Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter a közeljövôben Romániába látogat - jelentették be Bukarestben.

Rumsfeld október 11-én érkezik romániai hivatalos látogatásra, majd Brassó Pojánán részt vesz
a NATO védelmi minisztereinek október 13-14-i nem hivatalos találkozóján. A védelmi miniszteri találkozóra, amely az elsô lesz a NATO legutóbbi bôvítése óta, Szergej Ivanov orosz védelmi minisztert is várják - jelentette a Mediafax hírügynökség a bukaresti védelmi minisztériumra hivatkozva.

Rumsfeld egyebek között látogatást akar tenni a Fekete-tengernél fekvô konstancai katonai repülôterén, amelyet az iraki hadjárat kezdetén amerikai csapatok logisztikai bázisnak használtak. Ioan Mircea Pascu román védelmi miniszter közlése szerint Románia Washington döntésére vár, hogy Konstancát a jövôben fogják-e használni amerikai támaszpontként.

Megugrott a nyersolaj ára

Drágíthatja az üzemanyagokat a Rompetrol, a hazai kôolajipari piac legnagyobb magántársasága, ha a kôolaj hordónkénti ára továbbra is magas szinten marad, közölte kedden Dinu Patriciu, a Rompetrol igazgatója.

"A jelenlegi benzinár a kôolaj 32-33 dolláros hordónkénti árán alapul" - mondta Patriciu.

Az ázsiai piacon a kôolaj ára elérte a hordónkénti 50,09 dolláros rekordszintet az oroszországi termelés miatti aggodalmak, valamint a szaúd- arábiai, iraki és nigériai erôszakos incidensek miatt.

"Az árnövekedés egy termelési ciklus után, azaz 40-45 nap után tükrözôdik. Ha a kôolaj ára a jelenlegi szinten marad, nekünk is igazodnunk kell" - tette hozzá a Rompetrol igazgatója.

Az üzemanyagárak legutóbb augusztus közepén növekedtek, amikor a Rompetrol 10 százalékig terjedô drágulást jelentett be. Hasonló áremelést hajtott végre a többi üzemanyagforgalmazó társaság is.

A Rompetrol teljes üzemanyagtermelése a kôolajimporton alapul.

Nyereséges lehetne a vidéki vízszolgáltatás

A megyei tanács alárendeltségébe tartozó SURM vidéki vízszolgáltató megfelelô menedzseléssel nyereséges lehetne - jelentette ki Lokodi Edit megyei tanácselnök tegnapi sajtótájékoztatóján. Hozzátette: ha a vállalat igazgatója - a híreszteléseknek megfelelôen - beadná lemondását, "megtalálnánk a megfelelô menedzsert".

A SURM évek óta veszteségesen mûködô vállalat, amely mára már mintegy 14 milliárd lejjel tartozik az Aquaservnek. "Azonban, ha azt vesszük figyelembe, hogy a SURM mennyiért adja el a vizet, meggyôzôdésem, hogy a veszteségeket jelentôsen csökkenthetné, sôt, akár nyereséget is elkönyvelhetne" - mondotta Lokodi Edit, aki meglepetten vette tudomásul, hogy a vállalat egyes alkalmazottai két nap múlva éhségsztrájkba szándékoznak kezdeni irodája elôtt. A sajtótájékoztatóra behívott Fratean Alexandru alelnök cáfolta, hogy a SURM igazgatója, Blaj Virgil benyújtotta volna lemondását, Fratean szerint "csak tárgyaltak". Szóban viszont a SURM igazgatója többször is hangoztatta, hogy kész lemondani a vállalat vezetésérôl, ha
"nála jobb menedzsert találnak".

Lokodi Edit a Népújság kérdésére elmondta, hogy a vállalat "nem tartható fenn a jelenlegi helyzetében", a megoldást egy tôkeerôs befektetô jelenthetné, amely a megyei tanács mellett társtulajdonosa lenne a vállalatnak. Azonban egyetlen magánvállalkozó sem veheti át a SURM-ot a jelenlegi körülmények között, vagyis nem kizárt, hogy a magánosítás céljából összeállított feladatfüzetet módosítják az elkövetkezôkben. Lokodi Edit kérdésünkre kifejtette, hogy ha kézhez kapná a SURM igazgatójának lemondását, "megtalálnánk a megfelelô menedzsert". Blaj Virgilt is szerettük volna megszólaltatni tegnap, de elérhetetlennek bizonyult.

Miközben a vállalat igazgatójának felróják a SURM kétségbeejtô anyagi helyzetét, azt, hogy egyetlen pert sem indított az adósok ellen, a peremközségek adós lakói továbbra sem egyenlítik tartozásaikat. Azonban Lokodi Edit szerint a megoldást nem az ivóvíz-szolgáltatás egységes megvonása jelenti, amit "szociális botránynak" nevezett, hanem a fent említett jogi procedúrák beindítása.

Felgyorsítanák a Maros TV ügyét

Az október 7-i megyei tanácsülésen várhatóan vita kerekedik majd ismét a Maros TV ügy kapcsán. Miután a testület március 25-én határozatot hozott a marosvásárhelyi ligetbeli fizikoterápia épületének "nyilvános versenytárgyalásssal történô haszonbérbe adásáról 49 évre, közszolgálati televíziózás céljából", Lokodi Edit tanácselnök a fent említett határozat visszavonását szorgalmazza, valamint új elôterjesztést kíván a tanácsosok elé tenni az épületnek "direkt haszonbérbe adásásáról". Így idôt spórolhatnak, kiiktatva a versenytárgyalás lebonyolításával járó bürokráciát, és a Román Közszolgálati Televízió-társaság nekifoghat az épület rendbetételének. Mint a tanácselnök kijelentette, az RTV legfrissebb ajánlata szerint 1 milliárd lejt fektetnének mûszaki felszerelésekbe, és 3-4 milliárdot a beruházásokba. A kérdés csak az, hogy a megyei önkormányzati képviselôk rábólintanak-e az újabb határozattervezetre.

Aktuális

Színes csodabogár jelenik meg hamarosan a romániai könyvesboltok polcain. Ioan Judea ezredes, a Tipomur Kiadó gondozásában megjelentetett új könyve bizonyos szemszögbôl igen érdekes témát tárgyal: leitmotivja a román hadsereg hôseinek sorsa életükben és azután, címe a hangzatos Aranykönyvek könyve szókombináció. A fedôlapon a mottó: "A Haza csak a hôsök kultuszán keresztül válik örökkévalóvá (N. Iorga)". Tudjuk, ki volt Iorga, azt is tudjuk, mi rejtôzhet egy ilyen kiadványban. Sok meglepetés nem éri az embert, demagógia magasfokon, történelemhamisítás mesterien, a röhej és sírás között ingadozó tragikomikus röffenet uralja az oldalakat. A kiadvány tartalmaz térképeket, "verseket", Dromichaites dák király fényképét, teljes dák-római-román arcképcsarnokot, el egészen Emil Constantinescuig. Mátyás király neve ezúttal Voicu, és benne van a makacsul visszatérô negyvenezer román 48-as áldozat. Tartalmazza a "Jó román kézikönyvét", egy Ceausescuról szóló dicshimnuszt, és így tovább, el egészen Maros hôs megye ("Judet erou") mártír-, hôs-, és egyéb városainak leírásáig (mint például a "románból fordított" Erdôszentgyörgy), amelyekben együtt élnek románok és román nemzetiségû magyarok. Láthatunk legalább negyven hôsi keresztet, emlékmûvet, sírt, avatást és tisztelgést, temetôt és anyafarkast a demagógia mezején. Mindez azonban kevésbé lényeges. Ami érdekes, hogy a könyv - amelyet kettôszázezer lejes áron forgalmaznak majd - nyomtatása százmillió lejbe került, és ebbôl húszmilliót a polgármesteri hivatal állt, támogatásképpen. Abból a pénzalapból, amelybôl a kulturális intézményeket, rendezvényeket, bemutatókat finanszírozzák. Dorin Florea polgármester pedig kijelentette, hogy szívesen áldoz ilyesmire, hiszen ismernünk kell múltunkat, jelen esetben pedig fontosabb ez, mint holmi szedett-vedett focicsapatokat finanszírozni. Amit viszont a polgármester elfelejt, az az, hogy ezt, a magyar lakosságot semmibe vevô könyvet a magyar adófizetôk zsebébôl is finanszírozták, akik kénytelenek szembesülni újra a nyereg alatt puhítottal és Ázsia fele mutató ujjal. De sebaj: épp e cikk írásának pillanataiban zajlik a könyv bemutatója, és azzal együtt Judea ezredes és önmagát professzornak tituláló veterán harcostársa, V. T. Suciu úr új mestermûve is bemutatásra kerül. Annak megjelenését is a polgármesteri hivatal segítette. Címe: Honnan annyi gyûlölet? Jó, mi?

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) mûködési feltételei a jövôben is biztosítva lesznek, de az intézmény most már elég érett ahhoz, hogy a magyar költségvetésen kívüli források felkutatásával fokozatosan megkezdje a több lábon állást - jelentette ki hétfôn Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke hétfôn Kolozsváron az egyetem tanévnyitóján.

A HTMH vezetôje a magyar költségvetésbôl finanszírozott EMTE kolozsvári központi tanévnyitóján mondott beszédet. Kifejtette: a magyar kormány továbbra is kiemelt figyelmet szentel a határon túli magyar oktatás ügyének. A magyar költségvetés eddig közel 10 milliárd forintot fordított az EMTE-re, ez az összeg az egyetem költségeinek több mint 96 százalékát fedezi - közölte, majd hozzátette: az alapításkor is rögzített több lábon állás megvalósítása egyre sürgetôbbé vált, mivel az EMTE-nek az uniós egyetemi mezônyben kell versenyképesnek lennie. Ehhez elengedhetetlenül szükség van más források kihasználására is. A mûködés feltételeinek biztosítását semmi sem veszélyezteti, a bôvítés forrásait azonban meg kell teremteni - mondta.

A harmadik éve mûködô egyetem Bálint-Pataki József szerint bizonyította, hogy betölti hivatását, elôsegíti a szülôföldön való boldogulást, de ma már nem elegendô Erdélyben magyarul tanulni, tanítani, hanem jól kell ezt tenni ahhoz, hogy eredményesek és versenyképesek legyenek az egyetem végzôsei.

