Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

A Nemzeti Liberális Párt (NLP) Állandó Delegációja hétfôn határozatot fogadott el, amely Traian Basescut nevezi ki a D.A. Szövetség államfôjelöltjévé.

A dokumentumot hét ellenszavazattal és öt tartózkodással fogadták el, a nemmel szavazók között van Dinu Patriciu, az NLP exalelnöke is.

Patriciu és az NLP vezetôségének több tagja Calin Popescu Tariceanu megbízott alelnököt javasolta államfôjelöltnek, az Állandó Delegáció azonban elutasította a javaslatot arra hivatkozva, hogy jelenleg Traian Basescu a legnépszerûbb a közvélemény-kutatások szerint.

A határozat szerint az NLP Állandó Delegációja tudomásul vette Theodor Stolojan lemondását az államfôjelöltségrôl, valamint arról, hogy pártelnöki hatáskörét átruházta Calin Popescu Tariceanu alelnökre.

"Az Állandó Delegáció értékeli Stolojan elnök úr érdemeit és hozzájárulását az NLP átalakításához és a romániai politikában elfoglalt pozíciójának megerôsítéséhez. Politikai támogatásunkról biztosítjuk a megbízott pártelnököt és üdvözöljük a belsô egységet" - áll az NLP Állandó Delegációjának közleményében.

2004. október 4-én, a Hivatalos Közlöny 900. számában megjelent a 2004. évi állami költségvetés tartalékalapjából Maros megyének kiutalt összegre vonatkozó határozat. A jogszabály megjelenését az RMDSZ és kormánypárt közötti sorozatos egyeztetések elôzték meg, amelyek eredményeként a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház 4,2 milliárd lejes támogatásban részesül. A fenti összeget épületjavítási munkálatokra fordítják.

Az Európai Unió szerdán megjelenô országjelentésében teljes egészében elismeri Románia átalakulását mûködô piacgazdasággá, de figyelmeztet, hogy az emberi jogok terén az ország még messze van az uniós normáktól.

Egy hétfôn nyilatkozó magas rangú román tisztviselô szerint a jelentés végsô szövege még nem készült el, de már biztosak abban, hogy az unió piacgazdaságként ismeri el a román gazdaságot, miközben a politikai követelmények teljesítése terén bírálatot várnak.

A nyilatkozó szerint a mûködô piacgazdaságként való elismerést elsôsorban a folyamatos gazdasági növekedés - az utóbbi öt évben évi 1,8-7 százalék között - biztosítja Romániának. Ez egyike a két fô átfogó gazdasági feltételnek, amely kell az uniós tagsághoz. A másik gazdasági kritériumot, hogy a román gazdaság versenyképes legyen az uniós piacon, az EU-bizottság még nem tekinti teljesítettnek, de ezt csak a tagfelvétel idejére kell teljesíteni.

Románia - amely a 30 csatlakozási fejezetbôl még hármat, az igazságügyi és belügyi, a versenyjogi és a környezetvédelmi fejezetet nem zárta le - reményei szerint 2007. január 1-jén válik az unió tagjává.

A BBC brüsszeli tudósítója szerint a jelentés leszögezi, a korrupcióellenes intézkedések nem eredményeztek egyetlen, magasabb szinten folyó pert sem.

A 142 oldalas dokumentum néhány lapja még üres, ide kerülnek be az utolsó pillanatban és nagy titokban a politikai következtetések, közli a BBC.

Az EB szerint az elôrelépés nem egyenlô mértékû, a testület bírálja több privatizáció átláthatatlanságát, például az adósságok nem mindig követhetô módon történô újraütemezését.

A jelentés szerint erôsödött a piacgazdaság törvényes kerete, de a jobb üzleti környezet továbbra is az igazságügyi és közigazgatási rendszer javításától függ.

Akárcsak a tavalyi jelentésben, a korrupció idén is komoly és széles körben elterjedt problémaként jelenik meg. A korrupció elleni harcot a jelentés szerint befolyásolják a törvényeket alkalmazó intézmények integritásával és a korrupcióellenes kampánnyal kapcsolatos kétségek. A Korrupcióellenes Ügyészség által megoldott ügyek száma kevés, különösen a magas szintû korrupció tekintetében.

A jelentés kéri a Korrupcióellenes Ügyészséget, hogy ne vesztegesse az idôt a jelentéktelenebb korrupciós ügyek sokaságával, ugyanakkor figyelmeztet, hogy az intézmény a parlament és a közvélemény számára kevéssé átlátható módon dolgozik.

A véleményszabadsággal kapcsolatos fejezetnek a tavalyinál szigorúbb a hangneme. A nagy sajtótrösztök felhalmozott, az állam által tolerált adóssága veszélyeztetheti az újságírói függetlenséget és öncenzúrához vezethet.

A sajtófigyelô tanulmányok szerint a televíziós híradók az írott sajtónál jóval kevésbé bíráló hangnemben szólnak a kormányról, ugyanakkor hiteles beszámolók vannak azzal kapcsolatban, hogy a helyi hivatalosságok köztisztségüket kihasználva befolyásolják a helyi médiák kiadói politikáját, például a reklámszerzôdések szelektív odaítélésével, folytatja a BBC elemzôje.

Figyelmeztetés fogalmazódik meg a mezôgazdaság területén is, ahol Románia az idei év végéig SAPARD-alapokat veszíthet a nem megfelelô kezelésmód miatt, áll a dokumentumban.

A tavaly fogadta el és január elsejétôl lépett hatályba az új adótörvénykönyv. A Pénzügyminisztérium egy olyan határozattervezetet dolgozott ki, amely lehetetlenné teszi az új törvénykönyv által biztosított 1%-os személyi adófelajánlást a civil szervezetek részére - hívta fel a közvélemény figyelmét a minap Winkler Gyula RMDSZ-képviselô.

Mint elmondta, az RMDSZ, magyarországi példára építve, három évvel ezelôtt kidolgozta azt a tervezetet, amely lehetôvé tenné, hogy az adófizetôk személyi jövedelemadójuk 3%-át különbözô civil szervezeteknek ajánlják fel. Mivel a tervezet elfogadtatásához az RMDSZ nem talált partnerre, 2002-ben 2%-os felajánlást szorgalmazott, míg végül az idén az adótörvénykönyvbe sikerült "becsempészni" az 1%-os felajánlást.

A törvény értelmében a konkrét végrehajtást kormányrendelettel szabályozzák. A napokban megszületett ennek a rendeletnek a Pénzügy- minisztérium által kidolgozott tervezete, amely gyakorlatilag ellehetetleníti a szóban forgó felajánlás lehetôségét. Ahelyett, hogy valóban szabályozná a törvényes elôírás gyakorlatba ültetését, éppenséggel gátolja, a bürokrácia útvesztôjébe kényszerítve az ilyenszerû adakozásra hajló állampolgárokat.

A tervezet szerint az adófizetô polgárnak, amennyiben élni kíván az 1%-os felajánlás lehetôségével, egyrészt egy típuskérvényt kell kitöltenie, amelyen feltünteti az általa kiszemelt civil szervezetet, ennek pénzügyi azonosító számát és bankszámláját, illetve támogatási szerzôdést kell kötnie az illetô szervezettel.

- Ez utóbbi követelmény teljesen irracionális - állapította meg Winkler Gyula -, hiszen ez vagy azt jelenti, hogy az adófizetô személyesen felkeresi az illetô civil szervezet elnökét a szerzôdés megkötése végett, vagy a civil szervezet küld ki postán több ezer aláírt, lepecsételt támogatási szerzôdést annak reményében, hogy valaki majd kitöltve visszaküldi azt. Mindkét eljárás annyira költséges, hogy a jelenlegi átlagbérre számolt évi adó 1%-át jelentô kb. 100000 lejért nem érdemes belefogni. Ezért az RMDSZ tiltakozni fog.

- Szó volt arról, hogy az RMDSZ a saját tervezetével áll elô szeptember 28-ig. Megtörtént?

- Szeptember 28-án egyeztetô tárgyalás volt a Pénzügyminisztérium illetékes szakosztályán, amelyen az RMDSZ képviselôi is jelen voltak. Ugyanakkor írásban is letettük a javaslatainkat, illetve azt, hogy nem fogadhatjuk el a javasolt formában a normarendszert.

- Milyen volt a tárgyalás? A miniszter megértette a lényeget?

- Eléggé kiábrándító volt az, hogy sem az illetékes államtitkár, Maria Manolescu, sem Mihai Tanasescu nem vett részt a megbeszélésen, hanem csak a beosztottak. Úgyhogy észrevételeinket, illetve a konkrét javaslatunkat mind Mihai Tanasescu pénzügyminiszternek, mind Maria Manolescu illetékes államtitkárnak írásban adtuk át.

- Mit tartalmaz az RMDSZ által kidolgozott javaslat?

- Arról szól, hogy azok a személyek, akik felajánlást kívánnak tenni, töltsenek ki egy formanyomtatványt, amelyen három fontos pontot kell megnevezni: az általuk kiválasztott civil szervezet pontos nevét, esetleg a székházának a címét, az adószámát (cod fiscal), illetve a szervezet bankszámlaszámát.

Ugyanakkor, hogy kétoldalú jogi kötelezettség lépjen fel, az illetônek nyilván meg kell neveznie saját magát, lakcímét és a személyi számát.

- Véleménye szerint mi lehet a "logikája" a Pénzügyminisztérium által kidolgozott normának?

- Úgy érezzük, a normarendszer bonyolítása két dologból következhet. Az egyik eshetôség az, hogy a Pénzügyminisztérium alkalmazottai nem értették meg ennek a folyamatnak a lényegét, hogy ez egy felajánlás, nem pedig egy kétoldalú szerzôdés, mint amit a szponzorizálás feltételez, a másik lehetôség az, hogy megértették ugyan, mirôl van szó, de szabotálni, megnehezíteni vagy ellehetetleníteni akarják ezt a folyamatot. Ez azonban minket nem is érdekel annyira. Az RMDSZ-t az érdekli, hogy tehessük meg a szükséges lépéseket ahhoz, hogy a normarendszer világos, tiszta és könnyen alkalmazható legyen. A másik nagyon fontos dolog az lenne, hogy a civil társadalom álljon mellénk, és jelezzék, hogy általuk sem elfogadható ez a javaslat.

