Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Október 1. - Mellrákellenes világnap

Pénteken este rózsaszín fénnyel világítják meg a marosvásárhelyi Kultúrpalotát, így híva fel a helyi közösség figyelmét a mellrákveszélyre. A Megyei Szaporodás- egészségtani Intézet és a Közegészségügyi Igazgatóság Egészségvédelmi Osztálya, valamint a fôvárosi Renasterea Szervezet immár harmadik alkalommal szervez egész napos megelôzô kampányt.

Október 1-jén, pénteken 10-18 óra között a fôtéri virágóra mellett tájékoztató szórólapokat kézbesítenek az érdeklôdôknek, s a Közegészségügyi Igazgatóság Bartók Béla utca 1. szám alatti székházában ingyenes mellvizsgálatot végeznek.

- A tavalyi egészségvédô kampány során 283 nôt vizsgáltak meg a szakemberek, s 50 esetében javasolták a további szakorvosi ellenôrzést - tájékoztatott tegnap Ionela Cozos, a szervezô intézet képviselôje, aki azt is elmondta, hogy pénteken a mellvizsgálatra jelentkezô lányoknak, asszonyoknak kis rózsaszín tolltartót ajándékoznak, hogy az folyamatosan emlékeztesse ôket az éves ellenôrzô vizsgálatok fontosságára.

A kampány fontosságát hangsúlyozta Liana David, az Közegészségügyi Igazgatóság orvosa, statisztikai adatokkal érvelve: az elmúlt évben Maros megyében 178 új mellrákos esetet fedeztek fel, s közülük 41 személy esetében már nagyon elôrehaladott és nehezen kezelhetô volt a betegség.

Hanusz Stella, a mellrákos személyek és családjaik számára létrehozott Közös Sorsok Szervezet elnöke a betegség által okozott traumáról számolt be és a szervezet tevékenységét ismertette.

A kampány részeként pénteken 19.30 órakor rózsaszín fénnyel világítják meg a Kultúrpalota épületét. Ugyanabban az idôben Bukarestben és Kolozsváron is a remény fényével borítanak be középületeket.

Önkéntes fiatalokból álló karavánok indultak a magyarok lakta erdélyi és a Kárpátokon túli romániai megyékbe is összegyûjteni az aláírásokat Markó Bélának, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) államfôjelöltjének a támogatására - jelentette be szerdán Nagy Zsolt, az RMDSZ választási kampánystábjának elnöke a szövetség ügyvezetô elnökségének székhelyén tartott sajtótájékoztatón.

A parlamenti és elnökválasztásokon államfôjelöltként induló Markó Béla támogatásához a törvényi elôírások szerint 200 ezer aláírásra van szükség, de az RMDSZ ennél lényegesen több szavazó aláírását akarja megszerezni. Ebben az akcióban fontos mozzanatként szerdán tucatnyi önkéntes fiatal aláírásgyûjtô karavánja indult el a Székelyföldre, de a magyarok által gyéren lakott Kárpátokon túlra, Bukarestbe és Ploiesti-re is.

Az aláírásgyûjtô fiatalok indulása alkalmából tartott sajtótájékoztatón Nagy Zsolt, az RMDSZ ügyvezetô alelnöke, a szövetség választási hadjáratát vezetô csapat vezetôje és Kovács Péter, az RMDSZ-szel együttmûködô ifjúsági szervezeteket tömörítô Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) elnöke ismertette az akció részleteit.

Nagy Zsolt egyebek között hangoztatta: a magyarok által gyéren lakott, Kárpátokon túli megyékben is várhatóan erôteljes választási kampányt folytat majd az év végi romániai általános választások elôtt az RMDSZ. A Markó Béla szövetségi elnök államfôjelöltségének támogatásához szükséges aláírások összegyûjtése október 10-ig tart. Az aláírásgyûjtésre vállalkozó önkéntes fiatalokból álló csoportok utcán, köztereken állnak szóba a választó polgárokkal, közvetlen módon kampányolnak majd.

Kovács Péter, a MIÉRT elnöke elmondta: a fiatalok abban reménykednek, hogy az eddig nem alkalmazott kampánystratégia sikeres lesz, és a magyarok által gyéren lakott megyékben is pozitív fogadtatásban lesz részük. Ha jó visszajelzéseket kapunk, akkor az október végén kezdôdô választási kampányban is népszerûsítjük a MIÉRT jelöltjeit, akik ezeknek a töredék-szavazatoknak köszönhetôen akár a román törvényhozásba is bejuthatnak - mondta.

A kolozsvári sajtótájékoztatón közölték: az RMDSZ államfôjelöltjét, Markó Bélát ábrázoló plakátokon "Együtt az autonómiáért", valamint "Az erdélyi elnökjelölt" feliratok szerepelnek.

A törvényhozás megújította a jegybank kormányzója, Mugur Isarescu megbízatását, és elfogadta a bank új igazgatótanácsának összetételét is. A parlament két házának tagjai együttes ülésen szavaztak ötéves bizalmat a kormányzónak és a kilenc tagú tanácsnak.

A törvényhozás két hete döntött arról, hogy új tanácsot nevez ki a központi bank élére, függetlenül attól, hogy korábbi tagjainak lejárt-e a megbízatása. Nem törôdtek az ellenzéki pártok vádjaival, hogy a novemberi választások elôtt a kormánypárt saját embereit akarja a kulcsfontosságú posztokon látni.

Az elemzôk üdvözölték Isarescu újbóli megválasztását, mert ôt tartják az óvatos pénzügypolitika folyamatossága megtestesítôjének.

Isarescun kívül a jelenleg még hivatalban lévô tanács három tagja - a kormányzóhelyettes Cristian Popa, valamint Silviu Cerna és Nagy Ágnes - marad hivatalban.

A bank kormányzójának elsô helyettese Florin Georgescu, a kormányzó PSD elnökhelyettese, a 90-es évek egyik pénzügyminisztere lesz, és kormányzóhelyettesi megbízatást kapott Eugen Dijmarescu gazdasági miniszterhelyettes is.

Új tagok továbbá az elméleti szakember Napoleon Pop és Virgil Stoenescu, valamint a közgazdász Maria Ene, aki csak az utolsó pillanatban került a jelöltek közé, mert Petru Popeanga visszalépett.

A kormány szerint a jegybank korábbi tanácsának hatéves mandátuma - amely december közepéig tartott volna - lejárt, miután a júliusban elfogadott, s a bank függetlenségét az EU elôírásainak megfelelôen megerôsítô törvény a kinevezés idôtartamát öt évre csökkentette. Az ellenzék szerint a váltással meg kellett volna várni a választásokat, és az új parlamentre bízni a kinevezéseket.

A központi bankra 2005-ben három kulcsfontosságú feladat vár: lehetôvé kell tennie a külföldiek számára a lejbetétek elhelyezését, meg kell valósítania az "erôs lejt" - levágva négy nullát a jelenlegi valuta végérôl, végül a román EU-közeledés részeként változást kell elérnie az inflációs célok kitûzésében.

Aktuális

A volt megyei közgyûlésben éles, sokszor értelmetlen vitákat váltott ki a Maros tévé ügye, pontosabban a tévéstúdiónak otthont adó épület, a fizikoterápiai klinika sorsa, de jórészt Virág György volt tanácselnök kiváló diplomáciai érzékének köszönhetôen végül sikerült dûlôre jutni. Október 7-én ismét "élesben" megy a "játszma", a tévé ügye újra napirendre kerül.

Az épületrôl annyit, hogy az Egészségügyi Minisztérium tulajdonából tavaly márciusban került át a megyei önkormányzathoz. A megyei kórház elôször lemondott az ügyintézés jogáról, ám miután a lakossság- nyilvántartó hivatal kérte, hogy ide költözhessen, a kórház vezetése meggondolta magát és csak azért is visszakövetelte az adminisztrálási jogot. Miután a Román Közszolgálati Televízió is "kinézte magának" az épületet egy területi stúdió berendezéséhez, elkezdôdött a disputa. Egyfelôl - annak ellenére, hogy a több tíz milliárd lejes befektetést igénylô épület felújításához nem volt pénze - a közegészségügyi igazgatóság konokul ragaszkodott az ingatlanhoz. Másrészt, a nacionalista érzelmektôl felfûtött nagy-romániás megyei tanácsosok elôtt egy színmagyar tévéadó "rémképe" lebegett. Emiatt a határozattervezetet, mely szerint a Román Közszolgálati Televízió megkapta volna a fizikoterápia épületét, liberális párti segédlettel elsô nekifutásra nem szavazták meg. Csak idén márciusban sikerült "átmennie" a tervezetnek, amely nyilvános versenytárgyalást ír elô az épület haszonbérbe adására 49 évre, "közszolgálati televíziózás" céljából. A jogi megfogalmazás már akkor értelmezhetô és támadható volt.

Fél évvel a határozat megszületése után (és ne feledjük, hogy a PSD-RMDSZ protokollum szerint már 2003. júniusban (!) létre kellett volna jönnie a Maros tévének) a megyei tanács új elnöke - "jogász-szemmel" átolvasva a határozatot és a vonatkozó jogszabályokat - szintén megállapította, hogy "bibik" vannak. (Engedtessék megkérdeznem: a tanács régi- új jogász fôtitkára mivel tölti ki idejét?)

Az újabb elôterjesztés szerint immár a fizikoterápia épületét egyenesen az RTV-nek adnák ügykezelésbe, meghatározatlan idôtartamra, és évi bérleti díj nélkül. Utóvégre a tévétársaság milliárdokat ruház be, gyakorlatilag megmentve magát az épületet is.

A liberálisok az eddigi jelek szerint ezúttal jobb belátásra tértek, és az RMDSZ-frakcióval karöltve megszavazzák a tervezetet, ám az elsô "rendes" tanácsülés tapasztalatai alapján ítélve nem néz könnyû meccs elé Lokodi Edit tanácselnök. A nagy- romániás és péunérés képviselôktôl nem várhat semmi "jóra", és az sem zárható ki, hogy akad néhány liberális félreszavazó is. Ha a tanácselnöknek sikerül megszavaztatnia a tervezetet, úgy kikerülhetô a versenytárgyalás lebonyolításával járó idôveszteség. Mi pedig annál hamarabb láthatjuk a Maros tévé adásait…

A római sajtó szerint:

(MTI) Egymillió dollár váltságdíjat fizettek az Irakban elrabolt két olasz segélymunkás szabadulásáért a szerdai olasz lapok szerint, amelyek tudni vélik azt is, hogy az alku elején a túszejtôk még csapatkivonást és ötmillió dollárt követeltek.

