|
VI. évfolyam 224. (15794) sz. |
2004. szeptember 23., csütörtök |
Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro
Apróhirdetések
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro
A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.
Díjmentesen
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro
A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.
A kormány várhatóan október közepéig elfogadja a jövô évi költségvetési tervet, amely 5,1 százalékos gazdaságnövekedést tûz ki célul - jelentette be Mihai Tanasescu román pénzügyminiszter, aki azt mondta, hogy a tervezetet október 15-én terjesztik a parlament elé elfogadásra. A miniszter arra számít, hogy jövôre különösen nagy ütemben erôsödik az építôipari és a szolgáltatási ágazat. Tanasescu a közszolgálati rádiónak azt mondta, hogy jövôre 6 százalék körüli lesz az infláció az idei 9 százalék után. Augusztusban az éves szintû infláció 12,4 százalék volt.
Tiszta levegôt érdemlünk! Mentsük meg gyermekeinket a mérgezô kipufogógáztól! Két keréken egészségesebb! - ilyen és hasonló feliratokkal tüntettek tegnap a Pro Biciclo Urbo Szervezet felhívására összegyûlt fiatalok. A kerékpáros-szervezet az autómentes világnap alkalmával idén elsô alkalommal szervezett hasonló megmozdulást, felhíva a közvélemény figyelmét a gépkocsik használatának káros voltára. Varga István, a szervezet elnöke kérdésünkre elmondta: a tiltakozás részeként kerékpárral körbejárják a Tudor Vladimirescu és a volt November 7 negyedet, érintve a megyei kórház környékét is. A kerékpáros-felvonulásra száz személyt vártak.
Négyévente, választásokkor már meg sem lepôdünk, ha egy-egy olyan téma kerül az ígéretlistára, amelytôl az "érdekeltek" tömegszimpátiát, vagyis szavazatokat várnak. Leginkább szociális jellegû támogatásokat harangoznak be, több-kevesebb sikerrel. Utóvégre tizennégy év távlatából már nem vagyunk annyira hiszékenyek!
A földügy kicsit más. E probléma érdembeli megoldására sohasem tapasztaltunk valós szándékot. Visszatekintve, az 1991-ben megjelent 18-as törvény sok egykori földtulajdonos számára jelentette a reményt, hogy visszaszerezheti jogtalanul elvett tulajdonát. Az esetek jó részében azonban - a földtörvény hiányosságai miatt - ez nem így történt. Visszaemlékszem az akkoriban 79 éves nagyapámra, aki lelkesen keresgélte elô fiókok mélyébôl a tulajdonjogát igazoló papírokat és jelentkezett a "bírónál", határidôn belül beadni a megsárgult iratokat. A döbbenetet már nem lehet leírni, amikor a késôbbiekben közölték vele, nem jogosult, mert az amúgy igen értékes terület másvalaki nevén szerepel a mezôgazdasági nyilvántartásban, aki meg is kapta a földet. A per is hiábavalónak bizonyult. Nagyapám, kiábrándultsága ellenére, tovább reménykedett, igazát keresve idônként a földosztó bizottságokhoz fordult - eredménytelenül. A "rétet" haláláig emlegette, sohasem tudott elszakadni a gondolattól, hogy egyszer majd viszaszerezheti.
2000-ben, amikor megjelent a 18-as törvény hiányosságait pótló 1-es, ún. "Lupu"-törvény, a földek jórészt már elosztódtak, úgyhogy kevés változás következ(het)ett be a tulajdonviszonyokban. Közel 400 ezer hektárnyi, "természetben" vissza nem adható földterület került fel országos szinten a csak "39-es mellékletként" emlegetett kárpótláslistára. A Lupu-törvény szerint a kormánynak, a jogszabály megjelenésétôl számított 45 napon belül meg kellett volna állapítania a földterületek értékét és a kártérítés visszafizetésének módját. A határidô már 4 éve lejárt! Mint Kerekes Károly képviselô két nappal ezelôtt politikai nyilatkozatában jelezte - a kárpótlási kormányhatározat-tervezet létezik, ám csúsztatják. Viszont érdekes módon, kormányhatározat jelent meg augusztusban a besszarábiai, észak-bukovinai menekültek, a kitüntetett háborús veteránok kárpótlásáról. A "közember" meg csak várjon!
Másrészt, sajtóhírek szerint a "kallódó" tervezet tavalyi árfolyamon számolja ki a földterületek értékét, amely a jelenlegieknél jóval alacsonyabb. Azt is rebesgetik, hogy pénz helyett (honnan teremtsen elô az állam 6,4 ezer milliárd lejt?!) részvényeket adnak. Amolyan második "kuponiádát" szerveznek.
Akárhogy is van, biztos idôpontról senki nem beszél. Remélhetôleg az unióhoz való csatlakozás kényszerében a kormány végül csak kárpótolja a volt földtulajdonosokat. Kérdés csak, hogy mikor és hogyan? Van, akinek bizony nem mindegy...
Mircea Geoana külügyminiszter és Condoleezza Rice, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója kedden este New Yorkban eszmecserét folytattak, a megbeszélés egyik témája a Bisztroje-csatorna volt.
A Külügyminisztérium közleménye szerint a stabilitás és a jószomszédi viszonyok kapcsán Geoana utalt az ukrán-román határon az ukrán fél által megépített Bisztroje-csatorna kérdésére, a vonatkozó nemzetközi szabályozások figyelembevételének, illetve kétoldalú konzultációk szükségességére.
Mircea Geoana "megemlítette a kétoldalú politikai párbeszéd erôsödését Adrian Nastase kormányfô és George W. Bush amerikai elnök júliusi találkozója után, illetve annak fényében, hogy Spencer Abraham amerikai energiaügyi miniszter, John Ashcroft, az Egyesült Államok fôügyésze és Donald Rumsfeld a következô idôszakban Romániába látogatnak".
A külügyminiszter és a nemzetbiztonsági tanácsadó a közép-keleti helyzetrôl is tárgyalt, különösen az iraki fejleményekrôl azt követôen, hogy az új iraki kormány júliusban átvette a hatalmat az országban.
A külügyminisztériumi közlemény szerint Condoleezza Rice értékelte Románia hozzájárulását az iraki nemzetközi erôk tevékenységéhez, és pozitívan nyilatkozott Románia konstruktív szerepérôl az ENSZ Biztonsági Tanácsában.
Haraszti Miklós, az EBESZ sajtószabadság- képviselôje cáfolta, hogy állást foglalt volna a WAZ német médiacsoport és a România Libera címû bukaresti lap újságírói közötti vitában.
Az Európai Biztonsági és Együttmûködési Szervezet sajtószabadságért felelôs megbízottjának hivatala az MTI bécsi irodájához eljuttatott állásfoglalásban emlékeztetett arra: a múlt héten a WAZ egyik képviselôje kérte fel ôt állásfoglalásra, azonban nemet mondott. Haraszti kiemelte, hogy még csak nem is tanulmányozhat ilyen kérést, mivel az csak az egyik oldalról érkezett, és a román újságírók nem keresték meg ebben az ügyben. Az EBESZ-megbízott leszögezte: nem egyezett bele, hogy közvetítsen a WAZ és a România Libera között, mert az ilyen közvetítés nem tartozik a hatáskörébe.
A România Libera ellenzéki napilap újságírói néhány nappal ezelôtt tiltakoztak az esseni székhelyû WAZ lapkiadó szerkesztéspolitikája ellen. A WAZ négy éve szerzett többségi tulajdont a román napilapban. A tiltakozók szerint a WAZ "ki akarja lúgozni" a lapból a Romániában kormányzó Szociáldemokrata Pártot bíráló cikkeket, teljesen ki akarja iktatni a belpolitikai témákat. A német szerkesztô ráadásul rátette a kezét a román szerkesztôk és újságírók postájára, mert csak az ô láttamozásával kaphatják kézhez a nevükre érkezô küldeményeket.
Világbanki felmérés a romániai üzleti lehetôségekrôl
Romániában az ország nyugati és középsô részén vannak a legjobb üzleti lehetôségek, mindenekelôtt Krassó-Szörény, Kolozs és Brassó megyében - idézte a Világbank felmérésének eredményét a Capital címû gazdasági hetilap legújabb száma.
A Világbank elemzôi tíz ismérv - közte a munkaköltség, a rendelkezésre álló munkaerô, az ipari parkok, az infrastruktúra, az EU közelsége, az ingatlanárak, a korrupció és a bûnözés mértéke - alapján a legjobb üzleti lehetôségeket ígérô megyének Krassó-Szörényt minôsítették, a képzett, de olcsó munkaerô nagy száma és a nagy munkanélküliség miatt. Kolozs megye a második helyezett a Világbank listáján, szállítási infrastruktúrájának fejlôdése és az EU-határ közelsége miatt. Brassó megye ugyancsak fejlôdô infrastruktúrája és a bôven rendelkezésre álló, képzett munkaerô miatt került a harmadik helyre.
A lista végén Bákó, Vrancea és Szatmár megye van, habár a Világbank szerint ott is jelentôs a fejlôdés az utóbbi idôben - idézte a Rompres hírügynökség a Capital beszámolóját.
Szigorításokat tartalmazó javaslatokat tett az Európai Bizottság szerdán az Európai Unió tagállamainak a munkaidô betartásával kapcsolatban, de még mindig meghagyta a lehetôséget arra, hogy az egyes országok a 48 órás felsô korlátnál hosszabbat alkalmazzanak.
Az EU brüsszeli végrehajtó szerve azzal indokolta döntését, hogy szükség van a tagországok eltérô gyakorlatának összehangolására.
A bizottság a munkaidôre vonatkozó irányelv módosítását fontolgatva eredetileg azt próbálta javasolni, hogy tiltsák meg a munkaidôkorlát túllépését, de egyes tagországok - mindenekelôtt Nagy-Britannia - élesen tiltakozott ez ellen. A testület ezért végül is csak szigorításokat ajánlott, amelyek alól azonban még mindig lehetnek kivételek. Azt azonban leszögezte a testület, hogy heti 65 óránál hosszabb munkaidôt semmilyen kivételes esetben nem tud elképzelni.
