Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Az ôsz legszebb napja, gyerekek, szülôk, nagyszülôk és pedagógusok örök ünnepe. Az ismétlôdô nagy kezdet, remények, álmok, vágyak kapuja. Az idei iskolakezdést azonban beárnyékolja a hetek óta érzékelhetô feszültség, a bizonytalanság. A tanügyiek helyzetével elégedetlen szakszerveztek által kilátásba helyezett munkabeszüntetés veszélybe sodorta az ünnepi évkezdetet.

Ez a mostani bizonytalanság akár jelképesnek is tekinthetô. A rendszerváltás óta ugyanis a romániai iskolarendszer általános jellemzôjévé vált. Kormányok jöttek, mentek, építettek és romboltak, romboltak és visszaépítettek. S a változó világban az iskola nem válhatott a bizonyosság, a kiszámíthatóság mentsvárává. Mert sohasem létezett egy általános, hosszú távú, kormányokon átívelô elképzelés, amely a helyi sajátosságokat az európai uniós elvárásokkal egyeztette volna.

Ebben a bizonytalanságban kellett volna tanítónak és tanárnak az életben biztosan eligazodó, a helyzeteket uralni tudó fiatalokat nevelni. Gyakran nem sikerült, mert azok, akikre ezt a feladatot bízták, a kiszolgáltatottság állapotában évrôl évre mindinkább a társadalom peremére sodródtak. A megbecsülés, a tisztelet hiánya a bizonytalan társadalmi támogatottság mellett az anyagi elismerés elmaradásából is fakadt. Pedig már évszázadok óta tudjuk, hogy a jövô nemzedékek nevelésére a legtehetségesebb, a legjobb fiatalokat kellene megnyerni és a pályán megtartani. De kevés kivételtôl eltekintve ma már ezek a fiatalok nem választják a pedagógusi hivatást, vagy ha mégis, néhány év után anyagilag biztosabb megélhetés után néznek. A szakszervezetek a rendszerben még meglevô pedagógusok megtartásáért küzdenek. E sorok írásakor még nem tudni, milyen sikerrel.

Egy biztos, ha szeptember 15-én foghíjasan maradnak az iskolák, ha valóban nem lesz, aki fogadja a gyerekeket, ha az elégedetlenség miatt lesz hely, ahol elmaradnak az évnyitó ünnepségek, a választás elôtt álló kormánypárt egyik legvisszhangosabb kudarcát könyvelheti el. Talán ezért is megszületik ma reggelig az egyezség, és szólalnak meg szeptember 15-én mégiscsak az iskolacsengôk.

Új bérezési rács, hatszázalékos fizetésemelés és a tanügyi alkalmazottak új bérezési törvénye - ezek az eredményei a pedagógus-szakszervezetek vezetôi, illetve a tanügyminiszterbôl, a munkaügyi miniszterbôl és a pénzügyi tárca vezetôjébôl álló kormányküldöttség hétfô esti tárgyalásainak.

Alexandru Athanasiu oktatási miniszter a megbeszélések végén elmondta, a kormány ajánlata "az új bérezési rácsból és a hatszázalékos fizetésemelésbôl áll", arról azonban már nem szolgált részletekkel, milyen idôponttól lépnek életbe az említett intézkedések.

Marius Nistor, a Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség ügyvezetôje szerint a kormányküldöttség "a pedagógusok követeléseit megközelítô, jelentôs mértékben kedvezôbb új bérezési rácsot, és október elsejétôl hatszázalékos fizetésemelést" javasolt. Emellett a kormány sürgôsségi eljárással kidolgozza a tanügyi alkalmazottak bérei finanszírozásának új metodológiáját.

Ugyanakkor a miniszterek azt is megígérték, hogy decemberig elkészül a tanárok és a kisegítô személyzet új bérezési törvénye, illetve az adminisztratív személyzet fizetéseirôl szóló jogszabály.

Miután tanácskoztak a vidéki tanárok képviselôivel, a tanügyi szakszervezetek eldöntötték, hogy elutasítják azt a béremelési ajánlatot, amelyet a kormány javasolt a hétfô esti megbeszéléseken, és nem írják alá az erre vonatkozó egyezséget Adrian Nastase miniszterelnökkel.

A négy tanügyi szakszervezeti szövetség elnökeit kedden 14.30 órára várták a Victoria- palotába, hogy lássák el kézjegyükkel a kormánnyal kötött egyezséget azokról a fizetésemelési javaslatokról, amelyekrôl hétfô este folytattak megbeszéléseket a felek a Munkaügyi Minisztérium székhelyén. A kormány indítványa bruttó 700 ezer és 2.300.000 lej közötti fizetésemelésrôl és új bérezési rács bevezetésérôl szólt.

A hétfô esti tárgyalások eredményeit kedden reggel ismertették a négy tanügyi szakszervezeti szövetség - Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetsége (FSLI), Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség, Országos Oktatási Szövetség (FEN) és az Alma Mater Szövetség - vidéki szervezeteinek elnökeivel.

Viharos tárgyalásokat követôen a szakszervezeti tagok elutasították a javaslatokat, és a tanárok felkérték az érdekeiket képviselô vezetôket, ne írják alá az egyezséget a kormánnyal. Emellett a tanügyi alkalmazottak kijelentették, továbbra is szándékukban áll bojkottálni a tanévnyitót, és ha nem emelik jelentôs mértékben a fizetéseiket, munkabeszüntetést is kilátásba helyeztek.

"Az egyetemi oktatók sem írják alá az egyezményt a kormánnyal", jelentette ki Razvan Bobulescu, az Alma Mater elnöke.

(Mediafax)

A képviselôk kedden eltörölték a helyi választottak jogállásáról szóló törvénynek azt az elôírását, hogy csak függetlenként tevékenykedhetnek tovább azok a tanácsosok, akik elhagyták azt a pártot, amelynek listáján mandátumhoz jutottak a helyi vagy a megyei önkormányzatban.

Ezt az elôírást annak ellenére törölték el, hogy a liberális Puiu Hasotti felkérte a honatyákat, küldjenek jótékony politikai jelzést a román társadalom számára és tiltsák meg pártok közötti migrációt. A képviselô elmondta, sokkal természetesebb lenne, ha az a tanácsos, aki kilép a pártjából, lemond mandátumáról is.

A képviselôk kedden arról is döntöttek, hogy a helyi tanácsosok nem alakíthatnak frakciót olyan pártok nevében, amelyek nem indultak a választásokon, vagy pedig nem kaptak legalább egy tanácsosi mandátumhoz elegendô szavazatszámot.

Az Országgyûlés egyhangú szavazással ügydöntô népszavazást rendelt el a kettôs állampolgárság ügyében hétfôn.

A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) által kezdeményezett referendumon arra a kérdésre kell válaszolni, hogy kedvezményes honosítással kaphassanak-e magyar állampolgárságot azok, akik magyar nemzetiségüket magyarigazolvánnyal vagy a megalkotandó törvényben meghatározott más módon igazolják.

A népszavazás kiírását minden frakció, és a függetlenné vált korábbi demokrata fórumos képviselôk nevében Kelemen András is támogatta, a kettôs állampolgárság ügyében azonban eltértek az álláspontok.

Lamperth Mónika belügyminiszter közölte: nincs garancia arra, hogy megfelelô idôben olyan törvény szülessen, amely az alkotmány elôírásainak megfelelôen biztosítja a külföldön való szavazás lehetôségét.

Pokorni Zoltán (Fidesz) hangsúlyozta, hogy a Fidesz a népszavazás kiírása mellett azt is támogatja, hogy az azon feltett kérdésre a többség igennel voksoljon. Indítványozta, hogy kezdôdjön négypárti egyeztetés a sikeres népszavazás után szükségessé váló jogszabálymódosítások elôkészítése érdekében.

Herényi Károly (MDF) és Dávid Ibolya (MDF) egyaránt a népszavazás kiírása mellett érvelt. Felhívták ugyanakkor a figyelmet a demokrata fórum korábbi indítványára, amely kedvezményes honosítási eljárás keretén belül biztosított volna kettôs állampolgárságot a határon túli magyaroknak.

Eörsi Mátyás (SZDSZ) azt mondta, hogy az Országgyûlésnek kötelessége a népszavazás kiírása, azonban hangsúlyozta, hogy a szabad demokraták nem értenek egyet a határon túl élô magyarok kettôs állampolgárságával. Ezt többek között azzal indokolta, hogy a térség országainak nagy része történelmileg egy idôben válik az unió tagjává.

Szabó Zoltán (MSZP) ugyancsak a referendum kiírása mellett érvelt. Ugyanakkor közölte, hogy a feltett kérdés politikai jellegû, amit nem az Országgyûlésben kell megvitatni.

Kelemen András a függetlenné vált demokrata fórumos képviselôk nevében a népszavazás kiírása és a kettôs állampolgárság mellett érvelt.

Az alkotmány szerint az ügydöntô népszavazás akkor eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint a fele, de legalább az összes választópolgár több mint egynegyede a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott.

Az ügydöntô országos referendum alapján hozott döntés az Országgyûlésre kötelezô.

Megnyitotta kapuit a Selye János Egyetem

Nem provinciális iskolát, hanem egy európai szintû egyetemet akarunk mûködtetni Révkomáromban - írja kedden az Új Szóban Csáky Pál, a szlovák kormány miniszterelnök-helyettese abból az alkalomból, hogy ezen a napon a városban ünnepélyesen megnyitották az elsô önálló szlovákiai magyar egyetemet.

Fogadjuk meg, hogy a Selye János Egyetemet nem tesszük ki semmiféle politikai befolyásnak. Az intézményt és az ügyet támogatnunk kell továbbra is, ám politikai elvárásokat senki sem fogalmazhat meg vele kapcsolatban - szögezi le Csáky, jelezve, hogy nem a szlovák politikai pártokra gondol. Szigorú elvárásának nyomatékot adva azt írja: jó lesz tudatosítani, hogy "a Selye János Egyetem nem valamelyik politikai párt klientúrájának az egyeteme lesz".

