Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Tegnap az SZDP megyei ügyvezetô elnöke ismertette a "végleges" jelöltlistákat, illetve az egyik befutó képviselôjelöltet, Seucan Claudiut. A jelöltet a "központ" varrta a megyei szervezet nyakába. És bár a nagy tamtammal beharangozott elôválasztások nyomán alakult ki az a lista, amelyet a megyei elnök, Ovidiu Natea annak idején bemutatott, és amelyrôl azt mondta, hogy
"ez aztán százas", azaz "batut in cuie", kiderült, hogy mégsem annyira "százas", mert a "központ" bármikor beleköphet a levesükbe. Mint ahogy meg is tette.

Az új jelöltrôl tudni kell, hogy Szatmáron született, Bukarestben él, államtitkár az igazságügy-minisztériumban, és saját bevallása szerint itt, Maros megyében akarja hasznosítani az elkövetkezendôkben tudását és tapasztalatait, úgymond "a megye állampolgárai érdekében". Az is kiderült, hogy úgy gondolja, a megyei szervezet eléggé megerôsödött az utóbbi idôben ahhoz, hogy legalább három képviselôt bejuttasson a parlamentbe.

A Népújság érdeklôdésére, hogy miért nem inkább saját szülôvárosát akarja segíteni, s tapasztalatait az ottani lakosok hasznára gyümölcsöztetni, kiderült, hogy a "központ" ejtôernyôzte ide, ami ôt egyáltalán nem zavarja. Sôt. Többször is hangsúlyozta, mennyire jól érzi magát minálunk.

Az újságírók további érdeklôdésére, hogy mit tud egyáltalán a megyérôl, nem igazán tudott mit mondani. A megyei ügyvezetô elnök az SZDP által elôszeretettel gyakorolt arrogáns stílusban rávágta: nyugodjunk meg, amit ôk tudnak, az új jelölt is tudni fogja majd. Arra is emlékeztette a jelenlevôket, hogy minden jelölt aláírt egy úgynevezett "becsületbeli vállalást" (angajament de onoare), amelyben vállalta, hogy aláveti magát a "központ" döntéseinek. Vagyis semmi sem volt annyira végleges, mint ahogy azt Natea el akarta hitetni a világgal. Egyébként az új jelölt "kulcsszava" a "szabály" volt, minden második szavában erre hivatkozott.

Mindent egybevetve, paródia volt az egész elôválasztási cécó, az elôválasztás nyomán kialakult
"végleges" listákról kiderült, hogy korántsem véglegesek. Ugyanis a belsô választások elôtti napon kötöttek szövetséget a PUR-ral. Ennek a lényege a jelek szerint az volt, hogy a zsebpárt elnöke biztos bejutó helyre kerüljön a közös listán, a kormánypártnak pedig "jó sajtója" legyen a kampányban. És
"kölcsönös elégedettségre" elérték, amit akartak: Voiculescu második a bukaresti képviselôlistán, az Antena1 tévécsatornán pedig a szövetség megkötése óta a politikai, ne adj'isten a kormánypártot bíráló hírek helyett csupa olyanokat látunk, amilyeneket korábban a Pro tévé délutáni "rémhírei" sugároztak. Tehát az SZDP-ben az a szabály, hogy a "központ" diktál, a végleges dolgok nagyon is változóak, a megyei vezetés pedig jó arcot kell vágjon a dologhoz akkor is, ha bizonyára savanyú a szôlô.

Gyurcsány-Nastase találkozó

Magyarország továbbra is támogatja Románia 2007-es csatlakozását az Európai Unióhoz, jelentette ki Gyurcsány Ferenc magyar kormányfô, miután találkozott Adrian Nastaséval.

"Magyarország álláspontja egyértelmû: támogatjuk Romániát, hogy 2007-ben az EU tagjává váljon. Érdekeink közösek Romániával", szögezte le a magyar miniszterelnök.

Gyurcsány biztosította román kollégáját, hogy Magyarország nem módosít az utóbbi években tanúsított pozitív hozzáállásán, a Romániával fenntartott politikai és gazdasági kapcsolatok tekintetében sem, és felvetette egy cselekvési terv kidolgozásának ötletét azzal kapcsolatban, hogy minél több magyarországi üzletember fektessen be Romániában.

"Magyarország hosszú ideje szenved a történelem miatt, de elôre kívánunk nézni, az európai értékek kontextusában, amelyek segíthetnek nekünk orvosolni a nemzeti sérüléseket. Bölcsen, mértéktartón kell viselkednünk, és támogatnunk kell egymást. Azt szeretnénk, hogy kapcsolataink kölcsönös elônyökön alapuljanak és nem kell engednünk, hogy a múlt árnyai közbeavatkozzanak", nyilatkozta Gyurcsány Ferenc.

Adrian Nastase kormányfô szintén hangsúlyozta a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének fontosságát.

A román miniszterelnök emlékeztetett, hogy a jószomszédság elve alapján Bukarest elküldte a magyar vezetésnek a határon túli románok támogatásáról szóló törvénytervezetét, Budapest pedig nem fogalmazott meg ellenvetéseket a jogszabály kapcsán, amely az európai standardok szerint készült.

A Népújság felvetése nyomán a marosvásárhelyi általános iskolák összevonása kapcsán éles vita bontakozott ki a helyi közéletben. De nemcsak ott. Borbély László és Kerekes Károly képviselôk a parlamentben interpelláltak is a kérdésrôl. Az ügy végeredménye az, hogy Stefan Somesan megyei fôtanfelügyelô vezényletével sikerült végrehajtani azt a manôvert, hogy Marosvásárhelyen egyetlen magyar többségû iskola sincs. Így elesett az a jogos igény is, hogy ezen intézmények egy részében magyar igazgatók töltsék be a tisztségeket. Mit lehet tenni, hogy a fôtanfelügyelô mégse érezhesse azt, hogy a saját, meg a barátai feje szerint rendezheti át az iskolahálózatot? - kérdeztük Borbély Lászlótól.

- Nem hiszem, hogy ezt le kellene szûkíteni egy tanfelügyelô személyére. Ô egy rendszernek a része, itt pedig a rendszerrôl van szó. Senki nem akadályozza meg elméletileg, hogy Vásárhelyen bármelyik iskolának magyar igazgatója legyen. Mi azt sérelmezzük, hogy bár fele-fele a román és a magyar lakosság Vásárhelyen, nincs magyar igazgató. Szerintem a rendszerrôl van szó, mert benne van a tanügyi törvényben, hogy ahol magyar szekció van, ott a tanfelügyelôség köteles úgy megszervezni a vizsgákat, hogy legalább az aligazgató magyar legyen.

- Ezt sem tartják be.

- A kérés másik része, hogy jelentkezzenek magyar tanárok. A legutóbbi vizsgákon, amikor a legtöbb iskolában meghirdették az igazgatói állást, bár volt politikai ígéret arra, hogy legalább 10-12 iskolában magyar igazgató legyen, nem jelentkeztek magyar tanárok. Én úgy látom, hogy ezt a kérdést ki kellene emelni a politikai csatározások körébôl, hiszen nem errôl szól a probléma, hogy a PSD vagy más nem akar magyar igazgatókat, hanem az, hogy egy olyan közösségben, ahol a lakosság fele magyar, legyenek magyar igazgatók. Az kell, hogy a fôtanfelügyelô-helyettesnek Albertini Zoltánnak legyen beleszólása a dolgokba, hiszen ô kellene ezekben a kérdésekben döntsön.

- Ha már említette Albertini Zoltán nevét, az a kérdésem, hogy a kialakult helyzetben a megyei RMDSZ tanüggyel, oktatással foglalkozó kádereinek vagy egyenesen az RMDSZ által javasolt fôtanfelügyelô- helyettesnek nincs semmilyen mulasztása? Ha van, a megyei RMDSZ mit kíván tenni?

- Nincs mulasztása ebben az esetben, Albertini Zoltán nem is volt akkor a városban. Amikor megszületett a döntés, rögtön felhívtuk a fôtanfelügyelôt és a prefektust, és akkor adták azt a választ, hogy összevonták az iskolákat, de ez nem végleges, lesz versenyvizsga...

- Tehát azt mondja, nincs felelôssége a fôtanfelügyelô-helyettesnek vagy az RMDSZ oktatásért felelôs alelnökének?

- Felelôsségük van. Albertini esetében mulasztás nem volt, mert egyszerûen nem volt jelen. Dáné Károly, Kelemen Atilla, jómagam voltunk a fôtanfelügyelônél, a prefektusnál, az eljárást sérelmeztük. Amire az elôbbi választ kaptuk. Szerintem ezt a kérdést általánosan kell megoldani, ezért hangsúlyoztam a parlamentben is: kulturális autonómiára van szükség, hogy legyenek olyan intézményeink, ahol a magyarokat érintô kérdésekben csak mi döntsünk és ne más.

- A szépen "összehozott" iskola- összevonások másik következménye, hogy a korábbinál is esélytelenebbé vált, hogy bár egyetlen vásárhelyi általános iskola magyar személyiség nevét viselje. De eléggé zavaros a névadás folyamata is. Errôl mit tud mondani? Hogyan kell eljárni?

- Az iskolák névadásának megvan a törvényes háttere. A helyi közigazgatási törvény értelmében az iskolák átkerültek a helyhatóságok hatáskörébe. A 38-as cikkely kimondja, hogy a közintézmények nevét a helyi tanács dönti el. Van egy sürgôsségi kormányrendelet, amely általában szabályozza az intézmények névadását, ez is kihangsúlyozza, hogy a helyi tanácsok felelôsek a hatáskörükbe tartozó intézmények névadásáért. Szerintem az iskoláktól kell jöjjön a javaslat, azonban ha nincsenek többségben magyar káderek, elképzelhetô, milyen javaslat jön a tanfelügyelôséghez, ahol egy olyan névadó bizottság dönt, amelynek egyetlen magyar tagja van.

Köztudott, hogy az elmúlt években voltak cirkuszok a megyében, bár a helyi tanácsok és a magyar iskolák tanárai megtették a javaslataikat, hónapokig kellett harcolni, amíg ez a névadó bizottság jóváhagyta. Szerintem ez a marosvásárhelyi tanács dolga. Van egy vásárhelyi listánk, és reméljük, hogy a következô tanácsülésen napirendre is kerül. A bizottság eljárása szerintem nem törvényes, mert véleménye csupán konzultatív jellegû döntés a helyi tanácsé.

