Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

A válasz látszólag egyszerû. Természetesen a munkavállalók érdekeit a "kizsákmányolásra" hajlamos munkaadók ellen. S mi tagadás, megjelenésük s történelmi fejlôdésük során a szakszervezetek jelentôs szerepet játszottak az ún. jóléti társadalom kialakulásában.

A konszolidált demokráciákban a profit maximalizálásában törekvô patronátus és a fizetések növelésében érdekelt alkalmazottak (az - alulról szervezett! - szakszervezetek révén) mindkét fél számára - többé-kevésbé heves viták után - elfogadható, ésszerû kompromisszumot kötnek, hisz egyiknek sem érdeke a másik tönkretétele. Nyugaton azonban - az elementáris logika érveit figyelembe véve - valószínûleg egyetlen szakszervezetisnek sem jutna eszébe, hogy politikai szerepre törekedjen.

A szakszervezetek elpolitizálása a kommunizmus idején kezdôdött, amikor látszólag ugyan az érdekvédelem tartozott a tevékenységi körükhöz, gyakorlatilag azonban az egyeduralkodó párt szekértolóivá váltak. (Hogyan is védhették volna a munkások érdekeit, hisz a vállalat deklaratív szinten ugyanazok tulajdonának számított?) Ennek a tudathasadásos helyzetnek vetett véget a rendszerváltás, amikor a szakszervezetek ismét visszatérhettek régi feladatukhoz.

Hitelüket azonban azóta sem sikerült visszaszerezniük, s ezt az utóbbi idôszak eseményei tovább rontották. A rendszerváltás utáni szakszervezetek legnagyobb gondja ugyanis, hogy nem alulról szervezôdtek. Az egykor politikailag kinevezett vezetés vitte tovább ôket, s gyakorlatilag mind a mai napig - minden átalakulás, leválások és összeolvadások, meg- és átnevezések, belsô személyi leszámolások és kinevezések dacára - gyakorolják fölöttük az uralmat. Ha azonban eddig legalább a politikamentesség látszatát sikerült megôrizniük, a szög a novemberi választások elôtt kibújt a zsákból. A szakszervezetek révén vált már eddig is több késôbbi politikus ismertté (Victor Ciorbea és Miron Mitrea a legismertebb példák), s a mostani vezetôk úgy gondolták, testületileg fogna jól nekik egy-egy parlamenti bársonyszék. Ebbéli igyekezetükben az sem zavarta ôket, hogy kivitelezését egy bel- és külföldön egyaránt szalonképtelen politikai formációhoz kívánták kötni, kijátszva nem csupán a jogszabályok hiányosságait, de fittyet hányva a legelemibb jóérzésnek is. S mindezt, ne feledjük, egy NATO-tag, s EU-tagjelölt államban!

Hogy a Nagy-Románia Párt, a BNS és CNSLR-Fratia szakszervezeti tömbök választási koalíciója végül nem jött létre, az nem az érdekelteken múlt, hanem amerikai diplomáciai nyomás következménye.

Ezzel azonban messzi még a hepiend, hisz a koalíció meghiúsult ugyan, de a szakszervezetek élén továbbra is ugyanazok csücsülnek, akik ezt kigondolták. Jogosan tevôdik hát fel a kérdés: tulajdonképpen kit képviselnek?

Csütörtökön, október 21-én nyújtja be az RMDSZ a Markó Béla jelölését tartalmazó dossziét, valamint támogató aláírásokat a bukaresti Központi Választási Irodához.

Az eseményen, Markó Béla szövetségi elnök, államelnök-jelölt mellett jelen lesznek az RMDSZ képviselôi és szenátorai, valamint a szövetség területi szervezeteinek elnökei. Az RMDSZ államfôjelöltjének indításához szükséges 200 ezer támogató aláírásnál jóval többet gyûjtöttek össze a szövetség területi szervezeteinek munkatársai, 230 ifjúsági szervezet tagjai, valamint több ezer lelkes önkéntes. Az aláírások gyûjtése jelen pillanatban is zajlik, mint ismeretes, a gyûjtés nem csak Erdélyben, hanem a Kárpátokon kívüli megyékben is igen sikeresen zajlott, több száz támogató kézjegy származik például Bukarestbôl, Ploiesti-rôl, Konstancáról.

Ki ad többet érte?

Készül már a dosszié a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatallal szemben levô közismert fodrászüzlet helyiségeinek nyilvános árverésen történô eladására - jelentette be hétfôn Dorin Florea. Szeretne minél hamarabb túladni az épületrészen, mivel az Igiena szövetkezet jelenlegi elnöke (akit nem volt hajlandó megnevezni) csak kihasználja az ott dolgozó hölgyeket - tette hozzá.

- Behívattam a városházára a fodrásznôket, és felajánlottam, hogy a hivatal rendbe teszi az épületet, ôk pedig váltsanak iparengedélyt és tömörüljenek társulásba, mert hajlandó vagyok megtartani valamennyiüket, de nem tették. A hivatal megnyerte a szövetkezettel szemben a pert, a város magántulajdonába került az épület, amit ilyen módon el lehet adni.

András Dezsô, az Igiena elnöke kérdésünkre elmondta, hogy két pert indítottak a polgármesteri hivatal ellen, de mindkettôt elveszítették. Az ok véleménye szerint arra a szerzôdésre vezethetô vissza, amelyben a Kisipari Szövetkezetek Egyesülete (ATCOM) tulajdonának tekintették a menhelynek otthont adó épületet, s azt csere alapján átadták a polgármesteri hivatalnak. Majd az ATCOM jogtalanul el is adta azt. Holott az elnök szerint az 1990- ben alakult ATCOM leltárában nem szerepelt a szóban forgó épület.

- Öt hónapja kaptam a lakásgazdálkodási vállalattól egy levelet, amelyben házbér fizetésére köteleznek anélkül, hogy szerzôdést kötöttünk volna. Ha egy üzlethelyiséget a Locativ Rt. adminisztrál, azt a polgármesteri hivatal nem adhatja el, vélekedik az elnök, aki szerint csak törvényszéki úton lakoltathatják ki, egyébként nem hagyja el az épületet. András Dezsô elmondta továbbá, hogy az Igiena a 90-ben meglévô 24 helyiségének zömét már elvesztette, a Színház alatt lévôt pedig nem tudja használni, mert befolyik a víz. Kérdésünkre azt válaszolta, hogy az üzlet dolgozói munkanélkülivé válnak.

A marosvásárhelyiek által megszokott fodrászüzlet alkalmazottai elismerik, hogy valóban kaptak ígéretet a polgármestertôl, de az ott dolgozók egy részének ellenkezése vagy tehetetlensége miatt nem tették meg a szükséges lépéseket.

Hogy ki veszi meg a 45 éve mûködô "szépségszalont", és megtartják-e az eredeti rendeltetését? Nem tudható, hisz Dorin Florea szerint az egyetlen szempont az árverés során az lesz, hogy ki fog többet adni érte.

Továbbra is a polgármester önkényes döntései érvényesülnek

Nem igaz az állítás, miszerint a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal nem támogatja a kultúrát - jelentette ki tegnap a sajtó képviselôinek Dorin Florea, akirôl köztudott, hogy az elmúlt évben a marosvásárhelyi tanács által megszavazott 14 milliárd lejnek mindössze a 65 százalékát fizette ki kulturális célokra, s a Nemzeti Színháznak a mai napig sem utalta át a megszavazott ötmilliárd lejt.

A polgármester hétfôn azt bizonygatta, hogy az ellene felhozott kifogásokkal szemben ebben az évben a városvezetés már 13 milliárd lejt költött úgynevezett mûvelôdési célokra. Ebbôl 4,3 milliárdot tesznek ki a polgámesteri hivatal saját rendezvényeinek a költségei - városnapok, fesztiválok stb. - , kétmilliárdot költöttek a Mészárosok bástyájára, 80 milliót a meggyesfalvi mûvelôdési otthon javítására, 1,4 milliárdot pedig

a nemkormányzati szervezetek által benyújtott pályázatok finanszírozására - olvasható a sajtó rendelkezésére bocsátott kimutatásban. Hogy egész pontosan ki mennyit kapott, és a hírhedtté vált könyvkiadás, az "aranykönyvek" finanszírozására tételesen mennyit áldozott a hivatal, azt viszont nem árulta el. Az adatokból azonban kiviláglik, hogy szokása szerint ezúttal is összemosta a dolgokat, és a kultúrára szánt pénzeknél tüntette fel a város beruházási terveiben szereplô összegeket is.

Kérdésre válaszolva elismerte, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan az idén is megnyirbálta azokat a pénzeket, amelyeket a nemkormányzati szervezeteknek a tanács mûvelôdési bizottsága megszavazott. Hogy a jóváhagyott 1,5 milliárdból hogyan lett hétszázmillió, Dorin Florea indoklása szerint a szóban forgó alapítványok, szervezetek komolysága alapján döntötte el - hangzott el a sajtótájékoztatón.

Kérdésünkre Csegzi Sándor alpolgármester elmondta, hogy a mûvelôdésre szánt összegeknek mindössze egy részérôl tájékozott, arról, amit a kilenctagú mûvelôdési bizottság jóváhagyott. Ennek ugyan Dorin Florea az elnöke, de általában nem üli végig az üléseket, utólag pedig nem ért egyet a bizottság döntésével. Ami a különbözô rendezvényeket illeti, ezek finanszírozásakor nem igénylik az alpolgármester jóváhagyását.

- Vannak mûvelôdési események, amelyeket támogatott és támogat a város, mint például a készülô könyvvásár, konferenciák, mûvésztáborok, nyugdíjasnap, iskolák által kért támogatások, de a tételekre lebontott pontos összegrôl nem tájékoztatnak - válaszolta kérdésünkre az alpolgármester.

