Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Október 1-jétôl a megyei fôtanfelügyelô menesztette állásából a Marosvásárhelyi 7-es Számú Általános Iskola az igazgatóját, Andrássy Árpádot. E döntés következtében immár egyetlen általános iskolának sincsen magyar vezetôje. A Népújság hónapok óta felhívta a figyelmet az iskola- összevonások és névadások körüli tendenciózus eljárásokra, de a füle botját se mozdította senki. Így a fôtanfelügyelô és segédlete nyugodtan munkálkodhatott az iskolák jellegének a megváltoztatásán. Nem kell ezért senkinek sem lemondania?

"Behoztak" egy harmadik személyt

Andrássy Árpád leváltására az szolgáltatott ürügyet, hogy szeptember 1-jével kezdôdôen összevonták a marosvásárhelyi 6- os és 7-es általános iskolákat. Andrássy Árpád volt az egyetlen magyar nemzetiségû igazgató az általános iskolai hálózatban, aki posztját versenyvizsgával 2002 ôszétôl foglalta el 4 évre szóló munkaszerzôdéssel, és akit október 1-jétôl az összevont új iskola ideiglenes aligazgatójává neveztek ki. Aligazgató lett a 6-os iskola volt vezetôje is, Matei Dumitru, akinek azonban az igazgatói szerzôdése már a tavasszal lejárt. Az új iskola élére egy harmadik személyt, a tanfelügyelôi tisztséget betöltô Borgovan Ioant nevezték ki ideiglenesen, az október 25-én kezdôdô igazgatói állásokra meghirdetett versenyvizsgákig. Andrássy Árpád a Népújságnak nyilatkozva elmondta, jogsértésnek tartja a fôtanfelügyelô döntését, hiszen érvényes munkaszerzôdése van, a menesztésére vonatkozó döntést pedig a tanfelügyelôség vezetôtanácsában kellett volna megtárgyalni, ám értesülései szerint ilyen ülésre nem került sor. "Míg áprilisban, amikor elôször vetôdött fel az iskolák egyesítése, összevonásról beszéltek, most átszervezést emlegetnek" - jelentette ki. Azt is különösnek tartotta, hogy míg a többi 6 összevont általános iskola esetében állásában maradt a nagyobbik tanintézmény vezetôje, a 6-os és 7-es iskolák esetében (a 7-es számít a nagyobbiknak) egy harmadik személyt "hoztak be". Andrássy szerint arra is oda kell figyelni, hogy az iskolák összevonása elôtt néhányban többségben voltak a magyar diákok, az összevonás után ez az arány megváltozott. Például a 6-os és 7-es iskolák összevonása után az új tanintézményben immár mintegy 525 román és csak 370 magyar diák tanul. Miért nem lehetett úgy megejteni a vegyes iskolák összevonását, hogy létrejöhessen például egy vagy több magyar általános iskola? - tette fel a kérdést Andrássy, aki szerint így nem lettek volna gondok sem a névadással, sem a magyar vezetôséggel. "Föl sem merült senkiben ez a lehetôség" - tette hozzá. A volt igazgatónak meggyôzôdése, hogy leváltása az ôt célba vevô politikai össztûz végkicsengése. "Az RMDSZ nem szívlelt, pedig csak a szövetség oktatásra vonatkozó programját igyekeztem megvalósítani. Az RMDSZ-t is váratlanul érte a helyzet, és bár még áprilisban elkezdôdött ez a folyamat, nem voltak rá felkészülve" - hangoztatta Andrássy Árpád, aki szerint ezúttal nem az ô sajátos esetérôl van szó, hanem a magyar nyelvû iskolai oktatásról: a tizenöt marosvásárhelyi iskola közül immár egyetlenegyet sem vezet magyar igazgató! Mit tesz az RMDSZ a helyzet megváltoztatására? Andrássy végezetül határozottan kijelentette: részt vesz az október végi igazgatói posztokra kiírt versenyvizsgán.

"Így döntöttem"

Somesan Stefan fôtanfelügyelô vonakodva válaszolt a Népújság kérdéseire. Rövid és ingerült kijelentéseibôl kiderült: szerinte az igazgatók leváltása az iskolák átszervezésére vonatkozó törvényes elôírásokkal összhangban történt. Hogy miért egy harmadik személyt neveztek ki az összevont tanintézmény élére, miért nem az addigi "bevett" módszert alkalmazta, vagyis azt, hogy megtartja a nagyobbik iskola igazgatóját állásában, kijelentette: így döntött és punktum. A hónap végén versenyvizsgákat szerveznek az igazgatói posztokra, amelyen mind Andrássy, mind Matei leváltott igazgatók részt vehetnek, míg Borgovan Ioan tanfelügyelô "biztosan nem vesz részt".

"Az eljárás nem törvénytelen"

A megyei oktatási alelnöktôl, Dáné Károlytól mi is azt kérdeztük, mit tesz, mit tehet az RMDSZ az ilyen esetek kivédésére, hiszen az egyetlen magyar iskolaigazgató leváltása, ha késôn is, mégiscsak szemet szúró! Íme a válasz:

- Még a múlt hét elején tudomásomra jutott, hogy a hét folyamán esedékes lesz az egyesített iskola új vezetôségének kinevezése, és felvettem a kapcsolatot Albertini Zoltán fôtanfelügyelô-helyettessel, aki megnyugtatott, hogy az új iskola vezetése és az aláírási jog Andrássy Árpád kezében marad. Kérdés számomra is, hogy hogyan lehetett mégis Albertini megkerülésével egy ilyen döntést hozni? Amikor október elsején tudomásomra jutott Andrássy Árpád leváltása, rögtön tiltakoztunk. A megyei elnök a prefektusnál, én pedig a fôtanfelügyelônél. Azt is hozzá kell tennem, hogy mivel az eljárás nem törvénytelen - hiszen az összevonás után létrejött egy új iskola, amelynek vezetôségét is meg kellett újítani - adminisztratív eszközök nem állnak rendelkezésre a döntés megváltoztatására. Az eljárás nem törvénytelen, az más, hogy nem szép. Politikai eszközökkel tudjuk csupán képviselni az érdekeinket. Jelen pillanatban megyei szinten az RMDSZ és PSD között nincs érvényben protokollum, de gondunk lesz rá, hogy az elkövetkezendô együttmûködés során - ha lesz ilyen - módot találjunk a különbözô sérelmek, csorbák kiküszöbölésére. A hónap végi igazgatói versenyvizsgákra szeretnénk, ha magyar pedagógusok is jelentkeznének, hiszen az elôzô versenyvizsga alkalmával Andrássy Árpád kivételével nem volt magyar jelentkezô! Ami a hosszabb távú érdekvédelmet illeti, folyamatban van a Romániai Magyar Középiskolai Vezetôk Egyesületének bejegyzése, amely egyebek mellett felvállalja a magyar tagozatok érdekeinek erôteljes képviseletét. És nem utolsósorban: az RMDSZ minden magyar érdekképviseletét vállalja, így azét az Andrássy Árpádét is, aki nemegyszer támadta az RMDSZ-t és egyes képviselôit - mondta Dáné Károly.

*

Szögezzük le: a történet nem Andrássy Árpádról szól, hanem a magyar tannyelvû iskolahálózatról. Ennek az ügyét egy újabb sóhivatal (középiskolai vezetôk…) éppen úgy nem oldja meg, ahogy a magyar pedagógusok nyilatkozatokban buzgó, egyébiránt tehetetlen szövetsége sem. Ami meg az "erôteljes képviseletet" illeti, üres demagógia, amíg nem látjuk kézzelfogható eredményét.

• Még tart a Szívek a szívekért akció • 53 milliárd a 90 százalékban kompenzált gyógyszerekre • Szociális gyógyszerprogram • Patikák a falusi rendelôk mellé

Megyénkben ütemesen haladnak az orvosi rendelôk ellenôrzésével - válaszolta kérdésünkre dr. Csíky Zsuzsánna, a Megyei Egészségbiztosítási Pénztár vezérigazgatója. A pénztárhoz 324 kérést adtak be a családorvosi rendelôk 2004-ben akkreditálására, 13-mal többet, mint ahány rendelônek szerzôdése volt a pénztárral. Hadd tegyük hozzá, hogy a 311 rendelôben 317 orvos dolgozik. A rendelôk közül több mint 60-at látogattak meg a közegészségügyi igazgatóság és a pénztár ellenôrei, és mindössze öt esetben találtak hiányosságokat. Megnövekedett a kérések száma a szakorvosi rendelôk esetében, az akkreditációra benyújtott dossziék száma 112-re emelkedett. A fogorvosoknál viszont a 132 orvos által fenntartott 115 rendelôbôl 110 esetben kérték a további mûködéshez szükséges engedélyezést. Ez utóbbi két rendelôtípus közül több mint tízet ellenôriztek, és egy-két esetben merültek fel kifogások, elsôsorban az iratcsomóban tapasztalt hiányosságok miatt. Néhány falusi rendelôben a folyóvíz hiányával volt gond, de mindenütt ígéretet kaptak arra, hogy a kifogásolt problémákat megpróbálják rendezni.

- A szakminiszter látogatásai kapcsán hallhattunk arról, hogy országos szinten sok panasz merül fel a családorvosokkal kapcsolatosan. Az utóbbi idôben úgy tûnik, hogy az orvostársadalom legkritizáltabb rétegévé váltak, holott a rendszer gondjainak a zömével elsôsorban ôket terhelik...

- Maros megyében nincsenek olyan kirívó esetek, mint amilyenekrôl a tévébôl lehetett értesülni a miniszteri villámlátogatások alkalmából. A családorvosokra ritkán adódik panasz, s ami eljut hozzánk, azt igyekszünk a legrövidebb idôn belül orvosolni. Egyébként általában véve elégedettek vagyunk a tevékenységükkel.

- Értesültünk arról, hogy felmérés készült a vidéken mûködô gyógyszertárakról. Mi a célja ennek az intézkedésnek, és mi az eredménye a statisztikának?

- Megyénk 87 községébôl, ahol orvosi rendelô mûködik, 37-ben nincsen gyógyszertár vagy gyógyszerpont. A cél az, hogy minden községközpontban gyógyszertár nyíljon, hogy a betegek helyben juthassanak hozzá a családorvos által felírt szerekhez.

