Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

Valóságos mennyei mannaként vették tudomásul a kisjövedelmû anyukák, hogy a kétéves gyermeknevelési szabadság idején 6,5 millió lejes gyereknevelési pótlékban részesülnek. A hír kevésbé ösztönzôen hatott azon hölgyek számára, akiknek a vonatkozó törvény által megszabott pénzösszegnél sokkal nagyobb a jövedelmük, de végül is bele kellett nyugodjanak, hogy ezen a téren az egyenlôség érvényesül.

Aztán kiderült, hogy egyesek hiába vállaltak gyereket a megélhetéshez, kevés fizetésüknél nagyobb pótlék reményében, mert néhány esetben mindenfajta jövedelem nélkül maradtak.

Például a szülés után derült ki, hogy a cég, ahol a fiatalasszony dolgozott, nem fizette a társadalombiztosítási járulékot. Hasonlóan kellemetlen meglepetés ért egyes hölgyeket, mivel a szülést követôen a vállalkozás, amelynél dolgoztak, egyszerûen eltûnt, "felszívódott". A szabályozás értelmében pedig az anyának a cég kell folyósítsa a hat és fél milliót, amit aztán a nyugdíjpénztártól visszakapnak. Felmerül a kérdés, hogy mit tehet az anyuka, aki szülés után jön rá, hogy nincs, aki a pótlékot kifizesse számára. Vannak ugyanis cégek, amelyek a különbözô fizetési kötelezettségek (a mûködésük helyszínéül szolgáló helyiség bérleti díja a közköltségek, telefonszámlák, vagy a gyerekgondozási pótlék kifizetése alól) úgy vonják ki magukat, hogy egyszerûen útilaput kötnek a talpukra. És különösen nehéz ôket megtalálni, ha ráadásul külföldi tulajdonos által mûködtetett vállalkozásokról van szó. Ahhoz pedig, hogy a szülés után levô anyuka a nyugdíjpénztártól a pénzéhez hozzájusson, olyan hivatalos iratra van szüksége, amely a munkáltató cég ellen irányuló felszámolási eljárást bizonyítja. Ez pedig hónapokba, évekbe telhet, s a remélt nagyobb összeg helyett ez idô alatt a semmivel kell az érintett mamák megelégedjenek.

Ezért kell tájékozódni arról, hogy mennyire megbízható cégtôl készül valaki gyereknevelési szabadságra menni, de ugyanakkor a törvényhozóknak is nagyobb körültekintéssel kellett volna eljárniuk, hogy a jogosan elvárt pótlék után ne a csecsemôjét nevelô anyukának kelljen futkosnia. Ami különösen kellemetlen , ha a gyerekét apa nélkül neveli, és a remélt hat és fél millió helyett végül is üres zsebbel marad.

Románia és Magyarország ad-hoc szakbizottság keretében közösen készül felmérni a Tisza és a Maros vízgyûjtô területén a lehetséges környezeti veszélyforrásokat, különös tekintettel a verespataki beruházásra – mondta pénteken Bukarestben az MTI-nek Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter.

Persányi román kollégájával, Speranta Maria Ianculescuval megtartotta a magyar–román Környezetvédelmi Vegyes Bizottság második találkozóját, és errôl jegyzôkönyvet írtak alá pénteken. E találkozón a román fél egyebek között bemutatta, miként halad az országban az uniós környezetvédelmi jogharmonizációs folyamat.

A magyar tárcavezetô szorgalmazta: a Tisza és a Maros vízgyûjtôt érintô román vállalások közül hozzák elôre azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy Magyarország a saját maga által vállalt határidôre teljesíthethesse az uniós elôírásokat, beleértve a Víz Keretirányelvet. Ehhez olyan minôségû víznek kell idôben érkeznie román területrôl, amilyen minôségû víznek a normák szerint kell elhagynia Magyarországot – mondta Persányi.

A magyar miniszter kérte román partnerét: a Tisza és a Maros vízgyûjtôjében meglévô lehetséges, határon is átterjedô veszélyforrások, környezeti kockázatot képviselô létesítmények esetében készítsenek "kockázati rangsort". A felek megállapodtak, hogy a Vegyes Bizottság keretében ad-hoc szakbizottságot állítanak fel. Ennek az lesz a feladata, hogy felmérje a Tisza és a Maros vízgyûjtô területén a potenciális környezeti veszélyforrásokat, különös tekintettel a verespataki beruházásra. E bizottság vezetôit egy hónapon belül kijelölik, 2005 elsô negyedében a testület meg is tartja elsô ülését.

Tegnap délben hivatalosan átadták a forgalomnak a Marosvásárhely-Szászrégen országút részeként a Körtvélyfája-Petele közötti útszakaszt, amelynek köszönhetôen a forgalom kikerüli Petele központját, ám ami ennél lényegesebb, két vasúti átkelô esetleges lezárásának idôveszteségét is kiküszöböli a fenti szakaszon közlekedô gépjármûvezetôk számára. Az útszakasz építése hosszú évek óta zajlik, sokszor hónapokig álltak a munkálatok a pénzalapok hiánya miatt. Az útszakasz átadását, noha helybéliek szerint már régóta befejezôdtek az építési munkálatok, a prefektúra a választások elôtti hétre idôzítette.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség november 24- én, 19 órától, a marosvásárhelyi Sportcsarnokban tartja országos kampányzáró rendezvényét.

A rendezvényen részt vesz Markó Béla, az RMDSZ államelnök-jelöltje, az Ügyvezetô Elnökség tagjai, az RMDSZ képviselôi, szenátorai, valamint a Szövetség területi szervezeteinek vezetôi is.

A kampányzárón fellép Koncz Zsuzsa és Bródy János.

Mutassuk fel újból a magyar egység erejét!

Legyünk mindannyian november 24-én a marosvásárhelyi Sportcsarnokban!

A belépés díjtalan.

Együtt az összefogásért, együtt az autonómiáért!

Hivatalosan meg nem erôsített hírek szerint csütörtökön a Megyei Korrupcióellenes Ügyészség vizsgálatot indított a Megyei Út- és Hídügyi Rt. igazgatója, Oltean Ioan ellen. A vállalat szakszervezeti vezetôje lapunknak elmondta, hogy az ügyészség emberei átkutatták az igazgató irodáját és lakását.

Tegnap Oltean Ioan nem volt elérhetô, sem személyesen, sem mobiltelefonon. A vállalat szakszervezeti vezetôje, Chertes Alexandru úgy tudta, hogy a Megyei Korrupcióellenes Ügyészség székhelyére vitték kihallgatásra, "de sem a vádat, sem a feljelentô kilétét nem közölték az igazgatóval". Mint mondta, az igazgató, azt remélve, hogy hamar "szabadul" az ügyészségrôl, tudomására hozta, hogy nyilatkozna a sajtó képviselôinek. Erre azonban a kora délutáni órákig nem került sor. A Megyei Korrupcióellenes Ügyészségnél érdeklôdve még a várakozóig sem juthattunk el. A kapunál a szívélyes ôr udvariasan hozta tudomásunkra, hogy az ügyészség nem nyilatkozik az ügyben, és azt sem volt hajlandó megerôsíteni, hogy Oltean Ioan bent tartózkodik-e az épületben.

A megyei tanács (amelynek alárendeltségébe tartozik a részvénytársaság) elnöke, Lokodi Edit szintén keveset tudott az ügyrôl, értesülései szerint a vállalatigazgató ellen valószínûleg egy beszállító cég miatt indult vizsgálat, amelytôl csúszópénzt vett volna el. Ha az igazgatót letartóztatják, úgy ebben az esetben a vezetôtanács veszi át a vállalat irányítását - tette hozzá.

A Megyei Törvényszéknél meg- érdeklôdtük, hogy a Korrupcióellenes Ügyészségtôl érkezett-e hozzájuk kérés letartóztatási parancs kibocsátására Oltean Ioan nevére, Bogdan Cristina szóvivô nemleges választ adott.

Új doctor honoris causa címek a MOGYE-n

Pénteken, november 19-én a Gaudeamus igiturral indult a neves orvosok és orvosprofesszorok kitüntetése a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) dísztermében. A felsôfokú tanintézményben eddig tavasszal, a természet újjászületésekor adták a doctor honoris causa, illetve a tiszteletbeli és érdemes professzori diplomákat, az idei tanévben már most sor került erre.

Constantin Copotoiu, a MOGYE rektora értékelte a díjazottak munkásságát, azokét a személyekét, akik az egyetem születésénél bábáskodtak, akik a kolozsvári orvosiskolában tanultak, és az orvostudomány terén új utakat nyitottak. A neves sebész a díjazások mellett méltatta az egyre dinamikusabbá váló Maros megyei tudományosságot. Megtöbbszörözôdött, megsûrûsödött és intenzívvé vált a kongresszusok, szimpóziumok száma, kezdve a Marisiensis konferenciától el egészen a fiziopatológia, orvostudományi informatika, sebészeti és belgyógyászati konferenciákig.

Elsôként a doctor honoris causa díjat dr. Ioan Pop de Popa orvosprofesszor vehette át, akinek érdemeit az egyetem kancellárja, Nicolaescu Ioan méltatta. Popa a romániai orvosi akadémia tiszteletbeli tagja, a párizsi és New York- i sebészakadémiákba is beválasztották. Az elsôk között végzett szívátültetést országunkban, több mint negyvenezer operációt tudhat maga mögött. A kitüntetett a tanintézménynek könyvadománnyal kedveskedett. A közönség megtekinthetett egy riportfilmet is, melyben neves professzorok beszélnek Pop de Popa kollégájukról, illetve ô és ugyancsak orvos felesége mesélnek egykori élményeikrôl. A kilencvenéves Crisan Mircioiu több évtizeden átívelô orvosi-sebészi karrierjét értékelte Copotoiu professzor, és átadta a doctor honoris causa oklevelet.

További elismerésben részesültek a kerek évfordulós orvosprofesszorok. Érdemes professzori diplomát kapott Kasza László, Bedô Károly és Berdj Asgian. Silvia Andreicutot, Bocskai Istvánt, Ovidiu Butiut, Aurel Cojocarut, Gheorghe Grecut, Lucian Ieremiát, Péter Mihályt és Constantin Rusnacot a tiszteletbeli professzori diplomával díjazták. Kiválósági díjat vehetett át Ion Pascu professzor.

