Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

Zárt ajtók mögött tanácskoztak a hétvégén a magyar országgyûlési pártok és a határon túli magyar szervezetek képviselôi. A sajtó nyilvánosságának kizárását az a feszültség indokolta, ami a kettôs állampolgárság kérdésében kiírt népszavazás kapcsán alakult ki a felek között. Hogy nem könnyed csevely zajlott, az is jelzi, hogy a munkálatok végén nem sikerült közös nevezôre jutniuk.

Most azonban nem arról kívánunk szólni (hisz már olvashattak errôl véleményt), hogy kinek és miben van igaza, hogy mit nyer, illetve mit veszít az erdélyi, illetve az összmagyarság igen, esetleg nem többségû szavazás esetén, hisz egyértelmûnek tûnik, hogy így is, úgy is megtépázottan kerülünk ki a magyar belpolitikai csatározások eme újabb menetébôl. Inkább arra szeretnénk kitérni, hogy mit veszíthetünk még egyebet is annak okán, hogy a budapesti politikai vita elmérgesedése a határokon túlra is átterjed.

Ha pedig így közeledünk a lényeghez, tulajdonképpen nem is az a kérdés, hogy mit hoz december 5- én a Mikulás a határon túli magyaroknak, hanem inkább az, hogy mi indokolja az éles szembenállást, s arra a következtetésre kell jutnunk, hogy nem a közvélemény elé dobott ürügyek, hanem a belföldi magyar politikai érdekek húzódnak meg a háttérben.

Úgy tûnik, ma Magyarországon a politikai pluralizmus lehetôségét a politikai szembenállás kötelezettségével tévesztik össze. Belügy? Egy bizonyos szintig biztos. Ha azonban arról beszélünk, hogy ugyanennek a szembenállásnak a következményeként az erdélyi magyarság abba a veszélybe sodródott, hogy a két hét múlva sorra kerülô parlamenti választásokon nem éri el a bejutáshoz szükséges küszöböt, már egyáltalán nem az. S a legszomorúbb, hogy a következményeket nem azoknak kell elviselniük, akik az egészet okozták. Korántsem mellékes például, hogy az odaátról ajánlott valamiféle állampolgárságot, lesz-e aki itt kitárgyalja, ahogy az a kedvezvénytörvény esetében sikerült.

S talán ez az állampolgársági népszavazás körül kialakult vita legfontosabb tanulsága. Ha már nem tudjuk befolyásolni a referendum eredményét, legalább abba a megosztó harcba ne hagyjuk magunkat belerángatni, amely a magyar útlevél nem megadásánál is súlyosabb következményekkel járhat számunkra: ne hagyjuk megbontani politikai képviseletünk egységét.

A magyarországi pártok elmulasztottak példát mutatni arról, hogy lényeges nemzetpolitikai kérdésekben igenis fontos a közös fellépés. Az erdélyi magyarságnak kell bebizonyítania, hogy amikor közös érdekrôl van szó, az egység igenis lehetséges. Még akkor is, ha nem vagyunk egyformák, ha vannak olyan dolgok, amelyekrôl nem gondolkodunk egyformán. Még akkor is, ha vannak, akik kísérleti terepnek tekintenek bennünket.

A Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF) nyilvánossá tette a Romániában egykor elkobzott magyar egyházi ingatlanok adatbázisát - jelentette be Hámos László, a HHRF elnöke.

A New York-i székhelyû, Hámos László által vezetett alapítvány adatbázisa teljes képet ad a vagyon helyzetérôl, nyomon követi a négy történelmi felekezettôl - római katolikus, református, unitárius és evangélikus - a kommunizmus idején jogtalanul elvett 2140 ingatlan visszaszolgáltatásának folyamatát. Figyelemmel kíséri a 2001/501-es romániai restitúciós törvényt végrehajtó különleges restitúciós bizottság munkáját. Az egyházakkal közösen összeállított adatlap - rendszeres frissítés esetén - pontos képet nyújt az egyes épületek visszaszolgáltatásának aktuális szakaszáról. Egy, a bukaresti kormány által megrendelt kimutatás szerint a romániai egyházaktól elkobzott ingatlanok értéke eléri az ország egyéves bruttó nemzeti össztermékének értékét. A restitúciós folyamat lépésenkénti megismerése mellett az adatbázis célja felmérni az épületek jelenlegi állagát, a felújításhoz szükséges költségeket. Így ugyanis az adományozók, a társfinanszírozó szervezetek, befektetôk pontos képet kaphatnak az igényekrôl.

Hámos László úgy véli, hogy az óriási értéket jelentô ingatlanok iránti érdeklôdés további növekedése várható Románia uniós csatlakozásának közeledtével. "Fontos esélyt adni a történelmi magyar egyházaknak, hogy nemzetépítô tevékenységüket az uniós csatlakozás lehetôségét kihasználva tudják ellátni" - hangsúlyozta a HHRF elnöke.

Az adatbázis a www.hhrf.org/restitucio internetes címen érhetô el.

A parlamenti választásokról szóló törvény 49. cikkelye értelmében 2004. november 15- én a Központi Választási Irodában lezajlott a sorshúzás, amelynek következtében eldôlt a parlamenti politikai pártok sorrendje a szavazólapokon. Ennek eredményeként az RMDSZ országos szinten mind a képviselôházi, mind a szenátusi szavazólapokon a második helyre kerül.

A törvény értelmében az államelnökjelöltek esetében a sorrend - a jelölési dossziék leadási idôpontjának függvényében alakult. Így az RMDSZ államelnökjelöltje, Markó Béla, a szavazólap második oldalán a 6. helyen áll.

Együtt az autonómiáért - Kampányzáró szuperkoncert

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség november 24- én 19 órától a marosvásárhelyi Sportcsarnokban tartja országos kampányzáró rendezvényét.

A rendezvényen részt vesz Markó Béla, az RMDSZ államelnök-jelöltje, az ügyvezetô elnökség tagjai, az RMDSZ képviselôi, szenátorai, valamint a szövetség területi szervezeteinek vezetôi is.

A kampányzárón fellép Koncz Zsuzsa és Bródy János.

Mutassuk fel újból a magyar egység erejét!

Legyünk mindannyian november 24-én a marosvásárhelyi Sportcsarnokban!

A belépés díjtalan.

Együtt az összefogásért, együtt az autonómiáért!

Nagyravágyó tervek, de…

- Körvonalazódik a jövô évi költségvetés - mondta Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere, szokásos heti sajtótájékoztatóján. Tekintettel a választásokra, azzal is tisztában van, hogy visszafogottabban kell kezelni a politikusok ígéreteit - jelentette ki hétfô délelôtt.

Vélekedését alátámasztva, a polgármester példaként arról beszélt, hogy a parlament tárgyalja a közösségi rendôrség megalakulásáról szóló törvénytervezetet, s ha netán úgy határoznak, hogy jövôben ennek mûködnie kell, akkor a tanács és a polgármesteri hivatal szinte hiába tervezi meg a költségvetést, mert ez áthúzza a számításokat. Szóba került az iskolák helyzete is. Florea véleménye, hogy meg kell teremteni az oktatási intézmények költségvetési autonómiáját. Ami azt jelentené, hogy az oktatáson kívüli tevékenységek költségeit az iskoláknak kell majd állniuk saját forrásból. Megengedhetetlenül nagyok a tanintézetek fogyasztási számlái, a jelenlegi anyagi helyzetben mérlegelnünk kell, mire mennyit költünk el - vélte. Így is a városi költségvetés több mint 10%-át fordítják az oktatási intézményekre, ez évente 100 milliárd lej, emellett még a héából (TVA) 20 milliárdot utalnak át a tanárok és a kiegészítô személyzet javadalmazására. Az iskolák helyzetével Csegzi Sándor alpolgármester foglalkozik majd, valószínû, külön programot dolgoznak ki erre vonatkozóan. Többek között a felszereltségen, az oktatási segédeszközökkel való ellátáson igyekeznek javítani mielôbb.

A terveknél maradva a polgármester szólt arról, hogy a megyeszékhelyen járt Miron Mitrea szállítás- és lakásügyi miniszter, akit arra kért, támogasson néhány nagyobb horderejû elképzelést. A lakásépítés terén mind a minisztert, mind a közvéleményt e sajtótájékoztató keretében értesítette, hogy a Segesvári úton levô villanegyed elkészült, hozzákezdtek a Szabadi út végében is egy hasonló kialakításához. Egy korábbi tervet szeretnének véglegesíteni. Ez az ún. 2. Víkendtelepre vonatkozik. A polgármester át szeretné venni a város részére a gázvállalat által elkezdett, de félbehagyott sportkomplexum építését. Ide egy országos, akár nemzetközi hírnevû olimpiai központot létesítenének, ahova több sportág élsportolói jöhetnének el edzôtáborokba. Ezért azonban elsô lépésként az Ipari Minisztérium le kell mondjon az épületekrôl, a Mezôgazdasági Minisztérium a területrôl, míg a környezetvédelmi tárca a vízfelületet kellene átadja a városnak. Az említett sportkomplexum befejezése mellett még két nagyobb terve van a polgármesteri hivatalnak, amelyet jövôben meg szeretne valósítani. Az egyik egy üzleti központ és kiállítócsarnok, amelyet a Hadsereg téren, a jelenlegi piac helyére húznának fel, a másik pedig a Somostetôn átvezetô - vitatott - terelôút megépítése. E tervekkel szeretnének EU-s pénzekre is pályázni a gyulafehérvári 7. régióközponton keresztül. Aztán ezek mentén szóba került a sportrepülôtér ügye, amelyre a miniszter megint csak támogatását ígérte, illetve a szakminisztériumi államtitkár is felvállalta, hogy támogatja az ötletet, miszerint a Szabadság utca végében levô sportröpteret elköltöztetik a Szászrégen melletti mocsári - volt második világháborús - repülôtérre. Az egyezség e téren úgy szólt, hogy a város megépíti majd az irodaépületet és a leszállópályát. Azzal is érvelt a polgármester, hogy amennyiben Szászrégenbe költözik a sportrepülôtér, ezt a létesítményt ott akár a turizmus hasznára is fordíthatnák.

