|
VI. évfolyam 244. (15814) sz. |
2004. október 16., szombat |
Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro
Apróhirdetések
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro
A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.
Díjmentesen
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro
A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.
Az RMDSZ választási programja egy átfogó és korszerû stratégia az autonómiaformák megteremtésére, valamint az erdélyi magyar közösség gazdasági, társadalmi felemelkedésére - jelentették ki az RMDSZ vezetôi pénteken, a Szövetség Operatív Tanácsának kolozsvári ülését követôen. Az RMDSZ politikusai az Ügyvezetô Elnökségen tartott sajtótájékoztató keretében hivatalosan is bemutatták az RMDSZ Párbeszéd az autonómiáért elnevezésû választási programját. Markó Béla szövetségi elnök, az RMDSZ államfôjelöltje bejelentette, az operatív testület ülésén véglegesítették a szövetség képviselôi és szenátori listáinak személyi összetételét is.
A választási program fôbb célkitûzéseit és alapelveit vázolva a szövetség elnöke megerôsítette, hogy ez mindenekelôtt a kulturális autonómia megteremtésére, valamint a területi, közigazgatási autonómia feltételeinek kialakítására törekszik, de hozzátette, mindezt a többség és kisebbség közötti párbeszéd, együttmûködés révén kívánják megvalósítani. Az elnök ugyanakkor leszögezte, a dokumentum jelentôs hangsúlyt fektet a közösség szociális és gazdasági helyzetének javítására is. - Az RMDSZ gazdasági programja egy reális alapokon nyugvó, megvalósítható stratégia, amely egyértelmû és konkrét célkitûzéseket tartalmaz a makrogazdasági, illetve a regionális gazdasági mutatók javítására, ugyanakkor munkahelyteremtésre, a nyugdíjak, fizetések emelésére is - mutatott rá.
Markó Béla a jelöltlistákkal kapcsolatban elmondta: az RMDSZ az ország minden megyéjében indít jelölteket, azokban a Kárpátokon túli megyékben, ahol az RMDSZ-nek nincs területi szervezete, az ifjúsági szervezetek állítanak képviselô-, illetve szenátorjelölteket.
A szövetségi elnök úgy vélte, egyértelmûen sikeres volt az RMDSZ által kezdeményezett nyitás, ennek köszönhetôen ugyanis mintegy százezren vettek részt az RMDSZ elôválasztásain, és komoly verseny alakult ki a jelöltállítás során is.
Az RMDSZ vezetôi úgy vélték, a nemrégiben nyilvánosságra hozott közvélemény- kutatás eredményei azt mutatják, hogy az RMDSZ-nek továbbra is magas, mintegy 80, 8%-os támogatottsága van az erdélyi magyarság körében, míg az úgynevezett alternatív szervezetet a megkérdezettek mintegy 4,7%-a támogatná. A jó eredmények ellenére az RMDSZ nem kíván lemondani egyetlen erdélyi magyar szavazóról sem, hiszen egy erôs magyar parlamenti képviselet megteremtéséhez minden magyar szavazatára szükség van - mutattak rá az RMDSZ politikusai.
Az RMDSZ az egyetlen politikai szervezet, amely elôválasztások által választja ki képviselô- és szenátorjelöltjeit - hangsúlyozta az elôválasztások eredményeit értékelve Nagy Zsolt, a kampánystáb vezetôje. A politikus úgy vélte, az elôválasztásokat a folytonosság és a fiatalítás jellemezte, mivel nagymértékben jutottak bejutó helyre gyakorló politikusok, ám jelentôs számban kaptak bizalmat a fiatal jelöltek is.
A továbbiakban tegnap délután Kolozsváron megtartották a Romániai Magyar Demokrata Szövetség parlamenti képviselô- és szenátorjelöltjeinek találkozóját.
Tegnap délután három órakor, a Maros Megyei Törvényszéken, a 373/2004-es törvény elôírásainak megfelelôen sorshúzással jelölték ki azokat a bírákat, akik a Maros megyei Kerületi Választási Iroda tagjai lesznek a november 28-i parlamenti választásokon. A sorshúzás eredményeképp a megyei kerületi választási iroda elnöke Vulpe Vasile, elnökhelyettes Pojar Simona, tag Bogdan Cristina Beatrix.
A kormány sürgôsségi kormányrendeletet fogadott el a 373/2004. sz., a parlamenti választásokról szóló törvény módosítására. Az indoklás szerint azért, mert "túl rövid az idô a választásokig".
Az SKR értelmében a 75. cikkely 3. bekezdése után egy újabb, 3,1-es bekezdést szúrtak be, amely szerint: "A külföldi szavazókörzetekbe a választásokon részt vevô politikai pártok, politikai szövetségek, választási szövetségek egyetlen román állampolgárságú, szavazati joggal rendelkezô megfigyelôt delegálhatnak a választás idejére. A szállítási, elszállásolási, élelmezési kiadásokat a megfigyelôt kijelölô szervezet állja".
A hazai megfigyelôkre vonatkozó 75./5. cikkely a következôképpen módosult: "Hazai megfigyelôket, a törvénynek megfelelôen, a választási kampány kezdete elôtt hat hónappal létrejött nemkormányzati szervezetek delegálhatnak". Ugyanakkor bevezettek egy bekezdést (5,1), amely kimondja: " A hazai megfigyelôk szavazati joggal rendelkezô állampolgárok kell legyenek, és nem lehetnek egyetlen politikai párt tagjai sem. Az akkreditálást a kerületi választási iroda állítja ki, az 5-ös cikkelynek megfelelô nemkormányzati szervezetek számára. Emellé minden megfigyelônek saját felelôsségre nyilatkozatot kell kitöltenie arról, hogy mindenben megfelel a törvényes elôírásoknak. A saját felelôsségre kiállított nyilatkozat közirat, az összes, törvények elôírta felelôsséggel. Az akkreditálás feltételeit rávezetik az akkreditáló okiratra".
Módosult a 117/2 cikkely is: "Turistaútlevéllel csak a külföldön tartózkodó román állampolgárok, vagy a külföldi állandó lakhellyel rendelkezô román állampolgárok szavazhatnak. Azok a romániai lakhellyel rendelkezô román állampolgárok, akik külföldön szavaznak, illetve azok a külföldi illetôségûek, akik Románában szavaznak, a turistaútlevél alapján, saját felelôsségre nyilatkozatot írnak alá, hogy ugyanaznap máshol nem szavaztak és nem fognak szavazni más személyi okmánnyal vagy választói kártyával".
Nem kis meglepetést okozhat a diákoknak a kormány által meghirdetett számítógép- vásárlási program végkifejlete. A kezdet kezdetén, azaz még májusban azzal hitegették a tanulókat, egyetemi hallgatókat és természetesen a szülôket, hogy minden olyan családban, ahol az egy fôre esô havi jövedelem nem haladja meg az 1,5 millió lejt, a kormány 200 eurós támogatást biztosít számítógép- vásárlásra. Most, ôszire azonban kiderült, hogy mégsem így áll a helyzet, és azoknak a gyerekeknek lesz csak joguk átvenni az utalványokat, ahol az egy fôre esô jövedelem 105.000 lejt tesz ki. Elgondolkoztató ez az adat, hisz megyénkben is több mint ezer családról derült ki, hogy ekkora keresetbôl élnek meg. Azaz, hogy ennyi pénzbôl valójában nem is lehet megélhetésrôl beszélni. Joggal merül fel tehát a kérdés, hogy romániai és megyei szinten is ilyen ijesztô mértékû lenne a szegénység? Avagy a családok egy részében a be nem vallott jövedelmekkel való zsonglôrözésnek vagyunk tanúi. Persze, hallhattunk olyan esetrôl is, hogy oda kerül majd számítógép, ahol be sincs vezetve a villany, másutt pedig az egy helyiségbôl álló "lakásban" nyoma sincs asztalnak, ahol elhelyezhetnék a készüléket, de olyan körülményeknek sem, amelyek között használni lehessen. Arról nem is beszélve, hogy ott, ahol az egy fôre esô jövedelem 105.000 lej körül van, mibôl tudják majd kifizetni a számítógép használata során elfogyasztott áramot.
De ez csak egyik oldala a kérdésnek. A csábító program meghirdetésekor ugyanis azt ígérték, hogy a kéréseknek nem szabnak felsô határt, utólag azonban kiderült, hogy a közel 5000 dossziéból Maros megyében alig több mint ezret hagytak jóvá. Hogyan bízhatnak meg a kormányban azok a gyerekek, családok, akik úgy érzik, hogy valójában becsapták ôket. A program hátulütôjeként említhetjük, hogy a dossziék benyújtásakor semmi olyan bizonyítékot nem kértek, ami a számítógépet igénylô tanuló érdeklôdési körét, tanulmányi elômenetelét bizonyította volna. Így sokan, akik számára valóban a gyakorlás, a továbblépés lehetôségét biztosította volna a személyi számítógép, továbbra sem juthatnak az értékes támogatáshoz. Az viszont elképzelhetô, hogy lesznek családok, amelyek, bár három évig nem szabad eladniuk az utalvánnyal vásárolt gépet, ebbôl fognak az elkövetkezô hónapokban megélni. Tévedés ne essék, nem sajnáljuk tôlük, de valójában nem ez volt a program célja, amelynek nyomán megyénkben majd négyezer gyereknek végül is nem teljesül az álma.
Az MSZP pénteken elkezdôdött tisztújító kongresszusán három dokumentumot vitatnak meg a küldöttek: az új magyar szociáldemokrácia programját, a párt alapszabályára, valamint a párt szervezeteinek és mûködésének korszerûsítésére vonatkozó dokumentumokat.
A Hiller István alelnök vezette kabinet által kidolgozott pártprogramtervezet legfontosabb megállapítása, amely a Gyurcsány-kormány programjában is visszaköszön, hogy "Magyarország ma szabad és igazságtalan", mivel az állampolgárok egy része a rendszerváltás vesztesének érzi magát.
A programtervezet szerint új jóléti államra van szükség, amely a társadalmi békét úgy tartja fenn, hogy szolidáris a legszegényebbekkel, lehetôséget ad a felemelkedésre a középen állóknak és nyugalmat biztosít a tehetôseknek. A dokumentumban az is olvasható, hogy kisebb államra van szükség, ami azonban nem visszavonulást, hanem hatékonyabb, szolgáltató államként való mûködést és aktív, racionális szerepvállalást jelent.