A javasolt módosítások között szerepel, hogy a dolgozókat nem lehet a munkaidô túllépésére kérni próbaidejük alatt, illetve mindjárt munkaszerzôdésük aláírásakor. Ha késôbb kötnek is ilyen egyezményt, annak írásos és maximum egy évre szóló - határozott idejû - megállapodásnak kell lennie, bár évenként meg lehet újítani. Kiemelten igyekszik védeni a bizottság azokat a munkaszerzôdéseket, amelyek nem kollektívok, tehát nem áll mögöttük érdekképviseleti befolyás.
A bizottság azt is javasolta, hogy vegyék figyelembe a munkaadóknak azt kérését, hogy a heti munkaidôt ne negyedéves, hanem éves alapon kalkulálják. A cégeknek mindazonáltal vezetniük kell alkalmazottaik ledolgozott munkaidejét, és az errôl szóló jegyzékeket meg kell ôrizniük.
Reagált a bizottság azokra a tagállami felvetésekre is, hogy az ügyeleti jellegû szakmákban munkaidônek vagy azon kívülinek számítson-e az az idô, amelyet a beosztottak alvással töltenek. A testület azt javasolja, hogy ez ne számítson munkaidônek abban az esetben, ha három napon belül ugyanennyi pótlólagos pihenôidôt biztosítanak az érintett munkavállalónak.
A folyamatban lévô amerikai elnökválasztási kampány máris bekerült a történelembe: soha nem gyûjtöttek össze és költöttek el még ennyi pénzt a Fehér Házért folyó versenyre és az azt kísérô, szintén rekordgyanús iszapbirkózásra, mint most.
Írdd és mondd: kereken másfél milliárd dollár folyt be adományokból a két éllovas, George Bush és John Kerry, pártjuk, a republikánusok és a demokraták, valamint különbözô más jelöltek és politikai csoportok kasszájába. Ez körülbelül kétszerese annak az összegnek, amely ugyanerre az idôpontra összegyûlt a 2000-es választásokon.
A helyzet iróniája: az Egyesült Államokban új törvény szabályozza a választási kampány finanszírozását éppen a pénz választásokra gyakorolt befolyásának csökkentése céljából. Ám a statisztika és a választási küzdelem lefolyása azt mutatja, hogy a jogszabály hatástalan maradt. A törvényben foglalt szabályok, amelyek korlátozzák, hogy vállalkozók és szakszervezetek hatalmas adományokat adjanak a pártoknak, oda vezettek, hogy lyukat keressenek a paragrafusokon, s meg is találták: a nagy összegek, néha tízmilliók egyszerre, olyan kis árnyékcsoportokhoz folynak be, amelyek elintézik a munkát a jelöltek és pártjaik számára és amelyek nem esnek semmiféle korlátozás alá. És ez nem csak a pénzre, hanem a stílusra is vonatkozik: ahol a vezetô jelölteknek vissza kell fogni magukat, ezek a csoportok könyörtelenül odacsapnak, akár övön alul is. Ôk vívták meg például a harcot a két elnökjelölt vietnami háborúban való részvételének témájában.
Szakértôk közt teljes az egyetértés: a bôkezû adakozás és kinövéseinek legfôbb oka, hogy szokatlanul erôs személyes érzelmek játszanak közre a választási kampányban. Amilyen nagy mértékben ellenszenvvel viseltetik Bush elnökkel szemben a demokrata és liberális tábor, ugyanolyan szilárd republikánus körökben a meggyôzôdés, hogy az Egyesült Államok Kerryvel az élén romlásba dôlne, vagyis mindkét oldal úgy érzi, hogy minden kockán forog.
Statisztikai adatok szerint Bush augusztus közepéig körülbelül 208 millió, Kerry pedig jó 182 millió dollárt költött a választási kampányra - állítja jelentésében a Center for Responsive Politics elnevezésû szervezet. Ehhez jön még a pártok által - az új tilalom ellenére - a kampányra fordított összeg: 2003 januártól 2004 július végéig 245 millió a republikánusoknál és 145 millió a demokratáknál.
Az ok: rohamosan növekszik a "kisebb" adományozók száma. A pénznek pedig nincs szaga az árnyékcsoportok - élükön a MoveOn.org liberális szervezettel - számra sem.
"Nyitottságot hirdettünk, még befogadóbbá tettük szövetségünket, fiatalítottunk is, és megnyertük az önkormányzati választásokat" - jelentette ki Markó Béla a legutóbbi Szövetségi Képviselôk Tanácsának ülésén, hozzátéve, hogy a novemberi parlamenti választások során az RMDSZ "az eddiginél is nyitottabb lesz". Az az elv, hogy "minden magyar beleszólhasson, kik fogják képviselni ôt a parlamentben". És ô meg mások részletezték a nyitást, hogy például nemcsak RMDSZ-tagsági könyvvel, hanem magyarigazolvánnyal is lehet majd szavazni az elôválasztásokon, s jelöltként is feltûnhet, aki feltûnni kíván. Vagyis minden csoportosulás, minden áramlat, minden vélemény jelen lehessen és megmérettethessen.
Az is ismert, hogy aki tagja az RMDSZ-nek vagy az illetô területen mûködô valamely társult szervezetnek, képviselô- vagy szenátorjelölt lehet, ha a tisztségre valamelyik körzeti vagy kerületi szervezet, platform vagy társult szervezet jelöli. Aki egyéni jelöltként kíván indulni, annak a jelölés benyújtásához legkevesebb 100 RMDSZ-tag támogató aláírása szükséges.
Ez így rendben is lenne, ha nem támadnának mindjárt kérdôjelek. Mert a nyitás mellett úgy tûnik, a részvételi kritériumokat is lezserebbre fogták az idén. Ez szolgálhatja ugyan a sûrûn emlegetett nyitottságot, de nem biztos, hogy jót tesz a szakmaiság erôsödô követelményeinek. Eddig is, most is hangsúlytalan maradt, hogy a parlamenti képviselet nem szép és rokonszenves emberek gyülekezete, hanem az a terep, ahol magas fokú szakmai tudással, helyzethez illô, akár agresszív vitakészséggel bíró emberek képviselhetnek jól egy ügyet. Ilyen szûrôt ezúttal sem iktattak be a mostanság nagy sajtóvisszhanggal ûzött állóurnás vagy küldöttgyûléses demokráciásdiba. Az elôbbi szinte egyáltalán nem nyújt lehetôséget a szakmaiság követelményének érvényesítésére. A küldöttgyûlés - ha nem degradálják lobbiháborúvá - talán megfelelôbb keret a képességek összevetésére, az alkalmasság hitelesítésére, hogy például az eddigi honatyák közül ki és milyen módon jelenítette meg és képviselte az erdélyi magyarság érdekeit, az apró ügyintézéstôl a törvénykezdeményezésekig, a szakbizottságbeli munkáig, meg arra, hogy milyen ígérettel jelentkeznek az új jelöltek.
Ott tartunk tehát, az ôszi parlamenti választásokra az RMDSZ valóban szokatlannak mondható nyitottsággal készül. Ennek lehet az eredménye, hogy akár olyan jelöltek is újra feltûnjenek az RMDSZ- listákon, akik a lejáró ciklusban nem az RMDSZ iránti lojalitásról híresültek el. Lehetnek tehát "nagy" visszatérôk. Toró T. Tibor, újabban pedig Pécsi Ferenc tûnik ilyennek, akik - itt most nem részletezendô okokból - ismét a "helykeresôk" állapotában találják magukat. A szakmaiságon túl ez sem egyszerû dilemma.
A tévedés joga nyilván mindenkit megillet. Ámde ezt illik be is vallani, nyíltan és egyértelmûen. Ha nem ez történik, még olyan helyzetet szülhet, ami Marosvásárhelyen közbeszéd tárgya: a még RMDSZ-színekben tetszelgô, sôt körzeti elnökösködô, egyben polgári szövetségeskedôk vajon az RMDSZ "ügynökei" az MPSZ-ben vagy a Magyar Polgári Szövetség beépített emberei az RMDSZ-ben?
Ezen állapot erkölcsi vonatkozásait most hagyjuk, a tettek, magatartások erkölcsi mérlegelése amúgy sem erôssége az erdélyi magyar társadalomnak. Sôt! Annyi azonban minden nyitottság mellett elvárható, hogy még jelölése elôtt minden parlamentbe igyekvô átessen a nyilvános színvalláson, akkor is, ha a különbözô jelölési procedúrák nem ebbe az irányba terelik a szelekciót! Vagyis aki RMDSZ-listára kíván kerülni, nem árulhat zsákbamacskát. Egyértelmûvé kell tennie, hogy felvállalja az RMDSZ- kongresszuson elfogadott programját, annak határozatait, és természetesen, a szervezet választási programját. Enélkül, számon sem kérhetôen, bármikor fordíthat a köpönyegen, ahogy ezt már egyesek esetében megtapasztaltuk.
Tehát eljátszhatják nekünk például a Pécsi Ferenc-Szász Jenô konfliktust, azonban aligha elegendô az újabb pálfordulás hitelesítéséhez. Több kell ehhez. Ezt diktálja a közképviselet tisztessége. Az RMDSZ-nek meg kimondottan érdeke, hogy az akármekkora nyitottság mellett is elkerülje a "trójai falovakkal" járó veszélyeket. Ezt pedig csak az egyértelmûség egyértelmûvé tételével érhetik el. Lehetôleg még az elôválasztási demokráciásdi során.
A keddi politikai nyilatkozatok során Adrian Moisoiu nagy- romániás képviselô hevesen kitámadta Borbély Lászlót, az RMDSZ képviselôjét amiatt az "elvetemült" politikai nyilatkozata miatt, amelyben szeptember 7-én, újra "felvetette a magyarok által lakott területek autonómiáját".
Csak emlékeztetôül: Borbély László abban az ominózus politikai nyilatkozatában a regionalizmusról és a fejlesztési régiókról beszélt, kijelentve, hogy természetes igénye Hargita, Kovászna, Maros megye kb. 900.000 magyar lakosának, hogy "egy önálló, közös hagyományokkal rendelkezô, rugalmasabb, az ország szívében elhelyezkedô fejlesztési régióban akarnak élni".
Erre kapta fel a vizet és "érezte kötelességének" válaszolni a nagy- romániás képviselô, fantáziának nevezve a Borbély László által felvetett problémát, emlékeztetve, hogy a parlament két alkalommal is elutasította a Székelyföld autonómiájáról szóló törvénytervezetet. Elmésen azzal vádolta az RMDSZ- képviselôt, hogy egyfelôl "nagy magyarnak" akar látszani a Székely Nemzeti Tanács szemében, s így próbál politikai tôkét kovácsolni magának, másfelôl pedig a románokat "tesztelte".