A díjátadás után az egyetem oktatóinak tudományos szessziójára került sor a MOGYE a megyei kózház, a városi kórház dísztermeiben, a II-es Ortopédia és Gyermekkórház kurzustermeiben. Ma 10 órától az egyetem kis dísztermében a fogorvostudomány képviselôi tanácskoznak.

Kerek évfordulók

A gázkitermelés és -forgalmazás kerek évfordulóit ünnepelték tegnap Marosvásárhelyen a Continentál Szálloda zöld termében. Az eseményt megtisztelték jelenlétükkel a házigazda Distrigaz Nord képviselôi mellett a Romgaz Rt., a Distrigaz Sud Rt., a Transgaz Rt., valamint a szakminisztérium képviselôi.

2004 a kerek évfordulók éve - emlékeztetett köszöntôbeszédében Virgil Metea, a Distrigaz Nord Rt. vezérigazgatója, felsorolva a gázkitermelés és -forgalmazás számára fontos évszámokat: 145 éve kezdték meg kiépíteni a gázgyárakban elôállított termék szállítására alkalmas vezetékrendszert; 100 éve használtak elsô alkalommal kevert gázt ipari célokra; 95 éve indították be az elsô gázszondát Romániában, 90 éve fejezték be az elsô gázszállító vezetékrendszer kiépítését hazánkban; 75 éve fogtak hozzá a marosvásárhelyi gázvezetékrendszer elkészítéséhez, a vezetékeket Szôkefalvánál hozták be a megyébe, 30 éve kapcsolták be Romániát a nemzetközi gázszállítási vezetékrendszerbe, 25 éve, hogy elkészült az ország elsô korszerû föld alatti gáztárolóhelye, s szintén ugyanannyi idô telt el azóta, amióta Románia gázt importál.

Az ünneplésre alkalmat adó évfordulók ismertetése után a jelen levô vezérigazgatók a földgázkitermelô és -szállító társaságok tevékenységét és fejlôdési terveit ismertették. A találkozó az évfordulós plakettek átadásával és fogadással zárult.

Az elhangzottakra visszatérünk.

Ma az RMDSZ-karaván Régen és Segesvár környékére látogat.

Dr. Benedek Imre képviselôjelölt Beresztelkére, Magyarfülpösre és Kisfülpösre megy 15 órától.

Kerekes Károly a görgényszentimreiekkel és az üvegcsûriekkel találkozik 16 órától. Ugyancsak 16 órától látogat Disznajóra, majd Marosvécsre dr. Kelemen Atilla képviselôjelölt, míg Szederjesre és Héjjasfalvára Brassai Zsombor ügyvezetô elnök.

Borbély László képviselôjelöltet 17 órára Bátosra várják a bátosi, vajolai és dedrádszéplaki lakosok, Frunda György szenátorjelölttel pedig Fehéregyháza lakosai találkoznak.

Este 7 órától Régenben és Segesváron kerül sor a központi rendezvényekre.

Régenben a Hora-étkezdében rendezett Erzsi-Kata- bálon fellép a Titán együttes. Segesváron szüreti bállal összekötött lakossági fórum lesz.

Nagyernyében a 20 órakor kezdôdô jótékonységi bálra várják a szenátor- és képviselôjelölteket.

Vasárnap a megyei RMDSZ szenátor- és képviselôjelöltek Markó Bélát, az RMDSZ államelnök-jelöltjét kísérik el Maros megyei kampánykörútján.

Hétfôn, november 22-én Nemzetközi Együttmûködés és Külpolitika témakörben vitamûsort közvetít a Prima TV.

A 14 óra 20 perckor kezdôdô mûsorban Borbély László képviselôjelölt ismerteti az RMDSZ álláspontját, egy PSD-s és egy D.A. szövetségi képviselô társaságában.

A hétfô esti vitamûsor témája a vidékfejlesztés. A mûsor vendége az RMDSZ részérôl dr. Kelemen Atilla képviselôjelölt.

Erdélyi magyar értelmiségiek felhívása

Tizenhét vezetô erdélyi magyar értelmiségi felhívást fogalmazott meg a közelgô, 2004. november 28-i választásokkal kapcsolatban. A levél tartalmát az alábbiakban közöljük:

A közelgô parlamenti és államelnöki választások eredménye magyarságunk számára megkülönböztetett jelentôségû. Az adott történelmi és politikai feltételek között nem egyszerûen az dôl el, milyen pártok, programok, politikusok szereznek mandátumot, hanem az, hogy az erdélyi, romániai magyarságnak lesz-e hatékony képviselete annak az országnak a parlamentjében, amelyben élünk.

Egy erôsen központosított országban, ahol a politikai mentalitások és cselekvésmódok többsége is erôsen centralizált, a jelenlét a parlament döntéshozó folyamatában - az ehhez tartozó intézményrendszert is figyelembe véve - különösképpen nélkülözhetetlen.

Szeretnénk, ha mindenki megértené és másokkal is megértetné, hogy minden magyar szavazatra szükség van érdekképviseletünk biztosításához. Mi arra kívánunk szavazni, hogy közösségünknek legyen lehetôsége élni az országos politikában való részvétel esélyével, és tudja megvédeni, tovább építeni azt, amit eddig elértünk.

Lehetnek közöttünk véleménykülönbségek világnézeti, politikai, magatartásbeli kérdésekben, beleértve az RMDSZ eddigi politikai gyakorlatának megítélését is. Most azonban nem egyszerûen egyik vagy másik politikai álláspontra, hanem egész érdekképviseleti szövetségünkre, érdekvédelmünk további lehetôségére és folyamatos érvényesítésére kell szavaznunk.

Egy nemzeti közösség nem foszthatja meg önmagát a sorsformálás esélyétôl, vagyis az ehhez szükséges politikai eszközöktôl. A pillanat most mindenkit erre a felelôsségre figyelmeztet.

Illyés Gyula egyik versét parafrazálva: lehet, hogy némelyeknek mindegy, ott vagyunk-e azon a fórumon, de senkinek sem lesz mindegy, ha nem leszünk ott.

A döntés rólunk szól. Ne bízzuk a véletlenre!

2004. november 14.

Ágoston Hugó, Dávid Gyula, Domokos Géza, Egyed Péter, Fodor Sándor, Gálfalvi György, Gálfalvi Zsolt, Horváth Andor, Jakobovits Miklós, Kántor Lajos, Kányádi Sándor, Kovács András Ferenc, László Ferenc, Parászka Miklós, Sütô András, Székedi Ferenc, Varga Gábor.

A lista továbbra is nyitott, amennyiben aláírásukkal szeretnék támogatni a felhívást, illetve a benne foglaltakat, jelezzék a következô e-mail címre: elhivbuk@rmdsz.rdsnet.ro, illetve faxszámra: 021 / 314. 43. 56.

Folytatódik a székelyföldi kampánykörút

November 28-án erdôvidékieknek, de minden székelynek, minden magyarnak össze kell fognia ahhoz, hogy a jövôben méltó életet és autonómiát teremtsünk a Székelyföldön - jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ államelnök- jelöltje pénteki Kovászna megyei körútján. A körúton az RMDSZ államelnökjelöltje mellett részt vett Frunda György szenátorjelölt, Nagy Zsolt ügyvezetô alelnök, az RMDSZ Országos Kampánystábjának vezetôje és a szövetség több más jelöltje, tisztségviselôje.

A csütörtöki udvarhelyszéki kampánykörút után az RMDSZ államfôjelöltje pénteken, november 19-én Vargyason kezdte meg Kovászna megyei körútját. A település polgármestere arról biztosította a szövetséget, hogy az RMDSZ-t támogatva a helyi magyarság egy emberként vesz majd részt a választásokon.

A szövetségi elnök Baróton is hangsúlyozta, aki az RMDSZ-re szavaz, az Kovászna megyében is egy szakmailag felkészült, a közösség iránt elkötelezett, egységes csapatra adja voksát. Támogassák mindannyian az RMDSZ képviselô- és szenátorjelöltjeit, és támogassák az RMDSZ- államelnökelöltjét, hiszen ezáltal azt üzenjük: nem fogadjuk el azt, hogy egy olyan országban éljünk, amelyben egy magyar nemzetiségû polgár nem vállalhat bármilyen állami tisztséget.

Hídvégen az RMDSZ elnöke és a szövetség Kovászna megyei vezetôi ünnepélyesen átadták a település elsô magyar polgármesterének az RMDSZ támogatásával beindított új magyar iskola kétnyelvû névtábláját.

Markó Béla Bölönben elmondta, az RMDSZ-nek sikerült a települést bekapcsolnia a vízhálózatba. Megerôsítette, a következô idôszakban a szövetség el fogja érni azt is, hogy korszerûsítsék az igen rossz állapotban lévô, Hargita megyét Erdôvidékkel összekötô utat is.

A zsúfolásig megtelt kultúrotthonban az összefogás jelképeként Markó Béla mellé a Bölön környéki polgármesterek és egyházi vezetôk is beálltak az RMDSZ ernyôje alá. Az RMDSZ-ernyô alá befér mind az egy és fél millió magyar, de védelmet találnak alatta a magyar egyházak is - mutatott rá Markó. A találkozókon nagy hangsúllyal merültek fel a térség súlyos szociális és gazdasági gondjai. Markó elmondta, az RMDSZ elérte, hogy duplájára növeljék a mezôgazdasági nyugdíjakat, de mindez így is kevés, ezért az RMDSZ a további növelést szorgalmazza majd. - Az a feladatunk, hogy tôkét, gazdaságot, munkahelyeket hozzunk Erdôvidékre, Székelyföldre, de ehhez erôs parlamenti képviseletre, minden magyar összefogására van szükség - nyomatékosította az elnök.

Az RMDSZ-karaván a nap folyamán Kovásznára, Sepsiszentgyörgyre, Nagyborosnyóra is ellátogatott. A Kovászna megyei körút Sepsiszentgyörgyön tartott ünnepi rendezvénnyel zárult.

A kérdésre, hogy gazdasági programjának melyik pontját tartja a legfontosabbnak, Calin Popescu Tariceanu kijelentette: az adópolitika reformját, illetve olyan gazdasági fejlôdést, amely meglátszik az életminôségen. A fentiek a marosvásárhelyi Concordia Szállóban hangzottak el, ahol a D.A. Szövetség kormányfôjelöltje a sajtó képviselôivel és üzletemberekkel találkozott.

A politikus kampánykörútjának egyik állomása volt Marosvásárhely, ahonnan Besztercére, majd Kolozsvárra ment.