Véleménye szerint az új intézmény Északnyugat-Magyarországról is vár diákokat, azzal is számolnia kell, hogy némelyik magyarországi egyetemmel is versenybe kerül. "Nem marad más választása: elôre kell menekülnie. Akkor lesz esélye, ha színvonalas oktatást kínál."

Írásában Csáky Európa legfiatalabb egyetemének nevezi a kedden nyílt felsôoktatási intézményt, melynek szerinte "máris híre s neve van: a felvett diákok száma magasabb, mint reméltük, s több mint kétszáz oktató jelentkezett a világ minden tájáról, aki tanítani szeretne itt."

Nemzetközi konferencia zajlott 55 állam kormányzati illetékeseinek, szakértôinek, és különbözô civil szervezetek képviselôinek részvételével Brüsszelben a fajgyûlölet, az idegengyûlölet és a hátrányos megkülönböztetés ellen.

Az Európai Biztonsági és Együttmûködési Szervezet, az EBESZ által szervezett, kétnapos tanácskozás megnyitóján Guy Verhofstadt belga miniszterelnök többek között a történelem megismerésének jelentôségét hangsúlyozta. "Fiataljaink még mindig nincsenek eléggé tudatában annak, hogy milyen következményekkel járt a múltban a rasszizmus, az idegengyûlölet és az antiszemitizmus. Engem megdöbbent, hogy mindezt ilyen gyorsan elfeledjük" - mondta, hozzátéve: nemrégiben tárgyalt a belga szaktárcák vezetôivel, annak garantálására, hogy a történelmet soha ne lehessen elfeledni, s hogy az iskolai programokban helyet kapjon a toleranciára oktatás. Egyben utalt arra, hogy Belgiumnak már nagy gyakorlata van a különbözô nyelvi közösségek közötti párbeszédben...

Felszólalásában Fülöp herceg belga trónörökös szintén az oktatás fontosságára helyezte a hangsúlyt: mint mondta, a fiataloknak meg kell ismerniük más kultúrákat és így ki kell tágítaniuk látókörüket. Leszögezte: bizonyított tény, hogy azok a fiatalok, akik más nyelveket is ismernek, nyitottabbak más kultúrák iránt.

A konferencia megrendezésérôl tavaly döntött az EBESZ, s színhelyként nem csak azért esett a választás Belgiumra, mert két népcsoportja, a vallonok és a flamandok ellentétei miatt valóban nagy gyakorlatot szerzett a párbeszédben, hanem mert 2006-ban ez az ország lesz az EBESZ elnöke. A tanácskozáson négy munkacsoportban vitatták meg, hogy milyen intézményi és törvényi lépések lehetségesek a bajok orvoslására, milyen szerepet játszhatnak e téren a kormányok, az oktatás és a média, s hogy miként lehet fellépni a bevándorolt munkások elleni diszkrimináció ellen.

Egyébként épp a tanácskozás kezdônapján hozta nyilvánosságra a Nemzetközi Helsinki Szövetség az Emberi Jogokért elnevezésû szervezet legújabb jelentését, miszerint az Európai Unió legnagyobb részén a muzulmánokat ellenséges légkör veszi körül, az iszlám követôi szóbeli, vagy akár tettlegességig menô támadásokra számíthatnak, valamint diszkriminációra a munkahelyen és az otthonteremtésben, s a velük szembeni ellenséges érzület csak nôtt a 2001 szeptemberi amerikai és az idén márciusi spanyolországi terrorcselekmények óta.

Felújítási munkák miatt bezárták hétfôn Brüsszel egyik szimbólumát, az Atomiumot: a város északi részén található, kilenc gömbbôl álló építmény 2006 elején fogadja majd újra a látogatókat.

Az Atomium a belgáknak ugyanolyan büszkesége, mint az Eiffel-torony a franciáknak, vagy a Szabadság-szobor az amerikaiaknak. Eredetileg az 1958-as brüsszeli világkiállításra épült, s akkoriban azt tervezték, hogy hat hónap múlva lebontják. Ehhez képest még ma, majdnem 50 évvel késôbb is áll, igaz, egyre rosszabb állapotban fogadta a látogatókat. Esôs napokon (s ilyenbôl Belgiumban bôven akad) a gömbök beáztak, a legfelsô gömbben kialakított étterem már évekkel ezelôtt bezárta a kapuit, s biztonsági okokból egyszerre csak 320 látogatót fogadhatott az épületegyüttes - amely egyébként a vas atomszerkezetét mintázza, 165 milliárdszoros nagyításban.

A felújítási tervek szerint a kilenc gömb jelenlegi alumíniumburkolatát acél burkolatra cserélik le, s ezeknél a lapoknál háromszoros szigetelést alkalmazva akadályozzák majd meg a beázást. A látogatók - mozgó járdákkal és liftekkel - öt gömbbe juthatnak majd be. Ezekben kiállításokat szerveznek, a legfelsô gömbben, 100 méter magasban - ahonnan csodálatos a kilátás - ismét megnyit az étterem, s az egyik gömböt teljesen a gyerekek számára alakítják át: az elôre bejelentkezett iskolai csoportok ott is alhatnak, mintha ûrutazáson vennének részt. Emellett mindegyik gömb díszkivilágítást kap, 1500-2000 apró fénypontot, amelyek éjszakánként az Eiffel-torony kivilágításához hasonló élményt adnak majd a brüsszelieknek és a turistáknak.

A felújítás 24 millió euróba kerül majd. A munkák már tavasszal megkezdôdtek, de eddig úgy ütemezték azokat, hogy ne akadályozzák az Atomium nyitva tartását. A felújítás érdemi része azonban most következik...

Felelôsségre kell vonni a szerbiai atrocitások elkövetôit

Ma és holnap Párizsban ülésezik az Európa Tanács monitorizáló, illetve jogi bizottsága. Frunda György, az elôbbi tagja, valamint a jogi bizottság alelnöke tájékoztatott, hogy a monitorizáló bizottság napirendjérôl.

Elmondta, hogy mindenekelôtt Szerbia-Montenegró kell majd beszámoljon arról, hogy mit tett azóta, amióta az Európa Tanács teljes jogú tagjává vált. Ebbôl az alkalomból, mondta az RMDSZ szenátor, fel fogja vetni a vajdasági magyarok kérdését. Mert Szerbia-Montenegró nem teljesítette a felvételekor tett ígéreteit, hogy EU-konform törvényeket fogadnak el és alkalmaznak, amelyek biztosítják az egyéni és kollektív kisebbségi jogokat. Ennek ellenére csorbítják és elsôsorban a kisebbségi jogokat szegik meg.

- Az utóbbi idôben számos magyart bántalmaztak, ezért tartom szükségesnek, hogy felvessem ezt a problémát a bizottságban és kérjem egy munkacsoport kinevezését, amely egyrészt Belgrádban kérje azok felelôssége vonását, akik a magyarok és más kisebbségiek, például horvátok ellen bûncselekményeket követtek el, másrészt, hogy rávegye a vajdasági, illetve a központi kormányt, hogy hozzon intézkedéseket a kisebbségek elleni atrocitások jövôbeni megelôzése érdekében.

- Mi szerepel még napirenden?

- Ezenkívül még tizennégy pont van az ülés napirendjén Grúziától Bosznia- Hercegovináig és Örményországig többeket érint. Ezek az országok mind monitorizálás alatt vagy monitorizálás utáni idôszakban vannak, ezekrôl fogunk tárgyalni szerdán.

- Csütörtökön a jogi bizottság ül össze. Itt mirôl tárgyalnak?

- A csütörtöki jogi bizottsági ülésen napirendre kerül a politikai foglyok helyzete Európában, a csecsenföldi helyzet, az észak-oszétiai túszdráma. Én az elsô írott anyagomat teszem le a nemzetrôl szóló jelentésemrôl, ami a következô jogi bizottság ülésén kerül napirendre.

Az Európai Unió tagországainak belgrádi nagykövetei, valamint az EU megfigyelô missziója jelentést készítenek a vajdasági atrocitásokról, és azt az EU külügyminisztereinek következô, októberi ülése elé terjesztik - jelentette be Kovács László külügyminiszter hétfôn Brüsszelben.

Az uniós külügyminiszterek találkozóján a magyar diplomácia vezetôje leszögezte: Szerbia- Montenegró közelítése az EU-hoz fontos, mert erôsíti az ország stabilitását és segíti demokratikus fejlôdését, de ennek feltételei vannak. Ismét felhívta kollégái figyelmét annak fontosságára, hogy ha Belgrád közeledni akar az EU-hoz, akkor meg kell felelnie az uniós elvárásoknak, köztük a kisebbségi és emberi jogok tiszteletben tartására vonatkozó normáknak.

Magyarországnak nem érdeke, hogy Szerbia-Montenegrót feketelistára tegye, sem az, hogy etnikai konfliktusból államközi feszültség legyen. Az az érdeke, hogy megszûnjenek az incidensek, és a Vajdaságban élô nem szerb kisebbségeket semmiféle veszély ne fenyegesse, jogaik érvényesülhessenek - hangoztatta Kovács László az ülés utáni sajtótájékoztatóján.

A szerbiai vezetés diplomáciai erôfeszítéseire korábban reagálva Kovács László kijelentette: az a körülmény, hogy Vojislav Kostunica szerb miniszterelnök a hét végén Brüsszelbe látogatott, és tárgyalt Javier Solanával, az EU tanácsának kül- és biztonságpolitikáért felelôs fômegbízottjával, jelzi, hogy a szerb vezetés komolyan veszi Magyarországnak mint az Európai Unió tagjának az aggodalmait.

Mádl Ferenc szerbiai látogatása nagymértékben hozzájárul a szerb-magyar viszonyban tapasztalható feszültség enyhüléséhez - közölte a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke kedden Budapesten.

"Nagyon jókor jött elnök úr Szerbiába és Montenegróba" - mondta Kasza József az MTI kérdésére válaszolva a Határon Túli Magyarok Hivatalában, a vasárnapi szerbiai választásokat megelôzô sajtótájékoztató-sorozat negyedik, utolsó állomásán. Közlése szerint a feszültség nem annyira a lakosság körében, mint inkább a politikai életben tapasztalható, s a belgrádi központú médiumokon keresztül "jócskán szított is".