Persze, a Borbély László felszólalása kapcsán sem maradhatott el az untig ismételt figyelmeztetés, hogy "mégiscsak Romániában élünk!", majd áttért a nemzetközi közösségi jogokra, illetve a Kisebbségi keretegyezményre. Arról oktatta ki a hallgatóságot, a minap meg olvasóközönségét is, hogy a konvenció nem biztosít kollektív jogokat a kisebbségek számára, csak "az identitás megôrzéséhez szükséges elemeket tartalmazza". A hazai jogra hivatkozva a törvénytervezetet alkotmányellenesnek nevezte, és felemlegette a nacionalisták kedvenc szlogenjét, miszerint "Romániában a hivatalos nyelv a román", illetve, hogy mit mond az alkotmány elsô cikkelye a "szuverén, független és egységes nemzetállamról". Érdekes, hogy a nyelvhasználatról szóló nemzetközi felfogásról "nemes egyszerûséggel" hallgat.
Azzal vágta ki igazán a rezet Borbély-ellenes replikájában, hogy "a legutóbbi kutatások szerint a székelyek nem magyarok,", hanem egy olyan nemzetség, amely a "géta-dákoktól" származik, és amelyet az évszázadok folyamán "erôszakosan magyarosítottak el". Ékes példa erre szerinte Dózsa György.
Végül kijelentette: az "etnikai alapú autonómiák az Európai Unióban sem kívánatosak".
Vajon a képviselô úr és elvbarátai mikor veszik észre, hogy az Európai Unióban, egyáltalán a civilizált világban éppenséggel a belôlük "sugárzó" szellemiség a nemkívánatos?
Dicsffy Bálanya, akarom mondani Báldy Dajcsanna, a ragyásképû egyetemi némberke, alig múlt huszonhat éves (ha jól értettem), máris élesen jobbra tart. Nem biztos, hogy jobb lesz nekünk (az országnak, Európának, a kisebbségeknek és ô nagyságoknak), de ô akkor is következetesen halad a megkezdett úton. Azon az úton, amit nem ô kezdett el, még csak ki sem verte az ösvény egyik vagy másik szakaszát. Dicsffy Bianka hófehér lelkével azon a úton poroszkál, amelyet az elôbbi jobboldali kormányok/erôk/lapok/könyvek és a demokrácia taposott. Oda nem figyelésbôl, a törvényi szabályozás elmulasztásából, joghézagból, "a minden virág virágozzék", "minden penész rothadozzék" politikai álláspontból kiforrólag.
Az elmúlt tizenöt év alatt beállt a rendszerváltás, Magyarország bekerült az Unióba. Korlátot nem ismer a gyülekezési és a szólásszabadság. Ja, ünneplések követték egymást végtelen láncolatban: megünnepelték a csendôrséget, azt a régi kakastollas parasztot botozót, deportálót; rettenthetetlen hôsök lettek a vágóhídra hurcoltak; emelkedetté vált a fehér terror és politikai rendszere, újratemették a temetetlen jobboldalt, és ki akarták ásni Petôfit, hátha mégsem Segesváron esett el a világszabadságért, ami talán nincs is; bocsánatossá enyhült a faji törvényeket hozó politikai trend
Persze, rengeteg jó dolog is történt, és temérdek szép dologra is lehetett emlékezni, (ezredév, a Rákóczyak, Kossuth, Bethlen Gábor, István király stb.), a globalizáció ellen a nemzeti jegyek megerôsítésével válaszol(hat) naponta a magas kultúra.
Nos a hungarista, nyilaskeresztes suhancok élni fognak a gyülekezési szabadsággal, meg fogják ünnepelni október 15-ét Budapesten. Bakancsosan egyenruhásan, hátizsákkal, a zsákban a gyûlölettel, szájukban a gyûlöletbeszéddel. Megemlékeznek katonás egyszerûséggel és arcátlansággal a nyilas hatalomátvételrôl, melynek egyenes következménye volt a halál és pusztulás, Budapest szétlövetése, az ostrom és az ország lenullázása. Azt a fegyverhûséget fogják éltetni, melyért a nagyhatalmak ismét megbüntették Magyarországot. Utolsó csatlóssá sorvasztották az országot és benne (oktalanul) mindenkit.
Dicstelen Diána és bajtársi bajkeverôi valószínûleg mind a toleráns rendszerváltás után váltak felnôttekké. Nekik a kommunizmus még emlék sem. A fasizmus pláne.
A parlament nem hozhat törvényt a demonstráció ellen. Egyelôre. A rendôrség megvárja, hátha lesz balhé, akkor majd közbelép. Így kívánja a demokrácia. A szabadság árnyékos oldala
Körülbelül itt tartottam elmélkedésemben, amikor begyújtottam a tévét, ahol az íróból pártvezérré züllött Mester nyilatkozott. Arról, hogy ô nagyon jól tudja, kicsoda Bácsffy Diána. Tenyésznyilas - ezt a kifejezést használta. Apja a nemzetbiztonsági szolgálatoknál szolgál ma is, a leányka régóta be akart furakodni a miép-be, de ôk épp résen voltak és kirakták a szûrét. Csak nem fognak felülni a baloldal eme provokátorának. Egy beépítendô ragyásnak Nem, nekik nem kellenek a nyilasok.
Leinformálták a nô hátterét és megtudták az igazságot. A szocliberálisok zseniális tervet dolgoztak ki: Dicsfi Nyuszikával buktatják le a szélsôjobbot, törvényt hozatnak a demokratikus szabadságjogok megnyirbálására ennek ürügyén a parlamenttel, mely lépre megy
Ja, majd elfelejtettem, Csurka mester pontosan tudja, hogy B. D. ôsei Jeruzsálemben pászkasütôk voltak. Már csak ez hiányzott a nagy író fölismerte világ-összeesküvésbôl.
Most bejött.
Egyértelmû sikert hozott az RMDSZ által meghirdetett nyitás: a területi szervezetek máris jelentôs versenyt jeleznek a képviselô- és szenátor jelöltek megválasztását célzó elôválasztásokon - jelentette be Markó Béla szövetségi elnök szerdán, Kolozsváron, az RMDSZ országos kampánystábjának alakuló ülése után.
A szövetség államfôjelöltje az RMDSZ ügyvezetô elnökségén tartott sajtótájékoztatón nyilatkozott a választási elôkészületekrôl, valamint a kampánystáb munkájáról. Közölte, a kampánystáb elsô ülésén meghatározták a testület tagjainak feladatkörét. Így Borbély László ügyvezetô alelnök a gazdasági ügyekért és a pártokkal való kapcsolattartásért, Kovács Péter alelnök az ifjúsági kampányért, Veress Emôd a jogi kérdésekért, Szepessy László szervezési kérdésekért és az államelnök kampányának lebonyolításáért, Kötô József alelnök a szórványmagyarsággal, az egyházakkal és a civil szervezetekkel való kapcsolattartásért felel majd. Tamás Sándor képviselô a Székelyföld, míg Lakatos Péter a Partiumot képviseli a testületben. A kampánystáb vezetôi tisztségébôl eredôen Nagy Zsolt látja el a sajtóval való kapcsolattartás feladatát.
A szövetségi elnök elmondta, a széles körû nyitás eredményeként - különösen a székelyföldi megyékben - kemény küzdelem várható a képviselôi helyekért, amelyekért ismert politikusok mellett jelentôs számban szálltak versenybe fiatalok is. Az államfôjelölt ismételten kihangsúlyozta, az RMDSZ felkért minden szervezetet, többek között a Magyar Polgári Szövetséget is, hogy vegyen részt az elôválasztásokon. A felhívásnak meg is volt az eredménye, hiszen az említett szervezetek számos képviselôje, köztük Pécsi Ferenc, az MPSZ szatmári szervezetének vezetôje és Szondy Zoltán, a Polgári Szövetség csíkszeredai képviselôje is jelezte már részvételi szándékát. A szövetségi elnök ugyanakkor bejelentette, az RMDSZ területi szervezetei a napokban megkezdték az államelnökjelölt indításához szükséges aláírások gyûjtését.
Nagy Zsolt, a kampánystáb vezetôje elmondta, az aláírásgyûjtés nem korlátozódik csupán az erdélyi megyékre: az RMDSZ a következô napokban a Kárpátokon túli területeken, majd az ország összes megyéjében is elkezdi a támogató aláírások gyûjtését. Az RMDSZ-nek 200 ezer aláírásra van szüksége az államfôjelölt indításához, ám a szövetségnek határozott célja, hogy ennél lényegesen több támogatót szerezzen - szögezte le az ügyvezetô alelnök.
Abosfalva határában vasvillára támaszkodva ôrzi a család tíz ár szôlôsét Székely Emma. A kis emelkedôre felkapaszkodó személyt kihúzott drót is próbálja megállítani, de mivel jól látható, inkább csak sötétben lehet eredményes. A kis ôrhely sem hiányzik, nap, esô ellen védi az ültetvény tulajdonosát. A fiatalasszony kérdésünkre elmondja, hogy harmadik hete ôrzik a termést, de egyelôre csak nappal. Két hétig a hetedikes fia, barátjával és a kutyával "teljesített szolgálatot", de iskolakezdés után az édesanyára hárult a feladat. A családfô gépkocsivezetôként dolgozik, így nem tudja felvállalni ezt a szerepet is.
- A fôút mellett van az ültetvény, így nem csak a környékbeli romák, hanem az átutazók is megállnak, s több- kevesebb gerezdet leszednek. Pedig még nincs megérve, még nem mézédes, szükségünk lenne legalább két-három napfényes hétre. Az elôzô hetekben az is megtörtént, hogy letépték a gerezdet, majd miután megkóstolták, eldobták, mert még savanyú volt. Idén szép a termés, de mivel férjem nem tudta idejében megpermetezni, egy része megbetegedett. Ennek ellenére is bô termésre számítunk. Az abból készülô bort a család használja, csak a jó barátoknak ajándékozunk belôle néhány literrel - mondja a fiatalasszony, hozzátéve: tervek szerint október 10-e körül szüretelünk.
