy nem sikerült korábban betölteni ezt a fontos tisztséget. A PSD-s Somesan Stefan esetleges leváltásáról az utóbbi idôben számos hír kering, a fôtanfelügyelô kérdésünkre, hogy szándékában áll-e lemondani, avagy számít-e arra, hogy leváltják, kijelentette: semmiképpen nem hajlandó lemondani tisztségérôl, hiszen 30 éve tevékenykedik a tanügyben és egyetlen szakmai kihágást sem róttak fel neki ez idô alatt. Mellesleg a tanfelügyelôség négy vezetôje közül egyedül neki van 2005. november 21-ig érvényes menedzseri szerzôdése, úgyhogy leváltani sem lesz könnyû, legalábbis jogi szempontból.

Újabb jellegzetes kistérség, a Hargita megyei Gagy mente fotós tükörképével ismerkedhetnek meg azok, akik felkeresik a marosvásárhelyi Bernády Ház emeleti galériáját. Péntek délután nyílt meg ott az a kiállítás, amely az Udvarhelyszék Kulturális Egyesület és a Hargita Megyei Kulturális Központ kezdeményezte fotográfiai alkotótábor képanyagából mutat be mintegy félszáz darabos reprezentatív válogatást.

Hagyománya van ennek a fotós akciónak, immár hétszer hívták össze a fényképészet megszállottjait Hargita megye valamelyik jellegzetes tájegységére, hogy feltérképezzék mindazt, ami megörökítésre érdemes. Táborozásuk nyomán mûvészi és dokumentumértékû felvételek sokasága született, CD-n is elérhetôek a közönség számára. De kiállításokon is felhívják magukra a figyelmet. A mostani a harmadik ilyen tárlat a Bernády Házban. Címe: Orbán Balázs szemével a Gagy mentén.

A nyolc fotós - Ádám Gyula (Csíkszereda), Balázs Ödön (Székelyudvarhely), Bálint Zsigmond (Marosvásárhely), Boldog Gusztáv (Békéscsaba), Erdély-Bálint Elôd (Székelyudvarhely), Magyari Hunor (Székelyudvarhely), Nagy P. Zoltán (Csíkszereda) és Péter Zoltán (Székelyudvarhely) - egy héten át járta be keresztül-kasul a vidéket, s a helyiek vendégszeretetét élvezve készített több ezer képet a tájról, az ottani települések embereirôl, egyénekrôl, kisközösségekrôl. Amint a megnyitón Nagy Miklós Kund elmondta, fotóik arra vallanak, hogy nem is elsôsorban arra összpontosítottak, amit a nagy elôd közel másfél száz éve észrevett, hanem inkább arra, ami ma történik a Gagy menti falvakban. És felüdítô, hogy kevésbé a hanyatlás, a pusztulás jelei nyújtják a látványt a tárlatnézôknek, hanem fôként életkedv, napfény, derû sugárzik a falakról. A portrék, zsánerképek, szociofotók, tájábrázolások azt sugallják, hogy minden nehézség ellenére a jelenlegi körülmények között is magára talált a turistacsalogatóan szép völgyben boldogulni próbáló települések népe, az élet gyôzedelmeskedik a Gagy mentén. Ezt erôsítette meg Vajda Domokos lelkész is, aki több évtizede végzi nemes szolgálatát Csekefalván. Errôl beszélt P. Buzogány Árpád, aki a vidék szülötteként az Udvarhelyszék Kulturális Egyesület képviseletében szorgalmazta a tábor megszervezését. És ehhez kapcsolódó élményeit osztotta meg a tárlatnyitó közönségével Bálint Zsigmond fotómûvész is, aki a táborozók nevében mesélt a gagyi közös munkáról, az ott átélt ihletô tapasztalatokról.

Szombaton délután oktatók, tanítványok és a sajtó képviselôinek jelenlétében ünnepélyesen is megnyitották a marosvásárhelyi LinguaProf magánnyelviskolát. A Tudor lakónegyedben székelô iskola céljairól, az ott folyó korszerû nyelvtanításról Szabó Péter, a tulajdonosok egyike, valamint Iszlai Enikô és Spielmann Dávid oktatók számoltak be.

