Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Mivel tegnap nem kaptak választ sem a polgármesteri hivataltól, sem pedig az Energomur távhôszolgáltatótól, a Distrigaz Nord marosvásárhelyi kirendeltségének igazgatója a Népújságnak kijelentette: várhatóan sor kerül a gázszolgáltatás felfüggesztésére. Az Energomur jelenleg mintegy 15 milliárd lejjel tartozik a gázszolgáltatónak, amihez hozzáadódnak a késedelmi büntetések.

Emil Detesan, a Distrigaz Nord marosvásárhelyi kirendeltségének igazgatója tegnapra várt választ az Energomur adósságtörlesztésével kapcsolatosan, ám megkeresésünk idôpontjáig nem tájékoztatták az illetékesek. - Csak annyit közöltek velünk, hogy minden lehetséges úton igyekeznek megsürgetni a kormánynál az elmaradt hôenergia-támogatás kifizetését - mondta. Hozzátette: valószínûleg a központi vezetéssel közösen hoznak határozatot a gázszolgáltatás felfüggesztésérôl a hôközpontoknál, aminek következtében fûtés nélkül maradhatnak a városlakók. Egy esetleges adósságfelosztással nem értett egyet az igazgató, aki szerint erre a törvény csak "bizonyos feltételek mellett ad lehetôséget". "Mi lesz a téli hónapokban, mibôl fizetik majd ki például a decemberi 30 milliárdos számlát, ha most a 15 milliárdot sem tudják?" - tette fel a kérdést. Az igazgató biztosított: a gázszolgáltatás esetleges megvonásáról idejében tájékoztatják a sajtót, illetve a lakosságot. Az Energomur fôkönyvelôje, Dénes Olga tegnap semmi újat nem tudott mondani, a prefektustól várták a közbenjárást, ami a jelek szerint késik.

A polgármesteri hivatal gazdasági igazgatója annyit közölt lapunkkal, hogy júliustól küldik az átiratokat a prefektúrára, a megyei tanácshoz, amelyben kérik az intézmények közbenjárását a kormánynál az elmaradt összegek kiutalása érdekében. "Mintegy 80 milliárd lejrôl van szó, de sürgôsségileg a felével is megelégednénk, hogy kifizethessük a július óta felgyûlt adósságot. A novemberi, decemberi számlákat majd jövôben törlesztenénk" - nyilatkozta Kiss Imola. Hozzátette, a megyei tanács részérôl azt a választ kapta, hogy várják a novemberi költségvetés- kiigazítást. Kiss Imola elmondta, nem hiszi, hogy a Distrigaz megvonja a gázszolgáltatást, szerinte a törvényes elôírások értelmében a téli idôszakban, amely november 1-jétôl kezdôdik, nem lehet ilyen intézkedést hozni.

Tegnap ünnepélyes keretek között beindították az osztrák Energieconfort által biztosított kölcsönbôl és osztrák szakemberek által berendezett Egyesülés negyedbeli kazánházat. A hárommillió euró értékû hitelt a város 18 éven belül kell hogy visszafizesse. A korszerû, környezetkímélô hôenergia- és melegvíz-elôállító berendezés ellenére a központhoz kapcsolt 1800 fogyasztó egyelôre nem fog kevesebbet fizetni.

Mint ismeretes, az Egyesülés negyedbeli tömbházakat a fotópapírgyár kazánháza szolgálta ki. A gyár bezárása után a polgármesteri hivatal, elôzetes választás nyomán, szerzôdést kötött az osztrák Energieconfort szolgáltatóval. A külföldi befektetô vállalta, hogy egy teljesen új kazánházat és négy hôközpontot helyez mûködésbe és kicseréli a hôenergia- és melegvíz-vezetékeket is. A terv kivitelezése a megfelelô ütemben haladt, így tegnap, egy héttel a beígért határidô elôtt, hivatalosan is beindították az új kazánházat.

- Az osztrák hôszolgáltató céggel való együttmûködést folytatni szeretnénk, ki szeretnénk bôvíteni az egész városra - mondta tegnapi sajtótájékoztatóján dr. Dorin Florea polgármester, aki nem tudott pontosan válaszolni arra a kérdésre, hogy a város melyik negyede következik.

Pfaff Rudolf, az Energieconfort képviselôje azt hangsúlyozta: a jelenleg beindított kazánház hatékonyabb, környezetkímélôbb a Marosvásárhelyen eddig üzemelôknél, s fô elônye, hogy a jelenleg használt földgáz mellett fával, illetve fahulladékkal is mûködik.

Kevesebbet fognak-e fizetni az Egyesülés negyedbeli lakók? - merült fel a kérdés, hiszen a város polgármestere számos alkalommal hangoztatta, hogy új tervének megvalósítása nyomán olcsóbb lesz a hôenergia-elôállítás és - szállítás.

A kérdésre válaszolva Pop Dorel, az Energomur vezérigazgatója elmondta: a hôenergia hivatalosan megszabott gigakalóriánkénti ára országos szinten ugyanannyi, így ôk ezt kell alkalmazzák a város valamennyi negyedében lakó fogyasztók esetében. A 2005 januárjától életbe lépô kormányhatározat értelmében a kormány 25 százalékkal fogja csökkenteni a hôenergia árának jelenlegi támogatását, vagyis a lakosság annyival fog többet fizetni. Az Egyesülés negyedbeli lakók, akiket a korszerû kazánház látja el, elôreláthatólag csak ettôl az idôponttól fognak kevesebbet fizetni, s csakis akkor, ha az új rendszer által elôállított hôenergia ellenértéke kevesebb lesz, mint az újonnan meghatározott ár. Mivel a kazánházat csak most indították be, nem tudni, hogy milyen költséggel állítja elô a hôenergiát.

A helyi tanács közel 50 millió lejnyi díjat szabott ki azon lakók számára, akik ezután le akarnak válni az Egyesülés negyedbeli kazánházról. Igaz-e az, hogy azért hozták ezt a határozatot, mert a szerzôdésben a polgármesteri hivatal vállalta, hogy nem fog csökkeni a fogyasztók száma? - tette fel a kérdést a Népújság?

Erre dr. Dorin Florea polgármester határozott nemmel válaszolt. Pop Dorel igazgató hozzátette: az Egyesülés negyedben levô 2400 lakásból jelenleg 1800-at szolgál ki az Energomur, idén csupán 48 család vált le a központosított rendszerrôl. A jelen levô tanácsosok egyike kifejtette: a díj megszabásával a helyi tanács védeni akarja a befektetését.

Aktuális

Három székelyföldi magyar nyelvû napilap, a sepsiszentgyörgyi Háromszék, a csíkszeredai Hargita Népe és a marosvásárhelyi Népújság, amelyekhez az egykori szász fellegvárba, Brassóba rajzott székelyek nagy hagyományokkal bíró heti kiadványa, a Brassói Lapok is csatlakozott, egy néhány éve sajnálatosan megszakadt rendezvénysorozat újította fel. A Székelyföldi lapok találkozója, amelyet a jövôben rendszeresíteni kívánnak a fent megnevezett szerkesztôségek, a szakmai tapasztalatcserén és tollforgatói szolidaritás megerôsítésén túl arra is hivatott, hogy a magyar nyelvû sajtó egységes szellemiségét erôsítse.

Magyarul írni ma Erdélyben nem kis felelôsség. A tapasztalat ugyanis azt mutatja, hogy nem minden magyar nyelven megjelent írás kínál magyar szellemiségû üzenetet olvasóinak. A szórványosodásnak, nemzeti elkorcsosodásnak kitett olvasórétegnek olyan magyar nyelvû sajtótermékekre van szüksége, amely a politikai véleménykülönbségek ellenére is egységes erdélyi magyarságtudatot képes kovácsolni.

A találkozón megfogalmazódott az az egyre erôteljesebb felismerés, hogy erre a feladatra csupán az olyan lapok képesek, amelyek a jelenlegi hangsúlyosan üzleti közegben ezt a nem elsôsorban üzleti feladatot is képesek ellátni. Egy kisebbségi sajtó, s természetszerûleg így az erdélyi magyar sajtó is, sajátos helyzetébôl fakadólag nem szorítkozhat arra, hogy "kitöltse a két reklám közötti helyet". Ami - jelesen az anyanyelvhasználat - egy államalkotó többséget képezô nemzet számára természetes, mert számos forrásból táplálkozik, kisebbségben már kevésbé magától értetôdô.

Ezért töltheti el aggodalommal az erdélyi újságíró-társadalmat, hogy a magyar szellemiséget képviselô sajtó leépítése kezdôdött meg azzal, hogy egyes magyar nyelvû napilapok multinacionális sajtóbirodalmak kezébe kerültek, s talán nem véletlen, hogy az új tulajdonosok nem nézik jó szemmel, ha a nagyváradi, szatmárnémeti újságíróik bármilyen kapcsolatot ápolnak (például a Magyar Újságírók Romániai Egyesületében) erdélyi kollégáikkal. A profit maximalizálásában érdekelt vegytiszta kereskedelmi újságírás, az elbulvárosodás ugyanis nem fér meg a harcos nemzeti érdekvédelemmel, véleményformáló újságírással, mint ahogy nehezen lehet elképzelni, amint a magyar érdekek védelmére kelnek azok a lapok, amelyek magyarul jelennek meg ugyan, de a helyi román nyelvû lapokkal azonos tulajdonosi kézben vannak.

A székelyföldi lapok összefogása ennek a veszélynek a kivédését is szolgálja.

Fehérasztal mellett

Torma Sándor, a Háromszék fôszerkesztô-helyettese:

Ezelôtt 20 évvel Középajtán találkoztam egy emberrel. Kovácsnak hívták. Saját kezével építette fel lakását, teremtette meg nyolc gyermekének a mindennapit. Megkérdeztem: miért csinálja?

Az embernek mindennap meg kell mutatnia, hogy él.

Hecser Zoltán, a Hargita Népe, felelôs kiadó:

Fontos, mert egy közegben élünk, s azonkívül, hogy kommunikálunk egymással, más a személyes találkozó. Ez a szakmai szempontokon túl, az együvé tartozást jelenti, a kapcsolatokat színesebbé teszi. Ugyanakkor lehetôség arra is, hogy a kapcsolatok kiterjedjenek a családra is.

