Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Miután a múlt csütörtöki megyei tanácsülésen a Nagy-Románia Párt képviselôi valóságos sportot ûztek abból, hogy (az esetek többségében indokolatlan) közbeszólásaikkal akadályozzák az ülés menetét, odáig menôen, hogy fiatal jogász képviselôjük jogi kérdésekben ment élre a mellesleg ügyvéd tanácselnökkel, a párt kedden a helyi román sajtóban nyílt levelet intézett a megyei tanács elnökéhez, vélt sérelmeiket felemlegetve.

A nagyromániás tanácsosok csalódottak. Szerintük kiderült, hogy az elnöknô "nem érti az ellenzék szerepét egy demokratikus társadalomban". Ez a nagyromániás frakció véleménye. Felróják neki, hogy nem hagyta ôket szóhoz jutni. Konkrétan, nem engedte felszólalni azt a képviselôt, aki a költségvetés- kiigazítással kiutalt összegek elosztási kritériumairól akart volna tájékozódni, sôt, letromfolta a fiatal, jogot végzett másik tanácsost, aki a vidéki vízszolgáltatóval megközött szerzôdés kapcsán "jogászkodott", keresgélve a kákán a csomót.

A nyílt levél írói azt is kérik továbbá, hogy minden tanácsülés elôtt csendüljön fel az ország himnusza, annak a tanácsosnak pedig, aki nem tudja a szöveget, bocsássák rendelkezésére a strófákat, sôt, a "más etnikumú személyeknek, akiknek gondjaik vannak az állam hivatalos nyelvével", fordítsák le anyanyel-vükre a szöveget. Mindezek után pedig a nagyromániások hozzáteszik: reménykednek a jó együttmûködésben.

A megyei tanács elnöke tegnap megválaszolta a nyílt levelet. Jogász lévén, nem valószínû, hogy nehezére esett megindokolni a költségvetés- kiegészítés módozatát, az ülés jegyzôkönyvébôl pedig egyértelmûen kiderült, hogy a Nagy- Románia Párt képviselôi összesen 14 alkalommal szóltak közbe. Ez nem kevés egy 20 napirendi pontos ülés esetében, és legalábbis szervezetlenségre vall a szóban forgó párt részérôl. Ami a himnuszt illeti, a vonatkozó kormányhatározat pontosan megszabja, milyen körülmények között kötelezô elénekelni. Ezek között nem szerepelnek a megyei közgyûlés ülései. Mellesleg, ha már itt tartunk, kíváncsi lennék a magyar változatra!

A sajtó képviselôi (de a régi tanácsosok jó részére is áll a megállapítás), hosszú idô óta nem éltek át ilyen showmûsort a megyei tanácsnál, mint a múlt csütörtöki. Azonban a pillanatnyi kis diadalokon, kajánkodásokon túlmenôen fontos lenne, ha a képviselôk túllépnének a személyi és pártambíciókon, és az erôfitogtatás helyett valóban a közügyek képviselete válna prioritássá. Ha ez nem így történik, a tanácsüléseket amolyan zsibvásári hangulat lengi majd be, ami a munka rovására megy. Kinek lenne ez érdeke?

A közölteknél nagyobb volt a veszély

A Csittszentivánnál lezuhant vadászgép több roncsdarabját az Azomures ôrei találták meg a vegyipari kombinát egyik legveszélyesebb berendezésétôl 200 méterre -, tájékoztat a Mediafax.

A repülôgép több darabját a kombinát ammóniaraktára melletti földterületen találták meg, a légi szerencsétlenség pillanatában a raktárban 14.000 tonna folyékony ammónia volt.

"Katasztrofális következményekkel járt volna, ha a repülôgép az ammóniatartályra zuhan" - , nyilatkozta Danut Stefanescu, a Maros Megyei Környezetvédelmi Hivatal fôfelügyelôje.

A szemtanúk szerint az egyik MIG 21 Lancer darabjai a tartályhoz nagyon közel zuhantak le. A roncsdarabok között van a vadászgép pilótafülkéje is.

A marosvásárhelyi Pro TV szerint a Maros megyei hatóságok a csütörtöki repülôgép- baleset után kérték a Szállításügyi Minisztériumot, hogy módosítsa a Marosvásárhely fölötti légifolyosókat - közli a hír- ügynökség.

A kormány szorgalmazni fogja, hogy szeptember elseje után, az idei búzából sütött kenyér ára a jelenleginél alacsonyabb legyen, tekintettel az idei kitûnô búzatermésre, jelentette ki kedden Adrian Nastase miniszterelnök.

A kormányfô elmondta, természetes, hogy csökkenjen a kenyér ára, mivel a sütôipari termékek összetételének 70 százalékát jelentô búza ára is a kilogrammonkénti 6-7 ezer lejrôl 4.000 lejre csökkent.

A miniszterelnök kedden részt vett egy mezôgazdasági témájú szemináriumon, amelyen ismertette a kormány vonatkozó programjait. A tervek között szerepel egy egyértelmû biztosítási rendszer kidolgozása a mezôgazdaságban, középkapacitású gabonasilók építése a mezôgazdasági egyesületeknek, valamint a mezôgazdasági gépek vásárlására nyújtott állami támogatási rendszer átgondolása.

Egy hónap múlva kezdôdik a tanév és az évad a Marosvásárhelyi Színmûvészeti Egyetemen. Mivel a felvételik óta a nyári szünet csendje lepte el az intézményt és környékét, felkerestük Kovács Levente dékánt. Mi a helyzet az újonnan beindított zenetanári szakkal, a Tolnai-házzal, a leendô bentlakással? - tettük fel a legfontosabb kérdéseket.

- A zenetanári szakra - feltehetôen azért, mert késôn hagyták jóvá, és emiatt nem mediatizálhattuk kellôképpen - sajnos igen kevés jelentkezô akadt - mondta a dékán. - A helyek mindössze harminc százalékát tették ki a felvételizôk, ezért erre a szakra pótfelvételit írtunk ki, amelyre szeptember 23-án kerül majd sor. Azért ilyen késôn, hogy az esetleges pótérettségizô érdeklôdôknek is legyen idejük felkészülni. Abból az alapgondolatból indultunk ki, amikor létrehoztuk a szakot, hogy a zene is az anyanyelv része, ráadásul negyven éve nincsen magyar nyelvû zenetanári szak. A lehetôség, hogy magyar nyelvû oktatásban képezzünk zenepedagógusokat, koncepcionálisan az anyanyelv megôrzésének eszköze lehet, ezért jó lenne, ha minél többen jelentkeznének. A vásárhelyi zenei élet jelentôs személyiségei tanítanak (Csíky Boldizsár végzi a szak koordinálását), de Kolozsvárról is érkeznek vendégtanárok.

A zenetanári szak egy távlati stratégiai elképzelés legelsô fázisa, azé a titkos vágyálmunké, hogy kibôvüljünk egy erôs összmûvészeti egyetemmé, zenei, képzômûvészeti képzéssel - ez tulajdonképpen visszatérés lenne a kezdetekhez. Vásárhelyen a zenei és képzômûvészeti élet olyan rangúvá nôtte ki magát, hogy a szakmai, tanári háttérrel sem lennének gondok. Én például nagyon szeretnék látni magyar nyelven végzett díszlettervezôket... Ami a Tolnai-házat illeti, az az egyetembôvítés lehetôségének fontos eszközévé vált. A rendbetétel a végsô fázishoz érkezett, az utolsó kifizetésekhez várunk egy magyarországi adományt, ennek jogi és adminisztratív vonzatai miatt nem sikerült még a házat megnyitni. Ott lesz a zenefakultás bázisa és az egyetem dokumentációs központja. A diákok szociális helyzetének javítása okán szükség lenne egy bentlakásra is. Az e célból megvásárolt épület átalakítása is a végsô fázishoz közeledik, jogi, adminisztratív és pénzügyi problémák azonban itt is felmerültek - ha ezek megoldódnak, a többi már csak belsô szerelés kérdése. Komoly ígéretet kaptunk az Oktatási Minisztériumtól. Nagyon hasznos lenne, hiszen az idén 200-as hallgatói létszámmal indítunk.

Összeállt az évad mûsorterve is. Újra játsszuk az Arab éjszaka címû drámát, amely az intézmény tanárai által létrehozott mûvészi alkotómûhely produkciója, ôk játszanak benne, célja a fiatal színésztanárok szakmai továbbképzése, valamint a közönség számára egy alternatív, kísérleti jellegû színház meg- és bemutatása. Folytatása következik, a mûhely soron következô produkciója Biljana Srbljanovic szerb írónô America Volume II. címû drámája lesz, ezt Rusznyák Gábor rendezi majd.

Az idei év negyedévesei három elôadással szerepelnek a Stúdió színpadán: elsôként Örkény István Kulcskeresôk címû darabját viszik színre (rendezô: Parászka Miklós), majd Osborne Nézz vissza haraggal címû drámáját rendezi Kincses Elemér. Végül Hargitai Iván, a pécsi színház fôrendezôje viszi színre Molière Amphytrionját. Folytatódik a vendégtanári workshop-program, elsôként egy ausztrál filmes szakembert várunk Vásárhelyre. Október elején, évadkezdéskor, pedig újra megtartjuk a bemutatkozó gólyabált - zárta szavait Kovács Levente.

Az iskolakezdés megterheli a családi költségvetést

Füzetek, írószerek, tolltartó, táska, netán egyenruha, s az iskolakezdési költségek máris meghaladják az 1.000.000 lejt. A tanfelszerelések nagy része azonos árban mozog mind a fôtéri Romulus Guga könyvesüzletben, mint a Papirus boltban, s pár száz lejjel olcsóbb a megyeközpont közelében levô nagy üzletközpontokban. A szülôk többnyire jegyzettel felszerelkezve érkeznek vásárolni, s mint körutunk során kiderült, jogosan, hiszen egyik üzletben sem találtunk olyan jegyzéket, amennyibôl meg lehet tudni, milyen füzetekre van szüksége például egy elsôsnek vagy egy ötödikesnek.