A angol nyelv tanításával közel 20 éve foglalkozó Szabó Péter elmondta, hogy fokozatosan fejlesztette ki azt a kommunikáció-centrikus módszert, amelynek alapján az iskola oktatói (egyelôre angol és német nyelvet) tanítanak. Céljuk, hogy kiscsoportos (legtöbb hat személy) foglalkozások keretében elsôsorban a beszédkészséget fejlesszék a legkorszerûbb interaktív CD-k, tankönyvek, videokazetták és természetesen a számítógép segítségével. A heti kétszer kétórás foglalkozások keretében azt szeretnék elérni, hogy sem a haladó, sem a kezdô csoportok számára ne legyen stressz a nyelvtanulás. Ezt a célt szolgálják a hangulatosan berendezett termek is, amelyeket olyanképpen alakítottak ki, hogy a tanítványok, bármely korosztályhoz is tartozzanak, jól érezzék ott magukat.

A felnôtteknek és gyerekeknek beindított négy hónapos angol és német kurzusok mellett a spanyol és olasz nyelv oktatását is elkezdik a közeljövôben. A továbbiakban üzleti angolt készülnek tanítani, mivel a jelenlegi körülmények között erre is van igény. Terveik között szerepel, hogy tréningeket szervezzenek a nyelvtanárok számára a nyelvoktatás legkorszerûbb eszközeirôl és lehetôségeirôl. Tanfolyam elôkészítésén dolgoznak titkárnôk és pincérek részére is.

Céljuk, hogy a korszerû eszközökkel történô nyelvoktatás során az általános mûveltséget is gazdagító órákon sajátíthassák el a választott nyelvet azok, akik a LinguaProf magániskolát választják.

Április 1-jén Viorel Bubau, Marosszentanna polgármestere és Madalina Hentes marosvásárhelyi lakos között heves szóváltás alakult ki a marosvásárhelyi méntelep egyik irodájában, amely tettlegességig fajult - áll a marosvásárhelyi rendôrség szerkesztôségünkbe eljuttatott közleményében. A törvényszéki orvostani intézet látlelete szerint a hölgy 6-7 nap alatt gyógyuló sérüléseket szenvedett, s mint Hecser László, az intézet fôorvosa elmondta, az áldozat orrán és bal karján ütés által okozott sérüléseket tapasztaltak, ezek keletkezésének módját azonban nem tudták teljes biztonsággal megállapítani. Madalina Hentes feljelentését a rendôrség a kivizsgálás eredményével együtt átadta a Marosvásárhelyi Bíróságnak.

Az ügy hátterérôl szólva tudni kell, hogy Viorel Bubau a marosvásárhelyi lovassport legtekintélyesebb képviselôje, sportolóként az athéni olimpián is részt vett, Madalina Hentes pedig szintén lovagol, s évek óta tagja a Bubau körül kialakult csapatnak s annak a válogatottnak, amelyet Viorel Bubau a pekingi olimpiára szándékozott kijuttatni.

További háttérinformáció, hogy Viorel Bubau Marosszentanna polgármestereként elkötelezte magát a volt kormánypárt, a PSD mellett, s ennek fejében élvezte a volt prefektus, Ovidiu Natea, valamint a marosvásárhelyi méntelepet mûködtetô erdôgazdálkodási országos közhasznú társaság központi és helyi vezetôségének támogatását. A kormányváltás után azonban új igazgató került az erdôgazdálkodási társaság megyei fiókjának élére.

A konfliktus - a Pro Sport címû lap információi szerint - azért robbant ki, mert Viorel Bubau a munkatársát olyan, a sajtóhoz eljuttatott információk kiszivárogtatásával gyanúsította, amelyek polgármesteri tevékenységének árnyoldalait teregették ki.