Ambrus Attila, a Brassói Lapok fôszerkesztôje:

Akkor, amikor az erdélyi magyar politikai életben megosztottság tapasztalható, és az erdélyi magyar értelmiség is némiképpen megosztott, akkor nagyon fontos és örvendetes, ha a székelyföldi újságíró-társadalom szolidaritásán túl még a barátság is tetten érhetô. És ennek egyik legjobb bizonyítéka ez a találkozó.

A lapok különbözô politikai irányultsága kitapintható, ennek ellenére összeköt a szakmaiság és az a közös felelôsség, amellyel a székelyföldi olvasóknak tartozunk.

Makkai János, a Népújság fôszerkesztôje:

Fontos a szolidaritás! Fontos, hogy a több tekintetben azonos helyzetben lévô székelyföldi magyar lapok idejekorán felismerjék: már a közeljövô olyan veszélyeket tartogat számunkra, amelyeket csak szolidaritással, a sajátos együttmûködési formák megtalálásával védhetünk ki. Nem valamely politikai hatalom hordozza ezt a veszélyt, hanem a mindent elszürkítô profitérdekeknek alárendelt tôke lehetetlenítheti el a mûfaji sokféleséget jelentô hagyományos újságírást, egyáltalán a magyar szellemiségû sajtót. A sajátos értékeink iránt teljességgel közömbös külföldi, és az asszimiláció újkori eszközeként bevetett másfajta tôke a sajtónk elsivatagosodásával járhat.

Az összetartozás és összetartás fontos lehet abban a tekintetben is, hogy közösen rátalálhatunk azokra a megoldásokra, amelyek együttes versenyképességünket erôsíthetik az információk piacán, gazdagítva egyben a székelyföldi régióban élô magyar olvasók tájékozottságát. A mostani laptalálkozó ebben a tekintetben sem valamiféle kezdet, inkább egyfajta intézményesülô folytatása az eddigi esetlegességgel jellemezhetô együttmûködésnek.

Le tud-e ülni baloldali értelmiségi a jobboldali nézeteket vallóval esélyt és jövôt latolgatni? Elcseveghet-e az, aki az RMDSZ politikáját helyesli, azzal, aki a Magyar Polgári Szövetség sikeréért szurkol?

Természetesen! - derült ki szombaton a Sepsiszentgyörgyön megtartott székelyföldi laptalálkozón.

Ugyanis sokkal több dolog van, ami összeköt, mint ami elválaszt bennünket. Mindenekelôtt összetart a szakmaiság és az erkölcs iránti elkötelezettség (ami már-már tetten érhetetlen például a politikában), no meg az is, hogy közös urunk - akit mi még megvallva és önként szolgálunk - az olvasó. Az erdélyi, a székelyföldi magyar olvasó.

A Hargita Népe, a Háromszék, a Népújság és a Brassói Lapok, ha más és más megközelítésben is, de végsô soron nem valamely politikai alakulat, hanem az erdélyi magyar közösség jövôjét kívánják szolgálni.

Szolgálják és nem félnek attól, hogy emiatt a közszolgálat miatt korszerûtlennek tartják, például azok a magyarországi ítészek, akik szerint, mivel a politika is imorális, a sajtónak is erkölcstelennek kell lennie.

Sepsiszentgyörgyön kiderült, nagyon sok részletkérdésben nem értünk egyet, ezért hajnalig tudunk vitázni, vannak érveink és ellenérveink, ám a kulturált vita szabályait is ismerjük, betartjuk. A lényeges kérdésben azonban egyetértünk: a szolidaritás és az összefogás az erdélyi magyarság legfontosabb eszköze a korszerû, önrendelkezô társadalom kiépítésében.

Errôl adtunk példát mi, újságírók.

Ambrus Attila, Brassói Lapok

Négy lap, a Háromszék, a Brassói Lapok, a Népújság és a Hargita Népe szerkesztôségei találkoztak szombaton, október 23- án Sepsiszentgyörgyön, annak elôpataki kijáratánál, a Vadászcsárdához címzett fogadóban. A találkozónak volt ugyan elôzménye, de évek teltén csak most került sor az újabb összejövetelre.

Ezen a napon ötvenhatnak negyvennyolca volt, így a színes programban helyet kapott a megemlékezés is. És mégis, lényegtelen lett volna az összejövetel, ha nem jön össze valami gondolat, amely összeköti a négy szerkesztôséget, mint a vasút Brassót Vásárhellyel... Úgy jó, ha az ember átszállás nélkül tud utazni a két nagyváros között, átszelvén Csíkszeredát és Sepsiszentgyörgyöt is. Úgy jó, ha nem kell átnyergelnünk, hanem a magunk kenyerén, a magunk lovával tudunk csatlakozni egymáshoz, s máris összehozhatunk egy olyan négyesfogatot, amely használható és nem csupán ünnepi bemutatókra való, de akadályok, kátyúk kikerülésére, legyôzésére is. Évente négyszer legalább kipróbálni a négyesfogatot? Közös ügyekben, két megye vagy három megye határzónájában, ahol már kisrégiók mûködnek? Olyan témákban, amelyek négy megyében hét határra szólóak, és az olvasóban is visszhangra találnak, mivel ez az összefogás jelzésértékû, lapok és megyék között jelentené a szolidaritást, a sorsvállalást, a kiállást. Mert nép és újságja itt, a Kárpát-kanyarban, még együvé tartozik, míg a magunk kenyerén élünk és írunk, s ezt szeretnénk fenntartani az eladhatóság és a megvásárolhatóság világában is.

Az elôpataki kijáratnál íme a gondolat négyesfogata elôállítva. Ostor helyett csak akarat kell...

Ferencz Imre, Hargita Népe

Segesvár, Kôhalom, aztán egy rövid pihenô a tizenkilencedik század eleji fényét igen halványan ôrzô Elôpatak egyik ásványvízforrásánál. Úticélunk a sepsiszentgyörgyi Vadászcsárda, mely a valamikori Libacsárda hamvaiból kellemes környezetû, hangulatos étteremmé nôtte ki magát. A Pacé lábánál fekvô fogadóból igazán szép kilátás nyílik a késô ôszi színekbe burkolózott Szemerja negyedre.

A Népújság szerkesztôségét Torma Sándor, a Kovászna megyei napilap, a Háromszék gazdasági vezetôje fogadja. A meleg kézfogás mellé jut a frissen sült kûrtôs kalácsból és szilvapálinkából is, míg szerkesztôségünk hölgy tagjait egy-egy szál gerberával ajándékozzák meg. Tusnádfürdô, Sugásfürdô, Szováta és Alsótömös után újból együtt a három székely megye, Hargita, Kovászna és Maros, illetve Brassó megye magyar napi- (illetve egy heti-) lapjának szerkesztôsége. Nyolc év után következett be a (meg)folytatás, hogy Ambrus Attila, a Brassói Lapok fôszerkesztôjének szavaival éljünk. A Háromszék, Hargita Népe, Brassói Lapok és a Népújság fôszerkesztôi, szerkesztôi, tördelôi, korrektorai és újságírói egy szorosabb kapcsolattartás reményében gyûltek össze a városszéli vendéglôben. Az ismerkedést sokan a közeli dombbal kezdték, ahonnan egyesek csak néhány gombával és halványlila ôszi kikericcsel tértek vissza, mások viszont egy egész gombapaprikásra valóval. Régi és új arcok köszöntötték egymást, és foglaltak helyet (amint a késôbbiekben kiderült) szûkösen, az asztalok mellett. Tálalták is a vadat, halat, s mi jó falat. A válogatott fogásokkal, specialitásokkal a leginkább azonban a háromszéki pityókás házikenyér vette fel a versenyt, a vaddisznó- és szarvashús, sült pisztráng mellett azért jutott hely a hagyományosnak tekinthetô sertésflekkennek, húsgombóclevesnek, illetve a kissé furcsa párosítású tejszínhabos gyümölcskoktélnak.

"Isten hozott!" - fogta igen rövidre beszédét a vendéglátó lap, a Háromszék gazdasági vezetôje, mely után Makkai János, lapunk fôszerkesztôje, Ambrus Attila, a Brassói Lapok fôszerkesztôje és Hecser Zoltán, a Hargita Népe gazdasági igazgatója hangsúlyozták a találkozó fontosságát, lényegét: információváltás, a közös dolgok megtárgyalása, megvitatása, a lapok saját kézben való megtartása.

A jó ételek és italok mellett szólt a muzsika is: a lakodalmastól az Eddán, Fonográfon, Bojtorjánon keresztül az angol, amerikai slágerekig, a szerkesztôségek tagjai közösen ropták a csárdást, keringôt, és vonatozták végig az asztalok közti szûk helyet. A magyar himnusszal hajtottak fejet az 1956-os forradalom elôtt, Magyari Lajos, a Háromszék újságírójának meghívására a rendezvényen jelen volt Török József és Jancsó Csaba, az ’56-os lázongások helyi áldozatai. A Háromszék Együttes énekese és táncosai szomorúbb-vidámabb népdalokkal, mozgalmas népi táncokkal szórakoztatták a jelenlevôket. Az elôkelô kaja mellé, fôleg a férfiak gyönyörködtetésére, hastánc is társult.

A sepsiszentgyörgyi Mûvészeti Líceum egykori és mostani diákjaiból és egy tanárból összeverôdött Snaps Vokal Band a hangulatos angol, francia nyelvû spirituálék mellett a vendéglô teraszán közös, hajnalba nyúló dalolást kezdeményezett gitárkísérettel. "A szentgyörgyi torony jaj de messzire látszik" - énekelték a népdalkedvelôk a csendszünetekben. Az evés- ivás és a tánc fáradalmait az otthonos Diófa Panzió és a Vadászcsárda ágyaiban pihenhették ki szerkesztôségünk tagjai. Folytatás a Brassói Lapok rendezésében.

