Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Nem jött létre párbeszéd, az álláspontok továbbra is eltérnek Markó Béla, az RMDSZ és Szász Jenô, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnöke között, azután is, hogy mindkét politikus kedden megbeszéléseket folytatott a közvetíteni próbáló Tôkés László református püspökkel, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökével.

Tôkés László - aki közvetíteni próbált a két fél között - reggel kilenc órakor Szász Jenôvel ült közös asztalhoz, majd tizenegy órakor Markó Bélával kezdett tárgyalásokat Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Központban. A megbeszélésekbôl egyértelmûen kiderült: Szász továbbra is közös - azaz RMDSZ- és MPSZ-jelölteket egyaránt tartalmazó - lista összeállítását akarja. Markó ezzel szemben hangsúlyozta, hogy az RMDSZ elôválasztásainak eredményeként összeállt listához már nem lehet hozzányúlni. Ezeket a listákat ugyanis - tette hozzá - nem az RMDSZ vezetôsége állította össze, hanem elôválasztások során a magyar közösség tagjai. Hozzáfûzte azonban: elképzelhetônek tartja, hogy az RMDSZ-en kívüli szervezetek érdekeit a szövetség listáin szereplô jelöltek közül képviselhetnék azok, akik erre vállalkoznak.

Tôkés László szerint a találkozók alapanyagát az EMNT elnöke által közzétett nyilatkozat tartalmazza. A dokumentumban a püspök leszögezte: a küszöbön álló országos választások ügyében kialakult válságos helyzet megoldása abszolút elsôbbséget érdemel, az erdélyi magyarság számára elsôrendûen fontos, hogy az RMDSZ és az MPSZ egyetértésre jusson egymással. Azt javasolta, hogy a két politikai szervezet az RMDSZ logója alatt közös jelöltlistát állítson a választásokra. Az összefogás és az egység megteremtésének eszközeként és feltételeként azt jelölte meg, hogy az RMDSZ emelje fel szavát az MPSZ-szel szemben foganatosított hatósági zaklatások és antidemokratikus intézkedések ellen, és ítélje el a Szász Jenô vezette szövetségnek a választási szabadságot durván megsértô "diszkvalifikálását". Emellett az RMDSZ - az MPSZ-hez hasonlóan - egyértelmû támogatásban kellene részesítse a székelyföldi autonómia ügyében kezdeményezett népszavazást. Tôkés szerint mindezért az MPSZ-nek el kellene állnia a román pártokkal való közös választási listától.

- Most is hajlandók vagyunk tárgyalóasztalhoz ülni, habár erkölcsileg elég nehéz feldolgozni azokat a támadásokat, amelyeket ránk zúdított az RMDSZ az elmúlt idôszakban. Nagyon nehéz megmagyarázni sok MPSZ-szimpatizánsnak, hogy az aláírásoknak az ügyészségre küldése, valamint a tagok zaklatása után is le kell ülni az RMDSZ-szel tárgyalni. De nincs helye sértôdöttségnek, amikor az erdélyi magyar nemzeti közösség jövôjérôl beszélünk - mondta Szász Jenô a Tôkés Lászlóval folytatott megbeszélés után. Az MPSZ elnöke arra a kérdésre, hogy hány parlamenti helyet kérnek az RMDSZ-tôl, elmondta: közös lista esetében is nagyon fontos, hogy önálló politizálást tudjanak folytatni, ami külön frakció létrejöttét feltételezi. Hozzátette: érdemi számokra akkor érdemes rátérni, ha létrejön a két szervezet közötti párbeszéd.

Markó Béla viszont elutasítja az MPSZ-szel való párbeszédet, amit - mint mondotta - az tesz nehézzé, hogy még nem tisztázódott: bûncselekménynek számító okirathamisítás történt az MPSZ-t támogató aláírási ívek leadásakor vagy sem. Leszögezte: a szövetség törvényhozójelölt-listáit nem az RMDSZ vezetôsége állította össze, hanem az elôválasztásokon részt vevô magyar közösség tagjai. Hozzátette: ezekhez a listákhoz most már azért sem lehet hozzányúlni, mert egyes megyékben már letették azokat. Markó különösnek tartja, hogy a vita nem a két szervezet közötti koncepciós különbségekrôl szól, hanem arról, hogy az MPSZ is törvényhozói helyeket akar.

Megismételte: az RMDSZ-nek erôs a támogatottsága, minden közvélemény-kutatás azt mutatja, hogy a közösség túlnyomó többsége mögötte áll, de azért az RMDSZ-nek azokra is szüksége van, akik másképpen gondolkodnak. - Az az érdekünk, hogy minél nyitottabbak legyünk és megtaláljuk azokat a módszereket választások elôtt és után, hogy a közösség továbbra is támogassa az RMDSZ-t - mondta.

Markó Béla meg van gyôzôdve arról, hogy az RMDSZ eléri majd az ötszázalékos parlamenti küszöböt, és továbbra is tagja marad a bukaresti törvényhozásnak. Ezzel szemben Tôkés László - aki a Markóval tartott megbeszélést a tiszteletbeli elnökségrôl való leváltása morális jóvátételeként értékeli - kételyeit fejezte ki az RMDSZ támogatottságával kapcsolatban. - A párbeszédet nem Szász Jenô két szép szeméért kezdeményeztem, hanem azért, mert a magyar parlamenti képviselet olyan fontos kérdés, amely minden áldozatot megérdemel - mondta. Markó és Tôkés megállapodott abban, hogy folytatják egymással a párbeszédet, és két héten belül sort kerítenek egy újabb találkozóra.

Az ivóvíz ne legyen kampánytéma!

A marosvásárhelyi ivóvíz pontos árának ismertetése és a szakszervezetek, valamint Budai Stefan lakótársulási elnök által levélben közölt hamis vádak megcáfolása érdekében tartott sajtótájékoztatót tegnap az Aquaserv vízszolgáltató vállalat. A sajtóklubban levô találkozón Moraru Marin, az ivóvíz elôállításáért felelôs menedzser, Kiss Géza, a fejlesztési osztály vezetôje és Sófalvi Szabolcs, a szolgáltató sajtószóvivôje ismertette a társaság álláspontját. A találkozón megtudtuk: a híresztelések ellenére Marosvásárhelyen megfelelô minôségû és az ország többi városaiban alkalmazottal azonos, azt megközelítô árú ivóvizet biztosítanak.

A sajtótájékoztatón pontról pontra cáfolták meg a Budai Stefan lakótársulási elnök által felvetett vádakat, amelyek részben azonosak a négy szakszervezet képviselôje által összeállított tiltakozó levélben közöltekkel. A leggyakrabban hangoztatott vád, hogy Marosvásárhelyen túl magas az ivóvíz ára. Sófalvi Szabolcs kifejtette: az árak összehasonlításakor figyelembe kell venni, hogy a szolgáltató milyen forrásból nyeri a nyersvizet, és hogyan juttatja el azt a fogyasztókhoz. Összehasonlításként felsorolta: míg Marosvásárhelyen idén szeptember 30-tól (az idei elsô drágítás nyomán) 15.758 lej az ivóvíz köbmétere, addig Brassóban 16.777 lej, Nagyváradon 17.417 lej, és a megyei Vidéki Vízszolgáltatónál (SURM) 22.600 lej. A marosvásárhelyi árat az érvényben levô törvény, valamint az ISPA- és BERD-kölcsönök odaítélésekor vállalt kötelezettségek alapján, az infláció mértékében növelték. Az ivóvíz árához hozzáadódik a csatornadíj és a nemrég megjelent kormányhatározat által elôírt esôvíz-tisztítási díj. Ez utóbbi Marosvásárhelyen havonta 3.000 lejes többletkiadást jelent. A sajtószóvivô cáfolta, hogy újabb átszervezés nyomán negyven személyt bocsátanának el a vállalattól, így csökkentve a kiadásokat. A vádló levél írói felteszik a költôi kérdést, hogy hogyan költötte el az Aquaserv az 1995-ben kapott BERD- kölcsönt. Ezt a kérdésfelvetést a sajtószóvivô kissé érdekesnek tartotta, hiszen közel tíz év távlatában hangzik el, ugyanakkor elmondta: a világbank szakemberei rendszeresen ellenôrizték a kölcsön felhasználási módját, azonkívül a pénzügyôrség és a számvevôszék is rendszeresen vizsgálta a vállalat pénzügyi helyzetét. Rendellenességeket nem találtak sem a BERD-kölcsön, sem a 28 millió eurós ISPA-program esetében.

Kérdésre válaszolva Kiss Géza menedzser bôven részletezte, hogy a víz minôsége az elôírásoknak megfelelô. A megyei közegészségügyi igazgatóság szakemberei állandóan ellenôrzik mind a vízüzemben levô, mind a vízcsapból folyó víz minôségét, s mindig megfelelônek, fogyasztásra alkalmasnak találták. Az ivóvíz jellegzetes ízét a Maros vizének tisztítása során felhasznált vegyi anyagok eredményezik. Ennek kiküszöbölése két éven belül válik lehetôvé, amikor befejezik a vízüzem felújítását.

Sófalvi Szabolcs kifejtette a szolgáltató azon véleményét, miszerint politikai erôk kapmány idején rendszeresen napirendre tûzik a marosvásárhelyi ivóvíz problémáját. Kérdésre válaszolva elmondta: jelen esetben Budai Stefan, a megyei UGP (Új Generáció Pártja) alelnöke, a szakszervezetek mögött álló személy, csoport kilétét egyelôre homály fedi.

- Nem akarjuk, hogy az Aquaserv által biztosított szolgáltatás, az ivóvíz újra kampánytéma legyen. Ezért tartottuk szükségesnek, hogy még a hivatalos kampány megkezdése elôtt pontosan tájékoztassuk a közvéleményt e téma kapcsán - hangoztatta Sófalvi Szabolcs, kiemelve: az Aquaserv hírnevének csorbítása, alaptalan vádak közzététele miatt a szolgáltató bepereli Budai Stefant, s komoly tárgyalásokat kezdeményezett a vádlevelet a szakszervezetek nevében aláíró személyekkel.

