Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

A képviselôház kedden elfogadta a képviselôház és a szenátus megválasztásáról szóló törvényt. A Mediafax jelentése szerint a jogszabály mellett 208 képviselô szavazott, az NLP és a DP 42 ellenszavazattal elutasította a törvénytervezetet.

Az államfô megválasztását szabályozó jogszabályt 210 "igen", 9 "nem" szavazattal és 15 tartózkodással fogadták el.

Az államfô független jelöltként, egy párt, politikai vagy választási szövetség listáján vehet részt a parlamenti választásokon - errôl döntött kedden a képviselôház. Az elfogadott szöveg szerint az államfô akkor vehet részt jelöltként a választásokon, ha mandátumának utolsó három hónapját tölti. A kitételt 135 "igen" és két "nem" szavazattal fogadták el.

Azt követôen, hogy a választási bizottság megfogalmazta a fenti cikkelyt, az NLP-DP szövetség Emil Boc révén bejelentette, hogy az Alkotmánybírósághoz fordul.

Jelölteket állíthatnak a parlamenti választásokon a törvényhozásban képviselt nemzeti kisebbségek szervezetei, valamint más, törvényesen megalakult és bizonyos feltételeknek eleget tevô szervezetek is - áll a képviselôházban kedden megvitatott választási törvénytervezetben.

A képviselôk döntése szerint a parlamenti képviselettel nem rendelkezô kisebbségi szervezeteknek be kell nyújtaniuk a Központi Választási Irodához taglistáikat, amelyeknek tartalmaznia kell a legutóbbi népszavazáson önmagukat az illetô kisebbség tagjainak valló személyek legalább 15 százalékát. Ha a kisebbség tagjainak száma meghaladja a 25.000-et, a listán legalább 25.000 személynek kell szerepelnie, legalább 300-nak minimálisan 15 megyébôl és a fôvárosból.

Szilágyi Zsolt független képviselô diszkriminatívnak nevezte a kitételeket és magyarázatot követelt az említett feltételek megszabása kapcsán.

Viorel Hrebenciuc (SZDP), a választási bizottság elnöke válaszképpen elmondta, a 314 képviselôi mandátum 12 százaléka "elégséges" a kisebbségi szervezeteknek, és hozzátette, a korlátozásokat azért vezették be, hogy megakadályozzák a "nem hagyományos kisebbségek" parlamentbe jutását.

A 27 hektárnyi területre 232 ház építését tervezte a Benta cégcsoport. Az elsô szakaszban 60 ház készül el, s e hónapban kezdik a második szakaszt. A 40-50.000 eurós családi házakra eddig 200-an kaptak építkezési engedélyt. Ahogy Bente Lazar, a cég vezetôje tájékoztatott, befejezéshez közeledik az ivóvíz- és szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése a megyeközpont és a negyedek között.

Aktuális

Vigyázat! A következô egészségügyi posztliceális iskoláktól visszavonták az ideiglenes mûködési engedélyt és fel fogják számolni ôket. Nem fogadhatnak beiratkozókat - olvasható nagy betûkkel a figyelemfelkeltô cím egyik országos napilapban. A tudósításból kiderült, hogy a felszámolás sorsára jut egyik megyénkbeli posztliceális iskola is. A hír felkavarta a kedélyeket.

Az iskola vezetôsége cáfolja a rémhíreket és iratokkal felfegyverkezve bizonyítja, hogy rendelkezik a helyek meghirdetéséhez szükséges engedélyekkel, sôt, arról is beszámol, hogy az idei szakminisztériumi ellenôrzés nyomán kedvezô bírálatban részesítették az oktatási intézményt. A vezetôség véleménye szerint a szóban forgó újságíró lejáratási hadjáratot folytat a posztliceális iskola ellen, s immár másodszor nem ellenôrzött, hamis adatokat közöl. Az sem kizárt, hogy a konkurencia ijeszti el ekképpen a beiratkozókat. Mindenképpen pontosítást fognak követelni.

A hír az iskolába beiratkozó, beiratkozni óhajtó fiatalokat s szüleiket is kellemetlenül érinti. Mert senkinek nem mindegy, hogy egy biztos szakképesítést, elismert oklevelet ígérô iskolába vagy egy kilátástalan, vagy legalábbis bizonytalan jövôvel rendelkezô oktatási intézménybe iratkozik be, ott fizeti a nem kis tandíjat.

Nem újdonság, hogy a sajtóorgánumok nagy többsége a szenzációra hajt, negatív, ijesztô, meghökkentô dolgok bemutatását, felfuttatását tartja fô céljának. Az információs kavalkádban egy posztliceális iskola engedélyének visszavonásáról szóló pár soros hír csak megfelelô tálalásban lehet hatásos. A kérdés csak az, hogy lehet-e az információ hitelességének leellenôrzése nélkül közzétenni kisebb- nagyobb csoportokat lényegbevágóan érintô adatokat. Mentség-e az idôhiány, megbocsátható-e az emberi mulasztás, lehet-e takarózni az utólagos pontosítás lehetôségével?

A válasz egyértelmû.

Az utóbbi idôben több alkalommal is felmerült Marosvásárhely ivóvízellátásának lehetôsége más nyersvízforrásokból, mint a jelenlegi Maros folyó. A város polgármestere is kijelentette, elônyösebb lenne, ha a nyersvizet altalajforrásokból, vagy gyûjtôtavakból lehetne biztosítani, példaként a Ratosnyán épülô gyûjtôtavat említve.

A téves feltételezések és a lakosság félreinformálásának elkerülése végett az alábbiakban néhány pontosítást teszünk Marosvásárhely vízellátásával kapcsolatosan.

Ami a vizet illeti

Indulásból jó tudni, hogy a víznek Ratosnyáról való "ideszállítása", mint ötlet nem újkeletû: azok, akik a Marosvásárhely vízellátási rendszerét az elmúlt évtizedek során kigondolták és megtervezték, számításba vették az ivóvíznek a hegyvidékrôl való ideszállítását. 2001-ben, az ISPA- pályázat indításakor az Aquaserv ÖV szakemberei is figyelembe vették a vízellátásnak azt a változatát, hogy a ratosnyai vízgyûjtô tóból biztosítsák az ivóvizet.

Tudni kell, hogy a gyûjtôtavakból származó víz szintén felszíni víz, amely esetében szükséges a tisztítási folyamat. A gyûjtôtavakban tapasztalható az algásodás, ami gondot okoz a vízkezelési folyamat során. Példaként Kolozsvár vízellátását említhetjük: ez esetben a nyersvízforrás a gyalui gyûjtôtó, amely megépítésétôl számítva 30 év alatt leülepedett (a 4 millió köbméter befogadóképességû tóban a lerakódások mennyisége elérte az 1 millió köbmétert) és elalgásodott. Jelenleg a városvezetés erôfeszítéseket tesz és óriási pénzösszegeket fektet be, hogy egy másik (a tarnicai), Gyalutól 13 kilométerre levô vízgyûjtô tóból oldja meg a vízellátást. Végkövetkeztetés tehát, hogy a vizet, függetlenül származási helyétôl, ahhoz, hogy ihatóvá váljék, bonyolult kezelési folyamatnak kell alávetni. Vagyis a nyersvízforrástól függetlenül a marosvásárhelyi vízüzem feljavítása és korszerûsítése elengedhetetlen. Az a tény, hogy az ISPA-program tartalmazza a vízüzem 11,2 millió euró (megközelítôleg 460 milliárd lej) értékû korszerûsítési tervét, bizonyítja, hogy az Aquaserv ÖV, valamint az Európai Unió stratégiája nem téves, ellenkezôleg, nagyon is jól átgondolt és megtervezett, amely a jövôre nézve különbözô változatokat vesz számításba.

Annak érdekében, hogy a közelmúltban tett egyes kijelentéseket tisztázzuk, el kell mondanunk, hogy a felszíni vizek használhatók - és az európai országok zömében is ez így van - ivóvízforrásként. Példaként a németországi Rajna folyót említhetjük, amelyet, nagyfokú szennyezettsége miatt 1980-1990 között Európa háztartási szennycsatornájaként emlegettek. A folyó közelében üzemelô ipari egységek a Rajnát hulladéktelepnek tekintették, ahova beöntötték az ipari és a háztartási szennyvizet, így a folyó vize egy idô után veszélyessé vált a környék lakóinak egészségére, életére, sôt fennállt egy környezetvédelmi katasztrófa veszélye is. Egy 1995-ben gyakorlatba ültetett terv, amelynek célja a folyóvíz további szennyezésének megállítása volt, kötelezte a gazdasági egységeket a háztartási szennyvíz megtisztítására. Jelenleg - az egyébként sûrûn hajózott - Rajna folyó vizébôl Németország, Hollandia és más országok számos városában állítanak elô európai normáknak megfelelô ivóvizet. Romániában a felszíni vizekbôl való ivóvíz elôállítása az EU 75/440/EEC jogszabálya szerint történik, a hazai törvénykezésben a megfelelô jogszabály 2002. évi 100-as kormányhatározat.

Ami az épülôben levô vízgyûjtô tavat illeti

A ratosnyai gát, illetve egy vízgyûjtô építése már több mint 15 éve elkezdôdött. Létrehozásuk a Maros folyó vízhozamának szabályozása miatt vált szükségessé, az aszályos idôkben (a folyó hozama marosvásárhelyi szakaszán ne legyen kevesebb a másodpercenkénti 6,6 köbméternél) vagyis hidrológiai, vízgazdálkodási illetve energiatermelési (mikrovízierômû is készül) megfontolásokból. A gátat a Ratosnya- patakon építik, a szintén felszíni, a Tihu-, Közép- és Szék-patakok egybeömlése után, amelyek esetében az számít elônynek, hogy az említett patakokat nem szennyezik emberi települések.

