Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Ma délután a sportcsarnokban, az RMDSZ megyei szervezetének kampánynyitó nagygyûlésén fellép az egyik legsikeresebb magyar rockegyüttes, az Edda. Bizonyára sokezren ott lesznek az eseményen, hiszen A kör, a Kölyköd voltam, A keselyû és még számos dal odavonzza az embereket - fiatalokat és idôsebbeket egyaránt.

A koncertre készülve jut eszembe, mekkorát fordult a világ kereke röpke másfél évtized alatt. Arra gondolok, hogy alig több mint tíz évvel ezelôtt, éppen itt, Marosvásárhelyen tiltott be az akkori prefektus egy Edda-koncertet.

A fiúk itt voltak, aztán a rendôrség és csendôrség nem hagyta fellépni ôket. Arra is emlékszem, hogy amikor fotós kollégámmal a rendôröktôl érdeklôdtünk, mi történik tulajdonképpen, az egyik buzgó rendfenntartó hirtelen nyakon csípett és "kemény kézzel" tartott, nehogy valami - valószínûleg nemzetellenes cselekedetet követhessek el. A kollegám kezébôl pedig ketten kikapták a fényképezôgépet, kitépték a filmet és rátapostak. Egyszóval úgy viselkedtek, mintha köztörvényes bûnözôk lettünk volna. Csoda, hogy végül elengedtek. Az elmaradt koncert miatt a fiatalok tiltakozó felvonulást szerveztek, ám az Edda már azon az estén nem énekelhetett. "Körbevették a ... rosszak".

Ma este ismét Edda-koncertre készülünk. Ezúttal nyugodtan, szabadon mehetünk a sportcsarnokba, hiszen a "rosszak" mára eltûntek, vagy, ha nem tûntek el teljesen, legalábbis nem engedhetik szabadon gyûlöletüket. Ma este az Eddát is csupán a "jó barátok" veszik körbe.

Lám-lám, mekkorát változott a világ tizenöt év alatt! Tizenöt évvel ezelôtt itt, Marosvásárhelyen, az acsarkodó nacionalista gyûlölet vitte az utcára a leitatott, manipulált, vasvillákkal, botokkal felfegyverzett embereket, akik bôszen keresték Bolyait, hogy megölhessék, ugyanaz a másság elleni elvakult gyûlölet volt az oka, hogy a nagy hírû rockegyüttest kitiltották a városból, nem szólva arról, hogy hányan estek áldozatául, fizettek sebekkel vagy akár az életükkel.

most pedig vidáman készülünk az Edda-koncertre, amely az RMDSZ kampányát is megnyitja. Egyetlen feladatunk, hogy minél többen elmenjünk, s beálljunk abba a körbe, ahol a "jó barátok" vannak. Ugyanígy kell majd november 28-án mindannyian elmennünk és arra a szervezetre szavaznunk, amely másfél évtizedes munkával kiharcolta a romániai magyarságnak - sok más mellett - azt, hogy szabadon használhassa anyanyelvét, szabadon ünnepelhessen itthon. És nem kell "hiányozniuk" már a körbôl, az országból, Erdélybôl elmenniük, "odébbállniuk", hogy a "rosszak" többé "ne találjanak rá(juk)".

Nehéz döntéseket elnapolt a tanács

Tegnap délután a marosvásárhelyi tanács egyöntetûen elfogadta a II. Rákóczi Ferenc és Mihai Viteazul mellszobrának felállítására vonatkozó határozattervezetet. A szavazást hosszas politikai egyeztetések és bürokratikus "korrekciók" elôzték meg. Egy olyan sürgôsségi határozattervezet is megjelent a tanácsi dokumentumok között, amiben az Avram Iancu Szövetség egy Mihai Viteazul lovas szobor felállítására kért engedélyt, amelyet Bernády György szobra szomszédságában, a várfal alatti zöldövezetben kívántak elhelyezni.

A sok halasztást megért határozattervezet a sürgôsségi anyagok elôtt került a dossziéba, így ez elôtt még más közérdekû témáról vitatkoztak a tanácsosok, a polgármesteri hivatalhoz két interpellálást is intéztek a tanácsosok. Törzsök Sándor a befejezetlen aluljáró ügyét vetette fel, míg Kirsch Attila a fakivágások és metszések módszerét bírálta. A továbbiakban kiegészítették a helyi költségvetést, majd elfogadták a Marosvásárhelyi Érdemes Sportoló díját, amivel a kiváló sportolókat szeretnék valamivel ösztönözni, s megalakult a díjosztó bizottság is. A tanács társult az FC Transilvania teremlabdarúgó- sportegyesülettel, amelyet 300 millió lejjel támogatnak. Ugyancsak a sportot érintô döntésként, az FC Transilvaniához hasonlóan a tanácsosok 150 millió lej támogatást ígértek a Maros kosárlabdaklubnak. Elvileg abban is megegyeztek, hogy a város sportlétesítményeit átveszik a szakminisztériumtól, ehhez viszont kormányhatározat szükséges, de úgy tartják, a város megtette az elsô lépést. Ezt követôen aktualizálták a nemkormányzati szervezeteknek szóló támogatást eldöntô bizottság tagjait.

A tanács különbözô céllal területeket adott bérbe magánszemélyeknek és cégeknek. A vitát az Antena 1 televízióstúdió a Víkendtelepi székházához tartozó terület bérlete váltotta ki. Elsôsorban a jogi eljárás ellen voltak kifogások, de a bérleti díj megállapítása is preferenciálisnak tûnt. Mert míg ugyanott évente egy magánszemélytôl 3,4 eurót kérnek el, négyzetméterenként a kereskedelmi adótól mindössze 4 eurót számolnának fel. A határozatot elhalasztotta a tanács a felmerült kifogások tisztázásáig. A továbbiakban a Víkendtelepen levô néhány hétvégi ház tulajdonosának újabb 10 évre hosszabbították meg területbérleti szerzôdését. Nem döntött a tanács a Gyôzelem tér 33. szám alatti fodrászüzlet sorsa felôl sem. A tanács tulajdonában levô épületet egyes tanácsosok eladták volna, míg mások kifejtették, nem szabad elkótyavetyélni a tanács, illetve a hivatal vagyonát, arra kell ösztönözni a szolgáltatást nyújtókat, hogy ahol ezekre szükség van, ne számolják fel az üzleteket. Végül úgy ítélték meg, ez ügyben jelenleg nem dönthetnek, hiszen a helyzetet alaposabban tanulmányozni kell, így a tanács nagy többsége ellene szavazott. A továbbiakban több garázs elhelyezésérôl esett szó, ezek közül volt, amit elfogadtak a tanácsosok, illetve néhánynak a megépítését ellenezték. Molnár Gábor RMDSZ-tanácsos arra kérte a polgármesteri hivatalt, készítsenek egy pontos kimutatást a garázsokról, mert ezek kihelyezése mindig vitát szül. Jóváhagyták a fogyatékosok és a kísérôik közszállításának teljes mértékû támogatását, ezzel szemben viszont - sürgôsségi határozattal - elfogadták, hogy november 1-tôl a közszállítási díj 30 %-kal megnô, azaz egy jegy ára 10.000 lej helyett 13.000 lesz.

A közszolgáltatási egységekre vonatkozó határozatok is születtek. Az egyikben elfogadták az Energomur által javasolt hôenergia elôállítási árát, a másikban felkérték a hivatalt, hogy keressen egy szakvállalatot, amely elkészíti a város hulladékgazdálkodási stratégiáját, míg egy másikban a megyei tanács kérésére engedélyezték, hogy az Aquaserv Kht. regionális szolgáltató cég legyen.

Amint jeleztük, a legnagyobb érdeklôdést tanúsító határozattervezet II. Rákóczi Ferenc és Mihai Viteazul szobrának a felállítása volt. S míg a mellszobor dokumentációját idejében eljuttatták a javaslattevôk a tanácshoz, addig a lovas szoborra vonatkozót az utolsó nap csúsztatták be. Így aztán ez alaposan megkavarta a korábbi egyezségben foglaltakat. Benedek István javaslatára a két szoborról való határozattervezetet összevonták, így egyszerre kellett döntsenek mindkettô kihelyezésérôl. Aztán a "bürokrácia ördöge" nagyon furcsán viselkedett. Az új határozattervezet elsô változatában a lovas szobor került Rákóczi mellé. Bárczi Gyôzô alpolgármester jelzésére végül kijavították, de úgy, hogy Mihai Viteazul mellszobrának helyszíneként a lovas szobornak szántat jelölték be. Következett egy újabb korrekció, s végül a korábbi egyezségnek megfelelôen egyöntetûen fogadták el, hogy II. Rákóczi Ferenc mellszobrát a Rákóczi-lépcsô felett a Vársétányon helyezzék el, míg Mihai Viteazul mellszobrát a Kogalniceanu és a Bernády György utca keresztezôdésénél (a volt fizetéses poliklinika elôtt) levô háromszögû parkban helyezzék el. Mindkét szobor felállítását a tanács 300-300 millió lejjel támogatja.

Egy idôben, december 5-én tartják a kettôs állampolgársággal kapcsolatos és az egészségügyi privatizációról szóló ügydöntô népszavazást Magyarországon. A kormány 2,9 milliárd forintban maximálta a lebonyolításra fordítható összeget.

Mádl Ferenc köztársasági elnök hivatala csütörtökön közölte az MTI-vel, hogy az államfô december 5-re tûzte ki a kettôs állampolgársággal kapcsolatos népszavazást, ugyanakkor az államfô korábban szintén erre az idôpontra írta ki az egészségügyi privatizációról szóló, ugyancsak ügydöntô népszavazást.

"Így a választópolgároknak ezen a napon két kérdésben is joguk van dönteni" - olvasható a Köztársasági Elnöki Hivatal közleményében.

Az Országgyûlés szeptember 13-án rendelt el, egyhangú szavazással ügydöntô népszavazást a kettôs állampolgárságról. Az Alkotmánybíróság pedig keddi ülésén utasította el a népszavazást elrendelô országgyûlési határozat ellen benyújtott kifogásokat, s ezzel helybenhagyta a parlament döntését.