A polgármester tudja, hogy mindezek elég ambiciózus tervek, így a kivitelezés elengedhetetlen feltétele, hogy a parlamenti képviselôk és szenátorok is támogassák mindezeket - mondta Dorin Florea.

A továbbiakban megígérte, hogy december folyamán átadják a fedett uszodát. A munkálatok azért húzódtak el, mert a tervezettnél többet kellett javítani. A ráfordított pénzösszeg 1,5 milliárdról már 6-ra ugrott.

Több mint százezren maradtak áram nélkül Suceava megyében az erôs havazás és heves széllökések miatt - közölte Ilie Vasile, a helyi áramszolgáltató igazgatója. Az óránként 80 kilométeres sebességû szél mintegy 260 távvezetéket rongált meg, a hó vastagsága pedig eléri az 50 centimétert az észak-romániai megyében. Az ország középsô részében található Râmnicu Saratban az óránként 100 kilométer sebességû széllökések szintén áramkimaradást okoztak. Besztercén az erôs szél tucatnyi ház tetejét szakította le - közölték a helyi hatóságok. A bukaresti országos meteorológiai intézet elôrejelzése szerint a héten tovább tart az ítéletidô, a környezetvédelmi minisztérium figyelmeztetése szerint nagy mennyiségû hóra kell számítani országszerte.

Az Alkotások Maros Megyei Központja, az erdôszentgyörgyi mûvelôdési otthon és a Bodor Péter Mûvelôdési Egyesület közös szervezésében tartják pénteken és szombaton a Kis-Küküllô menti falusi mûkedvelô színjátszók Színpad elnevezésû találkozóját. Sorrendben ez immár a tizenkettedik ilyen rendezvény. Kovrig Magdolna magyartanárt, az egyesület vezetôjét, az Erdôszentgyörgyi Figyelô címû helyi lap fôszerkesztôjét, a színjátszók mentorát ezúttal szervezôi minôségében kérdezem: kiknek tapsolhat a közönség a hét végén Erdôszentgyörgyön?

- Pénteken, 19-én délután lesz a megnyitó, 17 órakor. Fellép az erdôszentgyörgyi Bodor Péter Mûvelôdési Egyesület csoportja Rejtô Jenô: Aki mer, az nyer címû bohózatával. 19.30- tól Celldömölk testvérváros Soltis Lajos Színháza játssza Borsos-Zalatnay: A szerencsét tojó tik címû vidám játékát. Szombaton, november 20-án 9 órától 13 óráig felkészítôt tartunk a mûkedvelô rendezôk számára. Azok is eljöhetnek, akik otthon hagyták csoportjukat, vagy ezután szeretnének színjátszó kört alakítani. A felkészítôt Solténszky Tibor, a Magyar Rádió Rádiószínházának dramaturgja vezeti. 14.30-tól Hármasközség színjátszói két jelenetet adnak elô (Zilahy Lajos: Szénapadlás; Móricz Zsigmond: Dinnyék), ôket követi 15.20-tól Balavásár Eperjesi Mimi Színjátszó Köre (Nóti Károly: A motor), aztán 16 órától Kibéd (Zilahy Lajos: Szénapadlás), 16.30-tól Sármás következik (Tomcsa Sándor: Fiú vagy lány), 17 órától pedig Maros-szentgyörgy (Nóti Károly: Süt a hold). A gyergyószentmiklósi Fábián Ferenc Színtársulat képviseletében Danaliszyn József mond monológot 17.40-kor. A gyergyói diákszínjátszó csoport elôadása zárja a találkozót (Roland Barthes: Beszédtöredék a szerelemrôl). Rendezvényünket támogatja a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és az Erdôszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal.

Tegnap kezdôdött a Küküllô-parti városban az a kétnapos nemzetközi konferencia, melynek témája Segesvár és az erdélyi szász falvak átfogó fejlesztése. A rendezvényre meghívták többek közt a Mûvelôdésügyi Minisztérium képviselôjét, Norvégia nagykövetét, az ENSZ képviselôjét, a Világbank romániai menedzserét, Jonathan Scheelét, az Európai Bizottság romániai küldöttségének vezetôjét. Charles walesi herceg üzenetét a szervezô Mihai Eminescu Trust Alapítvány képviselôje tolmácsolja. A konferenciára Ion Iliescu államfô is hivatalos. Segesvár polgármestere kérdésünkre meglehetôsen szûkszavúan válaszolt, elzárkózva a téma részletezésétôl. Még nem tájékozódott, a szervezôk pedig személyesem nem keresték meg, és nem is tudja, mit akarhat a fent említett alapítvány Segesvár fejlesztésével kapcsolatosan - állította.

A polgármesteri hivatalban sorra kerülô rendezvény tegnapi programja szerint a délelôtti órákban a meghívottak mondtak üdvözlôbeszédet, majd ezt követôen került sor a téma kapcsán különbözô stratégiák ismertetésére. Ma folytatódnak a megbeszélések, a végkövetkeztetésekre délben kerül sor. A rendezvény sajtóértekezlettel zárul.

A maroskeresztúri víz- és csatornahálózat bôvítése

Egymillió eurós összértékû SAPARD- pályázatot nyújtott be a Maroskeresztúri Polgármesteri Hivatal. A községközponti csatornahálózat bôvítését célzó terv 45 pontot kapott, s a 7-es Számú Központi Fejlesztési Régió szakemberei kiválaszthatónak minôsítették.

A rendelkezésre álló pénzösszeg nagyságától függ, hogy a megyeszékhely közelében levô település elnyeri-e a terv kivitelezéséhez szükséges támogatást vagy sem. Sânpalean Ioan, Maroskeresztúr polgármestere bizakodó, s reméli, hogy jövôben elkezdhetik a csatornahálózat bôvítését.

- Jelenleg csak a maroskeresztúri tömbházakban és két utcában van kiépítve a csatornahálózat. Egészségügyi és környezetvédelmi szempontból is rendkívül fontos, hogy kiterjesszük a csatornarendszert. Szerencsések vagyunk, hiszen a község területén mûködik a szennyvíztisztító gyár, így nem kell külön ilyen berendezést kiépítenünk. Ide kapcsolódik a vízhálózat kibôvítése is. Idén sikerült a Gostat utcába bevezetni az ivóvizet. A 350 millió lejes befektetés révén 30 családnak biztosítottunk ivóvizet. A községközpontban jelenleg csak a Hajnal utcában nincs ivóvíz, reméljük, jövô évben ezt a hiányosságot is sikerül pótolnunk. Felvállalt feladatunk a székelykakasdi lakások ivóvízzel való ellátása is. A megyeszékhelyi Március 8. utcába be van vezetve a víz. Azonban ahhoz, hogy a székelykakasdiakat is ebbôl a fôvezetékbôl, vagy ennek meghosszabbításából tudjuk ellátni, szükséges a jelenlegi kapacitás növelése. Az elkövetkezô években ezen munkálat kivitelezése prioritásaink között szerepel - számolt be Sânpalean Ioan, a község vezetôje.

Vasárnap 20.26 órakor Marosvásárhely több lakónegyede, közintézménye és gazdasági egysége sötétségbe borult.

Claudiu Hulpus, az Electrica Villamossági Vállalat sajtószóvivôje lapunknak elmondta, az elosztó rendszerben bekövetkezett sorozatos meghibásodásról van szó. Elôször a meggyesfalvi negyed 20 kilovoltos föld alatti hálózata hibásodott meg, aminek következtében több transzformátorállomás áram nélkül maradt. Az áramszolgáltató szakemberei megpróbálták egy másik vonalon ellátni a fogyasztókat, de az újabb meghibásodások következtében ez nem sikerült. Több hibaelhárító csoportot is bevetettek, amíg a tíz transzformátorállomás körzetébe tartozó fogyasztók mindegyikét visszakapcsolhatták az áramszolgáltató rendszerbe. A hibaelhárítás közel három órát tartott, az elsô fogyasztóknál 20.55 órakor kezdték újra a szolgáltatást, az utolsónál 23.47 órakor.