A munkálatok megkezdésétôl eltelt több mint 15 év alatt a gát csupán 15 méteres magasságban épült meg a tervezett 105 méter helyett. Ha a munkálatok a továbbiakban is hasonló ütemben folytatódnak, várhatóan újabb 10 év szükséges ahhoz, hogy a gátat befejezzék. A munkálatok befejezését követôen, a 40 millió köbméter kapacitású tó feltöltéséhez, a szakemberek becslése szerint, újabb 2-3 évre lesz szükség.

A tó mint vízforrás Marosvásárhely számára

A gyûjtôtónak amellett, hogy állandó jelleggel biztosítania kell a vízi erômû mûködtetéséhez szükséges vízmennyiséget, az aszályok idején a folyó vízhozamának szabályozásához szükséges vízmennyiséget, biztosítania kell Marosvásárhely és a környezô települések több mint 180.000 lakosának vízellátását is, vagyis a másodpercenkénti 0,8 köbméteres vízhozamot. Ezt nem vették figyelembe a gát tervezésekor és az építkezés megkezdésekor (a múlt rendszerben), így szükséges lenne az eredeti tervek módosítása, ami a költségek növekedését vonja maga után.

Nem lehet figyelmen kívül hagyni az anyagi vetületeket sem: egyes vízvezetékek, hidrotechnikai elemek megépítése 60 kilométeres távolságon (Ratosnya-Marosvásárhely) óriási, több mint 60 millió euró (közel 3 ezer milliárd lej) értékû beruházásokat tenne szükségessé. Ezeket tudva kérdezzük: ki finanszírozná ezeket a munkálatokat és mennyit kellene Marosvásárhelyen az ivóvízért fizetni ahhoz, hogy a beruházás értéke megtérüljön? Egyes személyek félretájékoztató nyilatkozataival ellentétben az Európai Unió nem támogatja és nem finanszírozza vissza nem térítendô kölcsönökkel az ilyen alternatív vízellátásra vonatkozó tervezeteket!

Ami a Maros folyót és az EU-politikát illeti

Jelenleg a Maros folyó vízminôségileg beilleszkedik azon folyók kategóriájába, amelyeknek vizét ihatóvá lehet tenni az EU 75/440/EEC jogszabályának megfelelôen. Vízminôségének romlását fôként a folyó mentén történô felelôtlen emberi tevékenység okozza.

Az Aquaserv ÖV által elnyert ISPA-finanszírozás keretében az Európai Unió tervei között szerepel a folyó Marosvásárhely fölötti szakaszán szennyezô gazdasági egységek felleltározása és - a Román Vízügyi Igazgatóság segítségével - ezek kényszerítése, hogy intézkedéseket tegyenek a Maros folyó szennyezésének elkerülésére. Röviden: az Európai Unió mentalitásváltást szorgalmaz e területen: "ne fektessünk hatalmas összegeket szinte fölösleges építményekbe, hanem védjük a környezetet, ne szennyezzük és másokat se hagyjunk szennyezni a vizeket, így - mint Európa országainak többségében - tiszta felszíni vizekhez jutunk, amelyek megfelelô ivóvízforrások lehetnek". Románia ez irányban figyelemre méltó erôfeszítéseket tesz. A fenti megállapítás hangsúlyozásaként megemlítjük, hogy 2004. augusztus 30-tól kezdôdôen érvénybe lépett a 310-es számú törvény, amely vízszennyezés esetén 100-500 millió lej pénzbüntetést szab ki, valamint 1-tôl 5 évig terjedô börtönbüntetést mind jogi, mind magánszemélyek esetében.

Az Európai Unió nagyon figyel arra, hogy milyen irányú és célú infrastruktúra- fejlesztést finanszíroz: a fô célok egyike a környezetvédelem és civilizált életkörülmények biztosítása az elkövetkezô generációk számára.

Ami az Aquaserv stratégiáját illeti

A közép- és hosszú távú vízellátási stratégiát Marosvásárhely részére az Aquaserv ÖV a 2001- 2020 közötti idôszakban vízellátási és csatornázási Master tervének keretében dolgozta ki. A tervet Marosvásárhely Polgármesteri Hivatala elé terjesztették véleményezésre, a helyi tanács pedig 2000-ben jóváhagyta. E dokumentumban hangsúlyozzák az alternatív nyersvízforrások megtalálásának szükségességét, amit a beruházási terv elkészítésekor is számításba vettek, utalva arra az idôpontra, amikor elkészül a ratosnyai gát.

Az Aquaserv ÖV mint helyi érdekeltségû vállalat azon lehetôségei, hogy a helyi hatóságok jogkörén kívülre esô vízforrásokkal gazdálkodjon, mindeddig korlátozottak voltak. Ahhoz, hogy optimális módon gazdálkodhasson a vízforrásokkal, a város övezetén túl kell lépnie és kiterjedtebb területen kell mûködnie. A vállalatnak regionális üzemeltetô egységgé való átalakulása következtében jelentôsen bôvülnek a lehetôségek a nagyobb távolságokban levô, kevésbé szennyezett és emberi fogyasztásra alkalmasabb vízforrások felhasználására. A régió vízforrásainak hasznosítása, a Maros folyó esetében, a Marosvásárhely elôtti és utána levô szakaszokon jelentôs elôrelépésnek tekinthetô a víz szennyezettségének csökkentése, vagyis a környezetvédelem terén.

Következtetésként

Az Aquaserv ÖV támogatja a majdani, ratosnyai vízgyûjtô tóból való vízellátást. Ismerve azonban a gátépítési beruházások helyzetét és a reális finanszírozási lehetôségeket, úgy véli, hogy ez a megoldás jelen pillanatban kizárólag átgondolatlan, elemzésnek alá nem vetett ötletszinten vehetô figyelembe, amelyet a jövôben alapos tanulmányokkal fejleszteni kell.

Bár gyakran emlegetik az Aquaserv és a polgármesteri hivatal közötti "ellenségeskedéseket", részünkrôl ilyesmi nem létezik, sem pedig "kommunikációs hiány", sôt, eddig is és ezután is arra törekszünk, hogy minden probléma, ezek megoldásának megtárgyalása átlátható módon történjen, a korrekt és nyitott párbeszéd szellemében az összes érdekelt fél részérôl, a minden szempontból nyertes fél pedig a város lakossága legyen. Úgy véljük, hogy fontos lenne minden probléma megbeszélése még azt megelôzôen, hogy sietôs és tájékozatlanságról árulkodó nyilatkozatokat tennének, mert ez a városlakókat teljesen összezavarja.

A marosvásárhelyi Aquaserv ÖV nagyon jól átgondolt rövid- és hosszú távú stratégiával rendelkezik, összhangban a román kormány vízellátási és csatornázási közszolgáltatásokra vonatkozó, hosszú távú fejlesztési stratégiájával, Románia EU- integrációjának perspektívájában.

Az EU állandó jelleggel az Aquaserv ÖV székhelyén tartózkodó és a vízszolgáltató vállalat illetékeseivel együttmûködô szaktanácsadói nagyon pontos mûszaki jellegû támogatást nyújtanak, felülvigyázzák az ISPA-program gyakorlatba ültetésének folyamatát. Egy biztos: az európai uniós finanszírozást elnyerô Aquaserv- pályázat - megyeszinten a legnagyobb értékû infrastruktúra fejlesztésére elnyert - hatalmas nyereséget jelent majd Marosvásárhely lakóinak és nemcsak. E finanszírozás célja a vízellátás és csatornázási területen biztosított szolgáltatások minôségének javítása, bôvítése és a környezetvédelem.

Úgy véljük, hogy e cikk által nyújtott információk néhány dolgot tisztáznak a lakosok számára, akik teljes képet alkothatnak a municípium vízellátásának problémáiról.

Meggyôzôdésünk, hogy mind az Aquaserv ÖV, mind a helyi hatóságok képviselôi naponta komoly erôfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy hozzájáruljanak a municípium fejlesztése, jobb minôségû életkörülmények biztosítása érdekében. Ezen erôfeszítések eredményei máris érezhetôk, de a közeljövôben még inkább tapasztalhatók lesznek.

Az augusztus végén megjelent Hivatalos Közlönyben a Mezôgazdasági, Vidékfejlesztési, Erdôgazdálkodási, illetve a Közigazgatási és Belügyminisztérium közös rendeletében (328/321.) meghatározták a hegyvidéki településeket. Maros megyében egy várost és 12 községet teljes egészében, míg 5 községet a hozzájuk tartozó néhány faluval részlegesen sorolták e kategóriába. A behatárolás azért fontos, mert mind a SAPARD- pályázatokban, mind pedig a mezôgazdászoknak, állattenyésztôknek szánt támogatások esetén a gazdák kedvezményben részesülnek.

Az említett rendelet szerint megyénkben Szovátát Kopaccal, Illyésmezôvel és Szakadáttal együtt nyilvánították hegyvidéki településnek. Ezenkívül e kategóriába tartozik még: Marosmagyaró, Felsôbölkény, Déda, Görgényszentimre, Hodák, Hodos, Erdôlibánfalva, Palotailva, Ratosnya, Marosoroszfalu, Gödemesterháza és Felsôrépa. Részleges hegyvidéki települések: Bere (Kend és Márkod), Alsóköhér (Felsôoroszi), Nyárádremete (Vármezô), Alsóidecs (Felsôidecs és Idecspatak), Nyárádmagyarós (Nyárádselye és Torboszló).

Amint Trasculescu Emiliától, a Megyei Mezôgazdasági és Vidékfej-lesztési Igazgatóság mûszaki igazgatójától megtudtuk, a javaslatot jó néhány hónapja felküldték a minisztériumba, de fontosabb kérdések miatt errôl még nem született felsôbb szintû döntés. A települések besorolásáról a bukaresti földtani intézet szakemberei döntöttek olyan kritériumok szerint, amelyeket eddig nem hoztak nyilvánosságra.

- Az általunk elkészített javaslattól eltér a minisztériumi rendelet, hiszen a jegyzékrôl lemaradtak olyan települések, mint Marosvécs, Köhér, Nyárádköszvényes. A Megyei Mezôgazdasági Igazgatóság újraelemezte saját indoklásait és úgy döntött, hogy beadvánnyal fordul a minisztériumhoz, egészítsék ki a végleges listát - nyilatkozta lapunknak Trasculescu Emila.