Rámutatott: gondok merültek fel, gazdasági, gazdálkodási kérdések, oktatásszervezési és szakindítási viták, vetélkedések, olykor személyes konfliktusok kaptak nyilvánosságot, ami sok hallgatót vagy potenciális hallgatót is elbizonytalanított. Ám a gondok ellenére - mondotta - biztosak lehetünk abban, hogy az EMTE a romániai felsôoktatási piac megkerülhetetlen, vonzó intézményévé válik. Ennek érdekében még van szép számmal tennivaló, de az intézmény jó úton halad.

Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke elmondta: örvendetes, hogy az EMTE tanévnyitója szép, felemelô pillanat, de már nem rendkívüli alkalom. Emlékeztetett, hogy a szövetség hármas célkitûzése: a teljes körû anyanyelvi oktatás, az önálló oktatási intézményrendszer, valamint a versenyképes anyanyelvû oktatás megteremtése rendkívül sokat haladt elôre. Hozzátette: a következô négy évben megvalósítható kulturális autonómia megteremtése nemcsak az anyanyelven való tanulást és az önálló oktatási intézményrendszert jelenti, hanem tartalmazza azt az EMTE-n már létrejövô, talán legfontosabb elemet is, ami a saját oktatási rendszer mûködtetésére, szervezésére és felügyelésére vonatkozik.

Szilágyi Pál, az EMTE rektora elmondta: az idén 25 százalékkal bôvült az oktatók létszáma. Úgy vélte, az egyetem akkreditálása érdekében még sokat kell tenni a professzori és a tanári kar erôsítéséért, hiszen jelenleg mindössze kilenc fôállású professzor és 16 docens alkalmazottja van az EMTE-nek.

Szili Katalin kedden hivatalában átvette Schmuck Andortól, a Tisztelet Társaság elnökétôl azokat a dokumentumokat, amelyek szerint 173 önkormányzati testület támogatja, hogy a határon túl élô hetven évüket betöltött magyar nemzetiségûek könnyített eljárásban kaphassák meg második állampolgárságként a magyar állampolgárságot.

Szili Katalin szerint a kezdeményezés különleges aspektusból közelíti a kettôs állampolgárság kérdését, hiszen pontosan azokat a 70 év felettieket emeli ki belôle, akiknek más az érzelmi kötôdésük, és kevés az idejük. Az Országgyûlés elnöke hangsúlyozta: a kezdeményezésrôl tájékoztatja a parlamenti frakciókat, és állásfoglalásukat kéri.

"Ha egyetértés van, akkor katalizálni fogom, hogy szülessen egy jogszabály, amely elválasztható a népszavazás kérdésétôl - mondta Szili Katalin.

Mint mondta, egyetért azzal, hogy ez az ügy ne legyen pártpolitikai kérdés. Hangsúlyozta: az európai uniós csatlakozási folyamattal elérhetô, hogy "azt a huszadik századot, ami a hányattatásaival mögöttünk van, valóban magunk mögött hagyjuk".

Schmuck Andor: a Tisztelet Társaság elnöke elmondta: a társaság akcióját, hogy 2005 januárjától minden hetvenedik életévét betöltött "szép-korú" külföldön élô magyar állampolgár könnyített eljárásban kapja meg a magyar állampolgárságot, az ország önkormányzatai közül eddig 173 támogatja. Hozzátette: az önkormányzatoknál testületi döntések születtek.

A társaság elnöke szerint ez 800 ezer állampolgár pozitív támogatását jelenti. Mindössze három elutasító határozat érkezett.

Szólt arról is, hogy egyeztetett Patrubány Miklóssal, az MVSZ elnökével, aki szerint ez az akció nem ellentétes a népszavazással. Hozzáfûzte: a határon túli szervezetek is pozitívan fogadták e kezdeményezést.

Az amerikai kongresszus emberi jogi frakciója és a magyar ügyek képviseletére alakult frakció levelet intéz Leonyid Kucsma ukrán elnökhöz a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Tanárképzô Fôiskolától elvett ingatlan tulajdonjogának visszaállítása érdekében.

A kongresszusi képviselôk rámutatnak az Amerikai Magyarok Kongresszusi Kapcsolatainak Központja (CHACR) nevû washingtoni lobbiszervezet kezdeményezésére írt levelükben, hogy "a városi tanács és a bíróság döntése ellentétes a demokrácia alapvetô elveivel, eljárásjogi szabályokba ütközik, és az épület elkobzásával ér fel". A levelet hamarosan megküldik az ukrán elnöknek.

A fôiskola 2002 januárjában kapta meg a hajdani törvényszéki palotát a beregszászi városi tanácstól. Mádl Ferenc köztársasági elnök és Anatolij Kinah akkori ukrán miniszterelnök is jelen volt az átadás ünnepségén. Az épület felújítására több mint hatvanmillió forintot költöttek, fôleg magyar forrásokból. 2004 júniusában az ügyészség a városi tanács jóváhagyásával pert indított a tanács korábbi határozata ellen. A bírósági eljárás mindössze két hét alatt lezárult, anélkül, hogy a fôiskola képviseltethette volna magát a tárgyaláson. A döntés következtében a fôiskola elvesztette tulajdon-jogát.

Nagy Sándor András, a CHACR elnöke a kongresszus emberijogi frakciójának megbízásából tényfeltáró úton járt a nyáron Beregszászon. A lobbiszervezet kezdeményezésére a kongresszus emberi jogi frakciójának és a kongresszus magyar ügyek képviseletére alakult frakciójának több tagja aggodalmát fejezi ki a levélben. Stephanie Tubbs Jones, Tom Tancredo, Dennis Kucinich, Steven Latourette és Dan Burton Leonyid Kucsma elnök közbenjárását kéri a fôiskola ügyében.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) mérsékelten visszafogta a jövô évi globális gazdaságnövekedésre vonatkozó korábbi elôrejelzését arra számítva, hogy 2005- ben az amerikai és a kínai gazdaság bôvülése elmarad majd a korábbi várakozásához képest.

Legújabb elôrejelzésében az IMF arra számít, hogy 2005-ben a globális gazdaságbôvülés 4,3 százalék lesz az áprilisban várt 4,4 százalék helyett - mondta el egy forrás, aki betekintést kapott a dokumentumba. Az IMF- jelentést hivatalosan szerdán ismertetik és ez egyebek között azt tartalmazza majd, hogy jövôre az amerikai GDP 3,5 százalékkal, a kínai 7,5 százalékkal nô. A legújabb várakozás mindkét ország esetében mintegy fél százalékpontos visszafogás az IMF áprilisi becsléséhez képest. Áprilisi várakozásához képest az IMF a vezetô gazdaságok közül csak Japán esetében javította fel a jövô évi gazdaságnövekedési kilátást. Az IMF arra számít, hogy idén a globális gazdaság az áprilisi várakozáshoz képest nagyobb mértékben, 5,0 százalékkal bôvül. A vártnál nagyobb lesz a kínai és japán, illetve egyes eurózónabeli országok, így Németország és Franciaország gazdasági növekedésére.

Az IMF legújabb globális gazdaságnövekedési elôrejelzése 2004/2005-re, zárójelben a Valutaalap április 21-én közölt várakozása.

George W. Bush, az Egyesült Államok elnöke a jelek szerint klasszikus politikai "férfitípus": Az AP-Ipsos közvélemény-kutató intézet felmérése szerint a hivatalban lévô republikánus elnök a férfiválasztóknál 17 százalékponttal megelôzi demokrata párti kihívóját, John F. Kerry szenátort.

A nôi választók körében Bush és Kerry jelenleg fej fej mellett halad, noha Kerry augusztusban még jelentôs mértékben vezetett a nôk körében.

A pénteken nyilvánosságra hozott, és azóta részletezett közvélemény-kutatási eredmények azt jelzik, hogy Bush 52:45 arányban vezet Kerryvel szemben a magukat "valószínû szavazóknak" minôsítô megkérdezett amerikai polgárok körében. A megkérdezettek egy százaléka Ralph Nader független jelöltre óhajt szavazni.

A 2000-ben tartott választások elôtt Al Gore demokrata jelöltnek 11 százalék elônye volt a nôk körében, míg Bushnak nagyjából ugyanennyi a férfiaknál. Gore országosan félmillióval több szavazatot kapott, mint Bush, de a választási aritmetika, az elektori rendszer és a rendkívül szoros floridai eredmény miatt végül Bush nyerte meg a választásokat.

RMDSZ-élet Segesváron

A tavaly, azaz 2003. március óta, vagyok a szervezet elnöke, és nem túlzok, amikor azt állítom, hogy ez volt a segesvári RMDSZ fennállásának legnehezebb idôszaka - kezdte beszélgetésünket Gáll Ernô kerületi elnök.

- Egyrészt, mert két választást is végig kell csinálnunk, másrészt pedig az embereken nagyfokú elfásultság érzékelhetô. Azért vettem át én is, mert szinte senki nem vállalta.

- Véleménye szerint mi az oka az elfásultságnak?

- Sokan nem értik, hogy az RMDSZ a magyarság érdekképviseleti szervezete, azt várták, hogy anyagi szempontból is támogatja ôket. Mikor nem ez történt, azt mondták, csalódtak a szövetségben, és nem értették vagy talán nem is akarták megérteni a lényeget.

A rendszerváltás óta 2000-ben volt a legalacsonyabb a segesvári magyarság részvétele az önkormányzati választásokon. Emellett két független magyar jelölt is indult, úgyhogy eredménynek könyvelhetjük el, hogy ennek ellenére sikerült 3 tanácsosi helyet szereznünk.

- Hány szavazatot vittek el a függetlenek?

- Az általuk "elhalászott" 274 szavazat nem tûnik soknak, de elég volt ahhoz, hogy negyedik jelöltünk bejutása a tanácsba 17 szavazaton múljék. Azt is el kell mondanom, hogy az 5%-os küszöb bevezetése a segesvári RMDSZ számára elônyt jelentett, mert megakadályozta a kisebb pártok és független jelöltek bejutását, azonban ezt sem igazán tudtuk kihasználni. Ha legalább annyian elmentek volna szavazni, mint a parlamenti választásokra, 5 magyar tanácsos jutott volna be, és le tudtuk volna fedni a szakbizottságokat. Annyit azonban elértünk, hogy a második fordulóban hozzájárultunk a régi polgármester bukásához.

- Milyen volt az RMDSZ kapcsolata a polgármesterrel az elmúlt ciklusban?