A szóvivô hozzáfûzte, a hétvégi viharos széllökések kisebb áramkieséseket okoztak a hegyvidéki településeken. is

Jegyzet

A közrendre és -biztonságra vonatkozó törvények értelmében rendôröknek, polgárôröknek és csendôröknek egyaránt hatáskörébe tartozik a honpolgárok életének, testi épségének és vagyonának védelme. Ugyanezen elôírások értelmében a nagy tömegeket vonzó rendezvényeken nagyobb létszámú alakulatokkal ügyelnek fel, hogy az érdeklôdôk ne eshessenek zsebtolvajok, szélhámosok, csalók és más jogsértôk áldozatává. Mindez a törvény értelmében...

A múlt héten több napig is több száz látogatót vonzó esemény színhelyévé vált Marosvásárhely fôtere. Luxusautók kiállítása, alig néhány lépésre tovább, a Nemzeti Színházban nemzetközi könyvvásár. Egyik rendezvény sem szenvedett látogató-hiányban. Kispénzû emberek is eljöttek szemet gyönyörködtetni a tetszetôs kiadványokat felsorakoztató seregszemlén, s ugyanazon epekedô szemekkel simogatták végig az anyagi lehetôségeiket jóval felülmúló négykerekû csodákat. Tömeg mindenfelé. S akkor a képbe egyáltalán nem illô személyek jelenlétére leszek figyelmes. Széles karimájú fekete kalapos, frissen borotvált képû, fehér ingben pompázó roma legények nejlonzacskóval a kezükben sétálnak fel s alá a színház elôtt. A tasakból hol egy kölnisüveg, hol egy permetszóró flakon kerül elô, azzal somfordálnak a közeledô felé. Fiatalt, középkorú nôket, idôsebbeket egyaránt leszólítanak.

- Olcsón adom, minôségi áru - hajtogatja fáradhatatlanul. A járókelôk zöme fejrázva siet tovább, ám két fiú megáll. S kezdôdik az alkudozás. Egyenruhás sehol. A kereskedelmi árnál jóval kevesebbet kér Gábor, aki, hogy árujának minôségét bizonyítsa, egyet fúj a dobozból, cseppent az üvegcsébôl. Eredménnyel. A fiú fizet. Aztán otthon rádöbben: csalás áldozatává vált.

Néhány évvel korábban nagy port kavart az olcsó kölnik esete. A rendôrség akkor közleményben hívta fel a lakosság figyelmét, miszerint roma nemzetiségû személyek a szemeteskukákból kivett borotválkozás utáni szert, kölnisüvegeket, permetszórókat vízzel töltötték fel, s azt gyanútlan embereknek adták el. A becsapottak másnap már rájöhettek, az elônyösnek tûnô üzlet ráfizetéses becsapás volt. A csalók lebuktak, törvény elé kerültek, s egy idôre eltûntek. Most megint "dolgoznak". Rendszerint zsúfolt helyeken, tömegben, ahol könnyen áldozatra találnak, s ahol egyenruhások kellene vigyázzanak a honpolgárok biztonságára.

Gyurcsány a kettôs állampolgárságról

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök hétfôn napirend elôtt az Országgyûlésben azt mondta: az elmúlt 15 évben a kormányok és az Országgyûlés folyamatos erôfeszítéseket tettek a határon túl élô gondjainak enyhítésére, és arra kérte a Fideszt nyújtsa be azt a törvényjavaslatot, amellyel megoldhatónak véli a kettôs állampolgárság kérdését.

"Az elmúlt 15 évben a magyar parlament, az elôzô kormányok folyamatos erôfeszítést tettek arra, hogy az állampolgársági jogok kiterjesztése mellett megalkossák a közös felelôsség, a nemzetpolgárság intézményét, osztozva a határon túl élôk gondjainak megoldásában" - fogalmazott a kormányfô.

Arra kérem a Fideszt, hogy nyújtsa be azt a törvényjavaslatot, amely annak "a politikai, nemzetpolitikai szándéknak az érvényesülését fogja eredményezni, amit ô fontosnak tart" - tette hozzá Gyurcsány Ferenc.

A kormányfô közölte: ismeri az MSZP, az SZDSZ és az MDF álláspontját, de a Fideszét nem, csak azt tudja, hogy korábban a kettôs állampolgársággal kapcsolatban kételyeik voltak.

Elmondta: az elmúlt hetekben azt látta, hogy a Fidesz támogatja a népszavazást, "az elmúlt tíz napban ugyanakkor meg azzal szembesültünk, hogy már mintha nem is a kettôs állampolgárságról beszélnének, hanem egy útlevél megadásáról és semmi többrôl, miközben a kettôs állampolgárság megadása (...) veszélyezteti azokat a kedvezményeket is, amelyek a magyarigazolványhoz kötôdnek".

A pénteki Magyar Állandó Értekezlet ülésérôl a miniszterelnök azt mondta, hogy a kettôs állampolgárságot támogató határon túli szervezetek maguk is azt mondják, hogy a kérdés ilyen módon való feltétele szerencsétlen.

Gyurcsány Ferenc szerint "sikerült olyan kérdéssel szembesíteni magunkat, amely az aktív állampolgárok körében indulatot és jelentôs elbizonytalanodást vált ki", és láthatóan nem egyesíti a nemzetet, hanem szétszakítja, ez ennek a kérdésnek a csapdája.

A miniszterelnök elmondta, hogy a kormány azt gondolta, helyes irányba viszi a megoldást, ha elfogadásra javasolja a szülôföld- programot, amely útlevélrôl és utazásról, a szülôföldön maradásról, a szülôföld gazdasági fejlesztésérôl szól.

Pokorni Zoltán (Fidesz) azt mondta: "majd minden" ember és Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is "szíve mélyén igent mondana" a kettôs állampolgárságra, csak aggodalmak vannak benne, hogy mivel jár ez, mennyibe kerül. Hozzáfûzte: a pártok dolga, hogy ezekre a kérdésekre ôszinte választ adjanak.

A politikus emlékeztetett rá, hogy eddig is kaphattak állampolgárságot a határon túli magyarok, de évente csak 7500-8000 ember döntött úgy, hogy áttelepül, és ez nem tette tönkre a magyar gazdaságot.

Mint mondta, a kérdés most az, kaphat-e valaki állampolgárságot úgy, hogy ne kelljen áttelepülnie, ugyanis a határon túli magyar szervezetek szerint ez jelentôsen mérsékelné az áttelepülést.

Csapody Miklós (MDF) közölte: a népszavazásra feltett kérdés nem jó. Mint mondta "a politikai elitet, az országot, az ország szavazóit, a választókat, az egész lakosságot, sôt a határon túli magyarságot is beleértve, akadt valaki, aki mindnyájunkat felültetett egy hullámvasútra".

Hozzáfûzte: a kedden kezdôdô négypárti egyeztetésen szó lesz arról is, hogy az Országgyûlés képes-e december 5-ig az MDF által szorgalmazott kedvezményes honosításról törvényt alkotni.

Lendvai Ildikó (MSZP) is úgy vélekedett, hogy egy rosszul feltett kérdésrôl van szó, és valódi állampolgárságot senki nem mer adni, "már Orbán Viktor úr is csak európai útlevélrôl beszélt".

Emlékeztetett rá, hogy a kettôs állampolgárság törvényi szabályozását az elôzô kormányzatok sem kezdeményezték, sôt az Orbán-kormány által megalkotott kedvezménytörvény szerint az állampolgárság és a kedvezmények kizárják egymást.

A szocialista képviselô közölte: azt várják a kormánytól, hogy az államhoz való csábítás helyett a nemzethez tartozás jogait, a nemzetpolgárságot biztosítsa.

Kuncze Gábor (SZDSZ) szerint nem lehet arra kényszeríteni az állampolgárokat, hogy a kettôs állampolgárság kérdésben úgy hozzanak felelôs döntést, hogy nem ismerik a következményeit.

A kormánypárti politikus azt a kérdést tette fel, hogy "ha valakinek állampolgárságot adtunk, amihez mellesleg járul egy utazási okmány is, akkor ebben az esetben milyen alapon tagadnánk meg tôle, ha valóban Magyarországon akar élni".

Lapvélemény

Ismét a mérleg szerepét tölti majd be a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a parlamentben a november 28-i választások után - vélte Cristian Pârvulescu politológus a Szabadságnak adott interjújában.

A politilógus elmondta: nagyon szoros végeredményre lehet számítani a két hét múlva esedékes választásokon, az addig hátralévô idôben pedig nagyon agresszív lesz a választási kampány.

A relatív többségért harcoló két választási szövetség - egyik oldalon a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Román Humanista Párt (PUR) szövetsége, a másikon pedig a liberális demokrata D.A. ellenzéki szövetség - eltérô választási stratégiát alkalmaz - állapítja meg az interjúalany, aki szerint a PSD csak takaréklángon kampányol, ami a közvetlen kommunikációra és nem a vitára épül. A D. A. Szövetséget ezzel arra kényszerítik, hogy sokkal láthatóbbá tegyék magukat és agresszívebben kampányoljanak.

Az utolsó két hét mozgalmas lesz, hiszen a két választási szövetség, valamint az RMDSZ és a Nagy-Románia Párt (PRM) mindent elkövet majd azért, hogy maguk felé irányítsák a gyôztest meghatározó bizonytalan szavazóbázist - vélekedik a politológus.

