Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Október elsején újabb 5 százalékkal emelik a földgáz árát - jelentette a Rompres hírügynökség hétfôn. A lakosság és a közintézmények számára 4 940 429 lejbe fog kerülni a földgáz ezer köbméterenként az eddig 4 705 170 lej helyett, a többi fogyasztó 4 545 179 lejt fog fizetni, 216 ezer lejjel többet a mostaninál, az országos szállítórendszerhez közvetlenül kapcsolódó nagykereskedôk számára pedig 3 952 103 lejbe fog kerülni a földgáz ezer köbméterenként, majdnem 190 ezer lejjel drágulva a mostanihoz képest. Az idén negyedévenként 5 százalékkal emelik a földgáz árát, jövôre a negyedéves ütemet felváltja az évi egyszeri emelés. Az áremelést az EU-konvergenciával magyarázzák. Jövôre elôfizetési díjat is bevezetnek, a háztartási fogyasztók számára ez nem fogja meghaladni a havi 2 eurónak megfelelô összeget. Jövôre a lakossági fogyasztók számára a földgáz 165 dollárnak megfelelô összegbe fog kerülni évi átlagban ezer köbméterenként - írta a Rompres.

Állítólag ezen a héten kezdik el az aluljáró építését - ígérte nem tudni hányadik alkalommal Dorin Florea, aki szerint az akadályt az Aquaserv jelentette, mivel a marosvásárhelyi vízszolgáltató cég egy kilométernyi hálózat elterelésérôl beszélt.

A tegnapi városházi sajtótájékoztatón elhangzottakkal kapcsolatban Sófalvi Szabolcs, az Aquaserv sajtóreferense a következôket nyilatkozta:

- Bár meg vagyunk szokva, hogy minden alkalommal minket vádol Dorin Florea, ezúttal azonban melléfogott. Hadd emlékeztessünk arra, hogy a szerzôdés szerint az aluljáró építését 2003-ig kellett volna befejezni, amely határidôt utólag 2004. július 31-re tolta ki a Matrix cég. A megszabott határidôre nemhogy befejezték volna, de el sem kezdték az építkezést. Az Aquaservnél az idén augusztusban jelentkeztek jóváhagyást kérve a föld alatti vízvezetékek eltérítésére, ami az építtetô és a polgármesteri hivatal között megkötött szerzôdés értelmében a kivitelezôre hárul. Rá öt napra, pontosabban augusztus 11-én az Aquaserv megadta a jóváhagyást, s azóta sem tudjuk, hogy miért nem kezdték el a munkálatokat - pontosított Sófalvi Szabolcs.

Tisztújítás a 7-es Központi Feljesztési Régiónál

Múlt héten Gyulafehérváron tartották a tisztújító gyûlést a 7-es Központi Fejlesztési Régió vezetésében. Maros megyét Lokodi Edit megyei tanácselnök képviselte, aki kérésünkre röviden beszámolt az eseményrôl.

- Új helyzet állt elô az elnökség mandátumának lerövidítése miatt. Hogyan történt a tisztújítás?

- A régióügynökség új elnöke Aristotel Câncescu lett, aki a Brassó megyei tanács elnöke, az alelnök pedig Bunta Levente, a Hargita megyei tanács elnöke. A 7-es Központi Fejlesztési Régió, mint tudjuk, hat megyét: Hargita, Kovászna, Maros, Brassó, Szeben és Fehér megyét tömöríti. Az elôzô négyéves ciklusban Kovászna és Fehér megye vezette ezt a régiót. Az idén megjelent 315-ös, a régiófejlesztésre vonatkozó törvény értelmében a vezetést az elkövetkezôkben szintén a megyei tanácselnökök látják el, de csak egyéves idôszakra. A tisztújítást megelôzôen tartottunk egy megbeszélést, amelyen felvetôdtek az infrastruktúra-pályázatok, és hogy hogyan osztjuk le a régió elnökségét a következô 4 évben. Fehér és Kovászna megye képviselôi úgy nyilatkoztak, hogy átadják a vezetést, sôt versenybe sem kívánnak szállni, így négy megyei tanácselnök váltja majd egymást. Végül úgy dôlt el, hogy kettes csoportokat alakítunk ki: Brassó Hargita és Szeben Maros megyével. Ezáltal biztosítjuk, hogy egy megye tanácselnöke gyakorlatilag két évig vezetôségi tag, rotációs módszerrel, vagyis a régió elnöke a következô évben alelnök lesz. Azt szeretném, hogy az EU-csatlakozás idôpontjában Maros megye vezesse a 7-es Központi Fejlesztési Régiót.

- Szó volt arról, hogy a 7-es Központi Fejlesztési Régió székhelyét átteszik Brassóba.

- A központ még Gyulafehérváron van, de ha ismét felvetôdik az átköltöztetés ötlete, kilobbizom, hogy a székhely Maros megyében legyen, mert ez a régió központi része. A székhely hollétének annyiban van jelentôsége, hogy egy ilyen intézmény létesítésével munkahelyek teremtôdnek, a fejlesztési régióhoz rengeteg szakember érkezik, pezsgôbbé válik az élet, közismertebbé a megye.

- Említette, hogy tárgyaltak az infrastruktúra- pályázatokról. Idéni vagy 2005-ös pályázatokról volt szó?

- Abban a kérdésben próbáltunk egyeztetni, hogy milyen terveket, pályázatokat teszünk le még idén, a decemberi határidôig. Közel 17 milliárd lej az az összeg, amire a Phare régiófejlesztési alapokból a 7-es Központi Fejlesztési Régió számíthat és amit ha hatfele osztunk, megyénként 2,8 milliárd lejt jelent. A pályázat értéke 2-5 milliárd lej között változhat, meg lehet tehát a maximumot, vagyis 5 milliárd lejt is pályázni, de ez más megye kárára történik. A javaslatok megtételekor ezt is figyelembe kell vennünk. A megoldás az lehet, hogy közös pályázatok révén mindenik megye részesüljön e pénzbôl. Az egyik terv az Ádámos-Dicsôszentmárton útszakasz teljes felújítása, amit Fehér megyével közösen tennénk, a másik pedig Erzsébetváros-Csatófalva-Kóród- szentmárton-Balavásár útvonal, amely esetében Szeben megyével társulnánk. Az erzsébetvárosi tanácstól már megkaptuk a felkérést, hogy készítsünk közösen pályázatot, 2-2 milliárd lejig. Ezenkívül mindenik megye készít egy nagypályázatot is. Esetünkben már készen van a szovátai turizmus fejlesztésére vonatkozó 5 milliárd lejes pályázat.

Visszatérve a 7-es Központi Fejlesztési Régió tisztújító gyûlésére, még elfogadtuk a mûködési szabályzatot, a statútumot, a négyéves beszámolót és határozatot hoztunk a Németországgal megkötött ikerszerzôdés meghosszabbításáról. Tájékoztató hangzott el a csatlakozási alapokról és arról, hogy a régió mily módon pályázhat ezekre az uniós pénzösszegekre. Lassacskán már ez is lehetôvé válik, amire idejében el kell készíteni egy megfelelô pályázatcsomagot.

Aktuális

A sajtószabadság az 1990 utáni idôszak egyik legfontosabb vívmánya. Igaz - fôleg a kezdeti idôszakban, de jelenleg is - ez a szabadság sok esetben szabadosságot is jelent, garmadával jelentek meg ugyanis felelôtlen irkászok, akik nem érzik a kinyomtatott szavaikkal járó felelôsséget (hogy csupán egyetlen negatív példával éljünk: a nacionalista izgatást bátor hazafias tettnek vélik). A politikai hatalom bírálatának lehetôvé válása azonban rendkívüli szerepet játszik az ország - távolról sem lezárult - demokratizálási folyamatában, ezért a sajtószabadság korlátozásának bármilyen formája - mint ahogy éppen a szabadosságból fakadó egyes negatívumok ürügyén többször volt rá már kísérlet a hatalom részérôl - nem csupán nem kívánatos, hanem roppant veszélyes is.

Nos, míg adminisztratív intézkedésekkel mindeddig nem sikerült a politikai hatalomnak a nyilvánosságot az általa kívánt mederbe terelni, úgy tûnik, a pénzügyi oligarchiának nagyobb erre az esélye. A Romániában is egyre hangsúlyosabban jelen lévô nagy sajtótrösztök ugyanis nem csupán a sajtóorgánumok anyagi biztonságát, független lapok számára csupán álomnak tûnô logisztikai hátterét biztosítják, de elvárják azt is, hogy a lap a tulaj szája íze szerint szóljon. Igaz, nem cenzúráznak senkit (ez azért feltûnô lenne), ám megtalálják azokat az eszközöket, amelyekkel semlegesebbé, kommerszebbé váljon az olvasónak szánt üzenet.

Mostanság éppen a hangsúlyosan ellenzéki România libera körül kirobbant botrány emlékeztet erre a veszélyre. Mint kiderült, a fôvárosi lap esetében a német tulajdonos azért próbált szájkosarat erôltetni a szerkesztôire, mert a lap leleplezô cikkei veszélyeztetik üzleti kapcsolatait a román állammal. Talán nem véletlen tehát, hogy a transznacionális trösztök tulajdonába került lapok zöme a tulajdonosváltás után kevésbé kritikus hangot üt meg, a politikai elemzésrôl lassan az olcsó szenzáció és a szórakoztatás felé vált (sajnos, erdélyi magyar lap esetében is van ilyenre példa).

A pénzügyi kiszolgáltatottság azonban a televíziók esetében figyelhetô meg a leginkább. Ha eltekintünk azoktól az adóktól, amelyek kizárólag a pénzcsinálást tekintik célnak, s annak szentélyén a népbutítást már- már mesteri fokon mûvelik, ahol politikai üzenet is megszólal a tévében, ott a tulajdonos - többé-kevésbé jól leplezett - üzenetét közvetíti. A humanista vezér, Dan Voiculescu televíziójának, az Antena 1-nek a példája a legeklatánsabb, de szólhatunk arról is, hogy az államnak nyakig eladósodott Media Pro a pénzügy türelmessége érdekében "futtatja" a kormánypártot, s ilyen-olyan érdekkapcsolatok szinte minden adó esetében kimutathatók.