Mészely Réka

A Románia határain túl élô románok január elsejétôl számos oktatási és kulturális kedvezményben részesülhetnek a kormány által elfogadott kedvezménytörvény tervezete értelmében. A tervezet szabályozza azokat a kedvezményeket, amelyeket a jövô év elejétôl élvezhetnek anyaországuk részérôl a határon túl élô román nemzetiségûek, illetve minden olyan személy, aki vállalja a román kulturális identitást, legyen az román származású zsidó, szász vagy sváb nemzetiségû.

E személyek számára a román állam biztosítja azokat az anyagi eszközöket és egyéb lehetôségeket, amelyek segítenek megôrizni nyelvi és kulturális identitásukat. Ingyenesen férhetnek hozzá az állami kulturális intézetek szolgáltatásaihoz, minden szinten részesülhetnek az oktatásban az anyaország területén, ahol ösztöndíjakat is kaphatnak.

Román nyelvismeretük elmélyítése érdekében továbbképzô tanfolyamokon is részt vehetnek, és megkapják a román pedagógusok számára biztosított kedvezményeket. Ezekben az elônyökben bárki részesülhet, aki a határon túl román nyelvet tanul vagy tanít. Térítésmentesen juthatnak vízumhoz, ha "nyelvi, etnikai, vallási és kulturális önazonosságuk" megôrzése érdekében szervezett rendezvényen szeretnének részt venni Romániában.

A törvénytervezet anyagi támogatást biztosít román nyelvû szakkönyvek, szépirodalmi mûvek vagy eletronikus úton terjesztett könyvek beszerzéséhez, akárcsak felekezeti imahelyek építéséhez vagy felújításához. Az anyagi segítség kiterjed a lakhely szerinti országban szervezendô kulturális, mûvészeti rendezvényekre és vallási eseményekre.

E jogokat az nyerheti el, aki önként vallja magát román identitásúnak, függetlenül attól, hogy a lakhelyeként szolgáló országban milyen kisebbségi kategóriába sorolják ôt hivatalosan. Fontos, hogy birtokában legyen a román nyelv bizonyos fokú ismeretének, és az adott országban tagja legyen valamilyen, az ottani románságot valóban reprezentáló szervezetnek.

A jogszabály hozzávetôlegesen 12 millió románt érint, ez azonban nem hivatalos adat, ugyanis máig nem készült statisztika arról, hány román él szerte a világon.

A törvény elôkészítôje, a határon túli románok ügyével foglalkozó hivatal többször is hangsúlyozta: olyan "eurokonform" dokumentumról van szó, amelyre a Velencei Bizottság és az Európai Biztonsági és Együttmûködési Szervezet kisebbségügyi fôbiztosa is rábólintott.

"Tanultunk a magyar státustörvény kedvezôtlen fogadtatásának tapasztalataiból, ezért a román jogszabály nem tartalmaz gazdasági vagy szociális kedvezményeket, amelyeket mind az európai intézmények, mind pedig az érintett államok elutasítanak" - hangsúlyozta több alkalommal is Titus Corlatean, a hivatal vezetôje.

(MTI) A trianoni szerzôdés ejtette sebeket csak a kettôs állampolgársággal lehet begyógyítani; a határon túl élô kárpátaljai és erdélyi magyarok számára csak úgy szûnhet meg a vasfüggöny, ha a népszavazás segítségével megkapják a lehetôséget, hogy ténylegesen magyarnak vallhassák magukat - mondta Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke a vasárnap Miskolcon rendezett 1956-os megemlékezésen.

"A negyvennyolc évvel ezelôtti eseményekhez lenne méltó, ha végre sikerülne felébreszteni a magyarokat hipnotikus álmukból, rádöbbennének a kettôs állampolgárság fontosságára, amellyel Magyarország bizonyítaná a nemzeti mivoltát" - mutatott rá az elnök.

Hozzátette: az ország 1989-tôl minden nemzeti vagyonából kifosztva "várja sorsa jobbra fordulását, pedig az 1956-os munkástanácsok megmutatták, hogy meg lehet ôrizni a nemzet értékeit".

"Gondos gazdaként felügyelték a javakat, ezt a példát kellett volna követni a rendszerváltás után is, nem pedig kiárusítani az országot" - hangsúlyozta Patrubány Miklós.

"Az Európai Unió bármelyik tagállamából bárki szabadon jár-kel az országban, de saját magyar honfitársaink vagy csak vízummal, vagy csak szigorú korlátok között juthatnak haza" - mondta a Magyarok Világszövetségének elnöke. Hangoztatta: a kettôs állampolgárságról szóló népszavazás támogatásával "új Magyarország épülhet".

(MTI) Jókora szégyennek nevezi a SME címû szlovák lap, hogy a szlovák parlamentben mindössze csak egyetlen szlovák nemzetiségû kormánypárti képviselô akadt, aki támogatta a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) törekvését, hogy a törvényhozásban visszaszerezzék a magyar nyelvû felszólalás jogát.

A pozsonyi parlament képviselôi a héten úgyszólván lesöpörték az asztalról a magyarok követelését, akik - miután az Európai Parlament szlovák küldöttségének magyar tagjai Brüsszelben az anyanyelvükön, magyarul is felszólalhatnak - erre a hazai törvényhozásban is jogot formálnak, jóllehet, élni nem kívánnak vele.

Az MKP indítványát a párt húsz magyar képviselôjén kívül a szlovák honatyák közül csak három független és egy kormánypárti támogatta, ezért a törekvés elbukott, noha nyilvánvaló volt, hogy az MKP képviselôi legfeljebb egy-egy felszólalást bevezetô megszólítás erejéig, mintegy jelképesen, legfeljebb annyit kívántak volna magyarul is elmondani, hogy "Tisztelt képviselôtársak..."

- A parlament olyan küzdôtér, ahol a fair-play alapelvének megfelelôen mindenkinek egyenlô feltételeket kell biztosítani. Igaz, hogy furcsán nézne ki, de tény, hogy olyan személy is megválasztható parlamenti képviselônek, aki a hivatalos nyelvet nem beszéli. Az ilyen honatyának is joga van hozzá, hogy felszólaljon és meghallgassák. Bezzeg, egy süketnéma honatya esetében nem jelentene elvi problémát, hogy jelbeszéd-tolmácsot biztosítsanak neki. Akkor meg mi a probléma a magyarokkal? Elvégre ôket sem a Marsról szalasztották ide: emberemlékezet óta ôk is ugyanúgy itt fizetik az irgalmatlanul magas adót, mint a szlovákok - így a SME cikkírója.

Írásában Peter Schutz a jóindulatot, a gesztust, a nagyvonalúságot kéri számon a szlovák honatyákon, ám megjegyzi: persze, a kisebbségek sem jobbak a Deákné vásznánál, hiszen ezekben a képességekben ôk sem bôvelkednek. Így aztán olyan értelmetlen és káros ötleteik vannak, mint Csáky Pál miniszterelnök-helyettesnek, aki a kisebbségi kultúrák támogatására hivatott állami alap létrehozásának ötletével állt elô. Ez azonban nem mentség, mert az elsô lépést a többségnek kell megtennie - javasolja a cikkíró.

(MTI) Fehér Anettka 2005. március elsején az oroszországi Csillagvárosba utazik, hogy megkezdje féléves ûrhajós kiképzését és hogy felkészüljön a várhatóan 2007-ben sorra kerülô ûrutazására - jelentette be Anettka menedzsere, Forgách Rezsô a Fészek Klubban tartott sajtótájékoztatón.

Amit egyszer Anettka és az ô Rezsôje - élettársa, menedzsere - a fejébe vesz, az megvalósul. A mûsorvezetô szokásos egyedi viseletében - fekete kis bôrnadrágban, fekete ujj nélküli pólóban, fekete csizmában és neccharisnyanadrágban fogadta a sajtó képviselôit, dr. Grósz Andornak, a Szegedi Tudományegyetem repülô- és ûrorvosi tanszékvezetôjének társaságában, hogy beszámoljon az elôkészületekrôl.

Egyértelmû siker, hogy az oroszországi Csillagváros vezetôi fogadják Anettkát és ingyen kiképzik ûrhajósnak. Március elsején kezdôdik a kemény munka, edzés és tanulás: vizsgák, túlélô túrák és komoly tréningek várják az ûrbe készülô magyar hölgyet. A több oldalas kiképzési program listája tekintélyes: nyolc magas szintû vizsga vár eszerint Anettkára. A kiképzés menetérôl gyakran tudósít majd a produkció stábja.

Meg kell tanulnia az orosz szaknyelvet, hiszen hiába orosz- történelem szakos tanár, az ûrhajózási szakkifejezéseket nem ismeri. Meg kell ismerkednie az ûrhajó mûködésével, repülési kiképzésen és súlytalansági repüléseken és folyamatosan egészségügyi vizsgálatokon vesz majd részt.

Csillagvárosban egy háromszobás lakásban lakik majd Anettka. Elkísérheti Forgách Rezsô és még egy személy - nekik azonban fizetniük kell az ellátásért és a lakásért.

Anettka nem ûrturista lesz, hanem ûrhajós! Ez nagy különbség. A másik fontos tudnivaló, hogy attól még, hogy kiképzett ûrhajós lesz, nem biztos, hogy repül is majd. De a kiképzés alapfeltétel, ezen mielôbb túl kell esnie. A konkrét repülésre, ha sor kerül, külön kell majd felkészülnie és az akkori egészségi állapota is meghatározó lesz. Ha repülhet, az ûrben dolgoznia kell, tudományos kísérleteket végrehajtania, amire ugyancsak betanítják majd.

Hogy mikor repülhet, az attól is függ, jelentkezik-e fizetôs ûrturista a nagy kalandra. Ôk ugyanis elsôbbséget élveznek, a 20 millió dollár fejében - ennyit kell fizetnie annak, aki csak nézelôdni akar az ûrben. Az is feltétel, hogy a többi ûrhajós nemzet szakmai szövetsége rábólintson a személyére.

A repülésre leghamarabb 2007-ben kerülhet sor - hangzott el.