A beszélgetés során az is kiderült, hogy a villa nem védôeszköz, hanem az átellenben levô kaszálón hasznosítandó. Székely Emma szomszédasszonyának segített szénát forgatni, hogy gyorsabban teljen az idô.
A csergedi tetô fele haladva több helyen láttunk csôszkunyhókat. Legtöbbnek csak éjjel van gazdája, de a fôút mellettiek nagy részét nappal is használják.
A 60 évvel ezelôtti harcok emlékének egyhetes eseménysorozattal adóznak Marosvásárhelyen. A szeptember 26. és október 2-a között sorra kerülô rendezvények szervezôje a prefektúra, a megyei tanács, a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal, a Háborús Veteránok Egyesülete és a Megyei Hôsök Kultusza Egyesület.
Szeptember 26-án, vasárnap 10 órakor a marosorbói hôsök emlékmûvénél a megemlékezô felszólalások után koszorúzásra kerül sor. Hétfôn 17 órakor a Kultúrpalota tükörtermében tudományos ülésszakot tartanak. Kedden 13 órakor katonai szertartás során a prefektúra erkélyére kifüggesztik az 1944-es évi harcokban viselt zászlót, valamint megkoszorúzzák a Román katona emlékmûvét. Ezt követôen a Kultúrpalota kiállítótermében tematikus kiállítást nyitnak meg. 19 órától a nyári színpadon megemlékezô elôadás lesz. Szerdán 9 órától tanácskozást tart a Kultúrpalota kistermében a Hôsök Kultusza megyei szervezete, 18 órától a Mûvész moziban háborús filmeket vetítenek. Csütörtökön Segesváron, pénteken Szászrégenben, míg szombaton Erdôszentgyörgyön és Szovátán találkoznak a Hôsök Kultusza városi szervezeteinek képviselôi.
Szombaton, szeptember 25.-én délelôtt 10 órakor a Marosvásárhelyi Rádió kerékpáros karavánja negyedszer indul útnak találkozni hallgatóival. Az elsô három túra sikerén felbuzdulva idén még tartalmasabb lesz a 9 nap, ugyanis 3 közönségtalálkozót is szervez a Marosvásárhelyi Rádió. Szeptember 28-án, kedden Csíkszentmártonban, szeptember 29-én, szerdán Sepsiszentgyörgyön, illetve szeptember 30-án, csütörtökön Baróton. Az idei 530 km-es útvonal:
I. nap: Marosvásárhely - Szászrégen - Göde
II. nap: Göde - Maroshévíz - Gyergyóremete
III. nap: Gyergyóremete - Gyergyószentmiklós - Libán - Fenyéd - Homoródfürdô
IV. nap: Homoródfürdô - Csíkszereda - Csíkszentmárton
V. nap: Csíkszentmárton - Tus-nádfürdô - Sepsiszentgyörgy
VI. nap: Sepsiszentgyörgy - Ba-rót
VII. nap: Barót - Oklánd - Szentegyháza
VIII.nap: Szentegyháza - Szé-kelyudvarhely - Szováta
IX. nap: Szováta - Erdô-szentgyörgy - Nyárádszereda - Marosvásárhely
Indulás szeptember 25-én 10 órakor Marosvásárhely fôterérôl, a városháza elôl, érkezés ugyanoda, október 3-án, vasárnap délután 5 órakor.
Ha azt mondjuk valakirôl, hogy meg lehet férni vele, de ezt- azt azért el lehet nézni neki, mert bogarai vannak, akkor nem gondolunk holmi élô vagy feltûzdelt bogarakra, hanem arra, hogy az illetônek valami kis hóbortja van, ragaszkodik különc ötleteihez, szokásaihoz, és ezekrôl legjobb nem is beszélni vele.
A bogara van (vagy bogarai vannak) kifejezés és az azonos eredetû és jelentésû bogaras melléknév régebben nem emberre, hanem jószágra vonatkozott. Arany János pedig a Buda halálában a hun nép háborgását festve, a méneshez hasonlítja a hun harcosokat, amely "ha elô-nyaranta Vihar Gyûl az égben Nyugtalan egyszerre, bogarassá lészen". Miért válhat "bogarassá" a ménes vihar közeledtére? Kétségkívül azért, mert akkor jobban csípik, nyugtalanítják a bogarak. Bogáron itt elsôsorban a bögölyt kell érteni, zömök testû nagy legyet, amelynek nôstényei petéiket emlôs állatok bôrére, szôrére vagy orrnyílására rakják. A szarvasmarha azután lenyalja magáról a bögölypetéket, lenyeli ôket, s azok, miután kikeltek, átfúrják az állat nyelôcsövét vagy gyomorfalát, és a bôréig hatolnak. Ott a szarvasmarhában fájdalmas daganatokat, olykor tojás nagyságú tályogot okoznak, s e tályogon keresztül távoznak az állat testébôl. Amikor a kifejlôdött nôstények megtámadják a legelô jószágot, és a szarvasmarha bôre alól kibúvó bögölyálcák tûrhetetlen viszketést okoznak neki, akkor bogárzik a jószág, vagyis a futásban keres menekvést. Az ilyen jószág a megszokottól eltérô módon viselkedik: váratlanul döf vagy rúg. Amint a bogaras marhával nem lehet bírni, éppúgy nehéz boldogulni azzal az emberrel is, akinek bogara van, akinek egyébként rendes az esze járása, de ha rájön a bogara, legjobb kitérni elôle.
Nagy Gábor nyomán
Régi könyvek erdélyi könyvtárakban - áll a tudományos ülésszak meghívóján, alatta a Teleki Téka védjegyévé vált fémbagollyal. Valóban érdekes konferencia kezdôdik péntek délelôtt, amelyre minden érdeklôdôt szeretettel várnak.
Bányai Réka szervezô meséli, hogy két évvel ezelôtt, a Téka kétszázadik évfordulója alkalmából tudományos konferenciát szerveztek, ezt szeretnék most felújítani: húsz jeles elôadó érkezik határon innen és túlról. Az ülésszak péntek délelôtt tíz órakor kiállítással kezdôdik, a tárlaton a Téka 67 darab ôsnyomtatványát állítják ki: erre még nem volt példa az intézmény történetében, a felbecsülhetetlen értékû ritkaságok a nagyközönség számára is láthatóak lesznek. Kiállítás után elôadásokkal folytatódik a rendezvény, amelyekre az Erdô utcai Bod Péter Diakóniai Központban kerül sor, szombaton pedig segesvári kirándulásra utaznak a résztvevôk. Az elôadáscímek közül: Könyvnyomtatás az Erdélyi Fejedelemségben, A pálos rend tövisi kolostorának könyvtára a XVIII. században, Kéziratos graduálok az erdélyi református egyházközségi könyvgyûjteményekben, Régi nagyenyedi könyvek a Teleki-Bolyai Könyvtár állományában. A szervezôk elsôsorban könyvtárosok, történészek, muzeológusok, tanárok érdeklôdésére számítanak, de az ülésszak nyílt, bárkit szeretettel várnak. A rendezvénysorozatot a bázeli Teleki Téka Alapítvány, a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal és a Maros Megyei Tanács támogatta.
Érdekes szereposztási koncepcióval nyitotta évadját a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata. Miután a Bingó! Bingó! címû elôadásban csupán színmûvésznôk szerepeltek, hamarosan a "férfi-részleg" premierjére kerül sor. Az újabb produkció címe a Tizenkét dühös ember, szerzôje Reginald Rose. A Tizenkét dühös ember bûnügyi történet, de nem csak. Errôl a nem csakról beszélgettünk Gali László vendégrendezôvel.
- Nagyon jó ötletnek tartom, hogy Kárp György társulatvezetô ily merész módon kezdi az évadot, hogy majd' az egész társulat szerephez jut. Mindkét darab olyan, hogy nincsenek bennük kis szerepek, teljes kibontakozási lehetôséget nyújtanak a színészeknek - mondta a rendezô.
A Tizenkét dühös emberben tizenhárom szereplô van, az említett tizenkettô és egy teremôr, mind férfiszerepek. Kistermi elôadásban gondolkoztunk, hiszen olyan a tematika és cselekmény, hogy szükséges a nézôk közelléte: bezártságélményt szeretnénk teremteni. Ez igen nehéz: a presence, a jelenlét a legnagyobb mûvészi kihívás és ebben rejlik a hitelesség titka: a színészek mindvégig a színen vannak, közel a nézôkhöz, egy pillanatnyi lazítást sem engedhetnek meg maguknak.
A történet látszólag egyszerû: tizenkét embernek, egy esküdtszéknek döntenie kell egy fiatalember sorsáról, aki, ha bûnösnek bizonyul, kivégzés vár rá. Mint az köztudott, ha nincs teljes egyetértés az ítéletet illetôen, nem születhet bírói döntés. A tizenkét esküdtet bezárják egy terembe és addig nem jöhetnek ki, ameddig nincs ítélet. Errôl a döntéshozatalról szól az elôadás. A színpadi teret is úgy alakítottuk ki, hogy e bezártságot, a döntési kínt és kiszolgáltatottságot hangsúlyozza: a nézôk ugyanott jönnek be, ahol az esküdtszék és rájuk is rázárják az ajtót: együtt vagyunk, a történet rólunk is szól, mondandója, értelme, súlya alól nem vonhatjuk ki magunkat. Felelôsek vagyunk egymásért: ez az én olvasatom. Nem csak magunkért, hanem még egy bûnös ember életéért is, neki is meg kell adnunk a védekezés lehetôségét: ez a demokrácia lényege. A darab alapkonfliktus-vonala egyébként errôl szól: az elôítéletek és demokrácia, az elôítéletek és a felelôsség szembenállásáról. Jellemzô, hogy a szerzô nem írt mûfaji meghatározást mûvéhez. Bûnügyi történet mindenképpen, mégsem hétköznapi krimi, inkább lelkiismeret-vizsgálat. Rafináltan megírt, rendkívül izgalmas álkrimi: az önmagunkkal való szembenézésrôl, önmagunk legyôzésérôl, a döntés kényszerérôl szól. Nincs eszményített igazságszolgáltatás, mindenhol elôítéletekkel terhelt emberek mûködnek. Ezért alapkérdés a felelôsség mellett az elôítélet, a meg nem gondolt gondolatok szintje.