Cristian Chirtes, az erdôgazdálkodási társaság Maros megyei fiókjának igazgatója lapunknak elmondta, hogy a méntelep igazgatója értesítette a történtekrôl, s közölte, hogy az irodában okozott anyagi károk miatt szintén beperelik a marosszentannai polgármestert. Közölte, hogy az eset után nem találkozott Viorel Bubauval, de akkor sincs esély arra, hogy eltekintsenek a kereset beindításától, ha elnézést kér és kifizeti az okozott kár ellenértékét, mert a "társaság presztízsérôl és egy veszélyes precedensrôl van szó."

Arra a kérdésre, hogy az eset befolyásolja-e a sportoló Bubau és az erdôgazdálkodási társaság jövôbeni együttmûködését, Chirtes elmondta, hogy jelenleg sincs együttmûködés közöttük, a régi megállapodás ugyanis az év végén lejárt, újat pedig nem kötöttek.

A bántalmazással vádolt Viorel Bubau a Mediafax hírügynökségnek a következôket nyilatkozta: beutalták a fôvárosi Egyetemi Kórházba, koponyasérülést szenvedett, valószínû, egy lovaglás közben történt esés nyomán. A sérülés miatt nem emlékszik, hogy mi történt vele az elmúlt napokban. A marosszentannai polgármester, saját bevallása szerint, nem tudott a megyei rendôrség által kiadott közleményrôl, s arról sem értesült, hogy mi történt Hentes Madalina Georgianával. Véleménye szerint az ellene indított támadásnak politikai oka lehet, figyelembe véve, hogy ô a megyei PSD sajtószóvivôje. A polgármester szerint a rendôrségnek alaposabban ki kellene vizsgálnia az ellene felhozott vádakat. Az áldozatról nyilatkozva Bubau elmondta: véleménye szerint Hentes nem kitûnô sportoló, s sajnálja, hogy az ô tanítványa volt.

- Akkor töltöttük be feladatunkat, ha csökken a bûncselekmények száma s nô a lakosság biztonságérzete - nyilatkozta tegnapi beszámolójában Ioan Roman, a Csendôrségi Rohamosztag új parancsnoka, aki felszólalása során többször hangsúlyozta: a csendôrök fellépése elegáns, de határozott kell legyen.

Ioan Roman parancsnoktól a sajtó képviselôi megtudhatták: az átszervezés nyomán a megyei csendôrparancsnokság mellett mûködik a rohamosztag, amelynek jelenleg 300 alkalmazottja van. Szakképzettségüket bizonyítja, hogy az elmúlt évben a csendôrök által összeállított iratcsomók csupán két százalékát utasították el a bíróságon. Az átszervezés nyomán csökkent az adminisztratív személyzet száma, s nôtt a bevetésekben felhasználható szakembereké. Mivel az alkalmazási útmutató még nem jelent meg, nincs pontosan meghatározva, hogy melyek a csendôrség konkrét feladatai. Annyit már tudni lehet, hogy elsôsorban a nagyméretû tömegmegmozdulások, rendbontások esetén, a terroristaellenes tevékenységekben vesznek majd részt, de együttmûködnek az erdôigazgatósággal, fogyasztóvédôkkel, jogi végrehajtókkal, ügyészséggel is. Egyelôre még mûködik a 956-os hívószám, amelyen a lakosság kérheti a csendôrség segítségét, de hamarosan a 112-es sürgôsségi telefonszámon hívhatók - nyilatkozta Ioan Roman.

Vízbe fulladt

Szombaton reggel 8 órakor a dicsôszentmártoni tûzoltók segítségére volt szükség, hogy a Kis-Küküllôbe fulladt T. Victoria holttestét kiemeljék a vízbôl.

Cserbenhagyásos gázolás

A Fehéregyházán áthaladó 13-as országúton pénteken este az útpadkán haladt a 35 éves helybeli N. Péter, akit egy jármû halálra gázolt. A balesetet okozó sofôr jármûvével elhagyta a helyszínt. Az ügyben indított nyomozás során kiderült, az elkövetô a 28 éves héjjasfalvi S.A., aki ittas állapotban vezette Dacia személyautóját. Az elkövetô szabadlábon védekezhet az ellene felhozott vádakkal szemben.

