Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Azon töröm a fejem, mirôl is fog kedden az RMDSZ elnöke és a volt tiszteletbeli elnök tárgyalni. Ismeretesek Tôkés László többszöri sürgetései "az egymással szemben álló magyar politikai erôk közötti föltétlen párbeszédre", nem kevésbé a Markó Béla által már a helyhatósági választások idején elindított tanácskozássorozat a szakmai szervezetekkel, egyházakkal stb. Joggal. Az összefogás fontosabb, mint bármikor. Ezt illusztrálják a mostani közeledési kísérletek.

Markó Béla kész Tôkés Lászlóval megbeszélést folytatni, mint javasolta, azért, hogy közös álláspontra jussanak a kettôs állampolgárság, az autonómiakoncepció dolgában.

Errôl valóban kell és érdemes is párbeszédet folytatni, akár szélesebb körben, a választáson való együttmûködésrôl azonban aligha találhatnak közös nevezôt. Nehéz tárgyalási alapot találni, s legkevésbé lehet ez a közös nevezô Szász Jenô, akit Markóval szeretne egy asztalhoz ültetni Tôkés László. Az ügyvezetô elnökség joggal állapította meg, hogy a Magyar Polgári Szövetség szószegô módon, minden elôzetes nyilatkozata ellenére, mégis indulni kíván a parlamenti választásokon, ám egyértelmûvé teszi szándékaikat: mindenáron pozícióhoz jutni. Ezt az igyekezetet nyomatékosítja, hogy mint az idézett közleményben is megjegyzik, az MPSZ a legkülönbözôbb román pártokkal keresi a kapcsolatot, holott köztudott, még nem született meg az a román párt, amely a kettôs állampolgárságnak vagy az autonómiának akár csak a gondolatát is felvállalná, és az afféle, legalábbis retorikai radikalizmust magáévá tenné, amely az MPSZ prominenseit jellemzi. Hallani sem akarnak az autonómiáról, így az MPSZ helykeresô kilincselésének itt meg ott semmi értelme nincs. Azaz hogy van: a már említett pozíciószerzés. Mert mi másról is szólhatna egy esetleges Markó Béla-Szász Jenô tárgyalás? Az RMDSZ-ben már kijelölt helyek újraelosztásáról. Persze, Szász Jenô kedvére téve, annak fejében, hogy ôk maguk nem állnak elô külön listával.

Helyosztás sem igen képzelhetô el, hiszen Markó Bélát testületi döntések sora köti a kialakított választási stratégiához. Elkészültek a jelöltlajstromok megyérôl megyére, amelyek (tetszik-nem tetszik) minden eddiginél szélesebb körû konzultáció nyomán álltak össze. Azok szavazata, akik az állóurnás szavazásokon támogatásukról biztosították a jelölteket, egyértelmûen arra kötelezik az RMDSZ-vezetést, hogy minden alkutól elzárkózzon a választások dolgában. Az RMDSZ eddigi nyitása mindenki számára lehetôséget teremtett a megmérettetésre. Ezzel kellett volna élniük azoknak, akik most mindenféle tárgyalás révén akarnak pozícióhoz jutni.

Mindent egybevetve - még az esetleges jó szándékot és jóhiszemûséget sem kizárva - azt monhatjuk, hogy az MPSZ-féle csikicsukiknak egy eredménye lehet: a romániai magyarság parlamenti képviselet nélkül marad egy minden tekintetben fontos idôszakban. Vagyis elképzelhetô, mekkora örömet szerezhetnek azoknak, akiket nemhogy az autonómiától, de egyáltalán a legelemibb kisebbségi jogoktól is a hideg ráz.

Ezek után kíváncsian várom hát a keddi Markó-Tôkés találkozót.

Hétfôn írták alá a megállapodást a Gaz de France-szal, a Distrigaz Sud 311 millió euró ellenében történô eladásáról. A francia vállalat 128 millió euróért jutott a Distrigaz 30 százaléknyi részvényéhez, és további 183 millió euróért emelheti tulajdoni arányát 51 százalékra.

A román kormány augusztusban döntötte le, hogy a német Ruhrgas veheti meg a Distrigaz Nord, és a Gaz de France a Distrigaz Sud gászolgáltató céget. E két cég tette a legnagyobb ajánlatot.

Elemzôk korábbi becslése szerint a Distrigaz Sud - amelynek 2,5 millió ügyfele van Dél-Romániában - piaci értéke mintegy 400 millió dollár, az 1,3 millió ügyféllel rendelkezô Distrigaz Nordé 250 millió.

A privatizáció során a vevôk 30 százalékos részvénypakettet szerezhetnek meg, majd a nyerteseknek új részvények kibocsátásával kell tulajdoni arányukat 51 százalék fölé emelnie.

(MTI) - Magyar javaslatra kerekasztal jön létre a szerb és a magyar parlament között azzal a céllal, hogy elôsegítse a két ország együttmûködését a gazdaság, az emberi jogok és az oktatás területén - ebben állapodott meg szerdán Belgrádban Szili Katalin, a magyar Országgyûlés elnöke és Predrag Markovic, szerb parlamenti elnök.

Szili Katalin kétnapos szerbia-montenegrói tárgyalásai után azt hangoztatta: megállapodás született köztük, hogy új fejezetet nyitnak a két ország kapcsolataiban. Szili szerint a magyar javaslatra létrejövô kerekasztal - amelyet Markovic "tolerancia-testületnek" nevezett - olyan fajta együttmûködés jön létre a két parlament között, amely láthatóvá teszi az új idôszámítást a két ország között. A magyar Országgyûlés elnöke reményét fejezte ki, hogy az együttmûködés az oktatás és kultúra területén elôsegíti a feszültségek csökkentését a nemzetek között, úgy fogalmazott: szeretné, ha teljesen lenyugodna a helyzet.

Szili Katalin emlékeztetett arra, hogy a magyar parlament két hete ratifikálta a szerb-magyar kisebbségi megállapodást, amely elôirányozza a kisebbségi jogok érvényesítése végett megalakuló vegyes bizottságot. Ez a testület is hozzájárul ahhoz, hogy új fejezet kezdôdhessen meg a két ország kapcsolatában.

Predrag Markovic azt hangoztatta, hogy a vajdasági nemzetek közötti problémák nemzetközivé tétele veszélybe sodorta a magyar befektetéseket Szerbiában. Markovic szerint mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy ilyen helyzet ne fordulhasson elô többé. Úgy fogalmazott: "Sok mulasztás történt, pontatlan információk hangzottak el, de ezek nem a két parlamenti elnöktôl származtak."

A magyar újságírók arról kérdezték Predrag Markovictól, hogy a vajdasági magyarok számára milyen autonómia-formát tudna támogatni.

"Nem ismerem egy bizonyos kisebbség autonómiájának fogalmát, viszont ismerem a fogalmat a jogok különleges védelmérôl, hogy mindenki egyenjogú tagja lehessen a társadalomnak" - hangzott a válasz.

Hat vajdasági magyar párt a múlt héten megállapodott abban: szorgalmazni fogják, hogy a vajdasági magyarság területi autonómiájáról rendelkezzék a készülô új szerb alkotmány.

Markovic rámutatott arra, hogy a Vajdaság autonóm tartomány, amelynek különleges eszközei vannak a kisebbségek különféle jogainak védelmére.

Az európaiak többsége John Kerryt látná szívesebben a Fehér Házban, de a George Bushsal szemben táplált ellenszenvük nem csapott át Amerika- ellenességbe - derült ki azokból a közvélemény-kutatási adatokból, amelyeket a közelmúltban ismertetett 10 tekintélyes napilap szerte a világban.

A felmérés szerint az európaiaknak kifejezetten kedvezôtlen véleményük van a republikánus párti jelöltrôl, a jelenlegi elnökrôl. Európában a madridi El País, a párizsi Le Monde és a londoni Guardian ismertette olvasóival a szondázás eredményét.

A megkérdezett spanyolok 57,6 százaléka Kerryre szavazna, és csak 12,9 százaléka Bushra. A kérdezôbiztosoknak válaszoló britek 60 százaléka leszögezte: nem szereti Busht, 50 százaléka Kerryt favorizálja, és 22 százaléka adná voksát a hivatalban lévô elnökre. A franciáknál még siralmasabb a helyzet Bushra nézve: a közvélemény-kutatásba bevont személyek 72 százaléka azt kívánja, hogy Kerry kerüljön az Egyesült Államok élére, és csak 16 százalékuk szeretné a legmagasabb amerikai közjogi méltóság posztján továbbra is Busht látni.

Egy augusztusban elvégzett németországi szondázás szerint a németeknél 81-8 Kerry javára a Stern címû képes magazin jelentése szerint.

Politikai elemzôk az okokat boncolgatva arra a megállapításra jutottak, hogy a Bushsal szembeni ellenszenvet elsôsorban az iraki háború váltotta ki. Ugyanakkor - hangoztatják - mindez nem jelenti, hogy az öreg földrész lakosai az Új Világban élô embertársaik ellen fordultak volna, ellenkezôleg abban reménykednek, hogy az áhított politikai változások nyomán Washington és európai szövetségeseinek kapcsolata új lendületet kap. A franciák 90 százaléka például fontosnak tartja, hogy országa jó kapcsolatokat ápoljon az Egyesült Államokkal. A spanyolok 77 százaléka is így vélekedik. Az elemzôk szerint az európaiakat inkább az aggasztja, hogy Kerrynek megválasztása esetén lenne-e akkora mozgástere, hogy megváltoztassa az amerikai külpolitikai irányvonalat. Kidomborodott az az igény is, hogy Európa egy hangon szólítsa meg Amerikát - vélik a szakértôk.

Catherine Durandin, a párizsi székhelyû Nemzetközi Stratégiai Kapcsolatok Intézetének (IRIS) munkatársa szerint ha Kerry varázspálcájának egyetlen suhintásával nem is rántja ki az Egyesült Államokat az iraki mocsárból, de az a nagy különbség közte és Bush közt, hogy a demokrata párti jelölt legalább tudatában van annak: az ô érdeke is, hogy odafigyeljen szövetségeseinek a véleményére.