Az Aquaserv, a BERD-kölcsön és az ivóvíz ára volt a téma a prefektúrán tegnap lezajlott Szociális Párbeszéd Bizottság ülésén. A vízszolgáltató vállalat képviselôi és a szakszervezeti vezetôk (akik közül hiányzott a tiltakozást aláíró Budai Stefan) között indulatos vita robbant ki. A fentiekben már említett magyarázatok nagy része itt is elhangzott. Balázs Mihaela és Monica Melinte aligazgatók kimerítô válaszokat adtak a különbözô városokban alkalmazott vízárakról, a számlázási módról, a BERD-del kötött szerzôdésbeli kötelezettségekrôl, ám felháborodottan utasították vissza azt a 4 szakszervezeti tömb által aláírt tiltakozásban szereplô vádat, miszerint az Aquaserv "kifosztaná" a város lakóit. A víz áránál maradva, az is szóba került, hogy a legdrágább a SURM által továbbadott ivóvíz, a SURM az Aquaservtôl 6.571 lejért vásárolja köbméterenként, és 22.000 lejért adja tovább - tudtuk meg az Aquaserv képviselôitôl.

Az Aquaserv szakszervezeti vezetôje, Masca Vasile bejelentette: meglepetéssel vette tudomásul szakszervezeti kollégái tiltakozását. "Bezzeg amikor a gázt, hôenergiát drágították, nem tiltakozott senki sem a televízióban, sem a sajtóban" - mondta. Balázs Mihaela befejezésként hangsúlyozta: tudomása van arról, hogy a városban "valakik, valakinek a kezdeményezésére" aláírásokat gyûjtenek, tiltakozásképpen a víz ára ellen és népgyûlést készítenek elô a Sportcsarnokba. Monica Melinte szerint pedig "tudják, ki áll botrány kirobbantása mögött".

Aktuális

A recept ötszáz évvel ezelôtt egyszerû volt. Végy egy bunkót (társat, avagy eszközt), kést, tôrt, kardot, állj lesben az erdô szélén, külvárosban, sikátorokban, és amikor egy (vagy kettô, legritkább esetben három) jól öltözött járókelô feltûnik, támadj! Elôször stíllel verd agyon, majd vedd el mindenét és tûnj el. Rendôrség csak mutatóban, nyomozás üres halmaz, ha ügyes vagy, sohasem kapnak el. Ujjlenyomat, DNS? Mi az?

A recept ma is egyszerû. Végy sok bunkót (többnyire társat), baseball-ütôt, rugós kést, boxert, állj lesben a fô- avagy mellékutcákon, az Ady-ban, vagy a központban, és amikor egy (igen ritkán kettô) jól öltözött járókelô feltûnik, támadj. Elôször stíllel verd félholtra, majd vedd el mindenét, hagyd vérében fetrengeni, és kopjál le. Rendôrség csak mutatóban (talán fél...?), a nyomozásban senki sem érdekelt, ha elkapnak, de ügyes vagy, ügyedet szabadlábon halasztják, és amikor senki sem emlékszik már rád, ejtik. Ujjlenyomat kamu, DNS? Mi az?

Bárkinek, aki ellentmondana: a Bartha-ügy. Egy halálos áldozat, négy támadó. A Tudor negyedben. A merénylô(k) szabadlábon. A múlt vasárnap éjjeli ügy: két áldozat, négy támadó. Az egyik áldozat, egy 47 éves férfi, elhunyt: saját vérében fulladt meg a Budai negyedbeli lépcsôn (eddig kimondottan csendes helynek számított). A gyilkosokat még nem kapták el. A szombat éjjeli régeni ügy: egy áldozat, négy támadó. Az áldozat, egy 29 éves fiatal, koponyatörés miatt elhunyt. Gyilkosa mindössze 16 éves. Szabadlábon védekezhet. Igen, ilyenkor mondja a jobbérzésû polgár, hogy tele már minden érzékenyebb szerve az állítólagos demokráciával. A tehetetlenségben szenvedô és azt protezsáló hatósági szervekkel, a szélsôséges gazdagságban élôk (az egyik bunyókezdeményezô kategória - "úgysem nyúlhatnak hozzám") és a társadalom szélén, nyomorban tengôdôk (a másik kategória) visszásságaival, azzal, hogy az éjjeli bagoly típusúak csak társaságban mehetnek az utcákra, esetleg késsel, viperával, esetleges védekezést szolgáló fehérfegyverekkel. Természetesen, ha ôket igazoltatják a rend "ôrei", és megtalálják ezen eszközöket, áll a balhé. A potenciális veszélyforrások pedig röhögnek a markukba, köszönik szépen, jól vannak.

Nagyon sokan vágytak arra, hittek abban, hogy az emberi szenvedésekben gazdag huszadik század után új reneszánsz következik. Lassan be kell azonban látnunk: (nálunk legalábbis) új középkor eljövetele várható. Ez ellen azonban idôben tenni kéne valamit: mert ahhoz a korhoz a lincselés is szervesen hozzátartozott.

Az a vállalkozás, hogy az RMDSZ harmadik alkalommal indít államelnök-jelöltet, azt az üzenetet hordozza, hogy mi egy olyan országot szeretnénk felépíteni, ahol ki-ki anyanyelvén beszélhet. Miért ne lehetne magyar elnöke Romániának, miért ne lehetne magyar elnöke román embereknek, hiszen egy olyan országban élünk, ahol elfogadjuk, hogy lehet magyar embereknek román elnöke? Miért ne állíthatna egy másfél milliós közösség Romániának elnökjelöltet? - fogalmazott Markó Béla, az RMDSZ államelnök- jelöltje tegnap a Kultúrpalota Tükörtermében, ahol bemutatta választási programját.

"Nem vagyok naiv - jelentette ki -, tudni vélem, mi lehetséges ma Romániában. Nem vagyok naiv, nem értek a szerepjátszáshoz, nem tudok úgy szólni, hogy szavaim mögött ne legyen fedezet. Ezért nincs racionális válasz arra a kérdésre, miért ne lehetne lehetséges, hogy magyar elnökjelöltje, magyar elnöke legyen Romániának. Nem fogadhatjuk el, hogy a magyar közösség hosszú távon egy ilyen országban éljen. Romániának is el kell jutnia oda, hogy valóban közös hazája legyen románoknak és magyaroknak".

Az ünnepi pillanat fontos üzenete volt, hogy amirôl 14 évvel ezelôtt beszélni sem lehetett, megtörténhet. Keressük, ami összeköt, ne ami elválaszt, mondta, hozzátéve, hogy ezért vállalta a jelölést.

Másik fontos üzenetként fogalmazta meg, hogy Erdélynek meg kell kapnia a saját súlyát és a saját szerepét. Erdély kell legyen az a régió, amely hajtómotorként beviszi Romániát az Európai Unióba. Az egyetlen erdélyi államelnökjelölt a transzszilván szemlélet és szellemiség üzenethordozója, ezt kell eljuttatni az egész országba, és elfogadtatni az egész országgal.

Magyar dilemma

Az ünnepi pillanatot még ünnepélyesebbé tette Markó Béla Magyar dilemma címû könyvének a bemutatója. Makkai János arra keresett választ, hogy miért van az, hogy nekünk minden dilemma keserû utóízt ad, miért kell mindig két rossz közül választanunk, miért nincsenek optimista dilemmáink. Markó Béla legfôbb érdemének nevezte, hogy semmit sem csinál anélkül, hogy alaposan végig ne gondolná, és úgy vélte, jó, hogy idôrôl idôre Markó Béla fogalmazza meg a romániai magyarság célkitûzéseit. Véleménye szerint a kötet a valóság olyan érzékelése, amelyet csak egy politikusba oltott költô tud megjeleníteni.

A kötet címét idôszerûtlennek nevezte a következô két hónapra, hiszen nincs alternatíva: vagy jól választunk, Markó Béla-módra, vagy rosszul, az udvarhelyi szolgabíró módjára. Most van a mi csillagóránk, mert nem mindegy, hogy megyünk az EU-ba, hogy számítunk-e valahol, lesz-e erônk megvédeni az elért eredményeket, ott leszünk-e a parlamentben. Végül azt javasolta a dilemmázóknak, vegyék észre a csillagórát, a választás olyan legyen, amely oda visz el minket, ahová szeretnénk.

Markó Béla választási programját Kötô József ügyvezetô alelnök ismertette.

Az utóbbi napokban a Magyar Polgári Szövetség több rágalmazó, a romániai és nemzetközi közvéleményt félretájékoztató nyilatkozatot, állásfoglalást hozott nyilvánosságra a parlamenti választásokra összeállított tagsági névjegyzékkel kapcsolatban.

A közvélemény helyes tájékoztatása érdekében szükségesnek tartjuk elmondani a következôket:

Románia alkotmánya pozitív diszkriminációt alkalmaz a nemzeti kisebbségek irányába. 19 nemzeti kisebbség van jelen a parlamentben. A választási törvény a nemzeti kisebbségekhez tartozó állampolgárok szervezeteirôl beszél, ezeknek ad a választáson való részvételi jogot illetve kedvezményezett képviseletet a parlamentben.

Azért, hogy ne illetéktelen személyek képviseljék a nemzeti közösségeket a Parlamentben, született a törvényi meghatározás, amely azon nemzeti kisebbségek számára adja meg a pozitív diszkriminációs jogot, melyek az illetô kisebbség legalább 15%-át képviselik. A roma és magyar nemzeti kisebbség esetében még egy ennél is enyhébb elôírást tartalmaz, amely a párttörvényhez hasonló, de kisebb tagságot igénylô kitétel, amely a magyar nemzeti kisebbség esetében 1,75%-ot jelent a magát magyarnak valló állampolgárok számából, az utolsó népszámlálás adatai szerint.

A Központi Választási Irodához beérkezett jelzések nyomán és a Választási Iroda egyöntetû döntése alapján az illetékes intézmények megállapították, hogy számos esetben az aláírás vagy az adat hamis vagy érvénytelen (a kiskorúaké vagy azoké, akik többször is aláírtak).

A névjegyzékben kiskorúak és elhalálozott személyek is szerepelnek. Több aláírásgyûjtô nevét odahamisították. Temes, Arad, Szilágy, Brassó megyékben és Bukarestben számos törvénysértés történt. Arad és Temes megyében a hamis aláírások számának levonása után a törvény által elôírt 300 aláírás alá csökkent a lista.

