|
VI. évfolyam 277. (15847.) sz. |
2004. november 24., szerda |
Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro
Apróhirdetések
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro
A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.
Díjmentesen
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro
A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.
A marosvásárhelyi tanács tegnapi ülésén elhalasztották a 2005-re érvényes helyi adók és illetékek jóváhagyását, de megszavazták az idei költségvetés-kiegészítést. A napirendi pontok közül az Energomurra vonatkozók váltották ki a legtöbb vitát, végül a testület elhalasztotta a döntést az Egyesülés negyedbeli lakásokba való költségmegosztók és hôszabályzó csapok felszerelésérôl.
Az ülés megkezdése elôtt Morar Octavian arról érdeklôdött, hogyan lehetséges az, hogy a Rákóczi-szobor talapzata már készen van, míg a Mihai Viteazulét még csak el sem kezdték? A polgármester szerint nem akarják elsietni a dolgot, így jövôre marad. Molnár Gábor azt nehezményezte, hogy amióta a Salubriservet magánosították, idén elsô ízben nem szerveztek ôszi nagytakarítást a városban, ami pedig a hóeltakarítást illeti, a polgármesteri hivatal többet is tehetne a közlekedés megkönnyítése érdekében - jegyezte meg. Benedek István azt kérte, hogy a számvevôszéki ellenôrzés jelentését ismertessék a tanácsosokkal, míg Kirsch Attila a fakivágásokra vonatkozó tervet említette, amelyet szerinte nem tartottak be. Ezzel kapcsolatban még október végén interpellált, de semmi választ nem kapott azóta sem. Arra volt kíváncsi, ki a felelôs, amiért nem kezelték megfelelôen az interpellációját és a polgármester miként bünteti meg a szóban forgó személyeket.
A különfélék felsorolása után került sor a napirendi pontok megtárgyalására. Az Energomurral kapcsolatos 3 határozattervezetet egymás után vitatták meg a tanácsosok. A költségvetés- kiigazítás kapcsán folytatott vitából kiderült: legalább 100 milliárd lejre tehetô az az állami hôenergia-támogatás, amelyet az Energomurnak bevételeznie kellene. Mint Kiss Imola gazdasági igazgató kijelentette, jövô héten rendkívüli tanácsülést hívnak össze egy újabb költségvetés-kiigazítás miatt. A polgármesteri hivatal 78 milliárd lejt kért a kormánytól, de csak 17 milliárd kifizetésére kaptak ígéretet. Kolozsváry Zoltán szerint a helyi költségvetés legalább 10 százaléka a fûtéspótlékra menne rá, ha az önkormányzatnak kellene állnia a kiadást. Ezt pedig nem vállalhatja magára a tanács. A testület végül úgy döntött, hogy a polgármesteri hivatal szakemberei elemzést készítenek az Energomur gazdasági helyzetérôl december végéig. Ugyancsak az Energomurra vonatkozott az a határozattervezet, amely az Egyesulés negyedbeli lakásokba felszerelendô költségmegosztókról és hôszabályzókról szólt. Dávid Csaba arra hívta fel a figyelmet, hogy a szóban forgó határozattervezet fölöslegesen szerepel a tanácsülés napirendjén, mivel ilyen értelmû kormányhatározat már van érvényben, mely szerint a távhôszolgáltató rendszeren levô lakásokba kötelezô módon 2007-ig fel kell szerelni a költségmegosztókat és hôszabályzókat. Szerinte az elsô számú teendô azon családok felleltározása, amelyek számára az önkormányzat anyagi támogatást biztosítana. Moraru Octavian amellett kardoskodott, hogy a kormányhatározat nem tiltja, hogy a helyi tanács korábbi idôpontot szabjon meg. Opriscan Doru szerint az Egyesülés negyedbôl modellnegyedet szeretnének csinálni, majd hozzátette: a lehetô leghamarabb ki kell dolgozni a költségmegosztók és hôszabályzók felszerelésére vonatkozó szabályzatot. Fekete Attila azt javasolta, hogy a vitatott tervezetet a város összes lakónegyedére terjesszék ki, készítsenek egy költségvetést arról, hogy mibe kerülne az önkormányzatnak e beruházás, és utána döntsék el, hogy a tanács magára vállalhatja-e ezt az anyagi terhet. Mint Benedek István is megjegyezte, a Budai negyedbeliek is tudomást szereztek a szóban forgó határozattervezetrôl és többen is kérvényezték, hogy ôket is támogassa a tanács a költségmegosztók felszerelésében. Pop Liviu szerint a tanács nem követhet el gazdasági diszkriminációt. A tervezetet végül elhalasztották.
Jövô héten tárgyalják a 2005-ös adókat
A testület a 2005-ös helyi adókról és illetékekrôl is kellett volna szavazzon, ám ezt a tervezetet is elhalasztották. Kirsch Attila felszólalásában kérte, hogy a város egyes utcáit sorolják be új övezetekbe. Ezt még februárban felvetette három RMDSZ-es tanácsos, ám azóta sem történt elôrelépés az ügyben. Dávid Csaba szerint a jövô heti rendkívüli tanácsülésre a polgármesteri hivatal városrendezési szakosztálya elkészíthetne egy javaslatcsomagot, mely az új besorolási kritériumokat tartalmazná. A határozattervezetet az adókról a fentiek miatt elhalasztották, ám jóváhagyták a költségvetés-kiegészítést. A tanügyi alkalmazottak fizetéseire 15 milliárd lejt kapott a tanács, az iskolákbeli beruházásokra 14 milliárdot, a szociális segélyekre 2 milliárdot, míg a Rákóczi- és a Mihai Viteazul-szobrok felállítására 300 millió lejt.
Nem hiszem, hogy nagy újdonságot közlök a ténnyel, hogy leesett az elsô hó. Hosszú indián nyár után, késôn, de lehullt, és két napja hó-, latyak-, sár, néhol jégréteg borítja a vásárhelyi utcákat (mint az megszokott). Vannak, akik ki sem mozdulnak ilyenkor, de azok, akiknek muszáj, elôbb-utóbb parádés táncmozdulatok kíséretében fognak közlekedni az utakon, járdákon. És eddigi tapasztalataink alapján sokáig. Mert történt vala, hogy ama versenytárgyalást, amelyet az úttakarítást végzô cégek számára szerveztek, és amelyen eldôl, hogy kiknek köszönhetjük autóink (és végtagjaink- bordáink) törésmentességét, késôre írták ki. Az elmúlt péntekre, azaz november 19-ére (!). Három cég nyújtotta be ajánlatát, a Salubriserv, a Georgia, (a tavalyi hirtelen nyertes), és egy Maros megyén kívûli vállalkozás. A végzés állítólag már hétfôn megtörtént, a nyertes cég nevét megtudni azonban szinte lehetetlen misszió. De mindez nem is oly érdekes, hiszen a törvények értelmében a szerzôdést csak a határozat megkötését követô hét nap múlva kötik meg a nyertes céggel. Amelyet követ a gépjármûvek esetleges javítása, felújítása, alkatrész- rendelése, stb., és ha erre nincs is szükség, mert tegyük fel, a vállalkozó, bármi eshetôségre készen a biztos gyôzelem tudatának hiányában, már a határozat elôtt rendbe tette gépeit, vagy éppenséggel új jármûvekkel rendelkezik, akkor is legkevesebb másfél hét múlva várható, hogy némiképp felszárítják- takarítják az úthálózatot. Ezért kérdezem, hogy miért csak most? Ki hallott arról, hogy épeszû városvezetés november legvégén kösse meg a szerzôdést a hóeltakarító céggel? Megint mi az, ami a korábbi szerzôdés-kötetlenség mögött áll? Amikor nemegyszer már halottak napján is havazott. Szerencsénk volt, hogy idén eddig még nem? Mert ki lett volna, és ki lesz az elkövetkezendô egy- két hétben a felelôs a megcsúszó, és összetört autókért, a valószínû balesetek esetleges áldozataiért, a járdán egyensúlyozó gyalogosokért, a különösen veszélyeztetett öregekért, akiknek már kis esés is elegendô egy csonttöréshez? Bizton állíthatom, az eddigi tapasztalatok ismeretében: mi magunk! Akik nem tudunk vezetni télen, mert balfékek vagyunk, odaverjük magunkat, mert figyelmetlenül és a szükséges koncentráció hiányában nem vettük észre a három centis hó alatt lapuló, sunyi jégréteget, nem gondoltunk a télre, csak a zöld jelzésre, amikor leléptünk a járdáról, és így tovább. Már csak azon gondolkodom: illetékeseink vajon föld alatti alagutakon járnak, vagy helikoptereken?
A rendôrség néhány perc elteltével eltávolította azt a háromnyelvû Székelyföld névtáblát, amelyet az RMDSZ képviselôi helyeztek el kedden Kovászna és Brassó megye határán.
A Kovászna megyei RMDSZ képviselôit rendôrök várták a helyszínen, ahol egy buldózer állt a megyehatárt jelzô székely kapu elôtt. A szövetség megyei szervezetének honatyái, vezetôi és jelöltjei megkérték a buldózer sofôrjét, hogy vigye odébb a jármûvet, de a vezetô azt válaszolta, nem teheti, mivel a buldózer meghibásodott. A sofôr azt sem tudta megmondani, hogy melyik cég tulajdona a munkagép, arra hivatkozva, hogy idénymunkásként dolgozik.
Az RMDSZ képviselôi a buldózer és a székely kapu közti néhány centiméteres távolságot kihasználva elhelyezték a háromnyelvû Székelyföld névtáblát.
Tamás Sándor parlamenti képviselô a Mediafaxnak nyilatkozva elmondta, a névtábla elhelyezése az elsô lépés az autonómia felé, a következô években pedig törvénytervezetet dolgoznak ki a fejlesztési régiók átszervezésérôl, a Székelyföld pedig önálló régióként szerepel majd a tervezetben. Más, etnikai-néprajzi régiók is léteznek Romániában, mint például a Barcaság, vagy Avasföld, tehát az egyetlen probléma az, hogy bizonyos politikusok a nacionalizmusból élnek, és ebbôl kovácsolnak politikai tôkét. Ez csak egy etnikai-néprajzi jellegû névtábla, amely jelzi Székelyföld határát - mondta Tamás.