A szóban forgó településeken valóban más megélhetési lehetôség nincs, csak az állattenyésztés (sz. m. a fakitermelés), így amennyiben hegyvidékinek nyilvánítják, akkor az ott- lakókon segítenek. Például nyári idôszakban egy liter tejért 1800, míg a téliben (október 1. és április 30. között) 2160 lej támogatást kaphatnak a termelôk, a síkvidékiektôl eltérôen, akiknek mindössze 1400 lejt juttatnak. Úgyszintén a nem tejtermelés céljából tartott szarvasmarhákért és borjakért, amennyiben fajtiszták és több mint hat hónapig tartják, egyedenként 500.000 lejt kapnak 300.000 helyett, hogy csak egynéhány példát említsünk. Továbbá jelentôs támogatásban részesülnek az agroturisztikai panziót mûködtetôk is. Fejlesztés esetén a hegyvidéki településen, a lehetôségektôl függôen a helyi közigazgatási egységektôl díjmentesen kaphatnak területeket, míg azok a legkevesebb 20 ágyhelyes panziók, amelyek fejleszteni-bôvíteni szeretnék tevékenységüket, öt évig profit- és területadó-mentesek.

Ami a SAPARD-pályázatokat illeti, a hegyvidéki településrôl pályázókat kedvezô elbírálásban részesítik. Erre a könnyítésre is szükség van, hiszen megyénkben eddig csak 17 SAPARD-pályázat nyert. Ezekbôl 4 terv a mezôgazdasági marketingtevékenység fejlesztésére, 3 mezôgazdasági területek megmûvelésére (farmok létesítésére), 8 pedig vidéki infrastrukturális (ivóvízlefolyó- hálózat és utak) kiépítésére vonatkoznak. A minisztériumi rendelet szerint a hegyvidéki településeket 2005. január elsejétôl másfajta kedvezô kormányprogramokban is részesítik majd.

Egyhamar nem várható, hogy módosul a nemrég hivatalossá is vált hegyvidéki települések jegyzéke, azonban a megyei igazgatóság - ismerve a listáról kimaradt községek lakóinak megélhetôségi forrásait - kötelességének tartja azt, hogy értesítse a minisztériumot változtatás iránti igényérôl. Végül is e támogatásokkal nemcsak a gazdák, hanem a földrajzi adottság miatt hátrányban levô vidék is nyerne.

Tegnap délelôtt, a képviselôházi politikai nyilatkozatok során az RMDSZ három Maros megyei képviselôje is szót kért, egyaránt közérdekû problémát vetettek fel. Borbély László a regio-nalizmusról és a fejlesztési régiókról fejtette ki az RMDSZ álláspontját, Kerekes Károly a cukorbetegek gyógyszergondjait vetette fel, Makkai Gergely pedig az Azomuressel kapcsolatosan emelte fel szavát.

Makkai Gergely környezetvédelmi szakbizottság létrehozását szorgalmazta a képviselôház állandó bürójától. Miután felemlegette az EU törvényhozásához való alkalmazkodás, azaz a jogharmonizáció szükségességét, kiemelte, hogy a törvények be nem tartása az utóbbi idôben számos nem kívánatos eseményhez vezetett. Egyik a mihailesti-i baleset, amelynek során "a banális mûtrágya erôs robbanószerré változott", s amelynek következtében 18-an életüket vesztették, sokan megsebesültek, az anyagi károkról nem is beszélve.

A másik az augusztus 26-i eset, amikor két MIG 21-es a marosvásárhelyi vegyi kombinát közelében a levegôben összeütközött, és a roncsok egy része alig 200 méterre zuhant le a kombinát több mint 14000 tonna folyékony ammóniát tartalmazó tartályától. Mint mondta, tulajdonképpen állandó katasztrófaveszélyt jelentô "idôzített bombák" közelében élünk. A fent említett eseményekhez hasonló helyzetek elkerülése és megelôzése a parlamentet is fontos felelôsség elé állítja. Ezért szorgalmazza, hogy a képviselôház állandó bürója hozza létre a környezetvédelmi szakbizottságot.

Végül megjegyezte, hogy már két alkalommal fordult írásban a büróhoz a megfelelô dokumentációval, illetve több mint 50 támogató aláírással, azonban mindeddig nem kapott hivatalos választ.

Ugyanakkor felemlegette, hogy 1976-ban, amikor az olaszországi Sevesóban 5 kg vegyi elem került a levegôbe, egész Nyugat-Európa megrendült. 1982-ben elkészült, majd 1996- ban módosították az ún. Sevesói Direktívákat. Azóta létezik európai jogi keret a lakosságra veszélyes ipari tevékenység szabályozására. Erre lenne szükség Romániában, és ezért fontos a környezetvédelmi szakbizottság létrehozása.

Kerekes Károly arra hívta fel a figyelmet, hogy országos szinten folyamatosan nô a cukorbetegek száma. Ezek kezelése több odafigyelést, s nem utolsósorban nagyobb pénzügyi erôfeszítést igényel.

Marosvásárhelyen a hivatalos adatok szerint 7000 ilyen beteg van nyilvántartásban, akiknek nemcsak a betegség a problémájuk, hanem az adminisztratív nehézségek is legalább annyira súlyosak. Mert a megyének kiutalt gyógyszermennyiség nem fedezi a szükségletet, a felírt gyógyszereket egyetlen, a cukorbetegeket ellátó központhoz tartozó gyógyszertárban szerezhetik be a betegek, és csak a hónap elején. A gyógyszertári hatalmas sorok a '80- as éveket idézik, mondta a képviselô. Így, a betegek számára, akiknek kerülniük kellene a stresszt, éppen a gyógyszerek beszerzése a legidegtépôbb.

A képviselô szerint a helyzet oka a szaktárca által készített országos prevenciós és ellenôrzô program, amely elôírja, hogy csak a kórházakhoz tartozó gyógyszertárak bocsáthatnak ki ilyen gyógyszereket. Ugyanakkor több megoldást ajánl: az egyik az lenne, hogy az összes olyan gyógyszertár kibocsáthasson gyógyszereket, amelyeknek szerzôdésük van a biztosítási pénztárral, a másik, ha a cukorbetegeket ellátó központ gyógyszertárát egy erre a célra berendezett épületbe helyeznék.

Emlékeztetett, hogy február 4-én kérdést intézett a szaktárca vezetôjéhez, a válasz azonban nem elégítette ki. Pár hónappal késôbb, a helyi sajtóban megjelent fotókkal próbált érvelni, sikertelenül. Ezúttal arra hívja fel a tárcavezetô figyelmét, hogy felelôs a közegészségügyért, illetve, hogy az európai integráció egyik feltétele éppen az egészségügyi rendszer javítása. Azonban a fent leírt helyzet nem tesz jót Románia EU- csatlakozásának.

Egy sokat vitatott és az évek során fetisizált problémát szeretnék bemutatni önöknek: a regionalizmus, a fejlesztési régiók kérdéskörét.

1990 után évek hosszú során ez tabu volt a romániai politikai életben. A regionalizmust mindig a födera- lizációval, az ország szétdarabolásával stb. hozták összefüggésbe. Oly módon, mintha nem léteznének a jól ismert történelmi régiók (lásd az ország címere).

Nyilvánvalóan nem ezekrôl a régiókról szeretnék beszélni (rendkívül súlyos, ahogyan egyesek most is összetévesztik a történelmi tartományokat a fejlesztési régiókkal).

1995-ben egy megyei tanácselnököt felfüggesztettek funkciójából, mivel csatlakozott a fejlesztési eurorégiókhoz.

1996 után, Románia Európai Unióhoz való közeledése következtében, beindult a gazdasági régiókkal való párbeszéd. Ez volt az elsô fejlesztési régiókra való felosztás (szám szerint 8) és létrejöttek ezek a struktúrák. Azóta az élet bebizonyította, hogy egyfelôl ezek a régiók nem mûködôképesek, túl nagyok (2,5 - 3,5 millió lakost számlálnak), és nem tudják hatékonyan képviselni 5-6, más hagyományokkal, kultúrával és gazdasági fejlôdési ütemmel rendelkezô megye érdekeit.

Egy másik dolog, amelytôl nem tudunk szabadulni, a centralizáció.

Fokozatosan létrejött két bürokratikus struktúra: egyik a fejlesztési központok, a másik a kormány szintjén, megpróbálva mindinkább centralizálni a döntéseket. Egyetlen idevágó példát szeretnék kiemelni: a közép- romániai fejlesztési régió megyei tanácselnökei mintegy 8 hónappal ezelôtt úgy döntöttek, hogy Gyulafehérvárról Brassóba helyezik át ennek székhelyét, mivel elégedetlenek voltak az ottani tevékenységgel. Nos, azóta ez az áthelyezés nem valósult meg, az Integrációs Minisztérium gyerekes válaszokat adott, és megakadályozta a kezdeményezést.

A kérdés másik oldala a téma etnicizálása.

El kell mondanom, hogy az RMDSZ elsôsorban a romániai magyar választókat képviseli. Ezért természetesnek tartom, hogy én azokkal a régiókkal, megyékkel foglalkozzam, ahol magyarok élnek, és meghagyjam moldvai kollégáimnak, hogy ismertessék álláspontjukat - hogyan vélekednek például Vrancea megye Konstanca megyéhez való csatolásáról a keleti régióban!

Úgy gondolom, természetes, hogy világosan elmondjuk: igen, ha Maros, Hargita, Kovászna megyék magyar lakosságának akarata az, hogy egy önálló, közös hagyományokkal rendelkezô, rugalmasabb (kb. 900 000 lakos), az ország szívében elhelyezkedô fejlesztési régióban akarnak élni, akkor ennek mi az akadálya? És megkérdezem önöket, milyen veszélyek fenyegetnek minket ebben a helyzetben?