A hírmagyarázók szerint Amerika nem érdektelen "Európa ifjú államai", így például Lengyelország és Magyarország számára sem. Utalnak arra, hogy négy nagypéldányszámú budapesti napilap közül három úgy tartja: Kerryvel az amerikai diplomácia kellemesebbé válna. Ráadásul Kerry felvetette annak a lehetôségét is, hogy felfüggeszti a vízumkényszert mindazokkal az országok szemben, amelyek csatlakoztak az Irakban állomásozó koalíciós erôkhöz, és kérték ezt. Bush megbántotta Budapestet és Varsót azzal, hogy érvényben hagyta ezeket a korlátozó intézkedéseket - mutatnak rá a politikai elemzôk.

(MTI) - A két belgiumi népcsoportot, a vallonokat és a flamandokat szembeállító ellentétek dacára a belgák 90 százaléka nem akarja Belgium felbomlását - ez tûnik ki egy közvélemény-kutatásból, amelyet kedden hoztak nyilvánosságra Brüsszelben.

A felmérés szerint a vallonok fele és a flamandok kétharmada nem csak nem akarja, de nem is hiszi, hogy Belgium felbomlana. Ám ha ez utóbbi mégis megtörténne, akkor a flamandok 54 százaléka önálló államot szeretne saját nyelvterületébôl, míg a vallonoknál ez az arány csak 27 százalék, miközben 24 százalékuk Franciaországhoz, 19 százalékuk pedig Luxemburghoz csatolná Vallóniát. Felbomlás esetén egyébként mindkét népcsoport magának követelné a belga zászlót - és a királyi családot. A közvélemény-kutatás közzétételének idôpontja nem véletlen: kedden nyílt meg ugyanis a belga szenátus épületében az a tanácskozás, amelyen az ország kormányzását nehezítô intézményi problémákra próbálnak megoldást találni a flamand és a vallon pártok. A 2003 nyarán elfogadott kormányprogram szerint e fórumnak (amely valószínûleg hónapokon át ülésezik majd) olyan kérdésekkel kellene foglalkoznia, mint a kétkamarás törvényhozás reformja, vagy éppen a parlamenti és regionális választások idôpontjainak egységesítése, egy napra helyezése. Ám a flamand pártok nagy valószínûséggel napirendre akarják majd tûzni az elmúlt hónapokban a belpolitikai viták középpontjába került témát, a Brüsszel-Hal-Vilvorde körzet szétbontását, amelyet a vallonok hevesen elleneznek. Ha valóban ez lesz a tárgyalások fô témája, az az egész folyamat megbénulásához vezethet.

A döntôen franciaajkú Brüsszelt és flamand elôvárosainak egy részét magában foglaló egységes választókörzet, Brüsszel-Hal-Vilvorde kettéválását a flamandok azért szeretnék, mert a jelenlegi helyzetben a Hal és Vil-vorde körzetében, azaz flamand területen élô mintegy 100 ezer franciaajkú különleges elôjogokkal rendelkezik(így például saját nyelvét használhatja az igazságszolgáltatásban, és vallon pártokra szavazhat.) A vallon erôk viszont attól tartanak, különválás esetén ezek az emberek azt a lehetôséget is elvesztenék, hogy az adott település önkormányzatával saját nyelvükön, azaz franciául tarthassák a kapcsolatot.

Keddi lapszámunkban számoltunk be arról, hogy múlt szombaton este Bergenyében verekedés robbant ki. Az összetûzés hat résztvevôje kórházba került.

Domahidi Béla, a bergenyei református lelkész elmondta, kedden meglátogatta a kórházban levô M. Leventét, L. Károlyt és P. Leventét. Mint ismeretes, a 36 éves L. Károlyt, az egyház kántorát hatszor szúrták hátba a beszterce megyei idénymunkások. Azonnal sebészeti beavatkozást hajtottak végre rajta, az állapota javulóban van, jelenleg a megyei kórház sebészeti osztályán ápolják.

P. Leventének arcát érte a késpenge, ôt jelenleg az arcsebészeti osztályon kezelik. "Megdöbbentették a bergenyeieket a történtek, s felháborította ôket a televízió híradása, amelyben nem a valós tényállást ismertették. Megnyugtató viszont, hogy nem helybeliek között történt az összetûzés, hanem idegenek okozták a bajt" - mutatott rá a református lelkész.

Oltean Dan, a Maros Megyei Törvényszék Melletti Ügyészség ügyésze lapunknak nyilatkozva elmondta, egyelôre arra próbálnak választ keresni, mi is történt október 16-án a Mezôpanit községhez tartozó faluban. "Azt próbáljuk kideríteni, honnan indult el a véres verekedésbe fúló nézeteltérés. A napokban kell megérkeznie a Marosvásárhelyi Igazságügyi Orvostani Intézettôl az áldozatok sérüléseinek súlyosságára, valamint a gyógyulásukhoz szükséges idôre vonatkozó orvostani jelentés. Még senkit sem vettünk ôrizetbe, hiszen még pontosan nem is lehet tudni, mi történt azon az estén" - nyilatkozta az ügyész. Jelen pillanatig 22 személy vallomását rögzítette az ügyészség, s ezeknek a tanúknak a vallomása néha homlokegyenest ellentmond egymásnak. Az áldozatokat még nem hallgatták ki. "Vasárnap meglátogattam ôket a kórházban, ám egyikük sem volt olyan állapotban, hogy kihallgassam, így kihallgatásukat péntekre halasztottam" - mondta Oltean Dan.

Hadnagy Gabriella Marosvásárhelyen született, a Mûvészeti Líceum diákja volt, mûépítészetet és városrendészetet tanult, 1980 óta szerepel egyéni és csoportos kiállításokon. Vezetôségi tagja a Maros Megyei Képzômûvészek Egyesületének (AAP), több mint száz tárlaton szerepelt festményeivel. A hagyomány és a filozófia, a népi gyökerek és a transzcendencia egyaránt fellelhetôk gondolkodásmódjában. Munkáit Vasile Muresan képzômûvész avatott szakelemzése nyitotta szombaton az egyesület Szentgyörgy téri Unirea - Egyesülés kiállítótermében. Bölöni Domokos szerint a mûvész egyszerre több hangszert szólaltat meg, "eklektikája" rokonszenves, erôs empátiával közeledik témáihoz, amelyek között megrendítô az idejekorán eltávozott fiú, az orvos-mûvész Hadnagy Csaba emlékét idézô képvilág.

Fekete Pál felnôtt korában ébredt rá, hogy ujjaiban az alakformálás kényszere bizsereg, ôstehetségnek is nevezhetnôk, mûkedvelônek azonban aligha, hiszen markáns tudatosság jellemzi kisplasztikáját: a tôlünk nyugatra már egzotikumnak számító falusi élet, a székely zsáner sajátosan
"korszerûsödô" világát erôs szatirikus vénával jeleníti meg, tudattalanul is a boldog emlékezetû Benczédi Sándor világát juttatva eszünkbe. Érzelmi ráhangolódás, együttérzés, a tragikum felvillantása szövôdik egybe a groteszk elemekkel, amelyek oly rokonszenvessé teszik "hôseit". Fekete Pál munkái szerencsésen erôsítik Hadnagy Gabriella csapongónak tûnô világát, mintha azt mondanák, hogy az élet ilyen is, meg amolyan is, és mi magunk sem mindig a legszerencsésebben változunk benne.

A tárlatnyitón aranyló ôszi hangulatot sugallt a Cantuale énekcsoport nagyszerûen árnyaló férfi négyese; a magas profi színvonalon elôadott dalok pompás érzelmi töltete remélhetôleg sokáig táplálja a résztvevôkben a hulló levelek elégiája mellett a tavaszi feltámadás reményének meg-megújuló csodáját.

- Elkészült a szövettani vizsgálat, s annak eredményeit pénteken küldjük át a Marosvásárhelyi Fellebbviteli Bíróság Melletti Ügyészségnek - nyilatkozta dr. Hecser László, a Marosvásárhelyi Igazságügyi Orvostani Intézet igazgatója, a Marosvásárhelyen nagy felháborodást keltett, s ezért az egész vizsgálatot a közvélemény által gyanúsan lassúnak tartott ügyben.

A szakvizsgálat kimutatta, a szeptember 9-én agresszió áldozatává vált Bartha János (56 éves, marosvásárhelyi lakos) halálát nem közvetlen ütés okozta.
"Most már kétségtelenné vált, hogy a halálos sérülést esés okozta, amelynek során az áldozat kemény tárgyba ütötte a fejét. Az esés okozta halálos sérülést alátámasztja az a tény is, hogy a koponyacsonton lineáris törés látható. Koponyán belüli sérülések is keletkeztek, az agy sérült meg, majd a kéthetes kóma után a halált a központi idegrendszer paralízise váltotta ki" - fejtette ki a fôorvos. Ezen adatok birtokában minden valószínûséggel nem emberölésért, hanem halált okozó testi sértés bûntettének elkövetése miatt indítanak eljárást a gyanúsított F. János-Attila vásárhelyi lakos ellen - összegzett dr. Hecser László.

A brutalitásában szokatlan ügy fejleményeit továbbra is figyelemmel kísérjük. Az eljárást remélhetôleg nem húzzák feledésig.

Telt ház volt szerda délután a Nemzeti Színház nagytermében. De az igen nagyszámú közönség ezúttal, kivételes módon, nem elôadásra gyûlt össze a színházteremben, hanem születésnapi köszöntôre: Lohinszky Loránd köszöntésére. Az érdemes mûvész nyolcvanéves.