Pârvulescu szerint az RMDSZ ismét a bíró szerepét töltheti be, mivel parlamenti többséget csak a magyarok e politikai szervezetének támogatásával érheti el a két nagy választási szövetség. A PRM-mel majdnem lehetetlen az együttmûködés, hiszen nemzetközi téren egyik nagy román pártra sem vetne jó fényt, ha Corneliu Vadim Tudor pártjával mûködne együtt - állapítja meg a román politológus.

Van-e élet a mobiltelefon nélkül - erre a kérdésre keresték a választ azok a brit szakértôk, akik kísérletükkel azt akarták kideríteni, hogy a brit fiatal nemzedék mennyire vált függôvé a mobiltól. Az eredmény ôket is megdöbbentette: a készülékeiktôl megfosztott tizen- és huszonévesek addigi társadalmi életvitele rövid idô alatt teljesen szétesett.

A 15-24 év közötti korcsoportban, önkéntesekkel végrehajtott vizsgálat során a részvevôktôl két hétre elvették mobiltelefonjukat.

A kísérletet szervezô Manning Gottlieb OMD marketingcég illetékese a The Daily Telegraphnak elmondta: a csoport bizarr élményként élte meg a mobilnélküliséget, a kísérleti alanyoknak ugyanis alapjaiban kellett újjászervezniük életüket.

Az egyik legnagyobb változás az volt, hogy a részvevôknek - a korcsoport számára eddig ismeretlen módon - a mobil által lehetôvé tett pillanatnyiság és spontaneitás helyett elôre meg kellett szervezniük programjaikat. Egyebek mellett elôzetesen meg kellett beszélniük, ha barátaikkal találkozni akartak, hiszen nem tudtak az utcáról, pillanatnyi ötlettôl áthatva szöveges üzenetet küldeni ismerôseiknek, hogy éppen arra járnak, és benéznének, ha lehet.

A másik merôben új tapasztalat az volt, hogy mindenhova idôben kellett elindulni, hiszen nem volt olyan eszköz kéznél, amellyel a késésrôl értesíteni lehetett volna a többieket.

Hasonló újdonságként élték meg a mobiltalanított fiatalok, hogy kénytelenek voltak élôszóban érintkezni saját szüleikkel, és mivel nem lehetett az utcáról SMS-ezni, hogy "itt vagyok, gyere le", be kellett kopogni az ismerôsök ajtaján, ami azzal a mellékhatással járt, hogy esetenként a barátok szüleivel is beszélgetésbe kellett elegyedni.

Mint kiderült, a fiatal nemzedék életében ennél sokkal komolyabb szerepe is van a mobilnak: segítségével lehetôvé vált a konfliktusok négyszemközti rendezésének elkerülése, például általános jelenséggé vált az SMS révén történô szakítás.

A kutatásban részes lancasteri egyetem kísérletvezetô professzora, Michael Hulme elmondta: általánosan megállapítható, hogy mobiltelefon sok tekintetben infantilizálja a fiatalok érintkezési módját, beszélgetéseik színvonala az esetek zömében például "rendkívül gyermeteg".

A kísérlet legáltalánosabb tanulságát maguk az alanyok vonták le: saját bevallásuk szerint a vizsgálat idején ismerték fel, hogy életük teljesen függôvé vált a mobiltól.

A romániai kis- és középvállalkozók versenyképességének helyzete, jövôje és tényezôi címmel szervezett üzletember- találkozót az RMDSZ Maros megyei szervezete. A vasárnap délben tartott tanácskozás a jó szervezésnek és a rangos elôadóknak köszönhetôen a vártnál is nagyobb számú gazdasági szakember részvételével zajlott. A választási kampány adta lehetôségek - a valós problémák feltárása és a közösen adható helyes válaszok megtalálása - jó alkalomnak bizonyultak a célcsoportos megbeszélésekre, amit jelen esetben az elôadók felkészültsége és a tartalmas elôadások színesítették.

Az európai csatlakozást megelôzô idôszakban a romániai magyar vállalkozók ha érvényesíteni tudják a magyarországi tapasztalatokat és kapcsolatokat, jó eséllyel állhatnak helyt az európai piacokon. Az RMDSZ választási és Markó Béla államelnökjelölt programjában fontos helyen szerepel a vállalkozók segítése, a jobb versenyhelyzet megteremtése. Borbély László parlamenti képviselô hangsúlyozta: nem mindegy, hogy az erdélyi magyarság részt tud-e venni aktívan az európai csatlakozásban. Dr. Terényi János, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövete az általa is képviselt új diplomáciai gondolkodásmódot emelte ki, amely szerint a külkapcsolatok nem választhatók külön a gazdasági kapcsolatoktól. A két tényezô közt nincs alá- vagy fölérendeltségi viszony. A külkapcsolatok határozottan gazdaságorientáltak kell legyenek. A itt élô magyar közösségnek óriási szerepe van Románia csatlakozásában. Magyarország nemzetpolitikájában arányosan növelni kell a gazdasági elem súlyát - mondta a nagykövet.

Az ITDH magyar kereskedelmi kirendeltség vezetôje, Halász János a hazai gazdasági környezet nagyon jó ismerôje, felhívta az RMDSZ honatyák figyelmét, hogy számos olyan joghézag létezik még, amely fékezi a gazdaság fejlôdését, illetve az önkormányzatok pályázati lehetôségeit. Ugyanakkor a Magyarországon létrehozott határon túli gazdaságfejlesztést célzó szervezetek közti párhuzamokról is beszélt, nem kis teret szentelt a pályázatkészítô irodák szerepének.

A vidék gondjairól és a politikusok ez irányú mulasztásairól értekezett dr. Kelemen Atilla parlamenti képviselô. A következô idôszak nagy kihívása, hogy képesek leszünk-e a gondokat megoldani, mivel a statisztikai adatokon túl az a valóság, hogy Románia összlakosságának több mint fele a vidékbôl él. A csatlakozási tárgyalások mezôgazdaságra vonatkozó fejezetét meglepôen könnyen abszolválta Románia, de az eredmény azt is jelenti, hogy az ország agrárjellege szomszédainál hangsúlyozottabb. Csak a feldolgozóágazattal vannak nagy gondok. A magas tejkvóta nem elég, ha nincs mögötte feldolgozó- ágazat. Ezért is kell ott lenni a törvényhozásban, hogy a magyar gazdák és vállalkozók érdekeit is képviseljék. Csata Edit, a rendezvény háziasszonya a vámszabályozások csapdáira hívta fel a vállalkozók figyelmét.

Ma, november 16-án az RMDSZ-karaván Nyárádszeredába és környékére látogat.

Délután 3 órától Borbély László képviselôjelölt Márkodon találkozik a székelyberei és márkodi választópolgárokkal, majd rövid látogatást tesz Berekeresztúron, Máján és Kendôn.

Dr. Benedek Imre képviselôjelölt 16 órától Nyárádselyére, majd 17 órától Nyárádmagyarósra látogat.

A központi rendezvényen, amelyre 19 órától kerül sor Nyárádszeredában, jelen lesznek Borbély László, dr. Benedek Imre és dr. Kelemen Atilla képviselôjelöltek. A közönséget Bodoni Ildikó popénekesnô és a Madártej kabarétársulat szórakoztatja.

Marosvásárhelyen délelôtt 10 órától a vidékfejlesztéssel kapcsolatos rétegtalálkozót szervez az RMDSZ megyei szervezete. A találkozót a Maros Megyei Tanács nagytermében tartják Bartha Márton, Borbély László, dr. Kelemen Atilla, Lokodi Edit és Náznán Jenô részvételével. Ezt vezetô önkormányzati tisztségviselôkkel tartott találkozó követi ugyanott.

Az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete 17 órától választmányi gyûlést tart a megyei RMDSZ-szervezet Braila utcai székházában. A gyûlésen jelen lesz dr. Kelemen Atilla megyei RMDSZ-elnök is.

A magyar kisebbség egyik legnagyobb problémája a fiatalság Erdélybôl külföldre való elvándorlásának kérdésköre. Az RMDSZ, felismerve a probléma súlyosságát, létrehozta az Úton hazafelé projektet.

A projekt célkitûzése, hogy rámutasson, az elvándorlás nem az egyetlen lehetôség, Erdélyben is lehet jövôt és értéket teremteni, illetve csak akkor maradhatunk meg, ha a hagyományos erdélyi értékek ôrzése mellett ÚJ értékeket teremtünk.

November 11-24. között, egy speciálisan erre az ifjúsági kampányra kialakított busszal a fiatalok egy csoportja végigjárja Erdélyt - Szatmárnémetitôl Kézdivásárhelyig. Az elvándorlás problematikájának a gyökerét szeretnék megtalálni, azokat a kiváltó okokat, amelyek arra késztetik a fiatalokat, hogy elhagyják szülôföldjüket.

A buszon együtt utaznak majd az RMDSZ képviselô- és szenátorjelöltjei, a helyszínenként fellépô zenekarok és humortársulat (Erdélyi értékturné), illetve a sajtó képviselôi.

Szerdán, november 17-én megyénkben Szovátán állomásozik az ifjúsági karaván autóbusza. 18 órától a szovátai kultúrotthonba várják a fiatalokat és nem csak.

Az RMDSZ megyei szenátor- és képviselô- jelöltjeivel találkozhatnak az érdeklôdôk november 17-én, szerdán 19 órától a dicsôszentmártoni mûvelôdési házban. A lakossági fórumot nótaest követi. Fellép: Balogh Dénes, Buta Árpád, Gál Ferenc, Gyárfás István, Koós Éva, Marton Irén, Ötvös Mária és Sebestyén Aba. Kísér Koszorús Kálmán és zenekara. A belépés díjtalan.