- 2000 után civilizáltnak, eredményesnek mondható. A 21 tagú tanácsban rendkívül nehéz volt átvinni olyan határozattervezeteket, amelyeket az RMDSZ nyújtott be. Ezért igyekeztünk a polgármestert meggyôzni, hogy a magyar problémákat tartalmazó határozattervezeteket ô nyújtsa be, és ezek nagy részét - többszöri egyeztetés és rendkívül idegölô munka eredményeként - sikerült elfogadtatni a többséggel.

- Konkrétan mondana néhányat?

- Például a Segesvár-Kiskunfélegyháza közötti testvérvárosi kapcsolatot egyhangúlag fogadta el a tanács. Ennél sokkal nehezebb volt, több mint másfél éves munkánkba került a háromnyelvû helységnévtábla kitétele, vagy hogy sikerült kiharcolni a református parókia megvételét az egyház részérôl annak ellenére, hogy egyesek mindent elkövettek ennek megakadályozására. Emellett jelentôs összeget irányítottunk a költségvetésbôl az unitárius templom és parókia kerítésének az újjáépítésére, sikerült kiharcolni a katolikus egyház telekrendezését, jelentôs összeget szavaztunk meg a 2. számú líceum tatarozására. Végül, három esztendei harc után sikerült átvinni azt a határozatot, amely eltörölte a Gaudeamus ház adóját és az RMDSZ új székházba költözhetett. Azt is mondhatnám, hogy korábban az RMDSZ a menyasszony szerepét játszotta el, az utóbbi években ezt a szerepet a Német Demokrata Fórum vette át, s az RMDSZ kibicel.

- Az idei helyhatósági választásokon sem ment minden simán.

- A segesvári magyarságnak kb. 46%-a ment el szavazni, ez sem mind az RMDSZ-re, hanem mintegy 300-an a Német demokrata Fórumra szavaztak.

- Miért?

- Volt egypár "sértett" személy, aki nem tudta magát túltenni személyes sértettségén és az RMDSZ ellen fordult. Az illetô "tábora" az MPSZ-szel szimpatizált, s hogy nem tudták bejegyezni, inkább másnak adták a szavazatukat.

- Milyen a szervezeti élet Segesváron?

- Itt minden öt ember munkáját dicséri. A választmány 16 tagú, sokan nem vállalnak munkát, mert nem értik, hogy ez nem fizetett állás. Míg '95-'97-ig elképzelhetetlen volt, hogy a körzetekben az elnök ne legyen értelmiségi, mára örülünk, ha valaki elvállalja. A tisztség már nem jelent megbecsülést a városban sem. A '90-es évek elején három-négyezer fizetô tagunk volt, ma már csupán 800 van, de nincs aki a tagdíjat begyûjtse. Nemigen vállalják, mert mint mondják, az orrukra csapják az ajtót. Általában szórványban ugyanazok az emberek végzik az RMDSZ- tevé-kenységet 15 éve, nem csoda, ha belefáradnak. A segesvári RMDSZ-nek 3 elnöke volt a rendszerváltás óta.

- Milyen a kapcsolatuk a megyei szervezettel?

- Jó mind a megyei, mind az országos vezetéssel. Sok segítséget kaptunk Markó Bélától is az új székház berendezéséhez, segítenek a petôfi-ünnepségek alkalmával, a Communitas Alapítványtól kapott összegbôl tudtuk beindítani a Son rádiót, amely heti négy alkalommal sugároz magyarul.

Eugen Nicolaescu liberális képviselô pénteken "diverziónak és manipulációnak" nevezte a kormány nyugdíjak újraszámolását célzó döntését. Kijelentette: a Demokratikus Konvenció idején, a 19. sz. törvényben benne volt, és éppen Adrian Nastase kormánya töröltette 2000. december 30-án ezt a cikkelyt. Ma pedig, épp a választási kampány elôtt, "szégyentelenül" úgy állítja be, hogy a nyugdíjasok iránti felelôsségérzet okán számolják újra a nyugdíjakat, miután 4 éven keresztül nem törôdött azzal, hogy méltánytalan helyzetben vannak. A képviselô szerint Nastase attól fél, hogy elveszíti a választásokat, azért tette meg ezt a lépést. Mint mondta, ez a határozat tulajdonképpen az NLP gyôzelme, mert az ô nyomásuk, azaz az általuk összegyûjtött egymillió aláírás kényszerítette végül is az SZDP-t, hogy "azt tegye, amit kell".

Helyi Választottak Ligája

A sajtótájékoztatón jelen volt a Demokrata Párt megyei elnöke, Dinu Socotar is, aki bejelentette, hogy a múlt csütörtökön megalakították a Szociáldemokrata-Liberális Szövetség helyi választott képviselôinek - polgármesterek, alpolgármesterek, megyei és helyi tanácsosok, összesen 229 választott önkormányzati képviselô - ligáját. Ezek mandátuma, akárcsak a D.A. szövetségé, négy évre szól, és a tagok legfontosabb feladata a parlamenti választási kampány koordinálása lesz. A liga elnöke Sorin Pui, Szászrégen alpolgármestere; négy alelnök és hat régiós titkár irányítja majd a szövetséget.

Mementó

Nemzetünk történelmének az utolsó ötszáz esztendeje tele van sikertelen kísérletek sorozatával. Legtöbbjük szabadságunk, függetlenségünk megszerzése, kivívása, biztosítása vagy visszaszerzése érdekében történt. Engedtessék meg nekem, hogy ez esetben egyetlen sikertelen kísérletet és ennek "óvatos" elôkészítését elevenítsem fel 60 év távlatából.

Köztudottan felejthetetlen esemény nemzetünk történelmében a trianoni diktátum. Ne csodálkozzék senki, még a "haszonélvezôk" se azon, hogyha ma, 85 év múltán sem tud belenyugodni, vagy tudja elfelejteni egyetlen, magát magyarnak érzô ember sem azt, hogy országa kétharmadát "nagylelkûen" másoknak adták és elszakították hazájától, rokonaitól, állásától, földjétôl, erdejétôl, sôt még hagyományaitól is. Egyszóval életterétôl.

Éppen ezért, félve egy újabb háborúba való belekeveredéstôl, de mégis remélve, hogy akkor megtarthatja a müncheni egyezmény (1938. szept. 29-i), az elsô és második bécsi döntés (1938. nov. 2.) és (1940. aug. 30.) által visszaadott területeket, a magyar kormány és kormányzó úgy döntött - Hitler 1938. áprilisi üzenetét is figyelembe véve -, hogy a Bácska visszafoglalására indul 1941. ápr. 11- én, és belép a Szovjetunió elleni harcokba 1941. június 28-án. Tudott dolog, hogy Magyarország miniszterelnöke már ellenezte a Jugoszlávia elleni támadást és öngyilkos lett 1941. ápr. 3- án.

A Szovjetunió elleni támadást, melyet Kassa bombázása elôzött meg, a m. kir. honvédség 8. hadteste és gyorshadteste kezdte Szombathelyi Ferenc altábornagynak a vezetésével, fôleg a Tatár-hágón keresztül. Nyolc nap alatt elérték a Dnyesztert. Ez alatt a hét alatt kiderült, hogy felkészületlenül, elégtelen, korszerûtlen fegyverzettel, felszereléssel rendelkeznek. Szeptemberre jelentôs ember- és anyagi veszteségeket szenvedtek és kimerültek.

A villámháborús tervek csôdje ekkorra már bebizonyosodott, és Horthy kormányzó kérte Hitlert, hogy vonhassák ki a magyar csapatokat. Errôl akkor még szó sem lehetett. Végül december 14-én térhettek haza a megmaradottak.

Közben már Moszkva elôtt a németeket is kudarcok érték.

1942. február 19-én a magyar országgyûlés két háza közfelkiáltással kormányzóhelyettessé választotta Horthy Istvánt, az idôsebbik Horthy fiút. A választást több állam is üdvözölte, kivéve a németeket. Ugyanis az ifjú Horthy köztudomásúan nem volt németbarát és próbált kapcsolatot teremteni a nyugati hatalmakkal. Valószínû, hogy ennek következtében kellett halálos repülôszerencsétlenséget szenvednie 1942. augusztus 20-án. Közben már 1942. március 15- én háborúellenes tüntetést rendeztek Budapesten. A több ezres tömeg a szabad, demokratikus, független Magyarországot éltette.

Majd megalakult a Kállay-kormány (1942. március 9.), mely magára vállalta, hogy lazít a Németországhoz való kötelékeken. Azt remélte, hogy a szövetségesek a Balkánon partra szállnak, ami akkor még nem volt kizárt, és akkor Magyarország nem kerül orosz megszállás alá. Megbízottjai török, svéd és svájci kapcsolatokat vettek fel.

Részünkre sajnos, hogy a teheráni tanácskozáson (1943 végén) a szövetségesek úgy döntöttek, hogy nem a Balkánon, hanem Észak-Franciaországban szállnak partra. Ezzel Magyarországot és Közép- Európát szovjet megszállásra ítélték.

Még 1942 elején a németek már megint Magyarországon jártak és Ribbentrop külügyminiszter meg Keitel tábornagy a teljes magyar haderô rendelkezésükre bocsátását kívánták. Végül is ennek a követelésnek 40%-ában állapodtak meg, mely a 2. magyar hadseregnek nevezett kétszázezer embert jelentette.

Ez a hadsereg 1942. április 11-tôl július 28-ig érkezett a hadmûveleti területre, a Don-kanyarba. felszerelésükrôl, harcaikról, tragikus sorsukról már többen és többször írtak, könyvek jelentek meg, ezért tovább nem említem.

Közben a németek is minden vonalon vereséget szenvedtek és "tervszerûen" vonultak vissza.

1943. április közepén Hitler sorra magához rendelte a szövetséges országok vezetôit, és kérve parancsolta, hogy a háborúban továbbra is fokozott mértékben vegyenek részt.

Horthyt Klasselheimban súlyos szemrehányásokkal illette a 2. magyar hadsereg kudarcáért, Kállay külpolitikája és a zsidókérdés meg nem oldása miatt. Horthy igyekezett elhárítani a támadást, megvédeni a honvédséget és Kállayt, sôt még azt is megkockáztatta, hogy emlékeztesse a Führert arról, hogy ellenfeleikkel szemben a németek sem állnak helyt.

Július végén Bajcsy Zsilinszky Endre a Független Kisgazdapárt nevében memorandumot adott át Kállay miniszterelnöknek, de mivel az ekkor nem tett semmit, a kormányzónak is átadta, sôt külföldre is eljuttatta, melyben a különbéke megkötését kérték.