A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) által kezdeményezett referendumon a következô kérdésre kell válaszolni: "Akarja-e, hogy az Országgyûlés törvényt alkosson arról, hogy kedvezményes honosítással - kérelmére - magyar állampolgárságot kapjon az a magát magyar nemzetiségûnek valló, nem Magyarországon lakó, nem magyar állampolgár, aki magyar nemzetiségét a 2001. évi LXII. törvény 19. paragrafusa szerinti magyarigazolvánnyal vagy a megalkotandó törvényben meghatározott egyéb módon igazolja?" - szól a népszavazásra feltett kérdés.

Az Országos Választási Bizottság augusztusban hitelesítette az MVSZ által összegyûjtött aláírásokat; a szervezet a népszavazás kiírásához szükséges számú (200 ezer) aláírásnál legalább 74 ezerrel többet gyûjtött. A parlamentnek a házelnök tájékoztatását követôen 15 napon belül döntenie kellett a népszavazás kiírásáról.

A választási eljárásról szóló törvény alapján az Országgyûlés népszavazást elrendelô, valamint a kötelezôen elrendelendô referendum kiírását elutasító határozata elleni kifogást a határozat közzétételét követô nyolc napon belül lehet - az Alkotmánybírósághoz címezve - az OVB-hez benyújtani. Az Alkotmánybíróság a kifogást soron kívül bírálja el. Az Országgyûlésnek a népszavazás elrendelésérôl szóló határozata tartalmazza a népszavazásra bocsátott konkrét kérdést, azt, hogy a népszavazás ügydöntô vagy véleménynyilvánító, továbbá rendelkezik a népszavazás költségvetésérôl.

Az Országgyûlés elnöke a népszavazás elrendelésérôl három napon belül tájékoztatja a köztársasági elnököt, aki a referendum idôpontját a jogorvoslati határidô eredménytelen elteltét, vagy jogorvoslat esetén annak elbírálását követô 15 napon belül tûzi ki.

A népszavazást az azt elrendelô országgyûlési határozat közzétételét - vagy a jogorvoslat elbírálását - követô 90 napon belüli idôpontra kell kitûzni.

Az alkotmány szerint az ügydöntô népszavazás akkor eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint a fele, de legalább az összes választópolgár több mint egynegyede a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott.

Az ügydöntô országos referendum alapján hozott döntés az Országgyûlésre kötelezô.

RMDSZ-kampánynyitó Kézdivásárhelyen

Tisztességet minden tisztességes embernek, a hatóságok, a társadalom részérôl, biztonságot nyugdíjasainknak, fiataljainknak, köz- és anyagi biztonságot mindenkinek. A szabadság alatt minden ember egyéni szabadságát, a közösségek szabadságát ígérem, ez utóbbiban pedig benne foglaltatik maga az autonómia gondolata is. Mindezeket azonban csak együtt valósíthatjuk meg - jelentette ki Markó Béla. A romániai magyar közösség szabadsága, az autonómia mindannyiunk közös álma és célkitûzése, programomban, erdélyiként, magyarként ezt kívánom és ezt ígérem mindenkinek! - mondta az RMDSZ elnökjelöltje tegnap a szövetség kézdivásárhelyi kampánynyitó rendezvényén.

Az RMDSZ csütörtökön, 2004. október 28-án Kézdivásárhelyen tartotta országos kampánynyitó rendezvényét. A magyar, valamint a céhes város zászlaival feldíszített fôtéren lovasok alkotta sorfal között vonult be a Vigadó épületébe Markó Béla, a szövetség államfôjelöltje, valamint az RMDSZ parlamenti képviselôi, szenátorai, ügyvezetô elnökei, önkormányzati tisztségviselôi és a kézdivásárhelyi polgárok. Az államelnök- jelöltet a lovasok rövid, rímekbe szedett beszéddel köszöntötték. A Vigadóban fiatal önkéntesek fogadták az érkezôket, RMDSZ- zászlócskákat, valamint az államelnökjelölt választási programját osztogatva.

Az ünnepi mûsort a Cantus kamarakórus kezdte el a Szózat elôadásával, ezt követôen Nagy Babos Rebeka Kányádi Sándor Valaki jár a fák hegyén címû versét szavalta, illetve énekelte igen eredeti stílusban.

A továbbiakban Tamás Sándor képviselô köszöntötte az államelnökjelöltet, valamint a termet zsúfolásig megtöltô közönséget. A képviselô rövid beszédében rámutatott: minekünk egységben kell maradnunk, és össze kell fognunk a nagy ellenség ellen, amely azonban nem személy, és nem tárgy, hanem sajnos egy jelenség, állapot: a szegénység. Ez ellen kell összefognunk, ez ellen kell küzdenünk, erre pedig akkor vagyunk igazán képesek, ha parlamenti képviseletünk révén beleszólhatunk a minket érintô döntésekbe, javunkra befolyásolhatjuk a romániai politikai életet.

Józsa Irén, a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Elméleti Líceum tanárnôje mutatta be Markó Bélát, fiatalkori ismerôsként, egyetemi kollégaként, költôként, hangsúlyozva: Markó Béla sohasem szakadt el szülôvárosától, ennek kulturális, mûvészeti rendezvényein a mai napig aktívan részt vesz. A rövid méltatást követôen színpadra lépett Markó Béla, az RMDSZ államelnökjelöltje, aki beszédében hangsúlyozta: nem programot kíván bemutatni, mert sokkal fontosabbnak tartja azokat az üzeneteket elmondani, eljuttatni a választópolgárokhoz, a magyarokhoz, amelyek meghatározó jellegûek lehetnek életünk elkövetkezô idôszakában, a közeledô választásokra való tekintettel. A szövetségi elnök elmondta, több oka is van annak, hogy a kampánynyitó rendezvény Kézdivásárhelyre került: elsôsorban természetesen az, hogy a céhes város szülôvárosa a jelöltnek. Ugyanakkor Kézdivásárhely az a város, amely 700 kilométerre Budapesttôl és 200 kilométerre Bukaresttôl mindmáig megôrizte és a jövôben is megôrzi majd magyarságát.

Ugyanilyen kedves azonban számomra Marosvásárhely, Kolozsvár és egész Erdély, hiszen ez az én és az önök szülôföldje is - hangsúlyozta a szónok.

Kézdivásárhely azonban a maga sajátos építkezési stílusával egészen más jellegû üzenetet közvetít felénk, és én ezt szeretném önökkel megosztani - mondta Markó Béla. Kézdivásárhely udvartereinek jellegzetessége - bár keskeny sikátorok, melyeket a történelem során egy nemzetség, család vagy céh lakott - abban áll, hogy valamennyi teret nyit, utat enged a fôtér, a piactér felé. Ugyanakkor az udvarterek a maguk elrendezésével egy kéz és ennek ujjaira emlékeztetik a szemlélôdôt. Ennek a sajátos architektúrának az üzenete számunkra pedig az, hogy bár különbözôek vagyunk, más-más ideológia, platform, család tagjai vagyunk, mégis mindannyian ugyanazon cél felé igyekszünk, mindannyian ugyanarra a térre akarunk kijutni. A kéz hasonlatával élve azt is elmondhatjuk azonban, hogy amennyiben ez a kéz megsérül, és valamelyik ujj hiányzik, a kéz már nem tud ugyanolyan erôvel ökölbe szorulni. Ezt kell minekünk most szem elôtt tartani - jelentette ki a szövetség jelöltje. Beszédében ugyanakkor egy másik példára, a Maros és az Olt legendájára, valamint ennek tanulságára is utalt, egységre, összefogásra szólítva fel a székelységet, az erdélyi magyarságot.

- A programomnak csupán három pontját szeretném most önöknek felsorolni, ezen pontok azonban oly tartalommal és töltettel rendelkeznek, amelyre mindannyiunknak oda kell figyelnünk. Államelnöki programomban tisztességet, biztonságot és szabadságot ígérek. Tisztességet minden tisztességes embernek, a hatóságok, a társadalom részérôl, biztonságot nyugdíjasainknak, fiataljainknak, köz- és anyagi biztonságot mindenkinek. A szabadság alatt minden ember egyéni szabadságát, a közösségek szabadságát ígérem, ez utóbbiban pedig benne foglaltatik maga az autonómia gondolata is. Mindezeket azonban csak együtt valósíthatjuk meg - jelentette ki Markó Béla. A romániai magyar közösség szabadsága, az autonómia mindannyiunk közös álma és célkitûzése, programomban, erdélyiként, magyarként ezt kívánom és ezt ígérem mindenkinek!

Beszéde zárórészében Markó Béla elmondta: "Én itt Kézdivásárhelyen, a Magyar Autonóm Tartományban születtem. Akkor a körülmények rosszak voltak. Azt kívánom, hogy egy jó Magyar Autonóm Tartományban fejezhessem be pályámat!"

Az ünnepi mûsor a szövetség jelöltjeinek színpadra vonulásával, valamint közös nemzeti imánk, a Himnusz eléneklésével zárult, ezt követôen a közönség, valamint a résztvevôk Kézdivásárhely fôterén kürtôs kalácsot fogyaszthattak.

A rendezvényt az ismert magyarországi együttes a Republic fellépése zárta.

Mivel másnaptól már nem politizálhat, nem kampányolhat, és mivel, mint mondta, nem akar lovat adni az ellenzék alá azzal, hogy megszegi a törvényt, szerdán Ovidiu Natea kihasználta az utolsó lehetôséget, és a kormány négyesztendôs megvalósításait lajstromozta, kezdve a külpolitikától, egészen a nyugdíjak újraszámításáig.

Mint hozzátette, miközben konkrét számadatokat sorolt országos és megyei szinten, ha az ellenzék is elismerné bár azt, hogy történt pozitívum is, nemcsak rossz az eltelt négy év alatt, talán beszélhetnének. Ezért minden adatot összehasonlított a múlt kormányzatéval.

Maros megye ipari termelése pozitívan alakult (26,4%) szemben az elôzô kormányzati ciklussal, amikor, mint mondta, 19,6%- kal visszaesett. Szólt az exportról, a mezôgazdaságról, kezdve a tulajdonbizonylatok helyzetével, a mezôgazdasági termelésen és a restitúción át, egészen a támogatásokig. Nem hagyta ki a vidékfejlesztést, az oktatást, az egészségügyet sem. Végül kijelentette: ezeket az eredményeket gazdasági fejlôdés és stabilitás nélkül nem lehetett volna elérni.

