|
VI. évfolyam 272. (15842.) sz. |
2004. november 18., csütörtök |
Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro
Apróhirdetések
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro
A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.
Díjmentesen
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro
A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.
Két tanügyi szakszervezeti szövetség szerdán bejelentette, hogy kész általános sztrájkot kezdeni november 25-én, ha a kormány nem közli, hogy 2005-tôl konkrétan milyen mértékben emelkedhet a tanügyben dolgozók bére.
"Ha a kormány nem jön nagyon konkrét megoldásokkal a béremelések idôpontjával és mértékével kapcsolatban, november 25-én, csütörtökön általános sztrájkba kezdünk" - jelentették ki szerdán, sajtótájékoztatón az Oktatásügyi Szakszervezetek Országos Szövetségének, illetve a Spiru Haret Tanügyi Szakszervezetek Szövetségének vezetôi. A két szövetség szeptember 15-én megállapodást írt alá a kormánnyal a tiltakozások felfüggesztésérôl.
A szakszervezeti vezetôk szerint az oktatásügy 2005-re elôirányzott költségvetése csupán 4,1 százalék, ebbôl pedig nem lehet finanszírozni az ígért béremeléseket. Ezenkívül "a kormányzat mentegetôzik amiatt, hogy nem tud konkrét adatokat mondani a béremeléssel kapcsolatban, és a nemzetközi intézmények, a Nemzetközi Valutaalap nyomására hivatkozik" - hangzott el a sajtótájékoztatón.
Az Oktatásügyi Szakszervezetek Országos Szövetsége a 2004 október elsején érvényes bérek 100 százalékos emelését kérte 2006 június elsejéig, minden tanügyi dolgozó számára.
A tanügyi szakszervezetek követelései között szerepel többek között az is, hogy az egyetem elôtti oktatásban dolgozó tanárok nettó havi bére legalább 450 euró legyen 2006. június 1-jétôl, havi 22 étkezési jegy biztosítása 2005. január 1-jétôl minden tanügyi alkalmazottnak, valamint a kimagasló teljesítményt felmutató oktatók kiemelt bérezése is.
Az erôs lejre való áttérés 2005. július 1-jétôl nem eredményezi majd az árak felkerekítését, közölte szerdán Mugur Isarescu, a Román Nemzeti Bank (RNB) kormányzója.
"Nem beszélhetünk árkerekítésrôl, csak olyan esetekben, ahol ez lehetséges, ahol árfolyamról van szó. Milyen árfelkerekítést lehet kieszközölni, ha csupán arról van szó, hogy négy nullát eltörlünk az összegek végérôl?" - fogalmazott Isarescu.
Eugen Dijmarescu, az RNB kormányzóhelyettese elismerte, hogy a nemzeti pénznemet leértékelô más országok esetében rövid távú áremelkedés történt. Hangsúlyozta azonban, hogy különbség van a nemzeti devizát leértékelô, illetve az euróra áttért országok között.
Azokban az országokban, ahol nullákat töröltek el az összegek végérôl, egy hónappal a leértékelés pillanata elôtt az árak felkerekítése történt, közvetlenül az erôs nemzeti pénznemre való áttérés után csökkent az infláció. Ezzel szemben az euróra áttért országokban két-három hónapig tartó áremelkedést regisztráltak az áttérés után. Az Európai Unió térségében az árak újrarendezése bizonyos árfolyamok lekerekítése alapján történt.
Mugur Isarescu szerint az új bankjegyek bevezetése ösztönözni fogja a visszajáró pénz kifizetését és a tizedesjegyek megjelenését az árban.
2005 július elsejétôl 10.000 régi lej 1 új lejjé alakul. Az új bankjegyek 5 lejes (50.000 régi lej), 10 lejes (100.000 régi lej), 50 lejes (500.000), 100 lejes (1.000.000) és 500 lejes (5.000.000) címletekben jelennek meg.
Megjelenik továbbá az 1 bani (100 régi lej), 5 bani (500 régi lej), a 10 bani (1.000 régi lej ) és az 50 bani (5.000 régi lej).
Isarescu szerint a jelenlegi érmék visszavonása várhatóan nagyon rövid idô alatt megtörténik. A párhuzamos forgalom a törvény értelmében 2006. december 31-ig tart. Az RNB kormányzója hozzátette, az új bankjegyek grafikája és színei hasonlóak lesznek a jelenlegi bankjegyekéhez.
Érdekes lesz az elkövetkezô egy-két napon figyelni, milyen stratégiát alakítanak ki a szakszervezetek.
Mint tudjuk, az egészségügyiek, a közalkalmazottak, a tanügyiek, az állatorvosok, a mentôsök az elmúlt hetekben mind-mind sztrájkot helyeztek kilátásba (egyesek tartottak is figyelmeztetô sztrájkot), ám a kormány ígérgetéseinek nyomán a végsô lépést, a teljes munkabeszüntetést elhalasztották november 22-re. Arra vártak, hogy az e heti kormányülésen sürgôsségi rendelettel teljesítsék bérköveteléseiket. A kormány döntésével kapcsolatban viszont immár igencsak megoszlanak a vélemények.
A legkitartóbbnak bizonyult közalkalmazotti szakszervezetek szerint az elfogadott kormányrendelet új fizetési kategóriába történô besorolásról rendelkezik, és a megígért 30 százalékos béremelést is elfogadhatónak tartják, mert "ennél többet, úgy néz ki, nem adhatnak". Csakhogy a kérdés: mikor jelenik meg a Hivatalos Közlönyben a rendelet? Mert míg nem látják fekete-fehéren, addig nincs bizalom. Az is aprócska gond, hogy a szerzôdéses munkaviszonyú személyzet fizetésének emelésérôl nem született döntés. A kormány, arra hivatkozva, hogy egy kalap alá veszi a különbözô intézmények szerzôdéses munkaviszonnyal rendelkezô alkalmazottait (tanügy, közigazgatás stb), egy "csapásra" oldaná meg a problémát, egy következô ülés alkalmával. Ami ugye színtiszta idôhúzás. Vegyük az egészségügyieket. A Sanitas Országos Tanácsa ma ül össze megtárgyalni a további teendôket. Ugyanis az általuk követelt 80 százalékos bérnövekedések helyett 2005-tôl mindössze 23 százalékkal akarják "kiszúrni a szemüket". Sôt, a szakszervezeti vezetôk attól tartanak, hogy a "nagylelkû" 23 százalékos ajánlatban benne foglaltatik a 2005-re már régebbrôl betervezett "indexálás", ami két részletben 14 százalékot jelent. Ha pedig így van, akkor a reális bérnövekedés nem haladná meg a 9 százalékot. Azt sem tudni még, hogy a jövô évi országos költségvetési törvény tartalmazza-e a beígért ebédjegyeket fedezô kiadásokat. A hírek szerint egy olyan kormányrendelet is megszületett nemrégiben, amely szerint azokban az egészségügyi intézményekben adnak majd ebédjegyet a középkádereknek, amelyek az ehhez szükséges pénzt kigazdálkodják. Ötletes! Mindenki tudja, hogy a kórházak tele vannak adósságokkal...
Az sem elhanyagolandó szempont, hogy a Nemzetközi Valutaalappal kötött egyezségben valamint a jövô évi költségvetési törvényben a kormány vállalja: az egész évre szóló bérnövekedés az állami intézmények alkalmazottai esetében nem haladja meg a 12 százalékot. Ami nagyon is kétségessé teszi a hamarjában tett ígéretek betartását. A választások elôtt azonban bevált taktika sakkban tartani a szakszervezeteket, manipulálni ôket mindenféle ígérgetésekkel - dicsô módon mûvelik 1990 óta a mindenkori kormányok...
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) november harmadik csütörtökét - amely idén 18-ára esik - dohányfüstmentes nappá nyilvánította egy harminc évvel ezelôtti kezdeményezés hatására, mely akkor az Egyesült Államokból indult el.
"Ne gyújts rá!" a mottója ennek a napnak, és a különbözô rendezvényeken azt is hangsúlyozzák: a dohányosoknak nincs joguk arra, hogy ártsanak nemdohányzó embertársaiknak. Az eredeti gondolat is az volt, hogy amikor Amerikában a Hálaadás Napja elôtt összejön a család, az ünnep fényét ne homályosítsa el a dohányfüst, a gyerekeket legalább ilyenkor ne mérgezze a felnôttek cigarettája. S ha már egy napig meg tudta állni a dohányos, hogy nem gyújtott rá, miért ne tehetné a következô napokban, hetekben, hónapokban? Nem ez az egyetlen nap, amikor az egészségvédôk harcba indulnak a dohányzás ellen, hiszen a WHO május 31-ét is Dohányzásmentes Világnappá nyilvánította.
Földünkön jelenleg mintegy 1,2 milliárd ember dohányzik rendszeresen, és e szenvedélyük miatt évente ötmillióan vesztik életüket. A dohányfüst a tüdô-, a szív- és vérkeringési betegségek nagy részének okozója. A tudományos számítások azt bizonyítják, hogy a tüdôrák okozta halálozás 90-95 százaléka, az egyéb szervek rákos megbetegedésének közel egyharmada, a szív- és érrendszeri betegségek közel egynegyede elkerülhetô lenne, ha az emberiség "elfelejtené" egyik legkárosabb szokását - a dohányzást.
Románia lakosságának 38 %-a dohányzik (kb. 7 millió személy). Ez a súlyos tüdôbetegségek fô kockázati tényezôje, amely a felnôttek 2,5-3 %-át érinti, azaz körülbelül 500.000 személyt. A legújabb adatok szerint ez a betegség Romániában körülbelül egymillió személyt érint, ami megközelíti a szív-érrendszeri betegségek elôfordulását.
Magyarország a dohányfogyasztó országok "élbolyában" található: száz felnôtt közül 35 dohányzik (a férfiak 40, a nôk 26 százaléka), a dohányosok között egyre több a fiatal, és évente 28-30 ezer ember halálát okozza a dohányzás. Egy idei felmérés szerint az alacsonyabb jövedelmi kategóriákban jóval magasabb a dohányosok aránya, mint a magasabb jövedelmi kategóriákba tartozók körében. Ugyanakkor észlelhetô a dohányosok arányának enyhe csökkenése (ez a kedvezô folyamat az alacsony iskolázottságúak és a legmagasabb iskolai végzettségûek között is megfigyelhetô), emellett a dohányosoknak közel kétharmada tervezi a leszokást. Ez nem könnyû, mert a nikotin függôséget okoz, így a szándék ellenére, bár a dohányosok harmada minden évben megpróbálja, csupán két százalékának sikerül elhagynia a cigarettázást.