Kállay már 1943 februárjában különbözô csatornákon keresztül intenzív kapcsolatfelvételbe kezdett a nyugati szövetségesekkel.

Szeptember elején Olaszország aláírta a fegyverletételt.

1943. szeptember 9-én az ankarai brit nagykövet a magyar kormány megbízottjának, Veress Lászlónak át is adta a megállapodást, mely 9 pontban foglalta magába a szövetségesek feltételeit. A feltételek olyanok voltak (helyszûke miatt nem részletezem), melyek megfeleltek a magyar érdekeknek.

Sajnos, a szövetségesek olaszországi inváziója október vége felé elakadt a Monte Cassinó-i térségben. Október 19-én Moszkvában találkozott az angol, az amerikai és a szovjet külügyminiszter. Az elôbbi kettô az európai kis államokból konföderációkat (szövetség, az államkapcsolatok lazább formája) akartak létrehozni, de ezt az orosz nem fogadta el, mivel számított a kelet- és délkelet európai államok bekebelezésére. Megegyeztek viszont Németország és Ausztria sorsáról.

A szeptember 9-én Veress Lászlónak átadott elôzetes feltételek között az is szerepelt, hogy a magyar kormánynak megfelelô idôpontban nyilvánosan be kell jelentenie a feltétel nélküli megadást, mely elôtt Németországgal meg kell szakítania minden együttmûködést.

A kormányzó és a magyar kormány is tudomásul vette ezt a feltételt is, de félve a németek megszállásától, a nyilasok hatalomra jutásától, no meg a Vörös Hadsereg megtorlásától, tovább folytatták halogatási politikájukat.

(Folytatjuk)

Aggódom a vajdasági magyarokért (mintha nem volna miért aggódnom közelebbrôl is), nemcsak azért, mert már a nyílt utcán kitámadják ôket, hanem mert legújabban bûnbakokká váltak. Arról van ugyanis szó, hogy okos belgrádi politológusok és egyéb "szakértôk" kiderítették: a legutóbbi választásokon azért törtek elôre a radikálisok, mert a magyarok panaszkodni mertek, úgymond nemzetközivé tették a magyarverések ügyét. Holott milyen szépen el lehetett volna intézni úgy sutyiban idehaza, elvégre a szerbek legeslegelsô embere is megmondta: nem veszélyes a dolog, nem kell ügyet csinálni belôle, majd elboronáljuk, kívülrôl pláne nem szabad beleszólni, mert megharagszunk, s megromlik a barátság. Mintha olyan nagy büszkeségre adna okot az ilyen politikusokkal való barátkozás. Most Szerbiában úgy tesznek, mintha nem lettek volna jelen a radikálisok és szélsôséges nacionalisták, holott az utóbbi évek (évtizedek) történelme fôleg róluk szólt, most a döglött macskát átdobják a magyar kormány és a VMSZ udvarába. Kasza József nem tett egyebet, mint amit elvár tôle az a közösség, amelyet képvisel, a magyar külügyminiszter és államelnök pedig azt, amit ilyenkor egy nemzetéért felelôs vezetésnek tennie kell.

A cinizmusa a dolognak az, hogy az áldozat a bûnös és az agresszor sértôdik meg. A leckét újólag feladták nekünk - immár nem tudom, hányadszor az utóbbi nyolcvan esztendôben -, amely körülbelül így szól: Te magyar (lehet jelzôt válogatni), ne panaszkodj, ne árulkodj, mert megjárod, ha pofon ütnek, tartsd oda orcádat újból, ha hasba rúgnak, ne vonyíts túl hangosan, mert megsérted a többség érzékenységét, akik emígy is igen sokat eltûrnek neked! Márai Sándor sorai jutnak eszembe: "Mosolyogj, mikor a pribék kitépi nyelvedet. / Köszönd a koporsóban is, ha van ki eltemet."

Mi sosem tagadtuk le Újvidéket, Ippet, Ördögkutat s a többi helyet, hol magyarok voltak a bûnösök, de a válasz nem a kölcsönös beismerés, hanem a vád, amit rendszeresen a fejünkhöz vernek, s közben tagadják a legyilkolt negyvenezer vajdasági magyart, Szárazajtát, Csíkszentdomokost, Kôröstárkányt stb. A beismerés és a bûnbánat itt nem használ. Meg kell hát kérdezni Brüsszel, Strassburg, Hága, Washington urait: Milyen Európát akarnak tulajdonképpen?

Nálunk is választások lesznek, alig két hónap múlva. Elôreláthatólag a szélsôségesekre leadott szavazatokért itt is a magyarok lesznek a felelôsök, akik sokat követelnek, s megint elôálltak az autonómiával.

A kézdivásárhelyi Mecanica csavargyár több mint száz alkalmazottja kedden három órára lezárta a Brassót Kézdivásárhelyen keresztül Bákóval összekötô 11-es országutat. A csavargyári munkások hétfôn kezdtek tiltakozni a munkakörülmények miatt. A Mecanica keretében mûködô Macro Com Kft., az Agromec Rt. és az RTS Kft. Erdély Ede üzletember érdekeltségébe tartozik. A tiltakozók csak három óra múlva szabadították fel az utat, amikor megjelent az Agromec Rt. képviselôje, Pethô László igazgató, aki közölte velük, hogy nem sikerült elérnie Erdély Edét, de a mintegy kétszáz személyt foglalkoztató Macro Com társaság az elektromos áram visszakapcsolása után azonnal elkezdheti a munkát. A kézdivásárhelyi munkaügyi hivatalbeli források szerint azonban a következô napokban elbocsátják a Macro Com és az RTS 120 alkalmazottját.

Claudiu Seucan igazságügyi államtitkár kedden felavatta a Kolozs Megyei Kereskedelmi Törvényszéket, amely a pitesti-i után a második ilyen intézmény az országban. Az államtitkár elmondta, a kereskedelmi ügyek nagy száma és a bírák ilyen természetû perekkel való megterheltsége miatt esett a választás Kolozsvárra. "Kolozsváron szakképzett személyzet és tapasztalt bírák dolgoznak. Reméljük, hogy a következô évben további tizennyolc kereskedelmi törvényszéket hozunk létre az igazságügyi reform keretében" - jelentette ki Claudiu Seucan.

2004. szeptember 17-25. között zajlott Budapesten a Bárka Színházban a Magyar Stúdiószínházi Mûhelyek XVI. Fesztiválja, melyen a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata Füst Milán Boldogtalanok címû színmûvével szerepelt.

A fesztivál szakmai zsûriének (Robert Czechowski - Lengyelország, Koltai Tamás és Nánai István) döntése alapján a marosvásárhelyi társulat elôadása a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának Alkotóközösségi Fôdíját (megosztva), a Hajónapló Mûhely diákzsûrije döntése alapján B. Fülöp Erzsébet színészi alakításáért a RÉV 8 RT. DÍJÁT érdemelte ki.

Élményteljes bô másfél órában volt része mindazoknak a kórusmuzsika-kedvelô gyülekezeti tagoknak, akik szombaton délután a Vártemplomba mentek. Ahol a református templom Psalmus vegyes karának meghívására a budapesti Lyra énekkar hangversenyezett. Jubileumi alkalomnak bizonyult, ugyanis a Nógrády László karnagy vezette kórus ebben az évben ünnepelhette fennállásának ötödik évfordulóját. 1999-ben alakult, jobbára pedagógusokból, ám énekelnek benne egyéb foglalkozásúak, a karnagy egykori fôiskolai tanítványai, zeneiskolásai, más énekkarokból érkezett dalosok is. Klasszikus és kortárs szerzôk a cappella darabjait, oratórikus mûveket szólaltatva meg, a fôvárosban és vidéken váltak rövid idô alatt a magyarországi kórusélet számottevô képviselôivé. Ezért is vehettek részt rendszeresen a pedagógusok országos kórustalálkozóin, valamint múzeumi koncertsorozatokon, sôt, két alkalommal Német-, egyszer pedig Franciaországban is énekeltek. Két esztendôvel ezelôtt Vivalditól napjainkig címmel készítették el elsô CD-jüket, míg ez év áprilisában a Bartók rádió Kóruspódium címû rovatában szerepeltek elôször önálló mûsorral. Mint értesültünk, a Psalmus idén júniusban, a Lyra gondoskodó szeretetét élvezve léphetett hallgatóság elé meghívója "születésnapi" ünnepi koncertjén a budapesti zeneakadémián, valamint a Frangepán utcai református templomban. A két vegyes kar szombati emlékezetes vártemplombeli koncertje (orgonán közremûködött a budapesti kórus tagjaként Zólyomi Árpád) Nógrády László ill. Kovács András vezényletében két összkari szám: Bárdos L. Istené az áldás, Kodály Z. - Sík Sándor Te Deuma tolmácsolásával ért véget.

- Szeptember lévén megkezdôdött a tanítás és emiatt kis létszámban érkeztünk. Tartottunk attól, nem fogjuk tudni a tôlünk telhetôt nyújtani. Tudniillik Budapestre is eljutott a híre Marosvásárhely zenei életének, a közös éneklés iránti érdeklôdésnek. Magam is vezényeltem már egy másik kórust is a Kultúrpalotában. Hangversenyen is vettem részt. Szóval drukkoltunk, annak ellenére, hogy dalosaink felelôsségteljesen, komolyan dolgoznak - biztosított felôle a karnagy, aki a magyar kórusmozgalom kiemelkedô egyéniségeként a Magyar Pedagógusok Kórusszövetségének elnöke is, így folytatva: - Össze kellett csiszolni a szólamhangzást. Ez úm. a mániám, vagyis az, hogy egy emberként énekeljen a kórus, és tagjai mind lelkileg, mind zeneileg nyújtsanak hozzá valami pluszot. Zenekarként szólt az orgona, és a kíséretében elhangzott mûvek felemelôen hatottak a hallgatóságra. Mai fellépésünkkel örömmel viszonoztuk a Psalmus budapesti vendégeskedését.

Kétségtelen, hogy e hónap zenei életének legjelentôsebb eseménye a 30-án, csütörtökön este 7 órától a Kultúrpalota nagytermében tartandó ünnepi hangverseny, mellyel a szeptemberben 75-ik életévét töltô Szalman Lóránt karnagyot köszönti az Állami Filharmónia. Amint Vasile Cazan mûvészeti igazgató fogalmazott, Szalman mester egyike azoknak a személyiségeknek, akik jelentôs szerepet töltöttek be nemcsak a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia munkájában, hanem Marosvásárhely zenei életében is, Ruha Istvánhoz, Terényi Edéhez, Csíky Boldizsárhoz hasonlóan. A hangversenyen megszólaltatásra szánt zenei kínálatból a karnagy Haydn-mûveket választott.

