Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Ha most lennének a választások…

Adrian Nastase, az SZDP államfôjelöltje a legnépszerûbb országos szinten a választók körében, de a fôvárosi szavazók inkább Theodor Stolojant, az NLP-DP elnökjelöltjét választanák, derül ki a legfrissebb CURS-felmérésbôl, amelynek eredményeit hétfôn ismertették.

Az országos szintû közvélemény-kutatás szerint Adrian Nastase a szavazatok 40 százalékát, Theodor Stolojan pedig 34 százalékát szerezné meg, ha a jövô vasárnap választásokat rendeznének. Bukarestben Stolojan 42 százalékot, Nastase 36 százalékot szerezne.

Országos szinten Corneliu Vadim Tudor (NRP) a voksok 14 százalékát kapná, Lia Roberts független jelölt és Codrut Seres (RHP) három-három százalékot szereznének. További hat százalékot más jelöltek kapnának, a megkérdezettek 28 százaléka nem válaszolt, vagy nem menne el szavazni.

Bukarestben C.V. Tudor 12 százalékot, Codrut Seres 3 százalékot, Emil Constantinescu és Lia Roberts két- két százalékot kapna, a megkérdezettek 31 százaléka nem válaszolt, vagy azt nyilatkozta, hogy nem megy el szavazni.

Az SZDP országos szinten 39 százalékot kapna, az NLP-DP 34 százalékot, míg a fôváros szintjén az NLP-DP szövetség 44 százalékot, az SZDP pedig 34 százalékot szerezne.

Mind országos, mind pedig fôvárosi szinten az NRP a harmadik helyen áll 12, illetve 10 százalékkal.

Az RMDSZ és az RHP országos szinten 5 százalékot, az Új Generáció Pártja két százalékot, a KDNPP egy százalékot kapna, ha a hétvégén választásokat tartanának.

A felmérést a C&C Advertising megbízásából a CURS készítette augusztus 25 és szeptember 1 között országos szinten 1.250, a fôváros szintjén 300 személy megkérdezésével. A hibaszórás plusz- mínusz 2,8 százalék országos szinten és plusz-mínusz 5,6 százalékos Bukarestben.

A strukturális és kohéziós alapok fogadásával kapcsolatos magyar tapasztalatok átadására együttmûködési intézkedési terv készül Románia európai integrációjának elôsegítésére - mondta Baráth Etele, a Nemzeti Fejlesztési Hivatalt felügyelô politikai államtitkár hétfôn az MTI-nek azt követôen, hogy Aradon Alexandru Farcas román európai integrációs miniszterrel tárgyalt.

Baráth Etele szólt arról, hogy az együttmûködési intézkedési tervet várhatóan októberben Bukarestben írják alá. Ebben rögzítik, milyen témakörökben, mely szakterületeken dolgoznak együtt.

Az államtitkár hangsúlyozta: Magyarország segíti Románia európai uniós felkészülését, egyebek között román közigazgatási szakemberek képzésével, illetve a brüsszeli kohéziós stratégiai tárgyalásokon igyekszik a román érdekeket is érvé-nyesíteni.

Aktuális

Ne kérdezzék, hogy mi a humanista doktrína, mert nem tudnék rá válaszolni. Szerény ismereteim szerint a humanizmus néhány száz éve volt éppen aktuális szellemi áramlat, így azt, hogy a megnevezés milyen ideológiát képvisel egy kortárs politikai alakulat titulatúrájában, arra valószínûleg csak Dan Voiculescu, a "humanista" pártocska elnöke és mindenható vezére tudna válaszolni. Nem kételkedhetünk benne, hogy tudna, hisz mindenre van kész válasza. Néhány hónappal korábban, amikor Marosvásárhelyen járt, lehetôségem volt megkérdezni tôle, mennyire befolyásolja politikai pályafutását, hogy egy egész televízió-csatorna (nevezetesen az Antena 1, amelynek ô a tulajdonosa) áll a szolgálatában. Miután lecsillapodott a kérdés felkavarta lelkiállapota, úgy vélte, a televízió kizárólag üzleti vállalkozás, semmiféle politikai segítséget nem nyújt.

Nos, ha ezt állítja, nyilván így is van, s az illetô adó hírmûsoraiban csakis politikai súlya révén van jelen rendületlenül a humanista párt, mint ahogy ahhoz sincs az adónak semmi köze, hogy ez az egyetlen valódi ideológia nélküli alakulat, amely komolyabb mediatizálást kap.

Mindettôl függetlenül azonban a humanisták vezérének (aki, hangsúlyozzuk ki, nem mûködött együtt az egykori szekuritátéval, csupán üzleti kapcsolatban állt vele) helyezkedési képessége minden elismerést megérdemel. Négy éve, amikor kétséges volt, hogy egyébként sikerül-e elérni a választási küszöböt, a szociáldemokratákkal szövetkezett, s ha azt tekintjük, hogy az idén is ezt teszi, akár következetesnek is tûnhet. Voiculescu és pártja azonban, miután sikerült bejutni a törvényhozásba, elhatárolódott a PSD-tôl, elsôsorban azon intézkedések kapcsán, amelyek - köszönhetôen a PSD és az RMDSZ együttmûködési szerzôdésének - a magyarságnak kedveztek. Az elkoptatott nacionalista kártya kijátszása lett volna arra hivatott, hogy egyedül is szavazatokhoz segítse a "humanistákat", a helyhatósági választások várakozáson aluli eredménye azonban ismét irányváltásra késztette a politikai szélkakast. Mivel érzi, hogy könnyen a minimális 5% alatt maradhat, Voiculescu - feledve a kormánypártra hordott kígyót- békát, kibékülve a korábban korruptnak bélyegzettekkel - ismét a PSD karjaiba szaladt. A felmérések szerint a gyôzelemre legesélyesebb szociáldemokraták uszályában ugyanis további négy esztendôre ismét biztosítható a jó meleg parlamenti bársonyszék.

Ha pedig azt kérdeznék, hogy ugyan Nastasenak és híveinek milyen haszna származik abból, hogy egy zsebpártocska a hajójába száll, s ennek fejében még arra is hajlandó, hogy kétes hírû, s a sokat reklámozott belsô PSD-választásokon meg nem erôsített egyéneknek biztosít bejutó helyet a választási listákon, a válasz kézenfekvô. Abban a televízióadóban rejlik, amely - hangsúlyozzuk - kizárólag üzleti vállalkozásként Dan Voiculescu tulajdona. Semmi köze ahhoz, hogy mely politikai formáció milyen publicitásban részesül...

Apropó! Önök mennyi ideig bírták gyomorral az ominózus adó legrégebbi mûsorának, a Tuca-shownak a rendszeres követését?

A hatalom felelôsségét is felvetették

Egész Oroszországból érkeztek a részvétnyilvánítások a beszlani túszdráma áldozatainak hozzátartozóihoz hétfôn, a kétnapos nemzeti gyász elsô napján. Az áldozatok lelki üdvéért mondott imát hétfôn a moszkvai Kremlben lévô Mária Mennybemenete (Uszpenszkij) székesegyházban II. Alekszij, Moszkva és egész Oroszország pátriárkája.

A beszlani újtemetôben hétfôn százhetven áldozatot helyeztek végsô nyugalomra. - Beszlanban, sôt az egész köztársaságban nincs egyetlen család sem, akinek nem halt volna meg rokona a túszdrámában - közölte Borisz Urtajev beszlani polgármester.

A temetés elôtt, hétfô reggel az orosz hadsereg tûzszerészei vizsgálták át fémdetektorokkal és kutyákkal a sírokat és az utakat pokolgépek után kutatva.

Vasárnap tizennyolc áldozatot helyeztek végsô nyugalomra. Oroszország más városaiban is temetéseket tartottak hétfôn: a Moszkva melletti Zsukovszkij településen két mentôtôl vettek búcsút, hétfôn temették el a különleges rendôri egység tagjait is, akik a túszejtôkkel vívott tûzpárbajban estek el.

Egy 74 éves görög nemzetiségû tornatanár is volt az észak-oszétiai Beszlam iskolájában a múlt héten terroristák által agyonlôtt áldozatok között. A túszdráma legidôsebb áldozatának holttestét szombat éjjel azonosították fiai a beszlani halottasházban. Szemtanúk szerint Jannisz Kanidisz a terroristák felszólítása ellenére sem hagyta el az iskolát és tanítványait. Egyfolytában tiltakozott a terroristák kegyetlenkedései ellen, míg a terroristák végül lelôtték, amikor megpróbálta megakadályozni a gyermekekkel és szülôkkel teli tornaterem felrobbantását.

Hétfôre azonosították a beszlani túszdráma valamennyi kórházban ápolt sebesültjét - közölte az észak-oszétiai egészségügyi minisztérium. Jelenleg a túszdráma 377 sebesült áldozatát ápolják kórházban, közöttük 194 gyermek van, ötvennégy sebesült állapota súlyos.

Beszlan lakosai társadalmi bizottságot kívánnak létrehozni, amely részt venne a több mint háromszáz halálos áldozatot követelô túszdráma ügyében folytató hivatalos bizottság munkájában. A bizottság kérni fogja a túszejtôkkel folytatott tárgyalások szövegének átiratát, hogy kiderüljön, mik voltak a terroristák követelései, amelyekrôl eddig semmit sem tudni.

Több orosz lap hétfôn felvetette a hatalom felelôsségét a beszlani tragédia után. A Moszkovszkij Komszomolec szemére vetette a hatóságoknak, hogy a "hazugságok szakadatlan folyamával" traktálták az oroszokat az utóbbi két hét, közel félezer halálos áldozattal járó terrorakcióiról. "Ötvennégy órai hazudozás a gyermekek halálával végzôdött" - írta a Russzkij Kurjer, nem zárva ki, hogy az iskola ostromát nem a terroristák provokálták ki, hanem a belügyi erôk. A Nyezaviszimaja Gazeta szerint az "orosz nép annyira megosztott, az embereket annyira elidegenítették egymástól, hogy nem lehet nemzetnek nevezni. Az egyszerû polgárok és a mindenható hatalom közötti szakadékot feneketlenné tette, hogy a hatóságok még annak sem látták szükségét, hogy a túszok rokonainak beszámoljanak" - jelentette Palotás László, az MTI tudósítója.