Olaszországban osztatlan örömmel és megkönnyebbüléssel fogadták, hogy kedden este Rómába érkeztek a kiszabadult olasz túszok, akiket az olasz vöröskereszt képviselôinek adtak át elôzôleg elrablóik. A Híd Bagdadba segélyszervezet két olasz munkatársát - az egyaránt 29 éves Simona Parit és Simona Torrettát - két iraki segítôjükkel együtt szeptember 7- én hurcolták el ismeretlen fegyveresek a szervezet bagdadi irodájából - fényes nappal a városközpontból -, s több ultimátumban is az olasz egységek kivonását követelték. A szerdai lapok az itáliai népünnepély mellett korrekten beszámoltak a két iraki túsz - egy nô és egy férfi - szabadulásáról is: ôk fogtak egy-egy taxit, s úgy tértek vissza bagdadi otthonaikba.

A La Repubblica és a Corriere della Sera egyértelmûen a kuvaiti közvetítésnek tudja be, hogy sikerült megállapodni a "mérsékelten nacionalista" iraki emberrablókkal, akiknek elôlegként félmillió dollárt, majd a két olasz nô szabadulását követôen ugyanennyit adtak át a közvetítôk. Az olasz sajtó ismerteti ugyan a váltságdíj kifizetését cáfoló hivatalos nyilatkozatokat, de egyértelmûvé teszi, hogy egymillió dollárt igenis kifizettek a két Simonáért. Mindkét lap feltételezi, hogy az olasz nôket tévedésbôl rabolták el, mivel kémnek nézték ôket, s az elsô kihallgatásaik is erre utaltak - ugyanis a titkosszolgálatok elôszeretettel használják ki a segélymunkások és újságírók viszonylag szabad mozgástere biztosította lehetôségeket. Ezt támasztja alá a tudósítások szerint az is, hogy a két olasz nôvel végül nagyon tisztességesen és udvariasan bántak elrablóik.

Az olasz tv-csatornák egyenesben számoltak be a két kiszabadult olasz nô érkezésérôl, arról, hogy a ciampinói katonai repülôtéren Silvio Berlusconi olasz kormányfô is fogadta ôket. A túszügy megoldását egyértelmû sikerként értékelték, de a beszélgetômûsorokban már újólag felmerült a háború és az olasz katonai részvétel problémája, illetve az, hogy a túszügyet mennyire használta ki sikerpropagandaként az olasz kormánykoalíció. Az elsô felmérések szerint azonban az olaszok elsôsorban a közvetítôknek tudják be a túszügy megoldását, s a siker kevéssé befolyásolja a választópolgárokat a Berlusconi-kormány megítélésében. A torinói La Stampa szerdán arra emlékeztetett, hogy a húsvétkor elrabolt olasz biztonsági ôrök az európai parlamenti választások elôestéjén szabadultak érdekes módóon, s most is jó volt az idôzítés, hiszen Berlusconi születésnapja (szerdán 68 éves) elôestéjén közölhette a jó hírt az országgal, s maga is megjelent a hazatérô túszok repülôtéri fogadtatásán, amelyet minden olasz tv-csatorna élô adásban közvetített.

(MTI-Press) A muzulmánná vált olasz hölgyek nem veszik le a fátylat. Inkább fizetnek.

Európa hetekig szorongva hallgatta a két olasz lány iraki rabságának híreit. Úgy tûnt, hogy Simona Pari és Simona Torretta sorsát a semmivel nem indokolható bosszú fordítja a tragikus végkifejlet felé, ám szeptember végén szerencsésen, a két lány szabadon engedésével zárult a rémtörténet. Itália azonban saját földjén is vív egy groteszk csatát egy iszlám jelenséggel: "egy vérszomjas törvény" ellen szavakkal és öltözékkel tiltakozó, mohamedánná vált Sabrina Varonival.

A 34 éves olasz asszony - miután férjhez ment egy marokkói származású férfihoz, és négy gyermeket szült neki - vallást is váltott. Ezt tüntetôen ki is nyilvánítja. Burkát visel, a testét tetôtôl talpig borító ruhát, hozzá az arcát elfedô leplet. És ebbôl lett a baj. Az északi kisváros polgármestere elôvette az 1931-ben hozott törvényt, amely kimondja, hogy: "Aki nyilvános helyen az arcát eltakaró kendôvel jelenik meg, s ezáltal lehetetlenné teszi a felismerését, nem engedelmeskedik a tiltó felszólításnak." A hatóság helyi képviselôje azt is tudta, hogy 1975 óta újabb törvény tiltja "a felismerés akadályozását."

A polgármester, mint a Corriere della sera írja, nem halogatta a teendôjét. Megszólította a hölgyet:
"Ciao Sabrina, te vagy az?" A hölgy felmutatta a személyi igazolványát. A hatóság emberének ez nem volt elegendô. Bekísérték a hivatalba, ott a fátylat le kellett venni. Igaz, ezt a felszólított csak az iroda hölgyalkalmazottja elôtt teljesítette. Azonosság tisztázva. A polgármester ezek után átnyújtotta a 41,32 eurós büntetésrôl szóló csekket. Majd naponta újabb felismerési kísérletek és büntetések következtek. Elôfordult, hogy egy napon kétszer is.

"Ha létezik ilyen tiltó olasz törvény, azt be kell tartani. De ha a muzulmán hölgyek fátylat akarnak viselni, ezt nem tiltjuk meg. Ugyanúgy nem szabadna akadályozni, mint amikor a francia iskolákból szeretnék kitiltani a fejkendôt" - érvelt az Olasz Muzulmán Asszonyok Szövetségének alelnöke. Minthogy a szervezetnek máris 300 tagja van, látványos fordulatok várhatók. Bolzano strandjáról például elzavartak két nôt, mert tunikában és lefátyolozott arccal akartak fürödni.

Pár héttel ezelôtt értesülhettek a diákok és tanáraik arról, hogy a Dr. Bernády György Közmûvelôdési Alapítvány kuratóriuma az idén is fontosnak tartja az ifjúság bekapcsolását a Bernády Napok eseménysorozatába. A városépítô polgármester életmûvének felidézésére mindeddig jól bevált keret, a nyilvános vetélkedô tehát ezúttal sem hiányzik majd az október végi programból. Általános iskolások és líceumi tanulók mérhetik össze tudásukat, vonzó díjakért.

A vetélkedôre szólító felhívásból kiderült, a tágan értelmezett idei téma: Marosvásárhely irodalmi élete a polgármester korában. Idôben, tárgyi megközelítésben is széles ölelésû a szóban forgó korszak és témakör, a szervezôk szándéka szerint azért, hogy a bekapcsolódó versenyzôk fantáziáját, különösen a vetélkedô elsô szakaszában semmi se korlátozza. Erre az elsô fázisra írásbeli dolgozattal nevezhetnek be a pályázók. A VII-VIII. osztályosok szabadon választott mûfaja az interjútól a riportig, naplójegyzetig igen változatos lehet, de nem haladhatja meg az öt oldalnyi terjedelmet. Ennél hosszabb írásokat a IX- XII.-esektôl sem vár a zsûri, de ôk elsôsorban esszészerû dolgozatban bizonyíthatják tehetségüket, tudásukat. A pályamûveket október 15-ig kell eljuttatni a Bernády Házba. A benevezôk jutalma egy-egy könyvcsomag. A legjobbak jogot szereznek arra, hogy versenyzôként részt vegyenek az október 30-án zajló nyilvános vetélkedôn, amelyre szintén korosztályonként kerül sor a Bolyai líceum amfiteátrumában (középiskolások) illetve a Bernády Házban (általános iskolások).

Itt már a hagyományos vetélkedôszabályok szerint kapják a versenyzôk a pontokat. A felajánlott nyeremények: kerékpár(I. díj), walkman (II. díj), fényképezôgép (III. díj). Lesznek vigaszdíjak is.

A szervezôk bíznak benne, hogy népes lesz a részvétel, ebben - mint mindig - számítanak a tanárok, iskolaigazgatók, tanfelügyelôk és természetesen a szülôk támogatására is.

A környezetvédô és civil szervezetek tegnap tiltakoztak Marosvásárhely zöldövezeteinek "irracionális tönkretétele" ellen. A Pro Biciclo Urbo, a Rhododendron Egyesület, a Valea Soarelui nevû szervezet és a Pro Európa Liga képviselôi a Népújságnak is otthont adó épület elôtt megtartott sajtótájékoztatón követelték a törvénytelen fakivágások azonnali beszüntetését, azok megbüntetését, akik a Környezetvédelmi Ügynökség engedélye hiányában vágtak ki fákat a város területén.

A civil szervezetek felháborodását az váltotta ki, hogy szeptember 23-án a Dózsa György utca 9. szám alatti épület elôtt, a polgármester parancsára kivágtak egy ritkaságnak számító több évtizedes tiszafát, egy másikat pedig megnyirbáltak.

- A Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal folyamatosan mellôzi a nyilvános vita megrendezésére vonatkozó tanácsi határozat alkalmazását a zöldövezetekre vonatkozó tervek esetében. Az elmúlt négy évben egyetlen egy alkalommal szerveztek ilyen vitát, tavaly novemberben, ami inkább színjátéknak volt nevezhetô, hiszen a környezetvédôk által megfogalmazott kifogásokat semmibe vették, a tervben kivágásra ítélt fák mellett egyéb fákat is kivágtak - mondta Varga István a Pro Biciclo Urbo részérôl. Kérdésünkre elmondta, hogy a polgármesteri hivatal tervében ezúttal 33 utca szerepel, ahol fakivágásokra kerül sor anélkül, hogy pontosan megjelölnék, mely fákról van szó. "Így akár az összeset is kivághatják" - vélte. Szokoly Elek, a Pro Európa Liga társelnöke "az egészség elleni merénylet"-nek nevezte az illegális fairtásokat. A város amúgy is nagyon szennyezett a kombinát miatt, kevés a zöldövezet. "A Pro Európa Liga határozottan elítéli a polgármesteri hivatal diktatórikus, a törvények és a város lakosságának semmibevételével tett intézkedéseit" - nyilatkozta Szokoly Elek.