A Romulus Guga könyvesboltban széles a választék. A 48 lapos füzetek ára 7.000 lejtôl kezdôdik, míg a 100 laposé eléri a 15.500 lejt. Választani lehet az olcsóbb, ragasztott, kapcsolt és a drágább, spirállal összefogott közül, ez utóbbinak ára átlagosan 2-3.000 lejjel több. A kisebb méretû rajztömböket 7-9.000 lejért, a nagyobbakat 16.000 lejért lehet beszerezni, a kapcsos füzet ára 46.000- 65.000 lej között változik, a bele járó lapért 25.000-40.000-et kell fizetni. Az írószerek 2.500 lejtôl, a színes ceruzák 11.500 lejtôl kezdôdnek, de lehet venni 78.000 lejest is. A tolltartók ára változik, az egyszerûbbért 40-95.000 lejt, a felszereltért 190-285.000 lejt kell kiadni. A földgömb ára 60-90.000 lej. Iskolatáskákat 210.000 lejtôl lehet választani, a kisebb, óvodásoknak ajánlott valamivel olcsóbb.

Az eladónôk kérdésünkre elmondják, hogy az elmúlt napokban megnôtt a vásárlók száma, s a szülôk, nagyszülôk egyre inkább minôségi termékeket választanak. Amennyiben táskát is vesznek, átlagosan félmillió lejt, vagy ennél többet fizetnek. A szülôk egy része inkább megvárja az iskolakezdést, s a tanítónô, tanár igénye alapján vásárol.

A Papirus boltban hasonlóak az árak. Míg elôzô években itt jegyzék volt arról, hogy melyik osztályba milyen füzetek és segédeszközök szükségesek, idén ezt elmulasztották összeírni. Kérdésünkre, hogy az elsôsnek körülbelül milyen összegre kell füzetet és írószert vásárolni, azt a választ kaptuk: 150-200.000 lej körül, vagy ennél többre.

A megyei tanfelügyelôséghez majdnem mind beérkeztek azok a tanfelszerelés-csomagok, amelyeket a kis jövedelmû családok gyerekeinek osztanak ki. Jelenleg a szakemberek a jegyzékek idôszerûsítésén dolgoznak, s várják, hogy az iskolák leközöljék az elsôsök jegyzékét. Tavaly megyeszerte 24.000 diák részesült tanfelszerelés- támogatásban. Tervek szerint szeptember 13-ig kihordják a községközponti iskolákba a becsomagolt, osztályonként változó füzeteket, írószereket.

A tanfelszerelések beszerzése után a legtöbb szülô a ruhásboltokat keresi fel. Az I-IV. oszályosok számára a Puiu Mamei üzletben lehet egyenruhát választani. Kislányoknak a kockás ruha és a kék vagy fehér kötény ára 350-440.000 lej között változik. Fiúknak a szövetbôl készült kabát, nadrág és mellény ellenértéke megközelíti az egymillió lejt (999.000 lej). A Luxor Juniorban a mûszálas kislányruha 270- 340.000 lej, míg a tartósabb szövet megközelíti a félmilliót, a kisfiúknak mellény nélkül 780.000, mellénnyel 840.000 lej. Az eladónôk véleménye megoszlik: van, aki arról számol be, hogy az utóbbi napokban többen vásároltak, nem feltétlenül egyenruhát, hanem inkább farmernadrágot, inget. De legtöbben arra panaszkodnak, hogy a szülôk, gyerekek csak nézelôdnek.

Idônként értesülünk olyan cselekedetekrôl, amelyek nemcsak elgondolkodtatnak, de egy kicsit büszkévé is tesznek minket. Az empátiát, az altruizmust azonban nem osztották el egyenlô arányban, ezért manapság csodaszámba megy, ha valaki érdek nélkül jót cselekszik embertársaival szemben. Az az érzésünk, hogy ilyen csak a mesében vagy a tévében van. Ha valaki nagyobb összeget talál egy borítékban, és hiánytalanul eljuttatja a rendôrségnek (egy ilyen esetet mutattak be az elmúlt hetekben az egyik tévécsatornán), cselekedete kapcsán sokan bevallják, ôk bizony megtartották volna a pénzt. Valódi próbatétel az ilyen, mert az ember egyedül marad saját lelkiismeretével, és döntenie kell. Kant kategorikus imperatívusza viszont a legtöbb esetben visszhang nélkül marad, s annál inkább érvényesül az a mondás, hogy "az ember embernek farkasa". De a kivételek frissítôen, lélekemelôen hatnak, hát még akkor, ha a dolog épp velünk esik meg. Történt ugyanis, hogy háromnapos szovátai kirándulásunk alatt, vásárlás után az egyik élelmiszerüzletben maradt a feleségem pénztárcája. Másnap sem jöttünk rá, hogy elvesztettük, mivel a továbbiakban én fizettem, s amikor észrevettük, hogy a pénztárca hiányzik, arra gyanakodtunk, hogy a szálláshelyen maradt. A sors úgy hozta, hogy este ugyanabba az élelmiszerüzletbe mentünk vásárolni, ahol egy nappal elôbb megfordultunk. A pénztárosnô felismerte a feleségemet, megszólította, s hiánytalanul visszaszolgáltatta a pénztárcát, benne a személyi igazolvánnyal. Nem kell mondanom, milyen megkönnyebbülést éreztünk. Lám, léteznek még csodák. Vagy pontosabban: becsületes, jellemes emberek. Kant nem halt meg!

Putri helyett palota?!

Három hónap múlva korszerû házakba költözhetnek azok a hidegvölgyi roma családok, akiknek a putrijait még a héten lebontják. Az épületeket egy vállalkozó segítségével a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal húzza fel, a lakrészeket pedig azok vehetik bérbe, akiknek a telkén építik fel majd a közös házakat.

Tegnap délben a versenytárgyalást megnyerô cég, az aranyosbányai Consselina Kft. képviselôje, valamint a polgármesteri hivatal, a gáz- és a villamossági vállalat szakemberei a helyszínre látogattak, hogy felmérjék, elôkészítsék a terepet a bontásra. Jelen volt Lengyel Lázár, a polgármesteri hivatal roma szakfelügyelôje, aki megpróbált közvetíteni az érintettek és a hivatalosságok között. A vitát ugyanis az okozta, hogy a romákat a héten ki kell költöztetni ahhoz, hogy hétfôtôl a cég hozzáfogjon az építkezéshez. A hidegvölgyiek kifejezték aggodalmaikat amiatt, hogy a hideg beállta elôtt nem készülnek el a házak, így nem lesz hol lakjanak. Azt is felrótták, hogy ilyen késôn kezdenek el dolgozni. Rusu Cezar, a Consselina Kft. képviselôje elmondta, június 26-án volt a versenytárgyalás, de a szerzôdést csak a múlt héten írták alá, így ôk a lehetô leghamarabb léptek az ügyben. Lengyel Lázár azt ígérte, hogy egy közeli telken katonai sátrakat állítanak fel, abba költözik majd ideiglenesen az az 5 család - összesen mintegy 30 ember -, akik egy darabig hajlék nélkül maradnak.

Farcasan Rodica, a polgármesteri hivatal beruházási osztályának vezetôje elmondta, 10 házat építenek fel, ezek összesen 17 milliárd lejbe kerülnek. Az elsô fázisban csak három ház készül el, ebben 30 lakrész lesz. Egy lakrész 19 négyzetméteres szobából, 9 négyzetméteres konyhából, illetve WC-bôl és fürdôszobából áll, mindeniket külön-külön bejárattal és fogyasztásmérô mûszerekkel látják majd el. A meleg vizet pedig gázmelegítôvel (bojlerrel) oldják meg. Mindezt várhatóan 3 hónap múlva átadják a lakóknak.

Az egyezkedés vége felé a helyszínre érkezett Dorin Florea polgármester is, aki az elôzôleg elhangzott ígéretekkel homlokegyenest mást mondott.

- Ha akarják, ha nem, lebontjuk az épületeket, a romáknak nincsen semmi beleszólásuk, hiszen törvénytelenül laknak a polgármesteri hivatal területén. Az építkezés idején költözzenek rokonaikhoz, s így meg van oldva a gond. Szervezzék meg az ôrséget az építkezés alatt, mert ha meghallom, hogy valamit elloptak, azonnal leállíttatom a munkálatokat, s mindent hagyok úgy, ahogy van. Tûnjön el örökre a nyomor innen! - utasított, majd a televíziós nyilatkozatok után távozott a helyszínrôl.

Közben az is kiderült, hogy a hadsereg heti 10 millió lejért adja bérbe a katonai sátrakat, így ez a változat elesett, a kiköltöztetésrôl pedig Lengyel Lázárnak kell majd gondos-kodnia.

Summa summarum: a héten három házon végigvonul a buldózer, s hétfôtôl már hozzáfognak az alapásáshoz. Persze, ha minden úgy történik, ahogy a polgármesteri hivatal eltervezte.

A Küküllôdombói Mezôgazdasági Társulás a 36-os törvény alapján 1992-ben alakult. A tagok, a vezetôtanács tíz éven át küszködött a különbözô gazdasági buktatókkal, amelyek oly keményeknek bizonyultak, hogy a társulás a csôd szélére jutott. Ezelôtt két évvel egy vállalkozási csoport tulajdonosa a társulás részvényesévé vált, divatos szóval, tôkeinfúzió révén. 2002-tôl a küküllôdombói mezôgazdasági társulás ügyvezetôje és talán mindenese Bolgár Jenô mérnök. Ô kalauzolt el az általuk megdolgozott termôföldekre, miközben megismerhettük a társulás egyedi történetét.

Elsôsorban az embert próbáltam megismerni, azt az embert, aki egy csôdben lévô társulás irányítását felvállalta. Bolgár Jenô szôlôtermesztô szakemberként dolgozott. Az évek során a szôlôterületek drasztikusan csökkentek. Az egység, ahol tevékenykedett, megszûnt. A szakmai képzettségében bízott és abban, hogy még képes tanulni és vállalhatja a gabonatermesztés szakmai vezetését. Emellett az is közrejátszott, hogy közel lakik Dombóhoz, és elhatározása, hogy szaktudása révén bebizonyítsa, a társulás megmenthetô. Elmondása szerint jól tudta, hogy nagyon kemény problémákkal kell megküzdenie, mert csak a pénz nem elég. Az egyik megoldhatatlannak tûnô gond a termôföldek tulajdonviszonyának rendezetlensége. Szinte hihetetlen, de igaz: a társulás 250 részvényesének összterülete 330 ha. De ebbôl csupán 194 hektárt mûvelnek 2002 óta. Miért? Mert nem találják a termôparcellákat! Így osztották ki a földeket az ádámosi polgármesteri hivatal munkatársai. Különben ez volt az alapvetô oka annak, hogy a dombói társulás csôdbe jutott. Szerencsére, a vállalkozó pénzt bocsátott a termesztés újrakezdésére 2002- ben. Az elmúlt években átlagosan hektáronként 200 kg búzát, 100 kg árpát osztanak a földjeikkel beállt tagoknak. A számítások szerint ez évben is a fenti mennyiségû gabonát vehetik át a földtulajdonosok. Év végéig, meglehet, hogy a terméshozamoktól függôen kukoricát és cukrot is hazavihetnek a tagok.