Tegnapelôtt, mondta, Moldvában járt, ahol azt tapasztalta, hogy "Moldva felébredt". Bákóban például, ahol a RAFO Onesti-ügy kényes probléma, több mint tízezer ember hallgatta a magyarázatát a kormány legutóbbi ügyletérôl, amikor az egy sürgôsségi kormányrendelettel eltörölte a veszteséges vállalat 16 ezer milliárdos adósságát. Tariceanu szerint a kormány így értelmezi a szociális védelmet. Csak ez az egyetlen eset az ország lakóinak zsebét fejenként egymillió lejjel "könnyíti meg", azért hogy a Iacobov meg Tender- féle klientúrát kielégítse. Ha megnyeri a választást, elsô kormányfôi ténykedése éppen a nagyvállalatok adósságainak eltörlésérôl szóló sürgôsségi kormányrendelet visszavonása lesz - jelentette ki.

A Bâstroe-csatorna körüli botrány kapcsán kijelentette: Geoana, úgy látszik, nem tudja, hogy a csatorna teljes egészében ukrán felségterület, vagy összetéveszti a Chilia-ággal. Szerinte nem diplomáciával, ésszel kellett volna Ukrajnával tárgyalásokat folytatni, akkor megoldható lett volna a probléma. Ukrajnának érdeke, hogy kevesebb vámilletéket fizessen, viszont Romániának is jobb lett volna, ha kiegyeznek. Így "maradunk a nemzeti büszkeségünkkel és üres zsebbel". Hozzátette: Geoana érthet a diplomáciához, de "életében egyetlen számlát nem írt alá", fogalma sincs a gazdaságról, viszont neki az üzletemberi tapasztalata nagy segítségére lesz a kormányzásban.

Csütörtökön délelôtt 10 óráig nyújthatták be iratcsomójukat az idei téli hóeltakarítási munkálatok odaítélésére pályázó cégek. Grama Ada, a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal közbeszerzési és bérbeadási osztályának vezetôje elmondta, a versenytárgyalásra három cég nyújtotta be zárt borítékos ajánlatát. Az ajánlatok elbírálására a tegnap 12 órakor került sor, eredményhirdetés azonban csak hétfôre várható. A törvények értelmében a határozat közlését követô hét nap múlva kötik meg a szerzôdést a nyertes céggel. A szerzôdés értelmében az illetô cég 2005. március 31-ig végzi Marosvásárhelyen a hóeltakarítási munkálatokat, hosszan tartó tél esetén ezt a szerzôdést április 15-ig hosszabbítják meg.

Ebben az évben emlékeztünk meg arról az eseményrôl, hogy két évszázaddal ezelôtt, 1804. május 4-én tartotta meg Bolyai Farkas a marosvásárhelyi Református Kollégium auditóriumában a professzori székfoglaló beszédét. A nagy tudós halálának november 20- i évfordulóján ejtsünk néhány szót arról a házról, amelyben több mint egy fél évszázadig lakott, és zseniális fia a gyermekéveit töltötte. A ház sajnos már nincs meg, mivel Marosvásárhely egyik legjelentôsebb mûemlékét 1900 körül elég felelôtlenül lebontották. Íme, hogyan írt ezelôtt 110 évvel errôl a házról a marosvásárhelyi kollégium történetének írója, Koncz József, aki a Bolyaiak életéveiben gyakran megfordult ebben a hajlékban:

"1804-ben, amely tanári szállásba beköltözött, ugyanabból szállították ki 1856-ban az örökös szállására is. Állott pedig ez akkor egy annyira gyenge és roskadt faházból, hogy már a megelôzô évben, 1803. szept. 4-én a kollégiumi elöljáróság a helyett egy új tanári laknak építését elhatározta. Az építés csak lassan haladhatott, minthogy a kollégium nagy épülete [a mai internátusi szárny] még alig volt bevégezve, s ugyanakkor egy másik tanári lak építése is, a Baromvásár utcza szegletén folyamatban volt. 1806-ra végre készen volt az egyszerû hajlék. Egy 7 m 50 cm hosszú és 4 m széles keskeny szoba, továbbá alig 6 m hosszú és 5 m 50 cm széles négyszögû, s végre egy 3 m 55 cm hosszú és 2 m 66 cm széles kis boltozott szoba képezték alkatrészeit; a két elsô mennyezetes. Ezek mellett konyha, kamara és kettôs pince. Az elôbb leírt keskeny szoba két részre volt osztva egy 33 cm szélességû kôfallal, s ezek egyike tanuló-, a másik lakószobája volt Bolyainak. 1808. július 12-én arra kéri Bolyai az elöljáróságot, hogy maga a lakó- és tanulószoba igen kicsiny lévén a két kis szoba közt levô kôfalat szedessék le. Az elöljáróság beleegyezett, a közfal leszedetett. E keskeny egy ablak és kertre nyíló üveges ajtó világította hosszú szoba volt mindvégig lakó- , háló- és dolgozószobája; ennek barna falain voltak: Gauss, a német észóriás, Shakespeare, a természet gyermeke, amint ô nevezte, és Schiller, a természet unokája képeik és hegedûje; itt állott palladiuma is, - a fekete tábla."

A mai fôtértôl emelkedô Bolyai utca annak idején Nagyköznek nevezett gyalogos lejáró volt, amit 1886-ban szélesítettek ki, és domborzati átalakításokkal biztosították az egyenletes emelkedését. Ugyanis a Bolyaiak idejében a Bolyai utca felsô része egyszintû volt a mai Köteles Sámuel utca vízszintesen futó magasságával, amit a továbbiakban a kollégium udvarának jelenlegi szintje, valamint az akkor már több évtizede meglévô, és mostanság újonnan renovált Pálffy- ház elôtti járdaszél betonfala is igazol, melyet az elhordott föld miatti beomlások megakadályozásáért emeltek. Így Bolyai Farkasnak szinte semmit sem kellett lefelé ereszkednie, vagy felfelé másznia, hogy a minoriták templomának közvetlen szomszédságában elhelyezkedô lakásából eljusson a szemben lévô kollégiumba. A Bolyai-házhoz a Nagyközre nyíló kapun jártak be, és a bejárati ösvény egyenesen a verandához vezetett, ahonnan a lakásba nyíló ajtókat találhattuk. A ház mögött hosszasan terült el Farkas egykori veteményes- és gyümölcsöskertje. A Bolyai-ház mellékelt alaprajzát Trózner József édesanyjának a múlt század elején készített vázlata alapján közlöm, aki annak idején többször megfordult ebben a zsindelyfedeles épületben annak lebontása elôtt. Az értékes vázlatot Medve Sándor ajándékozta nekem, amit ezúton is hálásan köszönök. Nézve a lebontás elôtt álló házról készült fényképet, tökéletesen be tudjuk azonosítani az alaprajzban feltüntetett szobák nagy részét. Érdekes és szép kicsi város lehetett ez a Marosvásárhely ezelôtt két évszázaddal is.

Weszely Tibor

A hideg idôszak beköszöntével a légúti hûléses megbetegedések mellett gyakoribbá válnak a húgyhólyag heveny gyulladásos megbetegedései (cystitis). A hólyaggyulladás elsôsorban egy kiváltó kórokozó jelenlétét feltételezi, amely leggyakrabban baktérium, például E.coli; ritkábban vírus, parazita (trichomonas), vagy gomba. Különösen fontos számunkra tudni azt, hogy a második kiváltó tényezô a hidegártalommal hozható összefüggésbe. A magyar nyelvben a felfázás szó világosan utal arra, hogy ez utóbbi tekintetben a hidegnek kitett szervezet, fôképp az alsó végtagok szerepe mennyire jelentôs. Sokan tapasztalták már, hogy a megfázott lábak- és altest (rossz lábbeli, nem megfelelô ruházat, hidegben való várakozás, kerékpározás, utazás stb.) következménye a rövid idôre jelentkezô cystitises panaszok: kínzó, fájdalmas vizelés, valamint a gyakori vízelési inger. Láz banális hólyaggyulladás esetében nem fordul elô, csak a súlyosabb kórformákban, amelyek nagyon ritkák, illetve ha a betegség szövôdménnyel jár vagy továbbterjed. A vizeletben genny jelenik meg (bakteriális fertôzés esetében), ritkán tapasztalható a vér jelenléte is.

Az orvosi kivizsgálás minden esetben kötelezô, a betegség ismétlôdése (recidivák) a húgyúti rendszer teljes kivizsgálását teszi szükségessé, de gondolni kell más okokra, például cukorbetegségre is.

Antibiotikumot lehetôleg addig nem szabad használni, ameddig a vizeletet nem oltottuk táptalajra, amely tisztázza, hogy milyen kórokozóval állunk szemben és az milyen antibiotikumra reagál. Vírus esetében az antibiotikum teljesen fölösleges.

Megelôzés és kezelésképpen - az orvosi kezelés mellett - jó eredménnyel fordulhatunk alternatív gyógyászati módszerekhez.

Lábgôzölés. Ebben az esetben a forró vizet vagy a zsurló, kamilla esetleg szénavirág-forrázatot tartalmazó tál fölé két lécre 5-10 percig helyezzük lábunkat. Cystitises panasz hiányában is minden alkalommal tanácsos e módszert alkalmazni, ha a lábak átfáztak. Szükség esetén a kellôen meleg vízben rövid lábfürdôt is vehetünk. A tapasztalat azt mutatja, hogy hideg idôben, ha a lábak átfáztak, a lábgôzölés rendszeres alkalmazása önmagában sok esetben képes megelôzni a hûléses megbetegedéseket, valamint a hólyaghurutot. A kezelés végén meleg zoknit kell húzni, és legalább 20 percig betakarózni.

Altestgôzölés. A beteget egy speciálisan átlyuggatott vagy rácsos székre ültetjük, a lábakat és az altestet betakarjuk, ezután a szék alá helyezzük a gôzölgô edényt. A kezelés idôtartama ugyancsak 5-10 perc. A hólyaghurut mellett nôi bajok kezelésének is kedvelt módszere. Legcélszerûbb zsurlófûforrázatot alkalmazni.

Helyi, a hólyagtájékra helyezett meleget - például zsurlókötés - csak akkor szabad alkalmazni, ha a betegnek ez kellemes, és nyilvánvalóan csökkenti panaszait.

Görcsös panaszok esetében masszázs és illatos fürdô is javallt a következô aromaterápiás készítményekkel: bergamott, rózsa, levendula, borókafenyô, fenyô, kamilla. (Aromaterápiás masszázst csak szakember javaslatára és szakember által!)