Az MSZP alapszabályának módosításával foglalkozó kabinet, amelyet Lamperth Mónika elnökségi tag vezetett, azt javasolja, hogy a párt elnöke az országgyûlési képviselôség mellett ne tölthessen be más közjogi tisztséget, az alelnökök száma öt fôre nôjön.
A párt új vezetôségét szombaton választják meg. A pártelnöki posztért ringbe szálló hat politikus közül a visszalépések után a két jelenlegi alelnök maradt versenyben: Hiller István és Szekeres Imre.
Hiller István, aki a párt budapesti küldöttgyûlésén a legtöbb szimpátia- szavazatot kapott, a fôvárosi kongresszusi küldöttek csütörtöki találkozóján megnevezte azokat, akikkel megválasztása esetén szívesen dolgozna együtt az országos elnökségben. Vadai Ágnest, Kállai Katalint, Juhász Ferencet, Veres Jánost, Újhelyi Istvánt, Mesterházy Attilát, Mandur Lászlót, Steiner Pált, Szekeres Imrét, Kiss Pétert, Lamperth Mónikát és Lendvai Ildikót jelölte meg.
Október 17. - a szegénység elleni küzdelem világnapja
Tizenöt évvel a berlini fal leomlása után még minden harmadik gyermek szegénységben él a kelet-európai térség legtöbb államában, illetve a volt Szovjetunió utódállamaiban - állapította meg az UNICEF 2004-es kelet-európai jelentése, amelybôl csütörtökön Genfben újabb részleteket közöltek.
Az ENSZ Nemzetközi Gyermeksegélyalapja szerint 14 millió a szegény sorban élô gyermekek száma a kelet- európai térségnek abban a 9 országában, amely adatokat szolgáltatott a kérdésrôl. Carol Bellamy, az UNICEF fôtitkára úgy véli, kelet-európai gyermekek milliói szenvednek a növekvô szociális ellentétek és a társadalmi kirekesztettség következményeitôl. Leszögezte, hogy ezekben az új társadalmakban a szegénység aláássa a társadalmi összetartást.
Az UNICEF úgy látja, hogy a lassú gazdasági felemelkedés ellenére a térség sok országában még mindig jóval az 1989-es szint alatt van a gazdasági teljesítmény. Az átlagjövedelem a világnak ezen a részén csak az EU-hoz májusban csatlakozott 8 országban növekedett észrevehetôen. A munkahelyek száma alig emelkedett ebben a régióban, ráadásul például Litvániában, Lengyelországban és Szerbia-Montenegróban még csökkent is.
Az UNICEF szerint vészjelzésként kell értékelni, hogy a térségben jelentôsen növekszik az alkohol- és a kábítószer- fogyasztás, ami döntô tényezô a 15. és a 24. életév közötti korosztály halálozási arányszámának növekedése szempontjából. Az említett országokban 2001-ben 58 000 fiatal halt meg baleset, mérgezés, öngyilkosság és erôszakcselekmények következtében. Az ENSZ-alap felhívta a figyelmet az AIDS robbanásszerû terjedésének veszélyére is. Becslések szerint tavaly 230 ezren fertôzôdtek meg a kórral Kelet- Európában, 80 százalékuk 30 évesnél fiatalabb volt. A munkanélküliség kiváltotta szorongás, a kilátástalan helyzet a házasságok felbomlásának növekvô számadataiban is tükrözôdik. Minden 100, Oroszországban kötött házasságból 83 válással végzôdik.
A jelentés szerint a világnak ezen a részén továbbra is igen gyakori, hogy a családok gyermekeik állami gondozásba adásával próbálják megoldani problémáikat. Az UNICEF adatai szerint jelenleg több mint 700 000 gyerek él nevelôotthonban e térségben, mivel szüleik nem tudnak, vagy nem akarnak gondoskodni róluk.
A munkaerô-átképzésére és - foglalkoztatásra vonatkozó 76-os számú törvény módosításával a kormány újabb anyagi támogatást juttat azoknak a munkaadóknak, akik egyetemet végzett fiatalokat és hátrányos helyzetûeket alkalmaznak és legalább 3 évig foglalkoztatják ôket. Az állami támogatás a dolgozó társadalombiztosítási, egészségbiztosítási, munkanélküliségi hozzájárulásának felvállalásában áll.
A kormány módosította a távhô árára és a fûtéspótlékra vonatkozó 1999. évi 162-es számú sürgôsségi kormányrendeletet. A módosítás értelmében az egyetemi bentlakások is házi fogyasztóknak minôségüknek, s az elhasznált távhôt ugyanolyan áron számlázzák, mint a tömházlakások fûtésére elhasznált hômennyiséget. A marosvásárhelyi Energomur Rt. az energiaügyi hatóság által megszabott referenciaáron gigakalóriánként 896.000 lejért számlázza a lakosságnak szolgáltatott hôt. A cégeknek viszont ennek a hômennyiségnek az elôállítása 1.540.430 lejbe kerül.
A 2003-2004-es iskolai évet elemezte a Megyei Tanfelügyelôség vezetôsége az elmúlt napokban az iskolaigazgatókkal tartott gyûlés keretében.
Amint Albertini Zoltán fôtanfelügyelô-helyettes beszámolójából kiderült, az állami oktatás terén megyénkben az elmúlt tanévben 893 iskolai egység mûködött, 208 városon, 685 pedig falun. A szóban forgó tanintézetekben 8551 címzetes, 1354 szakképzett helyettesítô pedagógus és 455 szakképzetlen helyettesítô oktatta a kisebb és nagyobb diákokat. 196 tanerô esetében a képesítés megszerzése folyamatban volt. A tanfelügyelôség az aktív tanerôk mellett 263 nyugdíjast foglalkoztatott, többségüket a városi iskolákban és óvodákban.
A tanintézeteket vezetô 399 igazgatóból 218 töltötte be versenyvizsga alapján a vezetôi tisztséget, 181-en pedig csak ideiglenes megbízás alapján irányítottak. Az igazgatói és aligazgatói állások betöltésére szervezett megmérettetésen a 41 jelentkezôbôl mindössze 17-nek sikerült a vizsgája.
Az oktatás minôségének tükre volt az érettségi is. A nyári szesszión a 4276 beiratkozott maturandusból 3314-en érték el az átmenô jegyet. Az ôszi szesszióra jelentkezett 1061 jelöltbôl 652-en kaphatták meg az érettségi diplomát. Sajnálatos módon hét olyan iskolája volt a megyének, ahol nem érte el az 50 százalékot sem a sikeresen vizsgázó diákok száma, a segesvári mezôgazdasági iskolaközpont 112 végzettjébôl például mindössze négy diák teljesítményét értékelték átmenô jeggyel. A megye 38 középiskolájából 14-ben 90 százalék fölötti ez a arány.
A nemzetiségi oktatásról szóló fejezetbôl megtudhatták a jelenlevôk, hogy megyénkben 31.980-an tanulnak magyar nyelven, 1043-an pedig németül, továbbá, hogy hiányosságok vannak a nemzetiségek nyelvén oktató pedagógusok felkészültségében. Kiderült, hogy minden szinten elégséges osztály áll a magyar diákok rendelkezésére. A tankönyveket illetôen a jelentés szerint a kötelezô oktatás terén az elmúlt évben 82 százalékban biztosították a tankönyveket, de voltak problémák is: a második, harmadik és negyedik osztályok számára készült románkönyvbôl 300 darab hiányzott, mivel a kiadó csôdbe jutott, a harmadik osztályos matematika-, tudományok és polgári nevelés könyveket 1998 óta nem adták ki újra. Elhangzott, hogy a vizsgákra a tételeket magyar nyelven adták meg. Azon iskolák vezetôinek kiválasztásában, ahol magyar tagozat mûködik, betartották az oktatásügyi törvény elôírásait - mondotta a fôtanfelügyelô-helyettes.
A beszámolóban adatok hangzottak el a magán és az alternatív oktatásról, a különbözô pályázatokban részt vevô, fôleg ipari iskolákról, az idei tanév menedzseri tervérôl.
Idén nyolcadik alkalommal tartott állásbörzét tegnap a Megyei Munkaerô- foglalkoztatási és -átképzési Ügynökség, ezúttal a 45 év fölötti korosztályt célozva meg.
Annak ellenére, hogy ez a korcsoport jut a legnehezebben álláshoz, a marosvásárhelyi Grand Hotel bingótermében tartott börzén a munkaadó cégek asztalai elôtt ottjártunkkor pár munkakeresô lézengett csupán. Többen szkeptikusak voltak, nem fûztek túl nagy reményeket ahhoz, hogy itt most munkahelyet találnak. Volt, aki egyszerre több helyre is benyújtotta önéletrajzát. Akadt olyan is, akinek már volt munkahelye, de szeretett volna egy másik jövedelemforrást is találni.
Az állásbörzén 309 érdeklôdô jelent meg, ezek közül 268 személy volt 45 év feletti. A 430 felkínált munkahely közül pedig 105-t foglaltak el, 10 személyt helyben alkalmaztak.
Írország 1922-ben nyerte el függetlenségét Nagy-Britanniától, s míg gazdasága évekig a volt anyaországtól függött, lakói nagyrészt mezôgazdasággal és halászattal foglalkoztak. A ’60-as évektôl kezdôdôen ugrásszerûen fejlôdött a gazdaság, g 1961-ben elutasították az EU-tagságot, az 1973-as csatlakozás után viszont az unió gazdasági csodájának tartják mindazt, ami ebben a mindössze 3,9 millió lakosú államban történt. Errôl a példáról beszéltek ír gazdasági szakemberek, tanácsadók pénteken a marosvásárhelyi Kultúrpalotában rendezett Ír Napokon, amelynek díszvendége Brendan McMahon, Írország magyarországi és romániai nagykövete volt.
Amint Csegzi Sándor alpolgármester üdvözlô beszédében elmondta, a rendezvénynek több célja van. Azt szeretnék, ha Marosvásárhely lenne Írország romániai kapuja. Nemcsak a szigetországiak tapasztalatára kíváncsiak a hazai befektetôk, hanem mindenekelôtt az üzleti kapcsolatok lehetôségét szeretnék megteremteni. Országunk, így természetesen megyénk és Marosvásárhely is valódi befektetési potenciált kínál, ami e távoli európai országban kevéssé ismert. Az írországiak európai uniós csatlakozási folyamatának tapasztalatából, illetve az azt követô gazdasági fellendülés lépéseibôl van mit tanulnunk, ezért nagyon fontos az ilyen jellegû kapcsolatok kialakítása - mondta lapunknak Csegzi Sándor.