A sajtószabadság az 1990 utáni idôszak egyik legfontosabb vívmánya. A piacgazdaság megteremtése a másik...

Jonathan Scheele, az Európai Bizottság bukaresti delegációjának vezetôje szerint az október elején várható országjelentés nem mondja ki, hogy Romániának olyan mûködô piacgazdasága van, amely képes megbirkózni az egységes piacon uralkodó versenyhelyzet nyomásával.

Scheele azt követôen juttatta el álláspontját hétfôn a Mediafaxnak, hogy egy Romániában angol nyelven megjelenô lap idézte egy nyilatkozatát az országjelentéssel kapcsolatban, amelyet szerdán tett az EBRD és a BCR Leasing közti hitelmegállapodás aláírása alkalmával. Az EB-delegáció tájékoztatása szerint Jonathan Scheele szerdán azt mondta, hogy nem beszélhet az EB országjelentésében szerepelô adatokról és a jelentés következtetéseirôl, de meggyôzôdését fejezte ki, hogy a dokumentum nem fogalmazza meg, hogy Romániának mûködô piacgazdasága van, amely képes megbirkózni az egységes piacon uralkodó versenyhelyzet nyomásával.

Scheele leszögezte: különbséget kell tenni a Románia által 2003-ban "majdnem" elért "mûködô piacgazdaság" részfeltétel és a "versenyhelyzeti nyomásokkal szembeni ellenállóképesség" részfeltétel között, amelynek 2007-ig kell eleget tenni.

Szeptember 18-án Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke dr. Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsekkel találkozott. A megbeszélésen jelen volt Potyó Ferenc általános érseki helynök, valamint Kötô József oktatási és egyházügyi ügyvezetô alelnök.

A gyulafehérvári találkozón Markó Béla elmondta, az RMDSZ az erôs és hatékony magyar parlamenti jelenlét érdekében minden eddiginél tágabb lehetôséget biztosított a képviselô- és szenátorjelölteket kijelölô elôválasztásokon való megmérettetésre, valamint arra, hogy ezek során minél több romániai magyar nyilvánítsa ki véleményét szavazatával a jelöltek sze- mélyérôl.

A szövetségi elnök tájékoztatott a felekezeti oktatást is szabályozó törvénymódosítás elôkészítésérôl. - Szeretnénk a közeljövôben véglegesíteni a Tanügyminisztérium tervezetét, amely az RMDSZ és a történelmi magyar egyházak közös javaslataira is alapoz. Szándékunk, hogy ezt a törvényt, amelyet a következô iskolai évtôl kezdve alkalmazni kell, minél hamarabb a mi közös igényeinknek megfelelô formában elfogadtassuk a román parlamentben - mondta.

Az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatási folyamatának elemezése során elhangzott, hogy kiemelten jó az együttmûködés az RMDSZ-nek az illetékes bizottságban dolgozó szakemberei és a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség között.

Ugyanakkor az érsekség az RMDSZ támogatását kérte ahhoz, hogy növekedjék az állam által javadalmazott nem klerikális személyzet létszámkerete. A továbbiakban közös elvárásként fogalmazták meg, hogy a következô évben ne csökkenjen a magyarországi támogatások szintje.

A közelgô parlamenti és elnökválasztásokkal kapcsolatban dr. Jakubinyi György érsek kifejtette véleményét, hogy a törvényhozásban való jelenlét az érdekérvényesítés egyik leghatékonyabb eszköze, így mindenkinek kötelessége elmenni szavazni, és hogy a részvételre fogja felszólítani híveit.

A rendszerváltozás folytatását, az utódkommunista hatalom megdöntését és az 1989- es forradalommal kapcsolatos igazságszolgáltatást tartotta a legfontosabb teendônek Tôkés László Temesváron a forradalom elsô áldozata, Újvárosi Ernô halálának 15. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület, a temesvári Református Egyházmegye, a Temesvár-Belvárosi Református Egyházközség és a Temesvár-Új Ezredév Egyházközség elnökei közösen szervezték azt a kétnapos, Szemben a kommunizmussal címet viselô megemlékezést, amely a tizenöt évvel ezelôtti temesvári eseményeket idézte fel.

A megemlékezés keretében levetítették Koltai Gábor Trianon címû filmjét, ezen kívül az egykori kommunista rendszer megdöntéséhez vezetô temesvári forradalmi események szemtanúi mondták el emlékeiket a hôsi napokról.

Azoknak az eseményeknek az elsô áldozata Újvárosi Ernô volt, halálának tizenötödik évfordulójáról ezért éppen ennek a rendezvénynek a keretében emlékeztek meg. Tôkés László királyhágómelléki református püspök, a forradalmi idôszak fôszereplôje beszédében a rendszerváltozás folytatását, az utódkommunista hatalom megdöntését és az 1989-es forradalommal kapcsolatos igazságszolgáltatást tartotta a legfontosabb teendônek. Újvárosi Ernô alakját az egykori harcostárs, Balaton Zoltán idézte fel. Mint elmondta, a református gyülekezeti terem 1989-es átalakítását irányító építésvezetô halála máig tisztázatlan. A hatóságok öngyilkosságnak állították be a történteket, és tagadták, hogy részük lenne benne, de suttogó propaganda útján azt üzenték a temesvári gyülekezetnek, hogy bárkire ez a sors várhat, aki kitart Tôkés László mellett. A néhai építômérnöknek post mortem a Pro Eclesia Militans dijat adományozta a Királyhágómelléki Egyházkerület. A megemlékezés a Temesvár-erzsébetvárosi temetôben, Újvárosi sírjának a megkoszorúzásával végzôdött.

A "Gondviselés" és a két ország külügyminisztériuma együttes erôvel tette lehetôvé Orbán Viktor számára, hogy vasárnap reggel átkelhessen a román-magyar határon útlevél nélkül, amelyet a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség elnöke otthon felejtett.

Orbán Zilahra utazott éppen, hogy ünnepi beszédet mondjon a zilahligeti református templom szentelésén. E beszédre azonban egy kicsit várnia kellett az ünnepség résztvevôinek, mert - mint utóbb kiderült - Orbán Viktor otthon felejtette útlevelét, ezért idôznie kellett a határnál.

Félig tréfásan maga Orbán is utalt erre, amikor zilahi beszédét így kezdte: "Arra gondoltam, hogy a mai napon a magyar nemzet újraegyesítésérôl fogok beszélni. Miközben róttam a sorokat a papírra, úgy elôreszaladtam gondolatban és lélekben, hogy útlevél nélkül vágtam neki az útnak. Ezért történhetett meg az - amiért egy kicsit szégyellem is magam -, hogy nem is tudtam átjönni a határon úgy, ahogy az elô van írva, hanem csak a Gondviselés segítségével és két külügyminisztérium közremûködésével - mondta a szónok elnézést kérve hallgatóságától a késésért.

Az MTI bukaresti irodájának értesülései szerint gyorsan sikerült kiküszöbölni minden bürokratikus akadályt. A budapesti külügyminisztérium protokollosztálya telefon értesítette a kolozsvári magyar fôkonzult: Orbán Viktor közeledik a létavértesi határhoz, de nincs nála útlevél.

A diplomata azonnal intézkedett, rögtön hívta a bihari határôrparancsnokot. A Létavértes- Székelyhíd határátkelô mindkét oldalán elmondták: megértik a dolgot, de csak bukaresti központi engedéllyel adhatnak zöld utat a belépônek. A bukaresti magyar nagykövet is felvette a kapcsolatot az illetékesekkel. A romániai magyar missziók, a budapesti román nagykövetséggel együttmûködve gyorsan cselekedtek, ennek köszönhetôen az illetékes bukaresti központi hatóságok engedélyével a magyar politikus végül beléphetett útlevél nélkül is Romániába.

Vajdasági választások

A vajdasági parlamenti választáson nyilvánvalóvá vált, hogy a tartományi magyar politikai palettán gyakorlatilag csak a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) maradt fenn, a többi magyar párt "leszerepelt" - közölte hétfôn az MTI-vel Egeresi Sándor, a VMSZ alelnöke.

A politikus arra számít, hogy a VMSZ-nek tíznél több képviselôje lesz a tartományi parlamentben, a magyarlakta települések önkormányzatainak többségében továbbra is a legerôsebb párt.

Hivatalos részeredmények szerint a tartományi pártlistára leadott szavazatok alapján a VMSZ a harmadik helyen végzett az Szerb Radikális Párt (SRS) és a Demokrata Párt (DS) mögött, s egyéni körzetben mind a tizenegy képviselôjelöltje bejutott a második fordulóba. A helyhatósági választáson a VMSZ nyolc polgármester-jelöltje közül hét jutott tovább.

Egeresi szerint a VMSZ a legnagyobb veszteséget Adán és Magyarkanizsán könyvelte el. A részvételi arány a vártnál is alacsonyabb volt - mondja Egeresi, aki szerint a második fordulóban jobban kell mozgósítania szavazóbázisát, mert az alacsony részvétel a radikálisoknak kedvez.

Korhecz Tamás vajdasági kisebbségügyi miniszter szerint a tartományi választás eredményei "nagyjából beszélô viszonyban vannak az elôrejelzésekkel". Kirajzolódott az éles harc a demokratikus tömb és a radikális tömb között, az elôbbi csoportosulás bizonyos elônnyel rendelkezik, de számolni kell az SRS tartós és erôs jelenlétével immár a Vajdaságban is.

Kétségbeejtô szerinte, hogy a radikálisok ennyien vannak, de látható az is, hogy a Seselj-párt nem tudta növelni szavazóbázisát a tavalyi decemberi szerbiai parlamenti választáshoz, illetve a júniusi elnökválasztáshoz képest.

Az elsô forduló fényében a politikus úgy látja, hogy a jelenlegi vajdasági kormánykoalíció még egy partnerrel kiegészülve kormányt tud majd alakítani, s ha nem lesz katasztrofálisan alacsony a részvétel a második fordulóban, a nemzetiségi politika és a vajdasági autonómia tekintetében folytatni lehet a jelenlegi politikát.