A Nyezaviszimaja Gazetában Vlagyimir Rizskov független képviselô felvetette Vlagyimir Putyin elnök politikai felelôsségét is (a Szövetségi Biztonsági Szolgálat vezetôje és a belügyminiszter mellett). Az elnök
"óriási, személyes hatalmat kapott: a parlament, a pártok, a tömegtájékoztató eszközök másod-, harmad-, negyedrangú szerepre kényszerültek, függetlenségüket gyakorlatilag felszámolták. Arra kapott megbízást, hogy teremtsen rendet az országban és szavatolja az emberek biztonságát. Ma látjuk, hogy ezt a szerzôdést megszegték" - írta a liberális Rizskov.

Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke szerint Szerbiának tükörbe kell néznie, mert önmagát hozza szégyenbe azzal, hogy nem képes véget vetni a kisebbségek elleni atrocitásoknak.

A VMSZ elnöke a hétfôi Dnevnik címû újvidéki napilapnak adott interjújában beszél errôl. Kifejti, hogy kisebbségellenes incidensek korábban is voltak a Vajdaságban, de nem ilyen mértékben és messze kisebb intenzitással. A kisebbségekre, kiváltképpen a magyarokra nehezedô lélektani nyomás a milosevici idôkbôl gyökerezik, amikor a rendôrség erôszakkal fogdosta a sorköteleseket, messze többet a magyarok lakta környezetben, mint a szerbek körében.

"S miért ismétlôdik ez éppen most? Azért, mert a jelenlegi kormány hangsúlyosan nemzeti programokkal rendelkezô pártokra épül, s az, ami mostanság történik, valamiképpen az ô céljuk is" - mondja Kasza.

A VMSZ elnöke szerint az állam tehetetlen, az incidensek felderítésekor a rendôrség már a legelején el akarja fedni az etnikai indíttatás legkisebb gyanúját is, s mindent drog és alkohol hatása alatt történô fiatalkori bûnözésként akar beállítani.

Vojislav Kostunica szerb miniszterelnök szerint egyes külföldi politikusok nyilatkozataikkal beavatkoznak Szerbia belügyeibe, és csak szítják a kisebbségek közötti ellentéteket a vajdasági kilengésekkel kapcsolatos elnagyolt kijelentéseikkel.

Kostunica a vasárnapi Dnevnik címû újvidéki napilapnak adott nyilatkozatában elsô ízben beszélt nyilvánosan a vajdasági kisebbségek helyzetérôl és a kisebbségellenes incidensekrôl. Elismerte, hogy gondok vannak a Vajdaságban, s kifejtette, hogy éppen a problémák teljes tisztázása végett látogat kedden Temerinbe, Szabadkára és Újvidékre.

A szerb kormány erôfeszítéseket tesz a gondok megoldására, ugyanakkor a miniszterelnök szerint nem jó túlzásokba esni, és megfontolatlan kijelentésekkel növelni a problémákat, amelyek szerinte egyáltalán nem olyan nagyok, mint amilyeneknek egyes politikusok mutatják.

Növekedett tavaly az átlagos népesség az Európai Unió mai tagországaiban, és a bôvítésnek köszönhetôen ma már a világ minden 14. lakosa az unióban él - derül ki az EU statisztikai hivatalának friss közleményébôl.

Az Európa Tanáccsal közösen készített felmérés szerint idén január elsején összesen 456,4 millió lakosa volt az EU 25 tagországának, ezen belül Magyarországnak 10,1167 millió. Tavaly összesen 1,9 millióval nôtt az uniós lakosság, ez 0,4 százalékos gyarapodást jelent. Hozzá kell azonban tenni, hogy a növekedés túlnyomó többsége - 1,7 millió fônyi - bevándorlásból ered, a természetes növekedés csupán 0,2 millió volt.

Az EU-ban jelenleg a világ lakosságának 7,2 százaléka lakik. Ez jóval elmarad Kína (20,5 százalék) vagy India (16,6 százalék) mögött, de megelôzi az Egyesült Államokat (4,6) és Japánt (2).

Az uniós tagországok közül tavaly Cipruson gyarapodott legjobban a népesség, a növekedés ott elérte a 21,5 ezreléket. Magas volt a ráta Spanyolországban (15,5 ezrelék) és Írországban is (15,3). Legnagyobb mértékben, 5,3 ezrelékkel Lettország népessége fogyott, míg a három balti állam után Magyarország következik 2,5 ezrelékes csökkenéssel. Ugyancsak a negatív rekorderek között található Magyarország a természetes szaporodás területén is (-4,1 ezrelék), csak Lettország múlta alul -4,9 ezrelékkel.

A legtöbb bevándorló Ciprusra (17,9 ezrelék), Spanyolországba (14,2) és Olaszországba (8,9) érkezett. Kivándorlási többletet a mai tagországok közül csak Lengyelországban (0,4 ezrelék) és a balti államokban (0,3-1,8 ezrelék) jeleztek a statisztikák. Magyarországon 1,5 ezrelékes bevándorlási többletet mutatott a felmérés.

A halálozási ráta Írországban a legkisebb 7,2 ezrelékkel, Cipruson a legmagasabb 13,9 ezrelékkel. Magyarországon a valamivel több mint 10 millió lakosra 135 ezer haláleset jutott.

"Amit eddig elértünk, meg is kell védeni, tovább is kell vinni!"

(Rövid politikai helyzetelemzés 2004 szeptemberében)

Tisztelt Szövetségi Képviselôk Tanácsa!

Visszatekintve az elmúlt hónapok eseményeire, a céljainkról és eszközeinkrôl folytatott vitákra, az RMDSZ-en kívüli politikai kezdeményezésekre, a hangzatos nevet viselô tanácsokra és szövetségekre, egy különös konklúziót kell megfogalmaznom. Kérem, ne értsenek félre, engem rendkívül aggasztottak és aggasztanak ezek a megosztó próbálkozások, most mégis azt kell mondanom, hogy aki eddig rosszat akart tenni az RMDSZ-nek, az tulajdonképpen mind-mind jót tett neki. Nem akarom az Erdélyben közismert metaforát tovább koptatni, de ismét bebizonyosodott, hogy súly alatt nô a pálma. Persze, mindennek megvan a mértéke: a pálmára aggatott súlynak is, érdekképviseleti szervezetünk kritikájának is.

De miért is fordult tulajdonképpen jóra a rossz szándék?

Azért, mert rákényszerített minket a fokozott önvizsgálatra. Ezt nagyon ôszintén mondom!

Nyitottságot hirdettünk, még befogadóbbá tettük szövetségünket, fiatalítottunk is, és megnyertük az önkormányzati választásokat. Pedig áldoztak rá pénzt, energiát, intrikát, demagógiát elég sokan, hogy ez ne sikerüljön, és íme, több a polgármesterünk, erôsebbek vagyunk a helyi és megyei tanácsokban, mint ezelôtt négy esztendôvel.

Azt is javasolhatnám, hogy becsüljük meg azokat, akikre egyébként nagyon haragszunk, mert talán nekik is részük van abban, hogy tisztábban, világosabban megfogalmaztuk, amit kezdettôl fogva akarunk, és ami kezdettôl fogva a mi programunk. Kénytelenek voltunk válaszolni azoknak, akik tagadják a parlamenti politizálás, a tárgyalókészség, a párbeszéd értékét, és valamiféle konfrontációba akarnak belehajtani minket.

Válaszoltunk, és válaszolt nekik magyar közösségünk is azzal, hogy mellénk állt a választásokon. Persze, az is kellett mindehhez, hogy képesek legyünk a rágalmak garmadájából az itt-ott felcsillanó jogos kritikát is kiszûrni.

Megtettük.

És nyertünk.

Ezután is így fogunk eljárni.

Pontos választ fogunk adni minden kérdésre, mert mi ismerjük a válaszokat, tudjuk, hogy mit kell tenni, van megfelelô programunk, és vannak hatékony eszközeink ennek a programnak a végrehajtására.

Kampány elôtt állunk, lassan már csillapulniuk kell a vitáknak, lassan már egyetlen közeli célra kell figyelnünk: hogy minél erôsebb parlamenti képviselete legyen a romániai magyarságnak.

A nyitás szándékával kezdeményeztünk a tavasszal egy találkozó-sorozatot "Párbeszéd a jövôért" címmel egyházainkkal, civil és ifjúsági szervezeteinkkel, platformjainkkal. Ezeknek a megbeszéléseknek jó visszhangjuk volt, és fôleg nagyon jó eredménnyel jártak, bár még nem sikerült mindenkivel találkozni. Minden eddiginél teljesebb, konkrétabb és mélyebb a mostani választási programtervezetünk, és ez ennek a konzultációnak is köszönhetô. A Szövetségi Képviselôk Tanácsa és az Operatív Tanács által kinevezett programbizottság alapos munkát végzett, amikor ezeknek a megbeszéléseknek a konklúzióit is mérlegelve, kidolgozta ezt a tervezetet. Azt a címet adtuk neki, hogy "Párbeszéd az autonómiáért".

Ebben, azt hiszem, benne van a lényeg. Autonómiát akarunk, és errôl nincsen vita közöttünk, viszont azt is tudjuk, hogy ezt csak párbeszéddel, többség és kisebbség közti tárgyalások útján lehet megvalósítani. Aki mást mond, aki azt állítja, hogy az autonómiát selyempapírba csomagolva, rózsaszín szalaggal átkötve valaki majd elhozza nekünk, az ámítja az erdélyi magyarokat, és tulajdonképpen lebeszéli ôket az összefogásról, a ránk váró nehéz munkáról, amelyben mindenkire szükségünk lesz. Nem mondhatunk le senkirôl, nem engedhetjük meg, hogy egyesek karba tett kézzel várják a csodát!

Ahhoz nem kell népszavazás, tisztelt kollégák, hogy megtudjuk, akarnak-e a székelyek autonómiát. Mi anélkül is megmondhatjuk mindenkinek: akarnak, persze, hogyne akarnának! Csakhogy ezt egyoldalú népszavazással nem lehet megoldani! Ehhez további nehéz küzdelemre van szükség!

Mi a következô négy esztendôben meg tudjuk valósítani az autonómia számos további intézményét:

1. Van lehetôség a kulturális autonómia teljes jogi keretének a kialakítására, ami azt jelentené, hogy a kisebbségi közösségek és a kisebbségi szervezetek jogállását szabályozó törvénnyel létrehozzuk többek közt az oktatási és mûvelôdési intézmények mûködését felügyelô kisebbségi önkormányzatokat.