Lokodi Edit Emôke, a megyei tanács elnöke bemutatta megyénket s mindazt a gazdasági lehetôséget, amely iránt érdeklôdést tanúsíthatnak a külföldi beruházók. A megyei tanács jelentôsebb tervei közül megemlítette az ipari park építését, a repülôtér fejlesztését, a természetrajzi múzeum kibôvítését, valamint a nyárádtôi regionális hulladéklerakó létesítését, illetve a Szováta-Parajd turisztikai övezet fejlesztési elképzeléseit. Csakis a hazai és a külföldi vállalkozók, illetve másoldalról nézve a helyi önkormányzat és az üzletemberek között kialakult reális partnerkapcsolatok garantálhatják az említett tervek megvalósítását - vélte a tanácselnök, mintegy felhívást intézve a jelen levô ír vállalkozókhoz.
Brendan McMahon nagykövet elmondta: teljesen biztos abban, hogy Románia 2007-ben az EU tagja lesz. Ez óriási nyereség az ország számára, azonban nagyon fel kell készülni rá. Írországnak 30 év kellett ahhoz, hogy teljesítse az EU-követelményeket, s most is kitartó munkával kell megtartani a piacképességet, hiszen az EU elsôsorban 500 millió fogyasztót jelent egy olyan szabad piacon, ahol könyörtelen versennyel kell szembenézni. Ma az ír cégek határon túl is jó hírnévnek örvendenek. Romániát mintegy 180 vállalkozó kereste fel eddig, közülük 60-nak sikerült valamiképpen üzletet indítani országunkban, az Ír Napok is csak ösztönözheti ezt a tendenciát.
A továbbiakban SP Mahoney, a vállalkozás- fejlesztéssel foglalkozó Enterpries Ireland vezetôje ismertette Írország EU-csatlakozási lépéseit, a gazdasági és politikai szerkezet átalakítását. Niamh Kenny, az EXODEA Europe Consulting Kft. igazgatója pedig az EU-s pályázati lehetôségeket mutatta be. Bill Thorne, az említett cég ügyvezetôje egy írországi információs központról értekezett, amelyet EU-s pályázatnak köszönhetôen építettek fel és mûködtetnek. Eamonn Tynan, a Springhill cég képviselôje írországi esettanulmányt vázolt fel, majd Csegzi Sándor a romániai helyzetképet taglalta.
A délután folyamán az ír és a román üzletemberek különbözô részlegeken személyesebb találkozón is megoszthatták tapasztalataikat egymással. A rendezvény fotókiállítás-nyitóval és a magyarországi Bran Traditional Irish Music Group koncertjével zárult.
A tegnap délután 2 órától újabb rádióadással gyarapodott Marosvásárhely. Péntektôl a Radio SON és a 24 ore muresene napilap, a Dózsa György utca 14. szám alatti közös szerkesztôségben mûködik.
- Új koncepciójú médiumról van szó, amelynek célja minél szélesebb körû hallgatóság megnyerése, és hasonlóan tág elvárások kielégítése - mutatott rá a tegnapi megnyitón Petru Basa, a SON Grup vezérigazgatója. Az elsô SON-rádió 1995-ben indult Segesváron, ezt követte ’96-ban Szováta, majd néhány hónap múlva Szászrégen. "Tervünk egész Maros megye lefedése" - összegzett a felszólaló. Gáspárik Attila, a Országos Audiovizuális Tanács alelnöke elmondta, az illetô frekvencia odaítélésére kiírt versenyvizsgára 25 rádióigénylô nyújtott be kérést, közülük választotta ki a tanács a Radio SONt.
A marosvásárhelyi Radio SON megszakítás nélkül sugározza mûsorait, kezdetben csak román nyelven, ám magyar nyelvû mûsoroknak is helyet szándékoznak biztosítani. Híradót naponta 8, 13 és 19 órakor közvetít, valamint óránként sugároznak a BBC-tôl átvett országos érdekeltségû híreket. A zenén, sporthíreken, szórakoztató mûsorokon kívül naponta kétórás vallásos mûsor is lesz.
A tegnap 14 órakor a rádiójukat a 105,6 FM frekvenciára hangolók hallhatták az elsô, "Jó napot, Marosvásárhely" köszöntést, majd a rádió munkatársait mutatták be. Ezt követôen az ortodox esperesi hivatal képviselôje megszentelte a helyiséget.
A Radio SON szerkesztôcsapata: Adela Moldovan Ivan - animációs fôszerkesztô, Monica Harmanescu - a hírosztály fôszerkesztôje, Ioana Moldovan - kereskedelmi igazgató, Stefan Munteanu, Ciprian Filip, Barna Rosu - animációs szerkesztô, Mariana Cioloboc - szerkesztô, Lacrima Balint - riporter, Mihai Nasca, Andrada Fiscutean, Cristian Stan, Valeriu Russu - hírszerkesztô, Calin Bacali - sportszerkesztô.
A megyei tanács múlt csütörtöki ülésén felszólaló Pokorny László RMDSZ-tanácsos javasolta a testületnek, fogadjon el egy olyan határozatot, amelyben a kormánytól kérjék az Azomures vegyi kombinát ammónium-nitrát raktárának felszámolását.
- Mindannyian tudjuk, hogy amikor Mihailesti-en 20 tonna ammónium- nitrát (mûtrágya) felrobbant, több ember életét vesztette. Az augusztus végén Maroskeresztúr légterében történt repülôszerencsétlenség nyomán figyelmeztettek arra, hogy ott nem 20, hanem 14 ezer tonnányi ammónium- nitrát van elraktározva. Amennyiben ezek a repülôgép-darabok - amelyek néhány száz métere hulltak le a kombináttól - véletlenül erre a raktárra zuhannak, akkor egy esetleges robbanás következtében - mindannyian tudjuk és rég beszéljük - 30-40 km-es körzetben elpusztított volna mindent. A megyei tanácsnak határozatot kellene hoznia, hogy a kormányt és a környezetvédelmi minisztériumot kérjük fel, kötelezze a vállalat tulajdonosát hogy szüntesse meg ezt a potenciális veszélyforrást. Az alkotmány 45-ös cikkelye értelmében jogunk van az ökologikus élethez.
Az Azomures szóvivôje, Paula Rusu a Népújságnak elmondta, hogy a kombinátnak nincs ammónium-nitrát raktára, csupán ammónia- tartalékai vannak. "A tanácsos túllépte hatáskörét. Egy nem létezô raktárt nem lehet megszüntetni" - mondta.
VI. Termesztett növények
40. Borsos menta. Mentha x piperita (= M. aquatica x M. spicata) ssp. piperita. Fodormenta. Mentha aquatica var. crispa. (Mentolminta, borsmenta, bossmenta, fodormenta, fodorminta, menta).
Vidékünkön a konyhakertekben, veteményesekben mindkét mentával találkozhatunk. Termesztett évelô növény, vadon nem fordul elô. Gyöktörzsükbôl minden irányba, a föld felett és alatt tarackok indulnak ki. A mentát ôsszel vagy tavasszal szétültetéssel lehet szaporítani. Jellegzetes, kellemes, mentolos illatú növények. Megkülönböztetô jegyük, hogy a borsosmentának nyeles, sima, sötétebb zöld levelei erôs illatúak, míg a fodormentának egészen rövid nyelû levelei fodrosak, világosabb zöldek, kevésbé átható illatot árasztanak. Felhasználásuk széleskörû. Teájuk kitûnô üdítôital. Legtöbb mentát a kozmetikai ipar, valamint a gyógyszer- és édesipar dolgoz fel.
A népi gyógyászat ôsidôk óta ismeri. Teája étvágyjavító, szélhajtó, epemûködést serkentô, idegnyugtató, görcsoldó, menstruációs zavarokat szüntetô, fertôtlenítô. Gyógyítja a gyomor- és bélhurutot, szünteti a fejfájást. "Erôst jó, elsôosztájú orvosság idegbetegség ellen, akit az idegnyavaja tör." Pálinkát ízesítenek és színeznek vele: a leveles, esetleg virágos szárát a pálinkába fôzik, vagy csak egyszerûen beleáztatják.
41. Fejes káposzta. Brassica oleacea convar. et provar. capitata. (Káposzta, fejeskáposzta, nyári-káposzta, fejérkáposzta, veres-káposzta, télikáposzta.)
Tájainkon általánosan termesztett, keresztesvirágú, kétéves növény. Az elsô évben fejet hoz, a másodikban növel virágzó, maghozó szárat ("magkáposztát").
A házi orvoslásban mindig fontos szerepe volt. Fagyott testrészre, égési sebre egyaránt sós káposztalevelet tesznek. A rühös testet kékköves káposztalével mosták. A káposztalé sok C- vitamint tartalmaz, nagyon egészséges, télen mindennap inni kell legalább borospohárnyit. A gyomorsavtúltengést megszünteti, ha hat hétig minden reggel éhgyomorra ezt a a mennyiséget elfogyasztjuk. Kitûnô vitaminpótló a friss káposzta és a kiszorított leve egyaránt. Régebb a kenyeret nyers káposztalevélre tették, amitôl különleges, jó aromát kapott sütéskor. A bôrbetegségben szenvedô és az "ímejes" (a Hipoderma bovis: marhabagócs nevû légy lárvája) állatok kezelésére is sós káposztalevelet használtak.
A káposztát elsózni télire nem szabad a halottak napja hetében, mert hamar meglágyul, s a káposztalé elnyúlósodik. Elsózáskor a legjobban bevált recept szerint az edénybe kell tenni kaprot, csombort, tormát, vöröshagymát, fokhagymát, birsalmát, esetleg borst és két csô, kályhán megpergelt kukoricát!
(Folytatjuk)
K. Lajos felhúzta szakadt nadrágja szárát és sziszegve dörzsölte sovány, koszos lábát.
- Többet nem megyek én Pojanára, az biztos, ha meg is haragszik a vejem. (Lajos veje pap volt - legalábbis szerinte, és ô vitte el sízni Brassó-Pojanára, ahol Lajos eltévedett, késôbb kificamodott a bokája, ott, a hóban ülve várta a hegyi mentôket, miközben a lába megfagyott, majdnem le kellett vágni.)
Ezt a mesét Lajos naponta elôadta a sörözôben, közben mindenki tudta, hogy már tíz éve hajléktalan, vagyis "boszketár".