A dohányzás elleni küzdelem a WHO egyik legfontosabb feladata lett az utóbbi évtizedben, a világszervezet a felnôtt lakosság körében 20 százalék alá kívánja szorítani a dohányzók arányát. 2003. május 21-én a dohányzás megfékezését célzó elsô nemzetközi egyezményben állapodott meg a WHO genfi közgyûlésén a szervezet 192 tagállama. Magyarország már ratifikálta a megállapodást.
A gyermekek jogainak világnapja
A gyermekeknek joguk van a kábítószer-kereskedelemmel szembeni védelemre - ennek fontosságát emelték ki a marosvásárhelyi Mentsétek meg a Gyermekeket szervezet idei, jelenleg is zajló tájékoztató kampányában. Míg az elôzô években a gyermekeknek a szóláshoz, a megfelelô családi körülményekhez, az anyanyelvi oktatáshoz való jogára hívták fel a közvélemény figyelmét, idén a drogfogyasztás veszélyét, a kiskorú drogfogyasztók számának növekedését hangsúlyozzák.
Románia 1990. szeptember 20-án írta alá az ENSZ- nek a gyermekek jogaira vonatkozó egyezményét, s azóta számos országos és helyi intézmény, szervezet és alapítvány ôrködik a jogok betartása felett. A gyermekek jogainak világnapjára készülve a Mentsétek meg a Gyermekeket Szervezet ma és holnap a drogfogyasztás veszélyérôl, következményeirôl szóló szórólapokat oszt szét Marosvásárhely fôterén. Szombaton a Trébely utcai tanácsadó központban mutatják be a gyermekek jogairól szóló rajzokat, fogalmazásokat, s díjazzák a legügyesebb szerzôket.
- Az elmúlt héten a marosvásárhelyi középiskolákban önkénteseink segítségével egy felmérést próbáltunk készíteni a fiatalok drogfogyasztásának, e témában való jártasságának feltérképezése érdekében - tájékoztat Ana Chirtes, a szervezet elnöke.
- Elôzô években is volt hasonló próbálkozásunk, akkor nem járt sikerrel, hiszen voltak olyan tanintézmények, amelyek vezetôi kiutasítottak. Az eredményekrôl még nem tudunk beszámolni, mert a felmérés és a kiértékelés folyamatban van. Véleményünk szerint a gyerekeknek, fiataloknak ismerniük kell jogaikat, hogy sem a családban, sem az iskolában ne használják ki ôket, ne éljenek vissza velük. Azért választottuk a drogfogyasztás és drogkereskedelem elleni védelemhez való jogot, mert azt tapasztaljuk, hogy egyre több kiskorút vonnak be a tiltott anyagok forgalmazásába. S mindannyian tudjuk, hogy a forgalmazók legtöbbször fogyasztók is. Hisszük, hogy a tájékozott fiatalok jó döntést hoznak, amikor a diszkóban, iskolában, baráti társaságban megkínálják ôket az elsô marihuanás cigarettával, tablettával.
A szervezet elnöknôje azt is elmondta, hogy a gyermekek jogainak betartása terén sok még a tennivaló, hiszen a rendszeres tájékoztatás és a szaktanácsadói szolgáltatások mûködtetése ellenére még mindig vannak bántalmazott gyerekek.
A felmérés eredményeire visszatérünk.
Az Aquaserv ÖV. az ISPA-program részeként versenytárgyalást hirdetett a maroskeresztúri szennyvíztisztító állomás korszerûsítésére. A megmérettetésre elôzôleg sokan jelentkeztek, végül azonban csak három külföldi cég felelt meg az elôírásoknak. Az ajánlatokat a hét elején bontották fel, a cégek képviselôinek jelenlétében. Az ajánlatok elbírásával megbízott bizottság elôreláthatólag csak év végére, vagyis több mint egy hónapos mérlegelés után, fogja megnevezni a kivitelezô céget. Mint Sófalvi Szabolcs, az Aquaserv sajtószóvivôje elmondta a 8,5 millió eurós befektetés rendkívül fontos, a korszerûsített szennyvíztisztító telep az EU-s normáknak megfelelôen környezetkímélô lesz. A jövô tavasszal kezdôdô és 2006-ig tartó munkálatok nyomán megszüntetik a Maros vizének szennyezését is.
A kormány november 16-i ülésén jóváhagyta azt a sürgôsségi rendeletet, amely értelmében a földtulajdonosoknak nem kell illetéket fizetniük a birtoklevelek átvételekor. A rendelkezés célja a termôterületek jogtulajdonba helyezésének felgyorsítása. Ebben a folyamatban eddig problémát okozott, hogy a jogtulajdonba helyezettek a birtoklevelek kiállításáért és átadásáért kötelesek voltak illetéket fizetni. Az elmúlt idôszakban számos megyei földosztó bizottság arról tájékoztatta a kormány szakosztályát, hogy nagyon sok kiállított birtoklevelet az érdekeltek nem vesznek át a korlátozott pénzügyi lehetôségeik miatt. Ezért szükségesnek bizonyult a szóban forgó kormányrendelet jóváhagyása. A rendelkezés a sürgôsségi kormányrendelet hatályba lépésétôl érvényes, miután minden ennek ellentmondó egyéb rendelkezés érvényét veszti.
Egymásról tudjunk, másokat megismerjünk, láttassuk önmagunkat - ezzel a hármas céllal alakult át Üzleti Információs és Kommunikációs Központtá a marosvásárhelyi Bolyai-Gauss könyvesüzlet. A cégek, civil szervezetek, szakmai csoportok, szakemberek közremûködésére számító központ hivatalos megnyitóját pénteken 15 órakor tartják a Bolyai utca 3. szám alatti helyiségben, ahol a leendô klubtagok számára változatos és sokoldalú szolgáltatásokat kínálnak.
Ezt az angol szót egyre gyakrabban halljuk vagy olvassuk magyar szövegekben. Némely ember azonban nem tud mit kezdeni vele. Van, aki hóbort vagy rögeszme jelentésben használja, más pedig gyermekjátékként - pedig mióta ilyen nevû bolt is nyílt, a hobbi mindezeknél fontosabb és értékesebb "intézmény", amit érdemes nagyon komolyan venni. Az angolban e szó régebben kisfiúk nádparipáját jelentette. Késôbb jelentése módosult; vesszôparipát, azaz szenvedéllyé vált elfoglaltság értelmûvé vált. De a hobbi sem az angolban, sem a magyarban nem akármilyen, fôleg nem haszontalan kedvtelés vagy szenvedély. Jellemzôje, hogy van benne valami állandóság, rendszeresség. De nem is foglalkozásszerû, nem a megélhetés, az anyagi haszon kedvéért történik, hanem a szabad idôben, munka után, tisztára passzióból. A pénzért való fusizás tehát nem tekinthetô hobbinak. Fontos eleme, hogy szenvedélyes örömet szerzô, alkotó jellegû tevékenység. Az olyan passzív idôtöltések, mint a pasziánszozás, meccsre járás, tévénézés, nem tekinthetôk hobbinak a szó klasszikus értelmében. Ellenben hobbi a kézi, fizikai munkával történô elôállítása valaminek, pl. a modellépítés, amatôr szobrászkodás vagy festegetés, továbbá minden ártalmatlan, de rendszeres gyûjtés, feltéve persze, hogy mindezt felnôtt csinálja, nem gyermek.
A munkahét megrövidülésével egyre több embernek van hobbija. E privát passziók terjedésével bizonyára nemegyszer fogjuk majd egy-egy mondatunkba jól beleillô magyar szóval megnevezni: kedvtelésnek, szórakozásnak, szenvedélynek.
Értékelik Románia reformtörekvéseit
A bizonyos megszorításokkal már befektetésre ajánlott "BBB" besorolási sávba emelte szerdán Románia hosszú futamú szuverén deviza- és beladósságát a Fitch Ratings, a megfontolt román költségvetési politikára és a szerkezeti reformokban elért elôrelépésre hivatkozva.
A legnagyobb európai hitelminôsítô szerdai londoni közleménye szerint az éven túli lejáratú, devizában kiadott román államadósság besorolása az eddigi "BB"- rôl "BBB mínusz"-ra, a hazai valutában jegyzett szuverén adósság osztályzata "BB plusz"- ról "BBB"-re emelkedik. A Fitch ezzel mindkét besorolást egyszerre két fokozattal emelte meg. Az osztályzatok kilátása stabil.
A hitelminôsítô a devizaadósság új osztályzatának megfelelô "BBB mínusz"-ra emelte "BB"-rôl a Romániára érvényes külön kereskedelmi adóskockázati országplafont is, amelyet az idén honosított meg.
Az általános hitelminôsítôi gyakorlatban az egyes szuverén adósság-kibocsátók hosszú futamú deviza-adósi osztályzata egyben a felsô határa az adott ország kereskedelmi adósainak adható adósminôségi osztályzatoknak.
A Fitch április 29-én bejelentett új rendszerében azonban a kereskedelmi adósoknak az adott ország szuverén besorolásánál legfeljebb két fokozattal magasabb osztályzat is adható, a hitelminôsítô akkori indoklása szerint azért, hogy a jól teljesítô magánszektorbeli bankok és vállalatok saját adósminôsége és tôkepiaci hozzáférési képessége jobban megkülönböztethetô legyen azon országétól, amelyben mûködnek.
Románia esetében azonban a két minôsítési plafon egyelôre azonos.
A szerdai felminôsítéshez fûzött kommentár szerint a lépést a román kormány megfontolt költségvetési politikája, az alapvetô szerkezeti reformokban elért haladás és az EU- csatlakozás jó kilátása indokolja. Az energiaipari reformokban és a privatizációban elért áttörések nyomán az EU megadta Romániának a mûködô piacgazdaság státust, és az eredmények révén változatlanul tartható a 2007 januárjára kijelölt uniós csatlakozási céldátum a Fitch Ratings szerint.