Éppen ezért nem titok, hogy mi kisebb, rugalmasabb fejlesztési régiókban gondolkodunk. Hasonlóképpen úgy vélem, nem természetes, hogy ne legyenek magyar nyelvû tájékoztatók ott, ahol a fejlesztési régiók magukba foglalnak magyarok által is lakott területeket.

Megértettük, hogy Romániának le kellett zárnia a régiófejlesztésre vonatkozó csatlakozási fejezetet. Azonban vissza kell térnünk a kérdés újratárgyalására azért, hogy az európai közösségi alapok hozzáférhetôvé váljanak, ebben a vonatkozásban javaslatot teszünk a kisebb fejlesztési régiók megalakítására. Dacára annak, hogy egyeseket zavar a Székelyföld megnevezés, amint egyébként létezik Olténia, Bánság stb., úgy vélem, beszélhetünk Székelyföldrôl és székelyekrôl, akik magyarok, romániai állampolgárok, adófizetôk, akiknek helyük van az egységes Európában, anélkül hogy lemondanának hagyományaikról.

Nem egészséges dolog elkülöníteni a székelyeket a magyaroktól, amint azt sokan szerették volna a történelem folyamán vagy akár most is.

Kérem önöket, ebben a kontextusban értelmezzék kezdeményezéseinket, amelyek hatékony, mûködôképes, az Európai Unió és a többség által egyértelmûen elfogadott fejlesztési régiók megalakulását javasolják.

A Szövetségi Képviselôk Tanácsának (SZKT) a múlt hét végén, Marosvásárhelyen megtartott ülésén több, igen fontos döntés született - tájékoztatta a sajtó képviselôit Markó Béla. Így az SZKT elfogadta az RMDSZ választási programját, melynek címe önmagáért beszél: Párbeszéd az autonómiáért. Egy részletekbe menôen kidolgozott program született: kidolgozása során minden romániai magyarnak megvolt a lehetôsége a hozzászólásra - ezt szolgálta az a Párbeszéd a jövôért nevet viselô konzultációsorozat, amelyet az RMDSZ a legkülönbözôbb civil és szakmai szervetekkel kezdeményezett - mondta az RMDSZ elnöke. A sajtóban is napvilágot látott program pedig, mielôtt végleges formáját megkapta volna, az Interneten is elérhetô volt a választók számára: ily módon az utolsó pillanatig bárki hozzászólhatott javaslataival, kritikáival. A program neve önmagáért beszél: az autonómiát határozza meg legfontosabb céljaként, amely egyébként különbözô formákban már a kezdetektôl fogva jelen van a szövetség programjában. A mindannyiunk által támogatott autonómiát azonban csakis a többséggel folytatott párbeszéddel sikerülhet megvalósítani - választási programunknak ez az egyik legfontosabb üzenete.

Az SZKT-n ugyanakkor elfogadásra került az egy hónap múlva megrendezendô elôválasztások szabályzata is. Az elôválasztásokkal kapcsolatosan jó tapasztalataink vannak, és biztató az a tény, hogy a többi romániai politikai alakulat is átvette ezt a módszert - hívta fel a sajtó figyelmét az RMDSZ elnöke. Az elôválasztásokat - a programnak megfelelôen - a legnagyobb nyitottság jellemzi majd. Az egész magyar közösséget bevonjuk ebbe a munkába: minden magyarnak szava lesz abban, hogy ki képviseli majd a romániai magyarság érdekeit a parlamentben a következô négy évben. A nyitás ugyanakkor a másik irányban is megtörténik, hiszen gyakorlatilag bárki jelöltetheti magát a megmérettetésen, aki megfelel a megszabott kritériumoknak - hangsúlyozta Markó Béla.

- Az SZKT döntése nyomán az RMDSZ önálló elnökjelöltet indít az ôszi választásokon, mely feladatra engem jelölt meg a szövetség. Az RMDSZ képviselôinek - és a saját személyes döntésemet is - egy sor konzultáció elôzte meg, melynek összegzéseként mindannyiunkban megfogalmazódott, hogy elnökjelöltként ugyanazt kell üzennem a szavazóknak, mint a szövetség elnökeként: legfontosabb célunk és érdekünk a magyar és a román lakosság tekintetében egybeesik. Így elsôbbséget élvez közös érdekünk, az uniós integráció és a teljes jogú taggá válás az európai közösségben.

Az RMDSZ elnöke a továbbiakban elmondta, hogy szeptember 9. és 11-e között dr. Szili Katalin, a magyar országgyûlés elnök asszonyának meghívására az RMDSZ szenátorai és parlamenti képviselôi Budapestre utaznak, ahol részt vesznek a II. magyar-magyar parlamenti csúcstalálkozón.

Újságírói kérdésre válaszolva Markó Béla elmondta, az ôszi elôválasztások jóval nyitottabbak lesznek, mint az eddigiek voltak, hiszen nemcsak RMDSZ-tagkönyvvel, hanem magyarigazolvánnyal is lehet majd szavazni, és bárki részt vehet a megmérettetésen. A szövetség folytatni szeretné azt a folyamatot, amely a helyhatósági választásokat megelôzô elôválasztásokon hatékonynak bizonyult és a romániai magyarság körében is pozitív fogadtatásban részesült. Jelentôs számú fiatal jelölt jutott be az önkormányzatokba, és összességében tekintve jobb eredményeket értünk el, mint az elôzô években.

A megméretkezés lehetôségét - hangsúlyozta - felajánlják az RMDSZ-en kívüli alternatív szervezôdéseknek, a nemzeti tanácsoknak és a Polgári Szövetségnek is, a parlamenti választásokon azonban a romániai magyarság érdekképviseleti szervének, az RMDSZ-nek a színeiben indulhatnak a jelöltek. A romániai magyarságnak mindenképpen egységesen kell fellépnie a romániai politikai életben - tette hozzá a szövetségi elnök.

Tegnap reggel Kelemen Atilla képviselô Ioan Mircea Pascu védelmi miniszterrel találkozott az augusztus 26- án Marosvásárhely közelében lezuhant két repülôgép és a károsultak megsegítése ügyében. A Népújságnak nyilatkozva elmondta, reményét fejezte ki a miniszternek, hogy a kártalanítási eljárás nemcsak beindul, hanem be is fejezôdik. Ugyanakkor felhívta a figyelmét, hogy a nemzetközi egyezmények tiltják a lakott területek fölötti hadgyakorlatokat. Arra is figyelmeztette a minisztert, hogy a marosvásárhelyi Azomures vegyipari kombinát óriási veszélyt jelent Marosvásárhelyre egy ilyen jellegû baleset esetén. Mint mondta, bármennyire közel is van a Torda melletti lónyai repülôbázis, nem kellene ilyen jellegû gyakorlatok színhelyéül választani Marosvásárhelyt.

A miniszter megígérte a képviselônek, hogy megfontolja a javaslatokat és igyekszik mindent megtenni a károsultak megsegítése érdekében.

Ovidiu Natea prefektus kérdésünkre elmondta, hogy a katonaság már javítja a maroskeresztúri károsult kerítését és a garázsát. Az összetört Dacia helyett a hadügyminisztérium gépkocsiparkjából választhat egy sokkal újabb évjáratú személygépkocsit.

Görög eredetû szó, tehát a Balkán- félsziget tájékán volt használatos, fôleg a középkorban, de még a késôbbi idôkben is. Ma sem idejétmúlt kifejezés. Hivatalt, tisztséget viselô személyek, egyének megjelölésére, megnevezésére alkalmazták. Valóban, aligha lehetne találni emberre, emberi magatartásra találóbb, egy szóba foglalóbb kifejezést, mint a despota.

Magyar nyelvterületen ritkán találkozunk vele, pedig annyi idegen eredetû szó került mára nyelvünkbe, szóhasználatunkba, hogy maholnap, ha nem is a világ, de Európa megérti a magyar beszédet.

A magyar nyelv tulajdonképpen nagyon gazdag, különösen a jelenségek, kifejezések árnyalásában, finom különbségek érzékeltetésében.

Amíg bizonyos nyelvekben egy történésre, jelenségre egy szó létezik, addig a magyarban némelykor kettô, három, talán még több is.

Milyen tisztségeket, hatásköröket, rangokat (pozíció) és jelzôket foglal is magába ez a tömör kifejezés? Fejedelem, uralkodó, kiskirály, közigazgatási méltóság, kényúr, zsarnok. Tehát olyan méltóság, tisztség viselôje, aki önkényuralmi, zsarnoki rendszert vagy hatalmat teremt a fennhatósága alá tartozó területen vagy hivatalban.

A despota is egy embertípus, aki születésénél fogva, nevelésétôl függôen és környezetének hatása folytán válik azzá, aki.

Az uralkodói dinasztiák korában öröklôdés folytán kerültek despoták ilyen tisztségek birtokába, de késôbb már a nép, a tömegek választják vezetôiket, uralkodóikat. Bizonyos esetekben kinevezik ôket. Ha az emberek, tömegek, nemzetek, népek nem ismerik fel a zsarnoki, önkényeskedô, kegyetlen vagy bosszúálló hajlamokkal született embereket és maguk, fejük fölé emelik magas tisztségekbe, akkor viselniük kell inhumánus hajlamaik kiélésének következményeit.

A történelem sok ilyen típusú egyéniséget, zsarnokot ismer, de csak a XX. századból is bôven áll adat rendelkezésünkre, a fasizmus, nácizmus, kommunizmus idejébôl. De maradt belôlük napjainkra is szerte a világban, sôt környezetünkben is.

A kiélésnek számtalan változata lehetséges, ismeretes. Ez függ a despota mûveltségi szintjétôl, lelkivilágának árnyaltságától, környezete reagálásától. Mert ugyebár a hasonló lelkületû ember igyekszik környezetébe kerülni, vele együtt érezni.