Volt Lajosnak egy ennél izgalmasabb története. Az úgy szólt, hogy Lajos éppen Déván járt, néhány évvel fiatalabb korában, még Ceausescu alatt, és, akárcsak a többi fiatal, ha lehetett volna, minden idejét diszkóban tölti. Éppen diszkóban szórakozott, együtt ugrált a többiekkel a vakító, villogó diszkófényben valami fülrepesztô diszkószámra. Elfáradt és leült, s onnan nézte a villogó fényárban táncolók furcsa, valótlan tömegét. Egyszer csak valaki ott a körben felüvöltött, hogy "megszúrtak, jaj, megszúrtak!", a másik pillanatban meg egy zömök, barna fiú lecsapta magát Lajos mellé egy székre, és úgy meglökte az asztalt, hogy a poharak meg üvegek nagy része felborult. Közben a táncoló tömeg sikoltozva menekült, középen meg egy férfi vergôdött a földön, de nem sokáig. Szívén érte a szúrás.
- Még most is rosszul vagyok, ha visszagondolok az esetre - szörnyülködött Lajos. Évek múlva oldódott meg. Akit megszúrtak, az volt a Calul, a Ló, így hívták, aki pedig megszúrta, az volt, aki mellém leült. Megszúrta, mert elvette a feleségét. Okos volt a fiú, annyit mondhatok. Mert rögtön lezárták az ajtókat, senki se ki, se be. Keresték a kést, de nem volt sehol. Csak késôbb, nagytakarításkor került elô. Tudjátok, hol volt? Éppen abban az asztalban, ahol én ültem. A fiú, amikor leült mellém, azon véresen beütötte a kést az asztalba, alulról felfele. Azért borult fel minden rajta.
Ez a történet más volt, mint a többi. Valahogy a rendôrség fülébe jutott és érdekelte ôket. El is mondatták ötször is Lajossal, el is mesélte szívesen, csak éppen egy baj volt: Lajos soha életében nem járt Déván, de még máshol sem. Soha nem jutott messzibbre Vásárhely határainál. Négy osztálya volt, nem voltak szülei, a SMURD meg az alkoholelvonó intézet törzstagja volt, szabadon utazott a vonatokon, kéregetett.
A rendôrség keresett egy gyilkost és egyedül Lajos tudott valamit a dologról.
El kellett jönnie 1996-nak, hogy erre a gyilkosságra, amely 1988- ban történt, fény derüljön, és ezt kizárólag az elme kutatóinak köszönhették. Egy elvonókúrán Lajos elôadta a történetet Déváról meg Calulról. Egy fiatal pszichiáter, aki már eleget hallott az elme új találmányáról, egyre csak meséltetett Lajossal, ismételtette a szörnyû gyilkosság részleteit. Szenzációs dolog történt. Lajos fejében kezdett eloszlani a köd, amely ezt az esetet eltakarta. Lajos egy vonaton koldulás közben hallotta a történetet. Egy vele szemben ülô fiatalember magyarázta utastársának. Lajos agyában kezdett kirajzolódni annak az arca, aki mesélt. Végül összeállt a kép. A gyilkosságot maga a mesélô követte el. Ô volt az, aki a kést olyan zseniálisan eltüntette. Valóban dévai volt, ott is találta meg a rendôrség.
"Olyan embereknél, akik nem tudják kezelni az emlékképeiket, elôfordulhat, hogy személyek záródnak el. Az illetô nem tudja felidézni a személyt, akirôl mesél, csak azt, ami a történetben zajlik. Ez egy álfelidézés. Odáig juthat, hogy a felidézô magáénak tudja az eseményt, a valótlan érzékleteket. Ez egy teljes hallucináció." (L. R. Hubbard: Dianetikusok kézikönyve)
A díszítôfestészet emlékei az ôskorba, majd az ókorba vezetnek vissza. Az ôsember barlangja kôfalát díszítette vonalas képeivel, az ókor embere már a sík falfelületeket ékesítette falfestményeivel. A román kor a mozaikok díszítése mellett freskóval is díszítette belsô falait, míg a gótika ékítményes sokszínû díszítôvonalas formákat, falképeket (freskó, al-secco) alkalmazott a termek falfelületeinek díszítésére.
Marosvásárhelyen sokszínû ékesítményes díszítôfestés XIV. századi maradványa látható a Vártemplom mellett fennmaradt régi templom szentélyének csúcsíves ablakainak bélletén. Egyik ablakának két bélletén egy-egy szent vagy püspök portréja (al-fresco) töredéke látható. A több mint ötszáz éves Vártemplom hajójának befalazott déli kapuja ívmezejében lévô freskó Szent Lénárd vértanúságát ábrázolja. Ez a festett kép 1941-ben került felszínre, mikor a gázvezeték felerôsítése végett a falon véstek. A freskót teljes egészében feltárták és helyreállították. Az említett ívmezôt lehatároló felirat betûinek formája késôbbi, reneszánsz idôre utal.
A barokk díszítô képfestészetet a mozgalmasság jellemzi. A fal és a mennyezet felületeit plasztikusnak ható vonalazással és szegélymintákkal keretezték s a keretezett felületeket sablonos mintákkal vagy festett mûvészi értékû képekkel (freskó, al-secco) töltötték ki. A helyi Keresztelô Szent János plébániatemplom (épült 1728-1750) szentélyének mennyezetén a Napkeleti bölcsek címû festmény, a templomhajó dongaboltozatán lévô festett kép tárgya Mária mennybemenetele és a Háromkirályok, melyek Szirmai Béla nagyváradi mûvész alkotásai. A mennyezeteken és a falakon lévô díszítôfestés szabadkézi és vonalas munka; azok újrafestését 1900-1901-ben Altenbucher Henrik végezte.
Az 1793-ban épült román ortodox fatemplom szentélyének falain és boltozatos mennyezetén - falfelületein - szárazon festett szentképek figyelemre méltóak.
A XIX. század elsô éveiben épült Kárnász-ház - ma a házasságkötô termeit magában foglaló klasszicizáló épület - boltozatos kapualj mennyezetén sablonos és vonalas díszítés látható. A boltívek által lehatárolt mezôk falképei, al-seccói, romantikus tárgyúak, melyek közül kettô városépítészet-történet szempontjából értékes.
A bal oldali kép a Kossuth Lajos utca korabeli házsorát, a jobb oldali a római katolikus templomot a plébánia épületével, a Görög-, és Kárnász-házsorát és a Vártemplomot örökíti meg.
Az emeleti hall festett mennyezetét felhôkön ülô nôi alakok és kis amorettek, valamint medalionokba foglalt négy portré dísze teszi látványossá. A házasságkötô nagytermét és a hozzá szervesen kapcsolódó szobákat gazdagon díszítették sablonos és szabadkézi festett mintákkal, melyeknek összessége gyönyörû belsôt ad a hivatalos helynek.
(Folytatjuk)
Népi gyógyászat, természetgyógyászat
Folytatjuk a természet adta baktérium-, vírus- és gombaölô növények ismertetését. Az elsô részben a fokhagymáról volt szó.
A természetes antibiotikumoknak nincsenek mellékhatásai, mindamellett, hogy a kórokozókat elpusztítják, az ôket tartalmazó gyógynövények más hatóanyagai immunrendszerünket erôsítik, hogy járulékos védekezô anyagokat állítson elô. Sokféleképpen használhatjuk az egészségmegôrzésben, a fertôzések, gyulladások (pl. mandula-, húgyhólyaggyulladás) megelôzésében, és a gyógyításban.
A hagyma olcsó és népszerû élelmiszer. Ázsiából származik. A vöröshagyma és a fokhagyma hatóanyaga a kéntartalmú allicin (antibiotikum). A régi idôkben a magyar falvakban a falusi bába úgy fertôtlenítette mûszereit, hogy hagymás vízbe áztatta azokat. Méregelszívó tulajdonságáért pakolást is készítettek belôle, furunkulusokra, fekélyekre tették. Párolva borogatás formájában a homlok-, arcüreg-, tüdô-, középfül-, mandulagyulladások gyógyítására is alkalmazták. Vesegyulladás esetén nem ajánlott.
Tea formájában nyákoldó, köhögéscsillapító. Egy hagymát három deci vízben fél órát fôzünk, mézzel édesítjük, kortyolgatjuk. Hûléses, légúti betegségekben a hagymát két részre vágjuk, és illatát inhaláljuk. Nagyanyáink a fokhagyma- vagy vöröshagymafüzért gonoszûzôként is alkalmazták. Kiakasztották a konyhába, az ajtófélfára.
Az ókori Rómában, Kínában, Indiában és Európa-szerte is közkedvelt volt. Az indiánok élelmiszerként, gyógyszerként használták. Chicago indián nyelven azt jelenti: ahol a hagyma terem.
Az allicin megakadályozza a vérben a zsír-protein részecskék oxidációját, s ezek nem rakódnak le az érfalakra. Aki rendszeresen hagymát fogyaszt, a koleszterinértéke alacsonyabb. Megakadályozza a trombociták egymáshoz tapadását, segít feloldani a vérrögöket, tehát véralvadásgátló. A hagyma szíverôsítô, jó hatással van a keringési rendszerre. Csökkenti a vércukorszintet.
A hagymafélék magukba szívják a kozmikus energiát, növelik a mirigyek mûködését, az életerôt, a nemi vágyat. Egyiptomban a vöröshagyma szent növény volt. A gyermeknemzés szimbóluma. Ezzel áldoztak az isteneknek, a múmiák mellé is tették. A Kheopsz piramis építésénél a rabszolgáknak sok hagymát, fokhagymát adtak. A moldvai magyarok, például Pusztinán, a gyermekágyas asszonynak hagymát adnak, hogy sok teje legyen.
A kutatók kimutatták, a bélrákkal szemben is védô hatása van. Antioxidáns, gyökfogó, tehát általánosan is megelôzi a daganatok kialakulását.
Forrásanyag: a szerzô népi gyó-gyászati gyûjtése, valamint Márkus János Természetes antibiotikumok In. Ideál Reforméletmód magazin 2001. I. szám. 27. old., Vöröshagyma (Allium cepa) In. Természetgyógyász magazin 1999, XII. szám, 62. old.