A szeptember 30-i tanácsülésen jóváhagyták a 2002. évi 47-es számú helyi határozatban leszögezett, a maxitaxis személyszállításra vonatkozó szabályok kiegészítését és módosítását. Ezek szerint október 18- tól az utasok a kisbuszokra való felszálláskor kell kifizessék az utazás ellenértékét, a kihágást elkövetôket borsos pénzbírsággal sújtják. Ugyanezen tanácsi határozat értelmében 2005. január 1- jétôl kizárólag 7 évnél fiatalabb kisbuszokkal engedélyezik a személyszállítást.

53 kisbusz nem felel meg az elôírásoknak

- Alapvetô változások lesznek, amelyeknek célja az uniós követelményeknek eleget tevô tömegközlekedés biztosítása - mutatott rá Filimon Vasile, a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal keretében mûködô, a marosvásárhelyi közúti közszállítás koordinálásával megbízott szolgálat vezetôje. Elsô lépésként 2005. január 1- jétôl kivonják forgalomból a 7 évnél idôsebb maxitaxikat. Ennek értelmében a jelenlegi 138 kisbuszból (a közszállítási társulás és a Tudortrans Kft. jármûvei) 53 nem felel meg az elôírásoknak. A szolgálatvezetô szerint a városban több olyan kisbusz is létezik, amely a 25 évnél régebbi. Az elvégzett tanulmányok szerint Marosvásárhelyen 100 maxitaxi is elégséges a civilizált személyszállítás biztosításához.

2004 decemberében kerül sor a forgalomban levô maxitaxik engedélyének felújítására. Az engedélyt egy évre állítják ki, az engedélyezési illeték 1 millió lej jármûvenként, amit a helyi költségvetésbe utalnak. A határozat értelmében ahhoz, hogy felújítsák az engedélyeket, a jármûvek a következô elvásároknak kell eleget tegyenek: 7 évnél fiatalabbak; a széktámla min. 50 centi magas; puha, kárpitozott székek; szekuritüvegbôl készült ablakok; a jármûben az ülôhelyek minimális száma: 12+1; minimum 18 állóhely; fogozórúd az álló utasoknak; rokkant személyek felszállását, leszállását segítô rudak jobb és bal oldalon; legkevesebb két kijárat; feliratozott ablakok, kalapács mindkét oldalon; tûzoltó készülék; elsôsegély-nyújtó felszerelés; világítótest a lépcsôk felett.

Ugyancsak január 1-jétôl a maxitaxik oldalára fekete-sárga pepita, 10 centi széles sávot kell ragasztani, elsô és hátsó felére MAXITAXI feliratú öntapadóst ragasztanak.

Felszálláskor kell fizetni

- Ellenôrzéseink során meggyôzôdtünk arról, hogy az utasok leszálláskor nemcsak az utazás ellenértékét, hanem a jegyet is a sofôr kezébe nyomják, így a gépjármûvezetô azokat többször el tudta adni, veszteséget okozva a cégnek. Ezt próbáljuk kivédeni azzal, hogy a felszállás pillanatában kell fizetni - mondja Filimon Vasile. Október 18- tól, hétfôtôl azokat az utasokat, akik nem tudják felmutatni az ellenôröknek a jegyet, a tanácsi határozat értelmében 600.000 lejtôl 1 millióig terjedô pénzbírsággal sújtják. Abban az esetben, ha az ellenôrzések alkalmával kiderül, hogy a sofôr ismételten nem adott jegyet, 3 hónapig illetve véglegesen felfüggesztik tevékenységét.

A büntetés ellenértékét a polgármesteri hivatal pénztáránál kell befizetni az erre a célra nyitott számlára. A kihágásról jegyzôkönyvet készítenek. A tanácsi határozat értelmében a kihágást elkövetô köteles az ellenôrzô szervek kérésére felmutatni személyazonossági igazolványát. A 14 éven aluli fiatalok által elkövetett szabálysértés esetén a bírság felére csökken. Óvás 15 napon belül nyújtható be azon szervnél, amelynek tagja az ellenôr, s csatolni kell a kihágást megállapító jegyzôkönyv másolatát.

Elkezdôdtek az ellenôrzések és a büntetések

- Az utóbbi két évben végzett ellenôrzések rámutattak, számos gépjármûvezetô nem láttamozza a vonal végén a menetlevelet. A múlt hétfôn déli 12 órakor végzett ellenôrzés során kiderült, az egyik sofôr menetlevele már este 10-ig le volt pecsételve. Azonnal felbontottuk a szabálysértô diszpécser munkaszerzôdését - mondta Filimon Vasile. A határozat értelmében október 18-tól ezt a kihágást 5-tôl 7 millió lejig terjedô pénzbírsággal sújtják. A határozat további büntetéseket is leszögez: a ciklogramban elôírt idôpontok áthágása - 1-tôl 2 millió lejig terjedô pénzbírság; a megállón kívül más helyen való megállás - 2-tôl 4 millió lejig terjedô büntetés. A tanácsi határozat elôírásainak tiszteletben tartását rendôrökbôl, polgárôrökbôl, a Román Gépjármû-lajstromozási Hivatal, a Román Útügyi Hatóság, a polgármesteri hivatal szolgálata és a közszállítási társulás képviselôibôl álló csapat ügyeli fel. Ellenôrzéseket kétnaponta szerveznek.

A Magyar Polgári Szövetség Maros megyei vezetése felháborodásának adott hangot a tegnapi sajtótájékoztatón amiatt, hogy e formáció részére csak négy nap állt rendelkezésre aláírásgyûjtésre. Elmondták, hogy az MPSZ-nek huszonhatezer támogatói aláírást sikerült összegyûjteni (minimálisan huszonötezerre van szükség), azt azonban még nem tudni, hogy ezek az aláírások mind hitelesek-e, erre ugyanis a Központi Választási Irodának kell megadnia a végleges választ.

Lapzártánk idején érkezett a híradás, hogy K. V. I. nem fogadta el a Magyar Polgári Szövetség által benyújtott aláírásokat, mivel az aláírások egy része hamisnak bizonyult.

Ami a támogatói listák körüli vitákat illeti (egyes források szerint halottak is vannak az MPSZ listáin), Tôkés András felháborítónak találta, hogy a listákat egyáltalán "kiadták", úgymond nyilvánossá tették. Válaszként azzal vádolta meg az RMDSZ-t, hogy erôs nyomást gyakorolt több helyen is a választókra, állítása szerint a fenyegetés és az elbizonytalanítás eszközeit használva, erre azonban konkrét példák helyett homályos utalásokat tettek.

Azzal kapcsolatban, hogy ma Markó Béla Tôkés Lászlóval találkozik, kiderült, valamiféle politikai egyezségre számítanak, mert ha nem, fogalmazták meg tételesen, a választásoktól való távolmaradással fognak válaszolni. Egyébként ez a szándékuk akkor is, ha a Polgári Szövetséget megakadályozzák a választásokon való részvételben.

Hétfôn a bukaresti Crown Plaza konferenciaközpontban a Romániai Munkáltatók Szövetsége, valamint számos üzletember találkozójára került sor.

Az eseményen az RMDSZ képviseletében részt vett Markó Béla szövetségi elnök, Puskás Bálint és Verestóy Attila szenátorok, Antal István képviselô, Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere, valamint Sata Viktor az RMDSZ Régiófejlesztési és Integrációs Fôosztályának munkatársa.

George Copos, a Román Munkáltatók Szövetségének elnöke méltatta az RMDSZ politikáját, amely, mint mondta, nagymértékben hozzájárult Románia stabilizálódásához. Továbbá kifejtette, bízik abban, hogy az RMDSZ ezután is fontos szerepet játszik a román politikai életben. George Copos felszólalásában hangsúlyozta, hogy rendkívül sok munka vár még ránk, így az üzleti klíma további javítása, a politikai klientelizmus és az adócsalások kizárása elsôdleges feladat lesz az elkövetkezô mandátumban. Továbbá a fiskalitás csökkentése, a közberuházások teljes mértékû átláthatósága és egy koherens törvénycsomag kidolgozása is prioritás kell legyen az elkövetkezô négy évben - mutatott rá.

Markó Béla szövetségi elnök, az RMDSZ államelnök-jelöltje a munkáltatókkal való kapcsolattartásban mindenekelôtt a nyitottság és a párbeszéd fontosságát hangsúlyozta. Kifejtette, hogy a szövetség elkötelezte magát a decentralizáció mellett, beleértve az üzleti decentralizációt is. A romániai magyarság hatalmas szerepet játszik a Magyarországgal való kapcsolattartásban, a két ország közti üzleti kapcsolatok építésében, szorgalmazva a régiók együttmûködésének további erôsítését. Az RMDSZ mindebben összekötô szerepet vállal - hangsúlyozta Markó Béla.

Az anyaországban, de még a Nagy Vízen túl is úgy ismerték, mint a legnagyobb erdélyi mókamestert, tréfás rigmusok, a könnyekig megkacagtató jelenetek, monológok szerzôjét és elôadóját, az énekes és táncos Szélyes Sándort. A 75 éves mûvészt sajnos, csak távollétében köszönthették péntek este a Kultúrpalotában. Az RMDSZ megyei, városi szervezeteinek vezetôi, képviselôk és jelöltek - Borbély László, Dávid Csaba, Gál Éva, dr. Kelemen Atilla, Kerekes Ká-roly, Szakács János és mások - jelenlétében, egykori táncos, dalos társaiból, tisztelôibôl- rajongóiból álló nagyszámú közönség elôtt zajlott a nótaest. Szélyes Sándor ajándékát és a vásárhelyi közönség jókívánságait kedves dalostársa, Kerekes Tóth Erzsébet adta át még azon az estén.