Gyors elsôsegélyt jelenthet hozzáértô szakember kezében az akupresszúra (pontmasszázs) fájdalmas hólyaggörcs és gyulladás esetében. Az akupresszúrát mindvégig meleg ujakkal végezzük, és legalább négy speciális pont megfelelô idôtartamú ingerlése szükséges (H-23, H-32, majd Bef-4, és befejezésképpen LH-6-os; az akupresszúrás pontok részletes leírása terjedelmi okok miatt itt nem lehetséges).

Fitoterápia. A gyógyteák alkalmazásával több célt is elérhetünk. Egyrészt növeljük a kiválasztott vizelet mennyiségét (diuretikus hatás), így a kórokozók egy részének eltávolítását segítjük elô, másrészt fertôtlenítjuk a vizeletet (antiszeptikus hatás). A legjobb növény ilyen cél elérése érdekében a mezei zsurló (Equisetum arvense) forrázata, napi 3-5 csésze elfogyasztása javallt. Adhatók még vagy társíthatók a zsurlóval az aranyvesszô (Solidago virga- aurea), a galaj (Galium verum), a pitypang (Taraxacum officinale), és nem utolsósorban a kukoricabajusz (Stigmata maydis) teái. Gyulladásos tünetek kezelésére probálkozhatunk a kamilla (Matricaria chamomilla) vagy a cickafark (Achillea millefolium) adagolásával is.

Dr. Valics Péter fôorvos

Egy TV-show szereplôinek válogatása során egy fiatal olasz nô a képernyôre jutás feltételeként vállalta, hogy levágják egyik kisujját. A válogatás nem volt valódi, de az errôl készült felvétel az olaszországi Rietiben elnyerte a rejtett kamerával készült filmek fesztiváljának díját. A nô csak néhány feltételt támasztott kisujja feláldozásához: nevezetesen, hogy a mûsort az egész országban sugározzák, s hogy a tévétársaság vállalja a keze helyreállításához szükséges mûtét költségeit - mondta el a filmfesztivál szóvivôje. A bármi áron a tévé képernyôjére kívánkozó nô azonban csalódott, amikor megtudta, hogy nem igazi válogatásról van szó, és elmulasztotta a szereplési lehetôséget: megtiltotta, hogy a fesztiválon vetített filmen látható legyen. Így azután a Kegyetlen valóság (The Cruel Reality) címû díjnyertes filmben arca nem látszott, s hangját is eltorzították a felismerhetetlenségig.

Az újévi készülôdés jegyében Moszkvát az idén is "elözönlik" Télapók . A napokban kezdik újévi díszbe öltöztetni az orosz fôvárost - felállítják a "jolkákat" - a feldíszített fenyôfák Oroszországban nem a karácsony, hanem a szilveszteri mulatságok elengedhetetlen kellékei közé tartoznak - olvasható a Szobkor címû orosz nyelvû hírportálon. Moszkva fô útvonalain több mint 400 karácsonyfát állítanak fel, ám a környezetbarát szemlélet jegyében a 15-35 méter magas fa mindegyike mûfenyô lesz. Ahová nem jut mûfenyô, ott a karácsonyfa stilizált változata díszíti majd a hatalmas város utcáit és tereit. Városszerte elhelyezett poszterekrôl pedig a Télapó, s elmaradhatatlan segítôtársa, a Sznyegurocska (Hópehelykisasszony) mosolyog, boldog új esztendôt kívánva a moszkvaiaknak. Télapó-jelmezbe öltöztetik a tömegközlekedési eszközök vezetôit, s Gyed Moroz jelmezt kapnak a jegyellenôrök is. Ám nem lehet tudni, hogy az ünnepre való tekintettel enyhébb elbánásra számíthatnak-e a potyautasok.

A nyárádmenti Kistereme faluban rekordmennyiségû és fôleg rekordnagyságú zöldségtermés volt.

Több ezer kg sárgarépa, hagyma, cukorrépa stb. termett Suciu Lajos gazdaságában. A murkok átlagsúlya 1-1,5 kg közötti, de voltak 2 kg fölöttiek is, a legnagyobb 3 kg volt. A hagymák átlagos súlya 1 kg. A cukorrépánál átlagosan 2-4 kg- os példányok termettek, de található közöttük 8 kg-os is.

A termények begyûjtésekor a család megdöbbenve látta az óriási példányokat.

Tudva, hogy egy átlag sárgarépa 100-150 g-os, a cukorrépa 1-1,5 kg-os, a termésmennyiség elérte a várt terméshozam tízszeresét.

Horváth K. Zsombor

Tisztújító küldöttgyûlés az MVSZ-nél

Kétnapos tisztújító küldöttgyûlés kezdôdött a Magyarok Világszövetségénél (MVSZ) pénteken Budapesten, a szervezet jelenlegi elnöke, Patrubány Miklós újrajelölteti magát. A gyûlésen a Kárpát-medencei és a Kárpát-medencén kívüli (korábban nyugatinak nevezett) régióból érkezô tagok 100-100 küldöttet állíthatnak. Patrubány Miklós az MTI-nek elmondta: pénteken a két régió ülésére került sor, ahol a küldöttek régióelnököket választottak. A Kárpát-medencei régió elnöke Sárközy Csaba, szombathelyi magyartanár, míg a Kárpát-medencén kívüli testület elnöke Pungor József Kanadában élô református lelkész lett. A régióelnökök személyét a szombati küldöttgyûlés erôsíti meg. Patrubány Miklós közölte: egyedüliként indul az elnöki posztért, miután ketten korábban visszaléptek.

Magyar, román és svéd együttmûködés EU- forrásokért

Együttmûködési szerzôdést kötött egymással a romániai Kovászna, a közép-svédországi Varmland megye, illetve Heves megye önkormányzata az Európai Unió kínálta fejlesztési források jobb kihasználása érdekében – tájékoztatta pénteken az MTI-t a hevesi megyegyûlés titkárságvezetôje. A dokumentumot Karlstadban, Varmland megye székhelyén látta el kézjegyével a múlt héten Eva Ericsson, a svéd régió kormányzója, valamint Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács elnöke és Merczel József, a Heves Megyei Önkormányzat alelnöke – közölte Barta Imre. A titkárságvezetô emlékeztetett arra: az EU pályázati rendszerében prioritásként kezelik az olyan projektek támogatását, amelyeket egy régi és egy új tagállam, illetve egy tagjelölt ország közösen jegyez.

Óvadék ellenében kiengedik a Bulgáriában letartóztatott román tévériportert

Pénteken bejelentették, hogy óvadék ellenében kiengedik George Buhnici-ot, a Pro TV riporterét a ruszei rendôrség fogdájából, a bolgár ügyészség 5.000 lévában (kb. 2.500 euró) állapította meg az óvadék összegét, tájékoztat a Focus bolgár hírügynökség. A riporter nem hagyhatja el Bulgária területét, amíg a bíróság nem hoz ítéletet ügyében. Buhnici-ot azzal vádolják, hogy megszegte a bolgár Btk. 339(a) paragrafusát, amely szerint legtöbb három év szabadságvesztésre ítélhetô az a személy, aki különleges engedély nélkül használ "titkos információk megszerzésére a kémkedésben alkalmazott eszközöket". Ebben a kontextusban a rejtett kamera használata illegálisnak minôsül. Az újságírót és sofôrjét, Ovidiu Pavelt november 16-án délután tartóztatták le a bolgár–román határon. A Pro TV szerint a riporter rejtett kamerával filmezett egy cigarettacsempész-ügyben. A bolgár vámhatóság elkobozta a képrögzítô berendezéseket és a filmet. A sofôrt néhány óra múlva szabadon bocsátották, George Buhnici-ot vizsgálati fogságba helyezték a ruszei rendôrségen.

Áruba bocsátják a Coanda repülôtér részvényeinek 15 százalékát

Az állam a következô idôszakban nyilvánosan áruba bocsátja a Henri Coanda Nemzetközi Repülôtér részvényeinek 15 százalékát – áll Románia idei gazdasági elôcsatlakozási programjában. A repülôtér egyetlen tulajdonosa jelenleg a Szállításügyi, Építésügyi és Turisztikai Minisztérium. Az adótörvénykönyvet módosító sürgôsségi rendelet szerint a társaság 2006 december 31-ig profitadó-mentességet élvez. A Henri Coanda Repülôtér tavalyi forgalma 1.150 milliárd lej volt, a társaság nettó profitjának összege 335,3 milliárd lej volt.

Elkezdôdött a fenyôfalopás

Több mint 130 törvénytelenül kivágott, eladásra elôkészített fenyôfát találtak egy Fehér megyei erdôben, noha több mint egy hónap van még hátra karácsonyig. A Fehér Megyei Rendôr-felügyelôség szerint a felsôgáldi rendôrök és az erdészek csütörtökön több mint 130, értékesítésre elôkészített, karácsonyfának való vörösfenyôt találtak a település melletti erdôben. A rendôrség nyomozást indított a fatolvajok és az esetleges további esetek azonosítására.

Fertôzô májgyulladásgócok

Több tíz A-típusú májgyulladás-esetet regisztráltak az utóbbi napokban Arad megyében, a betegek többsége gyerek. Az orvosok szerint két település fertôzési gócnak minôsül. A fertôzô betegségek kórházában pénteken 24 gyerek és 12 felnôtt feküdt A-típusú hepatitisz diagnózissal. Az orvosok szerint naponta érkeznek az újabb esetek, Szemlakon és Újszentannán fertôzési gócpontokat fedeztek fel. "A két településrôl érkezik a legtöbb beteg, ezért itt intézkedések történtek az iskolák fertôtlenítésére, hogy korlátozzuk a megbetegedések számát", nyilatkozta a Mediafaxnak dr. Dorin Lazar, az Arad Megyei Közegészségügyi Hivatal vezetôje.