Mint minden igazi jó mû, a Tizenkét dühös ember sem állít valamit, hanem kérdez, ránk bízza a döntést: meddig terjed az ember felelôssége? Filozófiai kérdéseket tárgyal krimiköntösben, ez a mû keresztmetszete. Erôs karakterek szükségesek ennek a megjelenítéséhez, és szerencsére a vásárhelyi társulatnál ebben nincs hiány. Nem a rendszerrôl szól a darab, hanem a nagybetûs Kérdésrôl: megvan-e az emberben az erô, hogy szembenézzen önmagával, a benne rejtôzô, le nem vetkôzött elôítéletekkel?
Bemutató: szeptember 30-án, csütörtökön.
Marosvásárhelyen tizenegy közterületen levô forrást tartanak nyilván. A statisztikák szerint ebbôl kettô már teljesen kiapadt, hármat lezártak, kettônek a vize a magas nitráttartalom miatt fogyasztásra nem alkalmas, a többi vize kizárólag fôzés után használható. Körutunk során annak néztünk utána, hogy a város lakói tudatában vannak-e az elfogyasztott forrásvíz hordozta veszélyeknek. Ugyanakkor arra is kíváncsiak voltunk, hogy a források környéke megfelelôképpen gondozott-e.
Hetente 100 liter forrásvíz
A Predeal utcai Királykútnál az Imre családdal találkozunk. Ötven mûanyag palack sorakozik a földön. "Gyerekkorom óta innen visszük a vizet fôzni, inni. Most az én gyerekeim is ezt isszák, mert jó, s bizony, nem mindig jut pénz ásványvízre. Hetente egyszer száz litert viszünk a feleségemmel" - mondja a családfô. A forrás fölött egyetlen kétnyelvû tábla: Királykút - Vigyázd a természet kincseit.
Pár száz méterrel tovább, a Moldova utcában pihenôpark és játszótér öleli körül a forrást. Leginkább a nyugdíjasok jönnek naponta néhány mûanyag palackkal. "Nem használjuk a csapvizet, mert piszkos és rossz ízû" - mondja az 55 éves férfi, hozzátéve: bár tíz éve isszák a csorgó vizét, soha nem fôzték fel. A forrás fölött semmiféle tábla sem figyelmezteti a fogyasztókat a kötelezô fôzésre.
A Székely Vértanúk utcai csorgónál is állandóan sor képzôdik. Stanciu Stefan 32 éve ezt a vizet fogyasztja. Az utóbbi idôben hetente egyszer három litert visz haza, s ahogy megszokta, fôzés nélkül issza. A teát és az ételt is forrásvízbôl készíti. "Állandóan hallom, hogy túl magas a nitráttartalma, de nem érdekel. Még senki sem betegedett meg, pedig a környéken a gyerekek is ezt isszák" - legyint a 79 éves férfi. Bár a Megyei Közegészségügyi Igazgatóság javaslata szerint a "Tilos a forrásvíz fogyasztása a 0-3 éves gyerekek és a terhes nôk számára" feliratú táblát kellett volna kitenni, helyette ez olvasható: "Fôzés után fogyasztható. Tilos a jármûvek mosása. Büntetés 2-3 millió lej."
Akárcsak a Nyárfa (Mesteca-nisului) utcai forrásnál. Az elemzések szerint ez is fogyasztásra al-kalmatlan. A tiltást azonban a környék lakói figyelmen kívül hagyják. - "Még a dédnagyapám is ezt a vizet itta. Reggelente, amikor a vezetékbôl zavaros, rozsdás víz folyik, hosszú sor képzôdik a forrásnál. A Bogáti utcában nincs vezetékes víz, a lakók ide járnak. Isszuk, fôzünk belôle, bort készítünk, a kerteket öntözzük, az állatokat is ebbôl itatjuk. És senki se betegedett meg, hiszen sokkal jobb ízû, egészségesebb, mint a klóros csapvíz" - mondja a 75 éves Nemes Viktória. Maier Mihai a Bogáti utcába targoncán viszi a nagy vedreket. Elégedetlen, mert a Kövesdomb aljában levô csorgó az építkezések miatt apadófélben van, a mellette levô forrás ki is száradt.
A szakemberek szerint a csapvíz egészségesebb
A Megyei Közegészségügyi Igazgatóság környezetegészségtani osztálya 1990-tôl havonta végez méréseket és ellenôrzéseket. Ezek eredményébôl állapítható meg, a város területén levô források közük melyik vize fogyasztható, s melyiké káros az emberi egészségre.
- Az 1848. úti, a Nyárfa, a Predeal, a Moldova és a Székely Vértanúk utcai forrásokat monito- rizáljuk - nyilatkozta dr. Caluser Liuba szakorvos. Fizikai- kémiai valamint bakteriológiai elemzéseket végeznek. Az idei mérések szerint a Nyárfa és a Székely Vértanúk utcai források vize a magas nitráttartalom miatt emberi fogyasztásra nem alkalmasak. Az ivóvízre vonatkozó 2002. évi 458-as számú törvény elôírásai szerint a nitrátmutatóknál a megengedett maximális érték 50 mg/liter, ezzel szemben a Székely Vértanúk utcai forrás vize legutóbb 65,64 mg/l értéket mutatott. A szakorvos elmondása szerint a magas nitráttartalmú víz fogyasztása a 0-3 év közötti gyerekek és az állapotos nôk számára tilos, mivel az gyerekkori kékkórt, valamint methemoglobin-vérûséget okoz. A kisgyerekek vérében kisebb számú hemoglobin létezik, s így a nitrát leblokálja a hemoglobinokat, amelyek már nem szállítják az oxigént. Ez szederjes elkékülést vált ki, ami kezeletlenül halálos kimenetelû. A felnôttek szervezetére is káros a nitrát tartalmú víz, amelynek hosszú ideig való használata a fertôzésekkel szembeni ellenálló képesség gyengüléséhez vezet. Tudni kell, hogy a nitrát fôzéssel sem távolítható el a vízbôl. Ennek ellenére Marosvásárhelyen még nem jelentettek megbetegedést a forrásvizek használata miatt.
A mikrobiológiai elemzések eredménye az idôjárás és évszakok függvényében változik. Az idén májusban valamennyi forrás vize jó volt bakteriológiai szempontból. Más hónapokban, a kiadós esôzések, esetleg a hosszan tartó szárazság miatt a földbe s innen a források vizébe különbözô csírák kerülnek. Ezért szükséges a források vizét 30 percig fôzni a fogyasztás elôtt. - Fôzéstôl függetlenül nem ajánljuk a forrásvizek fogyasztását - összegzett Caluser Liuba szakorvos.
Garázdálkodók tüntetik el a figyelmeztetô táblákat
A legutóbbi mérések eredményeit is közölték a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal keretében mûködô városgazdálkodási és környezetvédelmi ügyosztállyal a szükséges feliratú táblák kifüggesztésének javaslatával. Bár három hét telt el az átirat elküldése óta, keddi körutunk alkalmával kiderült, az ügyosztály nem tett eleget a felszólításnak.
- Rendkívül bonyolult a procedúra, versenytárgyalást kell kiírni, majd elkészülnek a táblácskák - mondja Makfalvi László szakfelügyelô. A bürokrácia miatt történhetett meg, hogy az idén nem pótolták a hiányzó táblákat. "Az utóbbi öt évben legalább négyszer helyeztünk ki táblákat, utoljára a tavaly. Azonban azokat vandálok lelopják, s valószínûleg a fémhulladékbegyûjtônél értékesítik" - mondja a szakfelügyelô. Az ügyosztálynál 1998 óta tevékenykedô Makfalvi László elmondja, '99-ben a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem keretében mûködô közegészségügyi intézet felmérést készített a Marosvásárhely közterületein levô forrásokról. A labora- tóriumokban a források vizét fizikai, kémiai és bakteriológiai szempontból vizsgálták, valamint azt is felmérték, milyen munkálatok szükségesek a források környékének gondozására, vonzóbbá tételére. A megfogalmazott javaslatok alapján a hivatal ügyosztálya padokat helyezett a források köré, pótolták a hiányzó világítótesteket, s három közkutat lezártak. Az 1918. December 1. út 230. szám alatti forrásnak nagyon szennyezett volt a vize, ezért ráhegesztettek egy csövet, s így a víz egyenesen a kanálisba folyt. Hasonlóan jártak el a December 1. út 27. szám, valamint a szájsebészet melletti források esetében is. A környéken lakók azonban pár hónap múlva ezeket a csöveket levágták, s továbbra is használják a vizet. "Tervezzük, hogy nemsokára megint lezárjuk a forrásokat" - nyilatkozta Makfalvi László. Jó állapotban van a C-tin Romanu Vivu (a MOGYE étterem mögött) utcai forrás, ide 35 méteres föld alatti csövet fektettek le 2001-ben, a víz elvezetése céljából. Ugyanebben az utcában, a D4 szám alatt valamikor volt egy forrás, annak környékét kiépítették, ám a víz eltûnt. A lakók többször fordultak a hivatal ügyosztályához, kérve újrafakasztását. Ez a mûvelet azonban sokba kerülne, mivel a gyûjtômedence is messze van.
- Valamikor a kövesdombi és Bodoni utcai forrásoknak nagyon jó volt a hozamuk, az építkezésekkel átfúródott az agyagréteg, s így száradt ki, valamint apadt el a forrás. Továbbra is megfelelô hozamú a Királykút, de már a Moldova utcai vize is eltûnôfélben van - összegez a szakfelügyelô.
Autonómia Asszonnyal Dél-Tirolban találkoztam elôször s talán utoljára életemben. Azért neveztem el így az öreg hölgyet, mert igaz, kedélyesen elbeszélgetett velünk, de ha jól emlékszem, a nevét nem árulta el. Vagy én felejtettem el ilyen hamar? A lényeg az, hogy kedvesen mosolygott ránk virágos villája elôl, aztán betessékelt néhány szóra Petôfi-hof nevû hajlékába, hogy az autonómiáról faggathassuk.
Autonómia Asszony az önrendelkezés mintaföldjén, Tirol nevû városkában látta meg a napvilágot és Észak-Olaszországnak azon a tájékán éldegél, amit az osztrákok Dél-Tirolnak (Süd-Tirol), az olaszok viszont Felsô- Adigének (Alto-Adige) neveznek. Ezt a csodás földet sok helybéli szerint Hitler adományozta Mussolininek, aki elvbarátja és cinkostársa volt a törpe gazembernek a második világháború idején. Magyar útikönyvünk szerint 1918-ban csatolták el elôször, akárcsak a mi Erdélyünket.