A hétköznapi gondok közé tartozik, hogy a társulás öt állandó alkalmazottal dolgozik. A földtulajdonosok a juttatásukért, azonkívül, hogy földjeiket hagyják a társulás által megdolgozni, semmit sem tesznek. Erre magyarázat, hogy idôsek már, de a fiatal örökösök talán többletjuttatás fejében besegíthetnének. Nem teszik, emiatt idônként napszámosokat alkalmaz a társulás vezetése. Az emberek hozzáállása is meg kellene változzon...

A géppark is szóba jött. Négy traktorral dolgoznak, ezekbôl egy új, a másik három alig néhány évvel fiatalabb, mint az 53 éves Bolgár Jenô. Habár két vetôgéppel, ekékkel, négy utánfutóval, vegyszerezôgéppel rendelkeznek, nem vigasz, mert a traktorok nagyon sok üzemanyagot fogyasztanak. Az idô megkoptatta a motorokat. Erre tetézett a kormány, amikor visszavonta az üzemanyag támogatását. Abszurdum, hogy a vetésre, talajmûvelésre elhasznált gázolajmennyiségre úgynevezett útkoptatási díjat is fizessenek. Bolgár Jenô külföldi ismerôse mesélte, hogy Olaszországban a gazdálkodók a mezôgazdaságban felhasznált gázolaj literéért 0,4 eurócentet fizetnek. - Ezt nevezem állami támogatásnak - mondotta a társulás ügyvezetô mérnöke.

Az idén a rengeteg gond ellenére a társulás termôföldjein jók voltak a terméshozamok (búza 3500 kg/ha, ôszi árpa 2610 kg/ha, tavaszi sörárpa 2500 kg/ha). A 34 hektáron fejlôdô kukorica a becslések szerint ugyancsak jó termést ígér (5-6000 kg szemeshozam hektáronként). Ottjártunkkor a 9 hektáros területrôl takarították be a takarmánykukoricát (tejes kukoricacsövekkel) számításaik szerint 40.000 kg-os hektáronkénti hozammal. A bôséges hozam is probléma Dombón. Bolgár Jenô 100 tonna búzát szeretett volna tárolni, de nem tehette raktározási felület hiányában. Ezért a jelenlegi 5.500 lejes kilogrammonkénti áron kell érté-kesíteni.

A dombói társulásban bérelt kombájnnal aratták a búzát. Megkérdeztük, hogy a saját jövedelmükbôl hány év alatt vásárolhatnak új arató-cséplô gépet? Bolgár Jenô rövid számítást végzett, majd válaszolt: - Húsz év alatt. Egy hektár búza termesztésének összköltsége 13-14 millió lej. Jó termés esetén ebbôl a jövedelem 3,5 millió lej. Szerencsénkre, hogy a vállalkozói csoport biztosítja az újratermesztéshez hiányzó pénzösszegeket. - Még meddig vállalják a kockázatot? - Ez az a kérdés, amire válaszolni nem tudok. Az viszont biztos, hogy holnap újra kezdôdik egy hétköznap - mondotta BolgárJenô.

Udvarfalvi terménykiállítás

Augusztus 29-én, vasárnap harmadik alkalommal szervezték meg Udvarfalván a helyi gazdálkodók terménykiállítását. A nyilvános megmérettetésen több mint 30 zöldség-, virág-, takarmánytermesztô állott elô terményeivel. Egyre többen bátorkodnak a nyilvánosság elé állni, nemcsak a piacon, hanem kiállításokon is, ahol a termékeket minôsítik. Ovidiu Natea prefektus mezôgazdasági szakemberként látogatta a sátrakat, beszélgetett el a termelôkkel, így nyilatkozott lapunknak:

- Egy rövid mondatban fogalmazom meg véleményemet: le a kalappal. Ez a kiállítás számomra meglepetés, mert ha visszagondolunk a múltra, a nyolcvanas évekre, amikor a zöldségtermesztô farmot vezettem, Marosszentanna, Udvarfalva, Várhegy a megye egyik legnagyobb zöldségtermesztô övezete volt. Marosvásárhely piacait valósággal uralták terményeikkel. Eltelt néhány nehéz év, talán a termelésük is csökkent. De az évek során az itteni zöldségtermesztôk felismerték, hogy ezt a munkát szüleiktôl örökölték, vérükben van a zöldségtermesztés. Bôséges szakmai tapasztalattal rendelkeznek, amelyeket értékesítenek a minôségi termények elôállításában. Mert ezek nemcsak nagyok, szépek, szemrevalóak, hanem minôségi termények. Bizonyítják, hogy a termelôik szakemberek, akik folyamatosan képezik magukat. Új vetômagokat szereznek be, technológiákat tanulnak és alkalmaznak. Szerintem ez a legfontosabb.

- Van-e gazdasági hatékonysága az ilyen rendezvényeknek?

- A tény, hogy kimerészkedtek termékeikkel egy szervezett bemutatóra, bizonyítja az emberek szemléletváltását is. Ez nemcsak kiállítás, terménybemutató, hanem egyféle önreklámozás is. Ettôl nem kell idegenkedni. Errôl sokat tárgyaltunk a községvezetéssel, végül is a termények értékesítésérôl van szó. Ez a rendezvény felhívta a termesztôk figyelmét arra is, hogy a termények értékesítése csak egy zöldségtermesztôi társulás létrehozása révén biztosított. Az érdekvédelmi szervezet keretében könnyebb termelni, piacozni, exportra küldeni a terményeket. Erre számos példa van a szomszédos Magyarországon is. Ha pedig a 2007- es évre gondolunk, amikor Románia feltehetôleg az EU tagja lesz, akkor csak a társulások lesznek piacorientáltak. Egy termesztô önmaga nem fog megélni a piacon. Gondoljunk csak a csomagolásra...

- Ön szerint a megye más övezeteiben is szükség lenne ehhez hasonló terménybemutatók szervezésére?

- Határozottan igen. Említeném a Nyárád mentét, a Küküllô mentét, a Mezôséget, ahol kiváló minôségû zöldséget állítanak elô a termesztôk. Egy ilyen kiállítás minden termesztô számára egy kihívás a jobb termény elôállítására. Szívesen támogatnánk más övezetekben is a terménybemutatók megszervezését.

Második alkalommal szerveztek országos ellenôrzô kampányt, amelybe a Maros Megyei Munkaügyi Felügyelôség is bekapcsolódott. Augusztus 11-28- a között erdészeti, fakitermelô, fafeldolgozó és bútorkészítô cégeket ellenôriztek.

Carmen Vamanu fôfelügyelô a tegnap sajtótájékoztatón ismertette a kampány eredményeit. Elmondta, az említett idôszakban 84 gazdasági egységet ellenôriztek, melynek során 9 esetben pénzbírságot róttak ki. Feketemunkáért három céget bírságoltak, a büntetés összértéke 60 millió lej. Hat céget figyelmeztetésben részesítettek, mivel törvényes határidôn belül nem jegyezték be a munkaügynél a munkaszerzôdéseket.

A kampány során a munkafolyamatok biztonságát is ellenôrizték. A kihágásokért 8 pénzbírságot róttak ki, 205 millió lej értékben, egy egység tevékenységét pedig fel-függesztették.

- Eredményesnek ítélem a kampányt. A tavaly több kihágást tapasztaltunk. A borsos büntetések azonban szemléletváltásra kényszerítették a gazdasági egységek vezetôit, s így az idéni ellenôrzés alkalmával a kirótt büntetések értéke a tavalyi érték egynegyedére csökkent - összegzett Carmen Vamanu. Hozzáfûzte: az idén hét kampányt végeztek országos szinten, melyeknek célja a feketemunka visszaszorítása, a munkavédelmi elôírások tiszteletben tartása.

Carmen Vamanu elmondta, június 16. - augusztus 31. között megyénkben 28 munkabaleset történt, amelybôl egy halálos kimenetelû, 27 pedig sérüléssel járt. Mint ismeretes, augusztus 5-én F. Dezsô, a Somix Rt. alkalmazottja halálos munkabalesetet szenvedett. A vizsgálatok szerint a férfi feszültség alatt levô, sérült szigetelésû hosszabbítóhoz ért, s áramütés következtében életét vesztette. A vizsgálatok során észlelt hiányosságokért a céget 75 millió lejes pénzbírság kifizetésére kötelezték.

Két hét múlva benépesül a Maros megye területén mûködô húsz középiskolai bentlakás. A bentlaká-sokban jelenleg felújítási, javítási, fertôtlenítési munkálatok folynak. Körutunk során arra voltunk kíváncsiak, milyen körülményeket biztosítanak a tanulóknak.

A megyeszékhelyen mûködô 11 bentlakás karbantartása, javítása a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal keretében mûködô Közterület-rendezési Igazgatóság feladata. A nyári szünidôben az egészségügyi líceumi bentlakások külsô vakolatát javították, a kereskedelminél külsô falfestést eszközöltek, az Avram Iancu Iskolaközpontnál a mellékhelyiségeket padló- és falicsempével látták el, zuhanyozókat újították fel. A Traian Vuia Iskolaközpont bentlakásának tetôzetét szigetelték.

56 gyerek elszállásolására alkalmas a Bolyai Farkas Líceum bentlakása. Az elsô emeleten két szoba a fiúké, a harmadik emeleti öt szobában pedig lányok laknak. A szobákban nyolc ágy van, amelyeket egymás mellé helyeztek, s így alig maradt hely. A helyszûkét a tanintézet vezetôsége emeletes ágyakkal mérsékelte, a szoba közepén asztalok és székek kaptak helyet. Mivel minden évben túljelentkezés van, a kéréseket több szempont szerint bírálják el. Elsôdleges szempont, hogy a bolyais és a református kollégium tanulóit szállásolják el, de számít a lakhely távolsága és az ingázási lehetôség is.