- Mi a további eljárás?

- Sajnos, ez nem parlamenti procedúra. A normák egy miniszteri rendelet formájában jelennek meg, amihez parlamenti úton nem tudunk hozzányúlni, csak egyeztetés útján. Tehát tovább kell egyeztetni a minisztériummal, hogy sikerüljön meggyôzni, hogy az általuk kidolgozott normarendszer nem jó, és fogadják el az általunk javasoltat. De, mint mondtam, ez nem parlamenti procedúra, hanem a Pénzügyminisztérium belsô ügye.

- Vagyis nem biztos, hogy elfogadják, vagy egyáltalán figyelembe veszik az RMDSZ tiltakozását.

- Ôk nyilván megtehetik, hogy nem veszik figyelembe a mi javaslatainkat, és indítják a saját normáikat. Ezért szükséges egy határozott szándéknyilatkozat a civil szervezetek részérôl. Másrészt ígéretet kaptunk arra, hogy hamarosan újabb tárgyalásra kerül sor, amelyre a pénzügyi tárca meghívja a civil társadalom képviselôit is.

Aktuális

Caragialei fordulatot vett a választásokra készülôdô Románia politikai élete. A dâmbovitai gondolkodásmódot kiválóan ismerô Ion Luca után több mint egy évszázaddal sem igen lepôdhetünk már meg semmin, a mostani események azonban még a ploiesti-i alkotó fantáziájához képest is elrugaszkodottnak tûnnek.

Látszólag csupán annyi történt, hogy az egyik legkarizmatikusabb politikai vezér, az ellenzék esélyesnek tûnô elnökjelöltje, Theodor Stolojan egészségi állapotára hivatkozva visszalépett az aktív politizálástól. Döntése a szó szoros értelmében a könnyekig meghatotta Traian Basescut, szövetségesei vezérét, aki viszont másnap már zsarolás áldozatának (tehát megzsarolhatónak!) tüntette fel leköszönt kollegáját.

A politikus is csak halandó, s megbetegedhet, mint bárki más, a politikában és diplomáciában azonban gyakorlat ilyesmire hivatkozni, ha valaki bizonyos kötelezettségek alól elegánsan próbálja kivonni magát. Mi van azonban, ha valós betegségrôl van szó? Stolojanról már régóta ismert tény, hogy nem örvend a legtökéletesebb egészségnek, s ezúttal sem hirtelen állapotváltozást követôen történt a bejelentés. Ez annál különösebb, hogy többször megerôsítették, nem gyógyíthatatlan kórban szenved. Akkor pedig miért pont most, a választások elôestéjén, gyakorlatilag népszerûsége csúcsán döntött így a liberális vezér, illetve mit is takar Traian Basescu zsarolásról szóló bejelentése, ami attól válik rögtön érdekessé, hogy Bukarest fôpolgármestere - aki a helyhatósági választások idején fennen hangoztatta, ô a fôvárosban kíván rendet teremteni (eddig meglehetôsen sikertelenül) - lesz az utódja az elnökjelöltségben.

Mindebbôl egyértelmûnek tûnik, hogy sokkal bonyolultabb dolgok zajlanak a háttérben, mint amennyit a közvélemény orrára kíván bárki is kötni, s nem nehéz felállítani egy olyan forgatókönyvet, mely szerint - anélkül, hogy érdemeit, emberi és politikusi tulajdonságait túlozni óhajtanánk - az európai mûveltségû és viselkedésmintát követô Stolojant saját hívei buktatták meg. A szavazók között rendkívül népszerû politikusra csupán addig volt szükség, amíg személyes vonzereje révén felfuttatta a liberális- demokrata szövetség szimpátiaindexét. A mór megtette kötelességét, a mór mehet. A továbbiakban azonban olyan jelöltet látnak szívesebben, aki tapasztalt populistaként olyan nyilatkozatokra is képes, amilyeneket Stolojan szájából soha nem hallottunk, s valószínûleg a késôbbiekben sem hallottunk volna.

Ami pedig a megváltozott államelnök- jelöltlistát illeti, annak legújabb változatában a legesélyesebbek között a populizmusnak a rossztól a még rosszabbig terjedô pojácái sorakoznak Nastasetôl, Basescun át Corneliu Vadim Tudorig. Szegény választók! Még szerencse, hogy nekünk, erdélyi magyaroknak nem közülük kell választanunk. Ám vajon, tisztában vagyunk-e ezzel mindannyian?

Áldás - Népesség konferencia

Záróközlemény elfogadásával fejezôdött be szombaton Félixfürdôn a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület (Nagyvárad) és a Polgári Magyarországért Alapítvány (Budapest) Áldás - Népesség címmel rendezett kétnapos nemzetközi tudományos konferenciája.

A dokumentum elfogadását megelôzô plenáris ülésen Kötô József, az RMDSZ oktatási alelnöke bejelentette, hogy Csángóföldön elindult az intézményépítés, ennek keretében az iskola építésére Bukarest engedélyt adott, Budapest pedig biztosítja a költségeket.

Matolcsy György, az Orbán-kormány volt gazdasági minisztere arról beszélt, hogy új nemzeti célra és új nemzetstratégiára van szükség. Hangsúlyozta, hogy a korábbi nemzeti cél, a magyarok határon átívelô egyesítése és a korábbi nemzeti stratégia a biztonság és a jólét, a határokon átjárhatóság megteremtése már kevés, az új nemzeti cél a megmaradás célja kell hogy legyen. Ehhez pedig új nemzetstratégiára van szükség - hangsúlyozta a volt miniszter. Ez utóbbinak a politikai-stratégiai része az önszervezôdések, az autonómia, míg a gazdasági része, hogy egyben kell kezelni a Kárpát- medence magyarságát.

A plenáris ülés résztvevôi elfogadták a kétnapos találkozó záróközleményét. Ebben leszögezik: a Kárpát-medence országaiból érkezett elôadók és résztvevôk, a történelmi egyházak, a tudomány, a közélet, az oktatás és a gazdaság képviselôi egyetértenek abban, hogy a kárpát-medencei magyarság sorskérdéseivel akkor szembesülünk legradikálisabban, ha népesedési helyzetünket vesszük górcsô alá. A konferencia résztvevôit sem érte meglepetésként, hogy milyen drámai a helyzet, a magyar népesség fogyása zuhanásszerû.

A konferencia a megmaradás és gyarapodás üzenetével szólította meg mindazokat, akik részt kívánnak venni egy átfogó nemzeti stratégiai-cselekvési program kidolgozásában, és részt vállalnak e program megvalósításában.

Az Áldás -Népesség konferencia résztvevôi támogatják, hogy a szülôföldön maradás nemzeti stratégiája mellett készüljön el az ennek megfelelô magyarországi, erdélyi, kárpátaljai, vajdasági és felvidéki gazdasági stratégia.

Vállalják, hogy az egyházi, kormányzati döntéshozókat évrôl évre meghívják a cselekvési programban javasoltak megvitatására. Vállalják továbbá, hogy a lehetô legszélesebb nyilvánosság elé tárják azokat a példamutató egyházi és civil kezdeményezéseket, amelyek a kihalásra ítélt falvak "meggyengült családjainknak, sorvadó közösségeinknek, a kallódó gyermekeknek nyújtanak életlehetôséget, valamint esélyt a túlélésre és a felemelkedésre" - szögezi le a zárónyilatkozat.

Tôkés László királyhágómelléki református püspök a konferencia zárszaván kijelentette: csakis életképes nemzetstratégiával van esélye a magyarságnak a megmaradásra. A püspök szerint a magyarországi költségvetés 1 százalékát oda kell adni a határon túli magyar közösségeknek. "Ezt mi megérdemeljük" - fûzte hozzá Tôkés László.

Szerb radikális gyôzelem a vajdasági választáson

A korábbi hírekkel ellentétben mégis a Szerb Radikális Párt (SRS), nem pedig a Demokrata Párt (DS) gyôzött a vajdasági tartományi parlamenti választáson, ugyanakkor a szélsôségesen nacionalista SRS nem tud kormányt alakítani sem önállóan, sem koalícióban másokkal.

A Beta belgrádi hírügynökség által közölt áttekintésbôl kiderül, hogy a választás vasárnapi, második fordulójában a DS gyôzött, de az eredményeket összesítve mégis a szélsôségesen nacionalista SRS kerekedett felül, mivel nagyobb arányú gyôzelmet aratott a választás elsô fordulójában.

Két hete részarányos rendszerrel, pártlistákra szavazva választották meg a 120 fôs parlament felét, most vasárnap egyéni körzetekben választották meg a fennmaradó képviselôket.

Egy képviselôi hely híján ismert már a parlamenti összetétele.

A feltételezett háborús bûnös, Vojislav Seselj pártja 37, a DS 34 képviselôi mandátummal rendelkezik. A harmadik a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) tíz képviselôvel.

Intô jel azonban, hogy a szerbiai helyhatósági választáson Újvidéken kívül számos más vajdasági magyarlakta városban, így Temerinben, Kikindán, Verbászon, Kúlán és Szenttamáson gyôzött a Seselj-párt jelöltje.

A VMSZ központi szabadkai irodájában hétfôn közölték az MTI-vel, hogy a vajdasági parlamenti választás második fordulójában a párt három képviselôi helyhez jutott egyéni körzetekben, és versenyben van még egy jelöltje egy szabadkai körzetben, ahol meg kell ismételni a szavazást. Kasza József pártja így eddig összesen tíz képviselôi helyet szerzett a tényleges jogalkotói jogosítványokkal nem rendelkezô parlamentben, míg az elôzô ciklusban 17 képviselôje volt.

Biztosnak tûnik, hogy bejutott a tartományi képviselôházba a VMDP egyetlen tovább jutott jelöltje, a szabadkai László Gyula. Ágoston András pártelnök közölte az MTI-vel, hogy László nagy fölénnyel vezet választókörzetében radikális ellenfelével szemben. A VMDP-nek eddig is egy képviselôje volt a parlamentben.