- Abban, hogy itt, Marosvásárhelyen is reneszánszát éli a magyar nóta, nem kevés szerepe van az RMDSZ városi szervezeteinek és a megyei szervezetnek, valamint az EMKE-nek, hallottuk Nagy István színmûvésztôl, aki a tôle megszokott kedves humorral vezette a mûsort. - Érdekvédelmi szervezetünknek mindenképpen fel kell vállalnia értékeink ápolását és továbbadását, emelte ki köszöntôjében Dávid Csaba. - Értékalkotó mûvészeinket sosem szabad elfelednünk, hiszen ôk példaképei kell hogy legyenek fiataljainknak. Tisztelnünk kell ôket. Szélyes Sándor ezen értékalkotó mûvészek közé tartozik. Reméljük, ez a mai elôadás egy sorozat kezdete, amelynek célja, hogy értékeinket megtiszteljük és megünnepeljük. Habár nem lehet közöttünk, szeretném megköszönni Szélyes Sándornak azt a több évtizeden át kifejtett munkát, mellyel a magyar népzenét mûvészi szinten a szívünkbe lopta, és ugyanakkor nagyon sok boldog évet kívánok neki még családja és magyar közösségünk körében!

- Annak idején, amikor még csak páresztendôs volt a Székely Népi Együttes, de már országos hírt szerzett magának itt, a volt Székely Színház színpadán, csodálatos ötlet fogant meg néhány vezetô ember, Birtalan József, Székely Dénes és mások fejében: létre kellene hozni a gyerekegyüttest - emlékezett dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ megyei elnöke. Óriási felvételit hirdettek Marosvásárhelyen, szigorú énektanárok ültek egy hosszú asztal mellett, ritmusjátékokat kopogtattak a jelöltekkel, a húgommal együtt tagjai lettünk, ô tánckaros volt, én pedig a zenekarban furulyáztam Incze Pacival. A gyerekegyüttes bejárta az országot, Európában többfelé is megfordultunk, késôbb vált bizonyos direktívák hatására Pioníregyüttessé… Akkor Szélyes Sándort mindenütt meg lehetett találni, a gyimesi táborok udvarán, másutt, és körülötte mindig nagyon sok gyermek nyüzsgött. Hiszen olyan mókamester volt, úgy tudott szórakoztatni, hogy mindenki tátott szájjal hallgatta. A székely móka széles skáláját végigjátszotta: ha kellett, sántított, elmutatta, hogy a kicsi, alacsony, kövér ember hogy’ mozog… Nagyon vékony, magas, szikár ember volt, körüldongták a fiatalok. Arra is emlékszem, hogy a tánckarnak mindig külön szóltak az oktatók, Birtalan József, Székely Dénes: "Ha bejön Szélyes, nem röhög az egész csapat!" Mert Szélyes Sándor mindig kitalált valamit, hogy miképp jöjjön be, ami azonnal mókás jelenetté vált. Ô volt az állandó felnôtt résztvevôje kezdetben a gyerekegyüttesnek, aki minden elôadáson mint "öreg táncos", ma úgy mondhatnók, mûvészi táncparódiákat adott elô. Csodás dolgokat tudott. Éppen ezért üzenném én is Szélyes Sándor bátyánknak, hogy nagyon-nagyon sokan szorítunk érte, várjuk felgyógyulását, tudjuk, mit tett ezért a városért.

Szélyes Sándor találta ki a Maros Mûvészegyüttes elsô nótamûsorát, mondta Nagy István. Az állam "önellátásra" kényszerítette az együttest, ezért olyan mûsorokat kellett szervezni, amelyek biztos sikert hoznak. Szélyes Sanyi bácsi kitalálta a Vásárhelyi híres promenádon címû mûsort, amelyre ma is nagyon sokan emlékeznek, hiszen hosszú évekig játszotta az együttes. Ezt a mûsort ô konferálta, táncolt, énekelt benne, épp hogy a feje tetejére nem állt, ezért lehet Ô ma névadója és ünnepeltje ennek a magyarnóta- mûsornak.

Koszorús Kálmán prímás vezette a zenekart, Bôr-Hunyadi Gyula brácsán, Rácz Béla cimbalmon, Marton László nagybôgôn, Székely István klarinéton kísért. Népdalok, katonanóták, mulatók, hallgatók, operettdalok, daljáték- részletek hangzottak el. Énekeltek: Gáll Ferenc, Ördög Miklós Levente, Ötvös Marika, Gyárfás István, Kós Éva, Sebestyén Aba, Marton Irénke és Szabó Péter, a Kolozsvári Magyar Opera énekese, zongorán kísérte Szakács Mária Magdolna. Természetesen a záródal csakis a címadó lehetett, a promenádról szóló, amely Marosvásárhelyen is úgy meghonosodott, mintha itt született volna, együtt énekelték az elôadók és a közönség. Amely jól járt, hiszen a támogatók (Hidroplast Kft. fôszponzor, Tip-Top eszpresszó, Terézia sajtgyár, Pizza Mix vendéglô, Primacom Kft., Amicus ajándékbolt, a Tordai Hair Cos-metics, a Kallós- termékek kizárólagos forgalmazója) jóvoltából a tombolán értékes tárgyakat, termékeket, kétszemélyes vacsorákat nyertek a szerencsések.

Az egyházi oktatásról tanácskoztak

Összességében változatos és sikeres volt a Marosvásárhelyi Református Kollégium újraindulásának tizedik évfordulójára tartott ünnepségsorozat. A péntek délelôtti nyitóistentiszteletet és az iskolatörténeti elôadást követôen gólyabált, szombaton sportrendezvényeket, városnézéssel egybekötött vetélkedôt, este pedig a Nemzeti Színházban ünnepi mûsort tartottak.

Szárnyakat adni

D. Dr. Csiha Kálmán, akinek püspöksége idején újraindult a kollégium, a karsztvizekhez hasonlította a református oktatás történetét, amely betiltását követôen 45 éven át a szívek titkos csatornáiban ôrizte a hagyományokat. A nyugalmazott püspök szerint továbbra is azt hagyományt kell folytatnia az iskolának, hogy a tudomány mûhelye mellett a lélek mûhelyeként (úgy ahogy Bolyai János a síkból a térbe emelte a geometriát), szárnyakat adjon az ott tanuló fiataloknak. Akiknek az lesz a feladatuk, hogy a láthatatlan szellemi lovagrend tagjaiként a lélek barikádjain álljanak helyt a hit, a hûség, a becsület, és a tisztesség jegyében.

A Kollégium nevében Székely Emese igazgatónô mondott köszönetet egyháziaknak és világiaknak, akik vállaltak minden nehézséget, hogy a nehezen beinduló oktatás megmaradjon a Bolyai falai között. Az iskolában folyó munka tükre volt a színpadon bemutatott elôadás, a kórus fellépése, egyéni elôadók, szavaló diákok szereplése. Az ünnepségnek az 1956-os szabadságharc évfordulójával való egybeesése tiszteletére Kilyén Ilka színmûvésznô meghatóan szép mûsora hangzott el. Vasárnap délelôtt Ft. Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökének igehirdetésével zárult a rendezvény a Gecse utcai Kistemplomban, ott, ahol tíz évvel ezelôtt a református oktatás elkezdôdött.

Felemás helyzetben

A háromnapos rendezvény keretében a romániai egyházi oktatás jelenérôl és tervezett jövôjérôl tartottak tanácskozást a testvérintézmények vezetôinek részvételével.

Ez a kollégium még nem az az iskola, amit az egyház szeretett volna, sem az infrastruktúra, sem a minôségi színvonal tekintetében - hangzott el Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület fôjegyzôjének felvezetô elôadásában, aki kiemelte, hogy az egyházi oktatás engedélyezésével valójában csak a klérusutánpótlást tették lehetôvé. Meddig mehet bele az egyház, hogy politikai alku tárgyának legyen kitéve az oktatás? - tette fel kérdést, utalva arra, hogy az erdélyi református kollégiumokban (mint késôbb kiderült, a szatmári kivételével) nem engedélyezték az osztályok szakosodását, ami nagymértékben rányomja a bélyegét az oktatás színvonalára. A késôbbiek során Székely Árpád, a kolozsvári kollégium igazgatója tette szóvá, hogy sajnos nem sikerült elérni, hogy az egyházi iskolák az elméleti líceumok sorába kerüljenek.

A folytonosság, az identitás megôrzése, a biztonság azok a szempontok, amelyek fontossá teszik az egyház iskolafenntartói szerepét - mutatott rá Kató Béla, aki a szóban forgó iskolák céljaként fogalmazta meg, hogy az oktatás mellett a nevelés szerepét szeretnék elôtérbe helyezni. Nem az óra menetébe kíván beleszólni az egyház, hanem az órán kívüli nevelésben akar segítséget nyújtani - hangsúlyozta az elôadó, aki a késôbbiekben elmondta (az e téren kibontakozó viták kapcsán), hogy nem érdekük a pedagógusok lecserélése, s a káderpolitikába a meglévô tanári kar tagjainak nyugdíjazása után kívánnak beleszólni. Elôadásában felhozta a volt egyházi iskolák igen rossz infrastrukturális állapotát, aminek oka részben a szándékosság. Sok esetben olcsóbb lenne új iskolákat építeni, de mûemlék jellegük miatt erre nem kerülhet sor. Ugyanakkor az államnak továbbra is kötelessége részt vállalni az iskolák fenntartásában - hangsúlyozta Kató Béla, hiszen az egyház ma nem rendelkezik azokkal a forrásokkal, amelyek lehetôvé tennék a tanintézetek finanszírozását. Ennek kapcsán hangzott a rendezvény másik elôadójának, Asztalos Ferenc országgyûlési képviselônek a beszámolója arról, hogy az egyházi iskolák státuszának megnyugtató törvényes rendezését még nem tudták elérni, de a fenntartásuk érdekében született az a törvény, amely lehetôvé teszi, hogy az állami finanszírozás minden oktatási intézményben kövesse a gyereket.

Az alkotmány biztosítja az egyházi oktatás kiszélesítését, a mûködô törvények azonban még nem - hangzott el Dáné Károly hozzászólásában. Az RMDSZ megyei szervezetének alelnöke egyetértett azzal a felvetéssel, hogy két elit iskolára szükség van ugyan Marosvásárhelyen, de nem
"iskolakombinátokra", utalva arra, hogy a katolikus egyház által visszakapott épületekben elkezdôdô oktatással enyhíteni lehet a Bolyai zsúfoltságán.