Október 18. - vízvizsgálati világnap

Idén elsô alkalommal kapcsolódott be a marosvásárhelyi Aquaserv vízszolgáltató vállalat a vízvizsgálati világnapot megelôzô rendezvénysorozatokba. Szeptember 20-október 17. között közel kétszáz marosvásárhelyi kisiskolás mérte a világszerte használt vizsgálati eszközökkel a Maros vizének zavarosságát, savasságát, hômérsékletét és oxigéntartalmát. Mint Sófalvi Szabolcs, a vállalat sajtószóvivôje elmondta: a mérések célja az volt, hogy felhívják a diákok figyelmét a víztartalékok megôrzésének, ésszerû felhasználásának fontosságára. Az eredményekbôl kitûnik, hogy a fent említett idôszakban a Maros folyó vize megfelelt az elôírt paramétereknek, vagyis nem volt szennyezett. A mérések tájékoztató jellegûek, egy aprólékosabb vizsgálat kiindulópontjai lehetnek. A világ több országából összegyûjtött eredményeket a vízvizsgálati világnap szervezôi összesítik, kiértékelik.

Sófalvi Szabolcs azt is elmondta, hogy a vasárnap szervezett Nyitott kapuk az Aquaservnél rendezvény az elôzô évekhez hasonlóan nagy sikernek örvendett. A közel 300 érdeklôdô meglátogatta a vízüzemet, a vállalat laboratóriumát, s választ kaptak kérdéseikre is. A látogatók nagy része diák, egyetemista volt, ami bizonyítja, hogy a fiatal nemzedéket érdekli a minôségi ivóvíz elôállítása. A résztvevôk között tombolákat sorsoltak ki. Szerencsésnek bizonyult: Chirila Ioana Maria, Chirila Vasile és Pop Levente.

Kilátásban az iskolák önállósága

A szakminisztérium a jövô tanévtôl "próbajárattal" kezdi el a közoktatás központosításának a lebontását. Ennek érdekében nyolc megyét jelöltek ki, ahol pénzügyi és a tanszemélyzet alkalmazására vonatkozó önállóságot biztosítanak az oktatási egységeknek. Bár Maros nem szerepel a "nominalizált" megyék között, a 2006-ban mindenütt bevezetésre kerülô decentralizáció érdekében már elkezdôdtek az elôkészületek. Ezekrôl Dónáth Adélt, a Megyei Tanfelügyelôség fôkönyvelôjét kérdeztük.

- Az új tanügyi törvény szerint a gyereklétszám alapján történik a tanintézetek finanszírozása. Ahhoz, hogy egy iskolának önálló fôigazgatója legyen, a diákok lészáma el kell hogy érje a kétszázat. Vidéken a községközponthoz tartozó falvak iskoláinak adminisztratív összevonásával valósítható meg ez a feltétel. Hozzá kell tennem, hogy megváltozik az igazgató hatásköre is, a feladata az lesz, hogy menedzselje a tanintézetet. Ugyanakkor kötelezô módon létre kell hozni az iskolaszékeket, a pedagógusok mellett a helyhatóság, a szülôk, az egyházak, helyi vállalkozók, nemkormányzati szervezetek bevonásával a döntéshozatalba. Mivel megyénkben is idejében elô kell készülni ezekre a változásokra, már az idei elsô tanácskozás során arra kértük az igazgatókat, hogy a megadott személyzeti kereten belül, ha van olyan állás, amirôl le lehet mondani anélkül, hogy megzavarná az oktatás menetét, alakítsák át könyvelôi állássá. Minden iskolának külön bankszámlája lesz, és a költségvetésben elôirányzott összeget a helyhatóság átadja a tanintézetnek. Ily módon az iskola fogja megállapítani az elsôrendû tennivalókat, s ugyanakkor közvetlen megrendelôként a minôségi munkát is megkövetelheti, számon kérheti. Az önállósulás másik elônye: az iskola érdeke az lesz, hogy pályázatok, támogatók segítségével minél több pénzt vonzzon a költségvetési kereteken kívül.

- Ez ideig az oktatási egységeknek nem volt beleszólásuk (egy rövid idôszakot leszámítva, amikor kiemelt iskolákról beszéltek) a tanszemélyzet alkalmazásába, ami az utóbbi idôben egyre központosítottabb formában történt. Mi változik meg a decentralizációt követôen?

- A versenyvizsgát az iskolák fogják megszervezni, s az igazgatóknak érdeke lesz, hogy a legjobb pedagógusokat nyerjék meg, a vezetôk kinevezéséhez pedig szükség lesz a helyhatóságok jóváhagyására. Az igazgatóknak az elért didaktikai kategóriában a legmagasabb fizetést biztosítják, amire 50 százalékos vezetôi pótlékot számítanak, az aligazgatók 40 százalékos pótlékot kapnak, amit a kísérleti megyékben jövôtôl már alkalmaznak.

Harmadik Vámosgálfalvi Napok

Csepeli, nagyhegyesi és magyarcsanádi küldöttségekkel együtt ünnepelnek a vámosgálfalviak a hétvégén, a harmadik alkalommal megszervezett községi napokon. Mint Végh József polgármestertôl megtudtuk, október 22- én, pénteken közel 150 magyarországi vendéget fogadnak és szállásolnak el a község lakóinál. A hagyományoknak megfelelôen, szombaton a vendégeknek kirándulást szerveznek. Idén a budapestieket az Olt völgyébe, a nagyhegyesieket és magyarcsanádiakat a Parajd- Szováta-Korond útvonalra kalauzolják el. Szombaton a rendezvénysorozat borversennyel folytatódik. A községközponti Borházban a helyi gazdák és a rendezvénynek otthont adó vállalkozás termékeit mérik össze, díjazzák. Tavaly szépségversenyt is szerveztek, idén azonban a szervezôbizottság nem támogatta ezt az ötletet.

Vasárnap délelôtt népviseletbe öltözve vonulnak végig a község fôutcáján a helybéli, csepeli és nagyhegyesi néptáncosok. Ökumenikus istentisztelet és a házigazdákkal együtt elfogyasztott ebéd után 16 órakor a helyi kultúrotthon ad helyet az ünnepi mûsornak. A tánccsoportok bemutatkozása után ünnepi vacsora zárja a harmadik Vámosgálfalvi Napokat.

Szombaton a megyeszékhelyi 6-os Harckocsidan-dár székhelyén katonai eskütételre került sor. Egy nappal korábban értesített az alakulat sajtószóvivôje, s meghívott a rendezvényre. Pár perccel tíz elôtt érkezünk, a kapuban szolgálatot teljesítô katonának bemutatkozunk. Igazolványunkat kéri. Átnyújtom. Kitûzô? - faggatózik tovább. Nincs. Közben csak amúgy özönlenek a civilek, az esküt tevôk hozzátartozói. Finom kis kattanással zárul az elektronikus ajtó, még személyazonossági igazolványt sem kell a kapunál hagyni.

- Egy pillanat - mondja az ügyeletes, s kilép az ôrszobából. A kaput gondosan lezárja. Jól öltözött, keménykötésû férfival jön vissza.

- Kicsoda ön? - szegzi nekem a kérdést. Újra bemutatkozom, Népújságos igazolványomat közben tüzetesen szemléli. Kitûzô? - kérdi. - Nincs - válaszolom újra. Akkor pedig nem mehetek be. A hátam mögött újabb féltucat ember sétál be akadálytalanul. Hirtelen azt gondolom, új sajtószóvivôvel állok szemben, s így akar bemutatkozni. A kacagás és kézrázás azonban elmarad. Emberem komolyan gondolja a kizárósdit.

- Éppen magát kerestem - lobogtatja orrom elôtt igazolványomat -, tudja, hogy ez katonai alakulat, ahol komoly intézkedéseket hozunk a terrorista cselekedetek kivédésére?! Ha nincs kitûzôje, nem mehet be, mert nem tudhatom, mit akar itt! Sajtókitûzôt kell viselnie, hogy megkülönböztessem a tömegben, hogy mindvégig lássam, mit csinál. Ha nincs igazolvány, nem megy be!

Aztán mégis beenged. Most, az utolsó alkalommal, mert legközelebb kitûzô nélkül nem mehetek be. Az incidenst percek múlva közlöm az idôközben elôkerülô szóvivôvel és az alakulat parancsnokával. "A kémelhárító alakulat vezetôje, tartózkodj tôle" - mondják. Aztán elkezdôdik a ceremónia. Egy anya videóját szédítô sebességgel forgatva filmez. A kémelhárító ezúttal is szemfüles, a nô kénytelen megválni készülékétôl.

Vége az eskütételnek. A szóvivô kísér kifelé. A kémelhárító a kapuban utunkat állja. Még egyszer tudomásomra hozza, hogy ezúttal csak az ô jóindulatának köszönhetôen vehettem részt a rendezvényen, kitûzô nélkül többet ne is próbálkozzak. A szóvivô érvel: ôk hívtak, akrreditált újságíró vagyok, igazoltattam magam, s úgy léptem be az alakulat udvarára stb. "Vigyázzon, mit beszél, mert magáról is jelentést írok" - zárja a vitát a kémelhárító ezredes. Tény, hogy a kémelhárítást valahogy komolyabb foglala-tosságnak gondoltam. Meg aztán, hogy a kémeket az eskütételi ceremónia érdekelné behatóan, aligha hihetô. Egyébként a kitûzôt rendszerint a vendégfogadó adja a sajtósnak, és nem otthonról hozza. Különben nem feltétlenül fontos nekünk az eskütételen való részvétel.

Sírkertet szenteltek a tordai csata 60. évfordulóján

A tordai csata emlékét az Aranyos menti városban mostantól sírkert ôrzi a Tordai Honvéd Hagyományôrzô Bizottság (THHB) kezdeményezésének köszönhetôen.

A THHB gondoskodott arról, hogy a csata emlékét és a város körül elesett több mint kétezerötszáz magyar katona áldozatát kopjafás emlékoszlop, márványtáblák, valamint gondozott sírkert ôrizze.

Torda városa egy napra a hatvan évvel ezelôtt befejezôdött csata emlékszínhelyévé vált. A vasárnapi megemlékezésre rengeteg hazai és külföldi meghívott érkezett. Akadtak sokan az elesett katonák leszármazottai közül is, de olyanok is jelen lehettek, akik szemtanúi, sôt részesei voltak a véres eseményeknek. A megemlékezésen és sírkertszentelésen több romániai és magyarországi személyiség vett részt, kegyeletét a kopjafa elôtt több mint ötszáz emlékezô rótta le.