Autonómia Asszony a második világégés korában született. Aztán egy napon arra ébredt, hogy szülôhazája már nem Ausztriához, hanem Olaszországhoz tartozik. Mert így döntöttek a nagyok, akik az ô kicsi feje felett hirtelen átrajzolták a határokat. Természetesen az ôslakók megkérdezése nélkül. Így lett akarata ellenére már zsenge gyermekkorában olasz állampolgár. Hazátlan.
Autonómia Asszonyékat ez a változás kegyetlenül érintette. Példának okáért abban az idôszakban az iskolában csak olaszul tanulhattak a büszke dél-tiroliak. Minden eszközzel igyekezett beolvasztani ôket a fasiszta diktátor, akárcsak bennünket nem is olyan régen a suszterbôl lett félanalfabéta kondukátor. Adójukat kegyetlenül elszívta Róma, és abból a pénzbôl csak nagyon keveset kaptak vissza, hogy szûkebb hazájukat fejleszthessék. Vagy életüket szebbé tehessék.
Autonómia Asszony életében a hatvanas évek elején állt be a várva-várt fordulat. Dél- Tirolt autonóm, önálló tartománynak nyilvánították az olaszok. Tirol városka, a tiroli grófok komor várának csinos kis települése is elindult az önrendelkezés útján. Az egész elcsatolt vidék felvirágzott, ahogy a nagykönyvben meg van írva. Ottmaradt a sok adó, beindult a turizmus, megint német iskolába járhattak a tiroli lurkók.
Autonómia Asszony szerint azért ez nem ment olyan egyszerûen. Igaz, ô nem hallott arról, hogy vér folyt volna akkoriban. De mások szerint apró robbantgatások, fenyegetések azért voltak. S a völgyzáró gátak felrobbantását is kilátásba helyezték a mindenre elszánt autónomia- megszállottak. Persze, a politika is keményen dolgozott. Szívós, radikális tárgyalások árán lehetett csak elérni az áhított önrendelkezést.
Autonómia Asszony most jól van, köszöni szépen. Egyedül éldegél az Alpok koszorúzta völgyecskében, amelynek több középkori vár, igazi sasfészek ôrzi a nyugalmát, méltóságát. Minden méternyi terület szôlôvel, almafával vagy más, valamilyen értékes gyümölcsfával van beültetve. Tisztán, pontosan, ésszerûen, németesen. Tarka panziók gyöngysora díszíti a hegyoldalakat, a csobogó patakok völgyeit. Jólét van és nyugalom.
Autonómia Asszonynak is van panziója Tirolban: a Petôfi- hof. Nagy költônk arcképe ott lóg a bájos nyaraló folyosóján, a falon. A tulajdonosnô szerint vendégháza a lánglelkû zsenié volt egykoron. Kételkedve hallgatom a feltételezést, akárcsak nemrég otthon azt a "kutató"-mesét, hogy a világszabadság magyar költôje nem is esett el Erdélyben, a fehéregyházi csatatéren, Segesvár mellett.
Autonómia Asszonyt szép világában hagyjuk hiedelmével, beteljesedett életével, mindennapi félelmével együtt. Mert búcsúzóul azért utánunk dobja: az autonómiát nem csak meg kell szerezni, hanem meg is kell tartani. És kicsit fél még mindig sok ôslakó attól, hogy visszafordulhat az idô kereke.
Mindenesetre egy életre bebizonyították számomra a derék dél-tiroliak, hogy csak egyenes gerinccel, felemelt fejjel és szabadon érdemes élni, ebben a köpönyegforgató, harácsoló, puhány világban. És Erdélyországban sem hajthatja egyetlen magyar ember se álomra a fejét, ameddig gerincünk ki nem egyenesedett.
Mert a havasi gyopár, az Alpok csillaga, ahogy az olaszok nevezik ezt a védett virágot, nem csak Tirolban ékesíti a hegyeket. Megél Székelyföldön, a székely ormokon "es". És arra figyelmeztet, álljunk talpra és önrendelkezzünk. Szívósan, egy emberként, gyávaságot nem ismerve.
Mert élni csak így érdemes. Nyelvedben, kultúrádban, nemzetedben. És jólétben. Ahogy Autonómia Asszonyék élnek.
(Folyatjuk)
Csíki Sándor, Nyárádszereda
A Kis-küküllô völgyében fekvô Ravát a 46-os számú községi út köti össze a megyei 13 A számúval. A település 1242 óta létezik, rendes útja azonban nem volt. A rendszerek és képviselôk egymást váltották, a rossz út azonban mindvégig megmaradt. Emlékszem, hogy gyerekkoromban a szekerek tengelyig süllyedtek a sárba, az idegenek szerint pedig a falu a sáros útjáról volt híres.
1970-ben az akkori községi néptanács elnöke megtette az elsô határozott lépéseket az út megjavítása érdekében, azonban nem sikerült álmának tökéletes megvalósítása. Emiatt mindenki és minden szerencse elkerülte a falut. Aki itt lakott, még az is elment, nemhogy idegen költözött volna hozzánk. Már nem is volt nagy remény arra, hogy valaha utunk legyen. Ma odajutottunk, hogy a faluban több mint 20 üres, eladó ház van.
1999-ben falutalálkozót szerveztünk, ahol elôször merült fel az út megjavításának kérdése. 2000-ben a televízióból szereztünk tudomást a Román Szociális Fejlesztési Alap(F.R.D.S.) ilyen irányú pályázatáról, gondoltuk, megpróbálunk mi is pályázni. 10 tagú kezdeményezô bizottságot szerveztünk, amelybôl hárman a projekt vezetôtanácsát képezték. Az elkövetkezô idôszak egyáltalán nem volt könnyû. Sokszor mondtuk, hogy abbahagyjuk, azonban az akaraterô gyôzött. 2000 áprilisában a dossziét eljuttattuk Bukarestbe, ahhoz, hogy 2003 augusztusában, több mint három évi munka és várakozás után megkapjuk a jóváhagyást. Nagy volt az öröm. Kaptunk közel 75.000 dollárt, ami akkori árfolyamon két és fél milliárd lejnek felelt meg.
Ebben a munkában végig mellettünk állt a gyulakutai Polgármesteri Hivatal tanácsa, s fôleg Gáll Sándor polgármester, aki az elsô pillanattól nem csak biztatott, de közvetlenül segített minden munkában. Sokszor még éjfél után is dolgoztunk, de megérte.
2004 júliusában megkezdôdtek a tulajdonképpeni munkálatok, melyek elvégzésére licit alapján a marosvásárhelyi AZIMUT Kft. kapott megbízatást, Molnár Antal cégtulajdonos vezetésével. Amikor a terepen megjelent az elsô gép, az örömtôl hullottak a könnyeim.
Ma a munkálatok végén járunk, és mondhatjuk, hogy a Ravát Havadtôvel összekötô út majdnem készen van. Ezúton is köszönetet mondunk a cégtulajdonosnak, aki szívén viselte sorsunkat, hiszen ô is falusi szülôk gyermeke. A terven felül olyan munkálatokat is elvégzett, melyekért nem kért fizetséget.
Örvendek, amikor hallom, hogy az emberek elégedettek, mert látják, hogy megvalósult valami, amit talán sosem reméltek. Azonban ez nem jelenti azt, hogy minden könnyen ment. Voltak olyanok is, igaz kevesen, akik nem akarták kivenni részüket a közmunkából, mondván: "nem ide szól a buletinem". Tették mindezt annak ellenére, hogy elôzôleg aláírásukkal kötelezték magukat a munkára, itt születtek és állandó jelleggel itt laknak. Nevüket nem publikálom, úgyis ismeri ôket mindenki.
Mit fûzhetnék még a fentiekhez? Talán azt, hogy érdemes a közért valamit tenni, még ha nem is emelnek nekünk szobrot. Ugyanakkor biztatni szeretném falusi honfitársaimat, hogy ôk is próbálkozzanak, karolják fel a közösség érdekeit, mert a közmondás is azt tartja: "Segíts magadon, az Isten is megsegít".
Demeter András, Rava
Az utolsó helyhatósági választásokon sikerült nagyszámú RMDSZ-es tanácsost bejuttatni a városi tanácsba.
Ezen tanácsosok segítségét kérjük, hogy járjanak közbe, hogy minél hamarabb számolják fel a város központjában levô szégyenfoltot - a telefonpalota elôtti térségre gondolok. Mert ugyebár tisztelt polgármesterünk politikáját (elkezdték a munkálatokat a választás elôtti idôben, ígérvén, hogy év végére majd befejezik) ismerve nincs semmi remény arra, hogy ebben az évtizedben ez megvalósulhasson.
Véleményem szerint a Predeal utca híd melletti részének leaszfaltozása teljesen fölösleges volt. Kidobott pénzt jelentett, hiszen ha elkezdik a Poklos-patak befedését, parkolóhelyek kialakítását, az üres területek beépítését, akkor az ott dolgozó építkezési gépek tönkreteszik az aszfaltot.
Mi, akik mindennap a Poklos-pataki híd és a Cuza Voda- Gyôzelem téri sarok közötti ideiglenes járdán közlekedünk, az ôsz és a tél beálltával vízben, sárban, hóban kell járnunk. Cipônk megtelik vízzel. Mindemellett számolnunk kell azzal is, hogy számtalan alkalommal felspriccelnek a gépkocsik. Nem beszélve arról, hogy az ideiglenes deszkákon átjárók bosszankodnak, hogy lábtörést vagy más balesetet szenvedhetnek.
A polgármester úr mindezen jókból nem részesülhet, mert több autó áll rendelkezésére, amivel kényelmesen közlekedik ezen a részen is.
Hát, tisztelt tanácsosaink ezen semmiképpen nem tudnak segíteni mindannak ellenére, hogy többségben vannak a városi tanácsban? Mit érünk mi ezzel a választási gyôzelemmel, ha annyi idô után nem tudják legalább ezt, a mindenki által (városiak és idegenek) látott szégyenfoltot a város szívében felszámolni?!