Nagy István ceremóniamester nyitószavaival indult a több száz jelenlevô ellenére is bensôséges hangulatú ünneplés, majd a Víg Emese, kolozsvári televíziós szerkesztô által e nyolcvan év kapcsán készített portréfilmet láthatta a közönség. Az igen jól elkészített film után Nagy István anekdotázott az egyetemi évekrôl (lévén Lohinszky majd' mindegyik erdélyi magyar színésznek egykori tanára), majd a Polis Kiadó Prospero sorozatában elsôként megjelentetett, Lohinszky könyvét mutatta be Demény Péter lektor és Dávid Gyula irodalomtörténész, a kiadó igazgatója. A könyv Máthé Éva publicista Lohinszkyval folytatott beszélgetéseibôl áll, a szerzô is ott volt a színpadon. A méltatás elôtt hosszú percekig tapsolta az álló közönség a meghatott Mestert, noha magyar színházban az ilyesmire ritkán adódik példa. "- Nagyon könnyû a helyzetem, egy csomó szép dolgot elmondtak rólam." - mondta az ünnepelt, aki megköszönte Dávid Gyulának a kötetet, Máthé Évának a beszélgetéseket, a fiataloknak a tanítás élményeit, az örök közönségnek a szeretetet, majd Reményik szavait idézte. "- Ne hagyjátok a templomot/A templomot és az iskolát. -Én ehhez csak annyit fûznék hozzá: Ne hagyjátok a színházat! Mert a színház nem csak szórakoztatás, hanem megtartó ereje és funkciója van. Szükségünk van arra, hogy a nyelvet megôrizzük. Köszönöm ezt a mindenkori közönségnek." Demény Péter Lohinszky Loránd bátorságos félelmei címmel mondta el méltatását, Dávid Gyula az élô mûvészet erejérôl beszélt, majd a Prospero sorozatban ezután kiadandó, nagy erdélyi magyar színészek életérôl szóló könyveket ismertette.

Máthé Éva Lohinszkyval folytatott beszélgetése (ezúttal élôben, nem a könyv lapjain) sokszor jóízû derültséget váltott ki a nézôtéren az egykori történések, anekdoták kapcsán, az oldott hangulat családias jellegûvé vált. Nagy Dorottya és Sebestyén Aba szavalata után (József Attila, illetve Márai Sándor) Ana B. Bogatila (hegedû) és Csíky Borka (gordonka) Beethoven-mûvet adtak elô, majd Kárp György, a színház ügyvezetô igazgatója, a Tompa Miklós Társulat színmûvésze, Kovács Levente, a Marosvásárhelyi Színmûvészeti Egyetem magyar tagozatának dékánja, és Szép Gyula, az RMDSZ országos vezetôségének tagja léptek színpadra. Kárp György sajátos stílusában tolmácsolta a színház és társulat jókívánságait, visszaemlékezéseit osztotta meg ünnepelttel és közönséggel egyaránt, Kovács Levente az iskola (az egyetem) szívhezszóló köszöntését hozta. - "Ha az ember színész, nyolcvan év soksorosan sok, rengeteg életbôl áll. Lohinszky szerepeibôl akár száz évnyi filmsorozatot is össze lehetne állítani. Az értékek értékek maradnak. Mégis, a legnagyobb dolog, ami színésszel történhet, az, hogy megôrzi ôt az emberek emlékezete. Lohinszky Loránd elmondhatja magáról: színész voltam, színész vagyok, és maradok az emlékezetben mindörökké."

Szép Gyula a levetített film kazettáját és elismerô díszoklevelet adott át az ünnepeltnek.

A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház, a Színmûvészeti Egyetem, és a Kemény Zsigmond Társaság szervezte születésnapi ünneplô záróakkordjaként Kárp György olvasta fel a különbözô társulatok, intézmények, volt tanítványok, színházi szakemberek, igazgatók jókívánságait. A hangulatos ünneplés a Bingó! Bingó! címû elôadással ért véget.

Az általános iskolák összevonásával kapcsolatos gondokra hívta fel a figyelmet szerdai sajtótájékoztatóján Dáné Károly, az RMDSZ oktatási alelnöke, városi tanácsos. Utalt az iskola-összevonások nyomán kialakult helyzetre, arra, hogy ilyen címen október 1- jétôl immár Andrássy Árpádot, az egyetlen magyar nemzetiségû iskolaigazgatót is leváltotta a fôtanfelügyelô. Az iskolák összevonását "meggondolatlannak" nevezte, bár elismerte, hogy ennek gazdasági vetületei is vannak, de az eredmény az, hogy az intézkedés nyomán "eltûnt" 13 magyar és csak 1 román osztály. Utalt arra, hogy 1957-tôl nem neveztek el egyetlen marosvásárhelyi iskolát sem magyar személyiségrôl, és ezen szándékoznak változtatni az elkövetkezôkben. Mivel az iskola- összevonások nyomán az a helyzet állt elô, hogy egy-egy tanintézmény több épületben mûködik, amelyeket csak egyszerûen A, B épületeknek neveznek, a tanácsban az RMDSZ-frakció javasolni fogja, hogy ezen épületeket magyar személyiségekrôl nevezzék el. A frakció három nevet javasol: Vályi Gyula és Hegyi Lajos matematikusokét, valamint Székely János irodalmárét.

A minap az Energomur, a Distrigaz Nord képviselôinek Ovidiu Natea prefektussal és Dorin Florea polgármesterrel való tárgyalását követôen Marosvásárhely polgármestere szemrehányó nyilatkozatában az RMDSZ- képviselôknek, szenátoroknak javasolta, hogy az elmaradt hôenergia- ártámogatást "lobbizzák ki" a kormánytól. Arról egy szót sem ejtett, hogy a megyében más pártoknak is van parlamenti képviseletük, beleértve a helyhatósági választáson személyét támogató, hatalmon levô Szociáldemokrata Pártot.

Borbély László parlamenti képviselô a Népújságnak kijelentette: az RMDSZ képviselôi és szenátorai ebben az évben is komoly pénzösszegeket harcoltak ki a megyének és a megyeszékhelynek.

- Ha nem is köszöni meg a polgármester, tudnia kellene, hogy a mûjégpályára 10 milliárd lejt szereztünk, és ahol a polgármesteri hivatal nem csinált semmit, 4,2 milliárd lejt a nemzeti színház tetôszerkezetének javítására. Köztudott - csak Dorin Florea feledékeny -, hogy éveken át bojkottálta a tanács által megszavazott összeg kifizetését és még sorolhatnám. Minôsíthetetlen, ahogy egyáltalán Dorin Florea errôl a kérdésrôl tárgyal. Ha valamilyen gondja van, készek vagyunk együttmûködni. Ha a probléma a hôenergia-támogatás kifizetésének elmaradása, keressen meg, akár az RMDSZ-tanácsosokon keresztül is, és nyilvánvaló, hogy megadunk minden lehetséges támogatást, de nem ilyen hangnemben és a felelôsséget mindig másokra hárítva. Az Energomur gondjainak megoldása egyébként kizárólag a polgármesteri hivatalra és magára a vállalatra tartozik. Akkor, amikor a Közmunkaügyi és Területrendezési Minisztérium államtitkára voltam, beindítottunk egy, a hôközpontok korszerûsítésére vonatkozó, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank által finanszírozott programot, melynek eredményeként Marosvásárhelyen 2-3 hôközpontot automatizáltak. Mindenki érdeke, hogy Maros megyébe minél több pénz érkezzen - nyilatkozta Borbély László.

- Köszönetet szeretnék mondani elsôsorban azoknak, akik aláírásukkal támogatták államelnöki-tisztségre való jelölésemet, valamint azoknak, akik összegyûjtötték ezeket az aláírásokat - mondta Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség államelnökjelöltje csütörtökön, a bukaresti Központi Választási Irodában. A szövetség elnöke azt követôen nyilatkozott a sajtó képviselôinek, miután az RMDSZ szenátorainak, parlamenti képviselôinek, területi elnökeinek, bukaresti munkatársainak, valamint az önkéntesek jelenlétében benyújtották a Központi Választási Irodához a jelölését tartalmazó dossziét, és a támogató aláírásokat.

A jelölést támogató aláírásokat, szám szerint 268 ezret az RMDSZ területi szervezetei, 230 ifjúsági szervezet tagjai, valamint több ezer önkéntes gyûjtötte össze Erdély megyéiben, illetve néhány Kárpátokon kívüli megyében és Bukarestben.

- Az összegyûlt aláírások nagy száma azt bizonyítja, hogy sokan vannak Erdélyben, Romániában olyanok, akik azt szeretnék, hogy egy olyan országot építsünk, amelyben mindenkinek egyenlô esélye van arra, hogy az államelnöki tisztségért megmérkôzzön. Hiszem azt, hogy a jövôben arra kell törekednünk, hogy ezt megvalósítsuk, olyan Romániát kell teremtenünk, amelyben egy magyar ember is betöltheti az államelnöki tisztséget - jelentette ki Markó Béla.

Államelnökjelölti üzenetem, természetesen egy magyar politikus üzenete, és ugyanakkor egy erdélyi üzenete is - elsôsorban azt szeretném hangsúlyozni, magyar jelöltként, hogy mi magyarok hozzájárultunk, és a jövôben is hozzájárulunk az ország építéséhez. Egyetlen erdélyi jelöltként pedig, az erdélyiséget, az erdélyi mentalitást szeretném erôsíteni, és hiszem azt, hogy ez egész Románia számára rendkívül fontos lehet - fogalmazta meg a szövetség államelnökjelöltje.

Annak jelentôségérôl szólva, hogy az RMDSZ saját államelnökjelöltet állított, Markó Béla kifejtette - mi, romániai magyarok, nem fogadjuk el azt, hogy egy olyan országban éljünk, ahol magyar ember nem lehet államelnök, mi egy olyan országot akarunk, amelyben mindenki egyenlô eséllyel indulhat ezen a megmérettetésen. Másrészt, úgy gondoljuk, hogy az államelnök- választások elsô fordulójában nekünk, magyaroknak a saját jelöltünkre, és nem más pártok jelöltjeire kell adnunk voksunkat, mindez pedig megerôsít minket a második fordulót megelôzô tárgyalások tekintetében is -fejtette ki Markó Béla.

Újságírói kérdésre válaszolva elmondta, sajnálattal értesült arról, hogy a Magyar Polgári Szövetségnek ezúttal sem sikerült törvényes úton összegyûjtenie a szükséges 25 ezer aláírást. Ugyanakkor hozzátette, nyilvánvalóvá vált, hogy azok, akik alternatív politikai szervezet létrehozásán, bejegyeztetésén dolgoznak, egyértelmûen a romániai magyarság parlamenti érdekképviseletét veszélyeztetik. Ma már nincs alternatíva - jelentette ki Markó, hangsúlyozva, bármilyen ilyen jellegû próbálkozás, a romániai magyarság érdekképviseleti szervének, az RMDSZ-nek a parlamentbe való bejutási esélyeit csökkentik.