- Hiába próbálunk mi újítani, korszerûsíteni, ha a tanulók nem ügyelnek rá. A tavaly nem megfelelô magaviseletéért három- négy fiút tettünk ki a bentlakásból, akik székeket, szekrényt törtek össze - nyilatkozta Horváth Gabriella igazgató-helyettes. A polgármesteri hivatal két évvel ezelôtt felújította a mellékhelyiségeket és a mosdót, fali- és padlócsempével látták el. Viszont a rossz tetôzet miatt a padlás ázik, a mennyezet megrepedt, s félô, hogy bármelyik pillanatban beszakad. Ígéret van a hivatal részérôl, hogy megjavítják a tetôzetet. A tavaly valamennyi szobát kifestették, s ugyancsak a tavalyra ígérték az étkezde fölötti eresz javítását, ám az elmaradt. Azóta is áznak a lányok szobái, s az épület elôtt elhaladókra komoly veszélyt jelent az omladozó eresz.

A bentlakóknak kötelezô az étkezdében a napi háromszori étkezés. A múlt tanévben az egy napi kosztozás 65.000 lejbe került.

A Mûvészeti Líceum bentlakásában egy hete folynak a munkálatok, a falakat lemosható falfestékkel vonták be. A kétszintes épületben 10 hálószoba van, szobánként nyolc ággyal. A földszinten a lányok laknak, az elsô emeleten a zenetermek vannak, a második emelet a fiúké. Valamennyi emeleten tanulószoba, a folyosók végén közös fürdô, mosdó. A vízvezetékeket a tavaly kicserélték, az idén újítják fel a helyiségeket.

Minden évben megtelnek a helyek, 68-72 gyerek a mûvészeti iskola tanulója, a többiek a sportiskolába járnak. Bentlakók jönnek Hargita, Szeben megyébôl, valamint a megyeszékhely környezô falvaiból. Az ágyért havi 200.000 lejt fizetnek a bentlakók, a napi háromszori étkezés 58.000 lejbe kerül. Az ebédlôt a tavaly korszerûsítették, padlócsempét helyeztek le, a mosdókat újakra cserélték, csempéztek. Az iskola mosónôt, varrónôt alkalmazott, s így az ágynemûk tisztítása, foltozása, varrása nem okoz gondot.

A Traian Vuia és a Sincai Iskolaközpont diákjai is az Avram Iancu Iskolaközpont bentlakását veszik igénybe, ahol az étkezésért naponta 45.000 lejt, míg a szállásért havonta 75.000 lejt fizetnek. Rodica Gîju aligazgatónô elmondása szerint havonta mintegy 1,2 millió lejt kell kitenniük a zsebükbôl a szülôknek.

A bentlakást a több mint százéves épületben rendezték be, ezért a szobák mérete nem egyforma. Van négy, illetve 15 ágyas szoba is. A tavaly a mellékhelyiségeket újították fel teljes mértékben, újakra cserélték a fali- és padlócsempét, a szobákat kifestették, az ágyakat kicserélték, s valamennyire Relaxa-matrac került. A vezetôség megvásárolja az alapanyagot, s a tanulók mûhelyórák keretében megvarrják az ágynemût, párnákat stb. Két éve saját hôközpontot szereltek, amely biztosítja az állandó jellegû meleg vizet és a téli fûtést. Tervezik a boltívek rekonstruálását, valamint egy klubhelyiség kialakítását.

90 százalékban telik meg az Elektromaros 120 férôhelye. A szállásdíj megegyezik más bentlakások díjával: 200.000 lej, míg az étkezésért napi 50.000 lejt kellett fizetniük a gyerekeknek. Az idei tanévben ez valamivel többe kerül az infláció miatt.

A bentlakásban javában folyik a festés. Szomorú viszont, hogy a szakadt, kopott matracokat az idén sem cserélik újakra. A szobákban kopott, késnyomokkal teli szekrények, bútorok. Todoran Delia adminisztrátor elmondása szerint a tavaly a mellékhelyiségeket fali- és padlócsempével látták el, felújították a vízvezetékeket, kifestették a bentlakást. Az idén a festést frissítik fel, valamint új függönyöket vásároltak. Májusban az épület külsejét festették le. Kérést nyújtottak be
a polgármesteri hivatalhoz hô-központot igényelve, ez azonban egyelôre várat magára.

- Annak ellenére, hogy kötelezôvé vált a tízosztályos oktatás, a romániai tanügyi rendszer nincs úgy felépítve, hogy biztosítsa az ezzel járó anyagi és személyi forrásokat. Véleményem szerint elôbb-utóbb csak az a megoldás marad, hogy az állam fedezi majd a diákok szállításával, elszállásolásával járó kiadásokat - fejtette ki álláspontját Neagu Nicolae, a Megyei Tanfelügyelôség gazdasági igazgatója. A tanfelügyelôség a múlt tanévben 16.860 ösztöndíjat osztott ki, zömét árváknak, ingázóknak, valamint nehéz anyagi körülmények között élô családokból származó diákoknak. Az ösztöndíjak értéke azonban távolról sem fedezte a bentlakási kiadásokat. Jelenleg állami támogatásra nem számíthatnak a bentlakók, hiszen az érvényben lévô tanügyi szabályozások szerint ez nem számít az oktatási folyamat részének.

A gazdasági igazgató elmondása szerint a megyeszékhelyen jó állapotban vannak a bentlakások, s itt minôségi szolgáltatásokat nyújtanak. Ami a vidéki bentlakások helyzetét illeti, kifejtette: Szászrégenben három iskolaközpont mûködik, ám nincs bentlakás. Neagu Nicolae felvette a kapcsolatot Nagy András polgármesterrel, aki pozitívan viszonyult. A közeljövôben a két intézmény tárgyalásokat folytat, melynek eredményeként partneri kapcsolatot létesítenek bentlakás létrehozása céljából.

Mezôbándon mintegy tíz éve zárta be kapuit a bentlakás, a kisszámú igénylô miatt. "Az egy fôre esô kiadások rendkívül megnôttek, s a bentlakás mûködtetése veszteségessé vált. Ezenfelül megszûntek a líceumi osztályok, s mindössze szakiskola mûködik itt. A valamikori bentlakás épületét is visszaigényelték." Sármáson mind a bentlakás, mind az étkezde mûködik, míg a sáromberki internátusban egyik évben sem maradtak üresen a helyek.

- Kérést nyújtottam be a polgármesteri hivatalhoz, amelyben a különbözô kategóriák differenciált díjazását igényeltem. Ajánlatom szerint legkevesebbet a tanulóknak kellene fizetniük, ezt követi a középiskolai bentlakásokban elszállásolt egyetemisták esetében alkalmazott díjszabás mértéke, illetve a bentlakásokban lakó tanügyi személyzet által fizetett tarifa - összegzett Neagu Nicolae.

Tavaly továbbra is az az Egyesült Államok volt a világ elsô számú fegyverkereskedôje, a második Oroszország, a harmadik helyezett Németország.

A The New York Times hétfôi számában megjelent cikk szerint az Egyesült Államok 14,5 milliárd dollár értékû fegyverszállítási szerzôdést írt alá tavaly, a megelôzô évi 13,6 milliárd dollár után. Ez a világon kötött fegyverszállítási szerzôdések 56,7 százaléka volt.

Oroszország a lap információi szerint 4,6 milliárd dollár értékû szerzôdést kötött, a 2002. évi 6 milliárdot követôen.

A harmadik helyen álló Németország 1,4 milliárd dollár értékben kötött fegyverszállítási szerzôdéseket.

Az adatok a hagyományos fegyverek világkereskedelmére vonatkoznak, amely tavaly több mint 25,6 milliárd dollár értékû volt. A hagyományos fegyverek kereskedelme a világon már három éve hanyatló irányzatot mutat, az inflációs hatásoktól mentesen 2000-ben még 41 milliárd dollár volt.

A fejlôdô országokkal kötött fegyverszállítási egyezmények értéke tavaly elérte a 13,7 milliárd dollárt, a globális fegyverkereskedelem 53,6 százalékát. Kína 2000 és 2003 között összesen 9,3 milliárd dollárért vásárolt fegyvert. A második az Egyesült Arab Emírségek, majd Egyiptom, India, Izrael, Dél-Korea, Szaúd-Arábia, Kuvait, Malajzia, Szingapúr és Kuvait következik az élbolyban.

Ejtôernyôs ugrással ünnepelte a boldogító igen kimondásának 60. évfordulóját egy 80 év fölötti amerikai pár az Indiana állambeli Greensburgban. Mindketten szerencsésen túlélték a gyémántlakodalmi produkciót.

A 88 éves Albert McDaniel és hûséges hitvese, a 81 éves Esther népes családjuk és számtalan barátjuk aggódó pillantásaitól kísérve a hét végén hajtotta végre az ünnepi aktust.

A látványos lakodalmi esemény után Albert bácsi bevallotta, hogy bizony érzett némi szorongást zuhanás közben. Esther néni, aki egyébként félig vak, ôszintébb volt, ô azt is elárulta, hogy egész idô alatt remegett a lába. De abban egyetértettek, hogy a különleges eseményt különleges tettel kellett emlékezetessé tenni.

A vállalkozó kedvû pár néhány hónappal ezelôtt egy újságcikkbôl szerzett tudomást a "Soha nem késô" alapítványról, amely azt ígérte leendô klienseinek, hogy megvalósíthatják "életük álmát". Mint Esther McDaniel elmesélte, az ajánlat idôben jött, épp akkortájt, amikor egy reggel Albert keserûen megjegyezte, hogy egy ideje nagyon unalmas az életük, már semmi izgató nem történik velük. Kapva kaptak tehát az alkalmon, hogy kicsit "feldobják" magukat. A ritka páros ritka teljesítményérôl beszámoló AP hírügynökség azért elárulta, hogy a gyémántugrás nem volt teljesen elôzmény nélkül való: Esther és Albert korábban sokat sportolt, jártasságot szerzett a vadvízi evezésben, s alkalmanként ejtôernyôs leckéket is vett.

Sokszor nem vesznek férfiszámba egy hetvenéves embert, ez azonban súlyos hiba, ahogy azt a 75 éves Dávid példája is bizonyítja: ô ugyanis matuzsálemkorban lett egy erotikus show szereplôje.

Fiatal éveiben Dávid aligha áhítozhatott volna az amorózó szerepkörre, mivel külseje, s fôleg alacsony termete nem predesztinálta erre - olvasható a Szobkor orosz nyelvû hír-portálon.