A Nagy-Románia Párt megyei szervezete a múlt héten óvást nyújtott be a megyei választási irodához, amelyben azt kifogásolta, hogy a D.A. Liberális-Demokrata Szövetség nem a kijelölt helyekre ragasztotta választási plakátjait. Sôt, a helyeket is megjelölte: a Bolyai utcát, Székely Vértanúk útját, Pandúrok sétányát, a Dacia környékét, az 1848, illetve az Egyesülés negyedet. Ugyanakkor megállapította, hogy a Kárpátok sétányon, a vasút környékén is hasonló "törvénytelenségeket" követett el a D.A. A PRM követelte, hogy a törvény szigorával büntessék meg a formációt a kihágásért.

Az ellenôrzés során a BEJ tagjai megállapították, hogy az említett helyekre október 28-án ragasztották ki a plakátokat, vagyis mielôtt a polgármesteri hivatal kijelölte volna a helyeket. (Erre egy nappal késôbb, 29-én, azaz a kampány második napján került sor).

A D.A. Szövetség sajnálatát fejezte ki, amiért - a polgármesteri hivatal által késve megejtett sorshúzás miatt nem a megfelelô helyre került plakátjaik egy része: így "sikerült" ráragasztani a PNTCD-nek, illetve a PRM-nek, sôt, egy helyen az RMDSZ számára kijelölt részekre. A megyei választási iroda a helyszínen állapította meg a fentieket, olvashatjuk a Vasile Vulpe elnök, Simona Pojar helyettes és Bogdan Cristina BEJ-tag kézjegyével és az iroda pecsétjével ellátott, november 11-én kiadott határozatban. Eszerint a kihágást jelzik az illetékes hatóságoknak, a megyei rendôr- felügyelôségnek, a megfelelô szankciók megállapítása érdekében, ugyanakkor, a 373/2004-es, a parlamenti választásokról szóló törvény 71/2. és 72/2. cikkelyei értelmében kötelezik a polgármestert, távolíttassa el a plakátokat az elsô részben jelzett helyekrôl.

A PRM által megfogalmazott többi panaszt a megyei választási iroda a november 11-i tárgyaláson elutasította.

(mózes)

Titkos szavazással jelölték ki azokat a magisztrátusokat, akik megpályázhatják a Legfelsôbb Bírói Tanács-beli tagságot. Az eseményre a Marosvásárhelyi Fellebbviteli Bíróságon került sor szombaton.

A szavazás eredményeképp a Legfelsôbb Bírói Tanácsba Floarea Grosut, a Marosvásárhelyi Fellebbviteli Bíróság elnökét (a fellebbviteli bíróság képviseletében), Daniela Bejenarut, a Hargita Megyei Törvényszék bíráját (Hargita és Maros megyét képviseli), illetve Ilie Verzát, a Marosvásárhelyi Bíróság elnökét (a Marosvásárhelyi Fellebbviteli Bíróság körzetébe tartozó kilenc bíróság képviselôjeként) jelölték.

- A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának mûsorrendjén új bemutató szerepel: Szomory Dezsô Györgyike, drága gyermek címû színmûve. A színházi életben jártasabb személy számára feltûnhet, hogy az elmúlt évadban ez a darab szerepelt a budapesti Nemzeti Színház plakátjain, de a folyó évad elején a szatmárnémeti Harag György Társulat is bemutatta. Mi lehet a magyarázata annak, hogy egyszerre csak - minden évfordulótól függetlenül - "divatba jön" egy szerzô vagy egy darab? - kérdezem Kovács Levente rendezôtôl.

- Elôször is azt szeretném megvilágítani, hogy nálam nem "divatba jött" ez a darab. Rég foglalkozom Szomoryval, a Györgyikét már 21 évvel ezelôtt rendeztem. A most színre kerülô elôadást két éve terveztük bemutatni a Tompa Miklós Társulattal, de elhalasztódott. Úgyhogy a premierünknek semmi köze a divathoz. Másrészt a mû többértelmûsége, az átfordíthatósága a mai élethelyzetekre hozhatta, hogy ez a darab ma több helyen is elôtérbe került.

- A darab ôsbemutatója 1912-ben volt Budapesten a Vígszínházban, és egy mûfaji meghatározás szerint "vígjátékba átjátszó társadalmi színmû". Mit ígérhet ez a megnevezés?

- Rendkívül elônyös az a tény, hogy egyszerre van dolgunk olyan szöveggel, amely egy - a közönség által jól fogyasztható - úgynevezett "jól megírt színdarab" kategóriájába beillô fordulatos történet, mely kiváló szerepeket vonultat fel, ugyanakkor filozófiai és pszichológiai szempontból olyan mélyrétegei is vannak, melyek alkalmat adnak az emberi viszonyok alapos feltárására. Emellett a férfi-nô kapcsolatra, a család belsô hierarchiájára, az illúziók és a valóság viszonyára, a színházi álom és realitások világára is kitekinthetünk ebben a színrevitelben. Különösen akkor, amikor a világban mindennek jól meghatározott ára van. A darab élesen veti fel az illúziókról való lemondásért fizetett emberi értékvesztés problémáját, mutatja meg a társadalmi érvényesülés és a romantikus álmodozás közötti szakadékot. A Szomory-s "életlihegés" több formája tárul fel a darabban. Ahogy Karinthy mondaná: "meg minden..."

- Tehát újra egy izgalmas tematikájú darabban mutatkozhatnak meg a Tompa Miklós Társulat mûvészei...

- A társulat kihasználtsága és építése szempontjából is fontos ez az elôadás. Több színésznek olyan feladat adatik, mely árnyalhatja mûvészi eszközeit, tágíthatja megmutatkozási lehetôségeit. Ez egy olyan dramaturgiájú mû, amely a maga idejében erôsen a színészekre épített. Következésképpen ma is ismertté-ismertebbé tehet mûvészeket, hiszen a színház mindenkori legnagyobb varázsereje alapvetôen a színész.

Lejegyezte: Kiss Éva Evelyn irodalmi titkár

Szomory Dezsô: Györgyike, drága gyermek - színmû három felvonásban. Szereplôk: Györffy András, Balázs Éva, Nagy Dorottya, Szabadi Nóra, Darabont Mikold, Kilyén László, Zayzon Zsolt, Sebestyén Aba, B. Fülöp Erzsébet, Berekméri Katus, Szilágyi Ágota e.h., Zsigmond Ildikó-Tímea, valamint Bodolai Balázs. Díszlet-jelmez: László Ildikó, a rendezô munkatársa: Szilágyi Emese e.h., mozgásmûvészeti tanácsadó: Szôke István m.v., rendezô: Kovács Levente.

Bemutató elôadás: 2004. november 19, péntek este 7 óra, a Maros-vásárhelyi Nemzeti Színház nagyterme - Kemény János-bemutatóbérlet.

Bemutatók, vásárfia. Jövôre is...

Amint írtuk, idén is gazdag programmal várta vendégeit a X. Marosvásárhelyi Könyvvásár. Könyvbemutatók, irodalmi délutánok és estek, író-olvasó találkozók (köztük a mai magyar - anyaországi és erdélyi - irodalom nagyjaival), és persze a könyvvásáros hangulat várták a Nagyérdemût.

Az elsô és rögtön az egyik legfajsúlyosabb író-olvasó találkozónak a Stúdió terem adott otthont csütörtök délután. Zsúfolásig telt terem várta a vendégeket, ami nem meglepô, hiszen Garaczi Lászlóval, Parti Nagy Lajossal, Szilágyi Ákossal és Varró Dániellel találkozhatott a közönség. Az est ceremóniamesteri szerepét Keresztúry Tibor, a debreceni Alföld folyóirat szerkesztôje töltötte be, aki a beszélgetés folyamát úgy terelte, hogy a mai és egykori magyar és egyetemes irodalmon keresztül sok érdekes téma felviláglott. Az est végén a meghívottak olvastak fel, mintegy tizenöt-tizenöt percig mûveikbôl.

A pénteki program 11 órakor kezdôdött, Bölöni Domokos dedikálta új könyvét az Impress-standon, majd a Komp Press Kiadó mutatkozott be új könyveivel a színház protokolltermében. Összevont könyvbemutató keretében négy kiadványt mutatott be Balázs Imre József méltató és moderátor, e négy könyvbôl kettônek színházi vetülete (is) van. A Kötô József és Senkálszky Endre által írt A színház fanatikusa (Senkálszky Endre életregénye) címû könyvrôl a társszerzô színháztörténész, Kötô József beszélt. A könyv nem csak interjúkötet, színészportré, hanem megpróbál monografikus lenni. A kiadvány korok tanújává lett.