2. A közigazgatási-területi autonómia megvalósulásához is jóval közelebb kerülhetünk a következô években, elsôsorban azáltal, hogy folytatjuk az általános decentralizálást az oktatás, a kultúra, az egészségügy, a szociális problémák, a gazdaságfejlesztés és a rendfenntartás területén.

3. Új regionális együttmûködési formákat kell létrehoznunk a székely megyék között.

4. Meg kell változtatnunk a gazdasági fejlesztési régiókat.

5. Végül pedig törvényes garanciákat kell teremtenünk a kisebbségi közösségek arányos képviseletére a különbözô döntéshozó és végrehajtó testületekben, beleértve a rendôrséget és más fontos intézményeket.

Ezek nem üres választási ígéretek, hanem olyan reális politikai célok, amelyeket, ismétlem, a következô négy esztendôben el lehet érni, ha lesznek hozzá hatékony eszközeink.

Az egyik eszközünket, az erôs önkormányzati képviseletet már megteremtettük.

De ezt is csak akkor lehet eredményesen használni, ha biztosítjuk hozzá a másik alapvetô eszközt: az erôs parlamenti képviseletet. Aki ezt megkérdôjelezi, vagy aki ellene beszél és ellene cselekszik, az annyi, mintha kiütné a közösség kezébôl a szerszámokat, amelyekkel a házát - hazáját - felépítheti. A mi szerszámunk, de akár fegyverünk is: a politika. Ezt a kezünkbôl kivenni nem hagyhatjuk.

De a kritikára ebben is odafigyelünk.

Az eddiginél is nyitottabb lesz az RMDSZ a szenátor- és képviselôjelölésben. Elvünk az, hogy minden magyar beleszólhasson, kik fogják képviselni ôt a parlamentben. Azt akarjuk, hogy az idén ne csak RMDSZ tagsági könyvvel, hanem magyar igazolvánnyal is lehessen szavazni a elôválasztásokon. Azt akarjuk, hogy minél több helyen legyenek urnás elôválasztások. Azt akarjuk, hogy minden csoportosulás, minden áramlat, minden vélemény jelen legyen ez alkalommal a megmérettetésen. Jöjjenek azok is, akik a különbözô nemzeti tanácsokban vagy a Magyar Polgári Szövetségben kerestek politikai jövôt az elmúlt hónapokban, várjuk ôket is az elôválasztásokon, jelöltessék magukat, méretkezzenek meg. Nyitott, átlátható, tisztességes, a közösség akaratát kifejezô elôválasztásokat kell szerveznünk. Akinek a tudására és tapasztalatára szükségünk van, azt meg kell tartanunk, aki pedig máshol többet tehetne, azt ki kell cserélnünk. Ez így becsületes, és így válik a közösség hasznára.

Természetesen arra a kérdésre is válaszolnunk kell, hogy miképpen fogjuk a parlamenti választások eredményét kamatoztatni, kivel folytatunk párbeszédet az autonómiáért, kivel kötünk megállapodást, kivel szövetkezünk és kivel nem.

Tisztelt Szövetségi Képviselôk Tanácsa!

Mi eddig nem köteleztük el magunkat csakis a baloldal vagy jobboldal mellett. Ha egyezséget kötöttünk valakivel, azt betartottuk, és ez így lesz ezután is. Most a Szociáldemokrata Párttal van megállapodásunk, és az az érdekünk, hogy ezt a következô hónapokban is tiszteletben tartsuk. Tárgyaltunk az elmúlt idôszakban a miniszterelnökkel és a kormánypárt más vezetôivel errôl, és ez a szándék kölcsönös. Szerintük, szerintünk is folytatható az együttmûködés a választások után, hiszen minden vita dacára az eddigi mérleg pozitív. Jelentôsen bôvítettük a magyarság jövôjét biztosító jogi és intézményes kereteket. És legalább ennyire fontos, hogy az RMDSZ nélkül nem lett volna stabil kormányzás Romániában, nem teljesítettük volna az integrációs célkitûzéseket. Persze, a folytatás a választások eredményétôl függ, és attól is, hogy milyen feltételekben és milyen típusú együttmûködésben tudunk megegyezni. De választások utáni egyezséget mi csak választások után fogunk kötni.

Egyébként mi a liberális-demokrata szövetséggel is el tudjuk képzelni a választások utáni együttmûködést, de ehhez még azelôtt le kellene ülnünk és tisztáznunk kellene, hogy ki miként viszonyul a nemzeti kérdéshez, mert ez a két párt az elmúlt években sokszor tagadta meg azt, amiben 1996 és 2000 között egyetértettünk.

Nem fogunk viszont semmilyen körülmények között együttmûködni az ultranacionalista Nagy Románia Párttal, és azokkal sem, akik nemcsak velünk, hanem ezzel a párttal is egyezséget akarnának majd esetleg kötni.

Aki azt hiszi, hogy a történelem máris egyirányú, máris visszafordíthatatlan, az nézze meg, mi történik ma a Vajdaságban. A magyarellenes atrocitások miatti felháborodásunk és együttérzésünk kinyilvánítása mellett arra is gondoljunk, hogy mindez milyen politikai tanulságokat hordoz. Nagy felelôsségünk van abban, hogy ne hagyjuk parlamenti képviselet nélkül, vagyis ne hagyjuk végsô soron védelem nélkül a saját közösségünket. Mert amit eddig elértünk, meg is kell védeni, tovább is kell vinni!

Fontos döntések elôtt állunk ma is, fontos döntések várnak ránk az elkövetkezô hónapokban.

Nekünk tudnunk kell ezután is együtt dolgozni, és akár a rossz szándékot is jóra fordítani. Olyan erôsnek kell lennünk, tisztelt kollégák, hogy a kritika - még a jogtalan, indokolatlan, rontani akaró kritika is - csak segítsen nekünk, csak építsen minket az is, aki rombolni akar.

Súly alatt nô a pálma, súly alatt nô az RMDSZ? Minden bizonnyal így van. De kell ehhez a jó talaj, kell az esô és a napsütés, kell bizony a jó gazda is. Most, választások elôtt különösen kell mindez. Az elkövetkezô kampányban mindannyian fokozottan gazdái lesztek ennek a közösségnek, tisztelt kollégák, ehhez kívánok én nektek bölcsességet, kitartást, elkötelezettséget, és végül pedig, természetesen, sikert mindenkinek!

* Elhangzott a Szövetségi Képviselôk Tanácsa marosvásárhelyi ülésén 2004. szeptember 4-én.

Ovidiu Natea, a Szociáldemokrata Párt megyei elnöke tegnap sajtótájékoztatón ismertette a vasárnapi elôválasztások részleges eredményeit. Addig a 81 helyi SZDP-szervezet közül 14 képviselôje nem érkezett meg az eredményekkel. Ezek azonban kisebb helységek voltak, amelyek Natea szerint nem változtathatták meg az eredményeket.

A 7169 szavazati joggal rendelkezô SZDP-tagból több mint 6000-en adták le voksukat, eszerint alakult ki a képviselôi és szenátori listák sorrendje. A pártelnök elmondta, hogy kellemes meglepetés érte vasárnapi kiszállásai során, amikor látta, hogy nagy számban jelentkeztek szavazásra olyanok, akik nem szerepeltek a listákon, illetve sok olyan régi tag vissza kíván térni, akik a valamikori PDSR-ben voltak.

A szavazás nyomán a következô sorrend alakult ki. Képviselôjelöltek: 1. Timar Liviu (3772 szavazat), 2. Todoran Pavel (3319), 3. Vasu Ovidiu (2849), 4. Musgociu Mircea (2611), 5. Oproiescu Florin (1846), 6. Popa Dragos (1786), 7. Precup Maria (1184).

A szenátori lista vezetôje Cristian Georgescu 5289 szavazattal, majd sorban Ioan Nicolaescu (2600), Tuca Cristian (1879) és Angela Isaroiu (1139) következik.

A listák nem véglegesek, egyrészt, mert a tegnap a sajtótájékoztató idôpontjáig nem adta le az összes szervezet a jegyzôkönyveket, másfelôl a végleges eredményeket majd a központi etikai bizottság felülvizsgálja és esetenként változtathat rajta. Ovidiu Natea reméli, hogy az ôszi választásokon legalább 3-4 képviselôt és 1-2 szenátort sikerül bejuttatnia Maros megyének a parlamentbe.

Arra a kérdésre, hogy hány helyet szánnak a PUR- nak a vasárnap megkötött egyezség értelmében, Natea kijelentette: reméli, Maros megyében egyet sem fognak Bukarestbôl rájuk tukmálni, mert helyi szinten ô egyet sem lát közülük megfelelônek arra, hogy az SZDP választási listájára felkerüljön. Ezért az eredményért rengeteget dolgoztak, és nem látnák szívesen, ha a központ változtatna a tagság akarata nyomán kialakult listákon.

A kérdésre, hogy miért nem vállalta a megmérettetést, kijelentette: elég idôs ahhoz, hogy tisztázni tudja magában, hogy mit akar. Egyébként is aktív ember volt egész életében, ezentúl sem tudná elképzelni, hogy napi nyolc-kilenc órát üldögéljen a parlamentben. Arra sem válaszolt, hogy vállalja-e tovább a prefektusi tisztséget. Viszont a felvetésre, hogy esetleg Marian Cornaciu, a PUR megyei elnöke megpályázná, azt válaszolta, hogy ôt nem találja megfelelônek, mert nem vásárhelyi, nem ismeri a megyét. Egy prefektusnak tudnia kell, hol kezdôdik és hol ér véget a megye, és van elég komoly és értékes ember itt is erre a funkcióra.

Augusztus 28-án Csíkszeredában megalakult a Szent György Lovagrend székelyföldi priorátusa. Ennek 12 tagját avatta fel a lovagrend kancellárja, a Lovagrendek Nemzetközi Tanácsának konzulja, Cseke László: hetet Csíkszeredából, kettôt Székelyudvarhelyrôl, kettôt Gyergyóból és Makkai Gergelyt (felvételünkön) Marosvásárhelyrôl.