A londoni hitelminôsítô elemzése szerint a 2004-re várt 7,4 százalékos gazdasági növekedés olyan mértékben hajtja fel a költségvetési bevételeket, hogy a román kormány az idén már kétszer módosította lefelé a hiánycélt, amely jelenleg a GDP 1,6 százaléka. A Fitch szerint a növekedés jövôre lassulni fog, de a 2005 végére kitûzött 1,5 százalékos GDP- arányos államháztartási hiánycél túllépése ezzel együtt sem valószínû.
A teljes román államadósság a garanciavállalásokkal együtt 2004 végén várhatóan nem fogja meghaladni a hazai össztermék értékének 24 százalékát, és valószínûleg tovább csökken 2005-ben és 2006-ban - áll a Fitch jelentésében.
Werner Hoyer, az Európai Szabad Demokrata Párt (ESZDP) elnöke az NLP székházában kedden tartott sajtótájékoztatón kijelentette, reméli, hogy nincs kapcsolat Románia csatlakozási tárgyalásainak lezárása és a november 28-i választások között.
"Felhívást intézek az Európai Bizottsághoz és Günter Verheugen bôvítési biztoshoz, kerüljék, hogy azt a látszatot keltsék: a csatlakozási tárgyalások lezárásának bármilyen köze lenne az itteni választásokhoz" - mondta Hoyer.
Az ESZDP elnöke hozzátette, ennek ellenére nem lepôdne meg, ha "két dolog egymás mellé kerülne", utalva a csatlakozási tárgyalások lezárására és az általános választásokra.
"Verheugen mandátuma ebben a hónapban véget ér. Véleményem szerint bôvítési biztosként hatékonyan dolgozott, és nem hiszem, hogy elmarasztalható lenne amiatt, hogy mandátuma idején szeretné lezárni a csatlakozási tárgyalásokat Romániával" - jelentette ki Werner Hoyer.
Az európai szabad demokraták vezetôje elmondta, ha tanácsot adhatna a bôvítési biztosnak, akkor azt mondaná neki, kerülje, hogy gesztusát a romániai választási folyamatba való beavatkozásként értelmezzék.
"Az a fontos, hogy az EB Romániával kapcsolatos gyanakvásának okai eltûnjenek. A szólásszabadságról, az igazságszolgáltatás függetlenségérôl, az átláthatóságról és a versenyszféráról van szó. Romániának jól fel kell készülnie az EU-tagságra, a romániai cégeknek pedig a csatlakozás után igazodniuk kell az elôírásokhoz" - tette hozzá Hoyer.
Az ESZDP elnöke az NLP-DP szövetséget támogató látogatást tett Romániában.
Werner Hoyer találkozott Traian Basescuval és Calin Popescu Tariceanuval, a pártszövetség társelnökeivel, akikkel az uniós csatlakozási tárgyalások lezárásáról és a november 28-i választásokról folytatott eszmecserét.
A kormány sohasem támogatta, hogy a Kárpátokban megvalósuljon Európa legnagyobb nyíltszíni bányászati fejlesztése - írja az Adevarul szerdai számában, Despina Neagoe kormányszóvivôt idézve, aki szerint "Adrian Nastase kormányfô több alkalommal is aggodalmát hangoztatta a projekt esetleges negatív környezeti hatásai miatt".
A kanadai Gabriel Resources bányatársaság Verespatakon évi 500 ezer uncia arany kitermelésére akar bányát nyitni a zöldek és a helyi társadalmi szervezetek ellenkezése ellenére is.
Kedden a Greenpeace környezetvédelmi szervezet aktivistáinak mintegy 20 fôs csoportja Bukarestben az egyik kormányzati épület bejárata elôtt tiltakozott a bányászati terv ellen. A bukaresti környezetvédelmi minisztérium szerint a Gabriel Resources még nem nyújtotta be a bányanyitáshoz, a kitermelés beindításához szükséges környezetvédelmi engedélykérelmet, és az ehhez szükséges dokumentumokat.
A kanadai társaság ciánt használna az arany kinyeréséhez, és ez félelmeket kelt a négy évvel ezelôtti, Tiszát is érintô szennyezés esetleges megismétlôdése miatt.
A Reuters emlékeztet arra, hogy Románia, amely 2007-ben szeretne az Európai Unióhoz csatlakozni, még nem zárta le az uniós csatlakozási tárgyalásainak környezetvédelmi fejezetét.
Gyenge idegzetûeknek nem ajánlott, de valóban különleges "turistacsemegét" kínál egy lettországi idegenforgalmi társaság a volt szovjet köztársaságba látogató külföldieknek: szerény összeg fejében egy teljes éjszakát tölthetnek el az egykori Karosta börtönben, s ott minden valahai "szolgáltatásban" részesülnek, a lámpafényes vallatástól a megrendezett kivégzésig bezárólag.
A Liepaja városban 1997-ig mûködô börtön valódi falai között biztosított élményért sorban állnak a turisták, és örömmel szurkolják le a nagyon méltányos díjat, 9,2 eurót. Ezért csaknem mindent meg is kapnak, ami az intézmény korábbi lakóinak (ki)járt.
A program a következôket tartalmazza: az éjszaka közepén hirtelen erôs fény gyullad ki a cellában, ahová a kalandra vágyó turistát elszállásolták, s egy dobhártyaszaggató hang süvít a levegôbe: Falhoz, kezeket hátra! A hang gazdája, egy bulldogarcú KGB- tisztnek öltözött ember a Lenin- és Sztálin- kép alatt terpeszkedô íróasztal mögül az iránt érdeklôdik vakkantásszerû rövid kérdésekkel, mit keresett az illetô "egy zárt katonai körzetben?"
Ez még csak a kezdet, aztán jönnek a hajcsármodorú börtönôrök a "fogoly" megalázását célzó változatos módszereikkel, s aki nem engedelmeskedik a parancsaiknak, az magánzárkába kerül. A cellák - természetesen - vizesek és nem lakatlanok: a koszlott matracokban igazi poloskák osztják meg a magányt a kalandéhes turistával. És ha a szükség úgy hozza, az "átutazó rab" kimehet a toalettre, és választhat, hogy a földbe vájt négy sötét lyuk közül melyiket használja. A fûtést a testmozgás - guggolás, felállás, guggolás, felállás, és így tovább - helyettesíti.
A teljesen hiteles körülmények között a turisták megtekintik a hajdani kivégzéseket felidézô dramatizált jeleneteket, és meglátogatják az egykori igazi foglyok tömegsírját.
A liepajai börtönvalóság-show rendkívül népszerû a külföldi turisták körében, minden hétvégére minden jegy elkel.
RMDSZ-karaván a Felsô-Nyárád mentén
November 16-án délután Borbély László Márkodra látogatott, dr. Benedek Imre a nyárádselyei és nyárádmagyarósi választópolgárokkal találkozott. A központi rendezvény este kezdôdött a nyárádszeredai kultúr-otthonban. Dászkel László polgármester köszöntötte a jelenlévôket, majd dr. Kelemen Atilla, Borbély László, dr. Benedek Imre képviselôjelöltek és Frunda György szenátorjelölt mondott beszédet. Bemutatkozott két fiatal képviselôjelölt is, Jakab István és Orbán Levente. Ezek után Bodoni Ildikó popénekes, a Madártej kabarétársulat és a Kocsis testvérek szórakoztatták a közönséget.
.Borbély Lászlót kedden délután Székelybere község polgármestere, Majláth Károly és Szabó Árpád megyei RMDSZ-tanácsos fogadták. Meglátogatták a még átalakítás alatt lévô egyszintes épületet, amely helyet ad majd a polgármesteri hivatalnak. Ezután a márkodi iskolában találkozott a választópolgárokkal. A hallgatóság elôtt Borbély László röviden összefoglalta az RMDSZ parlamenti kezdeményezéseit, amelyek törvényerôre emlekedtek. Hangsúlyozta: az RMDSZ parlamenti képviseletére a következô négy évben azért is van szükség, hogy "magyar közösségeink is befolyásolják a fontosabb döntéseket". A község legfontosabb gondjai: az utak rossz állapota; a közsszállítás hiánya (a községközponttól Márkodig csak gyalog vagy alkalmival lehet közlekedni a 6 km-es útszakaszon); a Márkod- Deményháza közötti mezei utat át kellene minôsíteni, községi vagy megyei rangra emelni, hogy javítani lehessen, ugyanis ezzel lerövidülne a távolság Szováta felé; a községben csupán három család gyereke kapott államilag támogatott számítógépet, holott megyeszinten 1027-et hagytak jóvá; saját postahivatalra van szükség; Márkodon 93 család igényelte a telefont, de csak 32-nek hagyták jóvá.
A központi rendezvény Nyárád-szeredában, a kultúrotthonban zajlott. Dászkel László polgármester köszöntötte az RMDSZ-jelölteket, felszólítva a résztvevôket: segítsük ôket, hogy küzdjenek értünk odafenn.
Dr. Kelemen Atilla az európai gondolat értelmezésérôl, Borbély László a parlamenti képviselet fontosságának megôrzésérôl beszélt. Dr. Benedek Imre az Európa felé vezetô utat ecsetelte, a gondokat, amelyekkel meg kell küzdenünk. Bemutatkozott a két fiatal képviselôjelölt, Jakab István és Orbán Levente. Frunda György kérte a megjelentek támogatását, hogy "itthon mi magunk tudjunk dönteni a sorsunk fölött".
OGY-vitanap a nemzetpolitikáról
Magyarnak lenni jó, ugyanakkor embert próbáló is - mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szerdán, Budapesten az Országgyûlésben a nemzetpolitikáról tartott vitanapon.
A magyarnak lenni "különösen nehéz azóta, több mint nyolcvan éve, mióta a nemzet, a haza, az ország, a magyarság fogalmai sok-sok más nyelvtôl eltérôen, a mi nyelvünkben, a mi lelkünkben, a mi gondolatainkban nem ugyanazt jelentik" - fogalmazott a kormányfô.
A miniszterelnök elmondta: arról szól a magyar kormány nemzetpolitikája, hogy lebontsa azokat a szociális, jövedelmi határokat, amely a magyart magyartól elválasztja.
Gyurcsány Ferenc szerint nehéz magyarnak lenni akkor, amikor "iszonyatos szakadék tátong a nélkülözôk és az anyagi, szellemi, tudásbeli tehetségben élôk között".