Lapozó
Újra világhálón a Mûvelôdés! De lássuk, mit kínál a www.muvelodés.ro? A nyitóoldal az elmaradhatatlan Mûvelôdés- madárral és az aktuális képzômûvészeti összeállításból stílusosan kiemelt képpel a következô menüpontokat sorolja fel: Folyóirat, Könyvesház, Alapítvány, Galéria, Kiadványok, Rendezvények, Redakció, Fórum. Ebbôl is kitetszik, hogy a Mûvelôdés nemcsak egy folyóirat, hanem egy igen sokféle feladatot ellátó intézmény is egyben. * A legaktívabb része a vebhelynek kétségkívül a Fórum. Ide egy rövid bejelentkezô kitöltése után léphet be a böngészô, és hozzászólhat az épp aktuális vitatémákhoz, új témákat javasolhat, kifejtheti véleményét a nagyon tágan értelmezett közmûvelôdési szféra bármely kérdésérôl. (Sütô Ferenc) * A ti dolgotok az, hogy írjatok, a szerkesztô feladata az, hogy összerakja a lapot, a pénzt a marketinges kellene hozza a házhoz. Az Erdélyi Terasz fô hiányossága az volt, hogy nem akadt egy reklámember, aki felhajtotta volna a pályázati pénzeket, aki addig nyomult volna, míg azt mondják: inkább adjuk a summát, csak tûnj már el! * Mivel érvelhetnek azok, aki óvakodnak az internetes jelenléttôl? Nincs pénz - tudjuk. Persze, persze: egy honlap kidolgozása sokba kerül. Csakhogy: a pont.ro végzôdésû domain levédésén és a térhely (ki)fizetésén kívül mi kerülhet még pénzbe? Nyilván a virtuális lap megtervezése, a program megírása. Mindez nem több 20 millió lejnél! 700 amerikai dollárnak megfelelô összegrôl beszélünk. És ebbôl is jócskán lehet spórolni, ha a szerkesztôségben akad egy-két fiatal, aki megírja a honlap kódjait. Nem ördöngösség: másfél hónapja dolgozom a Mûvelôdésnél, és egy informatikus segítségével sikerült felépítenünk a virtuális oldalt. * És azok, akiknek van már honlapjuk, ôk is továbbléphetnek, állandóan fejlesztik azt. Akinek nincs archívuma, pótolja hiányosságait, akinek nincs saját fórum felülete, vakarhatja a fejét stb. Elvégre errôl szól az internet: több, illetve másabb, mint a reális leképezôdés. A fórum azonnali visszajelzési lehetôséget kínál a látogatóknak, kialakulhat a vita, ami olyannyira hiányzik közéletünkbôl. Mindenféle közéletünkbôl hiányzik ez, a politikaitól kezdve el egészen az irodalmiig. Mert a szabadságosdi nevû össztársadalmi játékban igencsak belejöttünk abba, hogy a meggyôzés helyett állandóan csak kijelentünk. Erre is jó lehet az internet: kissé megváltoztathatja szemléletmódunkat. (Szabó Géza) * Sülnek a kemény nyársakon a friss malacok...Ropogós lesz? Ropogós! Barbarossa nagyon izgatott, itt-ott föltûnik, kuktasapkája lecsúszik, fölhúzza... Itt is Márkus - ott is Márkus! A kicsi Márkus meg... sehol! Valami udvarhelyi csajnak meséli Dosztojevszkijt. Kara legyint, aszongya: Hegellel nem lehet halászni... sem vadászni! Hegellel csak lefeküdni lehet, csak bubukálni lehet... s azt is egyedül - de hát neki itt van Noémi! Most jött haza Überallesbôl - és végleg! --, mert jobb Zetelakán egy Kara, mint Düsseldorfban egy fácán! (François Bréda) * Kis túlzással élve: az írótábor sikerét irodalommentessége adta. Az elsô két napon még felmerültek az írók sajátos problémái, az anyagi gondok, a kiadók marháskodásai, a terjesztés nehézkes volta, de ezek már annyira lerágott csontok, megoldásukhoz pedig olyan rég nem jutunk közelebb, hogy idén már nem is tudták lényegesen felkavarni a kedélyeket. Elsírtuk bajainkat, tudtuk, hogy ez nem segít, de jólesett, aztán nagyokat zabáltunk, ami szintén jólesett. Ne higgyék, nem akarok bagatellizálni. Kikapcsolódni mentünk, és ez, hál’istennek sikerült. Számomra a legszebb nyári napok voltak. Fôként akkor örültem, amikor egy-egy újabb fajtársról sikerült kiderítenem, szerencsére nem csupán irodalomról lehet vele beszélni. * Nem volt tanulság nélküli az irodalmi melléklettel rendelkezô napilapok szerepének boncolgatása. személyes tapasztalatom szerint az írók leértékelik, tehát kevéssé olvassák a napilapok ilyen jellegû mellékleteit, míg az általános mezei olvasók kevés irodalmi folyóiratot böngésznek. Tehát elbeszélünk egymás mellett. De sebaj. Az író és olvasó rég elveszítette a kontaktust, az írónak már nincs lehetôsége ellenôrizni a visszajelzést, a fénylô szemû bólogatást, hasonlókat. Ilyen értelemben azt is jelzésértékûnek érzem, hogy az elsô két tábor nyitórendezvénye publikus volt, a helyiek szerény érdeklôdésétôl kísérve zajlott, idén azonban csak zárt körû rendezvények voltak, így a zetelakiak, ha történetesen nem házaknál vagyunk elszállásolva, jószerével nem is tudták volna, hogy írótábor van a falujukban. Hacsak a sorozatos éjszakai dínomdánomok miatt nem kezdenek gyanakodni. (Zsidó Ferenc) * ...a legnagyobb hiányzó maga az irodalomkedvelô közönség, aki nem írni akar, csak kedvelni, nem azért van ott, hogy megmutassa, ki az irodalmár a talpán, s hogy mennyire nem igaz, hogy a vers vagy próza teszi az írót, és kinek bírja jobban a mája stb. Persze, csak spekulálni lehet, mi tartja ezt a ritka réteget távol ettôl a helytôl. Talán a reklám hiánya? Lehetséges. Ezért aztán egy kicsit keserû szájízzel távozom a táborból, mert részint én is a víg kedéllyel, a dolgok könnyebb oldalával tartottam, s most hirtelen indulatomban leeszementeztem, letisztabolondoztam magam máig is részben homályos okok miatt. Habár, ha jól emlékszem - de inkább parafrazálom nagy költônket: nem sánta az, aki együtt örvendezik a csúszkálókkal. (Balázs K. Attila) * ...boldogok azok az írók, akiket az emberek szeretnek. És boldogok azok az emberek, akiket az írók szeretnek. (Vári Csaba) * ...az idei tábort nem kísérte felolvasó irodalmár-kommandók kirajzása a környékre, mint két évvel ezelôtt - lecsaphat az (aggodalmaskodó) kérdések ostora: belterjessé válik a rendezvény? Van irodalom és van megoldás - az egyik írókolléga azt mondja bajusz alatt: ki kellene vinni az egész társaságot egy hétre Szibériába. (Szonda szabolcs) * MÛVELÔDÉS, LVII. évfolyam, 2004. október - www. muvelodés. ro)
B. D.
A csehek a díszvendégek
Az eltelt években több fontos romániai város is felzárkózott Marosvásárhelyhez, és talán az itteninél lényegesen nagyobb anyagi bázissal rendszeresen megrendezi a maga filmfesztiválját - Kolozsvár, Bukarest, Nagyszeben, Sepsiszentgyörgy például -, az Alter-Native azonban úttörô rangját és érdemeit, egyedi sajátosságait, különleges arculatát megôrizve, mit se veszített népszerûségébôl, kitartóan halad tovább, és remélhetôleg ugyanúgy vonzza, csalja haza eseményei néhány napjára a fiatalokat, mint az eddigiekben. Az idén november 3. és 7. között zajlanak majd a rendezvényei a Kultúrpalotában, kínálatuk bôséges, változatos, követésre érdemes.
A rövidfilm-fesztiválra 444 alkotást neveztek be 35 országból. Nem sorolhatjuk fel mindahányat, maradjunk abban, hogy minden földrészrôl akadt pályázó, a Távol-Kelettôl a Vadnyugatig, a hideg Északtól a forró Délig Európa, Amerika, Ázsia, Afrika, Ausztrália számos államának filmesei küldték el fikciós, dokumentum jellegû vagy animációs munkáikat a fesztiválszervezô Maros megyei MADISZ-nak, hogy az elôzsûri megmérettetése nyomán megküzdhessenek a fesztiváldíjakért. Nem csupán szokványos szófordulat tehát, hogy az elôzsûrit alkotó Durst György producernek, a fesztivál mûvészeti igazgatását továbbra is felvállaló Gáspárik Attilának, Kónya Klára szakszerkesztônek, Mráz Ferenc filmrendezônek, Pál Péter festômûvésznek, Schneider Tibor operatôrnek és Ungvári Zrínyi Imre egyetemi adjunktusnak nem volt könnyû dolga a legjobbak kiválasztásakor. Végül is 22 országot képviselô 60 rövidfilm kapta meg a jogot, hogy versenybe szálljon. A nemzetközi bíráló bizottság ezek közül jelöli ki a díjnyerteseket.
Az öttagú zsûri jeles szakemberekbôl áll. Fischer István filmrendezô Németországból érkezik, kollégája, Groó Diana Magyarországról. Hatházi András színész, író, rendezô kolozsvári, Maciej Adamek lengyel filmrendezô az Európai Filmakadémia tagja, Dan Pita rendezô a bukaresti filmiskola közismert reprezentánsa. Rájuk nemcsak értékelôként számít a Sipos Levente igazgatta fesztiválstáb, alkotói jelenlétüket is kihasználja filmjeik vetítése és mûhelybeszélgetések, különféle találkozók során. Ezzel arra is rátérhetünk, hogy a rendezôk ragaszkodnak a filmnapok jól bevált hagyományaihoz. A versenyprogram mellett más, kiegészítô mûsorok, érdekes mellékrendezvények tarthatnak számot a közönség érdeklôdésére. Gondoltak például külön a gyermekekre is, nekik is lesznek vetítések, bemutatkozhatnak filmes mûhelyek, meglesz a díjazottak gálája, mindenekelôtt pedig mûsorra tûznek tömegeket vonzó játékfilmeket, az idei Magyar Filmszemle néhány sikeres alkotását, a román filmmûvészet újdonságait és cseh alkotásokat. Mint fentebb jeleztük, a fesztivál most a csehországi filmgyártást állítja fókuszba.