- Kérdés az, hogy ki fogja mûködtetni ezeket a patikákat, és honnan találnak gyógyszerészeket, akik hajlandók falura ingázni?

- Egyelôre csak a felmérésnél tartunk, a megoldás lehetséges módozatait a felelôs megyei szervekkel folytatott megbeszéléseken keressük.

- Hangzatos reklám kíséretében szerezhettünk tudomást a nyugdíjasok számára 90 százalékban kompenzált gyógyszerekrôl. Ezzel szemben sokan tették szóvá, hogy az ártámogatás több gyógyszer esetében nagyon csekély mértékû volt. Azóta újabb gyógyszerlistát állítottak össze, mennyiben változott a helyzet?

- Augusztus 15-e óta 53 milliárd lejt folyósított erre a célra a pénztár, és további költségvetés-kiigazításra számítunk. Az igaz, hogy a 90 százalékos támogatás valóban a legolcsóbb hatóanyagra vonatkozik, de meg kell jegyeznem, hogy az újabb jegyzékre felkerültek drága gyógyszerek is, amelyeknek nincs hazai megfelelôjük. Egyébként nem biztos, hogy feltételenül a drága orvosság a jobb, hisz általában az olcsóbb belföldi készítmények is ugyanazt a hatóanyagot tartalmazzák. A minisztériumba érkezett panaszok nyomán Ovidiu Brânzan elrendelte, hogy minden orvosnak elküldjék a 90 százalékban támogatott gyógyszerek jegyzékét.

Októbertôl minden megyében két csapat állt munkába. Az ellenôrzések célja, hogy a páciensek elégedettek legyenek a sokat vitatott munkaprogram betartásával, továbbá hogy a családorvosok pontos tájékoztatást nyújtsanak az ingyenes és ártámogatott gyógyszerekhez való hozzáféréssel kapcsolatosan.

Ellenôrzik továbbá az újszülöttek számba vételét, amire pontos szabályozást dolgoztak ki.

- Életbe lépett egy úgynevezett szociális gyógyszerprogram. Mirôl szól?

- A kisnyugdíjasok számára biztosítunk egy másik lehetôséget. Akinek 1,4 millió lejnél kevesebb a jövedelme, ingyenesen jogosult olyan gyógyszerekre, amelyek nem szerepelnek a 90 százalékban támogatott szerek listáján, mint például a Diazepam, Fenilbutazon, Codein, Miofilin, Indometacid, Scobutil, Nifedipin, Propranolol, Piroxicam és mások.

A gyógyszerek kapcsán el kell mondanom, hogy folytatódik a Szívek a szívekért program, amit a gyógyszergyártó cégek támogatnak. Ez esetekben drága szerekrôl van szó, amelyek árát 50-65 százalékben a pénztár, 5-20 százalékban a programot kezdeményezô gyógyszercégek támogatják, és a különbözetet fizeti a beteg.

- Mi a helyzet az ingyenes és ártámogatott gyógyszerek árának térítésével?

- Július hónapnál tartunk a kiadott gyógyszerek ellenértékének a folyósításával, s e téren is költségvetés-kiegészítésre számítunk.

- Bár gyógyszerügyben valóban rendezôdött a helyzet, az egészségügyi segédanyagoknak a pénztár általi finanszírozásával kapcsolatosan többen is szóvá tették, hogy több hónapos várakozás után sem oldódott meg a kérésük...

- Mivel a rendelkezésünkre álló keret nem fedezi a szükségleteket, elsôsorban a sürgôsségi eseteket hagytuk jóvá. Remélhetôleg az év végéig ígért költségvetés- kiegészítésbôl fedezni tudjuk a rendezetlen kéréseket, de továbbra is a sürgôsségi szempontok alapján.

- Jövôre új keretszerzôdés alapján lép egyezségre a pénztár az egészségügyi szolgáltatókkal. Elkészült-e már az érvényes változat?

- Az érintett szervek ezekben a napokban tárgyalják, és valószínû, hogy az év végéig meg tudjuk kötni a szerzôdéseket. Maros megye egy egész sor javaslatot terjesztett fel, reméljük, hogy az új szabályozásban szerepelni fognak.

- Említene néhányat?

- Többek közt kértük a sürgôsségi ellátás idejének pontosítását szakágakra lebontva, a fogorvosok munkaprogramjának meghatározását, valamint azt is, hogy vegyenek részt az éjszakai, hét végi és ünnepnapokon érvényes ügyeletekben....

- Az igazgatónô az elmúlt héten két szakmai tanácskozáson is részt vett. Mirôl esett szó ezeken a megbeszéléseken?

- Szebenben arról tanácskoztunk, hogy a társadalombiztosítási szervek keretében olyan ügyosztályok jöjjenek létre, amelyek a vendégmunkások szociális védelmével kapcsolatos problémákat rendezik. Iasi-ban az egészségügy minden területének az informatizálásáról és a rendszer kiépítésérôl hangzottak el elôadások.

Október 4-én este fél nyolckor Marosvásárhelyen, a Segesvári úton H. Ioan 44 éves jászvásári gépkocsivezetô egy Rába tehergépkocsival és pótkocsival 13 tonna mûtrágyát szállított. A sofôr figyelmetlensége miatt a teherautó az árokba borult. A balesetben senki sem sérült meg, különösebb kár sem keletkezett. H. Ioan azt nyilatkozta, hogy a lehetô leghamarabb kikapcsolta a jármû áramellátását, mert közben a gázolaj folyni kezdett. A szennyezés, valamint más kellemetlenebb következmény megelôzéséért a rendôrség, a tûzoltók, valamint a csendôrök és a polgári védelem katonái bekerítették a helyet és gondoskodtak a rakomány biztonságáról. A környezetvédelmi kirendeltség valamint a prefektúra és az ügyészség képviselôi is helyszíni vizsgálatot végeztek. Petru Vermesan ezredes, a Horea tûzoltócsoport vezérkari fônöke tájékoztatása szerint a gépkocsi sofôrje nem rendelkezett a veszélyes anyagok szállításához szükséges engedéllyel.

Aktuális

Már régóta böki az ember oldalát, amikor végigsétál a fôtéren. (Az RMDSZ- tanácsosokét, úgy tûnik, egyre kevésbé.) Rácsodálkozik a neobarokk, empire, szecessziós stb. stílusban, jó ízléssel épített épületek sorára, a virágokra, az órára, a Kultúrpalotára, és akkor észreveszi, hogy ott áll, mint egy fémlábú cyberg-pók, pöffeszkedik a megyeháza elôtti parkban, miközben gondos feketeruhások ôrzik álmát. Igen, Vitéz Mihály, az "ország-egyesítô" központbeli szobráról van szó. Akinek jelentôségét, hallom, igen felértékelte a minapi sajtótájékoztatón Dorin Florea. Mentségként, gondolom. Hiszen felállításához annak idején feltételt szabtak: II. Rákóczi Ferenc kômásának állítását. Az érv logikus volt: amellett, hogy az egész, akkor ismert világ tiszteletét (ellenségeiét is) kivívta, hogy szembe mert szállni az egyik legerôsebb nagyhatalommal, hogy megkísérelte a lehetetlent, példát állítva ezzel az örök (betyár)becsületnek, fejedelemmé itt, Marosvásárhelyen választották. A tény megcáfolhatatlan. Elegendônek azonban, úgy látszik, nem elegendô. városvezetô újdondász történészünk ugyanis kijelentette, értékbeli különbség (!) mutatkozik a két személyiség életpályájának megítélésében. Az értékbeli különbség pedig a következô: Mihály többet jelentett a románoknak (ez igaz), és többet jelentett Európának, mint Rákóczi. Bumm. Mindannyian tudjuk, hogy ki volt Mihály vajda. Azt is, hogy uralma milyen csúfos véget ért. Azt is, hogy miért. Az értékbeli különbség azonban nehezen cáfolható, mert megmagyarázhatatlan. Hiszen milyen kritériumok alapján ítélünk? És éppen ezért kitûnô kanyarfúró a polgármester kezében. Annak ellenére, hogy a vajda szobrának ideiglenes kiállítási engedélye csupán hetekre szólt. Mégis, mióta van ott?

Szintúgy, ahogy a Calarasilor utcanévtábla. Pedig a semmitmondó Lovasok utca helyett a vásárhelyi románok nagy része is Kossuthot mond. A város szégyenérôl, a Ion Antonescu sétányról nem is beszélve. Amely tulajdonképpen már nem Ion Antonescu sétány. Papíron, hiszen város legszebb korzója, a kedvelt turistaútvonal, még mindig a Hitler-paródia diktátor, a háborús bûnös nevét viseli. Dorin Florea szerint azonban ez vitatható, hiszen a háborús veteránok és néhány tanácsos nem tartja annak (!!!). A szakemberek... Ja, Romániában nem volt holokauszt, Iasi és a többi tévedés csupán. Ami a lényeg: az EU-integrációval kellene foglalkozni, nem holmi utcanévtáblákkal. Azt azonban megnézném, mit szól majd a leendô EU-tag Romániában a közép-európai történelemben járatos, érdeklôdô turista a mit sem változó utcanévtábla láttán. Valószínûleg semmit. Hanem elkezdi keresni a lexikonokban a nagy tudós, muzsikus, mûvész, író, karmester Ion Antonescu nevét...

155 évvel ezelôtt, 1849. október 6-án végezték ki Aradon a magyar szabadságharc 13 honvédtábornokát, Pesten pedig Batthyány Lajost, az elsô magyar felelôs kormány volt miniszterelnökét.

A szabadságharc leverését súlyos megtorlás követte: az osztrák kormány bosszúért lihegett, s egyben példát akart statuálni. A leszámolás már a fegyveres harcok során elkezdôdött. Haynau, az új osztrák császári fôparancsnok kiáltványban tudatta, hogy aki a magyar kormánnyal és a hadsereggel bármiféle kapcsolatban állt, büntetésre számíthat.

Bár a bécsi kabinet augusztus 20-án a közkatonáknak amnesztiát adott, ez nem jelentett büntetlenséget: sokakat a császári seregbe soroztak be, a magasabb rangú tiszteket, tisztviselôket és képviselôket hadbíróság elé állították. A határozat végrehajtásával a kérlelhetetlenségérôl ismert Haynaut bízták meg, és az ô kezébe adták a halálos ítéletek jóváhagyásának jogát is.