Már csak Ukrajnának kell beleegyeznie!

Tudatában van, mondta, hogy az ellenzék kommentálni fogja az elhangzottakat, fôleg azok, akik négy évvel korábban már "bizonyítottak". De nem lesz olyan elnézô, mint a helyhatósági választásokat megelôzô kampányban volt, minden egyes támadásra reagálni fog. Máris felemlegette a Drakula Park ügyét, amelynek kapcsán Eugen Nicolaescu mindenfélével vádolja a kormányt és a miniszterelnököt is, arról azonban, jelentette ki, egy szót sem szól, hogy Törcsvár (Bran) környékén a liberálisok máris rengeteg földet vásároltak.

A másik dolog, amit ironikusan felvetett, az a román- ukrán alapszerzôdés, illetve az ellenzéknek az a nyilatkozata, amely szerint, ha hatalomra kerülnek, újratárgyalják a kétoldalú szerzôdést. Akkor miért írták alá? - tette fel a kérdést. Azzal folytatta, hogy 50%-ban megvalósítható ez a terv, már csak az ukrán félnek kell beleegyeznie.

Véleménye szerint nem lenne gond a kormányváltás, ha nem ugyanazokról lenne szó, akik, mint korábban is kijelentette, "bizonyítottak" már: Traian Basescuról, Tariceanuról és másokról. Nem hinném, jelentette ki, hogy annyira versenyképessé váltak volna az utóbbi idôben, hogy tovább tudnák vinni Romániát az integráció útján.

Kérdésre válaszolva kijelentette: nem érdekli, mit mondanak az Azomures-beli szakszervezetek, amíg az átlagfizetés 8-9 millió körül van. A fotópapírgyár ügyét, amelyet nem tudott megoldani, mint mondta, személyes kudarcként élte meg.

A beszélgetés közben incidens történt. Az egyik akadéskodó újságírót kiutasította a terembôl azzal, hogy nincs akkreditálása a prefektúrára, sôt, a polgárôrrel akarta kivezettetni. Késôbb lehiggadt és folytatta a sajtótájékoztatót.

Hagyjunk fel a köntörfalazással. Nincs egyfelôl, másfelôl. Egyre egyértelmûbb, hogy a Fidesz- kreatúra, a Magyar Polgári Szövetség, az ugyancsak sajátosan "demokratikus", fentrôl lefele építkezô Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács nevû szervezôdés segítségével átlátszó felelôsség- áthárítási kísérletbe fogott. Mindent latba vetnek azért, hogy az erdélyi magyarság esetleges választási kudarcáért képmutató módon az RMDSZ-t tegyék felelôssé. Nem kell ehhez egyéb, mint amit nagyon gyorsan megtanultak: szemrebbenés nélkül szembehazudni a közvéleményt.

Tegyünk néhány kitérôt. Közös elôválasztás. Az RMDSZ megnyitotta listáit, feliratkozhattak volna, nem volt ínyükre, bár néhány kétlakinak ismert figura megtette. Ám ha már nem volt közös elôválasztás, miért nem szerveztek maguknak külön? És nem akármilyent, hanem a bôszen követelt urnás elôválasztást. Ebbôl ugyanis megtudhatta volna a magyarság, hogy mi mennyi! Nem tudjuk, csak azt, hogy most rajtaütésszerûen jelöltlistát tettek közzé. Ki választotta ki a jobbára ismeretlen, vagy ha nem, a közéletben korábban RMDSZ-színekben meglehetôsen halványan szereplô jelölteket? Vagy dívik az általuk annyiszor elmarasztalt "pártmódszer", ahol a vezér állítja össze a listát?

Aztán az aláírásgyûjtés. Tavaszi meg mostani kudarcukért természetesen habozás nélkül az RMDSZ-t teszik felelôssé. Arról, hogy kik és miért hamisították a listákra jegyzett neveket, plusz okirat-hamisításként az aláírásokat is, hallgatnak, mint a kuka. Az RMDSZ "nagyhatalom", az ügyészséget s a Központi Választási Irodát is kedve szerint irányíthatja a szellemileg gyengébben eleresztettek szerint, de a hamisítás attól még hamisítás marad (az RMDSZ, rengeteg befolyásával, egy füst alatt akár az 5, vagy a még biztonságosabb 6 százalékot is elintézhetné…). Akit még az ág is húz, mint azt naponta elsírják az MPSZ- esek, annak többszörös figyelemmel kellett volna tisztességes és precíz aláírásgyûjtésbe fognia. Ezt még az RMDSZ sem akadályozhatta volna meg. Csodálkozom, hogy a mostanság fôútmutató szerepében (is) tetszelgô Tôkés László egyetlen keresetlen szóval sem méltatja a slendrián aláírásgyûjtést, mondjuk alkalmi erkölcsi intelmeibe szôve. De hát akart-e valójában kifogástalan aláírásgyûjtést az MPSZ? Ellenkezôleg, ezt a közéleti krónikus impotenciának is nevezhetô kétszeres kudarcot eleve bekalkulálták, hiszen csak ez ad lehetôséget az amatôr autonómia-tervezetek elbukása utáni egyetlen fô foglalatosságukra, az RMDSZ szapulására nap mint nap a közismert itthoni és magyarországi propagandaorgánumaik révén. Vagyis követik a fô célt, az RMDSZ lejáratását. Ez miért jó nekik? Mivel a csak hellyel-közzel pozitívnak vehetô üzeneteik amolyan illúziótúltengésben szenvednek, s így a józan magyarság körében jobbára hatástalanok, nem maradt számukra más, mint a negatív identitás: attól vagyunk jobbak, hogy a másik, vagyis az RMDSZ a lehetô legrosszabb. Az egykori állapothoz képest, amikor szóban forgók, szinte egytôl egyig még az RMDSZ-bôl húztak hasznot, annyi változott, hogy most már nem a kritika, hanem az ócsárlás mûfaját ûzik. Olykor külhoni segítséggel. Nemrégiben az egyik Fidesz- vezetô úgy belelkesült, hogy még az erdélyi magyarság fogyásáért is az RMDSZ-t tette felelôssé. Eddig azt hittem, hogy a szégyentelenségnek is van határa.

Mi van még? Na igen, a párbeszéd hadmûvelet, ez a Duna televízióban meg másutt mély-magyar gondterheltséggel elôadott mûaggodalom össznépi sorsunkért. Maradjunk ennek frissebb fejleményeinél. Az aláírásgyûjtéssel kétszeresen is szégyenteljesen leszerepelt, egylet állapotából kikecmeregni nem képes Magyar Polgári Szövetség elnöke halaszthatatlanul tárgyalna az RMDSZ elnökével. Válságos helyzet van, mondja a hadmûveletben közvetítôi szerepre kijelölt Tôkés László. Csak mellékesen: a közvetítôk, rendszerint, legalább pártatlannak, elfogulatlannak látszó emberek. Ez esetben ezt a legbôkeblûbb jóindulattal sem hiheti el senki. De hát, üsse kô, ettôl még elmehet a hegy Mohamedhez, hiszen tudja, hogy Mohamed még Fidesz hátszéllel, püspöki kegybôl sem hághat a csúcsra. Esetleg azt is elôre tudja, hogy a hegy mellett apró Mohamednek a hírverés a fontos, esze ágában sincs vele szóba elegyedni. Olyannyira nincs, hogy a tisztesség nemhogy Székelyudvarhelyen, de a legeldugottabb tanyán is ismert szabályait felrúgva, az elmaradásra ítélt találkozó napjára idôzít szolgabíróhoz is méltatlan, illetlen, személyiségsértô nyilatkozatot potenciális partnerérôl. Erre mondhatja a normális ember, hogy Szász Jenô vagy nem tudja, mit beszél, vagy nagyon is jól tudja. Az elôbbi nyilvánvalóan rosszindulatú rágalom lenne, már csak Szász Jenô támogatóira is gondolva, így az utóbbinál maradhatunk. Ô is lehetetlenné kívánta tenni azt, amit Markó Béla eleve értelmetlennek tartott, ismerve a manôver lényegét: egy törpe kisebbség próbálja zsarolni az RMDSZ-t és a romániai magyarságot. Miért zsarolás? A válasz módfelett egyszerû: Szász Jenô és a párbeszéd közvetítôje ugyanis nem a két, akkora amekkora szervezet politikai felfogásáról, valamiféle közös jövôképrôl váltott volna szót Markó Bélával, hanem a közös jelöltlistáról. Arról, hogy minden közmegmérettetés nélkül, hány MPSZ-es jelöltet lehetne az RMDSZ-listára csempészni. Ha már saját hibájukból kitették ôket az ajtón a választásokról, visszamásznának az ablakon. Errôl szól a nóta! Csak az nem látja, akinek a szeme világát elborítja az érzelmi politizálás dühe.

A lehetetlen találkozónak van utóélete is. Frissebb állásfoglalásában a közvetítô Tôkés László "az összefogás és egység megteremtésének" továbbfejlesztett változatával áll elô. Nem derül ki, hogy egyeztetett-e Szász Jenôvel, vagy csak a nevében beszél, de figyeljünk oda. Pro primo, mondja pártatlanul és elfogulatlanul: "az RMDSZ emelje fel szavát az MPSZ-szel szemben foganatosított hatósági és antidemokratikus intézkedések…" satöbbi ellen. Vagyis az RMDSZ támadja meg az ügyészséget és a Központi Választási Irodát, mert ezek törvénysértésen kapták az MPSZ-t. Ahelyett, hogy pártatlanságában és elfogulatlanságában az aláírásgyûjtés körülményeinek tisztázására kérné az MPSZ-t.

Pro secundo: "Miként az MPSZ, az RMDSZ is részesítse egyértelmû támogatásban a székelyföldi autonómia ügyében kezdeményezett népszavazást." Ezt a gubancot alaposan kibeszélték az ügyben illetékes jogértelmezôk - elfogulatlanok is -, így az RMDSZ, egyes polgármesterei és tanácsosai buta buzgólkodása dacára sem mehet be ebbe a zsákutcába. A törvényesség ugyanis kényes terep, s könnyen kompromittálódik, akit kiskapuk mellékén fülelnek le.