- Tudtam, hogy mint szerzô nagyon közel áll a lelkéhez, mint ahogy azt is, hogy a vokálszimfonikus darabok vezénylését tartotta szívügyének. Ezért is tekinthetô az utóbbi 40 évben e mûvek legszámottevôbb tolmácsolójának - hangsúlyozta. - Nagy érdeme - folytatta -, hogy kóruskarmesterként indulva pályáján, mûkedvelôket toborzott és hozta létre az egykori Székely Népi Együttes kórusát, így vetve meg alapját a késôbbi állami filharmónia kórusának, mivel igen rövid idô alatt profi szintre, a hivatásosok színvonalára emelte a vegyes kar teljesítményét. Ebbôl következôen nyújtott alkalmat a hallgatóságnak is arra, hogy megismerhesse és megszerethesse ezt a komplex zenei mûfajt. Sajátossága folytán e csodálatos muzsika talán az operamuzsikánál is többet nyújthat. Elég, ha olyan mûveket említünk példaként, mint: Beethoven IX. szimfóniája, Händel csodálatos oratóriuma, a Haydn-, Mozart-, Schubert-, ill. Beethoven-misék, a rekviemek. Hogyan is beszélhetnénk ma ezekrôl, ha nem léteznének ilyen kórusok?! Ezért is gondoskodunk évadról évadra legkevesebb hat énekes-hangszeres darab mûsorra tûzésérôl - összegezett elôzetesében a mûvészeti igazgató.

A mesternek köszönhetôen tehát, akinek még sok születésnapot kívánunk egészségben és azt, hogy minél gyakrabban láthassuk a karmesteri dobogón, az ezúttal is élményteljesnek ígérkezô ünnepi koncerten Haydnnak, a dallam atyjának mûveibôl hangzik fel a filharmónia vegyes kara és szimfonikus zenekara (karvezetô: Vasile Cazan, karvezetô asszisztens: Sikó Szidónia) tolmácsolásában Carmen Gurban szoprán, Ana Rusu alt, Szerekován János tenor (Magyarország), Hercz Péter basszus közremûködésével a 94. G-dúr Meglepetés-szimfónia, valamint az Üstdob-mise.

Nótaest a Kultúrpalotában

"Olcsó érvelésnek látszik, de nem árt kimondani: Arany János, Kossuth Lajos, Ady Endre, Móricz Zsigmond kedvelte a magyarnótát! Kodály Zoltán szerint a magyarnóta »a népkultúrából már kinôtt, de a magaskultúráig el nem jutott átmeneti embertípus zenéje«. Igaz. De van olyan embertípus is, aki a komolyzene és a népdal mellett kedveli a nóták javát! A kodályi átmeneti embertípus pedig még ma is milliókra tehetô kis országunkban. És nem csak zenében, hanem irodalomban, képzômûvészetben is megfeddhetôk lehetnének, mert nem a legmagasabb rendû mûvészet élvezôi." (Lengyelfi Miklós)

A Madarasok ôsi székely nemesi család, a XIV. században mint fôszékelyek szerepelnek, 1602-ben Madaras Ferencz, István, János tesznek esküt a király és a császár mellett, 1791-ben pedig Madaras Ferencz. Nevük a családi hagyomány szerint azért Madaras, mert az ôsök solymászok voltak. Ferencz címerében ugyan koronából kinövô oroszlán látható kék pajzsban, de egy másik címer is található a Madarasok birtokában, az a pajzsban is és a sisakdísz felett is madarat ábrázol. Madaras I. Gábor (Ferencz gyermeke) Küküllô megyei szolgabíró volt, 1848-ban a románok felkoncolták. Madaras II. Gábor (Ferencz unokája) 1871-ben született, királyi törvényszéki bíró volt Erzsébetvároson. Madaras József (Ferencz unokája) 1876-ban született, a jogtudomány doktora, ügyvéd volt Marosvásárhelyen. A család egyik tagja, Madaras Gergely vitézségi érmet kapott a világháborúban tanúsított hôsies magatartásáért.

Mindezt azért érdemes elôrebocsátani, hogy ne csodálkozzunk, mint sokan szerda este a nótaesten, mikor a mûsorvezetôk - Kós Éva és Buta Árpád Attila - dr. Madaras Gáborról beszéltek. Madaras Gábor a Kolozs megyei Iklódon született 1918-ban, édesapja ott volt rendôrparancsnok. Késôbb Jászapátiba helyezik, a fiú ott végzi gimnáziumi tanulmányait, majd - bizonyára a családi hagyomány szem elôtt tartásával - Debrecenben tanul tovább, a jogi egyetemen. Jogtudományból és államtudományból is doktori címet szerez. Törvényszéki bírónak készül, de terveit keresztülhúzza a történelem. Szolnokon katonáskodik, zászlósi rangban szerel le. Aztán aljegyzô a dési járásbíróságon, végül 1943-ban a frontra kerül. Orosz fogságba esik, ott a magyar foglyokkal dalkört szervez. (Szászcsávási fogolytársa, a hasonlóan kitûnô hangú, néhai Szatmári Dénes egykor sokat mesélt életük e szakaszáról.) A szülôk idôközben hazaköltöztek Kibédre, úgyhogy szabadulásakor ide jön haza Gábor is. 1949-ben megnôsül, felesége Máthé Zsuzsa érdemes tanítónô. Három gyermekük születik. Kibéden tanári állást vállalnak, aztán rövid ideig Gyulakután tanítanak. 1951-ben kerülnek Marosvásárhelyre, ahol elkezdôdik Madaras Gábor mûvészi karrierje. Huszonhét éven át a cukorgyár kulturális osztályának vezetôje, a gyár népi együttesében énekel. Hat egyéni kislemez, egy egyéni nagylemez, egy közös nagylemez és számos rádiófelvétel, valamint az Electrecord kazettája - ez marad utána. A Marosvásárhelyi Rádió 40 éves évfordulója alkalmából három kazettából álló sorozatot adott ki: válogatást legszebb dalaiból. A Magyar Rádió számos felvételt készített vele, ezekbôl - 1980. szeptember 20-án bekövetkezett tragikus halála után - emlékmûsort állított össze a rádió népzenei szerkesztôje. Nótakedvelôk címû könyvében Leszler József ismerteti Madaras Gábor életét és munkásságát is. (Az adatokat a Szellemi örökségünk, Kibéd - 1499-1999 címû kötetbôl kölcsönöztem. Írta Borbély Emma, szerkesztette Ráduly János, Impress Kiadó 1999, Marosvásárhely.)

*

Madaras Gábor maga is szerzett dalt, tehetséges szerzô volt. Kedves hangja a rádión kívül is, évente legalább kétszer biztosan felcsendül: elôbb a falu napján, Kibéden, ahol emlékszobát is berendeztek a tiszteletére, majd szeptember utolsó hetében, a Kultúrpalotában rendezett magyarnóta-esten. A hagyományteremtô kezdeményezés a falunak és a Marosvásárhelyi Rádió magyar adása munkatársainak, vezetôjének: Borbély Melinda aligazgatónak, a Szól a nóta címû mûsor szerkesztôjének: Kacsó Ildikónak, és a mûszaki ügyeletet lelkesen felvállaló és példásan ellátó idôs és ifjabb Kacsó Tibornak köszönhetô.

A Román Rádió az elsô két nótaest sikerét látva idén anyagilag is megtámogatta a rendezvényt, a Megyei Tanács otthont adott, a bukaresti tévé magyar adása felvételt készített róla. De legfôbb haszonélvezôje a közönség volt; a díjmentes elôadásra eljöhetett a város kispénzû rétege is, diákok és nyugdíjasok, akik egyébként nem engedhetnének meg maguknak egy hasonló estét.

Már a második nemzedék "nô fel" Madaras Gábor dalain; azok semmit sem veszítettek varázsukból, hangoztatták a bemondók. Jakab Attila pár év alatt virtuóz prímássá nôtte ki magát, zenekara - Rácz Béla (cimbalom), Seres Antal (cselló), Székely István (klarinét), Bôr Hunyadi Gyula (brácsa), ifj. Gondos Tibor (nagybôgô) - rutinosan kísér. A mûsort a tavalyihoz hasonlóan állította össze Kacsó Ildikó. A zenekari frissítô után Nagy József színmûvész lépett elsônek a közönség elé, az a Nagy József, aki egykor a Szigligeti-darabban, A csikósban játszott és énekelt - Bálint gazdaként. Negyven éve az alsóboldogfalvi határban dalolt egy legény. Tehetségkutató hozta a városba, és attól kezdve hangja félreismerhetetlenül töltötte be a mûvelôdési házak termeit - a temperamentumos Balogh Dénes betyáros tempóját ezúttal is kedvére élvezhette a hálás hallgatóság. Kós Éva gyakrabban szerepel "házon kívül", mint idehaza - az anyaországban és a Délvidéken márkát jelent a neve. (Itthon kétszer is próbált a rádiósokkal együttmûködve összehozni egy disznótoros nótaestet, nem sikerült, mert akik szívesen eljöttek volna, azoknak vékony a pénztárcája, akik pedig dalolva fizethetnék meg a fogyasztást is magába foglaló jegyárat, az újgazdag réteg, az vagy még nem bújt ki a tojásból, vagy rühelli a magyar nótát. A sznobságtól való félelem nagyobb magánál a sznobságnál is. A mûdaltól, a nótától való álirtózás a táncházas kultúrán cseperedett nemzedéknél is tapasztalható; csak hajnal felé vetemednek nótára a folkkocsmában, de ott aztán: tegyed!, nem érik be száz szál gyertyával, a száz itce borról nem is regélve...)

Kós Éva könnyedén tudja magával ragadni közönségét, s ezúttal mûsorvezetôként is kitett magáért. Dalcsokra után meglepetésként a nagyapa egyik gyönyörû lírai vallomását énekelte el Madaras Gábor unokája, a színészjelölt Keresztesi Péter. Hogy sznobság ódzkodni a mûdaltól, a hallgatótól, a betyárdaltól, a kesergôtôl, azt frappánsan példázza Buta Árpád Attila "esete": a kolozsvári zenekonzervatórium másodéves hallgatója tavaly lépett elôször marosvásárhelyi közönsége elé. Repertoárja nem változott, nagyszerûen iskolázott hangja azonban igen: érettebb, zendülôbb, ércesebb, férfiasabban zengô. Örömmel gyönyörködtünk benne!