Nichita Teodor fôfelügyelô, a Kovászna Megyei Rendôr-felügyelôség vezetôje félbeszakította Puskás Bálint RMDSZ-szenátor, a felsôház alelnökének beszédét, mondván, hogy az RMDSZ kezdeményezése illegális. Puskás arra kérte a rendôrfônököt, hogy ne zavarja meg beszédét. "Meglepett a fôfelügyelô közbelépése. Nyolcéves tevékenységem alatt egyszer sem szakított félbe sem a rendôrség, sem az államfô. Lehetôségem volt probléma nélkül elmondani politikai véleményem; most, egy politikai álláspont ismertetése közben félbeszakított a fôfelügyelô, és megfenyegetett, amit én elképzelhetetlennek tartok. Értesítem a romániai és külföldi illetékes szerveket a történtekrôl. Megszegték alkotmányos jogaimat. Én választókat képviselek, akik a parlamentbe delegáltak, bárhol kifejthetem politikai nézeteimet" - nyilatkozta a Mediafaxnak Puskás Bálint.
A szenátor hozzátette, a Székelyföld névtábla elhelyezése nem törvénytelen.
Nechita Teodor fôfelügyelô nem kívánta kommentálni a szenátus alelnökének nyilatkozatát, csak annyit mondott, hogy a rendôrség azt követôen szállt ki a helyszínre, hogy a sajtóból értesült az RMDSZ illegális kezdeményezésérôl. A rendôrfônök elmondta, a közúti közlekedésrôl szóló 2002. évi 195-ös kormányrendelet megtiltja a táblák elhelyezését a közutakon az útügyi igazgatóság és a rendôrség engedélye nélkül.
A Székelyföld névtáblát elhelyezése után pár perccel eltávolította a rendôrség. Puskás Bálint szerint a rendôrség törvénytelenül beleavatkozott a választási kampányba.
Horia Grama Kovászna megyei prefektus a Mediafaxnak azt nyilatkozta, hogy a rendôrség pusztán annyit tett, hogy közbelépett egy illegális tevékenység kapcsán. "A névtábla eltávolítása törvényes, mivel bizonyítékként szolgál a rendôrségi vizsgálatban" - szögezte le a prefektus.
Kedden, november 23-án a bukaresti Euro Hotels Szállodában Wilfried Martensszel, az Európai Néppárt (EPP) elnökével, Konstantine Sasmatzoglouval, az EPP politikai tanácsadójával, valamint Antonio Costanzóval, a Kereszténydemokrata Munkavállalók Európai Szövetségének (EUCDA) fôtitkárával találkozott Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke és államelnök-jelöltje. A találkozón az RMDSZ részérôl Niculescu Tóni ügyvezetô alelnök és Balázs Lilla külügyi tanácsos vett részt.
Általános vitára alkalmasnak találta a Szülôföld-alapról szóló törvényjavaslatot keddi budapesti ülésén az Országgyûlés külügyi bizottsága. A javaslatot csak a kormánypárti képviselôk támogatták.
A nemzetpolgárságról és a Szülôföld-programról szóló határozati javaslatot egyhangúlag találta általános vitára alkalmasnak a bizottság.
A két javaslatról, valamint a kettôs állampolgárság kérdésérôl folytatott hosszú bizottsági vitán jelen volt Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára, Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke, valamint Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség országos választmányának elnöke.
A kormány ellátja a magyar állampolgárság könnyített megadásáról kiírt népszavazás elôkészítésével összefüggô feladatait - mondta Szabó Vilmos.
Hozzátette: a kabinet fontos feladatának tartja, hogy megfelelô ismeretekkel, információkkal segítse a szavazókat a felelôsségteljes döntés meghozatalában.
Korábban semmilyen háttéranyag, tanulmány, elemzés nem készült arról, hogy milyen következményekkel járhat, ha a határon túli magyarok könnyített formában juthatnak magyar állampolgársághoz - közölte az államtitkár.
Emlékeztetett arra, hogy 1998 és 2002 között az akkor kormányon lévô Fidesz vezetô politikusai egybehangzóan úgy nyilatkoztak: a magyar állampolgárság megadása a határon túli magyaroknak nem idôszerû, nem felvállalható anyagi, politikai következményekkel járna.
Bugár Béla és Kelemen Hunor egyaránt úgy fogalmazott: sem a szlovákiai, sem a romániai magyarság számára nem öröm, hogy a népszavazással ez a kérdés kényszerpályára került, a kérdés ugyanakkor már az, hogy a magyar választók vegyenek részt a népszavazáson, és mondjanak igent.
A kettôs állampolgárság megadása esetén sem gyorsulna fel a határon túli magyarok áttelepülése. Az elutasítás viszont éppen ilyen hatással járhat, és beindíthatja, felgyorsíthatja a magyarok asszimilációját - mondták.
A két határon túli politikus szóvá tette, hogy a határon túli magyarokról szóló, az ôket közvetlenül érintô javaslatok kidolgozásakor a magyar kormány nem folytatott konzultációt szervezeteikkel.
A négy magyarországi parlamenti frakció kedden nem fogadta el azt az MDF által kezdeményezett politikai nyilatkozatot, amely a december 5-ei népszavazáson való részvételre buzdít - közölték a budapesti egyeztetés résztvevôi az MTI-vel.
Az MSZP, az SZDSZ és az MDF támogatta volna az eredeti javaslatot, azonban a Fidesz csak módosítás után tudta volna elfogadni azt - mondták el kormánypárti politikusok.
A Fidesz azzal akarta kiegészíteni a nyilatkozatot, hogy mind a négy párt igenre buzdít a határon túli magyarok kettôs állampolgárságának megadásáról szóló népszavazáson - közölte Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetôje.
A szocialista politikus azt mondta: nem értik, hogy mi kifogása volt a Fidesznek azzal a mondattal, hogy a parlamenti pártok törvényhozói kötelességüknek tekintik a határon túl élô magyar közösségek nemzeti önazonossága fenntartásához, gazdasági helyzetük javításához való hozzájárulást, az anyaországgal fenntartott mindennapi kapcsolatok akadálytalan biztosításával együtt.
Hozzáfûzte: bízik abban, hogy álláspontja fenntartásával mind a négy párt a népszavazáson való részvételre buzdít majd.
A kormánytól átadta azokat az anyagokat, amelyek leírják, milyen jogosultságokkal jár a magyar állampolgárság, illetve, hogy ezt a kérdést miként oldják meg más uniós tagországok - mondta Lendvai Ildikó.
Németh Zsolt (Fidesz) közölte: a kettôs állampolgárság ügyében szemmel láthatóan áthidalhatatlan ellentétek vannak a pártok között a tartalmi kérdéseket illetôen.
Az állampolgárság kérdésében a szocialista párt makacsul ragaszkodik a nemhez, de az útlevél megadása tekintetében nyitottabb - mondta.
"Ugyanakkor úgy véljük, hogy útlevél nem létezik állampolgárság nélkül" - fûzte hozzá Németh Zsolt.
A képviselô közölte: csökken az esélye annak, hogy a népszavazás elôtt az állampolgárság kérdésében a négy párt képes megállapodni egymással.
A politikus kérdésre válaszolva elmondta, hogy a négypárti egyeztetés folytatására nem jelöltek ki újabb idôpontot a résztvevôk.
Fodor Gábor (SZDSZ) elmondta: pártja egyetértett a nyilatkozatban foglaltakkal, és az MSZP-vel és az MDF-fel együtt kész lett volna annak aláírására.
Herényi Károly (MDF) azt mondta, hogy a sikertelen egyeztetés megerôsítette pártja azon hitét, hogy december 5-én a választópolgárok sokasága nem a magyar állampolgárság ügyérôl, hanem pártszimpátiája alapján fog szavazni.
Hétfôn a megyei törvényszéken sorshúzással jelölték ki a szavazóirodák elnökeit és helyetteseiket. A megyében november 28-án 529 szavazóiroda várja a választókat, ebbôl 86 Marosvásárhelyen.
November 16-án kiegészítették a megyei kerületi választási irodát a választásokon részt vevô politikai pártok, politikai szövetségek és választási szövetségek képviselôivel. Az elnököt, helyettesét és egy tagot korábban, a megyei törvényszéken sorshúzással jelölték ki a törvényszék bírái közül. Elnök: Vasile Vulpe; helyettes: Pojar Sorina, tag: Bogdan Cristina Beatrix. A politikai pártok, amelyek államelnökjelöltet is állítottak, hivatalból egy képviselôvel rendelkeznek a választási irodában. A pártok képviselôi: Cornel Briscaru (PSD-PUR Unió), Liviu Meghes (D.A. Szövetség), Adrian Moldovan (PRM), Deák Gyula (RMDSZ), Mircea Muntean (PNG), Baciu Vasile (URR), Moldovan Silviu (PSU), Giju Ioan (PAS), Butiurca Petru (PNTCD), Cornatescu Vasile (PMR).
Kinyomtatták a szavazólapokat, bélyegzôket, illetve az irodák számára szükséges egyéb anyagokat, megfelelô ôrizet mellett, pénteken szállítják ki a vidéki szavazóirodáknak, Marosvásárhelyen szombaton osztják szét.
A szavazóirodák vasárnap reggel 7-tôl este 9-ig tartanak nyitva.
Minden választópolgár 3 szavazólapot kap.
Az elsô a P jelzésû, azaz az államelnökjelölt szavazólapja. Ennek a II. oldalán, a 6. helyen található az RMDSZ államelnökjelöltje, Markó Béla. Ide kell ütni a pecsétet.
A második S (szenátorok). Ennek négy oldala van. A II. oldalon jobbra, fent a II. négyszögben található a tulipán, illetve az RMDSZ szenátorjelöltjei.
A harmadik a D, vagyis a képviselôk, 6 oldalas, a II. oldalon jobbra, fent a második négyszögben található a tulipán.
Tegnap tartott a megyei technikai bizottság felkészítôt a szavazóirodák elnökeinek, ma a Kultúrpalotában a polgármesterekkel közlik a tennivalókat.