A Központi Választási Iroda alelnöke, Vicentiu Victor Pasca nyilatkozata szerint Temes megyébôl 315 aláírást gyûjtöttek, de egy személy, akinek neve felelôsként szerepel az aláírások gyûjtéséért, nyilatkozatban tagadja részvételét a névjegyzékek összeállításában.

Ugyanakkor a listákon megjelenô 40 személy azt nyilatkozta, hogy nem írta alá ezeket a lapokat. Ezzel az érvényes aláírások száma 275-re csökkent. Hasonló a helyzet Arad megyében, ahol az ügyészség közleménye szerint 48 ember nyilatkozta azt, hogy nincs tudomása az aláírásgyûjtô lapokról és nem írták alá ezeket. További 35 személynek az adatait nem tudták azonosítani és 2 elhalálozott személy is szerepelt aláíróként.

Az alelnök nyilatkozata szerint a Maros megyei listák a helyhatósági választásokkor aláírtakról voltak lemásolva, Szilágy megyében pedig 10 személy nyilatkozta azt, hogy aláírtak, de az aláírásgyûjtô félretájékoztatta ôket, mondván, hogy a kettôs állampolgárság megszerzésére gyûjtik az aláírásokat.

Ennek alapján döntött a Központi Választási Iroda egyhangúan, hogy törvénysértés történt, és az MPSZ nem indulhat a választásokon.

Mindenhol az Európai Unió országaiban, és Romániában is, a választási listákat összeállító személyek nevének hamisítása, akik vállalják a névjegyzékek hitelességét, okirathamisítást jelent és büntetôjogi eljárást von maga után az illetô személy vagy szervezet ellen.

Az eddigi eredmények azt bizonyítják, hogy a Magyar Polgári Szövetség a törvény megkerülésével, listák hamisításával ártatlan embereket hozott olyan helyzetbe, hogy a rendôrség elôtt kellett nyilatkozzanak.

A Magyar Polgári Szövetséget terheli a felelôsség a történtekért.

Az RMDSZ Ügyvezetô Elnöksége

Kiadja az RMDSZ Sajtóirodája

Kolozsvár, 2004. október 26.

Az RMDSZ október 28-án, Kézdi-vásárhelyen tartandó országos kampányrendezvénnyel indítja az Erdély fôbb városaiban tartandó kampánynyitó rendezvénysorozatát. A Szövetség Együtt az autonómiáért elnevezésû kampánynyitóin részt vesz Markó Béla, az RMDSZ államfôjelöltje, az ügyvezetô elnökség tagjai, a szövetség képviselô- és szenátorjelöltjei, a területi szervezetek képviselôi, valamint számos meghívott is.

A kézdivásárhelyi VIgadóban 17 órától, majd a város fôterén 19 órától tartandó országos kampánynyitó rendezvényen hivatalosan is bemutatják Markó Bélát, az RMDSZ államelnök- jelöltjét, valamint a szövetség szenátor- és képviselô-jelöltjeit. A szövetségi elnök mellett beszédet mond még Nagy Zsolt, az RMDSZ kampánystábjának vezetôje, valamint Tamás Sándor háromszéki RMDSZ-képviselô.

Fellép a Cantus kamarakórus, Ábri Béla és zenekara, verset mond Nagy Babos Rebeka, Szabó Elôd és Nagy Róbert.

A19 órakor, a város fôterén folytatódó rendezvényen a közismert magyarországi együttes, a Republic tart szabadtéri koncertet.

Az RMDSZ Erdély több nagyvárosában is neves erdélyi mûvészek elôadásával és színvonalas koncertekkel várja az érdeklôdôket.

Marosvásárhelyen az RMDSZ Maros megyei szervezete október 29-én, 18 órakor, a sportcsarnokban tartja megyei kampánynyitóját, amelyen a nagy sikernek örvendô EDDA koncertezik. Nagyváradon október 30-án 17 órakor a Nemzeti Színházban nyitják meg hivatalosan az RMDSZ kampányát, amelyen szintén az EDDA szórakoztatja a közönséget.

Kolozsváron október 31-én indul a szövetség kampánya: az RMDSZ Kolozs megyei szervezete 18 órakor, a városi sportcsarnokban vár mindenkit egy nagyszabású rendezvényre, amelyen a Republic lép fel.

A magyar Alkotmánybíróság keddi ülésén elutasította a kettôs állampolgárság ügyében ügydöntô népszavazást elrendelô országgyûlési határozat ellen benyújtott kifogásokat, s ezzel helybenhagyta a parlament szeptemberi egyhangú döntését - tájékoztatta az MTI-t közleményben az Alkotmánybíróság (AB).

Az Országgyûlés egyhangú szavazással szeptember 13-án ügydöntô népszavazást rendelt el a kettôs állampolgárság ügyében.

A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) által kezdeményezett referendumon arra a kérdésre kell válaszolni, hogy kedvezményes honosítással kaphassanak-e magyar állampolgárságot azok, akik magyar nemzetiségüket magyarigazolvánnyal, vagy a megalkotandó törvényben meghatározott más módon igazolják.

"Az Alkotmánybíróság az Országgyûlés határozatát helybenhagyta" - áll a keddi közleményben.

A határozathoz párhuzamos indoklást írt Bihari Mihály és Kiss László alkotmánybíró, különvéleményt írt Kukorelli István alkotmánybíró és Holló András, az AB elnöke - közölte az Alkotmánybíróság.

A Magyarok Világszövetségének elnöksége 2003. augusztus 18-án döntött arról, hogy a kettôs állampolgárság ügyében népszavazást kezdeményez. Patrubány Miklós elnök az MVSZ február 15-ei kolozsvári elnökségi ülésén azt mondta, hogy a magyar államnak alanyi jogon kellene biztosítania a kettôs állampolgárság jogát a határon túl élô magyaroknak.

Miután az Alkotmánybíróság március 1-jén megállapította, hogy az aláírásgyûjtô íven szereplô kérdés nem sérti sem az alkotmány, sem a népszavazásról szóló törvény rendelkezéseit, az MVSZ nekikezdett az aláírások gyûjtéséhez.

Az MVSZ július 5-éig több mint 320 ezer aláírást gyûjtött össze, ez alapján az Országos Választási Bizottság elrendelte az aláírások ellenôrzését.

Ficzere Lajos, az OVB elnöke a testület augusztus 12-ei ülését követôen bejelentette, hogy a népszavazás kiírásához szükséges számú (200 ezer) aláírás összegyûlt. Az Országos Választási Iroda jelentése szerint az MVSZ által összegyûjtött közel 348 ezer aláírás közül legkevesebb 274.332 és legfeljebb 278.799 aláírás felel meg minden szempontból a feltételeknek. Az eredményt egy 5 százalékos minta vizsgálata alapján, 99 százalékos valószínûséggel állapították meg.

Az Országgyûlés egyhangú szavazással ügydöntô népszavazást rendelt el szeptember 13- án a kettôs állampolgárság ügyében. A népszavazás kiírását minden frakció, és a függetlenné vált korábbi demokrata fórumos képviselôk nevében Kelemen András is támogatta, a kettôs állampolgárság ügyében azonban eltértek az álláspontok.

Lamperth Mónika belügyminiszter közölte: nincs garancia arra, hogy megfelelô idôben olyan törvény szülessen, amely az alkotmány elôírásainak megfelelôen biztosítja a külföldön való szavazás lehetôségét.

Pokorni Zoltán (Fidesz) hangsúlyozta, hogy a Fidesz a népszavazás kiírása mellett azt is támogatja, hogy az azon feltett kérdésre a többség igennel voksoljon. Indítványozta, hogy kezdôdjön négypárti egyeztetés a sikeres népszavazás után szükségessé váló jogszabálymódosítások elôkészítése érdekében.

Herényi Károly (MDF) és Dávid Ibolya (MDF) egyaránt a népszavazás kiírása mellett érvelt. Felhívták ugyanakkor a figyelmet a demokrata fórum korábbi indítványára, amely kedvezményes honosítási eljárás keretén belül biztosított volna kettôs állampolgárságot a határon túli magyaroknak.

Eörsi Mátyás (SZDSZ) azt mondta, hogy az Országgyûlésnek kötelessége a népszavazás kiírása, azonban hangsúlyozta, hogy a szabad demokraták nem értenek egyet a határon túl élô magyarok kettôs állampolgárságával. Ezt többek között azzal indokolta, hogy a térség országainak nagy része történelmileg egy idôben válik az unió tagjává.

A határon túli magyarok kettôs állampolgárságának ügyében a Magyarok Világszövetségének (MVSZ) népszavazási kérdése: "Akarja-e, hogy az Országgyûlés törvényt alkosson arról, hogy kedvezményes honosítással - kérelmére - magyar állampolgárságot kapjon az a magát magyar nemzetiségûnek valló, nem Magyarországon lakó nem magyar állampolgár, aki magyar nemzetiségét a 2001. évi LXII. tv. 19. paragrafus szerinti magyarigazolvánnyal vagy a megalkotandó törvényben meghatározott egyéb módon igazolja?"

Adrian Nastase miniszterelnök, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke áll az elsô helyen a november végi államelnök- és parlamenti választások esélyeseinek versenyében, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) pedig az öt százalékos parlamenti küszöb elérésével a negyedik helyre kerülne a törvényhozó testületben - derült ki hétfôn két közvélemény- kutatás eredményeibôl.

Az általános választások közledtével hétrôl-hétre egyre több felmérés szondázza a választási hajlandóságát. Három-négy nappal a választási kampány hivatalos beindulása elôtt, hétfôn például egyidejûleg két közvélemény-kutató intézet is közzétette felméréseinek eredményeit.

A négy évvel ezelôtt lezajlott választások óta kormányzó PSD megrendelésére a Data Media közvélemény-kutató intézet október 9. és 17. között vizsgálta az emberek szavazási szándékait. Eszerint a kormányfô- pártelnök Adrian Nastase 40 százalékkal áll az elsô helyen az államfôjelöltek vetélkedésében, hét százalékkal megelôzve a legesélyesebb ellenjelöltnek számító Traian Basescut, a Demokrata Párt (PD) elnökét, a PD és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) választási koalíciójának (Alianta D.A.) közös jelöltjét. Ami viszont a parlamenti választások esélyeit illeti, a PSD-bôl és a Román Humanista Pártból (PUR) álló választási szövetség csak négy százalékkal elôzi meg az ellenzéki koalíciót. E téren 39:35 az arány, legalábbis ezt mutatta ki a Data Media felmérése. Az adatok szerint a szélsôségesen nacionalista alakulatnak elkönyvelt, a törvényhozásban jelenleg a legtöbb ellenzéki mandátummal rendelkezô Nagy-Románia Párt (PRM) csak 13 százalékos eredményt ér el a parlamenti választásokon. Negyedik helyen a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) áll 5 százalékos hányaddal.