Pataky József, a THHB elnöke köszöntötte az egybegyûlteket. Bálint Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke is részt vett az eseményen. "Hôsök voltak ôk, de elsôsorban áldozatok, akik a bûnös politika, az emberi mértéktelenség és az atrocitás áldozatai " - hangsúlyozta beszédében a tisztségviselô.

Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke arra kereste a választ, hogy ki is valójában egy csata hôse. Elmondta, nincs igazságos háború, indokolt, vagy jogos csata, úgy ahogy igazságos halál sem létezik. "Trianon azt tanította nekünk, hogy hôs az, aki gyôzött. A XXI. században jövünk rá csupán, hogy a háborúban nincsenek gyôztesek és vesztesek, fôleg itt Erdélyben nem, itt, ahol közös a föld is, amelyen elôdeink vére folyt" - mondta a szónok.

Pataky József kitartó munkája meghozta gyümölcsét: a kétszázhúsz magyar katona emlékére létrejött ótordai sírkertet, ahol az elesett magyar honvédek mellett a közös sírban nyugszanak a német és a szovjet katonák is. Ez alkalomból az IKE Galériában a magyarországi Hadtörténeti Intézet és Múzeum jóvoltából korabeli felvételeket, emléktárgyakat, hivatalos okmányokat, dokumentumokat tartalmazó kiállítás nyílt. Bemutatták az Állták Tordánál a csatát fejtetôig vérben címû emlékkönyvet is.

A határon túli magyar autonómiák megalakulásának, illetve a kettôs állampolgárság megvalósulásának szükségességét hangsúlyozták az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség vezetôi vasárnap Szilvásváradon.

Nem lehet magyar integráció és nemzeti egységesülés szabadság nélkül- mondta Szilágyi Zsolt az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke, a romániai Magyar Polgári Szövetség választmányának elnöke a bükki Szalajka- völgyben álló Kárpátok Ôre szobor elôtt tartott, a Fidesz Gazdatagozata és az Egri Végvár Polgári Körök által szervezett ünnepségen.

"Az erdélyi szabadságharc, a felvidéki, a kárpátaljai, a délvidéki autonómia küzdelem, tulajdonképpen az európai esély a magyarok számára, a szabadság esélye" - mondta.

"Ha autonómiánk lesz, ha kettôs állampolgárságunk lesz, akkor mondhatjuk el, hogy a trianoni trauma oldódóban van és a nemzet minden nap, minden évben egységesebbé válik - jelentette ki a megemlékezésen Ágoston András a Vajdasági Magyarok Demokrata Pártjának elnöke. Közlése szerint, az idei év kulcsfontosságú az autonómia és a kettôs állampolgárság szempontjából egyaránt, hiszen Erdélyben már a gyakorlatban is elindult az autonómia megvalósításáért a küzdelem az anyaországban pedig népszavazást tartanak a kettôs állampolgárságról.

Kovács Miklós a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetségének elnöke végvárakhoz hasonlította a határon túli magyar közösségeket. Közöttük a legszorongatottabb végvárnak nevezte a kárpátaljai magyarságot, hiszen nekik vízumot kell váltani ahhoz, hogy az anyaországba látogassanak - mondta.

Szent-Iványi István európai parlamenti képviselô szerint a kettôs állampolgárság ügyének a legnagyobb baja, hogy az játékszere mindkét politikai oldalnak. A szabad demokrata politikus errôl vasárnap Budapesten az SZDSZ belsô ellenzékének fórumaként számon tartott szabad tanácskozáson beszélt.

"A kettôs állampolgárság legnagyobb baja, hogy ez a magyar politika játékszere; sajnos mindkét oldalról az" - fogalmazott Szent-Iványi István európai parlamenti képviselô.

A politikus szerint a Fidesz "nem akarja igazából" a kettôs állampolgárságot; tartanak attól, hogy ez nagyon felgyorsíthatja az erdélyi magyarok áttelepülését az anyaországba.

"A kettôs állampolgárságban számukra az a vonzó, hogy lehet egy olyan csatát vívni, aminek az eredménye úgy is az lesz, hogy nem lesz semmi, de beszoríthatóak a kormánypártok abba: nem érzik át a nemzeti összetartozás ügyét" - tette hozzá.

Mint mondta a kettôs állampolgárság ügyében "a baloldalon érzékelhetô, inkább MSZP-ek körében, egy nyilvánvaló irigységbôl, kenyérféltésbôl származó szorongás: ha megadjuk, akkor majd átjönnek, és akkor nem lesz munkahely, nem lesz megélhetés".

Szent-Iványi István hangsúlyozta, pártja szeretné, hogy mindazok, akik Erdélyben kívánnak boldogulni, megkapják az ehhez szükséges feltételeket.

A politikus szerint az ügy igazi megoldását az európai uniós tagság és az abból következô uniós állampolgárság jelentheti. Románia 2008-2010 körül uniós tag lesz, így az ott élô magyarok is a közösség állampolgáraivá válnak, és mint uniós állampolgárok nyernek jogot a letelepedésre - magyarázta Szent-Iványi István.

Az erdélyi autonómia kérdésköre kapcsán elmondta: ezen ügy megoldására is az unióhoz való csatlakozás adhat reményt. Az EU erôteljesen ösztönzi az új tagállamokat arra, hogy európai regionális berendezkedést hozzanak létre - mutatott rá.

Eckstein-Kovács Péter, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség politikusa a tanácskozáson szólt arról, a közvélemény-kutatások szerint az erdélyi magyarok nagy többsége támogatja a kettôs állampolgárság megszerzésének lehetôségét.

Eckstein-Kovács Péter szerint az intézmény bevezetésének pozitív hatásai lennének az erdélyi magyarok anyaországi munkavállalása és ideutazása területén.

A kettôs állampolgárság negatív következménye lehetne ugyanakkor a magyarok kitelepülése Erdélybôl, aminek elôsegítése nem lehet cél - hangsúlyozta.

Fodor Gábor, a tanácskozáson felszólalóként kijelentette, pártja "elutasító álláspontra helyezkedik", a kettôs állampolgárság intézményét illetôen.

"Ha az Európai Unióban gondolkodunk (...), akkor nehezen elfogadható politikailag és jogilag is, hogy közben a kettôs állampolgárság intézményét akarjuk kiterjeszteni" - tette hozzá az SZDSZ ügyvivôje.

Továbbra is virágzik a prostitúció Európában a különbözô országok hatóságai közti szoros együttmûködés ellenére - állapították meg a határokon átnyúló bûnözés éves konferenciájának résztvevôi Monacóban.

A prostitúció nem létezhetne a kelet-európai hatóságok körében tapasztalható korrupció és a tehetôs nyugati piac nélkül - szögezte le Walter Schwimmer, az Európa Tanács volt fôtitkára.

A jelenséget a tanácskozás egyik központi témájává emelte az Európai Unió legutóbbi bôvítése, amelynek nyomán az unió tôszomszédságba került olyan, szegényebb kelet-európai országokkal, mint Románia, Bulgária vagy Albánia.

Nem ritka, hogy a szegényebb kelet-európai országokban ötven dollárnak megfelelô összegért adják el a nôket emberkereskedôknek, akik azután ennek hússzorosáért adják tovább a kiszolgáltatottakat bûnszervezeteknek Nyugat- Európában. Másokat - egész fiatal lányokat is - állásajánlat ígéretével hitegetnek, majd adnak el.

A prostitúcióra kényszerített vagy emberkereskedôk kezére juttatott nôk nagy része fiatal. Egy 40 európai országban készült felmérés szerint 69 százalékuk a 19 és 26 év közöttiek közül kerül ki - mutatott rá Stephen A. Schmerbeck, az Interpol speciális bûnüldözési egységének igazgatója. Sokkal sokszínûbb annak a csoportnak a kor- és származás szerinti összetétele, akik önként válnak prostituáltakká.

A nyugat-európai bûnüldözô szervek szakértôi együttmûködéssel és tapasztalataikkal segítik keleti kollégáikat. Sophie Jekeler, a Prostitúció Elleni Európai Hálózat elnöke ugyanakkor rámutatott: az európai bûnüldözô hatóságok együttmûködését nehezíti az országok jogrendszereinek különbözôsége, ami megnehezíti a prostitúcióhoz kapcsolódó emberkereskedelemben részt vevôk bíróság elé állítását. Emellett háttérbe szorul a jelenség kezelése amiatt is, hogy a kormányok nagyobb hangsúlyt fektetnek az illegális bevándorlás elleni harcra, ami elvonja az erôforrásokat a prostitúció elleni küzdelemtôl - tette hozzá.

Mózes Edith

A címben megfogalmazott felkéréssel várta "a közéleti gondjaink iránt érdeklôdô marosvásárhelyi magyar barátait" a keresztény-nemzeti elkötelezettségû Erdélyi Magyar Kezdeményezés (EMK) RMDSZ-platform szombat délutánra, a marosvásárhelyi Bocskai István Református Diakóniai Központba. Elôtte a platform vezetôi elnökségi ülést tartottak.

Katona Ádám (képünkön), az EMK elnöke a tanácskozást követôen a Népújságnak elmondta, hogy az elnökségi ülésen, napirend elôtt megemlékeztek az egyetlen gyôztes magyar felkelés, a 400 éve kitört Bocskai vezette felkelésrôl, az aradi vértanúkról, a holokauszt, illetve a gulág áldozatairól, valamint az 1956- os magyar forradalomról.

- A napirend egyik pontja a platform elôválasztási részvétele, a sikerek, kudarcok összegzése és a tanulságok levonása volt.

- Sikerként könyveljük el, hogy, miután 10 éve szorgalmazzuk a belsô választások állóurnás formáját a tömbmagyarság számára, elsô alkalommal elértük, hogy Hargita meg Kovászna megyében állóurnás elôválasztás volt, illetve, hogy végre a platformok is jelölhettek képviselôket és szenátorokat. Sikernek tekintjük, hogy a listák élére került Sógor Csaba és Kerekes Károly neve, sôt, jó helyen szerepel a fiatal Jakab Istváné is.