Az RMDSZ helyi önkormányzata, illetve dr. Kelemen Atilla polgármesterjelölt választási programjában szerepelt II. Rákóczi Ferenc, Erdély fejedelme szobrának az újrafelállítása Marosvásárhelyen. Hosszas politikai viták, illetve más különbözô okok miatt nem sikerült kivitelezni az ötletet. A helyhatósági választások utáni egyezségek eredményeként a soron következô helyi tanácsülés napirendjére tûzik a szoborállítást.

Mint ismeretes, 1707-ben Marosvásárhelyen iktatták be fejedelmi tisztségébe II. Rákóczi Ferencet, így méltán kötôdik megyeszékhelyünkhöz a magyar történelemnek e kiemelkedô személyisége. A tavaly nemcsak az anyaországban, de a határon túl is Rákoczi- évet ünnepeltek, annak emlékére, hogy 1703-ban robbant ki a Rákóczi-féle felkelés. Marosvásárhelyen elôször - e történelmi esemény évfordulóján - 1907-ben állítottak fel Rákóczi-szobrot - Köllô Miklós szobrászmûvész alkotását -, amely a jelenlegi Petôfi-szobor helyén állt. Az országváltás után, 1919-ben, egy éjszaka leple alatt tüntette el az új hatalom a fejedelem emlékmûvét. Az RMDSZ már tavaly, a felkelés 300. évfordulójának tiszteletére szerette volna visszaállítani a szobrot városunkban, de a tanácsban valahányszor napirendre került az ügy, a román tanácsosok ellenezték, valamilyen alku tárgyává tették a szobrot. A soron következô rendes tanácsülésen a szakbizottságok és a polgármesteri hivatal indoklásával együtt az RMDSZ-frakció ismét napirendre tûzi Rákóczi Ferenc szobrának újbóli felállítását. Ezúttal az alkotó Pokorny Attila fiatal szobrász (felvételünkön), aki lapunknak elmondta, Mányoki Ádám közismert korabeli festménye után készítette el mûvét.

- Nemcsak a hadvezért, hanem az irodalom, a mûvészetkedvelô nemesembert formáltam meg a romantikus meglátású festmény alapján. Számomra ez közelíti meg legjobban a fejedelem személyiségét, egyéniségét - mondta Pokorny Attila.

Elkészült a szobor agyagmintázata, amelyen még mintegy kéthetes simítási munkálatokat végez a mûvész. Az öntésre Sánta Csaba szovátai szobrászmûvész mûhelyében kerül sor. Pokorny Attila elmondta, mintegy másfél, két hónap múlva állíthatják csak talapzatára a szobrot.

Csegzi Sándor alpolgármester nyilatkozata szerint abban egyeztek meg a polgármesterrel, illetve az ôt támogató tanácsosokkal, hogy nem akadályozzák meg a szobor felállításáról szóló tanácsi határozattervezetet, így az RMDSZ sem ellenzi a fôtéren levô Mihai Vitezul szobor végleges elhelyezését. A tervek szerint a Rákóczi-szobrot a Vársétányon, a Rákóczi-lépcsôhöz közel esô részben helyezik el, míg a Mihai Viteazul-szobor a hasonló nevû utca elején lenne, ott, ahol korábban a Mihai Eminescué volt. A tanács, illetve a polgármesteri hivatal állja a Rákóczi-szobor talapzatának költségeit, míg a mellszobor elkészítését az RMDSZ támogatja - mondta lapunknak az alpolgármester.

Benedek István, a helyi tanács RMDSZ - frakciójának vezetôje elmondta, reméli, sikerül jobb belátásra bírni a tanácsos kollégákat és végre elhárul minden akadály.

- Véget kell vetnünk már annak, hogy Marosvásárhelyen egy szoborállítás adjon okot etnikumközi vitára - vélte Benedek.

A Brassói Városi Tanács az elmúlt 15 évben több ízben is megakadályozta, hogy magáncégek törjék meg a Helyi Közszállítási Kht. (RAT) monopóliumát. Az RAT ugyanis a városi tanács tulajdonában van, s noha éves vesztesége eléri a 2,5 milliárd lejt, fenntartása a városatyák érdeke. A tanács nevezi ki az RAT vezetôtanácsát, amelynek tagjai a Közszállítási Kht. vezérigazgatója fizetésének 20 százalékát kapják havi juttatásként. A RAT vezérigazgatójának fizetése titok, azonban a vállalat jegyárusa az átlag tanári bér kétszeresét keresi meg.

Az RAT jármûparkja elavult. Összesen 300 autóbusszal, trolibusszal és villamossal rendelkezik. Ezek felét 1975. és 1980. között gyártották a bukeresti Autobuzul üzemben, illetve az aradi Vagongyárban. Az RAT az elmúlt nyolc évben mintegy 150 használt autóbuszt, trolibuszt és villamost vásárolt Nyugat- Európából. A MAN típusú autóbuszokat Németországban vásárolták, beszereztek két Neoplan kisbuszt is, ezek cirkálóként közlekednek az állomást a belvárossal összekötô 4-es vonalon.

A trolibuszok származási helye a svájci Bern. A csuklós trolik 20 évesek, ám kifogástalan állapotban vannak, s a hazai gyártmányúakkal ellentétben télen fûthetôek.

A villamosok szintén Németországból kerültek Brassóba. A tíz szerelvény darabját jelképes, 100 eurós áron vásárolták, Brassóba szállításuk viszont összesen 100.000 euróba került. Így is tízszer kevesebbe, mint egyetlen hazai gyártmányú villamos. Az ajtókat kívülrôl nyitó gombokat azonban blokálták az RAT szerelôi, hogy a megállóba érô utas a már induló villamost ne tudja megállítani, mint Nyugaton.

A jónak aligha nevezhetô szolgáltatásért - piszkos, fûtetlen, zsúfolt jármûveken való utazásért - az RAT meglehetôsen magas árat kér. Egy utazás ára 8.000 lej, egy menettérti jegyé pedig 16.000 lej. Nyugdíjasok ennek a felét fizetik. A hetven év feletti brassóiak havonta 20 ingyenjegyre jogosultak, ha a nyugdíjuk nem haladja meg az országos minimálbért.

Az egyvonalas bérlet ára 220.000 lej, a kétvonalasé 400.000 lej. Az összvonalasért 570.000 lejt kell fizetni. A nem névre szóló, más személynek is átadható összvonalas bérlet 1.200.000 lejbe kerül, a heti bérlet 170.000 lej, a 10 napra szóló 240.000 lej.

Egy nagylelkûnek tûnô tanácsi határozat értelmében a diákok 50%- os kedvezményben részesülnek..., ha legkevesebb három megállónyira laknak az iskolájuktól, illetve a család átlagjövedelme nem haladja meg az 1.900.000 lejt. A brassói átlagjövedelmek ennél jóval magasabbak, így gyakorlatilag nagyon kevés diák jut kedvezményhez. A versenysportoló gyerekek számára sincs csökkentés, így az edzésre járó gyerekek ötször többet fizetnek az RAT-nak, mint a klubjuknak edzésdíjként.

A Brassói Városi Tanács határozata értelmében a brassói tömegközlekedési jármûveken jegy nélkül utazók, vagy akik mások bérletét használják, 1 milliótól 2 millió lejig terjedô pénzbüntetésre számíthatnak. Amennyiben a vétkes a helyszínen az ellenôrtôl megvásárolja a pótjegyet, úgy megússza 400.000 lejjel.

Az utasok panaszaikat a 021 80 80 999-es zöldszámon jelenthetik be. Ha a vonal túlsó végén ülô diszpécser felveszi a kagylót...

Brassóban sokan utaznak taxival. Egy kilométerért ugyanis alig 7.900 lejt kell fizetni. Ha színházba megy a család, vagy férj és feleség egy belvárosi vendéglôben vacsorázik, gyorsabban, kényelmesebben és olcsóbban utazhat taxival, mint az RAT jármûveivel.

Tamás F. Attila

Körülbelül tíz évvel ezelôtt "Erdély fôvárosában" még lógtak az utasok a troli- és autóbuszok ajtajában, ma viszont már korszerû tömegközlekedésrôl beszélhetünk a kincses városban. Nemrég a polgármesteri hivatal több mint 10 millió eurót költött 35 autóbusz és 20 trolibusz vásárlására. A helyi tanácsnak alárendelt közszállítási vállalat (RATUC) rendkívül elônyös helyzetben van: nincs versenytársa, ugyanis Kolozsváron nincs maxitaxi. Kihasználva a környezô településeket kiszolgáló távolsági állami közszállítási vállalatok 1989 utáni csôdjét, az elmúlt években a RATUC járatokat indított a megyeszékhelyhez közel esô településekre is. A vállalat illetékesei szerint az ötlet igen jónak bizonyult, a járatok jövedelmezôek.

A kolozsvári tömegközlekedési vállalat diszpécserszolgálata hajnali 4.45-tôl 23.15-ig mûködik, a forgalom irányítását a jármûveken felszerelt rádiótelefon állomásokon keresztül próbálják hatékonyabbá tenni. A jármûvek sûrûsége 4 és 20 perc között mozog. A Fellegvárra felkapaszkodó busz például és a közeli falvakba induló járatok azonban ennél ritkábban, olykor csak óránként követik egymást.

Napközben alig találkozni jegyellenôrökkel, esténként viszont a csendôrség és a rendôrség közremûködésével valóságos razziákat szerveznek. Ilyenkor ugyanis az utazóközönség azt feltételezi, hogy blattolhat, és így sok esetben a fél jármûvet le kell szállítani jegy vagy bérlet nélküli utazásért. A nyakon csípett potyautasoknak helyben 200 ezer lejt kell fizetniük. Amennyiben 24 órán belül kívánják törleszteni a büntetést, úgy 300 ezer lejt pengetnek le, ha ennél is késôbb, akkor az eredeti összeg kétszeresével tartoznak a vállalatnak.