A lovagrendek a keresztes háborúkat követô XIV. században alakultak. D'Arcy Jonatan Dacre Boulton angol történész, illetve a legújabb kiadású angol szakkönyvek az európai népek családfáján elsôként említik a magyar alapítású Szent György Lovagrendet. A rend alapításának ideje a kutatók szerint 1323 lehetett. A Károly Róbert magyar király által alapított rend alkotta a király testôrségét. A lovagrend alapítását soha nem nyilvánították semmissé. Így 1990-ben Visegrádon "nyugvásából felvétetett". Rendi alkotmányát a régi szellemében, de a XX. századvég követelményeinek megfelelôen alkották meg.

Makkai Gergely a Népújságnak kijelentette: "Következetes életvitelem eredményének tartom, hogy a nagy múltú, szigorú erkölcsi normákat követô rend érdemesnek tartott arra, hogy soraiba fogadjon. Ez részben egy magas szintû elismerése eddigi tevékenységemnek, de egy hasonló szintû elvárás is a jövôre vonatkozóan, hiszen felfogásunk szerint lovagnak lenni szolgálat".

A Szent György Lovagrend tagjaként egyik elképzelt tevékenysége, hogy néhány nagynevû vásárhelyi történésszel (Pál Antal Sándor, Szabó Miklós) létrehozzanak egy olyan szellemi mûhelyt, ahol településtörténetek feldolgozását végeznék el. "Vagyis nagynevû és nagy múltú helységeinkben megvalósítsuk azt a szellemi erôt, amivel át tudjuk menteni az illetô közösségek történelmét és értékeit a következô nemzedékeknek" - nyilatkozta Makkai Gergely.

- Püspök atya, Magyarország nemzeti ünnepén miniszterelnöki felterjesztésre Ön megkapta a Magyar Köztársaság Érdemrendjének Középkeresztjét. Meg kell szokni, hogy ezután premier plánban, fô mûsoridôben magas állami vezetôkkel fôpapok is paroláznak? Hogy áll egy ilyen kitüntetés a püspöki reverendán?

- Én kommunista-ateista rendszerben voltam teológus, amikor megtanultam, hogy a rendszer élvezôi kínosan ügyeltek arra, hogy külföld felé a kirakatpolitika minden bevethetô eszközével jó benyomást mutassanak. Ennek eredményeképpen Gyulafehérváron magam is állami ösztöndíjasként végeztem teológiai tanulmányaimat, mert taníttatásra szüleimnek nem telt. Apámat deportálták, anyámat kuláklistára tették, azt sem tudtuk, hogyan éljünk meg. Tény, hogy pappá a kommunista állam taníttatott engem. Furcsa dolgok ezek, de nem kívánom a dolgokat szônyeg alá söpörni. Nos, ha azt mondjuk, hogy az álságos idôket végre a hátunk mögött tudjuk, akkor már egy ország, ha kicsit is jogállamnak tartja magát, a dolgok felett nem tekinthet el úgy könnyedén, különben jön a reklamáció. A régi római jog szerint is: a dolgok a gazdájuk után kiáltanak. És tegyük hozzá máris: nagy megkönnyebbülés, hogy nem jön senki után a fekete kocsi.

A magyarországi rendszerváltást követôen megváltozott az egyház és állam közti viszony. Mádl Ferenc köztársasági elnök úr is az átadáson mondott beszédében hangsúlyozta, hogy a kitüntetéseket a kormányfô javaslata alapján adományozza. Nem mellékes az sem, hogy Medgyessy miniszterelnök kétszer is ellátogatott a nagyváradi püspökségre.

- Mondom, csak történt valami ebben a kaptafának vélt világban. Ha kormányfô jelentkezik vizitre, mi lehet egy fôpap reflexe? "Posztidôket" élünk, még közel a múlt, bár egy kicsit nem hajlamos sötétebb idôkkel asszociálni?

- Elvem, hogy az ember egyedül semmire sem képes, elzárkózottságában képtelen a lényeget felmutatni. Pesten is azt mondtam, nem magamnak könyvelem el a magyar állami kitüntetést. Tisztelet és kitüntetés jár a közvetlen munkatársamnak, Fodor József vikáriusnak, papjaimnak, híveimnek, valamennyi egyházi és világi csoportomnak. Az én személyemben kapott elismerés közösségünk elismerése is. A kitüntetés, tudom, a jövônek is szól, van mit tenni még. Az egyháznak egyik legfôbb tevékenysége, erre irányuló minden törekvése tudományban nevelni...

- Engedelmével: és a szocdem politikától mindig jobbra állni vagy mindenféle politikai vonaltól mereven elzárkózni?

- Amit mindig vallok és bizonyíthatóan merek állítani: a vallásos hit és a politikai ész összetartozik.

- Amennyiben?

- Amennyiben szükséges. Amennyi szükséges ahhoz, hogy a reám bízottaknak, az én híveimnek az egyéni és kollektív jogait biztosítsam. Ez a dolog Istentôl rendelt, a pápától, népemtôl, híveimtôl elvárt kötelesség. Ennyiben tehát kénytelen vagyok összefonódni a politikával, máris erôteljes hangsúllyal hozzátéve: nem kell mindig a ló túlsó oldalára esni.

- Az idôközben menesztett kormányfô szeptemberben budapesti tanácskozásra hívta meg a határokon túli, csakis a határokon túli történelmi egyházak vezetôit. A kiszámíthatatlan politika a püspökökkel egy utat már megint megspóroltatott? Mi lett volna napirenden?

- Medgyessy miniszterelnök jelezte, a tanácskozásra magyarországi püspököket nem kíván meghívni, hiszen az anyaországban mások a problémák. A találkozónak két fô pontja lenne: a hit védelme, az anyanyelv ápolása, mert a szélesebb tömegekkel beláthatóan az egyház tart kapcsolatot, az egyház a fô mozgósító erô. A miniszterelnök javaslatokat várt volna a püspököktôl nemzeti és egyházi kérdésekben. Meglátjuk, mi lesz.

- Püspök úr, Erdélyben ön igen nagy népszerûségnek örvend, elismeréssel szól önrôl az egyházi és világi közbeszéd, felekezetre való tekintet nélkül...

- Ó, kérem, így udvarolni... nem szép...

- Nem, de mégis, hogyan csinálja?

- Tessék elhinni, csöppnyi mesterkéltség nincs bennem.

- Percig sem állítanám, roppant közvetlen ember.

- Én kivétel nélkül mindenkivel szóba állok. Nézze, a mai világban, legyen kommunista, ateista, utcanô vagy bárki, nekünk mindenkihez szólnunk kell, mert errôl szól a hivatásunk. Istentôl rendelt hivatásunk. Errôl szól Isten szolgájának az alázatossága is. Mi, püspökök - többes számban mondva - le kell végre szálljunk a büszkeség dombjáról.

- Megmosolyogják a váradi szolgálólányok, amikor a Kanonok-soron püspök urat látják járdát sepregetni?

- Nem tudom. Tény az, hogy hétvégén mindenkinek szabadnapot adok. Szombaton és vasárnap reggel 7 órakor kint vagyok az utcán, eloltom a villanyt, leseprem a járdát. Hát miért, a püspök nem seperhet? Ô nem ebbôl a világból való? Nézze kérem, azt mondom, mindegy, hogy pápa vagy utcaseprô, mindegy, hogy püspök vagy mosogatóasszony, az Isten mindenkinek egyforma emberi méltóságot adott. Az csak a történelemnek vagy a társadalomnak a véletlenje, hogy az egyikbôl ez lesz, a másikból meg az sikerül.

- A nagyváradi püspökség is Szent István-i alapítású, csakhogy a történelem millenniumokra nincs tekintettel. Várad 81. püspöke milyen kapcsolatokat ápol az anyaországi egyházzal?

- Minden második évben ott vagyunk Leányfalun a püspöki lelkigyakorlaton, vagy ha bármilyen könyvet adnak ki, beleértve liturgikus és misekönyveket is, annyit nyomtatnak, hogy nekünk is jusson. Egyébként igyekeznek nagy segítséget adni papképzésben is.

- Járt nemrég a Vatikánban is. Mit látott, gondos a Szentszék figyelme a romániai egyházmegyékre, a vissza vagy visszaszolgálatlan egyházi javakra, vagy éppen a zaklatott csángók kérdésére?

- Mindent tudnak rólunk. Az egyházi vonatkozású történéseket Róma felé a nuncius folyamatosan jelzi. Legutóbb, amikor Rómában jártam, a Szentatya a kihallgatáson azt mondta, a csángó kérdést ismerem, mondd a következôt...

Múlt héten a marosvásárhelyi vár galériában a sokak által ismert Kerekes Péter Pál fotómûvész, természetfotós felvételeibôl nyílt kiállítás. A tárlatot Gáspár Melinda méltatta.

A Hangulatok címet választotta a fotós újabb egyéni tárlatának. Hogy ez hányadik kiállítása, arra ô sem tudta a választ, hiszen számos egyéni, illetve közös tárlaton mutathatta be több évtizedes munkásságát Kerekes Péter Pál. Ezen a kiállításon új fotókat is megcsodálhattak az érdeklôdôk, az új technikának köszönhetôen diafelvételek is papírképként falra kerülhettek. A kiállítás különös hangulatot áraszt. Kerekes Péter Pál ugyanis az a természetfotós, aki évek óta barangol erdôkben, hegyekben, s odafigyel minden apró rezzenésre, tudományos igénnyel, de fotómûvészi érzékkel ragadja meg a természet csodáit, az állatok, hüllôk, lepkék vagy madarak életmozzanatait, a virágok színorkánját. A tájképek is kerekespálpéteresek. A fák lombjain átszûrôdô fény, az erdôk különös szögbe döntött fái a természet változó, állandóan megújuló szépségérôl mesélnek. E fotók mellett nem lehet csak úgy elmenni, mintha egy naptár lapjait forgatnánk. Kerekes Péter Pál természetfotói gondolatra serkentenek. Csak egy képet ragadjunk ki a sok közül: a virággal, aljnövényzettel benôtt német katonasisakot.

És ott van a tárlaton az ember. A nagyrészt hegyvidéken élô, nehéz munkát kifejtô favágók, a szénégetô, a ház elôtt üldögélô öregasszony is. Ha többet nézzük e fotókat, valahogy közelebb kerülünk hozzájuk, értjük és érezzük sorsukat, halljuk, ahogy a fûrész belehasít a fába, ahogy a ló patája dübörög a földön, ahogy üresen kong a boksa a nagy fakalapács alatt. A közelképbe került arcokon ráncok, a kemény munka megannyi nyoma. Ezeket csak Kerekes Péter Pál tudja megragadni ennyire kifejezôen.