Mivel elképzeléseivel elégedett, önteltsége korlátlan, nem fogad el senkitôl semmiféle tanácsot, nem hajlandó tanulni másoktól. Ez nem lenne baj, ha nem uralkodna mások felett, mert akkor csak saját magának árthatna, de így sokak ártalmára van.

A gyûlölködés, áskálódás, lábbal tiprás, uszítás és felbujtás, az alkotókedv és tehetség kibontakozásának megakadályozása nem lehet modern korunk emberének a felfogása. Az összetéveszti az építést a rombolással, a békességet a háborúskodással, az elôrehaladást a hátramaradással.

Aki látja, fôleg vezetô, és kritizálja országa belsô, társadalmi, gazdasági, kulturális, nemzetközi, bel- és külpolitikai helyzetét és nem azon töpreng, nem arra törekszik, hogy valamiképpen kikerüljön a kátyúból, az ne verje a mellét, hogy egyedül ô akar jót és csak az jó, ahogyan ô látja. A jó mindig az, ami a köz javára, hasznára van.

Na de minden ember fiának tudnia kell, miszerint az élet és a hatalom is véges. A nagy hatalommal rendelkezô embernek kellene igazán tudnia, hogy milyen kicsi, "törpe", "szürke" emberke lesz, ha hatalmából kikerül. Az ilyen embertípus szánalomra méltóbb, mint egy nyomorék szegény. De azt is tudnia kell, hogy másképpen emlékezik az utókor, saját népe is pl. egy Garibaldiról, mint Mussolinirôl, egy H. Kohlról, mint Hitlerrôl, vagy Gorbacsovról, mint Sztálinról.

Korunk, napjaink kiskirályai, despotái megszívlelhetnék az alábbi aforizmaszerûséget:

"Ki hírnévre vágyik nagyot s jót tegyen,

Ihletôje ne rossz, szeretet legyen.

Ha pedig a szíve jóra képtelen,

Ne forraljon bosszút, mert az dicstelen."

Szükségesnek tartottam a fentieket elmondani még utoljára az ôszi nagy horderejû parlamenti választások elôtt.

Még szeptember folyamán rendkívüli támogatásban részesíti a szlovák kormány szlovákiai magyar oktatási-és közmûvelôdési intézményeket: az összeg ezúttal 68 millió korona.

Csáky Pál miniszterelnök-helyettes irodája kedden sajtóközleményt juttatott el az MTI pozsonyi irodájához, melyben tételesen nevesítik a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) kezdeményezése nyomán kieszközölt támogatások kedvezményezettjeit. Ezek szerint újabb 20 millió koronát juttatnak a Révkomáromban egy hét múlva kaput nyitó elsô szlovákiai magyar felsôoktatási intézménynek, a Selye János Egyetemnek, melynek létrehozására a pozsonyi kormány korábban már nyolcvan milliót különített el.

3,8 millió koronát költhet színházának felújításra a kassai magyar színtársulat, a rendszeresen tájoló Thália Színház, amely további 8 millióért autóbuszt vásárolhat. Egyenként egymillió korona körüli összeget kapnak a nyomdai elôkészítést is végzô magyar kiadók. 2,7 millió korona jut a legnagyobb szlovákiai magyar közmûvelôdési intézménynek számító Csemadoknak, amely a felújítás alatt álló pozsonyi székházára és egy gépkocsira költheti a pénzt. A vágsellyei körzeti levéltár is 2 millió koronát fordíthat ennek köszönhetôen arra, hogy folytassa több évszázada álló, egykor Pázmány Péter által is lakott épületének felújítását. A 68 milliós támogatás kisebbik részét, 30 millió koronát mintegy félszáz magyar iskola és kulturális létesítmény felújítására fordítják.

Szlovákiában máig nem született meg a nemzetiségi kultúrák finanszírozását szabályozó és az erre fordítható költségvetési összeget meghatározó törvény. Jelenleg a jogszabály elôkészítése és ennek társadalmi vitája folyik. A nemzetiségek kulturáját támogató pénzeket pályázati alapon évek óta a kulturális tárca látja el, de az idén még nem történtek meg a kifizetések. A kormány és a pénzügyi tárca nem elôször döntött úgy, hogy a köztes állapotból származó gondokat rendkívüli támogatásokkal próbálja áthidalni.

(MTI) Gajdos István ukrajnai magyar politikus kedden azt mondta, hogy a közvélemény megtévesztését szolgálja a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) mára meghirdetett tömegdemonstrációja.

A KMKSZ a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Fôiskola védelmében hirdette meg a demonstrációt, ám Gajdos István - az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke - keddi budapesti sajtótájékoztatóján kijelentette: "az akció a széles közvélemény, így a magyarországi és a kárpátaljai közvélemény megtévesztését szolgálja". Állítása szerint a KMKSZ vezérkara "Védjük meg a fôiskolát" jelszóval valójában burkolt UMDSZ-ellenes tüntetést szervez. A felhívás szövege sántít, hiszen a fôiskola létét nem veszélyezteti semmi - fûzte hozzá.

Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke augusztus végén, budapesti sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy a fôiskola ellen politikai támadás folyik.

"A politikai támadás szubjektuma nevesíthetô, ez az Ukrajnai Egyesített Szociáldemokrata Párt magyar szárnyát képezô Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség, illetve annak vezetése" - mondta akkor a KMKSZ elnöke.

Gajdos István kedden hangot adott azon véleményének, amely szerint az ukrán elnökválasztási kampány idôszakában egyértelmûbbé válik, hogy a mesterségesen kirobbantott botrány az UMDSZ támogatását élvezô elnökjelölt, a jelenlegi kormányfô, Viktor Janukovics ellen irányul.

Az UMDSZ-elnök azt mondta, hogy a KMKSZ a beregszászi fôiskola "leendô" épületével, az egykori törvényszéki palotával kapcsolatos tulajdonjogi kérdés rendezését egybemossa az intézmény létével. A jogi kérdést politikai síkra akarják terelni - tette hozzá.

Gajdos István kijelentése szerint a kulturális szövetség akciójának másik célja: elterelni a figyelmet arról, hogy "a KMKSZ elnökségének néhány tagja, az elnökkel az élen a fôiskolát a gyakorlatban zárt részvénytársasággá alakította" - olyan intézménnyé, amelynek a pénzügyei nincsenek teljesen rendben, amely nem tud elszámolni az alapítványok felé, és amely elutasítja a közösségi ellenôrzést.

Az UMDSZ elnöke Németh Zsolt és Kövér László fideszes politikus róla szóló, múlt heti nyilatkozataira is reagált. Németh Zsolt, a parlament külügyi bizottságának elnöke azt mondta: a beregszászi magyar fôiskolának helyet adó épületben szállodát akarnak nyitni, és az ügy kapcsán "felsejlik" Gajdos István neve. A kárpátaljai magyar képviselôvel összefüggésben a fideszes politikus kijelentette, hogy 2002-ben "nyilvánvaló választási csalással" jutott mandátumhoz. Kövér László, a nemzetbiztonsági bizottság elnöke azt a kérdést tette fel, megfelel-e a valóságnak, hogy Gajdos Istvánnak köze lenne a kárpátaljai védelmi pénzek szedéséhez. Gajdos István kedden megalapozatlannak és részben megmosolyogtatónak minôsítette ezeket a vádakat. Azt mondta, hogy a Fidesz politikusai a nem létezô beregszászi ügyet belpolitikai célokra használják fel.

(MTI/Reuters) Fokozatosan növekszik ugyan a nagyvállalatok igazgatótanácsainak bársonyszékeibe jutó nôk száma, többségüknek azonban a "villámhárító" szerepét szánják a cég problémás idôszakában. Általános jelenség, hogy csak átmeneti idôre sikerül megkapaszkodniuk a férfitöbbségû cégvezetés ranglétrájának valamelyik legfelsô fokán - állapította meg Alex Haaslam brit pszichológus, az exeteri egyetem professzora.

Haaslam egy Exeterben tartott tudományos tanácskozáson elmondta: vizsgálatai arról tanúskodnak, hogy a nôket igen gyakran akkor "tisztelik meg" egy-egy - gyakran igen bonyolult irányítási manôvereket követelô - csúcsmenedzseri állással, ha a vállalat nehézségekkel küszködik. Amikor azonban a helyzet rendezôdik, és a vállalat üzletmenete újra felfelé ível, a férfiszolidaritás ismét mûködésbe lép, és a nemrégiben kinevezett nô körül megfagy a levegô.

Bár a jelenséget az üzleti világ mûködési mechanizmusában vizsgálták, mivel ezen a területen a legelterjedtebb, mégsem korlátozódik egyetlen szakmára, illetve társadalmi csoportra.

A jogászok esetében például az ügyvédnôk a férfiaknál jóval gyakrabban kapnak különlegesen nehéz, esetleg reménytelennek látszó ügyeket, vagy olyanokat, ahol elôre látható, hogy az ügyfélbôl aligha lehet majd komoly honoráriumot kipréselni.

A férfiak tehát - vonta le a következtetést Haaslam professzor - remekül helytállnak, amikor a dolgok jól mennek, kritikus helyzetben viszont jobb, ha a nôk veszik kézbe a dolgokat. Amint azonban a válsághelyzet véget ér, a nôk nem csak, hogy elszigetelôdnek, de alig-alig tudják megôrizni pozíciójukat férfi kollégáikkal szemben.

A vizsgálatok azt is kiderítették, hogy a nôk pontosan tudatában vannak ennek a rengeteg anekdotával is alátámasztott jelenségnek, a férfiak viszont nem hajlandók tudomást venni róla, sôt még a létezését is tagadják.

A Szilágy megyei Kraszna község magyarsága már több éve munkálkodik azon, hogy szobrot állítson Petôfi Sándornak, a nemzet költôjének.

Ezért a helyi magyarság igazi közösségi ünnepként élte át, hogy hosszas erôfeszítések és nagy anyagi áldozatok nyomán 2004. szeptember 5-én felavatták a költô Lôrinc Lehel kolozsvári szobrászmûvész által készített szobrát a település központjában.