Viharokkal köszöntött be a tél szerte Európában

Heves viharokkal, orkánerejû széllel és többfelé erôs havazással köszöntött be a tél az elmúlt napokban Európa számos országában. Németországon orkánerejû széllel és helyenként erôs havazással söpört végig a Quimburga-ciklon péntekre virradó éjszaka. Alsó-Szászország és Szászország-Anhalt tartományok egyes részein a hó és kidôlt fák okoztak káoszt a közlekedésben. Brandenburgban áramkimaradások voltak a távvezetékekre dôlt fák miatt. Az ítéletidô legkevesebb két ember halálát okozta. Halálos áldozatot követelt a hirtelen támadt vihar Csehországban is, ahol Brünn (Brno) környékén egy 27 éves férfit temetett maga alá felújítása alatt álló házának oromzata. Ausztriában fôleg Salzburg tartomány északi részén és a székvárosban okozott anyagi károkat a 100 kilométeres sebességet is elérô szélvihar. Magyarországon pénteken késô délutánra vonul át a ritka erôsségû széllökésekkel járó vihar. Észak-nyugati irányból érkezett az országba az igen erôs hidegfront, amelyet száz kilométer feletti erôsségû széllökések kísértek. Elôfordultak 120 kilométert megközelítô erôsségû lökések is, tetemes károkat okozva.

Jól vannak az újszívesek

Mint ismeretes, Marosvásárhelyen az utóbbi napokban három szívbetegen hajtottak végre szívátültetést. Új szívet kapott az 54 éves Beszterce megyei Kocsis Aladár, a 36 éves kolozsvári Mátyás Zoltán és a 45 éves nagyváradi Botosan Valentin. Mindhármuk egészségi állapota jó, a mûtét után az intenzív osztályon kezelik ôket, közölte a transzplantációs intézet asszisztense.

Nincs járvány a megyében

Míg országszerte nôtt a hideg idôszakkal járó légúti megbetegedések, tüdôgyulladások száma, addig Maros megyében a Közegészségügyi Igazgatóság nem jegyzett több esetet, mint az elmúlt periódusban. November elseje és 7-e között a virózisok száma 1333, a tüdôgyulladásos betegeké 529 volt. Az ezt követô héten 1355 virózisos beteg és 518 tüdôgyulladásos jelentkezett az orvosoknál. Dr. Márialaki Ella fôorvos viszont arra figyelmeztette a lakosságot, hogy fektessenek nagyobb hangsúlyt a megelôzésre, s azok a személyek, akik megbetegednek, jelentkezzenek az orvosnál.

Folyamatban a fûtéspótlék- utalványok postázása

Múlt héten kezdték meg és jövô hét végén fejezik be a fûtéspótlék-utalványok postázását azoknak a kis jövedelmû családoknak, akik ezt igényeltek. Györfi Mária, a Párbeszéd, Családügyi és Szociális Szolidaritási Igazgatóság igazgatója tájékoztatott, hogy Maros megyében 75.471 család élt ezzel a lehetôséggel, és eddig 40.000-en jutottak az utalványok birtokába. A novemberi fûtéspótlék-utalványokat decemberben lehet majd felhasználni a novemberi fogyasztás ellenértékének a törlesztésére. Az igazgató felhívta a figyelmet arra, hogy akiknek családjában módosult a jövedelem, jelentkezzenek az igazgatóságon ennek bejelentésére, hogy az új jövedelemsávnak megfelelô utalványt küldhessenek ki. Ellenkezô esetben, a hamis jövedelemnyilatkozatok miatt, súlyos bírság róható ki.

Megújul a megyei tanács honlapja

A megyei tanács www.cjmures.ro honlapja rövidesen megújult és idôszerûsített formában áll a látogatók rendelkezésére. Az adatbázis felfrissítése érdekében a megyei tanácsosoknak közölniük kell személyes adataikat a megyei tanács fôinformatikusával. Miután az adatok begyûlnek, minden megyei tanácsosnak elektronikus postaládája lesz, amely az állampolgárok és a tanácsosok közötti közvetlen kommunikációt hivatott szolgálni.

Nemzetközi szövetség tagja lesz a repülôtér

A megyei tanács legutóbbi ülésén soron kívül elfogadták azt a határozattervezetet, amely lehetôvé teszi, hogy a marosvásárhelyi repülôtér a Repülôterek Regionális Konferenciája Nemzetközi Federációjának tagja legyen.

Írás-kép-muzsika

A Látó Irodalmi Színpadán, a Kultúrpalota kistermében ma délután 6 órakor a Koinónia Kiadó szerkesztôi és szerzôi mutatkoznak be. Meghívottak: Daray Erzsébet, Jánk Károly, Kovács András Ferenc, Lászlóffy Zsolt, Ailisha O’ Sulivan, Selyem Zsuzsa, Szûcs Teri, Visky András. Minden jelenlévô Koinónia-könyvet kap ajándékba.

Csendül a nóta

A Magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Magyar Zenemûvészek és Táncmûvészek Szakszervezete, valamint az Országos Szórakoztatózenei Központ magyarnóta-estet szervez ma este 7 órakor a Kultúrpalotában. Marosvásárhelyrôl meghívott énekesek: Buta Árpád Attila, Cseh Judit, Kilyén Ilka, Koóss Éva. Kísér: Puka Károly és zenekara. Jegyek elôvételben a marosvásárhelyi Kultúrpaltoa jegypénztáránál.

Rajzkiállítás és játékadomány

A Marosvásárhelyi Regionális Rádióstúdió és a Tanulók Tanulmányi Háza rajzkörének közös szervezésében november 23-án, kedden 12 órakor megnyitják A jövô - gyermekszemmel címmel gyerekrajz- kiállítást. Ugyanakkor a marosvásárhelyi Dacia, Tudor Vladimirescu, Európa és Romulus Guga, valamint a 16- os Számú Általános Iskola tanulói játékokat adományoznak iraki és afganisztáni gyerekeknek, a Román Rádiótársaság által kezdeményezett Gyerekek a gyerekekért akció keretében. A legsikerültebb 10 kiállított rajz részt vesz a Román Rádiótársaság bukaresti székhelyén megrendezendô kiállításon - tájékoztatott Borbély Melinda aligazgató.

Gyermekelôadás az Arielben

A marosvásárhelyi Ariel színház mûsorán november 21-én, vasárnap délelôtt 11 órától A halhatatlanságra vágyó királyfi címû gyermekelôadás szerepel.

Áramszünet

A villamossági vállalat szovátai alegysége által beütemezett munkálatok miatt november 23-án, kedden 10-14 óra között szünetel az áramszolgáltatás Erdôszentgyörgyön a Malom, Gólya, Stadion, December 22., Petôfi Sándor, Állomás és a Keskeny utcában.

Nem lesz víz

A marosvásárhelyi Aquaserv vízszolgáltató közli, hogy hálózati munkálatok miatt november 22- én, hétfôn nem lesz víz az Erdô utcában (a 21-es számtól), a Teleki Sámuel utcában és a Kikelet utca Ion Dumitrache és Teleki Sámuel utca közötti szakaszán. A vízszolgáltatás újrakezdése után a víz elszínezôdhet és emiatt csak háztartási célokra használható.

Egy tolvajt elfogtak, kettô elszaladt

November 18-án, csütörtökön a marosvásárhelyi rendôrség járôrözô csoportja a Plevna utcában felfigyelt arra, hogy három fiatal egy Dacia személygépkocsit nyitott fel. A rendôrök elfogták a 31 éves erdôszentgyörgyi C. Attilát, de a 22 éves marosvásárhelyi S. János Zsolt és a 32 éves F. Mihály kereket oldott.

A könyvvásáron láttuk, hallottuk

A rendszerváltozás utáni magyar irodalom jelenlegi állapota kapcsán hangzott el a fenti kijelentés. Parti Nagy Lajos, a marosvásárhelyi könyvvásár egyik legnépszerûbb vendége mondotta a Stúdió Színházban tartott sikeres esten, amikor a moderátor Keresztúry Tibor, a debreceni Alföld szerkesztôje faggatta budapesti írótársaival, Garaczi Lászlóval, Szilágyi Ákossal és Varró Dániellel együtt a literatúra mai helyzetérôl, intézményrendszerérôl, gondjairól és esélyeirôl.

Derû- meg borúlátás is kicsendült a megszólaló kiváló tollforgatók szavaiból, de miközben hozzászoktunk, hogy a közszereplôk általában vészharangokat kongatnak, ezúttal mintha az optimizmus irányába billent volna a vélekedések mérlege. A mûsorvezetô Keresztúry, maga is elismert íróember, eleve úgy indította a beszélgetést, hogy megállapította: újra jó magyar írónak lenni, ismét figyelnek rá, van olvasója. És senki a jelenlevôk közül meg nem cáfolta. Azt az értékelését, miszerint a kortárs magyar irodalom híveinek visszaszerzésében a színpadon ülô szerzôknek igencsak kiemelkedô az érdemük, a találkozót övezô nagy érdeklôdés, a zsúfolt terem erôsítette meg. Más irodalom ez, mint az 1989 elôtti, megváltozott az író, a szépírás szerepe, a közönségnek már nem a szöveg mögöttes, bújtatott üzenetét kell megfejtenie. A meghívott sok mûfajú Garaczi, Parti Nagy, Szilágyi és Varró rokon jegyeket, közös vonásokat felmutatva, jelentôs nyelvújítóként új összefüggéseket teremt az irodalmi hagyományokból. Véresen komolyan veszik az írás, az alkotás folyamatát, mûveiket hatalmas munkabefektetéssel hozzák létre a mívesség igen magas fokán, mondotta a szóvivô Keresztúry, aki a késôbbiekben jeles kollégáihoz hasonlóan felolvasásával is tanúsította igazát.

A szóra bírtak gondolatai is a fentebbiek körül forogtak. Az írókra nehezedett politikai nyomás valóban megszûnt, értett egyet a moderátorral Szilágyi Ákos. A költészetnek önmagáért kell helytállnia. Ezt Garaczi László úgy érzékeltette, hogy lekerültek a súlyok a szóról, az írás felszabadult, ez az új helyzet, ez a szabadság azonban terhes is lehet, sok tollforgatót megzavart. Tényleg nagyobb a szabadság, vélekedett Parti Nagy Lajos, noha a 89 elôtti magyarországi puha diktatúra nem volt olyan vészesen nyomasztó, mint amilyet például az erdélyi írók megtapasztalhattak. De az irodalmi életre ma is sok kolonc nehezedik, a hülyeség ugyanis nem rendszerfüggô. Erre aztán sorjáztak is a példák, fôleg az irodalmi intézményrendszert és mûködtetô, befogadó közegét érintve.