Pro tertio, talán a legérdekesebb, pártatlanságtól duzzadó javaslat: "Annak feltételével, hogy az RMDSZ az MPSZ közös listán való indulását elfogadja, az MPSZ álljon el a román pártokkal való közös választási lista állításától."

Erre nemigen van amit mondani. Ha kilóg a lóláb, ám legyen, de ennyire? Ezt legfeljebb az MPSZ-hez közeli, lelkesen vezércikkezô közírók veszik be. Közös listát mond Tôkés László október 26-i állásfoglalásában, amikor tudnia kell, hogy azok leadási határideje október 29. Aztán a román pártok. Hogy is van az a bizonyos szlogen a választás szabadságáról? Meg aztán hol van az az öngyilkos román párt, amely fennen meghirdeti, hogy támogatja a székelyföldi autonómiáról szóló népszavazást, s esetleg sokadszor újramelegített MPSZ-es autonómiatervezeteket fog benyújtani a parlamentben? Térjünk észhez! Még van idô visszanyerni a tisztánlátás képességét.

Végül az elodázhatatlan kérdés: mindez kinek használ? Egyetlen mondattal megválaszolható: azoknak a nacionalista és soviniszta erôknek, amelyeknek tizenöt éves álma parlamenten kívül látni az ôket betegességig bôszítô magyar képviseletet. Ha bekövetkezne, semmilyen felelôsség- áthárítási stratégiával sem lehet az RMDSZ számlájára írni. A rombolásért ugyanis a romboló viseli a felelôsséget, és nem az, akin megpróbálják a rombolást elkövetni. S ezt még a legbuzgóbb Duna televíziós propagandával sem lehet feledtetni.

Hatalmának eddig példátlan demonstrálásával az Európai Parlament szerdán megtorpedózta az uniós tagállamoknak az új Európai Bizottság személyi összetételére vonatkozó terveit.

A fenyegetô szavazási vereség fényében José Manuel Durao Barroso elnök kénytelen volt visszavonni a bizottság tagjaira vonatkozó javaslatát. Most az a feladat vár rá, hogy az EU-tagállamok vezetôivel megtalálja a válságból kivezetô utat. Ehhez nem szabott magának határidôt. Az új jelöltek megtalálásáig és parlamenti jóváhagyásáig Romano Prodi és a jelenlegi bizottság viszi tovább az ügyeket.

"Szándékom az, hogy végrehajtsam a szükséges változtatásokat, de annál semmivel sem többet" - jelentette ki Barroso az Európai Parlamentben. Neveket és hatásköröket nem volt hajlandó megnevezni.

Emiatt egyelôre nem világos, vajon a bizottság elnöke csak a tárcák fölcserélését tervezi, vagy pedig új személyi javaslatokat kér a tagállamok kormányaitól. Megfigyelôk a csütörtökön este Rómában kezdôdött EU-csúcstól várnak erre vonatkozó "iránytûket". (A csúcsértekezlet feladata az EU alkotmányának aláírása lesz.)

Az EP részérôl a legtöbb kifogás Rocco Buttiglione olasz politikust érte, akit az igazságügyi tárca élére szemelt ki Barroso. Friss hírek szerint Silvio Berlusconi olasz kormányfô hiába kérte visszalépésre, a katolikus konzervatív politikus, aki bûnnek nevezte a homoszexualitást, a nôk szerepkörét pedig a gyerekszülésben jelölte meg, erre nem volt hajlandó.

Rajta kívül éles bírálatok érték az európai parlamenti meghallgatás nyomán a magyar Kovács Lászlót (energiaügy), a holland Neelie Kroest (versenyügy), a dán Mariann Fischer-Boelt (mezôgazdaság), a lett Ingrida Udrét (adóügy) és a görög Sztavrosz Dimaszt (környezetvédelem).

Martin Schulz, a szocialista EP-frakció elnöke nyíltan kimondta, mit várnak a szocialista képviselôk:
"Buttiglione nem lehet tagja az új bizottságnak". Daniel Cohn-Bendit, a Zöldek frakcióvezetôje pedig úgy fogalmazott, hogy "nincs szükségünk európai kormányok ölebeire".

Aláírják péntek délben Rómában az Európai Unió huszonöt tagországának állam- és kormányfôi, valamint külügyminiszterei az EU alkotmányos szerzôdését, amely történelmi jelentôségû dokumentummá válhat, amennyiben a
tagországok törvényhozásában, illetve népszavazásokon meg is erôsítik.

Az uniós együttmûködésnek egységes keretet adó alapokmány aláírásához tervezett ünnepi hangulatra azonban alighanem zavaróan hat az az intézményes válság, amely szerdán alakult ki az Európai Bizottság új testületérôl napirendre vett európai parlamenti szavazás elhalasztásával. Az aláírók nyilvánosan vagy a színfalak mögött kénytelenek lesznek megvitatni e konfliktus megoldásának lehetôségeit, miközben igyekeznek megnyugtatni a tagországok lakosságát, hogy nincs ok aggodalomra, az unió mûködésében José Manuel Durao Barroso bizottságának késôbbi hivatalba lépése nem okoz fennakadást.

Az alkotmányos szerzôdés keretbe foglalja az EU úgynevezett elsôdleges jogát. Az alkotmány a korábbi uniós alapszerzôdéseket összefoglalja, nagymértékben továbbfejleszti, és az uniós együttmûködést több vonatkozásban magasabb szintre emeli. A 350 oldalas dokumentumot - elôszava szerint - az aláírók azzal a meggyôzôdéssel hozták létre, hogy
"Európa népei, miközben büszkék maradnak saját nemzeti identitásukra és történelmükre, elhatározták, hogy felülemelkednek ôsi megosztottságaikon, és - egymással mind szorosabb egységre lépve - egy közös jövô megteremtésére törekednek".

A dokumentum csak akkor lép életbe, amikor minden tagállam törvényhozása megerôsítette - legalább tizenegy országban ehhez várhatóan népszavazáson a lakosság külön felhatalmazását is kikérik. Ahol népszavazást terveznek, a szerzôdés jóváhagyása egyáltalán nem vehetô biztosra.

Balázs Péter, az alkotmány szövegtervezetét kidolgozó európai konvent magyar kormányküldötte például magyar újságíróknak Brüsszelben nyilatkozva úgy vélte: egy ennyire bonyolult szerzôdésnél kockázatos a népszavazás, azt általában inkább olyan kérdésekben írják ki, amelyekre egyetlen nem vagy igen lehet a válasz. "Az egyetlen eset, ahol egy komplex kérdésre igen vagy nem választ adnak, az a házasságkötés" - jelentette ki.

Ha valamelyik népszavazáson az alkotmányt elutasítanák, a voksolás megismételhetô lenne. Az alkotmány szövegéhez csatolt egyik nyilatkozat pedig eleve úgy rendelkezik, hogy ha az aláírástól számított két év elteltével a tagállamok négyötöde megerôsítette a szerzôdést, egy vagy több tagállam azonban "a megerôsítési folyamat során nehézségekkel küzd", az ügyet az Európai Tanács (EU-csúcs) elé kell utalni.

Az alkotmány legfontosabb erényei közé tartozik az unió mûködésének jelentôs leegyszerûsítése, az EU markánsabb nemzetközi fellépését lehetôvé tévô közös külpolitika és egy erôteljesebb védelmi politika feltételeinek a megteremtése, a bel- és igazságügyi együttmûködés magasabb szintre emelése, valamint a döntéshozatal demokratikus jellegének erôsítése. Célja az uniós döntéshozatali folyamatok átláthatóbbá tétele is. A szerkesztôk abból indultak ki, hogy az unió polgárainak joguk van tudni, ki mit csinál az EU-ban, és érezni, hogy ez az ô mindennapi életük szempontjából is létfontosságú.

Az alkotmány jogi személyiséggel ruházza fel az EU-t, illetve rendelkezik annak jelképeirôl is, úgymint zászlajáról (kék alapon 12 arany csillag alkotta kör), himnuszáról (Ludwig van Beethoven Örömódája), jelmondatáról (Egyesülve a sokféleségben), pénznemérôl (euró), illetve ünnepérôl (Európa-nap: május 9.). Rögzíti az alkotmány az EU nyitottságát is, azaz bôvíthetôségét az értékeit osztó európai nemzetekre.

Az amerikaiak kedvelt szokása házuk és kertjük díszítése: már jóval karácsony elôtt legelészô, világító szarvasok lepik el a kerteket, a fák, a bokrok ezernyi apró égôvel világítanak, de még ennél is tágabb teret enged a fantáziának a gyerekek által várva-várt szellemnap, a Halloween.

A kertvárosi házak ilyenkor szellemtanyák képét öltik: a fákat, bokrokat pókháló borítja, boszorkányok, csontvázak leselkednek az ágak között, kitömött szalmabáb figurák "ijesztgetik" az arra járókat és legalább két-három jókora tök virít a bejárati ajtóknál. Az ünnep estéjén pedig kivilágított tök dukál az ablakba is. Ez egyben jelzés a házról házra járó gyerekeknek is, hogy a fenyegetô trick or treat (kitolás vagy ajándék) kiáltásuk nem marad eredménytelen, csokit kapnak a kosarukba.

Sötétedés után indul meg a maskarába öltözött, csapatokba verôdött gyerekhad. Sorra járják a környék házait, ahol ég a villany és tök világít az ablakban, oda biztosan becsöngetnek, a kisebbeket a szülôk kísérik, hiszen a 3-4 éves apróságok még a csengôt sem érnék el. A bátrabbja elmondja az ilyenkor szokásos trick or treat felszólítást, a szendébbje csak a kosarát nyújtja némán.

Mozgalmas ilyenkor Washington belvárosa is, az amerikai fôváros Georgetown negyedében éjfél után lépni is alig lehet az utcákon a fantáziadús maskarákba öltözött vidám tömegben, még a babakocsikban is boszorkányok vagy más ártó szellemnek álcázott kisbabák alszanak békésen.

A Halloween üzletnek sem utolsó. A boltokban már szeptember elején megjelennek az ünnep kellékei: bôséges a választék kerti díszekben, jelmezekben, tök kapható minden méretben, és persze csokoládé minden mennyiségben.