Az RMDSZ krasznai szervezete ezúton is köszönetet mond Balogh József marosvásárhelyi öntômesternek és lelkes csapatának, hogy a Petôfi Sándor mellszobrának elkészítésében vállalt kiváló munkájuk révén a település méltó és maradandó emléket állíthatott a nemzet legnagyobb költôjének.

A báró Egerházi-leszárma-zottaknak a közelmúltban Mezôbándon megrendezett találkozóján a Hajdúhadházáról érkezô Egerházi Bálint a Debrecenben élt és alkotott, európai hírû - megannyi itthon és külföldön szerzett díj, különdíj, nívódíj, emlékérem birtokosa, a franciaországi Le Capelé díszpolgára is, nemzetközi és hazai mûvésztelepek, alkotótáborok alapítója, vezetôje, résztvevôje - Égerházi Imre festômûvész több mint 80 alkotásáról készült fehér- fekete ill. színes reprodukcióval lepte meg a helybelieket. A pannókra helyezett, a templom udvarán bemutatott gyûjteményt utóbb a mezôbándiaknak, ill. a református egyháznak ajándékozták. Üzenetértékkel bír - jegyeztük meg gesztusa kapcsán Egerházi Bálintnak.

Annyira bosszantott, hogy Imre, aki Erdélyt egyszerûen nem tudta "kifesteni" magából, nem tudott Mezôbándon kiállítást rendezni, mivel mindig közbejött egy- egy külföldi út, tartózkodás. Tavaly augusztus 20-a körül fel is róttam neki, mire ezt válaszolta: Ígérd meg Lajos, hogy jövôben megrendezed! Sajnos, az erre vonatkozó, neki tett ígéretemet követôen három napra bekövetkezett tragikus halála. Lakása felé tartva, a gyalogjárón, egy gépkocsi utánfutójával, végzetes módon elütötte. Örökösei el is vitték a képeket. Emiatt csak a reprodukciókból hozhattunk el...

- Nagyon örülünk, hogy a kiállítás létrejöhetett. Az ötlet a Bálinté volt - jegyezte meg ezúttal felesége, Székely Szabó Anna, aki a kivitelezést, az aprólékos munkát végezte, melynek redményeként változatos tematikájú, stílusú anyag fogadta a nézôket. A teljesség igénye nélkül válogattunk a rendelkezésünkre álló anyagból - jegyezte meg Anna asszony -, egy részét a hajdúhadházi könyvtártól kaptuk, másik részük különbözô katalógusokból származik. A reprodukciókat technikánként és olyan méretben állítottuk ki, mint amilyenben a katalógusban fellelhetôk. Elôfordul, hogy egy-egy alkotás tematikailag más technikával is visszaköszön. A Hajdúk címet viselô tablón pl. egy-egy részlet kiemelkedôen is megmutatkozik mintegy jeleként, hogy mi milyen mértékben, mélységben foglalkoztatta a mûvészt. Reméljük, e gyûjtemény hozzásegíti majd a mezôbándiakat ahhoz, hogy képet alkothassanak Égerházi Imre életmûvérôl, az erdélyi táj hûséges színbeli, formai "szószólójáról" - fejezte be gondolatait Székely Szabó Anna.

Vetca - Teloché címmel tájékoztató lapot állítottak össze a Teloché - Vetca (francia részrôl) és a Vetca - Teloché (hazai részrôl) baráti egyesületek. Az elsô magyar nyelvû számot augusztusban adták ki Székelyvéckén, a megjelenését a polgármesteri hivatal, a helybeli posta és az általános iskola támogatta. A kiadvány hasznos kezdeményezésnek minôsült, mert áttekintést nyútj a két baráti egyesület kapcsolatainak kialakításáról, a közösen végzett munkák eredményeirôl. A kapcsolatok egyre szorosabbá tételének az a célja, hogy hatékonyan segíteni tudják a községet.

Guy Landais, a Teloché-Vetca francia egyesület elnöke beszámolójából megtudhattuk, hogy a Véckének szánt pénzadományt a községükben szervezett különbözô tevékenységekkel, fizetéses rendezvények szervezésével teremtik elô. Ezenkívül a teloché-i önkormányzat minden évben állami alapból pénzbeli támogatást nyújt az egyesületnek. 2003-ban a francia támogatásból bevezették a vizet az iskolába és elsôsegélydobozt ????? (52.000.000 lej), beszereztek néhány gyógyszert és kisebb mûszereket a rendelô részére (3.974.396 lej), részlegesen visszafizettek gyógyszerárakat (6.077.500 lej), elektromos barkácsgépet vásároltak (5.460.561 lej), 2004-ben mosdót és WC-t szereltek az iskola részére (54.958.500 lej), elsôsegély csomagot állítottak össze (8.100.000 lej), támogatták a rendelô épületének javítását (4.800.000 lej).

A Vetca-Teloché baráti egyesület 2002-ben alakult meg Székelyvéckén. Egyelôre tíz tagja van, az elnöki tisztséget Csiszér András vállalta. Francia barátaikkal az elvégzett munkálatok mellett minden évben felmérik a hatékonyabb együttmûködési lehetôségeket és a segítségnyújtás módjait. Így került sor az idén az iskolában a vízellátás javítására, a korszerû mosdókagylók és WC-k felszerelésére. Erre azért volt szükség, mivel a helyi önkormányzat nem tudta volna fedezni a teljes költséget - írja a kiadvány harmadik oldalán Csiszér András.

Szôcs András polgármester a 14 éves együttmûködés történetérôl írt a tájékoztató lapban. Gondolataiból tallózunk: "Nyitott szívvel és lélekkel talált egymásra falvaink lakossága. A szerény anyagi lehetôségekkel rendelkezô , de mindenáron segíteni, tenni akaró, háromtagú, nagyon lelkes teloché-i kis csapat : Guy Landais, Michel Pinel, Herve Picard jött Székelyvéckére. Az évek folyamán újabb és újabb ismeretségek, a szó szoros értelmében barátságok alakultak ki és ôrizôdtek meg a mai napig. Leltárt készíteni az újabb ismerôsökrôl, barátokról, nagyon hosszú lenne, ezért csak az örökösen visszatérôket soroljuk: Georges Simon, Jeannine Martin, Marie- Therese Albiges, Michel Pinel és Marie-Paule, Guy Landais és Therese, Jacqueline Gentilhome stb..., és ami a megvalósításokat illeti; humanitárius segélyek (ruhanemû, élelmiszer, gyógyszer), nemzetközi ifjúsági tábor, sportpályára felszerelés, a francia vendégház felszerelése, az óvoda korszerûsítése, számítógép és egy korszerû fénymásoló vásárlása, a mûködtetésükhöz szükséges anyagok folyamatos biztosítása, pénzbeli hozzájárulás a gázhálózat kivitelezéséhez. És még sorolhatnánk mindazt, ami anyagilag felmérhetô. Mindezen megvalósításaok hátterében állnak az emberi kapcsolatok, a sok-sok munka. Több alkalommal le kellett küzdenünk az esetleges félreértéseket, hogy a problémákat megoldjuk. Mindezekért a lakosság nevében köszönet a közvetlen segítôknek, a teloché-i polgármesteri hivatalnak és Teloché minden jóindulatú lakosának. Aláírás: Szôcs Lajos polgármester. Számos testvértelepülési kapcsolat él a megyében, de tudomásunk szerint egyetlen településen sem adtak ki ehhez hasonló kiadványt. Várjuk jövô augusztusában a következô lapszámot, mert az elsô oldalon a cím mellett ez is olvasható: Elsô évfolyam, 1. szám. 2004. augusztus.

A jövô évtôl új pontozási rendszer alapján bírságolják a kihágásokat elkövetett jármûvezetôket. Az új rendszer szerint a szabálytalankodók bírságpontokat és büntetôpontokat kapnak, s a 15 pont "begyûjtése" után felfüggesztik hajtási jogosítványukat.

Mint ismeretes, az új KRESZt a 2002. évi 195-ös kormányhatározattal hagyták jóvá, s 2003 elején megjelent a 85-ös kormányhatározat, amely tartalmazza a rendelet alkalmazási szabályait. A rendelet már elôírja a büntetôpontokat, ám azoknak alkalmazására eddig nem létezett mûszaki felszereltség. Idôközben az uniós szabványokhoz való igazodás újabb változtatásokat igényelt. Az új közlekedési szabályzatot a képviselôk házához továbbították, amely kedden azt jóvá is hagyta. Ezt követôen a szenátushoz továbbítják jóváhagyásra. Abban az esetben, ha a képviselôk háza által elfogadott változat nagymértékben különbözik majd a szenátus által kedvezô elbírálásban részesített változattól, az új törvényt a plénum elé terjesztik, s a végsô változatot az államelnök hagyja jóvá.

A KRESZ által elôírt büntetôpontok alkalmazását a tavaly nyáron függesztette fel a kormány. A képviselôk által elfogadott új törvény szerint az eredeti 138 büntetôpontból 32 maradt érvényben.

Az apróbb kihágások közé tartozik a maroktelefon használata, a biztonsági öv használatának hiánya, az elôírásszerû sebességnek 11-20 km/órával való átlépése, ezekért 2 büntetôpont jár. 3 büntetôpontot kap az a jármûvezetô, aki a forgalomban indokolatlanul megáll, szabálytalanul parkol, illetve a megengedett sebességet 21-30 km/órával lépi át. 4 pontot kap az, aki nem adja meg az elsôbbséget, a sebességet 31-40 kilométer/órával lépi át, ködös, esôs idôben, illetve sûrû hóhullásban nem gyújt lámpát és nem használja a speciális jelzéseket. 6 pontot kap az, aki figyelmen kívül hagyja a vasúti jelzéseket, visszautasítja a jármû mûszaki ellenôrzését, autósztrádán, illetve nem az arra kijelölt helyen várakozik vagy állomásozik, 41-50 kilométer/óránkénti sebességgel lépi túl a megengedett sebességet. Abban az esetben, ha a jármûvezetô hat hónap alatt összegyûjti a 15 büntetôpontot, visszavonják a hajtási jogosítványát.