- Kudarcok?

- Nem sikerült elérnünk, hogy több érdemi javaslatunkat elfogadja az RMDSZ csúcsvezetése: egyáltalán nem volt biztosítva az esélyegyenlôség, sem anyagi, sem szervezési vonatkozásban. Nem mindenik tömbmagyarok lakta területen szerveztek állóurnás elôválasztást az RMDSZ területi szervezetek. Tehát tovább kell küzdenünk az EMK morális követelményeinek érvényesítéséért, így közéletünk elmélyülô erkölcsi-politikai válsága felszámolásáért, valamint a szervezeti demokrácia megteremtéséért. El kell mondanom, nagyon sajnáljuk, hogy a Magyar Polgári Szövetség helytelen döntést hozott az elôválasztások dolgában azzal, hogy nem vállalta a megmérettetést, hogy nem erôsítette küzdelmünket az elôválasztás demokratizálása, tisztessége, titkossága és kiterjesztése érdekében. Egyébként kezdettôl nyilvánvaló volt, hogy az RMDSZ csúcsvezetése csak a választási eredmények birtokában fog tárgyalni az MPSZ-szel, és nem elôtte. A "dögöljön meg a szomszéd kecskéje is" szándék, az így kialakított helyzet káros nemzeti közösségünk egésze számára. A vajdasági magyar politikum csôdje tanulságos lehetne a szakadék két oldalán állók számára. Közelebb juthatnának, ha valamelyest csökkennének az egyre féktelenebb "egyéni ambícióik"!

- Azt is mondják, hogy a platform helyzete a politikai palettán megváltozott, szerepe, úgymond, kiegyenlítô, "középutas" lett, holott viszonyulásuk a "labancokhoz" változatlan. Miként történt ez a helycsere?

- Nem mi, hanem körülményeink változtak. Soha nem vállaltuk a "jobboldali" és "baloldali" kategóriákat, még kevésbé az osztálykategóriákat. Az EMK keresztény és nemzeti elkötelezettségû csoportosulás. Mi a romániai magyar nemzeti közösség egészének, nem csupán egy társadalmi osztály, például nem csak a polgárság boldogulásáért küzdöttünk és küzdünk. Az értelmiség, a fizikai munkás, a nyomorgó munkanélküli vagy a cigány emberek sorsa legalább annyira fontos számunkra, mint a kispolgároké vagy a nagypolgároké, vagy akár az arisztokratáké, így például gróf Wass Alberté. Emlékeztetném, hogy az általunk sikeresen támogatott oroszhegyi, zetelaki és kézdivásárhelyi - magyarellenes koncepciós perekben elítélt - székelyek egyike sem volt "polgár", hanem földmûves vagy gyári munkás. A romániai magyarság egésze érdekében követeltük 1991 ôszétôl ("Agyagfalva") a székelyföldi területi autonómia ügyében referendum kiírását, vagy már másfél évvel utóbb - ugyancsak elsôkként Erdélyben - zászlónkra tûztük a kettôs állampolgárságot. Az EMK Bibó István és Németh László által meghirdetett "harmadik út" híve volt és marad.

S van okunk aggódni az RMDSZ együttmûködési politikája miatt, amely mellett is tovább folyik a Székelyföld etnikai összetételének központilag irányított megváltoztatása, a románosítás ("a hagymakupolás honfoglalás" - a hadsereg "hon-foglalása"), és például történelmi egyházaink máig alig 20 %-át kapták vissza a román bolsevisták által elrabolt ingatlanaiknak. Egyetlen román párt sem támogatja az RMDSZ programjában szereplô háromszintû autonómia-programot, sem a kettôs állampolgárság iránti igényünket, sem a Székelyföldet románosító politika megváltoztatását! Mindezekért a román pártokkal való összefonódást nemzeti közösségünk elleni bûnnek tartjuk! Tárgyalni viszont kell velük, de semmiképpen sem kiszolgálni ôket. Így platformunk tiszteletbeli elnökével, Tôkés László püspök úrral teljes egyetértésben rosszalljuk az MPSZ kacsingatását is egyes román pártok, jelesen az 1%-os Constan-tinescuék felé.

- És mi a viszonyuk a Székely Nemzeti Tanácshoz meg az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácshoz?

- Az SZNT szervezésében cselekvô részt vállaltunk. Hiszen autonómia-célkitûzése megegyezik az EMK-éval, sôt az RMDSZ-ével is - és nem több, mint amit mi magunk az "agyagfalvi ügy" idejétôl folyamatosan követelünk: székelyföldi autonómia-referendum! Azonban semmiféle funkciót nem vállaltunk az SZNT meg az EMNT vezetô testületeiben.

Eugen Nicolaescu:

A múlt hét végi sajtótájékoztatóján Eugen Nicolaescu liberális képviselô kijelentette: az RMDSZ, ez az etnikai alapon szervezôdô érdekvédelmi szövetség bejut a parlamentbe, mert a magyarok sokkal szervezettebbek, fegyelmezettebbek, más a neveltetésük és a felfogásuk, mint a románoknak, ezért sokkal hatékonyabbak is.

Ugyanakkor felvetette, hogy a hatalom semmibe veszi 100 ezer állampolgár igényét, miszerint oly módon módosítsák a tanügyi törvényt, hogy az oktatás és kutatás a hazai bruttó termelés (PIB) 6%-át kapja a jövô évi költségvetésbôl. Ezt a törvényt október 14-én kellett volna megszavazza a képviselôház plénuma. Azonban, a kormánypárti képviselôk, semmibe véve az állampolgárok akaratát, nem vettek részt a szavazáson, így kvórum hiányában, az alkotmány szerint a törvényt "hallgatólagosan" fogadták el, oly módon, hogy a 2005-ös költségvetésben 4,3% szerepel az oktatás számára. A képviselô a miniszterelnöktôl kér magya-rázatot.

A képviselô szerint már az elsô fordulóban megnyerik a parlamenti választásokat és az elnökválasztást. Egyúttal kizárt mindenfajta együttmûködést a Nagy-Románia Párttal (PRM), hozzátéve, hogy az az idén elérhet 6-7%-ot, de ha ôk átveszik a hatalmat, 2008-ban be sem jut a parlamentbe, mert nem lesz szükség egy szélsôséges pártra. Erre "harapott rá" egy román kolléga azzal, hogy akkor az RMDSZ-rôl mi a véleménye, mert szerinte az ugyancsak "szélsôséges" párt.

Nicolaescu kifejtette, hogy az RMDSZ nem szélsôséges nacionalista párt, hanem etnikai alapon szervezôdô érdekvédelmi szervezet. Amivel ô nem ért egyet, jobban szeretné, ha a magyarok is megtalálnák a helyüket a különbözô román pártokban. A parlamentbe pedig bejut, folytatta, mert a magyaroknak más a felfogásuk, más a neveltetésük, sokkal fegyelmezettebbek, következésképpen sokkal hatékonyabbak, mint a románok.

Ugyanakkor bejelentette, hogy bûnvádi feljelentést tett a Legfelsôbb Ügyészségen Adrian Nastase és Dan Matei Agathon ellen a Drakula Park kapcsán. Szerinte, ami Segesváron történt, "merénylet a megye lakói ellen". Ezenkívül követeli annak a kormányhatározatnak a semmissé nyilvánítását, amely értelmében a Drakula Parkot Snagovon akarják létrehozni, ahol kb. 460 hektár közterületen építenék ki.

Vasárnap délután a Marosszéki Székely Tanács és a Nyárádszeredai Székely Tanács fórumot szervezett az autonómiáról. Meghívott elôadó Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke volt. A rendezvény üzenete az volt, hogy egy ôshonos nemzeti közösség autonómiaigényét nem lehet mellôzni.

Csapó József hangsúlyozta, hogy a székelyföldi területi autonómia-igény nem valaki vagy valami ellen irányul, hanem annak kifejezése, hogy egy nemzeti közösség valós egyenlôséget akar elérni, és hogy az a közösség fogalmazhatja meg az autonómiaigényét, amely azon a területen többségben van. Ezt azonban csak demokratikus eszközökkel, demokratikus intézményekkel kívánják megvalósítani, amelyek jellemzôek az Európai Unió országaira.

Az elôadó szerint az igény azért aktuális, mert egyrészt az autonómia problémája 1996 óta háttérbe szorult, másfelôl pedig azt szeretnék, ha a székelyföldi autonómia az EU- integráció feltételrendszerében szerepelne. Kijelentette: ha a székelyföldi magyar közösség nem fogalmazza meg igényét a területi autonómiára, senki nem teszi meg helyette, nem figyel erre sem az Európai Unió, sem az Európa Tanács, sem az Európai Bizottság, s az integráció során nem szerepel majd napirenden. Dél- Tirol és az Aland-szigetek példájára hivatkozva kijelentette, az autonómiát nem az EU közbenjárására érték el, hanem saját erôbôl. Felemlegette, hogy évek óta próbálkoztak a párbeszéddel, de a hatalom visszautasította, a parlament sem vállalta.

Véleménye szerint az integráció küszöbén van szükség a székelyföldi autonómiára, mert egy autonóm területen sokkal gyorsabb a gazdasági fejlôdés. A nemzeti identitás megôrzése szempontjából az ôshonos közösségeknek különleges közigazgatási hatásköröket kell biztosítani, és a többségi nemzetével egyenrangú anyanyelvhasználatot közigazgatásban, kultúrában, oktatásban stb. A nyugat-európai példákra hivatkozva jelentette ki, hogy Romániában, a magyar nemzeti közösség számarányának megfelelôen, legalább 4 magyar állami egyetemre és 8 fôiskolára lenne szükség. Mert ha nem lesz a magyarságnak értelmiségi rétege, nem lesz aki felemelje a szavát érette, és nem lesz versenyképes gazdasági szempontból sem.