Kasza József kiemelte: ha a figyelmeztetéseket az Európai Unió részérôl nem kérik számon, akkor azok ismételten csak ígéretek maradnak és a folyamat újra erôre kap.

A VMSZ elnöke elmondta, hogy Mádl Ferenc szerdán a Vajdaságban folytat megbeszéléseket.

Beszlán város neve bevonult legújabbkori történelmünk fekete lapjaira. A döbbenetet felváltja a félelem, annál is inkább, mert politológusok, biztonsági szakértôk magyarázzák, hogy Európának meg kell tanulnia együtt élni a terrorizmussal. Könnyû mondani, nehéz elfogadni, hogy a félelem és bizonytalanság állandó kísérôi legyenek a mindennapoknak. Eddig csak azt magyarázták, hogy a bûnözéssel kell együtt élni, lévén, hogy ez hozzátartozik a demokráciához, a szabad világhoz. Most a bûnözés legelvetemültebb fajtájával, a terrorizmussal kell szembenézni, amelyet senki semmilyen megfontolásból nem nevezhet szabadságharcnak, ti. az utóbbiban katonákat, kaszárnyákat támadnak meg, olyan helyeket, ahonnan vissza is lônek, nem pedig ártatlan gyermekeket. A másik dolog, ami aggasztó, hogy a titkosszolgálatok és speciális alakulatok nem tudnak igazán hatékonyan fellépni a terroristákkal szemben. A félelmetes KGB utódja, az orosz titkosszolgálat a tavaly csôdöt mondott Moszkvában, most pedig Észak- Oszétiában. Itt bizony már nem békés polgárok meghurcolásáról, megfélemlítésérôl van szó, hanem halálra szánt fegyveres banditákkal kell szembemenni.

Európa pedig aggódik, fél, megpróbál védekezni, szigorítja az ellenôrzéseket, de csak módjával, mert ugye az emberi jogokat nem szabad megsérteni, s bárkit is azzal vegzálni, hogy kicsoda és honnan jön, hová megy. Zászlójára tûzi a tolerancia és a másság tiszteletének jelszavát, s szélesre tárja kapuit a harmadik világ bevándorlói elôtt, újabb gondokat, nehézségeket okozva a már meglévôk mellé. Például azt, hogy ezek a tömegek kitûnô búvóhelyet jelentenek a potenciális terrorizmus számára. Lásd a franciaországi muzulmánok példáját, hisz a vallási jelképek kapcsán a messzi Irakban megmozdultak az iszlám fanatikusok, követelve a tiltó törvény visszavonását. Tehát nem a bevándorlók alkalmazkodnak a befogadó ország jogrendjéhez, hanem annak átszabását követelik saját szájízük szerint. Öklüket rázó gyermeklányok tüntetnek Párizsban. Vajon közülük kerülnek ki a jövô fekete özvegyei? Semmi kifogásunk nem lehet az ellen, ha valaki a Korán elôírásai szerint akar élni, csak ne próbálja ezt környezetére ráerôszakolni, az sem kifogásolható, ha mecsetet építenek, de az agresszív terjeszkedés ellenérzéseket, félelmeket szül. S miközben ezek a közösségek hangosan követelik jogaikat Európában, szülôföldjükön, a Közel-Keleten egy fél évszázad sem volt elég ahhoz, hogy elismerjék, elfogadják, egyáltalán tudomásul vegyék Izrael Állam létét, azt, hogy egy népnek (egy másik népnek) joga van saját országához saját ôshazájában. A tolerancia és a másik tisztelete csak akkor ér valamit, ha kölcsönös. Vajon ez csak Európa népeire kötelezô? Hisz belátható idôn belül Kelet- Európába is tömegesen érkeznek majd, nagyrészt szegény és alulképzett emberek, egy olyan térségbe, amely saját szegényeinek problémáját sem képes kezelni, a meglévô szociális, vallási, nemzetiségi/etnikai, társadalmi feszültségek mellé újabbakat zúdít saját nyakába. A feszültségek pedig ellenségeskedésbe torkollhatnak, ha nem kezelik ôket, márpedig az erkölcsi prédikációk nem jelentenek megoldást.

Vajon nem kellene egész Európának újragondolnia a bevándorlási stratégiáját, s az álhumanizmus és hamis tolerancia helyett ipart, gazdaságot, gazdagságot exportálnia a harmadik világba, nem pedig a szegénységét importálni Európába. Az európai ember pedig védené saját jólétét, sôt szegénységet és viszonylagos biztonságát, egy beláthatatlan és bizonytalan jövôvel szemben, mely a terrorizmus rákfenéjét is magában hordozhatja.

Találkozó az RMDSZ Elnöki Hivatalában

Kedden Terényi János, a Magyar Köztársaság új romániai nagykövete, Mózes Sándor elsôbeosztott kíséretében bemutatkozó látogatást tett a Romániai Magyar Demokrata Szövetség bukaresti Elnöki Hivatalában. A nagykövet érdeklôdésére Markó Béla, az RMDSZ elnöke beszámolt a jelenlegi romániai politikai helyzetrôl, valamint az RMDSZ parlamenti választási elôkészületeirôl. A magyar nagykövet kifejtette: szeretne minél szorosabb kapcsolatot kialakítani az RMDSZ-szel és általában az erdélyi magyar közösséggel, és ennek érdekében hamarosan körutazást tesz Erdélyben.

A befektetésre ajánlott szint közvetlen közelébe emelte kedden Románia hosszú futamú szuverén devizaadósságát a Standard and Poor's, a jelentôs strukturális átalakításokra hivatkozva. A hazai valutában kiadott államadósság besorolásai befektetôi szintre javultak.

A nemzetközi hitelminôsítô keddi londoni közleménye szerint a hosszú lejáratú román küladósság osztályzata az eddigi "BB"-rôl "BB plusz"-ra módosult. Innen egy fokozatnyira van a bizonyos megszorításokkal már befektetésre ajánlott "BBB" sáv alapszintje, a "BBB mínusz".

A lejben kibocsátott hosszú futamú szuverén adósságot az S&P ugyancsak kedden már befektetôi szintre, "BB plusz"-ról "BBB mínusz"-ra emelte; a rövid futamidejû lejadósság osztályzata "B"-rôl "A-3"-ra emelkedett. Az összes besorolás kilátása stabil.

A Standard and Poor's indoklása szerint az osztályzatjavítások - az ország EU- csatlakozási kilátásai mellett - tükrözik azt a jelentôs elôrelépést, amelyet Románia az állami tulajdonú vállalati szektor átalakításában elért. A javuló makro- gazdasági stabilitás és a mikro-gazdasági reformok erôsítették annak esélyét, hogy Románia valóban az Európai Unió tagja lesz a hivatalos célként meghatározott 2007-ben - áll az elemzésben.

A hitelkockázati besorolásokat ugyanakkor továbbra is terheli az intézményrendszer gyengesége, a külsô fizetési pozíciók kiegyensúlyozatlansága, és általában is az alacsony szintû gazdasági prosperitás, bár segítheti a felzárkózást a befektetési szintû országokhoz, ha a kormány végigviszi reformprogramját - áll a Standard and Poor's közleményében.

A hitelminôsítô szerint ha a 2004. novemberi választások után megalakuló román kormány kitart a költségvetési konszolidáció és a mikro-gazdasági reformfolyamat mellett, az középtávon elvezethet a devizaadósi besorolás befektetôi szintre emeléséhez.

Ha a román EU-csatlakozás esetleg áttolódna 2008- ra, az önmagában még nem gyakorolna nyomást a besorolásra, de a folyómérleg-helyzet további gyengülése, és ennek hatása a külsô eladósodottságra és likviditásra már visszaminôsítést eredményezhet, különösen akkor, ha a nettó külföldi közvetlen befektetések értéke elmarad a várakozásoktól - áll a Standard and Poor's keddi londoni közleményében.

RMDSZ interpelláció

Tegnap Makkai Gergely képviselô politikai nyilatkozatban az ország súlyos környezetvédelmi problémáira hívta fel az illetékesek figyelmét, ugyanakkor újból egy környezetvédelmi szakbizottság létrehozását szorgalmazta.

Példának a verespataki helyzetet és a Duna-deltai Bistroe-csatornát említette. Mint mondta, az utóbbi évek veszélyes, felmérhetetlen anyagi károkat okozó, sôt emberéletet is követelô hidrometeorológiai eseményei nem csupán a Föld globális felmelegedésének tulajdoníthatók, hanem annak is, hogy a természet mesterségesen felborított egyesúlyának helyreállítása évek óta késik, az erdôket letarolják, ami fokozza az árvízveszélyt. Oda jutottunk, mondta az RMDSZ képviselôje, hogy egy olyan frontátvonulás, ami régebb csupán átmeneti kellemetlenséget okozott, mára már mindent elsöprô hatalmas árhullámokkal jár.

A képviselô szerint eljött az ideje, hogy az illetékesek komolyan gondolkodjanak egy környezetvédelmi stratégián, ebben pedig a paramentnek kell kiemelkedô szerepet vállalnia azzal, hogy egyrészt törvényes keretet teremt a természet védelmére, másfelôl pedig létrehozná a környezetvédelmi szakbizottságot, mert "a természet nem vár", a maga törvényeit követi, nem pedig a politikai konjunktúra diktálta pártérdekeket, - zárta felszólalását az RMDSZ-képviselô.

Miron Mitrea Maros megyei villámlátogatáson

Hétfôn és kedden meglátogatta megyénket Miron Mitrea szállítás-, építkezés- és lakásügyi miniszter, aki elôször Segesváron járt, majd Marosvásárhelyen idôzött többet, Radnótot is felkereste, ezt követôen pedig Beszterce-Naszód megyébe távozott. Látogatása során elsôsorban arról akart meggyôzôdni, mire költötték a minisztérium által kiutalt pénzösszegeket, illetve melyek azok az infrastrukturális tervek, munkálatok, amelyekre elkerülhetetlenül pénzt kell fordítani.