Ugyancsak hétfôn hozták nyilvánosságra egy másik román közvélemény-kutató központ, a CURS felmérésének adatait. Ez is 5 százalékot jósol az RMDSZ-nek. Ugyancsak négy százalékos különbséget jelez elôre a PSD és az ellenzéki választási koalíció között (42:38 arányban), a PRM várható részesedését pedig 12 százalékosra "taksálja" a CURS. E felmérés szerint azonban Nastase és Basescu között csak 5 százalékos különbség várható az államfôjelöltek versenyében, legalábbis az elsô fordulóban.

Tegnap a PSD-PUR Nemzeti Szövetség megyei vezetése politikai protokollumot írt alá a PUNR területi szervezetével. A PSD ügyvezetô elnöke által felolvasott szerzôdés szerint, többek között azért, mert mindkét szervezet célja "minden román létfontosságú érdekeinek" a képviselete, "a nemzeti értékek és a román nép alapvetô érdekeinek a promoválása", illetve "a többi nemzet és etnikai kisebbség iránti tisztelet".

A protokollum szerint a két szervezet "koherens nemzeti és régiós politikát" fog folytatni gazdasági és szociális téren, kölcsönösen támogatják egymást a megyei tanácsban, és kölcsönösen támogatják egmást a választási kampányban. A PUNR nem indul külön listán, a PSD+PUR szövetség a saját listáján indítja Lazar Ladariut.

A következô törvényhozásban megoldják a Bolyai líceum ügyét?

"Jó munkát végzünk majd együtt", jelentette ki Radu Mircea, a PUNR megyei elnöke a frissen kötött szerzôdésrôl, amely szerinte "természetes" és "normális", hiszen egyazon érdeket követnek. Ugyanakkor, tette hozzá, a PUNR megôrzi a saját statútumát, ideológiáját, identitását, emellett pedig mintegy 18 ezer szavazatot szállít a PSD-nek. Ugyanis ennyit értek el 2000-ben a parlamenti választásokon és az idei júniusi helyhatósági váasztásokon is. Mircea Radu szerint annyi jó szakemberük van - akiket majd a PSD elhelyez a megyei intézményekben -, hogy akár egy "minikormányt is létrehozhatnának a megyében".

A kérdésre, miszerint hogy néz ki, hogy eddig támadták a kormánypártot az RMDSZ-szel való együttmûködés miatt, most pedig - közvetve - ôk is együttmûködnek az RMDSZ-szel, azt válaszolta, hogy "megôrzik az identitásukat, és ezután is megmondják a magukét, ha alkotmány- vagy nemzetellenes dolgokat észlelnek". Különben sincs megyei protokollum - tette hozzá -, és reményét fejezte ki, hogy a PSD ismeri a törvényeket és "nem fog nemzetellenes koncessziókba belemenni".

A Bolyai líceummal kapcsolatban ismét kijelentette, hogy nem ért egyet a "szeparatizmussal", szerinte a román és a magyar gyerekeknek együtt kellene lenniük, mert "így illik", ugyanakkor reméli, az RMDSZ is megérti, hogy Románia "kerek és egységes, és senki nem nyúlhat hozzá". Egyébként a következô törvényhozási ciklusban visszatérnek az ügyre, s reméli, mind az RMDSZ-nek, mind a PSD-nek megjön az esze".

"Nem cserélem fel a VR-t rózsára"

A frissen listára került Lazar Ladariu mindenekelôtt tisztázta, hogy "megértsük", hogy ô ezután is PUNR-s marad, nem cseréli fel a VR jelet rózsára. Az együttmûködés fog menni, mert eredményes volt a helyhatósági választások idején is, és bebizonyították "a világnak", hogy tudnak a PSD-vel együttmûködni "az állampolgárokért".

Azt is sietett tisztázni, hogy ô "nacionalista", a "szó jó értelmében". Ez azt jelenti, hogy "szereti a hazáját, az állam egységét, tiszteli a kisebbségeket, de elutasítja a privilégiumokat".

"Nem fogom a hátamon bevinni a parlamentbe az RMDSZ 4. jelöltjét"

"Azt hiszem, a PSD-nek szüksége van az én hangomra", nyilatkozta szerényen, és arra is szükség van, hogy "belülrôl" szóljon, mert így "messzebbre hangzik". Kijelentette, hogy nem anyagi érdekeket követ, amikor a parlamentbe akar jutni, kizárólag az "állampolgárok érdekeit" akarja védeni.

A Népújság kérdésére, hogy ezek szerint úgy gondolja, a PSD eddig nem volt képes az "állampolgárok érdekeit megvédeni", ezért van szükség az ô hangjára? - azt válaszolta, hogy egyetlen szót sem szólt a PSD-rôl, "saját magáról beszélt csupán".

Egyébként komoly oka van arra, hogy a PSD listáin induljon, ugyanis "nem akarja, hogy azt a 18 ezer szavazatot", amely az ô "stabil szavazóbázisa", az RMDSZ elorozza a szavazatok újraleosztásakor. A "legôszintébben" kijelentette, "nem fogja a hátán bevinni a parlamentbe az RMDSZ negyedik jelöltjét".

Ovidiu Natea szerint a jelöltlista (amelyrôl az elôválasztások után azt mondta, hogy tuti végleges, azaz batut în cuie) csupa "kompetens" emberbôl áll, és minden igényt kielégítendô került fel Lazar Ladariu is. Egyébiránt eddig is jól együttmûködtek, ez a protokollum szinte csak hab a tortán.

A Népújság kérdésére, hogy mi errôl a PUR véleménye, azt válaszolta, hogy a humanisták is "nagyon örültek" Ladariu jelölésének…

A Megyei Szociális Párbeszéd Bizottság tegnapi ülésén a szakszervezeti tömbök vezetôivel Ovidiu Natea prefektus és a közintézmények vezetôi az Aquaserv által felvett BERD-kölcsön felhasználási módjáról, az Electrica alkalmazottainak követeléseirôl, valamint a marosvásárhelyi Energomur anyagi nehézségeirôl tárgyaltak. A megbeszélésen azonban konkrét eredmények nem születtek.

Már nem olyan vonzó az Electrica alkalmazottjának lenni

Az Electrica marosvásárhelyi kirendeltségének szakszervezeti vezetôje, Dobra Alexie a vállalati alkalmazottak elégedetlenségeinek okait ismertette. Igazságtalannak tartotta, hogy a kormány és a Nemzetközi Valutaalap közötti megegyezés nyomán nem kerülhet sor béremelésekre.
"Immár 2 éve, hogy nem került sor béralkura az Electrica vezetésével. Az alkalmazottaink sorban otthagyják a vállalatot, mivel a fizetések már nem olyan vonzóak, mint valamikor voltak. Ha ezen a héten sem sikerül megegyezni a termelésnövekedés függvényében megállapított bérkövetelésekkel kapcsolatosan, ismét tiltakozó akciókat szervezünk" - jelentette ki a szakszervezeti vezetô. Hozzátette, hogy sztrájk esetén a szolgáltatásaik egyharmadát továbbra is biztosítják, továbbá senkitôl nem vonják meg a villamosenergia-szolgáltatást, ám senkit se lepjen meg, ha a meghibásodások csupán egyharmada esetében lépnek közbe - mondta. Ovidiu Natea reményét fejezte ki, hogy "a meghibásodásokat nem az Electrica okozza majd!". Dobra Alexie szerint az Electrica tevékenységére vonatkozó munkaügyi szabályozásokat egy dévai cégnek kellene kidolgoznia, de már öt éve hiába várnak erre. "E normák lehetôvé tennék a bérnövekedést, az alkalmazottak számának növelését" - nyilatkozta.

Még mindig csak az átiratküldéseknél tartanak

Bár már jó ideje ismert a marosvásárhelyi Energomur távhôszolgáltató kritikus helyzete, ami akár oda vezethet, hogy a vállalat adósságai miatt a Distrigaz megvonhatja a gázszolgáltatást és a lakosság fûtés nélkül marad, az illetékesek nagy nyugalommal kezelik az ügyet. Székely Albert, az Energomur szakszervezeti vezetôje tegnap ismét tájékoztatta a prefektust a vállalat adósságairól, arról, hogy a kormány mintegy 38 milliárd lej hôenergiaa-ártámogatás kiutalását halogatja. Az Energomur 15,2 milliárd lejjel adós a Distrigaz Nordnak, amely elméletileg bármikor beszüntetheti a szociális következményekkel járó gázszolgáltatást. Ovidiu Natea kijelentete, hogy tárgyalt a Pénzügyminisztérium illetékeseivel, "de eltérések vannak a megyei és a helyi önkormányzat finanszírozási programja között". Hozzátette, ami a 2004-2005-ös téli idôszakot illeti, az erre vonatkozó ártámogatási kéréseket határidôn belül benyújtotta a megye, és a pénzt valószínûleg a kormány tartalékalapjából utalják ki. Lucian Savu, a Megyei Közpénzügyi Igazgatóság vezetôje szerint tegnap újabb átirat ment a Pénzügyminisztériumba, várják az eredményt. A szakszervezeti vezetô ezek után javasolta: ha ilyen körülményes a pénzszerzés, talán megoldást jelentene, ha a helyi tanács határozatot hozna, hogy a lakosság ne a referenciaáron, vagyis gigakalóriánként 896.000 lejt fizessen, hanem a termelôi árat, azaz 1.540.430 lejt. A javaslat természetesen a jelenlevôk nemtetszését váltotta ki.