Páll Sándor, a Vajdasági Magyar Demokratikus Közösség elnöke úgy látja, hogy a körülményekhez képest pártja jól szerepelt, s a VMSZ által alkalmazott "kiszorítósdinak" csak a VMSZ fogja látni kárát a második fordulóban. Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke közölte az MTI-vel, hogy "a magyarországi politikai és sajtópropaganda megtette a magáét". Szerinte a legnagyobb baj az, hogy a magyar politikai elit nem vette rá a VMSZ-t arra, hogy együttmûködjék a többi vajdasági magyar párttal. A pártelnök szerint a VMDP-nek az önkormányzatokban lesz legitimitása a további munkához.

Szeptember 21. - A magyar dráma napja

Madách Imre Az ember tragédiája címû mûvének ôsbemutatójára emlékezve szeptember 21-e immár huszonegyedszer ünnepe a magyar drámának.

A költeményt 121 éve, 1883. szeptember 21-én mutatták be a Nemzeti Színházban.

Az 1859-60-ban írt mûvet Paulay Ede rendezésében láthatta elôször a korabeli közönség.

A magyar irodalom e jeles napjának megünneplését 1984-ben, a Magyar Írók Szövetsége kezdeményezte azzal a szándékkal, hogy ráirányítsa a közfigyelmet a magyar drámairodalom értékeire, ösztönzést nyújtson az értékek népszerûsítésére és megismertetésére, illetve új mûvek alkotására is serkentse az írókat.

A magyar dráma napján, kedden szakmai rendezvényt és díjátadó ünnepséget tartanak a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (OSZMI), valamint a Színházi Dramaturgok Céhe szervezésében Budapesten.

Az OSZMI budai otthonában mutatják be Kárpáti Péter A kivándorló zsebkönyve címû új drámakötetét. Az eseményen adják át a Szép Ernô-díjakat és a dramaturgok céhének elismerését.

Az elsô drámáért járó kategóriában a Szép Ernô-díjat Térey János veheti át a Niebelung-lakópark címû trilógiáért. Spiró György eddigi drámaírói munkásságáért, Sütô András drámaírói életmûvért részesül a Szép Ernô- díjban.

A céh által alapított, az évad legjobb drámájáért odaítélt díjat Háy János, A Senák címû mûvével érdemelte ki.

A Petôfi Irodalmi Múzeum a magyar dráma napjára idôzítette a gondozásában tizenhét nyelven megjelentetett Hymnus és Szózat címû többnyelvû CD bemutatóját.

Az Örkény István Színház - a volt Madách Kamara - elsô programján Nézzünk bizakodva a jövôbe címmel tiszteleg a teátrum névadójának mûveibôl összeállított mûsorral a szerzô munkássága elôtt a magyar dráma napján. A Nagyváradi Állami Magyar Színház Szigligeti Társulata a magyar dráma napját követô esten Kincses Elemér A csatorna címû darabját mutatja be a Thália Színház Új Stúdiójában.

Az elôadást a marosvásárhelyi szerzô rendezésében játsszák aVendégségben Budapesten - határon túli magyar színházi estek sorozatban.

Megkezdte új évadját a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata. Évadnyitóként komédiát illesztettek a repertoárba: Michel Tremblay Sógornôk címû darabja a Bingó! Bingó! címet kapta Vásárhelyen. Mint már említettük, a mû színésznôknek ad megmutatkozási lehetôséget, lévén csupán nôi szereplehetôség a szereposztásban. Ennek ellenére unalomra nem kell számítanunk: csak néhány helyen "ül le" a ritmika, képes a megfelelô helyekre tartalékolni a humoradagokat, amelyekbôl jócskán akad, ráadásul egyszerre láthatjuk színpadon a vásárhelyi társulat java részét (a férfiakat majd szombaton, a Tizenkét dühös ember címû kistermi produkcióban). A vaskos, néhol a trágárságot súroló nyelvi humor is kitûnô nevettetônek bizonyul, ráadásul ez esetben helye is van a színpadon, hitelessé válik általa a szerepformálás, az a társadalmi háttér, amelyet a mû a cinizmus csúcsain ugrabugrálva illusztrál. Az enyhén Tartuffe- utánérzetû darab és elôadás, noha könnyednek hat, mégis jókora fricska a képmutatók, álkegyes hívôk, félmûveltek, mûveletlenek és egykor gyerekszobahiányt szenvedôk orrán, az örök emberi bunkóságról és habzsolási vágyról szól, és a néhol bizony hatásosabb humorra helyezi a hangsúlyt a tragédia helyett. Helyenként felismerhetjük önmagunkat. Érdemes megnézni.

A tanévnyitó után a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceumban is tankönyvhiánnyal küszködnek. Horváth Gabriella aligazgatónô elmondása szerint csupán azok az új tankönyvek érkeztek meg, melyeket még a naptári év elején megrendeltek, s amelyeknek tananyagát nem kellett magyarra fordítani: a román-, a latin- és az angolkönyvek. Emiatt kénytelenek a régi tankönyveket is használni, amelyek már kevésbé felelnek meg az új tantervnek.

A líceum igazgatója, Bálint István véleménye szerint helytelen a VIII. osztályosok számítógépes elosztása, mivel ez rossz hatással van a diákokra. Így megtörténik, hogy egy-egy gyerek teljesítôképessége nem felel meg az iskolai elvárásoknak. Ennek elkerülése végett az igazgató azt tartaná helyesnek, ha az iskola visszanyerhetné az önálló felvételi vizsga szervezésének jogát. Ez vonatkozik a tanárok kinevezésére is, melybe az iskola vezetôségének nincs beleszólási joga. Jó lenne, ha a különbözô iskolákban megüresedett katedrákra maguk a tanintézetek hirdethetnének versenyvizsgát, hogy mindenikbe megfelelô felkészültséggel rendelkezô tanerô kerülhessen. A Bolyai líceum vezetôségétôl megtudtuk, hogy a beiskolázási tervnek megfelelôen az idén új szakosztályokat indítottak, például a matematika-informatika kétnyelvû osztályt, valamint egy római katolikus osztályt is. Ez utóbbinak történelmi jelentôsége van, remélik, hogy ezzel sikerül egy új katolikus gimnázium alapkövét lerakni. Egy pontos eseménynaptár elkészítését, az iskola évkönyvének a kinyomtatását, valamint egy országos diák- és ifjúsági színjátszó fesztivál megrendezését is tervezik. A jövô tavasszal egy nagyméretû, a Bolyaiak nevét viselô iskolák találkozóját szeretnék megszervezni.

A közelmúltban növendéke, a marosszentgyörgyi Ivácson Rebekka grafikáiból álló egyéni tárlatát nyitotta meg ifj. Molnár Dénes a vásárhelyi unitárius egyházközség tanácstermében. Mint kiderült, Rebekka Marosszentgyörgyön járt iskolába. Bárczi András festômûvész volt a rajztanára. IX. osztályban felvételizett a mûvészeti líceumba. Idén érettségizett grafika szakon. Tanára ifj. Molnár Dénes volt. Csaknem 40 - az utóbbi pár évben év végi vizsgára, szakmai olimpiára készült - munkáját tárta a nézôk elé. Másolatok, tusrajzok, Ady ill. Szilágyi Domokos-illusztrációk, metszetek, tanulmányok (szénrajzok, pasztellek) láthatók és néhány olyan munka, melyet rovásírással látott el.

- Nincs még kifejlett stílusom. Sokan el is marasztalnak emiatt - jegyzi meg beszélgetésünk kezdetén, így folytatva: - Különbözô technikákkal dolgozom, kísérletezem úgy, hogy mindeniknek megtaláljam a sajátos fogalmazási módját. Ez szerintem ebben a legérdekesebb. Sôt, a vegyes technika alkalmazását is szorgalmazta a tanár úr. Lásd: a Szilágyi Domokos- versillusztrációk születésekor egyaránt használt aquaforte, aquatinta pl. Ami pedig a rovásírást illeti - mint mondotta - misztikumot kölcsönöz a munkáknak. XI. végén vett részt egy kézmûvestáborban, ahol Tölgyesi András Béla rézmûves tanította meg az összevont rovásírásra. Neki köszönheti, hogy ezzel foglalkozik. Már ezelôtt is érdekelte a magyar ôstörténet, a magyarság múltja, írásmódja. Pályázatot is írt a honfoglaló magyarokról egyszerû rovásírással. Ezeken a munkákon, mint kiderült, nem saját, hanem a Koltai Gergely-Kormorán együttes magyarsággal kapcsolatos idézeteirôl, dalszövegeirôl van szó.

- Leginkább a rovásírás használata kapott meg. Nagyon tetszenek a honfoglalás kori szimbólumok és ezek a kissé sejtelmes, rejtélyes hangulatú, modern hangvételû grafikái is. Ivácson Rebekka saját hangját keresi, azt hiszem. Különbözô technikájú munkáiból sok mindent lehet kifürkészni - vélekedett utóbb a képanyag láttán nézôként a marosvásárhelyi Kocsis Tünde néprajz-magyar szakos egyetemi hallgató.

Hét éve mûködik. Fiatalok sokasága tanulta esztendôkön át a színjátszás, a beszédtechnika, a megfelelô kommunikációs készség mechanizmusait, fortélyait. A megvalósított elôadások, produkciók rengeteg díjat nyertek különbözô diákszínjátszó fesztiválokon. A Marosvásárhelyi Népi Egyetem épületében mûködô drámapedagógiai szakkör Ripacsok nevû színjátszó csoportjáról van szó. A csoport vezetôjével, pedagógusával, rendezôjével és (legújabban) háziszerzôjével, Tatai Sándor színmûvésszel beszélgettünk.