Az amerikaiak nemigen vacakolnak házilagos készítésû jelmezekkel, hiszen minden készen kapható, csontváz, boszorkány, halál, szellem, mûpókháló és még ezerféle maskara, csak le kell emelni a fogasról, és persze fizetni érte. A kivilágítható vigyorgó tök is mûanyagból van, persze van, aki rászánja az idôt, és igazi tökbôl farag vérfagyasztó tökfejet, amit aztán gyertyával kivilágítva tesz az ablakba.

Tegnap sajtótájékoztatón jelentette be az Azomures Alternativa 2002 szakszervezetének elnöke, hogy a közgyûlés a sztrájk kirobbantásáról döntött. Ha a vállalat vezetése megakadályozza a sztrájk törvényes megszervezését, a szakszervezet pert helyezett kilátásba.

Maria Dandarau, az Alternativa 2002 szakszervezet elnöke elmondta, jövô kedden 13-15 óra között tartják meg a figyelmeztetô sztrájkot. A szakszervezet, mint már többször is írtunk róla, 20 százalékos béremelést követelt még a nyár elején, ám a vállalat vezetése csak 12 százalékot ajánlott fel. Emiatt nem sikerült aláírni a kollektív munkaszerzôdést. Ha a figyelmeztetô sztrájk után egy héten belül sem sikerül kiegyezniük, a szakszervezet általános munkabeszüntetést hirdet. Ha a kombinát vezetése megakadályozza, hogy törvényes úton megtartsák a sztrájkot, a szakszervezet pert indít a munkabeszüntetéshez való alkotmányos jog megsértése miatt. Dandarau szerint az Azomures-téma még mindig tabunak számít egyesek számára, utalt arra, hogy a mûtrágya belföldi ára kapcsán kért kormányellenôrzésekre - bár ígéretek voltak - sosem került sor. "Érdekes módon, a mûtrágya belföldi ára négyszerese az exportra szánt terméknek. Blanculescu miniszternek már rég jeleztük, de senki nem végzett ellenôrzést". A szakszervezeti vezetô szerint már nem számít vonzónak az Azomures alkalmazottjának lenni, a képzett szakemberek közül mind többen váltanak munkahelyet. A szakszervezet azt is nehezményezi, hogy a kombinát keretében mûködô szerelési, illetve kômûvesmunkát végzô, mintegy száz szakembert foglalkoztató részleg átszervezésére készülôdnek. "Ha nem is számolják fel teljesen ezt a részleget, a belsô munkák jó részének elvégzésére egy kinti céggel szándékozik szerzôdést kötni az Azomures vezetése. Ezt nem tartjuk helyénvalónak, hiszen jól képzett szakembereket veszítünk el - jelentette ki Dandarau Maria.

Kényelmes, elegáns ügyfélfogadás

Tegnap délben ünnepélyes keretek között avatták fel a 2003 óta mûködô kapcsolattartó rendôrség tájékoztató és tanácsadó irodáját, amelyet a megyei rendôr-felügyelôség udvarán felújított ôrszobában rendeztek be.

Ezen a téren is megelôzünk más városokat - hangsúlyozta a szalagátvágást megelôzôen Cotoara Vasile kvesztor, megyei rendôrparancsnok, aki kifejtette, hogy az elegánsan és kényelmesen berendezett iroda megnyitásával a közönséggel, a város lakosságával való kapcsolattartást, a folyamatos párbeszédet szeretnék elôsegíteni a közbiztonság megerôsítése érdekében. Az irodában szolgálatot teljesítô kapcsolattartó rendôrök (egyelôre hatan vannak Marosvásárhelyen) segítségét kérhetik mindazok, akik veszélyeztetve érzik biztonságukat. A rendôröktôl tanácsot, eligazítást kapnak a további lépéseket, jogaikat, a törvényes eljárásokat illetôen, és megkönnyítik az e területen mûködô szolgálatokkal való kapcsolatfelvételt is számukra. A kvesztor szerint az iroda megnyitása a rendôrségi munka terén történt változásokat jelzi, amelyek célja a civil társadalommal való partnerkapcsolat fenntartása.

A megyei rendôrparancsnok a továbbiakban kiemelte, hogy az iroda létrehozását és berendezését a Marosvásárhelyen

székelô Kelet-európai Szaporodás- egészségtani Intézetnek a Családon belüli erôszak megelôzésével foglalkozó központjával való együttmûködés tette lehetôvé. Az intézetet
dr. Horga Mihai elnök képviselte a megnyitón.

A kapcsolattartó rendôrök közül kérdésünkre Buta Traian vezetô rendôrügynök-helyettes számolt be az egyik jellegzetes esetrôl, amelynek kapcsán a napokban a segítségüket kérték: idôs édesanyát a fia vert meg, ezért félt hazamenni. A nôt a családon belüli erôszak megelôzésével foglalkozó központba vitték, a kapcsolattartó rendôrök pedig kiszálltak a helyszínre, és bekísérték az agresszív fiút. Az anyának a továbbiakban tanácsot adtak, hogy mit tehet a saját biztonsága érdekében.

- Mikor lesz a kapcsolattartó irodához hasonló környezet a rendôrség minden ügyosztályán? - tettük fel a kérdést a fôkvesztornak, az avatás idején ugyanis a bejárat melletti irodában elviselhetetlen körülmények között osztották az erkölcsi bizonyítványokat. Cotoara Vasile rendôrparancsnok szerint akkor, amikor további segítôkész partnereket találnak. Majd hozzátette, hogy elkezdôdik a Kogálniceanu utcai épület felújítása, ahol a közönséggel kapcsolatot tartó ügyosztályok kapnak majd helyet.

Érdekes eset történt tegnap délelôtt a marosvásárhelyi Kövesdombon. A Godeanu u. 16. szám alatti tömbházlakók, akik négy évvel ezelôtt leváltak a központosított fûtésrendszerrôl, tegnap újra csatlakoztak a hálózathoz. A helyszínen kiderült, hogy négy évvel ezelôtt a lakók egyöntetûen az egyéni hôközpont mellett döntöttek, s a lépcsôház pincéjébe egy Aradról, másodkézbôl vásárolt kazánt szereltettek fel. A kisebb kapacitású központ nem tudott megfelelô meleget és meleg vizet biztosítani a lakóknak. Közülük kilencen idén egyéni hôközpontot szereltek lakásaikba.

Moca Elisabeta lakó ottjártunkkor készségesen megmutatta a tegnap délelôtt még mûködô kazánt, amelyet ketyegô bombának nevezett. Kérdésünkre elmondta: téli hónapokban a kétszobás lakás fûtéséért havonta 1.500.000-1.700.000 lejt fizettek, s a jelentôs gázfogyasztás ellenére nem volt folyamatosan meleg vizük. A közös kazánért, amelyet most valószínûleg csak ócskavasként tudnak értékesíteni, 2.700.000 lejt fizettek családonként.

- Most, hogy csak 11 családot szolgál ki a kazán, lehet, hogy megfelelô meleget és meleg vizet tudna biztosítani, de most már félünk tôle. Akik leváltak, folyamatosan azt hangoztatják, hogy bomba van a pincébe. Így mi, akiknek nincs egyéni hôközpontunk, úgy döntöttünk, hogy kérjük a központosított rendszerre való visszacsatolást. Lehet, hogy ugyanannyit fogunk fizetni, de legalább biztonságban leszünk - mondta Moca Elisabeta.

Míg a rendszerrôl való leválás esetében temérdek iratra, engedélyre, felmérésre van szükség, a nagy szolgáltatóhoz való visszatérést elég egy kézzel írott kérésben jelezni.

Mint Bota Edit, az Energomur sajtóosztályának vezetôje elmondta, a rendszerre való visszacsatolás, a hômérôóra felszerelésének költségeit, amelyek meghaladják a százmillió lej, ezúttal a szolgáltató fizeti. Cserébe arra kötelezi a lakókat, hogy legalább három évig maradjanak a rendszeren.

Meglepôen kevesen voltak kíváncsiak két nappal ezelôtt a Gondok... jogok az EU küszöbén címû elôadásra (a Belvárosi szerdák rendezvénysorozat keretében), amelyre a Deus Providebit Tanulmányi Ház kápolnájában került sor. A dolog annál is inkább elgondolkodtató, mivel más alkalmakkor színültig telt a terem, a mostani elôadás alaptémája pedig éppen a személyi jogok érvényesítésérôl, és általában az emberi jogok tiszteletben tartatásának szükségességérôl szólt.

A bevezetôben Markó Enikô röviden ismertette az Emberjogi Iroda tevékenységét és annak szükségességét, hogy az állampolgár tudatában legyen, mily módon tudja jogait megvédeni sérelem esetén.

Haller István, a Pro Európa Emberjogi irodájának vezetôje elôadásában utalt azokra a dokumentumokra, amelynek a mai Európa társadalmai is sokat köszönhetnek (az 1789-ben kiadott Alapdokumentum (amely a francia alkotmánynak ma is szerves része), és az 1948-ban kiadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata). Elmondta, hogy az utóbbi években a román társadalom nagy utat tett meg emberjogi kérdésekben, de még mindig hosszú az út az európai szintû jogorvoslatig. Konkrét példákkal támasztotta alá a civil szervezetek fontosságát, és kihangsúlyozta, hogy a polgárok mentalitásán is alapvetôen változtatni kell. Kifejtette, hogy az emberek sok esetben nincsenek tisztában jogaikkal, és azzal sem, kihez fordulhatnak jogsértés esetén (emberi jogsértésnek minôsül, ha az állampolgár jogait a hatóságok sértik meg). A Pro Európa Liga Emberjogi Irodája (bár nem jogi személy) tanácsadással szolgál, és igyekszik segíteni, felkészíteni a jogsértett állampolgárokat abban, hogy törvényesen küzdjenek jogaikért. Említette Gheorghe Notar kiskorú esetét, akinek ügye 7 évig húzódott, és akinek az európai fórumok adtak igazat (végül a román állam 40.000 eurós kártérítést fizetett).