A tárgyalások sorrendjét a "bûnösség" foka határozta meg. Elôször Pesten gr. Batthyány Lajos volt miniszterelnök, Aradon pedig a honvédsereg önálló seregtestet vezénylô fôtisztjeinek perére került sor. Batthyányt még 1849 januárjában letartóztatták, és végül az olmützi törvényszék ítélte - felsôbb utasításra - kötél általi halálra. Esetében a bíróság a Bécsben hozott szabályt is megsértette, hiszen a felelôsségre vonás csak az 1848. október 3., tehát az Országgyûlés feloszlatása után elkövetett cselekményekre vonatkozhatott volna, Batthyány viszont ekkor már lemondott tisztségérôl. Haynau október 5- én erôsítette meg az ítéletet.

Aradon a 13 tábornokot és egy ezredest szeptember 26-án ítélték halálra mint felségsértôket és lázadókat. Ezt Haynau szeptember 30-án hagyta jóvá, de Gáspár Andrásnak, Ferenc József hajdani lovaglómesterének ítéletét végül börtönre változtatták.

A kivégzéseket október 6-ára, a bécsi forradalom és Latour halálának évfordulójára idôzítették. Batthyány elôzô éjjel a hozzá becsempészett tôrrel nyakon szúrta magát, és bár életét megmentették, nem lehetett felakasztani. A helyi parancsnok saját hatáskörben "porra és golyóra" változtatta az ítéletet, ami miatt késôbb Haynau idegrohamot kapott. A gróf nem engedte, hogy bekössék a szemét, és maga vezényelt tüzet a katonáknak.

Aradon ugyancsak október 6-án végezték ki a 13 honvédtábornokot: Aulich Lajost, Damjanich Jánost, Dessewffy Arisztidot, Kiss Ernôt, Knezich Károlyt, Lahner Györgyöt, Lázár Vilmost, Leininger-Westerburg Károlyt, Nagysándor Józsefet, Pöltenberg Ernôt, Schweidel Józsefet, Török Ignácot és Vécsey Károlyt. (Lázár Vilmos csak ezredes volt, de a köztudat ôt is tábornokként tartja számon.) Kiss Ernôt, Schweidelt, Dessewffyt és Lázárt golyó általi halálra "kegyelmezték", elôbb ôket lôtték agyon a vár északi sáncában (a kivégzôosztagba több elítélt bécsi forradalmárt is beosztottak). Kiss Ernô az elsô lövések után még életben maradt: ekkor maga vezényelt tüzet a tanácstalan katonáknak, de egy tiszt hozzálépett és fejbelôtte. Ezután a többi kilencet akasztotta fel a vártól délre Franz Bott hóhér, aki elégedetlen volt a sebtében összetákolt, egy közeli épülô ház elrekvirált gerendáiból ácsolt bitófával. A holttesteket elrettentésül estig még az akasztófán hagyták, de ezzel éppen az ellenkezô hatást érték el, mert a kivégzés helye valóságos búcsújáró hellyé lett.

Egy 1851-es osztrák beszámoló szerint 1848 novembere és 1850 vége között 4628 magyar rebellis ügyét tárgyalták. Az ellentmondó statisztikák szerint mintegy 500 halálos ítélet született, s ebbôl körülbelül 110-et hajtottak végre. A bosszúhullám csupán akkor kezdett mérséklôdni, amikor az európai felháborodás miatt az osztrák kormány 1850 júliusában nyugdíjazta a hatáskörét túllépô Haynaut. Mintegy 1500 embert ítéltek sokévi börtönre vagy változtatták erre a halálos ítéletet, a honvédsereg állományának 25-30 százalékát besorozták a császári és királyi hadseregbe, s hétéves szolgálati idôt kellett eltölteniük távol a hazától. Valamennyi állami hivatalnokot igazolóbizottság elé idézték, és a legkisebb terhelô adat felmerülése esetén elbocsátották. 1851-ben az emigránsokat is perbe fogták, majd a legismertebbeket elítélték és in effigie - távollétükben - felakasztották, azaz nevüket egy akasztófára szögezték Pesten.

Október 6-a azóta is a magyar nemzet gyásznapja (hivatalosan 2001-ben nyilvánította ezzé a magyar kormány). A szabadságharc ugyan elbukott az osztrák és orosz túlerôvel szemben, de a nemzet áldozata nem volt hiábavaló. A küzdelem társadalmi vívmányait: a jobbágyfelszabadítást, a közteherviselést és a törvény elôtti egyenlôséget már nem lehetett elvenni. Az a hôsies katonai teljesítmény, amelyet a magyarság akkor felmutatott, olyan rokonszenvet váltott ki Európa-, sôt Amerika-szerte, amely a nemzet reményeit táplálta, hogy egy kedvezô fordulat alkalmával, egyszer véglegesen kivívhatja a függetlenséget.

Kötéllel a nyakán, puskacsôvel farkasszemet nézve vajon mire gondolhat az ember? Utolsó gondolataikat magukkal viszik a másvilágra. Csak utolsó szavaik maradnak fenn - ha fennmaradnak egyáltalán - a környezet, a túlélôk emlékezetében.

A végsô mondatok krónikásai szûk körbôl kerülnek ki: orvosok, hóhérok, hozzátartozók, papok. Illetlenség firtatni, szavahihetôségükhöz fér-e kétség.

Nagy történelmi pillanatoknak mindig több a szem- és fültanúja, mint a csöndes végórának. Épp ezért sokan hallhatták, amikor a kötél általi halálra ítélt Batthyány Lajos grófnak, az elsô magyar miniszterelnöknek ezek voltak utolsó szavai: "Éljen a haza!" Három nyelven hangzottak el a kivégzés helyén (a mai Szabadság- téren, az akkor éppen börtönként funkcionáló Neugebaude - Újépület - épületkolosszusban, a Batthyány-örökmécses közelében).

Ugyanazon a napon, amikor ezt az ítéletet végrehajtották, Aradon egyszerre tizenhárom vértanúja lett a magyar szabadság ügyének. A neveket tiszteletet jelzô fôhajtással soroljuk: Kiss Ernôt golyóra, Vécsey Károlyt bitóra, Schweidel Józsefet golyóra, Pöltenberg Ernôt, Damjanich Jánost, gróf Leiningen-Westenburg Károlyt, Lahner Györgyöt, Aulich Lajost, Dessewffy Arisztidet, Knézics Károlyt, Nagy-Sándor Józsefet, Gáspár Andrást és Lázár Vilmost bitóra ítélték. (Dessewffy és Lázár ítéletét kegyelembôl golyó általi halálra, Gáspárét 12 évi börtönre változtatták meg, Lenkey pedig, mivel megôrült, megmenekült a bitótól.)

"Hodie mihi, cras tibi!" (Ma nekem, holnap neked!) - jegyezték fel Nagy-Sándor József (1804-1849) utolsó szavait, akit október hatodikán ötödikként szólított a hóhér. A nyolcadikként kivégzett Damjanich János a bitófán ugyanazt kiáltotta halála elôtti pillanatában, mint Batthyány: "Éljen a haza!" A kilencedikként kivégzett gróf Vécsey Károly tábornok végsô útján eldobta mankóját, s így szólt: "Úgysem lesz többé rájuk szükségem." Abban a pillanatban, amikor Mayer, a brünni bakó nyakába tette a kötelet, Vécsey így szólt a hóhérhoz: "Csínján bánjatok a szakállammal, mert világéletemben nagy gondot viseltem rá."

Hogy mindezt tudhatjuk, az Surjánszky Eustákh aradi minorita atyának, az aradi vértanúk gyóntatójának köszönhetô. Degré Alajos röppentette fel viszont azt a legendát, amely szerint Csányi László, Kossuth kormánybiztosa és a Szemere-kormány közlekedési minisztere (Pesten, egy fatelepen akasztották fel 1849. október 10-én, négy nappal késôbb, mint gróf Batthyány Lajost és az aradi tábornokokat) megcsókolta a hóhérkötelet, utolsó szavai pedig ezek voltak: "Hazámért ezt is szívesen."

Ha ez a legenda szertefoszlana, akkor Székács József pesti evangélikus lelkész - a Csányival együtt kivégzett Jeszenák János gyóntató papja - siet segítségünkre visszaemlékezésében: "Kimentünk, s egy katonák által képzett négyszögbe léptünk. Karját karomba fûzte, s Csányi is lelkészével hozzánk kísértetvén megindulnánk. A két férfi találkozása szívreható, de férfias méltósággal s nemes elszántsággal teljes volt. Nem magokat sajnálták, hanem minket és a hazát." Elôször Jeszenák Jánost szólította a hóhér. Csányi hidegvérrel nézte társa kivégzését. Amikor a tábori pap azt mondta neki, hogy "Öreg úr! Ne nézze, forduljon el!" , állítólag így felelt: "No, már miért ne nézném? Hiszen hozzá kell szoknom."

Marosvásárhelyen ma délután 4 órakor kezdôdik az aradi vértanúk emlékére szervezett ünnepség a Székely vértanúk emlékmûvénél. Ünnepi beszédet mond: Brassai Zsombor, a Maros megyei RMDSZ ügyvezetô elnöke és Dávid Csaba, az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének elnöke. Szavalnak a Bolyai Farkas Elméleti Líceum diákjai, fellép Marton Irén, az Állami Filharmónia tagja, valamint a vártemplomi Evangélium kórus, a Soli Deo Gloria és a Református Kollégium vegyes kórusa.

A vértanúinkról való megemlékezés tartalma sohasem volt mentes az aktuális politikától, az oktatásban sem. Volt, hogy a gyász, vagy az örökös vesztes nyomasztó árnya, máskor a nemzetközi szolidaritás, vagy éppen a magyarság egysége kapott hangsúlyt a tankönyvekben, a vértanúhalált halt aradi hôsökrôl szólva.

Százötövenöt éve annak, hogy az 1848-as szabadságharc tizenhárom hôs tábornokát Aradon kivégezték. A magyar történelem tankönyvek sorra megemlékeznek a vértanúk napjáról (1849. október 6-áról), ám az egyes történelmi korszakokban mindig mást tartottak fontosnak kiemelni a kivégzésekkel kapcsolatban. Bánhegyi Ferenc budapesti történelemtanárt, tankönyvszerzôt, szerkesztôt arról kérdeztük: milyennek látja október 6-a ábrázolását az 1945 után megjelent tankönyvekben.