A mai világban mindent a pénz határoz meg, a szellemi kultúra pedig nem piacképes Magyarországon. Nálunk se, tegyük azonnal hozzá. A szépirodalom veszített társadalmi megbecsülésébôl, a politikusok már nem az írókkal, költôkkel mutatkoznak, nem arra számítanak, hogy az ô népszerûségük rájuk is átsugárzik, hanem popsztárok, a médiacsinálta pillanatnyi "hôsök" társaságában vadásszák a nyilvánosságot. Meg kellett tehát változtatni az írói önmenedzselés filozófiáját, hallhattuk a rögtönzött helyzetelemzést. Az irodalom hagyományos formái háttérbe szorulnak, tör elôre a hálózati irodalom, a netliteratur, a szót a képnek rendelik alá, a média minél kisebb szöveget, annál több képet igényel. A kelleténél kevesebb /állami/ pénz kerül az irodalomba, de emiatt fontos mûvek mégse maradnak el. Számszerûleg kevesebben olvasnak ugyan, az olvasók viszont képzettebbek, felkészültebbek, ami optimizmusra ad okot, hangzott el a beszélgetés konklúziójaként. S hogy valóban érdemes odafigyelni erre az irodalomra, azt az öt felolvasó produkciója hatványozottan igazolta. Szellemes, nyelvi leleménnyel, ötletsziporkákkal, humorral, szójátékokkal, iróniával, öngúnnyal, parodisztikus elemekkel telített verseik, dalaik, rövidprózáik igazi csemegét jelentettek a közönségnek. Az élményt tetézte, hogy mindannyian jó elôadók, írásaik kitûnô tolmácsolói. Külön öröm, hogy manapság egyes kiadók már arra is gondolnak, hogy CD-n a könyv mellé csatolják a mû hangzó változatát. Erre a mostani vásáron is találhattunk példákat. S a gyakorlat valószínûleg mind elterjedtebbé válik. Mellékletünk viszont nyilván az eredeti, írott változatból nyújt az olvasóknak ízelítôt.

N.M.K.

Szilágyi Ákos

"Elment a Samu Afrikába…"

T.D. születésnapjára

Abu Dabiba

Abu Dabiba

Abu Dabiba ment

hamuba-bíbab

hamuba-bíbab

hamuba füstbe ment

Abu a bíbor

Abu a mámor

Abu Da-bi-bá-bú

Abu Da-bib-bab

Abu Da-bib-bab

Abu Da-bi bámul

Abu Dabiban

tabu a bimbam

tabu a bánatpénz

Abu Dabiban

bum-bum a bim-bam

mindenki hibbant s kész

tabu de tabu

de buta tabu

tabu a "már" s a "még"

Hamu-Dabiban

mindenkin ing van

mindenki meghalt rég

Abu-Dabi-dob

Hamu-Dabi-dob

Hamu-Dabi boldog

Abu de bádog

Abu de bádog

a gyászdo-bádogdob:

de be de be be

de be de be be

de be de be be ment

dirib-darabra

dirib-darabra

dirib-darabra ment

Abu-szívemben

hamu-szívemben

mindenki benn van benn

Abu-babám bú

Hamu-babám be

de boldog szívembe’

nem oda Buda

nem oda Buda

nem o-dA-Bu-da-bi!

* A Szittya-szótyár címû kötetbôl

(A város megérintése. Elbeszélések és történetek. Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2004)

Spielberg sci-fiben dúskáló fantáziájához méltó mesével indul az álom illetve való világ megidézése, A tulipánok közé rejtve címû történet Sebestyén Mihály új prózakötetében. A folytatás sem kevésbé meghökkentô, ugyanis Nagyszentjános szürkehályogos polgármesterének története azt meséli el a Szódagyári történetben, hogyan vezette nevezett polgár 1870-ben egyenesen XII. Pius pápához városa küldöttségét vörös hagymával, szalonnával, bôrtúróval felpakolva áldásért, de a félreértések folytán a pápai átkot hozzák haza a szódagyárra. Egyébként a Nagyszent-jánosi csoda címû történet is a bizonyíték arra, hogy itt minden megtörténhet, még az is, hogy a vak látóvá válik, és szellemidézéssel azt is megjósolják a lágerben, mely napon hal meg Sztálin Jóska. Nemsokára feltûnik és a mennybe megy Bednarcsik Lucy mûvésznô, aki kalandos életével Nagyszentpéter-jános jeles és ismert lakója, primadonnája, ôt rögtön követi Piczege Pórecz, akinek kívánsága tél-túl teljesül, de hogy hogyan, hát az a titok; s a hússzékekért is lehet elégiát írni- mondani, sóvárogni, hiszen ott is egy világ és korszak gyûlt egybe.

És egyáltalán az a fránya idô, az a természete, hogy folyton telik-múlik. Szerzônek tehát nem marad más lehetôsége, mint nosztalgiázni, iróniával vezetni kezét a számítógép billentyûzetén. Mindjárt itt van Ünige, a kétfejû baba története címû történet is, amely a gyermekkor és a cirkusz világát idézi. A keresztelômedence Nagyszentpéter várossá válása kacskaringós és tanulságos történetérôl szólva eme bölcsességet is megfogalmazza: A szókimondás és az állítólagos mondatszegénység nincs egymással ellentétben. Az elôbbi akár gondolatszegénységet és lelki sivárságot, elsivatagosodást és ínséget is jelenthet, a második pedig pont az ellenkezôjét, vagyis a szószegények bensôjében éppenséggel pompás barokk paloták is rejtôzködhetnek hevítô érzelmekbôl, párolgó sejtésekbôl és kivételes lelkiállapotokból felépítve.

Az Eredendô bûn, meg a Patika a Szentháromság téren a gyermekkort idézô történetek közé sorolható, Az elefántok hátán táncolt címû már közelebb hoz a jelen világához.

Más, komolyabb hang, nagyon szelíd, a szeretet iróniája jelenik meg Danzinger bácsi alakjának rajzában, aki a 2. világháborúban felvállalja zsidó családdal való együttérzést, és segít, ahogy tud a Konyhacsatákban. Ebbe a sorba illik A pisai ferdetorony mása bolondos nagybácsija, aki Simléderen megépíti és kiegyenesíti a pisai ferde torony mását, s ezzel a tettével kivívja a népi demokrácia urainak haragját és értetlenségét, és államellenes cselekedet vádjával ül jó néhány évet.

Végül a kötetzáró elbeszélés, a Vaczulik és Hanulik avagy a város megközelítése múltba visszanyúló mese, Nagyszentjános, a város története, polgárainak élete több századra visszamenôen.

A kisváros, a provincia története, a humorral, szelíd iróniával ábrázolt provinciáé, olyan világé, amely Sebestyénnél sohasem sötét vagy tragikus, inkább csak szomorú és vidám dolgok, események, személyek egyvelegének tárháza, otthona, világa. Maga a világ. Színes, változatos, és minden ellenkezô híresztelés dacára sohasem unalmas, inkább szórakoztató, akár szerzônk stílusa és nem utolsósorban humora. Igaz, azt olvastam valahol, hogy humorral mindent el lehet ütni, még az embert is.

Kuti Márta

- Beke György: Barangolások Erdélyben -

1996-ban indult el értelemhódító útjára egy könyvsorozat - Barangolások Erdélyben cím alatt. Szigetlakók: ez volt az impozáns-vaskos kiadvány neve. A szerzô: Beke György. A kiadó: Mundus, Budapest.

Beke Györgynek három régebbi, nagy sikerû, még a Kriterionnál annak idején megjelent munkája került így együvé a vállalkozás nyitányaként. (Szilágysági hepehupa, Nyomjelzô rokonság, Búvópatak.) A Szigetlakók bevezetôjében Pomogáts Béla az erdélyi magyar írói szociográfia hagyományos jelentôségét hangsúlyozta, ilyenképpen: "Erdélyben a szociográfia és a valóságfeltáró riport nem pusztán az irodalom mûfaji palettájának egyik színe, hanem a nemzeti felelôsségvállalás és elkötelezettség írásban rögzített tanúságtétele is. Mindig is ez volt: számadás arról, hogy a magyarság (…) miként védelmezi önmagát, miként áll helyt az egyéni és közösségi küzdelmekben, mit veszített ezekben, és miként kell megerôsödnie, összeszedve magát."

A Szigetlakókat követôen Beke Györgynek 7 testes kötete látott napvilágot ebben a sorozatban; legvégül a Székelyföld 3 könyvét adta ki a Felsô-Magyarország Kiadó. A 6. kötet alcíme: Maros, Nyárád, Kis-Küküllô - s ezt követte a Nagy-Küküllô, a Fehér-Nyikó mente, meg az Olt völgye és a Feketeügy székely világának bemutatása.

Beke György egykoron - a hatvanas évek közepe táján - Orbán Balázs nyomdokain indult el barangolásaira; azóta nem csupán a Székelyföldet járta be nagy eszményképéhez és elôdjéhez méltó hivatástudattal, hanem a mai értelemben vett Erdély egészét, feltérképezvén mindazokat a tájakat, ahogy magyarok éltek-élnek, bemutatván azt a gazdag értékállományt, amit elôdeink teremtettek itt a tovatûnt századok során, s ami napjainkban a közösségi, népi-nemzeti megmaradás tanúbizonyságaként érdemes a számontartásra, tudatosításra.

Egy 1968-as keltezésû interjúban Beke így vallott riporteri fáradozásainak meghatározó élményérôl: "Ami engem megkapott, az a történelem. Mindenütt igyekeztem a történelemben lehorgonyozni, lehetôleg föltárni annak a tájnak meglehetôsen homályosodó történelmét. A történelem a legnagyobb újdonság néha, különösen akkor, ha nemzedékek tudatából kiesik a történelem folyamatos ismerete (…) És természetes, mivel magyar olvasóknak írtam, elsôdlegesen a magyar kulturális hagyományokra, történelmi emlékekre, a mai életre, iskolákra figyeltem. (…)"

Viharos múltunk, mûvelôdéstörténetünk hagyományait, beszédes tényeit leltározta fel Beke György az egymás után születô mûveiben: a dél- erdélyi, Szatmár és Máramaros megyei magyar közösségek, a bihari falvak és városok, a Beszterce környéki, bánsági, Hunyad és Szeben vidéki magyar szórványok, a Brassó megyei (hétfalusi) csángók tegnapjait és közelmúltbeli hétköznapjait, történelmi emlékeit, helyneveit, jeles embereit mutatta be érzékletesen, olvasmányosan - mélyebb önismeretre serkentô invencióval. Ennek a szenvedélyes kutató-felfedezô-összegzô odafigyelésnek a jegyében vette szemügyre a Maros, a Nyárád és a Kis-Küküllô menti székely múlt még élô emlékeit, a régió etnikai arculatának változásait, sorsalakulását.