Az új törvény elôírja a bírságpontok alkalmazását, amely az országos minimálbér 10 százalékával egyenlô. A természetes személyek legtöbb 20, míg a jogi személyek maximum 100 pontos büntetést kaphatnak. A bírság ellenértékét helyben ki lehet fizetni a kihágást jegyzôkönyvelô rendôrnek, ebben az esetben mindössze a minimális bírság felét kell fizetni. Ugyancsak a minimális büntetés felét kell fizetni, ha a büntetést 48 órán belül egyenlítik. A képviselôk jóváhagyták, hogy ezután a pénzbírságot a takarékpénztárakon és a kincstáron kívül bankoknál illetve postahivatalokban is ki lehet fizetni.

A Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület Emlôsvédelmi Munkacsoportja a romániai holland nagykövetség támogatásával egy hat hónapos pályázatot kezdeményezett Ragadozók és emberek: lehetséges-e a békés együttélésük Romániában? címmel. A tevékenységek három fajra összpontosulnak: farkas, medve és vidra - mindhárom globálisan veszélyeztetett és védett faj. Ez a projekt két hosszú távú elképzelés, egy a nagyragadozók - medve, farkas és hiúz -, egy pedig a vidrák védelmét célzó program elsô fázisa.

Az elsô hat hónapban elsôdleges célunk az elmúlt három évben ragadozók (a már említett fajok) és emberek között történt konfliktusok tanulmányozása Erdélyben. Konfliktusok alatt értjük a gazdaságokban (a vidra esetében tógazdaságokban, horgásztavakban, pisztrángtenyészetekben), juhnyájakban történt károkat, az esetleges támadásokat stb. Ezeknek a tanulmányozása több úton történik: az incidens által érintett személyek (károsult fél, hozzátartozók) és a felelôs szervek (erdészet, vadászegyesületek) nézôpontjának, véleményének vizsgálata kérdôívek segítségével; esettanulmányok készítése az incidenseket kiváltó lehetséges okokról, a károk valós nagyságáról és az esetleges, helyileg is megvalósítható védekezési megoldásokról.

A pályázat végén az összegyûjtött információkat, tapasztalatokat meg fogjuk jelentetni. A végsô cél az embereket helyesen és objektíven tájékoztatni errôl a három fajról (medve, farkas és vidra), hiszen ezeket sok tévhit, babona és alaptalan félelem övezi. Ugyanakkor az sem hagyható figyelmen kívül, hogy egyes esetekben valóban okozhatnak károkat, melyeket viszont sok esetben el lehetne kerülni, viszonylag egyszerû és helyi szinten is kivitelezhetô védekezési megoldásokkal.

Ezen az úton is szeretnénk felkérni mindenkit, akinek tudomása van ilyen jellegû esetekrôl, hogy vegye fel velünk a kapcsolatot a Milvus Csoport székhelyén, a Liliom utca 22. szám alatt (programidôben), vagy pedig a 264-726-os telefonszámon.

Elôre is köszönjük együttmûködésüket.

A marosszentgyörgyi sósfürdôn

Bár az idei nyárra megváltozott a marosszentgyörgyi szabadtéri sósfürdô kinézete s bent is egy korszerûbb kezelôközpontban fogadták a vendégeket, az idény során akadtak mûködésbeli gondok. Elsôsorban a zuhanyozók és a mellékhelyiségekben megszakadó vízszolgáltatás miatt bosszankodtak a strandolók, mások pedig a víz tisztaságát tették szóvá, már csak azért is, mert a belépôjegy ára alapján kifogástalan szolgáltatásokra számítottak.

Kérdésünkre a Benta cégcsoport menedzsere elmondta, hogy a vízszolgáltatást végzô SURM felelôs ezekért a fennakadásokért, mivel a vízvezetékek állapota miatt gyakoriak a csôtörések, amelyeket igyekeztek minél hamarabb kijavítani. Bente Lazar elismerte, hogy a szabadtéri medence vizének minôségével is akadtak gondok, ezért jövôre a víz szûrésének tökéletesítését tervezik. Ugyanakkor szóvá tette, hogy a strandolók sem tartják be az alapvetô higiénés szabályokat, s bár a tusolók hideg meleg vízzel mûködnek, sokan nem mosták le a napozószereket, amitôl zsíros lett a víz felszíne. Megtudtuk továbbá, hogy a medencét tápláló három fúrt kút közül kettô mûködik, és a korábbi évekhez viszonyítva nagyobb mélységbôl hozzák fel a - mûködtetô szerint - kitûnô összetételû sós vizet. Elmondta továbbá, hogy a szálloda kezelôbázisának bôvítésével egy 10x25 méteres medencét alakítanak ki melegített sós vízzel, ami számításaik szerint jelentôs mértékben hozzájárul majd a központ forgalmának növeléséhez. Az évekkel ezelôtt bezárt vendéglô megrongálódott épületét is tatarozzák, majd a bérbeadását tervezik.

Külön szakmai szervezetbe tömörülnek a fogorvosok, akiket a román szóhasználatban már egy ideje a "medic stomatolog" helyett a "medic dentist" megnevezéssel illetnek. A Fogorvosi Kollégium (a magyar szóhasználatban kamara) szervezeteinek vezetôségét október 9-én, illetve sikertelen forduló után október 23-án, az országos képviseletet november 6-án választják meg.

- Miért van szükség arra, hogy a fogorvosok kiváljanak a már létezô szakmai kollégiumból? - tettük fel a kérdést dr. Popsor Sorin egyetemi tanárnak, a Marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem Fogorvosi Kara dékánjának, aki részt vesz a választások megszervezésében.

- Az Európai Unióhoz való csatlakozás feltételei között szerepel, hogy a fogorvosok különálló szakmai szervezetet kell alkossanak. Mivel az Orvosi Kollégiumban egy egész sor szakágazat képviselôi vesznek részt, a fogorvosok képviselete jobban érvényesül egy önálló szervezetben. Mindezt a fogorvosi szakma mûvelésére és a fogorvosok kollégiumának a megszervezésére vonatkozó törvény (2004/38.) írja elô.

A megyénkben számon tartott több mint 300 fogorvos önálló kollégiumot alkothat, ott, ahol kevesebben vannak, két vagy több megye választ együttesen egy vezetôtanácsot. A törvény szerint 30 nyilvántartásba vett fogorvosra jut egy képviselô a kollégium megyei szervezetének vezetésében. Akik a szóban forgó helyekre pályáznak, szeptember 13-17. között kell benyújtsák jelölési kérelmüket. Szeptember 20-24. az óvások idôszaka, majd október 27-30. között történik a jelölések elfogadása. A jelöltek jegyzékét október elsején függesztik ki, s ugyanakkor közlik a 9-i választás elsô fordulójának pontos helyét és idejét is. A választás akkor lesz érvényes, ha a megyében bejegyzett fogorvosok háromnegyede leadja szavazatát a jelöltekre. Nincsenek illúzióink, a kilenctagú választási bizottság véleménye szerint valószínû, meg kell szerveznünk a második fordulót is (október 23-án).

Az érvényes választást követô elsô ülésen, amelyet még a választási bizottság elnöke vezet, a mandátumot szerzett fogorvosokból megválasztják az öt személybôl álló megyei végrehajtó testületet, amely elsô ülésén elnököt, két alelnököt, titkárt és kincstárnokot jelöl ki. A megválasztott fogorvosok közül kerülnek ki az országos közgyûlésen részt vevô személyek, akik november 6-án döntik el az országos kollégium vezetôségének összetételét.

A választásokat követôen a kollégium feladata lesz a szakma gyakorlására vonatkozó feltételek megállapítása, az etikai problémák megvitatása, a fogorvosok folyamatos szakmai továbbképzésének megszervezése, valamint a fogorvosi rendelôk mûködési engedélyének elbírálása és kibocsátása - tájékoztatott Popsor professzor.

Múlt héten zárult Szovátán a már nyolcadszor megrendezett hagyománytábor. Hagyománytábor, két okból is: egyrészt, mert 1996-ban rendezték az elsôt, másrészt, mert a hagyományos fafaragás mívelôi gyûltek össze két hétig alkotni a Teleki Oktatási Központ termeibe.

1996-tól minden évben a Barta Sándor Népismereti Faragó Önképzôkör szervezi a tábort, és minden évben Bandi Dezsô iparmûvész irányítja azt. A mûvészeti tömegmozgalom legfôbb célja a hagyományos háziipari mesterségek, a falusi és városi ember mûvészi készségének fejlesztése, ars poeticája pedig a tiszta forrás, az eredeti alkotássá való fejlesztés készségeinek ápolása. E szellemben dolgoztak Szovátán a mezôpaniti, marosvásárhelyi, ákosfalvi, csittszentiváni faragókörök legjobbjai, valamint szovátai, békéscsabai, csíkjenôfalvi résztvevôk. A faragók elmondták, fejenként egy-két munka születik a két hét alatt, a munkák pedig az oktatási központban maradnak, idén harminc alkotással gazdagodott a TOK. Ezekbôl tárlatot nyitottak, majd az épület folyosóinak, termeinek falain helyezik el ôket. A faragók cserébe egy évre elegendô faanyagot kapnak, az elmúlt években pedig nagyobb méretû munkákat is készítettek: ôk faragták a kaput, a bejárati lépcsô melletti kopjafát, a hagyományos széktámlákat.

Évente igen szép alkotásokkal gazdagodik a központ, falairól visszaköszönnek a régebbi és fiatalabb munkák. Hagyományos díszítésû az ebédlô (falán részeiben megmaradt és restaurált székelykapu), mindezek pedig egyedi és igen otthonos hangulattal ruházzák fel azt. Szerencse, hogy van még, aki ápolja ezt a nemes hagyományt, és vannak fiatalok, akiket érdekel a fából kibontott csodaszarvas.