- Tehát azt mondja, nem a szabályon kell változtatni, hogy helyreálljon a névadások rendje. Arról van-e tudomása, hogy az eddigi névadási próbálkozások során egyes tantestületekben érzékelhetô magyarellenességet szították az erre könnyen kaphatók, vagyis némelyek nagyon is nyeregben érik magukat? Mit lehet akkor tenni, hogy az ügy ne legyen kiszolgáltatva egyesek kénye- kedvének, nemritkán rosszindulatának?

- A szabályozás elégséges akkor, ha jóhiszemûen alkalmazzák.

- Ha a törvények jók, csak nem alkalmazzák, akkor hogyan lehet arra kényszeríteni a tanfelügyelôséget vagy az iskolákat, hogy alkalmazzák azokat. Mert ha úgy megy továbbra is, hogy akarja-nem akarja, akkor minden marad a régiben.

- Egyrészt, mint mondtam, törvényértelmezésrôl van szó. Nem kell semmilyen névadó bizottság létezzen a tanfelügyelôségen vagy akár minisztériumi szinten. Vagy ha létezik, akkor konzultatív szerepe van, és nem dönt, mint ahogy most történik. Azonkívül, meg kell értetni a tanfelügyelôséggel, a prefektúrával és azokkal, akik megpróbálják ezt megakadályozni, hogy ez a helyi tanács hatásköre. Vásárhelyen a tanácsban többségben van az RMDSZ, de a rendszeren úgy kellene módosítani, hogy ne azon múljék a magyar iskolák száma, hogy többségben vagyunk-e vagy sem. Ezért nyújtjuk be a kulturális autonómiáról szóló törvénytervezetet, amely ezt is szabályozza.

A kormány csütörtökön jóváhagyta a 2005-ös konszolidált költségvetés tervezetét, amely 1,5 százalékos deficittel, 5,3 százalékos gazdasági növekedéssel és 7 százalékos inflációval, és a folyó fizetési mérleg 5,4 százalékával számol, közölte Mihai Tanasescu pénzügyminiszter.

A bruttó nemzeti össztermék 2005-re szóló összegét 2.615.000 milliárd lejre becsülték.

A költségvetési bevétel a tervek szerint 815.829 milliárd lej lesz, 0,3 GDP-százalékponttal alacsonyabb, mint idén. Az alacsonyabb költségvetési bevétel magyarázata a 2005 január elsejétôl bevezetésre kerülô adócsökkentés: a jövedelemadó 6 százalékkal csökken 19 százalékra. A minimális jövedelemadó a jelenlegi 18 százalékról 14 százalékra csökken, a maximális szint 38 százalék lesz, két százalékponttal kevesebb, mint jelenleg.

Tanasescu szerint a költségvetési tervezet kidolgozásánál 35.150 lejes dollárárfolyamot, és 42.550 lejes euróárfolyamot vettek figyelembe.

A költségvetési kiadások összegét 855.851 milliárd lejre tervezik.

Markó bízik a választási sikerben

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) bizonyosan bekerül a bukaresti parlamentbe a november végi választásokon - mondta a romániai magyarság körében lebonyolított, úgynevezett urnás elôválasztások sikere alapján Markó Béla, az RMDSZ elnöke csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.

Az RMDSZ elnöke, egyben államfô-jelöltje a Határon Túli Magyarok Hivatalában elmondta: legfôbb törekvésük annak elérése, hogy minél többen vegyenek részt a november 28-ára kiírt egyfordulós romániai parlamenti választáson.

Markó Béla szerint rossz esetben, ha a magyar szavazók nagy részét sikerülne távol tartani az urnáktól, akkor az erdélyi magyarság esetleg nem éri el az 5 százalékos parlamenti küszöböt.

Úgy ítélte meg, hogy ennek azonban kicsi az esélye.

Az RMDSZ vezetôje sikeresnek nevezte az elôválasztásokat a magyar közösség "beleszólási lehetôsége" szempontjából, mivel minden áramlat képviselôi, az RMDSZ-en belüli ellenzék tagjai is szerepeltek a listáikon. Úgy tájékoztatott, hogy a négy megyében megrendezett elôválasztásokon több mint százezren vettek részt és az RMDSZ jelöltjeit támogatták.

Az elnök arra számít, hogy az RMDSZ parlamenti frakciója sokszínû lesz. Megjegyezte ugyanakkor, hogy az erdélyi magyarsággal kapcsolatos vitákat "magunk között" kell lebonyolítani és a kialakított álláspontot kifelé egységesen kell képviselni.

Markó Béla arról is beszélt, hogy szövetségeket csak a választások után köt majd az RMDSZ.

Lehetségesnek mondta, hogy a mostani kormánypárttal mûködnek majd együtt, de azt sem zárta ki, hogy az ellenzéki pólussal kötnek szövetséget. Mint hozzátette: pártja, amelyet mindkét oldalról megkerestek, nyitott.

Miként lehetne szorosabbra fûzni a NATO és Oroszország együttmûködését a terrorizmus elleni küzdelemben, hogyan lehetne összehangolni más területeken is a katonai együttmûködést a két fél között? - errôl tanácskoztak csütörtökön Brassó-Pojánában a NATO-Oroszország Tanács ülésén résztvevô védelmi miniszterek.

Az észak-atlanti szövetség védelmi miniszterei - akik az elôzô napon tartották szokásos évi informális találkozójukat a romániai üdülôvárosban - csütörtökön orosz kollégájukkal, Szergej Ivanovval ültek közös asztalhoz a NATO-Oroszország Tanács keretében. Megbeszélésük középpontjában az szerepelt, miként lehetne gyakorlatiasabb jelleget adni a terrorizmus elleni együttmûködésnek. Fontos szerepet kell kapnia e cél érdekében az inter-operatibilitásnak, vagyis ki kell fejleszteni a közös mûveletek összehangolásának képesességét - fogalmazódott meg a találkozón. A résztvevôk megvitatták a legutóbbi fejleményeket Afganisztánban, Irakban és a balkáni térségben.

Jaap de Hoop Scheffer NATO-fôtitkár már az ülés kezdetén jelezte: a puszta szavak helyett a tettek mezejére kell lépni, gyakorlatiasabbá, operatívabbá kell tenni az együttmûködést a védelmi szövetség és Moszkva között. Hasonlóképpen nyilatkozott Ivanov is, aki a tanácskozás helyszínén a sajtónak elmondta: a terrorizmussal csakis konkrét akciókkal lehet szembeszállni, nem elegendô a puszta szándék szóbeli kinyilvánítása.

Haladó kormányzás címmel csütörtök délután megkezdôdött 11 baloldali állam- és kormányfô kétnapos csúcstalákozója Balatonôszödön.

A találkozó a baloldal megújítását célzó nemzetközi erôfeszítéseket járja körül. Szó lesz többi között a társadalmi igazságosság biztosításának lehetôségeirôl, esélyérôl a globális világrendben, valamint a munkaerôpiac változásaira adható válaszokról is.

"Ez a csúcs azokat a kihívásokat veszi sorra és vitatja meg, amelyekkel ma szembe kell néznünk, és reményeink szerint hozzásegít bennünket ahhoz, hogy jobban, hatékonyabban szolgálhassuk országunk állampolgárait" - írta a csúcs elé a Népszabadságban csütörtökön megjelent exkluzív közös cikkében Tony Blair brit és Gyurcsány Ferenc magyar kormányfô.

Az informális eseményen - mely az elsô ilyen méretû csúcstalálkozó "az egykori vasfüggönyön túl" - Európa, Ázsia, Észak- és Dél-Amerika, Afrika és Óceánia 11 állam- és kormányfôje vesz részt.

A házigazda Gyurcsány Ferenc miniszterelnök mellett Tony Blair brit, Jose Luis Rodriguez Zapatero spanyol, Göran Persson svéd, Adrian Nastase román, Meles Zenawi etióp, Paul Martin kanadai, Ri He Csan (Lee Hae-chan) dél-koreai és Helen Elizabeth Clark új-zélandi miniszterelnök, valamint Ricardo Lagos chilei és Thabo Mbeki dél-afrikai államfô vesz részt a balatonôszödi eszmecserén.

A tavalyi angliai Haladó kormányzás csúcson - amelyen Medgyessy Péter akkori miniszterelnök is részt vett - összeállított intézkedéscsomagban a különbözô kockázatoktól magukat megvédeni képtelen emberek védelme, a terrorizmus elleni fellépés jogának rögzítése, valamint a szegénység felszámolásának célja szerepelt.

Az idei csúcstalálkozót szerdától nagyszabású nemzetközi konferencia elôzte meg Budapesten, mintegy kétszáz jelenlegi és egykori kormányfô és miniszter, valamint politikusok, szakértôk, kutatók és újságírók részvételével.

A csúcstalálkozót szervezô és finanszírozó Policy Network elnöke, Peter Mandelson ezen azt mondta: a haladó balközép kormányoknak a modernizáció, a társadalmi igazságosság érdekében kell tevékenykedniük. Az állam- és kormányfôk mellett a péntek délután záruló konferencián és a csúcstalálkozón negyven miniszter és 2.400 delegációtag vesz részt; a Köztársasági Ôrezred 14 külföldi személynek nyújt teljes körû, 24 órás védelmet - mondta el korábban Szabó Ferenc rendôr dandártábornok, a Köztársasági Ôrezred parancsnoka.

Gondolkodtok, mi? Hogy miként lehet ilyen "kreatív" címet adni egy ifjúsági mellékletnek. Nos, ôsz lévén, krónikus ötlethiányban szenvedünk, ezért nagyvonalúan felajánljuk: utólagos pofázások helyett adjatok Ti címet az oldalnak. Aki a legeredetibb, legjobb címet kitalálja, lenyúlja, átveszi, satöbbi, azt százezer lejjel jutalmazzuk. Nem túl sok, de egy szókapcsolatért... Ja, még valami: a felhívás komoly.

Ha szereted a túrázást, a kihívásokat és a játékos csapatversenyeket, akkor csak rád vár az I. Romániai Felsôoktatási Túlélôtúra, amelyet a Romániai Ifjúsági Turisztikai és Túrázó Egyesület (RITTE) és a Csíki HÖK szervez október 29-31. között a Hargita gyönyörû és változatos vidékén. A 40-50-60 km-es távon tájékozódási, stratégiai, logikai és csapatversenyen tesznek próbára. Jelentkezni október 20-ig 3-4-5 fôs csapatokkal lehet az Internetrôl letölthetô jelentkezési lappal (ugyanitt találjátok a fontosabb információkat is a táborról: http://ritte.uw.hu), melyet postán kell beküldenetek. Szállást a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium biztosít.