A tárlat vonzerejét növeli az is, hogy majdnem minden képhez Kerekes Ibolya, az élet- és túratárs irodalmunk gyöngyszemeibôl találóan válogatott versidézeteket, s a társítás újabb gondolatokat, hangulatokat kelthet a tárlatkedvelôkben. Aki e napokban a marosvásárhelyi várban jár, ne mulassza el meglátogatni a fotógalériát. Néhány percig más világba kerül, oda, ahova talán sohasem jut el, s megcsodálhatja mindazt, amire rohanó világunkban már aligha van türelmünk odafigyelni.

Molnár Tünde orgonamûvész jóvoltából felüdítô és felemelô élményben volt részünk a Kultúrpalotában a nyári szünidôben elhangzott orgonakoncertek alatt. Mint egy a kíváncsi közönségbôl, úgy mentem elôadás után a szólistához.

- E hangversenysorozat megszervezése egyben hagyományteremtést is tûzött ki célul?

- Ez az elsô év, amikor nyáron megszervezett rendszeres orgonakoncerteket tartott a filharmónia Nyáresti orgonahangversenyek címmel (júl. 15. és 29., aug. 12. és 26., majd szept. 9-én). Még Kozma Mátyás idejében is rendeztek nyári hangversenyeket, de ezek nem voltak rendszeresek. Amikor külföldi vendégek jöttek, mindig ôt kérték fel, hogy játsszon. Olyan városokban mint Brassó, a Fekete-templomban - szinte mindennap -, Nagyszebenben a nagy evangélikus templomban vagy Medgyesen ugyancsak az evangélikus templomban, már valóban hagyomány, hogy rendszeresen játszanak. Örvendetes, hogy a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia is hasonló, díjmentes rendezvények mellett döntött. Ezek a koncertek rövidebbek, 40 percesek. A mûsor összeállítását a filharmónia rám bízta. Tekintettel arra, hogy ez romantikus orgona, játszottam romantikus szerzôktôl: Liszt, Franck, Reger, a XX. századból: Messiaen, Vierne, Alain és a hazai zeneszerzôk közül: Ciortea-, Terényi-, Toduta- mûveket, meg természetesen Bachot. Ezeken kívül még megszólaltak Diruta-, Scheidt- és Couperin- orgonamûvek, meg két Bartók-mû Terényi Ede átiratában az eredeti zongoradarab és zenekari változat alapján. Célom megszerettetni a hallgatókkal a rendszeres orgonahangversenyek látogatását, kellemes kikapcsolódást kínálva nekik.

Bizonyára érdekesnek találhatták, mert a koncertekre egyre többen jöttek el, ráadásokat igényelve. Szándékosan választottam olyan szerzeményeket, melyek elôadásánál fontos szerepet kapnak a regiszterkombinációk, a hangszínek kiválasztása, például a többféle vonós- vagy sok fuvolahangszín, különféle telt hangzások felhasználásával. Ezáltal a mûvek arra is szolgálnak, hogy rajtuk keresztül az orgonát bemutassam. Nekem az az elvem, hogy az orgonának lelke van, és közeledni kell hozzá, meg kell ismerni. A hangszíneket tudatosan kell megválogatni, nem elég a darabokat jól tudni. Egy orgonistának figyelembe kell vennie koncert elôtt a mûvek sorrendjében a hangszínt, mi hangzott el elôtte, mi következik utána. Ugyanaz a darab egy másik hangversenyen lehet, hogy kicsit más hangszínben jelenik meg, a repertoártól függôen, különösen, ha nem azonos orgonán játsszák. Néha elôfordul, hogy modern daraboknál nincs elég billentyûje egy orgonának. Ha ragaszkodom, hogy a mû elhangozzon a koncerten, vagy nagyon tetszik az orgona hangszíne, akkor kénytelen vagyok egy oktávval mélyebben megszólaltatni a hangot.

- Mit tudhatunk meg a legközelebbi fellépésekrôl?

- A szeptember 9-i zárókoncertrôl annyit elárulok, hogy a közönség többnyire francia muzsikát fog hallani. További hangversenyeim tervérôl elôre nem szoktam beszélni, mert mindegyiknek megvan a maga varázsa, így még hagyom a misztikum homályában. Egyébként szeretném bôvíteni a repertoárt, amihez idô szükséges, és olyan meghívásoknak szeretnék eleget tenni, amelyeknek eddig objektív okok miatt nemet kellett mondjak. A másik vágyam, hogy jövôre, Terényi Ede hetvenedik születésnapjára felvételen megörökítsem orgonamûveinek nagy részét.

- Köszönöm, és sok sikert kívánunk hivatása kiteljesítéséhez.

A dr. Erdôs Bartha István, a néhai Erdôs Irma színmûvész özvegye által felvetett ötlet - Erdôs Irma-emlékmúzeum Marosvásárhelyen - jelzésével váltunk el tavaly a Diakóniai Központ zsúfolásig telt Bocskai Termében az Erdôs Irma-emlékünnepség végeztével. A napokban a mûvésznô nevével fémjelzett ösztöndíj fiatal színmûvészeknek történô biztosításáról és átadásáról értesültünk. - Nem, nem tettem le idôközben a múzeum létrehozásának gondolatáról. Próbáltam házat vásárolni - mondotta érdeklôdésünkre tegnap dr. Erdôs Bartha István. - Több ajánlatot is kaptam, legtöbbjükért azonban túlzottan sokat kértek. Így született meg Gál Ernônek köszönhetôen az ösztöndíj alapításának ötlete. A pénzt, amit bele tudnék fektetni, elhelyezem a bankba, s a kamatját próbáljuk évente ösztöndíj formájában átnyújtani. Ezért vettem fel a kapcsolatot a Nemzeti Színház Tompa Gábor Társulatának két tagjával, Györffy Andrással és Szélyes Ferenccel, ôk az öttagú kuratórium itteni tagjai egyébként, akikre az ösztöndíjra érdemesek felelôsségteljes kijelölése vár. Megtudtuk azt is a továbbiakban, hogy 3500 koronáról, ill. mintegy 100- 100.000 forint értékû összeg átnyújtásáról van szó, s ha nagyobb a kamat, többrôl is. Azt is elmondta a professzor, hogy a családi felelôsség nevében bevonta az ügyvitelbe elsô házasságából származó, Svédországban élô lányát is. Visszatérve azonban a múzeumra, dr. Erdôs Bartha megjegyezte, hogy ha valakiben felébredne úm. a színházi öntudat és létrehozná mégis a marosvásárhelyi Székely Színház múzeumát, annak értékes székely bútordarabokat (asztalka, szekrény, fotel stb.) tudna ajándékozni, melyek a Székely-Réti gyártulajdonos és felesége részére készültek 1939-ben. Itt vannak már Marosvásárhelyen azzal a meghagyással, hogy ha lenne mégis múzeum, a birtokába jusson. Ha nem, úgy a református egyházé. Mint ahogy gazdag anyagot lehetne összeállítani - folytatta - néhány egykori marosvásárhelyi színésztôl származó, már összegyûjtött színházi ereklyék, emléktárgyak, plakátok, meghívók, fényképek stb. felhasználásával is. Addig is, évente egy alkalommal, az ösztöndíjak átadásakor kis ünnepi mûsor bemutatásával ápolhatjuk néhai Erdôs Irma emlékét.

Az elsô ilyen rendezvényre holnap délután 6 órától kerül sor a marosvásárhelyi Kultúrpalota kistermében.

Maros megyében 989-en jelentkeztek az idei pótérettségire, közülük 620-an értek el átmenô jegyet. Ez azt jelenti, hogy 62,68 százalékuk vizsgázott sikeresen - tájékoztatott Albertini Zoltán fôtanfelügyelô-helyettes. Négy vizsgaközpontban mérték fel a tanulók felkészültségét: Marosvásárhelyen a Constantin Brâncusi Építészeti Líceumban és a Traian Vuia Iskolaközpontban, Szászrégenben és Segesváron a mezôgazdasági líceumokban. Az óvásokat a tegnap lehetett benyújtani, ezeket szeptember 8- ig bírálják el. Végleges eredmények 9- én várhatók.

A reménygeneráció

Már gyülekeztek a megnyitóra a Szováta Tábor udvarán a részt vevô diákok, amikor odaértünk. Az Országos Fotómûvészeti és Filmklub Tábor idén tizenharmadszor nyitotta meg kapuit azon fotó- és filmönképzôkörökben tevékenykedô középiskolások elôtt, akiknek munkáját a legtöbbre értékelték tanáraik. Harminc megyébôl több mint hatvanöt személy érkezett öt napig fényképezni, filmet nézni-készíteni, vetítéseken és beszélgetéseken, amolyan fiataloknak szóló mûvészeti fórumon részt venni.

A nyitóünnepségen a szervezôk, zsûritagok szólaltak fel: Cornelia Ciubuca fôtanfelügyelô- helyettes, George Cornea filmrendezô, Radu Aneste Petrescu egyetemi professzor - aki a fiatalság és az audiovizuális kultúra közötti újjáéledt kapcsolatot elemezte, és reményét fejezte ki, hogy a hazai film, amely jócskán lemaradt még a kelet-európai filmipartól is, a késôbbiekben, az induló új generációnak köszönhetôen megerôsödik. Ioan Cerghizan szászrégeni fotótanár a programot ismertette, megemlítve, hogy tetszôleges célpontú kirándulást is szerveznek. István Lóránt, a tábor aligazgatója lapunknak elmondta, tulajdonképpen két táborról van szó az egyben, egy fotó- és egy filmmûvészetirôl. Ezért filmvetítések is helyet kapnak, több mint negyven filmet vetítenek, rövidfilmeket, dokumentumfilmeket, portréfilmeket, ezeket beszélgetés-elemzés követi. Ami a fotókat illeti, a táborban évente átlagosan 350 alkotás készül, kézi laborálással, tehát nem digitális technikáról van szó. Ezeket a vezetôk megszerkesztik és kiállítják. A tárlatnyitóra tegnap került sor a Szováta Tábor II-es számú épületében.