Az öregúr véletlenül, már nyugdíjasként jutott a nagy lehetôséghez. Saját szavai szerint azt sem tudta, mi fán terem az erotika, míg fel nem figyelt egy show plakátjára. Abban a hiszemben, hogy az atlétika valamilyen vállfajáról van szó, jegyet váltott a mûsorra, mert ifjúkorában maga is atletizált.

A show valósággal sokkolta a megfáradt nyugdíjast, olyannyira, hogy az elôadás után egyszerûen nem volt képes elhagyni a termet. Itt figyelt fel Dávidra a rendezô, akinek megtetszett a bácsi, és meghívta egy fellépésre.

Sir David, ahogy manapság nevezik, igen népszerû - igaz, nem külsejével, hanem humorával hódítja meg a nézôket. Elégedett a világ legöregebb pornószínészével a rendezô is, aki szerint a szereplôvel csak egy gond van - nehéz megakadályozni, hogy az idôs úr az elôadás elôtt ne fokhagymával vagy hagymával erôsítse önbizalmát.

A hullámvasutak utasai közül mintegy 50 százaléknak még a kaland után 10 perccel is szabálytalan a szívverése - állapították meg a németországi Hassloch vidámparkjában vizsgálatot végzô orvosok. A GeForce elnevezésû hullámvasúton utazók 62 métert zuhannak úgyszólván szabadon, és nyomban azután felfelé repülnek, ekkor néhány másodpercre közel kerülnek a súlytalanság állapotához. Jürgen Kuschyk, a mannheimi egyetem munkatársa kollégáival 60 utast vizsgált meg, közülük egynek 200-at vert a pulzusa az élmény nyomán. A szív számára a nagy megterhelés közvetlenül a hullámvasutazás elôtt és utána jelentkezik. A szórakozás elôtti heves szívdobogást az orvos szerint csakis a félelem, vagy az elôzetes örömteli várakozás okozhatja, de arra nem szolgált magyarázattal, hogy utána miért "botladozik" sokak szíve. Menet közben viszont a szívverés szaporaságának ugrásszerû változásait mérték. Az orvoscsoport végül arra a következtetésre jutott, hogy egészséges emberek számára a hullámvasutazás nem hordoz veszélyt, de a hasslochi GeForce még az egészségesek számára is az elviselhetô megterhelés felsô határát jelenti. Szívbetegeknek egyáltalán nem ajánlott e kihívás, azok számára pedig egyenesen tabu, akik már átestek egy infarktuson, koszorúér- problémákkal küzdenek, vagy kénytelenek szívritmus-szabályozóval élni - figyelmeztettek az orvosok.

Mi, magyarok sem sokat tudunk a tokajiról - derül ki a szakértôk borkritikáiból - ám az különösen meglepô, hogy a Magyarországra látogató külföldiek egy része soha nem hallott e világhírû hungaricumról.

A tokaji bor fogalom, a világ csodája, de a magyarok sem tudnak eleget a királyok boráról, annak sokféleségérôl. Az egyik budapesti vendéglôs szerint hazai vendégek ritkán rendelnek tokajit, kizárólag desszertbornak könyvelik el, túl töménynek és édesnek tartják. Ráadásul ez a nemes ital nem olcsó, csak ritka alkalmakkor engedik meg maguknak a belföldiek.

Azt is kevesen tudják, hogy léteznek olyan tokaji borok, amelyek nem aszúborok, hanem úgynevezett reduktív eljárással készülnek: így egy gyümölcsös, ha úgy tetszik, nôies, könnyebben "érthetô" és "emészthetô" ital keletkezik, amely kedveltebb és sokféle ételhez illik.

A külföldiek közül csak azok hallottak a tokajiról - mondta el az MTI tudósítójának egy különösen széles borválasztékáról híres vendéglô vezetôje -, akik olvastak Magyarországról szóló útikönyvet vagy külföldön már kóstolták ezt a fajtát.

A közelgô borfesztiválnak most is az egyik fôszereplôje lesz a tokaji, amelynek választéka Magyarországon ma már igen gazdag. Tokajiból ugyanis nagyon sokféle van: jónéhány pincészet rukkol ki vele, számtalan különféle címketerv és palack rejti-díszíti e nemes italt.

A sommelier-k - akik a jobb helyeken rendelik-kínálják a borokat és gyakran zsûriznek is - a szaklapokban gyakran vizsgáztatják a tokaji borokat forgalmazók kínálatát. Meglepô, hogy némelyik borra olyan megállapításokat alkalmaznak, mint "kevés aszú jelleg", "zamatminôsége nem elégséges","fülledt illat", "mellékíz", vagy éppen "szerény minôség", sôt "sarkos, gyorsan öregszik", az aszú jelleghez elengedhetetlen "botritisz" jelleg hiányzik. Ennek ellenére egy-egy palack ára a szaklapban értékelt borok közül hat-hétezer forintnál kezdôdik.

Ha már ennyi pénzt ad ki valaki, elvárná, hogy "tökéletes" bort kapjon érte, ám ilyen nincs. Mindegyik pince, domboldal, évjárat, kezelési mód és még ezernyi egyéb feltétel és körülmény más-más minôséget, zamatot kölcsönöz. A tokaji borok közül sem az a legjobb - ha létezik ilyen abszolút értékítélet -, amelyik a legdrágább.

Mindenesetre érdemes szaküzletben vásárolni: a sommelier-k nem ajánlják, hogy tokaji név alatt hipermarketben bort vásároljunk.

A Natasa nevû hölgyek a legveszélyesebbek a volán mögött - derül ki egy felmérésbôl, amely a gépkocsivezetôk keresztneve és a baleseti statisztikák közötti összefüggéseket vizsgálta.

A brit Esure gépkocsi-biztosítási társaság adatain alapuló felmérés szerint az angol Natasák 35 százaléka okoz az utakon balesetet, vagy egyéb okok miatt fordul kárigénnyel a biztosítóhoz - olvasható a Pravda címû orosz lap online kiadásában.

A második "helyezést" 30 százalékos "eredménnyel" a Shelley nevû hölgyek érték el. Ugyanakkor a legmegbízhatóbbnak azok a hölgyek bizonyultak, akik a keresztségben a Juliet (30 %) vagy Justine (28,7 %) nevet kapták.

Az urak között az országutak rémének a Lloydok számítanak, akik 30 százalékos baleseti statisztikával
"jeleskednek". Ôket követik a Sam, Leon, Phil és Rob nevû urak.

A felmérés érdekessége, hogy az országutak rémei között csupa ritka név szerepel, s szó sem esik arról, hogy hogyan viselkednek a volán mögött a Maryk vagy a Johnok.

A magyar Homolya László lett az aranyérmes a hét végén kilenc ország részvételével megrendezett VI. Szarvasbôgô Európa-bajnokságon.

Ausztria, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Németország, Szlovákia, Szlovénia és Ukrajna 23 versenyzôje mérte össze tudását három versenyszámban Keszthelyen, az országos vadásznap keretében rendezett vetélkedésen.

A versenyzôk szabadon választott eszközzel, mikrofon nélkül utánozták a szarvasbikák bôgése során elôforduló "hangképeket".

A nemzetközi zsûri döntése alapján a magyar Homolya László lett az aranyérmes, Jaroslav Dedic (Szlovákia) ezüst, Stancel Robert (Szlovákia) bronzérmet nyert.

A szarvasbôgés, úgy tûnik, igazi magyar szám: 2002 óta most harmadszor nyerte el magyar versenyzô az Európa-bajnoki címet.

Az elôzetes információk alapján a 2005. évi verseny házigazdája várhatóan Lengyelország lesz.

A sötét csokoládé sokkal hasznosabb, mint a tejcsoki - vélik görög kutatók, akik e közkedvelt édességnek a szervezetre gyakorolt jótékony hatását tanulmányozták.

Az athéni egyetemen folyó kutatások szerint a sötét csokoládé javítja a vérkeringést, csökkenti a trombózis veszélyét, s megvédi szervezetünket a szabadgyökök kártékony hatásától is. A csoki ráadásul javítja a véredények belsô falat szegélyezô ún. endotélium sejtjeinek mûködését is.

Korábban egy másik kutatás keretében azt mutatták ki, hogy a sötét csokoládé még a magzatra is jótékony hatással van, mivel képes jókedvre deríteni a még meg sem született gyermeket.

A lakosság nagy része bízik az Európai Unióban

Tegnap és tegnapelôtt kétnapos szemináriumot szervezett az Integrációs Minisztérium és az Európai Bizottság romániai delegációja Transzparencia és integritás az európai uniós pénzalapok elosztásában címmel. A Pénzügyminisztérium, a Mezôgazdasági Minisztérium, az Integrációs Minisztérium, a PNA, az Állami Számvevôszék, illetve a nemzetközi finanszírozási programok alkalmazásának ellenôrzésével megbízott pénzügyminisztériumi fôosztály képviselôitôl elôadásokat hallgathattunk meg a SAPARD-, ISPA-, Phare-pénzek elosztásáról, pályázati lehetôségekrôl, az elosztások mechanizmusáról, az ellenôrzésekrôl.

Ugyancsak Szovátán hozták nyilvánosságra országos szinten elôször azt az IRSOP-felmérést, amely arról szól, hogy mi a véleménye a lakosságnak az Európai Bizottságról, a kormányról és az uniós pénzalapok elosztásáról.

A kérdezettek között volt "utca embere", civil szervezetek képviselôi, helyhatóságok. A helyhatóságokat nem említjük ezúttal, ugyanis, szinte mindenben egyetértenek mind az EB, mind a kormány politikájával. Bennünket tulajdonképpen az egyszerû állampolgárok véleménye érdekel. Eszerint a megkérdezettek 85%-a úgy gondolja, hogy az EB segíti az országot az EU-integrációban, 84% szerint sok pénzt jelent, 74% úgy véli, megoldja az ország problémáit, 72% szerint pedig Románia képes felhasználni az uniós pénzalapokat.

A megkérdezettek 59 százaléka szerint gyanúsan osztják el az uniós pénzeket, mindössze 5% hiszi azt, hogy az elosztás tisztességes, 28% szerint történnek "bizonyos csalások".

A felmérés szerint a nôk gyanakvóbbak (52%), mint a férfiak (48%), életkori eloszlásban pedig a középkorúak bíznak legkevésbé a tisztességes elosztásban (30-40 év között - 36%), az 50-59 év közöttiek 14%-a gyanakvó, 60 fölött 26%.