Újabb dokumentációs központok megyénkben

Új tanulási módszerekre, információszerzési lehetôségekre adnak alkalmat azok a dokumentációs központok, amelyeket megyénkben egy éve különféle iskolákban hoztak létre román- francia projekt alapján, és továbbiakat terveznek tizenegy településen. A központok a polgármesteri hivatalok támogatásával születtek, alapjukat francia szabványprojekt képezte. Helyi szinten jó stratégia áll a hátterükben. Habár egy adott modell szerint készültek, mindeniknek megvan a maga sajátossága, van, amelyik gazdag könyvalapjával tûnik ki, máshol arra fordítottak hangsúlyt, hogy minél több számítógépük lehessen internetes vonallal. A vidékfejlesztés részét képezik, és ezt a polgármesteri hivatalok is felismerték, átlagban 180 millió lejes támogatást nyújtanak az iskoláknak ezek fenntartására.

Kísérleti céllal Maros megyében a közeljövôben egy óvoda is otthont adna egy központ számára. Mint Nagy Edittôl, a Pedagógusok Házának igazgatónôjétôl és a dokumentációs központok projektjének megyei koordinátorától megtudtuk, az elsô ilyen jellegû informálódási centrum Dánoson létesülne. Az ottani óvoda igazgatónôjét jelenleg Déván képzik ki ezen újdonságnak számító dokumentációs központ irányítására. Hogy egy óvodában mûködô központ miben különbözne a "nagy testvérétôl", a késôbbiekben dôl el.

A központokat az ún. dokumentarista tanárok irányítják, akiknek október 11-16. között francia szakemberek tartottak tanfolyamot. További kapcsolattartásra nyílik lehetôség az iskolaigazgatók közeljövôben tervezett franciaországi látogatásakor, amelyet a tapasztalatszerzésen túl tanár-, diákcserék is követnének majd. A következô tanévtôl a szebeni egyetem vállalja fel a tanárok továbbképzését.

Az EU-s követelményeknek megfelelôen, 2007-ig fel kell számolni az elhelyezési központokat. Ennek értelmében a Megyei Gyermekjogvédô Igazgatóság megszüntetné a nyárádszeredai árvaházat is, ami a helyi tanács adminisztrálásába kerülne. Jelenleg a központban 31 gyerekrôl gondoskodnak. Ha mindössze 15 - 20-an maradnának, akkor is az ellátásukra évente 1,5 milliárd lejt kellene fordítson a tanács. Nyárádszereda évi bevétele 4 milliárd lej, s csak 215 személyt részesítenek szociális segélyben. Arról, hogy mindezek tükrében, mi lesz az elhelyezési központ sorsa az október 28-i csütörtöki helyi tanácsi ülésen döntenek majd egyebek mellett a Nyárádmenti település városatyái.

Jegyzet

...minden más volt - hallom sokszor idôsebb ismerôsök, nagyszülôk szájából ezt az elcsépelt frázist. Azt azonban soha nem gondoltam, hogy ilyen hamar fel lehet cseperedni az ilyen jellegû gondolatokhoz. Mert valóban szinte percrôl percre, hónapról hónapra változik valami az oktatás, az egészségügy terén, a technikát, annak vívmányait is nehéz napirenden követni. A divat is okoz meglepetéseket: míg egyik nap azt képzeli az ember magáról, hogy bizony fel nem venne egy piros, rózsaszín ruhanemût, egy hegyes orrú, magas sarkú cipellôt, addig másnap - ha a kor követelményeinek akar megfelelni - ilyen szerelésben találja magát.

A tanügy szerkezete, a tanterv is szinte évente változik. Már azt sem tudjuk, melyik gyerekünk abszolvált, melyik kisérettségizett a nyolcadik elvégzése után, melyik szerepelt jól, avagy rosszul az országos tesztelésen. Az alternatív tankönyvek sokaságából is nehéz választanunk. Átlapozva ôket, tapasztalhatjuk, hogy egyre színesebbé válnak, egyre inkább a gyakorlati oktatásra fektetik a hangsúlyt. A középiskolai osztályok megnevezése is idôrôl idôre átalakul, a szakiskoláké is, mert nem mindegy, hogy valaki az inasiskolában vagy a mesterségek és mûvészetek iskolájában bukdácsolt, avagy szerzett egy szakmát, amelyet olyan kínkeservesen tud felhasználni. Az egyetemek is egyre korszerûbb és jól hangzó szakokat indítanak, ahol többsoros megnevezésû tantárgyakat oktatnak, gyakorlati hátteret azonban - tisztelet a kivételnek - aligha nyújtanak a huszonéves végzôsöknek.

Egy egyetemi diploma megszerzése után a fiatalok zöme kilátástalanul áll, sokszor megoldást a problémára egy újabb felvételi hoz. Aztán az újabb négy-öt-hat év elvégzése után majd csak kialakul valami. Mert manapság egy egyetemi oklevél olyan, akárcsak kétszáz évvel ezelôtt az elemi, száz évvel ezelôtt az általános iskola elvégzése, és húsz évvel ezelôtt az érettségi megszerzése. Talán majd az unokáink azon fognak morgolódni, morfondírozni, hogy bezzeg, a mi idônkben nem volt mindenkinek doktori címe?!

Dr. Bernády György terem és békeidôk sanzonjai

Minden marosvásárhelyinek nem tudnia kellene, hanem tudnia illene dr. Bernády Györgyrôl, az arisztokratikus, mégis puritán szellemiségû egykori városvezetôrôl, aki megteremtette azt az utat, amelyen keresztül Marosvásárhely azzá és olyanná vált, mint ami és amilyen. A Kultúrpalota, a Megyeháza, az aszfaltozás és csatornázás, a híres vendégek elsôként városunkba csábítása, a polgárosodás kiterjesztése, a mezôváros polgárvárossá tétele mind az ô nevéhez fûzôdik. Emlékének adózva alakult ki évek során a hagyomány, miszerint minden évben Bernády Napokat rendeznek Marosvásárhelyen. A kulturális mûsorokkal, emlékplakett-átadással, vetélkedôkkel, kiállításokkal tûzdelt kétnapos eseménysorozat nem titkolt célja: az emlékápolás mellett az újabb generációk megismertetése a város mindmáig legnagyobb karizmájú, stílusos és karakán egykori polgármesterével, akinek még árnyékába sem állhatnak a (többek között jelenlegi) városvezetôk. A Napokat hagyományosan a Dr. Bernády György Alapítvány szervezi, Borbély László parlamenti képviselôt, az alapítvány elnökét kérdeztük a várható eseményekrôl.

- Október 29-én és 30-án kerül sor a rendezvénysorozatra, amelynek fontos minden momentuma - mondta az elnök. - Péntek délután öt órától indulnak a Napok egy, a Bernády koráról szóló, zsûrizés alapján kiválasztott, negyedórás film bemutatásával, majd Bálint Zsigmond fotókiállításán vehetnek részt az érdeklôdôk, ahol egy album is bemutatásra kerül - mindez fél hat körül kezdôdik. Szombaton délelôtt tíz órakor kerül sor a Bernády-szobor elôtti megemlékezésre, amelyet idén kis mûvészi mûsor is tarkít, hiszen tíz éve leplezték le az alkotást. Ezután a Bolyai líceumban, illetve a Bernády Házban vehetnek részt az érdeklôdôk a Bernády-vetélkedô döntôin. Mint ismeretes, megpróbálunk a fiatal generációknak is betekintést nyújtani a Bernády-korabeli Vásárhely életébe, tudásukat mérhetik össze a versenyen, amely komoly díjakkal jár. A Bernády Házban a hetedik-nyolcadik osztályos tanulók, a Bolyai Líceum amfiteátrumában a 9-12. osztályosok versenyeznek a díjakért. A bolyais vetélkedô után pedig emléktáblát leplezünk le az amfiteátrum falán, és avatóünnepséget rendezünk: a helyiséget ezentúl Bernády György Teremnek hívják. Az elnevezés hátterében a polgármester évekig tartó kollégiumi fôgondnoksága áll.

Délután hat órától pedig a Kultúrpalotában rendezünk ünnepi mûsort, ahol Selmeczi György meghívott vendég a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház mûvészeivel közösen lép fel: az elôadáson Bernády korabeli dalok, sanzonok, könnyebb melódiák hangzanak el, reméljük, sikerrel: mindenkit szeretettel várunk. A mûsor keretében adjuk át a Bernády-emlékplakettet: hagyományainkhoz híven az átadás pillanatáig nem áruljuk el a kitüntetett kilétét, annyit azonban lehet tudni, hogy ez évben is olyan személyiség kapja, aki sokat tett a városért, a magyarságért, és aki ezt teljes mértékben megérdemli - zárta szavait Borbély László.

Szintúgy, ahogy dr. Bernády György életmûve és emléke megérdemli azt, hogy minél többen jelen legyünk e rendezvényeken.

(Nyomda)festékillat tizedszerre

Az idei a tizedik lesz. 1994-ben kezdôdött szerényen, de nagy lelkesedéssel, könyvbarátok és önkéntesek munkájával, majd a siker nyomán fejlôdésnek indult, idén pedig jubilál: a tizedik évfordulót ünneplik szervezôk, látogatók egyaránt. Igen, a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásárról van szó, amelyre november 11-13- án kerül sor, a hagyomány szerint idén is a Nemzeti Színház elôcsarnokában (megnyitó: november 11- én, délelôtt 10 órakor). Káli Király István íróval, a Mentor Kiadó igazgatójával, a Romániai Magyar Könyves Céh elnökével beszélgettünk a céh szervezte eseményrôl, mintegy elôzetesként.

Mint megtudtuk, az idén is az eddigi hagyományoknak megfelelôen szervezik meg a könyvvásárt. Lesznek író-olvasó találkozók, sor kerül könyvbemutatókra, és kiadók is bemutatkoznak. Részt vesznek romániai magyar könyvkiadók, magyarországiak, szlovákiai és újvidéki magyar kiadók, valamint néhány hazai román könyvkiadó. A szakmai díjat ez évben is a Romániai Magyar Könyves Céhhez tartozó kiadók könyvei közül a legszebb nyeri el, november 11-én este fél héttôl a Stúdió Színházban pedig irodalmi estre kerül sor. A meghívottak között találhatjuk Parti Nagy Lajost, Garaczi Lászlót, Szilágyi Ákost, Varró Dánielt, a mûsort Keresztény Tibor vezeti majd.

Az idei vásár megszervezését a Nemzeti Kulturális Alapprogram, a Román Mûvelôdési és Egyházügyi Minisztérium és Marosvásárhely Polgármesteri Hivatala támogatja, médiatámogatók az Erdélyi Riport és a Népújság. A rendezvény naponta 9 és 18 óra között tart nyitva, és idén újdonsággal is szolgál: a jubileumi alkalom kapcsán minden tizedik vásárló ex-librises jutalommal térhet haza.