A VMSZ a szerbiai helyhatósági választás második, vasárnapi fordulójában elvesztette a polgármesteri széket a többségben magyarok lakta Magyarkanizsán és Csókán, s veszített a párt jelöltje Óbecsén is, ahol azonban a VMSZ-nek eddig sem volt polgármestere. Adán már az elsô fordulóban kiesett a VMSZ-es polgármesterjelölt, s egy hajszálnyi szavazatkülönbséggel tudott gyôzni Szabadkán a mostani polgármester, Kucsera Géza. Mindent egybevetve a VMSZ-nek eddig hét polgármestere volt, s a választás után marad négy: Szabadkán, Zentán, Topolyán és Kishegyesen.

Kasza József kora hajnalban az MTI-nek nyilatkozva úgy értékelte, hogy pártja "szolid és elfogadható" eredményt ért el, s a jelenlegi választási törvények szerint a lehetô legtöbbet hozta. Ágoston András ugyanakkor úgy látja, hogy a VMSZ nagyon rosszul szerepelt. Szerinte vége lett egy korszaknak, egy VMSZ-es politikai stratégiának, amelyet Kasza pártja folytatott Budapest háttértámogatásával.

Az MTI gyorsszámítása szerint a választási végeredménybôl ítélve önkormányzati szinten a VMSZ a teljes magyar szavazóbázis közel hetven százalékára támaszkodik, míg a fennmaradó harminc százalékon osztozik a többi magyar párt. Tartományi szinten a VMSZ fölénye kilencven százalékos.

Négy hónap alatt a magyar huszárok kétszer is belovagolhattak a vatikáni Szent Péter térre: június 4-én a hagyományôrzô egyesületek érkeztek lovaikkal Magyarországról a pápai általános audienciára, október 3-án pedig IV. Károly király (I. Károly osztrák császár) boldoggá avatási szertartásán lehettek jelen a magyar lovasok.

Négy hónapja a magyar Sándor-huszárok és az osztrák Esterházy huszárok hat képviselôje léptethetett be lovon a Szent Péter térre. A huszárok május elején indultak a magyar-osztrák határról: Németországon át Lyonba utaztak, hogy onnét már lóháton tegyék meg a Rómáig vezetô csaknem másfél ezer kilométeres utat. Ezt járta be egykoron Hannibál, illetve késôbb a 72 éves VII. Pius pápa is, miután Napóleon 1814-ben "visszaadta" a Lyonban tartott egyházfôt. A pápát akkor Nepomuki Horváth János kapitány vezetésével magyar huszárok kísérték Lyontól Rómáig, s a fázós egyházfôre huszármentét terítettek, amirôl ma egy festmény is tanúskodik - VII. Pius pápa huszármentében - a vatikáni könyvtár folyosójának falán.

Most az utolsó magyar uralkodó boldoggá avatásának tiszteletére jöttek el tucatnyi magyar hagyományôrzô lovas egyesület és klub, bandérium és ezred képviselôi, s közülük kilencen - hét huszár és két, korabeli ruhába öltözött hölgy - lovagolhattak be az Angyalvártól a Szent Péter térre, történelmi és csapatzászlaikkal. Ezúttal kölcsön lovakon, póninál valamivel nagyobb, de azért elég kis méretû Bardigiano fajtájú négylábúakon. A huszárok közül négyen a királyi testôrség öltözetét viselték: rókaprémes díszítésû süveget és piros ruházatot, piros-ezüst sújtással. Ugyanakkor a zászlós menetben még tucatnyi huszár és népviseletbe öltözött hölgy vonult be a vatikáni bazilika elé.

A makrancos olasz lovak alaposan megizzasztották a hagyományôrzô huszárokat, akiknek néhány napjuk volt csak arra, hogy megszokják a különben tenyésztésre tartott csôdöröket. Még közvetlenül a menet indulása elôtt is össze- összerúgtak a lovak, az egyik csôdör különösen nyugtalan volt, nyugtatót kellett adni az állatnak, mert nem nagyon szokta a betonutat és a városi környezetet. Az olasz Bardigiano lovak robusztus felépítésûek, de kisméretû állatok: rendkívüli teherbírásuk, szívósságuk révén kiváló munkalovak, hegyi teherszállításra, fogatban hagyományosan használatosak a Párma környéki hegyekben, de egyes sportcélokra is kitûnôek. Kölcsönzésüket a vatikáni esemény alkalmából az olasz mezôgazdasági tárca támogatása tette lehetôvé, míg a huszárok buszon, illetve autókon érkeztek Rómába.

A magyar huszárok hatalmas sikert arattak a Vatikán elôtt a turisták körében, számosan kérték ôket arra, hogy közös fotót készíthessenek a díszegyenruhásokkal és lovaikkal. A magyar huszárral készült római fotó természetesen ingyen volt ezen a vasárnapon, s még a Szent Péter téren is, ahol az ázsiai turisták szinte sáskák módjára rajzották körül a baloldali szökôkútnál pihenô magyar huszárokat, hátat fordítva a boldoggá avatási szertartásnak.

Folytatódik az aláírásgyûjtés Markó Béla államelnök-jelöltségének támogatására Maros megyében is. Eddig közel 25.000-en látták el kézjegyükkel az erre a célra kiállított típusnyomtatványokat, ezzel is jelezve, hogy egyetértenek az RMDSZ elnökének indításával a legfontosabb állami tisztség megszerzéséért.

A hét végén önkéntesekbôl álló csoportok indultak el Marosvásárhely utcáin, hogy közvetlenül kérjék a helybelieket Markó Béla támogatására. Az akció nagy sikert hozott, rövid idô alatt közel 2.000 aláírást sikerült összegyûjteni. A város forgalmasabb terein felállított asztaloknál a fiatal, RMDSZ-pólós, -sapkás önkéntesek fogadtatása nagyon kedvezô volt, ezért a szövetség Maros megyei szervezetének a vezetôsége úgy döntött, hogy több nappal meghosszabbítja a Marosvásárhelyen köztereken elindított aláírásgyûjtést. Olyanok kézjegyét szeretnék megszerezni, akik egyetértenek a Romániai Magyar Demokrata Szövetség üzenetével, éspedig hogy magyarokként olyan országban kívánunk élni, amelyben természetes, hogy egy nemzeti kisebbséghez tartozó személy is betölthesse a legmagasabb állami tisztséget. Itt az ideje, hogy Erdélynek nagyobb súlya legyen Romániában, és ezt egy erdélyi államelnökjelölt tudja a legjobban közvetíteni!

Marosvásárhelyen hétfôtôl naponta 10-17 óra között a város négy forgalmas pontján is alá lehet írni a gyûjtôíveket: a Színház téren, a virágóránál, a Bernády- szobornál, valamint a Kövesdombon, a volt Unirea mozi elôtt.

Amellett folytatódik az aláírásgyûjtés a már ismert helyszíneken:

- Marosvásárhelyen:

• az RMDSZ megyei székházában (Braila u. 9.) hétköznap 9-17 óra között

• a városi szervezet székházában (Dózsa György u. 9., földszint) 9-14 óra között

• a Bernády Házban (Horea u. 6.) 8-14 óra között

• a Maros megyei MADISZ székházában (Dózsa György u. 9., második emelet, 81-es számú iroda) 10-14 óra között

- a megye többi településén:

•a helyi RMDSZ-székházakban vagy RMDSZ- elnököknél.

Önkéntes fiatalok jelentkezését várja az RMDSZ Maros megyei szervezete. Az önkormányzati kampányhoz hasonlóan a parlamenti választásokat megelôzô idôszakban is számos rendezvény megszervezésében lesz szükség a segítôkész ifjúság bekapcsolódására. Olyanok segítségére van szükség, akik szívesen tesznek a köz érdekében, és fontosnak érzik, hogy lehetôségeikhez mérten hozzájáruljanak az RMDSZ választási sikeréhez. A kampányidôszakban végzett munka egyrészt a közösen végzett munka tapasztalatával gazdagítja a jelentkezô fiatalokat, másrészt találkozási lehetôséget is jelent fontos közéleti személyiségeinkkel.

A kampánymunkába bekapcsolódni szándékozó önkéntes fiatalok az RMDSZ Maros megyei székhelyén (Marosvásárhely, Braila u. 9., tel. 214.077) jelentkezhetnek hétköznapokon 9-17 óra között.

Úgy tûnt, hogy hétfôn a megszokottnál nyugodtabb sajtótájékoztató lesz a marosvásárhelyi polgármesteri hivatalban, azonban Dorin Florea, a város elöljárója ezúttal is számos vitára okot adó témát vetett fel. Ezek közül csak kettôt részletezünk olvasóinknak, a többire visszatérünk a késôbbiekben.

Elvakációzott konténerek

Ismét a romakérdés rendezésérôl szólt a polgármester. Elôzô mandátumának vesszôparipáival rukkolt elô, a Calarasilor, az 1989. December 22. utcában és a Csillagközben lakó romák helyzetének rendezésével. Nemcsak a Rovinari negyedben és a Hidegvölgyben élô cigányoknak ajánlotta volna fel azt, hogy jelenlegi lakhelyükrôl lakóbarakkokba költözzenek, hanem átmenetileg az említett utcákban állami és magántulajdonba visszakerülô ingatlanokban levôket is ilyenekbe helyezte volna. Ez a terv azonban füstbe ment. Az ok, kijelentése szerint az, hogy korábban két tanácsost, Doru Opriscant és Bakos Leventét megbízták, hogy egy lakókonténereket forgalmazó ingolstadti (Németország) céggel tárgyaljanak. Florea szerint a két tanácsost felhatalmazta, hogy árajánlatokról is tárgyaljon, s ha úgy tartják, akkor egyezséget is kössenek a konténerek leszállításáról. A két tanácsos visszatért, útjuk eredményeit közölték a tanáccsal, de egyezség nem született. Mi több - hangoztatta a polgármester -, Bakos Levente RMDSZ-es tanácsos visszatérte után közvetlenül szabadságra utazott a tengerpartra és nem tájékoztatta ôt az ügyrôl. A német pedig olyan üzletember, hogy amennyiben idejében nem kap választ ajánlatára, többet nem áll szóba az ügyféllel. Így elúszott egy olyan üzlet, amely nemcsak arra lett volna jó, hogy a romákat elszállásolja. Florea jövedelmi forrást is látott a konténerekben, hiszen az épülô autópálya munkásainak is bérbe adhatta volna az ideiglenes, 32 négyzetméteres, fürdôszobával is ellátott lakófelületeket, sôt még a Sapientia diákjainak is felajánlotta.