A Népújság kérdésére, hogy a jövôben hogyan szándékoznak meggátolni a hasonló eseteket, Varga István kijelentette: vagy pert indítanak az illetékes szervek ellen, vagy élô lánc alkotásával. A civil szervezetek következô lépése felleltározni a város egészséges fáit, nyomon fogják követni a polgármesteri hivatal összes, zöldövezetek kialakításával kapcsolatos intézkedéseit.

Új könyvesbolt nyitotta meg kapuit kedden Marosvásárhelyen. Mint a megnyitón kiderült, a Sola Scriptura Egyesület és az Élet és Egészség Kiadóház közös vállalkozása e bolt, amely Romániában immár a hetedik nagyvárosban nyitotta meg kapuit. Mint a nyitóünnepségen hallottuk, a Sola Scriptura Egyesület a segítségre szoruló embereket karolja fel, több programot futtat, saját klubbal, folyóirattal, rádióadóval rendelkezik és Levelezô Bibliaiskolát mûködtet. Kínálatuk azon értékeket fedi, amelyek elérésére törekednek: Isten-életöröm-szeretet- egészség. Az árulandó könyvek is hasonló kategóriák szerint csoportosulnak a polcokon, a bibliairodalom kivételesen gazdag: héber, görög, latin, spanyol, angol stb., és természetesen magyar, valamint román nyelvû kiadásokat találhatunk a kínálatban.

A megnyitón feltevôdött a kérdés: megérdemli-e a Biblia ma, egykori legelôkelôbb helyét a világ könyvei között? Az érv, miszerint igen, nyomós: az abszolút értékek könyve. Kantig megvolt a jó és rossz fogalma, Hegel már tézis- antitézisrôl beszél, mára az emberi értékrend válságba jutott, a Biblia egyedisége éppen az értékítéletben rejlik.

Tiszta, szép könyvesboltban jártunk, az említett fordítások mellett egyenlô arányban állnak a román és magyar nyelvû kiadványok a polcokon, többségük vallásos tematikájú, szintúgy, mint a fellelhetô szépirodalom.

A bolt naponta 9 és 17 óra között áll a látogatók rendelkezésére.

Anyanyelvünk

Latinból átvett jövevényszavaink és neveink egy részében ingadozik nyelvérzékünk a középkori latinság magyarországi változatából hagyományozódott -us szóvég a klasszikus latin kiejtés szerinti -usz szóvég közt. A földrajzi nevek közt ilyen a Boszporusz, amelyet már csak idôsebb emberek mondanak (és írnak néha) Boszporusnak, viszont a Pontusi-hegység írásban csak így fordul elô, akár pontuszinak, akár pontusinak ejtjük. Korinthus város nevét (ha nem görögösen Korinthosz alakban használjuk) már inkább csak s-sel mondjuk. A Hindukus helység neve csak s- sel helyes, mert végzôdése nem a latinból való. Idegen személynevekben inkább megtartjuk a latin írásmódot és a klasszikus kiejtést: Morus (Mórusz) Tamás, sixtusi (sziksztuszi) kápolna. A hazai keresztnévként is használatos Rókus csak s- sel helyes. (Szegeden egy városrésznek a neve.)

A köznévi használat már néhány közszóban is döntött valamelyik alakváltozat javára; ilyenkor a másiknak sajátos stílusértéke van. A régibb, gyakran használt jövevényszavakban nagyrészt az -us végzôdés általános, az újabbakban, különösen a személynévi eredetûekben és az úgynevezett mûveltségszókban inkább az - usz végzôdés. Az ide tartozó fontosabb szavak a következôk:

anapesztus - anapesztusz

A klasszikus verstannak ez a görög eredetû mûszava latinul anapaestus (ánápésztusz) vagy ennek kissé magyarosabb ejtésváltozatában: anapësztusz. Ezt a változatot, amely csak mássalhangzóiban ôrzi az ókori latin alakot, szokták magyarosan anapesztusznak is írni. Helyesebb azonban, ha a magyarországi latin kiejtés szerinti, hagyományossá vált anapesztus alakot használjuk. Ha azonban latin versrôl van szó, írhatjuk (idegen szóként) a latin írásmód szerint is, de akkor kiejtésben ragaszkodjunk a klasszikus latin sz hanghoz a szó végén is. Ragozásában szintén a kiejtett hangalakot vegyük tekintetbe, tehát magyar verssel kapcsolatban magyarosan anapaestussal (anapesztusszal).

aspektus - aszpektusz

A magyarban ma már csak s-sel ejtjük, hiszen magyarosan, k-val is írjuk. Az ë-zô nyelvváltozatban a középsô magánhangzó mindig zárt ë. Az aszpektusz voltaképpen csak a latin aspectus szó kiejtett alakja.

cerberus - Cerberus

A görög-római mitológiai alvilág szörnyalakjának tulajdonnevét ma már többnyire klasszikus latinsággal sz-szel ejtjük, a névbôl fejlôdött szigorú ôr jelentésû közszót pedig inkább magyarosan, s-sel, de mindkét szöveget egyformán írjuk. Néhány ragja a kiejtett alakhoz igazodik: cerberusszal, Cerberusszal. A görögös Kerberosz változat közszói jelentésben nem él.

Kedden, a képviselôház plénumában három RMDSZ-képviselô - Kelemen Atilla, Borbély László és Makkai Gergely - is interpellált közérdekû problémákban.

Kárpótlás, de mikor?

A kérdést Kelemen Atilla, a képviselôház mezôgazdasági bizottságának alelnöke intézte a kormányhoz annak kapcsán, hogy az 1989. decemberi forradalom óta eltelt 14 év alatt sem történt meg a történelmi igazságtalanságok korrigálása és kárpótlása. Elmondta, hogy Románia nemrég lezárta az EU-val a mezôgazdasági fejezetet, amelynek "szakmai vonatkozású részei fölött (meghatározott terménykvóták) folynak még természetesnek mondható viták a mezôgazdasági szakemberek között".

A képviselô azt azonban furcsállja, hogy senki sem beszél azoknak a személyeknek a kárpótlásáról, akik "egyik napról a másikra elvesztették a család több generációja által verejtékkel összegyûjtött vagyonukat, és ezáltal váltak a háború utáni Románia, a kommunista idôszak legmostohábban kezelt társadalmi rétegévé". A rendszerváltás óta eltelt idôszakban, mondta a képviselô, a kommunizmus idején meghurcolt személyek nemhogy nem kapták vissza jogos tulajdonaikat, de még megfelelô kárpótlásban sem részesültek. Kelemen Atilla figyelmeztette a kormányt, hogy a kárpótlásra jogosult személyek közül ma már sokan nem élnek, sokan pedig a törvényszékek folyosóin vagy a polgármesterek "nem mindig barátságos fogadóirodáiban" harcolnak jogaikért. Véleménye szerint a kormány által nemrég bejelentett - kárpótlásra vonatkozó - intézkedéscsomag "az utolsó pillanatban megoldást jelenthet majd ezen istenverte lakosoknak, nemzetiségi és politikai hovatartozástól függetlenül" még az EU-csatlakozás elôtt, ugyanakkor reményének adott hangot, hogy "a kormány által megígért kárpótlások figyelembe veszik majd a 2004-es év romániai realitásait, és megfelelôen kielégíthetik a megkínzott és kigúnyolt polgárokat, újra helyreállítva a mindannyiunk által óhajtott törvényességet és igazságosságot".

Beváltatlan ígéretek

Ezzel a jelzôvel illette Borbély László háznagy a tulajdonjogra vonatkozó jogszabályok alkalmazását. A 2001/10. sz. törvényre utalva emlékeztetett, hogy a Hivatalos Közlönyben való megjelenés utáni 30 napon belül véglegesíteni kell a pénzbeli vagy részvények formájában történô kárpótlás alkalmazási normáit, de mindmáig nem jelentek meg azok az elôírások, amelyek mûködôképessé tennék a kárpótlásokat. A képviselô szerint az idôközben napvilágot látott elôírások csak arra voltak jók, hogy "összezavarják azokat, akik annyi év várakozás után azt hitték, hogy ez a kérdés is megoldódik".

Emlékeztetett arra is, hogy az SZDP és az RMDSZ által megkötött protokollumokban "az elmúlt évek során mindig szerepelt a kárpótlás kérdése, elôrelépés alig történt", majd intézkedéseket sürgetett a folyamat felgyorsítása végett, mert ezek nélkül "a módosított alkotmány, amely nemcsak a tulajdon védelmét, hanem annak szavatolását is elôírja, csupán a nyilatkozatok szintjén létezik". A kompetens hatóságoknak, jelentette ki Borbély, meg kell hozniuk a megfelelô törvényhozási és kormányszintû módosításokat, a kormánytól pedig sürgôs intézkedéseket szorgalmazott, hozzátéve, hogy "mindannyiunk erkölcsi kötelessége, hogy a kommunista rezsim bukása után 15 évvel helyezzük vissza jogaikba azokat, akikkel egy diktatórikus rendszer jogtalanságot követett el".

Mentsük meg a Duna-deltát!

Makkai Gergely képviselô a Duna-deltáért emelte fel szavát a Chilia-Bîstroe-csatorna kapcsán. Az ukrán állam projektjét a Magyarország és Szlovákia között a Szigetköz miatt kialakult problémához hasonlította, ahol a bôs-nagymarosi vízi erômû építése és mûködésbe helyezése "elképzelhetetlen ökológiai hanyatlást", valamint többéves pert okozott a hágai bíróságon a két ország között.

A képviselô felhívta a figyelmet arra, hogy a Duna-delta hasonló tönkretétele, az ottani élôvilág részbeni vagy teljes tönkretétele felmérhetetlen ökológiai károsodást okozna. Véleménye szerint a szakemberek, a civil szervezetek, és nem utolsósorban a politikusok felelôssége megakadályozni egy környezeti katasztrófa bekövetkeztét, és az utóbbi hetekhez hasonlóan újból emlékeztetett a parlament felelôsségére, a környezetvédelmi szakbizottság megalakítását szorgalmazva.