Még egy-két hónap hátravan a tél beköszöntéig, addig valamit még tenni kellene a helyzet legalább részleges javításáért.
Szász Gy., Marosvásárhely
"Mind eljöttünk, mi, fiaid,/ Köszönteni téged, te drága képzô,/fogadd hálánkat, hogy szívünk:/ népért dobog, magyar és mélyenérzô./ Megmaradni embernek, magyarnak/ szent lángod segített nekünk,/ ezért gondolunk szeretettel reád:/ emléked él, és áldja Istenünk!"
Ezt a verset mondogattam áhítattal magamban, mikor szeptember elején ott álltam Szászrégenben volt iskolánk épülete elôtt, s az összegyûlt véndiák kollégáimmal együtt ünnepeltük a nagy hírû intézetet. Jogos büszkeség töltötte be keblünket, hiszen ez a kedves és számunkra annyira drága képzô nevelt, tanított bennünket, azokat az ifjakat, akik itt végezve tanítóként oktatták a gyermekeket, sôt még a rászoruló felnôtteket is írni, olvasni, beszélni, viselkedni, s mint hivatást érzô népnevelôk terjesztették, fejlesztették az anyanyelvi kultúrát, mûveltséget akkor, amikor a legnagyobb szükség volt rá. A képzôt 1948-ban költöztették át Marosvásárhelyrôl Szász-régenbe, s ott rendkívül mostoha körülmények között kezdte meg mûködését: nem voltak megfelelô és elegendô osztályok valamint bentlakások, hiányoztak a tankönyvek is, a lányok az erre teljesen alkalmatlan kultúrotthonban kaptak kényszerszállást. Elsô igazgatónk Asztalos Imre volt, aki fáradtságot nem ismerve, a kérés (könyörgés) összes fajtáját felhasználva próbált enyhíteni a súlyos anyagi gondokon. Legnehezebb idôszakban vezette az iskolát, mindent megtett a tanulási feltételek javításáért, ilyképpen a képzô többször megkapta a felettes szervek segítségét, a város vezetôsége határozata alapján átadták a járásbíróság épületét az iskola részére, a szülôk meg a diákok rohammunkával iskolává alakították át.
Az új épületben lehetôség nyílt
hatékonyabb oktatásra, a bentlakó növendékek is
új, megfelelô
"internátusokba" költözhettek, azonban a
vérszegény világítás, s a
tüzelôanyag hiánya miatt a fagyoskodás továbbra
is megmaradt. Valósággal hôs harc folyt ekkor a
tanítóképzô
életképességéért, s ebben a fô
érdem Asztalos Imre igazgató úré volt. 1952
tavaszán Szász Gyula lett az igazgató, mindenben
méltó elôdjéhez, rátermett, éles
logikájú, újító szellemû
döntô hatású volt. Össze tudta fogni a
tantestületet, s egységes szempontok alapján folyt az
oktató-nevelô tevékenység. Kitûnô
taktikai érzékkel, meggyôzôen tudott hatni a
hatalomra, vezetése alatt a képzô országos
hírnévre tett szert. Gerinces (karakán)
egyéniség volt, lankadatlanul küzdött a magyar
képzô fennmaradásáért. Öröm volt
hallgatni pedagógiai és lélektani elôadásait,
mindig érdekesek voltak.
Mélységesen elszomorító, hogy 1956-ban a kommunista diktatúra megszüntette az országos hírû tanítóképzôt, pedig nagy szerepet játszott a város és környéke életében.
A végzett képzôsök a katedrán, többen mint orvosok, ügyvédek, köztisztviselôk, papok, katonatisztek, újságírók, jeles tanárok becsülettel megállták helyüket. Ezért érthetetlen számunkra, hogy az egykori tanítóképzô épületét nem a két igazgatóóriás valamelyikérôl nevezték el, hanem egy olyan ügyvédrôl, akinek semmi köze nem volt az iskola alapításához, fejlesztéséhez. Nyilván a névadás a politika mûve.
A hatalom erôszakkal szüntette meg a magyar tanítóképzôt, ám emlékét, szellemét nem tudta eltörölni.
Kajcsa Jenô, Marosvásárhely
Csendes nyári délelôtt a marosvásárhelyi katolikus temetôben, csak a madárcsicsergés és a "Kálvárián" közlekedô autók motorzaja zavarja meg néha a csendet. Önkéntelenül is eszembe jut egyik magyar költô versének néhány sora: "A kereszt tövében csendesen porrá válnak lassan a holtak."
Egy távoli rokonom sírját keresem, külföldi rokonom kérésére. Bár elég pontosan leírta a sír helyét, mégsem találom ebben a dzsungelben, ahol szinte lépni sem lehet anélkül, hogy az ember ne taposson valakinek a sírhelyére. Félórai keresés után lemegyek a gondnoki irodába érdeklôdni. Ott tudom meg, hogy a temetô hét részlegre oszlik, és mindenik részlegnél a leltári szám egyessel kezdôdik. A gondnok még elôzékeny, megmondja a sír leltári számát is, a többi az én dolgom.
Újra visszamegyek a megadott helyre és megpróbálom a leltári szám segítségével megtalálni a sírt. Meglepôdve tapasztalom, hogy a sírhelyek 60-70 százalékán egyáltalán nincs semmilyen leltári szám, így most sem járok sikerrel. Visszamegyek a gondnokhoz, aki most már kissé emeltebb hangon közli velem, hogy ôt nem azért fizetik, hogy velem megkeresse a sírt, amúgy a hozzátartozók gondja, hogy a leltári számot ráfessék a sírkôre.
Kilépve a gondnoki irodából azon gondolkodom, vajon folytassam-e a keresgélést. Ekkor megakad a szemem az irodával szemközti hirdetôtáblán, ahol felszólítják a hozzátartozókat, hogy fessék rá a leltári számot a sírkôre. Mellette egy másik felszólítás: kérik a hozzátartozókat, hogy idejében fizessék ki a temetôfenntartás díját.
Ôszintén szólva elcsodálkozom ezen a rendszeren. Jártam más temetôkben, ahol a sírokra hivatalból rá volt festve a megfelelô leltári szám. Hogy képzelték a katolikus temetô gondnokai, hogy az itt nyugvó több ezer halottnak a hozzátartozói majd egyenként mind eljönnek, kikérik az irodából a leltári számot, festékkel és ecsettel felfegyverkezve elindulnak és pirossal, kékkel, zölddel stb., kinek milyen festéke van odahaza, felfestik a leltári számot?! Akinek pedig nincs festéke, annak elhunyt hozzátartozója szám nélkül folytatja az örök nyugodalmat.
Kérdem én: vajon abból a befizetett fenntartási díjból nem jutna-e egy-két doboz fekete festékre és pár ecsetre, amelyekkel a két gondnok, munkatársaikkal közösen, szabad idejükben ráfestenék a sírokra az amúgy is csak az ô nyilvántartásukban szereplô leltári számot?
Gaál Árpád, Marosvásárhely
A rovatban közölt levelek tartalmáért, a tényállítások hitelességéért a szerzôk felelôsek. Elektronikus postán is fogadjuk leveleiket. Címünk: impress@fx.ro.
A budapesti székhelyû Határon Túli Oktatás Fejlesztéséért Programiroda (Professzorok Háza, 1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 19-21.) és a csíkszeredai Soros Oktatási Központ újabb oktatáskutató-képzéssorozatot szervez Csíkszeredában (Virág utca 9. szám).
Az Apáczai Közalapítvány támogatásával zajló képzéssorozat célja olyan fiatal romániai magyar szakemberek kinevelése, akik képesek lesznek majd az oktatási rendszer valamely szegmensének tudományos, szociológiai igényû feltárására, illetve oktatáspolitikai döntés-elôkészítô munkákban való részvételre.
A 6 modulból (azaz 6 kétnapos tematikus alkalomból) álló képzéssorozat elôadói magyarországi és romániai neves oktatáskutatók, oktatási szakértôk és tanácsadók lesznek. A képzések tematikája érinteni fogja a közoktatás, felsôoktatás és felnôttoktatás aktuális erdélyi (romániai) és nemzetközi vonatkozásait.
Kik jelentkezhetnek?
A társadalomtudományok területén (szociológia, pszichológia, pedagógia, történelem, közgazdaság, jog, néprajz) utolsó éves hallgatók vagy e területeken végzett, 35 évet be nem töltött, romániai állandó lakhellyel rendelkezô diplomások.
Jelentkezés módja:
E-mailben: a képzési program vezetôjéhez (Papp Z. Attila) a következô e-mail címeken (mindkettôn) várjuk a jelentkezéseket:
- pappza@yahoo.com
- papp@htof.ph.hu
A jelentkezésnek tartalmaznia kell:
- egy maximum 1 oldalas szakmai önéletrajzot;
- egy maximum 1 oldalas motivációs levelet;
- egy kutatási tervet, amely magába foglalja az alábbiakat:
a kutatás címét;
a kutatás témáját;
a kutatási téma - szakirodalmi vagy más jellegû - elôzményeit (ha van);
a kutatás várható eredményeit;
a kutatás módszertanát;
a kutatás rendelkezésére álló (személyi és infrastrukturális) erôforrásait;
a kutatás idôtervét;
a kutatás költségvetési tervét.
Jelentkezés határideje:
2004. október 18. (24 óráig)
Egyéb tudnivalók:
a képzéssorozat 2004 október és 2005 január között zajlik (legelsô képzés tervezett idôpontja: 2004. október 29-30.);
a résztvevôknek teljes ellátást (útiköltség-térítést, szállást, étkezést) biztosítunk;
egy (közös) kutatási tervvel több (maximum 4) személy is jelentkezhet;
a képzéssorozat során a kutatási terv végleges kidolgozásához folyamatos konzultációt biztosítunk;
a képzéssorozat szervezôi - lehetôségeikhez mérten - segítenek a kutatások kivitelezéséhez szükséges anyagi források elôteremtésében;
a képzések helyszíne Csíkszereda, ám igény és lehetôség függvényében más városokban is szervez(het)ünk modulokat.