"A polgármester hazudik"

Bakos Levente lapunknak kijelentette: az ügyben a polgármester hazudik, ugyanis egyrészt a delegációban részt vett Doru Opriscan, aki Dorin Floreához közel álló tanácsos és tájékoztathatta volna a polgármestert az ügy minden részletérôl. Másrészt pedig arról a tanácsülésrôl, amelyen Bakos Levente ismertette külföldi tárgyalásaik eredményét, a polgármester hiányzott szabadsága miatt. Különben is a németországi partnerrel abban egyeztek meg, hogy az árajánlatot elküldik a polgármesternek, aki a tanácsosok véleményét is figyelembe véve plénum elé terjeszti majd a határozat-tervezetet.

- Azt említettem, hogy olcsóbb lenne egy gyárat fölállítani Marosvásárhelyen és itt készíteni a lakókonténereket, mint azokat Németországból ideszállítani. A másik ajánlatom pedig az volt, hogy Hollandiából felkínáltak 1 euróért egy ilyen lakókonténert, vagyis e szimbolikus áron a városnak adományozták volna. Mindhárom ajánlatot ismerte a polgármester, s mivel neki nem tetszett a véleményem, az ügyet nem terjesztette a tanács elé, magyarán el akarta kenni az ügyet. Úgy tartom, hogy a tanács ez ügyben megtett mindent, ô kellett volna lépjen, de magatehetetlenségét megint csak a tanács ellen irányuló vádaskodással kendôzi - mondta a Népújságnak Bakos Levente.

Rákóczi-szobor, Kossuth utca - van, de mégsincs

Újságírói kérdésre ismét terítékre került II. Rákóczi Ferenc szobrának felállítása, illetve a Calarasilor utca visszanevezése Kossuth utcára. A kérdést az tette idôszerûvé, hogy a hétvégén az RMDSZ Maros megyei szervezetének parlamenti jelölési gyûlésén Borbély László képviselô felvetette a marosvásárhelyi magyarok e jogos igényét. Dorin Florea szerint nagyon régi az ügy, és most politikai tôkekovácsolás miatt került ismét a figyelem központjába. A polgármester állítja, hogy a Rákóczi-szobor állítását a Mihai Viteazuléval hozták kapcsolatba, ez viszont szerinte értékbeli különbséget jelent, hiszen a románoknak, Romániának, Európának a havasalföldi vajda többet jelentett, mint Rákóczi Ferenc. De nem szeretnénk, ha ilyen történelmi kontextusban merülne fel Marosvásárhelyen a szobrok állításának kérdése. Ideje ennek véget vetni - mondta a polgármester. Ami a Kossuth utca nevét illeti, elismerte, hogy a tanács elfogadta, a határozat létezik, azonban jogilag egy szervezet megtámadta. Ameddig vita van a határozat körül, addig nem lehet kivitelezni - vélte Dorin Florea. Aztán a polgármester egészen irritált lett, amikor az újságírók szóvá tették a Ion Antonescu sétány nevének cseréjét. Ez is az RMDSZ által tárgyalásokkal elért kompromisszum volt, ami csak a választási sikert szolgálta. Különben is a háborús veteránok és néhány tanácsos úgy tartja, hogy Ion Antonescu nem volt háborús bûnös, emiatt jogilag megtámadták ezt a határozatot is, így egyelôre nem kell lecserélni az utcanév-táblát. Különben is az EU-integrációs folyamatban mással kellene foglalkozni, nem azzal, amit az elôzô polgármester tett, négy éven át a helységnév-táblákat állította - zárta szavait a polgármester.

Kérdésünkre Csegzi Sándor alpolgármester elmondta, a prefektúra nem támadta meg az utcanevek cseréjére vonatkozó tanácsi határozatot, így érvényes és végre kell hajtani. Arra a kérdésre, hogy amennyiben Dorin Florea nem akar engedelmeskedni, miért nem intézkedhetnek a magyar alpolgármesterek, Csegzi Sándor kifejtette, sem anyagi, sem jogi eszköze nincs arra, hogy a hivatal szakosztályát arra bírja, rendeljék meg és tegyék ki az új utcaneveket.

A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) folytatja a küzdelmet azért, hogy a kettôs állampolgárság kérdése a versengô indítványok ellenére ne a parlamentben, hanem népszavazással dôljön el - mondta hétfôn Patrubány Miklós.

Az MVSZ elnöke budapesti sajtóértekezletén kijelentette: már a második léket kapja népszavazási kezdeményezésük azzal, hogy Szili Katalin házelnök az MDF törvénytervezete után átvett egy másik, a népszavazás ügyével szintén versengô, ezúttal a parlamenten kívülrôl érkezett indítványt.

A Tisztelet Társasága nevû szervezet, amelynek elnöke Schmuck Andor, a múlt héten indítványt nyújtott be, azt kezdeményezve, hogy a határon túliak a kettôs állampolgárságot korosztályonként szakaszolva kapják meg.

Patrubány Miklós felhívással fordult az országgyûlési képviselôkhöz, azt kérve tôlük, hogy a továbbiakban ne akadályozzák a kötelezô ügydöntô népszavazás folyamatát. Egyúttal bejelentette, hogy az MVSZ a népszavazás biztos sikerének tudatában megkezdi kampányát.

Médiaetika és professzionalizmus

Október 1-jén és 2-án a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE), Gyergyószárhegyen tartott szakmai tanácskozása keretében kiosztotta az idei nívódíjakat. A több kategóriában elismerést nyert újságírók között volt lapunk munkatársa, helyettes fôszerkesztôje, Nagy Miklós Kund is, aki az írott sajtóbeli tevékenységéért vehette át a díjat. Az idei tanácskozás témája a médiaetika és a professzionalizmus volt.

A szakmailag érdekes elôadásokat közel 100 erdélyi magyar újságíró, tévé- és rádiószerkesztô, fotóriporter hallgathatta végig. A nem csak az újságírókat, de a médiafogyasztókat is foglalkoztató médiaetika volt az a téma, amelyet több szempontból is megvilágítottak az elôadók, illetve a vitába bekapcsolódók. Ambrus Attila, a MÚRE elnöke, vitaindítóként a romániai magyar média szerkezetére, a tulajdonviszonyokra reflektált, ami nagy mértékben meghatározhatja, közvetlenül, vagy közvetett módon azt, hogy milyen arcéle, irányulása van a kiadványnak, vagy az adott mûsornak. S mint kiderült, bár szabad a sajtó, azért többféle cenzúrával is szembe kell nézzenek az újságírók. Talán a legrosszabb függôséget a gazdasági hovatartozás jelentheti, nevezetesen az, ami az elôadás címe volt: Kié a sajtó? Rácz Éva a Babes-Bolyai egyetem újságíró szakának tanára a szakoktatásról értekezett. Mint kiderült a média, kommunikációs szakok divatosak, emiatt túljelentkezés van, azonban sokan nem tudják mit kezdjenek az egyetem, mitöbb a felsô oktatási intézményekrôl hiányzik a gyakorlati képzés is. Ez is óriási hátrányt jelent a pályakezdôknek. A MÚRE szociális és tagságkezelô bizottságának elnöke, László Edit által elkészített szociális felmérésbôl kiderült, az újságírók gyakran küzdenek anyagi gondokkal, s ez is a romániai magyar sajtó sajátos gazdasági helyzetének a következménye. Hiszen mint az Hecser Zoltán munkaadói és munkavállalói jogokról szóló elôadásában tükrözôdött, a törvények biztosítanak ugyan bizonyos jogokat és kötelezettségeket, ezeket azonban az említett helyzet miatt nem lehet kellôképpen érvényesíteni. Vitát kavaró elôadást tartott Kelemen Attila Ármin, a Transindex internetes portál tulajdonosa, aki az internet csapdáiról értekezett. Kacsó Sándor, a román televízió magyar adásának munkatársa munkájukról, illetve az írott sajtóval való együttmûködési lehetôségekrôl beszélt kollegáinak. Etikai vétségekrôl értekezett Bögözi Attila. Nagyon érdekes és értékes gondolatokat vetett fel Halák László, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége etikai bizottságának elnöke, aki a szakmai szervezetek szerepérôl, az etikai kódex szükségességérôl beszélt. Gáspárik Attilától, az Országos Audiovizuális Tanács alelnökétôl pedig a televíziók és a rádiók gyakorlatában felmerülô mûsorszolgáltatói kötelezettségekrôl és vétségekrôl szerezhetett tudomást a szakma. Végül pedig Karácsonyi Zsigmond, a MÚRE ügyvezetô elnöke azt a kiadványt ismertette, amelyet Phare-támo-gatással, román sajtószervezetekkel közösen adta ki a MÚRE, s amelyben a jogügyi rendszerben dolgozóknak szeretnének hasznos információkat szolgáltatni, amivel megkönnyítik majd a sajtó és e fontos hatalmi ág közötti együttmûködést.

Akárcsak a tavalyi összejövetelen, a nívódíjak átadására az idén is a patinás Lázár kastély Lovagtermében kerülhetett sor. Újságírói illetve lap- és könyvszerkesztôi, írói munkásságáért Nagy Miklós Kund, a Népújság fôszerkesztô-helyettese az írott sajtónak szánt díjat vehette át. Televíziós díjat kapott Baranyi László, az M2 tudósítója, Vincze Loránd, a Bukaresti Rádió munkatársa rádiós elismerésben részesült, fotóriporteri díjat Egyed Ufó Zoltán, az Erdélyi Riport képszerkesztôje, életmûdíjat Lendvay Éva, brassói író, mûfordító kapott, tényszerû tudósításaikért különdíjban részesültek csapatként a marosvásárhelyi rádió fiatal munkatársai: Bíró Zsolt, Kádár Zoltán, Kulcsár Andrea, Rákóczi Kinga, Rákóczi Levente és Turoczki Emese. A Pro Amicitia díjat pedig a szakmai grémmium Ralu Filipnek az OAT elnökének ítélte.