A tanácskozáson még szó esett a református nôvérképzést biztosító posztliceális iskolák megtartásának fontosságáról (dr. Ábrám Zoltán igazgató), az egész magyar oktatást érintô tankönyvhiány enyhítésének lehetôségeirôl, a kiadók nagyobb mértékû alapítványi támogatásának fontosságáról, a bentlakások fenntartásának, finanszírozásuk biztosításának szükségességérôl, valamint arról, hogy az egyház felkészült-e iskolái fenntartásának ellenôrzésére, ha az új tanügyi törvény erre lehetôséget biztosít majd.

Két tárlat és sok kézfogás. Városnézés, tárlatlátogatás, termékkiállítás, néptáncmûsor, szüreti bál - ennyi mindenre tellett Lôrincfalva, Murokország e kis települése hétvégéjén. Anyaországi testvértelepülései kisebb-nagyobb küldöttségekkel képviseltették magukat, eljött Újlôrincfalva polgármestere, Soltész András, ôt és falusfeleit egy kíváncsi angol család is elkísérte, Lôrinci városát Vigh István polgármester és társai képviselték, a Nyárlôrincrôl érkezôket Nagy István tanácsos vezette. Délelôtt Marosvásárhelyre látogattak a vendégek, aztán Lôrincfalva szülöttének, az 1935-ben született Bálint Károly szobrászmûvésznek a mûtermét és az alkalomra rendezett kiállítását tekintették meg. Bálint Károlyról ezt írta Balázs Imre festômûvész: "A fa, márvány, terrakotta, mind-mind mûvészi akaratának, látásmódjának függvényévé válik. Nem tud, és nem akar hazárdjátékot ûzni az anyagokkal, amelyeket mélyen ismer. Abban a körben készülnek szobrai, amelynek vonalát ô maga húzta meg, de amelynek felezôjét ha meghosszabbítanák, metszéspontjával érintené ezt a sokarcú századot." Bálint Károly így vallott munkásságáról: "Ábrázolni szeretném a kimeríthetetlenül gazdag testi és lelki emberi szépségeket, érzelmi állapotokat és rezdüléseket, életkorokat és idôtlen nyugalmat, azt a belsô igazi valót, amit a test kiemelt vonásainak hordoznia kell, a legnemesebbet, a legmaradandóbbat. Ha ezt munkáim is tükrözik, elértem célomat."

A hangulatosan díszített kis mûvelôdési otthonban Farkas György alpolgármester köszöntötte a vendégeket, az anyaországiakat és az RMDSZ képviseletében megjelent dr. Kelemen Atillát, meg a kiváló mezôgazdasági szakembert, Náznán Jenôt, aki e táj szülötteként is itthon érezheti magát Lôrincfalván.

A murokországi termékkiállítás gyöngye a számos egyéb zöldség mellett természetesen a sárgarépa, vagyis a murok volt. A gazdák verítékes munkájuk gyümölcseit hozták el a kijelölt területre, és nem is csalódtak, hiszen a Lôrincfalva Egyesület szervezte kis ôszi tárlat zárultával az Elcom Serv támogatásával és vendégeik kedvessége révén is jelképes díjakat osztottak, de gyakorlatilag minden kiállítónak jutott legalább egy palack magyar bor, a legkiválóbbnak ítélt termékek gazdái, Fekete Zsigmond, Nagy József, Kakasi György plaketteket vihettek haza, csakúgy, mint a kakaskiállítás szorgos nyertes tenyésztôi, Nagy József, Simó Katalin és Szilágyi Gyula.

A délutáni csôsztoborzó után estefelé táncparádé folyt a parányi színpadon: a szomszédos Nyárádszent-benedek és a Dózsa György községi Lôrinc Tánccsoport (mesterük az ismert Veress Kálmán "bácsi") fiataljai ropták a nyárádmentit. Aztán jött a mulatság java, a szüreti bál. A mennyezetet leszakadással fenyegetô impozáns koszorút elárverezték, nyárlôrinci és újlôrincfalvi vendégek licitje bizonyult a legjobbnak.

Ha mármost valaki azt kérdezné: na és, mi haszna van mindennek, azonkívül, hogy esznek-isznak az emberek, megvan rá a válasz: elôször is, egy az idáig ismeretlen, jelentéktelen kis település kiemelkedik a lapos szürkeségbôl, és hallat magáról. Barátságokat köt népe, megismeri anyaországát, faj- és hittársait, tágul szellemi látóhatára. Vállalkozói szellembôl is kaphat kóstolót, serkentést; tapasztalatot szerez, és nem marad nyakán a murok sem: ugyanis Lôrinci város vezetôi úgy találták, hogy kórházuk, öregotthonuk és iskolai kollégiumuk (bentlakásuk) számára lehetne némi sárgarépát vásárolni, otthon ugyanis 180-200 forintba kerül, míg ha innen viszik, jó száz forintot spórolhatnak kilaján, így aztán kilátás van rá, hogy 20 vagy 40 tonna sárgarépa eladódik, méghozzá úgy, hogy a Nyárád menti termesztô sem jár rosszul. Megnyílik egy piac, amely távlatos haszonnal is kecsegtet.

Az már csak ráadás, hab a tortán, hogy hagyományôrzô tánccsoportjuk, melynek szervezôje Imre József, meghívást kapott Lôrinci városába, utat-szállást a vendéglátók állnak. A lôrincfalvi mûtermi tárlat pedig valószínûleg bekerül a turisztikai tájékoztatókba.

Lôrincfalván, a mûvelôdési háztól 200 méternyire tábla mutatja majd: a kis utcában található Bálint Károly szobrászmûvész mûterme, állandó tárlata. Nyitva hétvégeken, szombaton és vasárnap 10 és 18 óra között.

Lôrincfalva bekerül Erdély kulturális vérkeringésébe. Ezt kukorékolták a kakasok szombaton.

Markó Béla, az RMDSZ államelnökjelöltje október 26-án, Marosvásárhelyen, a Kultúrpalota Tükörtermében mutatja be az Együtt Európába - integráció, autonómia, jólét címû választási programját. A szövetségi elnök mellett az eseményen jelen lesz Takács Csaba ügyvezetô elnök, Kötô József ügyvezetô alelnök, az RMDSZ számos szenátora és képviselôje.

A rendezvény keretében mutatják be elsôként Markó Béla A magyar dilemma címû politikai tanulmány- és esszékötetét is.

A Pro Európa Liga felkéri a 2004. november 28-i és december 12-i parlamenti és elnökválasztások megfigyelésében érdekelt személyeket, hogy jelentkezzenek feliratkozás végett a szervezet székhelyén (Rózsák tere 5. sz., III. emelet) naponta de. 9 és du. 4 óra között. Azon személyek részére, akik falvakban, községekben figyelik meg a választásokat, biztosítjuk a szállítási költségeket és egy napidíjat.

Jó hangulatú, kellemes rendezvénnyel ünnepelték az oszteoporózis világnapját pénteken Marosvásárhelyen. Mivel az országos rendezvény témája az idén a férfiak körében jelentkezô csontritkulás; az ASPOR megyei szervezetének hölgy tagjai a Procardia Alapítvány jobbára férfiakból álló sportolóit hívták ki egy kosárlabda-mérkôzésre, amelyet a Víkendtelep jellegzetes ôszi díszletei között tartottak. A meccs fáradalmait forralt bor mellett pihenték ki a játékosok, s a rendezvény hangulatát jellemzi, hogy a pihenést követôen a csontritkulás megelôzésében és elôrehaladásában oly fontos szerepet betöltô mozgás jegyében táncra is perdültek.

Október 25-e a román hadsereg napja. Hatvan évvel ezelôtt, 1944. október 25-én szabadult fel az ország a fasiszta uralom alól. Az események emlékére a Marosvásárhelyi 6-os Harckocsidandár koszorúzást és katonai ceremóniát tartott.

Hétfôn délelôtt a himnusz elhangzása után Marosvásárhelyen a Román katona szobránál helyezték el a kegyelet koszorúit a helyi és megyei önkormányzat, a vásárhelyi helyôrség, a Román Hírszerzô Szolgálat, a Megyei Közpénzügyi Igazgatóság, a polgárôrség, a háborús veteránok egyesülete, különbözô politikai pártok és egy gazdasági egység képviselôi. Ezt követôen zeneszóra felvonult a díszszázad.

11 órától a hôsök temetôjében, majd délután Marosorbón emlékeztek a 60 évvel ezelôtti eseményekre.

Szombaton délelôtt a termés napját ünnepelték a Marosvásárhelyi 16-os Számú Napközi Otthonban. Az eseményre a városi hivatalosságokat is meghívták, hisz a szülészeti klinika melletti óvoda épülete igencsak megérett a felújításra. Az ôszi foglalatosságok bemutatásán túl tehát arra szerették volna felhívni az érintettek figyelmét, hogy a szülôk segítségével felszerelt épület udvara és külseje is több figyelmet, támogatást érdemelne.

Az óvoda színpadán bemutatott ünnepséggel kezdôdött a rendezvény, ôszi versek, énekek hangzottak el román, magyar és német nyelven, s táncokat láthatott a népes közönség, hisz a hagyomány szerint a szülôket is meghívták az ismerkedés és barátkozás napjára. Majd a gyerekek saját termükben csoportos foglalkozások keretében folytatták a naphoz illô tevékenységeket, többek között termésbábut, salátát készítettek... Nagy sikere volt a szôlôpréselésnek az óvoda udvarán, majd délire a bográcsgulyás is elkészült. Jókedvtôl volt tehát hangos a dr. Bernády György polgármestersége alatt épített egykori iskolaépület, amely 1902-ben kezdte meg mûködését. A jelenlegi városgazdáknak pedig annyi lenne a dolguk, hogy a csúnyán málló vakolatú épületet és annak udvarát rendbe tegyék, de úgy tûnik, hogy évek óta elkerüli a figyelmüket. Ezenkívül aktuális lenne egy-két teremmel bôvíteni is az óvodát (hely lenne rá), hisz a magyar gyerekek évek óta egyetlen terembe zsúfolódnak össze.