A miniszter hétfôn Segesváron kezdte látogatását, ahol jelenlétében hozzáfogtak a Küküllô-parti város állomásának korszerûsítési munkálataihoz. A tervek szerint itt európai színvonalú állomásépület és peronok lesznek. Az építkezést, amely mintegy 60 milliárd lejbe kerül 20 hónap alatt kell befejezni. Dorin Danesan polgármester kíséretében Miron Mitrea megtekintette mindkét sporttermet és az ANL-s lakásokat, amelyeket a minisztérium támogatásával építettek fel. Másra támogatást nem kértek - mondta a Népújságnak a polgármester, - mert Segesvár abban a privilegizált helyzetben volt, hogy amit kértek, azt a miniszter közbenjárásával mind megkapták.

Marosvásárhelyen a minisztert Ovidiu Natea prefektus, Dorin Florea polgármester, különbözô állami hivatalok vezetôi fogadták a prefektúrán. Mielôtt Miron Mitrea a gyûlésteremben találkozott volna a hivatalvezetôkkel, külön tárgyalást folytatott az RMDSZ képviselôivel. A beszélgetést követôen dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke és Csegzi Sándor alpolgármester lapunknak külön beszámolt a tárgyalások eredményeirôl. Dr. Kelemen Atilla elmondta, számunkra több nagyon fontos témát vetettek fel a miniszternek. Az egyik a Balavásár - Szováta - Székelyudvarhely, illetve a Bucsin-tetôn Csíkszereda fele vezetô országút javítása volt. A képviselô ígéretet kapott a minisztertôl, hogy Balavásártól kezdôdôen már csütörtökön hozzáfognak az út teljes rehabilitációjához. A munkálatok az említett útvonalon összesen 2.200 milliárd lejbe kerülnek, ez óriási összeg, de a miniszter garantálta, hogy meglesz, s hozzáfoghatnak az út felújításához. A marosvásárhelyi repülôtér gondjait Csegzi Sándor, a vezetôtanács tagja ismertette a miniszterrel. Tôle megtudtuk, még 5 milliárd lej kell ahhoz, hogy az utasfogadót befejezzék, illetve további 15 milliárd a földi irányítórendszer korszerûsítéséhez szükséges. A miniszter konkrét ígéretet tett arra, hogy a költségvetés kiegészítésekor az igényelt 5 milliárd lejt átutaltatják az építôknek.

Miron Mitrea zárt körben mintegy fél órát tanácskozott az intézményvezetôkkel, majd annak ellenére, hogy a programban nem szerepelt sajtótájékoztató, készségesen állt az újságírók rendelkezésére. Elmondta: látogatásának célja az volt, hogy ellenôrizze, saját szemével gyôzôdjön meg arról, mire fordították a minisztérium pénzét és milyen terveket támogathatnak még az idén rendelkezésre álló összegbôl. Ezért kereste fel elsôsorban az ANL alapból épített lakásokat, tömbházakat, illetve a kormányprogram keretében felhúzott iskolai tornatermeket, fedett sportpályákat. A miniszter kifejtette, tudja, hogy infrastrukturális beruházásokra sohasem elég a pénz, ezért a terepen szeretne meggyôzôdni, leginkább hova kell még befektetni. Megemlítette, gondja lesz arra is, hogy a marosvásárhelyi és a szászrégeni terelôutakra is fordítsanak pénzösszegeket, és a már megkezdett munkálatokat folytassák. Megtudtuk, mindezekre hatalmas bankkölcsönöket vesznek fel külföldi pénzintézetektôl, ezekért garantálnak, így nem mindegy, hogy a továbbjuttatott pénzzel mi történik.

Lapunk arra volt kíváncsi, miért rosszak az utak Erdélyben, holott az ország más vidékein, például Észak-Moldvában kiváló minôségû útburkolaton lehet közlekedni. Miron Mitrea elmondta, az idén a Stefan cel Mare jubileumi esztendôben (trónra kerülésének 500. évfordulója) inkább ebben a zónában ruháztak be infrastruktúrára. A másik ok pedig az, hogy Moldvának kedvezô a földrajzi, geológiai helyzete (!), ezért könnyebb volt itt dolgozni, hiszen észak-dél irányban átszeli egy fôút, s csak ezt kellett felújítani (sz.m.: a többi mellékúttal együtt) Elismerte, Maros, Hargita és Kovászna megyéket valóban ilyen szempontból elhanyagolták. Hogy ezért ki a hibás? A korábbi miniszterek: Basescu, Teodorescu a hibásak.

- Tudomásunk szerint a marosvásárhelyi repülôteret törölték az EU-val folytatott infrastrukturális tárgyalásokon bemutatott térképrôl, ezért van az, hogy a helyhatóságok fejlesztési erôfeszítése ellenére mind a TAROM, mind a Szállításügyi Minisztérium nem tulajdonít elég fontosságot a vidrátszegi légikapunak? - kérdeztük továbbá a minisztert.

- Valóban az történt, hogy 1998-ban, amikor Románia intenzív tárgyalásokat folytatott az Európai Unióval a nemzetközi közlekedési hálózat fejlesztésérôl, a dokumentáció mellett benyújtott TINA (sz.m.: a nemzetközi szállítási és légi úthálózati térkép angol rövidítése) -térképen nem jelölték meg a szatmári és a marosvásárhelyi repülôteret. Amikor a miniszteri tisztségbe kerültem, Brüsszelben már más bizottság volt, azzal nem tudtam kiegyezni arról, hogy helyezzék vissza a térképre e két repülôteret. Román furfanggal (smecherie) alig tudtuk azt elérni, hogy az észak-erdélyi autópályát ne csak Gyulafehérvárig, hanem Brassóig építsük meg. Más engedményt nem sikerült kiharcolnunk Brüsszelben - nyilatkozta a miniszter.

Az újságírók jelezték azt is, hogy a Marosvásárhely-Budapest között közlekedô Ady Endre rapid lehurbolt vagonokból áll össze. A miniszter azonnal telefonon intézkedett, hogy cseréljék le a vagonokat, illetve amennyiben a MÁV közlekedteti a járatot, akkor ne engedjék be a minôségileg meg nem felelôket az országba.

A sajtótájékoztatót követôen a miniszter körbesétálta Marosvásárhely fôterét, majd a Tudor negyedben lévô 20-as általános iskolához ment, ahol az épülôben levô tornateremnél állt meg. Utasította az illetékeseket, hogy minél elôbb fejezzék be a munkálatot, hiszen semmi ok nincs a felvállalt határidô kitolására. Innen kíséretével a Jedden épülô Horizont negyedbe látogatott (felvételünkön), ahol megígérte, támogatják majd a házak közé vezetô út építését, azonban erre az igényt a polgármesteri hivatalnak kell elôterjesztenie. Ezután a Segesvári úton álltak meg egy pillanatra, késôbb Radnótra utaztak.

Radnóton az ANL-s tömbházakat és a közelben levô sporttermet keresték fel. A miniszter ígéretet tett arra, hogy még két 24-24 lakrészes tömbház megépítését finanszírozzák. Az épületek mögötti telken a polgármesteri hivatal egy ifjúsági parkot szeretne kiépíteni, stranddal, teniszpályákkal, szórakozóhelyiségekkel. Ezzel kapcsolatosan Miron Mitrea tájékoztatta Cornea Vasile polgármestert, hogy életbe lépett egy olyan kormányhatározat, amelynek alapján 2004 és 2005 között Romániában 1000 sportpálya megépítését támogatja a kormány, így e programmal ezt a tervet is elsôként lehet majd kivitelezni. A városban tervben van még 70 fiataloknak szánt magánház építése is. Az új negyed úthálózatának kiépítésére kért anyagi segítséget a polgármester a minisztertôl. Az utolsó objektum, ahol megállt a miniszter, a Maros fölött épített híd volt, amely összeköti Radnótot Marosorbóval és Szentgyörggyel. A híd építését és a fenékküszöb kiképzését a vízügyi igazgatóság (sz.m. Környezetvédelmi Minisztérium) finanszírozta, az útépítésre a szállításügy kell pénzt fordítson. Ide csak egy köves utat létesítettek. A polgármester arra kérte a minisztert, tegye lehetôvé azt, hogy aszfaltozott út kösse össze a településeket, mivel mindössze csak 2 km burkolatról van szó. A jövô évi költségvetésbe ezt a kérést is befoglalják, s még az év elején hozzáfoghatnak a munkálatokhoz - vélte a látogatását záró miniszter.

A Legfelsôbb Bírói Tanács (LBT) két tagja járt tegnap Marosvásárhelyen, elemezve a Marosvásárhelyi Táblabíróság és a megyei törvényszék vezetôi tisztségeire pályázó bírák jelentkezési iratcsomóit. A döntést az LBT plénuma hozza meg, várhatóan két héten belül - nyilatkozta a Népújságnak Cristian Deliorga, az LBT tagja.

A Marosvásárhelyi Táblabíróságnál az alelnöki tisztségre Mihaela Cretu és Petre Uzun bírák tették le jelentkezési dossziéjukat. Ugyancsak az intézmény keretében betöltésre vár a felügyelôi bírói állás, valamint a kereskedelmi részleg elnöki posztja. Utóbbira a jelek szerint a Táblabíróság jelenlegi sajtószóvivôje, Nicolae Ionas bíró a legesélyesebb. A megyei törvényszék keretében a kereskedelmi-közigazgatási bírósági részleg elnöki tisztségére is van pályázó, az intézmény alelnöki tisztsége Georgeta Oltean elôléptetése nyomán vált szabaddá. A Hargita megyei törvényszék esetében mind a polgári, mind a bûnügyi részleg elnöki tisztsége betöltetlen. A bírák közötti versengés nagy, hiszen a hírek szerint egyeseket Bukarestbôl támogatnak, másokat a szóban forgó intézmények vezetôi szeretnének funkcióban látni.