Zsombori Róbert hûséges maradt a Nyárád és a Küküllôk dalaihoz - és hûséges maradt Madaras Gáborhoz. Anélkül hogy utánozná, éppen egyéni színeivel idézi Ôt, s nosztalgiát fôleg akkor ébreszt, mikor sikerül egy-egy pompás rövid zárt é-t (Kidôlt keresztfának...) énekelnie. Milyen jó volna, ha ô lehetne az új Madaras!

Az örökifjú, szép hangú Cseh Judit semmit sem veszített hangjából, varázsából: repertoárja az oldás- kötés jegyében úgy hordozza hangulatról hangulatra hallgatóját, aki át tudja engedni magát a búsongó-borongó vagy játékosan csapongó muzsikáknak, hogy közben végbemegy lelkében az a fajta "megtisztulás" is, amely minden igaz és szép mûvészetnek sajátja. Cseh Judit nem véletlenül kapta az erdélyi magyar nóta nagyasszonya jelzôt: bájos személyisége, derûs kedélye, kedves humora feltétlenül megnyeri hallgatóját. Úgy tud örülni a szépkornak, hogy elirigyli tôle az ember...

Aki neki tapsol, nem szégyelli a nótát. Hanem: büszke magyarságára!

*

2005-ben, szeptember utolsó hetében ismét lesz Madaras Gábor-emlékest. Reménykedjünk benne, hogy új nevekkel gazdagszik addigra a mûsor: egészen fiatal énekesekkel, fôleg lányokkal. Addig is azonban, akinek dolga továbbgondolni, tegye: mikor hirdetik meg már az elsô Madaras Gábor-nótaversenyt, és kik szervezik? És kik fognak versenyezni, miután az iskolákból sikerült számûzni kultúránknak ezt a - tetszik- nem tetszik: oly jellemzô, hosszú tetszhalála után ismét éledezni látszó - "szegmensét"?!! Nem önpusztítás ez is?!

Engem csak három dolog érdekel - mondogatta életmûvész barátom. Tudod, az a három P betûs: a pénz, a pia és a ... nôk. A gomba módra szaporodó lokálokban törzsvendégnek számított még néhány éve. Ismerte a fél város. Aranyifjúként kéjelgett alkalmi ismerôsei társaságában, és szórta a pénzt, melyet a törökországi csencselésbôl összelapátolt. Majd jött a bukta, és berácsozták néhány évre. A minap láttam újra. A tömbház melletti kukában kotorászott. Leváltak róla a barátok és a család. Már csak a pia élteti. Oda pénz és a nôk. A pillanatnyi vagyoni jólét szertefoszlott. Képtelen volt létrehozni egy jövedelmezô vállalkozást, esetleg más módon kamatoztatni tôkéjét. És nem ô az egyetlen, akit bedarált a kezdetleges piacgazdaság. A rafiaszatyros üzletelôk közül kevesen lettek nagycsoportosak. Van, aki még mindig az oroszpiaci betonpultról árul, volt, akinek ráment a háza az uzsorakamatra. A sikeres és irigyelt vállalkozó birodalma is bármely pillanatban összedôlhet, ha nem tart lépést a változó gazdasági és jogi környezettel. A Népújság mindig a tisztességes üzletemberek, az értékteremtô vállalkozók pártján állt. A Pénz-Piac-Profit mellékletünkben bemutatásra kerülô sikertörténetekkel bátorságot, a változó rendelkezések és lehetôségek ismertetésével pedig segítséget akarunk adni a pénzcsináláshoz. Mert az oldal szerkesztôjét is érdekli, mit lehet kihozni a 3P-bôl.

A Magyar Világ peremén

Az idei, 108. Budapesti Nemzetközi Vásárral egy idôben került megrendezésre szeptember 11-19. között a Magyar Világ elnevezésû kiállítás és szakmai konferencia, amely immár ötödik alkalommal ad lehetôséget a kárpát- medencei magyar vállalkozóknak, hogy közép- Európa legnagyobb fogyasztásicikk-vásárán részt vehessenek. A kiállításon Gyôrfi Juditot, a Hungexpo rendezvényszervezési igazgatóját kérdeztük tapasztalatairól.

- Elégedettek-e a részvétellel?

- Igen is, meg nem is. Igen, mert a határon túli régiókból: Felvidékrôl, Erdélybôl, Kárpátaljáról, a Vajdaságból és Szlovéniából több kiállító keresett meg és vesz részt termékeivel és árubemutatóival, ugyanakkor nem vagyunk elégedettek, mert a kiállítók száma nem növekedett, sôt csökkent, amelynek oka, hogy a korábbi támogatók, akik lehetôvé tették, hogy kedvezményes áron jöhettek a résztvevôk és majdnem szimbolikus regisztrációs díjat kellett fizetniük azért, hogy a vásáron részt vehessenek, elmaradtak. Ezért a kiállítók száma radikálisan csökkent. Néhányan az Új Kézfogás Közalapítványhoz fordultak, de ennek megváltozott a szabályzata - mivel csak pályázat útján támogathat - és emiatt igen elenyészô kiállító részvételét segítette. Elmaradtak a kisebb vállalkozások, melyek jelenléte a BNV számára ugyan fontos lehet, de a magyarországi piacra jutásuk nem olyan erôteljes meghatározó, mint azoknak, akik a megnövekedett részvételi díjjal meg tudtak birkózni és itt vannak. Tehát azt gondoljuk, hogy most a kevesebb a több. A kiállítók száma ugyan kevesebb, de akik itt vannak, azok tôkeerôsebb cégek.

- Most is azokat a hiányosságokat véltem felfedezni, mint tavaly. Például gyenge az erdélyi vállalkozók szereplése a többi régióhoz viszonyítva. Mind termékszerkezet, mind területi lefedettség szempontjából nagyon esetleges a jelenlétük. Viszont a Muravidékrôl és a Felvidékrôl a magyarországi piacon is versenyképes termékekkel vannak jelen az ottani magyarok.

- Mi megkerestük mindazokat a vállalkozásfejlesztési központokat és szervezeteket, amelyek a kis- és középvállalkozókkal foglalkoznak, birtokolják azoknak a címeit és segítik az ô tevékenységüket. Rendkívül heterogén hozzáállással találkoztunk. Sajnos, ebben az évben mi is úgy tapasztaljuk, hogy Erdélybôl nagyon sok olyan kiállító maradt el, akik korábban, például Kolozsvárról vagy a sepsiszentgyörgyi régióból csoportosan jöttek. Ennek az oka egészen biztosan az, hogy nem élvezték a kiállítók azt a támogatást, amelyeket a korábbi években. Szlovéniát említette: az egészen különleges helyzet. A lendvai önkormányzat, tehát az ottani község fogja össze és mint egy kollektív szervezet vannak jelen immáron öt éve. Ez egy szerencsés megoldás, amikor az önkormányzat átvállalja a kiállítóktól a szervezéssel járó ügyes-bajos dolgait. A Felvidékrôl is a CSEMADOK szervezésében jöttek. Elsôsorban a nyugat-szlovákiai kiállítók, de a kassai vállalkozásfejlesztési központ is összefogja a kelet-szlovákiai vállalkozókat. Tehát ahány régió, tulajdonképpen annyi helyzettel, annyi problémával találkozunk. Azért még megemlíteném a Délvidéket, pontosabban a vajdaságiakat, akik szintén közösen jelentkeznek. Az idén, nagyon sok gond, politikai és gazdasági probléma ellenére sem esett vissza a részvételük. A kiállítók száma eléri a tavalyi szintet.

- Mivel magyarázza, hogy Felvidéken és Délvidéken a magyar érdekképviseleti és politikai szervezetek nagyobb részt vállaltak a szervezésben, mint Erdélyben? Ez annál is meglepôbb, mivel az RMDSZ gazdasági alelnöke, Kerekes Gábor elôadóként jelen volt az önök által szervezett tegnapi konferencián (elôadásának címe : A romániai magyar vállalkozók uniós felkészítésének jelentôsége). Egyáltalán, milyen mértékben kapcsolódott be az RMDSZ a kiállítás népszerûsítésébe, a vállalkozók részvételének támogatásába?

- Nem sikerült az RMDSZ-t ilyen vonalon megtalálnunk. Tudomásunk szerint volt rá igény és volt is ilyen kezdeményezés, de konkrétan ebben az évben nem számolhatunk be arról, hogy az RMDSZ a kiállítók szervezésében bármilyen részt vállalt volna. Az elôadásokban igen aktívan és hatékonyan jelen volt.

- Az idei BNV központi témája a lakberendezés. A határon túli kiállítókra nézve ez mennyire volt megkötés?

- A Magyar Világ kiállítóira nézve ez nem volt kötelezô feltétel. Ugyanis ôk egy évben csak egyszer jöhetnek. Mi évente több tematikus és szakkiállítást szervezünk, melyen a magyarországi vállalkozók részt vehetnek. A határon túli vállalkozók közül nem akartuk kizárni azokat, akik ruházati cikkel, idegenforgalmi vagy kulturális ajánlatokkal, netán ipari termékekkel jönnek. Az volt a fontos, hogy egyáltalán jelen legyenek.

(karácsonyi)

A bejáratnál a díszszalagot Timar Liviu, a megyei Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési igazgatóság vezérigazgatója, Náznán Jenô vezérigazgató-helyettes és Osváth Csaba, Ákosfalva község polgármestere vágta el Kerekes Ildikó vállalkozó jelenlétében, aki elmondta, hogy a beruházás értéke 2 milliárd 700 millió lej volt. A minifarmon az állattenyésztés a szabad tartás elvén zajlik. Fedett kifutóban tartják az állatokat. Csak fejéskor viszik be az épületbe, ahol pihenôhelyet alakítottak ki számukra. Innen a fejôházba hajtják. A fejôgépekkel felszerelt fejôház falai és a padló csempézett. A tejet a 650 literes hûtôtartályba szivattyúzzák, innen szállítja el a feldolgozó. Az épületben helyet kapott a korszerû mosdó és öltözô.