A miniszterelnök szerint a legfontosabb, hogy "megértsük: a nemzetpolitika nem azonos a nemzetiségi politikával. A nemzetpolitika közös gyarapodásunk, közös jólétünk megteremtése, az összetartozás megerôsítése".
Gyurcsány Ferenc azt mondta, aki nemzetet akar egyesíteni, akkor jár el helyesen, ha a nemzetegyesítés programját nemcsak a határon túli és a határokon belül élô magyarok egyesítéseként fogja fel, hanem akkor, ha szegény és tehetôs, munkával rendelkezô és munkanélküli, tudásjavakhoz hozzáférô és attól elzártak között "új hidak építésére" törekszik.
A szülôföldön való boldogulás támogatását és a kettôs állampolgárság veszélyeit hangsúlyozták a kormány képviselôi a nemzetpolitikáról tartott vitanapon.
Az MSZP a nemzetpolgárság intézményének bevezetésével, a magyar állampolgároknak járó útlevél biztosításával, a szülôföldön boldogulást elôsegítô program létrehozásával lát megoldást a határon túli magyarok kérdésére, a Fidesz szónoka ugyanakkor a népszavazásról való figyelemelterelésnek, az emberek megtévesztésének nevezte a felvázolt koncepciót.
"A nemzetpolgárság intézményével biztosítsuk a magyar állampolgároknak járó útlevelet a határon túli magyarok számára is, ha kell, alkotmánymódosítással" - jelentette ki Hiller István, az MSZP elnöke.
Hozzátette: a nemzetpolgársággal biztosított útlevél bevezetése nem csorbít semmilyen állampolgári jogot, és világosan kifejezi a határon belüli és túli magyarok egy nemzethez tartozását.
Hiller István hangsúlyozta, hogy az MSZP minden olyan törekvést elutasít, amely ellentéteket szít a nemzet kérdéseinek ügyében magyarok és magyarok között. A kettôs állampolgárságról szóló népszavazás kapcsán megjegyezte: rossz és kényszerpálya a feltett kérdés, elônyt nem hoz, ezért a szocialisták a nem választ tartják a helyesnek.
Az MSZP vezetôje elmondta, hogy a szülôföldön való boldogulást segítô Szülôföld Alap a határon túli magyar területeken munkahelyteremtésre, beruházás- ösztönzésre, vállalkozásfejlesztésre irányul, és lehetôséget ad az oktatási, kutatási és kulturális intézmények mûködésére.
"Mi ebben az új?" - tette fel a kérdést Kövér László, a Fidesz vezérszónoka az MSZP által felvázolt koncepcióról. Hozzátette: ami új benne, az nem jó.
Kitért arra, hogy az MSZP-SZDSZ kormány két év alatt 6,2 milliárd forintot vett el a határon túli magyarok támogatásából, és most a szülôföld alappal ebbôl akar egymilliárdot visszaadni.
Kövér László szerint a teljes jogú állampolgárságot nem, de a magyar útlevelet megadó koncepció nem létezik a nemzetközi jogban.
Titokzatos kampányújság a népszavazásra?
A felelôs döntés címet viseli az a kiadvány, amely az MSZP logója alatt jelent meg Székelyudvarhelyen - mondta szerdán Szász Jenô, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnöke.
Szász az MTI bukaresti tudósítójának érdeklôdésére elmondta: birtokában van egy lap, amely az MSZP logója alatt jelent meg, s amely A felelôs döntés címet viseli. Nyomdatechnikai szempontból rendkívül jó minôségû, tizenhat oldalas kiadványról van szó - mondta Szász.
Az MTI számára más székelyudvarhelyi körökbôl is megerôsítették a hírt, miszerint ezzel a címmel és az MSZP logójával jelent meg egy "füzetszerû" kiadvány. A nyomdaterméken nincs semmiféle impresszum, nem tudni, ki adta ki, és annak sincsen nyoma, hogy valójában hol nyomták a "lapot".
A lap elsô oldalán interjú olvasható Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel, az ötödik oldalon pedig Hiller István MSZP-elnökkel. A hátsó oldalon az egyik írás arról szól, hogy milyen költségtöbbletet jelentene a kettôs állampolgárság megadása a határon túli magyaroknak. Minden oldal alján a láblécben állítólag az olvasható: "A december 5-i népszavazás: 2 × nem".
A kiadvány kapcsán szerdán Budapesten rendkívüli sajtótájékoztatót tartott Szijjártó Péter (Fidesz), aki közölte: a szocialisták kampányújságot készíttettek Székelyudvarhelyen, és ez éppen olyan, mintha az amerikaiak Japánban, japán emberekkel készíttették volna el a hirosimai atombombát.
A politikus szerint a magyarországi terjesztésre szánt kampányújságot azért Erdélyben készíttetik, mert ott olcsóbb.
Nyakó István, az MSZP szóvivôje úgy reagált Szijjártó Péter szavaira: "tudomásul vesszük, hogy a képviselô úr ezt a sajátos módját választotta az MSZP kampánykiadványának bemutatására, mivel felkeltette valószínûleg a választók érdeklôdését, örömmel vesszük és bízunk abban, hogy sokan fogják ezt olvasni".
Hozzátette: a fideszes politikus "további állításaiból egy szó sem igaz".
"Nem igaz, hogy Japánban, vagy Amerikában, vagy Székelyudvar-helyen csináltatott volna az MSZP kampányfüzetet. Ezért azt mondom, ha és amennyiben a dezinformációt Magyarországon találták volna fel, akkor Szijjártó Péter ma magyar milliárdos lenne" - tette hozzá.
A november végi választásokra gondolva eszembe jut az RMDSZ elsô bukaresti sajtóértekezlete. A környezet, a körülmények enyhén szólva kevéssé voltak barátságosak. Akkor, abban a feszült légkörben valószínûleg nem én voltam az egyedüli, aki arra gondolt, vajon mi lesz ebbôl az egészbôl, ebbôl a szervezetbôl tíz év múlva, tizenöt év múlva. A világ olyan, és lehet, ez benne a jó, hogy a jövôt nem lehet elôrelátni - bármikor történhet valami, ami más medret szab az eseményeknek.
Egyvalami biztos: az a közel másfél évtizeddel ezelôtti helyzet történelmi helyzet volt. És történelmi a mostani is. Az akkori a kezdet, a politikai tartalom és forma "semmibôl" való létrejötte miatt volt történelmi, és a munka, ha nem is maradéktalanul, de hozott eredményt; a mostani helyzet azért történelmi, mert fennáll a veszély, hogy érdekképviseleti szervezetünk - s vele nemzeti közösségünk - törvényhozói reprezentáció nélkül marad. Ahogy a szerbiai magyarokkal történt.
A kiélezett választási harc, a versengésben bevetett eszközök, a látványos kampányok miatt az idei választásokon az országos részvétel feltehetôen az eddiginél magasabb lesz, az arány a magyarok hátrányára tolódhat el. A parlamenti jelenlét eléréséhez tehát minél több magyarnak kell elmennie az RMDSZ-re szavazni. Kétségtelen ugyanis, hogy az ellenfél elsôsorban: a román pártok. (Aki közülünk az ô színeikben indul, azt szavazzák meg a románok!) Nekünk magunknak kell elérnünk a bejutást, az ahhoz szükséges legalább öt százalékot.
Megérdemeljük-e? Fôvárosiként és sajtósként nap mint nap alkalmam volt betekinteni a román politikai, közelebbrôl a parlamenti életbe. Kegyetlen világ, a törvények és a machinációk dzsungelének világa, az idegek, az eltérô célok és nézetek harcának világa. Képviselôink, akiket mi küldtünk oda, és akiket - sokszor okkal, olykor ok nélkül - kitartóan bíráltunk: többnyire állták a sarat. Nemegyszer megalázva, olykor kompromisszumra, gyakran eleve kudarcra ítélve, de következetesen harcoltak. Meg lehet követelni tôlük a nagyobb hatékonyságot, meg lehet követelni a hajthatatlanságot - de nem lehet egy idôben megkövetelni mind a kettôt. Aki mindig hajthatatlan, a legritkábban lehet hatékony. Magunk is rájöhettünk, s még a politikai ellenfelek is elismerték és elismerik: a hazai átlagnál képzettebb, intelligensebb, "úriemberebb" társaságot küldtünk az országgyûlésbe. És már azért is megérdemlik, hogy ott legyenek a parlamentben, hogy mi, civilek, az eddiginél is szigorúbban számon kérhessük tôlük mindazt, amire fogadalmat tettek.
A román közszolgálati rádió vezetôtanácsának tagjaként - ha "kisebb méretekben" is - alkalmam volt tapasztalni a jelenlét fontosságát. Akár az egyszerû jelenlétét is, amitôl mindössze másként beszélnek a fontos dolgokról és rólunk, mint a hiányunkban. Ott kell lennünk, minden szinten, ahol a rendelkezések születnek! Különben nem tudjuk befolyásolni a döntéseket, és azok számunkra hátrányosak lehetnek. A veszélyt nem kell eltúlozni, de a veszélyérzetet sem szabad kikapcsolni. Képzeljük el, milyen törvények születtek volna és milyenek születhetnek a következô parlamenti ciklusban a jelenlétünk nélkül! Lesznek (felekezeti) iskoláink? Folytatódik a visszaszolgáltatás? Részt vehetünk-e a kellô mértékben a pénzalapok elosztásában? Satöbbi.
Lesz-e autonómia? Az esély korábban elenyészô volt - most valós. Az RMDSZ programjának sarkalatos pontja nem népszerû a román pártok körében. (A szélsôségesek már tiltakoztak is.) Mégsem ellenükben, hanem politikai egyeztetések útján, törvényes eszközökkel kell kivívnunk önállóságunkat. Eddigi eredményeink - az anyanyelvhasználat szentesítése például - jelzik, hogy az óhatatlan kezdeti ellenkezés szívós akarattal legyûrhetô. Tudjuk, hogy az autonómiáról hosszas viták folytak nemzeti közösségünkben, nyilvánosságunkban, sokan szereztek érdemeket abban, hogy a zászlónkra került. Az érdemeken vitázni azonban nincs idô. Vannak, akik - ha talán megkésve is - teljesen elkötelezték magukat az autonómia megvalósítása mellett, és vannak, akik inkább csak polemizálni akarnak az autonómiáról és sérelmezni a hiányát. Az elvek, az elméleti keret kidolgozása még elképzelhetô parlamenti jelenlét nélkül, a jogi keret felállítása, az autonómia reális politikai megvalósítása semmiképpen.