A túrának kijelölt területen 50-60 objektum közül 3 kötelezôt jelölnek ki, ezeket feltétlenül érintenetek kell. Itt pontôrök várnak rátok, szellemi, logikai és ügyességi játékokat kell a csapattagoknak közösen megoldaniuk. A nem kötelezô objektumok érintésével pluszpontokhoz juthattok, de számoljatok azzal, hogy ez idô- és energiaveszteséggel jár. A verseny eredménye nem csak a fizikai erônléten múlik, sokkal inkább a stratégiai és szellemi összkapacitáson. Jó túrát!

Manapság a fiatalok legfôbb szórakozása a bulizás, a zenehallgatás. Marosvásárhely utcáit járva kíváncsiak voltunk, mi a fiatalok véleménye a mai erdélyi magyar könnyûzenérôl?

Szakács Zoltán középiskolás: - Szerintem az erdélyi magyar könnyûzene egy kicsit komolytalan. Jó lenne, ha az elôadók nagyobb odaadással végeznék a dolgukat, több koncertet is tarthatnának, hogy jobban megismerjék ôket. Továbbá a magyarországi együttesekhez viszonyítva is sokkal gyengébbek. Igaz, ezt lehet azzal magyarázni, hogy itt sokkal kisebb az anyagi támogatás.

Bakos Eta középiskolás: - Vannak itt is jó együttesek és elôadók, csak az a baj, hogy keveset koncerteznek. Nekem problémát jelent, hogy vidéken lakom és nehezebb eljutnom a koncertekere. A szüleim nagy zenerajongók, megtörténik, hogy együtt megyünk bulizni, legutóbb például Dancs Annamari elôadásán voltunk. Nagyon szeretem még a hazai román elôadókat is, valamint a manelét.

Máthé Zsolt egyetemista: - Szerencsére lehet beszélni erdélyi magyar könnyûzenérôl. Azt azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ennek a színvonala nem túl magas, például a magyarországi együttesekéhez képest. Jó lenne, ha végre színvonalas elôadásokat tartanának az itthoniak is. Szoktam járni koncertekre, és nem mindig vagyok megelégedve az ott tapasztaltakkal.

Gyôri Edina egyetemista: - Nekem abszolút nem tetszik az erdélyi magyar könnyûzene, teljes egészében az amerikai stílusokat és bandákat majmolják. Ugyanakkor nem csak
"zeneileg", de "szövegileg" is gyengék, ebben sem tudnak eredetit alkotni. Ezért nem szoktam a hazai elôadók koncertjeire járni.

Hanos Puskai Péter egyetemista: - Nem igazán vannak jó magyar könnyûzene-együttesek Erdélyben. Amelyek jobbnak mondhatók, azok a rockbandák, köztük még lehet elég színvonalas elôadókat is találni. Azonban még nekik is lenne mit tanulniuk a
"nagyoktól". A baj csak az, hogy nincs már kereslet az igazi jó rockzenére. Azért csak szükség lenne Erdély-szinten még egypár együttesre.

Szórakozás, összerázódás, csapatszellem-fejlesztés: a múlt hét végén a Bogdánon volt a "Bagdadi kiképzôtábor" avagy az elsôéves sapientiás hallgatóknak szervezett gólyatábor. A közel hatvan gólya jókedvérôl húsz felsôbbéves gondoskodott, akik különféle játékokat terveztek.

Az elsô nap energialevezetô játéka után a gólyák egymás nevének megtanulásával próbálkoztak. Sorsolással dôlt el, hogy ki melyik csapatba kerül a hat közül. Az ismerkedés után már az egymásba vetett bizalmukat is mérlegelhették, ugyancsak csapatjátékkal. A Kaszárnya, Cella, Fogda lakóinak, vagyis a gólyáknak a Black-Box bérlôi, azaz a szervezôk egy érdekes túrát is kitaláltak: a tíz kilométeres távon a bástya nevû akadályokon kellett átvergôdniük. A két fa közé kihúzott kötelek szövevényén, a pókhálón minden csapattagnak át kellett kerülnie, anélkül, hogy ahhoz hozzáérne. A tûzgyújtás- próbánál elônynek számított, ha valaki dohányzik, mivel akkor biztos akadt a keze ügyében a versenyszámhoz szükséges gyufa vagy gyújtó. A freezbee-dobálás után a patakon keltek át kövek segítségével, míg a 200 Volt nevû próbatételhez a csapattagok láncba fonódtak. A pólyába burkolt egyik csapattagot a másik háromnak százméteres meredek sziklán kellett felcipelnie. Az akadályok könnyed átlépésén talán még az is nehezített, hogy a csapatoknak jókora faágat is magukkal kellett hurcolniuk: a tábortûz a verseny végén jobban lobogott ezekkel. A bástyáknál kapott puzzle-darabkákból képek kerekedtek ki, a megadott szavakból hadüzenetek az erdô állatainak.

A tábortüzet énekek tarkították. A kiképzôtábor utolsó napján Hollanda Dénes dékán is megérkezett, s beszámolt az egyetem mûködésérôl és a kreditrendszerrôl.

(MéR)

A Bolyai Farkas Elméleti Líceumban mûködô BDSZ (Bolyais Diákok Szövetsége) az egyik legrégebbi diákszövetségnek számít a megyei középiskolák körében. Az évek során a diákszövetség lényeges átalakulásokon esett át, kezdetben csak ellenzéki síkon mûködött, gyengén tanuló diákok vezették. Mára is megôrizte érdekvédelmi jellegét, azonban már sok építô kezdeményezés is fûzôdik a nevéhez. Ilyen például az Összerázó elnevezésû rendezvény, buli, melyen a IX.-es diákok megismerkedhetnek egymással és a nagyobb évfolyamokkal is.

Haller Béla, a szövetség vezetô tanára szerint már kezd valódi diákönkormányzattá lenni a szervezet, körültekintôvé és felelôsségteljessé váló tagokkal.

Puskás Attila, a BDSZ programkoordinátora elmondta: sokáig küszködtek szervezési és vezetési gondokkal, nem találtak megfelelô embert a szervezet élére, azonban a napokban tartandó választási közgyûlésen végre eldôl a szervezet sorsa. A BDSZ eddigi tevékenységei érdekes színfoltjai voltak az iskola életének. Nevükhöz kapcsolódik például a Bolyai Napok keretében immár hagyománynak számító Fizika hûhó tantárgyverseny, valamint a Színi ki mit tud is. További terveikben szerepel egy gitárest és egy számítógépes-játék-bajnokság - ez utóbbi a diákok kérésének tenne eleget -, valamint a suliújság kiadása, ami szintén régi tervük megvalósítása lenne. Az utóbbi hónapok legnagyobb sikerélményét a Communitas Alapítvány pályázatának megnyerése jelentette. Így a diákok részt vehetnek egy csoportos kirándulással egybekötött ökohulladék-gyûjtésen, ami nemcsak jó szórakozásnak ígérkezik, de egyben hasznos tevékenység is.

Horváth Gabriella aligazgatónô elmondta, nagyon örvend annak, hogy a BDSZ újra a "régi", azok után, hogy a tavaly mélypontra került a sorozatos vezetô- és tagcsere miatt. Ugyanakkor mostanra már jó kapcsolat alakult ki az iskola vezetôsége és a diákszervezet között, a diákok naponta tájékozódnak és tájékoztatnak az iskola problémáiról. Jelenleg az idei gólyabál szervezésén fáradoznak a diákok és tanárok: a jövô hónapban bulizunk.

File Mónika

Ha az ember szünet tájékán látogat el a Bolyai Farkas Elméleti Líceumba, akkor a kapun befordulva kellemes hangok csapják meg a fülét. A diákok zsibongását elnyomva, szinte minden oldalról zene szól.

Az iskolarádió fôszerkesztôi, Antal Melinda és Al-Aissa Zahra XII. osztályos diákok már évek óta foglalkoznak a sulirádió mûsorainak szerkesztésével. Profikat meghazudtolva készítik mûsoraikat, melyek megpróbálnak eleget tenni az iskola minden diákjának. A 13 tagot számláló szerkesztôbizottság napi három alkalommal sugároz mûsort a szünetekben. Témáikat illetôen a zene mellett tájékoztató közleményeket, interjúkat és egyéni, társalgó jellegû adásokat is készítenek. Annak ellenére, hogy a felszerelésük nem mondható éppen mainak, számítógépes programjaik sem újak, mégis érdekes mûsorok állnak össze. Anyagi támogatást keveset kapnak, de az iskola által szervezett bulik bevételeit sokszor fordították már a rádiós felszerelés fejlesztésére. Mivel a két diáklány már végzôs osztályba jár, hamarosan át kell adják a stafétát fiatalabb kollégáiknak, akik, reményeik szerint, ugyanilyen sikerrel és lelkesedéssel fogják megszólaltatni a különbözô "hangokat az éterben".

F.M.

Mint arról korábban már írtam, a Kocsmatúra azokról a hangulatos kiskocsmákról szól, amelyek - leleményes magyar kifejezéssel élve - semmiképpen sem köpködôk, avagy késdobálók, de nem is a magukat társadalmi elitnek képzelô lúzersznobok gyülekezôhelyei. Nyugodtan megfér itt a kedélyes beszélgetés és szalonspiccesség, a jó zene és a sakktábla, nem ordít a manele, és nem kerül ötvenezerbe egy sör. Tehát kocsma: nem diszkó, nem klub, nem vendéglô és nem lábonálló.