A 20 fôs állományt Németországból hozták, német tarka fajállatok. A vemhes üszôk jelenleg Remeteszegen vannak vesztegzár alatt (karanténban). Október elején telepítik a székelyvajai kisfarmra. Kerekes Ildikó számításai szerint az egyedek az elsô borjúzás után 20-25 liter tejet adnak. Az eledel biztosított, hiszen 35 hektáron termesztenek takarmánynövényeket, silókukoricát, tritikálét, lucernát, vetett füvet. Az épület mögötti silóban máris közel 2 tonna silótakarmányt tároltak.

Az átadás után Náznán Jenô mérnök a következôket mondta:

- Valóban modell értékû kisfarm. Nagyon remélem, hogy megfelelô állománnyal benépesítve ezt a farmot, gazdaságilag nagyon jól jövedelmezô telep lesz belôle. Javasolom minden építkezni szándékozó gazdának, hogy látogassa meg a farmot. Valóban így kell kivitelezni egy új épületet. Mûszaki szempontból kifogástalan minden végrehajtás. Apró javítanivalók vannak még az épületen, amit majd a kihasználás idôszakában fognak észlelni. Az állatok közlekedésénél látok némi akadályokat, amelyeket az útjukból el kell távolítani. Ezenkívül a trágyatárolónak a vízelvezetését kell megoldani, bekötni csatornázási rendszerbe. A fejôházban nagyon oda kell figyelni majd az állatok komfortjának a biztosítására, hogy ne stresszhatást váltson ki a fejôközpont, hogy kényelmesen érezzék magukat a fejés idején.

Az épületet meglátogatva kiderült, hogy a tervezôk nem ismerik az állattenyésztési épületek tervezését. Nagyon jó a szerkezet, a hôszigetelés, de nem szabad elfelejteni, hogy a szarvasmarha nem alkatrésze az építménynek, hanem élôlény és annak a komfortját kell biztosítani. Ez az, amit nem értenek igazából a tervezôk. Üdvös lenne szakmai konzultációkat szervezni már a tervezés idôszakában. A most átvett istállónál nincsenek nagy gondok, menet közben meg lehet azokat oldani. Meg vagyok gyôzôdve, hogy ez a kis farm egy sikertörténet lesz a megyénkbeli állattenyésztés történetében, mert megfelel az európai uniós követelményeknek.

(kilyén)

Törvények, rendeletek

Szeptember 3-ától a gazdasági egységek kasszájában a napi záráskor 50 millió lej készpénz lehet, ami az eddig érvényben levô 20 millióhoz képest nagyban megkönnyíti a pénzvitelt. Ugyanakkor a jogi személyeknek mostantól 50 millió lej fizethetô ki készpénzben. A cash & carry (például Metro vagy Selgros) üzletekben a vállalkozók akár 100 millió lejre is vásárolhatnak készpénzben. A 2004. augusztus 31-i 803-as számú Hivatalos Közlönyben megjelent 2004. évi 94-es számú kormányhatározat értelmében - mely a közzétételtôl számított harmadik naptól lépett érvénybe - ezt a készpénzkészletre vonatkozó határértéket csak a fizetések és személyi juttatások esetében lehet túllépni (három napot nem meghaladó idôszakban)

Az egyéni háztartásokban használt mosogatószerek minôsítésérôl döntött - többek között - a kormány, a szeptember 23-i ülésén.

Az elfogadott határozat szerint az EU-s normáknak megfelelôen a mosogatószerek címkéjén fel kell tüntetni, hogy környezetkímélôek-e vagy sem. A minôsítés célja: kiszûrni az egészségre és környezetre káros tisztítószerek használatát, bátorítani a környezetkímélô, megfelelô csomagolásban tárolt mosogatószerek vásárlását. A környezetkímélô minôsítéskor figyelembe veszik: a szer összetételét, a felhasznált színezô- és illatosítóanyagokat, az alapanyagok környezetre való hatását. A határozat értelmében a természetbarát mosogatószereket 019-es számmal jelzik. A termék címkéjén fel kell tüntetni: mennyit kell használni 5 liter vízhez; hány mosogatásra alkalmas; tartalmaz-e illatosítószert, amelyre az érzékenyek allergiások lehetnek.

A határozatot 2005. augusztus 8-ig kell alkalmazni. Bôvebb felvilágosítást a http://www.mappm.ro honlapról lehet letölteni.

(simon)

Ankét

Az érem két oldala

Luxus, termopan ablakok, saját hôközpont, teljesen bebútorozva, komoly személyeknek, nemdohányzóknak, igényeseknek, hûtôvel és színes tévével, kábel- és telefonvonallal, frissen festve, el egészen a bútorozatlan, városvégi, utolsó emeleti lakásokig bô a választék. Csak legyen, aki a pénztárcájába nyúljon.

A lakáskeresés fortélyai

A lakásvásárlás manapság nem csak az egyetemisták, hanem legtöbbször a már több éve dolgozó fiatalok számára is hiú álommá vált. A garzon, a két-három szobás tömbházlakások ára a csillagos eget veri. Így hát a kezdô házasoknak, azoknak az iskolásoknak, egyetemistáknak, akik nem kapnak vagy nem igényelnek bentlakást, marad az albérlet.

Ismerôs híján - aki egy kis költôpénzt akar szerezni egy üres szobából, a nagyszülôktôl örökölt házból - csak a jó szerencsében bízhat a lakáskeresô, vagy abban, hogy a megfelelô pillanatban halad el az egyik villanyoszlopra kifüggesztett lakáshirdetés elôtt. Keresgélni lehet az interneten is, bár ennek a módszernek a sikeressége eléggé kérdéses. Maros megyében két-három heti hirdetôújság is a rendelkezésünkre áll, vagy akár a napilapok apróhirdetési rovatából is ihletôdhetünk. Az árak többnyire aszerint mozognak, hogy a lakás a megyeszékhely milyen negyedében található, és milyen állapotban kínálja ôket a bérbeadó. A központ és az orvosi egyetem környéke a favorizált részei a városnak, itt a legmagasabbak a bérek. Míg 2-3 évvel ezelôtt 50-70 eurót avagy dollárt kértek el egy kétszobás lakásért, addig ez mára száz euró fölé emelkedett. A központban, környékén 100, 135, 150 és 160 eurós kétszobás lakásokat kínálnak, a Tudor negyedben minden hirdetésnél száz eurót tüntetnek fel az ugyanekkora lakásoknál. Az Egyesülés negyedben már ezért az összegért háromszobás apartmant is lehet bérelni. Több oldal hirdetés jelenik meg az újságokban, azonban a közölt telefonszámokon a bérbeadókat elérni türelem kérdése. Tíz tárcsázott hívásból egy ha válaszol.

Bérlôk ôrangyalai

Nézzük Marosvásárhely bérelhetô lakásainak tükrét. Elôször is vannak az úgynevezett "házinénis" lakások, ahol az alacsonyabb ár mellé az ember kap egy állandó "ôrangyalt", akinek a bérlô minden mozdulatáról tudomása van. A lakáskiadó igényei, elvárásai azonban sokszor túlszárnyalják a képzeletet, amire a fiatal bérlô is gyakran hasonló "agresszivitással" reagálhat. Az, hogy idôben érjen haza, keveset üljön a fürdôszobában, ne zajongjon, egy egyetemista számára szinte elképzelhetetlen. Azt is nehezen állja meg, hogy ne az utolsó percre hagyja a tanulást, s a szesszió éjszakáin általában nem a villanyáram spórlására gondol. A bérbeadók zúgolódása is sokszor megalapozott, az otthonról frissen "elszabadult" fiatalok is néha "túllônek" a célon.

Fôtér közeli környék, csendes környezet, harmadik emelet. A kétszobás lakásban egyedül lakó néni kiadná az egyik szobáját, persze azt, amelyiken állandó jelleggel át kell mennie, ha ki akar jutni a saját szobájából. Aki lakott már albérletben hasonló körülmények közt, az tudja, milyen érzés, amikor valaki bármikor átsuhanhat a szobáján. A lakás maga még elviselhetô lenne, a néni kikötései már kevésbé: ne zajongj, ne fôzz, ne hozz fel barátokat, hétvégeken jobb, ha inkább hazamész, egyszóval csak ülj a sarokban, mint egy szobanövény és néha, nagy ritkán vegyél levegôt. Fejenként 800.000 lejért, plusz a közköltség. "Enyhítô" körülmény, hogy mindezeket megoszthatja az ember a szobatársával, miközben esténként (szûkösen) nyugovóra térnek a szoba egyetlen kihúzható ágyán. Mindenki döntse el saját belátása szerint, hogy ez így jó-e neki vagy sem.

Egyetemista "házinénivel" egy fedél alatt

Egy villanyoszlopon óriási betûk hirdetik: Kiadó lakás egy vagy két lánynak az orvosi egyetemtôl tíz percre. Meg is ragadjuk az alkalmat, és íziben tárcsázzuk a megadott számot. Mint kiderül, egy háromszobás lakás egyik szobáját kínálja fel a tulajdonos, aki maga is egyetemista. Lehetôleg lányokat szeretne találni, egy személynek a bér 40 euró, viszont, ha ketten óhajtanának, akkor már fejenként 25-25 eurót kell fizetni.

Hideg luxus a város szívében

A megbeszélt idôpontra pontosan érkezik. Tipikus üzletember, bár a bemutatkozást nem tartja fontosnak. Célja, hogy minél hamarabb megszabadulhasson a központban található, kétszáz eurós havi bérû, kétszobás, kiadandó lakásától. Szorgalmasan kapkodjuk lábunkat utána, menet közben azért csak elárul valamiket. Elôzôleg egy olasz lakta, de megbetegedett, és hazaköltözött. Azóta keresi az ideális bérlôket, mert hát egy ilyen hajlékot nem lehet akárkikre rábízni. Sejtésünk bebizonyosodik. Ahogy belépünk az ajtón, rájövünk, nem egyszerû, hétköznapi embereknek, hanem az igényesebbeknek tervezték ezt az otthont. Padlócsempe, szalagfüggönyök, frissen festett lila-narancssárga- zöld falak, központi fûtés, kábeltévévonal, és hogy egy kis egzotikum is legyen az egészben: falra vakolt kövek díszítik a konyhát és az elôszobát. Ámulatunkat le is olvassa hamar az arcunkról. De persze semmi nem lehet tökéletes: bútor egy szál se, hogy az olyan "alap-tartozékokról", mint a hûtô, televízió stb. ne is beszéljünk. És mégis 200 euró? - tesszük fel a naiv kérdést, mert hát arról a hirdetés egyáltalán nem szólt, hogy egy üres lakásért kell ennyit fizetni. Mivel szimpatikusnak és megbízhatónak tûnünk, képes lenne lehozni az árból. Sôt, tovább forgatva a szót, abba is belemenne, hogy néhány hónapig ne fizessünk lakbért, hanem vegyünk új és igényes bútorokat, s amikor már kényelembe helyeztük magunkat, akkor kezdjük csak el lepengetni a kemény eurókat. Egy esetleges elköltözés esetében az általunk vásárolt ágyak, asztalok, székek az ô tulajdonába szállnának. Szóval tiszta jó üzlet! Az ösztöndíjból vagy a minimálbérbôl biztosan "futná"...