A rendezvényen jelen volt Terényi János, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövete, aki elsô erdélyi körútja zárómozzanataként találkozott a romániai magyar újságíró-társadalom képviselôivel és Drávucz Herbert sajtóatassé is. A találkozó kiemelkedô mozzanata volt a Vajdasági Magyar Újságírók Egyesületének bemutatkozása. Határon túli kollegánik üzenetét Gyarmati József, a VMÚE elnöke, az újvidéki Magyar Szó szerkesztôje, Léphaft Pál, a VMÚE elnökségi tagja, karikaturista és Klemm József, a VMÚE elnökségének nemzetközi kapcsolatokkal megbízott tagja képviselte. A két szervezet szerzôdést kötött egymással, aminek alapján oktatási együttmûködést, közös tapasztalatcserék szervezését, szakmai EU-s pályázatok kezdeményezését helyeztek kilátásba.

A két országban élô nemzeti kisebbségek identitásának megôrzése csupán akarat kérdése - mondta Heizer Antal, a Nemzeti, Etnikai és Kisebbségi Hivatal elnöke, amikor szombaton felavatta a Magyarországi Románok Országos Önkormányzata Dokumentációs és Információs Központját Gyulán. Az intézményben román ortodox egyházi kiállítás is nyílt.

"Közös cél, hogy Önök románként élhessenek Magyarország területén" - közölte az avató ünnepségen Heizer Antal.

A dokumentációs központról szólva Kreszta Traján, a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának elnöke elmondta, hogy a kisebbségi hivataltól 23 millió forintot kaptak az ingatlan megvásárlásához, de a román kormánytól is érkezett erre a célra kétmillió forint.

A már meglévô épület átalakítására és felújítására az országos önkormányzat összesen 11 millió forintot költött. A kisebbségi hivatal végül az idei mûködtetésre további 4 millió forinttal támogatja az új nemzetiségi intézményt.

A földszinti olvasóteremben a román kultúra és történelem iránt érdeklôdôk több mint 1000 kötet közül válogathatnak, amelyeket a román kormány ajándékozott az intézménynek.

Az új központ átadása elôtt Heizer Antal és Titus Corlatean, a bukaresti kormány Határon Túli Románok Hivatalának vezetôje Gyula város vezetôivel tárgyalt egy gyulai születésû, román anyanyelvû 1848-as honvéd Pomutz György fôhadnagy szobrának tervezett léte- sítésérôl.

Egymást követik az Új Generáció Pártjának vezetôi által szolgáltatott meglepetések. Szó ami szó, kevesebb, mint két hónappal a parlamenti választások elôtt illik "mozogni", s minél több szimpatizánst bevonni a formációba. Úgy tûnik, Gigi Becali pártja nem is ül tétlenül. Bizonyos értelemben figyelemre méltó az a "frissesség" és a villámgyors észjárás, amellyel a szervezet meglepi ellenfeleit, s amellyel számos új hívet sikerül toboroznia. A legutóbbi sajtótájékoztatón elhangzottak szerint a közvélemény-kutatások mintegy 3,8-4,1 százalékos támogatottságról biztosítják az Új Generációt, ami (ha az adatok hitelesek) e formáció erejének gyors ütemû
"gyarapodását" jelenti. Doru Aurelian Borsan, az Új Generáció Maros megyei elnöke szerint "örvendetes, hogy a szimpatizánsok a legkülönbözôbb foglalkozású és társadalmi kategóriájú polgárok körébôl kerülnek ki", s mint mondotta, továbbra is olyan vezetô egyéniségeket kívánnak bevonni a pártba, akik képesek az ÚGP szociálpolitikai elképzeléseit nyomatékosítani. Pár nappal ezelôtt lépett be a formációba Budai Stefan, a "Solidaritatea" Szakszervezeti Szövetség jelenlegi elnöke is, aki a marosvásárhelyi ivóvíz ügyében (a túl magas árak miatt) emelt szót. Doru Borsan a tôle megszokott módon "kivágta a rezet", s megígérte, hogy az ÚGP hatalomra jutása esetén a lakosság "vízcsapból issza majd az ásványvizet". Bizonyára nem gondolta komolyan, de ha igen, ez lesz ám a kánaán!

Az igazán váratlan fordulatok azonban csak ezután következtek. Az Új Generáció Pártja ugyanis minden irányban nyit, ahol érdekei megkívánják, s azokat is meglepi, akik ezelôtt talán gondolni sem mertek volna az együttmûködés lehetôségére. Kiss Kálmán, az ÚGP Maros megyei titkára az MPSZ-szel való együttmûködés valószínûségérôl beszélt (elsôsorban Hargita megyében), felajánlva, hogy a választásokon a polgári szövetség jelöltjei az ÚGP listáján induljanak.

Doru Borsan - mint mindig - most is kihúzta a nyulat a cilinderbôl, és a székelyek lelkiismeretére próbált hatni. Stefan cel Mare példájára hivatkozott, aki "maga mellett tudhatta a székelyeket, az igazi férfiakat", és - mint mondotta - ô maga is hasonlóképpen gondolkodik.

Mit hoz az EU?

Nem fejik kézzel a tehenet? Nem döfik le késsel az áldozati ... marhát? Lepecsételik a tojást? És még mi minden változás az EU-ban? Ehhez hasonló kérdéseket boncolgat a héten Az EU házhoz jön elnevezésû, a romániai magyar kis- és középvállalkozásokat uniós csatlakozásra felkészítô konferenciasorozat, amelynek következô állomása szerdán, október 6- án Szováta és Nyárádszereda lesz.

A tavaly decemberben elkezdett, romániai magyar üzletemberek körében igen nagy népszerûségnek örvendô interaktív uniós felkészítési szemináriumok szervezôi az Önkormányzati Menedzsmentért Alapítvány, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és a magyarországi gazdasági és közlekedési minisztérium.

A rendezvénysorozat célja, hogy minden régióban minél több magyar kis- és középvállalkozó kérdéseire adjon választ az EU-csatlakozással járó gazdasági változásokkal kapcsolatban a versenyképesség megôrzése, illetve a versenyelôny megteremtése érdekében.

Házigazdák Kerekes Gábor, az RMDSZ gazdasági alelnöke, Péter Ferenc, Szováta város polgármestere, Dászkel László, Nyárádszereda város polgármestere, Lokodi Emôke, a Maros Megyei Tanács elnöke és Gérnyi Gábor, a magyar szaktárca fôosztályvezetôje, Az EU házhoz jön program koordinátora lesznek. A meghívottak között Gilyán György államtitkár, dr. Magyari László címzetes államtitkár, dr. Nikodémus Antal, Radetzky Jenô, dr. Mesterházy Vera, Halász János, dr. Baráth Csaba és Farkas András nevét is megemlítjük.

A konferenciát követô szekciós munkákat Môcsényi Miklós FAGOSZ- (Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség) fôtitkár vezeti fa- és bútoripar témában, Köncse Tamásné GKM- fôtanácsadó a kiskereskedelem- és fogyasztóvédelem területén, a falusi turizmusról dr. Hanusz Árpád tanszékvezetô, a FATOSZ (Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége) elnöke tart elôadást, majd Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Agrárkamarájának alelnöke, Bíró Miklós a szarvasmarha-tenyésztésrôl és tejtermelésrôl beszélget az érdeklôdôkkel.

Szovátán, október 6-án a Danubius Hotelben délelôtt 10 órai kezdettel, Nyárádszeredán pedig a mûvelôdési házban, délután 3 órakor nyitják meg a konferenciát, amelyet mindkét helyszínen a fentebb említett szekciós munkák követnek. A program záróeseményeként a nyárádszeredai Bocskai István-szobrot koszorúzzák meg a jelenlevôk.

A szervezôk bíznak benne, hogy a rendezvénysorozat településrôl településre haladva, egyre több érdeklôdônek, vállalkozónak nyújt értékes információt, segít felkészülni az elkövetkezô gazdasági változásokra annak érdekében, hogy ezt a lépéselônyt méltón kihasználhassuk.

Lerágott csontok boltja

Ne hüledezzenek, nem csaptam fel meglett koromra sörvigécnek, habár szûken mért jövedelmemhez bármikor jól passzolna egy kis, froncsiban kiszámolt kiegészítés. Ortográfiám sem romlott aggasztóan azáltal, hogy a Magyarhonban gyártott, agyonreklámozott komlólé keresztnevének iniciáléját kisbetûvel írtam. Bakim elôre megfontolt, ti. jelen esetben nem tütürôl elmélkednék, inkább az idéni második, de feltehetôen nem utolsó MPSZ-kongresszus néhány hangadójának aranymondásaira reflektálnék. Habár a célfotó segítségére szorulnék bizonyosan, a Háry János kategóriában indultak közül a pálmát mindenképpen, elvetemült lokálpatriótaként, egy városombeli fiatal politikuspalántának nyújtanám, aki nemzeti kisebbségünk esetleges parlamentbôl való kiszorulásának kapcsán ôszintén jubilálna, kitûnô eredménynek tartaná, ha sikerülne "feloszlatni azt az áruló csapatot, mely sorozatosan elveszti a nevünkben lejátszott mérkôzéseket". A kis tök ász amnéziája galopporozó, hamar elfelejti, hogy nem is olyan régen, még karonülôként, ez az áruló csapat ültette fel ôt a magas bárszékre, hogy a pultra támaszkodhasson. Igaz ugyan, hogy markotányosváltáskor étlen-szomjan ott is felejtette, és azóta kalimpál vézna agytekervényeivel jobbra-balra. Leszállni nem tud, leugrani meg nem akar, s így méregkoktéljait kénytelen a sztratoszférában keverni. Kitart végsôkig a szakmája mellett. Annál is inkább, hogy a városi tanács restaurációjánál még "szabad választói" is túlnéztek rajta, nem szavazták meg neki, kellô számban, a pályamódosítást. Pedig átnyergelt idôben a bármely távon (rövid, közép, hosszú) építkezni képes "polgári" szekértáborba. Oda, ahol szerfölött megvetik "a nemzetárulást". Oda, ahol a vízben megszámlálhatatlanul lubickoló fókakészlethez viszonyítva relatív kevesebb az eszkimó. Oda, ahol délibábból van fonva a kerítés. Oda, ahol kenyérre kenve osztogatják majd a területi és minden másfajta autonómiát, mikor majd végre befut a Keletibôl, Strasbourgból, Brüsszelbôl a szerelvény a feltéttel, a kenôanyaggal. Arra senki nem gondol, hogy mi lesz akkor, ha a zsarolásokra igen pipás "uniósok" nem indítják útjára a szerelvényt, esetleg diverziósok - hemzseg tôlük amúgy is a térség - felszedik a síneket vagy általuk jobbnak vélt esetben sorompót eresztenek le a döcögôsen-köhögôsen, prüszkölve haladó romániai integrációs vicinális elé.