Befejezésül Haller István tájékoztatott arról, hogy jövô évben a Pro Európa Liga újabb 10 megyében hoz majd létre emberjogi irodát.

Göröngyös az önállósodás útja

Fokozatosan rendezik be a Sóváradi Polgármesteri Hivatalt a mûvelôdési otthon felsô emeletén. A helyiségeket kifestették, az iratcsomók, készülékek azonban még nem kerültek a helyükre. A meghirdetett állásokat betöltötték, a földszinten rendôrôrsöt alakítottak ki. Harcra készen állnak, mondhatjuk félig viccesen, félig komolyan. A tennivalókról, nehézségekrôl és tervekrôl Madaras Árpád polgármesterrel beszélgettünk.

- A sóváradiak már a ’90-es évek elején kérték, hogy önálló községgé válhassanak. Amit akkor nem hagytak jóvá, azt az idén áprilisban, népszavazás nyomán engedélyezték. A Szovátától való leválásnak vannak elônyei és hátrányai - vázolja a község vezetôje. - A legkézzelfoghatóbb hátrány, hogy nem jár ki a városi autóbusz, és jelenleg helyi alapból nem tudunk utazási kedvezményt, támogatást biztosítani. A diákok, a piacra igyekvôk minden utazáskor 15.000 lejes jegyet kell váltsanak. A legnagyobb elôny, hogy saját kezünkbe van a problémamegoldás lehetôsége. Amíg Szovátához tartoztunk, három tanácsos képviselte községünket, most mi magunk döntünk saját sorsunkról. Ennek jótékony hatása megmutatkozott már az idén nyáron, amikor közös döntés alapján kifestettük az iskola és óvoda épületét, megfelelô körülményeket teremtettünk a tanulóknak.

- Mi az a teendô, ami nem tûr halasztást?

- Legégetôbb gondunk a mezôgazdasági és közigazgatási határok egységesítése és a birtoklevelek kiosztása. Az önállósodáskor nem a ’68-as közigazgatási határok szerint húzták meg a község körvonalait, ezért van olyan sóváradi lakos, akinek Kibéden, vagy rosszabb esetben Nyárádmagyaróson van földterülete. Kérni fogjuk a fôispánságtól, hogy engedélyezze egy referendum kiírását a három érintett településen a régi közigazgatási határok visszaállítása érdekében. Azt szeretnénk elkerülni, hogy a helybélieknek Nyárád-magyarósra kelljen utazniuk földügyeik intézése végett. A föld- és erdôterületek 70 százaléka ki van mérve, így ezek esetében csak a tulajdonjogot igazoló iratok kiállítása, kézbesítése maradt hátra. Jelenleg még nincs szakemberünk, aki folytatni tudná a kimérést. A földterületeknél maradva el kell mondanom, hogy a gazdák fôként a bennvalókat használják, így jelentôs területek maradnak parlagon. Annak, hogy megmûveletlenül maradnak a földek, egyik fô oka a vaddisznók garázdálkodása. Ma már nemcsak a nyílt területeken levô termést, hanem a kertekben levôket is tönkreteszik, összetörik. Néha a medve is bejön a termôföldekre. Az erdészeti hivatal arra biztatja a gazdákat, hogy kerítsék be, ôrizzék földjeiket, s ha így is kárt okoznak, kérjék a vadállatok kilövését. A kérést azonban sohasem teljesítik. Hasonló helyzetben vannak a havadi, gyulakutai gazdák is. Egyelôre erre a problémára nem találtunk megoldást.

- Sóvárad az egyetlen Küküllô menti település, ahol nincs föld-
gáz. Van-e lehetôség a gáz bevezetésére?

- Az önálló községek hárommilliárd lejnyi támogatást kaptak gázbevezetésre. Sajnos, akkor mi még Szovátához tartoztunk, s így elestünk ettôl a jelentôs összegtôl. Önerôbôl nem tudjuk megvalósítani a befektetést, pályáznunk kell. Csakhogy a pályázathoz szükséges elôtanulmány elkészítése félévi költségvetésünkbe kerül. Az is gondot jelent, hogy nincs szakemberünk, aki összeállítsa a bonyolult dossziét. Összegzésként annyit mondhatok, hogy bár megkésve sikerült önálló községgé válnunk, úgy vélem, hogy lassan sikerül megoldanunk az elmaradt, de már felismert gondokat, pótolnunk a hiányosságokat - nyilatkozta Madaras Árpád polgármester.

Médiabefutó 2004 megyei szakasza Marosvásárhelyen

Felcsíki, Nyárád- és Küküllô menti, cigánytáncok, egyéniek és csoportosak, sûrû legényesek, has- és moderntáncok, nép- és mûdalok a bluestól a rockon keresztül a spirituáléig, saját szerzemények és utánzatok, mesemondások és szavalatok, színdarabrészletek és bohózatok bizonyítják, hogy igenis tehetséges fiatalokkal büszkélkedhetünk. Az RMDSZ által kezdeményezett Médiabefutó 2004 megyei szakaszán a hétfôi, október 25-i elôválogatások közel 200 jelentkezôjébôl másnapra harminchárom csapatot tartott érdemesnek egy újabb fellépésre a neves személyiségekbôl, szakemberekbôl álló zsûri.

Kedd délután a Bolyai utcán népviseletbe öltözött lányok és fiúk vették a kanyart a Stúdió terem felé, ahol öt óra után kevéssel Fekete Réka és Tóth Szabolcs vezetésével kezdôdött a ki mit tud versenyekre emlékeztetô Médiabefutó, amely kettôs célt szolgál: egyrészt egyfajta seregszemle, másrészt a leendô sztároknak lehetôséget ad a médiában való szereplésre. A különféle fellépések után azonnal kiértékelték a produkciókat, hasznos tanácsokkal és ötletekkel látva el a színpadon szereplôket. A Népújság kérdésére válaszolva a zsûri tagjai hangsúlyozták, hogyha két-három igazán tehetséges fiatal kikerül gyôztesként, akkor már volt értelme ennek a rendezvénynek. A cél nem feltétlenül az, hogy nyerjenek, hanem hogy kipróbálhatják a színpadon közönség elôtt a tehetségüket. Sajnálatos tényként említik meg, hogy a próza és versmondás kategóriában az elôválogatásokon lehangoló volt a kép, csak nagyon nehezen sikerült néhányat kiválogatni közülük. Sok esetben, mint elmondták, hiányzik a jó ízlés, az önbizalom is. Bár hasonló jellegû seregszemlére a fiatalok körében igen rég került sor, azokon jóval színesebb volt a választék a táncok terén, talán a néptáncokat kivéve. A zsûri kiértékeléseiben visszatérô motívumként jelentkezett néhány hiba: hiányosságok a jelmezek terén (ilyen például a népi táncot járó lányok cipellôje, a korok ruháinak keveredése egy színdarabon belül), a csapattagok közti összhang hiánya, az izgalommal magyarázható mosolyszünetek. Több beleélés, életöröm szükségeltetik valamennyi mûfajhoz.

Az értékelôbizottság igazi mesemondó tehetségéért Fazakas Kató Klárát juttatta tovább a Kolozsváron tartandó regionális szakaszra A halálos tánc címû meséjével, míg Demeter Zoltán "igazul", szépen elszavalt Juhász Gyula-versével vívta ki a
zsûri tetszését. A tánc kategóriában a bôséges választékból a néptáncosok közül a Kiskikericset, a Forrás csoportokat juttatták tovább, a Nefelejcs fergetegesre sikeredett cigánytáncával, Csernáczki Emôke nem csak férfiszemeket gyönyörködtetô hastáncával a közönséget is elbûvölte. A szólóénekesek közül Kóré Mária cigányhimnuszával, a Demjén Ferencre emlékeztetô Szabó Elôd saját szerzeményû, szintetizátor kíséretû dallal léphet színpadra Kolozsváron, míg Vizi Imre "a hétköznapokért szóló" dalával. A jelenleg BF-BF-ként futó, instrumentális zenét, bluest játszó csapat is részt vehet a regionális megmérettetésen, akárcsak az angyalhangú Blues Corner.

A Médiabefutónak exkluzív fellépôje is akadt: Tóth Szabolcs, a kolozsvári Szomszédnéni Produkciós Iroda humoristája szórakoztatta eredetiségével a nézôket. A verseny végén a Triola csapat három lánytagja adta a példát: a Szexi tanárnôre és a Citromot kapsz az élettôl címû ismert nótákra együtt ropták a székely leányok és pergô léptû romák, a ro-
kokó ruhába öltözött hercegkisasszonyok a kuktákkal, a Médiabefutó-pólóba bújt fellépôk a mûsorvezetôkkel. A kolozsvári regionális szakasz után remélhetôleg újra láthatjuk a marosvásárhelyi döntôn a régi arcokat.

A megyei tanács keretében mûködô Európai Információs Központ szervezésében tegnap egy 4 szakaszos rendezvénysorozat vette kezdetét. Az életminôség javítására megalakított partnerség címû tervezet elsô szakaszában a környezet minôségérôl tartottak tanácskozást.

A tegnapi rendezvény a Mezôgazdasági Líceum környezetvédelmi szakosztálya mintegy 25 tanulójának részvételével zajlott le, akik öt elôadást hallgattak meg. A megye havasalji övezetének környezetszennyezési problémáiról Cozos Andrei, a Petru Maior Egyetem rektor-helyettese beszélt, különös tekintettel Dédabisztrára, utalva az itteni fakivágásokra, a legelôk elhanyagolt állapotára, a rendszertelen legeltetésre, a víz és talaj szennyezettségére, az orvhalászatra. Elmondta, hogy a falusi turizmus ökológiai, vendéglátási feltételei adottak, de
"szervezettebb, higiénikusabb" módon kell megvalósítani. A hulladéktárolásról Nistor Lina, a környezetvédelmi felügyelôség szakembere tartott elôadást, ismertetve a vonatkozó törvénykezést, a külföldön alkalmazott módszereket. Hangsúlyozta az újrahasznosítható hulladékok összegyûjtésének fontosságát, a helyi önkormányzatok azon kötelességét, hogy készítsenek hulladéktárolási és - feldolgozási terveket. A Rhododendron Egyesület részérôl Szakács László a megye természetvédelmi területeirôl beszélt, megemlítve a Maros-szoros tájvédelmi körzetet, a Kelemen Nemzeti Parkot, az Istenszéke rezervátumot, a Szék szikla rezervátumot, a holtmarosi és buzaházi kockásliliom-rezervátumokat, a Mezôhavas tájvédelmi körzetet. A víz vizsgálatának nemzetközi napja (október 18.) alkalmából az Aquaserv által szervezett rendezvényekrôl Borsos Adrian beszélt, Marosvásárhelyrôl mint európai városról Anamaria Huza, az Axis ifjúsági egyesület képviselôje tartott elôadást. A diákok kérdéseire az elôadók kimerítô válaszokat adtak, majd versenyre, pontosabban egy tesztvizsgára került sor. A legtöbb pontszámot elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kaptak.