Ungvári Zrínyi Ildikó az Ariadne Könyvek sorozat keretén belül megjelentetett Látványolvasás címû könyvérôl a moderátor- szerkesztô beszélt, aki elmondta, az irodalomtudomány is elkezdett kultúrtudományról beszélni, és ez a jelenség Ungvári Zrínyi Ildikó könyvében is megtalálható. Egyrészt a színpadképek, másrészt az antropológiai irányultság kapcsán. Ezután a szerzô beszélt a kötetrôl, annak Tamásival foglalkozó részérôl. Mint hallottuk, a könyv a dráma útján, kerülôvel közelíti meg az aktuális, hétköznapi életben elôforduló problémákat. Boka László A befogadás rétegei címû könyve, majd Balázs Imre József munkája, Ablak a jelenre (Középiskolások helyzetértékelései) címû munkája került bemutatásra a protokollteremben. Délután a Mûterem sorozat méltatására és azzal egybekötött kiállításmegnyitóra, majd maratoni könyvbemutatóra került sor a Bernády Házban.

Szombaton az irodalmi délutánok és bemutatók mellett az újraélesztett Éneklô borz felolvasóest volt számottevô, a házigazda ezúttal a Koinónia kiadó volt, közremûködött Kovács András Ferenc, Láng Zsolt, Salat Levente, Selyem Zsuzsa és Visky András. A hét évnyi alvás után felélesztett borz ezúttal Hajdú Gyôzôt állította pellengérre, A gyôzô hajdú címmel, e becsületmintakép ’56-os emlékéremre való felterjesztése kapcsán. A jó hangulat (és gunyorosan önfeledt nevetés) magától értetôdött.

Mint azt Káli Király Istvántól, a szervezô Romániai Magyar Könyves Céh elnökétôl megtudtuk, jelentôs sikernek könyvelik el a szervezôk az évforduló jegyében szervezett könyvhetet: körülbelül hatezerre tehetô a látogatók száma, akikbôl legalább 3700-an vásároltak könyvet százezer lejnél nagyobb értékben. Minden tizedik vásárló ajándékot kapott, 372- ôt kellett ezekbôl kiosztani. Amint a fôszervezô elmondta, a vásárt a marosvásárhelyi olvasók tartják fenn, akik újra jelesre vizsgáztak, és ha jövôre is lesz érdeklôdés, a vásár folytatódik. De azt azért megsúgta: készülnek a tizenegyedikre...

Ezekkel a szavakkal jellemezte képzômûvészeti munkálkodását a szombati megnyitón dr. Molnár Vince a vásárhelyi Szentgyörgy téri galériában. Nyárádszentannán született, november 25-én tölti a 78. évet. Képzômûvészeti elôképzettség nélkül nyúlt ecsethez, korábban, a református kollégium diákjaként Piskolti Gábor festô- tanártól lesett el ezt-azt, majd 1965 után az egyetemi szakszervezet dr. Kiss Ervin vezette mûvészeti körében tevékenykedett, és vett részt munkáival (1970-78 között) az egészségügyben dolgozók éves kolozsvári szalonjain. 1975-ben alapító tagja a mûkedvelô képzômûvészek helyi szervezetének, azóta (leginkább ôsszel) közös vagy egyéni kiállításokon szerepel. Munkái elôfordulnak Németországban, Ausztriában, Magyarországon, Svédországban, Izraelben, Kanadában és az Egyesült Államokban is, itthon Sepsiszentgyörgyön volt három egyéni tárlata, és Bukarest, Iasi, Kolozsvár közönsége ismerhette meg képeit. Élete során sok tapasztalatot halmozott fel. 1947-es érettségije elôtt (1944-45-ben) mint lévita tanító és pap is szülôhelyén, elesetteket temet, elsô halottja (parancsra) éppen egy szovjet ezredes. A Marosvásárhelyre költöztetett orvosi egyetemet 1953-ban érdemdiplomával végzi el, utána mindjárt oktatói státusba kerül az igazságügyi orvostani tanszéken, itt dolgozik 1993-ig, "végigjárva a szamárlétra mindet fokát" (ezek az ô szavai), egész az intézményvezetôi beosztásig. Közben 1968-ban tudományos rangot szerez, tagja a Legfelsôbb Igazságügyi Orvosi Tanácsnak. 105 tudományos dolgozata jelent meg, zömmel orvosgenetikai cikkek, a leszármazás és személyazonosítás ürügyén, illetve traumatológiai, alkohológiai, hirtelen halál stb. kérdésekben. Nyolc egyetemi tankönyv fô- vagy társszerzôje, írt tudománynépszerûsítô könyvet (Humángenetika a gyakorlatban, Dacia Könyvkiadó, Kolozsvár, 1984), nagyon hamar elfogyott. Mindvégig volt gyakorlati orvosi munkája is, laboratóriumban, a kriminalisztika terén, börtönorvosként stb., emiatt, mondja, sosem volt unalmas az élete. A naiv érdeklôdô ezek után azt hinné, izgalmas detektívregényeket is írt, megfilmesíthetô krimiket…Valóban: közölt ilyen jellegû írásokat, de sem Conan Doyle, sem Agatha Christie nyomdokába nem lépett. Szabad idejében szôlejét mûvelte, borát itta, csodálta a természetet, festett. Kevés szabad ideje lehetett, hiszen formális nyugdíjazását követôen még kinevezték a Dimitrie Cantemir egyetem jogi karának professzorává, 2002-ben tankönyvet írt diákjainak. Ha ehhez még hozzáírjuk azt a közel húsz évet, amely a tudománynépszerûsítés szolgálatában telt el a marosvásárhelyi Népi Egyetem Társadalmi élet és orvostudomány címû körében, elmondható: valóban mozgalmas élet adatott dr. Molnár Vincének. Az akvarell titkait firtatva fedezett fel egy olyan világot, ahol csend, szépség és nyugalom honol. Varázsfüggönyén átlépve élte ki nem mindig mûvészi vétetésû indulatait, vezette le feszültségeit. Mint dr. Stef Liviu, munkásságának szombati méltatója mondotta, képein eluralkodik a nyugalom és a derû, olyanok, mint alkotójuk, akit sosem láttak idegesnek, dühösnek, indulatosnak. Ha voltak ilyen pillanatai, akkor azok villámait befelé vezette le, illetve kirajzolta, -faragta, -festette magából. Kiegyensúlyozott egyéniségét, mikszáthi kedélyét mutatják azok az anekdoták is, melyeket lapunkban jelentetett meg és idézett Bölöni Domokos: ezek egyikében a Fargelet kifejezést a népi egyetem elôadói (ki-ki szakmája tolvajnyelve szerint) más és más tudományág szakszavaként értelmezik-magyarázzák, holott az csupán a posta táviróhivatalának új táblája - hátulról olvasva. (Telegraf.)

Ötvenöt munkát láthatnak a betérôk, többnyire akvarellt, pár olajképet és rajzot is, és a barangolások különös "hozadékát", a gyökerekben bujkáló, azokból levegôre hozott kis szobrokat, melyek egyike-másika akár használati tárgyként is szolgál, más része azonban még csak azt sem engedi meg, hogy valamiféle címkét ragasszanak rá. Kiss Jenô versét idézte a megnyitón a Népújság munkatársa: "A szálfa / állja / a vihart, / míg zúgva / dúlja, / ô kitart. // Mi lábon / tartja: / a gyökér - / a földbe / törve / mélyre ér. // Így földbe / törve / lesz magas, / virága, / ága / sugaras. // Ó, áldott, / szívós / gyökerek! / E röghöz, / földhöz / kössetek!" (Gyökerek)

Menedékhely a romlás ellen? Igen, a mûvészet ilyen is. Mentálhigiénés hatása óriási.

Az évad immár második premierén vehettünk részt szombaton a marosvásárhelyi Stúdió teremben. Míg az Arab éjszaka címû elôadásban az intézet színész-tanárai játszanak, addig a most bemutatott produkció, az Örkény István Kulcskeresôk címû mûvére alapuló elôadás szereplôi, hagyományos módon a negyedéves diákok.

Kellemes meglepetésként ért a Parászka Miklós m.v. által rendezett, jellegzetesen örkényi komédia. Noha látszik még az összeforratlanság, jelentkeznek fekete lyukak, és sokszor szinte végzetesen- végletesen megül az elôadás, a színinövendékek alakítása meggyôzô, talán jobb is, mint amit az utóbbi két évben láthattunk. Jellegzetes arcok tárháza az évfolyam, és, noha lehet, hogy ez párukat karakterszínésszé rácsozza majd, elôsegítette a jó komédiát, és valószínûleg felhívja magára a színészkeresô direktorok figyelmét, ugyanúgy, ahogy a produkcióban is benne van a jó elôadás lehetôsége. Ha aszerint mérlegelünk, hogy a negyedévesek már színészek, hiszen fél év múlva kirepülnek az intézetbôl, akkor mindenképpen pozitív az elôadás elbírálása, és ez elsôsorban a játszóknak köszönhetô.

Amolyan jó realista-naturalista vígjátékot látunk, fûszerezve nyelvi humorral, és realizmusukban szürrealista arcokkal. Az emberi hülyeséget egyedi módon elmesélô történet az egyszerû színpadi elmeséléssel jó párost alkot: csupán összeérésre van még szükség ahhoz, hogy a Kulcskeresôk a Marosvásárhelyi Színmûvészeti Egyetem utóbbi évi elôadásainak egyik legjobbja legyen.

A segesvári tanács mûködésérôl, a testületen belüli "hangulatról" Gál Ernô RMDSZ- tanácsossal, a városi szervezet elnökével beszélgettünk.