Ilyen az Old Music Pub is, a vonatállomásról a dombra vezetô lépcsôk közötti szakaszon. Senkit ne tévesszen meg az enyhén lerobbant külsô, bent tisztaság, jó zene- és hangulat fogad. Habár igaz, ez a jó hangulat inkább a kocsmalátogató generációk "kemény magjának" felel meg, lévén az Old Music Pub (mint azt a neve is sugallja) nem más, mint rocker kocsma a javából. Ezenkívül a marosvásárhelyi chopperes motorosok társaságának kedvelt törzs- és székhelye (alsó szintjén a Black Hearts MC. egykori klubházával), ezért senki ne csodálkozzon, ha beléptekor bôrbe öltözött, hosszú hajú, tetovált figurákkal találja szembe magát, miközben jóízûen szól a háttérben a blues. Nem kell megijedni, békések a srácok, balhé, bunyó nincs. Kötôdni azonban semmiképp sem érdemes! A pub kétszintes, a felsô szinten bárpulttal és egy rockkocsma elengedhetetlen kiegészítôivel (a nyáron pl. több évtizedes motorkerékpárok töltötték be a dekoráció szerepét), lent pedig nagy, szôlôlugasos terasz kerti sütôvel, és az egykori motoros, ma a törzsvendégek klubházává vált, ülôgarnitúrás helyiséggel. A zene a bluestôl a Rammstein-ig terjedô skálát öleli át: hip-hop, manele és gettózenék kizárva. De jobban is csúszik a (finom és olcsó) sör (tizenöt pénz) egy Pink Floydra, vagy Europe-ra, mint a csodagyerekes vinnyogásra... A pub déltôl tart nyitva az utolsó vendégig: ha eldugott helyen levô, hangulatos helyiségben szeretnénk jól érezni magunkat, szeretjük a minôségi muzsikát, és a jó poénokból ki nem fogyó motorosokat, vagy egyszerûen csak a most nem divatos életmódot, akkor érdemes betérni egy (vagy több) söröcskére a régi zenék kocsmájába.

Nagy Botond

Közgondolkodás és közbeszéd az autonómiáról (3.)

(Folytatás tegnapi lapszámunkból)

Jelenleg és már hosszú évtizedek óta a kontinentális jogalkotást alapvetôen meghatározza a kelseni normativizmus, ezen belül a jogrendszer lépcsôzetes felépítése az alapnorma-elmélet. Ennek értelmében minden egyes jogszabály végsô érvényessége fellelhetô kell legyen egyetlen alapnormában, mely nem más, mint az alkotmány.

Az alkotmány meghatározza, strukturálja az egész jogrendszert és felsôbbrendû jellegénél fogva valamennyi jogszabály meg kell feleljen az alaptörvénynek. Ez a XX. század elejétôl érvényes és a század második felétôl jogállami követelményként megfogalmazott elv.

Következésképpen bármilyen törvénytervezet, illetve törvény érvényességi kelléke, feltétele, hogy megfeleljen az alkotmánynak, ami egyébként nem függ össze azzal a szubjektív aspektussal vagy objektív valósággal, hogy megfelelônek vagy éppenséggel rossznak tartunk egy adott alaptörvényt. Természetesen megvannak a módszerek és pontosan rögzített szabályok az alkotmány módosítására is.

Az autonómia mint államszervezési kérdés alapvetôen kötôdik az alkotmányhoz, meghatározó alkotmányos alapelvekhez A következôkben olyan alkotmányjogi vonatkozásokat elemeznék, amelyeket mindeddig elmulasztottak figyelembe venni, de amelyeket fel lehet használni mind a párbeszéd érvrendszerében, mind a törvényalkotási folyamat tartalmi megalapozásában.

Az autonómia a következô néhány alkotmányos alapelvhez és államszervezési szabályhoz kötôdik:

- a nemzeti szuverenitás elve,

- hatalommegosztás elve,

- az alkotmány felsôbbrendûségének elve

- államszerkezet

- önkormányzati elv.

1. A nemzeti szuverenitás általában a politikai alkotmányjogi viták össztüzében lévô fogalom jelenleg, és eredeti bodin-i jelentése illetve XIX. századi értelmezése mára lényegesen átértékelôdött. Túl az elméleti vita egyes állomásain elmondhatjuk, hogy mára korántsem az abszolút, teljes körû és korlátlan szuverenitás felfogás van érvényben, hanem a mind belsô, mind külsô vonatkozásában korlátozott szuverenitás.

A szuverenitás fogalmi átértékelését számos tényezô segítette elô. Így a korábban központosított közigazgatási rendszerben gyakorolt legfôbb szuverenitási attribútumok egy része olyan hatósági szintekre került, melyek már nem a központi államigazgatási hatalmat testesítették meg. Ilyenek a helyi önkormányzati hatóságok.

A román alkotmány 2(1)-es cikkelye kimondja, hogy "A nemzeti szuverenitás a román népé, melyet képviseleti szervei révén (...) és népszavazás útján gyakorol. A következô 2(2)-es bekezdés pedig kimondja, hogy "Sem egy csoport, sem egy személy saját nevében a szuverenitást nem gyakorolhatja."

Ezen alkotmányos rendelkezésben a nemzeti és állami szuverenitás formái jelennek meg, különösen, ha összevetjük ezt a 4(1)-es cikkellyel, mely szerint "Az állam alapja a román nép egysége és állampolgárainak a szolidaritása." Itt lényegében két egymásnak ellentmondó elv ütközik, nevezetesen a nemzeti és a polgári elv. Bár a kinyilatkoztatás szintjén formálisan mindkettô jelen van, valójában az alkotmányt jobban áthatja a nemzeti elv, különösen ha az 1(1)-es cikkely nemzetállam meghatározására gondolunk.

Következésképpen a szuverenitás gyakorlásának eszmei alapja még mindig a hagyományos, de mára már idejétmúltnak tekinthetô XIX. századi szuverenitás koncepció. Ez akkor is így van, ha integrációs kényszer hatására az alkotmánymódosítás eredményeként a 148(1)-es cikkely elôírja bizonyos szuverenitáshoz köthetô feladatok átruházását a közösségi intézményekre.

Lényegében a román alkotmány még korántsem tükrözi azokat a változásokat, amelyek a korlátozott szuverenitás fogalmának az irányában történtek, részint belsô hatások, részint az integrációs folyamat felgyorsult intézményesülésével.

Ilyen körülmények között teljességgel elhibázott egy olyan tervezet, mely a nemzetállam- felfogásra alapoz, mely egy adott területi egységen belül egy meglehetôsen központosított állammodellt kíván megteremteni. Az önmagában nem fokozza a helyi szabadságot, a helyi kezdeményezések lehetôségét és az önkormányzást, ha a terület függetlenedik az etnikailag más színû központi hatalomtól, de kialakítja ugyanolyan központosított mintára az etnikailag azonos korántsem decentralizált modellt.

Lényegében a tervezet esetében a szuverenitás majdnem ugyanolyan felfogásával állunk szemben, mint amilyen a román szuverenitás-felfogás. Nem a hatáskörök telepítôdnek át valamilyen elfogadható formában központi szintrôl a helyi szintre, hanem a román szuverenitás áll szemben a székelyföldi szuverenitástörekvésekkel, ami természetesen a román törvényhozásban sehová sem vezethet.

2. A hatalommegosztás elve mára szintén alapvetô alkotmányos érték, melynek lényege, hogy az alapvetô állami funkciókat intézményesen és személyekben is elkülönülve végezzék, illetve a hatalom gyakorlásának a megosztott jellege kiegészül a hatalmi ágak közötti egyensúllyal és a kölcsönös ellenôrzés intézményes lehetôségével.

Ugyanakkor az is kétségtelen, hogy a hatalommegosztás montesquieu-i elve szintén módosult, korszerûsödött, az idôk folyamán egyesek kifejezetten a elv elöregedésének folyamatáról beszélnek.

A feltétlen elfogadástól és a heves bírálatoktól függetlenül a hatalmi ágak megoszlásának elve mai napig is meghatározó alepelve az alkotmányjognak.

Ugyanakkor a változások is kétségtelenek, különösen, hogy új hatalmi központok jelentek meg, és relativizálódott a hagyományos hármas hatalmi ág: törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás. Megjelentek nem állami jellegû hatalmi tényezôk, amelyek azonban nagymértékben részint befolyásolhatják az állami intézmények kialakulását, mûködését, részint pedig közvetlenül gyakorolják a politikai hatalmat. Ilyen tényezôk, szervezetek, intézmények a pártok, az önkormányzatok, az alkotmánybíróság stb. A hatalomgyakorlás tartalmában, struktúrájában bonyolódott, összetettebbé vált és az állampolgári vagy éppen közösségi érdekek közvetlen érvényesítése elôtérbe került hatalmi feladattá vált.

Az autonómia, a közösségi önkormányzás igénye teljességgel legitim, és mûködése alkotmányosan is elismert a román alaptörvényben (120-as cikkely).

A kérdés, hogy ez a közigazgatási autonóm önkormányzat miképpen szervesülhet, illeszthetô az alkotmányos rendszerbe, hogy ott, ahol a magyar nemzeti közösség tagjai tömbben élnek (Székelyföld), olyan alkotmányosan és törvényesen biztosított közigazgatási rendszer mûködjön, amely egyrészt szélesíti a ma is mûködô helyi közigazgatási autonómiát, másrészt biztosítja, hogy az etnikai arányok nem módosulnak, hogy olyan jogosítványok gyakorolhatók, melyek önálló döntési jogot adnak az önkormányzásra, a nemzeti identitás megôrzésére és ápolására.

Ez azt jelenti, hogy a helyi autonómiát mint önálló hatalmi ágat kellene kifejleszteni, és ekként beilleszteni a létezô jogrendszerbe, de korántsem olyan módon, hogy a hagyományos hatalommegosztási modellt, korszerûsítés nélkül, mechanikusan és párhuzamosan leképezik egy államon belüli kisebb területi egységre, egy anakronisztikus állammodellt mímelve.

3. Az alkotmány felsôbbrendûségének elmélete elsôsorban a már említett kelseni normativizmus által meghatározott, melynek lényege, hogy "a normák sokasága akkor alkot egységet, rendszert, ha érvényessége egyetlen normára mint az érvényesség végsô alapjára visszavezethetô. Ez az alapnorma létesíti az egységet, mint közös forrás az egy adott rendet alkotó normák sokaságában. ...A jogrend tehát nem mellérendelt, egyenlôen egymás mellett álló jogi normák rendszere, hanem jogi normák különbözô rétegeinek lépcsôzetes rendje. E normák egysége egy olyan összefüggésen keresztül jön létre, amely abból adódik, hogy az egyik megalkotása - így érvényessége egy másikra vezethetô vissza, melynek megalkotása ismét egy másik által meghatározott; e visszafelé haladás pedig végül az alapnormába torkollik, a hipotetikus alapszabályba, azaz a legfelsôbb érvényességi alapba, mely a jogalkotási összefüggés egységességét biztosítja." (Hans Kelsen: Tiszta jogtan, Rejtjel Kiadó Budapest 2001, 35, 41 o.)