A rendezvénysorozat második szakaszára jövô kedden kerül sor, amikor az életminôségrôl tartanak elôadásokat - nyilatkozta lapunknak Ionel Ignat, az Európai Információs Központ tanácsadója.

Kultúrpalotából filmpalota

Hamarosan újra megtelik messzirôl érkezettekkel, sok-sok kamerával, tarka forgataggal a Kultúrpalota. A sokadalomra az egyik legnagyobb, még a "pionírkorszakban" indult romániai filmszemle ad okot, a november 3-7. között zajló Alter-Native Nemzetközi Rövidfilmfesztivál, amely immáron tizenkettedik megrendezéséhez érkezett. Szép kor ez egy változó idôben következetesen megtartott mûvészeti rendezvénysorozat számára, a következetesség pedig meghozta gyümölcsét: a Maros megyei MADISZ egyik kiemelkedô tevékenysége messze földön ismertté vált, az (el)ismertség pedig rangot ad - több száz alkotás érkezik évente, szerte a nagyvilágból a szemlére.

A fesztivál legfontosabb célja lehetôséget teremteni a fiatal magyar kisebbségi filmeseknek nemzetközi mezônyben való megmérettetésre. A versenyprogramba benevezhetôk az utóbbi öt évben készült film/videó alkotások (fikció, non-fikció, animáció, kísérleti és televíziós), melyeknek idôtartama nem haladja meg a 30 percet. A versenyprogramba beválogatott alkotások levetítésére videoprojektort (VHS, SVHS és BETA- rendszerben), illetve DV- és DVD-lejátszót, valamint 35 meg 16 mm-es vetítôgépet biztosítanak. A versenyprogramból kimaradt alkotásokat kérésre (à la carte rendszerben) bárki megtekintheti. A fesztivál közönsége számára fülhallgatós szinkronfordítást biztosítottak (magyar, román és angol nyelvre).

A hagyományosan a Kultúrpalotában rendezett szemlén ez évben is számos kiegészítô rendezvényen vehetnek részt az érdeklôdôk: fellép a szekszárdi Art Contact Mozgásszínház (elôadásuk címe: Honnan? Hová?), zenél a Nobles, britpop együttes, lesz fotókiállítás, amelyen a Filmtett folyóirattal közösen szervezett Zone 8 fotótáborban készült képek lesznek megtekinthetôk. A felvételek kb. fele a filmtettes forgatások alatt született standfotó, ezért a tárlat szervezôi arra gondoltak, hogy érdemes és mindenki számára hasznos lenne kiállítani a képeket az Alter-Native Fesztiválon is, amelynek mûsorán szerepelnek a táborban született filmek.

Közel 40 darab 30x40 cm-es képet állítanak ki az egyéni anyagok között, és kb. 50 db 18x24 cm-es felvételbôl állt össze a standfotós anyag.

A fesztiválon két különleges filmet is bemutatnak versenyen kívül. A Legalább Európa… (36’, Románia) címû alkotás az elsô magyar nyelvû, Erdélyben készült játékfilm Janovics Jenô óta. A film alapjául Páskándi Géza novellája szolgált, a felvételek helyszíne a kolozsvári Brassai Gimnázium. Egyetlen profi színész játszik benne, a többi szereplô az iskola tanárai és tanulói közül való.

A filmet elkészülése után betiltották, a szerzô elhagyta Romániát, majd távollétében börtönbüntetésre ítélték. A második film, a Rémálmok nyomában (68’, Magyarország, 2004), Randolph L. Braham, Désrôl New Yorkba elszármazott világhírû történész- és politológiaprofesszor portréfilmje. A forgatási színhelyek Braham professzor életútjának legfontosabb állomásai: Romániában Dés, Páncélcseh község, (Kolozs megye) és környéke, Amerikában: New York, Forest Hills, N.Y., Magyarországon: Nyíri község (Észak-Magyarország), zempléni hegyek, Budapest. A versenyprogram alkotásai is érdekesnek ígérkeznek: láthatunk, többek között, filmet Nagy-Britanniából, Izlandról, Finnországból, Svédországból, Spanyolországból, az Amerikai Egyesült Államokból, Japánból, Hollandiából, Belgiumból, Izraelbôl, Azerbajdzsánból, Olaszországból, Horvátországból, Írországból, Törökországból, Kazahsztánból, a honi és magyarországi alkotások mellett.

A sokszínûség hagyománya tehát folytatódik, ez évben is változatosságra törekednek a fesztivál hangulatából adódó családias jelleggel, minôséggel.

Ilcu Vasile Francisc, a marosvásárhelyi Memorial '89 Egyesület alapító tagja nyílt levéllel fordult a Marosvásárhelyi Tanácshoz és Polgármesteri Hivatalhoz. A levelet szerkesztôségünkbe is eljuttatta.

Az átiratban Ilcu Vasile a forradalmárokat és azok leszármazottjait ért igazságtalanságokra világít rá. "Bodoni Sándorra, Hegyi Lajosra, Hidos Adrianra, Muntean Iliere, Pajka Ká-rolyra és Tamás Ernôre az elöljárók évente csak egyszer gondolnak. S közben azt senki nem veszi észre, hogy a tíz árva felnôtt, s talán szociális lakást érdemelnének, illetve kereskedelmi helyiséget igényelnek azon több száz helyiségbôl, amelyeket jogtalanul és preferenciális módon ítéltek oda másoknak, majd ezek a személyek meg is vásárolták a helyiségeket közvetlen alku útján. A mártír hôsök leszármazottjairól, bár szerepelnek az úgynevezett elsôbbségi névjegyzéken, rendszerint «elfeledkeznek», amikor lehetôség nyílik egy-egy helyiség odaítélésére" - olvasható a levélben.

Ilcu Vasile kitért a Gyôzelem tér 33. szám alatti fodrászüzlet helyzetére, amelyet "versenytárgyalás során fognak eladni feltûnô sietséggel". A forradalmárok képviselôje kéri, hogy azt a mártírok leszármazottjainak ítéljék oda, versenytárgyalás nélkül. Mindezt lehetôvé teszi a 2004. évi 341-es számú törvény, mely szerint
"versenytárgyalás nélkül megvásárolhatók ezek a helyiségek, majd társulva, a kárpótlásokból kifizethetik a hitelrészleteket".

·Egyre fontosabb a rehabilitáció

·Mûködik a Moldovei utcai fizikoterápiai rendelô és kezelô is

Évrôl évre gazdagodik az 1993-ban létrejött marosvásárhelyi Rheum-Care Alapítvány tevékenysége, amelynek célja a mozgásszervi betegségben szenvedô személyek megsegítése. A megelôzésen és az ezt szolgáló egészségügyi nevelésen túl, az alapítvány munkájában egyre fontosabb szerepet tölt be a rehabilitáció.

Ami azzal magyarázható, hogy a közpénzekbôl fenntartott egészségügyi egységekben egyre kevesebb figyelmet szentelnek ennek a területnek - hangzott el tegnap azon a sajtótájékoztatón, amelynek során az alapítvány által nyújtott szolgáltatásokat ismertettek a média képviselôivel.

Dr. Nagy Irén nyugalmazott reumatológus fôorvos, az alapítvány tiszteletbeli elnöke arról beszélt, hogy mennyire magára marad egy agyvérzés vagy más betegség nyomán lebénult személy, illetve annak családja a beteg hazatérése után. Ilyen esetekben nyújt segítséget az alapítvány orvosokból, egészségügyi asszisztensekbôl, gyógytornászokból álló csapata a két fizikoterápiai kezelôben, a Rebreanu utcai székhelyen levô tornateremben, illetve, ha a beteg nem mozdítható ki a lakásából, otthonában.

A gyógytorna során egyéni vagy csoportos program keretében a csecsemôktôl kezdve a terheseken át, a csontritkulásban illetve a gerincbántalmakban szenvedô személyekig minden kategória számára biztosítják a rehabilitáció lehetôségét. A betegek otthoni gondozásában segítenek azzal is, hogy az angliai JOY Alapítvány révén különbözô segédanyagokat és segédeszközöket (járókeret, bot, mankó, fûzô...) kölcsönöznek számukra - egészítette ki a Nagy doktornô által mondottakat Gombos Marinela ügyvezetô elnök, aki felhívta a figyelmet arra is, hogy újra mûködik a Tudor negyedbeli (Moldovei utca 9. szám) rendelô (amelyet Nagy doktornô adományozott az alapítványnak), s ahol fizikoterápiai kezelésekre is mód van.

A mondottakat a gyakorlatban is bemutatták, a tornateremben ugyanis éppen a lebénulásból épülôfélben levô személyek számára tartottak rehabilitációs tornát.

A Sensiblu és az A&D Pharma gyógyszerészeti csoport részét képezô Mediplus, amely a legnagyobb gyógyszerészeti és kozmetikai termékeket forgalmazó cég Romániában, október 28- án regionális gyógyszerészeti konferenciát szervezett, amelyre a megyei gyógyszerészek és orvosok mellett a helyi hivatalosságok is meghívást kaptak.

A konferenciát megelôzô sajtótájékoztatón bemutatták a Mediplust, amely vezetô cég a gyógyszerészeti piacon, 3500 klienssel. Tizenkét városban rendelkezik lerakattal, tavaly 78 millió eurós forgalmat bonyolított le, idén viszont 133 millió euróra számítanak.