Erdôszentgyörgyön évtizedek óta gazdag hagyománya van az amatôr színjátszásnak. A Bodor Péter Egyesület (amely 1991 óta mûködik) színjátszó csoportja tavasszal a magyarországi Celldömölkön (Erdôszentgyörgy testvértelepülése) a mûkedvelô színjátszók fesztiválján ezüst minôsítést kapott Rejtô Jenô Egy görbe éjszaka címû bohózatának színreviteléért, és más darabokat is sikerrel játszott. Kovrig Magdolna irodalomtanár, az egyesület alelnöke (aki köztudottan az erdôszentgyörgyi kulturális élet fáradhatatlan szervezôje) lapunknak elmondta, hogy nemcsak a színjátszás, de a kulturális élet legkülönbözôbb területein kívánnak szerepet vállalni.

Ami az amatôr színjátszást illeti, a társulat egy újabb évadnak néz elébe, az idei repertoár azonban még nem alakult ki teljesen. A csoport több tagja ugyanis eltávozott Erdô-szentgyörgyrôl, az új tagoknak pedig be kell illeszkedniük, meg kell tanulniuk a szerepeket. Egy másik gond, hogy kik lesznek azok, akik szabadidejük egy részét a színjátszásnak szentelik. Jó jel azonban, hogy szép számmal akadnak jelentkezôk, így vélhetôen az új idényben is megoldódnak a gondok.

Mint minden évben, ez alkalommal is novemberben rendezik a mûkedvelô színjátszók találkozóját, amelynek tizenkét éves hagyománya van.

Az elnöknô kitért a színjátszás fontosságára, s elmondta, hogy a Megyei Népi Alkotások Háza támogatását élvezik. Pályázaton keresztül a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma részérôl kaptak támogatást, ami ebben az évben 70.000 forintot jelent.

A színjátszás a Bodor Péter Egyesület tevékenységének azonban csak egy vetülete. Nagy hangsúlyt fektetnek fontos évfordulók megünneplésére, megemlékezésekre, fotókiállításokat és könyvbemutatókat szerveznek. A tervek közt szerepel a táncház beindítása, mint ahogy évek óta tervezik egy dalárda és egy népi zenekar megalakítását is.

- Erdôszentgyörgy lakossága megérdemli, hogy szervezzünk egy Klaudia-napot (Rhédey Klaudia emlékére), korabeli viseletekkel, ételekkel, zenével. Ehhez hathatós támogatásra lesz szükségünk, én azonban bízom benne, hogy ha komolyan gondoljuk, és egy évig ugyanilyen komolyan készülünk, megvalósulhat - állítja Kovrig tanárnô, akinek az odaadását, szervezôkészségét ismerve biztosak lehetünk a sikerben!

A nyár folyamán a megyei kórházhoz tartozó több épületen végeztek javítási munkálatokat. Ezek többnyire külsô tatarozások voltak, az intézményekben egyes orvosok külföldi segélyekbôl és önerôbôl végeztették el a belsô helyiségek korszerûsítését.

Jelenleg a dicsôszentmártoni kórház felújítását tervezik a megyei tanácsnál. Kopacz Miklós, a beruházási osztály vezetôje kérdésünkre elmondta: a kórház jelenleg csatornázási gondokkal küzd, a szennyvíz az épületbôl egyenesen a Küküllôbe ömlik. Ennek megoldására a megyei tanács szennyvízelvezetési tervet készíttetett, valamint pénzt utalt ki az intézménynek. A javítások és felújítások alatt új szivattyúházat és szûrôberendezést építenek ki, amit a városi szennyvízhálózathoz csatolnak. A munkálatokat még az idén elkezdik és be is akarják fejezni, hiszen a szennyvízelvezetés szabályainak be nem tartása miatt a kórházat bezárathatja a Közegészségügyi Igazgatóság Járványmegelôzô Központja. A dicsôi kórház önerôbôl újítja fel a fûtési rendszert, a szôkefalvi negyed felszámolt fûtési rendszerének vezetékeit fogják felhasználni. A megyei tanács ehhez a beruházáshoz nem tud anyagi támogatást nyújtani.

További felújítás várható a gernyeszegi kórházban, ahol a külsô homlokzatot készülnek tatarozni. Ezzel kapcsolatban Kopacz Miklós elmondta, hogy felmerülhetnek problémák, hiszen a kórház mûemlék épület, így a felújítással kapcsolatos terveket a mûemlékvédelemmel is egyeztetni kell.

A hétvégén a szászrégeni csendôrök és erdészek Bátos és Marosvécs környékén levô erdôkben tartottak ellenôrzést. A razzia során tetten érték a 34 éves vécsi illetôségû S. Mihait, amint az éppen fát próbált eltulajdonítani az erdôbôl. A férfi nem tudott felmutatni semmiféle iratot a tölgyfa eredetére vonatkozóan, így a hatóságok elkobozták. Az erdészeti hivatal a napokban felértékeli az okozott kárt.

Vasárnap hajnalban Makfalván, a 13A országúton túl nagy sebességgel vezette MS-06-CHB forgalmi rendszámú Dacia személygépkocsiját a 28 éves vásárhelyi illetôségû F. Botond- Szabolcs, elvesztette uralmát a jármû fölött, amely lecsúszott az útról, s egy fának ütközött. A balesetben a szabálytalankodó gépkocsivezetô súlyos sérüléseket szenvedett.

Jegyzet

A nyolc-tíz éves forma gyerek a buszmegállóban lézengett. Álmos, fáradt szemekkel kérdôn, értetlenül tekintett a világra. Leült a várakozó padjára. Szakadozott, piszkos ruhája alól tejeszacskót húzott elô, egy másik szakadásból ragasztósflakon került elô. Aracet - olvasható a flakonon. A tartalmából néhány cseppet a tasakba folyatott, majd szájához, orrához illesztette. Mélyet szívott. Szemei elködösödtek, arca még inkább kifejezéstelenné, másvilágivá vált. Valami furcsa, boldog révületbe került, amikor már nem érzékeli a külsô világot, saját maga nyomorúságát.

Testes, jól öltözött, agyonparfümözött asszonyság érkezik. A buszmegálló egyetlen padján bódult mosollyal az arcán, szipóstasakkal a kezében a fiú bóbiskol. A kezében levô szatyorral a nô többször oldalba böki. "Ébredj már, te senkiházi, nem látod, hogy fáradt vagyok, nekem kellene leülnöm" - mordul rá, ám a gyerek nem mozdul. Aztán lassan kinyitja a szemét, s rábámul a hamis álmát háborgatóra. Elvigyorodik, kezét alamizsnáért nyújtja. Ez még inkább felbôszíti a mérges asszonyságot. Csúnyán elkáromkodja magát, s aprópénz helyett vaskos, hájas kezét lendíti. A gyerek továbbáll.

Harmincas férfi közeledik. A fiú hozzálép, gyomra nagyot kordul. A férfi már nyúlna a zsebébe, amikor a gyerek újra szájához emeli a ragasztószacskót. A könyörületes kéz félúton megáll. A férfi fejével nemet int. Kábítószerre nem ad pénzt.

Az érkezô autóbusz után újra üresen tátong a buszmegálló. Csak a fiú lézeng a déli vakító napsütésben. Gyomra egyre gyakrabban jelzi: a kihagyott reggeli után igencsak idôszerû lenne az ebéd. A szemeteskukához lép, meglibbenti. Mintha csak a földbôl nôtt volna ki, kóbor kutya surran melléje. Kíváncsian kémlelik a kuka tartalmát. Aztán szomorúan néznek egymásra. Nem ez a kuka jelenti számukra a falatozást.

Megyeszerte a legígéretesebben fejlôdô települések közé tartozik. Erre utal a rendezett községközpont, a polgármesteri hivatal korszerû, esztétikus épülete, amely a postának és a takarékpénztárnak is helyet ad, lehetôséget nyújtva a helybelieknek, hogy minden ügyes-bajos dolgukat egy épületben tudják elintézni, ahol a polgármesterek, Sîngeorzan Remus és Kádár György ajtaja is nyitva áll elôttük.

Kellemes benyomást keltenek rendezett külsejükkel a község középületei is. Akárcsak a 77 házból álló Napkelet negyed, amely a látványon túl az adózó lakosság számát is gyarapította. A fejlôdés jelei mellett tagadhatatlan, hogy sok még a tennivaló.

- Ha az Újgát utca felôl közelítjük meg a falut, a Maros-hídon áthaladva kátyúból kátyúba döccenve érünk be Szentkirályra. A helybeli vezetôséget nem bosszantja ez a helyzet? kérdeztük az alpolgármestertôl.

- A tavasszal megjavíttattuk az utat, a szóban forgó részen viszont intenzívebben építkeznek, másrészt a korábban a városon áthaladó teherforgalom is itt bonyolódik le. Bár egy évre szólt a megállapodás a marosvásárhelyi polgármesterrel, már három éve tart ez az áldatlan helyzet. A szövetkezeti üzlet elôtt a Vásárhely felé betérô kamionok valósággal kimarják az aszfaltot. Ha adottak lesznek a feltételek, az a célunk, hogy a teherforgalmat kitiltsuk a községbôl. Egyébként két átiratot küldtünk a megyei útügyhöz, hogy javítsák ki újra a szóban forgó útszakaszt, továbbá, hogy a hidakat is tegyük rendbe az árvízvédelem érdekében, de még válaszra sem méltattak. A helybeli lakosok segítségével végeztük el a Szövetkezet utcában a patak takarítását, a meder betonozását.

- Bár két éve használják már, elkerülhetetlen a kérdés, hogyan sikerült a megye legszebb vidéki községházát felépíteni?

- Önerôbôl, valamint a megyei tanács 1,2 milliárd lejes támogatásával. Sokat köszönhetünk a Benta-cégnek is. A meglévô 14 kilométeres ivóvízhálózatot évrôl évre egy-két kilométerrel bôvítjük, a szennyvízcsatorna 4,5 kilométeren készült el, az új negyedtôl a Maros utcán át a szivattyúházig.

Bár 1997-ben egyszerre kértük az ivóvízhálózat és a szennyvízelvezetés kiépítését, végül is csak az elsôre kaptunk jóváhagyást a kormánytól.

A Benta-cég támogatásával sikerült két kilométernyi járdát díszkôvel kirakni. Nemrég fejeztük be a két iskola karbantartását. Náznánfalván újrafedtük az épületet, Szentkirályon a sportpályát aszfaltoztuk le, ami ezáltal minifutballmeccsek lebonyolítására vált alkalmassá. A tanárok többet szerettek volna, de az udvar aszfaltozására az idén már nem jutott pénz.