A marosvásárhelyi helyzetre utalva hangsúlyozta, hogy ma a magyarság többségben van a Székelyföldön, de nincs garancia arra, hogy az évek során arányszáma nem csökken 50% alá. Mint mondta, a területi autonómia a megmaradás egyik eszköze. Emellett, egy autonóm közösség nem maradhat meg pénzügyi önállóság nélkül. A kérdés az, hogy van-e politikai akarat, hogy olyan közigazgatási területi autonómia jöjjön létre, ahol érvényesülnek az állam törvényei, kiegészítve az európai dokumentumokban megfogalmazott elôírásokkal.

Izsák Balázs, az SZNT alelnöke Hagyomány és korszerûség az autonómiákban címû elôadását követôen Csapó József a hallgatóság kérdéseire válaszolt.

Nem csalás, nem ámítás: "a Romániai Székely Szövetség önálló listákkal, etnikai szervezetként vesz részt a novemberi parlamenti választásokon, jelöltjeinek pedig le kell mondaniuk magyarigazolványukról". De nemcsak. Az említett személyeknek erkölcsi okokból le kell mondaniuk bármilyen polgári vagy politikai pártban betöltött tisztségükrôl. Sôt! Kiss Kálmán (az RSZSZ elnöke) azt ajánlja, hogy "akinek magyarigazolványa van, az jelöltesse magát Markó Bélánál vagy Szász Jenônél!" S mintha ez sem volna elég, rátesz még egy lapáttal. Az RSZSZ listáin indulni szándékozóknak ugyanis írásbeli nyilatkozatban kell számot adniuk székely nemzetiségükkel kapcsolatban, így bizonyítandó, hogy a székely nem magyar. Mert Kiss Kálmán és szimpatizánsai szerint nem az, hanem valami egészen más! Kérdés azonban, mi a véleménye az összes többi székelynek, ôk ugyanis abszolút többségnek számítanak az RSZSZ szervezetében tömörülô mintegy három-négyszáz taggal szemben. Ami a székely "nemzetiséget" illeti, etnológus legyen a talpán, aki nekünk elmagyarázza, mi több, komoly érvekkel is alátámasztja, hogy "márpedig a székely nem magyar." Még mindig úgy tudjuk, hogy a székelyek anyanyelve is a magyar, és a nyelvi közösség egy nemzetnek a legfontosabb meghatározója. Bárhol is legyen ezen az öreg földgolyón... Nem hiába született a mondás: "nyelvében és nyelvével él a nemzet", de úgy tûnik, az érvényesülés iránti vágy, az egyoldalú politikai ambíciók roppant feledékennyé tehetnek egyeseket. Reméljük, hogy csak egyeseket, és ugyanúgy reméljük, hogy a többségnek helyén lesz a józan ítélôképessége. És a lelkiismerete. Jó lenne ismét elgondolkodni azon, hogy a magyarságot nem kellene szétforgácsolni, nem kellene megosztani, a politikai ambíciók oltárán feláldozni. Mert ugye, jól tudjuk, hogy a parlamenti választásokon feltétlenül szükséges minden szavazat ahhoz a bizonyos 5 százalékhoz... Ennek elérésére egyetlen érdekképviseleti szervezetnek van esélye. Mindenki jól tudja, melyik az. Lássuk az erdôt is, ne csak a fát...

Bush elnök elôretört

George Bush amerikai elnök nyolc százalékpontos vezetésre tett szert John Kerry demokrata párti kihívójával szemben egy közvélemény-kutató intézet kimutatása szerint, amely azonban egyáltalán nem elég ahhoz, hogy biztonságban érezhesse magát.

Az USA Today/CNN/Gallup vasárnap közzétett felmérése szerint a biztos szavazók 52 százaléka Bush elnököt, 44 százaléka Kerry szenátort, 1 százaléka pedig Ralph Nader független jelöltet támogatja, a megkérdezettek 3 százaléka pedig nem nyilvánított véleményt. Az USA Today internetes kiadása szerint ez az elôny törékeny és cseppet sem ad okot az elnöknek a megnyugvásra. Bush elnök március óta mindenesetre még nem állt ilyen jól és nem könyvelt el ekkora javulást, mint most, alig két héttel a választások elôtt. A közvélemény- kutató intézett legutóbbi, október 9-10 között végzett felmérésében még Kerry szenátor vezetett 49 százalékos támogatottsággal Bush elnök 48 százalékával szemben. Nader, az amerikai fogyasztóvédelem atyja akkor is biztos a szavazók egy százalékára számíthatott. A Newsweek hírmagazin pénteken közzétett felmérése szerint az elnöknek 50, a massachusettsi szenátornak 44 százalékos a támogatottsága. A Time magazin ugyancsak pénteken az elnöknek 48, a szenátornak 47 százalékot mutatott ki. A Zogby kutatóintézet pénteken Bush elnök elônyét 48-44 százalékban állapította meg, a The Washington Post napilap pesig 50-47 százalékban.

Szombaton este 10 órakor értesítették a Megyei Rendôr- felügyelôséget, hogy a Mezôpanit községhez tartozó Bergenyében súlyos kimenetelû verekedés robbant ki.

A rendôrségi értesítés szerint a 31 éves M. Nicolae, a 28 éves M. Anton és a 36 éves T. Vasile (valamennyien Beszterce-Naszód megyei lakosok) idénymunkásként dolgoztak a faluban. Szombaton este a 23 éves M. Levente, a 36 éves L. Károly és a 34 éves P. Levente helybeli lakosok és a besztercei munkások szeszes italt fogyasztottak az egyik bárban. Együtt indultak a szálláshely felé, ám útközben heves szóvita alakult ki közöttük. A nézeteltérés rövidesen verekedéssé fajult. A verekedés eredményeként mind a hat személy a marosvásárhelyi rohammentô-szolgálat elsôsegély-nyújtó helyére került szúrt sebekkel, zúzódásokkal.

Az eset kapcsán megkerestük Domahidi Béla bergenyei református lelkészt. Elmondta, a faluban öt besztercei férfi vállalt kukoricaszedést az egyik gazdánál, majd a munka befejeztével átvették fizetésüket, s távoztak. Már akkor szeszes italt fogyasztottak. Innen útjuk a helybeli bárba vezetett, ahol tovább italoztak. Egy másik asztalnál foglalt helyet L. Károly és P. Levente, akik énekelni kezdtek. A beszterceiek felhördültek, miért énekelnek magyarul, ám ütlegelés még nem történt, majd L. Károly, a bergenyei gyülekezet kántora és P. Levente hazafelé indult. Ötven métert sem tettek meg, amikor a három idénymunkás utolérte ôket és rájuk támadt. "P. Levente arcát késsel vágták el, s a fejbôrét is érte a penge, mély vágást ejtve rajta. A kántor hat késszúrást kapott a hátába, ám sikerült hazavánszorognia. A kés átszúrta a tüdôt, májat, rengeteg vért veszített, s kórházba szállítását követôen azonnal sebészeti beavatkozásra volt szükség. L. Károly állapota rendkívül súlyos. Idôközben P. Levente visszatért a bárba, ahol segítséget kért a benttartózkodóktól. Hamarosan utolérték a három késelôt, az egyiket elkapták, árokba lökték. Abban a pillanatban egy kapualjból elôszökött az egyik besztercei, s hátba szúrta M. Leventét. A bergenyeiek megijedtek, s elszaladtak. A beszterceiek tovább folytatták útjukat, ám akkor már maguk között veszekedtek, verekedtek" - taglalja a történteket a református lelkész.

Az esemény tisztázására operatív csoport alakult, majd az igazságügyi orvostani vizsgálat eredményeként történik az ügy jogi besorolása.

Magánlaksértés, rombolás, ütlegelés és fenyegetés gyanújával indítottak eljárást a 27 éves S. Cristian, a 30 éves P. Ioan, a 27 éves P. Sorin és a 24 éves O. Sandu segesvári lakosok ellen. A Megyei Rendôr-felügyelôség sajtóirodája értesítése szerint a négy férfi pénteken késô este több csatófalvi lakásba hatolt be, összetörték a berendezést, megfenyegették és bántalmazták a tulajdonosokat, azt hangoztatva, hogy I. Dorint keresik.

A helyszíni kivizsgálás során kiderült, pénteken este egy csatófalvi bárban verekedés robbant ki I. Ioan, I. Dorin valamint P. Pavel között. Ezután P. Pavel a fent említett négy férfi segítségét kérte, s azok I. Dorin keresésére indultak. 12 lakásba "nyitottak be", ablakokat törtek ki, kerítéseket, bútorokat zúztak össze, s négy tulajdonost meg is vertek. A négy férfi szabadlábon védekezhet az ellenük felhozott vádakkal szemben.

Vasárnap késô este a nagyteremi illetôségû D. Maria értesítette a nyárádtôi rendôrséget, hogy miközben férjével a nyárádtôi malom elôtt állt, három személy megtámadta ôket. Hozzáfûzte, a támadás során eltûnt 4 millió lej készpénze is. A rendôrségi kivizsgálás során kiderült, az elkövetôk a 45 éves S. Béla, a 17 éves S. Loránd és a 17 éves L. Mihály helybeli lakosok.

A nyomozást hátráltatja az a tény, hogy mind az áldozatok, mind az elkövetôk ittas állapotban voltak, s mindössze a tegnap lehetett kihallgatni ôket. A nyomozók ezután próbálnak fényt deríteni a történtekre.

A gyalogátjárón haladt át a 38 éves P. Arabella, akit az 54 éves M. Mihail Ford Sierra személygépkocsijával elgázolt. A szombaton este a marosvásárhelyi Dózsa György és Tudor Vladimirescu utca keresztezôdésében történt balesetben a vétlen gyalogos súlyos sérüléseket szenvedett.

A rendôrségi tájékoztató szerint tiltott helyen kelt át az úttesten a 44 éves R. Éva, akit Dacia 1310-es személyautójával a 38 éves B. Daniel ütött el. A vasárnap este a dicsôszentmártoni Victor Babes és G. Enescu utca keresztezôdésében bekövetkezett szerencsétlenségben a gyalogos súlyosan megsérült.