Azt is felemlegette, hogy ebben a törvényhozási ciklusban három alkalommal is letette a szükséges dokumentációt a képviselôház állandó bürójához (legutóbbit 580-as számmal 2004.09.20-án regisztrálták), ugyanakkor ismételten felkérte a képviselôház elnökét, tanúsítson végre politikai akaratot az ügyben és tegye meg a szükséges intézkedéseket a szakbizottság létrehozásához.

A múlt hét végén fórumot szervezett Sepsiszentgyörgyön a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom. A beszélgetés három fô kérdés körül forgott: Kelemen Kálmán, az RMKDM elnöke arról beszélt, hogy érdemes-e kereszténydemokrata képviselônek/szenátornak lenni Romániában, Darvas Kozma József az azokkal szembeni erkölcsi elvárásokról beszélt, akik az RMKDM támogatását igénylik, Bárányi Ferenc pedig a parlamenti elôválasztásokon megméretkezni óhajtókkal szembeni politikai elvárásokról szólt.

A mintegy 60 résztvevô jelenlétében zajlott tanácskozásról az elnök elmondta, hogy tartalmas volt, azonban többet vártak volna el a magukat kereszténydemokratának valló szenátoraiktól és képviselôiktôl. Ugyanis csak Puskás Bálint szenátor és Márton Árpád képviselô tisztelte meg a rendezvényt, holott meghívókat küldtek az ország minden részébe.

Kelemen Kálmán kijelentette: valószínûleg még nem érzik eléggé európainak magukat, vagy a romániai távlat annyira leköti ôket, hogy nem használták ki azt a nagyszerû alkalmat, amelyet az RMKDM ajánlott fel nekik, hiszen ez akár egy elôválogatás is lett volna arra nézve, hogy kiket támogatnak a következô négy évben olyan szempontból, hogy európai szinten is képviseljék majd a romániai kereszténydemokráciát. Ehelyett, mint mondta, ilyen-olyan kifogással - "a csikóm lába eltört, a borjúm a kútba esett" - távol maradtak.

Kelemen szerint harag nincs, de elsôsorban azokat támogatják, akik ott voltak, illetve azokat, akik felismerik, hogy a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom segíteni akar/akart rajtuk azzal is, hogy egy magasabb szintû gondolkodásmódhoz jussanak. Ezután, jelentette ki, egyikük sem hivatkozhat arra, hogy az RMKDM nem igyekszik tájékoztatni ôket az elvárásairól.

A továbbiakban elmondta, hogy a résztvevôk nehezményezték, amiért Maros megyében nem közvetlen elôválasztásokat tartanak, a felszólalók azonban elutasítottak mindenfajta megosztó kísérletet, és készeknek mutatkoztak az olyan támadások visszaverésére, amelyek "beárnyékolják az RMDSZ létét éppen a kereszténydemokrata eszmerendszer kárára". A fórum egyértelmû üzenete az volt, mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a novemberi választásokon az RMDSZ, illetve a romániai magyarság ne maradjon parlamenti képviselet nélkül.

Kelemen Kálmán szerint a fórumok folytatását tervezik. Még az ôszi parlamenti választások elôtt Szatmárnémetiben és Marosvásárhelyen is sor kerül egy-egy ilyenszerû rendezvényre.

Mementó

(Folytatás tegnapi lapszámunkból)

Az 1943. november 22-28-ig Sztálin, Churchill, Roosevelt által tartott kairói, de fôleg teheráni konferencia végleg megpecsételte a magyar érdekeket és Magyarország jövôjének sorsát. Döntöttek a franciaországi partraszállás elsôdlegessége mellett, melyet megerôsítettek a december 2-án tartott II. kairói konferencián.

Közben a csehek igyekeztek a nyugatiaknál és az oroszoknál, a románok pedig a németeknél magyarellenes hangulatot kialakítani. Ugyanis Eduard Benesnek 1943 közepén sikerült az oroszokkal minden magyarellenes cseh tervet elfogadtatnia, míg Antonescu marsall 1944. február végén hûségesküt tett Hitlernek, és elérte, hogy a németek nem szállták meg Romániát.

A sok tapogatózásnak és nem konkrét intézkedésnek az lett a következménye, hogy a németek 1944. március 19-én megszállták Magyarországot, miközben Horthy kormányzó, Szombathelyi vezérezredes kíséretében Hitlernél voltak.

Nyomban megkezdôdött a németellenes politikusok letartóztatása. Március 22-én már lemondott (lemondatták) Kállay miniszterelnök és helyében Sztójay Döme volt berlini követ alakított kormányt.

Mire Horthy visszaérkezett a németektôl Budapestre, a Wermacht és az SS már elfoglalta az összes kulcspozíciót, a Gestapo pedig berendezte fôhadiszállását.

A budapesti német nagykövet helyére a teljhatalmú Edmund Veesenmayer "helytartó" került, aki mellett Adolf Eichmann, a deportálások irányítója, felelôse intézkedett. Akkor jelentette ki a Zsidótanács tagjainak, hogy: "Önök nem tudják, ki vagyok. Véreb vagyok."

1944. május elsején Sztálin felszólította Bulgáriát, Romániát és Magyarországot, hogy szakadjanak le Németországtól, majd június 12- én ugyanezt tették a szövetségesek is.

Közben a szövetségesek minden harcvonalon nyomultak elôre, míg a németek "tervszerûen" vonultak vissza. Most már közülük is csak némelyek bíztak még a V-1 és V-2 sugárhajtású repülôbombák csodatevô erejében és sikerében.

1944. július 20-án megtörtént a sikertelen Hitler elleni merénylet és így a háború tovább folyt. 1944. augusztus 23-án Románia is átállt a szovjetek oldalára és hadat üzent Németországnak.

Augusztus 24-én a kormányzó magához hívatta Lakatos Géza vezérezredest és új kormány megalakítására kérte fel. Lakatos, miután a német "helytartóval" egyeztetett a személyek felôl, jelentkezett Horthynál, aki augusztus 29- én kinevezte miniszterelnöknek.

Szeptember 7-én a kormányzó a minisztertanács ülésén bejelentette, hogy az ország védelmére öt német páncélos hadosztályt kér, és ha ezt nem kapják meg, akkor fegyverszünetet ajánl a szövetségeseknek. Ezzel mintegy nyilvánvalóvá tette a németek elôtt a magyarok kiugrási szándékát. A németek, látva a román pálfordulatot is, még jobban figyelték a magyarok mozdulatait.

Közben szeptember 16-án Bánffy Miklós gróf kérte Horthyt az erdélyi magyarok nevében, hogy azonnal kössön fegyverszünetet. Szeptember 28-án aztán Faraghó Gábor vezérezredes vezetésével delegáció indult Moszkvába a fegyverszünetrôl tárgyalni. Ezt megelôzôen Bulgária is kiugrott a háborúból.

1944. október 15-én végre Horthy a rádión keresztül hozta nyilvánosságra a Szovjetunióval megkötött szerzôdést.

Tapasztalatom szerint kitörô örömmel fogadták az orosz katonák a hírt, de ugyanúgy a magyar lakosság is. Ez egy nap alatt odalett.

Sajnos, az átállás tényére sem a hadsereg, sem a lakosság nem volt kellôen felkészítve. Még Miklós Béla vezérezredes és Veress Lajos vezérezredes, az 1. és 2. hadsereg parancsnokai sem tudtak megfelelô intézkedéseket tenni a kiugrás sikerének érdekében. Pedig az oroszok már Szegedet megszállták.

A németek villámgyorsan reagáltak a Horthy- proklamációra. Miklós fiát csapdába csalták és letartóztatták, Budapestet az SS csapatok vették ellenôrzésük alá és Horthyt választás elé állították: vagy lemond, vagy fiát kivégzik. Képzelhetô, milyen lelki tusán mehetett át. Miután aláírta a lemondást, német fogságba hurcolták.

A kormányzást azonnal a Nyilaskeresztes Párt, a hungarista mozgalom vezérére bízták, akit "nem- zetvezetônek" neveztek el. Ez a nemzetpusztító, hatalmi tébolyban szenvedô Szálasi Ferenc tartalékos tiszt volt. Sikeres puccs árán az ország mindenható ura lett. Mindenben és teljesen kiszolgálta a megszálló németeket.

Nem volt elég a német, orosz nemzetpusztítás, még a nyilasok is öltek, akasztottak nyakra-fôre.

A háborúban való maradásukat és rémuralmuk életbe léptetését, gyakorlását a békekötéskor a szövetségesek "méltányolták", nem kis mértékben. Az ô uralmuk éppen olyan szerencsétlenséget jelentett és hozott Magyarországra, mint a Hitler elleni sikertelen merényletek jelentettek Európára.

Így "készültek" az ország vezetôi a háborúból való kiugrásra már 1942 óta, és így fejezték be a nyilasok rémuralmával. Ezért kellett 11 év múlva megint újrakezdeni a megszállás elleni harcot, amely megint magyar tízezrek pusztulását és százezrek kivándorlását idézte elô.

Ezért kellett Budapestnek egy évtized alatt kétszer is romokban hevernie.

A viszonylagos szabadság és függetlenség napja a XX. század végén vérontás nélkül született meg. No, de ez már nem a sikertelen kiugrás története.

Az 1902-ben a református vallású pedagógusok szakmai szervezeteként létrejött Országos Református Tanáregyesület (ORTE) idei évi közgyûlését és konferenciáját rendhagyó módon Kolozsváron tartotta, bár a kincses város 1907-ben már volt otthona hasonló rendezvénynek. A találkozó házigazdáinak Székely Árpád, a Kolozsvári Református Kollégium igazgatója, dr. Juhász Tamás egyetemi tanár, a Protestáns Teológiai Intézet rektora és Kató Levente, az Erdélyi Református Egyházkerület tanügyi tanácsosa bizonyultak. Köszöntô szavaik mellett Szabó Dezsô életérôl és munkásságáról elôadást tartott a magyarországi dr. Korsós Bálint igazgató és Baranyai Norbert tanár, valamint Kató Béla fôjegyzô, illyefalvi lelkész. Csete Örs irodaigazgató az Apáczai Közalapítványnak a határon túli egyházak számára folyósított támogatásait mutatta be. Tolnai István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület tanácsosa, világi fôjegyzôje a partiumi református közoktatási intézmények helyzetét vázolta fel.