Kétségtelen, hogy az alkotmány felsôbbségének elve mindenekelôtt az alaptörvény tartalmi, formai (eljárási) vonatkozásában, valamint jogi erejében mutatkozik meg. Ez azt jelenti, hogy az alkotmány tartalmilag a leglényegesebb alapvetô társadalmi viszonyokat szabályozza, formailag megkülönböztetett módon a többi jogszabályhoz képest teljesen eltérô módon jön létre, jogi erejét tekintve pedig fölötte áll az összes többi jogszabálynak.

Az autonómiatervezet elkészítése során ezt az alkotmányjogi alapkövetelményt tökéletesen mellôzték, következésképpen idegen testként vetette ki a törvényhozás, esélyt sem adva nemhogy a jogrendszerbe történô illeszkedésre, de legalább, hogy egy politikai vita alakuljon ki ezzel kapcsolatosan.

Ezzel korántsem azt állítom, hogy a jelenlegi román alkotmányos rendszer számára az autonómia, közösségi önkormányzás idegen, azt minden körülmények között elutasítandó megoldás lehetséges csak. Az autonómia különbözô formái a jelenlegi alkotmányban is léteznek, a gyakorlatban mûködnek (más kérdés, hogy korántsem a kívánt hatékonysággal és megfelelô törvényes keretek között), de az is igaz, hogy bizonyos formái - éppen a közösségi önkormányzat ellen - nagy a politikai ellenállás, a politikai elutasítás.

Következésképpen, ha mind ez ideig nem történt meg a nemzeti közösségi önkormányzat valamely formájának a törvényes becikkelyezése, az elsôsorban nem az alkotmány tiltó elôírásai, (ilyenek ugyanis nincsenek), hanem a politikai akarat teljes hiánya miatt volt lehetséges.

Természetesen a kisebbségi érdekvédelemnek nem az a feladata, hogy megvárja, míg a politikai szándék kialakul, hanem vitát, párbeszédet kell kezdeményezzen, vagy akár konkrét, az elfogadhatóság esélyével rendelkezô törvénytervezetet kidolgozzon. Az azonban biztos, hogy a valós politikai cselekvésre képtelen, de azt leplezni kívánó, szakmailag védhetetlen tervezet(ek) elkészítése nem a járható és követendô út.

Az autonómia jogszabályi megjelenítésének van azonban az alkotmány felsôbbrendûségével összefüggésben egy másik aspektusa is. Nevezetesen, mivel egy közösségi autonómiát konstituáló törvényrôl van szó, a jogforrási hierarchiában a szerves törvénynél valamivel többnek az alkotmánynál azonban kevesebbnek tekinthetô. Ez esetben pedig a felsôbbrendûség elve már-már mint az alkotmány felsôbbrendûségeként és kevésbé mint a törvények felsôbbrendûsége hat. Ez azt jelenti, hogy egy ilyen jogszabálynak leginkább az alkotmányhoz (hiszen a maga szabályozási tárgykörében kvázi alaptörvénynek minôsül) és legkevésbé a többi alacsonyabb szintû jogszabályhoz kell alkalmazkodjon, ami maga után vonja a többi a kérdéssel összefüggô jogi norma tartalmi viszonyulásának rendjét is.

Végezetül pedig a felsôbbrendûség (akár az alkotmányéról, akár a törvényekérôl legyen szó) elve nemcsak kizárólag jogi, jogalkotási szempontból alapozódik meg, hanem mindenekelôtt szociális, gazdasági, kulturális, politikai alapja kell legyen.

Ez azt jelenti, hogy a jogrendszerben ez akkor érvényesül, ha kialakulnak azok a gazdasági, társadalmi, kulturális és politikai feltételek amelyek ezt egyenesen lehetôvé, mi több, szükségessé teszik. Törvényt lehet alkotni ezek figyelembe nem vételével, illetve úgy, hogy ezek a jogalkotáson mint rendszeren kívül álló feltételek nem léteznek, de a jogszabály ez esetben mûködésképtelenné, alkalmazhatatlanná, érvényesíthetetlenné válik. Vagyis nem lehetséges olyan jogszabály megalkotása, mely ezeket a feltételeket nem veszi számításba, ugyanis ha netán a parlament elfogadná, akkor egy olyan jogszabály születne meg, mely alkalmazhatatlansága okán elavulttá vagy életképtelenné válna, mielôtt még érvénybe lépne.

4. Az államszerkezet azon alkotmányjogi kategória, mely meghatározza, hogy egy állam a területi közigazgatási megszervezés szempontjából egységes, avagy föderatív típusú. Románia, az alaptörvény elôírásainak értelmében, államszerkezetét tekintve egységes. Ez azon következményekkel jár, hogy egy rendbéli központi hatalmi intézményrendszer létezik. Nevezetesen egy központi törvényhozási, egy központi végrehajtási és egy központi igazságszolgáltatási intézményrendszer. Vagyis jogilag nem létezik a területi közigazgatási egységek szintjén hasonló, a központtól független intézményrendszer. Ez a rendszer sajátja és nem valamely demokráciadeficit következménye.

Az természetesen más kérdés, hogy a központi intézményrendszer milyen önállósságot biztosít területi kirendeltségei számára. Ezzel szemben a szövetségi államszerkezetben két rendbéli, központinak tekinthetô hatalmi intézményrendszer létezik, nevezetesen a szövetségi, föderális állam szintjén és a tagállam szintjén.

Az autonómiatervezet olyan állammodellt hozott létre egy földrajzilag behatárolt területen, amely viszonya a központhoz lényegében föderális államszerkezetre utal. Kvázi tagállamként nyilvánul meg a Székelyföldnek nevezett térség, különösen, ha a tervezet által elképzelt intézményekre és hatáskörökre gondolunk a központi hatalmi intézményrendszerrel szemben.

Ez önmagában nem volna hiba, ha Románia föderális államszerkezettel rendelkezne, vagy az alkotmánya olyan módon konstituálná az egységes államot, ahogyan azt az olasz vagy spanyol alkotmány teszi, melyek ugyan nem mondják ki, hogy államaik föderálisak, de olyan területi egységeket, régiókat hoznak létre, és olyan hatásköröket biztosítanak már az alkotmány szintjén, hogy a hagyományosnak tekintett egységes államszerkezet teljeséggel sajátos, a szövetségihez közelebb álló formában érvényesül.

Tehát, ha a politikai törvényhozási cél olyan irányú, ahogyan azt a Székelyföld autonómiájáról szóló tervezet megfogalmazta, akkor elöljáróban elkerülhetetlen az alkotmány módosítása a föderális államszerkezet kialakítása, vagy a különleges státusú régiók létrehozása és szabályozása értelmében. Azonban teljességgel lehetetlen dilettáns vállalkozás föderális államszerkezetre jellemzô tagállami intézményi és hatásköri struktúrákat kezdeményezni, meglehetôsen mereven értelmezett és szabályozott egységes államszerkezetben.

5. Végezetül megítélésem szerint bármely területi alapú közösségi autonómiát nem az etnikai elvhez, hanem a létezô, a helyi autonómia alkotmányos elvéhez és közigazgatási szempontokhoz kell igazítani.

Valójában a meglévô kereteket kellene olyan új jogszabályi tartalommal megtölteni, amely biztosítja a szubszidiaritás elvének hatékonyabb alkalmazását, amely széles körû döntéshozatali jogköröket biztosít, illetve olyan anyagi erôforrásokat, amelyek a végrehajtást is lehetôvé teszik.

A területi és etnikai elvnek kizárólagos alapon egy közigazgatási rendszerben való összekapcsolása olyan próbálkozás, mely, ha a többségi nemzet részérôl történik, akkor kiváltja a kisebbségi nemzeti közösség jogos felháborodását és tiltakozását.

Következésképpen ugyanez nem válik elfogadhatóvá, ha a kisebbségi közösség részérôl történik, amely egy adott térségben többségben él. Ugyanakkor az is kétségtelen, hogy ezeket a közösségeket fokozott védelemben kell részesíteni, és olyan, akár közigazgatási jogosítványokkal kell felruházni a helyi önkormányzatokat, amely megkülönböztetett hatásköröket biztosít a nemzeti önazonosság megôrzéséhez, fejlesztéséhez.

Meggyôzôdésem, hogy az autonómia mint közjogi konstrukció csak többszintû párbeszéddel érhetô el. Mindenekelôtt önnön állapotunkat kell megvizsgáljuk, és helyzetünket pontosan felmérjük annak érdekében, hogy helyes politikai gyakorlatot alakíthassunk ki. Ugyanakkor az autonómiának, a kisebbségi önkormányzatnak akkor van esélye, ha egyrészt mi magunk elhisszük és ezt másokkal is megértetjük, hogy ez egy olyan korszerû gondolat, terv lehet (természetesen ha korszerû formában jelenik meg), mely finalitásában megoldást kínál egy nemzeti közösség kisebbségi léthelyzetére, csökkenti az állam mindenhatóságát, szerepét és befolyását, ha úgy tetszik polgárosítja az államot, miközben hatalommal, döntési jogkörökkel ruházza fel a társadalmat. Ha ezt elhibázott elvek mentén fogjuk fel és politikailag nem megfelelô eszközökkel képviseljük, ez a nagyszerû gondolat eleve bukásra van ítélve.

Ahhoz azonban, hogy megvalósulhasson, hogy autonómia- állapotok létrejöhessenek, hogy majdan a kisebbségi magyar társadalom megélhetô jelenképévé váljon, szükség van a politikai, a szakmai és civil társadalom összefogására, egyénileg is lebontható összehangolt cselekvésére, mert tetszik, nem tetszik, a felelôsség, ha nem is azonos jellegû és mértékû, de valamiképpen közös.

A nôi A1-osztályban a 3. forduló találkozóit játsszák szombaton. A ligeti sportcsarnokban 11 órától a CSU Gaz Marosvásárhely - CSU Metal Galac mérkôzésre kerül sor. A házigazdák igazolhatják a szerdán mutatott kiváló formájukat, amikor legyôzték a bajnokcsapat Rapidot.

Az A-osztályban a marosvásárhelyi FC Transilvania vasárnap Resicabányán a Silvanus otthonában vendégszerepel. A C-osztályban szombaton és vasárnap Brassóban rendeznek fordulókat. A marosvásárhelyi City’us szombaton a Mantrax Brassóval, vasárnap a Quasar Dévával játszik.