Az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetôi arra buzdítják a romániai magyarságot, hogy vegyen részt a november 28-i általános parlamenti választásokon és az egység jegyében szavazzon - ez derült ki az egyházak vezetôi által közzétett állásfoglalásokból.
Az Erdélyi Református Egyházkerület által nyilvánosságra hozott, Pap Géza püspök által aláírt felhívás leszögezi: a romániai magyar közösségnek "elengedhetetlenül fontos a parlamenti képviselet", ezért arra kérnek minden szavazati joggal rendelkezô református egyháztagot, hogy feltétlenül éljen állampolgári jogával, és a romániai magyarság, valamint az egyház javát mérlegelve, lelkiismerete szerint szavazzon. A gyulafehérvári római katolikus érsekség nevében Jakubinyi György érsek körlevélben emlékeztetett, hogy a választás nem csak politikai, hanem valláserkölcsi ténykedés is. Rámutatott: a szülôföldön való maradás feltétele, hogy a romániai jogrend keretében biztosítsák mindazt, ami a vallási, a nemzeti és a kulturális önazonosság megôrzéséhez szükséges. Ennek feltétele, hogy összefogással, az egység jegyében a hívek éljenek szavazati jogukkal, küldjenek minél erôsebb képviseletet a törvényhozásba.
A Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház Elnöksége és a Kolozsvári Egyházmegye Közgyûlése is arra buzdította híveit, hogy vegyenek részt a november 28-i választásokon.
Az erdélyi unitárius egyház fôtanácsa által kiadott állásfoglalás szerint az egyházi vezetôi tisztség hivatásszerû betöltésének szerves része a híveket, az egyházközségeket és az egyetemes egyházat érintô társadalmi és közéleti kérdésekben való felelôs szerepvállalás. Ez utóbbi egyik fô célját az erdélyi magyar nemzeti közösség - széleskörû belsô önrendelkezési jogon alapuló - autonómiájának létrehozása képezi. A fôtanács felkérte híveit, hogy vegyenek részt választásokon, döntésüket lelkiismeretük szerint, a nemzeti és egyházi érdekek figyelembe vételével hozzák meg.
A Romániai Magyar Baptista Gyülekezetek Szövetsége arra buzdította híveit, hogy vegyenek részt a választásokon, támogassák a magyar érdekképviseletet, hogy újra parlamenti képviselethez jusson.
Szavazni hívja haza a november 28-i romániai választásokra a jelenleg Magyarországon tartózkodó romániai magyarokat Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke.
Markó az MTI-nek adott nyilatkozatában elmondta: a november 28- i romániai parlamenti választásoknak rendkívül nagy a tétje az erdélyi magyarság számára. Ez sorsdöntô választás lesz e közösség számára, amely nemcsak évekre, hanem évtizedekre is meghatározhatja a sorsát. Ahhoz, hogy az erdélyi magyarság parlamenti képviseletét biztosítani lehessen, az RMDSZ-nek minden magyar szavazatra szüksége van, minden magyart mozgósítania kell - mondta a szövetség elnöke.
"Felhívom azokat is, akik jelenleg Magyarországon vannak, és szavazati joggal rendelkeznek Romániában, hogy jövô vasárnap jöjjenek haza, és szavazzanak" - mondta Markó, aki szerint ezektôl a voksoktól nemcsak az ô sorsuk függhet, hanem a Romániában tartózkodó szeretteiké is.
A román választási törvény szerint a külföldi kirendeltségeken nyitnak majd szavazókörzeteket, ami azt jelenti, hogy Magyarországon csak a budapesti román nagykövetségen és a szegedi fôkonzulátuson lehet majd leadni a szavazatokat. Sokan valószínûleg nem érnek el ezekre a helyekre, ezért Markó Béla arra kéri az éppen Magyarországon tartózkodó, Romániában szavazati joggal rendelkezô erdélyi magyarokat, hogy a választások napjára utazzanak haza.
A Románián kívül tartózkodó erdélyi magyaroknak tudniuk kell, hogy november 28. népszavazás is lesz számukra a kettôs állampolgárságról - mondta a politikus, hangsúlyozva: nem elég ugyanis Magyarországon elfogadni a kettôs állampolgárságot, azt Romániában is el kell fogadtatni. Erre pedig csak egy erôs parlamenti képviselettel rendelkezô RMDSZ képes - fûzte hozzá Markó Béla.
Nagy Zsolt, az RMDSZ kampányfônöke az MTI érdeklôdésére elmondta: a szövetség szükség esetén autóbuszokat is rendelkezésre bocsát azok számára, akik a választások napjára hazautaznának Magyarországról.
A Duna Televízió mai Régiók címû, 18.10-kor kezdôdô mûsorában Markó Béláról, az RMDSZ elnökjelöltjérol készített portréfilmet mutatja be.
Hétfôn a képviselôház plénuma is elfogadta a nemesfémek kárpótlási rendszerét szabályozó törvényt. Mivel a szenátus már zöldutat adott a törvénynek, mihelyt az államelnök is aláírja, hatályba lép.
Mint már tájékoztattuk olvasóinkat, 2000-ben a kormány sürgôsségi kormányrendelettel szabályozta a nemesfémek rendszerét, amelynek a 26. cikkelye értelmében visszakaphatják nemesfémbôl készült tárgyaikat azok a személyek, akiktôl 1946. és 1990. között elkobozták ezeket a tárgyakat.
Mivel a rendelet szerint az érdekeltek csak bírósági úton igényelhették vissza elkobzott értékeiket, a törvény értelmezhetôsége miatt, az emberek a bíróságok jóindulatára számíthattak. Egyes bíróságok elfogadták az igényeket, mások elutasították.
Kerekes Károly és Vida Gyula RMDSZ- képviselôk törvénymódosítási javaslatot nyújtottak be, amely kimondja: akkor lehet visszaigényelni az értéktárgyakat, ha a fentebb említett idôszakban hatályos törvények alapján vették el. A javaslatot elôbb a parlament felsôháza, hétfôn pedig az alsóház is megszavazta.
A törvény értelmében a visszaigénylési kérések benyújtási határideje 2006. december 31. Ugyanakkor az is benne van, hogy azok, akiknek kérését eddig jogerôs bírósági határozattal elutasították, újból benyújthatják kérelmeiket. Ugyancsak fontos kitétele a törvénynek, hogy a kérelmeket az örökösök is benyújthatják, nemcsak azok, akiktôl elvették.
Tovább haladt az RMDSZ-karaván
Vissza kell állítani a falu régi rendjét, meg kell tanulnunk pályázni, de kivitelezni, önrészt biztosítani, lemondani és dolgozni is - hangsúlyozta Nyárádkarácsonban a Maros megyei RMDSZ-karaván hétfôi zárórendezvényén dr. Kelemen Atilla képviselôjelölt. utalva arra a szerepkörre, amely a vidéki kis közösségekre vár a következô idôszakban: nem elég a gondokat felsorolni, ki kell találni azt is, miként lehet azokat megoldani.
A nyárádkarácsoni rendezvényen természetszerûleg felszínre kerültek azok a problémák, amelyek a községhez tartozó falvak lakóinak az életét megnehezítik: közszállításról, útjavításról egyaránt szó volt a találkozón, de aggódó idôsebb korúak a parlamenti képviselet veszélyeztetettségének féltésérôl is beszéltek a képviselôjelöltnek, illetve azt tudakolták, mi a véleménye, valóban bajban van-e az erdélyi magyarság. Dr. Kelemen Atilla kifejtette: valóban, rendkívül fontos a parlamenti képviselet, anélkül nem tudjuk megvalósítani közösségi céljainkat. - Ma már banálisnak tûnik nemzeti jelképeink használata, de emlékezzünk: néhány évvel ezelôtt nem is volt ez olyan természetes dolog. Bárkit bármikor elôvehettek miatta. Hogy ez mára megváltozott, az annak köszönhetô, hogy ott voltunk a törvényhozó intézményekben, és olyan módosításokat tudtunk elfogadtatni a többséggel, amelyek ezt lehetôvé teszik. Az, hogy a következô négy évben is ott legyünk a parlamentben, azért is fontos, mert ha a december 5-i magyarországi népszavazáson jóváhagyják a határon túli magyarság magyar állampolgársághoz való jogát, meg kell tudnunk találni a módját, hogy ezt a román kormánnyal is elfogadtassuk. A státustörvény alkalmazása is azon múlott, hogy az RMDSZ tudott közvetíteni, Szlovákiában ma sincs meg a keret a jogszabály elôírásainak érvényesítésére. Ezért fontos, hogy mindenki éljen választói jogával, hogy erôs képviseletét a magyarság megôrizhesse. Hiszem, hogy érzékelik, mi minden múlik a november 28-i választásokon a mi szempontunkból! Minden szavazat számít! Segítsenek, hogy aztán a következô négy évben mi is segíthessünk Önöknek - mondta dr. Kelemen Atilla.
A képviselôjelölt úgy vélekedett: bármelyik alakulat nyeri is a választásokat, meg fogja keresni az RMDSZ-t. - A szövetség kormányzati tényezô is lehet november után, ez pedig azt jelenti, hogy az eddigieknél is jobban tudnánk segíteni községeinket - fogalmazott. Szerinte erre a segítségre továbbra is szükség van, hiszen Maros megye településeinek döntô többsége egyelôre nem képes eltartani magát. - Életképes elképzelésekre van szükség, befektetôket kell ide vonzani. A hamarosan megépülô autópálya, amely szintén az RMDSZ-nek köszönhetô, várhatóan jelentôs tôkebeáramlást hoz a térségbe, addigra készen kell állniuk az itteni önkormányzatoknak, szükség esetén bármikor fel kell tudniuk ajánlani területeket zöldmezôs beruházásokhoz - hívta fel a figyelmet dr. Kelemen Atilla. A képviselôjelölt szerint a magyarlakta megyék egyik problémája, hogy a magyarországi befektetôk nem ide adóznak, hanem Bukarestbe. Ez ügyben már többször tárgyaltak a vezetô magyar politikusokkal, hogy komoly, tôkeerôs magyar cégek romániai székhelyét ezekre a vidékekre telepítsék, egyelôre azonban nem értek el eredményt. - Így magyarázható, a Székelyföldön miért a holland, belga, német és olasz beruházások vannak többségben - mondta dr. Kelemen Atilla.