A különbözô változásokról az utazóközönséget az írott és audiovizuális sajtó segítségével tájékoztatják. Ezenkívül a jegyárus bódéknál közleményeket, tájékoztatókat függesztenek ki, szórólapokat nyomtatnak és internetes honlapot (www.ratuc.ro) mûködtetnek. Mi több, akárcsak Marosvásárhelyen több busz esetében, most már kísérletképpen korszerû elektronikus kijelzô segítségével közlik - egyelôre csak a 30-as autóbusz érkezési idejét - a belvárosban található megállókban.

A vállalat illetékesei nem tájékoztattak, évente hány panasz érkezik, de arról biztosítottak, hogy a tisztaságra, a sofôrök viselkedésére, valamint a járatok sûrûségére vonatkozó írásos visszajelzésekre a törvényes elôírásoknak megfelelô határidôn belül válaszolnak.

A RATUC adatai szerint a vállalat 241 autóbusza, 105 trolija és 56 villamosa naponta körülbelül 320 ezer személyt szállít. A város lakossága a 2002-es népszámlálás szerint közel ugyanennyi. Természetesen ehhez hozzáadódik a Kolozsváron tanuló mintegy 80 ezer egyetemi hallgató, no meg sok személy általában kétszer - vagy ha járatot vált, akkor négyszer is - igénybe veszi ugyanazt a buszt vagy trolit: egyszer, mondjuk, munkába vagy iskolába menet, s egyszer meg vissza.

A kincses városban egy vonaljegy ára 9 ezer lej, egy vonalra érvényes havi bérlet 264, két vonalra 418, valamennyi vonalra pedig 550 ezer lejbe kerül. Érdemes megjegyezni, hogy Brassótól, Bukaresttôl, Nagyváradtól eltérôen, Kolozsváron a közszállítási vállalat szállítási költségeit nem támogatják. A megyeszékhelyen valamennyi nyugdíjas ingyen utazhat valamennyi vonalon. Ezenkívül a reggeli és kora délutáni csúcsidôkben külön buszok és trolik állnak a diákok rendelkezésére.

Kolozsváron a közszállítási vállalat állományának minôsége jónak mondható, a jármûvek állapota pedig megfelelô.

Kiss Olivér

A marosvásárhelyi közszállítás mai "képének" kialakulása 1998-ban kezdôdött. Ekkor tört ki a botrány a közszállításból részt követelô maxitaxis cégek és az autóbuszokkal szállító állami vállalat, a Helyi Közszállítási Részvénytársaság között. Az érdekharc hónapokig tartó vita után végül eldôlt, a kisbuszok maradhatnak. Az útvonalak elosztása után sem csituló viták, a gépkocsivezetôk közötti gyakran tettlegességig fajuló nézeteltérések, valamint a jelenlegi polgármesternek a maxitaxikat tömörítô Siletina Kft. iránti politikai és gazdasági motivációtól sem mentes nyílt rokonszenve vezetett végül a kiegyezéshez: a Helyi Közszállítási Vállalat és a Siletina közötti társulás megalakításához. A társulásból csak a Tudortrans nevû konkurens maxitaxi cég maradt ki, amely ma már jelentéktelen részét birtokolja a közszállításnak.

A városi közszállításból mintegy 85 százalékot mondhat magáénak jelenleg a 2001-ben megalakult, helyi tanácsi alárendeltség alatt mûködô Helyi Közszállítási Rt. és a Siletina Kft. közötti társulás. A helyzet furcsasága ellenére (az állami és a magánvállalat közötti szövetkezés) a társulás "túlélte" a kritikusnak tartott 1-2 évet, tavaly nyereséget is elkönyvelhetett. Ennek ellenére a vállalat anyagi helyzete nem mondható rózsásnak, a volt vezetôségtôl "örökölt" milliárdos nagyságrendû, még mindig törlesztetlen adósságok miatt. A közszállításban észrevehetô változás: megszaporodtak a maxitaxik, és eléggé furcsa módon, az autóbuszok már csak csúcsidôben vehetôk igénybe. A közlekedés rendje valamelyest akkor módosult, amikor hazai viszonylatban a társulás elsôk közt 9 útvonalon szatellites nyomkövetô-rendszert kezdett mûködtetni. Az autóbuszmegállókban elhelyezett elektronikus kijelzôtáblákon (2-3 perces eltéréssel) tájékoztatják az utasokat a várakozási idôrôl. A maxitaxikba szerelt készülék segítségével a társulás székhelyén kialakított forgalomirányító központban, a közszállítási vonalakat feltüntetô térképen pontosan bemérhetô a jármûvek pillanatnyi helyzete, az órarendbeli idôpontokhoz viszonyított késés vagy sietség, a gépkocsivezetô pedig utasítható lassúbb, illetve gyorsabb haladásra.

Az utasokat, a jármûvezetôk menetleveleit a társulás ellenôrei ellenôrzik. Tatár Béla, a Helyi Közszállítási Rt. igazgatója szerint azonban a részvénytársaság statútumában nem létezik a bírságolásra vonatkozó kitétel, emiatt a társulás ellenôrei nem büntethetnek. Ha mégis megteszik, a "kedves utas" akár be is perelheti ôket. A társulás ellenôrei azonkívül, hogy a potyázót leszállítják, jegyzôkönyvet készítenek. "Ennyi. A rajtakapott, ijedôsebb potyautasok helyben kifizetnek tíz jegyet, amivel általában meg is ússzák a dolgot. A polgármesteri hivatalra hárulna az ellenôrzés, tôlük kell ezt várni" - mondja.

Azért nem kell elbizakodni. A potyautast érheti meglepetés: a polgármesteri hivatal ellenôrei, ha "elkapják", 600.000 és 1 millió lej közötti pénzbírságot róhatnak ki, amit a hivatal pénztáránál kell kifizetni. A Tudortrans cég saját ellenôröket alkalmaz. A társulás ellenôrei nem állítják meg a tudortransos kisbuszokat, a polgármesteri hivataléi azonban igen.

A közszállítási jármûveken utazók számára vonatkozó kérdésekre a szállítási vállalatok vezetôi nehezen tudtak választ adni. Az eladott jegyek alapján végzett becslések szerint a társulás buszain utazók száma negyedévenként átlagosan 3 millióra tehetô. "Ha figyelembe vesszük a maxitaxikat is (beleértve a Tudortrans kisbuszait is), ez a szám körülbelül a duplájára emelkedik" - mondta kérdésünkre Berghian Iacob gazdasági igazgató. Az utasok mintegy 60 százaléka utazik csúcsidôben, az utazóközönség egynegyede nyugdíjas, újabb 25 százalékot pedig a diákok tesznek ki. Utóbbiak számára nincs kedvezményes bérleti lehetôség, ami évi 8-10 milliárd lejébe kerülne az önkormányzatnak.

Az utolsó menetjegydrágításra idén februárban került sor, amikor is ezer lejjel emelték a jelenleg 10.000 lejbe kerülô, egy utazásra érvényes jegy árát. Autóbuszra és maxitaxira egyaránt érvényes bérletet lehet váltani egy napra minden vonalra (25.000 lej), egyetlen vonalra egy hónapra (320.000 lej) illetve 15 napra (190.000 lej), két vonalra egy hónapos idôszakra (360.000 lej) illetve 15 napra (220.000 lej). Az összes vonalra egy hónapra érvényes bérletek ára 440.000 lej, a 15 napra érvényeseké 280.000 lej. A kedvezményezettek kategóriájába tartoznak a 65 éven aluli nyugdíjasok (féláras jeggyel), a 65 éven felüli nyugdíjasok (ingyen utazhatnak), a közepesen és súlyosan fogyatékos személyek (két vonalon utazhatnak ingyenesen), az 1989-es forradalmárok, a volt politikai foglyok, a háborús veteránok (ingyen utazhatnak).

A négy útvonalon szállító Tudortrans csak az Egyesülés negyed és a megyei kórház közötti útvonalon mûködtet bérletes rendszert , és annak ellenére, hogy nem kap ártámogatást a tanácstól, ingyen szállítja a 65 éven felüli nyugdíjasokat, veteránokat, fogyatékosokat.

A társuláson belül a Helyi Közszállítási Rt. 65 autóbusszal, 10 maxitaxival, a Siletina Kft. 25 autóbusszal rendelkezik, illetve 75 maxitaxit üzemeltet. A Tudortrans 45 kisbuszt közlekedtet. Ha a Helyi Közszállítási Rt. jármûállományát tekintjük, siralmas a helyzet. Az autóbuszok 1975-1980 közötti évjáratúak. Bár 90 százalékuk mûködôképes, állandó javítás alatt vannak. "Már rég ki kellett volna dobni a buszokat, hiszen az amortizációs idô 8 év, ami, ha a fôjavítást elvégzik, még 4 évvel hosszabbítható meg. Szerencsénk van azzal a tíz csuklós busszal, amit, ha használtan is, de jó állapotban vásároltunk, közvetlenül a társulás megalakulása után. A tanács mintegy másfél éve hozott határozatot húsz új busz beszerzésérôl, de azóta sem kaptunk rá pénzt - mondta Tatár Béla. A Siletina buszai hasonló életkorúak, azonban lévén külföldi gyártmányok, nincs annyi gond velük. A társulás égisze alatt futó maxitaxik 90 százaléka 4 évnél fiatalabb. Egy helyi tanácsi döntés szerint 2005-tôl csak a 7 évnél "fiatalabb" kisbuszokkal végezhetô közszállítás. A határozat a Tudortrans céget érinti kellemetlenül, amelynek a gépkocsipark felét kell felújítania.

A közszállítás színvonala javult, ám még mindig van mit javítani rajta. Kezdve attól, hogy a maxitaxik zsúfoltak, a gépkocsivezetôk gyakran modortalanul viselkednek, a buszok kívül-belül "hányatott" állapotával bezárólag. Bár szabály van a kisbuszokkal szállítható személyek számára, sôt, e szám túllépése esetére borsos bírság róható ki, nemigen alkalmazzák. A fûtô-, a szellôztetô- berendezések hiányoznak a legtöbb jármûbôl, vagy csak egyszerûen nem mûködnek. A tisztaság, a vezetô megfelelô öltözete, civilizált magatartásmódja szintén követelmény, aminek betartását az utazóközönség jó néven venné.