Az egészségre és a szépségápolásra egyaránt figyelô Sensiblu üzletlánc közel száz gyógyszertárat tart számon Romániában, honlapjuk tartja magát az egészséggel foglalkozó internetes oldalak 10-es toplistáján.

Szerdán délután ünnepélyes keretek között megnyitotta kapuit a Toyota marosvásárhelyi képviseleti üzlete. Az üzletet a Toyota partnere, az Eurocar cég üzemelteti.

A megnyitón elhangzott köszöntôjében Geréb Levente, a képviselet társtulajdonosa ekképpen foglalta össze filozófiájukat: a vevô kiszolgálása nem a gépkocsi átadásakor fejezôdik be, hanem akkor kezdôdik, hisz a szervizelést és alkatrészellátást is vállalják.

A japán autómárka kereskedelmi hálózata 2001 óta van jelen Romániában, azóta folyamatosan növekedô értékesítési mutatókkal büszkélkedhet. Az APIA statisztikája szerint jelenleg a Toyota a hetedik helyen áll a személyautók és kilencedik a haszonjármûvek forgalmazói között az országban.

A marosvásárhelyi képviseleti üzletben, amelyet a Dózsa György utca 274. szám alatt kereshetnek fel az érdeklôdôk, a Toyota-kínálat zöme megtekinthetô, kipróbálható. Valamennyi Toyota jármû hároméves vagy 100.000 km-es garanciával kerül forgalomba. Az érdeklôdôknek a képviselet szakemberei tanácsokkal, válaszokkal állnak rendelkezésére. lehetôség nyílik a lízingelés, vagy banki hitellel való vásárlás helyi ügyintézésére is.

A szombatra virradó éjszaka a Megyei Rendôr- felügyelôség Szervezett Bûnözés és Drogellenes Osztálya, a rohamosztag (D.I.A.S.) és csendôrség Segesváron az éjszakai szórakozóhelyeken razziáztak. A rendôrség értesítése szerint az egyik diszkó illemhelyén két olyan csomagra találtak, amelyek feltételezhetôen kábítószert tartalmaztak. A közelben senki sem volt, valószínûleg tulajdonosuk hajította el azokat a rend ôreinek érkezésekor.

A laborvizsgálatok kimutatták, hogy az egyik csomagban 8 gramm cannabis, míg a másikban 16 darab xanax-tabletta volt. Ez utóbbi is a kábítószerek csoportjába tartozik, s kizárólag szakorvos írta vény alapján váltható ki. A rendôröknek egyelôre nem sikerült kideríteni, kié volt a kábítószer.

Szeptember 9-én egy marosvásárhelyi férfi felszólított néhány fiatalt, vegyék fel a földre lehajított papírdarabot. Honpolgári kötelességét teljesítette, amikor rászólt a szemetelôkre. A méregdrága autó utasai azonban engedelmeskedés helyett ökölcsapással és rúgással válaszoltak. Egy lökés vagy talán csak egyensúlyvesztés miatt a férfi lezuhant, fejét az útszéli kôbe ütötte. Napokig vergôdött élet és halál között. Az agresszorok azóta is szabadlábon vannak, s mindössze egyikük ellen indult bûnvádi eljárás, ám enyhe büntetésre számíthat.

Az eset felháborította, de ugyanakkor félelemmel töltötte el a megyeszékhely lakosait. Hiszen ki ne szólt volna rá az évek során a szemeteskukától pár lépésre a földre üres csomagolópapírt, üdítôsdobozt "leejtôkre", esetleg a játszótereken a padok környékét szotyihéjjal teleköpködôkre? S a megszólítottak az esetek többségében vállrándítással, elfordulással, vagy felháborodott visszavágással hallgattatták el lelkiismeretüket.

Egy fiatal hölgy a Kö-vesdombon, lakása közelében sétáltatja négylábú pajtását. Pár lépésre tôle szemeteskuka. Hirtelen nyugati márkájú autó fékez, áthatolhatatlan szürke ablaka finoman fut lefelé. Bentrôl fülsértô, hangos zene árad ki. A résen fiatal, ápolt külsejû férfi arca jelenik meg. Súlyos pecsétgyûrûs keze lendül, s a lehúzott ablakon át félliteres üveg repül a kuka irányába. Célt téveszt, s az üveg szilánkjai csörömpölve szóródnak szét a járdán. A kutya ijedt vonítással hôköl hátra, a nô lépni sem bír. Egy pillanat töredéke választotta el attól, hogy ne ô maga legyen a célpont, az áldozat. Szólni sem mer, ismeri a Bartha-ügyet. A pórázt szorosra fogva siet haza, lakása biztonságába. Az autó továbbrobog.

A Hivatalos Közlöny 840. számában, 2004. szeptember 14-én tették közzé a 65. számú sürgôsségi kormányrendelet, amely a közzététel napján már hatályba is lépett, és amely újabb módosításokat eszközöl a polgári perrendtartási szabályokon. Ezek a módosítások a törvényszékek (tribunale) hatáskörét bôvítik a fellebbezések (apeluri) letárgyalásában. A módosítás következtében a törvényszék döntései ellen benyújtott felfolyamodásokat (recursuri) ezután nem a Legfelsôbb Semmítôszék és Ítélôtábla, hanem a táblabíróságok fogják megoldani, bizonyos kivételekkel. Módosul a polgári perrendtartási törvénykönyv 2. szakasza 1. pontjának b) bekezdése, amely változatlanul a törvényszékeket jelöli meg elsôfokú bíróságként, ha ennek a tárgya, értéke az 1 milliárd lejt meghaladja, kivéve a vagyonfelosztási ügyeket, amelyek most már az értéktôl függetlenül a bíróságokra (judecatorii) tartoznak. A törvényszékek mint másodfokú bíróságok, azért nem tárgyalhatták a bíróságok ítéletei ellen benyújtott fellebbezéseket, mert a múlt évi módosítások alapján ez a táblabíróságok (curtile de apel) hatáskörébe volt utalva. Most a bíróságok ítéletei ellen benyújtott fellebbezéseket az ügyek legnagyobb részében újból a törvényszékek tárgyalják, de csak azokat, amelyeket a törvénykönyv 2. szakaszának 2. pontja tételesen felsorol. Így váló- vagy bontóperekben, a vagyonfelosztási perekben, a szülôk és kiskorú gyermekeik személyes viszonyát érintô perekben, a leszármazással kapcsolatos perekben (ilyen az apasági és apaságtagadó per), valamint olyan ügyekben, ahol jogszabály írja elô, a fellebbezéseket a törvényszékek tárgyalják. A táblabíróságok a bíróságok és törvényszékek elsô fokon hozott ítéletei ellen benyújtott fellebbezéseket tárgyalják, kivéve azokat az eseteket, amelyeket a törvény más bíróságok hatáskörébe utalt.

(Folytatjuk)

Mellau György

Ács József, marosvásárhelyi méhész a tél beállta elôtt a szervezet idôbeni felerôsítése érdekében a méztípusokat, s gyógyhatásukat ismerteti az olvasókkal. A mézen kívül más méhésztermékek is igen jótékony hatásúak. Az akácméz gyomorsav- túltermelés miatti emésztési zavarok kezelésére javallott, nyugtató és altató hatású.

A gesztenyeméznek a legmagasabb az ásványianyag-tartalma vérszegénység, tromboflebitisz ellen használják. A hársfamézet nyugtalanságra, idegességre, álmatlanságra, a felsô légúti bántalmakra ajánlják. Jó, hogyha a hársfamézet hársteával fogyasztják. A mentaméz sok illóolajat tartalmaz. Ez elôsegíti az emésztést, enyhíti a puffadást, görcsoldó, fájdalomcsillapító. Érdekessége, hogy színe világoszöldes.

A napraforgóméz krém készítésére alkalmas, süteménybe jó.

A virágpor a nyersrost kivételével minden szükséges tápelemet, húszféle aminosavat és ásványi elemet tartalmaz. A virágpor vitaminokban leggazdagabb méhészeti termék, hormonokat és enzimeket is tartalmaz. Jó hatása van a vérképre, elôsegíti a figyelemösszpontosítást és tartóssá teszi az emlékezést. Hatékony a magas koleszterinszint csökkentésére. Magas energiatartalma miatt vacsorára elegendô volna egy kanál virágpor. A 3-4 napos anya etetésére használt méhpempôt tartják a legértékesebbnek. Egy gramm pempôt 3-4 bölcsôbôl nyerhetünk, amely 12-12,5% fehérjét és aminosavat, 29-30% szénhidrátot, 6-6,5% zsírsavat tartalmaz. A sokféle méhészeti termékbôl válogatni lehet, de csak a biotermék fogyasztása ajánlatos. A cukor nem pótolja a mézet, mert a cukorban nem találhatók meg azok a természetes anyagok, amelyek a mézben vannak. Valamennyi fontos megjegyezni, hogy valamennyi mézfajtának jó hatása van az izomteljesítményre, a szívizomzatra, a vesére, a húgyhólyagra, a hasnyálmirigyre, és kitûnô a kimerültség oldására.

Pár nap múlva fénybe öltöznek temetôink. Vannak, akiknek nincs lehetôségük elzarándokolni ôseik sírjához, s valamelyik közeli kegyeleti helyen gyújtják meg az emlékezés gyertyáit. Ilyen alkalmakkor meg kell emlékeznünk a régvoltakról, és úgy tekintsünk temetôinkre, mint múltunk, történelmünk emlékeire. Hisz minden település temetôje más és más, tükrözi a falu vagy város lelkét: a székelyföldi temetôk kopjafái a székely határôrségre, a Mezôség templomai mellett a fa- , kôsírok az építôkre, a Házsongárd mûemléknek beillô kriptái avagy kô, márvány síremlékei történelmünk, irodalmunk, mûvészetünk nagyjaira emlékeztetnek.

Marosvásárhelyen a református és katolikus temetô sírjaiban nemcsak a város, hanem az egyetemes magyar mûvelôdés nagyjai nyugszanak: a két Bolyai, Bernády, Kántorné Engelhardt Anna, Petelei István, Borsos Tamás, Gecse Dániel és sokan mások, híres és mindennapi emberek, akik a várost építették. A síremlékek gyakran komoly mûvészi értéket képviselnek, hisz van, amelyet Szervátiusz Jenô alkotott. Lapozg