Két hét múlva tehát perselybontás várható...

Tisza partján

Az Erdélyország az én hazám címû mûsora után, amelyben Erdély néhány tájegységének jellegzetes táncait követte végig, tovább folytatja táncos barangolását, mégpedig a Tisza partján. A mindennapokat, ünnepeket kísérô táncok elevenednek meg egy öreg citerás és kísérôje, a cigánygyermek szemei elôtt, miközben tutajon szállítják le a fát a folyón. A közönség megismerheti és végigkövetheti a Tisza menti népek életét meghatározó szokásokat és táncokat: vásári forgatagot, párválasztót, verbuválást, cigánymulatságot, bihari román mulatságot - mindezeket a szatmári, bodrogközi, nyírségi, jászsági, bihari román és dél-alföldi magyar táncok megjelenítésével.

A Háromszék Táncegyüttes november 9-én 18 órától Dicsôszent-mártonban, 10-én 12 órakor Nyárád-szeredában, 19 órakor Szászrégen-ben, 11-én 14 órakor Besztercén, 12-én (pénteken) 12 és 19 órakor Marosvásárhelyen, 13-án (szombaton) 11 órakor ismét a megyeszékhelyen (mindhárom elôadás színhelye a Nemzeti Színház), este 7 órakor pedig már Kôhalomban mutatja be a Tisza partján címû mûsorát. Koreográfusok: Makovinyi Tibor m.v., Kocsán László és Kuli Orsolya m.v., Juhász Zsolt m.v., mûvészeti munkatárs: Fazakas Misi, zenei összeállítás: Molnár Szabolcs, rendezô-koreográfus: Ivácson László.

Bár a nyár élénk, vidám színeiben pompázik még a nemrég megjelent Dobbantó címû gyermeklap idei 2-3. negyedéves összevont számának borítója, tartalma viszont már az ôszt idézi. A Marosvásárhelyi Unitárius Egyházközség gyermeklapja legfrissebb számának fôszereplôi a madarak: a nagyravágyó csuriveréb és feketerigó, a sárgarigó és búbos banka, varjúné és gólyáné. A Világjáró rovatban szó esik a szárnyas állatok ôszi vonulásáról: hogy milyen alakzatba verôdnek össze, milyen sebességgel haladnak bizonyos fajok, milyen magasan szállnak. Foglalkoznak a madárvonulás legérdekesebb és legizgalmasabb kérdésével, a tájékozódással is. A híres költôk, Horváth István, Juhász Ferenc, Kovács András Ferenc, Markó Béla, Zelk Zoltán, Visky András, Szilágyi Domokos versei mellett helyet kapnak a Ti verseitek, írásaitok, kedves gyerekek. A Dobbantó elôzô lapszámában hirdetett mesepályázatra több írás is érkezett. A szerkesztôk az öt legszínvonalasabbat válogatták ki, hogy ki találta ki a legjobb befejezést A táltos ökör címû mesének, az olvasók szavazatain fog múlni. A magyarországi Nagy Imola Dóra a kis fenyôfa történetét meséli el. Az elsô, Bözödön megrendezett Dobbantó-táborban született írásokból is csipegettek, versek, mesék a szófogadatlan kisfiúról, a díszgömbrôl ôrzik a felejthetetlen hét élményeit. A Világra tárt kapu címû rovat ugyancsak az állatvilág felé nyit: a kis vörös tyúkról, szorgos mókusokról, szökdécselô csikókról és dülöngélô bocikról szóló történetek angolul és magyarul is olvashatók. A szegény ember okos lánya címû román népmese után Mátyás király és a csizmadia találkoznak a magyar népmesében. A svéd és orosz népmesék világa után Móra Ferenc ismét Mátyás király udvarába kalauzol. Az írás címû rovat a különféle rovásjeleket magyarázza, értelmezi. A Mesélô templomaink rovat a vámosgálfalvi és küsmödi református, a medgyesi és homoródszent-péteri templom történeteit járják körül. A Dobbantó újabb pályázatot hirdet: egy faluhoz vagy városhoz kapcsolódó mondát kell beküldeni illusztrációval. Az Ötlettárban mezôkövesdi és kalocsai mintákat találhatunk, és adnak még néhány ötletet, hogy díszítsük szobánkat természetes anyagokkal. A rejtvényekbôl is bôven válogathatnak a gyerekek.

A lap illusztrációi a marosvásárhelyi, vámosgálfalvi, homoródszent-mártoni gyerekek keze munkáját dicsérik. A Dobbantóhoz Firkantó nevet viselô jegyzetfüzetet mellékeltek a szerkesztôk.

Sokféle világképünk lehet. Az, amiben élünk, ami eljut hozzánk a médián, a televízión, más vizuális információs hordozón keresztül. A különbözô világok csak akkor találkoznak, ha valahova utazunk, vagy elhozzák nekünk képekben. Ez történt a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal, az ír nagykövetség és az Enterprise Ireland által szervezett ír napokon is, amikor Kit Fordham fotómûvész az ír és az erdélyi mindennapokat, a vidéki élet megannyi arcát mutatta be rövid tárlatán, amelynek a Kultúrpalota elôcsarnoka adott otthont. Volt olyan kép, amelyrôl ha nem lett volna megjelölve a helyszín, nem lehetett volna megállapítani, hogy itt, Erdélyben, avagy Írországban készült-e. Nemcsak a tájakban, az arcokban is sok a közös vonás. S míg e két népet a történelemben és földrajzilag is nagy távolság választja el, a fotómûvésznek sikerült a tárlatlátogatót meggyôznie arról, hogy emberileg milyen kicsi világban élünk. Talán az üzletembereknek, a helyhatóságiaknak sikerül elérniük azt, hogy több módon közeledjünk egymás felé: életmódban, kultúrában, gondolkodásban egyaránt.

A megyei EMKE és a Castellum Alapítvány október 30-án, szombaton Balassi Bálint-emléknapot szervez. A Castellum Alapítvány irodalmi témájú rendezvényeinek sorába beillesztett Balassi- emlékmûsort szombaton 11 órától a Kultúrpalota kistermében tartják. Szabó Géza (Budapest, ELTE) az irodalomtörténet mai szempontjai szerint mutatja be a költô pályafutását és életét, majd Kozsik Ildikó és Kozsik József színmûvészek Balassi-verseket szavalnak. Közremûködik a Cantuale vokálkvintett. Délután az EMKE és a Vártemplomi gyülekezet szervezésében Balassi-termet avatnak a vártemplomban. A 18 órakor kezdôdô rövid istentisztelet után bemutatják a költôrôl elnevezett egyházi termet. A rendezvényen szaval Kilyén Ilka színmûvésznô, Balassi életmûvérôl Szabó Géza irodalomtörténész tart elôadást. Az ünnepélyt a Cantuale fellépése zárja.

Reklámfalók Éjszakája Marosvásárhelyen

Marosvásárhelyi Nemzeti Színház, október 22., péntek este 9 óra - telt ház. Ha lekapcsolják a villanyt, sincs elveszve semmi: látod a reklámokat és azok zabálóit is. A bíráskodás éjszakája jött el, a döntés nem csak a fôbírón, Cristian Grindeanon (akit a plakátokon is láthattunk) múlt, hanem a közönségen, amely a bejáratnál kapott piros, sárga füttyökkel nyilváníthatott véleményt a különféle reklámokról.

A Reklámzabálók Éjszakája erdélyi turnéjának harmadik állomása megyeszékhelyünk. Október 9. és november 12. között Kolozsvár és Nagybánya volt soron, ezután érkezett Marosvásárhelyre az idén show on the road formát öltött rendezvény, a továbbiakban pedig a nagyváradi, dévai és aradi közönség fejtheti ki a paradicsomdobálásnál civilizáltabb módon tetszését avagy nemtetszését az adott reklámokról. A Media Sound Advertising fôszervezésében létrejött turnét jövôre még több helyszínre el szeretnék vinni. Az eddigiekben a kincses városban vert igazán gyökeret: ott már a hét elején elfogytak a jegyek a pénteki rendezvényre. A bíráskodás éjszakájának forgatókönyve mindenhol azonos: a vetítés este kilenckor kezdôdik, és négy nyolcvanperces reklámcsokor követi egymást rövidebb szünetekkel, amely a nyereményeké is egyben. Az esemény vendégei a Ca$$a Loco és Vlad Craioveanu, a ProTv és a ProFm sztárjai. A sûrû hajkoronával megáldott rádiós ízetlen humorával fûszerezte az éjszakát, talán az egyetlen elfogadhatóbb poénja a lábainál heverô közönséggel volt kapcsolatos. Az együttes és humortársulat legújabb videoklipjének dallamait dúdolta el, s laza improvizációikkal próbálták feldobni a közönséget. Segédletükkel sorsolták ki az egyik cég által felajánlott mobiltelefon lehetséges szerencsés tulajdonosainak nevét. A sors négy kegyeltjének kreativitását és ötletességét kellett segítségül hívnia: a közönség füttyszava egyértelmûen Kerekes Andrea szellemessége mellett foglalt állást. A Nemzeti Színház elôterében üdítô- és energiaitalt forgalmazó cégek kínálták kóstolásra és megvételre termékeiket. Nem kellett sakkbajnoki tehetség, csupán jó adag szerencse annak, aki egy új mobiltelefonnal akart gazdagodni.

A hely szellemét idézve, romániai reklámokkal indul a sor: az üdítôk és alkoholtartalmú italok, havilapok, szállodák reklámjai hol a mindennapi élet egyszerûségre, hol a felsô tízezer eleganciájára emlékeztetnek. A Föld minden létezô pontjáról a legötletesebb reklámokat hozták el a közönséghez: Dél- Afrikától Japánig, Szerbiától Kanadáig, az Amerikai Egyesült Államoktól Franciaországig, Magyarországtól Chiléig minden ország helyet kap a vásznon, az eredetitôl a számítógéppel gyártott helyszínekig. Különféle ital-, illatszer-, mobiltelefon-márkák, számítógépes szoftverek és hardverek reklámjai, pompás vonalú autók váltogatják egymást a képernyôn, a karcsú manökenektôl az idôs, hízásnak indult személyekig. Olyan nagy sztárok adják arcukat a filmekhez, mint Ricky Martin, Pink, Britney Spears, George Clooney vagy Travolta.