Tegnap a Legfelsôbb Bírói Tanács (LBT) két tagja, Cristian Deliorga és Gheorghe Bucur elemezte a benyújtott iratcsomókat, beszélgetést folytatott mind a jelöltekkel, mind az intézményvezetô bírákkal. Cristian Deliorga lapunknak elmondta, hogy az elkövetkezôkben egy beszámolót készítenek elô, amelyet az LBT plénuma elé terjesztenek. Az átnézett dossziékkal kapcsolatosan nem mondhatok véleményt, hiszen nem rám, vagy kollégámra hárul a döntés, hanem az LBT plénumára. Ittlétünknek ez az egyetlen oka, és nem tudok arról, hogy a Táblabíróság valamely bírája részérôl reklamáció érkezett volna a Legfelsôbb Bírói Tanácshoz bizonyos peres ügyekben tapasztalt idôhúzási taktikáról. Ha volt is ilyen panasz, az elôször az Igazságügyi Minisztériumhoz érkezhetett" - jelentette ki Deliorga.

Az LBT tagja szerint a Maros és Hargita megyei igazságügyi intézmények vezetôi beosztásának betöltésérôl várhatóan két héten belül születik döntés.

A napokban számos olvasónk panaszkodott a marosvásárhelyi kabeltévé-hálózat mûködésére. Mint tudjuk, a Hír TV és a TVRM adása a legtöbb helyen nézhetetlen, a TV 2, máskor az RTL adásának minôsége pedig nem megfelelô. A gondok okairól, valamint a szolgáltatás minôségének javításáról Gheorghe Prosteannal, az RCS (Romania Cable Systems) helyi igazgatójával beszélgettünk.

Az igazgató azzal magyarázta a rendellenességeket, hogy jelenleg mind az RCS, mind a ROMSAT által használt kódolási rendszer mûködik. Ez egyelôre problémát jelent, de a modernizációs folyamat során utóbbit kiküszöbölik és a kábeltévés adások az ígért szinten fognak mûködni.

A Hír TV hibás mûködése kapcsán elhangzott, hogy "akár ki is vehetik, hisz a ROMSAT hálózat programjában nem szerepelt." Késôbb, komolyra fordítva a szót, Gheorghe Prostean helyesbített. Azzal érvelt, hogy már szinte lehetetlen frekvenciasávot biztosítani az illetô adásnak. Mindazonáltal megígérte, hogy egy másik frekvencián sugározzák majd a Hír TV adását, ez azonban azt jelentené, hogy egy kevésbé nézett tévéadó helyére kerülne. De megerôsítette, hogy a Hír TV továbbra is a nézôk rendelkezésére áll majd. Azt is megígérte, hogy legkésôbb két héten belül kiküszöbölik a rendellenességeket, így a jelenleg hibásan mûködô adások élvezhetôk lesznek.

Ami a korszerûsítési folyamatot illeti (a régi rendszert újjal helyettesítik), vélhetôen ez év végéig befejezôdnek a munkálatok. Az igazgató biztosított arról, hogy a cég alkalmazottai különös gonddal igyekeznek megôrizni a lépcsôházak, a falak állapotát. Mint mondta, e célra külön személyeket alkalmaztak, akiknek a feladata a szerelés után eltömíteni a falon keletkezett réseket.

Az MTI tudósítása alapján már közöltük, hogy szeptember 9-11-e között a Bács- Kiskun Megyei Rendôr-fôkapitányság vendége volt a Maros Megyei Rendôr-felügyelôség háromtagú küldöttsége. A látogatás célját a 2001-ben megkötött együttmûködési szerzôdés meghosszabbítása képezte.

A tapasztalatok megosztását, a bûnüldözô szervek közötti együttmûködés hatékonyságának fokozását, a két rendôrség tevékenységének összehangolását tûztük ki célul - mutatott rá a tegnap tartott sajtótájékoztató keretében Cotoara Vasile rendôrkvesztor, a megyei rendôrség parancsnoka. Az együttmûködés keretében még az ôsz folyamán a megyei Rendôr- felügyelôség küldöttsége utazik Kecskemétre, ahol közös intézkedési tervet dolgoznak ki a gépjármûlopások felderítésének módozatáról, tapasztalatot cserélnek a nemzetközi vonatokon elkövetett bûncselekményekkel szembeni rendôrségi fellépésrôl, a különleges rendôri esetek megoldásáról, a nagy jelentôségû tömegrendezvények biztosításáról, a közúti közlekedés biztonságáról. A Bács-Kiskun Megyei Rendôr-kapitányság küldöttsége megyénkben a kábítószer-kereskedelem elleni harc, a hitelkártya- hamisítás, számítógépes bûnözés, a bûnügyi technikák területén folytat tapasztalatcserét a helybeli rendôrökkel, s a szervezett bûnözés témakörében vitatják meg a közös akciók elôkészítését. Az együttmûködési egyezmény értelmében munkatalálkozókat szerveznek, információt cserélnek a mindkét megye területén mûködô bûnözôi csoportokról, a gépjármûlopásról és - csempészetrôl, az ember-, kábítószer-, fegyver- és mûkincscsempészet aktuális kérdéseirôl. A múlt heti találkozón szó esett a Magyarországon kolduló romániai romák helyzetérôl, valamint a feketemunka visszaszorításáról. A több éve tartó kapcsolat során 26 Maros, Hargita és Kovászna megyei bûnözô adatait közölték a külhoni kollégákkal, s az adatok feldolgozásával sikerült ôrizetbe venni a Bács-Kiskun megyében emberölést illetve rablást elkövetett személyeket. Kiderült, a magyarországi állampolgárok elsôsorban a közúti szabályokat szegik meg, ittas állapotban vezetnek a romániai közutakon, valamint több súlyos kimenetelû közúti balesetért tehetôk felelôssé.

A képen látható kisfiú neve Pihoda Elvis Daniel. 9 éves, s augusztus 13-án tûnt el nagysármási lakhelyérôl.

Ismertetôjelei: 120 centiméter magas, rövidre nyírt fekete haj, barna szem, kerek arc. Eltûnése napján hosszú ujjú, fehér, zöld és kékcsíkos trikót, szürke színû rövidnadrágot, kék tornapicôt viselt.

***

A 64 éves Cozma Valentina Maroséstrôl (Bánd község) tûnt el augusztus 22-én.

Ismertetôjelei: 160 centiméter magas, gyenge testalkat, kék szem, kerek arc. Eltûnése napján lila színû pamutblúzt, fekete ruhát viselt, fején fekete kendô, lábán gumicsizma volt.

Aki érdemleges információval tud szolgálni hollétüket illetôen, értesítsék a legközelebbi rendôrséget, illetve a Megyei Rendôr- felügyelôséget a 202-467-es telefonszámon.

A tegnap délelôtt Marosvásárhelyen, a Hadsereg tér 13. szám alatt az Eldi cég megnyitotta a XII. kereskedelmi egységét. Az avatószalagot Csegzi Sándor alpolgármester és Kabai Elek hazai társtulajdonos vágta el. A megnyitón jelen voltak megyénkbeli sütôipari vállalkozások vezetôi, képviselôi, meghívottak.

Kabai Elek az üzletben köszöntötte a jelenlévôket, hangsúlyozva, hogy az Egrestôn bejegyzett Eldi román-német vállalkozásnak 2000. szeptember 4-e óta a tegnap sikerült megnyitni az üzlethálózat XII. kereskedelmi egységét. Az Eldi cég a sütôipari kis- és közepes magánvállalkozások országos ranglistáján a VI. helyezést érte el a múlt évben. A Romániai Kis- és Közepes Vállalkozások Országos Tanácsának elismerése a cég vezetését, egész munkaközösségét arra kötelezte, hogy folyamatosan jobb minôségû sütôipari árut kínáljanak a vásárlóközönségnek, hogy bôvítsék a termékskálát.

Csegzi Sándor, Marosvásárhely alpolgármestere rövid köszöntôbeszédében elmondta, hogy immár a tizenegyedik Eldi üzlet megnyitásán vett részt. A vállalkozást és termékeit jól ismeri. Ennek az újabb Eldi üzletnek a megnyitása is bizonyítja, hogy az Egrestôn és Marosvásárhelyen készített sütôipari termékek kelendôek. Gratulált a vállalkozóknak: mert fejlôdésük dinamizmusa példaértékû lehet nagyon sok vállalkozás elôtt, mert ehhez hasonló üzlethálózatot Romániában eddig csak a multinacionális cégek építettek ki. A minôségi termékek és a vállalkozás jó irányba való ritmikus fejlôdése közvetlenül járul hozzá a lakosság életszínvonalának emelkedéséhez - mondotta Csegzi Sándor.

Miután a két elsô vásárló átvette az Eldi ajándékkosarát, Kabai Elektôl kérdeztük, hogy miként alakult az utóbbi hónapokban az általuk sütött kenyér ára? A társtulajdonos kijelentette, hogy júliusban számításokat végeztek az árak fenntarthatóságáról. Ennek eredményeként az 1 kg-os Eldi fehér kenyér árát 20.500 lejrôl 19.000 lejre csökkentették - saját üzleteikben. Ennek oka nem a bôséges búzatermés volt, hanem a liszt árának csökkenése. Hogy meddig tartják ezt az árat, a jelenlegi gazdasági körülmények között nem lehet meghatározni. Megtudtuk, hogy az Eldi alkalmazottainak száma - az új üzlet megnyitásával, a három új munkahely megteremtésével - 136-ra emelkedett.

- Öröm a XII. üzletünk megnyitása, de gond, hogy miként tovább? Mert hangoztatják a bôséges búzatermést, de máris kiderült, hogy a hozam 60%- át lehet felhasználni a sütôiparban. Nem tudni, mikor drágul újra a gáz, az üzemanyag. Emiatt az is bizonytalan, meddig tarthatjuk az 1 kg-os kenyér 19.000 lejes árát - mondotta Kabai Elek.

Marosvásárhelyen a Hadsereg tér 13. szám alatti Eldi üzletben hétköznapokon 5.30-21, szombaton 7-18 óra, vasárnap 7-12 óra között lehet vásárolni. Ez az az üzlet, amelybe érdemes visszatérni!

(X)

A pedagógusok tegnap tartották a módszertani szakköröket, amelyek keretében az elmúlt iskolai év során végzett munka eredményét és az idei évvel kapcsolatos teendôket vitatták meg. A tanítók a marosvásárhelyi 2-es Számú Általános Iskolában gyülekeztek.

Fejes Réka tanfelügyelôtôl az I-IV. osztályosokat érintô újdonságokról érdeklôdtünk.