- Elôször is szögezzük le, hogy tankönyveink mindig foglalkoztak október 6-ával. Hol szûkebben, hol bôvebben, egyszer tisztességesen, másszor kevésbé úgy. Jellemzô, hogy az ötvenes években a gyász került a feldolgozás középpontjába. A halál, a kivégzés, a szabadságharc bukása. Talán azért, mert egy véres, elbukott háború után voltunk, talán azért, mert a tizenhárom vértanú kivégzése jelezte, vesztésre álló nemzet vagyunk, mint annyiszor már, korábbi történelmünk során. Egyébként a szemlélet, melynek lényege, hogy a mindenkori hatalom mit tud a maga szolgálatába állítani az október 6-án, Aradon történtekbôl, egészen 1990-ig elevenen élt - vélekedik a szakember.

- A maga szempontjából mit tartott fontosnak hangsúlyozni például az 1956 utáni hatalom?

- Huszonöt esztendeje állok a katedrán, tehát magam is tanítottam a Kádár-rendszerben kiadott tankönyvbôl. Tudom, hogy a tananyagban nagy szerephez jutott annak bizonygatása, hogy Görgey áruló volt. Meggyôzôdésem, hogy nem volt az, és örülök, hogy szobra áll a Budai Várban. Ebben az idôszakban került elôtérbe az 1848-as felelôs miniszterelnök, Batthyány Lajos budapesti kivégzése. Az ô emlékére, halálának helyszínén felállított örökmécsesnél rendszeresen ünnepelt a korabeli ellenzék október 6-án, sôt március 15- én is.

Ma a térség népeinek egységét is példázza

- Tizennégy éve már több tankönyvbôl válogathat a tanár. Van e közös jellemzôjük ezeknek a tankönyveknek október 6-a tekintetében?

- Elôször is: a mai tankönyvek színesek, anyagaik könnyen tanulhatók, jól áttekinthetôek, a lényegre szorítkoznak, önálló tanulásra sarkallnak. Másodszor: mintegy tíz esztendeje fontos szerephez jutott annak tisztázása, hogy a tizenhárom aradi vértanúnak több mint a fele nem magyar származású volt. A német, az angol, a szerb, a lengyel, az örmény ajkú tábornokok többsége alig beszélte a nyelvünket, sôt: némelyikük talán nem is tudott magyarul. Mégis harcoltak, vállalták a halált.

- Ennek felemlítése miért vált lényegessé mostanában?

- Mert bizonyítja a Kárpát-medencében élô népek egységét, a magyar nép befogadó készségét és azt, hogy mindenki magyarnak tekintendô, aki annak vallja magát. Történelmi önazonosságunk szemszögébôl nézve ez jelentôs fordulat az október 6-ai események tanításában.

- Hogyan emlékeztek, emlékeznek meg errôl a napról az iskolákban?

- Ez erôsen tanárfüggô. Mindenesetre az ötvenes, hatvanas években sem volt tilos a megemlékezés. Azok, akik ezt fontosnak tartották, a gyászhoz illô csendes ünnepséget tartottak, rendszerint az osztályok keretében, ugyanis nem volt kötelezô az iskolai megemlékezés. Ma sem az. Van ahol osztályfônöki órán emlékeznek meg a vértanúk napjáról, van ahol az iskolarádió erre az alkalomra készült mûsorát hallgatják meg, másutt talán még ennyire se futja a tanároktól. Hozzáteszem, hogy az 1848-as szabadságharc hetedikes tananyag, az aradi kivégzések tanítására tavasz táján kerül sor. Ez is nehezítheti az iskolai megemlékezéseket.

- Esetleg október 23-a, az 1956-os forradalom kitörésének napjának ünnepe is háttérbe szoríthatja október 6-át?

- Minden bizonnyal, ahogyan elhalványította a nagy októberi szocialista forradalom emlékünnepe is, 1990-ig. Csaknem egy hónap alatt két jelentôs ünnepre nehéz felkészülni és azokat méltóképpen megtartani.

Közel hétszáz négyzetméteren összesen negyvennégy magyarországi vállalat mutatkozik be a Bukarestben kedden megnyílt Beruházási Javak Vásárán (TIB).

Halász János, a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITDH) romániai hálózatának vezetôje a megnyitás elôtt tartott bukaresti sajtóértekezletén elmondta: a kiállító cégek között nemcsak a nagyobb, reprezentatív ipari társaságok, hanem kis- és középvállalatok is jelen vannak, amelyek új piaci szereplôkké szeretnének válni Romániában. Nagy részük a 12-es pavilonban mutatkozik be, közülük számos az ipari és általános kereskedelmi tevékenységet folytató cég.

A kereskedelmi tanácsos emlékeztetett arra, hogy a 2001 elôtti két-három éves idôszakban, amikor csökkent a magyarok részvétele a vásárokon, a magyar export csak 2,6 százalékkal növekedett. Miután a magyarok ismét nagyobb számban kezdtek megjelenni a vásárokon, tavaly már 40 százalékos volt a kivitel növekedése, ezen az emelt bázison az idén 27 százalékos a gyarapodás - fûzte hozzá Halász János.

Pigniczki Ferenc, a vásárt szervezô szegedi MacLine Hungary ügyvezetô igazgatója az MTI érdeklôdésére elmondta: cége 1992 óta dolgozik a román piacon, legfontosabb területe Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy, Brassó és Bukarest, ahol évente több kiállítást is szervez. Magyarországról egyre nagyobb az érdeklôdés a román piac iránt - mondta Pigniczki. Ez azzal is összefügg, hogy Románia lendületesen fejlôdik, fôleg az építôipar területén. Ez abból is látható, hogy a négy évvel ezelôtti tavaszi építôipari vásáron még csak 85 négyzetméterrel kezdte a bemutatkozást Magyarország, az idén már majdnem ezer négyzetméternyit tudtak betölteni a magyar vállalatok.

Halász János a sajtóértekezleten elmondta azt is, hogy Magyarország európai uniós csatlakozása után több vámtétel módosult. Ennek nyomán már készül a kereskedelemi szerzôdés kidolgozása az EU és Románia között. A késlekedés miatt csökkent például az idei elsô félév élelmiszeripari forgalma, de ezt sikerült ellensúlyozni más iparágakban - mondta Halász.

A múlt esztendôhöz hasonlóan az idén rekordot dönt a két ország kereskedelmi forgalma, nem kizárt, hogy értéke eléri a kétmilliárd dollárt. Jelenleg mintegy 4700 cég tevékenykedik Romániában magyarországi jegyzett tôkével, az összbefektetés értéke 600-670 millió dollárra rúg. A befektetett tôke nagyságát tekintve Bukarest és Bánát körzete áll az élen, a jelenlévô cégek számát tekintve Bihar, Kolozs, Hargita, Kovászna és Maros megye vezet. A tôkemozgás szempontjából kiemelt szerepet játszanak a határmenti körzetek, kedvenc területek pedig a feldolgozóipar, az IT, az infrastruktúra, az ingatlanpiac, az autóipar, a textilipar és a turizmus.

A vajdasági magyar kisebbség ügye várhatóan ismét napirenden lesz az Európai Unió következô, jövô hétfôi luxemburgi külügyminiszteri tanácsülésén. Ezt a külügyi szóvivô közölte keddi, budapesti sajtótájékoztatóján az MTI kérdésére.

"A tanácskozáson képviselendô magyar álláspontot még véglegesítik" - mondta Polgár Viktor.

Emlékeztetett arra, hogy az EU Általános Ügyek és Külkapcsolatok Tanácsában (ÁKÜT) a legutóbbi ülésen Kovács László külügyminiszter felvetésére került elôször szóba a vajdasági magyar kisebbséget ért atrocitások ügye. A külügyminiszterek testülete akkor úgy döntött, jelentést kér az EU-tagországok belgrádi nagyköveteitôl, valamint egy monitoring missziótól is. A tervek szerint mindkét jelentés elkészül a jövô hétfôi luxemburgi tanácskozásra.

A szóvivô elmondta, hogy a külügyminiszteri tanácsülésen szó lesz az EU 2007 és 2013 közötti költségvetésének elsô fejezetérôl, a kohéziós politikáról, emellett az Európai Bizottság benyújtja a tanácsnak a bôvítési dokumentumokat is. Románia és Bulgári esetében a külügyminisztereknek a csatlakozási tárgyalások záró szakaszának kérdéseirôl kell dönteniük, Horvátország esetében pedig meg kell határozniuk a tárgyalási kereteket. Luxemburgban napirenden lesz a Törökország csatlakozásának kérdésérôl szóló országjelentés is, amit szerdán hoznak nyilvánosságra.

Kérdésre válaszolva Polgár Viktor azt mondta, Magyarország még nem alakította ki végleges álláspontját arról, miként viszonyul a Törökországgal való csatlakozási tárgyalások megkezdésének kérdéséhez.

Bulgária és Románia egyformán 2007 január 1-jétôl csatlakozhat a az Európai Unióhoz és a csatlakozási szerzôdést leghamarább 2005-ben írhatja alá - közölte egy diplomáciai forrás kedden Brüsszelben.

Ez az idôpont az Európai Bizottság abban jelentésben szerepel, amely még arra vár, hogy ma hivatalosan elfogadják.

A jelentés megfogalmazói szerint Románia és Bulgária képes teljesíteni minden feltételt ahhoz, hogy 2007. január elsején az EU tagállamai közé lépjen.

Bulgária már júniusban lezárta a Brüsszellel folytatott csatlakozási tárgyalások valamennyi fejezetét, Romániának még a környezetvédelem, az igazságügy, a belpolitika és a versenyképesség kérdésköre hátra van. Ugyanakkor a két ország az EU Bizottság becslése szerint együtt csatlakozhat a huszonötökhöz.

Az uniós illetékesek úgy látják, hogy Romániában már mûködôképes piacgazdaság van, míg Bulgáriában ez két éven belül alakulhat ki.

A két ország 2000 februárjában kezdte meg a csatlakozási tárgyalásokat.