Történelemformáló, sorsdöntô pillanatok következnek. Késélen állunk. Egyvalami bizonyos: akármi történik november 28-án, utána minden másképpen lesz, mint volt. Rajtunk múlik, hogy a sorsunk milyen irányt vesz. Komolyan, felelôsséggel és közösségvállalással, jó lelkiismerettel és igaz magyar szívvel kell döntenünk- választanunk ebben a helyzetben. A szabadságunkról és a jövônkrôl van szó - egyénekként és közösségként.
Református kezdeményezés a népszavazás kapcsán
Mintegy ötszáz határon túli magyar református lelkész hirdet igét november 28-án és december 5-én a magyarországi templomokban; errôl a Kárpát-medencei Református Generális Konvent Elnöksége döntött a kettôs állampolgárságról szóló népszavazás kapcsán szerdán Beregdarócon.
Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke az MTI-nek telefonon azt mondta: elsôsorban a népszavazás ténye az, amit szeretnének a magyar közvéleményben tudatosítani.
Az igehirdetés mellett a határon túli református lelkészek tájékoztatást adnak közösségük helyzetérôl - tette hozzá.
November 28-án egyértelmûen azt kérik majd a lelkészek a gyülekezetek tagjaitól, hogy vegyenek részt a december 5-i népszavazáson és igennel voksoljanak a kettôs állampolgárságra.
Bölcskei Gusztáv közlése szerint november 28- án a határon túli egyházkerületek elnökségeinek tagjai Budapesten, december 5-én pedig Debrecenben szólnak a hívekhez; egy idôben, de más- más templomokban.
A tanácskozás egyik résztvevôje, Pap Géza erdélyi püspök az MTI-nek szintén telefonon nyilatkozva kissé elsietettnek nevezte a népszavazás kiírását; közlése szerint a referendum nem volt megfelelôen átgondolva, idôzítve, kidolgozva.
Pap Géza közölte: aki egységes magyar nemzettestben gondolkodik, csakis igennel válaszolhat a december 5-i népszavazáson feltett kérdésre.
A generális konvent vezetô testületét a Kárpát-medencei református egyházkerületek elnökségei alkotják.
A magyarországi püspökök és fôgondnokok mellett a grémium tagja Erdélyi Géza püspök és Koncsol László fôgondnok (Szlovákia), Pap Géza püspök és Tonk István fôgondnok (erdélyi egyházkerület) Tôkés László püspök (Királyhágó- melléki egyházkerület), Horkai László püspök és Szilágyi Lajos fôgondnok (Kárpátalja), valamint Csete-Szemesi István püspök és Póth Péter fôgondnok (Szerbia- Montenegró).
Magyarországi kiállításra érkezett és december 10-ig marad itt az a fejedelmi ajándék - arany kard és lószerszám - amelyet Bethlen Gábor fejedelem küldött 1626-ban sógorának, II. Gusztáv Adolf svéd királynak. A kincseket korábban nem láthatta a magyar közönség.
A terem közepén, stílszerûen egy nagyméretû, kontyos török sátrat idézô vitrin. Benne csillog-ragyog az ékkövekkel kirakott, mívesen megmunkált színarany királyi ajándék: egy lószerszámkészlet - amely nyeregbôl és kengyelbôl, nyeregtakaróból, kantárból, hámból, buzogányból, tôrbôl és szablyából áll.
- Amikor Bethlen Gábor ajándékaként II. Gusztáv Adolf svéd király megkapta a készletet, az még több darabot számlált, s természetesen egy ló is tartozott hozzá. A kantárfej bôrvázát áttört, aranyozott ezüstvasalat borítja, nagy csiszolt türkiz és vörös kövekkel díszítve. A rojtok vörös selyembôl és ezüstszálakból állnak. A kengyel is aranyozott ezüst, a lábtartóknak még az alja is finoman megmunkált, oldalsó részeit pedig vésett és faragott dísz, valamint nagy türkizek ékesítik. A tôr az 1600-as évek elejérôl származik. Csak a markolatán 40 rubin, 54 türkiz, valamint több kisebb sötétzöld kô csillog. A szablya markolata 70 rubinnal, 31 türkizzel van kirakva, pengéjén az Aman Hassan al-Misir kézjegy olvasható - magyarázza Eva- Sofi Ernstell, a stockholmi fegyvertár szakértôje, miközben részletezi a kardhüvely, a jáspisköves buzogány szépségeit.
S hogy miért a török szultán neve a fegyveren? Lévén török munka, ezeket az éppen uralkodó török hatalmasság aláírásával hitelesítették.
Bethlen Gábor ajándéka 1626-ban érkezett Svédországba, ahol azóta a stockholmi fegyvertárban, az ország legrégibb múzeumában ôrzik. Annak idején e kincstárban helyezték el a koronázási ékszereket, a diplomáciai ajándékokat, amelyeket használtak vagy tovább ajándékoztak. Csak sejthetô, hogy esküvôi ajándékként érkezett a svéd udvarba. A két uralkodó ugyanis sógorságba került, midôn 1620-ban II. Gusztáv Adolf Mária Eleonórát, 1626-ban pedig Bethlen Brandenburgi Katalint vette feleségül. Az ajándék minden bizonnyal viszonzás volt, mert elôbb Erdélyben járt egy svéd küldöttség, majd erdélyi delegáció vitte a kincseket Svédországba. A gesztus szimbolikus diplomáciai jelentôségû: fegyvert csak barátnak lehet ajándékozni.
A fejedelmi kincset a ren-dezvénysorozathoz kapcsolódó Erdély aranya, Észak oroszlánja címû tárlaton december 10-ig a Magyar Tudományos Akadémia képtárában ingyenesen tekintheti meg a közönség. Ezt követôen az arany kincseket a Magyar Nemzeti Múzeumban állítják ki, korabeli fegyverek társaságában.
Az akadémiabeli tárlat azonban nemcsak a fejedelmi ajándékból áll. Azt történelmi, kultúrtörténeti emlékekkel övezték, fôleg az intézmény saját kézirattárából és régi könyvek gyûjteményébôl. A tárlókban Bethlen személyére vonatkozó dokumentumok - fejedelemmé választása, házassága Brandenburgi Katalinnal, az államférfit, a tudóst, a sikeres diplomatát bemutató fejezetekkel -, valamint a történelmi hátteret megrajzolandó, Európa és Svédország korabeli térképei és az angol Speed The Map of Hungari - így i-vel írva -, Magyarország ábrázolásával.
Hallod, hallod, mit mond ez a pószer? Hallod, azt mondja, hogy van egy város, egy város valahol a Föld túlsó partján, túl a nagy lila hegyeken, túl a kecskefalkákon, vízeséseken, a tengerek másik oldalán, amelyet úgy hívnak, hogy Vásárhely?
Érted, érted te ezt a kimondhatatlan szót? Csak magamon csodálkozom, hogy ki tudtam ejteni. Hidd el, két napig lestem ennek a pószernek a száját, amíg eltanultam a kiejtését. Létezik egyáltalán ilyen szó?
Hatalmas röhögés rázza meg a rétet, ahol a törzs ül talpig bôregyenruhában, tetôtôl talpig fegyverben, kôhalmok mindenki lábánál. A röhögés bejárja a hadrétet, száll, mint a legpompásabban ívelô parittyatöltet, száll, mint a nap pora szájra, szembe, kézfejre, lábra, sisakra. Lovak kavarják így patájukkal a port, a szavak törmelékét. Amikor még voltak szavak, amelyeket könnyen megérthetett volna más is. Változtatni kellett ezen a dolgon. Hiszen, amit az ellenség ért, az veszedelmesebb a legjobban álcázott csapdánál, élesebb a legélesebb kardnál, hegyesebb az istenek hegyezte lándzsánál is.
Hallod, azt mondja, hogy ott házak vannak és utak, amelyeket sima egyenes kôlap, valami aszfalt borít. Vagy legalább is borított, amikor azt ez a pószer álmodni merte. Engedélyünk nélkül.
Azt dadogja, na persze már nem sokáig, úgyis kirúgjuk szájából a fogakat, és aztán kivagdaljuk a nyelvét, azt hebegi a szerencsétlen pószer, hogy a házak az ösvény két oldalán sorakoznak, egymásra vannak tornyozva, emeleteket alkotnak, hogy a házakban különféle nevû és nyelvû emberek laknak. Dehogyis lovasok, kiváló harcosok, nagyon erôs hercegek, csak olyan semmittevôk. Hangyaemberek.
Ez a pószer teljesen hangyás.
A röhögés még nagyobb. Behatol a barlangokba, a kôüregekbe, a fákat szinte tövestôl csavarintja szerte, hegyomlást idéz elô az északi oldalon, visszhangjának robaját az állatok megriadt robogása megtízszerezi.
És még azt is mondja, hogy abban a városban, ahol fényesség van éjszaka és nem kell a folyóra terelni az állatokat vízért, az emberhangyák akár naponta megmosdhatnak meleg vízben és nem az ölükbôl falatoznak, kivéve a vasparipa-akolban a parasztok éjjel egy óra tájban, ha késik a paripa. Azt mondja ez a nyavalyás, hogy vannak írók és könyvek.
Vajon mik azok?
A törzs tagjai már talpra ugranak, valamitôl megvadulnak. Kifürkészhetetlen. És vezényszó nélkül ledöfik az elfogott, gömbölydedre hizlalt pószert. Csak azt a két kerek micsodát a szemérôl, s a kezében szorongatott hegyes karcolós, folyadékos kis rudat köpik ki.
Ehetetlenek.
A Szent-Györgyi Albert Társaság, a Harag György Társulat, a Szatmárnémeti MADISZ 2004. december 4-5- én rendezi meg Szatmárnémetiben a XV. Gellért Sándor vers-és prózamondó versenyt.
A XV. Gellért Sándor vers- és prózamondó verseny célja a kisebbségi magyar irodalom, a népköltészet és az egyetemes magyar irodalom népszerûsítése a pódiummûvészet ismert és kikísérletezendô eszközeivel, anyanyelvünk ápolása, a tiszta szép magyar beszéd iránti igény felébresztése, ébrentartása.