A C-osztályban pénteken 15 órától rendezik a 7. forduló találkozóit. Ezen a héten is két megyei rangadó lesz. A marosvásárhelyi Sziget utcai pályán a Gaz Metan vendége a szovátai Mobila lesz, míg Marosludason a Romvelo a szászrégeni Avântul 2002-t fogadja. Nyárádtôn a házigazdák a Forex Brassó látogatását várják, míg a marosvásárhelyi CS Armata Predeálon, a dicsôszentmártoni Chimica Bodfaluban vendégszerepel.

A D-osztályban az elsô kör utolsó fordulóját, sorban a 9.-et játsszák szombaton 11 órától. A program: Erdôszentgyörgy - Mezôméhes; Trans-Sil - Kerelô (Sziget utca); Viitorul 2002 - Radnót. A Gliga Companies és Marosoroszfalu állnak.

A nôi A-osztály 6. fordulójában szombaton a marosvásárhelyi Muresul szabadnapos. A férfi A- osztályban szombaton 11 órától játsszák a 8. forduló találkozóit. A segesvári Radu Voina Sportcsarnokban a HC vendége a Delignit Mehedinti lesz, míg az ISK termében a sportiskolások a Potaisa Tordát fogadják.

A nôi csapatbajnokság keretében 10 órától a marosvásárhelyi Romgaz-Elektromaros Székelyudvarhely csapatát fogadja az Elektromaros pályán, majd ezt követôen 13 órától az Elektromaros - Foresta Talmács férfimérkôzésre kerül sor.

Fennállásának tízéves évfordulóján összegzett az Allianz-Tiriac biztosító. Ennek kapcsán, a "Tíz évvel erôsebbek" program keretében találkozót szerveztek Maros megyei üzleti partnereikkel.

A marosvásárhelyi ünnepi rendezvényen jelen volt Gavril Muresan, az Allianz-Tiriac vezérigazgató-helyettese és Cristina Avramescu a társaság regionális igazgatója.

Az eseményhez kapcsolt sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a biztosító társaság megalapítása óta folyamatosan növelte forgalmát és piaci részesedését, s ez a trend különösen azután erôsödött meg, miután 2000-ben az európai biztosítási piacot vezetô német Allianz megvásárolta a társaság többségi tulajdonrészét. Az Allianz pénzügyi erejét jelzi, hogy a 2003-ban világszerte bevételezett biztosítási díjak összértéke 85 milliárd euróra rúg, ami Románia tavalyi bruttó hazai termelésének (GDP) a kétszerese. Az elkészített számvetés szerint az Allianz-Tiriac jelenleg a romániai biztosítási piac vezetôje, 19%-os piaci részesedésével és 3,26 milliárd lejes biztosítási díjból származó bevételeivel megelôzi a korábbi állami monopóliumot öröklô Asiromot is. Lebontva a biztosítási típusokra, az Allianz-Tiriac az elsô számú baleset-, vagyontárgy-, felelôsség-, Casco- és szállítási biztosító, a közeljövôben pedig az életbiztosítások terén kíván megerôsödni.

Maros megyében az Allianz-Tiriac 1995 óta van jelen, eleinte a kolozsvári kirendeltség fiókjaként mûködött, ma a megyei kirendeltségnek a megyei hat nagyobb városában van képviselete. Mint Cristina Avramescu regionális igazgató elmondta, Maros megyében viszonylag magas a biztosítási kultúra, becslések szerint a lakosság 3%-a rendelkezik életbiztosítással, a lakásoknak pedig 5%-át biztosították a tulajdonosok, miközben az ország más régióiban ezek a mutatók 1% alatt vannak. Ezek a számok azonban még mindig lényegesen elmaradnak a nyugat-európai szinttôl, s jelzik, hogy a romániai biztosítási piac még hatalmas potenciállal rendelkezik.

A prefektus rendelete alapján , a választásokat összehangoló - hétfôn megalakult - megyei bizottság elsô ülését tartotta tegnap. A megye polgármesterei, alpolgármesterei és a tanácsi jegyzôk a fôispáni hivatal nagy gyûléstermében megkapták az elsô "kiképzést" a november 28-i parlamenti és államelnök-választások lebonyolításáról.

Az október 11-én megalakult választásokat összehangoló 13 tagú megyei bizottság elnöke Ovidiu Natea prefektus, a tagok között van többek között a prefektúra, illetve a megyei tanács fôtitkára, a statisztikai hivatal, a közpénzügyi igazgatóság, a lakosság-nyilvántartó hivatal, a közegészségügyi igazgatóság vezetôje, a megyei rendôrség, csendôrség, hadsereg parancsnokai.

Ferenczi Petru, a prefektúra fôtitkára a polgármesterek feladatkörét ismertette a választások ideje alatt. A vonatkozó jogszabályokra, az idei 370-es és 373-as törvényekre hivatkozva tájékoztatta a résztvevôket a választások ütemtervérôl, a választási listák idôszerûsítésérôl, a szavazókörzetek kialakításáról. Hangsúlyozta, hogy a november 28-án sorra kerülô választáson nemcsak személyazonossági kártyával szavazhat a lakosság, mint ahogyan eddig tudták, hanem a személyazonossági iratok fogalomba beletartozó aktákkal: személyazonossági kártyával, személyazonossági igazolvánnyal (véglegessel és ideiglenessel egyaránt), a 4 típusú útlevéllel (diplomata, szolgálati, konzulátusi és az egyszerû útlevéllel) valamint a katonák a szolgálati könyvvel. Néhány kérdés a választási listákra vonatkozott, pontosabban a hibák kijavítására és arra, hogy hiába kérnek aktualizált listákat az illetékesektôl, nem kapják meg azokat. Ovidiu Natea prefektus kijelentette: a listákat idôszerûsíteni kell, a régiekrôl törölni azon személyek nevét, akik nem szavazhatnak és fel kell vezetni a 18 évet betöltött személyek adatait. A Megyei Informatizált Lakosság- nyilvántartó Hivataltól kell lekérni az adatokat, de Natea szerint "mivel a hivatal nemrég költözött új székhelyre, a berendezkedés miatt elôfordulhat, hogy nem tudják leküldeni a kért adatokat, de meg kell próbálnunk". Szóba került még választási kampány lebonyolítása, a megengedett helyszínek. Ferenczi Petru hangsúlyozta, hogy csak azok a politikai pártok helyezhetnek el plakátokat, amelyek a választásokon indulnak, valamint hogy ha adott esetben egy intézményben szerveznek kampánycélú gyûlést, a terem használatával járó közköltségeket a szóban forgó pártnak kell kifizetnie.

A megyei választási iroda tagjaiként három bírót is kineveznek, a szóban forgó személyek kisorsolására ma kerül sor.

Kettôs jubileumi rendezvényre kerül sor október 16- án, szombat este 8 órától a marosvásárhelyi Sportcsarnokban. A szervezô GaGa Rádió ezen a napon ünnepli fennállásának 5. évfordulóját. Fô meghívottja a legendás Karthago együttes, amely a napokban ünnepli 25. születésnapját. Fellép még a miskolci Disco Express és a marosvásárhelyi After Midnight zenekar. Ezenkívül a rádió teljes csapata felvonul a színpadra, hogy a közönség személyesen is megismerhesse azokat, akiket nap mint nap hallgat.

Nagy István, a GaGa Rádió ügyvezetô igazgatója az október 14-i sajtótájékoztatón elmondta: most már hagyománynak számít, hogy a rádió születésnapi koncerteket szervez, melyek minden évben nagy érdeklôdésnek örvendenek. A rádió elsô adása 1999. október 15-én 15 órakor hangzott el, és külön örömnek számít, hogy a szerkesztôség megôrizte akkori tagjainak zömét. Sôt, az akkor még többségében magyarországi tulajdonban lévô adó mostanra már százszázalékosan vásárhelyi tulajdonba került. Elhangzott még, hogy a GaGa volt az elsô olyan rádióadó az országban, amely "nyitott" stúdióval rendelkezett. Nagy István a rádió jövôbeli terveivel kapcsolatban újságírói kérdésekre elmondta: szeretnének egy, a teljes megyét lefedô mûsort szerkeszteni, ez év végére új mûsorokkal elôállni, valamint a már meglévôket továbbfejleszteni. Ezenkívül pedig a Sapientia Egyetemmel együttmûködve szeretnének lehetôséget biztosítani a kommunikáció szakos diákoknak, akik gyakorlati idejüket itt tölthetnék el.

Több tonnára tehetô az arany-, nemesfém- és drágakômennyiség, amit 1946 és 1990 között hatályos jogszabályok alapján koboztak el a lakosságtól. Már az elsô demokratikus törvényrendelet, az 1989. december 31-i 9-es számú törvény, amit a Hivatalos Közlöny 9. számában 1989. december 31-én közöltek, azonnali hatállyal megszüntette az 1960. évi 210-es számú rendeletet, aminek alapján az arany-, nemesfém- és drágakô-elkobzások történtek, megállapítja e törvényes rendelkezés igazságtalan, megkülönböztetô voltát, amelynek alkalmazásával komoly károkat okoztak az állampolgároknak. E törvény által eszközölt megállapításból következik az elkobzás önkényes (abuziv) jellege.

E jelleg megállapítható abból is, hogy az összes elkobzást elrendelô jogszabály alkotmányellenes volt, mert nem tartotta tiszteletben az 1938-as és az azt követô alkotmányok tulajdonvédelmet kimondó rendelkezését. Így alkotmányellenesnek minôsül az 1946. évi 638-as arany- beszolgáltatási törvény, valamint az ezt követô beszolgáltatási rendeletek alapján történt elkobzás kimeríti az önkényesség (abuziv) fogalmát.

A 2000. évi 190-es sürgôsségi kormányrendeletet jóváhagyó 2002. évi 261-es törvény az a jogalap, aminek alapján kérhettük bírósági kereset útján az elkobzott arany, nemesfém és drágakô javaink visszaszolgáltatását. Az idézett törvény viszont feltételként szabja azt, hogy a kérelmezô kell igazolja, hogy az elkobzás az akkor hatályos jogszabályok áthágásával, önkényesen (în mod abuziv) történt. Az elkobzás általában az 1960. évi 210-es rendelet alapján történt, amit viszont az 1989. évi 9-es számú törvény visszaható hatállyal megsemmisít, így az elkobzás törvénytelenné válik, vagyis önkényes jelleget nyer. Az elkobzások önkényes volta kitûnik abból a ténykörülménybôl is, hogy nem volt biztosítva a fellebbezés joga, amit az Alapvetô Emberi Jogok Alkotmányának 13. szakasza elôír, és nem voltak biztosítva a tulajdonjogra vonatkozó elôírások sem. Ezek a körülmények több bírósági ítéletben alapul szolgáltak az elkobzások önkényes voltára vonatkozólag és a visszaszolgáltatást elrendelô bírósági határozat indoklásában is helyet kaptak.