Nem adta meg az elsôbbséget a fôúton kerékpárjával haladó C.M. Cipriannak a Mercedest vezetô 34 éves K.L. A szombaton délután Segesváron történt balesetben a szabályosan haladó kerékpáros súlyos sérüléseket szenvedett.

Tavaszi nagytakarítás

Tegnaptól a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal szervezésében a helyi köztisztasági vállalat hozzáfogott a szokásos tavaszi lomtalanításhoz, amelyet az idén az idôjárás miatt késôbb végeznek el. Kagán Ildikó lapunknak elmondta, három, 15-15 tagú, elítéltekbôl álló csapat takarítja majd a város utcáit. A néhai November 7 negyedben kezdik a munkálatot.

Ezenkívül a Salubriserv Rt. 70 utcaseprôje is besegít. Csoportonként egy-egy homlokrakodógép és teherautó gyûjti be a szemetet. A Salubriserv Rt. haszonjármûvei mellett az Aquaserv Kht., az Energomur és a Romgaz is felajánlott teherautókat a tavaszi lomtalanításra. Egy kisebb méretû teherautóval a nehezen megközelíthetô helyekrôl szedik össze a hulladékot. A nagytakarítás programját minden héten kedden, legkésôbb szerdán a helyi lapokban is közlik, s arra kérik a lakótársulásokat és a magánszemélyeket, hogy tartsák ezt tiszteletbe. Az utólag kihelyezett szemét elszállításáért fizetni kell, köbméterenként 31.500 lejt. Azt is megtudtuk, hogy az idén az ôszi és a tavaszi nagytakarításra összesen 2 milliárd lejt szánt a tanács. Ez a pénz kevés, de az érintettek mindent megtesznek annak érdekében, hogy tisztességesen elvégezzék a munkát. Tompea Alexandru, a Salubriserv Rt. igazgatója elmondta, a meghirdetett programtól eltérôen már korábban megkezdték a lomtalanítást, mivel a szemét nem maradhat az utcán, minden kupacot összeszedtek eddig is.

Sándor Mihály négy évig alpolgármester volt, a tavalyi helyhatósági választások második fordulója eredményeként tölti be jelenleg a polgármesteri tisztséget.

- Korábban is felelôsségtudattal végeztem feladatomat, polgármesterként pedig elsôsorban az infrastruktúra fejlesztésére és a települések köztisztaságára szándékszom fektetni a hangsúlyt - mondja Sándor Mihály.

Felújított tanintézet

Az idei tanév kezdete elôtt javították meg a héderfáji iskola tetôzetét. A fél évszázados épület fedélszerkezete rendkívül rossz állapotban volt, s fennállt a veszély, hogy a télen a hó súlya alatt beszakad. A munkálatok értéke meghaladja a 110 millió lejt.

Új kultúrházat terveznek

Tíz éve készült el a terv a széplaki mûvelôdési otthon felújítására, korszerûsítésére. Az akkori elképzelések azonban nem felelnek meg a jelenlegi elôírásoknak, ezért a helyi önkormányzat új tervet kell készítsen. A százéves épületnek nincs alapja. A 90 négyzetméteres termet, amelybe legtöbb 100-120 személy fér be, leginkább torozásra használják. Az elképzelések szerint a volt tsz épületeinek értékesítésébôl befolyó pénzt egy új kultúrház építésére fordítják. A projekt legtöbb egy hónapon belül készül el.

A tavaly ôsszel kezdôdtek el a héderfáji mûvelôdési otthon bôvítési munkálatai. A meglévô épület mellé egy konyhát építenek, amelynek értéke 200 millió lej. A munkálatok egy hónapon belül fejezôdnek be.

A legrosszabb állapotban a kislászlói kultúrház van. A tetôzet több helyen javításra szorul, az esô beesik, s a plafon is lehullt. A polgármesteri hivatal nyolc munkást alkalmaz, s a nyár folyamán kijavítják a hibákat.