Már az is sokat elárulna Beke György 1985 és 2003 közötti - ekkori keltezésû a szóban forgó Székelyföld anyaga - feljegyzéseinek lényegérôl, ha pusztán az említett helységeket s azok múltbeli vagy mai jeles személyiségeit sorolnánk fel itt. Természetes, hogy az egykori székely fôváros, Marosvásárhely nyomatékos arányban szerepel Beke könyvében, s Borsos Tamástól Bernády Györgyig, a Bolyaiaktól Molter Károlyig, Aranka Györgytôl Tolnai Lajosig, Kemény Jánosig, Bözödi Györgyig (meg tovább) mindazok jelen vannak ezeken a lapokon, akik beírták nevüket a város történelmének nagykönyvébe. És ugyanígy szól a szerzô Vásárhely hajdani szobrairól, a régi és új templomokról, a temetôkrôl (idézi Molter 1935-ben írt városképébôl: "Tessék megnézni a magyar temetôket, aztán a románokét, s nem kell bizonyítani, hogy milyen város Marosvásárhely. A temetôben ugyanis senki sem tolong a föld alá csak azért, hogy statisztikát javítson…"). Aztán beszél a nevezetes Vásárhelyi Találkozóról, ennek kapcsán Tamási Áronról, Kacsó Sándorról, de ugyanígy visszapillant az ötvenes évekre, a Magyar Autonóm Tartományra, a korabeli irodalmi és mûvelôdési életre, a sajtóra, ezeknek az idôknek a hangadó szereplôire - nem kevés kritikával illetve némelyeket, ám sok elismeréssel szólva azokról, akik az emberség és tisztesség okos megtestesítôi tudtak lenni a legvadabb szellemgyilkos szorongatottságok korában is.

Beke György a Székelyföldben részletesen tárgyalja Marosvásárhely etnikai arculatának változásait. Számadatokkal szemlélteti a drámai folyamat második világháború utáni alakulását, amikoris a tömeges betelepítések, egyéb praktikák következtében ez a város fokozatosan elveszítette eredeti jellegét. Marosvásárhely magyarsága 1945-ben az összlakosság 93,5 százalékát tette ki - írja Beke -, majd így folytatja: 1952-ben 38.000 magyar nemzetiségû állampolgár élt Vásárhelyen; 16 évvel késôbb az összlélekszám 86.500, s ebbôl 60.000 magyar. "A román lakosság a háború utáni 1.802-rôl 26.000-re növekedett, méghozzá a Magyar Autonóm Tartomány idôszakában". És napjainkban? "A 2002-ben tartott népszámlálás, elôször a történelemben, román többséget mutatott ki"…

Vásárhely nem ok nélkül van jelen súlyosan, több fejezetben Beke György könyvének lapjain. De itt vannak - a maguk forgatagos múltjával és eseményekben bôvelkedô jelenével - a bebarangolt régió többi települései is, városok és falvak, ahol beszédes nyomai maradtak a székely-magyar élni akarásnak: Szováta, Erdôszentgyörgy, Szászrégen, Nyárádszereda, Nagysármás, Marosvécs, Sáromberke, Kerelôszentpál, Jobbágytelke, Mikháza, Kibéd, Makfalva, Fehéregyháza, Backamadaras - és így tovább. Itt vannak - a szerzô emlékidézô megelevenítésében - ezeknek a településeknek a hajdani nagyjai: az iskolaépítô Backamadarasi Kis Gergelytôl a magyarrégeni származású Koós Ferencig, a nemrég elhunyt nagysármási tiszteletes úrtól, Hermán Jánostól, a mezôségi szórványmagyarság apostolától az erdôszentgyörgyi születésû Kiss János tábornokig, akirôl kevesen tudják, hogy 1944 decemberében gyilkolták meg a nyilasok, több társával együtt - a Bajcsy-Zsilinszky Endre vezette ellenállási mozgalomban való részvétele miatt. Sûrûn találkozhatunk Wass Alberttel, Sütô Andrással, Kusztos Endrével, Ráduly Jánossal, Balla Antallal, Gábos Dezsôvel - mindazokkal, akiknek szellemisége, áldozatos munkássága szervesen beépült a táj történelmébe.

Nagyívû életmû boltozata ez a sorozat: Beke György erdélyi barangolásainak 8 kötete. Olyan betûrengeteg, mely minduntalan - s nem ok nélkül - Orbán Balázs halhatatlan mûvét juttatja eszünkbe. Beke György az erdélyi magyar múlt és jelen világának kendôzetlen valóságát tárta fel elhivatott tollal, töretlen felelôsségérzettel. És ez messzemenô elismerésre érdemes írástudói teljesítmény.

Nagy Pál

Major Gizella kiállítása a gyergyószentmiklósi Pro Art Galériában

Major Gizellának a gyergyószentmiklósi Pro Art Galériában megrendezett egyéni kiállítása több, jól tagolt részbôl áll össze egésszé. Igen gondosan válogatott, példásan elôkészített tárlatot szemlélhettek meg a gyergyói mûvészetbarátok: nemcsak technikailag/tematikailag változatos a bemutatkozás, de az egyes mûvek datálásának rendje szerint is van tálalva, ami a felületes körültekintés helyetti széles rálátást biztosít a nézôknek. A válogatás pontosan, módszeresen és érzékletesen tükröz egy - a megtorpanástól még távol álló - mûvészpályát.

Az egyik teremben a kevés színnel elénk varázsolt patak parti fûzfasorok elevenednek meg: a bakacsinfeketét csupán helyenként lazítja fel néhány vonásnyi sárga, barna vagy kék, amely mintha a felszálló párát idézné. Egy másik összefüggô sorozat a 2002-i keltezésû szénaboglya-sorozat, amely forma- és színvilágával ragad meg, a napszakok érzékletes ábrázolásával. Hol a hûvös hajnalok tetterejét, hol az álmosító alkonyokat sejtjük, hol meg közelgô viharok tüzét. Szinte érezzük a tikkasztó forróságot, a sötétedés elôtti megnyugvást vagy az égindulás elôtti feszültséget. Hasonlóan sejtelmes teret hoznak létre az Akkord és a Domboldal sorozatcímû kompozíciók vagy a Sors felcímû hármas alkotás, a Homoród menti falvak hangulatát megidézô képek. Akár meditációs objektumoknak is nevezhetnénk ezeket, hiszen egyszerre késztetnek a természeti jelenségekkel, a természet és ember kapcsolatával, a közösségi lét folyamataival való szembesülésre.

E képeken egymással harmonizáló színek, öntörvényeik alapján épülô formák, kavargó ívek, alakzatok kapcsolódnak egymáshoz, rakódnak egymásra, jelennek meg valamilyen sejtelmes, illuzionisztikus térben. A foltok rétegzettségébôl, a vonalak egymás mellett futásából, egymással keresztezôdésébôl, a pasztell felfokozott érzelmeket hordozó rögzülésébôl ösztönös erôk áradnak, s mégis az immár klasszikussá nemesedett modern képtörvényeknek megfelelô kompozíciók szervezôdnek. S ha képépítésében az esetlegesség is szerephez jut, minden véletlenszerû a helyére kerül, valahogy a nagy kavargásban kialakul egy kiegyensúlyozottságot is sugalló képi egység.

Jelentôségét hangsúlyozva, külön termet kaptak a kézi levonatú, többszínû linómetszetek; mind-mind egyedi alkotások, némelyikük múzeumi gyûjtemények részei, a gyergyói és a közeljövô kiállításokra adták kölcsön a gyûjtemények kurátorai.

Emlékezetbôl felbukkanó gondolatok, érzelmekkel telített tájélmények elevenednek meg, intuitív és kiszámított arányviszonyú kompozíciók, felhôkonstrukciók, a napkorong több formában, egy-egy alakos kompozíció: míves kivitelû alkotások, mind narratív bôbeszédûség nélkül, érzékeny vonalakkal, színekkel, ugyanakkor feszes konstrukciókba rendezve. Az Évszakok címû sorozat kompozíciós elemei vagy az egyszerûnek tûnô, mégis megfontolt, összegzô munkát igénylô formatanulmányok, a két-három színre, árnyalataikra épített geometriai tanulmányok szimbolikus alakzatokká válnak - kultúrtörténeti érzéseket is megrezegtetve bennünk. Major Gizella képsorai így szintézis jellegûek: a geometrikus absztrakció, a színes gesztus és a szimbolikus formavilág egyesül bennük.

A legkorábbi kiállított nyomat 1977-es keltezésû, a legkésôbbi 1984-es, s e két évszám nemcsak idôbeli távlatot, de érzelmi keretet is teremt a mûegyüttesnek. E távlatnak a pólusait pedig az évszakok szerint változó táj, a lágy vonalú ívek, nosztalgikus felhôfoszlányok és a kemény vonalak, a racionális logikájú formációk jelentik. A változás és átalakulás felületein akár mozgás-asszociációkban is megjelenik: a napkorong vibráló színárnyalataiban, hullámzó, szakadozott vagy spirálisan forgó, melegen átölelô vagy kimérten eltaszító mozgásban. Ráismerhetünk a metszett vonalak és foltok lényegére, a nyomhagyó folyamatokra, amely az alkotó belsô történéseinek legtisztább megnyilvánulása - azonosulni tud a vésô által húzott vonással. Nyomon követhetô ez az azonosulás. Minden vonás: a botladozó, a szakadozó, a szabályosan ismétlôdô vagy a nagy lendülettel metszett, szabadon ívelô, egy szuverén mûvész hiteles érzelmi és gondolati megnyilvánulása.

Szatmári László

* Részletek a megnyitón elhangzott beszédbôl.

(alkalomadta beszélgetés Bodor Pállal)

Bodor Pál Déry-díjas.

Pár évtizeddel idôsebb, mint egykoron az Utunk folyosóin, vagy az RTV magyar adásának helyszínein. Mondatai, szavai, alakja, életmûve kitörölhetetlen nyomot hagyott a romániai magyar irodalomban s közéletben. Szavainak súlya van s hangulata. Diurnus-i mondatai telitalálatúak, olvasottak. Röplapok-jának megjelenése óta kerek harminc(egy)év telt el. Generációk jöttek, diktátorok mentek. Bodor Pál maradt. A miénk maradt. Akkurátus iróniájának receptje isteni. Egyszeri, egy és oszthatalan. Csak ô oszthatja meg velünk, mint most az Irodalmi Jelen novellapályázatának eredményhirdetésén.