(MTI/AFP) Boszorkánysággal vádolták meg, erre pályát módosított, kórházi ápolónôbôl fôállású boszorkánynak szegôdött, s azóta sikeres és elégedett egy norvég nô.

A 44 éves Eli Karine Pedersent öt évszázaddal ezelôtt biztosan máglyára küldték volna, ma azonban zavartalanul élhet hivatásának, legutóbb ô képviselte hazáját a norvégiai Vardoe kisvárosban rendezett elsô boszorkánytani konferencián.

A barna hajkoronájában melírozott, szôke tincseket viselô, kékszemû, sudár, feketeszoknyás, magas tûsarkú cipôben megjelenô Pedersen négy éve még egy pszichiátriai intézetben dolgozott nôvérként.

Állítása szerint nem ô kereste magának a boszorkányságot, az talált rá, nem sokkal azután, hogy kis farmot vett magának a lakóhelyétôl több száz kilométerre délre fekvô Dyroeyshamn szigetén. Alighogy birtokba vette birtokát, több oldalról kezdtek nyomást gyakorolni rá, hogy adja el a farmot, mert a szigeten halászati üzemet terveznek építeni. Eli azonban nem engedett. Per pert követett éveken keresztül, ô pedig szép lassan démoni figurává vált a környékbeliek szemében, megtestesítôje a gonoszságnak és boszorkányságnak, amely útját állja minden jónak... a hajógyárépítésnek, az iparosodásnak, a fejlôdésnek...

"Olyan sokáig tartott ez az állapot, hogy a végén rá kellett jönnöm: igazuk van, tényleg boszorkány vagyok" - mesélte el az AFP- nek megvilágosodása történetét.

A gondolatot tett követte: boszorkányüzemet nyitott a farmján. Jégen való masszírozást, kôvetéses gondeltüntetést kínált a különleges élményektôl vissza nem riadó csoportoknak és egyéni jelentkezôknek. A boszorkánykereskedés virágzásnak indult, a halfeldolgozó viszont hamvába holt. Sosem épült meg.

Ma Pedersoné az egyetlen virágzó vállalkozás a szigeten, egykori ellenségei a legjobb klienseivé váltak, naptárja egy évre elôre betelt, tömegesen jönnek hozzá azok, akik látni akarják a "boldog boszorkányt". Pederson boszi éves forgalma 60 ezer euróra (mintegy 15 millió forint) rúg.

Módszere hatásos, a körülmények hitelesek, a páciensekkel való foglakozás odafigyelô és együtt érzô. Eli azt tanácsolja klienseinek, hogy vessék el maguktól a gondjaikat, terheiket, bánataikat szimbolikusan megtestesítô követ. Elkíséri a (varázslat) vásárlót a tengerpartra, útba ejtik a régi temetôt, ahol a legutolsó boszorkányégetô máglya meggyújtójának, az 1695-ben elhunyt hóhérnak a fia nyugszik.

Majd bedobják a követ a tengerbe, és megköszönik a hullámoknak, hogy elnyelte a bánatot, utána pedig megszólalnak a harangok.. és jönnek az újabb boszorkányigézetre vágyók.

A Fizikusnapok névadója

Szeptember utolsó napjaiban tartotta meg az Erdélyi Magyar Mûszaki Tudományos Társaság ( EMT) Fizika Szakosztálya a Körmöczi János Fizikusnapokat. E hír hallatán sokan arra gondolhatnak, hogy Körmöczi János csakis fizikus lehetett, másként nem örökítették volna meg nevét diákoknak szervezett versenyek és neves fizikusok évi találkozójával. Körmöczi János unitárius lelkész, tanár, majd püspök volt. Kissároson (ma Magyarsáros) született 1762-ben. Családja felvidéki származású. Nagyapja Körmöcbánya vidékérôl, mint csizmadia, Konstantinápolyon át Brassóba, majd Nagyajtára került, ahol családot alapított. Fia, János, feleségül vette Bánfi Zsuzsannát és a család az Ihring családnevet a Körmöczire változtatja.

Körmöczi János a kolozsvári unitárius fôiskola elvégzése után Bécsben, Jénában és Göttingában tanult. A felvilágosodás híve. Peregrinációja után, 1798-tól, a fôiskolán matematikát és fizikát tanít. Arra törekedett, hogy a külföldi tanulmányainak tapasztalatait a diákoknak átadhassa és ma azt mondanánk, hogy egy európai fôiskolát teremtsen Kolozsváron. Létrehozta a fôiskola fizikai szertárát, gyarapította a tanszékeket és a könyvtárat és nagy gondot fordított az akadémiták kiválasztására, akik hazatérésük után a külföldön szerzett könyveik egy részét kötelesek voltak a fôiskolának adományozni. Lázár István püspök halála után, 1812-ben megválasztották püspöknek és ezt a tisztséget 1836-ig töltötte be. Püspöki tevékenysége alatt megerôsödött az egyház belsô élete. Az 1718- ban létrehozott fôgondnoki és felügyelôgondnoki tisztségek hatáskörét meghatározta, a valláserkölcsi élet érdekében kötelezôvé tette a nyári vasárnapi oktatást és a konfirmációt és egy új épülettel bôvült a székelykeresztúri gimnázium. Felkarolta az orgonák beszerzését és az istentiszteleteken való használatukat. Püspöki szolgálata idején veszi fel a kapcsolatot az erdélyi unitárius egyház az angliai (1821) és az amerikai unitáriusokkal. ( 1831-ben Bölöni Farkas Sándor hazajön Észak-Amerikából és hírt hoz arról, hogy Boston környékén is létezik egy unitárius egyház).

Körmöczi János képzett teológus és filozófus volt. Munkáit a felvilágosodás és a tudományosság jellemzi, ezért nyomtatásban egy sem jelenhetett meg. Híresek a kéziratban maradt temetési beszédei, amelyekben teológiai, filozófiai tételekrôl értekezik. Püspöki szolgálatát baleset törte meg. Püspöki vizitációba indult a Homoród mentére de Kolozsvár és Torda között a szekér felborult, ô súlyos koponyasérülést szenvedett. 1836. dec. 13-án Kolozsváron hunyt el, az unitárius templom kriptájába temették el.

Havonta ötven euró ütheti a markát az egyetemi felvételi után azoknak az idén végzett, vagy jövôben érettségizô, szerényebb anyagi körülmények között élô diákoknak, akik az ország egyik legnagyobb gyógyszerészeti cége, a Sensiblu által meghirdetett pályázaton részt vesznek. Az elsô magán szociális ösztöndíjat az oktatási minisztériummal, a gyógyszerészeti kollégiummal és a Junior Achievementtel közösen hirdette meg a Sensiblu. A projekt célja egyrészt a hátrányosabb helyzetû családból származó fiatalok anyagi támogatása, másrészt a gyógyszerészek számának növelése, szakmai továbbképzésének elôsegítése.

Megyénkben azok a nyárádszeredai, segesvári és dicsôszentmártoni tizenegy és tizenkettedik osztályosok pályázhatnak, akik az idén vagy 2005-ben végeztek - végeznek, és akiknek a családjában az egy fôre esô jövedelem nem haladja meg az országos bruttó minimálbért. Továbbá felvételizniük és be kell jutniuk az ország egyik állami gyógyszerészeti egyetemére. A felvételi után egy évig kapnák a havi ötveneurós ösztöndíjat, viszont ennek megtartására másod-, harmad- és negyedéven el kell érniük vagy meghaladniuk a 8,50-es általánost.

További információk, a pályázaton részt vevô települések listája a www. sensiblu.com honlapon szerezhetô, illetve innen lehet letölteni a pályázati ûrlapot is.

Kedden, a képviselôház plénumában, a politikai nyilatkozatok során, Kelemen Atilla frakcióvezetô koherens, összefüggô törvényeket és megfelelô intézkedéseket szorgalmazott, amelyek megfelelô módon szabályozzák a vadászati jogot, a vadászterületek tulajdonjogát, a területek bérlési feltételeit, illetve a vadállatok okozta károk megtérítésének törvényes keretét. Kerekes Károly, a szociális bizottság tagja a román-magyar megbékélés kapcsán a diktatórikus rezsimek által elkövetett igazságtalanságok orvoslásának szükségességére hívta fel a figyelmet, különös tekintettel a bécsi döntés nyomán 1940-ben Észak-Erdélybe menekült magyar nemzetiségû román állampolgárokra.

Látszatintézkedések - egyre felháborodottabb károsultak

Kelemen Atilla miután elmondta, hogy Románia, más európai országhoz viszonyítva még mindig gazdag vadban, az innen származó trófeák vadászati kiállítások büszkeségei, ám ez az érték mindennapos gondokat okoz a vidéki lakosságnak, kijelentette: eljött a pillanat, amikor az illetékes hatóságoknak szigorú intézkedéseket kell hozniuk a lakosság vadkárok - különösen a vaddisznók - elleni védelmére. A vaddisznók nemegyszer "betakarítják a termést". Bár az emberek gyakran a termény ôrzésével töltik az éjszakát, folytatta a képviselô, a kártételek jelentôsek és vannak olyan helységek, ahol a lakosság egész évi munkájának gyümölcsét a vadak tarolják le.

Vajon meddig lehet ezt eltûrni, meddig lehet látszatintézkedésekkel magyarázkodni a jogosan egyre felháborodottabb károsultak elôtt? - tette fel a kérdést Kelemen Atilla.

Hangsúlyozta: ha az egyre gyakrabban jelentkezô probléma nem talál megoldást, nem kívánt jelenségek (orvvadászat, a hatóságok semmibe vétele, önbíráskodás stb.) jelentkezhetnek, de jelentôs károkat is okozhat majd és a társadalmi feszültségek szításának egyik melegágya lehet.

A hatóságok és a lakosság egyaránt érdekelt abban, hogy ezeket a problémákat koherens törvényekkel, megfelelô intézkedésekkel, illetve a vadkárok megtérítésével mielôbb megnyugtató módon rendezzék, mondta végül az RMDSZ-képviselô.