Kit érdekelnek egyáltalán még a reklámok? - tehetnénk fel a költôi kérdést, mikor manapság még a csapból is az folyik, mikor az üzlet rátelepedett a különféle mûsorokra, híradókra, filmekre. A Reklámzabálók Éjszakája bizonyítja, hogy igenis van igény a válogatott, legjobban sikerült hirdetmények fesztiváljára. A rendezvény mintegy negyven országban, a Föld minden kontinensén kezdett gyökeret verni. Ötlete 1973-ban egy francia kisfiú, Jean Marie Boursicot agyából pattant ki, akit azóta a Rekordok könyvében mint a leggazdagabb reklámfilm-kollekció (több mint 700.000) tulajdonosát jegyzik.

Az Irodalmi Jelen és az E-MIL novellapályázata

Az Irodalmi Jelen irodalmi havilap és az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) jeligés novellapályázatot hirdetett, amelynek beküldési határideje szeptember 15-én járt le. Emlékeztetôül: az I. díj 500, a II. díj 400, a III. díj 300 USA-dollárt ér és további három, egyenként 100 USD értékû különdíjat is kiosztunk.

A pályázat a beküldött munkák számát tekintve a vártnál is nagyobb sikert hozott, összesen 126 pályamû érkezett. A szerzôk száma valamivel kevesebb, mert feltételezhetôen (a boríték és az írás hasonlóságából ítélve) néhány, de legalább két pályázó két, illetve több pályamunkával jelentkezett. Pontos adat erre vonatkozólag nincs, hiszen a pályázók azonosságát (nevét, elérhetôségét) tartalmazó borítékot csak a zsûri döntése után bontjuk fel közjegyzô elôtt. Tény azonban, hogy négy hasonló és azonosnak látszó írással megcímzett borítékon ugyanaz a (teljes) név és cím szerepel, sôt az írásmûvet és flopit tartalmazó borítékokban a szerzô névjegykártyáját (!) is megtaláltuk. A pályázati kiírás értelmében ezt a pályázót és más, teljes névvel, címmel jelentkezôket (többek között a naifu, tegami, panasz, csempe, kudaru, venus, preparátum jeligés munkák szerzôit) kizártuk a versenybôl. Végül a 126 pályamunkából kereken húszat kellett ilyen okok miatt elutasítanunk, további öt (a kampánycsend, randevú, rendôr, búzavirág, találkozó jeligéjû) pályamû lemeze hibásnak és kinyithatatlannak bizonyult (noha a pályázati kiírásban a lemez kinyithatóságának ellenôrzésére külön felhívtuk a figyelmet). A zsûri elé végül 101 pályamû került elbírálásra.

Beérkezésük sorrendjében a pályamunkák - elektronikus úton - folyamatosan az öttagú zsûri elé kerültek, amelynek tagjai csak a végsô döntéshozatalkor ülnek össze.

A hivatalos eredményhirdetésre és a díjátadásra az elôzôleg meghirdetett idôponttól eltérôen 2004. november 6-án, Aradon, a Jelen Házban, a zsûri jelenlétében kerül sor. A díjazottakat egy héttel elôbb meghívjuk a rendezvényre.

A novellapályázat kiírója

György Valéria és családja kálváriája a kilencvenes évek elején kezdôdött. S nem elsô eset, hogy lapunkhoz fordul segítségért. Annak ellenére, hogy ügye többször nyilvánosságra került, a megoldás várat magára. Mai napig sem
sikerült elcserélnie Rovinari negyedi lakását egy olyanra, ahol emberi körülmények között lehet élni.

György Valériáék a Rovinari negyed 24. szám alatti tömbház B lépcsôházának egyik negyedik emeleti lakásában élnek. A férj, György Ferenc nevére szól a lakáskiutalás, érvényes lakbérleti szerzôdéssel rendelkeznek. A lakás, az egész tömbház leírhatatlanul rossz állapotban van. A lépcsôházban hiányoznak az ablakok, a fal piszkos, a lom, a tüzelô halomban áll az ajtók mellett. A rossz ruhákat, ágynemût a korlátra aggatják, s ugyanott verik a szônyegeket is. Szinte bokáig ér a szemét. A bûz, ami a lakásokból árad, nemcsak a szaglószervet viseli meg, hanem a gyomrot is felfordítja.

György Valériáék negyedik emeleti lakásába az esôvíz évek óta befolyik, a plafonon omlik a vakolat, a falak penészesek, a távfûtésrôl csak múlt idôben lehet beszélni. Áramszolgáltatás hol volt, hol nem. A tömbházi életvitel legelemibb feltétele sem teljesül: tíz hónapja nem folyik a vezetékvíz a csapból. Nincs mibôl fôzni, nincs mivel mosni, s ami közegészségügyileg a legsúlyosabb: nincs mivel a vécét öblíteni. Elôször csak éjszaka lehetett vizet fogni, aztán teljesen megszûnt a szolgáltatás. A felsôbb emeleti lakók akkor mondhatják magukat szerencsésnek, ha a földszinti lakók megszánják, beengedik ôket, s vedernyi víz gyûl össze a csörgedezô csap alatt. De ez csak néhanapján történik meg. Tehát a lakhatási feltételek távol állnak a XXI. századi igényektôl. Természetes, hogy ettôl a tömbháztól - ha lehet ezt az elegáns kifejezést használni - szabadulni akarnak.

György Valéria az eddigi marosvásárhelyi polgármesterek mindenikénél megfordult, panaszát betéve ismerték, de valamilyen oknál fogva sohasem sikerült elcserélni. Bár a lakásigénylôk listáján mindig kedvezô helyen voltak, több lakást is ajánlottak nekik, soha, egy sem felelt meg a cserére. Most újabb ajánlatot kaptak, de ezt a lehetôséget sem tartják megfelelônek. Azért nem, mert a polgármesteri hivatal alkalmazottaiból és tanácsosokból álló lakásbizottság feltételhez kötötte a Mioritei utca 59. szám alatti tömbház egyik negyedik emeleti lakásának kiutalását. A feltétel az, hogy fizessék ki az elôzô lakók által felhalmozott több tíz millió lejes adósságot. S a szintén lerobbant állapotban lévô lakást saját költségükön javíttassák meg. Ezeket a György család tisztességtelennek tartja, hiszen a lakáskiutalást nem lehet ilyen feltételekhez kötni. Tegyük hozzá, jogilag is törvénybe ütközô.

Bakó Attilát, a polgármesteri hivatal szociális, kulturális és vagyonigazgatóságának igazgatóját kérdeztük errôl az ajánlatról, aki elmondta, hogy valakinek csak fel kell vállalni az adósságok törlesztését. A lakótársulásnak nincs ki kifizesse az elmaradást. Györgyéknek három lehetôségük van: vagy kifizetik az elôzô lakók adósságát, és beköltöznek a Mioritei utcai lakásba, amire még négy család vár, vagy a Baneasa utcai szükséglakásba költöznek addig, amíg a jelenlegi lakásukat egy év leforgása alatt felújítják, vagy albérletbe mennek. - Számunkra elônyös lenne, ha kifizetnék az adósságokat - lehet azt részletre is - , mert utána a lakás elég olcsón megvásárolható.

Filip Maria, a Locativ osztályvezetôje elmondta, hogy a Mioritei utcai lakás felújító festését vállalják, mihelyt a volt lakó kihordja a holmiját. A lakásgazdálkodási vállalatnak nincs szándéka behajtani rajtuk a 9 milliós lakbérleti hátralékot.

György Valéria, akit kiborított a sokévi hercehurca, dühében bombával fenyegette meg a polgármestert. - Azért mégsem lehet ezt tenni - csillapítottuk. - De igenis lehet! - válaszolta.

Elítéltük a magatartását, de a helyszínelés után megértettük feldúltságát, s együtt érezve drukkolunk a megoldásért.

Ankét

Sokan és sokszor foglalkoztak már a fiatalság jelenlegi (és általános) helyzetével. Mindannyian tudjuk, hogy nem könnyû manapság egy frissen végzett fiatalnak munkát találni. Kivételek persze akadnak, számuk azonban a nagy átlaghoz képest nem túl jelentékeny. Az egyetemi, fôiskolai diplomákkal rendelkezôk mellett nagy számban akadnak olyanok, akiknek csak líceumi végzettségük, vagy (szerencsére egyre ritkább esetben) csupán nyolc osztályuk van. És sokan vannak, akik rendelkezzenek avagy sem diplomával, valamilyen végzettséget igazoló okirattal, egy dologban azonban megegyeznek: vidéken, községben, faluban élnek. Ôk azok, akik korukkal kitûnnek a lassan elöregedô vidéki lakosságból, akik próbálnak munkát keresni, akik tánccsoportokat, színjátszó csoportokat alapítanak, vagy játszanak bennük, és akik - szándékoltan vagy lehetôség hiányában - nem hagyják el azt a települést, amelyet szülôhelyüknek mondanak. Megérdemlik a tiszteletet. De ezenkívül - ki foglalkozik velük? És mibôl élnek? És egyáltalán: megélnek?

Ez volt az alapkérdés jelen ankét tárgyának megfogalmazásakor. Találomra indultunk, a Szászrégen felé vezetô út magyar falvaiban érdeklôdtünk: vannak-e még fiatalok, fogynak-e vagy gyarapodnak, stagnál, csökken-e az elvándorlás, megéri-e a fiatalságnak vidéken maradni? A rendszerváltás óta eltelt évek tapasztalatai alapján kizárólag negatív válaszokra számítottunk. Kellemesen csalódtunk. A nyilvánvaló nehézségek ellenére is, mintha kezdene visszalopózni a szívekbe a rég nem látott, ritka vendég: a derûlátás.

Az optimista

Gernyeszegen álltunk meg elôször. Tudakozódtunk, és kiderült, él a községben egy fiatalember, akinek saját famegmunkáló üzeme van. Felkerestük.