- A színjátszó csoport egy oktatói folyamat eredményeképp jött létre, a drámapedagógiai szakkör keretén belül, két célkitûzéssel: az egyik, hogy fejlesszük a gyerekek kommunikációs eszközeit, a másik, hogy gyakoroljuk a beszédtechnikát. Kialakult a folyamat: kétéves a képzés, van egy elsô-, és egy másodéves csoport, középiskolások számára (habár a tavalyi évtôl egy általános iskolás tagunk is van). Az elsôévesekkel elsôsorban a játékkészséget fejlesztjük. Mindig mondtam, ez egy olyan hely, ahol mindenki kitombolhatja magát, mindent lehet, marháskodunk, hülyéskedünk, szórakozunk, jól érezzük magunkat. A tombolást aztán szépen hangszereljük, a megfelelô gyakorlatokkal formába öntjük, eljátszunk vele. A cél a gátlásokat, a lámpalázat legyôzni, érzelmeink kifejezését felvállalni, kommunikációs készségünket fejleszteni, és közben játszani. Az elsô év végén mûsort állítunk össze, ez az elsôévesek úgynevezett felmérôje. Persze, nem kell didaktikai jellemzôkkel bíró felmérôre gondolni. Azok ugyan ott vannak, de csak mint a szórakoztató jelleg kísérôje. Másodéven már komolyabb dolgokkal foglalkozunk, a kifejlesztett játékkészségre építkezünk: teljes produkciót viszünk a színpadra, amelyben a "kicsik" is szerepet kapnak, így jön létre az egységes színjátszó csoport. A kisebbek elkezdik az inaskodást.

A darabok kiválasztása már nehezebben megy. Nagyon kevés az olyan mû, amely kifejezetten diákszínjátszók általi elôadásra íródna. Magyarországon Belinszky József és Várhidi Attila próbálkoztak ezzel, ôk új irányra találtak: klasszikusokat dolgoznak fel. Miután kifogytam a repertoárból, gondoltam, én is megpróbálkozom az átdolgozással, így született meg a Háry Jancsi és a hazudozók címû elôadás. Új mûfaji meghatározást is olvastam erre vonatkozóan: sulikomédia. Szerintem megfelelô. Hiszen fiatalokhoz szóló klasszikus átdolgozások születnek így, a mai nyelvezet segítségével pedig a felnövekvô generációk is felfedezhetik a klasszikusok sokrétûségét, izgalmát, vonzerejét, örök igazságait. Most már úgy gondolom, hogy egy elôadást több ideig kéne játszanunk. Mivel a diákok minden évben cserélôdnek, nem tudtunk huzamosabb ideig semmit sem mûsoron tartani. Ezen változtatni szeretnék. Voltunk néhány kiszálláson is, Nyárádszeredában, Szászrégenben. Kibéreltünk egy kisbuszt és mentünk. De támogatók nélkül a tavaly már nem sikerült, hiszen nem vagyunk profitorientált intézmény. Reméljük, a most kezdôdô évre sikerül szponzorokat találnunk. Úgy gondolom, lenne ránk igény vidéken is, hiszen nem a kirakatdumák, hanem az elôadások képesek az érdeklôdést felkelteni, és ezáltal, átvitt értelemben a közösségformáló jelleget erôsíteni.

Most az októberi ODIF-ra (Országos Diákszínjátszó Fesztivál) próbálunk a Háry Jancsival, jövô héten kezdjük a tagtoborzást. Gondunk, hogy kevés a fiú a 19-es összlétszámú két csoportban. A lényeg, hogy itt nincsen semmiféle elôválogatás, felvételi, bárki jöhet, aki szeret szórakozni, vonzerôt érez a színjátszás, bohóckodás iránt. Mindenkinek igyekszünk fejleszteni a képességeit, jött légyen bármekkora tarsollyal az illetô. Az egyetlen mérvadó, hogy aki jelentkezik, az komolyan gondolja. Belsô igény legyen a játék szeretete. Nálunk nem a csoport van az elôadásért, hanem az elôadás a csoportért - zárta szavait Tatai Sándor.

U.i.: az érdeklôdôk a Népi Egyetem székhelyén, a Rózsák tere 57. szám alatt iratkozhatnak.

Olvasó

Gub Jenô Szovátán született 1929-ben, volt helyettes tanító, helyettes tanár, címzetes tanár, iskolaigazgató. Biológia-földrajz szakos tanári oklevelét a kolozsvári egyetemen szerezte. 1950-tôl van a pályán. Hosszú pedagógusi szolgálata során tanított többek között Székesen és Nyárádremetén, majd 1964 óta mindvégig szülôvárosában, forma szerinti 1989-es nyugdíjazásáig. Szülôföldjérôl így ír: "A Sóvidék a Székelyföld elragadóan szép kis területe, ahol gyönyörû természeti tájak töltik el csodával a látogatót. Négy kis medence fehér tornyú falvai, fenyvesek koszorújában pompázó virágos rétek, tiszta vizû, csörgedezô hegyi patakok teszik vidékünket széppé, vonzóvá." A tanár úr két évtizedes kitartó munkával öt kötetbe gyûjtötte össze és adta ki a Sóvidék embereinek az élô és élettelen természetre vonatkozó ismereteit, néphagyományait. (Erdô- mezô növényei a Sóvidéken; Erdô- mezô állatai a Sóvidéken; Háziállataink dicsérete; Kertek-mezôk termesztett növényei a Sóvidéken; Természetismeret és néphagyomány a székely Sóvidéken.) Szakterülete: az etnobotanika és az etnozoológia - igen tág ölelésû ismeretmezô. "Gyûjtéseim során - írja - sok »mellékes«, kezdetben számomra közömbös adathoz jutottam, amelyek aztán késôbb jelentôssé váltak, egyre jobban felkeltették érdeklôdésemet. A természetre vonatkozó, azzal kapcsolatos közmondásokat, találós kérdéseket, mondókákat, húsvéti verseket, majd a székelykapu-feliratokat is összegyûjtöttem, amelyekbôl végül összeállt ez a kötet."

Ne vesszen semmi kárba, mondhatnók Kányádival. Gub Jenô nem véletlenül választotta mottóul az egyik székely kapu feliratát - "Ôseidnek szent hitéhez, / nemzetednek gyökeréhez, / testvér, ne légy hûtlen soha!" -, csûrbe hordott minden beszédet (egy másik könyve tanúsága szerint még a proletkult éveinek sóvidéki "folklórját" is), ami a tizennégy település alkotta kistáj kultúrképéhez tartozhat. Ha jól számolom, 84 adatközlôjétôl (nagy részük már nincs az élôk sorában) 850 (növényekkel, állatokkal, az "élettelen" természettel kapcsolatos) közmondást és szólást, 422 találós kérdést, 215 mondókát, rigmust, táncszót, 109 húsvéti locsolóverset jegyzett le, és 32 kapu feliratát rögzítette.

Hadd idézzek néhány érzékletes közmondást, szólást, szóláshasonlatot: Fekete kézzel keresik a fehér kenyeret. Szalmalegény szénalányt kap. Úgy billeg, mint a leánykamadár a borozda tetején. Lágy pásztor mellett gyapjút ganél a farkas. Annyi a pénze, hogy a tyúkok eszik az apróját. Szép nagy bihalfehérnép. Pattog, mint a kecskeszar a deszkán.

És egy "echte" szovátait: Olyan sós, mint a Géra. Ez utóbbit sokkal alább, a Kisküküllô Vízmelléknek nevezett tájegységének népe is ismerte, én magam gyermekkoromban hallottam, "használtam" is, de nem tudtam, mit jelent az, hogy Géra. (Ráadásul Gyérának mondták.) Nos, Szováta elsô, hivatalosan engedélyezett gyógyfürdôje a híres Géra- fürdô volt (1876). Huszonegyféle betegséget gyógyított sós vize. Medencéjében a szovátaiak ingyen fürödhettek. Boldog idôk!…

Könyvjelzôm végére egy régebbi, de máig idôszerû kapufeliratot másolok: "Kerítések háta tolvajok járása, / becsületes ember a kaput használja." * Gub Jenô: Üres kalász fenn hordja a fejét. Székelyföldi szólásmondások, közmondások, találós kérdések, mondókák, rigmusok, táncszók, húsvéti locsolóversek, székelykapu-feliratok. Erdélyi Gondolat Könyvkiadó Székelyudvarhely, 2004)

Öregdiák-találkozó az orvosi egyetemen

Százharminchat orvos és huszonhét gyógyszerész hagyta el a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem padjait 1959-ben, 1953-ban azonban jóval többen jutottak be. Társadalmi hovatartozásuk, származásuk, politikai nézeteik miatt azonban a hat év alatt sokan kimaradtak. Kettôt közülük nem engedtek államvizsgázni, a többiek egyetemi éveiket állandó rettegésben, titkolózással élték át, meg.

A negyvenöt éve végzettek szeptember 10-11-én találkoztak újból. Sokan érkeztek a határokon túlról, Svédországból, Németországból, Magyarországról. Az egykori végzôsök közül 42-en már elhunytak. A találkozó elsô napján, szombaton az egyetem épületében összegyûlteket a szervezôbizottság részérôl dr. Kolumbán Pál köszöntötte, Jung János professzor az orvosi egyetem képviselôjeként szólt, míg dr. Ádám Gyula Az orvos is csak ember címû versét olvasta fel. A kor nyomasztó hangulata, a gyanakvás, a pártdiktatúra uralkodó szelleme megbélyegezte sokuk fiatalságát - hangzott el a találkozón. 1956-ban, a gyülekezési tilalom kihirdetésekor sorban vonult fel az évfolyam a belgyógyászati klinikától a központi épületig. A végzôsök jó részét lakóhelyüktôl távol, a Kárpátokon túli körzetekbe helyezték, nehéz, küzdelmes sors várt rájuk.

Ötven év aranydiplomája

Péter Mihály professzor, akadémikus nyitotta meg a fél évszázada végzettek egyetemi találkozóját szeptember 18-án, szombaton. 1948 késô ôszén 113-an jutottak be a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem általános orvosi és gyermekgyógyászati szakjaira. Az egykori ötven elôadótanár közül már csak hatan vannak életben, ketten megtisztelték jelenlétükkel a találkozót: dr. Kovács Endre és dr. Kasza László. A szervezôk részérôl Kiss Ervin nyugalmazott egyetemi tanár szólt, az aranydiplomákat a felsôfokú intézmény rektorhelyettese, Nagy Örs professzor és Gliga Virgil dékán adta át meleg és szívhez szóló szavak kíséretében.