H.M.: - Mikor jártál utoljára Aradon?

B.P.: - Tán negyed százada.

H.M.: - Hogy érezted magad?

B.P.: - Remekül. S az az elegáns sajtóház - s ahogy "eltartja magát"! - visszacsábító élmény.

H.M.: - Szellemiekben, erkölcsiekben mi ragadott meg?

B.P.: - Hogy egyetlen erélyes, tehetséges ember - Böszörményi Zoltán - a ház építôje zsebbôl hirdetett pályázata 126 novellát termett, s legalább ötven közölhetô. S 40 ezer dollárt áldoz regénypályázatra. S az Irodalmi Jelen, havi irodalmi lapja több tízezer példányban kel el.

H.M.: - Mi szomorított el?

B.P.: - A novellákból áradó feszültség, szegénység, kilátástalanság. (És hogy elvesztettem valamiképp húsz- vagy huszonötezer Ft -ot. )

H.M.: - Fogadáson?

B.P.: - Dehogy. Rendetlenségbôl. Valahol kirántottam a zsebembôl.

H.M.: - Minek örültél?

B.P.: - A sok tehetséges fiatal szerzônek.

H.M.: - Mi zavart?

B.P.: - A nôk csinossága. S hogy feleslegesen értékeltem írásban majd minden novellát.

H.M.: - Mi hatott meg?

B.P.: - A sok régi ismerôs. S hogy az eredményhirdetés és díjkiosztás: - esemény volt.

H.M.: - A regénypályázat zsûrizését nem vállaltad. Netán pályázol?

B.P.: - Aligha. Ehhez kiöregedtem - belül. De a közérzetem jó.

H.M.: - Politizálhatok? Mi a véleményed a kettôs állampolgárságról?

B.P.: - Az anyaországi kenyérféltés ízléstelen, a riogatás a magyarság "kivonulásával" Erdélybôl pedig veszélyes ellenérv. Ha Románia nemsokára EU-tag, s szabad a mozgás, költözés, a kettôs állampolgárság már "csak" érzelmi ügy. Aminél talán semmi sem fontosabb.

Másrészt: a 80 milliós Németországnak évi félmillió fiatal, bevándorló munkaerô "kell". Magyarország lakossága: nyolcad Németország. Tehát lehet, hogy évi 60-70 ezer bevándorló "kell" majd. Tán igaza volt Orbánnak, amikor mintha erre célzott volna régebb. Igaz, a Fidesz csak magyarigazolványt adott, állampolgárságot ellenzékben követel… Németjeink gyorsan mentek el, már csak az öregek és a könyvek emlékeznek németül Erdélyre, a Bánságra. A kettôs állampolgárság biztonságot nyújt, de tán elidegenedést is ettôl a múlttól. Nem, errôl tíz sorban nem lehet beszélni. . .

H.M.: - Nosztalgiáid vannak?

B.P.: - Persze. Az elsüllyedt Kolozsvárral álmodom. A szász Johannával, diákkorom nagy szerelmével. A közel tizenhét, az Utunknál elsuhant évemmel. S ugyanannyi, a kiadónál s a televíziónál Bukarestben elmúlt évemmel. Pazarló idômmel. . . Beszéltem telefonon egykori osztálytársammal a piaristáknál, Belgrader Misivel, együtt szerkesztettük diáklapunkat, a Gaudeamust. Freiburgban él, ahol Johanna meghalt. Az etnográfia doktora. Tolószékben. Neje nemrég öngyilkos lett, mert megtudta: menthetetlen beteg. Misi magára maradt a kis kétszintes házban. Négykézláb megy fel az emeletre. Ô fôz magának. Alig lát. Holnap újra felhívom. Kamaszkorában remekül zongorázott, klarinétezett, jó angol, francia, német, román és latin volt. A német etnográfiai lexikon munkatársa volt: a káromkodásról csak olyan tudós írhatott, aki jól beszél magyarul… Hogy ne lennének nosztalgiáim? Csak annak lehetnek nosztalgiái, akinek sorsából valami végképp elmúlt. Mint az én életembôl Apám, Anyám, Temesvár, Kolozsvár, Erdély…

Hevesi Mónár József

Nagy Székely Ildikó

- Hat éve foglalkozom írással - cincogta a fonott hajú lány, miközben jobb keze ujjai törékeny, kék futóvirágként meredeztek a levegôbe. Egy szemüveges fiú olvasta fel a verseit, könnyedén, kedvesen, megközelíthetôvé téve az élettárssá fogadott szenvedést.

A lány gyakran nevetett, de mindig azt hittük, hogy sír. Mögötte egyenes hátú, fekete asszony állt, szûkszavú, papírbôrû, mint a halál. - Szegény lány - sajnáltuk sokszor. Pedig esténként szép volt, amint a tónál ölébe csúszott a nap. Olyankor még ormotlan tolószéke is maga volt a csillogás.

*

A fiú nem hallotta a felolvasást. Kissé görnyedten ült, térdén a szeplôs lány verseivel, azokat olvasta egymás után, közben boldogan motyogott. - Én is sziget vagyok - suttogta mohón, és már mutatta is a kötetben a sorokat.

Késôbb asztalhoz ültek. - Meghívlak egy italra - mondta a fiú, de magának nem rendelt. - Hangulatjavító gyógyszerekrôl beszélt, de mielôtt befejezhette volna, közéjük ült egy tüskés fazonú költô, aztán még hárman a szomszéd szobából.

Mindenki hangos volt és vidám, csak ôk hallgattak. Igaz, a lány gyakran bólogatott, közben szemével a fiút kereste. Látta, hogy megnyúlnak mozdulatai, és szinte elvész az abrosz piros kockái között. Szeretett volna utána menni valahogy. A pohárban aranyló lé apró buborékokban mérte az idôt. Aztán mindkettô elfogyott.

*

Viktória a nap minden szakában remekelt. Reggel szerelmes verseket írt, délután barna hangulatképeket festett, éjszaka zenét szerzett a paplan alatt. Mégsem volt boldog vagy elégedett, nehézkesen vonszolta valódi és képzelt adottságait. Olyan volt, mint aki már nagyon sokat élt, de keveset tapasztalt, lila és élettelen.

A pergamenbôrû férfi, aki mindig egyedül ebédelt, és a tárgyaknak beceneveket adott, hercegnônek szólította. Úgy, ahogy engem tízéves koromig apám. Ezért megbocsátottam hervadtságát, sôt közel éreztem magamhoz egy idô után. Nem nagyon, csak annyira, mint néha, magam sem tudom, miért, a feltámadást.

* Pillanatképek a Fiatal Írók Szövetségének agárdi táboráról

Balási András

hol vagytok ó vásárhelyi sörök

s te ropogósra sült virgoncka flekken

tényleg hittem az ifjúság örök

s ama sorsban nem is lehetett szebben

s hol a barátság mely egész világ volt

jó társak ki tudja már merre jártok

ó azok a vásárhelyi sörök

hol a literes fortuna szováta

a somostetô s a víkend között

s a hatötvenes megkeresztelt hálba

mellé húzódó árva üldözött

hol vannak az áldott áramszünet

alatt is felhabzó tekintetek

ó azok a vásárhelyi sörök

egyszer még apoloniát is szívtunk

reményteljes sörbanállás elôtt

kit érdekelt hogy nincs jövô és nincs út

s a kombinátfüst ver fölénk tetôt

s hogy fogyunk csak várakozunk erôtlen

a körénk torpantott vérzô idôben

ó azok a vásárhelyi sörök

herceg

tudjuk ami volt szépülô emlék lett

s meghajolunk akaratod elôtt

szebb s jobb világ ez de sokkal sötétebb

mesés habjukat vesztették tán végleg

ó azok a vásárhelyi sörök

* A Mintha égi hinta címû új Pallas- Akadémia-kötetbôl

Szabó Istvánt nézni és hallgatni legalább akkora öröm, mint filmjeit nézni. Aki látta annak idején a 100 éves a mozi címû sorozatát és meghallgatta szívbôl jövô, gyermeki lelkesedésû ajánlóit, soha nem felejti el kisugárzását. Hasonló élményt nyújt Oscar-díjas filmrendezônk abban a portréfilmben, amelyet Baróti Éva készített róla Tiszta film címmel.

Már a cím is telitalálat: aligha van a magyar filmmûvészetnek olyan alkotója, aki ennyire meg tudta ôrizni emberi tisztaságát, munkájába és az emberekbe vetett hitét, mint Szabó István. A rendezônô, aki a portréfilm "ürügyéül" Szabó napokban megmutatott alkotásának, a Csodálatos Júliának forgatását választotta, nagyon jól megértette, hogy Szabóhoz nem illenek sem filmes manírok, sem trükkök, még a régi filmekbôl való bejátszások is szükségtelenek, csupán a bevezetésben látunk néhány költôi felvételt a legendás Tûzoltó utcáról. A legtöbbet akkor tudta kihozni riportalanyából, ha hagyta beszélni, miközben a kamera úgy vette birtokba ezt a szép emberi arcot, beszédes, szeretetet árasztó és kérô tekintetet, hogy nem lépte át sem a szemérem, sem a tisztelet határát.

És Szabó István ezúttal sem tagadta meg önmagát. Kaphattunk tôle ismét egy kis filmtörténeti leckét, újra kibújt belôle az a kisfiú, aki valamikor egy életre beleszeretett a moziba, és szerelmét egy életen át védelmezi. A rendezô, aki több mint négy évtizedes pályafutása során itthon és külföldön minden létezô elismerést megkapott a szakmától és a közönségtôl egyaránt, ma is ugyanolyan szerény, mint kezdô korában, ugyanúgy tiszteli színészeit, alkotótársait, mint mindig, és miközben ma is felnéz a mozi legnagyobbjaira, Griffithtôl Bergmanig, Dziga Vertovtól Felliniig, úgy érzi, hogy egy- egy filmje attól vált fontossá, hogy megfelelô idôben tudott bizonyos gondolatokat közölni. Szerinte például a Mephisto nagy sikerének titka az volt, hogy az értelmiség szerte a világon a 80-as évek elején jött rá arra, hogy a politika mindenütt csak felhasználja saját céljaira. Közben olyan félmondatok hangzanak el Szabó szájából, amelyek azoknak is megszívlelendôek, akik "csak" harmó