Csizmás István épp indulófélben volt, de kedvesen fogadott. Mint elmondta, több éve vezeti már a céget. - Fafaragász vagyok, 12-13 évet dolgoztam a Mobexnél, Marosvásárhelyen. Ingáztam, végig itt laktam Gernyeszegen. Amikor kezdett rosszul menni a városban, hazajöttem, vállalkozásba fogtam. Lehet itthon is dolgozni, és aki jól dolgozik, az meg tud élni belôle falun is. Nem nagy lábon, de meg tud. Én optimista vagyok, sikerült elérnem azt, hogy a jövedelmem egy részét be tudom fektetni, és nemcsak dolgozom, hanem munkahelyet is teremtettem. Vannak fiatalok a községben, nincsen sok munkanélküli, legjavuk itthon tartózkodik, a környékbeli famegmunkáló üzemekben, a kisiparban dolgoznak. Húsz-harminc százalékuk ment csak külföldre munkát keresni. Nem látok apadó tendenciát, nem fenyegeti kiöregedés a települést. Sajnálom azonban, hogy nincs társasági élet. Esténként a televízió, ritkábban baráti összejövetelek - nagyjából ennyi.

Márton Hajnalka és Benkô Klára bolti eladók is a szórakozás hiányát említették elsôsorban. - Nincsen sok szórakozási lehetôség. Van egy diszkónk, ami nem megy valami jól, nincsenek összejövetelek, házibulizunk. Mégis jó élni Körtvélyfáján. Van munkalehetôség, és idénymunkákat is sokan vállalnak. A legtöbb fiatal asztalosmunkát végez, három, ezzel foglalkozó cég van a környéken. De akiknek családjuk van, és a családalapítás elôtt nem sikerült jó munkahelyet találniuk, azok elmennek: az itteni munka kevés fizetéssel jár. Mezôgazdasággal kevesen foglalkoznak, nem éri meg.

Utunk Gernyeszegrôl és Körtvélyfájáról Marosjárába vezet. A nyolc kilométernyi tengelytörô út közepe táján lakókocsit és leégett szenesbuksákat pillantunk meg. A fiatal szénégetô és felesége körülötte tesznek-vesznek, háromévesforma kislány biciklizik. Tisztaság és rend, a lakókocsi elôtt autó áll.

- Én Szebenben születtem, de Görgényüvegcsûrön nôttem fel, és ott élek most is - mondja Iacob Árpád. - Megélnek nálunk a fiatalok. Sok az erdei munka, kevesen mennek külföldre. És a lélekszám csökkenése is megállni látszik, sokan költöznek be városról falura, Üvegcsûrre is. Nem csak idôsebbek. Van remény, nincs a falu kihalófélben. A nagyvárosban nincsen sok esély, becsületes munkával meggazdagodni ott sem igen lehet. Én is az erdészetnél kerestem állást, és úgy találtam ezt, ahol vagyok. Azelôtt dolgoztam Dâm-bovitán, Pucioasán, de hazatértem. Világéletemben szénnel foglalkoztam. Nyaranta 5-6 hónapot ülünk itt kint, télen Üvegcsûrön lakunk, nekünk akkor van a szabadság. Összeülünk a barátokkal, kirándulunk. Szeretjük itt, a szabadban is. Van kályhánk, tévénk, rádiónk, akkumulátorról üzemeltetjük, nyugodt itt az élet - mondja a szénégetô.

Más kategória

Marosjára már más képet mutat. Az isten háta mögött nem kószál senki az utcákon. Református templom repedezett tornya tûnik fel, halljuk, fiatal a lelkész. Benézünk.

Bálint Csaba és felesége fogadnak. Ôk is azt mondják: Jára más "kategória". - Nincsen itt fiatalság, illetve nagyon kevesen vannak. Ha így folytatódik, tíz év alatt Kisillye el fog tûnni, Járában pedig fele ennyien maradunk. Én két éve végeztem az egyetemet, azóta itt vagyok: mindössze két keresztelô volt, és tizenkét temetés. Vannak ugyan beköltözôk, de kevesen. Az idén két család költözött Járába, ez nem lendít a szaporulaton. 14 általános iskolás gyerek van, 16-an járnak középiskolába. A 18-28 év közöttiek még tízen sincsenek, mindenki elvándorolt. Aki betölti a tizennyolcat, elmegy nagyobb faluba vagy városba, nagyon sokan kivándoroltak. Akik mégis maradtak, azok a földeken dolgoznak, de az nem éri meg. Stabil munkahely- lehetôség rendes fizetéssel nincs. Ha pénzrôl van szó, az egyetlen megoldást a tejcsarnok jelenti, mezôgazdasággal, állattenyésztéssel lehet csak foglalkozni. A roma lakosságot pedig, ahol sok a fiatal, egyszerûen nem lehet felmérni. Az egyetlen esélyt a beköltözés jelentené, de városról sem a fiatalok költöznek be, hanem az öregebbek. A falu összlélekszáma 450 fô körül van. És problémát jelent az út is. Lehet, furán hangzik, de sokan emiatt vándoroltak el. Gondot jelent az ingázás, ki gyalogol naponta, munka mellett 16 kilométert a fôútig és vissza? Vannak, akik törekednek, elmennek és meggazdagodnak, a nagy többség azonban pénz nélkül tér vissza, ha visszatér. Tombol az alkoholizmus, sok az agglegény. Mindenki siratja magát - így nem lehet családot alapítani. Az iskola is omlik össze. Megjavíttatnánk, de - kinek?

Jól alapozva építeni

Gábor Csaba Nyárádszent-mártonban él. Fehér Ford Transitját megelôzzük az úton, Járában ér utol. - Sok a fiatal Nyárádszentmártonban - mondja. - Mi vaskerítéseket készítünk. A többiek asztalosmûhelyekben dolgoznak, két munkaadó cég van a környéken. Aki nem ott dolgozik, többnyire gazdálkodik. Nemigen vándoroltak el, mert ha nehezen is, de meg lehet élni. Én dolgoztam Németországban, mégis hazajöttem. Inkább itthon kell kialakítani azt, amit lehet. Ha még az Európai Unióba való bejutás elôtt kidolgozunk magunknak egy alapot, amire késôbb építeni lehet, akkor nyert ügyünk van. Nincs elöregedés, derûlátó a fiatalság Szentmártonban, csak a társasági élet hiányzik. Nyárádszeredába, Szovátára járunk szórakozni.

Antal Levente és Ibolya gernyeszegi portáján rend, tisztaság, jó ízlés fogad. A férj földrajz- és történelemtanár Szászrégenben, a feleség Kört- vélyfáján tanítónô. - Én szászrégeni vagyok, hat éve élek Gernyeszegen - mondta Antal Levente. - A gernyeszegi, körtvélyfáji fiatalok különös helyzetben vannak: se nem falusiak, se nem városiak, valahol a kettô közötti állapot jellemzi ôket. A városiasodás terjedôben van. Nemrég internet-kávézó nyílt a községben, a fiatalság egy része ott tölti szabadidejét. A diszkó mellett néha kosaras bált is szerveznek, és van két tánccsoportja is a községnek. A Sebes tánccsoport mellett a cigányság Nefelejcs nevû tánccsoportja jelentôs. Ha fontos külföldi vendégek érkeznek a panzióba, gyakran lépnek fel ott. Szerencsére akadnak munkahelyek, nem csak a fafeldolgozó iparban vagy a mezôgazdaságban. A helyi fiatal értelmiség is el tud helyezkedni, van pedagógusréteg, sokan könyvelôkként dolgoznak, a tanács és a polgármesteri hivatal is sokukat alkalmazta, kevés a munkanélküli, és megállt a népesség apadó tendenciája. Sok fiatal a városban dolgozik, de itthon él, és sokan költöztek ki ide városról. Persze, akadnak gondok is. Az ittenieknek meg kell osztaniuk a szülôkkel a szülôi házat, hisz új ház építésére nincsen lehetôség, ez néha torzsalkodást szül. Egyesek faluturizmussal is foglalkoznak, nem jellemzô, hogy stabil munkahelyet feladnának külföldi szerencsepróbálásért. Munkaidô után pedig kiegészítô jövedelemért dolgoznak ezt-azt. Télen pedig komoly minifoci-bajnokságot rendez a fiatalság, sok csapat eljön, és a helyi, 14. számú Gróf Teleki Domokos Cserkészcsapat is mûködik. Szerencsére, földrajzi fekvése miatt elônyös hely Gernyeszeg, magasak a telekárak, itthon tudja tartani a község a fiatalságot - zárta szavait Antal Levente.

Vámosgálfalvi Napok

Mozgalmas, a vendégek, helybéliek számára élménydús programot biztosítottak az elmúlt hét végén a harmadik alkalommal megszervezett Vámosgálfalvi Napok szervezôi. Más településekkel ellentétben, ahol a falu népe, az elszármazottak hazajövetelének ünnepe a hagyományos falunap, Vámosgálfalván elsôsorban a magyarországi testvérkapcsolatok ápolására, a helybéliek szórakozására fektetnek hangsúlyt. A háromnapos rendezvénysorozat programját is így állították össze, pénteken a kirándulásnak, szombaton a borversenynek, tánctanulásnak, vasárnap a kulturális mûsornak biztosítottak helyet. A szervezôk és résztvevôk egyetértettek: a harmadik az isten igaza volt, vagyis eddig ez sikerült a legjobban.

A nagyhegyesi, csepeli és magyarcsanádi vendégek már csütörtök este megérkeztek a Küküllô menti nagyközségbe. Mint Végh József elmondta, az évek során a hagyományos testvértelepülési kapcsolatokból barátságok alakultak ki, így az ide látogató magyarországiakat már családtagként fogadják és szállásolják el a helybéliek. A nagyhegyesiek révén körvonalazódni látszik egy németországi testvérkapcsolat kialakulása is. A gellenauiak, figyelembe véve a környékbeli látványosságokat és a nagyközség fejlôdési lehetôségeit, kapcsolatot szeretnének kialakítani a vámosgálfalviakkal - számolt be a polgármester.

Jó a bor, de tanulni kell még

Szombaton a helybéli borházban neves szakemberek zsûriztek a községszintû borversenyen, amelyre 17 termékkel neveztek be. Mint Seprôdi József, a borház mûszaki igazgatója elmondta, számára is meglepô volt, ahogy a szakemberek - többek között dr. Sümegi József, a magyarországi Szôlôtermesztôk és Bortermelôk Szövetségének elnöke, Ioan Bu