A találkozás már nem csak a visszaemlékezés óráit jelenti - hangoztatta Kiss Ervin, hanem a köszönet, a hála is a szülôknek és tanároknak, akik a huszadik század egy vérzivataros korszakában segítették ôket. Köszönet jár ugyanakkor azoknak is, akik lehetôvé tették, hogy a háború után magyarul tanulhassanak szakmát.

Dengelegi Tibor volt az évfolyam legidôsebbje. A második világháború alatt két évet szolgált a magyar hadseregben, 44-ben orosz fogságba került. Az itt letöltött négy év után, 25 évesen iratkozott be az egyetemre. Érdemösztöndíjasként a filharmónia elsô trombitásaként is tevékenykedett, szerepe volt a közel két évtizedig mûködô orvosi zenekar megszervezésében. 1976 óta él a New York melletti Long Islandban, ahol jelenleg is szülész-nôgyógyászként dolgozik. Kerekes Ernô az érettségi után azonnal bekerült az egyetem padjaiba, 1990 után költözött ki Magyarországra, ahol fôorvos. Nagy örömmel jött haza - mondotta. Rubin Mártát a sors még messzebb sodorta szülôvárosától, Marosvásárhelytôl, mégpedig Izraelbe. 1961 óta háromszor járt itthon.

Az öregdiákok szeretettel üdvözölték egymást, sokan több tíz éve nem találkoztak. A régi arcok, nevek az emlékek kockaköveibôl újra "életre keltek".

Az Európai Környezetvédelmi Bizottság a szeptember 16-22. közötti hetet az Európai közlekedés hetének nyilvánította. Jelszava: Biztonságos utat a gyerekeknek! Ezzel azt szeretnék tudatosítani a társadalomban, hogy milyen káros hatása van a jelenlegi városi közlekedésnek a környezetre és az életminôségre, továbbá milyen veszélyeket rejt a városi közlekedés.

A biztonságos utak elengedhetetlenül szükségesek a gyerekek számára, akik úgymond legsebezhetôbb résztvevôi az utcai forgalomnak. Ezt az állítást alátámasztja az a tény, hogy évente 2163 tizenhét év alatti fiatal veszti életét a közutakon, s a balesetek java része a lakás és iskola közötti útszakaszon történik.

Európában a közúti balesetek 45.000 ember halálát követelik évente, s ez az egyre nagyobb személygépkocsi-forgalomnak a következménye. Azokban a városokban, ahol jól szervezett közszállítás mûködik, a balesetek felére csökkennek. A környezetvédelmi szakemberek a személygépkocsi helyett a kerékpárt ajánlják, amely energiatakarékos, zajmentes és nem szennyezi a levegôt. A városokban keletkezô széndioxid-szennyezôdés 40 százaléka a személygépkocsiktól származik.

2003-ban az Európai közlekedés hetébe 21 ország 295 városa nevezett be, a rendezvény sikeresnek bizonyult, ezért idén is megszervezik, és a gyerekek biztonságos közlekedésére tevôdik a hangsúly.

A hét legfontosabb eseménye a zárónapon, szeptember 22-én lesz, amikor megünneplik az 1998-ban Franciaországban tartott gépkocsimentes napot - áll Ramona David-Botezan, a Maros Megyei Környezetvédelmi Ügynökség szakemberének közleményében.

Boca Gabriela, a Maros Megyei Környezetvédelmi Ügynökség aligazgatója tájékoztatott, hogy az akcióba eddig a marosvásárhelyi Pro Biciclo Urbo, valamint a Dicsôszentmártoni Polgármesteri Hivatal kapcsolódott be.

Jegyzet

Fél éve nyitotta meg kapuit a fémhulladék- begyûjtô. Eldugott kis utcában, két apró élelmiszerbolt mellett, a Hidegvölgy közvetlen szomszédságában. Hamarosan igazolódott a mindenes bolt tulajdonosának elképzelése: a begyûjtô mûködtetésével két legyet üthet egy csapásra.

A nyáron sorok álltak a begyûjtô elôtt. A völgy lakói gebe vontatta szekereiken hozták a környékrôl gyûjtôtt fémet: fémkampók, drótkerítéseiktôl váltak meg akaratuk ellenére a közeli kertek gazdái, elhullatott patkók, de még egy földkotró "marka" is pénzzé változott. S bár tilos kanálisfedôt átvenni, a városban jó pár szennyvízcsatorna-tetô eltûnt, s a kárnak azóta sincs gazdája.

A begyûjtôvel szembeni vegyesbolt tulajdonosa mûködteti mindkét vállalkozást. S a hulladékért fizetett összeg percek alatt visszakerül kasszájába. A keresésbe és szállításba belefáradt emberek rövid idôn belül megint a vendégei. Az otthon maradt asszonyt és purdékat felejtik, pár lépés, s a pultnál állnak. Sört és cigarettát kérnek. Elvégre derekasan megdolgoztak a pénzért.

Jól megy a bolt, egyre több kanálisfedô tûnik el. Kora reggel a Kövesdombon. A parkoló mellett, a járdán egymás mellett két kanálisfedô. Azaz csak egy. A másik helyén üresség tátong. Idôs férfi botjára támaszkodva csoszog egyenesen feléje. Orrán vastag dioptriás szemüveg, kizárt, hogy idejében észreveszi a rá leselkedô veszélyt. Két lépés, s eltûnik a több méter mély aknában. Ideges tülkölés hasít a levegôbe, a bácsi ijedtében megáll. Akkor veszi észre a várakozó gépjármûvezetôt, s tudatosodik benne, hogy a dudaszó az életét mentette meg. De vajon mindegyik fedetlen kanális mellett van egy "ôrangyal"?

Minôsíthetetlennek nevezte azoknak a fiataloknak a tettét, akik a marosvásárhelyi Tudor negyedben súlyosan bántalmazták azt a férfit, aki a szemetelésre figyelmeztette ôket, s aki belehalt sérüléseibe. Hétfôi sajtótájékoztatóján a rendkívül sajnálatos haláleset kapcsán tartott hosszas monológot a marosvásárhelyi közbiztonságról, illetve annak hiányáról Dorin Florea polgármester. Bár korábban a városi tanács részletes szabályzatot fogadott el erre vonatkozóan, úgy tûnik, hogy az is sok más tanácsi határozat sorsára jutott, pontosabban, hogy nem tartják be.

A biztonsági szervek munkájával szemben elégedetlenségét fejezte ki a polgármester, mondván, hogy nem megjátszani kell a tekintélyt, hanem tenni is kell azért. A rendôrség, csendôrség, polgárôrség tevékenységének jobbítása, és összehangolása érdekében megbeszélést ígért, amelynek során azokat az intézkedéseket fogják megszabni, amelyek nyomán a város lakói biztonságban érezhetik magukat. Ha szükséges, a törvényeket kell megváltoztatni, a bûnügyi eljárást kell felgyorsítani - jelentette ki.

Újságírói kérdésre, hogy a szükséges intézkedéseket két év óta ismétli, de mégsem beszélhetünk látványos eredményrôl a közrend megszilárdítása terén, Florea az új szabályzatot említette, amely a "normális" embereknek nyújt támogatást a "semmirevalókkal" szemben, akik a polgármester szerint golyót és kötelet érdemelnek.

Nem lesz több bontás a városban, anélkül, hogy ne legyen ott elsô perctôl a konténer is, amibe a törmeléket elhelyezik. A hulladékelhordás pedig pontosabb program szerint és gyakrabban történik, hasonlóképpen rendszeres lesz az utcamosás, a rovarirtás és fertôtlenítés is - ígérte a továbbiakban.

Ez alkalommal sem hiányzott a maxitaxi-járatok szabályozására vonatkozó tervre való utalás, valamint az ígéret, hogy a hivatal a rokkant személyek számára is hozzáférhetô autóbuszokat vásárol.

Nemsokára életbe lép az új parkolási szabályzat, és véglegesítették a "terelôút" tervét is, amelynek kapcsán kijelentette, hogy meghívják az Erdôigazgatóságot, hogy számolják meg a kivágásra kerülô fákat - tette hozzá a megszokott ironikus hangnemben.

A rohammentô-szolgálat új helikopterérôl szólva Dorin Florea megjegyezte, hogy a jármû fenntartását, a pilóták elszállásolását a város támogatja, holott a helikopter nem is a marosvásárhelyi lakosokat fogja szállítani, s ezért a megyei tanács segítségére számít.

Az elmúlt hét végén a Liberális-Demokrata Szövetség (D.A.) sajtótájékoztatóján fô témaként az egészségügyet érintô problémák szerepeltek. A jelenlevôk szerint megyénkben komoly gondot jelent a kórházakban, poliklinikákban alkalmazott "demokratikus centralizmus", amelyet az SZDP vezetése gyakorol, akadályozva ezzel a reformot.

Gheorghe Samarghitan orvos (megyei tanácsos) számos rendellenességet sorolt fel, megállapítva, hogy
"Maros megye összes municípiumi kórháza szánalmas állapotban van." Elmondta, hogy a Megyei Kórháznak mai napig nincs mûködési engedélye, ugyanis a terület, amelyre építették, amolyan "senkiföldje", és nem a kórház tulajdona (az adott területre szociális lakások építését tervezték, s miután a tervet elutasították, a telek hovatartozásáról senki sem rendelkezett). Hasonló problémaként említette a megyében tapasztalt klientúra-politikát, amely minden szinten jelen van, és az utóbbi négy évben egyre nagyobb hangsúlyt kapott. A marosvásárhelyi 2-es számú poliklinikán kialakult helyzetre utalt (a haszonbérbe adott rendelôkbôl ki akarják költöztetni a szakorvosokat), azzal vádolva az SZDP szenátorát, Ioan Nicolaescut, hogy ô áll e "népszerûtlen" szándék mögött.