A közgyûlésen dr. Horkay György (Debrecen), az ORTE elnöke a szervezet tevékenységeit és terveit, valamint pénzügyi helyzetét ismertette. A közel ötszáz tagot számláló egyesületnek mintegy száz határon túli, zömében erdélyi tagja van. A jelenlevôk megemlékeztek a nemrég elhunyt Kovács Lajosról, a kolozsvári Református Pedagógiai Intézet igazgatójáról, és kiváló nevelô, szervezô tevékenységét méltatták.

Az ORTE-konferencia programjában a kolozsvári református oktatási intézmények meglátogatása, városnézés és múzeumlátogatás, kulturális mûsor, környékbeli kirándulás és falulátogatás, istentisztelet is szerepelt.

A konferenciára érkezô magyarországi és hazai vendégek ugyanakkor résztvevôi lehettek a városban egy idôben megtartott neves rendezvényeknek. Az Erdélyi Magyar Közmûvelôdési Egyesület szervezésében megemlékezésre és koszorúzásra került sor a száz éve felállított Szent György-szobornál. A Farkas utcai templomban gróf Bánffy Miklós szobrának ünnepélyes átadása keretében igét hirdetett Pap Géza püspök, az író-politikus fôgondnokot Tonk István jelenlegi fôgondnok méltatta, az adományozó okiratot Fazekas Zsolt lelkipásztor ismertette. A portrészobor gipszmásolatát Stróbl Alajos neves szobrászmûvész készítette, bronzba öntésére viszont csak most kerülhetett sor unokája jóvoltából, aki az alkotást az Erdélyi Református Egyházkerületnek adományozta. Az ünnepségen jelen volt Bánffy Miklós lánya, a Marokkóban élô Katalin grófnô, aki 1945-i távozása óta elôször járt Kolozsváron.

Októberben Médiabefutó 2004 néven nagyszabású magyar tehetségkutató-verseny lesz tíz romániai városban. A cél olyan fiatal tehetségek felkutatása, akik a jövô nagy romániai magyar sztárjai, a sajtó kedvencei, a rajongók bálványai lehetnek. Zene, szavalás és színpadi jelenet, tánc és egyéb kategóriában keresik azokat, akik a 11-21 éveseket, a színpadon is és lapokban, rádiókban, televízió-mûsorokban is megállják a helyüket.

A versenyek helyszínei: Szatmárnémeti, Arad, Kolozsvár, Marosvásárhely, Nagyvárad, Csíkszereda, Gyergyószentmiklós, Székely-udvarhely, Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely - ha valakik más településekrôl kívánnak jelentkezni, a szervezôk útiköltséget térítenek és szálláshelyet is biztosítanak. Bodor László (RMDSZ), a verseny operatív fôszervezôje arról tudatta a sajtót, hogy a tehetségkutató regionális döntôi Csíkszeredában, Kolozsváron és Szatmárnémetiben lesznek, a november végi, december eleji döntô pedig Marosvásárhelyen.

A színpadi versengés mellett irodalmi, képzômûvészeti, zenekomponálási és sport-tehetségkutatót is szerveznek - jelentkezési lapok és részletes tudnivalók a verseny internetes partnerének, a Transindexnek a mellékletén (http://mediabefuto.transindex.ro), a mediabefuto@transindex.ro címen, illetve a 0724350715-as telefonszámon igényelhetôk. A rendezvénysorozat szervezôje az RMDSZ, a rendezvény támogatója a Communitas Alapítvány.

Aluljáró

Kedves István, elkerültük egymást. A társadalom stabilitásához, úgy látszik, szükség van az enyhe izgalomra. Ezt egy D.D. Hebb nevû úr írja valahol. Rendes embereknek úgy áll jól, ha nem találkoznak elsô intrádára. Ráadásul közös lelki ráhangolódásúak volnánk, autóbaleset(ek) áldozatai. A Tied súlyos, az enyém csak arra jó, hogy ne tudjak egyébre figyelni, kulcscsonttöréshez nem rímel a félrecsapott váll, na, mondjuk, íróilag snassz, de fájásilag kurvaisten. Tornatanár ismerôsöm, gyógytornász, rámfogta: szándékosan nyomom alá magam, van igaza, mert minthogy odafenn ônáluk a rehabilin, akkor már inkább jajistenem, idegileg ki-ki-ki. * Kedves István, a félreértésnek nincsen oka, azt mondtad, a Maros vendéglô helyén vársz, Leóéknál, sörözöl, azonnal megtalállak, mi az nekem. Ha nincs Maros vendéglô, attól még van Maros, a víz szalad, a hülyeség marad. Mindenkinek megvan a maga nagykeresztje, mondta egy szenátor, de nem mindenki kapja meg. Tudod, személyes jelenlétünk rendszerint árt a jó hírünknek. Famae semper inimica praesentia est. Kedves István, az ötletek elfelejtôdnek, sörözz tovább! Ott voltam tizenegy órakor, és nem láttalak. Köröztem egyet, át a virágóránál, megvásároltam a Helikon friss (?) számát, lesétáltam a Kultúrpalotáig, át a Diadalmas Katona igazságos mozijegyet kunyeráló alakja alatt, s föl megint; a Mûvész Mozi (nosztalgia-nevén: Árta) elôtt azonban elkábított a keskenynek bizonyuló járda pazar csôdülete: a Mekdönci elôtti ad-hoc divatbemutató. Vasarely szeles promenádon. (Mert szelesek voltak ám a csajok!) Ennyi kamaszlányt ily fánta ôsvidéki szerelékben sosem láttam. Igen, István, ezek benne laknak a Fashionban, és nunumáj, barátom. Soha ennyi ötletes cuccot, ilyen méltsás cucinénis hozatalban. Ez a város tudja, mit akar, akárcsak nyírmézcsurgató, tiszafavágó bürgermájsztere. Itt forrong az ország szívének dossziéja, tök eredetiben. István, én már nem értem föl újra a Leóig, ahol állítólag söröztél. Félrepörgetett a diákfergeteg, besodortak a sörkertbe, ott hûs világ honolt, és senki sem olvasott semmit, sehova sem volt megint kiírva, hogy "Ez a választás a mi esélyünk!", amelyet megint el lehet szalasztani. Esélyeim mindég szamarak és öszvérek között szaladtak el a harmadnapos statisztikákba. István, be jó, hogy nem találkoztunk. Fogalmam sincs, mit csinálsz, mint élsz, azt tudom, hogy Németországban még a kancellár is fölöttébb unatkozik. Szakadt gyökerû számítógépkukac, kiábrándultál végre Vásárhelybôl? Ha nem, találkozzunk jövô ilyenkor. Addigra ki tudja, mi lesz, nem lesznek támpontjaink, csak csupasz járdák és hernyótalpas gyalogmászkálók, szuperszállók lesznek és nagyszerû vendéglôk, amelyeket Te sem tudsz megfizetni, haver. * Egy eset, most hallottam. Házaspár lakást keres. Nézik az apróhirdetést, stimmel. Ez az. Megnyomja a férfi a csengôt, élénk kutyaugatás. Megnyomja a felesége is, sikoltoznak valakik, mintha ölnék egymást. Várnak. Nyomd meg még egyszer, suttogja az asszony. A férfi szót fogad. Az ajtó kinyílik, acsarkodva morog rájuk két hegyes fülû eb. Mit csináljak, kiabálja a férfi. Hát mi a kurvaistent mondhatok, sikoltja vissza a nô. Mit tudom én, hogy harap vagy nem harap?

Bizonytalan vagyok. Szervusz, Barátom!

Jelentése: örüljetek!

"...vége lesz a szenvedésnek, magból az élet kinô..." Talán e gondolat lehetne az üzenete annak a rockoperának, amelyet a marosszentgyörgyi Jubilate katolikus ifjúsági csoport szeptember 19-én adott elô nagy sikerrel Medgyesen, majd Szôkefalván. Az amatôr dalcsoport idén ünnepli fennállásának 15. évfordulóját, jártasságot szerzett különbözô rockoperák elôadásában. Az elmúlt években a Mária evangéliuma, A költô visszatér, valamint az István, a király címû elôadásokkal lépett fel számos erdélyi és külhoni színpadon, több ezer nézô elôtt. A Simon Kinga kántor vezette Jubilatét egyik fellépésükön Baricz Lajos plébános ekként jellemezte: "e keresztény fiatalokból álló csoport az én szívem csücske; mindig a megfelelô csapat a megfelelô helyen". A Jubilate, énekes-hangszeres zenéjével már 15 éve felemelôbbé és szebbé teszi a vasárnapi ifjúsági szentmiséket. A papköltô versesköteteibôl is zenésítettek meg és adtak elô dalokat. A többnyire 20-35 év közötti fiatalokból álló "minikórus" számtalan rendezvényen vett részt a környéken: énekelt március 15-i ünnepségeken (a községben és a Székely vértanúk emlékmûvénél), szerepelt a Marosvásárhelyi Napokon, részt vett a község és a környék legfontosabb kulturális vagy egyéb jellegû rendezvényein, a minden évben megrendezett Szent György Napok rendezvénynek egyik alappillére, erdélyi, magyarországi, németországi és ausztriai vendégszerepléseivel a község hírnevének egyik öregbítôje, különbözô események "zenei aláfestôje" (pl. nyugdíjasterem felavatása, festészeti kiállítások megnyitója, búcsús ünnepek stb.). Emellett minden karácsonykor "megkántálja" a marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal, a megyei tanács dolgozóit, valamint a megyei kórház és a sárpataki öregotthon ápoltjait. A kórus lapunk munkaközösségének is kedves, hiszen minden évben hozzánk is eljönnek, és dalosabbá teszik karácsonyunkat. Húsvétkor is lelki "dalcsokorral" és ajándékkal keresik fel a kórházak betegeit, hirdetve az örömhírt és kellemes pillanatokat szerezve a fizikai vagy lelki betegeknek. A Jubilate csoport számtalan rendezvény megszervezését is magáénak tudja, farsangkor, a kosaras bálok megnyitóján rendszeresen valamilyen vidám jelenettel, paródiával vagy kabaréval nevetteti meg a község lakóit. Az alkalomtól függôen nemcsak kórusmûvekkel, Istent dicsôítô hangszeres dalokkal, rockoperákkal vagy "hazafias" énekekkel, hanem népdalokkal és népi tánccal is színpadra lép. A Jubilate fáradhatatlan munkájával erôsíti a nemzeti öntudatot az emberekben, különösen a fiatalokban, hirdeti a szülôföldön való megmaradást és a jó alapokra épülô megtartó értékrendet, bátorítja a küzdést, és legfôképpen: hirdeti Isten szeretetét. A község, a környék büszkesége. "A dalolás Istenhez emel, a dalolás boldoggá tesz" - a tagok nyilatkozata szerint ez lehetne egyfajta mottója és motiválója a csoportnak.