Antalfi Imola

A Népújság október 16-i lapszámában megjelent Fel kell számolni a mûtrágyaraktárat! címû írásunkban fordításból származó árnyalatnyi eltérés az, amit az érintett sérelmezett. Az Azomures sajtószóvivôje, Paula Rusu nyilatkozatában Pokorny László megyei tanácsosnak a vegyi kombinát mûtrágyaraktára felszámolására tett javaslatát túlbuzgóságnak (a facut zel de exces) nevezte, míg a cikkben az említett román nyelvû kifejezést alulírott "hatásköri túllépésként" értelmezte. Tény azonban, hogy a fenti értelmezésbeli különbségek, az, hogy valaki túllépi a hatáskörét vagy "csak" túlbuzgó, mit sem változtat a Pokorny László által felvetett alapproblémán, azon, hogy a marosvásárhelyi vegyi kombinát továbbra is rendíthetetlenül szennyezi a környezetet és potenciális veszélyforrást jelent a városlakók egészségére, életére.

Mottó: "Zsörtölôdöm, tehát vagyok"

… mármint a szavakon. Nagy megnyugvással értesültem az Azomures sajtószóvivôjének a nyilatkozatából, hogy ha a városunk légterében összeütközött repülôgépek darabjai a vegyi kombinátra csapódtak volna, nem az - egyáltalán nem is létezô - ammónium-nitrát-raktárból kiszabaduló vegyszer pusztította volna el a vidéket, hanem "csupán" az igenis létezô ammóniatartalék fojtott volna meg. Hát ez igazán nagy különbség, és fölöttébb megnyugtató: mégiscsak más az, ha az embert tartalék ammónia mérgezi* meg szép csendben, mint ha raktárból kiszabaduló ammónium-nitrát zajos robbanása küldené az örök vadászmezôkre.

Az a tény, hogy a kombinát évek óta, gyakorlatilag szünet nélkül szennyezi a környezetet, kinek a felelôssége? Jóformán nincs olyan, a Maros vizének vizsgálatáról megjelent híradás, amiben ne szerepelne az a kitétel, hogy "Csapónál az ammónium-nitrát-ion koncentrációja meghaladja a megengedett értékeket", aminek forrása… a vegyi kombinát.

Ha ne adj’isten, bekövetkezik a tragédia, majd "komissziót" létesítenek az ügy okainak kivizsgálására? Nem lenne célszerûbb ezt a "komissziót" most megalakítani azzal a céllal, hogy a bajt megelôzzék, minthogy kötözködjenek valakivel, aki jobbító szándékkal idejében felemeli a szavát? (Bár - s ezt csak zárójelben jegyzem meg -, mint mondani szokták, ha valamit nem akarsz megoldani, létesíts egy komissziót.)

Felháborító az az arrogancia, ahogyan a vegyi kombinát vezetése az általuk okozott környezetszennyezést s ezen túlmenôen a lakosság egészségét, sôt, biztonságát kezeli! Valóban nem lehet semmit tenni? Tényleg nem lehet megkövetelni a veszélyforrás azonnali felszámolását, függetlenül attól, hogy raktárnak vagy tartaléknak nevezik? Valóban nincs semmi lehetôség arra, hogy a szavakon való lovaglás helyett ezt az ügyet megnyugtató módon rendezzék? Nem ártana, ha az illetékesek azon is elgondolkodnának, hogy EU-tagságunk egyik sarkalatos - és éppen napjainkban nagyon vitatott - feltétele a környezetszennyezés megoldása. A kérdést ajánlom mindazok figyelmébe, akiknek szívügye a környezet megóvása, annak tisztasága - higgyék el, van olyan fontos, mint a fôtéri autóforgalom.

*Belélegzési mérgezésben a nyálkahártyákat izgatja, nagyobb töménységben mellkasi fájdalmat, fuldokló érzést kelt, gyakori a hangrésgörcs és a véres köpet. Az azonnali halál oka hörgôgörcs következtében fellépô fulladás, elhúzódó esetben végzetes tüdôödéma, tüdôgyulladás lép fel.

"Arra születtünk, hogy a Föld sebeit begyógyítsuk életünkön át"

Október 21-én, csütörtökön 10 és 11 óra között zajlott le a Marosvásárhelyi 14-es Napközi Otthon ökológiai rendezvénye a várban. A Földünkért nap megünneplése játék formájában történt, hiszen a játékban minden lehetséges, és egy óvodás számára szinte minden megközelíthetô a játékon keresztül - hangsúlyozta Máthé Orsolya óvónô. A rendezvény az óvodások elôadásával kezdôdôtt, majd a gyerekek az óvónôk segítségével szemetet gyûjtöttek a vár udvarán. Az óvónô szerint már az elôkészületek is nagy örömmel töltötték el mind a gyerekeket, mind a felnôtteket. A természet megünneplésére készültek, s ez alkalommal próbálták figyelmeztetni az embereket, fontos, hogy értékeljék és ápolják egyetlen otthonukat, a Földet.

A programban szerepelt aszfaltrajz-verseny, mozgás- és ökológiai játékok, valamint kreativitásfejlesztô vetélkedôk.

Varga Melinda Andrea nevû kislányával érkezett a rendezvényre és kérdésünkre elmondta: férjével együtt természetvédôk, ha tudnak, minden természetvédelmi összejövetelre elmennek. Gyerekeiket is minden kirándulásra elviszik, és a természet védelmére nevelik ôket.

Csiszér Roland Hunor 6 és fél éves ovis rajzolás közben elújságolta: falevelet szedtek, összeszedték a vár udvaráról azt a szemetet, amit a "rossz emberek" dobáltak szét. Rolandka szerint le kell szoktatni az embereket arról, hogy szemeteljenek.

A rendezvény végén a gyerekek szórólapokat osztogattak a járókelôknek, majd minden óvodás zöld környezetvédô oklevelet kapott és együtt elénekelték a "környezetvédô himnuszt."

A Hivatalos Közlöny 2004. szeptember 3-i, 816-os számában tették közzé azt a sürgôsségi kormányrendeletet, amely szabályozza a 2005-2005-ös mezôgazdasági év agrártermelésének állami támogatását. A támogatás értékét hektáronként állapították meg, 1 hektár megmûvelt szántóföldért 2,5 millió lej jár mindazoknak a természetes személyeknek, akik: a) a tulajdonukban levô szántóföldön maguk folytatnak mezôgazdasági termelést; b) jogi személyiséggel nem rendelkezô mezôgazdasági társulás vagy az 1991. évi 36-os számú törvény alapján létrehozott mezôgazdasági társaság vagy más mezôgazdasági társulás által megmûvelt szántóföld tulajdonosai; c) az 1994. évi 16-os számú törvény alapján szántóföldjüket megmûvelés céljából bérbe adták.

Akik több mint 5 hektárt birtokolnak, csak legtöbb 5 hektárért kérhetnek támogatást.

A támogatást igénylô kéréseket a szántóföld elhelyezkedése szerinti polgármesteri hivatalhoz kell beiktatni legkésôbb 2004. december 15-ig. Abban az esetben, ha a birtokban levô, összesen legtöbb 5 hektár szántóföld több község területén található, a támogatást igénylô kérést mindegyik illetékes polgármesteri hivatalhoz be kell adni. Beadhatja a kérést a földtulajdonos nevében a bérlô is.

A hektáronként 2,5 millió lej értékû támogatás folyósítása a következôképpen történik: a) a 2004 ôszén megmûvelt szántóföldekért a támogatást két részletben adják: 1 millió lejt hektáronként 2005. január 31-ig, az ôszi vetés elvégzéséért; 1,5 millió lejt hektáronként 2005. április 30-ig az ôszi vetés trágyázásáért és gyomtalanításáért; b) a 2005 tavaszán végzendô mezôgazdasági termelésre kijelölt szántóföldekért a támogatást 3 részletben folyósítják majd: 1 millió lejt hektáronként 2005. március 1- jéig, a szántások elvégzéséért; 700.000 lejt hektáronként 2005. július 1-jéig, a vetések gondozásáért, trágyázásáért és gyomtalanításáért; 800.000 lejt 2005. szeptember 1- jéig, a növények betakarításáért.

A felsorolt támogatásokban csak azok részesülhetnek, akik elvégezték a következô minimális mûvelési folyamatokat: a) a vetéseket a termesztett növénynek megfelelô optimális idôszakban végezték el; b) a növényeket a mezôgazdasági övezetnek megfelelô idôszakban gondozták, trágyázták és gyomtalanították; c) jó minôségû, megfelelô sûrûségû kikelést biztosító vetômagot használtak.

Mellau György

Azok az egyetemet végzett nyugdíjasok, akik a 206-os számú törvény alapján a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetemrôl kérnek igazolást a tanulmányi évekrôl a nyugdíj átszámításához, a következô ügyintézést kell lebonyolítsák:

Az egyetemhez benyújtott kéréshez csatolni kell az alábbi iratokat:

- az oklevél fénymásolata (amennyiben ez magyarul van kiállítva, közjegyzôvel kell hitelesíttetni a román fordítást);

- nyilvántartási lap (foaia matricola), megjegyzendô, hogy ilyent nem adtak ki a magyar egyetem végzôseinek);

- születési, adott esetben házassági bizonyítvány;

- 8 eurónak megfelelô, napi árfolyamon lejre átszámított összeg, amit a Nemzeti Bankba kell befizetni. A számlaszám: 504614305849/RO 76 Trez 216504601 X 007224 B.N.R - Trezoreria Cluj. A pénzutalványra fel kell tüntetni: Taxa de adeverinta pentru stabilirea vechimii in munca.)

- felbélyegzett, saját névre címzett boríték.

A BBTE titkársága a sok igénylés miatt csak 4-6 hét múlva postázza az igazolásokat.

Az egyetem postacíme: Cluj Napoca, Str. M. Kogalniceanu, nr. 1., cod. 400084, telefon: 0264-405-300, 5415-ös mellékállomás.

Az adatokat Incze Éva nyugdíjas olvasónk saját tapasztalata alapján közölte szerkesztôségünkkel.

A Megyei Növényvédelmi Igazgatóság szakemberei: Ungurusan Ioan igazgató, Pogacean Marian Cornel helyettes ügyvezetô igazgató, Costea Vasilica az ôszi kultúrák védelmére hívják fel a figyelmet.