A megyei nyugdíjpénztárak és a román-magyar megbékélés

Kerekes Károly elmondta, hogy a rendszerváltás után Románia törvényhozása számos törvényt fogadott el a történelmi igazságtalanságok orvoslására. Ezek egyike, az 1999. évi 105-ös sz. kormányrendelet, azokra a romániai kisebbségekre vonatkozik, amelyeket 1940. szeptember 6. és 1945. március 6. között meghurcoltak etnikai hovatartozásuk miatt.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy, a törvény alkalmazásának betartása érdekében, 2002-ben az SZDP-RMDSZ protokollumba is belefoglalták. Ennek ellenére Hargita, Kovászna és Maros megye kivételével, a Dél-Erdélybôl Észak-Erdélybe menekültek kéréseit rendszeresen visszautasították. Példának a Kolozs megyei Bánffyhunyadot hozta fel, ahol, mint mondta, a közjegyzôk megtagadják a magyarok érdekében nyilatkozó tanúvallomások hitelesítését azzal, hogy a törvényt csakis a román anyanyelvû állampolgárok esetében alkalmazzák. Másik példa a brassói nyugdíjpénztár jogi irodája, ahol "a törvény emberei", ugyanazon indoklással utasítják el a magyar nemzetiségû kéréseket. Ugyanez a helyzet a Kolozs Megyei Nyugdíjpénztár esetében is. Ezzel szemben, jelentette ki Kerekes, a román nemzetiségûek esetében kivétel nélkül alkalmazzák a jogszabályt, holott a törvény alapját éppen a román hatóságok által meghurcoltak kártalanításának igénye képezte.

Elismerte végül, hogy a hatóságok sokat tettek a román-magyar megbékélésért, ám felhívta a figyelmet, hogy a fenti megnyilvánulások nem ezt szolgálják. Ugyanakkor azt is bizonyítják, hogy az RMDSZ többrendbéli jelzései ellenére sem lépett a kormány azért, hogy megszüntesse a magyar lakosságot ért igazságtalanságokat.

Tegnap a Liberális-Demokrata Szövetség megyei vezetôi sajtótájékoztatón ismertették az NLP állandó bürója hétfôi tanácskozásának részleteit, illetve azt, hogy ma déltôl, amikor "hivatalossá válik" Traian Basescu államelnökjelöltsége, megkezdik a megyében is az aláírásgyûjtést.

Theodor Stolojan szombat esti bejelentése, miszerint lemond a jelöltségrôl és visszavonul a politikai életbôl - válaszolták a Népújság kérdésére -, ôket is meglepetésként érte. Ezt egyhangúlag állította Schwartz Ladislau, az NLP municípiumi elnöke, Mihai Antonie liberális megyei tanácsos, valamint Dinu Socotar, a Demokrata Párt megyei elnöke. Szombaton véglegesítették a képviselôi és szenátori listákat, sôt még aznap délután is támogató aláírásokat gyûjtöttek Stolojannak. Schwartz szerint látták ugyan, hogy kimerült, de még a legközelebbi emberei sem számítottak erre a lépésre. Ugyanis szombaton, alig fél órával ama bizonyos sajtótájékoztató elôtt mondta meg lemondási szándékát Basescunak is. Mint mondták, sajnálják, de "megértik", az élet pedig a jelek szerint megy tovább, mert máris az új jelöltet támogató aláírásgyûjtésbe kezdenek.

Dinu Socotar szerint a lemondás pillanatában Stolojannak több mint 500 ezer támogató aláírása volt, és bár rövid az idô, Traian Basescunak legalább 800-1 milliót akarnak összegyûjteni, ebbôl Maros megyében 20-25 ezret.

Kommentár

A humanistáknak nemrégiben a kormányzópárttal keresztezôdött vezetôje amellett, hogy az SZDP listáin akar becsúszni a parlament felsô házába, nem vesztegeti az idejét. Komoly programot dolgozott ki az általa elképzelt, úgymond, humanista társadalomra. A közel hétszáz oldalnyi tervezetben azt mondja, hogy egy "nehezen elképzelhetô társadalmat" fog vezetni, amelyet "nehéz és rizikós lenne leírni, mert a nehezebb felfogásúak félreérthetnék", és amelyben a hozzáadott értékadót (TVA) példának okáért egy úgynevezett, "a harmónia megzavarásáért" kivetett illeték (TTA) fogja helyettesíteni, amit - az csak természetes - a Harmónia Minisztériuma fog kivetni az állampolgárokra.

Ezek szerint, mégiscsak vállalta a rizikót, mert mégiscsak megpróbálta "vázolni" ama bizonyos humanista társadalom lényegét, amelynek ugyancsak "eredeti" intézményei lesznek. Olyanok, mint például az "Értékek minisztériuma", amelyhez különbözô hivatalok is tartoznak majd. Csak az érdekesség kedvéért: "Az értékek azonosításának, ápolásának és kihasználásának a fôosztálya". Aztán megalakítja az "információk begyûjtésének és feldolgozásának" a minisztériumát. Lesz egy olyan, amely a termelést harmonizálja a fogyasztással", egy "antikorrupciós minisztérium" és "a szociális konvenció" minisztériuma.

Nos, miután ily módon "megoldja" a végrehajtó hatalom struktúráit, felteszi a költôi kérdést (kik vezetik majd a társadalmat?), amelyet úgy gondolja, hogy mindazok feltennének, akik tudomást szereznek eme humanista társadalom felépítésérôl. Ezek után indul el igazán a fantáziája. Azt mondja, hogy a minisztériumok "vezetôi" bizonyos számú "versenytársból" (emuli) verbuválódnak majd, akik a "konfirmált értékek hordozóit a társadalom húzóerejévé (locomotiva) változtatják".

Azt már nem zárja ki teljességgel, hogy ebben az álomvilágban nem lesznek bûnözôk, mert, ugye, minden magára valamit adó társadalomnak megvannak a maga bûnözôi. Azonban úgy gondolja, hogy "az igazságszolgáltatás (általa elképzelt) szabályozásával " a mai típusú bûncselekmények száma jócskán lecsökken" majd, úgy, hogy "a jövô problematikájára specializálódott bíróságokra" lesz szükség. És sorolja: lesz bioetikai bíróság, az alkotás és intellektuális tulajdon bírósága, a kulturális sokszínûség bírósága, az ökológiai, vagy "a jövô generációk elleni" bûntények bírósága, és a többi.

Miután rendbe rakja az etikát és bûnözést is, igazi üzletemberként rátér az adópolitikára. Azt mondja, hogy egy, az adófizetô rendelkezésére álló adókvótát vezet majd be, ami azt jelenti az ô olvasatában, hogy
"az adófizetô maga dönti el, hogy az adójának egy részét a költségvetési szektor melyik területre utalja át". Aztán lesz egy, a befektetett tudásszükséglet alapján kiszámított "regresszív" adó, amit egy bizonyos termék elôállításába fektetett többlettudás alapján számítanak ki. A több tudást igénylô termékre kisebbet, az egyszerûbbre nagyobb adót vetnek ki. A csúcs azonban az lesz, amikor a TVA-t, az úgynevezett TTA-val, azaz a harmónia megzavarásáért kivetett illetékkel helyettesíti. Ezt az elképzelését úgy magyarázza, hogy az azokat a termékeket "penalizálja", amelyek "megzavarják a társadalmi harmóniát, vagyis "olyan effektus alkalmazásával állítják elô, amely károsan hat a verseny lojalitására, tönkreteszi a kulturális specifikumok diverzifikálását, környezetrombolók, ártanak a társadalmi kohéziónak, és különleges, nem konvencionális erôfeszítést igényelnek a gyártóktól". Vagyis Voiculescu szerint "kisebb TTA-t fizetünk az olyan termék megvásárlásakor, amely hozzájárul a "hamóniához", és magasabbat azokért, amelyek "csökkentik a harmóniát".

Az már csak hab a tortán, hogy kijelenti: a humanista doktrína középpontjában az EMBER áll, akit kizárólag a " többi élôlénnyel szembeni felismerhetô minôségbeli képesség" oldaláról kell megközelíteni és amely - a szerzô szerint - "az encefalitis mûködésének eredménye, szemben az agy idegi tevékenységével". Ugyanis, Voiculescu szerint ez utóbbi "alacsonyabb rendû tevékenység", amely megtalálható az embernél és egy sor "más állatnál" egyaránt.

Az elemzés folytatásában kijelenti, hogy "az idegi mûködést egy megnagyobbodott agy tevékenységének tekinti szemben más, az emberi tevékenységet meghatározó szervekkel", függetlenül attól, hogy a nagyagyat "autonóm" szervnek, vagy egy olyan "gépezetnek" fogjuk fel, amelyet jól vagy rosszul egy "kitapinthatatlan sofôr" vezet, amelyet léleknek nevezünk.

Végül, ha valaki esetleg nem jött volna rá, kijelentette, hogy az általa elképzeltek az Abraham Maslow elméletéhez hasonlítanak, és egyenesen "Maslow- Voiculescu piramisnak" nevezte.

Mindent egybevetve, úgy gondoljuk, a fentiekhez semmiféle kommentár nem szükségeltetik. Úgy, ahogy van, agyrém. Kérdés persze, és nem költôi, hogy mit szól a vázolt elmésséghez a partnerpárt, az SZDP.

Tegnap délelôtt a pedagógusok nemzetközi napján a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetségének tagjai tüntettek a fôvárosban. Megyénkbôl egy autóbusznyi tanerô utazott Bukarestbe, hogy hangot adjon a kormány által ígért béremelés miatti elégedetlenségének - tájékoztatott Crucian Cornel, a Preuniversitaria megyei szervezetének elnöke. Elmondta továbbá, hogy megyei szinten a kormánnyal egyezséget kötött Spiru Haret szakszervezet képviselôi közül is csatlakoztak a fôvárosba utazókhoz.

A pedagógusok 10 órakor a Revolutiei téren gyülekeztek. A megyei elnök szerint tízezernél is többen voltak, és egy hangos, erôteljes tüntetés alakult ki. A résztvevôk ezt követôen a kormány épülete elé vonultak. A Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetségének tagjai ugyanis úgy értékelik, hogy valójában 10 százalék alatt van a beígért béremelés (500.000-600.000 lejtôl 1.300.000 lejig), amibôl a tanügyben dolgozó kisegítô személyzet egyáltalán nem is részesül. A Preuniversitaria ugyanakkor úgy értékeli, hogy a kormány és a másik két tanügyi szakszervezet között megkötött egyezségnek az a kitétele, hogy ezentúl nem fognak más szakszervezetekkel tárgyalni, egy egész sor alapvetô jog megsértését jelenti.