Visszatérve a nagy sikerû medgyesi és szôkefalvi fellépésre, a Jubilate kettôs örömhírt próbál hirdetni: Jézus tanítása szerint próbáljunk igazi keresztényként élni, elôdeink példájára pedig maradjunk meg jó magyarnak szülôföldünkön. A Kormorán zenéjére Koltay Gergely által írt Megfeszített címû rockopera Nyirô József drámakötete alapján látott napvilágot. A mû Krisztus passiójának monumentális irodalmi ábrázolása, de egyben a magyarság kálváriájának kifejezôje is. Ennek értelmében a rockopera az újszövetségi történetet a magyar történelemhez közelíti, megalkotva a Magyar Golgota példázatát. A világ bûneinek megváltásáért életét áldozó Mester keresztfája elôtt az elôadás egy hangsúlyos részében tisztelgôen megjelennek a magyar történelem kiemelkedô személyiségei, akik a maguk idejében a Jót, a közösség ügyét képviselték, s ezért az életüket áldozták. Ez a mû, melynek tavaly Budapesten volt a bemutatója, mai értékvesztô, szétzilált, "deheroizált" világunkban egy megtartó értékrendet, a szeretetre, a jóságra és az önfeláldozásra épülô erkölcsiséget sugallja. A rockopera irodalmi forgatókönyvét Nyirô József drámájának ötletére és a neves katolikus költô, Tóth Sándor ihletett szövegkönyvének felhasználásával írták, a zenét Koltay Gergely szerezte a Kormorán együttes mûhelyében. Medgyesen a két új lelkész, Dávid György és Bakó B. Csongor vendégszeretetének köszönhetôen a tanévkezdô szentmisén is dalolhatott, zenélhetett a Jubilate, az ottani nôszövetség jóvoltából pedig igencsak kedves fogadtatásban részesült. A szôkefalvi plébános, György István az elôadás végén tartott beszédében rendkívül értékesnek minôsítette a fellépést, annak üzenetét, és támogatásáról biztosította a csoportot. A "jubilátés" fiatalok számára külön élményt jelentett, hogy a fellépés után, a Mária-jelenésektôl híres faluban dr. Molnár Gyula 98 éves máriológussal beszélgethettek. Gyula atya Budapestrôl utazott Szôkefalvára, hogy az ottani csodás dolgokat elemezze, értelmezze. A marosszentgyörgyi Jubilate csoport múlt vasárnapi két fellépése - ezeket a Communitas Alapítvány támogatásával sikerült megvalósítani - az ôszi vendégszereplés- sorozat kezdetét jelzi. Év végéig a rockoperát még számos hazai településen viszik színre. Novemberben, a kecskeméti Európa Jövôje egyesület meghívására a nagytemplomban szerepelnek, s reményeik szerint ugyanolyan sikert aratnak, mint tavaly ôsszel az István, a királlyal. Akkor, a kitûnô szervezésnek köszönhetôen több mint ezer nézô elôtt mutatták be a mûvet.

A Jubilate 15 éves évfordulós ünnepségére a hét végén kerül sor. Október 1-jén, pénteken 18 órától a marosszentgyörgyi mûvelôdési otthonban, az Illyés Közalapítvány által támogatott Jubilál a Jubiláte rendezvényen a helyi dalcsoportok és a Jubilate lép színpadra. Szombaton a csoport volt és jelenlegi tagjai ünnepelnek, vasárnap pedig a 9 órától kezdôdô ifjúsági mise keretében, közös énekléssel, zenéléssel adnak hálát Istennek az eddigi áldásokért és a sikerekért. - A Jubilate - mondotta Sófalvi Szabolcs, akitôl adataink is származnak - mindenkit nagy szeretettel vár mindkét fellépésre.

Csütörtöki kimenô

Mindenki ismer efféle példákat, a háború alatt pl. muroktortával örvendeztették meg az anyák édességre vágyó családjukat. Az idôs mûvésznônek a mûsorvezetô, okos riporter azzal keresi kegyeit, hogy fiatalosságát dicséri, hitetlenkedik, hogy a mûvészet koronázatlan csillaga és a színpad csillogó ördöge (meg más hasonló, közhelybôl képzett képzavar segítségével kicsiholt elmekórtani állapothatározó) már 120 éves, holott még hatvannak sem látszik stb.

Ezek a köznapi csalások, amelyek életünket teszik kellemesebbé, mint a turkálóból vett vadonatúj Trabant és az antikváriumban vásárolt Száz épkézláb ötlet a lovagpáncélok áttöréséhez c. aforizma- és életszabály- gyûjtemény.

Vannak még különleges csalások, mint a trükkfelvételek, bûvészmutatványok, szemfényvesztô varázslatok.

És akadnak még ennél is kivételesebbek, amelyek nagy és nemes célok érdekében születnek. Ezekre mondhatta Machiavelli, hogy a cél szentesíti az eszközt. Közelmúlti értelemben például: Acél (elvtárs) szentesíti az eszközt.

Ezzel máris in medias res. Egyik nagy magyar város a Tisza és a Maros találkozásánál, az Alföld szélén izgatottan készült az ezredévi ünnepségekre, s muzeális gyûjteményében talált egy üres kötéstáblát. Szép, díszes 15. századi mestermunka volt, vaknyomásos, aranyozott, gótikus, melybôl fájdalmasan hiányzott a belbecs. Egy tisztes, kissé illuminált kódex. Nosza elindult a keresés, megadva a koordinátákat: legyen a kódex magassága harmincnyolc cm, szélessége 29,5, vastagsága pedig kb. 500 levél. Lehetôleg pergament, díszített betûk, pirossal rubrikázott sorok… A kódex klasszikus ismérvei közül ne sok hiányozzék. Ezzel akart a város a kiállítás könyv- és kéziratpavilonjában szerepelni, díjat nyerni.

Mit mondjunk: leltek egyet Prága mellett. Megvették, beragasztották a kötéstáblák közé, ôsi hazai munkának feltüntetve. A bíráló bizottság látta, rábólintott és agyonhallgatta.

Máshol, ugyanekkor felépült egy Mûvelôdési Palota. Roppant hasonlított a brit parlamenthez. Ma is áll, tôlünk keletre. Ám a fôhomlokzat elôtti nyílt térségrôl fájdalmasan hiányzott egy lovas szobor. Valami jelentôs uralkodóé. Olyané, mondjuk, aki még Mátyásunk szûrét is kiporolta. Ez adja meg a szobor és az uralkodó auráját.

A fellobbanó ötletet tett követte. Párizsba utazott egy díszes követség élén a nagy politikussal, s a Versailles mellett parkoló kidobott királyszobrok között talált egy eléggé 15. századinak kinézô koronás lovast. (Addig XIII. Lajos volt) Legyen a neve, mondták, István, mint azé a másiké, aki a Legmagasabb hôfokon címû államosítás- regényt fogja megírni ötven évvel késôbb.

Hazavitték a tôlünk keletre fekvô nagyvárosba, felállították, és azóta ott ôrzi a kultúrát és a határokat. Csak a szobrász neve hiányzik a köztudatból. A szobor eredetét nem ildomos firtatni, végtére is a szobrokat is megilletik a személyiségi jogok.

Mi következik ebbôl? Nem sok. De ha majd Lenin alakját eléggé elfelejti a közemlékezet, akkor felállítható mint az ismeretlen mesemondó, az utolsó idegölô parkôr vagy a kommunizmus kísértete címû mumus. Végtelen számú lehetôség áll elôttünk, míg raktáron facér figurálisok hevernek. A nonfigurálisokról nem is beszélve.

Régi jó ismerôsömmel találkoztam, örvendtünk egymásnak, mert rég nem láttuk egymást. Meséli, hogy külföldön dolgozik, mégpedig három felnôtt fiával Spanyolországban.

Megkérdeztem, hogyan nem tudtak itthon elhelyezkedni, munkát találni, hiszen szép és jó szakmát tanultak, azt felelte, nem, mert a vállalkozók olcsón dolgoztatnak, kihasználják ôket. Külföldön megkövetelik a minôségi munkát, de meg is fizetik azt.

Felsorolta, hogy itt, Szászrégenben milyen sok gyár szûnt meg, s azok, amelyek még mûködnek, kevés munkást foglalkoztatnak. Példaként említette a sörgyárat, amely az országos élvonalban volt, 500 munkásból 40 maradt. Az IRUM-nál 2000-bôl 400 maradt, a Republicában 4000-bôl 300-an maradtak, az IPM Sport vállalatnál 3000 munkásból 1400-an maradtak, az IRTA 800 alkalmazottjából ma 88 dolgozik. A CIR, az IFET, az UMFT, az ILEFOR több ezer munkásából pár száz munkás maradt. A Progresul szövetkezet 1300 munkást foglalkoztatott mindenféle szakmában: szabókat, cipészeket, órásokat, tímárokat, szíjgyártókat, bôrmûveseket, lakatosokat, bútorkészítôket, kômûveseket. Az ôket foglalkoztató ágazatokat mind megszüntették. A volt gostattól 400 alkalmazottat bocsátottak el, de megszûnt a baromfivágóhíd, a tejgyár.

- Látod, barátom, ezért kell elmenni külföldre dolgozni! Mert ebben az adottságokkal tele országban ma már nincs megélhetôség. Nincs jövô, nincs pénzkereseti lehetôség! Sem az ifjúságnak, sem a középnemzedéknek! Ezért kell mi elmenjünk külföldre dolgozni! - mondta ismerôsöm.