Vasárnap éjszaka egy összejövetelrôl indultak haza a 47 éves L. Filon és az 53 éves G. Dan Mircea vásárhelyi lakosok. A Kövesdombra igyekeztek, a Predeál utcából felvezetô lépcsôkön. Ekkor támadt rájuk négy fiatal, s a két férfit rúgták, ütötték.

Oltean Dan, a Maros Megyei Törvényszék Melletti Ügyészség ügyésze lapunknak nyilatkozva elmondta, a támadók mindenükbôl kifosztották áldozataikat: elvették karikagyûrûiket, maroktelefonjukat, ékszereiket, készpénzüket, s irataikat a helyszínen elszórták. A rablás elkövetése után a támadók eltûntek, áldozataikat súlyos állapotban hagyták. L. Filon a helyszínen belehalt sérüléseibe.

Dr. Hecser László, a Marosvásárhelyi Igazságügyi Orvostani Intézet igazgatója elmondta, a boncolás során megállapították, L. Filon bordatörést szenvedett, testén esésbôl származó sérülés is látható. Mindezek közvetetten járultak hozzá halálához, amelyet fulladás váltott ki (a légzôszervek vérrel és hányadékkal teltek meg).

G. Dant kórházban kezelik, ô mesélte el az ügyészeknek és rendôröknek a történteket. Jelenleg folyik a nyomozás az elkövetôk kilétének kiderítésére és felelôsségre vonására.

Ferenczi Levente személyében a városnak elsô ízben van magyar alpolgármestere. Nem könnyû a feladata, hiszen egy olyan önkormányzatban vállalta a megbízatást, ahol úttörôként dolgozik. A helyhatósági választásokon Ovidiu Dancu polgármesterrel került a második fordulóba, s a szavazók 21 százalékának nyerte el a bizalmát. A város magyar lakosságának most már van akihez bizalommal fordulni, s az sem lesz feltûnô, ha valaki magyarul szólal meg a hivatalban. Milyen tervekkel, célkitûzésekkel indul? - kérdeztük szolgálati irodájában, ahol ügyes-bajos dolgaikat intézô választói sohasem hagyják magára.

- A 215-ös számú helyhatósági törvényt figyelembe véve osztódtak le a feladatok. Az alpolgármester feladata a piacok, a parkok, zöldövezetek, legelôk, az utak, hidak karbantartása. Ugyancsak az én hatásköröm lesz a város tisztaságáért, a Schuster cég munkájáért felelni. Alárendeltségemben vannak a helyi tûzoltók, a könyvtár, a kultúrház, továbbá a víz- és a csatornaszolgáltatás is.

- Mivel kezdte a munkát?

- Mivel igény van rá, úgy döntöttem, hogy minden reggel 7 és 9 óra között fogadom a hozzám fordulókat. Ezenkívül csütörtökön 9-12 óra között fogadónapot tartok. Meghallgatom az embereket és próbálunk intézkedni. Legelôször áttekintettük az állatállományt a legelôkön. Erre azért volt szükség, mert az emberek nem fizették be az adót, s július elsejére pontos nyilvántartásra volt szükség. Aztán kiástuk a sáncokat az Eczken- és Andrássy-telepen, hidat állítottunk Gezsén. Végre kitettük a helységnévtáblát Andrássy-telepre. A piacot 30 ár felülettel bôvítjük, ezért új kerítést kell állítani, ami a napokban készült el, ára 450 millió lej.

- Rossz állapotban vannak az utak, most újrakezdték a javításokat, hol dolgoznak?

- Kátyúznak a régi fôtéren, a Vadász utcában, a Gh. Baritiu utcában, az 1918. December 1. úton. Megkezdtük a munkát Gezsén, a cukorgyár utcájában és az Avram Iancu utcában. A munkálatokra 282 millió lejt szánunk a költségvetésbôl.

- Hiába engedte meg a törvény, Ludason évekig nem eskettek magyarul. Most mi a helyezet?

- Én is eskettem már magyarul, most nincs akadálya ennek. Azonban elôfordult, hogy magyar értelmiségi házasulandók nem igényelték a magyar esketést. Jó lenne, ha tudatosulna az emberekben, hogy legalább arról ne mondjanak le, amihez joguk van.

- Mikor lesz magyar felirat a polgármesteri hivatalon és az irodákon?

- Itt lassan ôrölnek a malmok, de ígérem, ahogy a helységnévtáblákat kitettük, úgy a magyar feliratok is felkerülnek a hivatalra.

Állásbörzék alkalmával feltûnôen kevés a munkahelyajánlat a városban. 1583 nyilvántartott munkanélküli van a városban és környékén (ebbôl 1045 személynek nincs jövedelme), azonban a legutóbbi börzén csak három munkahelyet ajánlottak a 45 éven felüli álláskeresôknek. Ez a város gazdasági potenciálját, esetleg a munkaadók érdektelenségét tükrözi.

Ovidiu Dancu polgármester véleményére voltunk kíváncsiak ezzel a lehangoló ténnyel kapcsolatban, hiszen már elsô mandátuma elején kijelentette, hogy a város gazdasági fellendítésén, külföldi befektetôk idecsalogatásán fog fáradozni, hogy a hanyatlás útjára jutott várost kimozdítsa a holtpontról.

A polgármester kijelentette, hogy csak az állásbörzén kicsi az ajánlat. Marosludason százával keresik a munkaerôt, így a kisipari szövetkezet szabókat, asztalosokat, ácsokat keres, az olasz tulajdonú Bercas készruhagyár textilvarrókat keres, a Menelv Borse Kft. bôrvarrókat keres. Ezek a cégek a nôi munkaerôt szippantanák fel, de nem találnak megfelelô munkásokat. Nagyon sok férfi munkást alkalmazna a Bechtel autópálya-építô cég, szeptember 29-én meg is tartották az elôválogatást, október 21-én volt a második. Munka volna bôven - mondta a polgármester.

A polgármesteri hivatal is november elsejétôl április elsejéig a 76-os törvény alapján 30-40 szakképzetlen munkást alkalmaz. Az alkalmazottak minimálbérre jogosultak. Azonban ez a bér nem túl vonzó még a szakképzetleneknek sem. Az állásokat nem a börzén, hanem a Transilvania helyi rádióban hirdették meg.

A munkahelyajánlatokról teljesen más véleménye van Brustur Elenának, a Munkaerô- foglalkoztatási és -átképzési Ügynökség helyi kirendeltsége vezetôjének, aki elmondta, hogy télen még nagyobb lesz a munkanélküliség, mert a Ludason és a környéken mûködô gazdasági egységek java része szezonmunkásokat alkalmazott. Például a radnóti üvegháztól 126 munkást bocsátanak el. Tizenöt éve alig létesült új gazdasági egység, miközben a meglévôk tömegesen bocsátották el az alkalmazottakat. Lásd a Romvelót, kenderfeldolgozó gyárat, vagy a tejgyárat, ahol most raktárak, biztosító társaságok, diszkó mûködik.

- A baj nem is annyira az ipari egységek csôdjében keresendô, hanem abban, hogy a mezôgazdaságot tették tönkre, ami a nagyobb jövedelmet hozta a lakosságnak. Azok, akik gyárakban dolgoztak, otthon második mûszakban földet mûveltek, állatot tartottak, s több mint egy fizetést még megszereztek. Most, hogy nem jövedelmezô a mezôgazdaság, az emberek abbahagyták. A jó szakemberek külföldön keresnek munkát. Hivatalosan, félhivatalosan, vagy feketén. A fôvárosi munkaerô-migrációs hivatal tudtunkkal még egy ludasit is választott ki külföldi munkára. Aki ott dolgozik, feketén teszi, vagy nem az ügynökségen keresztül szerez munkát - mondta az ügynökségvezetô.

Hivatalos adat nincs arról, hogy hányan dolgoznak Spanyolországban, Németországban, hány képzett, egyetemet végzett fiatal hagyta el szülôföldjét, de tény, hogy sokan elmentek. A madridi halálvonaton is négy marosludasival végzett a robbantás. Ôk is munkába siettek...

Hosszú sorban várakoznak a cukorrépával megrakott teherautók a cukorgyárhoz vezetô úton. A francia többségû tulajdonos, a Factory Holding az utóbbi években 7 millió eurót fektetett a gyárba, hogy az európai követelményeknek megfelelô minôségû cukrot állítsanak elô. A termelôk október 6-ától szállítanak, amikortól a gyár megkezdte a termelést. Az idei cukorrépatermésrôl, feldolgozásról Armeneanu Ioant, a gyár igazgatóját kérdeztük.

- Teljes kapacitással üzemel a gyár, napi 450-480 tonna cukorrépát dolgozunk fel. Számításaink szerint a termelôk 140 ezer tonna cukorrépát fognak beszállítani a gyárba. Idén Marosludas környékén jó termés volt, 38 tonnás átlaggal számolunk hektáronként. A betakarítással sem voltak gondok, hiszen az idôjárás kedvezett.

- Mekkora területen termeltek cukorrépát, elengedô-e a megtermelt mennyiség arra, hogy az ország legmodernebb gyárának kapacitását lefedje? Érdemes-e ma a gazdáknak ezzel a kultúrnövénnyel foglalkozni?

- Tavaly 3600 hektárnyi területre kötöttünk szerzôdést a termelôkkel. Ez a mennyiség nem elegendô, ezért idén ezt 8000 hektárra szeretnénk növelni. Miért? Azért mert az Európai Unió Romániának 110.000 tonnás cukortermelési kvótát szabott meg, s ebbôl 60.000 tonnát itt, Maros-ludason. A cukortermelôk szövetségének elnökeként részt vettem a brüsszeli tárgyalásokon, s elértük, hogy erdélyi viszonylatban a legkorszerûbb gyár ilyen esélyhez jusson. Persze ehhez az kell, hogy a termelôk is megértsék, a cukorrépa ezután is jól jövedelmezô, biztos jövedelmi forrást jelent.

- Idén hogy fizették a gazdákat, milyen haszonnal zárja az évet a termelô?