- A mai tüntetéssel azt akartuk bizonyítani, hogy szövetségünknek van ereje, s ha nem vehetünk részt a megbeszéléseken, ilyen módon próbálunk érvényt szerezni követeléseinknek. A labda ezúttal a kormány térfelén van, várjuk tehát a választ - nyilatkozta a megyei elnök.

A. Cornea, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetségének elnöke a tiltakozás végén egy Adrian Nastase kormányfônek címzett dokumentumot nyújtott be a kormánynak. "A dokumentum tartalmazza követeléseinek és javaslatainkat az oktatási rendszer európai szintre emelésével kapcsolatban. Természetesen szerepelnek a bérkövetelések is, de az oktatás minôségének emelésére vonatkozó általános javaslataink is" - mondta a szakszervezeti vezetô.

A. Cornea elmondta, a szakszervezeti szövetség szintjén nem állapították meg a tiltakozás következô mozzanatait, de a jövô héten nagygyûlést rendeznek, amelyen megvitatják a kormány válaszát követeléseikkel kapcsolatban.

"A válaszok függvényében döntünk arról, hogy miként folytatjuk a tiltakozást. Az emberek elégedetlenek és nem akarnak itt megállni. Akár sztrájkra is sor kerülhet" - közölte Cornea.

A kormányhoz benyújtott dokumentum szerint a pedagógusok fôként azt kérik, hogy az oktatásügy nagyobb mértékben részesedjék a bruttó nemzeti össztermékbôl, és javasolják, hogy ez az arány a jövô évben legalább 6 százalék, 2005-ben pedig legalább 7 százalék legyen.

A pedagógusok "reális" béremelést követelnek egy, az oktatásügyben dolgozók bérezésérôl szóló törvény alapján, amelyet mind a pedagógusok, mind a kisegítô személyzet esetében alkalmaznának.

"Feltétlenül szükségesnek tartunk egy százszázalékos béremelést, amely 2005- tôl 2006 végéig történne szakaszokban" - áll a dokumentumban.

A tiltakozók sérelmezik, hogy a szaktárcák a legnagyobb tanügyi szakszervezeti szövetség megkérdezése nélkül dolgoznak ki a bérezéssel kapcsolatos jogszabályokat. A szakszervezeti szövetség szerint kimaradása a tárgyalásokról ellentétes az alkotmány és több más hazai és nemzetközi jogszabály elôírásaival.

Ünnepélyes keretek között adták át tegnap a Marosvásárhelyi 16-os Számú Általános Iskola sporttermét.

- Január 5-én nyújtottuk be a kérést a polgármesteri hivatalhoz, melyben jeleztük, hogy a sporttermet és mûhelyt elválasztó fal lebontásával nem veszélyeztetjük az épület struktúráját - mondta Rata Doina Maria igazgató. Az 1969-ben épült sportterem túlságosan kicsi volt, nem megfelelô a tanintézet gyereklétszámának. Az iskolában 357 diák tanul román, magyar, illetve német tagozaton. A 112 négyzetméteres teremben akár két osztály tanulói is tarthatnak egyszerre testnevelésórát. Hozzátette, a tavaly 2 milliárd lejes beruházást végeztek, melynek során aláfalazták az 1970-es évi árvízben meggyengült épületet, a földszinti termeket, a biológia- és kémialaborokat parkettázták, kifestették, szigelték a tetôt, a mellékhelyiségeket fali- és padlócsempézték, a tanintézet külsô falait pedig lefestették.

- 400 millió lejt különítettünk el az idei költségvetésbôl, amelybôl elkészítettük az új sporttermet - mondta Gliga Dan, a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal Közterület-fenntartó Igazgatóságának igazgatója. A munkálatok júliusban kezdôdtek, s augusztus végén fejezôdtek be, ami alatt lebontották a választófalat, s a termet parkettázták, öltözôket alakítottak ki, mosdókagylót szereltek fel. Ígéret van rá, hogy további négy kosárlabdapalánkot szerelnek, de szükség lenne új matracokra, sportmezekre is. A munkálatokat Nagy Sándor szakfelügyelô ellenôrizte, s az ô javaslatára a közeljövôben az udvart körülölelô 1,20 méteres kerítést 1,80- asra magasítják. A hivatal által kezdeményezett javítási és korszerûsítési munkálatok jelenleg a 7-es számú általános iskolánál folytatódnak, ahol a meglévô sportterem és mûhely közötti választófalat lebontva 115 négyzetméteres sporttermet létesítenek.

Kedves Ágota! A Népújságból értesültem a kiállításodról. Holnap nem lesz alkalmam a megnyitóra eljönni, ezért feltétlenül látni akartam a "mûveidet". Nagy meglepetést szereztél és igen büszke vagyok rád. Sok kitartást és munkakedvet kívánok! - olvasta fel a levélrészletet vasárnap délben az unitárius egyházközség tanácstermében rendezett családi kiállítás megnyitóján Nagy László lelkész- esperes. A levelet Péter Szidónia tanárnô írta még szombaton, miután megnézte a 11 éves marosvásárhelyi gyöngyfûzô Kedei Ágota bizsuit: kereskedelembôl vásárolt fehér és színes üveg kásagyöngybôl cérna fûzôszál felhasználásával kézügyességgel, ízléssel készített csaknem 50 egy-, ill. többsoros láncot, megannyi karkötôt, fülbevalót. Garnitúra is akad kínálatában. Tény, hogy joggal lepôdött meg láttukon a tanárnô, hisz a VI.-os Ágota idén júniusban a Máréfalván szervezett mûvésztáborban tanulta tôle a gyöngyfûzést. Ez, ennyi azóta a "termése". - Otthon van egy kis asztalom. Azon dolgozom. Tálacskákban sokszínû gyöngy, tû, cérna, olló - vall mûhelyérôl a kislány jókedvûen és visszakérdez: - Az iskola? Úgy osztom a dolgom, az idôm, hogy jusson erre is. Nagyon szeretek ezzel foglalkozni.

Az asztal mellett, széken, kisméretû, natúr színû fagolyócskákkal díszített, kenderfonalból tetszetôsen font, különbözô méretû könyvjelzôk, karkötôk, nyakpántok szerénykednek. Alkotójuk Ágota testvére, Orsolya, aki VII.-es. Ô ugyan a versmondás elkötelezettje, ám ehhez kedvet húgától kapott. S mivel, mint jeleztük, családi kiállítás megnyitóján vettünk részt, Bíró Sándor - egykor kômûvesként, ácsként kenyerét keresô -, immár koros fafaragó munkáit is megtekinthettük. 1977-tôl, gyakorlatilag 45 éves kora óta igazítja kisebb-nagyobb méretû plasztikai formákba a fát. Többnyire a székely ember világa, figurája, arcképe puha hársból faragott mása fogadja a szemlélôt, bibliai - Az utolsó vacsora, Jézus a kereszten - ill. történelmi témák - Zrínyi Ilona vizsgálóbírói elôtt, mellette lánya, Julianna és fia, a kis Rákóczi Ferenc, Vörösmarty: A vén cigány c. versének hegedûse, kopjafa, székely kapu jellegzetes (virágminták, indák, levelek) domború díszítménnyel és üzenet értékû felirattal: Házat mindenütt találsz/hazát csak itthon. - Nagyon boldog és büszke vagyok. Ritka, hogy tata az unokáival egyszerre mutatkozhat be. Tehetségesek, eleven a fantáziájuk és kézügyességgel is megáldottak.

A Matlap matematika feladatmegoldó verseny pontszámait figyelve, az elmúlt három évben jelentôs ugrás tapasztalható, ami a diákok növekvô érdeklôdését jelzi a matematika iránt. Míg országos szinten majdnem megduplázódott a tanulók által elért pontszám, megyei szinten négyszeresére emelkedett. Hogyan sikerült ezt az eredményt elérni? - kérdeztük Bandi Árpád matematikatanárt, a Matlap szerkesztôbizottsági tagját.

- Sok éven át figyeltem a Matlap feladatmegoldóinak rovatát, és úgy éreztem, hogy többre képes ez az ifjú tanulósereg. Így jutottam arra a gondolatra, hogy támogatókat keressek a feladatmegoldók jutalmazására. Négy éve összesítem az elért pontszámokat, például 2000/2001-ben országos szinten 58091 pontot értek el a feladatokat helyesen megoldó és beküldô diákok, 2002/2003-ban 83.493 és 2003/2004-ben már közel 90.000 az elért pontszám. Megyei szinten 6595-rôl négy év alatt 24.300-ra tornázták fel magukat a diákok. Látható az ugrásszerû változás a harmadik évtôl, amikor elkezdtük a feladatmegoldók jutalmazását. Tavaly 66, idén 93 tanulót jutalmaztunk. A megyében a legtöbb feladatmegoldója a gyulakuti, a marosvásárhelyi 7-es számú és a szakadáti általános iskoláknak volt. Ezúton is szeretném megköszönni azoknak a személyeknek és cégeknek a támogatását, akik megértették kérésünket, és látható módon hozzájárultak a feladatmegoldók számának gyarapításához. A 2004/2005-ös iskolai évre is sikerült már biztos támogatókat találnunk Verestóy Attila szenátor személyében, de Marosvásárhelyrôl is akad néhány cég: az AAGES indukciós hevítôberendezéseket gyártó magánvállalat, az Opel Victoria, a Lion Victoria, az Aliat autóházak, a Romániai Magyar Pedagógusszövetség, az Appendix Kiadó, a Bernády György Alapítvány, egy 80 éves matematikatanár és a Piraeus Bank. Ígéreteket kaptunk még néhány vállalkozótól és a Bolyai Farkas Líceum reál szakos tanárai részérôl.

- Elégedett-e a tanár úr?