Higgyék el, sohasem nehezteltem a másként gondolkodókra. Ha az általam megfogalmazott mit?, mikor?, hogyan?, miért? tesztkérdésekre számomra megnyugtatóan tudtak válaszolni, élhettek tôlem az emberi kor legvégsô határáig, mint pirka a vízben, csuri a levegôben esetleg szú a fában. Nem kötekedtem velük. Hogy a mai "alternatívok" mit akarnak? Teljes körû autonómiát, szajkózzák. Rendicsek, közösségünk érdekvédelmi és érvényesítési szervezete ezért gürcöl adekvát politikai eszközökkel, párbeszéddel, intencióegyeztetéssel, empátiával. Nem lehetne együtt megvívni a csatát, lévén a cél közös? "Lehetne, de Markóék, Frundáék, Borbélyék, Verestóyék nélkül. Csak velünk az elsô sorban, a rotyogó bogrács körül" - dekretálja a harcias Szász Jenô, miközben egyik kezével a fejére felgyülemlett vajat jegeli, másikkal a felséges illatokat gôzölgô üstöcske forgását kényszeríti kontrába. Mikorra akarják? Hát erre a firtatásra már dünnyögôsebb a replika, mindenesetre a még kimunkálandó célmenetrend szerint. Hogyan akarják? A kérdést jónak vélik, de a pontos kivitelezésrôl még nem tudnak referálni. Remélik, hogy mindaddig, míg a magyarok istenét nem váltják le a mennyben, addig lobbizhat nyugodtan értünk. Úgy sincs más dolga. S mindezeken túl, ha még Kovács László is velünk, ki lehet ellenünk? - keverik bele öntelten mákonyfôzetükbe a már mindenben ex tisztséggyûjtô üzenetét, amely ugyan összefogásra és együtt munkálkodásra szólít fel, de ez a harmónia empéeszes olvasatban csak az "arany ászok" irányítása mellett valósítható meg. S miért kell nagy igyekezetükben a szerintük is meggondolkoztató arányban morzsolódó erdélyi magyarság egységét megbontani? Válaszuk elvtelen kíváncsiskodásunkra egyértelmû, félreérthetetlen: "mert Bálint katona".

Könyörgöm, én már negyven éve leszereltem.

Tanfelügyelôi és iskolavezetôi állásokra hirdet versenyvizsgát a Megyei Tanfelügyelôség. Hogy az elkövetkezô idôszakban miképpen alakul iskoláink sorsa, hogy lesz-e aki a magyar ajkú gyerekek érdekeit képviselje, attól is függ, hogy pedagógusaink milyen mértékben vállalkoznak arra, hogy ezzel a csak négy év múlva visszatérô lehetôséggel élnek-e, és vállalják-e, hogy a nagyobb felelôsség és nagyobb lehetôségek birtokában cselekedjenek.

Mivel a tanfelügyelôségen már kifüggesztették a megpályázandó helyeket, Albertini Zoltán fôtanfelügyelô-helyettestôl az idôpontokról és feltételekrôl érdeklôdtünk.

Tájékoztatása szerint meg lehet pályázni az iskolai menedzsmentért, a magyar nyelv és irodalom oktatásáért, az idegen nyelv oktatásáért, a roma gyerekek tanításáért és neveléséért felelôs inspektori helyeket. A személyzeti osztályra is felvesznek egy, a számítógépet jól kezelô pedagógust. Fél állásban kémia szakos tanfelügyelôi, a megyei pszichopedagógiai központ élére pedig a vezetô pszichológusi állás betöltésére hirdetnek versenyvizsgát.

Jelentkezhetnek mindazok a pedagógusok, akik rendelkeznek a II-es tanügyi fokozattal, s címzetes tanárként dolgoznak.

Bár a versenyvizsgákat az ôsz folyamán szervezik, a szaktárca még nem közölte az idôpontokat, készülni azonban lehet.

Ahogy a tanfelügyelôség folyosóján kifüggesztett táblázatokból kiderül, egy egész sor óvoda és iskola élén ürül meg vagy áll üresen az igazgatói vagy az aligazgatói tisztség; több mint ötven óvodában (Sáromberke, Nyárádremete, Mezôpanit, Bergenye, Mezôzáh, Szentpál, Nyárádszereda, Szováta - hogy csak néhányat soroljunk a községekbôl, továbbá szinte valamennyi vidéki városban és öt marosvásárhelyi óvodában hasonlóképpen). Az általános iskolában betöltetlen vagy megüresedô vezetôi állások száma 120 körül van, a falusi és vidéki iskoláktól a vásárhelyi 1-es, 2-es, 6- 7-es, 14-es, 16-os iskolákig. Versenyvizsga lesz továbbá a Bolyai Farkas, az Unirea, a Mûvészeti, a Sportlíceum igazgatói vagy aligazgatói állásának betöltésére is.

A jelentkezés feltétele a címzetes tanári állás, valamint a kettes tanügyi fokozat, s más megyébôl is lehet pályázni. Az iratcsomót október 11-20. között kell benyújtani. A vizsga két lépésben történik, elôször a dosszié alapján értékelik a jelölt tevékenységét, majd, ha rendelkezik legkevesebb nyolc ponttal, akkor továbbjut a tesztvizsgára. Amint Albertini Zoltántól értesültünk, a Hunyad Megyei Tanfelügyelôség adott ki egy füzetet azokkal a tesztkérdésekkel, amelyek a vizsgán szerepelhetnek. A 35- bôl legkevesebb 20 kérdésre kell helyes választ adniuk a jelölteknek. A középiskolák élére pályázó pedagógusok számítógépen töltik ki a tesztet, s az egyik kérdés az általuk ismert idegen nyelven szerepel.

A versenyvizsgát október 25-29. között tartják.

A múlt hét végén második alkalommal szervezték meg a nemkormányzati szervezetek vásárát. A kétnapos esemény szervezôi az Alpha Transilvana Alapítvány, a PER, az EMKE és a Scena Kulturális Alapítvány.

- Kommunikációs központot hozunk létre, melynek célja a sajtóval való kapcsolattartás, a sajtó révén a szervezetek tevékenységének hatékonyabb ismertetése - vonták le a következtetést a szervezôk a szombaton tartott kerekasztal-beszélgetés során. Elhatározták, a tavaly alakult Alpha Erôforrások Központja ezután az alapítvány önálló részeként mûködik majd, s ennek fenntartására a megyei tanács és a helyi tanács támogatását is igénylik. Az együttmûködéssel mintegy negyven szervezet értett egyet, akik bekapcsolódnak a központ által irányított információcserébe.

A rendezvény vasárnap a fôtéri virágóra körül folytatódott. Húsz sátrat állítottak fel, ahol több mint harminc szervezet ismertette tevékenységét, és a szervezet tagjai által készített emléktárgyakat értékesítettek. Moca Rudolf bábszínész és a Habakuk csoport bábjátékot adott elô, amelybe a gyerekek is bekapcsolódhattak, míg a Folk Center Alapítvány képviselôi együtt készítették a gyerekekkel a játékokat. Varrottasok, szôttesek, fakanálbábuk, bábok, játékok, képeslapok, párnák, ruhák és dísztárgyak találtak gazdára a késô délutánig tartó vásárban. A MediCare és a Caritas szervezetek ingyenes vérnyomás- mérésre várták az érdeklôdôket, s az utóbbinál bábon azt is megtanulhatták, hogyan kell ellátni az ágyhoz kötött beteget.

A kétnapos esemény este a várban a nemkormányzati szervezetek bulijával zárult.

A szászrégeni református temetô ôre a tegnap írásos jelentést nyújtott be a rendôrségre, mivel szombaton egyelôre azonosítatlan tettesek ellopták a bronzharangot. Tolan Gheorghe rendôrbiztos, a régeni rendôrség vezetôje lapunknak nyilatkozva elmondta, már létezik egy gyanúsított kör. Az ôr elmondása szerint szombaton reggel még megvolt a 100 kilós harang, a déli harangozás azonban elmaradt, mivel az értékes ötvözetbôl készült tárgy idôközben eltûnt. A rendôrök nem tartják kizártnak, hogy a tolvajok a fémhulladék- begyûjtônél szándékozzák értékesíteni a harangot.