Jenei Árpád, Szászrégen

Messzemenôen nem az! Van ugyan egyetlen tulajdonsága, melyben nagyon hasonlít az egyiptomiakhoz, viszont az most nem a mai témakörhöz tartozik. Itt most az építkezésrôl és nem holmi egészen komolytalan dolgokról lesz szó. Pontosabban az ásásról. Kheopsz állítólag tíz év alatt építette fel piramisát, mely az ókori világ egyik csodája lett. A polgármester(ek) több mint tíz év alatt ástak egy gödröt. De becsületeset! Ugyanis nem lehet egy emberre kenni az egész aluljáró-történetet. De aki nagydobra verte és fû-fa árnyékát ráborította, az Florea úr volt. Választásokig. Aztán nagyvakáció. Rettenetes melege lehetett a kotrógépkezelônek a nagy kánikulában, ezért engedték el szabadságra egész nyár alatt.

De tekintsük át egypár száz méter bontás-, építéstörténetét. Ezen illusztris útszakasz a Budai Nagy Antal utca sarkától a régi Postapalotáig terjed. 1980-ban (ha tévedek, akkor csak egy év lehet) kezdték meg a munkálatokat. Ahhoz, hogy 24 éve építgetnek. Szépen, lassan, alaposan. Felépültek a Görbe utca felôli tömbházak, duplájára "dagadt" a Hosszú utca, más néven Bulevárd, felépültek a négyemeletesek a poliklinika és a Budai utca között (annak is már több mint húsz éve), fel a legújabb Romarta épülete, a "szekusblokk" stb.

Aztán felépült a Kereskedelmi Bank épülete. Amúgy nincs még kész. Ablakait már kicserélték ugyan, de a fôlépcsôt még mindig nem fejezték be. Azt, amin valamikor az
"alig" fizetett igazgatók sétálnak majd fel és alá. Ugyanis Romániában egy nagy betegség ütötte fel a fejét. Éspediglen: mindenhol a mellékbejáratot használják. A földi halandók. A fôbejárat csak a félisteneké.

Egyszóval a Hosszú utca negyedszázados metamorfózison megy át. Ezalatt Kheopsz két piramist épített volna. Kôkitermeléssel együtt. És a Hosszú utca nem a világ egyik csodája, hanem Marosvásárhely szégyene! A legnagyobb! Sôt, bátran kijelenthetjük, hogy az E 60-as út legnagyobb szégyene. És Florea úr még biztos, hogy három és fél évig csücsül a bársonyszékben. 2008 áprilisában lesz az aluljáró átadása, és akkor jöhetnek a választások. Lehet, hogy akkorra a grandománia már olyan nagy formát fog ölteni, hogy az új, rendbe tett teret Pta. Floreára keresz-teleik. Akkor az lesz majd a szíve csücske. Pont úgy, mint az idén a Víkendtelep. Aztán ha véletlenül biciklis választási kampányt rendeznek majd a fránya kisebbségiek, akkor el kell majd kerülniük ezt a teret. Ugyanis az idén a telepre volt tilos behajtani. Elvégre Florea úr ebben a városban mindent az apjától örökölt.

Máthé Levente

Szeptember 15-én becsengettek. Elrepült a hosszú, közel három hónapos vakáció, amely tele volt élménnyel, kalanddal.

Legszebb élményem a székelyföldi kirándulás volt, amelyet iskolánk VII. és VIII. osztályos tanulói szerveztek Szováta- Székelyudvarhely-Csíkszereda-Kézdivásárhely- Sepsi-szentgyörgy-Segesvár útvonalon.

Elsô megállónk Farkaslaka volt. Nagy örömmel töltött el, hogy személyesen találkozhattunk Tamási Áron egyetlen élô testvérével, Erzsi nénivel, aki a szülôi házban a nagy székely íróról mesélt nekünk. Az író sírjánál felidéztük Kányádi Sándor versét, megpihenve a két cserfa árnyékában, majd folytattuk utunkat.

Szejkefürdôn faragott székely kapuk vezettek Orbán Balázs sírjához, aki "külországot járt, hogy benn tanítsa, amit künn tanult" - írja róla Tompa László, szintén e táj szülötte -, hogy aztán negyedmázsás fényképezôgépével járja be a Székelyföldet.

Székelyudvarhelyen megnéztük a Benedek Elek Tanítóképzôt, a Tamási Áron Gimnáziumot. A történelmi parkban nagy magyarok mellszobrával ismerkedtünk.

Az elsô nap a csíksomlyói Ferenc-rendi templom és kolostor meglátogatásával zárult. Tanáraink még Hargitafürdôre is kivittek. Itt nagyot sétáltunk a jó hegyi levegôn. Legtöbben közülünk most láttak elôször mofettát.

Másnap újabb élmények vártak ránk. Bejártuk a Mohos természetvédelmi területet, csónakáztunk a Szent-Anna tavon, kigyalogoltunk a torjai Büdös barlanghoz.

Délután indultunk hazafalé. Kézdivásárhelyen láttuk Gábor Áron emlékmûvét. A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumot már ismertük elôzô kirándulásunkról, akárcsak Segesvárt.

A szórakozás mellett újabb ismeretekkel gazdagodtunk, mely még jobban meggyôzött arról, hogy kirándulni jó. Ugyanakkor megerôsödött bennünk a szülôföldhöz való kötôdésünk. Ahogy Magyari Lajos költô mondja: "Itthon vagy, itt lehetsz magad,/ Kötések kötnek, hogy légy szabad".

Köszönjük tanárainknak ezt a szép kirándulást.

Kovács József Attila, a Mihai Viteazul Á. G. VIII. osztályos tanulója

Ez év július 2-án egy kérést adtam be a megyei Egészségbiztosító Pénztár vezetôségének, amelyben kértem, hogy a törvény által elôírt összeggel támogassa egy szemlencse árának fedezését, mivel folyó év szeptember 6-ára a marosvásárhelyi szemészeti kórházba mûtétre ütemeztek be. Ugyanis az egyik szememre teljesen vak vagyok.

Tudomásom szerint a beadott kérésekre a címzett 30 napon belül pozitív vagy negatív választ kell írásban adjon. Erre, sajnos, a mai napig nem került sor. Megértem, hogy az Egészségbiztosító Pénztárnak az én támogatásomra nincs pénze, de egy levelezôlap árára mégiscsak akadt volna annyi, hogy egypár sorban tudomásomra adják ezt.

Mivel egy sor választ sem kaptam, s támogatást sem, így a temetkezésemre megspórolt pénzbôl megvásároltam a szükséges kristályt és a Horváth doktornô által végzett mûtét után megint látok. Nagyon köszönöm neki!

Ami pedig a Maros Megyei Egészségbiztosító Pénztár elnevezését illeti, az EGÉSZSÉGBÍZTOSÍTÓ nevet valami másra cserélném ki, merthogy pénztárnak pénztár, de hogy egészségbiztosító, az kétséges. Vagy a vakság nem tartozik a hatáskörükbe! Véleményem szerint, hogyha köteleznek, hogy ezt a pénztárat akarva vagy akaratlanul fenntartsuk, akkor a pénztár miért nem kötelezi magát arra, hogy akik fenntartják, azoknak írásban adjanak választ? Még akkor is, ha egy kollektívnyugdíjasról van szó!

Sárosi Ilona, Csittszentiván

Nyolcvanhat éves, beteg nagymama vagyok, akinek sem a városban, de még csak az országban sincs senkije. A Népújságon kívül nincs kinek elmondjam panaszaimat. E hó 20-án délután 2 óra körül egy férfi jelent meg nálam, azt mondta, hogy szomszédom, Sz. A. unokaöccse és Ausztriából érkezett. Tökéletesen beszélt magyarul. Azt állította, hogy a kocsijával valami történt, s a Mercedes szervizbe vitte javítani. Pénzre volna szüksége, hogy a kocsijavítást ki tudja fizetni. Sz. A. tanárnô falun tanít - mondta, tehát ismeri -, s beszélt vele telefonon. Ô azt tanácsolta, hogy jelentkezzen Fülöp néninél, azaz nálam. Nálam hagyhatja az értékes csomagokat, és pénzt is tôlem kérjen. Valószínû, hogy a fiatalember ismeri Sz. A.- t, mert fent járt nála, csengetett, a szomszéd látta.

Tekintettel arra, hogy a csomagok 20 perces megôrzésérôl volt szó, és én bíztam a férfi becsületességében, odaadtam neki 150.000 lejt. Nem egy vagyon, de az 1.146.000 lejes utódnyugdíjamból a gyógyszer árát vitte el.

Azóta sem a férfi, sem a szomszédom nem jelentkezett, hogy tisztázzuk az ügyet. Ez azt jelentheti, hogy tudják, lehetetlen a rendôrséget járnom, mert ilyen kis ügyeket nem vesznek komolyan, s az egész elfelejtôdik. Így viszonyulnak a tehetetlen öregekhez, sajnos!

Fülöp Margit, Marosvásárhely

Biztató dolog: idôrôl idôre javul a tömegközlekedés minôsége. A közszállítási vállalat kis autóbuszai elfogadható módon bonyolítják le az utasszállítást városunk területén. Egy kis jóindulattal talán még kifogástalannak is lehetne értékelni a régebbi állapotokhoz képest. Na persze, ez nem jelenti azt, hogy itt-ott ne lehetne még javítani valamit. A személyi hozzáállás, a buszvezetôk modora azért nem nevezhetô egyértelmûen minden igényt kielégítônek, bár általánosítani sem szeretnék. Örvendetes a dologban az, hogy a nagy többség viselkedése elég udvarias, tehát csak kivételek akadnak, akik lekezelik például az ingyen utazó idôs embereket. Néhány eset a tapasztalataimból. Én felmutatom az igazolványomat, megköszönöm és jó napot kívánok a vezetônek, vagy románul, vagy magyarul. A legtöbb válaszol, szívesen, és köszön. Még olyan is akad, nem egy, aki két megálló között megáll, ha megkérem. Ellenpéldaként említenék néhányat, aki elfordítja a fejét szó nélkül, egy kézlegyintés kíséretével s közben pontosan tudom, hogy mi az, amit nem mond ki. Egyik-másik durván rászól az emberre, hogy siessen, mert neki dolga van. Hála istennek, kevés van ilyen, és remélhetôleg idôvel ezek is belátják, hogy nem éppen ilyen egy kultúrember viselkedése.