- Téves lenne azt gondolni, hogy most már minden rendben van! Még nagyon sok iskolában nem is ismerik a Radó Ferenc Matematikamûvelô Társaság által kiadott Matlapot, mert az arra hivatottak nem népszerûsítik kellôképpen, pedig tartalmilag értékes, tanulóknak, vizsgázóknak egyaránt hasznos feladatsorokat tartalmaz. A lap 4000 példányban jelenik meg havonta, Hargita megyében 850, Szatmár megyében 750, Maros megyében pedig 650 elôfizetôje van. Egy dicséretes példát hadd említsek: Erdôcsinád kis iskolájában legújabban csaknem minden második tanulónak járni fog a Matlap, mivel az ottani matematikatanárnô szülôi értekezleten népszerûsítette a lapot. Remélem, lesznek még követôi. És ha már a példáknál tartunk, meg kell említenem a kitartó munkával szép eredményt elért Kelemen Anna Iringó VIII. osztályos tanulót, aki csaknem minden versenyen eredményesen szerepelt és az elmúlt iskolai évben matematika, fizika, kémia és magyar tantárgyversenyeken az országos szakaszra is eljutott, sôt, néhány külföldi versenyen is részt vett. 2003-ban megkapta a Radó Ferenc Matematikamûvelô Társaság díját és 2004-ben elsô helyet szerzett a feladatmegoldók pontversenyében.

Befejezésül azokat a szülôket, akik gyerekeik felkészítésére magánoktatót fogadnak, arra biztatnám, hogy az oktatót kérjék meg: oldják meg a Matlapban megjelent feladatokat. A diákok pedig ne feledjék: idén is minden hónap elsô szombatján 14 órától a marosvásárhelyi 14-es általános iskolában a Matlap feladataival foglalkozunk.

A Milvus csoport - Madártani és Természetvédelmi Egyesület idén is megszervezte október 2-3. között a madármegfigyelô világnapokat (World Birdwatch 2004). Ezt az ünnepet a világ legtöbb országában e két napon ünneplik és madárszeretôk százezreit csalogatja terepre. Célja az emberek figyelmét felhívni, hogy rohanó világban kis figyelemmel közvetlen közelünkben is találkozhatunk érdekes madárfajokkal, melyekre oda kell figyelnünk.

Idén a madármegfigyelô világnapok megszervezését és koordinálását a Bulgáriai Madártani Egyesület szervezte és az ô feladata volt az adatok összesítése.

Ezen az akción csoportunk 46 tagja vett részt, akik öt megyében összesen tíz területet vizsgáltak meg. A kiszálláson részt vett a Marosvásárhelyi 17- es Számú Általános Iskola 27 diákja is, hiszen egy ilyen jellegû tevékenységbe igen fontos a fiatalok bevonása. Maros megyében Marosvásárhely területén, a kishegyszôlôi és bodoni erdôben, valamint a Maros partján Nagyernyéig végeztek madármegfigyeléseket.

A Milvus csoport tagjai összesen 12.340, száztizenkét fajhoz tartozó madarat azonosítottak e két nap alatt.

Az Európára vonatkozó összesítéseket tegnap este tették nyilvánossá, melybôl megtudhattuk, hogy kontinensünkön 17.177 résztvevô összesen 2.384.401 madarat számlált.

Romániában 367 személy volt jelen az akción és 552.503 madarat figyeltek meg. Ennek mintegy 95,4 %-át mindössze három faj, a seregély, dankasirály és szárcsa teszi ki.

Háborús gránátokat és töltényeket találtak

Lakossági bejelentésre szálltak ki a segesvári rendôrök az egyik házhoz, amelynek padlásán gránátokat és töltényeket találtak. A két gránát és a 24 töltény egy ládában volt, másik két fémdobozban pedig két gázálarcot találtak. Értesítették a Megyei Polgárvédelmi Felügyelôséget, akik hatástalanítják a lôszereket. A rendôrség kivizsgálást kezdeményezett, melynek célja megállapítani, hogyan kerültek a lôszerek a padlásra.

Átment rajta a szekér

Fával megrakott szekérrel szombaton hajnalban hazafelé indult két libánfalvi férfi. A 35 éves M. Vasile elaludt a szekéren, s leesett. A kéttonnás szekér kereke átment a testén, s mire az elôbbre ülô rokona észrevette, a férfi már halott volt.

Rendôrkézen a tolvajok

Szombaton értesítette a rendôrséget egy dicsôszentmártoni férfi, hogy a Hadsereg utcában két személy megtámadta, lefogta és elvette a nála levô 350.000 lejt. A nyomozás során kiderült, az elkövetôk a 19 éves L. Paulo-Ovidiu és a 21 éves M. Viorel helybeli lakosok, akiknek nevére rablás miatt 29 napos elôzetes letartóztatási parancsot bocsátottak ki. A két tettes nem elsô alkalommal ütközik a törvénybe, L. Paulo több mint 20 lopást követett el, míg M. Viorel 7 lakást és gazdasági egységet fosztott ki.

Vasárnap a vásárhelyi Tudor negyedbeli Fortuna üzlet elôtt állt az a 18 éves lány, akinek kezébôl egy fiatalember csavarta ki a maroktelefont. A rendôrök azonosították az elkövetôt, s a 21 éves S. Zsolt szabadlábon védekezhet az ellene felhozott vádakkal szemben.

Tetten érték a betörôket

Vasárnap hajnalban járôrözô rendôrök tetten értek két személyt, miközben azok a vámosgálfalvi fogyasztói szövetkezet épületébe hatoltak be. A 29 éves V. Mircea és a 30 éves B. Sorin egy feszítôvassal törte be az épület tetôzetét, s a raktárból 8 millió lej értékû javakat tulajdonítottak el. Kiderült, V. Mircea az idén február- április idôszakban öt alkalommal lopott fémhulladékot, míg B. Sorin márciusban két lakásbetörést követett el, ítélet még egyikük ügyében sem született.

Gondatlanság okozta tûz

Vasárnap este a sármási tûzoltócsoportot hívták Kissármásra, mivel a December 30. út 3. szám alatti nyári konyha tüzet fogott. A helyszíni vizsgálatok szerint egy elhajított égô cigaretta miatt égett le az épület tetôzete 10 négyzetméteres felületen.

Gyereket gázolt

Október 4-én 15 órakor Petele község területén a 25 éves magyarói D. Levente Opel Astra gépkocsijával elgázolta M. Ana-Maria 12 éves kiskorút, aki meg nem engedett helyen akart átszaladni az út túlsó felére. A kislány tegnap reggel belehalt sérüléseibe.

Hátba szúrta az apját

Szeptember 27-én N. Ana értesítette a rendôrséget, hogy 64 éves férje, N. József otthonában elhunyt. Mivel a helyszínre érkezô ügyésznek gyanús volt, hogy az elhunytat tiszta ruhába öltöztették, a család tiltakozása ellenére elrendelte a boncolást, amelybôl kiderült, hogy a férfit késsel szúrták hátba, aki tüdôsérülés következtében hunyt el. A Törvényszék Melletti Ügyészség vizsgálata nyomán kiderült, hogy szeptember 26-án N. Józsefet meglátogatta 33 éves fia, szintén N. József, akivel ittak, összevesztek és aki apját hátba szúrta. A bíróság 29 napra elôzetes letartóztatásba helyezte a minôsített emberöléssel gyanúsított N. Józsefet, aki beismerte tettét. A sajtó kérdéseire válaszolva elmondta, hogy mikor szüleihez megérkezett, édesapja aludt, majd a késôbbiekben ettek-ittak. Veszekedésre került sor - hogy mi volt a kiváltó ok, nem emlék-szik -, majd felkapta az asztalról a kést és megszúrta apját. Ezek után eltávozott, nem észlelte a vérnyomokat. A család csak másnap értesítette a rendôrséget, amikor már tiszta ruhába öltöztették az áldozatot, megpróbálva eltitkolni a tragédiát.

Rablótámadás az állomás közelében

Három férfi rabolta ki és bántalmazta az 50 éves marosvásárhelyi illetôségû B. Istvánt szeptember 30-án, aki az autóbusz-pályaudvar környékén tartózkodott. A tettesek közül ketten a marosludasi elhelyezési központból kikerült személyek, abból az elhelyezési központból, amelyet éppenséggel a megyei rendôrség támogat alkalmanként adományokkal!! Az áldozattól a mobiltelefont és a rendôrségi közlemény szerint 10 millió lejt vettek el. Az elôzetes letartóztatásban levô gyanúsítottak közül ketten kérdésekre válaszolva azt állították, hogy ismerték az áldozatot, egy bárban ittak, ezt követôen került sor arra, hogy kirabolják. M. Ioan szerint csupán 1,4 millió lejt találtak B. Istvánnál. A másik, csak Zorrónak becézett, korábban számos betörést (150 millió lej értékû a kár) elkövetett gyanúsított szerint a pénzbôl cigarettát vettek és a diszkókban szórakoztak.

Cotoara Vasile megyei rendôrparancsnok a múlt pénteken kijelentette: az utóbbi hetekben igencsak megnövekedett a betörések, lopások száma, amit az esetek többségében az elhelyezési központokból kikerült fiatalok követnek el. "Nincs hol lakniuk, nincs mibôl ennivalót vásárolniuk, így lopnak. A prefektúra és a polgármesteri hivatal segítségét kértük, azt remélve, hogy az elkövetkezôkben az elhelyezési központokból kikerülô, 18 évet betöltött fiataloknak lehetôség szerint biztosítsanak szállást, adott esetben munkahelyet. Szociális problémáról van szó, amire valamilyen megoldást kell találni" - mondta a parancsnok.

A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata az elmúlt évadban mutatta be Barta Lajos Zsuzsi címû falusi vígjátékát. A darab zenés változatát a Csûrszínházi Napok keretében Falusi szerelem címen, módosított szereposztással vitték közönség elé a társulat mûvészei.

Ezt a zenés változatot láthatja a marosvásárhelyi közönség is a 2004/2005-ös évad felújításai között. A szereposztásban: Nagy Dorottya, Ördög Miklós Levente, Makra Lajos Szentgyörgyi-díjas, Balázs Éva, Sebestyén Aba, Kárp György, Henn János, Biluska Annamária / Szabó Mária, Berekméri Katalin, Szélyes Ferenc, Tollas Gábor e.h. és Nagy Levente. Rendezô: Kovács Levente. Dramaturg: Szélyes Andrea, színpadkép és jelmez: Szabó Annamária, zenei tanácsadó: Csíky Csaba, a rendezô munkatársa: Harsányi Zsolt. Zenekíséret: Koszorús Kálmán és zenekara.

Az elôadásra 2004. október 6-án, szerdán este 7 órától kerül sor a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház nagytermében.

Az el&