Részvételi tudnivalók.
1. A Gellért Sándor vers- és prózamondó versenyen a világon bárhol élô mûkedvelô versmondó részt vehet.
2. Betöltötte 16. életévét.
3. A versenyzô elküldi a szatmárnémeti Szent- Györgyi Albert Társaság címére jelentkezési lapját (Románia, 440030 Satu-Mare, str. Mihai Viteazul nr. 10., e-mail: csirak@datec.ro), amelyen a jelentkezô neve, születési adatai, foglalkozása, pontos címe, telefonszáma, e-mail címe szerepel. Kérjük, mellékelje a bemutatásra szánt irodalmi mû címét és szerzôjének nevét.
4. Egy-egy fellépés idôtartama nem haladhatja meg a 8 percet, de nem lehet kevesebb 2 percnél.
5. Minden versenyzônek rendelkeznie kell valamelyik magyar szervezet ajánlásával.
6. Azok a szavalók, akik valamilyen ok miatt nem vehettek részt a helyi vagy megyei selejtezôkön, így nem rendelkeznek ajánlással, 1.000.000 lej részvételi díj ellenében benevezhetnek a decemberi döntôre. Ezzel elnyerik mindazokat a jogokat, amelyekkel a többi versenyzô rendelkezik, azaz szállást, étkezést és fellépési lehetôséget. A versenyzô kísérôjét, legyen az akár szakmai vezetô, 1.500.000 lej részvételi díj ellenében tudjuk fogadni. A részvételi díjat postán küldjék el a következô címre: Kánya László, Satu-Mare, 440030 str. Mihai Viteazul nr. 10.
Útiköltséget nem tudunk megtéríteni.
A verseny irodalmi anyaga:
1. Egy szabadon választott vers vagy próza a kisebbségi magyar irodalomból.
2. Egy szabadon választott vers vagy próza az egyetemes magyar irodalomból, amelybe beletartozik mind a kisebbségi magyar irodalom, mind a népköltészet minden mûfaja.
Díjazás: a zsûri három díja mellett közönségdíjat, valamint civil szervezetek, egyházak, magánszemélyek díjait osztjuk ki.
Azokban a napokban, mintha parancsra tennôk, csak a mummajról álmodtunk. Balog Ferinek az eperfa tetején jelent meg, integetett, gyere, szálljunk el. Pityiri Jóskát az udvaron kísértette meg, addig táncolt elôtte, mígnem Jóska utána vetette magát; cselezni akart, de a mummaj félrepattant, és Jóska a trágyalé gödrében találta magát.
Szálló Samut a repülés foglalkoztatta. Egy hete talán, sárga jelenés mutatkozott fényes délben, a Gyertyános erdeje fölött. Hatalmas, tojás formájú zsák. Bakter Sándi vette észre, megperdítette bádogdobját, utcahosszat így kiáltozott: Párásúút! Párásúút! Léggömböööc! Léggömböööc!
Gömböcöt nemhogy láttunk - ettünk is. Na de levegôbôl? Szaladt mindenki a szenzációra. Volt, aki csak úgy, semmi nélkül, mások fejszét, kapát-kaszát ragadva. Az erdész nehéz puskájával loholt elöl, a ravaszabbja zsákkal, tarisznyával fölszerelve; ha valami elemelhetô, legyen miben elhozni.
A gyermekeket nem engedték közelebb a Kecskedombnál, onnan csak a bátrabbak merészkedtek fel a csúcshoz, amely fölött, mint égi üzenet, lebegett a léggömböc. De senki sem jutott a tünemény közelébe, mert bekerítették az egyenruhások. Fegyverrel fenyegették a puskáját mutogató erdészt is, lelövik, ha nem fordul vissza. Mit tehettünk hát, vártuk a támadást. Hát egyszer csak ropog az erdô, durr! De a fenenagy párásúút nemhogy összebugyogna, hanem mint akit megcsíptek, fölrúgja magát, suhanni kezd, uram isten - egyenesen felénk. Fölénk!...
"Hasra! Hasra mindenki!" Hiába kiabáltak a katonaviselt felnôttek, mi hanyatt vágtuk magunkat, lélegzet nélkül vártuk, mi lesz. Nem lett nagy dolog, a léggömböc cédulákat szórt a földre, néhányat elkapkodtak a rettegôk, a többi a falura hullott, ugyanazok az egyenruhások szedték össze. A cédulákon az állt, hogy fogjunk össze, és döntsük meg a kommunisták hatalmát. Két vagy három embert megkínoztak és börtönbe zártak, amiért nem jelentették a röpcéket.
Az esemény Szálló Samunak úgyszólván szárnyakat adott. Úgy képzelte, a léggömböcben egy futballbíró ül, labdákat ereget alá azoknak, akik már megalakították a csapatot. Samu repülôgépet szerkesztett tehát, hogy utolérje a léggömböcöt, és elkérje labdánkat a bírótól. Megillet, hiszen mi szervezetten játszunk, csak még nincsen mivel. De ha lesz labda, akkor szerzünk hozzá mezt és gatyát és csukát is. Lábszárvédôt és térdvédôt. Hálót a kapura. Aztán csinálunk kaput is. Ha lesz, hová.
Mindenekelôtt azonban mummajról álmodtunk.
Akkor még egyikünk sem látott mummajt, csak sejtettük, milyen lehet. Jött a nyári szünidô, hazajöttek a városi rokon gyerekek, hát uramfia, az egyiknek piros pettyes, nagy labdája van. Napszentületkor a gyümölcsöskertek mögötti frissen kaszált, tar terepen játszottak a városiak - maguk között. Közülünk csak a rokonaikat vették be, az a fiú pedig, akié a labda volt, folyton gúnyolódott. Balog Feri vette be elsôre a bogot. Másnap már elkezdte gyûjteni az üres gyufaskatulyákat. Ha kigyûl ezer, kaptok igazi labdát, mondta a városi fiú. Hát nekiálltunk mi is. Otthon mind gyakrabban panaszkodtak szüleink, hogy erôsen fogy a gyufa. Eredj, fiam, fuss a boltba, hozz egy pakkal. A bolt környékén is összeszedtük, amit lehetett, az otthoni dobozokból szemétbe dobtuk a szálakat - de az ezerig még nagyon sok maradt. Kicsi falu kevés gyufával is beéri.
Ekkor váratlan dolog történt. Hazalátogatott a Vika Vaszi bácsikája, aki egyesek szerint nagy rangban álló katona, mások szerint operaénekes, mert állandóan dalol, mély hangon, mintha a pincébôl. Hozott Vaszinak egy igazi futball-labdát.
Vasárnapra terveztük az elsô összecsapást. Elôbb úgy volt, hogy unguri ku romüni, de aztán kiderült, hogy nekik nincs kapusuk, hát átengedtük Balog Ferit, az eperfást, legalább jól beeddzük, viszont Balog Feri csak úgy állt kötélnek, ha legalább két hátvéd vele megy, így aztán Szálló Samu és jómagam is "abba" a csapatba kerültünk, most már úgy nézett ki a mezôny, hogy unguri ku mágyári plusz néhány romün - mindenekelôtt maga Vika Vaszi, hiszen övé a labda.
A mummaj. Mummaj akkor lett a labdából, mikor meglátta a Katona Misi kisöccse, aki még selyp volt. - Mummaaaj! Mummaaj! - kiáltotta, sôt üvöltötte, és oda kellett adni neki a drága portékát, hosszú percekre. Öcsikét nem lehetett levakarni rólunk, nagyokról. Mummaaj! mummaaj!, kiabálta, és ott botladozott a játékosok között, míg valaki el nem gáncsolta.
Pályának a faluszéli üres telket, a Tanorokot néztük ki. A faluvezetôk segítettek, de kapunak olyan hitvány görbe fákat hozatott a brigádos, hogy mikor a szomszéd falu csapata egy vasárnap délután váratlanul beállított, a Dettner, Puskás, Hidegkúti "névre" hallgató vendég ifjak dôltek el a röhögéstôl.
A pálya egyik oldala szabad volt, a másikon Miatyánk Matyi bá lakott. Bibliás ember, afféle ezermester, aki vasárnap délután a méhei között meditálva szundikált. A futball-lárma rettenetesen bosszantotta. A kerítésre könyökölve szólított fel: ne zavarjuk nyugalmát. A laptát (így mondta) nem kell átrúgni, mert elvevôdik.
De hát ki törôdött Miatyánk Matyival! Ott álltak a pálya túlsó felén a lányok, összefogózva, tudtuk, mire kíváncsiak, mikor sportszerelékünket mustrálják. Hát igyekeztünk minél jobban feszíteni. És csakhamar parázs meccs fejlôdött ki az unguri és mágyári csapat között (plusz néhány romün), úgy küzdöttünk, mintha az eredményen múlna az egész emberiség becsülete. Ki figyelt oda Miatyánk Matyi bára!...
A "lapta" bizony át-átrepült a kerítésen. Egyszer, kétszer. Aki átrúgta, gyorsan átvetette magát, s hipp és hopp, máris dobta vissza, aztán maga is lendült, és kész. Miatyánk Matyi bá elôjött a méhesbôl, fôhadiszállását áttette a tornácba. Hopp! Újból átszállt a labda, hupp!, már megint átugrott valaki, Matyi bá pedig nagyot kiáltott: - Ott kell hagyni!
Na bizony! Kacagott az egész Tanorok. Hát mivel folytatjuk a mérkôzést, ha "ott kell hagyni", mi?!...
Erre Matyi bá mit tesz: elereszti a kutyát. Na most merészeljen valaki beugorni. A kirelejzumát!
A Tanorok lefagyott. Komor fekete komondor futkározott az udvaron. Hírhedten harapós fajta. Mi legyen most?
A mérkôzésvezetô Dungó Csuvika belefújt a sípba. Ha nem játsztok, érvénytelenítem a mérkôzést, mondta szakszerûen. Feldobta a labdát, hadd lám, ki kapja el. Hát ez a Szálló Samu akkorát lôtt belé, hogy egyenest a tornácban állott meg. - Mondtam, hogy abba kell hagyni - dörmögte Miatyánk Matyi bá, és elôvette ácsszerszámát, egy fényes pofájú szalut. A tornác könyöklôjére helyezte, bal kezével tartotta, jobbjában a szalu, lesújtott. Nagyot puffant a labda.