- Az elsô és második osztályokban új tantervek vannak. A tartalom egyszerûsítését a hatéves gyerekek beiskolázása tette szükségessé. Az idei tanévre is érvényben marad az a rendelkezés, miszerint a szülônek jogában áll eldöntenie, hogy hat-, illetve hétéves korában íratja-e be az iskolába a gyermekét. Általában a hat és hét év közöttiek jönnek az elsô osztályba, ahol a tanítónak egyre inkább differenciáltan, a csoportmódszert alkalmazva kell dolgoznia. Az idénre csökkent a gyerekek létszáma és két elsô osztállyal indul kevesebb, mint az elmúlt iskolai évben.

- Megérkeztek-e a hiányzó tankönyvek?

- Az elsô és második osztály számára készült új, alternatív tankönyvek közül a matematika- és a tudomány könyvek hiányoznak. Ezt igyekeztek pótolni a megyénkben mûködô tanítók az I-IV. osztály számára kidolgozott matematika munkafüzetekkel. Elkészült az elsô osztályos környezetismeret füzet és készülôben van a második osztály számára is. Bárdos Ilona tanítónô írás-olvasási útmutatót állított össze, amelyhez munkafüzet is kapcsolódik.

A mai módszertani körön a múlt évi tevékenységünket - versenyek, továbbképzés - vettük számba, s elhangzott a továbbképzési témaköri csoportok beszámolója. A 2003-2004-es tanévben mûködô 15 csoport mellé újakat is alakítottunk - nyilatkozta Fejes Réka tanfelügyelô.

Eléggé fiatal intézmény a Kapcsolattartási, Családügyi és Szociális Szolidaritási Igazgatóság, ezért nem csoda, hogy a fiatal újságíró megkérdezte, mivel is foglalkoznak tulajdonképpen, mit fed ez a hangzatos megnevezés. Az ügyvezetô igazgató elmondta, többek között a családon belüli erôszak megfékezésével, amelynek több munkaügyi, egészségügyi és belügyminisztériumi rendelet a jogalapja. A tevékenységet külön nemzeti programok alapján bonyolítják. Minden megyében az igazgatóságokon belül külön osztályt létesítettek, Marosvásárhelyen, Segesváron az agresszió áldozatainak menhelyek jöttek létre. A világbank jelentôs összegekkel támogatja ilyen irányú programok megvalósítását, hiszen fel kell zárkózni a civilizált világhoz, ahol civilizáció ide vagy oda, akkora a családon belüli agresszió, hogy intézményesítetten védeni kell a bántalmazottakat, akik jobbára rendezetlen, problémás családokból származnak. A pénz, amit a programok megvalósítására használhatnak fel, nem kevés. Igaz, az sem kelt el mind, mert az igénylôk nem dolgoztak ki életképes pályázatokat rá.

Szó ami szó, a jelenség, a bántalmazottak, az ôket kezelô intézményrendszer kiépítése odafigyelést érdemel, azonban az erkölcsileg megromlott társadalomban ezek az intézkedések csak felszínesek. Mert ami a családi erôszakból kilátszik, azaz, ami kitudódik, az a jéghegy csúcsa, s a segítségnyújtás csak csepp a tengerben. Legfeljebb csak akkor szerzünk tudomást róla, amikor annak már nagyon súlyosak és visszafordíthatatlanok a következményei, s amikor a tévé képernyôjébôl is vér folyik. Mert semmilyen intézmény nem tud elébe menni olyan bûncselekményeknek, amirôl nem kapott elôzetes jelzést, s amit az áldozatok szégyenükben vagy félelmükben titkoltak. Így történhetett meg például az a gyilkosság, amit a napokban egy huszonöt éves argesi egyetemista fiú követett el. Huszonkét késszúrással végzett testvérével, majd az ágynemûtartóba rejtette és otthagyta. Vagy melyik intézmény akadályozhatta, elôzhette volna meg a iasi-i féltékeny férj esetét, aki dúsgazdag ügyvéd feleségét, akit évekig zsarolt és kínozott, megölte. Az erôszak megfékezésének milyen hatékonyságáról beszélhetünk, ha a bíróság hat hónappal a gyilkosság után még akkor sem mond ki ítéletet a gyilkos felett, ha az beismerte tettét? A helyzet adott, az erôszak létezik, s intézmény legyen a talpán, amely meg tud küzdeni vele.

Ígéretes évadkezdés a marosvásárhelyi Bernády Házban

A nyári szünet után, amikor légkondicionáló berendezéssel látták el a Bernády Házat, két nagy érdeklôdést keltô tárlatnyitó is jelezte, Marosvásárhely magyarságának népszerû közmûvelôdési központja abban a szellemben kívánja idei évadját is kibontakoztatni, amely széles körû elismerést kiváltva, tevékenységét az eddigiekben is jellemezte. Az intézményt mûködtetô dr. Bernády György Közmûvelôdési Alapítvány kuratóriumának elnökét, Borbély László parlamenti képviselôt kértük meg, hogy körvonalazza, mire számíthat a továbbiakban a ház közönsége.

- Reményeink szerint mindenki sûrûn talál majd kedvére való rendezvényt, melyeket minden vonatkozásban a korábbiaknál is magasabb szinten szeretnénk megrendezni, lebonyolítani. A légkondicionálás bevezetésével is a hozzánk látogatók kényelmét tartottuk szem elôtt. De beszéljünk inkább arról, hogy törekvésünk szerint megnyilvánulásainkat valóban vonzó, nagy visszhangú, élményteljes eseménnyé akarjuk tenni. Programunk hagyományosan úgy alakult, hogy ilyenkor ôsszel néhány kiemelkedô rendezvényre számíthatnak az érdeklôdôk. Ezek adják meg a hangütést, az évad egészét is meghatározzák. Az idén sincs másképpen. S hogyha jeleztem, hogy örvendenénk, ha minél többen érzékelnék a növekvô igényességet, amely tevékenységünk szervezésében vezérel, ezt legközelebbi nagy horderejû szemináriumunkkal példázhatjuk. Ezt a sajátos nemzetiségi megnyilvánulást az elôzô években is megszerveztük, ezúttal szeptember 24-25-én zajlik. Jelentôsebbnek ígérkezik az eddigieknél, témája is rendkívül idôszerû, a résztvevôk névsora is igen rangos, kereteit kitágítottuk, nemcsak az országból, hanem határainkon túlról is jócskán lesznek jeles meghívottjaink. A szeminárium címe A kisebbségi lét Romániában és Magyarországon, a kétnapos eszmecsere elsôsorban a kulturális autonómia problémáját járja körül. Fôként a kérdéskör önkormányzati vetületeit vizsgáljuk. Aktualitását, gondolom, nem kell külön hangsúlyoznom. Olyan elôadók értekeznek majd a témáról, mint Markó Béla szövetségi elnök, Varga Attila képviselô, Markó Attila, a Kisebbségi Hivatal államtitkár-helyettese itthonról, Heizer Antal, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnöke, Bálint Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke Magyarországról, Józsa László, a Vajdasági Magyar Nemzeti Tanács elnöke, és ismertetik tapasztalataikat, önkormányzataik mûködését a hazai nemzetiségek képviselôi, több magyarországi kisebbségi önkormányzat vezetôi.

- Közelednek a Bernády-napok is. Ez is hagyományteremtô rendezvénysorozatként rögzült a marosvásárhelyi köztudatba. Az idén mi lesz a sajátossága?

- Október 29-30-ra tervezzük. Mivel korábban mindig jelentôs sikere volt a városépítô polgármester életével, életmûvével, építészeti és szellemi örökségével kapcsolatos ifjúsági vetélkedôknek, most is szervezünk ilyesmit. Bernády emlékének megôrzését, hagyatékának ápolását talán így szolgálhatjuk a legjobban, ha a fiatalokat, diákokat ösztönözzük arra, hogy a témakörben elmélyüljenek. Az idén kétfordulós lesz a vetélkedô, a sajtóban már meg is hirdettük. Marosvásárhely Bernády korabeli irodalmi élete a verseny tárgya. A VII-VIII. osztályosok, illetve a középiskolások az elsô fordulóban egyéni, írásos feladatot teljesítve mérik össze tudásukat, tehetségüket, majd csapatokat alkotva versengenek nyilvános vetélkedôn, értékes díjakért. Reméljük, hogy kellô érdeklôdést vált ki a rendezvény, számítunk a tanárok serkentô, irányító együttmûködésére is. Ez persze csak egy a Bernády-napok eseményei közül. Koszorúzásra is sor kerül, megrendezzük szokásos kultúrpalotai elôadásunkat is. Az idén Selmeczi György és zenész, énekes barátai fellépésének tapsolhatunk. És átadjuk a Bernády-emlékplakettet is természetesen.

- Ezt is idejében részletezzük majd olvasóinknak. De biztos bôven lesznek olyan rendezvények a következô hónapokban a Bernády Házban, amelyek talán kisebb tömegeket vonzanak, de szintén fontosak. Jelenleg is egyszerre két kiállítás látogatható.

- Igen, lenn Haller József illusztrációi láthatók, a tetôtéri galériában a fiatal Szilágyi László üvegszobrai. Hosszú idôre elôre be van osztva a kiállítási program. Legközelebb október elsején nyílik Józsa Nemes Irén festményeibôl emlékkiállítás. És továbbra is vendégül látunk könyvbemutatókat, szerzôi esteket, különféle találkozókat. Bízunk benne, hogy a közönség ezután is figyelemmel követi rendezvényeinket, és népes jelenlétével járul hozzá sikerükhöz.

Meglepô és szemnek kellemes változásokat észleltünk Mezôbándra érkeztünkkor. Az egy évtizednél is több stagnálás, a község elmaradott falu látványa után most felújított homlokzatú házak, gondozott és kiépített központi park, új padok, kétnyelvû feliratok, díszköves járda fogad, a legjobb hagyományok szerinti kisvárosi korzó alakul, községre ritkán jellemzô módon. Az igyekezetet, a civilizált életkörülményekre való törekvést pedig idén, a község történetében az elmúlt hét végén elôször, Bándi Napokkal tette emlékezetessé az új polgármester, a zenészbôl választott tisztviselôvé lett Mircea Rusu Band. A rendezvénysorozat megnyitója elôtt beszélgettünk az elöljáróval.