A Kövesdomb csendjében

Kétszobás "házinéni-mentes" lakás a Kövesdombon. Csendes, rendezett környék, második emelet. Bútorozva, vízórával, ami elônynek számít, jobb már csak akkor lehetne, ha gázóra, netán központi fûtés is lenne. De egy albérlô, ugye, ne legyen túl igényes. Az említett lakás amúgy egy egyetemistának éppen megfelelô. A tulajdonos elég messze lakik, és nem szól bele semmibe. A berendezést tekintve nem túl zsúfolt. Mindkét szobában egy ágy, egy-egy szekrény, asztal, fotel, sôt az egyikben színes tévé. A konyha is jó, minden szükséges felszereléssel ellátva. Ezt a lakást 2-4 személynek adnák ki, a bér pedig havi 100 euró körül mozog, amihez még hozzájön a közköltség és egy esetleges buszbérlet, feltéve, ha az illetô bérlô nem szeret gyalogolni. Mindezt összeszámolva a költségek elérhetik a kétmillió lejt. A többit pedig még nem is számoltuk ide.

Családias hajlék egyetemistáknak

Kedves, öreg bácsi fogad a megadott címen. A városszéli tömbháznegyed kétszobás lakásában találjuk magunkat, igazi otthonos hajlék. Nem csoda, hiszen vendéglátónk lánya lakott ott, még mielôtt Magyarországra költözött. Edények, porceláncsészék, a nagymamától örökölt étkészlet és pohárszett, sültes- és levesestálak, a Verne-regényektôl egészen a modern irodalomig minden a polcon hever. Reméli, hogy nem dohányzunk, mert kár lenne ezért a sok "értékes" tárgyért. Sôt, mi több, egy egész botanikus kert is vidítja az egyik szoba - vagyis a nappali - hangulatát: vízipálmák, fikuszok zöldje ad friss levegôt. Öntözésükkel nem kell fáradnunk, a tulajdonos majd minden héten jön, és meglocsolja ôket. Mint mondja, idejébôl kitelik, és különben is közel lakik. Az átjárószoba lehetne a nappali, és a belsô a hálószoba, amelyben két ágy várja a megfelelô bérlôket. Álmukat a falon lógó, bodort hajú dédnagymama képe vigyázná.

Árcsökkentés egyéves bér kifizetése esetén

Hetven euróért hirdetnek egy garzonlakást a Tudor negyedben. A tulajdonos be is mutatja minden zegét-zugát: a kamrában polcok, a szobában régi recsegôs ágy és üvegablakos vitrin, amelyeket valószínû, a nagyszülôktôl örökölt még. Nem kér túl sokat egy ilyen lakásért? - kérdezzük. Alkudni lehet - vágja rá, de csak akkor, ha elôre lefoglaljuk egy évre. Sôt, ha most kifizetjük neki a tizenkétszer hatvan eurót, sokat nem is fog zavarni. Biztosítékot minderre egy hivatalosan megkötött bérleti szerzôdés nyújtana.

Potom áron az Egyesülés negyedben

Lássunk most egy Egyesülés negyedi háromszobás lakást, amelyet havi 100 euróért kínálnak. Ez így elsô hallásra jónak tûnik, de mikor az ember elmegy megnézni, kellemetlen meglepetésben lesz része. A lakás ugyan jó állapotban van, csak egy problémával találkozunk: szinte kong az ürességtôl. Víz-, gázóra sincs, tehát a költségek, fôleg a téli hónapokban igen magasra emelkedhetnek. Egyszóval 100 euró, amihez még havonta hozzájön körülbelül ugyanennyi a költségekre, egy majdnem üres lakásért elég borsos összegnek tarthatjuk. De annak, akinek fölösleges bútorai és teherszállító autója van, amivel a lakásba szállítsa azokat, annak lelke rajta.

Magánház kerttel és udvarral

Ritka az olyan hirdetés, amelyben magánházban kínálnak kiadó szobát. Az igazat megvallva, a kereslet is kisebb az ilyen szobák iránt, mivel ezeken a helyeken többnyire gázfûtés van, ez pedig azt jelenti, hogy télen sok számjegyû gázszámla érkezik. A magánházak esetében az a jellemzô, hogy szintén "házinénisek", a bérleti díj viszont általában alacsonyabb, mint a tömbházlakások esetében. Példának okáért nézzünk egy magánházat, ahol egy hatalmas kiadó szobát hirdetnek két személy részére. Van udvar, kert, a szoba is szép, és két személy bôven elfér benne, a háziakkal is jól ki lehet jönni, az ára pedig 30 euró fejenként. Ehhez jön még a fogyasztás, melyben fôleg a gázszámla a nagyobb probléma. Ez persze attól is függ, hogy az ember mennyire fázós, és mennyi gázt használ el. Mindezek mellett ennek a lakásnak van egy hatalmas elônye: körülbelül öt percnyire van az orvosi egyetemtôl.

Mi szem-szájnak ingere

Még nem tettünk említést azokról a kacsalábon forgó villákról, melyeket szintén ki lehet bérelni. Ezek azonban már nem az egyszerû emberek zsebére vannak méretezve, hiszen a havi 500 és 1000 euró közötti összegeket csak kevesen tudják megfizetni.

Mint láthattuk, bizony jól fel kell kötnie azt a bizonyos nadrágot annak, aki egyetemistaként vagy diákként, kezdô "munkásemberként", egyszóval fiatalként lakást akar bérelni Marosvásárhelyen, és mellette még meg is akar élni valamibôl. Mert ugye milyen a diák: amellett, hogy tanulni is szokott nagy ritkán, szeret szórakozni járni, ami szintén pénzbe kerül.

Ha a lakásbérlés izgalmai felborzolták a türelmét és lehetôségeit, akár azzal is vigasztalhatja magát, hogy még nem olyan csillagászatiak az árak Marosvásárhelyen, mint a "kincses városban", ahol egy garzonért 100-120 eurót kérnek el, két-háromszobás lakásokért pedig 120-150 eurót, hogy a központ közeli 250 eurósokat ne is említsük.

Piacokat ellenôriztek a fogyasztóvédôk

A megyében mûködô napipiacokat ellenôrizték a megyei fogyasztóvédelmi felügyelôk. A helyszíni terepszemle nyomán az ellenôrök 197 millió lej értékû terméket vontak ki forgalomból és 101 millió lejnyi összbüntetést róttak ki.

A legtöbb hiányosságot az egészségügyi, higiéniai elôírások betartása, a tejtermékek forgalmazása kapcsán tapasztaltak, ugyanakkor több helyen hiányzott a vásárló mérlege. Dicsôszentmártonban piszkos és világítás nélküli volt a mellékhelyiség, nem volt megfelelô számú üvegborító a tejtermékárusok számára. Radnóton a csupasz asztalon forgalmazták a tejtermékeket, nem volt elegendô asztal és mérleg, a termelôk 20 százaléka nem rendelkezett érvényes termelôi igazolvánnyal. A radnóti és az erdôszentgyörgyi piacnak nincs egészségügyi mûködési engedélye. Mérleghiánnyal küszködnek azok a termelôk is, akik a szovátai piacon szeretnék értékesíteni az árut.

A törvényes elôírás értelmében minden napipiacon biztosítani kell a vásárlói mérleget, amellyel a fogyasztó ellenôrizheti a kifizetett termék mennyiségét. A szóban forgó mérômûszer hiányzott a szovátai, nyárádszeredai és erdôszentgyörgyi kirakodóhelyeken.

A termelôk mellett a fogyasztóvédô ellenôrök a piacokon vagy környékükön mûködô boltok, közétkeztetési egységek tevékenységét is vizsgálták. Hiányosságok: engedély nélkül készített fánk, kimosott és újraértékesített egyszer használatos poharak, naprakész egészségügyi vizsgálattal nem rendelkezô eladók, lejárt szavatosságú termékek.

A Megyei Fogyasztóvédelmi Hivatal telefonszáma: 255-153, 254-625.

E hét végén rendezik meg Marosvásárhelyen az Erdélyi Nôszervezetek Szövetségének soros közgyûlését. Tavaly Váradon, azelôtt Besztercén, ill. Gyergyóban tartották - értesültünk Szekeres Erzsébettôl, a Lorántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesület elnökétôl. Egyesületük és az itteni római katolikus nôegyesület (elnöke dr. Nyulas Kinga) közösen fogadja a vendégeket. A szövetség létrehozására az 1989-es forradalom utáni idôszakban mutatkozott igény azért, hogy a nôszervezetek ismerhessék egymást, tudjanak egymásról. Annál is inkább, mivel nem mindenikük bejegyzett. Mint az egyház mellett mûködô nôszervezetek például. Ez azzal a hátránnyal jár, hogy nincs jogi lehetôségük pályázni. Az erdélyi szövetségen keresztül viszont - hogy ezáltal némi kis összeghez juthassanak a fenntartáshoz - igen. Csatlakozott a szövetséghez a váradi, a temesvári, a besztercei, a gyergyószentmiklósi szervezet és Marosvásárhelyrôl a katolikus nôegyesület és a Lorántffy egyesület. Önállóan mûködik valamennyi, ám rendeznek közös programokat is. Lásd: anyák napja, koszorúzás, szegény diákok támogatása, húsvéti tojáskiállítások rendezése. Ez utóbbi vándorkiállítás. Esztendôrôl esztendôre más és más városba "utaztatják" a nôszervezetek a különbözô tájegységekre jellemzô, festett vagy hímes tojásokat, a hagyományápolás,
-mentés, az egyes díszítô motívumok népszerûsítése érdekében, a locsolóversikéket tartalmazó kis füzetekkel együtt. Az Erdélyi Nôszervezetek Szövetsége idei soros közgyûlésének programján a szebeni származású, magyar vá