Ami a végzettséget illeti, az általános iskolát végzettek 52%-ban, a középfokú végzettséggel rendelkezôk 34%, a felsôfokú diplomások 14%-ban bizalmatlanok. Érdekes, hogy az oltyánok a leggyanakvóbbak (34%), majd az erdélyiek (33%), moldovaiak 20%.

Az Európai Bizottságban a megkérdezettek 65%-a, a minisztériumokban 38%, a SAPARD-ügynökségben 36%, a polgármesteri hivatalokban 34%, a megyei tanácsokban 33%, a prefektúrákban 33%, a regionális fejlesztési ügynökségekben 29%-os a bizalom.

A lakosság 29%-a ismer konkrét korrupciós ügyeket, 71% nem. 50% hallott Puwakról, 8% helyi bárókról. Azonban érdekes, miszerint a megkérdezetteknek mindössze a 9%-a vallotta azt, hogy csökkent az Európai Bizottságba vetett bizalma, 84%-nak nem változott a megítélése, 7% pedig nem tudja, hogy bízik-e vagy sem. Ezzel szemben, a korrupció miatt 39%-nak rosszabb a véleménye a kormányról, 53%-nak ugyanaz, mint addig, 7% nem tudott véleményt mondani.

A kérdésre, hogy véleménye szerint a kormány el akarta-e tussolni a korrupciós ügyeket, 13% nem tudott válaszolni, 7%-ot nem érdekelt, 43% szerint szankciókat alkalmaztak, 37% szerint "musamalizálni" akarták. Ezzel szemben, az EB-rôl mindössze 8% gondolta, hogy el akarta kendôzni a korrupciós ügyeket.

Az okok között a "tisztességtelen eljárásokat" nevezték meg: 53% a korrupciót okolja, 38% a sajtót, 1% a transzparencia hiányát hozta fel. A megkérdezettek 3%-a nem hallott pozitív eredményekrôl.

Alexandru Farcas integrációs miniszter hangsúlyozta: azért tartották fontosnak ezt a találkozót, hogy a szakintézmények, a civil szervezetek és a sajtó a közösen próbáljon meg tisztázni az európai pénzalapok kezelésével és elosztásával kapcsolatos kérdéseket, és ezáltal érthetôbbé tegyék azokat a közvélemény számára. Ugyanakkor a közpénzek kezelésével szembeni felelôsségérzetet kívánták erôsíteni. A miniszter véleménye szerint a döntések átláthatósága a közpénzek menedzselésében létszükséglet bármely, a haladást követô társadalom számára, Románia pedig különleges erôfeszítéseket tesz ennek érdekében.

A repülôtér prioritás

A megyei tanács tegnapi sajtótájékoztatójának fô témája a marosvásárhelyi repülôtér sorsa volt. Bár a röptér a régióban az egyetlen, amely a kifutópálya hosszúsága miatt áruszállító repülôgépek fogadására is alkalmas, a kormány repülôtér-fejlesztési tervezetében nem szerepel. Ennek ellenére a megyei önkormányzat számára prioritást jelent - mondotta Fratean Petru alelnök.

A repülôtérre idén 30 milliárd lejt költ a megyei tanács, amit a személyzet fizetésére, anyagvásárlásra és a beruházások folytatására használnak fel, miközben a repülôtér évi nyeresége még a 4 milliárd lejt sem éri el. Ilyen körülmények között mi lenne a megoldás annak érdekében, hogy a megyei tanács csökkenthesse kiadásait? Az újságírók e kitartó kérdésére próbált meg válaszokat adni Fratean Petru alelnök, azonban ezek igencsak általánosra, "vér-szegényekre" sikeredtek. Köztu-dottan évek óta problémás a repülôtér helyzete, amolyan pénzfalóként tartják számon, hiszen mostanáig nem sikerült - mindegy, milyen okok miatt - nyereséges járatokat beindítani. Talán a legutóbbi próbálkozást, a koppenhágai járatot kivéve, amely, úgy tûnik, megtörte a jeget. Ennek ellenére nem sikerült "összehozni" a Sky Europe utaztató céggel a Marosvásárhely és Budapest közötti együttmûködést. Lokodi Edit tanácselnök szerint a kulcsfeladat: megtalálni azt a légitársaságot, amely vállalni meri a kockázatot, legalábbis eleinte, hiszen igény kétségtelenül volna a Budapest-Marosvásárhely járatra. A repülôtéri állapotokért nem hibáztathatjuk kizárólag Runcan parancsnokot - jelentette ki a tanácselnök, míg Fratean alelnök sejtetni engedte, hogy szükség esetén a repülôtér vezetôségének leváltásától sem riadna vissza.

Az ipari park építéséhez mintegy 5 hektár magántulajdonban levô terület felvásárlására volna szükség, a terület nagy részét sikerült is tanácsi határozattal, négyzetméterenkénti 4 euró áron felvásárolni, ám az egyik tulajdonossal meggyûlt a tanács baja. A szóban forgó személy azt követeli, hogy területe átengedésének ellenében a megyei önkormányzat hidat építtessen a telke felé vezetô úton. A tanács ezt nem látta jónak, és legutóbbi ülésén úgy döntött, hogy híd nem lesz, de ajánl 4 eurót négyzetméterenként. Mivel eddig nem sikerült megegyezni, a tanács elindította a kisajátítási eljárást - jelentette ki tegnap Lokodi Edit.

Fodor Imre, a SZNT marosszéki Székely tanácsának elnöke hétfôn levelet juttatott el a tanácselnökhöz, melyben az "autonómiatörekvések támogatására" kérik fel az elnök asszonyt és a megyei tanácsot. Egy másik írásban, melyet a helyi polgármesteri hivataloknak, tanácsoknak címeztek, de a megyei tanácselnöknek is eljuttattak, felkérik az elöljárókat, javasolják a tanácsnak a népszavazás kiírást az autonómiáról, a tanácsok pedig határozzanak az ügyben. Lokodi Edit szerint a népszavazás megszervezéséhez nincsenek meg a törvényes feltételek, ezért nem támogathatja az SZNT kérését.

A parlamenti választásokon elérendô siker a célja az Új Generáció Pártnak (PNG) - jelentette ki sajtóértekezleten tegnap Doru Borsan, a szervezet megyei elnöke. A párt az elkövetkezô három hónapban 2 millió eurót adományoz az egyházaknak és könyveket gyûjt a transznisztriai román tannyelvû iskolák diákjainak.

Doru Borsan, aki mellesleg országos alelnök és Maros, Hargita, Kovászna Brassó és Beszterce megyékért felel, kijelentette, hogy pártja állandó bizottsága eldöntötte, 2 millió eurót adományoznak az egyházaknak, vagyis megyénként 2 milliárd lejt. Mivel pártja kereszténydemokrata beállítottságú, elsôsorban a keresztény egyházakra gondoltak, azokra, amelyek árvaházakat, szegénykonyhákat mûködtetnek. Fôként az ortodox egyház kap majd a pénzbôl, de nemcsak. A Népújság kérdésére, hogy konkrétan mely egyházakra gondoltak, nem tudott határozott választ adni, elôször "tájé-kozódnia kell Hargita és Kovászna megyékben". Az biztos, hogy a zsinagógáknak nem adnak semmit, mert "a zsidók értenek a pénzcsináláshoz". Ami Maros megyét illeti, felkérték a párt megyei vezetôbizottságát, hogy derítse ki, mely egyházaknak van szükségük a pénzre, hol van folyamatban templomépítés. Mivel a lóláb túlságosan kilógott, Borsan közölte: nem feltétlenül arról van szó, hogy kampánycélokkal történik az adakozás, hiszen pártelnöke, Gigi Becali az elmúlt 10 évben 4 millió euróval támogatta az ortodox egyházat, és a Marriott szállodabeli irodájában mindennap 20- 30 emberen segít. "Ha bejutunk a parlamentbe jó, ha nem, legalább az egyházat támogattuk" - nyilatkozta. A transznisztriai román tannyelvû, bezárás fenyegette iskolákat is segítik, könyvadománnyal. Tegnaptól kezdték el a gyûjtést a párt Forradalom utcai székházában, és felkérik a lakosokat - románokat, magyarokat - ha fölösleges román nyelvû könyvük van, juttassák el a székházba. Ha a transznisztriaiak fegyvert fognak, mi könyveket gyûjtünk - nyilatkozta Borsan.

A párt célja bejutni a parlamentbe, de az elnökválasztáson nem indulnak - jelentette ki a megyei elnök, aki szerint az IMAS legutóbbi felméréseinek 2 százalékos eredményei a PNG támogatottságáról nem tükrözik a "reális" helyzetet. Büszkén tette hozzá, hogy máris 6-tal több helyi képviselôjük van, mert ennyien iratkoztak június óta át a PNG-be: a PUNR-bôl ketten, az RMDSZ-bôl egy személy (Jeddrôl), a Nagy- Románia Pártból egy tanácsos és a Roma Pártból kettô. Kérdésünkre kifejtette, hogy Hargita és Kovászna megyében megalakulóban vannak a szervezetek, hétfôn már 120 tag beiratkozási kérelmét vette át Székelyudvarhelyrôl és nem lesznek gondok a tagtoborzással.

Újságírói kérdésre válaszolva Borsan elmondta, hogy a helyi tanács jóváhagyta a tulajdonában levô Jo diszkó melletti terjeszkedést, ám a prefektúra megtámadta a közigazgatási bíróságon a döntést, így az ügy függôben van. 5000 négyzetméter felületen szeretné bôvíteni vállalkozását, ahova két éttermet, újabb diszkót, szállodát, konferenciatermet, sportpályát képzel el, amire a tanács rábólintott. Borsan szerint akkor, amikor a marosvásárhelyi polgármesteri székért harcba szállt, megfenyegették, hogy terveiben megakadályozzák, ha nem vonul vissza. "Core Cornel (a piacigazgatóság vezetôje - sz. megj.) eljött hozzám és kedvesen, de figyelmeztetôleg elmondta, hogy ha nem gondolom meg a dolgot, megakadályozzák a bôvítési terveimet. Ha ez sikerülni fog, akkor is építkezek, függôleges irányban" - jelentette ki az elnök. Core Cornel, akit a nyilatkozatok kapcsán megszólaltattunk volna, tegnap többszöri próbálkozásra sem volt telefonon elérhetô.