Szükséges az útjavítás

Hat kilométer hosszú út köti össze a községközpontot Nagy- és Kislászlóval. Az utat a gázkitermelôk is használják, s a többtonnás jármûvek miatt meglehetôsen rossz állapotba került az úttest. Ígéret van a Gaz Metantól, hogy az idén lekövezik az utat, s nem zárják ki az aszfaltozás távlati lehetôségét sem.

A községi utak kövezésére a helyi önkormányzat eredeti megoldást talált. A közeli dombokban sok a kô, azt termelik ki s terítik el az utakon.

Egy tisztább községért

Április 30-ig Küküllôszéplak községben is megszervezik a hulladékelhordást. A szemétgödör a községközpont határában van, ezt bôvítik ki. A falvakból utánfutós teherautóval gyûjtik össze a háztartási hulladékot. Az e havi tanácsülésen döntenek a köztisztasági illeték bevezetésérôl.

Széplak Héderfája felé esô határában gyaloghíd vezet át a Kis- Küküllôn (felvételünkön). A drótsodrony megereszkedett, s fennállt a veszély, hogy a tavaszi árhullám letépi a hidat. 60 méter drótkötelet húztak ki, s a márciusi árhullám így nem tett kárt a létesítményben.

Pár méterrel távolabb készül a hajóhíd. A 12 elemet Radnótról vásárolták 30 millió lejért. A túlsó parton 100 hektár termôföld van, a helybeliek Héderfája felôl, a bonyhai hídon, 10-15 kilométeres kerülôvel közelíthetik meg földjeiket. Bár rendkívül jó minôségû a föld, a nagy kerülô miatt csak egy kis hányadát mûvelik, a többi parlagon marad. A pontonhíd felépítésével alig 500 méterre rövidülne ez a távolság, a helybéli gazdák pénzt és idôt takaríthatnak vele.

Évrôl-évre ötven házat és gazdaságot öntött el a folyó. Másfél éve 2 kilométer hosszúságú, s másfél méter magas földgátat emeltek. Az agyagos földet a község területérôl termelték ki, s egy bukaresti cég végezte a munkálatokat. A beruházás értéke meghaladja a 3,5 milliárd lejt, amelyet kormányalapból fedeztek.

Küküllôszéplakon 804 személy él. 52 százalékuk magyar. Ennek ellenére 1990-ig az általános iskolában csak román nyelven folyt oktatás, s 1919-tôl 1999-ig román igazgatók vezették a tanintézetet.

- Az elsô magyar igazgató vagyok - mondja Bartha István matematika szakos tanár. A teleken valamikor Petrisevits Horváth Artúr gróf kastélya állt, azt lebontották, s 1962-ben a falu hozzájárulásával építették a jelenlegi tanintézetet. Korábban az óvoda külön épületben mûködött, tíz éve ide költöztették át. Gondot okozott az is, hogy évekig élôsövény jelentette a kerítést. A tavaly ôsszel a helyi önkormányzat 200 millió lejt különített el, amelybôl betonalapú fakerítést készítettek.

A két tagozaton összesen 103 gyerek összevont osztályokban tanul. "17-en járnak a magyar óvodába, közülük 5-en lesznek az ôsszel elsô osztályosok. Öten fejezik be általános iskolai tanulmányaikat. Kevés a gyerek, s kevés az utánpótlás" - mondja az igazgató. A tavaly a kiseréttségizôk 75 százaléka szerepelt sikeresen, a községben a legjobb eredményeket érték el a széplakiak. Közülük ketten folytatják líceumban tanulmányaikat, a többiek szak- illetve inasiskolába járnak.

Dr. Szántó Ágota 16 éve családorvos a községben. 1700 lakost lát el, közel négyszáz személy nem rendelkezik egészségbiztosítással. Küküllôszéplak központjában emeletes, impozáns épület a rendelô, s bár páciensei többször is kifejezték óhajukat, hogy odaköltözzön, a Marosvásárhelyen családjával lakó orvos inkább az ingázást választja.