Este hét körül már feltûnôen nagy számban lehetett látni bôrbe öltözött korzózókat, vagy éppen sietôket a város utcáin. Az útirány pedig majd' minden esetben a Sportcsarnok felé mutatott: a csarnok elôtti téren sötét gomolyagként hullámzott a tömeg. Mi is kilestünk a Tranzit kapujából, és amikor az idô elérkezett, elindultunk a töbiek nyomvonalán.

Szokatlanul pontosan, kis késéssel indult a koncert, a marosvásárhelyi After Midnight rythm 'n' blues akkordjai indították a banzájt. Zenéjük azonban, tôlük független okok miatt nem volt igazán jól hallható (de errôl majd késôbb). A helyi öreg rockerek után majomparádé költözött a színpadra: a magyarországi Disco Express tagjai között megtaláltuk a cowboyosított Marylin Mansont, a csíkos gumióvszert, a nemes hagyományokon felnôtt kô- metál gitárost, és a táncoslány szerepében feszítô skótszoknyás izompacsirta George Michaelt. Hozzájuk képest az énekes és énekesnô halandó, szürke egereknek tûntek. Szórakoztatóak voltak, az bizonyos, jókat lehetett nevetni a police-szemüveges, bajuszos, kis piros mellénykében feszítô mázsás "táncoslány" mozdulatain, a zenérôl azonban sokat nincs mit mondanunk: a bedurvított Neoton Família és egyéb, rockosított diszkószámok közül csak a Janis Joplin-féle Mercedes Benz volt említésre méltó. Egyrészt az énekesnô kitûnô hangjának köszönhetôen, másrészt, mert köztudott, hogy ebben a dalban az énekkel nem jár hangszeres kíséret. A pocsék hangosítás csak rosszabbította a helyzetet, a zene nem volt tisztán hallható ezer decibeles zakuszkát kapott az esetleges muzsikára kíváncsi nézôsereg. Ugyanezen ok miatt nem volt a legélvezhetôbb az After Midnight sem.

Miután a "diszkósokat" sikerült leimádkozni a deszkákról (nekik tetszett a sok ráadás), rövid hangpróba után tanúi lehettünk a fôbanda eljövetelének: a Karthago lépett a színpadra. Jó volt elôször látni a magyar hard 'n' heavy egyik legendáját, az újra Takács Tamással fellépô elefántos csapatot, olyan embereket, akik, amellett, hogy kitûnô zenészek, nem tagadták meg önmagukat. És nem volt anakronizmus rockerszerelésben látni az ötven év fölötti tagokat sem: ahogyan zenéjükbôl, úgy belôlük is áradt az ôszinteség, ez pedig tiszteletet ébreszt - a választott út meg nem tagadásának tiszteletét. Szerencsére Takács Tamás sem beszélt annyit a számok között, mint a félszigeti Dirty Blues Band-koncerten, amit mondott, rövid volt és velôs, a csipetnyi humor pedig észrevétlenül, de annál erôsebben fokozta a hangulatot, hogy a végén a billentyûs "hogyan öntsünk magunkra egy veder vizet több ezer ember elôtt" produkciójában teljesedjék, mindenki nagy mulatságára.

Egyre gyakrabban turnéznak Erdélyben a régi, nagy magyarországi bandák: itt volt Tolcsvay, többször az Edda, a Beatrice, az Ossian, a Pokolgép, a Deák Bill Blues Band, Hobo, most a Karthago: ahogyan látszik, szívesen teszik. Ma Magyarországon sehol sincs olyan hálás közönség, mint az erdélyi, ezeken a (legtöbbször nagy veszélyek árán hallgatott) dalokon felnôtt generáció(k). És ez így volt az idei, ötéves szülinapi Gaga-bulin is. Jó hangulat, szervezés, professzionalizmus (kivétel ez alól a hangosítás) jellemezte a koncertet. Mégis kíváncsiak vagyunk: kinek sikerül egyszer Erdélybe hoznia a magyar legnagyobbat, a kelet-európai Pink Floydot, a méltán világhírû Omegát?

A Helikon-estek rendezvénysorozat keretében a marosvásárhelyi Helikon - Kemény János Alapítvány ezúttal Kolozsváron szervezte meg emlékestjét az evangélikus, helikonista Járosi Andor elhurcoltatásának és halálának 60. évfor-dulóján.

1944. október 13-án a kincses városból 5000 ártatlan, 17 és 70 év közötti férfit - köztük Járosit - vittek el az oroszok Szibériába, így pótolva az útközben elhullt ugyanannyi hadifoglyot.

A rendezvényre az evangélikus templomban került sor, ahol Adamovits Sándor elnök és Kiss Bé-la ev. lelkipásztor köszöntôje után az író unokája, Antal Margit tanárnô, ismertette a nagyapa életét, munkásságát és az utolsó hónapok kálváriáját. Elôadását az tette aktuálissá, hogy ezekben a napokban emlékeznek meg világszerte a holokauszt 60. évfordulójáról, melynek részese volt Járosi Andor is. A fasizmus elôretörésével zsidókat (fôleg gyermekeket) mentett meg a deportálástól, a bátorítás és remény szavát vitte be a gettóba is, ahol fölkereste helikonista társát, az ott fogva tartott Karácsony Benôt, majd a hátramaradt halottakat ô temette el az izraelita temetôben. De ugyanígy bátorította fogolytársait és hirdette az igét a szibériai gulágban, amíg bírta erôvel. 1944. december 26- án hunyt el Magnitogorszkban. Az ôt mindig hazaváró családja csak három év múlva értesült haláláról s arról, hogy földi maradványai a rabtemetô tömegsírjában nyugszanak.

Az emlékest sikeréhez hozzájárultak Molnár Tünde marosvásárhelyi orgonamûvésznô, Török Katalin és Jancsó Miklós kolozsvári színmûvészek.

A Helikon-estek következô rendezvényére Enyedi helikonisták címen elôreláthatólag a hónap végén kerül sor Marosvásárhelyen, egy Enyedrôl készült fotókiállítással egybekötve.

A többéves futamidejû Országos Vidékfejlesztési Program keretében Maros megyében a helyi adminisztrációk segítségével 11 helységben hoztak létre dokumentációs és információs központokat a pedagógusok részére. A projekt koordinátora Nagy Edith, a Pedagógusok Házának igazgatója. A francia- román kétoldalú együttmûködésnek köszönhetôen (a Nevelés az Információért nevû program keretében) pedagóguscsoportokat képeznek ki az említett központokba. Az elmúlt hét során a Constantin Brâncusi líceum adott helyet a felkészítônek, amelyet három franciaországi dokumentarista tanár tartott. Mind a tizenegy település három-három személlyel vett részt a tanfolyamon, amely 40 órás intenzív képzést jelent. Mariana Farcas metodista tanárnô tájékoztatott arról, hogy minden központban sikerült biztosítani a megfelelô felszerelést, ami sokat jelent a vidéki települések életében.

A dokumentációs és információs központokban a dokumentarista tanár szerepét egyelôre a könyvtárosok töltik be (jelenleg nincs lehetôség arra, hogy külön személyt alkalmazzanak erre a feladatkörre).

Nagy Edith igazgató reményét fejezte ki, hogy a jövôben a pedagógusok széles körû bevonásával számítógépes interaktív tanításra is sor kerülhet.

A marosszentgyörgyiek kórusa, a Soli Deo Gloria (nevének jelentése: egyedül Istené a dicsôség) az egyik leginkább mediatizált vegyes kar megyénkben. Rászolgál hírnevére, oldalakra rúgna csak a 2003-2004-es fellépéseinek felsorolása. Neve összeforrott Hajdó Károly karnagyéval, aki hosszú tanári munkásságát immár nyugdíjasként, iskolán kívül folytatja. A karéneklés szentgyörgyi apostolának zenepedagógiai munkásságát érdemben jeles szakemberek méltatják, szakfórumok tiszte lesz honorálni az életmûvet. A folyamatosság bizonyítéka, hogy kiterebélyesedett a zenei mûvelés Hajdó Károly-i útja: Marosszentgyörgyön közmûvelôdési alapítvány segít minél nagyobb embercsoportokat közvetlen kapcsolatba hozni az értékes zenével, amelynek leginkább járható útja éppen a karéneklés. Az alapítvány a Soli Deo Gloria ökumenikus vegyes kar támogatása mellett a község magyar közmûvelôdésének jelentôs tényezôjévé vált: aktív szerepet vállal a község és környéke kulturális tevékenységében, fesztiválok, énekkari találkozók, tapasztalatcserék, évfordulós ünnepségek, kórushangversenyek szervezésében mûködik közre vagy vállal vezetô szerepet a helyi mûvelôdési otthonban és a templomokban. HAJDÓ KÁROLYT nem elôször kérdezem, miként ring a hajó, melynek önkéntes Kolumbuszaként, a szépkor felé haladva is rendíthetetlen kapitánya maradt...