Továbbra sincs ivóvíz Marosszentgyörgyön

Csütörtök óta nincs ivóvíz azokban a marosszentgyörgyi tömbházakban, amelyeknek lakói több tízmillió lejjel tartoznak a Vidéki Vízszolgáltató Vállalatnak (SURM). Blaj Virgil, a vállalat igazgatója a helyi polgármesteri hivatal közbenjárására annyi engedményt tett, hogy azokban a lépcsôházakban, ahol az összadósság nem haladta meg a 20 millió lejt, hétfôtôl újraindította a szolgáltatást. A kintlevôségek miatt mától lezárják a hidegvíz-csapokat a maroskeresztúri és nyárádtôi adós tömbházakban is. Aurelia Cojan, a Közegészségügyi Igazgatóság járványmegelôzési osztályának vezetôje kérdésünkre elmondta: a Közegészségügyi Igazgatóság nem tud közbenjárni annak érdekében, hogy az egészségügyi szempontból oly fontos vizet biztosítsák a lakóknak.

Marosszentgyörgyön visszás helyzet alakult ki, hiszen a tömbházlakók 1 milliárd 600 millió lejjel tartoznak az elfogyasztott vízért. Megszorító intézkedésként a SURM lezárta a lépcsôházak elôtt levô vízcsapokat. A hideg vizet elvették, de azok a lakók, akiknek nincs egyéni hôközpontjuk, továbbra is használhatták a meleg vizet. Mától azonban ezt a szolgáltatást is megvonták tôlük. Blaj Virgil kérdésünkre elmondta: csütörtöktôl az érintettek egyetlen lejt sem törlesztettek tartozásukból. A közköltséggel napirenden levô fogyasztók azzal fenyegetôznek, hogy ezután ôk sem fizetnek. Egyetlen megoldás az lenne, hogy a lakók gyôzzék meg a nagy adósságokat felhalmozó szomszédaikat, hogy engedjék, hogy lakásukban zárják le a vízcsapokat. Vannak olyan lépcsôházak, ahol csak egyetlenegy személy van elmaradva a számlák ellenértékével, míg a többiek naprakészen fizettek.

- Jelenleg csak azokban a marosszentgyörgyi tömbházakban nincs ivóvíz, szám szerint 7-8-ban, ahol a kintlevôségeink, vagyis csak a hideg víz ellenértéke meghaladja a 20 millió lejt. Mától beszüntetjük a vízszolgáltatást Maroskeresztúron, itt a tömbházlakók 400 millió lejt halmoztak fel és Nyárádtôn, ahol az adósság meghaladja a 300 milliót. A helyzet változatlan marad a kintlevôségek legalább részleges behajtásáig - hangoztatja Blaj Virgil.

Simon Ferenc marosszentgyörgyi alpolgármester véleménye szerint akkor lehetne hathatósabban fellépni a rosszul fizetôk ellen, ha a tömbháztulajdonosok kisebb, egy-két lépcsôházat összefogó tulajdonosi társulásokat alakítanának. Mint elmondta, jelen pillanatban nagyméretû, 200 lakrészt felölelô társulások vannak, s így a lakók nem tudják figyelemmel követni az adminisztrátorok tevékenységét, s nem tudnak hatni az egy társuláshoz tartozó lakókra. A polgármesteri hivatal a helyi mûvelôdési otthonba és iskolába összehívott gyûléseken megpróbálta megértetni a lakókkal, hogy a kisebb tulajdonosi társulások eredményesebben mûködnek, mindhiába. Az alpolgármester véleménye szerint a törvényeken is változtatni kellene, hiszen amikor egy 60-70 millió lejnyi adósságot felhalmozó lakost a lakótársulás beperelt, s ki akart lakoltatni, akkor az érintett eladta a lakását, kifizette a tartozást, s a perköltségek a társulást, vagyis a lakókat terhelték. A rosszul fizetô, több év óta közköltséget nem törlesztô lakók miatt a marosszentgyörgyi tömbházlakókat folyamatosan a vízszolgáltatás beszüntetésével fenyegetik. Két évvel ezelôtt az alpolgármester is részt vett azon a körúton, amikor a SURM szakemberei lakásról lakásra járva engedélyt kértek a belsô vízcsap elzárásához. Az érintettek egyharmada sem egyezett bele a kérésbe. Jelenleg a szomszédok kell meggyôzzék az adósokat, hogy engedjék be a szerelôket.

Lapzártakor Simon Ferenc alpolgármester értesített: a lakótársulásoknak kézbesítették azokat a törvényszéki végzéseket, amelyek alapján kilakoltatják a 30-40 millió lejes adósságot felhalmozó 5 családot. A kilakoltatást a törvényszéki végrehajtó 10 millió lejes díj kifizetése ellenében hajtja végre. A díjat a lakótársulásnak kell törlesztenie. Az alpolgármester azt is elmondta, hogy más négy családot pereltek be a társulás képviselôi.

A marosszentgyörgyiek csütör-töktôl, a maroskeresztúriak és nyárádtôiek mától csorgókról, kutakból, a megszorító intézkedés alól megmenekülô szomszédos tömb- házlakásokból vedrekben, mûanyag flakonokban hordják az ivóvizet. A rendszeresen fizetôk ugyanazon eljárásban részesülnek, mint azok, akik 2-5-10 éve nem fizettek az elfogyasztott vízért. Az illetékesek egymásra s a lakókra mutogatva mentik ki magukat, mindig mástól várva a megoldást. A nagy meleg a járványveszély és a türelmetlenség fokozódásának kedvez.

Kelemen Árpád

A következôkben a kistérség vízgazdálkodási gondjainak vázlatos bemutatásán keresztül próbálok a fenti összefüggésekre és a kapcsolatok szükségességére konkrét példát adni, így visszakanyarodva a Kis-Küküllôhöz, lássuk csak, hogy a mai állapotokat tekintve, hogy néz ki mindez "idelent".

A Kis-Küküllô vízgyûjtôje Maros megyén kívül a felsô folyásán Hargita megyére is kiterjed, és reá is az Erdélyi-medence folyóvizeinek vízjárása jellemzô. Így a folyó legnagyobb vízbôségû szakasza a hegyvidékre korlátozódik, amely Szovátánál ér véget. Szováta alatt egészen a Nagy-Küküllôvel való összefolyásig az egyetlen jelentôs mellékág az Erdôszentgyörgynél lefutó Küsmöd pataka. Az alsó, kis esésû szakaszra pedig az idôszakos folyású és fejletlen mellékvölgyek, valamint az árvizek tetôzése a jellemzô. Például, noha Szováta alatt a Kis-Küküllô vízgyûjtô területe kb. csak egyötöde a teljes medencének, az itteni, természetes körülmények közötti árvízi csúcs mégis majdnem 70 %-a a mintegy 100 km-rel lejjebb levô Dicsôszentmártonnál tetôzô 100 éves gyakoriságú árvíznek. A Küsmöd pataka pedig egymaga ugyanennek több mint egyharmadát hozza.

A kommunista rendszerben, az 1970-es katasztrofális árvizek után a Kis-Küküllôre is kidolgozták a komplex vízgazdálkodási tervet. Sajnálatos módon ez sem volt mentes az akkori grandomániás elképzelésektôl, és többnyire figyelmen kívül hagyta a falusi közösségek igényeit. Így épült meg a Küsmödre telepített bözödi állandó és a balavásár- kiskóródi idôszakos víztározó. A vízjárást figyelembe véve, árvízvédelmi szempontból ez volt a legmegfelelôbb megoldás ahhoz, hogy egyrészt az alsóbb szakaszokon csökkenteni lehessen, másrészt Dicsôszentmártonnál viszonylag kisebb beruházással teljesen el lehessen hárítani az árvízveszélyt. Ezt a municípiumnál úgy érték el, hogy az árvizek jelentôs részét a két víztározóban idôszakosan visszatartották, majd ellenôrzött módon utólagosan visszaeresztették a fômederbe. Azért, hogy a bözödi állandó víztározó a rábízott árvízvédelmi szerepet betölthesse, a benne levô vízszintet megfelelôen alacsony szinten kell tartani, ellenkezô esetben ugyanis az érkezô árhullám szinte torzítatlanul halad át rajta (vagyis mintha a tó nem is létezne). E példából is látható, hogy hogyan kapcsolódnak egymáshoz az egyes folyószakaszok és keletkeznek szükségszerû együttmûködési helyzetek az egyes kistérségek között (ugyanis jelenleg Balavásár alatt az Alsó-Kis-Küküllô Térségi Társulás szervezôdött).

Mennyiségi szempontból ivóvíz tekintetében is szintén csak a városokra összpontosítottak. Ugyanis a bözödi tó másik fontos szerepe az volt, hogy az aszályos években Dicsôszentmártonnál pótolja a Kis-Küküllô természetes vízhozamát. Erre azért volt szükség, mert az akkori grandomániás elképzelések szerint távlatilag a város vízigénye oly nagy lett volna, hogy az alatta levô szakaszon nem maradt volna a mederben elegendô vízhozam a további igények kielégítésére. Mára drasztikusan visszaesett a város vízigénye, ugyanakkor a mai értelmezésû integrált vízgazdálkodási szemlélet is változtatást követel.