A találkozón a volt polgármesterjelölt, Teodor Giurgea megyei tanácsos (NLP) kijelentette, semmiképp sem egyeznek bele az egészségügyben tapasztalt egyre erôsebb centralizációba. Biztosította a 2-es Sz. Járóbeteg-rendelôben dolgozó szakorvosokat, hogy a megyei tanács (mint az ingatlan tulajdonosa) mindent megtesz az ügy sikeres rendezése érdekében. Reményét fejezte ki, hogy a Megyei Kórház igazgatóságával folytatott perben is igazságot szolgáltatnak, s az épület egyik szárnyában elhelyezhetik majd az összes szakorvosi rendelôt.

Munkakonfliktus a Manpelnél

Mint arról szombati lapszámunkban hírt adtunk, pénteken reggel a vásárhelyi Manpel Rt. bôr- és kesztyûgyár alkalmazottai spontánsztrájkot kezdeményeztek. A tegnap a Bôrmunkások Szakszervezete munkakonfliktust jelentett be a Munkakamaránál.

- Pénteken a kesztyûvarró részleg kétszáz alkalmazottja tagadta meg a munkát, hétfôtôl a ruharészleg 130 alkalmazottja is csatlakozott hozzájuk - nyilatkozta lapunknak Gliga Alexandru, a Bôrmunkások Szakszervezetének vezetôje. A varrónôk elégedetlenségének oka, hogy március óta nem kaptak étkezési jegyeket, s a júliusi fizetésüket is csak részlegesen vehették át. Ezenkívül a ruharészleg alkalmazottai még a márciusi betegszabadságokért járó pénzt sem kapták meg, ezért döntöttek a munka megtagadása mellett.

- Ma kellene szállítanunk egy nyugati megrendelônek a kesztyûket, a varrónôk azonban kijelentették: amíg nincs pénz, nincs szállítmány. Reggel 6 órakor valamennyi alkalmazott elfoglalta helyét a mûhelyben, s déli 2 órakor, a munkaprogram végén távoztak. Egyikük sem dolgozott, s addig nem is fognak, míg juttatásaikat nem látják. Az ígérgetéseknek nem hisznek, hiszen már nem létezik semmiféle garancia arra, hogy az év végéig visszamenôleg megkapják béreiket. Többen hazavittek kesztyûket túlórában megvarrni, s nincs szándékukban visszahozni - taglalta a szakszervezeti vezetô. Hozzáfûzte: a pénteki spontánsztrájkot követôen reménykedtek abban, hogy a vezetôség egyeztetésre hívja a szakszervezetet, ám ez nem történt meg.

Gliga Alexandru elmondta, a tegnap délben a Bôrmunkások Szakszervezetének teljes vezetôsége találkozott a Munkakamara jogászával, s közölték vele a munkakonfliktus elindítását. A kamara a napokban tárgyalásokra hívja a patronátust. - A Manpelnél addig senki sem veszi fel a munkát, amíg az alkalmazottak követeléseit nem teljesíti a vezetôség - összegzett a szakszervezeti vezetô.

Vasárnap Smaranda Enache, a Népi Akció (AP) alelnöke ismét felvetette a segesvári Drakula Park ügyét.

Emlékeztetett, hogy több mint három éve, az AP ismételt követelései ellenére sem tisztázták ennek az elvetélt programnak a költségeit. A párt szerint a közpénzek értelmetlen pazarlásáért a kezdeményezô kormánytagok felelôsek, mindenekelôtt Adrian Nastase és Dan Matei Agathon.

Az alelnök emlékeztetett, hogy 2003 novemberében kérte a számvevôszéktôl a nagyszabású terv költségeinek nyilvánosságra hozatalát, azonban mindmáig nem kapták meg a kért közérdekû információkat. A számvevôszék annyit válaszolt, hogy "majd válaszol".

Eugen Nicolaescu magatartás-változása kampányfogás

Az AP elégtétellel nyugtázta, folytatta az alelnök, hogy a demokratikus ellenzék, jelesen Eugen Nicolaescu csatlakozott az AP erôfeszítéseihez és követeli a fôügyészségtôl, indítson eljárást Adrian Nastase és Dan Matei Agathon ellen a Drakula Park ügyben. Csakhogy az is igaz, hogy 2002-ben a fenti képviselô nyilvánosan támogatta a projektet. Smaranda Enache szerint most, a választások közeledtével megpróbálja "elkonfiszkálni" az érdemeket. Véleménye szerint, ha annak idején támogatta volna a Nemzeti Liberális Párt, a Demokrata Párt és az RMDSZ a Segesvár S.O.S. programot, akkor nem költöttek volna feleslegesen hatalmas összegeket közpénzekbôl. Ezért újból megismétlik felhívásukat az Országos Számvevôszék felé, kérve, hozzák nyilvánosságra, mekkora összegeket költöttek közpénzekbôl a Drakula Park-projektre.

Tárgyalások a kereszténydemokrata pólus kialakításáért

Elmondta, hogy már több rendben tárgyaltak a Parasztpárttal egy kereszténydemokrata pólus létrehozásáról, és remélhetôleg ma aláírják a PNT és az AP egyesítésérôl szóló protokollumot. Elôzetes tárgyalásokat folytattak a Magyar Polgári Szövetséggel is, mert, mint felemlegette, ennek több tagja az AP listáin jutott tisztséghez a helyhatósági választásokon, fôleg Hargita és Kovászna megyében. Emellett számítanak a Kereszténydemokrata Pártra, a szakszervezetekre, illetve a Német Demokrata Fórumra, mert együtt talán elérhetik az 5%-os választási küszöböt.

Kérdésre válaszolva kijelentette, az Új Generációt nem kérték fel, ugyanis az elnök, bár populista módon kereszténydemokratának vallja magát, tevékenysége inkább a szélsôjobboldal felé hajlik. Az AP a demokratikus pluralizmus híve, s hiba lenne az ÚG-vel szövetkezni, még ha sok pénzük van is.

Végül bejelentette, szeptember 30-ig eldöntik, hogy indítanak-e államelnökjelöltet.

Az erdélyi magyar gazdatársadalom támogatásának további lehetôségeirôl, valamint a választási kampányban való szoros együttmûködésrôl tárgyalt a hétvégén Marosvásárhelyen Markó Béla RMDSZ-elnök, a szövetség államfôjelöltje a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) vezetôivel. A szövetségi elnöki irodában lezajlott találkozón elhangzott, a vidékfejlesztésnek, a mezôgazdaságnak a választások után az eddigieknél is nagyobb súlyt kell adni az RMDSZ munkájában. A közelgô parlamenti és államelnöki választásokra való felkészülés kapcsán Sebestyén Csaba, a küldöttség vezetôje elmondta, aktívan részt vesznek az elôválasztásokon: több helyen is indítanak saját jelöltet, illetve támogatnak jelölteket, hiszen az érdekük, hogy a szövetség érdekvédelmi politikájában az általuk képviselt terület megfelelô mértékben képviselve legyen.

Elhunyt az áldozat

Szeptember 5-én az 56 éves vásárhelyi B. János agresszió áldozatává vált. A rendôrségi jelentés szerint a férfi megszólított néhány szemetelô fiatalt, vegyék fel a földre hajított papírt. Azok viszont alaposan helybenhagyták, mielôtt a jármûben tartott légfegyverét használni tudta volna. Az ügyben indított nyomozás során megállapították, az elkövetô F. János- Attila vásárhelyi lakos. Az ügyész elrendelte a gyanúsított szabadlábon való kivizsgálását. A Marosvásárhelyi Fellebbviteli Bíróság Melletti Ügyészség elrendelte, hogy a gyanúsított 30 napig nem hagyhatja el a várost. Ugyanakkor a határôrséggel közölték F. János-Attila ismertetôjeleit és
adatait.

Az áldozat egyhetes kóma után elhunyt. A holttestet a tegnap boncolták a Marosvásárhelyi Igazságügyi Orvostani Intézetben, s két-három nap múlva küldik át a Fellebbviteli Bíróság Melletti Ügyészséghez a jelentést. Akkor döntik el, az agresszió elkövetôjét halált okozó testi sértéssel vagy emberöléssel helyezik vád alá, nyilatkozta Radu Cristina ügyész.

Vonat elé vetette magát

Katonának sorozták be a 22 éves szászrégeni D. Lorándot. A fiú a szombatra virradó éjszaka mulatságot szervezett, amelyen szeszes italt is fogyasztottak. Késôbb kiment az állomásra, s a Vásárhely felé haladó tehervonat elé vetette magát. Fodor Marian ezredes, a Megyei Vasúti Rendôrség parancsnoka elmondta, a mozdonyvezetô észrevette a fiút, s fény- és hangjelzésekkel próbálta jobb belátásra bírni, ám az ráfeküdt a sínekre. Az ezredes szerint a fiú nem akart katonának menni.

Tetten érték a cukorrépatolvajt

Éjszakai lest szerveztek Mezôsályin a nagysármási csendôrök, s ennek eredményeként tetten érték a 42 éves S. Valert, amint egy helybeli gazda földjérôl cukorrépát lopott, s jármûvének csomagtartójába pakolta. A helyszíni mérés során kiderült, 110 kiló répát próbált eltulajdonítani, amit visszaadtak jogos tulajdonosának. S. Valer ellen minôsített lopás vádjával indítottak eljárást.

Gyalogosokat gázoltak

Ketten súlyosan sérültek a hét végén a megye területén történt közúti balesetekben, tájékoztatott a Megyei Rendôr- felügyelôség sajtóirodája. Pénteken késô délután tilos helyen kelt át az úttesten a 19 éves D. Zoltán, akit MS-25-LUV forgalmi rendszámú Opel Corsa autójával a 35 éves Z. Maria-Janeta gázolt el. Vasárnap este Segesvár határában, a 13-as országúton ütötte el BV-64-ANA jelzésû Dacia személygépkocsijával az 53 éves D. Marian az úttesten ittasan tántorgó 59 éves M. Ioant.

Szándékos gyújtogatás

A segesvári tûzoltók segítségét kérték a hétfôre virradó éjszaka a Hétúron életre kelt lángok megfékezésére. A tûzben D.Z. istállójának tetôzete égett le 200 négyzetméteres felületen, valamint az itt tárolt 10 tonna széna. A helyszíni vizsgálatok szerint szándékos gyújtogatásról van szó.