- A cukorrépát termelôk idén is sokkal jobban járnak, mint azok, akik a kukoricát vagy a kalászos gabonát választották. Egy tonna cukorrépáért a gyár 700.000 lejt fizet, ehhez hozzáadódik 500.000 lej támogatás. Ha átlagban 30 ezer tonnás terméssel számolunk hektáronként, akkor a parasztnak ez 36 milliós bevételt jelent. Ebbôl le kell vonni a hektáronkénti körülbelül 16 milliós költséget, s a tiszta jövedelem 20 millió lej körül van. Az uniós csatlakozás után ezen a vidéken semmi más, csak a cukorrépa jelent biztos megélhetést a mezôgazdászoknak.

- Keresett-e a piacon a ludasi cukor? Milyen áron kerül ki a gyárból?

- A ludasi cukor nem marad eladatlanul, mert minôségileg sokkal jobb, mint az import-, nádból készült cukor. Jóllehet vegyileg ugyanolyan cukorról beszélünk, de mi a cukor fehérítéséhez semmilyen adalékot nem használunk, míg mások igen. Ez más ízt ad a termélnek. Egy kiló ludasi cukor termelési ára 17.200 lej, és legkevesebb két zsákkal lehet vásárolni.

Az RMDSZ szervezésében október 29-én, pénteken 20 órakor szüreti bált szrveznek. A kosaras bált a líceum éttermében tartják.

A helyi önkormányzat 300 millió lejt utalt ki a városi kórháznak, hogy sürgôsségi központot alakítsanak ki. Ennek a részlegnek a létrehozásával régi igényt elégítenek ki a betegellátás terén.

A 70 éven felüli nyugdíjasok ingyenesen, a fiatalabb nyugdíjasok 50 százalékos kedvezménnyel utazhatnak a helyi közszállítási járatokon. Ez a kedvezmény az önkormányzatnak évi 650 millió lejbe kerül. A maxitaxijegy ára a városban 6000, míg a peremtelepülésekre 8000 lej.

Az ipari iskolaközpontot Phare-támogatással újították fel. Az infrastruktúrára 140.000 eurót, míg a számítástechnikai felszerelésekre 40.000 eurót költöttek.

Miután a református egyház 14 hónappal ezelôtt papilak építésébe kezdett, s az épületet tervek szerint jövôre be is fejezik, a templom és papilak melletti, 1948-ban államosított felekezeti iskolát visszaszolgáltatták. Az egyháznak egyelôre használat nélküli tulajdonjoga van az épület fölött, azonban egy egyezség értelmében az öt terembôl egyiket idén ôsszel kiürítik, hogy bibliaórát, kóruspróbát tarthassanak itt a gyülekezeti tagoknak - nyilatkozta Czirmay Levente lelkész.

A helyhatósági választások után részben megváltozott a helyi tanács összetétele, mit várnak az új tanácstól, az újraválasztott polgármestertôl és a csapatától?

Crina Onita titkárnô: -Tizenöt éve mentem férjhez, és még mindig nincs lakásom. Ludason a lakásárak a vásárhelyi lakásokéval vetekednek. Egy kétszobás tömbház-lakás 700 milliónál kezdôdik. Ezt nem tudjuk megfizetni. A lakásigénylôk listáján vagyok, s remélem, hogy jövôre végre felépül az elsô ANL-s tömbház a városban. Több lakásra lenne szükség, mi is és több száz fiatal család azt várja, hogy megoldják ezt a kérdést.

Olaru Maria tisztviselô: -A Marosludashoz tartozó Marosgezsén lakom, naponta ingázom a városba. A közszállítással van gondunk. Amióta a Siletina átvette a Secomtól ezt a szolgáltatást, azóta kisbuszok, maxitaxik közlekednek. Reggel 7 és 8 óra között sokan szeretnének felszállni, azonban megtörténik, hogy még az iskolás gyerekek is lemaradnak. 15 személyes a jármû, s felszállunk még 30-an is rá. Most még valahogy bezsúfolódunk, de télen, amikor bundába öltözünk, még szûkebb lesz a hely. Meg kellene oldani, hogy csúcsidôben több járat induljon, s akkor elkerülnénk ezt a kellemetlenséget.

Fekete Béla nyugdíjas: - Szerintem köztisztaság szempontjából elhanyagolt a város. Én magánházban lakom, tele vagyunk pócegérrel, nem irtják a rágcsálókat. A fiatalok rendetlenek, nem törôdnek a tisztasággal. Úgy érzem, nem fektetnek nagy hangsúlyt a fiatalok ilyen irányú nevelésére.

Székely Ferenc gazdálkodó: - Én kétlaki vagyok. Ludason és Andrássy-telepen is van lakásom. Nyáron falun tartózkodunk többet. Érdemes megnézni, hogy néz ki a Kistanya utca. Sem a mentô, sem a tûzoltóautó nem tud felmenni rajta! De nemcsak ez az utca, hanem majdnem minden mellékutca nagyon rossz állapotban van. Legnagyobb fájdalmam mégis az, hogy tönkretették a mezôgazdaságot, ami a megélhetést biztosította az itteni embereknek. Ennek a fellendítésére felvásárolókat kellene keresni, akiknél a terményeinket értékesíthetnénk.

Görög Erzsébet háziasszony: - Mindenekelôtt sokkal jobb utakat várok a város tanácsától. A Maros utca, ahol lakunk, tele van gödrökkel, a házunk elôtt óriási pocsolyában gyûl meg a víz. A magyar tanácsosoktól elvárom, hogy legyenek hûségesebbek az RMDSZ-hez, s számoljanak be választóiknak, az RMDSZ-vezetôségnek, hogy milyen döntések születtek a tanácsban.

Szombaton hajnalban a megyei sürgôsségi diszpécserszolgálat értesítette a szászrégeni rendôrséget, hogy a régeni Mihai Viteazu utcában halottat találtak, testén erôszak nyomaival.

Az ügyben indított vizsgálatok kiderítették, a közelben verekedés robbant ki egy csoport fiatal között. Annak hevében a 16 éves G. Elemér-Tibor a 29 éves régeni C. Danielt egy deszkával fejbe ütötte. A boncolás során megállapították, a fiatalember halálát koponyatörés és kemény tárggyal való ütés okozta fejsérülés váltotta ki. A verekedésben négyen vettek részt: a 16 éves G. Elemér-Tibor, a 17 éves B. Cristian (nemrég szabadult a börtönbôl), a 17 éves F. Sergiu-Florin és a 21 éves H. Andrei szászrégeni lakosok. Ellenük halált okozó testi sértés bûntette elkövetése miatt indítottak eljárást. G. Elemér-Tibort a rendôrség 24 órás ôrizetbe vette, majd a törvényszék elrendelte szabadlábra helyezését. A többi három elkövetô is szabadlábon védekezhet az ellenük felhozott vádak ellen.

Vasárnap este a 135-ös megyei úton, Jedd közelében kormányozta 1310-es Dacia Break személygépkocsiját a 69 éves M. József, a jármû átment a másik közlekedési sávra, ahol frontálisan ütközött a szembôl szabályszerûen érkezô VW Passat személyautóval. A balesetben a vétkes sofôr életét vesztette.

Vasárnap délután a marosvásárhelyi rohammentô-szolgálat értesítette a rendôrséget, hogy Bánd közelében, az erdôszélen egy sáncban meztelen fiatal lányt találtak. A 18-23 év közötti, egyelôre azonosítatlan kilétû személy eszméletlenül feküdt. Operatív csoport alakult a lány kilétének, valamint a történtek felderítésére.

Román határsértôket fogtak el

Három román határsértôt fogtak el a magyar határôrök Fülöp község külterületén vasárnap - tájékoztatta a területileg illetékes Nyírbátori Határôr Igazgatóság sajtóreferense hétfôn az MTI-t. A külföldiekre egy szabadnapos nyírábrányi határôr hívta fel társai figyelmét - közölte Tanyik József alezredes. Elmondta: a szomszédos ország állampolgárai a zöld határon, illegálisan léptek magyar területre, és tovább szándékoztak utazni Nyugat-Európába. A sajtóreferens hozzátette: a határsértôket 5-5 éves idôtartamra kitiltották Magyarországról és átadták ôket a román határôrségi szervezetnek.

Fodor-házat avattak Csíkszeredában

Jótékonysági tevékenységük elismeréseként a Jeruzsálemi Szent Lázár Katonai és Kórházi Lovagrend tagjai közé fogadta Bakó Bélát - szerzetesi nevén Pál atyát -, a csíkszeredai ferences rendház fônökét és Lux Istvánt, az állami gondozásból kikerült fiatalokat támogató csíksomlyói Csibész Alapítvány munkatársát. A lovagavató szertartás ünnepi szentmise keretében zajlott a hétvégén a csíksomlyói kegytemplomban. A ceremónián részt vett a rend nagymestere, Charles Phillippe d'Orléans de Bourbon. A Lázár-napok rendezvénysorozat keretében a lovagrend német priorátusának tagjai részt vettek a közeli Csíkszépvízen egy általuk finanszírozott óvoda avatóünnepségén, majd a Csibész Alapítvány új csíksomlyói létesítményének, a Fodor- ház nevet viselô ifjúsági központnak az avatóünnepségén. Mindkét intézmény létrehozásához jelentôs összegekkel járult hozzá a Német Fogorvosok Szövetsége is, a Lázár Lovagrend közvetítésével. A Fodor-házat a csíksomlyói Fodor család adományozta a Csibész alapítványnak. Marosvásárhely korábbi polgármestere, majd alpolgármestere, Fodor Imre és Sepsiszentgyörgyön élô ikertestvére édesapjuk közösségi tevékenységének kívántak emléket állítani a gesztussal. A két Fodor-fiút és édesanyjukat kényszerlakhelyre telepítették ki, apjukat pedig 25 évi kényszermunkára és teljes vagyonelkobzásra ítélték az 1956-os forradalom eseményeiben való részvétele miatt. A házat a romániai rendszerváltás után kapta vissza a család a kártalanítási folyamat keretében. A teljesen felújított épületben ifjúsági központ mûködik majd az adományozók szándéka szerint.

Clinton ringbe száll

Hat héttel szívmûtétje után beszállt az elnökválasztási küzdelembe Bill Clinton volt amerikai elnök. Az ABC News r&aa