Hogy ez még nálunk nem egészen így mûködik, egyelôre az árvízmentesítésnél maradva, hadd említsem meg a Dicsôszentmárton környezetében levô Kis-Küküllô menti települések esetét, ahol árvízvédelmi töltések építése van folyamatban. Habár nem tárgyalt területen van, de a példa ereje miatt kitérek rá. Nagyon fontos a helyhatóságok és az érintett lakosság informálása is. Többek között ezért is léteznek a különféle tervek elôkészítô szakaszában a nyilvános vita kötelezô lebonyolítását szabályozó elôírások, ezért (is) szükséges a medencebizottság. A töltésezéssel történô árvízvédelemrôl (habár túlnyomórészt elkerülhetetlen) tudni kell, hogy sokkal több problémát okoz, mint amennyitôl megvéd (példának ott van a Nyárád völgye). Éppen ezért, minden ilyen jellegû árvízvédelmi elgondolás rendkívül alapos elemzést és nagy tapasztalatot igényel. Kirívó esetben a fôfolyó töltésezésébôl adódó járulékos költségek ezzel egyenértékû kiadásokkal járnak, amelyeket a hatóságok rendszerint "meg-spórolnak", sajnálatosan épp az
érintettek rovására. Ezen járulékos kiadások például abból adódnak, hogy a töltésezett fôfolyón, magasan az eredeti terepszint felett levonuló árvizek idején az összes mellékpatakon visszaduzzasztás következik be, amely olyan belterületeket, illetve nem a fôfolyó melletti településeket is veszélyeztetni fog, amelyek azelôtt nem voltak elöntve. Például ilyen a helyzet a Nyárád alsó folyása mentén. Ezt a káros hatást csak úgy lehet kivédeni, hogy ezeken a mellékpatakokon a duzzasztási szint által meghatározott hosszúságban további védôtöltéseket építenek. Másrészt, a töltések által védett alacsony területeken meg kell oldani a belvízmentesítést is. A belvizek az áradásokat okozó, a töltésezett területekre hulló csapadékból származnak, amelyeket a magas vízállás miatt többnyire nem lehet szabadeséssel, csak szivattyúzással bevezetni a befogadóba. Máig is fennálló tévhiedelmekkel kapcsolatban tudni kell, hogy itt olyan nagyságrendû vízmennyiségrôl van szó, amelyet nem bír meg semmilyen motoros szivattyú sem. Hogy ez mennyire gond, arra épp Marosvásárhely a példa, ahol a belvízmentesítés a mai napig sincs teljesen megoldva és nem fért bele még az ISPA-programba sem. De ugyanígy felsorolhatjuk az összes többi, töltéssel védett településünket is. A szóban forgó Kis-Küküllô menti települések esetében szintén megspórolódott a mellékpatakok töltésezése és a belvízmentesítés, remélhetôleg nem sokáig.

Féligazság az, hogy az esôzések alkalmából az útszéli árkok és sáncok rendezetlensége miatt bekövetkezô elöntésekért kizárólag a lakosság és a helyhatóságok a felelôsek. Ilyen esetekben a központi és illetékes hatóságok, valamint a szenzációéhes és a témában teljesen naiv TV-társaságok nagy elôszeretettel és dörgedelmes hangon utasítják rendre a polgármestereket. Viszont hányszor is kaptak a helyhatóságok ebben a dologban tényleges szakmai segítséget? Való igaz, hogy az esôvíz- levezetô árkok rendben tartása törvényes településrendezési követelmény, és ennek ellenére a legtöbb helyen, sajnálatos módon, e téren is siralmas állapotok uralkodnak, viszont ide tartozik az is, hogy rengeteg esetben még a rendben tartott sáncok is kiöntenek, vagy megfelelô kialakításuk az alsó szakaszokon egyenesen lehetetlen a befogadó vízfolyások rendezetlensége miatt. De ugyanilyen gond egy védôtöltés is, mivel az árvizek levonulásának idejére a rajtuk átvezetô nyílásokat le kell zárni. Törvényhozóink pedig egyenesen abszurd helyzetet teremtettek az úttörvény bizonyos elôírásaival. A törvény szerint az utakhoz és utcákhoz tartoznak a kísérô sáncok is. Továbbá, miután pontosan meghatározták a különféle kategóriájú utak besorolását és tulajdonjogát (ezzel pedig a tulajdonos kizárólagos kötelességeit is, amelybe az útszéli sáncok karbantartása is beletartozik), igen szigorú büntetés terhe mellett a lakosság kötelezettségébe sorolják a sáncok rendszeres karbantartását, még az országos és megyei érdekeltségû utak esetében is (amelyek sem a lakosság, sem a helyhatóságok tulajdona). A városokban még nagyobb a képtelenség, tekintve, hogy az adókból tartunk el egy pénzfaló közterület-fenntartó intézményt, amelynek törvény szerinti kötelessége a települési utak és sáncok karbantartása is. Mindezekkel szemben mindannyiunk számára ismeretes, hogy ezen a téren is milyen állapotok uralkodnak.

Bármennyire hihetetlennek tûnik is, az útszéli árkok és sáncok kialakítása nem is olyan egyszerû feladat, és önmagában is megérdemelne egy külön szemináriumot. Itt csak azt a, helyiek által nagyon is jól ismert tényt említeném, hogy a büntetési kényszer hatására jelenleg milyen összevissza történik az egyes porták elôtt a sáncok kialakítása. További problémák okozója, még a jól kialakított és karbantartott sáncok esetében is, a hevenyészett, tajkolt, összeeszkábált, szûk keresztmetszetû átereszek sokasága. Tetézi a gondokat az itt is fennálló néhány tévhit is. Viszont hozzáértô szakmai útmutatással és irányítással, valamint összefogással megfelelô eredményt lehet(ne) elérni. És nem is igényel európai uniós támogatást.

Az árvízvédelem szempontjából még két példát sorolnék fel. Az egyik az Erdôszentgyörgy feletti vasúti híd, ahol egy fenékküszöb építésével jócskán megemelték a fenékszintet, így a híd felett egy hosszú mederszakaszon nem csak a talajvízszint emelkedett meg veszélyesen, hanem az árvízveszély is fokozódott. A másik a gyulakutai hôerômû mögötti mederszakasz, ahol egy valóságos mederlabirintus létezik, amelyen keresztül emiatt több hidat is kellett építeni. Itt ésszerû mederrendezéssel a hidak számát le lehetne csökkenteni, vizes élôhelyet lehetne kialakítani, nemkülönben a meglévô szintkülönbséget és létesítményeket kihasználva, villamos energiát lehetne termelni.

Az ivóvízellátás tekintetében, az elmúlt évtizedek alatt elvégzett szakirányú tanulmányok egyértelmûen kimutatták, hogy a települések központosított vízellátását a völgyben fellelhetô talajvízkészletek még rövid távon sem tudják biztosítani. Szováta alatt erre egyedüli megoldásként csak a Kis-Küküllô és a Küsmöd alkalmas. A hegyvidéki zónában a mellékpatakok pótolhatják ezt az igényt.

Már az elején hangsúlyozni szeretném, hogy elsôsorban épp a közvetlenül érintett közösségek valós érdekei szempontjából (máskülönben törvények írják elô a lakosság elemi jogát a jó minôségû és mennyiségû ivóvízre), az ivóvízellátás megoldása is az integrált vízgazdálkodás elveinek messzemenô figyelembevételével kellene történjen. Itt is azonban az a helyzet, hogy nem létezik sem vízgazdálkodási keretterv, sem vízmedence- bizottság. Ilyen körülmények között egy adott, de kötelezô módon az elsô, vízellátási terv elkészítésekor ezekre a szempontokra is kell(ene) gondolni. Az ivóvízellátás szempontjából is a vízgazdálkodási keretterv nem technikai részletmegoldásokat, hanem általános irányelveket és meggondolásokat fogalmaz meg. Ezek egyike a vízkivételi helyek kiosztása a folyók mentén. Egy ilyen kiosztás történt meg a Nyárád és a Görgény folyók esetében annak az 1997-ben összeállított, majdnem az egész megyére kiterjedô vízellátási elôtanulmánynak a keretében, amelynek egyik kidolgozója voltam és az említett folyókkal foglalkoztam. Sajnálatos módon, a tanulmány nem terjedt ki a két Küküllô völgyére is. A Kis-Küküllô völgyére feltehetôen azért nem, mert létezett a szovátai, gyulakutai és az erdôszentgyörgyi (talajvízbôl) vízellátási rendszer, valamint az erdôszentgyörgyi vízellátási rendszer fejlesztésére még 1989-ben kidolgozott, a bözödi víztározóra alapozott tanulmány. A Nagy- Küküllô völgyére valószínûleg azért nem, mert ott minden városnak van saját vízellátása, ugyanakkor már 1989 elôtt elkészült egy grandiózus elôtanulmány, amelyet azóta többször megújítottak. Ez a terv a Hargita megyei zetelaki víztározóra alapozva, onnan lefele, Balázsfalvát is beleértve, az összes itt levô települések vízellátását tûzte ki célul. Itt csak annyit említenék meg, hogy noha már az elején nyilvánvaló volt, hogy egyrészt a tó kapacitása sem elegendô, másrészt minden túlzás nélkül, megépítése esetén (manapság már az ismert ciánszennyezéseknél súlyosabb) valóságos ökológiai katasztrófa okozója lesz, mégis, még a 2004-es kormányprogramban is kivételes prioritásként szerepel.

Nem csak egy jól megalapozott, például vízellátási elôtanulmány a fontos. Legalább olyan fontossággal bír annak következetes betartása és betartatása, függetlenül a mindenkori politikai vezetéstôl. Kiábrándító, ahogy a szakmaiságot teljesen felrúgva, mifelénk igen gyakran pont ennek az ellenkezôje tapasztalható. Mindennek végül is csak a lakosság látja kárát. Ezért olyan fontos minden közösséget érintô terv nyilvános bemutatása és megvitatása. De nem úgy megszervezett "nyilvános vitával", ahogyan ez a kidolgozás alatt álló megyei fenntartható fejlesztési stratégia (Maros megyei 21-es Jegyzôkönyv) esetében történik.

A vízkivételi helyek kiosztása a folyó természetes évi vízhozamának és a hozzá rendelhetô lakosság nagy távlati (50 éves) vízigényének összehasonlítása alapján történik. Ez a távlati becslés igencsak indokolt, tekintettel - többek között - a rendszer teljes kiépítéséhez optimális körülmények között is szükséges 10-15 évre. Különleges esetekben a vízkivételi helyek kiosztását mesterséges víztározók létesítésének szükségessége módosíthatja. Az Európai Unióban elfogadott ajánlások szerint az integrált vízgazdálkodás és a fenntartható fejlôdés követelményeit csak abban az esetben lehet teljesíteni, ha egyik feltételként a folyó fajlagos kapacitása legalább 2000 m3/fô/év.

Jelenleg egy országos program keretén belül az izraeli Solel-Boneh és Tahal cégek által hitelben finanszírozott, tervezett és kivitelezett, nemrég üzembe helyezett vízellátási rendszeren keresztül látják el a szovátai rendszerbôl Sóváradot, Kibédet, Makfalvát és Hármasfalut. A szovátai vízellátási rendszer két vízüzemre alapozódik. A régebbi (I-es) a Sebes patakára, az újabb (II-es) a Szováta patakára van telepítve. A Sebes-patak vízjárására tekintettel, az I-es vízüzemet már eleve kivételesen úgy engedélyezték, hogy aszályos években az alatta levô mederszakasz teljesen szárazon marad. Ez ma már nem engedhetô meg. De még i