Az ôsszel vetett kalászosokat kikelés után két betegség ellen kell kezelni, ezek a sárgulás és a vírusos törpeség. A kizöldült kultúrákat ellenôrizni kell, s a megbetegedett növényeket el kell távolítani.

A megbetegedés megjelenése után vegyi kezelés ajánlott a következô vegyszerek valamelyikével: Chinmix 5 EC - 0,3 l hektáronként, vagy Fastac 1 EC - 0,1 l/ha, vagy Decis 2,5 CE - 0,3 l/ha, Cypermetrin 20 EC - 75 ml/ha, vagy Bulldock 025 EC - 0,3 l/ha , vagy Carbetox 37 EC - 0,8 l/ha, Sinoratox 35 EC - 0,8 l/ha, vagy Lebaycid 50 EC - 2 l/ha, MArschal 25 EC - 1 l/ha, vagy Sumition 50 EC - 0,1 gr.

Az említett vegyszereket mérgezô hatásfok szerint a III. csoportba sorolták.

A vegyszeres kezelést napos idôben, 12 C fok fölötti hômérsékleten, szélcsendben kell elvégezni. Erôs megbetegedés esetén a kezelést 7 naponként meg kell ismételni.

Azokon a szántóföldeken, ahol nagyon elszaporodtak a rágcsálók (több mint 10 család hektáronként), a következô vegyszeres kezelés ajánlatos:

Gyümölcsösökben, lucernásokon, legelôkön 6 Baraki Pellets tabletta a rágcsálók által benépesített járatonként, vagy Redentin 1% - 15-20 grammos, vagy Storm Bait Blocks - 15-20 grammos csali járatonként.

A mezôn más kultúrák esetében Dackillart 15-20 grammos csali, Politanol 6 tabletta járatonként, Storm Bait Blocks 15-20 grammos csali járatonként.

A gyümölcsfák megbetegedésének megelôzésére és a kártevôk elpusztítására a gyümölcs begyûjtése után, de még a falevelek lehullása elôtt egy, a falevelek lehullása után más vegyszeres kezelést ajánlunk.

Ezek a kezelések igen hatékonyak a következô betegségek megelôzésére: a levelek tûzelhalása, moniliózis, varasodás, kéreg- és rügybetegségek, baktériumos feketedés. Továbbá a következô kártevôk ellen: pajzstetvek, vértetvek, körtelevélbolha, levéltetvek, atkák, levéltelenítôk ellen.

Valamennyi gyümölcsfa kezelésére a következô vegyszereket ajánljuk:

Betakarítás után:

- 1%-os bordói lé, vagy Champion 50WP - 0,3%, vagy Funguran OH 50 WP 0,3%, vagy Kocide 101 50 PU - 0,3%, vagy Alcupral 50 PU - 0,3% keverve egy rovarölô szerrel, például a Carbetox 37 CE - 0,5 százalékos oldatával, vagy Pallas 50 CE 0,3%-os oldatával, vagy Fyfanon 50 EC - 0,3%-os oldata (valamennyi III. fokú mérgezô anyag).

A falevelek lehullása után a következô rovarölô szerek egyike ajánlott:

- Oleocarbetox 12 CE 2%-os oldata (IV. mérgezési fok), vagy Oleoekalux 1,5%-os oldata (III. mérgezési fok), vagy Aplaudus Super 1,5%-os oldata (III. mérgezési fok), vagy Pallas 0,6%-os oldata (III. mérgezési fok), vagy Carbetox 37 CE 1%-os oldata, vagy Malation 50 EC - 0,6%-os oldata (III. mérgezési fok). Az olajos termékek kétévente használhatók.

A fák vegyszeres kezelésekor be kell tartani a használati utasítást, az állatok, méhek védelmét és a környezetvédelmi elôírásokat!

Ioan Ungurusan mérnök,
a Megyei Növényvédelmi
Igazgatóság igazgatója

A Romtelecom távközlési vállalat elôfizetôinek a szeptemberi telefonszámla mellé egy típusnyomtatványt is mellékelt, amellyel támogatást, illetve a számla kifizetésének elmulasztása esetén kedvezményeket igényelhetnek.

Mivel többen érdeklôdtek, milyen támogatásról, illetve kedvezményrôl van szó, bôvebb tájékoztatásért felkerestük a céget. Itt a következô fontos tudnivalókat ismertették.

Támogatásban és kedvezményben azok a családok részesülnek, amelyekben az egy fôre esô jövedelem 2.460.000 lej alatt van. A támogatás módjáról és mennyiségérôl egyelôre semmi pontos adatot nem tudtak még közölni, de valószínû, hogy a novemberi számlákon megjelenik majd a telefondíj-csökkentés.

A kedvezmények abból állnak, hogy a kisjövedelmû elôfizetôknek felosztják az adósságait, vagy nagyobb lesz a türelmi idô a számla kifizetésére.

Mikor válthatók élelmiszer-utalványra a félárú vonatjegyek?

- tették fel nyugdíjas olvasóink a kérdést, lévén, hogy többen érdekeltek lennének a kormányfô által három héttel ezelôtt bejelentett szociális intézkedés alkalmazásában. Mikorra várható tehát a nyugdíjas vasúti jegyeinek beváltása élelmiszerutalványra? - tettük fel a kérdést Morent Ilonának, a Megyei Nyugdíjpénztár vezérigazgatójának.

- Nem minden nyugdíjas, fôleg az idôsebb generáció, használja el a 50 százalékosan támogatott vasúti jegyeket, amelyek így kárba vesznek, a naptári év letelte után érvényüket vesztik. A nyugdíjpénztárnál nagyon sokan érdeklôdnek, mikor és hogyan értékesíthetik az idénre szóló, el nem használt vasúti jegyeket. Egyelôre annyi biztos, hogy ígéretek szerint a vasúti jegyeket 2005 végén lehet majd élelmiszerutalványra váltani.

Miért nem jár kárpótlás?

Pántis Ferenc Radnótról a következô kérdéssel fordult hozzánk: miért nem jár neki kárpótlás, juttatás úgy mint a munkaszolgálatosoknak, hiszen ô is 1950-1952 között nehéz körülmények között volt katonai kiképzésen és teljesített katonai szolgálatot.

Kerekes Károly parlamenti képviselô irodájában, ahol a volt munkaszolgálatosok ügyintézését felvállalták, tájékoztattak, hogy a 2002. évi 309-es törvény értelmében csak akkor jár kárpótlás, ha az illetô személyek valamely munkaalakulatnál munkaszolgálatot teljesítettek az 1950-1961 közötti idôszakban. A munkaalakulat nevének szerepelnie kell a katonakönyvben Detasament de lucru bejegyzéssel.

Kisebb a kamat, mint a kezelési költség

Balizs Elek marosvásárhelyi olvasónk közérdekû kérdést vetett fel. 1996-ban a CEC- nél folyószámlát nyitott, mivel sokat tartózkodott lányánál Magyarországon. Ez nagyon jó megoldásnak bizonyult, lévén, hogy nem kellett otthon várni a postást, sôt a két- három havi kamatból egy nagyobb bevásárlást is meg lehetett oldani. Most a CEC csökkentette a kamatot, ami még a kezelési költséget sem fedi.

Miért vezetett be a CEC ilyen kedvezôtlen intézkedést? - tette fel a kérdést, amelyet Cristina Pârlea igazgatónak továbbítottunk.

- A folyószámlák látra szóló kamatja jelenleg 1 százalék, évekkel ezelôtt sem volt több mint 2 százalék. Valóban, a kamat kisebb, mint a kezelési költség. A folyószámlánál sokkal elônyösebb a letéti számla, itt 16%-os a kamat.

A köztudatban az él: inni csak a férfiak tudnak igazán, a nôknek hamarabb megárt a szesz. Egy amerikai tanulmány szerint ez bizony alapos tévedés: az alkohol nagyobb hatást gyakorol a férfiakra, mint a nôkre. Az alkoholt fogyasztó férfiak hamarabb elvesztik önuralmukat, mint a nôk! Ezt tapasztalták kutatásaik során a kentucky-i egyetem kutatói. Mark Filmore professzor csoportja úgy foglalt állást: nem igaz, hogy a férfiak (testfelépítésük miatt) jobban bírják az italt.

Az amerikai kutatók arra kérték a korábban alkoholt fogyasztott kísérleti alanyokat, hogy különböztessék meg a számítógép képernyôjén feltûnô kék és zöld ábrákat: ha zöldet látnak, nyomjanak meg egy gombot, ha pedig kéket, akkor ne tegyenek semmit. Az Addiction címû szaklapban hamarosan megjelenô beszámoló szerint minél többet ittak elôzôleg a résztvevôk, annál nehezebben állták meg, hogy a kék ábrák megjelenésekor ne reagáljanak - s ez fôként a férfiakra vonatkozott. A nôk jobban meg tudták különböztetni egymástól a színeket. A kutatók szerint mindez azt bizonyítja, hogy az alkoholt fogyasztók pszichológiai állapota fontosabb, mint testalkata. Ami pedig a pszichológiai "profilt" illeti, egyértelmûen kitûnt a különbség: arra a kérdésre, hogy milyen hatást gyakorol rájuk az alkohol, a férfiak egyöntetûen azt válaszolták, hogy élénkíti ôket (azaz már néhány pohár után megnô agresszivitásuk és önbizalmuk), míg a nôk többsége inkább álmosítónak találta az ivást - ennél fogva ôk jobban meg tudják ôrizni önuralmukat.

… a református Vártemplom mentén, s gondolataimban felidézôdnek azok a változások, amelyek városunk e fertályában az idôk folyamán végbementek.

Benkô Károly Marosvásárhely leírása címû mûvében megemlíti, hogy a telket, ahol akkor (1862) a templom állt, egy Sásvári nevû hajadon adományozta azzal a meghagyással, hogy ott a szegények számára gondozóházat tartsanak fenn. Így 1638-ban a református egyház hozzákezdett az ispotálynak nevezett szegénygondozó építéséhez - amely áldásos tevékenységet fejtett ki hosszú éveken át. 1788-ban császári nyomásra az ispotály és annak a területe - a XVII. század végén és a XVIII. század elején készült fatemplom és harangláb kivételével - a város tulajdonába ment át, akik anyagi okokra hivatkozva, rövid idô múltán megszüntették az intézményt.