A svájci Pro Helvetia Alapítvány és a genfi Café 3 Alapítvány 25.000 svájci frank értékû támogatását pályázta meg Mezô-Palkó István, a vajdaszentiványi mûvelôdési otthon igazgatója. A kedvezô elbírálásban részesült pályázat futamideje egy év.

- A megyei tanácsok támogatásával országos szintû pályázatot hirdettek, amelyre 189 pályázat érkezett. Harminc projekt részesült kedvezô elbírálásban, köztük a vajdaszentiványi vidékfejlesztésre és a mûvelôdési élet fellendítésére vonatkozó is. Ennek eredményeként a tavaly októberben és az idén februárban egy-egy hetes továbbképzôn vettem részt Temesváron. A tanfolyam végén a svájci Pro Helvetia és a genfi Café 3 alapítványok befejelentették, öt mûvelôdési otthont támogatnak, egyenként 25.000 frankkal - meséli a kezdeteket Mezô-Palkó István. A mintegy 800 millió lej értékû pályázat futamideje egy év, s 2005. augusztus 31-én zárul. A pénz nagy része (19.000 frank) már megérkezett, s ebbôl vásárolják meg az infrastruktúra létrehozásához szükséges felszereléseket.

A projekt szerint a mûvelôdési otthonban teleházat létesítenek, s itt öt számítógépet, videoprojektort, televíziókészüléket, fényképezôgépeket, nyomtatót szerelnek fel, a kultúrotthont pedig központi fûtéssel is ellátják. A községrôl weboldalt készítenek, ezáltal is népszerûsítve a külföldiek számára már távolról sem ismeretlen települést. A pályázat értékébôl fennmaradó 30 százalékos összeget a különbözô programok szervezésére fordítják. A projekt szerint 15 párból álló cigány néptánccsoportot létesítenek, akiket egy évig ingyen oktatnak. Hetente kétszer Hayashi Akio tanítja ôket Maros menti és mezôségi táncokra. Havonta egyszer kulturális elôadásokat tartanak meghívott mûvészek szereplésével. Negyedévenként író-olvasó találkozót szerveznek, míg a 65 éven felüliek klubja keretében Bernád Ilona tart elôadást a természetgyógyászatról. Az év leteltével a csoport fellép a környezô falvakban, s a községközpontban hagyományôrzô néptánctalálkozót szerveznek. A programban számítógép-kezelési tanfolyam is szerepel, két húsztagú csoport október- novemberben, illetve január-februárban vesz részt a 72 órás intenzív felkészítôn. A kurzus végén a sikeresen vizsgázók oklevelet vehetnek át.

Jegyzet

Rég nem láttam idôs asszonyt ilyen boldogan. A szeme ragyogott, s mesélt, mesélt. Szeretek hozzá, hozzájuk menni, mert mindig vidámak, s örvendenek a vendégnek. A minap sötétedés elôtt jártam arra, benéztem, s láttam, hogy a tornác lépcsôjén üldögélve beszélgetnek. Benyitottam, de a kapu már zárva volt. Máris jöttek a kulccsal.

Júlia néni Nyárádszentbenedeken született, de már hosszú évtizedek óta máshol él. Nemrég azért tért vissza, haza, mert a helyi református templomba a 30-40-50-60 éve konfirmáltaknak szerveztek találkozót. Júlia néni 60 éve konfirmált, s azok közül, akik akkor tettek bizonyságot református hitükrôl, már csak ketten voltak. Amikor megláttam a dombon levô szép, régi templomot, s beültem a számunkra fenntartott elsô padba, majdnem sírtam - meséli. - Mindenki odajött, köszöntött, örvendtek nekem. Mivel rosszul látok, kevés embert ismertem meg, de mindenki elmondta, hogy kinek a lánya, unokája, dédunokája, így mindenkit helyére tettem. Szép volt az istentisztelet, s egy szép oklevelet is kaptunk. Az idôsebbek közül sokan gyengék voltak, elérzékenyültek, de én jól bírtam magam - mondja büszkén az idôs asszony, miközben megmutatja az egyszerû díszoklevelet.

Ültem a tornác lépcsôjén, Júlia néni és Péter bácsi mellett. Két idôs ember körében, akik éjszakánként ébren alszanak, mert pihenés közben a kis udvarban levô szôlôt is ôrzik. Olyan emberek, akik bár gyengén látnak, s csak egymásra számíthatnak, boldogok. Nem panaszkodnak, nem zsörtölôdnek, s nem türelmetlenkednek. Békésen, békességben élnek. S minden eseményt, minden emléket, ami színt visz hétköznapjaikba, mosolyt csal arcukra, féltve ôriznek s szívesen megosztják mindenkivel.

Jólesik megállni, megpihenni náluk.

Mindentudás Egyeteme

Vidor Ferenc építész

1924-ben született, 1951-ben a Budapesti Mûszaki Egyetem Építész Karán szerzett diplomát. Jelenleg a BMGE Urbanisztikai Intézetének érdemes professzora. Kutatási és munkaterülete az urbanisztika. Az ún. településmodellekkel való tudományos eljárások témájában megjelent írásai a kezdetektôl fogva komoly nemzetközi visszhangot váltottak ki. Számos külföldi egyetemen tanított Európában, Ázsiában, Észak-Amerikában, és részt vett nemzetközi urbanisztikai projektekben.

A város egyike az emberi civilizáció legnagyszerûbb és legösszetettebb produktumainak. Sokkal több, mint építmények, utak és lakóházak halmaza - emberek rendezett közössége, eleven organizmus, sôt szellemi egység is. Sok évezrede nemcsak a mindenkori gazdaság, az ott élôk társadalmi viszonyai, de a tudomány, a technika és a mûvészetek is tevékenyen alakítják arculatát. Ma sokan vélik úgy, hogy a városok metropolissá, a metropolisok városrégiókká növekedése egyre elviselhetetlenebb, nyomasztóbb, személytelenebb világot teremt. Jogos a kérdés, van-e a városnak jövôje?

Összetettség - biztonság

A város nemcsak világunk egyik legkomplexebb jelensége, hanem maga is "világ" - s mint ilyen, egyfajta holisztikus megközelítést igényel.

Mindannyian tudjuk, hogy mi a város, mégis érezzük: minden definíciós kísérlet túl szûknek bizonyul. Államigazgatási-jogi szempontból azt mondhatnánk például, hogy egy városnak legalább x ezer fônyi lakossággal kell bírnia, vagy olyan településnek kell lennie, ahol a környezô területek közigazgatását érintô ügyeket intéznek, tehát valamiféle központnak tekinthetô. De rengeteg olyan várost ismerünk, amely minden ilyesfajta kritériumnak megfelel - holisztikus értelemben mégsem neveznénk annak.

New York város - de Los Angeles nem az, Sopron 55 000 fônyi lakosával "város", de a csaknem 60 000 fôt számláló Érd nem az. Ezzel csak annyit szeretnék mondani minden értékítélet nélkül, hogy az elôbbiekrôl mint városegészekrôl van "képünk" - az utóbbiakról nincs: az egyik település holisztikusan nézve más, mint a másik.

A városokról való gondolkodásnak, az urbanisztika tudományának interdiszciplináris természetûnek kell lennie: egy várostervezônek, városépítésznek, városkutatónak egyszerre kell szociológiai, jogi-politikai, építészeti, mûszaki-technikai, környezetvédelmi, élettani, sôt antropológiai megfontolásokat szem elôtt tartania. Sôt, túl kell lépnie a konvencionális tudományok, a problémamegoldó gondolkodás rutinjain, és a várost mûvészi egészként is kell tekintenie - és nem hanyagolhatja el a spirituális vonatkozásokat sem.

Az ember nemcsak alkalmazkodik a természeti adottságokhoz és körülményekhez, hanem "világot" alakít maga köré, valamiképpen önmaga köré rendezi, igazítja a dolgokat, berendezkedik közöttük.

Amikor tehát az ember épületeket, utakat vagy városokat épít, valójában egy átfogóbb, rejtélyesebb konstrukciót, egy kereknek és beláthatónak elgondolt rendet materializál: a "világ" holisztikus képzete nem más, mint a dolgoknak olyan elrendezése, amelyben röviden szólva, biztonságban érezhetjük magunkat. A világ képzetéhez ezért valamiképpen a burok képzete is járul: a belsô rendezettséghez a kifelé való zártság is hozzátartozik, a belsô békéhez mindig a kívülrôl való fenyegetettség érzése és a védettség vágya kapcsolódik.

Miként vagyunk vagy lehetünk otthon a saját világainkban - a saját bôrünkben, a lakásunkban, a városunkban, a még tágabb környezetben, a világegyetemben?

Komfortérzetemhez például hozzátartozik, hogy ne fázzak és ne legyen melegem.

A kifinomult öltözködés, a hôérzékeny anyagok differenciált felhasználása és a légkondicionálás különféle alkalmazásai együttesen lehetôvé teszik számunkra, hogy kitágítsuk
"otthonunkat", vagy ami ugyanaz: egy sokkal tágabb "világban" rendezkedjünk be. Olyan vetülete ez a civilizációs folyamatnak, amelyet, noha a legközvetlenebbül a saját bôrünkön érezzük, nem szoktunk átfogóan végiggondolni. A védôburok kitágult tehát: levált a természetes testrôl és annak mozgásáról, de ôrzi eredendô feladatát, intencióit. Véletlen-e, hogy az építészeti szimbolikában oly gyakran bukkan fel a ház egyenletes meleget és védettséget biztosító anyaméhként való felfogása?

A kifelé táguló otthonosság egy másik, még testközeli köre a lakás, amely szintén egyfajta burok. Otthonom is öltözékszerûen veszi körbe testemet: kényelmes vagy kényelmetlen, szûk vagy néha - ritkábban - túl tág a mérete: olykor sikerül saját testemre szabni, olykor nem.

E szó - otthon - valami térbelit idéz fel: rámutat egy "ott"-ra, "ahol" otthonosan vagyunk. A térmetafora a legtöbb indoeurópai