- A Népújság mindig rendszeresen segített rendezvényeink beharangozásában, tudósításai révén határon túli barátaink is értesülhettek munkánkról. Szórványmisszió, imahét, szoboravatás, karácsonyi hangverseny, nemzeti ünnepek - meghívott vendégekként, házigazdákként bárhol és mindég igyekeztünk megállni a helyünket. Hadd emeljek ki egyetlenegyet: a Jézus a szívünk békéje ifjúsági kórusfesztivált a marosvásárhelyi Keresztelô Szent János Plébániatemplomban és udvarán, valamint a Szent Kozma és Damján templomban. A Laudate Dominum ifjúsági vegyes kart, a katolikus ifjak közösségének kórusát 2001. szeptember 16- án hoztuk létre a Deus Providebit Tanulmányi Házban. A szent énekben - valljuk - nem egyszerûen az ember gondolata fejezôdik ki, hanem az ének is kinyilatkoztatás, amelyben összefonódik az isteni üzenet és az emberi visszhang. Mindennek teológiai garanciája Jézus személye és az egyházban tovább mûködô Krisztus. A katolikus ifjak közösségének kórusa célul tûzte a zeneolvasási készség fejlesztését Kodály Zoltán relatív szolmizációs módszerének alkalmazásával, és természetesen a többszólamú éneklési készség fejlesztését, a homofontól az igényesebb polifónikus alkotások megszólaltatásáig. 14- 30 év közötti fiatalok jönnek/jöhetnek körünkbe, akik éreznek egy kis elhivatottságot arra, hogy Istent imádva, az együvé tartozás érzését erôsítve a zenei anyanyelvet ápolva segítenek szebbé, tisztábbá tenni a magunk és ember-társaink életét. (E-mail cím: bakojudit@yahoo.com)

- Évek óta kitartó testület vezeti a kórusközösséget, egyszer év végi záróülésükön is részt vehettem, és akkor megjegyeztem, hogy tárgysorozatában ott mûködik az egykori erdélyi faluszervezôdések demokratikus gyakorlata. Hadd sorolom fel a régi-új vezetôséget: dr. Bartha Jenô, Kiss József, Varga Tibor, Bakó Judit, Bereczki Sándor, Simon Ferenc, Dávid Júlia, és Hajdó Mária Magdolna, kedves felesége és küzdôtársa Hajdó Károly karnagy úrnak. Egyértelmûen a közmûvelôdés és azon belül a kórusmozgalom mellé állt cselekvô módon a Vízi József polgármester vezette önkormányzat. Ritka az ilyen harmónia. Miközben persze mindenütt vannak a demokráciában természetes módon felbukkanó kisebb-nagyobb ellentétek, ütközések, konfrontációk, a közösség összérdekét nem téveszti szem elôl egyik döntéshozó testület sem. Azt kell mondanom, szerencsés, csaknem irigylésre méltó helyzetben vannak az értelmiségiek Marosszent-györgyön. Beszéljen további terveikrôl!

- Gyarapítani szeretnôk az együttesek létszámát, új tagokat várunk. A próbák színhelye Marosszent-györgyön az iskola zeneterme, Marosvásárhelyen a Deus Providebit Ház Margit terme. Folytatjuk a Missziók a szórványban elnevezésû kezdeményezésünket, adventi, karácsonyi koncertet adunk ott, ahonnan igénylés érkezik. Hadd emlékeztessek arra, hogy 2003-ban Mezôbándon, 2004-ben Medgyesen, majd Dicsô- szentmártonban lépett fel három együttes, a Soli Deo Gloria, a Laudate Dominum és a Jubilate, részt vettünk a szentmise liturgiájában, körmeneten, hangverseny keretében madrigálokat, motettákat és népdalfeldolgozásokat énekeltünk. Várjuk a további meghívásokat.

Az ifjúsági kórussal rendszeresen látogatjuk a marosvásárhelyi plébániák templomait, közremûködünk a szentmise liturgiájában. November 27-én, csütörtökön mindkét együttesünkkel részt veszünk a maros-szentgyörgyi unitárius gyülekezet torony- és harangavató ünnepségén. Adventi gyertyagyújtás ünnepén a marosszentgyörgyi római katolikus templomban mûködünk közre a szentmise liturgiájában. Következnek a szintén hagyományos adventi és karácsonyi hangversenysorozatok, majd csakúgy, mint az elmúlt esztendôkben, megrendezzük rendkívül hangulatos kosaras bálunkat. Márciusban a jászberényi Vasas testvérkórusunk meghívásának teszünk eleget, dallal köszöntjük fennállásának 45. évfordulóján. Áprilisban következik a Marosszentgyörgyi Tavasz kórustalálkozó, ezt mi rendezzük helyi és meghívott dalkarok, zeneegyüttesek részvételével. Új kapcsolat is körvonalazódik: a magyarországi Mezôkövesd (Matyóföld) Szent László Ifjúsági Kórusát fogadnánk, hogy aztán együtt vegyünk majd részt a jó hírû tordaszentlászlói kórusnapokon. Ez 2005. június végén lesz.

Természetesen nem hagyjuk ki a marosvásárhelyi Bárdos Lajos-Nagy István Ifjúsági Kórusfesztivált sem, és erônktôl, anyagi körülményeinktôl függôen igyekszünk eleget tenni az idejében érkezô meghívásoknak, felkéréseknek. Istennek hála, támogatóink is voltak s remélhetôleg lesznek, az Illyés Közalapítvány, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Maros Megyei Tanács, a Progress Alapítvány, a Communitas Alapítvány, a Mobilitás, és persze nem utolsósorban a helyi "erôk", önkormányzat, közületek, magánszemélyek, a Soli Deo Gloria, a Laudate Dominum, a Jubilate tagsága és a kuratórium tagjai.

A Marosludastól délre fekvô Malozsa-völgyi magyar falvakat - Csekelakát, Istvánházát, Magyar- bükköst, Magyarózdot - elszigetelt, elnéptelenedô településekként tartják számon. A magukra hagyott falvak önerôbôl próbálták és próbálják túlélni a kisebbségi sanyarú sorsból, a földmûves embereket földönfutóvá tevô, évtizedekig tartó kommunizmusból adódó hátrányos helyzetet. Az elsorvasztás legkegyetlenebb idôszakában sem sikerült kiirtani ezekbôl a falvakból az élniakarást, a hitben, magyarságban való megmaradást. Ezt példázza a 250 lelkes magyarbükkösi református gyülekezet is, amely Szép Eduárd és Ildikó lelkész házaspár kezdeményezésére gyülekezeti házat épített. Az avatóünnepségen jelen volt Ötvös József, a Marosi Egyházmegye esperese és Kali Ellák egyházmegyei fôgondnok, valamint a hollandiai, houteni Koekoek házaspár.

Négy évig tartó kitartó munka után áll a gyülekezeti otthon, ami a közösségnek épült. A környéken, Magyarbükkösön, Kemény János fejedelem szülôfalujában, ez az egyetlen új egyházi létesítmény, ahová nôszövetségi alkalmakra, ifjúsági foglalkozásra, gyermekvallásórára, ünneplésre, vetítésre, zenehallgatásra összegyûlhetnek a falubeliek.

Hat évvel ezelôtt javíttatták a templomukat, s 2000 júniusában, amikor csak 10 millió lejük volt a kasszában, a parókia mellett építkezni kezdtek. Abban az évben elkészült az alap. 2001 nyarán már ácsolták a tetôt, felkerültek a nyílászárók. 2002-ben holland erôsítés érkezett, ôk az épület szigetelését vállalták. Egy zilahi ifjúsági csoport is derekas munkát végzett. 2003-ban felragasztották a fali- és padlócsempét, elkészültek a fürdôszobák, s 2004-re a meszeléssel is meglettek. Mára kész a nagy terem, amely 50 személy befogadására alkalmas, üzemképes a konyha, s négy bebútorozott vendégszoba áll az idelátogatók rendelkezésére.

Ez a ház nem csak a múltról, hanem a jövôrôl is mesél, arról, amit a Magyarországról visszatelepedô Bánffy Miklós báró így fogalmazott meg: amit ránk bíztak, azt meg kell tartanunk, ez a legszebb szolgálat.

A gyülekezeti ház nem épülhetett volna fel holland segítség nélkül. Az 1990-ben létrehött Stichting-Bichis- Bükkös Alapítvány sokat segítette a falubelieket. Elôször a mezôgazdaság fellendítésére áldoztak, aztán a Theo és Sara Koekoek házaspár által az egyházi építkezés mellé álltak. A közel 1,1 milliárd lejbe kerülô gyülekezeti ház kétharmadát, több mint 700 millió lejt ôk biztosítottak. Az egyházközség tagjai 200 millióval és jelentôs közmunkával járultak hozzá az építkezéshez. Ebben a faluban nem fecsérelték el a kovácsmûhely, a tejcsarnok, az istállók épületanyagát, úgy, ahogy ez máshol általában történt, hanem felhasználták az építkezéshez. A gyülekezet anyagi segítséget kapott még a mezôpaniti, a marosvécsi, a bonyhai, a halmi, az udvarfalvi egyházközségektôl, valamint a Marosi Egyházmegyétôl.

Bíró József, az egyházközség gondnoka fogalmazta meg: a semmibôl építkeztek azért, hogy utódaik száz év múlva is emlékezzenek az áldozatra, úgy, ahogy ma kegyelettel és hálával emlékeznek azokra, akik hitük fellegvárát, az ôsi templomot felépítették.

A Megyei Rendôr-felügyelôség és az Idôsek Megyei Tanácsa közötti egyezmény alapján október 20-tól találkozósorozatot szerveznek a kapcsolattartó rendôrök és az idôs személyek között.

A találkozók célja közös tevékenységek szervezése az idôs személyek jogainak biztosítása és megvédése érdekében. A találkozók helyszíne és idôpontja: Marosvásárhely - október 20., 11 óra, Kultúrpalota kisterme; Szászrégen - október 27., 11 óra, mûvelôdési otthon; Segesvár - október 28., 11 óra, Ciprian Porumbescu terem; Dicsôszentmárton - október 29., 11 óra, mûvelôdési otthon; Marosludas - november 4., 14 óra, mûvelôdési otthon; Radnót - november 4., 11 óra, mûvelôdési otthon; Szováta - november 10., 11 óra, a polgármesteri hivatal tanácsterme.

Hónapok óta áll a munkálat az Unirii negyedbôl a Maroshévíz fele vezetô terelôúton. A beruházás eddig 12 milliárdba került, amit a helyi tanács saját költségvetésébôl finanszírozott. Úgy tûnt, hogy az idén nyáron befejezik a munkát, de a betonréteg öntésével az országúti útkeresztezôdés elôtt mintegy 10 méterrel leálltak. A kanálisfedôk is hiányoznak, és a padkát is helyenként ki kell építeni. Ciupe Gabriela, a községgazdálkodási vállalat beruházási osztályvezetôje lapunknak elmondta: - a fennakadást az okozta, hogy a Romtelecom optikai fôvezetéket helyezett a föld alá, amivel Szászrégent és a város környéki településeket köti össze, így amennyiben baleset történik, a Felsô- Maros menti falvak vezetékes telefonszolgálat nélkül maradhatnak. Jelenleg keresik a megoldást, hogy olyan minôségû aszfaltréteggel burkolják az úttestet, amely megvédi az optikai vezetéket. Közben a pénz is elfogyott, s a véglegesítési munkálatokhoz szükséges költségvetésen dolgoznak. Amennyiben elkészülnek a mûszaki tervek, folytathatják a munkálatokat. Ha a tanács tovább finanszírozza az útépítést, akár az idén is befejezhetik a terelôutat - mondta a Népújságnak Ciupe Gabriela.