A volt kommunista államok filmmûvészetének bemutatására tavaly teremtett elôször alkalmat az Alter-Native, akkor Lengyelország volt a díszvendég. Ezúttal a cseheken a sor. Két 2003-as nagyfilmet tûznek mûsorra, Vladimir Moravek Bored in Brno és Jan Hrebejk Pupendo címû játékfilmjét. A múlt évben a lengyel filmplakát-mûvészetbe is betekinthettünk, a brnói Moravska Galerie és a bukaresti Cseh Kulturális Központ jóvoltából most is kiállításon ismerhetjük meg a legsikerültebb huszadik századi cseh moziplakátokat. Marta Sylvestrová válogatásában elsôsorban a kilencszázhatvanas évek új hullámával érkezett filmesek alkotásaihoz készített plakátokat állítják ki, kiváló képzômûvészek munkáit, akik egyéniségük jegyeivel felerôsítve abban az idôben felfuttatták a cseh plakátmûvészetet.
Újra jelentkezik az Arteast Alapítvány köréhez tartozó marosvásárhelyi képzômûvészek csapata is, amely sosem hiányzott a fesztiválról. Egyébként, akárcsak eddig, az idén is az alapítvány vezetôje, Bartha József festômûvész tervezte az Alter-Native plakátját.
Koncertet is beterveztek a szervezôk. A Nobles együttes dzsesszestje biztos sok zenekedvelôt visz majd be a Kultúrpalotába. Hasonlóképpen ígéretes Ada Milea fellépte is a rendezvényen. Minderre még részletesen visszatérünk.
N. M. K.
KORUNK - 2004. október
Közel háromnegyed százada közölte az Erdélyi Helikon Molter Károly Marosvásárhelyrôl, a "székely fôvárosról" írt portrévázlatát, annak pedig jövôre lesz hetven éve, hogy kötetbe gyûjtve, Erdélyi városképek cím alatt találkozhattak az olvasók itthoni írók szövegeivel. (Cs. Szabó László centenáriumának küszöbén újraközöljük e könyvrôl írt esszéjét.) A Révai-kiadás elôszavában Bethlen István, Budapestrôl, így kezdte az ajánlást: "Az erdélyi városok - magyar városok". 2004-ben egy ilyen állítás - néhány székelyföldi kisvárost leszámítva - nem felelne meg a valóságnak. Az elmúlt évtizedek során megváltozott demográfiai helyzet persze nem jelenti azt, hogy ne lehetne kapcsolatot teremteni múlt és jelen között, ne lenne kötelességünk átadni az új nemzedékeknek a történelem üzenetét. Írók, történészek, irodalomtörténészek szólalnak meg ezúttal a Korunk hasábjain, a téma sokféle közelítésében, más- más nemzedékek tapasztalataival ismerkedhetünk meg általuk. Térkép szerinti teljességre vagy akár átfogó felmérésre ne számítson senki, ami a mai erdélyi városok képét illeti. Készült viszont egy gazdaságpolitikai összefoglalás, ez pedig a jövô felé mutat: a magyar vállalkozásokat bemutató tanulmány a közelmúlt tényeire építve perspektívát nyit - miközben hamis beidegzôdéseket, hiedelmeket vagy vádakat cáfol. A szerkesztô azt reméli, hogy az írások (versben, prózában, értekezésben) egy reális Erdély-kép kialakulásához járulnak hozzá. Nem a nosztalgiázást akarják szolgálni, hanem a hasznos, mozgósító önismeretet.
A tartalomból: Pomogáts Béla • Gondok és feladatok mérlegén ; Cs. Szabó László • Erdélyi városok; Marosi Ildikó • Tekintetes tanács!; Kovács Kiss Gyöngy • Pletyka, becsületsértés, rágalmazás a fejedelemség kori Kolozsváron ; Murádin János Kristóf • A megtizedelt város ; Fodor Sándor • Csiki testvéreim ; Széles Klára • Iliánusz barát köszöntése; Szalai Zoltán • Belsô ellenállás a náci Németországban?; Zólya Andrea Csilla • Transzközép szöveggenerátor. El(ôre)tolt kánon ; Dezsô István • Vajdakamarás a Holttenger tükrében ; Lakatos Artúr • Magyar levéltári források Észak-Erdély problémájáról
Esterházy Péter könyves Béke- díjáról
A szabadság talán fontosabb, mint a béke. A szabadság akarhat békét, akarhat háborút - jelentette ki múlt szombaton Frankfurtban Esterházy Péter a német könyves szakma Béke- díjának idei kitüntetettje.
Esterházy az 55. kitüntetett, a talán legtekintélyesebb, külföldieknek is adható irodalmi- társadalmi díjat vasárnap nyújtották át a frankfurti Pál templomban, az 1848-as német nemzetgyûlés tanácskozásának színhelyén. A magyar írók és közéleti szereplôk közül Konrád György 1991-ben kapta meg a díjat.
A Németországban nagy népszerûségnek örvendô Esterházy - megjelent legutóbbi opus magnuma, a Harmonia Caelestis, valamint a Javított kiadás is - frankfurti sajtóértekezletén azt mondta: lehet úgy is élni, hogy valaki a békét szereti, de már nem hisz abban. Furcsa, hogy hozzá kell szoknunk: állandóan háború folyik a világban, vagy legalábbis nem vezet egyenes vonalú út a békéhez.
A szombati Die Welt egyebek között azt írta Esterházy Péterrôl, hogy az írót Németországban dicsérô mellékzöngével "konzervatívnak és katolikusnak" is nevezték. Ez meglepi Esterházyt, bosszankodni azonban nem bosszankodik miatta, mert már annyiféleképpen minôsítették: posztmodernnek, "hazaárulónak", "zsidók cinkosának". Eközben - így a lap - Esterházy mindig Esterházy volt, és az is marad: az írók fajának meglehetôsen egyedi példánya.
Esterházy Péter Kertész Imre, Nádas Péter, Konrád György és Dalos György mellett a legismertebb mai magyar írók közé tartozik német nyelvterületen. Elôször a Kis magyar pornográfia címû mûvével keltett figyelmet a nyolcvanas évek közepén.
A Béke-díj indoklása a németül szintén megjelent Harmonia Caelestisre és a Javított kiadásra utalva azt is megállapította, hogy Esterházynak "volt bátorsága a nyílt színvallásra, a tragédia költôi-derûs leírására, az író ellenpontozza az európai depressziót".
A Béke-díj frankfurti átadási ünnepsége a múltban számos esetben keltett politikai hullámverést. Günter Grass irodalmi Nobel-díjas 1997- es laudációjában bírálta a német kormány kurd politikáját, az 1998-as kitüntetettnek, Martin Walsernek a német múlthoz való viszonyt taglaló beszédén hónapokon át vitatkoztak.
Esterházy Pétert a német könyves szakma Béke-díjával, a legtekintélyesebb német irodalmi-társadalmi díjjal tüntették ki, s ezzel egy sorba került Albert Schweitzerrel, Hermann Hessével, Astrid Lindgrennel és Václav Havellel - jegyezte meg hétfôn a Handelsblatt címû düsseldorfi lap.
A Béke-díjat 1950-ben ítélték oda elôször, s részesült már benne Konrád György is. Esterházynak a vasárnapi díjkiosztáson elhangzott beszédét hétfôn a Frankfurter Allgemeine Zeitung és a Süddeutsche Zeitung csaknem teljes terjedelemben kinyomtatta, Magyarországon az Élet és Irodalom közli.
A Béke-díj átadásakor a közelmúltban elhangzott nemes hangvételû és intelligens beszédek között bizonnyal Esterházy Péteré volt a legcsillogóbb. Ha a boldogságot ezen a vasárnap délelôtt valami még fokozhatta, az a Die Zeit hetilap kiadójának, Michael Naumann-nak a laudációja volt. Ennyi affinitás és beleérzés csak sátoros ünnepeken van - jegyezte meg a berlini Der Tagesspiegel.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung ironikusnak és szellemesnek nevezte a nyakkendô nélkül fellépô Esterházy beszédét, s megjegyezte: a díjazott elkerülte, hogy állást foglaljon aktuális katonai konfliktusokkal kapcsolatban, leszámítva azt a mondatot, hogy csodálja Amerikát, de ellenzi az iraki háborút. A kinyomtatott szövegtôl eltérve Esterházy röviden felemelte szavát a vajdasági magyarokat érô "atrocitások" ellen is.
A Die Welt egyebek között azt méltatta, hogy Esterházy olyasmiket mondott ki, amelyeket ha egy német mond ki, az olcsó önteltség vádját vonja magára. A magyar író azt feszegette, hogy a németek fájdalmas kérdéseket tettek fel múltjukkal kapcsolatban, "s ráadásul példamutató módon". Ebbôl a munkából az Európai Unió új országai "szinte semmit sem végeztek el" - mutatott rá Esterházy.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung Mestermû címmel vezércikket is szentelt a beszédnek, s egyebek között azt írta, hogy a beszédben mindenki megtalálta a számítását. A szabadság barátai, akik az írót a kommunista ideológia ellen harcoló kiérdemesült partizánnak akarják látni. A németek, akikrôl azt mondta Esterházy, hogy a múlt feldolgozásában messzebbre mentek el, mint kelet-európai szomszédaik. Kicsit fejet hajtott a tavalyi díjazott, Susan Sontag elôtt. S mindenekelôtt: mindazt, amit mondott, élvezettel hallgatta a közönség, mert Esterházy változatos, több regiszteren játszó nyelve egyet elkerül: a vádaskodó hangvételt.
Kovács András Ferenc
(Egy hosszú Kafé - Parti Nagy Lajosnak)
"Párisba szökött a tavalyi Ôsz.
Szent Mihály útján szalad graciôz."
Ha nyáron ôszes estel
suhan, s Párisba hökken,
mint nyurga, fitt manökken,
beszökken szôke testtel,
s kilejt a Saint-Michelre
tipegve, szendvicselve
halk lombnyögés alatt tán,
s ha fölkacag dizôzként,
dekoltázsban visz ôszfényt,
de, mint nôvér a vattán,
s filmgyári pír hecserlin,
szivárg nihilbe Berlin,
ha medvebôrrel est tel,
s alkonycsík húz a tanga,
hol Kongó plusz Katanga
Bécsig kitömve Pesttel,
holott jólét s a ballét
csókván csatangnak allét,
s jô majd kutyára lúdbôr,
ha már nem fût a póráz,
s míg renyhe tû napóráz,
szíven szúr báva bútôr,
mint hosszú muszka verszták,
közelg a puszta Herbsttag,
s mezôkre dûl haránton
sok árnybomolt holográf -
olyankor gondolok Rád,
megötvenült barátom,
metrumba balzsamozlak,
ki partinagylajoslag
lakolsz, s öröm repes fel,
ha lépsz, ha szépsz e létben,
s alászállsz észrevétlen
közénk az ôszes esttel
lakozva, sôt, lakatlan
szavakból önmagadlan
lehullsz, szeráfalázat,
Weisz duplavé Gizella
meg Dumpf, ha szétcizella
honószert, árvaházat:
nyelvtannon ûrt repesztel,
te pannon üdv, te Westel,
kit partinagylajoslag
hívnak, ha légbe röppen,
ha szárnyad éppen ötven,
ne hagyj itt, majd lapozlak,
ha mennyhabot kavartan
ôsz korma abrakoltat,
míg verstan s holt avartan
foltozgat babra holdat.