A találkozó végén fellépett Diós Brigitta népdalénekes, valamint a Madártej kabarétársulat.
Vannak pillanatok egy közösség életében, amikor az összefogás elengedhetetlen feltétele a továbblépésnek, amikor mindenki tehet valamit az egészért, s az egész azért az egyért. Ez a pillanat most a választások napja lesz, ekkor dôl el, lesz-e parlamenti képviselete a romániai magyarságnak. Így sem rózsás a helyzetünk, törvényhozási jelenlét nélkül még nehezebb lesz. Nem hiszem, hogy ezt külön kellene magyarázni. Itt van mindjárt az autonómia kérdése, melyrôl mostanság több elképzelés látott napvilágot, mérsékeltebbek vagy merészebbek egyaránt, csakhogy ezek akár részbeni megvalósításához is ott kell lenni a parlamentben. Arról is lehet vitatkozni, hogy mit és mennyit kell felvállalnia ennek a képviseletnek, de ahhoz elôbb be kell juttatni ôket a törvényhozásba.
Ezért kell megtenni azt a bizonyos lépést az otthontól a szavazóurnáig. Mindenkinek. Tegyük félre a sokszor jogos elégedetlenségünket, vélt vagy valós sérelmeinket, egyéni rokon- vagy ellenszenvünket, ha nem magunkért, akkor másokért! Még akkor is, ha meglehetôsen önzô világban élünk, itt van egy lehetôség, utána majd lehet arról beszélni: hogyan tovább?
E sorok írója gyakran bírálta érdekképviseletünk vezetését és ritkán dicsérte. Ezután sem lesz másként. Most azonban arról van szó, hogy megbízunk valakiket, képviseljenek valahol, ott, ahol fontos a jelenlétünk. Ki meri felvállalni annak az ódiumát, hogy a romániai magyarságnak ne legyen parlamenti képviselete?
Szólni kell még - itt és most - arról is, hogy négy év múlva ismét választások lesznek, s a jelenlegi demográfiai folyamatok ismeretében esetleg már nem leszünk elegen a bûvös öt százalékhoz, legalábbis akkor, ha csak olyan arányban fogunk elmenni szavazni, mint az ország többi része, így lehet, hogy akkor már 80%-os jelenlét szükségeltetik. Ennek tudatában kell hozzákezdeni az elkövetkezô négy évhez, választóknak és választottaknak egyaránt.
Amit még nem szabad elfelejteni: Magyarországon, dec. 5- én a kettôs állampolgárságról "népszavaznak¨, s jogosan várjuk el az "igent". Kérdem: ha mi idehaza saját dolgunkban nem tudunk dûlôre jutni, hogyan nézünk majd nemzettársaink szemébe?
Ha pedig sikerül átlépni azt a bizonyos küszöböt, ne kezdjünk ünneplésbe! A romániai magyar közösség helyzete nem indokolná ezt, másrészt ez az 5-6% a minimum, amit el kell érnünk. Inkább lássunk munkához, beszéljük meg és beszéljük ki újra közös dolgainkat. Tárgyaljunk az autonómiáról, az egységrôl, arról, hogy: hogyan tovább? Mi az, amit folytatni kell és mit kell újrakezdeni! A párbeszédet folytatni kell, ôszintén, harag és részrehajlás nélkül, hogy négy év múlva ne kelljen feltennünk a kínos kérdést: lesz-e parlamenti képviseletünk? Ismét lépni kell. Mindenkinek!
Terménykiállítás Erdôszentgyörgyön
Paprikakoszorú és hosszúra nôtt kukorica, többkilós takarmányrépa és káposzta, formás, piros almák, szárazvirág- kompozíció és cserepes krizantémok. Mindenbôl a legszebb, legnagyobb, a bemutatásra való. Az erdôszentgyörgyi Szekeres Margit már nem elôször szervez kiállítást vagy vesz részt tárlaton. Színes, szôttes szônyegeivel, rajta székely táncosokkal találkozhattunk már a marosvásárhelyi unitárius egyházközség kiállítótermében, Szent György napján és más alkalmakkor is gondoskodott arról, hogy a helybeliek bemutathassák termékeiket, legjobb alkotásaikat.
Múlt pénteken az erdôszentgyörgyi kultúrotthon egyik termében nyílt terménykiállítás, amely még a hét folyamán is megcsodálható. Farkas Ibolya hármasfalusi virágkertészetébôl sárga, ciklámen színû, fehér krizantémokat, árvácskákat, örökzöldeket és kaktuszokat hozott a terménybemutatóra, melyeket meg lehetett vásárolni. Kis-Borbély László és Erzsébet érdekes formájú dísztökökkel szerepelt a kiállításon, Kállai Erzsébet maghéj nélküli tökkel, Kovács Jolán pedig sütôtökkel.
Barabás Judit spenótot és salátát ültetett cserépbe. Barabás Ilona többféle zöldségét is elhozta: burgonyát, zellert, karalábét, fokhagymát, babot és paprikát. Pop Stefan óriáshagymája, takarmányrépája mellett megtaláljuk sárgarépájáit, káposztáját és fokhagymáit.
Dobondi Zoltán földjein az idén a kukorica- és a krumplitermés volt áldásos. Amint elmondta, kosárfonással és seprûkötéssel is foglalkozik, úgyhogy azokból is hozott néhányat. Gagyi Jolán paprikakoszorút font, üvegeket töltött meg színes magvakkal, és a "családi béke" nevû növényét is kiállításra szánta. Joó Ilona különféle savanyúságokkal jelentkezett. Troznai Sándor és Rozália mákból, rizsbôl, grízbôl, kukoricából, tökmagból és más magvakból készült adventi koszorút, dekoratív száraznövény-kompozíciót állított ki, egy kosárba került a jonatán-, wagner- és királyalma és egy másikba az udvaruk nagy körtefájának néhány termése. Almaecetbe mustármagot, szeletelt sárgarépát és kaprot raktak.
Szekeres Margit vezet körbe a kiállításon: ô is elhozta kertjének legszebb terméseit: retket, a közel másfél méteres kolbásztököket (a tavalyi termés, mint bevallotta, jobb volt), a kiállításnak színt adó, nagy ládában elhelyezett piros almákat. Büszkén meséli, hogy az egyik eléri a negyvenöt dekagrammot. Kuriózumként mutatja meg az üvegben "nevelt" uborkákat, az "egyzöldséges" savanyúságok mellett pedig ott díszlenek az ôszi vegyesek is.
Az Agrom-Ro svájci-román egyesület 1997-ben jött létre azzal a céllal, hogy a gépesítési technikák alkalmazása, a magángazdaságok korszerûsítése, az alap- és továbbképzô tanfolyamok, gyakorlati bemutatók szervezése révén részt vegyen a hazai mezôgazdaság fejlesztésében. Két évvel ezelôtt indították be a nôk, háziasszonyok számára kidolgozott alap- és továbbképzô programot. Kiss Borbély Tünde oktatót kértük arra, hogy ismertesse, miként valósítják meg, és nem utolsósorban: két év után felmérhetô-e a tevékenységük hatékonysága?
A négy oktató - Gherman Maria (Felsôrépa), Derrlich Simona (Szászrégen), Magyarosi Éva (Kend), Kiss Borbély Tünde (Erdôszentgyörgy) - Svájcban végzett egyéves oktatói tanfolyamot. Gherman Maria két évvel ezelôtt tért haza, amikor gyakorlatilag beindult a "nôi tanfolyam", ahogy az oktatók nevezik. Idôközben kollégái is elvégezték a tanfolyamokat Svájcban. Ma négyen tanítanak, dolgoznak együtt az oktatásban résztvevôkkel.
Az idén az Agrom-Ro maros-szentgyörgyi központjában szervezett egynapos továbbképzéseken kívül egyhetes vidéki tanfolyamokat szerveztek sok településen, többek között Erdôszentgyörgyön, Mezôfelében, Vajdaszentiványon, Nyárád- magyaróson. Készülnek Torbosz-lóba, Márkodra és másodszorra Erdôszentgyörgyre. Vannak olyan települések, ahol az oktatók egy héten át ott tartózkodnak. Ha erre nincs lehetôség, naponta ingáznak. A program keretében különbözô témakörökben gyarapítják a hallgatók ismereteit, mint: tejfeldolgozás, varrás, sütögetés, egészséges táplálkozás, nemezelés, kertészet, asztalterítés, dekorációk készítése, szalvétahajtogatás. A tanfolyamokon ebben az évben hozzávetôleg 300 nô vett részt, közülük nagyon sokan fiatalok.
Ebben az évben a négy oktató minden munkanapja foglalt. Ottjártunkkor, október 18-án, az Agrom-Ro konyháján szervezett tanfolyam témaköre a Krumplit - változatosan volt. Ha valaki úgy képzeli el, hogy a konyhában összegyûlt asszonyok csupán fôzögetnek, sütögetnek, ilyen-olyan krumpliételeket készítenek, téved. A nap elméleti ismeretek átadásával indult. Belenéztünk mi is a számítógépen kinyomtatott tananyagba, amelyet a résztvevôk hazavihettek. Íme néhány alcím: A krumpli története, Közvetlen felhasználási módok, Élelmiszeripari felhasználás, Ipari felhasználás, Burgonyafajták, Tárolási módszerek, Elkészítési módszerek stb. Természetesen nem hiányoztak a krumplis készítmények fontosabb receptjei. Ezeken a megbeszéléseken, szakmai találkozókon az oktatók együtt fôznek, sütnek a résztvevôkkel. A nyersanyagokat a tevékenységekhez az Agrom-Ro biztosítja. Az egynapos tanfolyamért 100.000, a kétnaposért 300.000 lejt fizetnek, de amit elkészítenek, este hazaviszik. Vagy ha például varrnak (ágynemût, abroszt), az anyagot az Agrom-Ro adja, a hallgatók megtartják a munkájuk során készült terméket.
Nemsokára, december harmadik hetén kerül sor egy kétnapos tanfolyam megszervezésére Marosszentgyörgyön, karácsonyi ételek, sütemények témakörben. Mindkét nap délutánján díszítôelemeket állítanak össze, általában olyan anyagokból, tárgyakból, amelyek a háztartásban találhatók.