A fatemplom melletti területre a reformátusok 1815-1830 között felépítették a mai kistemplomot Lantos András tervei szerint, Szász András mester vezetésével. Az empire stílusban épült templom belsô hossza 32 m, szélessége 13 m, míg az ülôhelyek száma 800. A mennyezetet és a fedélzet ácsmunkálatait a segesvári Grátus János, a belsô díszítéseket Schaffner Ignác kômûvespallér végezte. A falak mentén elhelyezett sátoros padokat, a katedrát és az úrasztalát a céhek adományozták. Az orgonát Takács Ignác készítette, amit 1886-ban helyeztek a templom karzatára.

A magas toronyban lévô négymázsás harangot 1829-ben Nagy Dániel, míg a tízmázsás nagy harangot 1929-ben özv. Páll Domokosné ajándékozta az egyházközségnek.

A templomot 1831-ben szentelték fel. A szabadságharc után, 1854-ben katonai kórháznak, majd búzaraktárnak használták. 1856. október 5-én újra felszentelték, s azóta a Gecse utcai református gyülekezetet szolgálja…

1815-1830 között a templom melletti területen került sor a régi papilak, a rektori ház és az iskola felépítésére. 1832-ben itt nyitja meg kapuit a református elemi iskola, melyet 1840-ben vegyes iskolává alakítanak át. Itt 1848-ban már 175 fiú és lány tanult. A növekvô tanulólétszám 1861-ben szükségessé tette a jelenleg is fennálló iskolaépület (Gecse Dániel, ma Stefan cel Mare 26. szám) felépítését, melyet az egyház 1891-tôl anyagi okok miatt ötéves idôszakokra szóló szerzôdés alapján a város kezelésébe adott át. A XX. század elején dr. Bernády György lett a város polgármestere, aki öt elemi iskolát építtetett, hogy valamennyi iskolakötelest beiskolázzon. Ekkor az a református iskolaépület felszabadult, amit lakóházzá, majd 2004-ben ifjúsági gyülekezeti házzá alakítanak át…

1938-ban a templommal szemben (a 27. sz. alatt) felépítették az egyházi irodát és a papilakot.

Helyesnek látnám, ha a templom falán és a volt iskolán márványtábla emlékeztetné a vásárhelyieket és a turistákat a fent leírt históriára.

Ugyancsak márványtáblát képzelek el mementóként Salamon Ernô költô Stefan cel Mare u. 31. szám és Berde Mária írónô Bolyai u. 25. szám alatti hajdani lakásának falán.

Fodor Sándor (S.)

A halhatatlanságra vágyó királyfi

Az Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház magyar tagozata szombaton délután 5 órától mutatja be A halhatatlanságra vágyó királyfi címû gyermekelôadást. Az új mesét vasárnap 11 órától is színre viszik. A magyar tagozat hétfôn 9.30, 11 és 12.30 órától Szovátán vendégszerepel a Jancsi és Juliska címû elôadással.

Bemutató a színin

Mark Twain: Ádám és Éva naplója címû alkotását mutatják be a Marosvásárhelyi Színmûvészeti Egyetem Stúdió Színházában csütörtökön este 7 órakor. Szereplôk: Tompa Klára és Kelemen Barna. Rendezte: Csurulya Csongor e.h. Díszlet: Kiss Ármánd m.v. Következô elôadás: október 29, péntek 19 óra.

Anna és Zsuzsi

A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata szerdán este 7 órakor a nagyteremben viszi színre Barta Lajos: Zsuzsi címû falusi vígjátékát. Az Édes Anna címû elôadásra október 29-én, pénteken este 7 órától lehet jegyet váltani.

A Marosvásárhelyi Állami Filharmónia csütörtökön este 7 órától a Kultúrpalota nagytermében szimfonikus hangversennyel várja közönségét. Vezényel: Ernst Schelle (Svájc), hegedûn közremûködik: Rózsa Ernô (Németország). Mûsoron: Beethoven-, Bruch-, Faure-mûvek.

Bernády Napok - 2004

Az idén október 29 - 30-án zajlanak az egykori polgármester emlékét idézô marosvásárhelyi rendezvények. A Dr. Bernády György Közmûvelôdési Alapítvány kuratóriuma szervezte eseménysorozat elsô napján, pénteken 17 órától a Bernády Házban vetítik le a városatyáról és életmûvérôl készült pályadíjnyertes rövidfilmet, ugyanott nyílik meg Bálint Zsigmond fotómûvész kiállítása és kerül közönség elé a fotós Karácsonytól pünkösdig címû albuma. Október 30-án délelôtt 10 órakor a református temetôben lesz koszorúzás Bernády síremlékénél, majd fél 11-kor a Bernády téren rövid megemlékezés a polgármester 10 éve felavatott szobránál. 11 órakor a Bolyai líceumban emlékplakettet helyeznek el a Bernády Györgyrôl, a kollégium fôgondnokáról elnevezendô amfiteátrumnál. Ugyanott zajlik a középiskolások Bernády vetélkedôje. Az általános iskolásokén a Bernády Házban lehet részt venni, szintén 11 órától. Délután 6 órakor a Kultúrpalota nagytermében lesz majd a Bernády-emlékplakett ünnepélyes átadása és a zenés szórakoztató mûsor, amelynek programját külön ismertetjük.

Asszonykám, adj egy kis kimenôt...

Ha a válasz igenlô, feltétlenül menjen el október 30-án délután 6 órakor a marosvásárhelyi Kultúrpalota nagytermébe, jól fog szórakozni. Még jobban teszi, ha a feleségét is magával viszi. A Bernády Napok zárórendezvényén a múlt század húszas-harmincas éveinek népszerû slágereibôl, sanzonjaiból, kabarédalaiból hallhatnak válogatást Selmeczi György zeneszerzô, zongorista és énekes, a budapesti Orfeum-repertoár kiváló tolmácsolója és helybeli vendégei, Nagy Dorottya, Szabadi Nóra, Kárp György, Ördög Miklós Levente és Sebestyén Aba színmûvészek elôadásában. A mûsorban olyan örökzöld melódiák és szövegek csendülnek fel, mint a Gyere, ülj kedves, mellém, Tanulj meg, fiacskám komédiázni, Szomorú vasárnap, Fehér akácok, Stux úr és a mûfaj más, hasonló csúcsteljesítményei. A szervezôk minden érdeklôdôt szívesen látnak. Belépés díjtalan.

Megemlékezô ünnepségek

Az RMDSZ Maros megyei és marosvásárhelyi szervezete az 1956-os forradalom évfordulójára megemlékezô ünnepséget szervez szombaton 17 órai kezdettel a Kultúrpalota kistermében.

Az 1956-os forradalom magyarországi és erdélyi áldozataira emlékeznek a Vártemplomban a vasárnap 18 órakor kezdôdô istentisztelet keretében. Közremûködnek: Kozma Péter és Leitmann Zsolt, a filharmónia tagjai, valamint Henn János színmûvész.

Szomorkás humor

A Kemény Zsigmond Társaság kedden délután 6 órakor tartja összejövetelét a Kultúrpalota kistermében. Meghívott vendég: Dániel Károly közíró (Kolozsvár). Elôadásának címe: Szomorkás humor. Közremûködik: Valentin Lozinca pantomimmûvész.

Belvárosi szerdák

Haller István, a Pro Európa Liga Emberjogi Irodájának vezetôje Gondok...jogok az EU küszöbén címmel tart elôadást a Belvárosi szerdák rendezvénysorozat soron következô találkozóján. Az érdeklôdôket szerdán 19 órától a Deus Providebit Tanulmányi Központ II. emeleti Kápolna termébe várják.

Történelem és mítosz

Szombaton ismét jelentkezik a Szkepszis, a Marosvásárhelyi Rádió élô, egyórás beszélgetômûsora. A három órai híreket követô adás témája: Történelem és mítosz. A mûsor vendégei: Novák Zoltán, a Román Akadémia marosvásárhelyi kutatóintézetének történésze, és Soós Zoltán, a Maros Megyei Múzeum régésze, mûsorvezetô- szerkesztô: Henn János. A hallgatók a 307-777-es telefonszámon kapcsolódhatnak a beszélgetésbe.

Tízéves az újraindult református oktatás

Tíz évvel ezelôtt indult újra a református oktatás az egykori Marosvásárhelyi Református Kollégium jogutódja, a Bolyai Farkas Elméleti Líceumban. Az évforduló alkalmából tartott ünnepségsorozat ma (péntek) az iskola udvarán istentisztelettel kezdôdik, szombaton reggel sportrendezvények, délután fórum az egyházi oktatás jövôjérôl, este ünnepi mûsor lesz a színházban (meghívottak D. Dr. Csiha Kálmán, Kilyén Ilka). Vasárnap a hálaadó istentiszteleten Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke szolgál.

Termésnapi parádé és szüreti mulatság Lôrincfalván

A kis Nyárád menti falu három anyaországi testvértelepülés küldötteit várja szombaton. Nevük a kapocs: Újszentlôrinc Heves megyében, Nyárszentlôrinc Békés megyében, Lôrinci városa pedig Pest megyében található. A vendégek 11 órakor felkeresik a falu szülöttét, Bálint Károly szobrászmûvészt, munkáival ismerkednek lôrincfalvi mûtermében. A mûvészrôl Bölöni Domokos beszél. 14 órakor a mûvelôdési otthon elôterében termésnapi kiállítás nyílik. Este kerítenek sort a hagyományos szüreti bálra, melynek meghívottja a közeli Nyárádszentbenedek hagyományôrzô tánccsoportja, a házigazdáik pedig a lôrincfalvi táncosok.

Harmadik Vámosgálfalvi Napok

Csepeli, nagyhegyesi és magyarcsanádi küldöttségekkel együtt ünnepelnek a vámosgálfalviak a hét végén, a harmadik alkalommal megszervezett községi napokon. A hagyományoknak megfelelôen a ma érkezô vendégeknek szombaton kirándulást szerveznek. Szombaton délután a községközponti Borházban a helyi gazdák és a rendezvénynek otthont adó vállalkozás termékeit mérik össze, díjazzák. Vasárnap délelôtt népviseletbe öltözve vonulnak végig a közs&ea