Feladataink közé tartozott a 398 hektár községi legelô és kaszáló karbantartása is, valamint a falu utcáinak javítása. A szemételhordást is a Benta-cég segítségével oldottuk meg, hetente egyszer szállítják el a háztartási hulladékot.

- A beköltözésekkel mennyivel gyarapodott a két faluból álló község lakóinak száma?

- 6268 személyt tartunk számon, 68 százalékuk román, 38 százalékuk magyar ( Szentkirályon 50 százalék), 8 százalékuk roma nemzetiségû.

- És a bevétel?

- A költségvetésben 16 milliárdos összbevételt terveztünk, 4,3 milliárdot a lakossági kötelezettségekbôl, 11, 29 milliárdot a béradókból. Míg az elsôbôl 69, a másodikból 60 százalék folyt be. Hozzá kell tennem, hogy az adókat 50 százalékkal csökkentettük, az adókulcsok nálunk a legkisebbek a megyében, és a tervek szerint ezután is csak az inflációnak megfelelô arányban fogjuk növelni.

- Ezek szerint érdemes Marosszentkirály községben vállalkozónak lenni. Hányat tartanak számon?

- Összesen 100 egyéni családi vállalkozást és kft-t.

- Vannak-e munkanélküliek?

- 36 személy kap szociális segélyt.

- Melyek a helyhatóság jövôbeli tervei?

- A már említett elképzelések mellett a szennyvízelvezetés megoldása, a járdaépítés folytatása, és a pirosban levô tömbház mellé az állami lakásügynökség révén még kettôt szeretnénk felépíteni, s tovább szépíteni, rendezni a két falut…- mondotta Kádár György.

A községházával szemben a Benta- cégcsoport új központja már a korszerû ipari parkok mintájára készült. A volt állami gazdaság lepusztult épülete helyén a festékraktár található, azzal szemben pedig irodaház épül. Hátul az udvarban két hónap múlva mûködni fog az egymillió eurós beruházással elkészülô "polisztirén gyár", a tervezett ragasztóanyag üzem berendezése is már megérkezett - erôsíti meg beszélgetésünk során Bente Lazar cégvezetô.

A festék kelendô - válaszolja kérdésünkre Zongor Loránd, a raktár vezetôje. A román-német vegyes vállalkozás által készített festékek mellett osztrák és német importból származó árut kínálnak, belsô- és külsô falfestéket, karcolt és spriccelt hatást keltô szilikonos és szilikátos vakolatfestékeket.

A festékgyártás jó üzletnek bizonyult - mondja Bente Lazar, hozzátéve, hogy az egész or-
szágba szállítanak, amibôl negyven százalékot tesz ki a szentkirályi üzemben készülô áru részaránya.

A továbbiakban arról érdeklôdünk, hogy miképpen lehet áttekinteni ezt a rendkívül változatos tevékenységi ágakat magában foglaló birodalmat.

Ahogy a cégvezetô elmondja, házakat már Bukarestben is építenek, a megye városaiban is jelen vannak, s a jeddi új negyed mellett Marosvásárhelyen az állami lakásügynökség által finanszírozott tömbházakat és a Belvedere negyed házait fogják építeni. E tevékenység mellett betonkészítô állomás, ajtót és ablakot, valamint bútorokat gyártó asztalosmûhely, cukrászlaboratórium mûködik Szentkirályon, fémmegmunkálással, bádogossággal, vasbeton-elem és gipszkarton gyártásával, zöldövezet-rendezéssel foglalkoznak. Mezôménesen 240 hektár területet mûvelnek, és ott mûködtetik az egészségmegôrzô szanatóriumot. A szentkirályi központban egy gyerekház mûködését finanszírozzák, s támogatják az utcagyerekeket is. A Marosvásárhelyen épülô öregotthon megnyitását a jövô évre ígérik. Szovátán a vízszolgáltatás és szennyvíztisztítás mellett a szemételhordást is a cég végzi. Mindezeken kívül megvásárolták, és az idéntôl megváltozott körülmények között mûködtetik a marosszentgyörgyi sós fürdôt is, s a szálloda második szárnyával is nemsokára elkészülnek.

Kérdésünkre visszatérve Bente Lazar elmondta, hogy a különbözô tevékenységi területek vezetôivel a hét végén végzik el a számvetést, tekintik át a teendôket. Nem minden vállalkozásuk nyereséges, de jelenleg egyik terület kiegészíti a másikat, a jövôben pedig arra számítanak, hogy a többi beruházás is kifizetôdôvé válik.

Öt háznak vannak már lakói a fogyatékos gyermekek számára tervezett központban. A házak mögött ottjártunkkor egy férfi vezetésével gyerekek dolgoztak, takarították a sáncot. Grigore Cozos feleségével, Axeniával együtt hat gyerek pótszülôi teendôit látja el. Kérdésünkre a családfô elmondja, hogy a fotópapírgyárban vegyésztechnikusként dolgozott, s a gyár bezárását követôen vállalkoztak erre a feladatra. Vásárhelyi házukat a lányuknak adták át, ôk pedig kiköltöztek az ötödik befejezett házba, ahol hat gyereket nevelnek. A szépen berendezett korszerû lakásban példás rend mindenütt, amit a gyerekekkel közösen tartanak fenn. Ahogy elmondják, nem könnyû velük foglalkozni, de végül is az elsô két hét, az összeszokás okozott nagyobb gondot. Most a megszabott program szerint élnek, és úgy érzik, hogy nevelhetôk a gondjaikra bízott tizenéves lányok és fiúk. Van köztük nagyon értelmes, és szellemileg gyengébb képességû is. A gyerekek oktatásával délelôttönként Ogrean Claudia foglalkozik, aki kérdésünkre elmondja, hogy speciális osztályban kisegítô tanárok fogják oktatni a helyi iskolában azokat, akik nem tesznek eleget az általános követelményeknek.

A szentkirályi református templom mellett pirosban már áll is az épület - mutatja Kádár György alpolgármester, aki egyben a helyi református egyház fôgondnoka is. A régi sárház már kétszáz éves, ezért döntött úgy a gyülekezet, hogy lelkészének korszerû parókiát emel. Kár, hogy az a sziget, ahol a református templom található a fôúttól távolabb esik, ezért a templomot, amelynek tornya 1161-bôl való, sokan nem látják. Amiképpen azt sem, hogy a helybeli református közösség hozzájárulásával 2001-ben a templomkertben Szent István-mellszobrot állítottak (Hunyadi László szobrászmûvész alkotását Balogh József öntötte bronzba). A református templomban ôrzik az egyház új zászlaján a szép színes szalagokat is, amelyeket a Szentkirály Szövetséget alkotó települések képviselôitôl kapott a falu, az idei találkozó emlékére, amelynek Marosszentkirály volt a házigazdája.

Bár szép számban vannak fürdôszobás, sôt úszómedencés új házak, az egymással összenôtt két faluban mindössze négy és fél kilométeren létezik szennyvízcsatorna- hálózat. A község egyik legnagyobb gondját tehát a szennyvíz elvezetése jelenti. Hogyan oldják meg a lakosok, és miben reménykednek? - tettük fel a kérdést ottjártunk során.

Avram Lazar, Náznánfalva: - Azt vártuk, hogy Phare-program keretében sikerül a csatornahálózat kiépítése is, de úgy tûnik, hogy a volt vezetôség nem volt elég aktív ezen a téren. Az új tanácsnak ennek a megoldása kell a legfôbb gondja legyen. Személy szerint emésztôgödörrel oldottam meg, amit háromhavonta kell kiszippantani.

Gyéresi Árpád, gazdálkodó: - Nincs fürdôszobánk, s a keletkezô szennyvizet a föld felissza. Ha kiépítenék a csatornahálózatot, abban a pillanatban bevezetnénk az ivóvizet, és berendeznénk a fürdôszobát is...

Kiss Sándor földmûves: - Nemrég vásárolhattuk meg az állami gazdaságtól kapott szolgálati lakást, ahol se víz, se kanalizálás nem volt. Most próbáljuk rendbe tenni. A szenny-vizet mindenki oda öntötte, ahova érte, de mindenképpen jó volna, ha elfolyna - teszi hozzá a szomszéd, aki hasonló helyzetben van.

Velcherean Elena, tisztviselônô: - A szennyvizet a kertben tároljuk, de nagyon problémás, mivel magas a talajvíz. Bár bevezettük az ivóvizet, állandó jelleggel takarékoskodnunk kell, így csak a legszükségesebb esetekben használjuk a vizet...

Câmpean Gheorghe, nyugalmazott könyvtáros: - Házak épülnek fürdôszobával, de sok helyen emésztôgödröt sem lehet kialakítani, mivel magas a talajvíz szintje. Valóságos katasztrófa, hogy itt, a város szomszédságában nem élvezhetjük a civilizáció elônyeit. A napokban jelentettem ki a polgármesteri hivatalnál, hogy hajlandó lennék a nyugdíjamból is szponzorálni az akciót, ha végre hozzáfognának a szennyvízcsatorna- hálózat kiterjesztéséhez.

Balázs Enikô, egészségügyi asszisztens: - A vizet hidroforral nyerjük a kútból, a szennyvizet emésztôgödörbe vezetjük. A csatornahálózat kiterjesztése egészségügyi szempontból is elengedhetetlenül fontos lenne.

Bente Lazar menedzser, helyi tanácsos: - Szégyenletes probléma a szennyvíz-elvezetés megoldatlansága. A csatornahálózatot a megyeközpont szomszédságában levô valamennyi településen ki kellett volna építeni. Ha nem sikerül valamilyen programon keresztül támogatást találni, négy év alatt önerôbôl elvégezzük.....

Lesz-e városi hulladékgazdálkodási stratégia?

A marosvásárhelyi köztisztasági vállalatot az idén júliusban privatizálta a Giorgia Group cégcsoport keretében mûködô Giordico Kft. A magánosítás után a polgármesteri hivatal novemberig meghosszabbította a szolgáltatói szerzôdést. Arra voltunk kíváncsiak, változott-e valami a tulajdonoscsere után.