A jövô évben alaptanfolyamokat továbbra is szerveznek . Akik idén elvégezték az alaptanfolyamokat, a magasabb szintû, kettes fokozatú tanfolyamokon folytatják ismereteik bôvítését.
Hogy miben mérhetô fel az oktatók tevékenységének hatékonysága? A kérdésre Kiss Borbély Tünde egy mondatban válaszolt: - Egyre nagyobb az érdeklôdôk száma, ez bizonyítja, hogy a háziasszonyok figyelmét sikerült magunkra vonnunk.
Tegnap a Maros Megyei Konzultatív Tanács ülésén a megye polgármestereit tájékoztatták az év végi tennivalókról, valamint azokról a rendelkezésekrôl, amelyek az EU-s csatlakozás perspektívájából nézve idôszerûek. Sandu Jinga (a Polgári Védelem vezetôje) a sürgôsségi és vészhelyzetek megoldásáról beszélt, Zaharie Deleanu (Versenyhivatal) a konkurencia és az állami támogatás kérdéskörét érintô új törvénykezést ismertette.
A Maros megyei állatállományról Náznán Jenô (a Mezôgazdasági Igazgatóság aligazgatója) tartott beszámolót. A felsorolt adatokból egyértelmûen kitûnt, hogy az utóbbi három évben jelentôsen gyarapodott a megye állatállománya. A szarvasmarha (18%), a sertés (30%), és a háziszárnyasok (47%) számában egyaránt komoly növekedés mutatható ki a 2001-es év mutatóival szemben. Ugyanez állapítható meg a tejtermelés esetében is, ahol a növekedés mintegy 35 százalék. A továbbiakban elhangzott, hogy nemcsak az állatállomány további gyarapítása fontos (és itt a szarvasmarha- tenyésztést emelte ki), hanem a termékek minôségi javítása és állandó ellenôrzése is, ugyanis mindenki csak akkor járhat jól, ha eleget tesz az uniós elvárásoknak. Hangsúlyozta, hogy az ügyes gazdáknak komoly üzletet jelenthet a jövôben az állattenyésztés.
A mûemlékek feliratozásáról, valamint a mûemlék épületek módosításáról Nicolae Baciut, a Megyei Mûvelôdési Felügyelôség vezetôje tájékoztatta a jelenlevôket. A 422-es számú törvény alapján a mûemlékek feliratozása a polgármesterek hatáskörébe tartozik. A találkozón javasolták, hogy mihamarabb készítsék el a megyében fellelhetô összes történelmi mûemlék listáját, a tévedések és mulasztások elkerülése végett.
Ferenczi Petru, a prefektúra fôtitkára egy háromlépcsôs (rövid, közép- és hosszú távú) ütemtervet mutatott be, amelynek rendeltetése a bürokrácia visszaszorítása a közönséggel való kapcsolatban. Kijelentette, hogy a polgárokkal való kapcsolattartásban és a szolgáltatásban határozott lépéseket kell tenni, hiszen az állampolgár "a mi gazdánk". A közösségi érdekek védelme - mondotta - az egyik ismérve a demokráciának, és ezt az uniós csatlakozás küszöbén a legkomolyabban kell vennünk.
Az ülésen a polgármestereket utasították, tegyenek meg mindent a november 28-i választások zavartalan lebonyolítása érdekében.
A kerek évfordulóról ünnepi keretek között emlékezett meg a CEC marosvásárhelyi fiókegysége. George Patrascu igazgató és Cristina Pârlea gazdasági igazgató ismertette a CEC történetét, jelenlegi helyzetét és privatizálási perspektíváját.
A CEC-et 1864-ben, Al. Ion Cuza fejedelem idejében létesítették Románia elsô pénzügyi intézményeként, amely annak idején banki, kincstári feladatokat látott el. 1900-ban I. Ká-roly király és Erzsébet királynô idejében épült fel a fôvárosi CEC-palota, s az elkövetkezô közel három évtizedben fontos banki intézményként mûködött, egészen az 1929-es gazdasági válságig, amikor több egységre osztották fel. A II. világháború után a CEC átvette a Nemzeti Bank szerepét, majd 1948 és 1990 között az egyetlen hitelt folyósító intézmény volt. 1990-ig a CEC monopolhelyzetben volt, ezt követôen megjelentek az erôs tôkéjû bankok, amelyek háttérbe szorították a CEC-et. Bár megkezdôdött a CEC átalakítása, s 1996-tól egyedi státust kapott, takarékpénztárként és kereskedelmi bankként mûködik, mégis alulmaradt a pénzügyi piac kemény versenyében.
Erôs és gyenge pontok
Patrascu George igazgató felvázolta a többi pénzügyi intézményhez viszonyítva a CEC jelenlegi "erôs" és "gyenge" pontjait. Az elsôhöz tartozik, hogy a CEC-nek rendkívül sok egysége (1433) mûködik országszerte. Maros megyében 44 CEC-fiók és -alegység van. Másik erénye, hogy a magánszemélyek betéteit teljes egészében garantálja, stabil ügyfélköre van, ami fôleg a falun élôk soraiból kerül ki.
Az igazgató a CEC gyenge pontjai között említette, hogy a lakosság, a gazdasági egységek még mindig nem kereskedelmi bankként tekintenek az intézményre, az FNI- botrány miatt igen megromlott az intézmény hírneve és nem elhanyagolható tény, hogy az ügyfelek gazdasági-pénzügyi potenciálja alacsony, továbbá az ügyfelek között kevés a kis- és közepes vállalkozás. A CEC fokozatosan teret vesztett, 1990-ben a lakosság megtakarított pénzének 97 százaléka itt volt letétben, ez a szám 1998-ra 23-25 százalékra csökkent, s mára már a százalékarány csupán 6,72. A CEC másik gyengesége, hogy az új pénzügyi szolgáltatásokat - pl. bankkártyák, nemzetközi tranzakciók - nem tudták bevezetni. A BCR (Román Kereskedelmi Bank), a BRD, a Raiffeisen Bank után az ügyfelek számát tekintve a CEC a negyedik helyen áll - mondta az igazgató.
Megkezdôdött a privatizálás
2002-ben a banktörvénynek megfelelôen megkezdôdött a CEC átalakítása, országszerte 129 veszteséggel dolgozó egységet számoltak fel, s elkezdôdött a CEC privatizálása. Egyelôre két osztrák bank, a Raiffeisen és az Erste jelezte, hogy érdekelt a többségi részvény megszerzésében. Az igazgató szerint a privatizálási folyamat 2005-ben, de legkésôbb 2006 elején lezárul.
Mi lesz a becsapott ügyfelekkel?
Újságírói kérdésekre Patrascu igazgató elmondta, hogy a közelmúltban két botrányos esetük volt. Az egyik Nagysármáson, ahol a helyi alkalmazott, Mihalte Daniel 76 ügyfelet csapott be, az okozott kár 3 milliárd lej. Az ügyfelek megnyerték a pereket, s a károsultak rövidesen kamatostól megkapják a betéteik értékét. Azonban a kár okozója eltûnt az országból. A másik eset Marosoroszfaluban történt, ahol a CEC-tisztviselô 96 betétest károsított meg, az eltulajdonított összeg 2,8 milliárd lej. A tisztviselôt 7 év börtönre ítélték.
- Ezek elszigetelt esetek, a falusi ügyfeleknek bízniuk kell a CEC korrektségében. A mezôgazdasági termelôknek - magán- és jogi személyeknek egyaránt - lehetôségük nyílik hitelhez folyamodni, amelyet jelenleg 24 százalékos kamattal folyósítanak - mondta az igazgató.
A közvéleményt leginkább a Dacia-betétek kárpótlása érdekli, ezért újságírók fel is tették a kérdést, mire számíthatnak a kárvallottak. Az igazgató ôszintén elmondta: a CEC marosvásárhelyi fiókegysége még a törvénytervezet szövegét sem ismeri, a kárpótlás mikéntjérôl nem tud konkrétumokat.
A gyermekrajzok színes, spontán világa tárul elénk a Marosvásárhelyi Rádió és a Gyermekek Tanulmányi Házának rajzköre szervezésében kedden, november 23-án nyílt, A jövô gyerekszemmel címet viselô kiállításon, melyen Kovács Gabriella segédletével közel hatvan alkotás árulkodik a legkisebbek életörömérôl, vidámságáról és fantáziájáról. A négyéves kis mûvészektôl a hatodikosokig mindannyian az élénk színeket részesítették elônyben. A fehér papíron meselények, fantáziaalakok, különleges építmények, bolygók, képzeletbeli élôlények találkoznak, itt minden lehetséges. Gazdag világ ez, szép álom, örök mozgalmasság és játék. Kovács Gabriella a megnyitón a rajzok festôinek alkotási örömét hangsúlyozta. A Gheorghe Muresan és Lucia Calinescu képzômûvészekbôl és Rákóczi Kinga újságíróból álló zsûri december 7-ig dönt a legjobbakról. A tíz legsikerültebb munka a Román Rádiótársaság bukaresti székhelyén újabb kiállításon fog szerepelni.
A gyermekrajz-kiállítás megnyitójával párhuzamosan, a Román Rádiótársaság kezdeményezésére a Marosvásárhelyi Területi Rádió megszervezte (a kolozsvári, temesvári, illetve konstancai, craiovai és jászvásári szerkesztôségek mellett) a Gyerekek a gyerekekért akciót, melynek keretében a marosvásárhelyi Dacia, Tudor Vladimirescu, Európa és Romulus Guga, a 16-os Számú Általános Iskola tanulói játékaikkal ajándékozták meg az iraki és afganisztáni gyerekeket. A diákok a pedagógusok kíséretében adományaik mellett tolmácsolták jókívánságaikat, magyar és román, illetve angol és német nyelven megírt leveleiket is az ajándékok mellé csatolták, amelyeket a román fôvárosba szállítanak. Innen két Kabulból érkezett gyerek kíséretében jutnak el a csomagok a háborús vidékekre.