Mellau György

Ezt a családi pótlékot kérésre a szavatolt minimáljövedelemre vonatkozó 2001. évi 416-os számú törvény alapján adják. Az újszülött kategóriába a hat hónaposnál kisebb gyerekek tartoznak. Az anyáknak az elsô négy gyerekük után van joguk erre a pótlékra.

Abban az esetben, ha az anya nem jogosult erre, az újszülöttért járó családi pótlékot a gyerek törvényes képviselôjének utalják át.

A gyermek születésekor járó családi pótlék igényléséhez szükséges iratok:

- típusnyomtatvány;

- az újszülött adataira vonatkozó saját felelôsségre írt nyilatkozat;

- az anya személyazonossági irata;

- a gyerek születési bizonyítványa (eredeti és fénymásolat), akinek nevére igénylik a pótlékot;

- esetenként az elôzô gyerekek születési bizonyítványainak másolata;

- esetenként lemondási nyilatkozat.

A Marosvásárhelyen lakó anyák a típuskérvényt és a saját felelôsségre írt nyilatkozatot a Rózsák tere 31. szám alatt levô szociális ügyekkel foglalkozó irodában vehetik át. Ugyanitt nyújthatók be a kitöltött iratok.

Azok a családok, amelyek más településen laknak, de gyerekük Marosvásárhelyen született, lemondási nyilatkozatért a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatalhoz fordulhatnak, amelyet a lakhely szerinti polgármesteri hivatalhoz kell benyújtani.

A kéréseket és a bizonyító iratokat a polgármester elemzi, majd a kérés iktatását követô legtöbb 10 napon belül elrendeli az újszülötteknek járó pótlék kiutalását. A rendelkezéseket a megyei Családügyi és Szociális Szolidaritási Igazgatósághoz továbbítják.

Az újszülötteknek járó pótlék a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal Gyôzelem tér 3. szám alatti székhelyén vehetô át, a kérés benyújtásakor közölt idôpontban.

A pótlék értéke 1.400.000 lej az elsô négy gyerek esetében.

Mióta a férfiak magukra öltötték a nadrágot, a nôk mindent elkövetnek, hogy saját ruhatárukba illesszék, nôiessé tegyék az eredendôen férfias viseletet.

A XX. század elején a nadrág elôbb sportruhaként, majd a húszas évektôl állandó ruhadarabként bevonult a jólöltözött nô kelléktárába. És ettôl kezdve hol erôteljesebben, hol kevésbé hangsúlyosan, de a nadrág, a nadrágkosztüm, a sportos és elegáns pantalló ott van minden nô szekrényében.

Idônként azt híresztelik, hogy eltûnik a nadrág a nôi öltözködésbôl. Ám eddig még sohasem bizonyult igaznak a jövendölés. A nadrág határozottan tartja magát. Nem is csoda, hiszen alig van praktikusabb öltözék télre, mint egy jól szabott szövetnadrág, amely kellôen véd a hidegtôl, s egyúttal nélkülözhetetlen kelléke a sportos, mindennapi viseletnek. Megfelel "munkaruhának" és szabadidô-öltözetnek. Lehet benne kirándulni, sétálni, randevúzni, s alkalomra is felvehetô egy csillogó pulóverrel, selyemblúzzal.

Persze a nadrág se csak szövetbôl készülhet. A legnagyobb fagyban sem kell fázni, mióta "kitalálták" a duplafalú termo nadrágot, az igazi meleg, sportos holmit. Egy hasonló dzsekivel akár télikabát nélkül átvészelhetô benne a tél.

A nadrágválaszték bôséges: bélelt farmernadrágok, buggyos plüss pantallók, orkánanyagból varrt nadrágok, csôszárú macskanadrágok, kötöttek, kötszövöttek, csizmaszárba húzható katonanadrágok, s persze a felhajtóval készült igazi férfinadrá-
gok is. Meg a selyembôl, bársonyból szabott török bugyogók, a sok anyagot tartalmazó szoknyanadrágok, a szûkebb nadrágszoknyák, a combközépig érô forrónadrágok, a téli shortok. Ez utóbbiak fölé mélyen fölszabott, sliccelt szoknyát illik hordani.

Megjelentek a muszlin, csipke és áttetszô selyem estélyi nadrágkosztümök, az egybeszabott fényes atlaszselyem overálok. A lábszárközépig érô divatnadrágok, mell alatt végzôdô topokkal, vagy csípô alatt végzôdô felsôrésszel. Ezeket fényes strassz övekkel, derékláncokkal díszítik. Gyakran egészíti ki széles stóla, pelerin - a kosztüm anyagából vagy nemes szôrmébôl - az alkalmi öltözéket.

Ám ünnepivé léphet elô egy szolid kötött nadrág, egy vékony szövet pantalló is, ha jól választjuk meg a hozzá illô kellékeket. Egy arany blézerrel, egy muszlin blúzzal bárhol megjelenhetünk hétköznapjaink idén is felettébb divatos nadrágjaiban.

Fûtés a lakók fele plusz egy arányú beleegyezésével

Több olvasónk jelezte, hogy egyes távfûtésre csatolt tömbház-lakásokban még mindig nincs fûtés. Ennek oka, hogy a az Energomur által szerelt lépcsôházi mérômûszereknél nem engedték meg a csapokat. Ki dönti el, hogy mikor és mennyire engedik meg a csapokat, illetve ki felel azokért, kérdeztük Cotcas Vioricát, a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal tulajdonosi társulásokkal kapcsolatot tartó irodájának vezetôjét.

- Sajnos, nem minden tulajdonosi társulásnál értették meg, hogy most saját maguk, közösen döntik el, mikor és milyen mértékben engedik meg a fûtést. Minthogy azt sem értették meg, hogy lépcsôházanként ki kell nevezni egy személyt, aki felel a csapok kezeléséért. Ahhoz, hogy a fûtést beindítsák, a lakók fele plusz egy arányú beleegyezésére van szükség. Persze, sok a nézeteltérés a lakók között, mert egyesek igénylik a fûtést, mások takarékossági szempontból nem, vagy csak kismértékben.

Ki fizeti ki az adósságot?

- Udvarunk közös, tíz család lakik itt. A lakások egy része magán-, a többi állami tulajdonban van. Vannak fürdôszobás és fürdôszoba nélküli lakások is. A vizet az Aquaserv biztosítja, amelyet egyetlen vízóra mér. Majd másfél éve nem fizettünk vizet, tartozásunk több tíz millió lej. Az ok a következô: a fürdôsök úgy döntöttek, hogy csupán egy személy átlagfogyasztását fizetik pluszban. Kérdésem a következô: kinek a kötelessége a tartozás családonkénti elosztása, és terheli- e felelôsség, ha ezt nem becsületesen teszi? Jogom van-e tudni, hogy ki mennyit fizet, ha egy-két család fizet, a többi nem, a fennmaradt adósság tovább kamatozik? Ha egy lakásnak azóta már a harmadik lakója, tulajdonosa van, ez örökli-e az adósságot? - kérdi Budusan László a marosvásárhelyi Malom utca 19. szám alól.

A feltett kérdésekre Sófalvi Szabolcs, az Aquaserv szóvivôje válaszolt:

- Az Aquaserv feladata a vízszolgáltatás, a hatásköre az udvaron lévô vízóráig "terjed". Az udvaron belül, a lakók közötti elosztás módjáért nem felel. Az Aquaserv leszámlázza az elfogyasztott mennyiséget, s ezt a fogyasztóknak ki kell egyenlíteniük. Az udvaron belül gyûlést kell összehívni, amelyen a lakók legalább kétharmada részt kell vegyen. Ôk döntik el, hogy milyen elosztási formát választanak, hogyan osztják el a költségeket és a felhalmozott adósságokat.

A tulajdonosi társulásokra vonatkozó 1386-os kormányhatározat értelmében ott, ahol nincs minden lakásnak külön vízórája, a fürdôszobával rendelkezô lakóknak a vízfogyasztást duplán számolják ki. Ez a kormányhatározat alkalmazható ebben az esetben is. A legjobb azonban az lenne, ha minden lakásban külön vízórát szerelnének, és szerzôdést kötnének az Aquaservvel. Így minden nézeteltérés elkerülhetô lenne.

…a volt Szent Miklós (ma Bolyai) utcában, ahol egy késô (klasszicizáló) barokk stílusú épület, a volt Kendeffy-ház hívja fel magára a figyelmet.

1789-ben gróf bethleni Bethlen Krisztina, néhai gróf Malomvizi Kendeffy Elek, az erdélyi Gubernium titkos tanácsosának özvegye megbízásából épült, amit az elôcsarnokban elhelyezett, címerétôl megcsonkított emléktábla szövege is bizonyít.

Az épület a család téli szállása volt, majd 1827-tôl a Szászmedgyesrôl 1754-ben Marosvásárhelyre áthelyezett Királyi Ítélôtáblának adott végleges otthont.

A Tábla sok kiváló jogásza és több mint negyven kancellistája megpezsdítette a város társadalmi életét.

Itt tevékenykedett hosszú idôn át Aranka György (1737-1817), a Királyi Tábla ülnöke, aki az Erdélyi Magyar Nyelvmûvelô Társaságot (EMNYT) alapította, melynek célja a magyar nyelv ápolásán kívül a társadalmi és a természettudományok mûvelése és népszerûsítése volt. Errôl akart tudósítani az a háromnyelvû emléktábla, melyet 1993 decemberében az épület falán helyezett volna el a hálás utókor, de ezt a hatóság az utolsó pillanatban, mondvacsinált ürügyekkel megakadályozta. Azóta az emléktáblát a Vártemplomban ôrzik.

Ebben az épületben végezte jogi tanulmányait többek között Kemény Zsigmond regényíró, Dósa Elek jogtudós, Szilágyi Sándor és Kôvári László történész, Úrházi György, Avram Iancu és Al. Papiu Ilarian. (Az utóbbi kettôre az épület falán 1968-ban elhelyezett márványtábla is emlékeztet.)