- Új tapasztalat ez mindnyájunk számára: Mezôbándon még nem volt ilyen jellegû ünnepély, és számomra polgármesterként is kihívást jelent. Ez a három nap a pozitív irányú energiák ünnepélye kell legyen: a bizonyítéké, hogy akarattal és összefogással minden lehetséges, hogy Bánd kiléphet önmaga több évtizedes árnyékából, a civilizált világ perifériájáról visszatérhet. Ünnepelni szeretnénk, koncertekkel, kiállításokkal, táncokkal, vetélkedôkkel, szimpóziumokkal, javítani kapcsolatainkat, ismerkedjünk. Lesz díszpolgáricím-átadás, községünk híressé vált szülötteinek érdemeit próbáljuk elismerni ezzel. Olyan emberekrôl van szó, mint Mátéfi Eszter magyar kézilabdabajnok, Szekeres Gerô alpinista, Vasile Pop etnográfus, Márton Dénes és Márton Erzsébet tanítók, a sor pedig itt nem ér véget. Lesz régiruha-kiállítás, régi tárgyak, hangszerek bemutatása, képzômûvészeti tárlat. A vetélkedôk sora is változatos: asztalitenisz, kézilabda, lábvolé, krosszfutás, szépségverseny, sörivóverseny, minifoci. Esténként koncertekre bulizhat a nagyérdemû: pénteken Dancs Annamari, szombaton a Mircea Rusu Band, vasárnap a 3 Sud Est lép fel. Hagyományt kívánunk teremteni. Igen örvendetes, hogy a községben nincsenek etnikai ellentétek, súrlódások: magyar, román, roma fiatalok egy emberként segítettek a szervezésben. Nagyon fontos, hogy megôrizzük azt, amit elkezdtünk, hogy együtt bebizonyítsuk: minden lehetséges. Vissza akarjuk szerezni a polgármesteri hivatal hitelét. Úgy éreztük, amit eddig tettünk, azt meg kell ünnepelni. Észrevettük a változás iránti igényt: ha segítünk, akkor a község lakossága sem marad tétlen, nem vagyunk egyedül. Szeretnénk, ha Mezôbánd minél hamarabb várossá válhatna - zárta szavait a polgármester.

Valóban észrevenni a változás szelét Mezôbándon. Friss levegô járja át az eddig évtizedes lemaradásban vegetáló községet. Mindenhol javítási, felújítási munkálatok folynak, a bándiak derûlátóan néznek a jövôbe. Központjuk mindenesetre már megérdemli a városi jelzôt...

Sajátos évadja volt a Marosvásárhelyi Állami Filharmóniának. Elsô alkalommal történt meg a város mûvelôdési életében, hogy a zenekedvelôk a nyáron is beülhettek a Kultúrpalota nagytermébe - kezdtük Vasile Cazan mûvészeti igazgatóval beszélgetésünket, akit az induló évad nyitóhangversenyérôl és a továbbiakról kérdeztünk, mûvészi teljesítmény szempontjából ugyanis "fajsúlyosnak" ígérkezik az egész hónap.

- Mert nem csalódhat bennünk a közönség - jegyezte meg, így folytatva: - Ami a nyári évadot illeti, tehettük, hisz Molnár Tünde az elmúlt évadban versenyvizsgázott és vált a filharmónia állandó orgonistájává. Koncertrôl koncertre 150-200-an is voltak hangversenyén. Prózaian fogalmazva: mindenki (közönség, elôadómûvész, filharmónia, a turisták és nem utolsósorban maga az orgona is) jól járt, hisz nagyon fontos, hogy minél gyakrabban használjuk a hangszert. A többi filharmóniától eltérôen, melyek október elsején kezdenek, mivel itt igény mutatkozik rá, szeptember 16-án este 7 órától kerül sor az évadnyitó szimfonikus hangversenyre a nagyteremben. Idén is, állandó karmesterként Shinya Ozaki dirigál. Kezdetnek könnyed, mégis gazdag, vonzó Mozart-esttel: Don Giovanni-nyitány, Á-dúr zongoraverseny, ill. az Esz- dúr concertante oboára, klarinétra, vadászkürtre és fagottra zenekari kísérettel örvendezteti meg a a közönséget. Zongorán közremûködik a japán Misako Shimomura, klarinéton Kelemen Antal, kürtön Valer Moldovan, fagotton Dan Docolin.

A marosvásárhelyi Silvan Negrutiu, a bukaresti zeneakadémia növendéke zongoraestjén pedig e hó 23-án Mozart-, Chopin-, L. van Beethoven, valamint R. Schumann- mûvek hangzanak fel. Emlékezetesnek ígérkezik a soron következô vokálszimfonikus hangverseny is, mivel elsô alkalommal hallgathatjuk meg városunkban, a karmester kérésére, R. Schumann Rekviemét, melyet majd A. Bruckner: Esz-dúr Romantikus szimfóniája követ a németországi Franz Lamprechttel a dobogón. Az énekszólisták sorában ismét tapsolhatunk a szoprán Borsos Editnek, az alt Beatrice Iordachénak, a tenor Szilágyi Zsoltnak és a basszus László Norbertnek. A filharmónia szimfonikus zenekara és vegyes kara - karnagy: Vasile Cazan, karvezetô asszisztens Sikó Szidónia - alapozza meg az est sikerét.

Rendkívüli vokálszimfonikus koncerttel zárul a hónap. Tekintettel az ünnepi alkalomra, Haydn-esttel. A 75. életévét betöltô Szalman Lórántot kívánja köszönteni a város nevében is a filharmónia, a mester kedvenc szerzôjének "megszólaltatásával". Haydn: G-dúr Meglepetés szimfóniáját valamint a Missa In Tempore Belli azaz: az Üstdob misét vezényli majd a filharmónia szimfonikus zenekara és vegyes kara élén a mester. Szólót Carmen Gurban (szoprán), Szerekován János (tenor), Ana Rusu (alt), valamint Hercz Péter (basszus) énekel.

Bemutatóval nyitja a 2004/2005-ös színiévadot a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata. Michel Tremblay komédiája BINGÓ! BINGÓ! címmel kerül a vásárhelyi közönség elé. A darab Les Belles-Soeurs eredeti címmel jutott világsikerre, parádés alakítási lehetôséget nyújtva tizenöt színésznô számára. A kortárs kanadai szerzô darabjáról a jelenleg szintén Kanadában élô Bokor Péter rendezô így vélekedik:

"A Les Belles-Soeurs kétségkívül Tremblay legjelentôsebb és legismertebb színpadi mûve. Rendkívüli mélységû szöveg, figyelemreméltó színpadi erényekkel, amely a karakterek sokaságának változatosságával ragad meg. Tizenöt nôalak van a szereposztásban, 19 és 93 év közötti hölgyek, akiknek a szövege erôteljesen hat a nézôkre. A dialógusok központi tematikája: a nôi sorskérdések a modern világ körülményei között, a férjjel és gyerekekkel, az egyházzal, a közösséggel, a fônökökkel szembeni kiszolgáltatottság - mely révén a nézôközönség hölgytagjai a színpadi helyzetekben sok esetben önmagukra ismernek."

A marosvásárhelyi szereposztásban újra színpadon láthatjuk Farkas Ibolya, Nagy Dorottya, László Zsuzsa, Somody Hajnal, Kilyén Ilka, Biluska Annamária, Balázs Éva, Fodor Piroska, Fülöp Bea, Mende Gaby, Szabó Mária, Mózes Erzsébet, Darabont Mikold, Szabadi Nóra és Berekméri Katus mûvésznôket. A darab szövegét Bokor Péter román fordítása alapján marosvásárhelyi színpadra alkalmazta Nagy István. Rendezô: Bokor Péter (Kanada), díszlet, jelmez: Labancz Klára, a rendezô munkatársa: Fekete István, színpadi mozgás: Maria Bokor.

Az évadnyitó bemutatóra 2004. szeptember 17-én, pénteken este 7 órától kerül sor a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház nagytermében, amikor is a 2004/2005-ös Kemény János-bérletek érvényesek.

Festegetô fiatalember és egy hölgy fogad a régi parókia udvarának árnyat adó fái alatt. - A többiek a faluban vannak - mondják, miután kérdôen nézzük a fal mellé száradni állított, láthatóan több kéz nyomát viselô festményeket. Megérkeztünk a III. Mezômadarasi Képzômûvészeti Alkotótáborba.

Az idei rendezvény a harmadik a tábor eddigi történetében. Tradícióvá vált az egykori ötlet, visszatérô vendégekre és újonnan érkezô alkotókra számíthat a szervezô Mezômadaras Fejlesztési Egyesülete és a református egyházközség.

Szabó Izolda szervezôvel, az egyesület vezetôjével, lelkészfeleséggel beszélgettünk a táborról, annak megalakulásáról, fejlôdésérôl, körülményeirôl.

- Az idén húsz mûvészt hívtunk meg. Jöttek Magyarországról, Szatmárnémetibôl, Marosludasról, Székelyudvarhelyrôl, Kolozsvárról, Marosvásárhelyrôl, amatôrök, profik egyaránt. Az egyesület mûvészeti vezetôje, Czirjék Lajos hívja meg a mûvészeket, ô dönt a kilencnapos táborba érkezô alkotók kilétérôl. Annak idején, 2001-ben is ô volt az egyik ötletgazda. Akkor még saját zsebbôl indítottuk a tábort, a falu népe adakozott. Vettünk egy disznót, levágtuk, megvolt az eledel, és meghívtuk a mûvészeket. Házaknál szállásoltuk el ôket, akárcsak ma is. Hagyomány lett belôle. A tábor célja annak idején a falubeliek szépérzé-kének fejlesztése volt. Hogy eltûnjön a lakásokból a rengeteg mûvirág, giccs. Azt akartuk elérni, hogy az emberek értékeljék az igazi mûvészetet, és ha már festmény beszerzésén gondolkodnak, ne a giccsfestôk
"mûveit" vásárolják. A meghívott képzômûvészek az idén már elôadásokat tartottak, gyerekeket okítottak az igazi értékek felismerésére. Megmutatják festôeszközeiket, elmagyarázzák, milyen technikával és mi módon dolgoznak. A gyerekek is festenek, rajzolnak az elôadások alatt és után, mûveiket kiállítjuk a templomban. Van érdeklôdés, 50-60 gyerek vett részt az elôadásokon, ez pedig bizakodásra ad okot.