Ezt a címet kapta az október 11-én és 12- én Marosvásárhelyen megrendezett filmes kurzus. Az elôadó Demian József Erdélybôl települt Sydneybe, az Ausztrál Film- és Televízió-fôiskola volt tanulmányi igazgatója. A rendezvény megálmodója Simonffy Katalin, partnerintézményei a Terra Nova Képzési és Kommunikációs Központ, a Színmûvészeti Egyetem és a Sapientia Egyetem Humán Tudományok Tanszéke. A kurzus tévés operatôröknek, szerkesztôknek, vágóknak kívánt szakmai továbbképzést nyújtani. Demian József beszélt a filmesek lehetôségeirôl, a játszva tanulás" hasznosságáról. A vicc kiemelt fontosságú szerepet kap a filmben: strukturális alapja.
A résztvevôk három, öt-öt emberbôl álló csoportokra oszlottak. Adott volt a készítendô kisfilm utolsó jelenete, erre kellett ráépíteni a történetet. A Színmûvészti Egyetem diákjai vállalták a filmekben a szereplést, a Sapientia diákjai pedig a közremûködést. A három stáb forgatni indult.
A rendezvény keretében a Stúdióban az ausztrál fiatalokról szóló Cityloops címû filmet vetítették, amelynek operatôre Demian József volt.
Kedden láthattuk az elkészült filmeket. A Gergely Gizella, Gergely Károly, Katyi Antal, Makkai Imola és Tofán Zsolt alkotta csapat A parancs címû kisfilmet mutatta be. A Ki lincs címû produkcióért Bíró Hajnalt, Filep Farkast, Kostyák Alpárt, Szilágyi Rudolfot, Tárkányi Jánost kell Sydney". Óriási taps követte a Nászajándék bemutatását, Csúcs Mária, Keresztes Pál, Kovács István, Lengyel Erika és Lôrinc Lajos örömére. Hirtelen egy zsûri is alakult, mindhárom film elsô díjasnak lett kikiáltva. Demian József (nász)ajándékot kapott a filmesektôl: egy kilincset...
Végül a házigazdák, Simonffy Katalin és Kádár Magor emléklapot adtak át az elsô marosvásárhelyi filmes mesterkurzus emlékére. Reméljük, hogy lesz folytatás.
Kádár-Dombi Katalin
Az olvasó tapasztalhatta, a lapunk vonzáskörében meglehetôs rendszerességgel és gazdagon kibontakozó kiállító tevékenység mellett idônként igyekszünk olyan távolabbi képzômûvészeti eseményekrôl is hírt adni, amelyekre, sajnos, ilyen-olyan okokból nem juthatunk el, de igényt tarthatnak figyelmünkre.
Többnyire a tájainkról messzebbre sodródott mûvészek értesítenek hûségesen a számukra fontos rendezvényekrôl. Egyikük a Marosvásárhelyrôl Budapestre telepedett szobrász, Benedek József, aki szintén szobrászmûvész feleségével, B. Laborcz Flórával alkotómunkája mellett a nagyon aktív Renée Mûvészeti Társaság hajtómotorjaként szervez, intézkedik, s még arra is szakít idôt, hogy a Múzsa közönségét is tájékoztassa programjaikról. Pár hete a IX. Renée meghívóját juttatták el szerkesztôségünkbe.
"A Jelenítés és Áthatások összcímet viselô IX. Renée a múlt és a jövô közötti sokdimenziós, "határfelületein" található, azok részét képezô, vagy azokhoz közel álló mûfajok sajátosságait meghatározó indíttatásainak összetevôire, illetve a mûfajokon átívelô kapcsolódási pontokra, közös törvényszerûségekre kíván összpontosítani - az alkalmazott, funkcionális, illusztráló, narratív tartalmi vonatkozásokon túlmenôen - a bemutatott képzô- és iparmûvészeti alkotásokon keresztül. Két kiállítás kerül megrendezésre: Beke László mûvészettörténész koncepciójával és válogatásával létrehozott ORNAMETRIA címû kiállítás, illetve a Renée Mûvészeti Társaság képviselôje, B. Laborcz Flóra ötvös- szobrászmûvész által szervezett és rendezett ÁTHATÁSOK címet viselô kiállítás. A két kiállítást színesíti a társaság székhelyén a B.L. Teremben megnyíló, a mûvész tagok és meghívott mûvészek mûveit bemutató AUTONÓMIÁK címû tárlat." - olvasható a rendezvény katalógusában. A tárlatok szeptember végén nyíltak meg, az Ornametriát dr. Beke László, az Áthatásokat Banner Zoltán mûvészettörténész ajánlotta a közönség figyelmébe. Mindhárom kiállításon több kiváló alkotó mûvei láthatók még ezen a héten is. Csütörtökön szimpózium zajlott meghívott elôadók részvételével a fentebbi témakörben.
Egy másik elegáns katalógus és meghívó október 13-ra Debrecenbe szólított volna a VII. Debreceni Ôszi Fesztivál ünnepélyes megnyitására, amelyen Szervátiusz Tibor Kossuth- díjas szobrászmûvész gyûjteményes tárlatának megnyitójára került sor a Medgyessy Ferenc Emlékmúzeumban. Oda se tudtunk elmenni, de a Szervátiusz Klára tervezte szép meghívó képeibôl mellékletünk olvasóinak is bemutatunk egypárat, melyek ismét felvillantják a szervátiuszi remekek lenyûgözô értékeit. Akik a hónap végéig a cívis városban járnak, ne szalasszák el az alkalmat, és csodálják meg a szobrokat, melyekrôl Kósa Ferenc polgármester szavai után Duray Miklós író beszélt a tárlatnyitón, és közremûködött Szervátiusz Klára, valamint Sipos Mihály, a Muzsikás együttes tagja.
( nk)
Színház
Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa
Miklós Társulata
Reginald Rose: Tizenkét dühös ember
Mert melyek a fô ismérvei egy jó kriminek? A gyilkosság módja, a bûn eszköze, az elkövetô különleges volta, a nyomozás mikéntje? Mindezek természetesen benne foglaltatnak a krimi mûfaj nagykönyvében, a jó krimit mégis arról ismerjük fel, hogy mire rájönnénk arra, milyen jó, már ki is olvastuk. És nem azért, mert rövid, hanem, mert letehetetlenül érdekes. Ilyen a jó film, a jó színház is: órákon keresztül meg se moccanunk, magával ragad a látottak-hallottak élménye, szereplôkké válunk, érzékeink megsokszorozódnak. Igaz, ez az élmény ritka. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának azonban ezúttal sikerült ilyet nyújtania. És ami még érdekesebbé teszi a produkciót: krimiszerû darabot látunk a színpadon, Reginald Rose klasszikusát, a Tizenkét dühös ember-t.
A krimiszerû jelzô nem elírás: nem egy gyilkosság okainak vizsgálatát, a tettes kilétének felderítését játsszák a színpadon, hanem egy esküdtszék munkáját látjuk: tizenkét ember harcát az elérhetetlen igazságért. A sztori látszólag egyszerû: egy 17 éves fiút elítélnek apagyilkosságért - az ügy tisztának látszik, kéznél a bizonyíték, egyértelmûek a tanúvallomások. A tizenkét esküdt közül tizenegy a bûnösségre, és ezzel a villamosszékre szavaz. Egyikük azonban nem... És itt kezdôdik az elôadás: sikerül-e meggyôznie a látszólag a fiú elleni körülmények ellenére is a többieket arról, hogy a fiú ártatlan? Hiszen minden olyan egyértelmû...
A szerzô azonban igen rafináltan írta meg darabját: rengeteg csavar, fordulat teszi érdekfeszítôvé a történetet, a vélemények lassú megváltozását (ebben mindenképpen krimi), és ahogy lebomlanak az elôítéletek falai, úgy válik egyre nyomatékosabbá az alapgondolat: az emberi felelôsség kérdésköre. És ezt, a kitûnô szöveg és rendezés mellett csak az alakítások képesek megjeleníteni.
Tizenkét (férfi)szereplôje van az elôadásnak (kivéve a néha megjelenô tizenharmadikat, az ôrt), és ez a tizenkettô egymástól teljesen elütô karakter. Találunk közöttük hektikás hisztérikát, finom úriembert, megváltozni akaró ifjút, lobbanékony kereskedôt, nagystílû szélhámost, háború elôl menekült európait, félénk tisztviselôt, jólnevelt szobafestôt - egy dolog tartja össze ôket: a bûnösség melletti állásfoglalás. Kivéve a tizenkettediket, a szelíd, de igen határozott, és masszív jelenséget, a zseniálisan pontos gondolkodású építészmérnököt. Szélyes Ferenc kitûnôen alakít ebben a szerepben. Kezdeti, majdnem szerény szelídsége tántoríthatatlan, egyszer borul ki csupán, és akkor is félig megtervezetten, véleményét nem erôszakolja a többiekre, csupán kérdez: és kérdéseivel sugallja a biztos választ. Ujjai köré fonja a többieket, saját ellentmondásaikba ütközteti ôket, hogy maguktól jöjjenek rá az igazságra. Szélyesnek ereje van a színpadon, ez az erô ezúttal az intellektusé. És csak egy ellenfele van: a hirtelen haragú, agresszív, csontkemény kereskedô (Kárp György), a darab és elôadás kulcsfigurája - az utolsó ellenfél, aki még akkor sem tántorodik meg, amikor már mindenkit meggyôzött az építész. És akirôl kiderül, hogy tudatalatti, kollektív bosszú fûti, aki mély sebet hord a lelke mélyén, majd amikor ez a seb nyilvánvalóvá lesz, összeroppan. Kárp György megrendítôen jeleníti meg a pálfordulást, a lélek mélyének gyengeségét, a felszíni páncél átlyukadását, az összeroppanás pillanatait. Korábbi agresszivitásának utolsó kiáltása a végsô ,,- Na, jól van. Nem bûnös!'" üvöltés, a maga terhei alatt megbicsakló lélek felszabadulást nem hozó áldozata.