A Marosvásárhelyi Pandúrok úti épület építését már évekkel ezelôtt elkezdték. Még feléig sem jutottak a munkálatokkal, amikor leálltak. Az építôk összepakoltak s eltûntek. Az idén tavasszal újra lázas munka folyt, s pontosan kampányidôben avatták a város legújabb bevásárlóközpontját.
Egyvalamirôl azonban elfeledkeztek: az épület körül azóta is ott éktelenkednek az építôanyag-törmelékek, meszes vödrök, tégladarabok, szigetelôhab, a csatornákra nem került fedél. Pedig mindkét oldalán lakóházak állnak, s az építôtelepen elôszeretettel játszó gyerekeknek komoly veszélyt jelentenek a félig fedetlenül maradt csatornák. A választási láz múltával, egész nyáron egyik elöljárónak sem jutott eszébe orvosolni a helyzetet. Nem egészen egy hónapja megint fúrás-faragás zaja verte fel a környék csendjét. Az emeleti helyiségeket vette bérbe egy vállalkozó, számára tûntek túl kicsiknek az ablakok. A habtéglafalakat vágatta ki, s a lehulló törmelék miatt meglehetôsen veszélyessé vált a földszinti üzlet megközelítése. Ezeket a törmelékeket sem takarították el, az amúgy is gondozatlan külsejû területet tovább csúfítják. Az újabb munkálatok során a csatornatetô szerepét betöltô betondarabok eltûntek, a tátongó csatornát holmi deszkadarabokkal fedték le.
Csúnya lett minden. A legutóbbi tanácsülés után a környéken lakók kíváncsian várták, mikor alkalmazzák az egyik határozatot. Amely szerint módosul a Marosvásárhelyi Tanács 2002. évi 224-es számú, a városgazdálkodásra, a köztisztaság megôrzésére, a higiéniai normák tiszteletben tartására és a városszépítésre vonatkozó határozata. A II. fejezet 7. cikkelyének a következô a tartalma: "Azok a természetes és jogi személyek, akik bármiféle épületet építenek, javítanak illetve lebontanak, kötelesek állandó jelleggel biztosítani az építôtelepen és annak környékén a tisztaságot. Az építôanyagoknak illetve a lebontásból származó anyagoknak a járdán és az úttesten való tárolása kizárólag erre a célra szolgáló konténerekben történik, a mûszaki és közúti szolgálat által elôzetesen kibocsátott engedély alapján, a törvényes illetékek kifizetése után" - olvasható a módosított cikkelyben.
A konténereknek azóta is hûlt helyük, a törmelékeket nem vitték el. Talán ideje lenne a határozat véghezvitelével megbízott polgármesternek, a tanács végrehajtó testületének, illetve a Közterület-rendezési Igazgatóság ellenôrzési, városgazdálkodási és környezetvédelmi szolgálatának ellenôrzô körutat tennie a környéken. Mert némelyek úgy ítélik meg, hogy az elôírások csak egyesekre vonatkoznak.
Ritkán gyûl össze egyszerre ennyi magyartanár, mint az elmúlt szombaton Bonyhán. A megye minden sarkából érkeztek a tanfelügyelôség és a Tanítók Háza kezdeményezte rendezvényre, amelyre egy évforduló adott alkalmat: 250 esztendôs a helység egykori híres nagyasszonya, Árva Bethlen Kata Önéletírása. A Soós Katalin szaktanfelügyelô szervezte rangos megemlékezésen vallásoktatók is részt vettek, alig lehetett férni a Kis-Küküllô Alapítvány kitartó igyekezete nyomán létesült szórvány oktatási központ barátságos nagytermében.
A környék történelmi eseményekben, fordulatokban gazdag múltjában, magyar szellemi életében jelentôs szerepet betöltô valamikori mezôváros, a mai vegyes lakosságú község figyelmes, jó vendéglátónak bizonyult. Az elöljárók, mindenekelôtt a tantestület és két oszlopos tagja, Balogh Erzsébet és Balogh Imre, valamint a Fehérvári Bálint pásztorolta református gyülekezet összefogása is hozzájárult a kora délutánig zajló összejövetel sikeréhez. A rendezvénysorozat a Bethlen Farkas által építtetett, négy és fél évszázados kastélyban kezdôdött, ahol a község polgármestere, Pop Teodor Mircea köszöntötte a tanárokat és az elôadókat. A szebb napokat megélt mûemlék épület jelenleg a helyi tanács székháza, meglehetôsen siralmas állapotban található, hátha az örökösök, akik visszakapják, olyan rendeltetést és támogatókat találnak, hogy megmenthetô legyen az enyészettôl. Erre az esélyre dr. Kakassy Sándor, a Kis-Küküllô Alapítvány elnöke is kitért a szórványközpontban elhangzott múltidézô, jövôbe nézô elôadásában, amelyet a bonyhai általános iskolások verses-dalos mûsora elôzött meg. Árva Bethlen Kata települése a magyar kultúra fellegvára volt hosszú idôn keresztül, most meg a környéken végveszélyben a magyar anyanyelvi oktatás, figyelmeztetett az elôadó, felkérve mindenkit, aki tehet valamit az ügyben, hogy járuljon hozzá e vészes helyzet elhárításához.
Vincze Orsolya, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem tanára Bethlen Kata és kora legidôszerûbb vonatkozásairól értekezett. "Írom sôt inkább azért, hogy szegény Lelkek, a kik a titkos kísérteteknek mélységes örvényében úszkálnak, lássák meg... Én mindenek elôtt példa lehetek..." olvasható az Önéletírásban, amely az Erdélyben felvirágoztatott mûfaj hattyúdalának is tekinthetô. Az irodalomtörténész érdekes párhuzamot vont az egykori emlékirat-irodalom és a kortárs magyar szépírók mûvei, az önéletírásokat hasznosító munkák között.
Árva Bethlen Kata teljes életével szolgálni akart, ez a szándék vezérelte páratlan kézimunka-gyûjteménye létrehozásában is. Szépséges úrasztali terítôi, díszes kendôi, keszkenôi sokaságából számosat a környékbeli templomoknak adományozott, sajnos, kevés maradt meg belôlük. Néhányat kis kiállításon csodálhattak meg a jelenlevôk. Balogh Erzsébet beszélt róluk, nem feledve a klenódiumokat, az aranyozott ezüstereklyéket, -serlegeket, - tálakat, -tányérokat sem.
A rendezvény legmaradandóbb élményét Farkas Ibolya színmûvésznô nyújtotta, aki huszonöt évvel ezelôtt játszotta nagy sikerrel itthon és szerte Nyugat-Európában Kocsis István Árva Bethlen Katáról írt monodrámáját. Most tömörített változatban szólaltatta meg mély átéléssel és felkavarón az író veretes szavait, az Árva Bethlen Kata tragikus megpróbáltatásait és hitét, emberi nagyságát tükrözô gondolatait.
A nap fontos mozzanata volt Kolumbán Kántor Zita kiállításának megnyitója. A fiatal marosvásárhelyi textilmûvésznô Bonyhán született, az utóbbi pár évben készült textíliáiból és festményeibôl mutatott be válogatást. A gondolatgazdag textilkompozíciókat és a lírai archaizmus jegyében fogant, deszkára vitt dekoratív festményeket, melyek motívumaikban, színvilágukban Bethlen Kata korát sugallják a nézôknek, Nagy Miklós Kund ajánlotta a közönség figyelmébe.
A pedagógusvendégek a továbbiakban Ozsváth Zoltán aligazgató közremûködésével megismerkedhettek a bonyhai általános iskola nemrég felavatott dokumentációs központjával.
Soós Katalin tanfelügyelôtôl megtudtuk, hogy folytatva az elôdje, Farkas Ernô indította tanácskozássorozatot, az elkövetkezô hónapokban is rendszeresen megszervezik a magyartanárok összejöveteleit. A jövô hónapit, a Balassi-évfordulóhoz kapcsolva, Marosvásárhelyen szeretnék megtartani december 11- én.
Idén kevesebb volt a résztvevô, ki tudná, miért. A kétnaposra tervezett Szkéné elsô része a hazaiaké meg a testvérvárosiaké volt: vagyis meghitt, mondhatni családias szombat volt 2004. november 20-a Erdôszentgyörgyön. A helyiek szereplése mindig nagyobb közönséget vonz, a tizennyolc szereplôs Rejtô- vígjáték osztatlan sikert aratott. A celldömölkiek jó híre pedig estére megtöltötte a mûvelôdési ház tágas nagytermét. A 25 éves Soltis Lajos Színház nagy hangsúlyt helyez a gyermekek, tanulók színházi nevelésére, Ecsedi Erzsébet rendezô azért szeret gyerekeknek játszani, rendezni, "mert a világ legkritikusabb, legátélôbb közönsége. A színészeknek a mesedarab elôadása közben hatalmas empatikus készséggel kell rendelkezniük, mert ha a gyerek érzi, hogy nem neki szól, nem érte van a játék, akkor az elôadás megbukott. Rendezés közben beleképzelem magam a gyerek helyébe. Ha az, amit a színpadon látok, számomra unalmas, nem érdekel, akkor az rossz. Ilyenkor teljesen mással próbálkozunk. Van egy titkom is, ha valamit végképp nem tudnak megoldani, akkor úgy felbosszantom a kollégáimat, hogy azok dühükben mozgalmassá teszik a jelenetet. Mert a gyereknek ez kell, tiszta érzelmek és sok mozgás. (Egy interjúból) * Ecsedi Erzsébetnek sajátos módszere van: "Alapvetôen mozgalmasnak és tanulságosnak kell lennie a darabnak. De a legmozgalmasabb mûnek is vannak gyenge pontjai. Ezért is szoktam átírni a meséket. Ide kell a zenés betéteket is betenni, amik nem engedik lankadni a közönség figyelmét."