Jegyzet

Láttam fehérbe öltözött, középkorú cigányasszonyt, aki bibliát olvasott, s akit férje naponta látogatott (bár messzirôl jött), szemmel láthatóan nagyon szerette…

Láttam falusi nénit, aki betegen minden reggel s este elvégezte a kötelezô ceremóniát (nála tisztálkodás és imádkozás volt), akit négy leánya gyakran látogatott, olykor mind a négyen egyszerre az ágya mellett voltak, szótlanul álltak, míg édesanyjuk beszélt, szemmel láthatóan "gyermekekké" lettek…

Láttam nevelôanyját látogató asszonyt és gyermekét, akik úgy szerették a mamát (nagyit), mint tulajdon édesanyját szereti az ember. Minden jóval ellátták, látszott, hogy a mami (nagyi) napról napra javul, de nem ettôl, hanem a szeretettôl…

Láttam naponta egy szál szegfûvel megjelenô idôs férjet idôs feleségénél, szemmel láthatóan szerették egymást (igaz, gyermekük nem volt)…

Láttam nagyon öreg, lebénult asszonyt, akinek fia nem vállalta, hogy kimossa hálóingét, mondván, jön majd a leánya. Jött, és éjjel-nappal gondozta, forgatta, tisztába tette, mint egy gyermeket (mint egykor ôt az édesanyja), szemmel láthatóan javult (még meg is mosolyogtam, mikor egyik éjjel a fáradtságtól a leánya elaludt, az anyja pedig így szólt: te, lányom, te alszol vagy csak teszed magad, gyere már, forgass meg!)…

Láttam lebénult, gyönyörû középkorú nôt, akit nem a férje hozott be a kórházba, nem is látogatta, nem is ô vitte haza, a leányai tartották benne a lelket, igaz, mobilon…

Láttam panaszkodó középkorú nôt, akit férje vert (nem tudom, miért tûrte, ô biztosan tudta!)…

Láttam anyóst gondozó fiatalasszonyt, szemmel láthatóan "igyekezett", de látszott, hogy formális az ügyeskedése…

Láttam magára maradt öregasszonyt, akinek egyetlen fegyvere a humora volt, mindenkit megnevettetett, kuporgatott kis pénzén telefonkártyát vett, felhívta a lányát, aki aztán hazavitte…

Láttam gyermektelen idôs asszonyt, aki nem tartotta be az orvos utasításait, minek, a férje is meghalt, nem látogatta senki (pedig rokonai voltak, akik örökösök lesznek)…

Láttam hát, hogy az öregeknek, betegeknek leginkább a szeretetre volt szükségük. Ez az egyik legjobb orvosság. Csakhogy egyesek kilóval, mások dekával kapják, mások pedig sehogy… Igaz, a szeretetet nem lehet koldulni, sem kierôszakolni… Talán türelemmel "építgetni" lehet és kell… Ha pedig felépül, nagyon kell vigyázni reá, mert mai, modern világunkban nagyon "törékennyé" lett.

1999. október elsô napjaiban a C-tin Silvestri Nemzetközi Zenei Fesztivál nyitóhangversenyén a vokálszimfonikus irodalom darabjainak marosvásárhelyi tolmácsolóját, Szalman Lórántot köszöntötték 70. születésnapján. 2001. decemberében pedig a szintén 70 esztendôs Ruha István érdemes hegedûmûvészt, aki fél évszázadon át szerepelt a világ különbözô hangversenypódiumain. Szalman mester, akivel utóbb otthonában beszélgettünk, akkor, többek között ezeket mondotta: - Nagyon boldog vagyok, hogy pályám során néhány szép estét tudtam nyújtani a közönségnek, s megszólaltathattam pár lélekemelô, felejthetetlen zenemûvet. Szeretném, ha a marosvásárhelyi közönség felismerte és ráérzett volna arra, hogy minden erônkkel azon igyekeztünk, hogy zenei életünk túllépjen a sekély provincializmuson.

Ruha István pedig, az akkori koncert után így vallott: - A muzsikát szépen kell elmondani! Egy nagy elôadómûvész el kell jusson oda, hogy a közönséggel beszélgetni tudjon. A hangszere által. Meg kell értetni vele, mi az, amit játszunk. A közönség nem csalódhat bennem. Marosvásárhely? A szívemben, a lelkemben! 50 éven át voltam a vásárhelyi filharmónia szólistája fizetség nélkül. Szalman mester, a kiváló muzsikus és ember, akivel együtt lélegeztünk a pódiumon, tudna errôl mesélni. Ô is él-hal a szép muzsikáért. A legdilettánsabb ember is, aki nagyon ritkán megy hangversenyre, kell érezze, hogy a pódiumon valami történik. A csoda vigye el, ez tényleg nagyszerû! Megnevezni nem tudja, de érzi, valami rendkívüli volt. És én ezért születtem... És mindezek ellenére, múlt hét csütörtökön este, amikor a rendkívüli hangversenyen a Kultúrpalota nagytermében Szalman mestert immár 75. születésnapján köszönteni teltek be a széksorok, s egyben a zene világnapja - október elseje - alkalmával is, fájdalmas egybeesés kapcsán kellett a két mûvészt együtt emlegetnünk. A napokban nemlétbe költözött Nagykároly születte - mint magát nevezni szokta - Ruha Pista emléke elôtt kellett a kegyelet percével adóznunk, hogy Zeno Ghitulescu orvos, költô valamint dr. Kolumbán Pál ny. orvos méltó, szép köszöntôjét követôen felcsendülhessen Szalman Lóránt karmesteri pálcája nyomán két csodálatos Haydn-mû: a bécsi mester szimfóniái közül az utolsók, a londoniak közül való G- dúr, közismert nevén Meglepetés- szimfónia, lásd: a II. tételben váratlanul megszólaló dob-, valamint a Missa In Tempore Belli vagyis: az Üstdob címû, a filharmónia szimfonikus zenekara és vegyes kara, valamint az énekszólisták: Carmen Gurban szoprán, Ana Rusu alt, Szerekován János tenor (Magyarország), Hercz Péter basszus közremûködésével. A "sekélyes provincializmustól" ezúttal is annyira távol, csak vastaps következhetett! Azonban nemcsak a mester szerzett ezúttal is felemelô, élményteljes estet. A mûvészeti igazgató, Vasile Cazan, a Hunyadi László szobrászmûvész által készített, a karmester arcmását megörökítô plakettel, Borbély Zoltán, a Marosvásárhelyi Rádió zenei osztályának egykori munkatársa és vezetôje, ill. a mester volt növendéke, közös stúdióbeli munkájuk eredményeként ott rögzített kórushangfelvétellel ajándékozta meg a 75 éves karmestert. Akinek öt év távlatában elhangzott kívánsága - Nagyon szeretnék még a közönségnek ilyen estekkel örömöt szerezni! - beteljesült. Adja Isten, így történjen továbbra is! Ehhez kívánunk jó egészséget!

Valamikor réges-régen, az elôzô évezredben, még a múlt század dereka táján, városunk kórusmûvészetében Szalman Lóránt személyében egy fiatal karmester tûnt fel, aki az általa - gyakorlatilag a semmibôl létrehozott együttes élén - sok szép kórusmû bemutatásával gyönyörködtette a
"nagyérdemût". Az ifjú dirigens nem állt meg itt, nemsokára már a szimfonikus zenekar karmesteri emelvényén láthattuk viszont. A filharmónia karmestere, illetve igazgató-karmestereként sok-sok hétfô estén részesített olyan élményben, ami csak a klasszikus zene kedvelôinek adatik meg. A régi vásárhelyiek bizonyára emlékeznek még, hogy akkoriban hétfô volt a koncertnap, ami késôbb keddre, majd péntekre tevôdött át, s amit mindig örömmel vegyes kíváncsisággal vártunk. Napjaink koncertlátogató törzsközönségének egy része abban az idôben alakult ki, ismerkedett meg a komolyzenével s szerette meg egy életre a mûvészetnek ezt a csodálatos ágát, nem utolsósorban a most 75. születésnapját ünneplô mesternek köszönhetôen. Egy rövid méltatás keretében nem lehet egy nagy mûvész hosszú pályafutását még tômondatokban sem elemezni, annál kevésbé kiértékelni, így a Kultúrpalota nagytermének egykori gyakori látogatója,zenerajongója a tények sokaságából csak egyet emelne ki, ami sokak szerint talán a legjelentôsebb és - legalábbis nálunk - úttörô jellegû volt. Régi "kedveséhez", az énekkarhoz Szalman mester a filharmónia élén sem lett hûtlen, célul tûzte ki, hogy ötvözze a - mint mondani szokták - legtökéletesebb hangszer: az emberi hang és a szimfonikus zenekar nyújtotta mûvészi hatást. S célját elérte. Emlékezetesek maradtak az általa vezényelt nagy vokálszimfonikus mûvek bemutatói, amikkel rendre megörvendeztette hûséges közönségét. Felejthetetlen élményt nyújtott egy-egy olyan nagyszabású mû elhangzása, mint Haydntól az Évszakok vagy a Teremtés, Schumann és Mendelssohn miséje, nem szólva Beethoven IX. szimfóniájáról. Nehéz idôk voltak, az oratóriumot, általában az egyházi zenét "fentrôl" nem nézték jó szemmel, de Szalman Lóránt lehetôséget talált arra, hogy ezt a mûfajt is megismertesse hallgatóságával. Mi több: azt is elérte, hogy egyik-másik halhatatlan mû a Vártemplomban csendüljön fel. Ez akkoriban merész, de legalábbis rendhagyó vállalkozásnak tûnt. Megemlítendô, hogy nem idegenkedett a modern zenétôl sem: nagy szolgálatot tett a hazai zeneszerzésnek, számos szerzô - köztük sok magyar alkotó - mûvét tûzte mûsorára, mutatta be. Tevékenysége azonban ezzel nem merült ki. Hogy csak egy példát említsek, arra is jutott ideje, hogy az orvosi egyetem zenekarát - melynek magam is szerény tagja voltam - segítse, tanácsaival ellássa; ennek is köszönhettük, hogy az országos versenyeken sikeresen szerepeltünk, nemegyszer elsô díjjal tértünk haza. A hivatalos tevékenységtôl való visszavonulás nem jelentette egyben a mester búcsúját a vezényléstôl. Azóta is meg-megjelenik a zenekar élén, töretlen lendülettel, mély átérzéssel tolmácsolva a zeneirodalom gyöngyszemeit, mint ahogyan ezt az ünnepi, jubileumi hangversenyen is tette, és - amit tiszta szívbôl óhajtok - tenni fogja ezután is. Ehhez kívánnak Marosvásárhely zenekedvelôi jó egészséget, hosszú életet. Kedves Lóránt, Isten éltesse sokáig!

*A marosvásárhelyi Kultúrpalotában 2004. szeptember 30-án elhangzott köszöntô alapján.

Néhány hete megújult a Duna Televízió mûsorpalettája. Immár átláthatóbb szerkezet jellemzi a csatornát, a saját gyártású produkciók s a filmek is a helyükre - utóbbiak a fômûsoridôbe - kerültek. A naponta látható mozifilmek, tv-sorozatok és ismeretterjesztô alkotások kiválasztásánál egyaránt fontos kritériumnak számított a hitelesség, az érték.