Dermedten hallgattunk. Fájt a súlyos csend a fülünknek. Ekkor Öcsi, Mummaj Öcsike valahogy átbújt két léc között, és egyszeribe' bent termett az udvaron. A komondor nem bántotta.
- Hityekety bátyi, hityekety bácsi! - könyörgött sírva Mummaj Öcsike. - Attya vittya nekem a mummajt, Hityekety bátyiii...Attya vittya a mummaaaajt!...
Miatyánk Matyi bá elmosolyodott. - Jól van, na. Hát én nem akarok rosszat nektek. Tessék. Ha még hasznát tudjátok venni... De te vakarék! Ne mondd nekem, hogy Hiszekegy bácsi, mert eltöröm a derekadat! Elég nekem a Miatyánk...
Hazaoldalogtunk szomorúan. Vége volt a mummajnak. Háromezer gyufásdobozt gyûjtöttünk; semmit sem adott értük a boltos. Azon a nyáron nem volt több meccs a Tanorokban.
Magyar önazonosságunk, nyelvünk, kultúránk, történelmi hagyományaink szerint mi, romániai magyarok, beleértve a csángó magyarságot is, a magyar nemzet szerves része vagyunk. Nemzeti önazonosságunkat meg akarjuk ôrizni, ápolni és fejleszteni akarjuk mind Romániában, mind pedig az egységesülô Európában.
Mindannyian tudjuk, hogy közösségünk érdekeiért Románia Parlamentjében csak a magyar képviselôk fognak dolgozni. Ôk azok az emberek, akik elkötelezettek a magyarság iránt, megfelelô szakképzettséggel, tapasztalattal rendelkeznek, és következetesek a vállalt célok elérésében.
Önnek és családjának, az egész romániai magyarságnak kínál biztonságos jövôt a mi programunk.
Ennek megvalósításához kérjük az Ön támogatását.
Vállaljuk közösen! Legyünk együtt nyertesei a történelemnek!
2004. november 28-án szavazzon Ön is az RMDSZ jelöltjeire!
2004. november 28-án Romániában parlamenti és elnökválasztásokat tartanak.
Szavazati jogával élhet minden olyan román állampolgár, aki betöltötte 18. életévét, a következôképpen:
- személyazonossági kártyával;
- ideiglenes személyazonossági kártyával;
- diplomáciai/szolgálati útlevéllel;
- katonai szolgálati könyvvel (sorkatonák és katonai iskolák tanulói);
- egyszerû útlevéllel (azok a román állampolgárok, akik külföldi lakhellyel rendelkeznek).
VÁLASZTÓI KÁRTYÁVAL NEM ÉLHETÜNK SZAVAZATI JOGUNKKAL!
Hol szavazhatunk?
- mindenki abban a szavazókörzetben, ahova lakhelye szerint tartozik;
- aki nem tartózkodik otthon november 28-án, bármelyik szavazókörzetben - ekkor azonban neve pótlistára kerül fel;
- azok az állampolgárok, akik külföldön tartózkodnak, az illetô ország román nagykövetségén létrehozott szavazókörzetben;
- akik külföldi lakhellyel rendelkeznek, de a választások napján Romániában tartózkodnak, egyszerû útlevéllel bármelyik szavazókörzetben, ebben az esetben saját felelôsségre nyilatkozatot kell tenniük, hogy ugyanazon a napon nem gyakorolták, és nem fogják gyakorolni szavazati jogukat más személyazonossági okmánnyal.
A szavazókörzetek 2004. november 28-án reggel 7 órától este 9 óráig tartanak nyitva.
Éljenek választói jogukkal! Ne hagyják másokra a döntést! Hívják haza külföldön élô családtagjaikat is! Minden szavazatra szükség van, hogy a romániai magyarságnak a következô négy évben is erôs érdekképviselete legyen!
Maros megyében november elsô napjaiban indult útnak az RMDSZ-karaván: a szövetség parlamenti képviselô- és szenátorjelöltjei bejárják a megye több mint 200 települését, választóikkal találkoznak, és felmérik, melyek az egyes helységek sajátos gondjai, illetve melyek azok, amelyek általánosan jellemzôek minden vidékre. A találkozókról internetes hírlevelünkben rendszeresen beszámol(t)unk, illetve tudósításaink közül többet az RMDSZ Maros megyei szervezetének a weboldalán (www.rmdszms.ro) is áttekinthetnek. A Karaván néhány megállóján történtekrôl a lapban is olvashattak. Ezért nem térünk ki az ezeken a rendezvényeken elhangzottakra, ehelyett a Karaván útvonalát ismertetjük: hogy hol jártak már, illetve ezentúl hová terveznek még elmenni jelöltjeink, hogy választóinkkal találkozzanak.
November 4: Egrestô, Balavásár, Szentdemeter, Kiskend, Nagykend.
November 7: Szováta.
November 8: Sóvárad, Szolokma, Székelyabod, Makfalva, Kibéd, Hármasfalu.
November 9: Kund, Gógánváralja, Bonyha, Dányán, Küküllôszéplak, Héderfája, Szászcsávás, Mikefalva.
November 10: Székes, Kál, Ikland, Erdôcsinád, Sáromberke, Erdôszengyel, Nagyernye.
November 11: Toldalag, Póka, Pókakeresztúr, Marossárpatak, Körtvélyfája, Gernyeszeg, Vajda- szentivány.
November 12: Sámsond, Mezôszabéd, Mezôkölpény, Mezôcsávás, Galambod, Mezôfele.
November 13: Székelyhodos, Szentháromság, Nyárádgálfalva, Havad, Rigmány, Csíkfalva.
November 14: Deményháza, Nyárádköszvényes, Mikháza, Nyárádremete.
November 15: Mezôméhes, Mezôzáh, Mezôszengyel, Urszajatelep, Mezôbodon, Magyarózd, Magyarbükkös, Istvánháza, Csekelaka, Andrássy- telep, Marosbogát, Kutyfalva, Hadrév, Gerendkeresztúr, Marosludas.
November 16: Nyárádselye, Nyárádmagyarós, Székelybere, Márkod, Keresztúr, Mája, Kendô, Nyárádszereda.
November 17: Magyarkirályfalva, Sövényfalva, Magyarsáros, Abosfalva, Désfalva, Vámosgálfalva, Dicsôszentmárton.
November 18: Kelementelke, Bözöd, Erdôszentgyörgy, Rava, Havadtô, Székelyvécke, Gyulakuta.
November 19: Radnót, Maroscsapó, Marosugra, Magyardellô, Kerelôszentpál, Nyárádtô, Búzásbesenyô.
November 20: Magyarfülpös, Kisfülpös, Beresztelke, Bátos, Dedrádszéplak, Görgényszentimre, Üvegcsûr, Marosvécs, Disznajó, Szászrégen, Szederjes, Héjjasfalva, Fehéregyháza, Nagybún, Segesvár.
November 22: Lôrincfalva, Lukafalva, Ilencfalva, Teremiújfalu, Káposztásszentmiklós, Karácsonyfalva, Somosd, Maroskeresztúr, Marosszentkirály, Marosszentanna, Várhegy, Udvarfalva.
November 23: Székelyvaja, Cserefalva, Kisgörgény, Székelycsóka, Nyárádszentbenedek, Szentgerice, Backamadaras, Ákosfalva, Harasztkerék.
November 25: Nagysármás, Mezôbánd, Mezôbergenye, Csittszentiván.
November 26: Mezômadaras, Székelykövesd, Harcó, Mezôpanit.
Az RMDSZ választási jele a TULIPÁN.
Minden választópolgár három szavazólapot kap: a szenátusit S (Senat), a képviselôházit D (Deputat), az államelnökit P (Presedinte) betû jelöli.
Az államfôjelöltek listáján az RMDSZ jelöltjének, Markó Bélának a neve a hatodik helyen levô keretben, a második oldal jobb alsó sarkában található.
A szenátusi listán az RMDSZ jelöltjei a második helyen levô keretben, a második oldal jobb felsô sarkában kaptak helyet.
A képviselôi listán az RMDSZ jelöltjei a második helyen levô keretben, a második oldal jobb felsô sarkában kaptak helyet.
FIGYELEM! A Votat (Megszavazva) feliratú pecsétet a keretbe üssük!
Markó Béla (szenátorjelölt): 1951. szeptember 8-án született Kézdivásárhelyen; nôs; a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar- francia szakának végzettje; az RMDSZ alapítótagja, 1990-tôl szenátor, 1993-tól az RMDSZ elnöke.
Frunda György (szenátorjelölt): 1951. július 22-én született Marosvásárhelyen; nôs, két gyerek édesapja; a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem jogi karának végzettje; 1990-tôl tagja az RMDSZ-nek, szenátor, az Európa Tanács parlamenti közgyûlésének tagja; 2000-tôl az SZKT elnöke.
Borbély László (képviselôjelölt): 1954. március 26-án született Marosvásárhelyen; nôs, egy gyerek édesapja; a temesvári Közgazdasági Egyetem végzettje; 1990-1996 között parlamenti képviselô, 1996-2000 között államtitkár, 2000-tôl az RMDSZ országos szervezetének az ügyvezetô alelnöke, a Maros megyei TKT elnöke.
Dr. Kelemen Atilla (képviselôjelölt): 1948. május 4-én született Marosvásárhelyen; nôs, két gyerek édesapja; a kolozsvári Állatorvosi Egyetem végzettje; 1988-1991 között az Amerikai Egyesült Államokban szakosodott, 2003-ban tudományos doktori fokozatot szerzett; 1996-tól parlamenti képviselô; 2000-tôl a megyei RMDSZ-szervezet elnöke.
Kerekes Károly (képviselôjelölt): 1947. december 14-én született Marosvásárhelyen; nôs, egy gyerek édesapja; a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem jogi karának végzettje; 1990-tôl az RMDSZ tagja és parlamenti képviselôje.
Dr. Benedek Imre (képviselôjelölt): 1951. június 26-án született Székelyudvarhelyen; nôs, két gyerek édesapja; a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem végzettje; 1996- tól megyei tanácsos, 2001-tôl a megyei RMDSZ-szervezet ügyvezetô alelnöke.