- 16 éven keresztül becsületesen elláttam teendôimet, s ezután sem hagyom cserben betegeim. Az egész napot a rendelôben töltöm, amíg beteg várakozik a rendelô elôtt, nem zárok, s hetente legalább egy alkalommal tartok ügyeletet. 2003 májusában alakult Kóródszentmártonban az állandó orvosi ügyelet, ahol öt orvos teljesít szolgálatot. Munkanapokon este 8-tól reggel 8-ig, szombaton és vasárnap egész napos ügyeletet biztosítanak. Sürgôsség esetében a dicsôszentmártoni mentôket hívjuk - mondja a doktornô.

A rendelôbe leginkább szív-érrendszeri bántalmakban szenvedôk járnak, ám a nem megfelelô minôségû kútvíz miatt rendkívül sok az epe- és veseköves beteg, míg az idôskorúak közül egyre többen szenvednek daganatos elváltozásokban. A községben jelenleg 24 csecsemô van, a 14 éven aluli gyerekek száma eléri a 400-at. A központtól távolabb esô falvakba - Kis- és Nagylászló, Vajdakuta - kérésre megy ki az orvos, mert nem létezik egészségügyi pont, ahol rendszeres tevékenységet fejthetne ki.

Eddig nem okozott gondot az orvos által kiírt ártámogatott és ingyenes vények kiváltása. Az országos szintû gyógyszerkrízis azonban most oda is eljutott. A rendelô épületében mûködô patikának elfogyott a kerete, s nem fogadta el a vényeket. A doktornô reményét fejezte ki, hogy rövidesen megoldódik a helyzet.

1989-ben építették a héderfáji termelôszövetkezet négy istállóját. 1996- ban sorra tûntek el a tetôzet azbeszt hullámlemezei, a téglák, a betonkerítésbôl is csak az alapzat maradt meg. 2003 májusában Deac Alexandru dicsôszentmártoni vállalkozó vásárolta meg a megmaradt két istállót, valamint a hozzá tartozó egy hektár területet.

- Azonnal fertôtlenítettünk, letakarítottuk a területet, újraraktuk a tetôzetet, kívül- belül vakoltunk, félméteres betonréteget öntöttünk, s a helyiséget hûtô- és fagyasztóberendezéssel szereltük fel. A beruházás értéke meghaladja a 200.000 eurót - meséli a Sandy Fruits Europe Kft. tulajdonosa. Az elsô év a piac felmérése volt, kapcsolatot alakítottak a külföldi partnerekkel, a belföldi gyûjtôkkel. Máramaros, Beszterce-Naszód, Maros, Hargita, Kovászna és Fehér megyei begyûjtôktôl származik a fekete és vörös áfonya, a málna, szeder, földieper, galagonya, homoktövis, bodzavirág, kökény. A gyümölcsöket szortírozzák, majd a mínusz 40 C fokos gyorsfagyasztóba helyezik. Ennek eredményeként, a kiolvasztás után a fagyasztott gyümölcs megôrzi frissességét, külalakját, zamatát és semmit sem veszít vitamintartalmából. A gyorsfagyasztás után a gyümölcsöket mínusz 20 C fokon tárolják, a megrendelôhöz való szállításig. Olaszországba, Franciaországba, Magyarországra, Portugáliába viszik a gyümölcsöket, míg a gombákra Nagy-Britanniában és Hollandiában van kereslet.

2003-ban másfél hónap alatt 20 tonna gyümölcsöt exportált, Magyarországról 20 tonna érett padlizsánra érkezett megrendelés. A biztató kezdet ellenére a tavalyra a vállalkozás komoly nehézségekbe ütközött.
"2004-ben az új uniós tagállamok támogatást kaptak, így rendkívül alacsony árakon kínálhatták termékeiket. Románia azonban nem támogatja ezt a tevékenységet. Egyetlen megrendelésem sem volt, s így amikor bankkölcsönhöz folyamodtam, elutasítottak, mivel nem tudtam forgalmat felmutatni" - panaszolja a rendszer hiányosságait a fiatalember. Mindezek ellenére az idei évet újabb tervekkel, reményteljesen kezdte. A vállalkozás területén 2 hektár eper-, málna- és szamócaültetvényt létesített, s még 20-50 hektár területet szándékszik bérbe venni hasonló ültetvények létesítésére. Tovább