E két szereplô körül fut a cselekmény, a többiek kiegészítôk. De nagyon minôségi e kiegészítô szerepkörök és alakítások sokasága. Zayzon Zsolt gettóban felnôtt, felejteni vágyó fiatalembere párost alkot Ördög Miklós Levente szobafestôjével, aki többször megvédi az elegáns és ôszinte öregurat (Makra Lajos, Szentgyörgyi-díjas) a hirtelen vérmérsékletû primitív garázstulajdonostól (Györffy András), aki szintén megtörik az elôadás végén (sajnos, nem derül ki egyértelmûen, hogy miért). Érdekesek a párhuzamok: a Kárp-Györffy, a Makra- Csergôffy László (európai bevándorló) órás, a Zayzon-Ördög duó kiegészül a banktisztviselô (László Csaba) és a reklámügynök (Harsányi Zsolt) kettôssel. Sebestyén Aba szélhámosa és Nagy István régi vágású üzletembere szintén hasonlítanak: mindkettôjük elutasítja az ellenvetések sokaságát, egészen addig, amíg az megcáfolhatatlan: nem személyes sérelmeiket, az ügy tisztaságát nézik. És ez még akkor is igaz, ha a szélhámos mindent elkövet azért, hogy ez ne így lássék. Nagy István üzletembere karakán és letisztult jelenség, csak akkor szól, ha mondanivalója van, de elfogadja a vereséget. Alig ,,játszik", mégis markáns egyénisége a színpadtérnek, végsô reményként fordul hozzá a vádlók serege, és ô mindig képes észérvekkel átbillenteni a helyzetet. Mégis, abban a pillanatban a leghitelesebb ez a figura, amikor hidegvérrel és résnyire nyitott szájjal sziszegi a nála kétszer akkora kereskedônek: ,,Ha még egy szót szól, szétverem a fejét!" Ilyen nüansznyi árnyalatok, át-átütô kettôsségek jellemezték a szereplôket, és ezek színezték igazán élvezetessé az amúgy is kitûnô, pergô történetet. Gali László rendezô (m.v.) nagyon eltalálta a szereposztást: gyengélkedô alakítást nem láthattunk.
A térrendezés pedig felerôsíti ezt az érzést: egy ajtón megyünk be és jövünk ki az esküdtszék tagjaival, velük együtt ránk is zárják az ajtót. Szünet nincs hál’ istennek és színpad nincs: középre rézsút helyezett asztal és székek, a tárgyalótermek realitását idézô díszlet, és nem realista, naturalista, hanem egyszerûen természetes játékmód - részesei leszünk egy kis, fiktív világnak, ahol egy képzeletbeli tininek az élete a tét. Ez a fikció azonban látszólagos: alapjául a mindennapi elôítéleteink sokasága, felelôsségünk vagy felelôtlenségünk, ösztöneink és emberségünk szolgál. Az Élet kis, de talán legjelentôsebb darabkája záratik be két órára a kisterembe: nem érdemes kimaradni belôle...
Nagy Botond
Könyvajánló
V. kötet
Lexikonunk bemutatja mindazon 2000. december 31-ig elhunyt személyek életrajzát, akik a gazdasági, mûszaki, politikai, társadalmi és kulturális élet, valamint a sport területén az elmúlt ezer évben megörökítésre méltót alkottak. A hat kötet mintegy 20.000 szócikke röviden, mégis adatokban gazdagon rajzolja meg az egyes életpályákat: a cikkek végén található bibliográfiai rész az oda vonatkozó életrajzi irodalmat is felsorolja.
A hatalmas anyag feldolgozási munkálatait a szakszerûség és az emberileg lehetséges elfogulatlanság jellemzi. A szerzôgárda a magyar kultúra minden ágát képviseli. A szerkesztési munka igyekszik kiküszöbölni azokat az aránytalanságokat és elfogultságokat, amelyek a korábbi évtizedek ilyen jellegû gyakorlatát befolyásolták. Egyetlen személy bemutatásánál sem használ jelzôket, különbözô érdekek szerinti besorolásra alkalmas kitételeket; az értékelést és véleményalkotást az olvasóra bízza.
Medgyessy Péter is tárgyalt Nastaséval
Medgyessy Pétert a román miniszterelnök Budapestre érkezése után csütörtökön telefonon hívta fel. A beszélgetésben Adrian Nastase megköszönte az elmúlt két év együttmûködését. A két politikus megállapította, hogy a magyar-román kapcsolatok ebben az idôszakban kiemelkedôen jól fejlôdtek. Medgyessy Péter ígéretet tett rá, hogy - a román kormányfô kérésének megfelelôen - utazó nagyköveti minôségében, nemzetközi kapcsolatait és tekintélyét felhasználva segíti Románia uniós csatlakozási tárgyalásainak mielôbbi lezárását, ami a szomszédos országban élô másfél millió magyar embernek is elemi érdeke.
A prefektusok és polgármesterek a polgári védelemre is felkészülnek
A prefektusoknak és a polgármestereknek el kell sajátítaniuk a polgári védelmi ismereteket és a krízishelyzetekben való cselekvés szabályait, közölte Gheorghe Emacu közigazgatásért felelôs miniszter a pénteki távértekezleten. A tárca nélküli miniszter felkérte a prefektusokat, hogy indítsanak polgári védelmi képzést a helyi közigazgatási személyzet és a gazdasági egységek vezetôi számára. Emacu elmondta, a Polgári Védelmi Parancsnokság az idén 90 gyakorlatot rendezett különbözô településeken, továbbá öt katasztrófavédelmi gyakorlatot tartott víztározó gátak térségében. Huszonhárom gyakorlat nemzetközi részvétellel zajlott.
Konferencia a Balkán stabilitásáról
Az Európai Uniónak és Amerikának újra napirendre kell tûznie a Balkán stabilitásának kérdését - sürgették egy errôl szóló konferencia elôadói pénteken Budapesten. "A stabilitás soha nem egy ország, hanem mindig egy régió jellemzôje" - emelte ki Németh Zsolt, az Országgyûlés Külügyi Bizottságának elnöke a Stabilitás és reform Dél-Kelet- Európában, az Európai Unió bôvítésének hatása címû angol munkanyelvû konferencián. Azt mondta: Nyugat-Európa hajlandóságot mutat arra, hogy integrálja szervezetébe Délkelet-Európát és középtávon az Egyesült Államok jelenléte is biztosított a régióban, s "ez lényeges a stabilitás szempontjából". Karl-Heinz Kamp, a szervezô Konrad Adenauer Alapítvány (KAS) berlini biztonságpolitikai koordinátora arról beszélt, hogy a Balkán stabilizálása "valódi transzatlanti feladat", amit az amerikai csapatok jelenléte is bizonyít.
Leváltották a moldovai védelmi minisztert
Leváltották a moldovai védelmi minisztert, mert nem volt képes megakadályozni az elburjánzott fegyverlopást és más bûncselekményeket a hadseregben. Vladimir Voronin elnök pénteki közleménye Victor Gaiciuc miniszter szemére veti, hogy "eltûrte a hadsereg javaival való hûtlen gazdálkodást és a sorkatonák jogainak megsértését". A bejelentés szerint a Gaiciuc tárcájánál tapasztalt visszaélések, köztük nagy mennyiségû könnyûfegyver és lôszer eltûnése, a miniszter munkájának rossz hatékonyságáról tanúskodnak". Az elnök felszólította az államügyészséget, hogy kettôzze meg erôfeszítéseit a hadseregen belüli bûncselekmények megelôzése érdekében.
Megjelent az új KEDD
Az Udvarhelyi Fiatal Fórum és a Krónika közös kiadásában megjelenô 24 oldalas, országos terjesztésû kiadvány pontos neve: KEDD - erdélyi ifjúsági havilap. Ennek kapcsán egy erdélyi körútra kerül sor, amelyen közönségtalálkozó keretében mutatják be az új sajtóterméket. A találkozósorozat állomásai: Temesvár: okt. 19., Nagyvárad: okt. 20., Kolozsvár: okt. 21., Marosvásárhely: okt. 22., Székelyudvarhely: okt. 25., Csíkszereda: okt. 26., Sepsiszentgyörgy: okt. 27., Brassó: okt. 28.
A Duna TV volt elnöke nem indul az újabb pályázaton
Nem indul a Duna Televízió elnöki posztjára kiírt újabb pályázaton a tisztségtôl szeptemberben, mandátuma lejártát követôen megvált Pekár István, aki ezt maga közölte pénteken az MTI-vel. "Nem futok neki a következô körben" - nyilatkozta. Mint magyarázatul hozzáfûzte, három sikertelen forduló után nem lát esélyt, hogy esetleg elnök lehetne, ezért az indulást felesleges erôfeszítésnek tartja. Pekár István szeretné, ha - azt követôen, hogy elnöki megbízatásának lejártával megszûnt munkaviszonya a közszolgálati médiumnál - ismét felvételt nyerne oda. A kuratóriumi elnökség elôször május 20-án döntött pályázat kiírásáról a tévéelnöki tisztségre, miután a szükséges kétharmadnál eggyel kevesebb, azaz a nyolcból öt tag támogatta, hogy kezdeményezzék: a nagykuratórium négy évvel hosszabbítsa meg Pekár István mandátumát.
Gyertyás felvonulás a magyargyûlölet ellen Szegeden
Gyertyás felvonulással tiltakoztak a magyargyûlölet ellen csütörtökön, Szegeden: a szervezôk szerint nem délibábos veszélyek ellen kell országos tiltakozásokat szervezni, hanem olyan ügyekben, mint a délvidéki magyarokat ért atrocitások. Az Ifjúsági Demokrata Fórum, a Szent László Társaság és a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom demonstrációján a rendezvényt biztosító rendôrök szerint mintegy kétszázan vettek részt. Forró Lajos történész-újságíró beszédében emlékeztetett rá: "hatvan évvel ezelôtt Tito-féle partizán akciók során halomra gyilkolták a magyar lakosságot." "Akkor és ott negyvenezer magyar esett áldozatul a partizánok bosszújának; akkor és ott hasonlóképpen kezdôdött, mint ma: egy pofonnal, egy veréssel. Emeljük fel a hangunkat a délvidéki magyarság érdekében, ne engedjük el a segélykérô kezet, állítsuk meg a terrort a délvidéken! - mondta Forró Lajos.
Meg