Szakács János (szenátorjelölt): 1971. március 22-én született Dicsôszentmártonban; nôs; a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem kémia és vegyészmérnöki karának végzettje; 2003-tól a marosvásárhelyi RMDSZ-szervezet választmányának alelnöke, a XII. körzet elnöke.
Jakab István (képviselôjelölt): 1973. augusztus 28-án született Marosvásárhelyen; a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem közgazdasági karának végzettje.
Románia kormánya november 2-ától újabb programot indított, amelynek keretében pénzbeli támogatásra pályázhatnak olyan turisztikai cégek, amelyek üdülôtelepeken infrastrukturális beruházást végeznének.
A program elsôsorban kis- és közepes vállalkozóknak szól, célja az üdülôtelepek fejlesztése, a turisztikai szolgáltatások minôségének javítása, mindenekelôtt külföldi turisták fogadásáért. Természetesen ezzel együtt hozzásegítik a kis- és közepes vállalkozásokat, hogy újabb munkahelyeket teremtsenek, s ezáltal azt szeretnék elérni, hogy az üdülôtelepek a régiófejlesztés húzóerejévé váljanak.
A cégek összesen 404 milliárd vissza nem térítendô hitelre pályázhatnak. Egy pályázat legkevesebb egy, legtöbb 4 milliárd lej lehet, és a pályázók legalább 50% önrészt kell fedezzenek. Elsôsorban olyan cégek érdeklôdésére számítanak, amelyek modernizálni, rehabilitálni szeretnék a kezelôbázisokat, illetve újabbakat létesítenének. A feltételek egyike között szerepel az, hogy a cég székhelye vagy fiókegysége a pályázat célját képezô létesítmény helyszínén, azaz a fürdôtelepen kell legyen. A fürdôtelepek jegyzékét megtalálhatják a 1122/2002-es, 226/1992- es, vagy a 113/1995-ös kormányhatározatokban.
A projekteket 2005. január 20-án 16.30-ig kell eljuttatni a fôváros 5. kerületében levô Európai Integrációs Minisztérium Szabadság út 12. szám alatti székhelyére. A támogatási kéréseket elôzôleg 2005. január 18-ig kell benyújtani a régiófejlesztési ügynökségekhez, szintén 16 óra 30 percig.
Az említett kormányprogram dokumentációja az Európai Integrációs Minisztérium www.mie.ro honlapján, vagy a 7. Régióközpont Gyulafehérvár, Decebal utca 12. szám alatti székhelyén tanulmányozható, s megtalálható ugyancsak a központ www.adrcentru.ro internetes honlapján is. Az érdeklôdôk pedig akár telefonon (0258-818-613 vagy 0258-818-613) vagy elektronikus postacímen (office@adrcentru.ro) is kapcsolatba léphetnek a pályázathirdetôvel.
v.gy.
Adóügyek
A 2003-as személyi jövedelemadóról szóló határozatokat szinte mindenki már kézhez kapta. Dénes Irén, a Megyei Közpénzügyi Igazgatóság aligazgatója a következôkrôl tájékoztatott:
- A marosvásárhelyi adókörzetben az elôzô évhez viszonyítva 50 százalékkal több személyi jövedelemadó-bevallást tettek le. Ez gyakorlatilag azt jelentette, hogy 38 ezer ívet és a hozzájuk tartozó iratokat ellenôrizték munkatársaink. Huszonháromezer esetben többletadó- befizetést állapítottak meg, tehát az állampolgárok kell visszakapják a különbözetet. Amint az értesítésben is feltüntettük, az 1,5 millió lej alatti összegeket postán küldjük ki, ilyen jellegû banki átutalást még nem tudunk eszközölni. Aki nagyobb összeget kell kapjon tôlünk, azt külön értesítjük, hogy mikor veheti fel.
- De vannak olyanok, akiket befizetésre köteleztek.
- Ötezer esetben állapítottuk meg, hogy a másodállásból, résztevékenységbôl vagy más forrásból származó adóköteles jövedelme összesítésekor olyan adósávba került az illetô, hogy az év közben befizetett adója nem fedezi az így kiszámítottat. De megtörtént az is, hogy pontatlanul töltötték ki az adóbevallásokat, vagy hiányoztak a különbözô kedvezményekre vonatkozó igazoló iratok.
- Mit tehetnek azok, akik elégedetlenek a határozattal?
- Bármely adófizetô, aki nem ért egyet a megállapított összeggel, bejöhet tisztázni a helyzetét. Ugyanakkor el kell hoznia az igazoló iratokat is, mellyel bizonyítani tudja állítását. Mi természetesen újraszámoljuk és új határozatot készítünk. Itt említeném meg, hogy hétköznap reggel 8 órától délután 4 óráig, hétfôn és csütörtökön délután 4-6 óra között fogadják az ügyfeleket. A befizetéseket a kincstári programhoz igazodva naponta déli 1 óráig tudjuk elfogadni.
- Az adóbevallások feldolgozása kapcsán mik a tapasztalatai?
- Tavalyhoz képest javult a helyzet. Mintha fegyelmezettebbek lennének az állampolgárok. Sajnos, még vannak gondjaink. Esetenként nem kapjuk meg más megyékbôl az ott befizetett adókról az iratokat. Sajnos, ez az ottani kollegáink mulasztása. Az európai jogharmonizáció az adó- és számviteli törvények szigorítását is jelenti. Ehhez kell igazodniuk az állampolgároknak is. Már nemcsak a munkáltatónak, hanem az adófizetô egyéneknek is nagyobb odafigyeléssel kell rendeznie jövedelmét és kiadásait igazoló papírjait (számlákat). Egyfajta egyéni számviteli fegyelemre kell szoktatnunk magunkat. Ne feledjük, az adótörvény és más rendelkezések lehetôvé teszik, hogy a kiadások egy része adókedvezmény alá essen.
(karácsonyi)
A MOL Csoport nettó eredménye 2004 elsô kilenc hónapjában 110,9 Mrd Ft-tal nôtt. Az anyavállalat eredményéhez a MOL Románia is nagymértékben hozzájárult, hiszen az elmúlt kilenc hónapban mintegy 25 töltôállomással bôvítette hálózatát, ezzel kútjainak száma megközelíti a nyolcvanat.
A MOL Románia töltôállomás- hálózata az év elsô kilenc hónapjában határozott növekedésnek indult. Rekordnövekedést ért el az üzemanyag-forgalmazásban, de emellett szolgáltatásait és a shopok áruválasztékát is kedveli a vásárlóközönség. Fennállása óta a legmagasabb eredményt könyvelheti el a hálózat, a szerves növekedés mellett határozott forgalomnövekedést könyvelhet el a kártya- és a kenôanyagosztály is.
A globális gazdasági növekedés erôteljes volt 2004 elsô kilenc hónapjában, ennek egyik húzóerejét az Egyesült Államok gazdasága képezte. A harmadik negyedévben a globális gazdasági növekedés a lassulás jeleit mutatta, különösen annak második felében, elsôsorban az olajforrá-sok szûkössége miatt.
A MOL Románia az idei, eredményesnek számító év után a jövôre vonatkozó üzleti számításait a 7%-ra prognozált inflációnövekedés tudatában határozta meg. A kereskedelmi társaság az év végéig a romániai piacon közel 80 töltôállomással fog rendelkezni. A MOL Csoport a romániai hálózat kialakítására 1995 óta közel 120 millió dollárt fordított, és ezzel hatszázalékos piaci részesedést szerzett meg. Középtávon 110-120 töltôállomásból álló hálózat kialakítása a cél.
Robák Károly, a MOL Románia ügyvezetô igazgatója hangsúlyozta: "Románia fontos számunkra, és nôni fogunk ebben az országban. A növekedés alatt fôként a kúthálózat bôvítését értjük, ezen belül pedig a zöldmezôs beruházásokra fókuszálunk, de természetesen a potenciális akvizíciós lehetôségeket sem zárhatjuk ki. Romániában 2010-re 10 százalékos piaci részesedést kívánunk elérni, és a jelenlegi adatok tükrében, úgy tûnik, ezt valamivel hamarabb meg is tudjuk való- sítani."
• A KKV-kat tartalmazó adatbázis összeállítása, beleértve a tevékenységi terület részletes ismertetését
• informálás, tanácsadás, és segítség a KKV-ket támogató programokhoz való hozzáférés érdekében
• informálás, tanácsadás és oktatás a meglévô üzleti lehetôségek fejlesztése érdekében és új üzleti lehetôségek indításában
• a KKV, illetve a tevékenységi kör átruházásának megkönnyítése
• a KKV termékei és szolgáltatásai bel- és külföldi piacon való reklámozásának megkönnyítése, vásárokon való részvétel segítése
• a bel- és külföldi együttmûködés fejlesztése, az üzleti partneri kapcsolatok támogatása
• a KKV-k elektronikus kereskedelemhez való hozzáférhetôségének megkönnyítése
• az elektronikus úton történô ajánlatkérésekhez való hozzáférhetôség megkönnyítése
• vásárok, kiállítások, szemináriumok, szimpóziumok stb. szervezése
• a Maros megyei kereskedelmi, ipar- és mezôgazdasági kamara engedélyezett struktúrái által szakmai képzés szervezése
• üzleti inkubátorok, tudományos és technológiai parkok, valamint hasonló struktúrák létesítése Maros megyében
• külföldi beruházások támogatása a KKV-k szintjén
• a kutatási-fejlesztési és innovációs tevékenység ösztönzése a kereslet-kínálat közvetítése és a technológiaátruházás támogatása révén
• a közbeszerzés terén szakképesítést nyújtó szolgáltatásokhoz való hozzáférés megkönnyítése a kis- és közepes vállalkozások és szövetkezetek országos ügynöksége (ANIMMC) által kezelt programok útján
• az állami költségvetésbôl finanszírozott, az ANIMMC útján bonyolított KKV-kat támogató programok szervezése
• a közhasznú társaságok, országos érdekeltségû vállalatok, s az állami többségû tulajdonú vállalatok tulajdonában lévô hozzáférhetô aktívumok listájának kifüggesztése a kereskedelmi kamara székházában
• európai tematikájú szemináriumok és tanfolyamok szervezése, különösen ami a tanúsításra és a szabványosításra vo-natkozik.