Július közepén folytatták a világbanki támogatással végzett felújítási munkálatokat a szászrégeni Alexandru Ceusianu Általános Iskolában, melynek során az 1870-ben befejezett épület tizennyolc tantermét, könyvtárát és különféle laboratóriumait (fizika, kémia, biológia, pszichológia) tatarozzák. Mint minden építkezés, ez is áldozatokkal jár: bizonyos osztályok délután járnak, sok tanár arra kényszerül, hogy reggeltôl délutánig az iskolában tartózkodjon.

Az iskola udvara olyan, akár a hadszíntér, tele az építkezéshez szükséges anyagokkal. Az egykori törvényszék, majd a Marosvásárhelyrôl ide telepített tanítóképzô épületébe lépve minden komoly munkáról árulkodik: új vakolat került a falakra, felszedték a padlót, ablakokat, ajtókat cserélnek, a nagyobb osztálytermeket kisebb terekre osztják.

Az iskolában tett látogatásunkkor a tanintézmény aligazgatónôjét, Reichenberger Ildikót egy hatodikos tanuló édesapja kereste fel. A panaszok sorából kiderült, hogy a magyar tagozat hatodikosai három nap délután és két nap délelôtt járnak, viszont ezzel a programmal nehéz másnapra a diákoknak készülniük. Az aligazgatónô hangsúlyozta, hogy azért döntöttek ilyen megoldás mellett, mert sok diák a közeli falvakból jár be, délutánonként bonyolult számukra a hazautazás. Nehéz egy olyan órarendet készíteni, amely mindenkinek megfelel, ezért ebben a rendkívüli helyzetben a szülôk és diákok megértését kérik.

A birkózó gyerekek szülei is elégedetlenkednek: a támogatásukkal kijavított edzôtermet képtelenség használni, mivel a kiürített osztálytermekbôl ide hordták a padokat és a táblákat. A múlt hét közepén Albertini Zoltán fôtanfelügyelô-helyettes és Nagy András, Szászrégen polgármestere is tárgyalt a vitás ügyben: ôk a legjobb megoldást abban látták, hogy az itt felhalmozott tárgyakat a Kórház utcai terembe szállítsák. Atanasoaie Gheorghe, az iskola igazgatója szerint joguk van dönteni, hogy ki használja továbbra is a fent említett termet, fôleg, hogy a fûtést és a további költségeket a tanintézmény, és nem a szülôk állták.

Tegnap az igazgató lapunknak elmondta: az ügy továbbra sincs megoldva, mert nincs mivel elszállítani a padokat és a felszerelést, de nem is lenne hová.

(mészely)

Egy tanácsi határozat és ami mögötte van

A helyi tanács rendkívüli ülésén döntött úgy, hogy elutasítja az ivóvízhálózat-fejlesztési programot, amely a megyei tanács közvetítésével a kis- és közepes városokat magában foglaló szövetségen, a SAMTID-on, illetve a 7. régióközponton keresztül európai uniós támogatást jelentett volna Régennek. Az indok: túl sok kamatot fizetett volna a város, így mindezek után olcsóbb megoldást keresnek.

- Nagyon örvendek annak, hogy a helyi tanács rendes és rendkívüli ülésen is igen alaposan elemezte az ajánlatot, és ennek megfelelôen hozta meg a döntést - mondta Nagy András polgármester. A pénzügyi aspektus mellett azt sem fogadták el a tanácsosok, hogy a Phare-program bukaresti koordinátorai a marosvásárhelyi Aquaserv Kht-t jelölték ki a program egyedi kezelôjének. Szászrégen ivóvíz- szolgáltatását nem lehet összehasonlítani a marosvásárhelyivel - mondta a polgármester.

A helyi községgazdálkodási vállalat által készített dokumentáció szerint a szászrégeni vízüzem 500 liter vizet juttat másodpercenként a városi hálózatba, így naponta 43.000 köbméter víz jut el a lakossághoz, a fogyasztás pedig mindössze 25.000 liter. A nyersvizet a Görgény-patakból nyerik, ami jobb minôségû, mint a Marosé, így kevesebb ráfordítással kell megtisztítani mint a folyót. Az utcai ivóvízhálózat hossza 75 km. A városon kívül ellátják még Vajdaszent- iványt, Marosfelfalut, Görgénysóaknát és Idecset is. A szennyvíztisztító állomást is nemrég korszerûsítették. Másodpercenként 350 liter vizet juttatnak vissza a Marosba, a fogyasztáshoz képest ez megfelelô teljesítmény. Ami a fogyasztókat illeti, a legfontosabb, hogy eddig 9000 lejért állították elô köbméterét az ivóvíznek, jóval olcsóbban, mint Marosvásárhelyen, ahol a beruházások, illetve a külföldi hitel visszatérítése miatt mindegyre emelték e szolgáltatás díját. A SAMTID-program szerint az érintett városoknak szánt pénzösszeg felét nem kell visszatéríteni, a beruházás többi részét pedig 5 %-os kamattal kell törleszteni 25 év alatt, 5 éves visszafizetés-mentesítés után. A szászrégeni ivóvízhálózat rehabilitációjának elôtanulmánya szerint a projekt értéke összesen 1.564.671 euró lenne, amihez még hozzájön 206.057 euró nem megpályázható költség, amit a tanácsnak kellene állnia. Ezáltal 13.8 m³ ivóvíz- vezetéket cserélnének ki. Mindez azonban az összhálózat 6,8 %-át jelenti, hiszen Szászrégen 204 km vezetékkel rendelkezik. Leosztva a költségeket, az említett másfél millió euróból nemzetközi pénzintézetektôl 782.335 eurót lehet kölcsönözni, ehhez hozzájön még Phare-támogatásként 586.751 euró, az országos alapból pedig 195.584 euró. A kölcsön 5%-os évi kamata 567.193 eurót jelent, a tanács hozzájárulása pedig 206.057 euró. A helyi községgazdálkodási vállalat elemzése szerint Szászrégen lakosainak a 13 km hálózat rehabilitációjáért 1.349.529 eurót kell majd fizetniük, a tanácsi hozzájárulással együtt a város 1,5 millió eurót, azaz a terv 99,42%-át kell állja. A számítások szerint tehát egy km hálózat felújítása 112.422 euróba kerül. E kiadások mellett a helyi tanács át kell majd adja a szolgáltatás feletti döntésjogot az új szolgáltatónak, ez azt is jelenti, hogy az új cég által meghatározott díjakat kell elfogadni. Mi több - a szászrégeni községgazdálkodási vállalat szakembereinek tudomása szerint - az új szolgáltató nem törleszti a vállalat adósságait, errôl a tanácsnak kell gondoskodnia. A felajánlott feltételek szerint a szolgáltatás díja a duplájára növekedne. Ezzel szemben létezik egy másik ajánlat is. A CALA Rt. által már korábban bemutatott technológia, amivel nem csöveket helyeznek a földbe, hanem betont centrifugáltatnak a jelenlegi hálózat helyébe. Ez az eljárás jóval olcsóbb, mint a "SAMTID-ajánlat", így 15-20.000 euróba kerül egy km vezeték rehabilitálása. Amennyiben a 2001. évi 326-os törvénynek megfelelôen fejlesztési alapot hoznának létre, akkor az évi 2.040.000 köbméter termelés mellett 428.748 eurót lehetne begyûjteni. Emellett pedig 1000 lej köbméterenkénti beruházási alappal a szolgáltató évente 2.040.000.000 lej jövedelemre tenne szert, ami a jelenlegi számítások szerint 25 év alatt 1.243.902 eurót jelent, 159%-kal többet, mint amit a SAMTID-programban felajánlottak. Ilyen körülmények között évente 2,5-3 km hálózatot lehetne rehabilitálni, ami 25 évre szólóan 62 km-t jelent, szemben a SAMTID-program negyedszázadra ígért 13,8 km-ével. 2005-2007 között az Európai Unió más elôcsatlakozási és kohéziós programokat is felajánl Romániának amikre elônyösebb körülmények között lehet pályázni. Ha a város elfogadja a SAMTID-programot, akkor más EU pénzügyi infrastrukturális támogatásra nem pályázhat - áll a községgazdálkodási vállalatnak a helyi tanácshoz eljuttatott elemzésében.

E dokumentációt alaposan mérlegelve döntöttek úgy a tanácsosok, hogy elutasítják a SAMTID- programot és a CALA Rt. ajánlatát fontolgatják. Az ivóvíz- és csatornahálózat fejlesztésérôl egy következô tanácsülésen döntenek a városatyák.

Hôhelyzet

Szászrégenben mindössze két kazánház szolgáltat fûtést a hozzájuk tartozó tömbházaknak. A Mihai Viteazul negyedben levôhöz 254, míg a Fagarasului utcai kazánházhoz 200 lakrész tartozik. S míg az elôbbiben már e hónap 14-én megindult a fûtés az utóbbiban még nem mûködtetik a kazánokat, mivel nem kértek fûtést, a lakótársulások. Szászrégenben összesen 6200 lakrész tartozott a távhôszolgáltató hálózathoz. Az utóbbi években nagyon sokan leváltak. Hogy mennyien, azt nem lehet tudni, mert a községgazdálkodási vállalatnak errôl nincs nyilvántartása, és senki sem kér engedélyt a leválásra. A javítási munkálatokról megtudtuk, elvégezték a szükséges, idény elôtti karbantartást, azonban nagyobb mértékû beruházásra nem kerül sor, mert nincs miért.

Néhány hónapja új vezetôség irányítja Szászrégent. Körkérdésünkben arra voltunk kíváncsiak, hogy a város lakói ezen idô alatt milyen változásokat tapasztaltak, hol jelentkeztek hiány