Mindig nagyon jó a hangulat, 12-13-an rendszeresen visszatérnek. Úgy igyekeztünk összeállítani a meghívottak névsorát, hogy kompakt közösség alakuljon, ne kis klikkekbe szakadjanak az alkotók. Napközben tanítanak és festenek, este vita, beszélgetés, vasárnap pedig kiállítással zárul(t) a rendezvény, ahol, mint említettem, a gyerekek munkái is helyet kapnak. A házigazdák egy-egy kis festményt, grafikát kapnak ajándékba, és a tábor is évenként fejenként egy alkotással bôvül. Az idei tárlatot meghívták a gödöllôi kastélyba, nagy örömmel készülôdünk a jövô márciusi eseményre. Szerencsére most már akadnak segítôk. Pályázatunkat kedvezô elbírálásban részesítették, a megyei tanácstól kaptunk rá pénzt, ezenkívül a Surub Trade segített. És persze a falubeliek, akik fôznek, sütnek a mûvészeknek, elszállásolják ôket. Folytatás pedig - jövôre - mindenképpen következik.

Hogy melyik a legszebb, legnehezebb vagy legdallamosabb nyelv, azt ki-ki tetszése szerint ítélheti meg. De hogy melyek a legtöbb ember által beszélt, a leghosszabb szavakat használó vagy a legtöbbek által tanult nyelvek, arról csak a számok adhatnak útbaigazítást.

Költôk tanúsítják: mindenkinek az anyanyelve a legszebb, a legkedvesebb. "Szerelmet vallani az anyanyelvemen óhajtok, de szakítani idegen nyelven. Verset írni magyarul, de kritikát lehetôleg portugálul" - írja Kosztolányi Dezsô Erôs várunk, a nyelv címû munkájában. A szépíró szubjektivitásán olykor túltesz a tudós. "Felfedezéseim közül arra a felfedezésre vagyok a legbüszkébb, hogy csupán egy nyelv van, a magyar nyelv!" - vallotta a nemrégiben elhunyt Teller Ede.

Szubjektív megítélés tárgya az is, melyik vajon a legnehezebb nyelv. Noha minden nyelv egyformán nehéz (vagy könnyû), hiszen a világ minden táján ugyanannyi idôt és erôfeszítést vesz igénybe a csecsemôk nyelvtanulása, Európa 120 nyelve közül a legnehezebb - e sorok írója szerint - a lapp (számi). Minden névszóhoz külön meg kell tanulni az erôs és a gyenge alakját, be kell magolni, hogy az adott szónál melyik esetrag melyik tôalakhoz járul (vagy azt, hogy a száz tagadási paradigma közül melyikbe tartozik); ugyanez vonatkozik az igékre is; eltérô jelenségek tapasztalhatóak páros, illetve páratlan szótagszámú szavak esetén stb.

A hó - 28 szóval

A nyelvi "leg"-ek objektív megítélése nem érzelmeken, hanem számokon, tényeken alapszik. Ha például a legdallamosabb nyelvet keressük - sokan az olaszt vélik annak -, a magánhangzók és mássalhangzók arányát, harmóniáját kell számításba vennünk. Nyelvtörténeti tények segítenek annak megállapításában, melyik Európa legfiatalabb nyelve (a portugál: mindössze kb. 800 éves), avagy a legtárstalanabb (a baszk: egyetlen rokona sincs a kontinensen). Miképp tény az is, hogy Európa legkisebb nemzeti nyelve az izlandi: 200 ezren beszélik.

A leghosszabb szavak az eszkimó nyelvekben vannak. A Grönlandon legjobban elterjedt eszkimó dialektus, az inuktitut (inuktituk) eme szava: nalunaarasuartaatilioqatigiittissaarsualkiornialiuleralluallaraminngo oqasiit - a távközlési hálózat kiépítésén munkálkodó emberek megnevezésére szolgál. Ez a nyelv egy másik "leg" okán is párját ritkítja: a legtöbb (huszon-nyolc) szava van a hóra.

A világ "legkisebb" nyelve a bikya, amelyet már csupán egyetlen, 87 éves asszony használ Kamerun és Nigéria határán. A következô a rangsorban a bisuo, amelyet ugyanazon a vidéken már csupán egy apa és fia beszél. Alaszkában az eyak nyelveket beszélik a legkevesebben. Szintén kihalófélben lévô nyelv Szíriában az aramenus, Szibérában a nganaszan. Az Aleut-szigeteken már csak néhány százan beszélnek aleutul, a vótok nyelvét mindössze húszan beszélik, valahol Észtország és Szentpétervár között.

Ha arra keressük a választ, melyik nyelvet használják a legtöbben a világon, a kínai kerül a rangsor elejére (1,1 milliárd ember), majd az angol (470 millió), a hindi (418 millió) és a spanyol (372 millió) következik. A francia (124 millió) az elterjedtségi lista tizedik helyén áll, a német (121 millió) pedig a tizenegyediken.

A legelterjedtebb nyelv valójában azonban az angol, mert ha összeadjuk mindazon országok lakosságának létszámát, ahol az angol is hivatalos nyelv, akkor 1,7 milliárd ember - több mint az emberiség egynegyede - beszéli ezt a nyelvet. Shakespeare nyelve a "gyôztes" akkor is, ha arra vagyunk kíváncsiak, melyik idegen nyelvet tanulják a legtöbben.

Leonardo da Vinci páratlan remekmûvének névadója, Mona Lisa élô személy volt, a dúsgazdag Francesco Del Giocondo selyemkereskedô felesége - állítja egy firenzei professzor, aki könyvet szentelt a több évszázados rejtély megfejtésének.

Giuseppe Pallanti professzor a firenzei levéltárban és a földhivatalban fellelhetô dokumentumok alapján írta meg közelmúltban megjelent "Monna Lisa, mulier ingenua" (Monna Lisa, az egyszerû asszony) címû könyvét. A szerzô szerint alkotása nem regény, hanem egy hajdani valóságos személy életútjának hiteles és dokumentálható története.

A toscanai származású Pallanti kutatásai szerint Monna (Mona) Lisa 1479-ben, Firenzében született Lisa Gherardini néven, igen alacsony sorú család gyermekeként. A Mediciekkel és Leonardo da Vinci apjával, a firenzei nemesemberrel üzleti kapcsolatban álló Francesco Del Giocondo 1495-ben vezette oltárhoz Lisát. Az egyszerû fiatal lány a gazdag kereskedô második felesége volt, s ezzel a házassággal nagyot lépett elôre a társadalmi ranglétrán. Pallanti megtalálta azt a végrendeletet, amelyben az 1538-ban elhunyt Del Giocondo hûséges feleségére hagyta tekintélyes vagyonát.

A Firenzében magas rangú kapcsolatai révén igen jól ismert Del Giocondo családnak számos birtoka volt Toscanában, a többi között egy kis kápolna is az övék volt a Chianti régióban lévô Santissima Annunciatában, ahol 1501-1503 között Leonardo da Vinci is élt. A kis falucska kápolnájába gyakran járt imádkozni a szépséges Lisa Gherardini-Giocondo.

A Polistampa Kiadónál megjelent könyvszenzáció utólag igazolja a reneszánsz kori mûvészet krónikása, Giorgio Vasari (1511-1574) Leonardo da Vincirôl írt elsô biográfiájának állításait. Egyúttal romba dönti azt az egyébként igen tetszetôs teóriát, amely szerint a titokzatos mosolyú Mona Lisa arcképe nem valós személy portréja, a megfejthetetlen szépség vonásaiban Leonardo önmaga képmását örökítette volna meg.

Zajosak és túlzsúfoltak a velencei lagúnák, s az immár tarthatatlan állapotok miatt a városvezetés a hajnali-reggeli órákban betiltja a gondolások felvonulásait és szerenádjait, s gyakorlatilag minden vízi jármû közlekedésére korlátozásokat vezet be. A velencei önkormányzat vízikreszt érintô módosításairól a La Repubblica címû napilap számolt be kedden. A szigorítások értelmében a gondolások nem énekelhetnek a reggeli órákban, s a városlakók nyugalmát az áruszállítás sem zavarhatja majd, hiszen kizárólag délelôtt 10-11 óra között engednének be a lagúnákba árukkal megrakott bárkákat. A vízi taxikra is rájár a rúd, legalábbis azokra, amelyeknek nem a velencei önkormányzat adta ki a fuvarozási engedélyt: be sem fogják engedni a szomszéd várak motorosait Velencébe. Emellett korlátozzák a turista vízibuszok számát és mozgását is, továbbá egyes lagúnákban teljesen betiltják a közlekedést. Mindettôl Paolo Costa velencei polgármester azt reméli, hogy csökkennek a "vízi dugók", s a szûk csatornákon felgyorsul a közlekedés, kisebb lesz a zaj és a levegôszennyezés.

Az Egyesült Államok nagyváro-saiban az autósok átlag 46 órát töltenek közlekedési dugóban, és a helyzet Los Angelesben a legrosszabb a texasi közlekedési intézet adatai szerint.

Los Angelesben az ingázók évente átlag 93 órát, csaknem 4 napot állnak közlekedési dugóban. A második helyezett is kaliforniai: Los Angeles örök vetélytársa San Francisco. A festôi nagyvárosban és a róla elnevezett öböl környékének vonzáskörzetében az autósok évi 73 órát ücsörögnek a volán mögött az elakadt forgalomban.

A The Washington Times ismertetése szerint a két kaliforniai várost mindjárt Washington és a fôváros körüli marylandi és virginiai urbanizációs övezet követi 67 órával. Az itteniek szerencséje, hogy a toronyházak, magas épületek iránti régi keletû ellenérzés miatt Washington kifejezetten tiltja is építésüket, ezért nincs olyan sûrû beépítettség, nagy népsûrûség, mint más nagyv&aacut