Az uniós elvárások szellemében "összefércelt" román közlekedési szabályok megértésének és gyakorlati alkalmazásának nehézségeit már három ezt megelôzô cikkben taglaltuk. Most azt kérdeztük Csomós Attilától, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros szervezetének elnökétôl, hogy a fejlett országokban miként oldották meg a mezôgazdaságban és erdôgazdaságban használatos gépi eszközök mozgatását a közutakon. Íme, mit tudtunk meg beszélgetôpartnerünktôl (a további szöveg nem szó szerinti idézet):
A nyugati országokban gondoskodtak és gondoskodnak arról, hogy a településeken belül és a települések között a mezôgazdasági, erdôgazdasági gépek és erôgépek külön utakon jöjjenek-menjenek. Emiatt van az, hogy ott, ahol autók és más gyors szállítóeszközök közlekednek, nem találkozni mezôgazdasági vontatóval, felszereléssel és így tovább. Ha netalán mégis megtörténik, hogy nem tudják a lassú jármûvekkel, erôgépekkel, a rájuk szerelt, felfüggesztett vagy utánuk kapcsolt ezzel-azzal az autóutakat elkerülni, akkor elôttük egy jelzôeszközökkel rendelkezô gépjármû halad és a sort egy hasonló gépjármû zárja.
Legalább földutak kellenének
Mindenki tudja, hogy ettôl a gyakorlattól milyen messze járunk, és az is világos, hogy a forgalmi szabályok betartásához távol sincsenek megteremtve a feltételek. Interjúadónk azonban bizakodó. Szerinte a vidékfejlesztést szolgáló SAPARD-programokba is be lehet iktatni ilyen természetû, a fôutakat tehermentesítô s így azok közlekedési biztonságát növelô terelôutak építését. Ezeknek a pénzforrásoknak az igénybevétele beleillik az uniós csatlakozás elôkészítését célzó törekvésekbe.
Csomós mérnök a fölvetett problémák kapcsán azt is elmondta, hogy az RMGE már két alkalommal szervezett olyan tanfolyamot, amelynek résztvevôi - traktorvásárlók, -tulajdonosok - ezt követôen szerezték meg a vezetôi engedélyt. A fentiekhez azonban hozzátette, hogy azóta, sajnos, a hatósági szervek megszigorították az elôírásokat s emiatt egyelôre nem tarthatnak újabb felkészítôket. Ahhoz ugyanis, hogy megkapják a tanfolyamszervezési engedélyt, legkevesebb három gépjármûvel kellene rendelkezniük. Már van egy kettôs vezérlésû személygépkocsijuk és hasonlóképpen oktatási célra átalakított utánfutós traktoruk, de hiányzik még egy nagyobb jármû. Az RMGE oktatási és információs központjában az érvényes új követelmények szerint olyan teremnek is kellene lennie, amelyben bemutathatók a vontató meghajtó szerkezetének alkatrészei és valamennyi közúti közlekedési jelzôtábla.
Segítségre lenne szükség
Tudatában vagyunk annak, hogy nagy szükség lenne a felkészítô tevékenység folytatására, hangsúlyozta vendéglátónk, majd hozzátette, hogy szûkös anyagi lehetôségeik ennek ma még határt szabnak. De amennyiben sikerül forrástámogatást kapniuk, akkor feltétlenül tovább lépnek, hogy most már lehetôleg ne a mezôgazdasági szaklíceummal közösen, hanem önállóan foglalkozzanak a teljes körû oktatással.
Végül, visszatérve a cikk bevezetôjében említett kérdésre, interjúadónk kifejezte reményét, hogy a közúti forgalmat ellenôrzô szervek (és itt nem csak a rendôrségrôl van szó) addig, amíg a fejlett európai országok színvonalára emelkedünk, megértik a falvakon élôk kényszerû helyzetét. Nevezetesen azt, hogy a hiányzó, de, tudjuk, égetôen fontos mellékúthálózat kiépítéséig egyes vontatókkal, magajáró önmeghajtású gépekkel, kisebb kétkerekû traktorokkal és más szállító-, meg munkaeszközökkel kénytelenek az emberek az autók által is használt utakon haladni, legalább rövid távon. Mert sokszor egész egyszerûen nincs más lehetôség a szántóföldre, a kaszálóra, a zöldségesbe, gyümölcsösbe, szôlôsbe, legelôre, erdôre stb. kijutásra. Akármilyen ügyes és öntudatos valaki, nem vezethet a sáncban csak azért, hogy ne zavarja az úttesten közlekedôket.
Mégis, hogyan csináljuk?
Azt a tanácsot viszont jó megszívlelni, hogy amennyiben erre van lehetôség, a mezôgazdasági (és más) munkaeszközöket föl kell tenni - este, rossz látási körülmények között kivilágított - szekérre, pótkocsira, utánfutóra, teherautóra, hogy minél elôbb és minél biztonságosabban célhoz érjenek vele. Hasonlóképpen arra intett mindenkit a mérnök- elnök, hogy ne feledje: autók számára kiépített, tehát gyorsforgalmú fôutakon nemhogy nem illik, de nem is szabad akármivel, akárhogyan közlekedni. Tegyünk meg tehát minden tôlünk telhetôt annak érdekében, hogy megelôzzük a veszélyhelyzetek kialakulását és ne kerüljünk összetûzésbe a rendfenntartó szervekkel. Jó lenne mielôbb átvenni a nyugati gyakorlatot, legalább annyiban, hogy csak bejegyzett közúti gépjármûvek kíséretében használjuk a közutakról egyébként kitiltott jármûveket és gépezeteket.
A fôváros célja, hogy elônyös helyzetbe hozza a gyalogosokat és a tömegközlkedést használókat az autókkal közlekedôkkel szemben, és a parkok, a zöldterületek, valamint a sétálóutcák nagyobb szerephez jussanak Budapesten - közölte Demszky Gábor fôpolgármester az MTI-vel. Demszky Gábor elmondta, hogy az elkövetkezô években mintegy 300 milliárd forintos tömegközlekedés- fejlesztésre kerül sor Budapesten. Ennek része a piros metró felújítása, a 4-es metró építése és a villamosok cseréje. Közölte, hogy a fôvárosi önkormányzat felgyorsítja a város-rehabilitációt, a közterületek felújítása a prioritások közé tartozik. "A program részeként olyan élhetô területeket alakítunk ki a belsô kerületekben, ahová az autók csak korlátozva, illetve egyáltalán nem hajthatnak be" - mondta. A Gyalogos Utcák Napját az Európai Mobilitási Hét keretében rendezték meg. A fôváros és számos budapesti kerület különbözô rendezvényeket szervez a következô napokban.
Erômutatvány
A földgolyó legerôsebb sorozatgyártású roadstere, a Mercedes SL 65 AMG csúcsmodell, amelynek motorházteteje alatt egy 612 lóerôs, két turbósürítôvel ellátott 12 hengeres (V elrendezésû) motor rejtôzik. Az erôgép forgatónyomatéka 1000/perc fordulatnál 570 Nm. A kormányról is kapcsolható, ötfokozatú Speedshift sebességváltó automatával 4,2 másodperc alatt gyorsul fel a jármû álló helyzetbôl százas tempóra, míg a kétszer ekkora sebességet 12,9 szekundum alatt éri el. Az elektronikus szerkezet azonban nem engedi 250 km/óránál gyorsabban futni a kocsit.
Olcsóbb tüzelôszer
A világszerte mûködô Tesco benzinkúthálózatnak az áruházlánc pesterzsébeti hipermarketje melletti töltôállomásánál literenként 5 forinttal kedvezôbb áron lehet hajtóanyagot vásárolni. Az, aki az áruházban 8000 forintot költött, újabb 5 forinttal olcsóbban juthat benzinhez vagy gázolajhoz, melyek mindegyike megfelel az európai uniós minôségi elôírásoknak. A cég az idén további 5-7 olyan töltôállomás átadását tervezi, amely hasonlóképpen föl van szerelve különleges kútoszlopokkal, érintôképernyôs pénztárral és számítógépes rendszerrel mûködik, amely gyorsítja és könnyen áttekinthetôvé teszi a tankolást.
Fejlesztés Esztergomban
A Suzuki a New Renaissance program második ütemének keretében idén 60 milliárd forintot fordít az új, egyelôre New Concept Car néven futó modellje esztergomi sorozatgyártásának beindítására. A fejlesztés során 55.000 négyzetméteres új csarnok épül, s 400 új munkahely létesül, így ez év végéig további 60.000-rel gyarapszik a gyártókapacitás. A tervek szerint az új típusú autó 103 darabos elsô szériája még az idén elkészül. Járulékos elônyként az export mennyisége a jelenleginek több mint kétszeresére növekszik, a termelékenység 35 százalékkal javul, a gyártási folyamatok környezetterhelése csökken és új logisztikai rendszer valósul meg.
Üzemanyagcellás kocsi
A norvégiai Hammerfesttôl a portugál fôvárosig tartó útra indult a GM saját fejlesztésû, az Opel Zafira alapjain nyugvó üzemanyagcellás jármûve, a HydroGen3. Az Opel Fuel Cell Maraton névre keresztelt erôpróba több mint 10.000 kilométer hosszú és 14 országon halad át. Célja, hogy bebizonyítsa, az alternatív hajtások típusa nem csak tökéletesen megbízható, hanem szélsôséges idôjárási körülmények között is megállja a helyét.
Ukrajnában, Boszniában is
Mlada Boleslavban a milliomodik Octavia után nem sokkal elkészült az egymilliomodik Skoda Fabia is. A jubileumi autó - egy 131 lóerôs RS sportváltozat - egy angol ügyfélhez került. A Skoda teljes termelésének 60 százalékát kitevô Fabiákat a csehországi Mlada Boleslavban, az ukrajnai Salomonovóban és a boszniai Szarajevóban gyártják. Eddig világszerte több mint 600 ezer ötajtós, fele ennyi kombi és mintegy 80 ezer Sedan kelt el.
Khadafinál a Shell
A RoyalDutch/Shell újból felvette az üzleti kapcsolatot a líbiai állami olajcéggel. A keretszerzôdés szerint a Shell és az említett vállalat további kôolaj- és földgázmezôk feltérképezését, illetve az ott található nyersanyagok kitermelését végzi majd. A RoyalDutch/Shell vállalatcsoport korábban tevékenyen részt vett a líbiai kôolaj- és földgázkinyerési üzletágban, az 1980-as évek végén pedig feltárásokat folytatott az arab ország területén. A partneri viszony a Lockerby-ügy kapcsán elrendelt nemzetközi kereskedelmi és politikai