Nemzetközi részvétellel tartják a röntgenorvosok országos kongresszusát szeptember 23-25. között Marosvásárhelyen, amelynek keretében az orvosi képalkotási eljárások legújabb eredményeirôl tartanak tanfolyamot a rezidens orvosoknak.

Buruian Mircea professzor, a megyei kórház röntgen- és képalkotási klinikájának vezetôje arról számolt be, hogy a kongresszuson a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem díszdoktori címével tüntetik ki Phillip Palmer professzort, az Észak-amerikai Röntgenorvosok Társaságának vezetôjét, aki 1990-ben jelentést készített Romániáról, és megfogalmazta, hogy a röntgenkészülékek terén rosszabb helyzetet talált, mint a harmadik világ országaiban. A Palmer-jelentést követôen kezdôdött el a romániai mûszerpark felújítása, jórészt külföldi támogatások révén, és ma már a marosvásárhelyi klinika is rendelkezik a korszerû képalkotó készülékekkel, amelyek sorát bôvíteni kell.

A rendezvény alatt gyûlésezik a Romániai Radiológiai és Orvosi Képalkotási Társaság vezetôsége is.

Buruian professzor terveirôl is szólt a kongresszus bejelentése alkalmával. Azt szeretné elérni, hogy a marosvásárhelyi klinika a szakemberek képzésében élen járó központtá váljon.

A Romániai Összehasonlító Orvostudományi Intézet megyei fiókszervezetének vezetôjeként pedig azt tervezi, hogy szervátültetésre alkalmas sertéseket, borjakat és majmokat neveljenek Marosvásárhely környékén. A holland mintára felépítendô farm helyszínére már kapott ígéretet, a helybeli állatorvosok támogatását azonban nem sikerült megnyernie - jelentette ki a professzor.

Az Idôs Személyek Megyei Tanácsa és a Megyei Rendôr-felügyelôség együttmûködési szerzôdést írt alá, melynek alapján a megyében tevékenykedô közkapcsolati rendôrök találkoznak a nyugdíjasokkal. Az idôs személyek közbiztonsága érdekében létrehozott együttmûködésrôl Orbán Dezsô, az Idôs Személyek Megyei Tanácsának elnöke számolt be.

Az Idôs Személyek Megyei Tanácsának fô célkitûzése a megyében mûködô nyugdíjas szervezetek együttmûködésének összehangolása, közös programok kidolgozása. Megyénkben közel 200.000 nyugdíjas él, s csupán a 30 százalékuk tartozik valamilyen érdekvédelmi szervezethez. Az idôs személyek tanácsa a fennmaradó 70 százalék érdekeit is képviseli, s mint Orbán Dezsô elmondta, fôként tanácsadással segíti. Az Idôs Személyek Megyei Tanácsa a munkaügyi igazgatóság épületének földszintjén (oldalsó bejárat) mûködik, hétköznapokon délelôtt, telefonszám: 264.484.

A közkapcsolati rendôrök a megyeszékhelyen, Segesváron, Szászrégenben, Dicsôszentmártonban, Marosludason, Szovátán és Radnóton tevékenykednek, 8-10 óra között a rendôr-felügyelôségeken, azután terepen. A fent említett együttmûködési szerzôdés értelmében a közkapcsolati rendôrök meghatározott program szerint találkoznak majd az idôs emberekkel. Orbán Dezsô szerint a nyugdíjasoknak van a legnagyobb szükségük a rendôrök segítségére. Az októberben esedékes találkozókon személyesen megismerkedhetnek a körzeti közkapcsolati rendôrrel, megtudhatják, milyen esetben fordulhatnak hozzá, s hol kereshetik. A rendezvények helyszínére és idôpontjára visszatérünk.

Ahol van akarat, összetartás, ott eredményeket is el lehet érni - mondja Márk Endre, az RMDSZ Szászrégen körzeti elnöke, aki kifejtette, régi terve valósul meg nemsokára a választmánynak. Sikerült a helybéli lakásgazdálkodási vállalattól megvásárolni az RMDSZ fôtéri székházát. Az épület 375 millió lejbe került, ennek az összegnek mintegy felét az RMDSZ országos szervezete állta, a többit pedig a helybéli magyar vállalkozók, adományozók teremtették elô. Külön köszönet illeti dr. Úri Elôd Szászrégenbôl Sopronba költözött fogorvost, aki jelentôsen hozzájárult a vásárláshoz szükséges összeg kiegészítéséhez. Csak ezután gondolhattak arra a régeniek, hogy a tulajdonukba került irodahelységeket korszerûsítsék. Önálló épületgépészeti berendezésre (fûtés, lefolyó-, víz-, gázhálózat) és mellékhelyiségre volt szükség. A terveket Fábián András készítette el, majd ahogy ez meglett, máris hozzáfogtak a munkálatokhoz. Néhány hete vállalkozók, szakmunkások váltják egymást, csak hogy minél elôbb befejezzék a javítást. A padlózatot Bodó Zoltán, a fürdôszobát Aszalos Gábor, a központi fûtést Bíró Sándor, a padlócsempét pedig Demeter Zoltán, a festést Sütô József, illetve Bíró György cégvezetô vállalták el. Ennek az önkéntes munkának köszönhetôen jóval kevesebbe került a felújítás, így a kb. 160 millió lejbôl csak 45 milliót kell majd készpénzben kifizetni. A munkálatokat Nagy András polgármester hangolta össze. Várhatóan egy hónapon belül avatóünnepséget is rendezhetnek majd - tájékoztatott a polgármester.

Emléktábla a szász templomon

1944. szeptember elején a második világháború keleti frontja áttörte a Kárpátokat. Amikor az orosz hadsereg már a Déda és Ratosnya közötti német hadiállásokat bombázta, a Wermacht katonái parancsot kaptak a visszavonulásra. Szeptember 11-én és 12- én hagyták el Szászrégent, Besztercét és környékét. A védtelenül maradt német ajkú lakosság az esetleges megtorlásoktól tartva felpakolt és elindult Nyugat felé.

A történészek a mai napig is vitatkoztak azon, hogy milyen külsô kényszer, represszió miatt kellett kiköltözzön Erdélybôl a szász lakosság. Az viszont tény, hogy senki sem kényszerítette ôket, inkább a deportálástól való félelem miatt választották az elmenekülést. A szászrégeniek és az idecsiek szerencsésebbek voltak, nekik sikerült vagonokba szállniuk és úgy húzódtak vissza a front elôl, a dedrádiak és a bátosiak viszont lovasszekér-sorokat alakítottak ki, majd Észak-Nyugatnak, Dés, Szatmárnémeti, Nagykároly, Nyíregyháza, Ödenburg, majd Linz felé távoztak. A mintegy 3000 szász 90%-a hagyta el Szászrégent és környékét. A krónikák azt is feljegyezték, hogy útközben 7- en meghaltak. A front átvonulása, illetve közvetlenül a második világháború befejezése után csak az egyharmaduk tért vissza szülôföldjükre, nagyrészt azok, akik Ausztria orosz befolyás alá került övezetében találtak ideiglenesen menedéket, és így arra kényszerítették ôket, hogy visszatérjenek. A megtorlás, a megkülönböztetés nem maradt el a háború után sem. Az üresen maradt házakba más nemzetiségûek költöztek be, így az eltulajdonított ingatlanokba a hazatért szászok nem költözhettek be, vagy ha igen, akkor csak egy szobát vagy a nyári konyhát kapták vissza - magyarázza Kézdi Zorán szászrégeni evangélikus lelkész.

A ’70-es évek után megindult a családegyesítési hullám, így gyakorlatilag az 1944-ben elkezdôdött végleges kivándorlási hullám a kommunizmusban kiteljesedett.

Az itthon maradt szász közösség elôször 10 évvel ezelôtt, az 50 éves évfordulón emlékezett. Az idén istentisztelettel és a szászrégeni evangélikus templom falára helyezett emléktábla avatásával idézték fel a múltat.

- Gyakorlatilag ami nem sikerült a tatároknak, törököknek, azt megtette a második világháború. A 60 évvel ezelôtti kivándorlás tulajdonképpen a szász nemzetiség lassú halálának a kezdete volt, hiszen akkor olyan nagymértékben távoztak el, hogy ezáltal pótolhatatlan ûrt hagytak maguk után. Az emlékezés ma is arra hívja fel a figyelmet, hogy a háború csak gyûlöletet, nacionalizmust, intoleranciát szít - mondta Kézdi Zorán.

Nagy András polgármester hivatalba lépése után átszervezte a szerkezeti felépítést, amelyet a törvénynek megfelelôen jóváhagyott a helyi tanács is. Ennek alapján több alkalmazott nyugdíjba vonult, s mintegy 20 állásra novemberben hirdetnek versenyvizsgát. A szakmai kompetencia mellett figyelembe veszik majd azt is, hogy a jelentkezôk fiatalok, rugalmasak legyenek, ismerjenek egy világnyelvet és értsenek magyarul is. A polgármester ezáltal szeretné felgyorsítani az ügyintézést.

Tervben van a helyi városgazdálkodási vállalat átszervezése október folyamán. Az elgondolás szerint a jelenlegi IGCR részlegeit - a marosvásárhelyihez hasonlóan - külön tevékenységi területekre bontják és ezeket megpróbálják privatizálni társulással. Ez azt jelentené, hogy egyik cég foglalkozna az ivóvíz- és csatornahálózattal, a másik a köztisztasággal, míg a harmadik a lakásgazdálkodással. E tevékenységek privatizálását meghirdetik és a létesülendô új cég társult partnere lenne a polgármesteri hivatal, illetve a helyi tanács. Ezt az elgondolást a helyi tanács is el kell majd fogadja, s csak ezután kerülhet sor a konkrét megvalósításra.

Farmerként a városban

Ma már a szakemberek is belátják, hogy a mezôgazdaságban a legnagyobb visszalépést a volt állami vállalatok farmjainak, épületeinek a felszámolása, elkótyavetyélése jelentette. A szászrégeni Kronner Zoltán azon kevesek közé tartozik, aki kihasználta az 1989 utáni zûrzavart, mert vállalkozni. Olyan területeken fektetett be, ami az állami vállalatnál csôdbe ment.