Karácsony Erdei László, a Salubriserv Rt. igazgatója elmondta, az új vállalkozó négy utcaseprô géppel és négy szemétszállító autóval gazdagította a céget. Az új és a régi gépkocsikat is belsô telefonrendszerrel látták el, így ha bármilyen gond van, akkor azonnal közvetlen kapcsolatot tudnak teremteni a diszpécserszolgálat és a sofôrök között. Ezenkívül rendbe tették az udvart is (felvételünkön). Elkészült a gépkocsi és a konténermosó, leaszfaltozták a beltelket, a lefolyórendszert pedig egy saját elôtisztítóba vezetik. Mindezt környezetvédelmi szempontokból kellett elkészíteni. Egyelôre ennyi a látványos változás. A helyi tanács, illetve a polgármesteri hivatal a szerzôdéskötés lejártáig ígéretet tett, hogy kidolgozzák az egységes városi hulladékgazdálkodási stratégiát. Remélhetôleg ebben végre kialakul az álláspont a szemétlerakóról. (Sz.m.: Mint ismeretes, Dorin Florea polgármester hulladékgazdálkodási elképzelései eltértek a megyei tanács által kidolgozott stratégiától, így a megyeszékhely képviselôi nem írták alá a társulási szerzôdést a nyárádtôi regionális hulladéklerakó megépítésére.) Ez a stratégia azért is fontos, mert teljesen átfogja a hulladékgazdálkodást a tárolástól a szállításig és a lerakóig. A város folyamatosan olyan költségeket is fel kell vállaljon, mint a meglévô szemétlerakó bezárása, hiszen ezt az EU környezetvédelmi elôírásainak megfelelôen 2009-ig be kell takarni. Jövô tavasszal megnyitják a nyárádtôi hulladéklerakót, emellett válogató, komposztáló részleg is mûködik majd, mi több, a veszélyes hulladékoknak is külön tárolója lesz, így amennyiben Marosvásárhely elöljárói is úgy döntenek, hogy ide szállítják a szemetet a városból, akkor ez másként tükrözôdik a stratégiában, a szolgáltatásban.

Jelenleg a tömbházaktól - a tulajdonosi társulásokkal megkötött szerzôdés alapján - kétnaponta szállítják el a szemetet, míg a magánházaktól hetente egyszer vagy esetenként kétszer. Úgy tûnik, hogy rendezôdött az építkezési törmelékek gondja is. Rövidebb idôre ingyen lehet igényelni konténert, hosszabb távra pedig nagyobb kapacitású tárolót bocsátanak a megrendelô rendelkezésére, ennek a díja sem magas, így nem kell az utcára, járdára helyezni az építkezési hulladékot. Tovább folytatódik az eurokukásítási program is. A köztisztasági adóból hamarosan 200 darab 1,1 köbméteres edényt vásárol a város. E kukákat is a Salubriserv Rt.-tôl lehet bérelni vagy megvásárolni.

A cég tehát lépett a köztisztasági szolgálat javítása érdekében, most a városgazdák kell döntsenek arról, milyen elképzelés szerint hosszabbítják meg a szerzôdést a szakvállalattal.

Az újság apróhirdetési rovatában apró betûkkel olvasható: Nagyteremi hazavár. Pár soros hívogató, amelyre több mint százan válaszoltak. Vasárnap délután zsúfolásig megtelt a dombon levô kis református templom, amelyet idén, százéves születésnapja alkalmából kifestettek, felújítottak.

Jó ideje döcögünk már az alig három kilométernyi távon. Lélekfelrázó útszakasz - vigasztalom magam, s kíváncsian nézegetem a városhoz viszonylag közel levô, mégis igazi falusi környezetet. A 100 éves, felújított templom elôtti teret gépkocsik töltik be. Ilyen sok autót, templomba sietô embert itt még nem láttam - állapítja meg a beszolgáló lôrincfalvi lelkész. Felesége a rossz állapotban levô, szép helyen fekvô, tágas lelkészi lakásra mutatva mondja: alkalmas hely öregotthonnak, ifjúsági központnak, közösségi háznak. Mindenkinek reklámozom, de egyelôre eredménytelenül. Ha nem vigyázunk rá, a kastély sorsára jut.

A kora ôszi ünnepség megszervezésének ötlete tavasszal született, amikor Magyari Mihály gondnok és a presbitérium Simon Béla beszolgáló lelkésszel ismertette azon tervüket, hogy felújítsák, kijavítsák a parókia omladozó tetôszerkezetét. A lelkész javaslatára, s figyelembe véve, hogy száz évvel ezelôtt építették a templomot, végül ez utóbbi épület belsô felújítása mellett döntöttek. A munkálatokat az egyházfenntartói járulékból és a személyenként 100.000 lejben megállapított javítási kirovásból törlesztették. 14 millió lejbôl felújították a templomot, lefestették a padokat. Így vasárnap délben új ruhában fogadta a nagyteremi templom a helybélieket és a hazaérkezôket. A mintegy 150 egybegyûltnek Ötvös József, a Marosi Református Egyházmegye esperese hirdette az igét. Az ige vigasztaló, erôsítô üzenete mellett a lelkész esperesi minôségében azt is kihirdette: a százlelkes s egyre fogyó nagyteremi református gyülekezetnek nem tudnak állandó lelkipásztort biztosítani.

Átalakulóban

A település és a templomok történetét Simon Béla lelkész ismertette. Beszámolójából kiderült, hogy a település elsô írásos említése 1263-ból származik, a faluban levô romos kastélyt a XVI. században Sükösd György unitárius fôúr építtette, majd a Bethlen család használta. A templom Bethlen János korában lett a reformátusoké. A század elején falai annyira megrepedeztek, hogy használhatatlanná vált, így Kakassy Márton lelkipásztor idején lebontották. Az új templomnak 1904. április 15-én tették le az alapkövét. Felhasználták a lebontott templom tégláit, a költségek egy részét a gróf Bethlen Gáborné által adományozott pénzbôl törlesztették. A valamikori népes református közösség (számadatokkal senki nem tudott szolgálni) jelenleg száz tagot számlál, s évenként 4-5 lélekkel apad.

A hogyan tovább? szívszorongató kérdésre mindenki - az igehirdetô, a beszolgáló lelkész, Kozsik József színmûvész - megpróbált biztató választ adni, kiemelve, kéz a kézben, együtt tervezve, dolgozva, hasonló felemelô, közösségerôsítô rendezvények szervezésével kell folytatni.

Átrajzolt arcok

Az újkenyér ünnepi mozgó úrvacsora s a kis mûsor utáni beszélgetés lehetôséget adott a régi ismerôsök, rokonok, elfelejtett játszótársak felfedezésére. - Ha annak a kislánynak már 20 éves lánya van, akkor mi nagyon megvénültünk - mondja a Vásárhelyrôl hazajött néni volt barátnôje karjába kapaszkodva. - Az Jánosnak kell legyen a fia, mert hozzá hasonlít - vélekedik kissé odébb a botjára támaszkodó idôs férfi. Az idô átrajzolta az arcokat, s megfakította a szemek csillogását, de azért mindenkire rá lehet ismerni - mondja a gyülekezet volt lelkipásztora, aki jelenleg Székelyföldön, gyarapodó gyülekezetben szolgál.

A templomszentelésként induló, igazi falunappá, közösségi találkozóvá alakult vasárnapi ünneplésnek lesz folytatása - ígérik a szervezôk, a presbitérium tagjai.

Csak az elkövetkezô száz év a nehéz...

A Megyei Állategészségügyi Igazgatóság szakembereivel közösen a helyi szakhatóságok július 23-tól vesztegzár alá helyezték a nyárádszeredai hetipiacot. Dr. Butyurka Péter körzeti állatorvost kérdeztük tegnap a fejleményekrôl.

- A Nyárádszeredához tartozó Moson faluban július 20-án fedeztük fel az egyik család gazdaságában az elsô esetet. Mivel egy nap után még két magángazdaságban ütötte fel fejét e veszélyes betegség, július 23- ától kezdve megtiltottuk a sertések árusítását a nyárádszeredai piacon. Az élô sertésekre vonatkozó piaci vesztegzár - a jelenlegi törvényes rendelkezések szerint - 60 napon át tart. Amennyiben ez idôszak alatt újabb megbetegedéseket fedezünk fel, a tilalom idôszaka meghosszabbítandó. Tehát szeptember 23-án nyithatjuk meg a nyárádszeredai piacot a sertéstenyésztôk elôtt - hangsúlyozom, ha nem fordul elô újabb megbetegedés. Eddig szerencsére nem történt meg.

- Ön szerint mi az oka a sertéspestis megjelenésének?

- Gyakorló körzeti állatorvosként mondom, hogy az ok az, hogy az EU-elvárásoknak megfelelôen betiltották a betegség elleni oltásokat. Szerintem kissé elhamarkodott intézkedés volt, mert Romániában a sertések tenyésztése nem olyan körülmények között zajlik, mint az EU országaiban. Legalább még egy éven át kellett volna használnunk a pestis elleni oltások hatóanyagait.

- A jelenlegi rendelkezések szerint az állattenyésztôket kárpótolja az állam, mivel a beteg egyedet megsemmisítik...

- … Igen, de a gyakorlat szerint ez egyelôre csak kormányrendelet. Az illetésekkel együtt a három iratcsomót elkészítettük, a jelenlegi piaci árak szerint kértük a kárpótlás összegét. Eddig semmi hír a kárpótlások felôl. Különben Balavásár község piacát már a tavasszal lezárták a sertések elôtt. Ott is felfedtek hasonló eseteket, az igényeket jóval elôttünk benyújtották, de a mai napig egy lejt sem kaptak a károsultak.

- Mit tesznek önök, mit tehetnek a gazdák a pestis ellen?

- Mi, szakemberek rendszeresen és fokozott figyelemmel ellenôrizzük az állományt. A sertéstartóknak ajánljuk, hogy csak eredetellenôrzött, egészségügyi bizonyítvánnyal kísért sertést vásároljanak a megye piacain. Más megyébôl származó sertések behozatala csak az állategészségügyi igazgatóság jóváhagyásával történhet. Erre nagyon oda kell(ene) figyeljenek a sertéstenyésztôk.

Szombat reggel fullasztó melegben indulunk el a Bucsintetô felé, ahol a helyi meteorológiai állomás vendégei leszünk. A hangulat jó, az út kevésbé. Parajd után már nem is nagyon lehet útról beszélni, inkább valami aszfaltmaradványról, amin gödör gödröt ér. Ennek ellenére nagy a forgalom, fôleg külföldi autók járnak erre. Érdekes módon egy sofôr sem mosolyog ezen az útszakaszon. Végül két elhajlott felnivel és egy félig összetört teleszkóppal meg