Remekmûvek és szórakoztató filmek, fikciós munkák és dokumentummozik egyaránt fellelhetôek a napi kínálatban. - Szeptember 3-a óta este fél nyolckor kezdôdik a mese, amit követ a sorozatsáv, majd az úgynevezett nagy játékfilm. De délutánonként, a Kalendárium helyén idôrôl idôre fiataloknak szóló fikciós sorozatokat is vetítünk - említi Vlahovics Katalin programfôszerkesztô. Naponta változik a tematika. A hétfô rendre a bûnügyi filmeké, a kedd természeté, a szerda jobbára a kosztümös moziké. Csütörtökönként a társadalomtudományokkal foglalkozó alkotások kapnak helyet, míg a péntek a fikciók, a jövôt kémlelô utópiák napja. Természetesen a hétvégi kínálat még gazdagabb: ekkor az európai filmek, az értékes, humánus mozik kerülnek vetítésre, avagy a vidámságnak jut fôszerep.

A csemegék közül kiemelést érdemel az ismeretterjesztô sávban máris sikeresnek számító, a világot bölcsen és humorosan "feltáró" sorozat. Az egyik David Attenborough nevéhez kötôdik, a másik a Monty Python társulat egykori oszlopos tagjához, Michael Palinhez. Ô az, aki a BBC felkérésére hosszú évek óta készíti az útifilmjeit. A Duna Televízió nézôi így találkozhatnak többek között a Verne-ihlette Nyolcvan nap alatt a Föld körül alkotással is. Szerencsére a folytatás sem marad el, mivel a késôbbiekben idehaza eleddig nem ismert munkák is képernyôre kerülnek, így a Szahara vagy a Hemingway nyomában. Vlahovics Katalin úgy informált: elképzelhetô, hogy az angol humor egyik legnagyobb aduásza december-január folyamán a Duna Televízió vendége lesz…

Kiemelésre méltó sorozat még az Agatha Christie- széria - szombatonként a legendás Poirot nyomozóval. Újdonság, hogy csütörtöki napokon egy másik, a határokon túl elismertnek számító brit filmsorozat is látható a fôszerepben Deed bíróval, aki izgalmas, logikus, tárgyalótermi krimik vezéralakja. Mint utaltunk rá, a péntek és a szombat az új mûsorrács alapján elsôsorban a szórakoztatásé, a vasárnap viszont lehetôséget ad a "fajsúlyosabb", komolyabb mûvek megtekintésére. A hét zárónapján rendre egy mûvészfilm az esti program, amit hol színházi közvetítés, hol komolyzenei felvétel követ.

1989-ig Bözödújfalu volt az anyaegyház, aztán a falut elárasztották, lakói szétszóródtak, a római katolikus plébánia Erdôszentgyörgyre költözött. Annak Péter nevû papja a pápai tizedjegyzék szerint 1333-ban 6 banálist fizetett az egyházi adóba, ez jelzi, hogy fontos településnek számított. Erdôszentgyörgy XV. században épült (ma református) templomának védôszentjérôl kapta a nevét. A XXI. században egy másik Péter nevû pap íme, templomot épít. Nem egymaga, hanem sok száz támogató közremûködésével. Az ország kormányai a vízbe fullasztott újfalusi templom "kárpót-lásaképpen" nyújtottak 1998-tól segítséget, és innen kezdve oldalakra rúg a jegyzék, az érsekségtôl a magánszemélyek adományaiig. Sebestyén Pétert ez idáig "beszélô papként" ismertük, rádiós gondolatait két kötetben jelentette meg, nyugati kollégái segítségével néhány bemutatón vett részt, a könyvekért kapott tiszteletdíjat pedig

"beforgatta" egy friss kiadványba: ez az új katolikus templom építésérôl szól, közben tájékoztat arról is, hogy mi történt ebben a térségben több száz év alatt. Bözödújfalunak már irodalma van. A rombolás irodalma. Helyét most az építés krónikája veszi át, hiszen Péter atya azt írja meg, miként sikerült hajlékot emelni híveinek ott, ahol azidáig csupán egy 1943-ban magánházból kápolnává alakított helyen imádkozhattak. 1998-tól egyházjogilag is Erdôszentgyörgy nevét viseli a plébánia. Az anyaegyházközség lélekszáma 2003-ban 444 volt, fiókegyházai Hármasfalu, Makfalva, szórványa Kôrispatak és Bözöd. Erdôszentgyörgyön tavaly 313 római katolikus hívôt tartottak nyilván.

Az új templom 25 méter hosszú, 10 méter széles, 12,5 méter magas, neogótikus-rusztikus stílusú, érzôdik benne a klasszikus hosszú hajós hagyomány, amellyel a bözödújfa-lusiakat is emlékezteti "az elsodort falu" templomára, ugyanakkor frissességet és kecsességet áraszt a távolról szemlélôdônek is. Tervezôje a marosvásárhelyi Hadnagy Judit mûépítész, a statika és szereléstervezés Barla Attila mérnök és Konrád Vilmos technikus munkája, a kivitelezést Lukács László és a szovátai Luk-Constrans munkaközössége végezte, technikusa Gálfalvi Csaba, a belsô berendezés tervezôi Hadnagy Judit és Nagy Vilmos, a bútorzatot a csíkszentmiklósi Szakács Gyula és csoportja készítette, orgonáját a Zürichben élô Sebestyén Irén adományozta. A templom harangja 320 kg, Á-hangzású, az ôrbottyáni Gombos Miklós harangöntô mester munkáját dicséri. A torony magassága 24 méter. A rézbôl készült apostoli kettôs kereszt 2,5 méter. Az erdôszent-györgyi új katolikus templom égi pártfogója, patrónája Mária, a Magyarok Nagyasszonya. Ünnepe október 8. Ekkor avatják a templomot.

A Napbaöltöztetett Asszony a bözödújfalusi templomban lakott. Az ember nagyságú, hársfából faragott, festéssel és fémszínezéssel díszített bözödújfalusi Madonna Erdély legfontosabb ilyen emlékei közé tartozik. A szakirodalomban teljesen ismeretlen, írja Sebestyén Péter; egyedül Lestyán Ferenc Megszentelt kövek címû munkájában találunk képet róla. A hátoldal kiképzése alapján valamikor oltárszekrényben helyezkedhetett el. Tipológiáját tekintve egy Napbaöltöztetett Asszonyt jelenít meg. Az Apokalipszis víziója (Jel. 12,1.) nyomán királynôként megjelenített Máriát mandorla alakban övezi sugárkoszorú, lába alatt gömb és holdsarló, feje körül 12 csillagból álló korona. Mária bal karján az áldást osztó gyermek Jézus, jobbjában kiránynéi jogar látható. Egykori sugárkoszorújára és 12 csillagból álló koronájára (amely hiányzik) csak a szegnyomok alapján lehet következtetni. A holdsarlóba komponált emberarcot többféleképpen értelmezik. A XVI. század elsô felében készült, a csíki-medencei Mária-szobrokkal rokonságot mutató alkotást a szovátai Mihály Ferenc restaurálta azzal a céllal, hogy az Erdôszentgyörgyön felépített új templom fôoltárára kerüljön.

1984. október 4-én ünnepeltük meg a szászrégeni sportcipôgyár fennállásának 25. évfordulóját. Ugyanakkor emlékeztünk a szászrégeni Magyar Polgári Dalkör megalakulásának 100. évfordulójára. Természetesen mint munkáskórus szerepeltünk, mert magyar kórusként akkor nem lehetett.

A vállalat vezetôsége úgy döntött, hogy a két eseményt egybekapcsolja. Nekünk akkor három kórusunk volt: egy vegyes, egy lány- és egy férfikórus. Hetente kétszer próbáltuk a jóváhagyott dalokat. Mind román dalok voltak, a megyei és városi propagandatitkár csak egy versszakot hagyott jóvá magyarul énekelni.

A vállalat kistermében kiállítást rendeztünk be a 25 év alatt gyártott sportcipômodellekbôl. Ebben az idôben hét nyugati országba exportáltunk: Németországba, Hollandiába, Olaszországba, Franciaországba, Belgiumba, az AEÁ-ba, Kanadába. A terem másik felében a dalkör 100 éves emlékkiállítását rendeztük be. Itt volt látható az 1884-ben készült jegyzôkönyv, továbbá a versenyeken kapott megannyi serleg, oklevél. A szekrény mellé állítottuk a dalkör szép sötétzöld zászlaját. Ennek egyik felén ez a felirat állt: A szászrégeni Magyar Polgári Dalkör 1884. A másik felén: Édes hazánk, kedves dalunk,/ Érted élünk, érted halunk.

Értesültünk, hogy az ünnepségünket megtiszteli jelenlétével a frissen kinevezett Ioan Ungur megyei párttitkár. Ezért a megyei propagandabizottság részérôl eljött Trimbitas elvtárs, hogy szemügyre vegye az elôkészületeket. Amikor meglátta a magyar feliratú zászlót, a jegyzôkönyvet, felbôszült. Megkérdezte, mit keres a zászló ott? Azonnal tüntessük el! Hiába érveltünk, hogy errôl szól az ünnep, nem engedett az övébôl. El kellett tüntetnünk mindent. Az én lakásomra vittem, nem semmisült meg a szép emléktárgy, ma is jó kezekben van.

Eljött az ünnepély napja. A kultúrház nagyterme zsúfolásig megtelt. A díszelnökségben jelen volt a megyei pártbizottság elsô embere, a könnyûipari minisztérium küldöttje, több vállalat igazgatója.

A vállalat 25 éves tevékenységérôl elhangzott jelentés után beszámoltak a kórus 100 éves tevékenységérôl. Utána a színpadon állt a vegyes kórus, lánykórus, férfikórus. Fekete öltönyben, fehér ingben, csokornyakkendôben. A színpadra lépésünket vastaps fogadta. Két román dalt és egy magyart énekeltünk el, három versszakot! Hosszan tartóan tapsoltak. A megyei elsôtitkár felállt és úgy tapsolt. Nagyon szép volt, örvend, hogy itt lehetett - mondta, s biztatott, ôrizzük meg hagyományainkat, ápoljuk dalkultúránkat. Sikert kíván újabb 100 esztendôre. A kórus zászlót kapott 1884-1984 felirattal. Nem volt olyan fekete az ördög, amilyennek festették. Csak a kisebb tisztséget betöltô szem&eacut