Zalatnay Edit mûve, A szerencsét tojó tik (zenés játék magyar népmesék alapján 50 percben, a szerzô rendezésében) arról szól, hogy "egy hiszékeny apára és fiára azzal tukmálja rá tyúkját egy csavargó, hogy az bizony aranyat tojik. Mikor kiderül, hogy átverték ôket, megpróbálják visszaszerezni pénzüket. Némi tettlegesség árán megkapják a pénzükön vett matracot. S mit lelnek benne? Hát aranyat..." Ugyanilyen érdekes, mozgalmas és szórakoztató, a gyermekeket felvillanyozó minden elôadásuk: a Hamupipôke, A kis Mukk, az Ágacska, A csillagszemû juhász, a Csalóka Péter, a Botrány az állatkertben (mindnek Ecsedi Erzsébet a rendezôje), a Többsincs királyfi (rendezôje Somogyi István). De érdemes látni a Csongor és Tündét (Vörösmarty Mihály azonos címû mûve alapján, de "A pogány kunok idejébôl"), ugyancsak Somogyi István rendezésében. Az erdélyi közönség elôtt nem ismeretlenek ezek az elôadások. A nyáron is járt már ezeken a tájakon a celldömölki együttes. És az sem mellékes, hogy bevételüket az erdôszentgyörgyi Bodor Péter Mûvelôdési Egyesületnek ajánlották fel.
Az anyagi segítség ráfér a szentgyörgyiekre. A 12. alkalommal rendezett Színpad találkozó költséges. A várossá avanzsált település legfôbb gondja a közmûvesítés, az utak korszerûsítése, de helyet kap a mûvelôdés is a városgazdák terveiben. A mûvelôdési ház csatornáit kicserélték, illetve felújították, ötvenmillió lejbe került, az Erdôszentgyörgyi Figyelô címû lap szerint. A közeljövôben újabb munkálatokat terveznek: felújítják a konyhát (egyelôre vendéglôben vagy a kollégiumi étkezdében kosztoltatják a rendezvény vendégeit, jövôre talán ezt is helyben oldhatják meg), a volt moziteremben pedig (az is oly tágas, mint egy kisebb falu kultúrterme) színpadot állítanak fel, így alkalmas lesz kisebb rendezvények lebonyolítására. A kultúrigazgató, Polotca Lazar (a helyiek Lázárnak szólítják) itt született, jól beszél (nemcsak: tud) magyarul, 1967 óta kultúroskodik, de jutaléka csak idén vált nagyjából kielégítôvé; a városi tanács úgy döntött, honoráriuma legyen egyenlô a tanácsosokéval (1,8 millió lej havonta), ehhez képest annyit kell lótni-futni, zsebbe nyúlni, hogy csak a megszállottnak nem megy el a kedve a népmûveléstôl.
A hely alkalmas rá, hogy Erdôszentgyörgy otthont adjon a mûkedvelô színjátszók éves találkozóinak. Támogatás is cseppent-csurrant, a csoportok létszámától függôen hozott egy kis pénzt a Alkotások Háza igazgatója, Cotârlan Constantin. Eredetileg kettôs találkozó volt itt: a román színjátszók Scena nevû fesztiválja is ôsz végén zajlott, de a helyiek, mondja a kultúrigazgató, nem nagyon készülgettek, sem jelenettel, sem darabbal, így azt a rendezvényt tavalytól áttették Bonyhára, egy héttel a Színpad találkozója elôtt tartották meg, szerény részvétellel.
Segít a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, és persze a helyi önkormányzat. Rendkívül fontos, hogy Erdôszentgyörgy megtarthassa a térség mûvelôdési központjának státusát. Ha már bíróság nem lesz (egyesek fellélegeztek, magyar ember fél a pörtül, de egyébtôl is), legalább a kisvállalkozások virágozzanak, meg a kultúra. Jövôre, azt hiszem, szükségessé válik egy úgynevezett szervezôi csapat létrehozása, amely összehangoltan dolgozva teremtsen megfelelô feltételeket a játékhoz és a mûélvezethez. (Távoli zene, de például a mûvelôdési ház hatalmas termét csak padlófûtéssel lehetne kellemes légkörûvé varázsolni.) Mert idén, úgy tûnik, a rendezôk egy kicsit elszerveztek egymás mellett ezt-azt. Érthetetlen számomra például, hogy ha idejön a Magyar Rádió Rádiószínházának dramaturgja, aki nem mellékesen a Magyarországi Színjátszók Szövetségének az elnöke is, és vállalja, hogy felkészítôt tart a mûkedvelô csoportok mûkedvelô rendezôinek, nem rohan hanyatt-homlok minden "érintett" Erdôszentgyörgyre - Dicsôszent- mártontól Szovátáig, Beresztelkétôl Segesvárig. (Szomorú: a bejelentkezett csoportok rendezôi- irányítói sem voltak mind ott...)
A Mezôséget csak Sármás képviselte, a Felsô-Maros mentét csak Marosszentgyörgy. A küküllôieket Balavásár, Kibéd. Nem nyúlt éjszakába a szombati parádé.
Mégis-mégis egy bizonyos: közönségigény van a játékra, az alakoskodásra. Hiszen tudjuk, ilyenkor, karácsony elôtt javában készülôdnek a hagyományos másodnapi "szerepre" azokban a falvakban, ahol ennek hagyománya volt és van (ahol maradt annyi fiatal, hogy összehozzon egy kis elôadást). Az ilyen csoportok nem vállalják a novemberi megmérettetést, ezért távol maradtak a szentgyörgyi találkozótól. Milyen csoportok? Kérdezheti valaki. Hol van nyilvántartva az, hogy hol és hányan játszanak a megyében? A mûkedvelés hullámzó tevékenység, ahol nincs kovásza, kenyere sincsen. Ezért lehet az, hogy idén hiányoztak a szentgyörgyi találkozóról Szászrégen, Beresztelke, Ludas, Radnót, Szováta, Dicsôszentmárton színjátszói, és elôre nem látott okokból közeliek is elmaradtak, mint a hármasközségiek. De hiányzott a tizenkét alkalommal megszokott fellépôk közül a gyergyószentmiklósi Fábián Ferenc Társulat is, (azt mondják, megszûnôben van), és akiket izgalommal vártam, mert Roland Barthes: Beszédtöredék a szerelemrôl címû elôadásukkal jöttek - volna: a Salamon Ernô Líceum diákszínjátszói.
Senkit sem zavar, hogy a mûkedvelôk a gyors siker reményében a könnyebbiknek vélt ellenállás vonalán startolnak: vidám jelenettel, bohózattal, vígjátékkal rukkolnak elô. Erre van vevô, mondják, és bizonyára igazuk is van. Csak remélhetjük, hogy egyszer egy friss vagy régebbi csapat valami igazán magvas, komoly s mégsem unalmas, hanem szikrázó drámaiságú munkával lepi meg a közönséget.
Mert nemcsak a nevetés által lehet s kell tisztulni, hanem a megrendülés is hozhat igazi katarzist. Vagy: az hozza az igazi katarzist.
(Persze az emberben fölágaskodik a kisördög is: hol maradnak a mi honi szakembereink, miért nem tisztelik meg jelenlétükkel szinte soha a hasonló rendezvényeket. Marosszent-györgy a negyedik Mindent Tháliáért! találkozójánál tart; ha van pénz, van találkozó, ha nincs, nincs, az önkormányzattól függ - de mindig meghívják például dr. Kovács Levente rendezôt Marosvásárhelyrôl, aki el is megy, és értékeli a látottakat; díjakat ad át. Vele egy vagy két színész is ott van rendszerint. Erdôszentgyörgyön - divatos kifejezéssel: - nem igazán vannak otthon Thália erdélyi felkentjei. Nem tisztem eldönteni, miért; de az az érzésem, hogy nem a mûvészeken múlik csupán a dolog.)
Az idei találkozó nyertesei (mint egyébként ez idáig is) a gyermekek és a nagyszámú fiatal. (Ki ne szeretne színész lenni?) Ahogyan a két dramaturg, Solténszky Tibor és Nagy Gábor beszélt velük, nekik, az a messzemenô tapintat és az a beleérzô komolyság, amellyel a legkisebb színpadi gesztust is értékelni tudták, és az a csaknem áhítatos figyelem, amivel a szakemberek szaván csüggenek a máskor oly mozgékony, olyan "rossz" ifjak - ez marad meg bennem erôs élményként. Az, hogy gyermekeinket, a fiatalokat partnerként elfogadni és velük ekként munkálkodni, együttmûködve: ez jövônk igazi kihívása.
A II. világháborúban elesett szászrégeni hôsöknek állítottak emléktáblát vasárnap a református templom külsô falára. Az esemény szervezôi a helybéli református egyház és az öreg cserkészek.
- A II. világháborúban elesettek, majd a többéves hadifogságban, és a késôbbi megtorlásban elhunytak iránti adósságot törlesztik a szászrégeniek az emléktábla avatásával. A mai istentiszteleten ezek a hôsök megkapják azt a nyilvánvaló tiszteletet, amellyel a szívekben mindvégig öveztük ôket - húzta alá Szabó József törökszentmiklósi esperes. Saját példájukról elmondta, hogy Törökszentmiklóson az 1980-as években kezdték el felkutatni a II. világháborús áldozatokat, s hét év múlva azt kellett megállapítaniuk, hogy a hozzátartozók, leszármazottak nem merték vállalni az adatok közlését, mondván "még itt vannak a megszállók". 1990-ben felállították az emlékmûvet, amelyre közel ötszáz törökszentmiklósi neve került.
Demeter József szászrégeni református lelkipásztor az eseményen jelen levô törökszentmiklósi és biatorbágyi testvérgyülekezetek képviselôit köszöntötte. "A ma reggel lehullott elsô hó betakarja a katonák fájdalmait, szenvedéseit, s tisztaságot hoz a lelkekbe" - fogalmazott a lelkész. A márványtáblára 15 elesett személy nevét vésték, Sólyom Erzsébet tanár az ô életüket ismertette, majd a Szivárvány ifjúsági, a nôszövetség, a Liliom és az egyesített kórus alkalomhoz illô dalokat adott elô. Kovács Etelka szavalataival tette színesebbé az ünnepélyt. A háborús veterán Osváth György, Fogarasi László és Sepsi István emlékezése könnyekig meghatotta a hallgatóságot.
- Azokra emlékezünk, akik fiatalon elindultak egy szabad magyar hazából a magyar hazát megvédeni. A történteken már nem tudunk változtatni, ám a jövô a mi kezünkben van. Az emléktáblával pedig a magyar történelem egy újabb lapját írjuk, s remélem, még több ilyen lapot állíthatunk - hangsúlyozta Nagy András polgármester.