- A tanács összetételében annyi a változás, hogy 2-vel csökkent a testület tagjainak száma. A júniusi helyhatósági választások nyomán 3 tanácsosa jutott be a Német Demokrata Fórumnak. Egyetlen nagy-romániás vagy roma párti képviselô sem jutott be. A paletta: 3 RMDSZ- es, 3 liberális párti, 3 demokrata párti, 3 német demokrata fórumos és 7 szociáldemokrata képviselôbôl tevôdik össze a testület.

A tanács hangulata jobb, mint az elôzô ciklus idején. A Német Demokrata Fórum bejutása pozitív jelenség Segesváron, mert semlegesen és határozottan állnak a problémákhoz. Képviselôjük például a legutóbbi ülésen rászólt a polgármesterre, kérve, hogy a hozott tanácsi határozatokat tartsák is be, ami meglepte a PSD-seket, mert ehhez a hangnemhez nem voltak hozzászokva. Ennek ellenére nem mondható el, hogy két tábor van, mert az ellenzék meglehetôsen gyenge. A szavazások szinte egyhangúak, legalábbis az eddigi pár ülés alatt kevés volt a vita, kivéve a SAMTID-programot, amely a város részére nem elônyös. A polgármester annak idején aláírta a szerzôdést, és most igen kellemetlen helyzetben találta magát, mivel a tanács másként döntött.

- Mennyiben újult meg a testület?

- A tanácsosoknak mintegy fele kicserélôdött. Az RMDSZ esetében egyetlen új képviselô van, Tóth Tivadar líceumi aligazgató személyében.

-Az elmúlt ciklusban is három tanácsosa volt az RMDSZ-nek, most sem lett több. Miért?

- Sajnos, nem sikerült több képviselôt bejuttatnunk a testületbe, mert a magyarság csupán 46 százaléka ment el szavazni. Ilyen gyenge részvétel soha nem volt 1990 óta. Az emberek nem értik meg, hogy sokkal fontosabb a helyhatósági választás, mint az országos, mert a helyi dolgokat itt kell megoldani. Csak egy példát mondjak: az Országos Lakásügynökség által építtetett tömbházlakásokat tegnap sorsolták ki. Huszonöt magyar család kapott lakást. Két héten át a polgármesteri hivatalban tanyáztam, mert mint tudjuk, a pontozásnál egy pontot felfele is, de lefele is lehet tenni. Meggyôzôdésem, ha nem vagyunk ott, a magyar családok fele sem jutott volna lakáshoz.

Beruházásra nem futja a kórháznak

A kórház pénzügyi helyzetérôl való érdeklôdésünkre kiderül, a 2002-beli adósságokat törlesztették, az idei pedig 4,3 milliárd lejre rúg. Zablau Anca fôkönyvelô szerint, ha gyógykezelési szempontból tekintjük, 2004- ben sokkal jobb volt a helyzet, mint elôtte: volt pénz a gyógyszerekre, egészségügyi fogyóanyagokra, ám sem idén, sem jövôre egyetlen lej sem jut beruházásokra. Márpedig a szülészet épületére ráférne a fôjavítás...

Az idei kifizetlen számlák 7,2 milliárd lejt tesznek ki, az összeg mintegy fele azonban nem tekinthetô tartozásnak, mivel még "benne vannak a törvény szabta kifizetési határidôben". (Csak párhuzamként: 2003 végén 34 milliárd lejes adósságot könyveltek el). A fôkönyvelô szerint még számítanak egy költségvetés- kiegészítésre, hiszen a kórházi kezelésszámokra és a megoldott esetekre biztosított pénzkeretet túllépték. - Nem zárhatjuk be a klinikákat csak azért, mert több volt a beteg, mint amennyit az egészségbiztosítási pénztárral megkötött szerzôdésben elôreláttak. Biztosan utalnak még ki pénzt - tette hozzá a fôkönyvelô, aki szerint 2004-ben sokkal jobb helyzetben volt a kórház, mint a megelôzô években.

Ami elkeserítô, idén egy lej sem jutott minisztériumi pénzalapokból beruházásokra, és 2005-re is hasonló helyzet várható. A kórház 1 milliárd lejt kapott a helyi tanácstól kisebb javításokra és egy gôzkazán beszerzésére a konyha és a mosoda számára. A Megyei Egészségbiztosítási Pénztár egy program keretében 750 millió lejt fordított a sterilizáló berendezés felújítására. - A szülészet épülete tarthatatlan állapotban van, a beomlás fenyegeti. Nem annyira a tetôvel vannak gondok, mint inkább a tartófalakkal. A mosoda miatt a gôz, a rezgések tönkretették a falakat. Valamennyire sikerült megerôsíteni ezeket, de nem jelent végleges megoldást. A fôjavítás azt jelentené, hogy a felsô emeletet fel kellene számolni, de ezáltal az ágyak száma felére csökkenne. A gond, hogy pénzt igényelni csak egy megvalósíthatósági tanulmány alapján lehetne, ilyen tanulmányt pedig pénz híján nem rendelhetünk meg. Talán a helyi tanács segít... - mondja Zablau Anca.

Problémák vannak a TBC-rendelôvel is, ez is fôjavításra szorul, a több mint 100 éves kórházépületek homlokzatai pedig szintén ráférne a felújítás.

A Mircea Eliade Líceumban mintegy évvel ezelôtt megkezdett épületjavítási munkálatok a befejezéshez közelednek. A líceum egyik szárnyát, egy különálló, szinte romos állapotban levô épületet lebontották és teljesen újjáépítették. Mint Tóth Tivadar aligazgatótól megtudtuk, az új épületben 9 terem kapott helyet, ezek közül 4 tanterem (ahol már folyik az oktatás), van egy pszichológiakabinet, egy díszterem, és 3 informatikalabor. A munkálatok az utolsó simításoknál tartanak, hátravan még a külsô falak vakolása, a számítógépes hálózat átköltöztetése, a központi fûtés beszerelése. A beruházás értéke 7,5 milliárd lej körül mozog.

Az adók begyûjtésének november 15-én járt le a határideje. A segesváriak idén lemaradtak a befizetésekkel.

Vaidacutan Vasile, a polgármesteri hivatal gazdasági igazgatója szerint a magánszemélyek 72 százaléka törlesztette lakásadóit, a területadókat 68, míg a jármûilletéket 64 százalékuk. A jogi személyek esetében az épületadót a cégek 68, a területadót 53 és a jármûilletéket 83 százaléka fizette ki. A tavalyihoz képest, amikor 90 százalékos volt a begyûjtési arány, most enyhe aggodalomra ad okot a lemaradás - mondja az igazgató, aki szerint az amúgy is rossz anyagi helyzetben levô adófizetôk leghamarabb a közmûszolgáltatások árát törlesztik. A pénzbüntetés napi 0,06 százalék, illetve egy hónapra 0,5 százalékot számolnak fel.

A cégek esetében is vannak nagy adósok. Például a Siltex LG - amelynek tartozásai 800 millió lej körül vannak - esetében a polgármesteri hivatal kérni fogja a csôdeljárás beindítását, és várhatóan elárverezik a cég szolgálati lakásait. A Carne Mures is az adóslistán szerepel. A cégek össztartozásai megközelítik a 3 milliárd lejt.

Segesváron annak ellenére, hogy a tömbházak mindenikében felszerelték a hômennyiség- mérô órákat, az elmúlt egy- másfél évben a lakók java része kivált a távfûtési hálózatból. Fabian Emil igazgató érdeklôdésünkre elmondja: távfûtést mindössze a tömbházlakások 20 százalékának szolgáltatnak, míg meleg vizet 50 százaléknak.

- Bár a közüzem, az ATT, százszázalékban elvégezte a mérôórák felszerelését, 15 tömbházban költségmegosztókat is szereltek, az igazgató szerint a bukaresti hôszolgáltató esetében a negatív sajtókampány befolyásolta a lakosságot arra, hogy kiváljon a rendszerbôl. Természetesen az elszegényedés is ok, azért választottak sokan más fûtési megoldást: egyéni hôközpontot vagy gázkonvektort. A melegvíz-szolgáltatás minôsége is javítható lenne, az alcsony fogyasztás miatt késôre melegszik fel a víz, legalább 5-10 percig kell folynia a csapból, míg a megfelelô hômérsékletet eléri. Kivételt a hétvége képez, amikor megnô a melegvíz- fogyasztás - válaszolja kérdéseinkre az igazgató. A fogyasztók kiválása a távfûtési hálózatból tovább folytatódik, amiatt is, hogy az ATT átszervezési programjában szerepel: 2006 végére ott, ahol a lakók nagy részének kiválása miatt már nem kifizetôdô a távhôszolgáltatás biztosítása, felszámolják a rendszert. E tömbházlakók felszólítást kapnak, hogy oldják meg saját belátásuk szerint fûtésgondjaikat. Ily módon a fogyasztók újabb 10 százalékát kényszerítik arra, hogy lemondjanak a távhôszolgáltatásról. A közös rendszeren maradó tömbházak mindenikébe viszont külön hôközpont szerelését tervezi a közüzem, a fogyasztókkal egyéni szerzôdést kötnek majd. Az anyagi ráfordítás egy részét a városi önkormányzattól várják. Az ATT kintlevôsége jelenleg 11 milliárd lej körül van, többek közt a tulajdonosi társulások 600 millió lejjel, a magánházban lakók 1,2 milliárddal tartoznak. A polgármesteri hivatal 4 milliárd lejjel adós. Az ATT adóssága a gázszolgáltatónak szintén 11 milliárd körüli, de Fabian Emil szerint egyelôre nem áll fenn a veszély, hogy a Distrigaz megvonja a gázszolgáltatást.