Kronner Zoltán állattenyésztési mérnökként a szászrégeni AVICOLA baromfitenyésztô és -feldolgozó farmon dolgozott. A változások után belátta, az állami vállalat hamarosan csôdbe megy, így eljött. Sikerült négy évet dolgoznia Németországban. Ugyancsak a mezôgazdaságban maradt, s ma errôl az idôszakról úgy vall: "a szakmunkát igencsak értékelték, de dolgozni kellett akár 12 órát is egy nap. Ehhez mérten is javadalmaztak." Miután hazajött, vállalkozásba kezdett. Felvásárolt 300 csirkét, amelyeket a pincében tartottak, majd értékesítették a baromfit, illetve a tojást. Így kezdték a vállalkozást, majd visszakaptak némi földterületet, s emellé még vásároltak. 1997-ben építették fel a két istállót, s bôvítették a baromfiállományt.

- 1997-ben nem volt hazai piac. A baromfihúst és tojást is nagyrészt külföldrôl hozták be a kereskedôk. Ezt a lehetôséget használtam ki. Annak idején Maros megyében én voltam az egyedüli, aki ilyen csirkét tartottam. A zsidó kereskedô tanácsát követtem: amikor más elad, te vásárolj! Igaz, akkor olcsóbb volt a tápszer és az eltartási költség is - mondja a gazda.

A jó üzlet titka: télen a tojást, tavasszal, nyáron pedig a pár hetes csirkét kell értékesíteni. Jelenleg 2000 tyúkot tartanak, ezek naponta 1800 tojást tojnak.

A költségek viszont nagyon felmentek. Míg 1997-ben egy kg tápszer elôállítása 1000 lejbe került, addig ma több mint 10.000 lej. Nem beszélve a rezsiköltségekrôl. Azóta egyre több tenyésztô jelent meg Maros megyében is. Az Avicolát pedig egy olasz cég privatizálta, így a konkurencia is befolyásolja a piaci árakat.

Már nem annyira jövedelmezô a baromfitenyésztés, mint korábban - mondja Kronner Zoltán. Ezért 400 juhot és 40 kecskét vásárolt. A sajt értékesítésével egészíti ki a bevételt. A baromfik és a juhok mellett mintegy 100 hektár szántóföldjük, legelôjük van. S mindezt öt alkalmazott és a Kronner család három tagja mûveli, rendezi. Emellett hobbiból galambokat, fácánokat, pónilovat is tart, mi több, Kronner Zoltán tagja egy olyan klubnak is, ahol a vadnyugati hagyományokat szeretnék meghonosítani. Igazi cowboyruhákban, lovakkal szoktak a környékbeli hegyekben barangolni.

Állami támogatást farmfejlesztésre nem kapott a gazda, sajnos, külföldi programot sem pályázhatott meg, mert bár a város szélén lakik, csak vidékiek próbálkozhatnak. A város közelsége még egy gondot gördített a vállalkozó elé. Míg 1997-ben farmja környékén csak mezôgazdasági területek voltak, addig mára villanegyedet építettek köréje.

Az Európai Unió követelményei világosak: mezôgazdasági farmot nem szabad lakott területen létesíteni, mert nem kaphat fejlesztési támogatást. Kronner Zoltán azt szeretné, hogy még jobban korszerûsítse vállalkozását, kibôvítse farmját az európai követelményeknek megfelelôen, hiszen Németországban már tapasztalta, látta azt, milyen kell legyen egy mintagazdaság. Ha már vállalkozásba kezdett, akkor ez az út a jövô…

Milyennek találták elsô nap az iskolát?

Fülöp Dan zenész: - A helyhatóságok elég jól felkészültek az iskolai év kezdésére. Gyermekem a volt 6-os általános iskolába jár. Az osztálytermeket szépen rendbe tették, voltam a mellékhelyiségekben is, ott sincs különösebb gond. Az külön öröm a szülôknek, hogy a gyerekek az új - kormányprogrammal megépített - sportteremben tarthatják meg a testnevelésórát. Úgy tûnik, hogy a polgármesteri hivatal illetékesei valóban törôdtek az oktatási intézményekkel. Ezt a tényt igazolta az is, hogy mind a fôtanfelügyelô, mind a polgármester jelen volt az ünnepélyes iskolai évnyitón.

Moldovan Carmen háztartásbeli: - Az idén Maroshévízrôl Szászrégenbe, a IX. osztályba írattam be lányomat. Sokkal jobbak itt a körülmények, mint a Hargita megyei iskolákban. Palotailvaiak vagyunk, az V-VIII. osztályt Hévízen járta a lányom, most pedig Szászrégenbe került, remélem, hogy a jobb körülmények az oktatás minôségi javulását is eredményezik majd.

Nagy Angela elárusító: - Sajnos, építôtelepet találtunk a volt 2-es számú általános iskolában, mostani nevén Ceusan gimnázium. Nem tudom, miért nem ütemezték be másként a munkálatokat, hogy befejezzék a felújítást az iskolakezdésig. A gyerekek Magyarrégenbe kell járjanak, ez elég kellemetlen, de legalább nyugodtabb körülmények között vannak, mint az építôtelep szom- szédságában. Arról értesítettek, hogy márciusig befejezik a munkálatokat, de ahogy haladnak, úgy néz ki, még a nyári vakációig sem lesznek meg.

Farcas Loredana tanuló: - Nyolcadik osztályos vagyok. Az elsô napon mindent rendben találtunk. Igaz, ez a város egyik legjobb iskolája, így gondoskodtak mindenrôl. Új mellékhelyiségeket építettek, ami számunkra kellemes meglepetés volt. A könyveinket is kézbesítették, így gond nélkül kezdhetjük az új tanévet.

Pop Simona tanuló: - A tavalyhoz képest valóban felújítva találtuk iskolánkat: meszeltek, festettek, amit csak lehet, megjavítottak. A könyveinket már az elôzô év végén átadták, így még a vakációban is átlapozhattuk. Az idén végzem a VII. osztályt, de már most kell gondolnom arra, hogy jövôben képességvizsgán veszek részt, így nem mindegy, hogyan fogok tanulni. A körülmények is sokat számítanak.

Suciu Ioana Cristina: - Nagyon kellemes meglepetés ért az iskolában, hiszen mindent a legnagyobb rendben találtunk. Az osztályban már a padokra kikészítve vártak a könyvek. Vártuk, hogy megkezdôdjön
az iskola. Jó volt újra találkozni a tanárainkkal, osztály- és iskolatársainkkal.

Az az apró tengerszem, mely a hajdani, szakemberek által vezetett Manpel-tengerbôl megmaradt. Legalábbis úgy látszik, feltámadni készül. Csak azt nem értem, hogy miért tolerálták eddig az emberek azon bestiális állapotot, mely nagyon hosszú idô óta tombol ebben a vállalatban ? Ugyanis (fôleg) a mai világban az embereknek van egy rossz szokásuk, hogy ha nem kapják meg munkájukért a fizetést (szoc-pol nyelven nevezve javadalmazást, hogy mindenki értse), akkor egy ici-picit mérgesek lesznek. Márpedig a Manpel Rt.-nél, (hallj csodát: magánvállalat!!!) ez nem gyakori, hanem állandó jelenség. Én személy szerint több mint öt éve nem vagyok e vállalat alkalmazottja, de már akkor napirendi téma volt a pénzhiány. Jöttek-mentek, cserélôdtek a vezetôségek az egyik kente a másikra a hibákat, de akik a rövidet húzták, azok a kisemberek voltak, mint mindig. Csak azt nem értem, hogy miért várt eddig a plebs?

Valószínû, hogy nem csak mi, volt alkalmazottak, hanem mindenki végigkísérte a Manpel-sztorit évek hosszú során át. Hogy kik az igazi hibásak, ezt hagyjuk az antikorrupciós szervekre. Remélem, hogy ezen szervnek egyszer eszébe jut mélyre bekukucskálni a papíros dobozokba és jópár ember mögött becsukja az ajtót. Valamiért viszont nem nagyon óhajtanak arrafele látogatni. Pedig olyannyira tisztán látható, hogy illegalitások tömkelegét követték el majdnem tíz év alatt, hogy ennél tisztább képet nem is lehetne alkotni.

Olvasom a Népújságban: "... a Manpel bôr- és kesztyûgyár kesztyûvarró részlegének kétszáz alkalmazottja..." Nos ez helyesen úgy hangzik, hogy mind a kétszáz. Ugyanis ennyien maradtak a hajdani többezres tömegbôl. Ágoston Margit volt és jelenlegi igazgatónô egyik illusztris visszatérése úgy történhetett meg, hogy a Székely Sándor igazgató által "szabadlábra" helyezett munkanélküliek segítségét kérve, és persze fût- fát ígérve, ostrom alá vette a vállalatot. És sikerült is neki. Nyilván ezután Székely emberei repültek, mint a dalos pacsirták. Utána pedig a sajátjai is, úgy, hogy sokkal nagyobb leépítéseket mûvelt, mint a megbuktatott igazgató. Persze, errôl nem szólt a krónika. Ma már csak a déli szél fúj a folyosókon. A Mezô utcai részleg bebukott stb. Teljesen fizetésképtelen a vállalat, egy idôben még a vizet is levágták. A jelenlegi kevés alkalmazottól halljuk mi, kirekesztettek, a szomorú híreket. De már nem is fáj. Amit a Népújság leírt, az már régen szájról szájra terjedt a városban. Mint a Csodaszarvas legendája.

Van egy komikus jelenete is ennek a spontán sztrájknak. Gliga úr. A szakszervezetes. Az a Gliga úr, ki ô tudja, miért (illetve majdnem mindenki tudja), legfôbb támogatója volt Ágoston Margitnak még a "harcos" években. És utána is az maradt. Egy teljesen lekötelezett szakszervezeti vezetô. Vagy mégsem? Már neki is kinyílt a szeme, vag