Az esemény részeként korabeli leveleket is felolvastak. Fokt Klára tanítónô árva gyerekkorára emlékezett. Szabó Elôd dallal adózott a háborúban elesett nagyapjának és annak bátyjának.
15 galamb röppent az égre, miközben leleplezték a Mezei Ferenc kôfaragó készítette emléktáblát. A táblán 15 név olvasható: Baló András, Balogh M. Béla, Bíró József, Boros György, Csög István, Dogár Mózes, Ferencz Sándor, Kovács János, Maroscher R. József, Máthé Ernô, Réthi Lôrincz, Szabó Péter, Szász Kálmán, Szôke Bertalan, Ungvári István. A vasárnap felavatott márványtábla kiegészíti az eddig állított táblák sorát: a Magyarrégenben, Radnótfáján, valamint a katolikus templom falára függesztett emléktábláét.
Egy novemberi séta igen megnyugtató lehet a marosvásárhelyi Víkendtelepen, most, amikor a nyári, zajos, zsibongó, élettel teli környezet a télbe fordul. A városszéli komplexumban imitt-amott javában készülnek a jövô szezonra: jó néhány fabódét lebontottak, és újat, maradandóbbat húznak fel helyettük téglából. Csónakázni is csak az új esztendôben lehet már, hiszen a Maros vizét leengedték, a medencék viszont még tele vannak, a vállalkozó kedvû úszókra várva.
A Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal tulajdonában lévô Víkendtelep huszonöt hektáron fekszik, amelyen az évek, évtizedek folyamán számos építkezést, átalakítást folytattak. A sportolásra, szórakozásra, kikapcsolódásra kiszemelt helyre fôleg a rendszerváltás után gomba módra nôttek ki a közélelmezési építmények. Az épületek tulajdonlását tekintve változatos képet mutatnak, egyesek közülük a megyeszékhely birtokában állnak, mások tanintézmények vagy minisztériumok tulajdonában. Egy másik kategóriát képeznek azok az építmények, amelyek sportegyesületek, kereskedelmi társaságok vagy fizikai személyek tulajdonában vannak. A víkendtelepi százhárom épületbôl tizenegy (közvécé, rendôrôrs, jegyváltó stb.) közhasznú, tizenöt közérdekû intézmény tulajdonában van, míg a többi kereskedelmi társaságoké és magánszemélyeké, esetleg azok bérlik.
Ezek a Víkendtelepnek heterogén, sôt sokszor kontrasztos képet adnak, hiszen az épületek jellege, stílusa elüt egymástól, építésükkor szakdokumentációt nem használtak. Jó néhányba az idô vasfoga is belemart, elhanyagolt állapotban vannak. Alaposabban bepillantva, arra a meglepô információra bukkantunk, hogy mindössze tizenöt épületre van építkezési engedély. Dúl tehát a "vadgazdálkodás", s alaposan rácsodálkozunk, hogy az engedély nélkül építkezôk sorában olyan neveket találunk, mint pl. Ilefor, Imatex, Manpel, a szakszervezetek, a CFR, az Electrica, a Distrigaz, az Energomur, a Siletina, a Maros Megyei Tanács (!), tanintézmények (Bolyai Farkas Líceum, Constantin Brâncusi Iskolaközpont, Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, Petru Maior Egyetem), táborigazgatóság, néhány médiaszerv és magánszemélyek épületei. Így aztán joggal csodálkozhatunk el azon is, hogy a nagyarányú felújítási folyamatból kimaradt a jogszerûség áttekintése. Egyik garázsbontogató polgármesternek sem jutott eszébe? Vagy elfeledtették velük? A helyzet furcsa, talán ezért is vonakodtak nyilatkozni az ügyben.
2003 márciusában a marosvásárhelyi városi tanács 68-as számú határozata döntött egy városrendezési terv elfogadásáról, melyet az Arhigraf Kft. készített el. Ebben meghatározták az épületek elfogadható magasságát, a hétvégi házakra vonatkozóan részletes városrendezési tervet dolgoztak ki. A létezô hétvégi házak tulajdonosainak a határozattól számítva három éven belül kell az épületeiket rendbe tenniük. Tavaly májusban újabb határozat született a Víkendtelep épületeire. Elfogadták a tízéves engedélyezést, ötéves meghosszabbítási lehetôséggel, meghatározták, mennyit kell a telekért a bérlôknek fizetniük. Ugyancsak ez a határozat mondja ki, hogy a teraszok (azon jogi személyek esetében, melyek közélelmezéssel foglalkoznak) és a sportpályák évente bérelhetôk ki a városi tanács jóváhagyásával.
Pár négyzetméteres alapterületû házikóktól a sárkányfejes hajóorrig
A város nagyobb vállalatai, gyárai úgynevezett "kabanákat" építettek, amelyek nagyrészt egy központi helyiséggel rendelkeznek, amely ünnepi rendezvények, gyûlések, klubtevékenységek lebonyolítására alkalmas, illetve különféle célokra használható szobáik is vannak (az ételek elkészítésére vagy felmelegítésére, lerakatok).
Egy másik kategóriába tartoznak a magánszemélyek hétvégi házai, ezek többnyire egyszintesek, egyik sem rendelkezik építkezési engedéllyel. A rendszerváltás elôtt épültek, alapozásuk nem idôtálló, és nem felelnek meg a jelenlegi standardoknak.
Léteznek olyan középületek, amelyeknek a legfôbb funkciója a közélelmezés, legyenek azok kioszkok (ezeknek csak lerakataik vannak, és egy tér a vásárlók kiszolgálására) vagy vendéglôk épületei, amelyek a mûködésükhöz szükséges specifikus terekkel rendelkeznek: az étel-ital felszolgálására, egészségügyi terek, teraszok. Hotel funkcióval rendelkezô épületek is léteznek itt, az egyik a polgármesteri hivatal vendégháza, a másik a kétemeletes Baltimore Service, amely a Víkendtelep legmagasabb építménye. A többé-kevésbé jól karbantartott sportpályákon teniszezésre, futballozásra, röplabdázásra nyílik lehetôség. Hogy ebben a színes környezetben mennyire állja meg helyét a vízre épített, hajó formájú vendéglô, kérdéses. Egyesek szerint viszont egyáltalán nincs itt helye ennek a giccsnek.
Építkezés a jövô nemzedékeknek vagy a pillanatnak
Maradandó(bba)t alkotni téglából (és betonból) lehet. Talán ez a magyarázata, hogy néhány fabódé helyett téglaépítmények felhúzásába fogtak. 1989 elôtt csak a nagyobb vállalatok engedhették meg ezt a "luxust", ezeknek a zömét renoválták a rendszerváltás után, viszont sokukra ráférne már egy kiadós vagy részleges felújítás. A bódékat és a lerakatokat vasból készítették, akárcsak néhány hétvégi házat, viszont az utóbbiak inkább fából épültek, nincsenek az elôírásoknak megfelelôen felszerelve. Az épületek arányossága és architekturális plaszticitása is sok helyen kívánnivalót hagy maga után. Különféle idôszakokban épülve többnyire alacsony anyagi támogatással szegényes és nem esztétikus arculatot adnak a komplexumnak.
A városi tanács területfejlesztési bizottságának RMDSZ-es tagjai beszámolót kértek a helyzetrôl, fôleg a 2003-as tanács határozat utáni helyzetrôl. Kérésükre kitérô választ kaptak, ami ugyancsak azt sugallja, hogy a szóban forgó épületek helyzete sem tiszta. Erre utal az a tény is, hogy a területrendezési szabályzat elôírásaival ellentétben megjelentek épületek olyan övezetben is, ahol ezt a szabályzat tiltja. Az információs táblák magyar feliratozása is várat magára, annak ellenére, hogy a polgármester már több alkalommal megígérte azokat.
Tanulságosként jellemezhetô a költségmegosztók beszerelésének fontosságáról szóló, az Energomur Rt. és a Lakótársulások Ligája által szervezett hétfôi tanácskozás. A Mihai Eminescu Ifjúsági Házban összegyûlt közel háromszáz tulajdonosi társulási elnök és adminisztrátor elsô kézbôl, dr. Ioan Radu miniszteri rangú államtitkártól, a Közszolgáltatók Országos Ügynökségének vezetôjétôl tudhatta meg, hogy melyek a közszolgáltatókra vonatkozó legújabb rendelkezések. Pontos tájékoztatást kaphattak az idén december 21-ig a helyi Energomurral megkötendô szerzôdés- kiegészítés fontosságáról, a költségmegosztók eredményességérôl, a lakásügyi minisztériumtól a tömbházlakások hôszigetelésére igényelhetô támogatásról.
A tájékoztató elôadásokat követô sajtótájékoztatón megtudtuk: január 1- tôl 30 százalékkal drágul a hôenergia referenciaára. Mint ismeretes, a hôenergia valós és referenciaára közötti különbséget eddig központi költségvetési pénzekbôl fizették. A 30 százalékos áremelés törlesztését helyi szinten kell megoldani; a helyi költségvetést vagy a fogyasztókat terheli majd. Szintén a mai tanácsülésen véglegesítik azt a keretszerzôdést, amelynek alapján a költségmegosztókat szerelô cégek elvégezhetik a munkálatokat, illetve amely alapján számláznak majd. Dorin Florea polgármester bejelentette: az elmúlt napokban Bécsben az Energiekonfort képviselôivel tárgyalt, akik vállalták, hogy az Egyesülés negyedbeli központosított hôenergia- rendszerhez hasonlóan korszerûsítik az egész városét. A mai tanácsülésen a bécsi céggel kötendô együttmûködési szerzôdésrôl is szó lesz.
Szigorúbb elôírások
A Közszolgáltatók Országos Ügynökségének három fô feladata van: kidolgozni azon EU-s normáknak megfelelô szabályozásokat, melyek alapján mûködnek a víz-, villanyáram-, hôenergia-, közszállítási szolgáltatások és a hulladékbegyûjtésre szakosodott cégek. Engedélyezni a fent említett közszolgáltatásokat végzô cégeket. Folyamatosan ellenôrizni a közszolgáltatásokat biztosító c&e