A napokban szemtanúja voltam, amikor - ha jól emlékszem a nevére - Nagy István egy 27-es kisbuszon a volán mellôl kinyúlt és minden idôs embernek segített, aki nem tudott egyedül felszállni. Még egy ilyen esetre emlékszem, egy másik alkalommal - régebben - ugyanezt tette Bíró Levente. Valószínû, még vannak ilyenek, amirôl nem volt alkalmam meggyôzôdni.

Mindent összegezve, ha már ekkora haladás észlelhetô, nem ártana tovább lépni. Gondolom, nem okoz nagyobb problémát, hogy a megállókban, de legalábbis a fôbb helyeken tábla jelezze, hogy melyik busz mikor vagy hány percenként közlekedik. meg vagyok róla gyôzôdve, hogy nem kívánok lehetetlent ezzel az óhajommal, másrészt pedig óriási segítséget jelentene az utazóközönségnek. Az egész csupán hozzáállás kérdése.

Dávid F. István

A rovatban közölt levelek tartalmáért, a tényállítások hitelességéért a szerzôk felelôsek. Elektronikus postán is fogadjuk leveleiket. Címünk: impress@fx.ro.

A 2004. évi 120-as törvénnyel módosították az erdôgazdálkodást szabályozó 1998. évi 96-os kormányhatározatot. A módosítás lényege az, hogy függetlenül attól, hogy az erdôterületek tulajdonosai jogi személyek vagy fizikai személyek, ha az erdôtulajdonuk területe 30 hektárnál kisebb, kötelesek részleges üzemtervet kidolgozni, biztosítani az erdôterületek ôrzését a feketevágások, az élôvilág károsítása, az illetéktelen legeltetések, a vadorzás ellen. Emellett az erdôtulajdonosok kötelesek pénzügyi alapot létrehozni a területek újraerdôsítésének biztosítására. A fentiek érdekében a közösségi tulajdonban levô erdôk (mint az önkormányzati, közbirtokossági, társulási, egyházi vagy tanintézeti) önálló ügyvitelû erdôgazdálkodási jellegû szerkezetben, felépítésben mûködnek, amelyeknek ügyvezetésére saját erdészeti hálózatot kell kialakítani, vagy a már létezô erdészetekkel kell szerzôdést kötniük a felsorolt szolgáltatások elvégzésének érdekében.

A visszakapott erdôterületeken levô építmények, faiskolák bérbe adhatók, elidegeníthetôk. A törvény alapján a többségi tulajdonosok kérhetik, hogy az erdei utakat és a hozzájuk tartozó területeket állami tulajdonból és a Romsilva ügykezelésébôl a területi közigazgatási szervek hatáskörébe utalják át. A felsorolt módosítások, törvényes rendelkezések általános jellegûek, minden erdôtulajdonosra vonatkoznak, a magánszemélyekre, közbirtokosságokra, egyházakra, önkormányzatokra, valamint az államra is. A több mint 6 millió hektárra kiterjedô erdôtulajdon, amelynek több mint kétharmada állami tulajdon és a Romsilva ügykezelésében van, valamint a magánszemélyek tulajdonában levô 10%-os erdôtulajdon, az önkormányzatok 12%-os és a jogi személyek 8%-os erdôtulajdona már régen indokolttá tette e törvénymódosítást, mert az utóbbi idôben a jogtalan erdôirtás, lopások egyre nagyobb méreteket öltöttek és a letarolt erdôterületek újraerdôsítése vitathatatlan feladat.

Mellau György

Megyénkben körülbelül 100.000 nyugdíjas vár a jóvátételre

A kormány arról döntött, hogy folyó év október elsejétôl átszámolják azokat a nyugdíjakat, amelyeket a 2001. április elsejétôl hatályban lévô társadalombiztosítási törvény elôtti jogszabályok szerint számoltak ki. Ezzel az intézkedéssel évek óta tartó igazságtalanságokat küszöbölnek ki, ugyanis a régi, 1977. évi 3-as törvény alapján kiszámított nyugdíjak, annak ellenére, hogy idôrôl idôre indexálták, kiigazították azokat, messze elmaradtak a frissebb, 2001 után folyósított nyugdíjak mellett. Az intézkedés az egyik legnagyobb társadalmi igazságtalanságot küszöböli ki, ami már régóta várat magára. Hogyan történik az átszámítás, és mikorra várható, hogy az idôsebb nyugdíjas generáció átszámított, nagyobb nyugdíjat kapjon? - kérdeztük Morent Ilonát, a megyei Nyugdíjpénztár vezérigazgatóját.

- A nyugdíjak átszámításáról egyelôre csak annyit tudunk, amennyit a tévében hallottunk. Semmilyen hivatalos értesítés, útmutatás, átirat még nem érkezett a megyei Nyugdíjpénztárhoz. A Hivatalos Közlönyben sem látott napvilágot a kormányhatározat. Viszont tudomásunk van arról, hogy jövô hét folyamán minden megyei vezérigazgatót összehívnak, s az Országos Nyugdíjpénztárnál tájékoztatnak bennünket, hogyan fog történni a nyugdíjak átszámítása. A felelôs minisztériumban e héten dolgozzák ki az erre vonatkozó metodológiát. Az érintett nyugdíjasokat idôben és pontosan értesítjük majd.

- Maros megyében hány nyugdíjast érint a nyugdíjak átszámítása?

- Míg országos viszonylatban 4,3 millió nyugdíjat kell átszámolni, addig Maros megyében körülbelül 100.000 nyugdíj vár átszámolásra, ami nagy volumenû munka lesz.

- Adrian Nastase miniszterelnök azt is bejelentette, hogy azok a nyugdíjasok, akik nem használták fel a félárú vasúti jegyüket, a megmaradt jegyek ellenértékére élelmiszerutalványt kapnak. Konkrétan hogy fog ez történni?

- Errôl a lehetôségrôl sem kaptuk írásbeli értesítést, egyelôre. Csak a tévében hallottunk róla, de úgy hírlik, hogy ezt a kedvezményt csak 2005-tôl kapják meg a nyugdíjasok.

(mezey)

Túraajánlat

A hûvösebbre fordult idôben jó olyan tájakra menni, ahol a hévízben még fürödhetnek egy jót az úszás szerelmesei - tehát irány Algyógy! Trák neve - Germisara - hévizet jelent. A rómaiak Thermae Dodonae néven ismerték, környékén erôdítményt is emeltek, a római út maradványai ma is láthatók. Ha a szabadtéri fürdô már bezárt, a fedett medence kellemesen meleg vizében jó megmártózni. Feltétlen meg kell látogatni a református templomot, a Kun család kastélyát, s el lehet menni a közeli Kenyérmezôre, ahol 1479-ben a Kinizsi Pál vezette csapat legyôzte a törököket. A fürdôt öreg erdôk övezik, de a természetjáró számára a környék szorosai jelentenek igazi
"ínyencséget" - a kis mészkôszigetben három csodálatos szorosra bukkanunk: a Cseb, Glod és Máda völgyében. A leglátványosabb a glodi, de ez igazán úgy érdekes, ha alacsony vízállás idején a patakmederben tesszük meg az utat. A Cseb felé menet érintjük Bakonya ásványvízforrását. A Cseb-völgy szakaszától egy platón át közelíthetjük meg a Glod szorosát. Sajnos, az Erdélyi Érchegység e szépségei is magukon viselik a természetszennyezés nyomait. Kerekes Péter Pál Glodi-szorosban készült képével kívánjuk felkelteni az érdeklôdést e kevésbé ismert karsztvilág iránt.

Az Erdélyi Kárpát Egyesület Marosszéki osztálya nevében

Kerekes Ibolya

Válaszolunk olvasóinknak

Ismét a fûtéspótlékról

Nyugdíjas olvasónk, bár marosvásárhelyi egyéni hôközponttal felszerelt tömbházlakással rendelkezik, falusi házában tartózkodik legtöbbet, ahol gázfûtés van. Kérheti-e a fûtéspótlékot falun gázfogyasztás-támogatásra, ha a tömbházlakás fûtésére nem igényel hasonló támogatást?

A kérdést Györfi Máriához, a Kapcsolattartási, Családügyi és Szociális Szolidaritási Igazgatóság igazgatójához továbbítottuk.

- Azok a személyek, akik két vagy több lakás rendeltetésû ingatlannal rendelkeznek, és jövedelmük nem haladja meg az idei 55-ös számú kormányhatározatban megszabott 2.800.000 lejes jövedelmet, kérhetik a fûtéspótlékot, de csak egy lakás fûtésének támogatására. Az igénylônek ki kell töltenie az ívet és mellékelnie kell a jövedelemrôl szóló nyilatkozatot, továbbá a gázszolgáltató vállalattal kötött szerzôdés számát. Ugyanaz a személy két ingatlan fûtésének támogatására nem igényelhet támogatást!

A terhesség állapot, nem betegség

Fiatal hölgy terhessége elsô hónapjait nehezen viselte, több ízben kórházban feküdt, a számára kiírt betegszabadság meghaladta a 90 napot. Emiatt orvosi bizottság elé kerül. Nem tiszta számára, hogy ez betegnyugdíjazás céljából történik-e vagy sem. Gyári munkás lévén, mivel kiesett a termelésbôl, attól tart, hogy szülés után elveszíti a több mint 6 millió lej gyereknevelési pótlékot. Mi a teendô ilyen esetben? - kérdeztük Morent Ilonát, a Nyugdíjpénztár vezérigazgatóját.

- A kilencvennapos betegszabadság után a terhesség ideje alatt rossz egészségi állapotban lévô nôk esetében valóban orvosi komisszió dönt afelôl, hogy a betegszabadságot meghosszabbítják vagy nem. A meghosszabbítás 180 napra szól. A kismamának nem kell attól tartania, hogy betegnyugdíjazzák, mert a terhesség nem betegség, állapot. S következésképpen nem is betegnyugdíjazhatják. A gyereknevelési pótlék mindenképpen jár, ha a kismama a szülést megelôzôen tíz hónapot dolgozott, azaz biztosítotti minôsége volt.

Forgóalap - törvényes követelmény

Tömbházlakóknak kell-e forgóalapot fizetni? - egyre többen teszik fel a kérdést a tél közeledtével.

A kérdést a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal lakó- és tulajdonosi társulások ügyeit intézô osztálya illetékesének tettük fel. Cotcas Viorica felüg