Az épület felidézi az 1990. március 19-i véres eseményeket is, amikor az ország sötét erôi, elôre elkészített forgatókönyv alapján polgárháborút akartak kirobbantani a lassan demokratizálódó Romániában.

Szomszédságában az 1895-1897 között épült Igazságügyi Palotát találjuk, mely a mai növekvô igényeket is kielégíti. Az 1995-ben végzett felújítással visszaadták az épület külsejének régi pompáját. Az elôcsarnokban freskókat fedeztek fel, melyek II. Andrást, Mátyás királyt, Werbôczy Istvánt és Deák Ferencet ábrázolják.

A telek délnyugati részén az 1884-1885-ben épített, majd 1988-ban átépített törvényszéki fogház helyezkedik el. Udvarán 1990-ben kápolnát építettek az elítéltek lelki gondozására.

Jó lenne, ha a közeljövôben restaurálnák a Kendeffy-házban az építkezésekkel kapcsolatos márványtáblát és az Igazságügyi Palota elôcsarnokának falán levô freskókat. Ugyanakkor lépéseket tehetnének az illetékesek, hogy a Vártemplomban ôrzött Erdélyi Magyar Nyelvmûvelô Társaság bronz emléktáblája mielôbb elhelyezést nyerjen a Kendeffy-ház falán.

Fodor Sándor (S.)

A múltkor geológiai ritkaságra hívtam fel a figyelmet, most egy másikat szeretnék az olvasókkal megismertetni: a Szászsebes melletti rezervációt. A Vörös Szakadék nevét a kavicsszemekbôl összeállt üledékes kôzet vöröses kötôanyaga adja - a természet erôi érdekes piramis, orgonasíp alakú csúcsos formákat véstek a kavicskôbe.

Szászsebesen is érdemes elindulni egy kis sétára, hiszen történelmet idéznek e szász városka épületei, falai: a XIV. században épült vár maradványai, az evangélikus templom, a Zápolya- ház. Neve talán arra utal, hogy sepsiszéki székelyek lakták a II. Géza korából származó települést. 1241-ben elpusztították a tatárok, majd késôbb a törökök irtották ki a lakosságot. A XVIII-XIX. században újabb német telepesek érkeztek.

Kerekes Péter Pál szakadékot megörökítô fotójával kívánunk jó barangolást a Sebes völgyében.

Az Erdélyi Kárpát Egyesület Marosszéki Osztálya nevében

Kerekes Ibolya

Lohinszky Loránd érdemes mûvész, az erdélyi színházi élet kiemelkedô egyénisége 80 éves. Ez alkalommal a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház, a Színmûvészeti Egyetem és a Kemény Zsigmond Társaság ünnepséget szervez a mûvész köszöntésére.

A rendezvényen Dávid Gyula irodalomtörténész bemutatja a Polis Kiadónál megjelent interjúkötetet, melyet Máthé Éva publicista készített a jeles színmûvésszel. Fellépnek Nagy Dorottya és Sebestyén Aba színmûvészek. Ana B. Bogatila és Csíky Borka Beethoven Duó két hegedûre címû darabját adja elô. A mûsorban részleteket mutatnak be a Communitas Alapítvány által támogatott Haza a magasban sorozat keretében Lohinszky Lorándról készült portréfilmbôl, melynek szerkesztôje Víg Emese, gyártója a közszolgálati televízió kolozsvári magyar szerkesztôsége. Mûsorvezetô Nagy István színmûvész.

Az ünnepi estre a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház nagytermében kerül sor október 20- án, szerdán 18 órától. A rendezvényt követôen ugyanott megtekinthetô a Bingó! Bingó! címû komédia.

Az ünnepségre - az ülôhelyek függvényében - ingyenes tiszteletjegyek igényelhetôk a színházi jegypénztárban.

Folytatódik a Silvestri-fesztivál

A Marosvásárhelyi Állami Filharmónia által Constantin Silvestri emlékére immár XIV. alkalommal megrendezett nemzetközi zenei fesztivál még három alkalommal örvendezteti meg a zenekedvelô közönséget. Október 17-én, vasárnap este 7 órakor Viniciu Moroianu zongoraestjére kerül sor. A mûvész Mozart- és Liszt-mûveket játszik. Október 19-én, kedden este 7 órakor kamarazenét hallhatnak, elôadók: Alexandru Petrescu (oboa), Iancu Vaduva (trombit) és Nicolae Licaret (orgona). Mûsoron Albinoni-, Marcello- , Händel-, C. D. von Dittersdorf-, Liszt- és Finger-mûvek. Október 21-én, csütörtökön ugyancsak 19 órától kerül sor a záróhangversenyre, vezényel az angliai Hilary Griffiths. Hegedûn közremûködik Kelemen Barnabás (Magyarország). Fellép a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia vegyes kara és szimfonikus zenekara. Karvezetô Vasile Cazan, karvezetô-asszisztens Sikó Szidónia. Mûsoron Mozart-, Csajkovszkij- és Dvorak-mûvek.

Harsonakoncert Dicsôszentmártonban

A dicsôszentmártoni mûvelôdési központban rendkívüli fúvós hangverseny lesz. Közremûködik a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia harsonaegyüttese. Tagjai: Molnár Géza, Fábián András és Dávid János harsonán játszanak, Cosmin Botan tubán. Mûsoron Bach- és dzsesszmûvek. A hangverseny idôpontja október 20., szerda este 6 óra.

Karthago-koncert

A marosvásárhelyi Ga-Ga Rádió 5. születésnapja alkalmából október 16-án, szombaton este 8 órától a marosvásárhelyi sportcsarnokban koncertezik a Karthago együttes. Elôzenekarok a Disco Express és az After Midnight.

Két színházi elôadás

A Marosvásárhelyi Nemzeti Színházban október 19-én, kedd este fél 8 órától tûzték mûsorra Reginald Rose Tizenkét dühös ember címû bûnügyi darabját. Füst Milán drámáját, a fesztiváldíjas Boldogtalanokat csütörtökön szintén fél 8 órától tekintheti meg a közönség.

A budapesti Székely Kör estje

A Maros megyei EMKE és a Bod Péter Diakóniai és Tanulmányi Központ meghívottaiként október 16- án, szombaton 17 órai kezdettel Medvigy Endre irodalomtörténész Nyirô József életpályáját méltatja halálának 51. évfordulója alkalmából. Az est meghívottai: A budapesti Székely Kör ügyvezetô elnöke, Ferencz Vilmos, valamint a Czegei Wass Albert Alapítvány elnöke, Simó József.

Magyar Kulturális Napok Dicsôszentmártonban

A Dicsôszentmártoni Kulturális Napok keretében a Kis-Küküllô Alapítvány ma délután 5 órakor író-olvasó találkozót szervez, melynek meghívottja Sebestyén Spielmann Mihály történész. A találkozó alkalmával könyvbemutatót tartanak, a szerzôt és mûvét Káli Király István, a Mentor Kiadó igazgatója mutatja be. A találkozó után könyvvásár is lesz. A Kis-Küküllô Galériában Dégi Éva helybeli festômûvész gyûjteményes tárlata tekinthetô meg.

A budapesti 2000 a Látó vendége

A Látó Irodalmi Színpadán, a szerkesztôség Tanácskozmányi Termében október 16-án, szombaton délután 6 órakor a budapesti 2000 címû irodalmi és társadalmi havilap szerkesztôi mutatkoznak be. Az est vendégei Margócsy István, Szûts Miklós és Trencsényi Balázs.

Ír napok Marosvásárhelyen

Hét végén zajlanak Marosvásárhelyen az ír napok, amelyre a polgármesteri hivatal és a megyei tanács szervezésében kerül sor. A napok mûvelôdési kínálatában szerepel Kit Fordham fotótárlata, amelyet a Kultúrpalota halljában ma délután fél 6 órakor nyitnak meg. Ezt követôen, 7 órától a nagyteremben koncertezik az ír zenét játszó Bran magyarországi együttes.

Évadkezdô buli

A Folk Center Alapítvány október 16-án, szombaton évadkezdô bulit szervez a Forradalom utca 8. szám alatti székházában. Este 7 órától a magyarországi Bran együttes közremûködésével ír táncházat, majd 20 órától az Üsztürû és Öves együttes muzsikájára hagyományos táncházat tartanak. Október 25-én, hétfôn 19 órakor kezdôknek moldvai táncokat, majd 20 órától haladóknak széki táncokat oktatnak.

Szabadidôs foglalkozások gyerekeknek

A Talentum Alapítvány óvodás és kisiskolás gyerekeknek szabadidôs foglalkozásokat tart. A Törpingáló klubban rajzot, festészetet és grafikát oktat Kántor Zita képzômûvész. Az elôadásmûvészetet kedvelôk számára a Játsszunk színházat! elnevezésû foglalkozást Kilyén Ilka színmûvész vezeti. Ezenkívül itt mûködik a Teknôs gyerekkórus, a Hókuszpók, matematikai-logikai fejtörô- és számítógépkör. További lehetôségek: digitális fotózás, aerodance ritmikus torna és modern tánc elsajátítása, általános képességfejlesztô foglalkozások óvodásoknak (angol, számítógép, beszédkészség és mozgásfejlesztés) Ugra bohóccal. Érdeklôdni és beiratkozni délelôtt 9-11, délután 6-8 óra között lehet az alapítvány Vihar utca 13. szám alatti székházában. Telefonszám: 267-593.

Festészeti kiállítás

A megyeszékhelyi polgármesteri hivatal és a Romániai Képzômûvészek Szövetségének marosvásárhelyi fiókja szervezésében a Kultúrpalota kiállítótermében festészeti kiállítás nyílik Balázs Imre Barna és Incze Mózes erdélyi származású, Magyarországon élô festômûvészek munkáiból. A kiállítást október 17- én, vasárnap 17 órakor nyitja meg Sebestyén Spielmann Mihály. A képek október 30-ig tekinthetôk meg.

Képek, kisplasztikák

A Képzômûvészek Maros Megyei Egyesületének Köztársaság téri Unirea termében nyílik október 16-án, szombaton 11 órakor Hadnagy Gabriella festészeti és Fekete Pál kisplasztikai tárlata. A kiállítást Gheorghe Muresan képzômûvész és Bölöni Domokos, lapunk munkatársa nyitja meg. Közremûködnek a Cantuale énekesei.

Józsa Nemes Irén-emlékkiállítás

A maro