Segesvár lakossága riasztó iramban válik le a távfûtési rendszerrôl, a fogyasztók több mint háromnegyede már egyéni megoldást választott. Mi ennek az oka, mi a véleményük a közös fûtési rendszerrôl, a hálózaton maradottak elégedettek-e a közüzem szolgáltatásával? - tettük fel a kérdést.

Simó Károly, 37 éves, kômûves: Melegvíz-szolgáltatás nálunk jelenleg nincs is. Levették az órát. Amíg volt, nemigen panszkod- hattam. A Baragan negyedben lakunk, a fûtéssel eddig nem volt bajunk. Ha választani kellene, én inkább a központi hálózat megtartása mellett vagyok. Biztosabb és nem annyira életveszélyes.

Domokos Anikó, 62 éves, nyugdíjas tanárnô: Négyszobás lakásom van és rengeteget fizettem. A nyugdíjam semmiképp sem lett volna elég még a fûtésre sem, így rákényszerültem arra, hogy másodkézbôl kazánt vegyek, felszereltessem. Mindig sok volt a hálózati veszteség, ezt nem vagyok hajlandó fizetni. Annyit fûtök, amennyit fizetni tudok. A tömbházban mindenki levált már, a környéken szintén. Hamarabb eszébe kellett volna jutnia a közüzemnek, hogy modernizáljon, szigeteljen, még ’90-ben!

Tóth Tivadar, líceumi aligazgató: A fûtéssel egyszerû a dolog, mert saját hôközpontom van. A közmûvektôl csak a hideg vizet vásárolom meg, és természetesen fizetem a csatornadíjat. Mint az emberek nagy része, én is úgy gondoltam, nem szeretnék más helyett is fizetni. Annak ellenére, hogy korszerûsítési munkálatok folytak a leosztási rendszerben, a költségek bizonyos részét, amelyeket a közmûvek kellett volna álljanak, a tömbházlakókkal fizettették ki. Azt mondják, nem igazán nyereséges egy ilyen saját rendszer beszereltetése, mert nem lehet tudni, mennyi idôn belül térül meg a befektetés, de legalább nyugodt vagyok, hogy nem fizetek más helyett.

Maior Maria, 46 éves, titkárnô: Saját hô-központom van, hogy ne kelljen mások helyett fizetni. A töbházunkban egyik lakó spórolt, a másik pazarolt. Sok a nyugdíjas is. Nagyon sokat fizettünk az elmúlt években. Így mindenki csak annyit fizet, amennyit fogyaszt. Szerintem ez a legjobb megoldás.

Petrusel Petru, 66 éves, nyugdíjas: Elégedett vagyok a fûtéssel, mert gázkonvektort szereltettünk, külön gázórát. Azért, hogy mindenki annyit fizessen, amennyit elfogyaszt. Sokkal kevesebbet fizettem most, mint azok, akik a távfûtési hálózaton vannak. Azelôtt hol így, hogy úgy fûtöttek, a melegvízszolgáltatással sem voltam túlságosan megelégedve, de leginkább anyagi meggondolásból változtattam. A tömbházunkban már szinte mindenki átállt az egyéni fûtési rendszerre, akik még nem, azoktól a közmûvállalat fogja megvonni a szolgáltatást jövôre.

2004. november 10. - kora esti óra. A mûvelôdési otthon elôtt az iklandiak elég számottevô tömege nagy remények közepette várta a már elôre beharangozott RMDSZ-karavánt, ami a megbeszélt idôpont után 20 perccel meg is érkezett.

A küldöttek, a polgármester és a helyi tanács a fôasztalnál, a helybeliek a terem padjain foglaltak helyet.

A helyi tanácsos üdvözölte a jelenlévôket, majd felkérte a polgármestert, tartsa meg beszédét. Ennek keretében bemutatta a két RMDSZ- képviselôjelöltet, majd felkérte a helybelieket, tárják fel gondjaikat, tegyenek fel kérdéseket, de nagyon röviden, mert a karaván este 7 órakor Ernyében tartja zárórendezvényét. A rövidségre a polgármester minden második mondata után utalt, akkor már este fél 7 óra volt. Szóval, sietni kellett. Pedig a megyeszékhelytôl alig 14 kilométerre lévô településünkön sok gond van. "Színre" kerültek a következôk: A faluban nem mûködik RMDSZ-szervezet, éppen ezért semmilyen tevékenységet nem tudhat magáénak. Nincs iskola, óvoda, tejbegyûjtô, orvosi szoba, tûzoltóberendezés, fontos átkelôknél használhatatlanok a hidak, a mellékutcák borzalmas állapotban vannak, a személtelhordás megoldatlan. Nincs a faluban lakó értelmiségi, az ingázók tevékenységüket a buszok órarendjéhez igazítják és nem a szükségletekhez, a mûvelôdési ház csak eszem-iszom esetekben nyitja ki a kapuját.

Még sok hiányosságot lehetett volna feltárni, de a rövidségre való állandó figyelmeztetés megtette a hatását. Mellesleg, az egyik RMDSZ-küldött a gyûlés elejétôl rágógumit rágott, ami abszolút közömbösségre utalt.

Talán jobb lett volna, ha kihagyják ezt a falut, mert az az érzésünk, hogy ez csupán annyit ért, hogy kipipáltak egy akármit a tevékenységi naplóból. Annál is inkább, mert a küldöttek egyetlenegy feltett kérdésre sem reagáltak.

Csak egy dolgot kérünk a szervezôktôl, azt, hogy egy ilyen eseményt egy napra csak egy, esetleg két helységben szervezzenek, hogy legalább annyi idejük legyen a küldötteknek, hogy rágógumiikat teljes egészében tudják elfogyasztani egy falugyûlés alkalmával.

Mi pedig maradunk a régi jó közmondással: Segíts magadon, s az Isten is megsegít!

Benedek Mihály, Ikland

Sokfelé jártunk a nyáron. Elfáradtunk. Bár pihenés és az erôgyûjtés ideje következne számunkra, nem engedhetjük meg magunknak a pihenést. De nem csak mi, hanem a falun élôk sem, hiszen sok munkájuk van még hátra.

De nem pihenhetnek és nem is szabad pihenjenek azok sem, akik igazi magyarnak vallják magukat és izgatottan készülôdnek a november 28-i választásra, amely meghatározó lesz életünk következô idôszakára.

A még hátralévô napokra kell koncentrálni nem csak az RMDSZ-nek, a vezetôségi tagoknak, hanem minden magyar ajkú állampolgárnak egyaránt. A kivívott és vérrel megpecsételt szabadságot nem szabad meghazudtolni, a szabadság örök és maradandó kell legyen, hiszen emberi és egyetemes értékrôl van szó. Össze kell fogni fiataloknak és idôseknek, az RMDSZ-kedvelôknek és a kívülállóknak egyaránt. Most egy a fontos: arra összpontosítani, hogy a minket, magyarokat képviselôk bejussanak a parlamentbe.

Ilyen sorsdöntô pillanatokban nem szabad idôt, energiát fecsérelni holmi jelentéktelen, becsvágytól vezérelt eszmék hirdetésére, itt tenni és bizonyítani kell, bízni és támogatni érdekképviseletünket, azért hogy az RMDSZ-nek sikeres parlamenti képviselete legyen.

Tegyük félre a kényelmet, a nemtörôdömséget, a passzivitást, és menjünk el mindannyian szavazni, mert minden egyes szavazat értékes és döntô lehet. Mert ha úgy jelenünk meg az urnák elôtt, hogy elveinkhez ragaszkodunk, tudatában vagyunk célkitûzéseinknek, ha egységesek vagyunk, ha kivívjuk jogainkat, ma nekünk, holnap gyermekeinknek, unokáinknak biztosítjuk a jövôt. Ha eredményes és sikeres lesz a választás, akkor újabb és újabb célkitûzést vetíthetünk magunk elé. Ne hagyjuk elveszni az esélyt! Ne hagyjuk elveszni az eddig kivívott értékeket, mind többet és többet akarjunk, hogy jövônk biztonságosabb legyen.

Ha reményeink szárnyat öltenek, ha álmaink valóra válnak, akkor mi, magyarok, büszkék lehetünk arra, hogy a száguldó évek távlatából is ott fog szerepelni a közös ügy kivívása, amiért érdemes volt harcolni. Soha ne adjuk fel! Folytassuk! Ehhez viszont közös erôre van szükség.

Schuster Klára, Küküllôpócsfalva

Mottó: Zsörtölôdöm, tehát vagyok

Hallom, a Poklos-patak medre, illetve annak rendezetlen - mondjuk ki tisztán - mocskos volta állandó gondot okoz az illetékeseknek, nem szólván az érintett lakosokról. És olvasom, hogy idônként kitakarítják, de azt is látom, hogy hiába: röviddel az akció után ismét tele van a legváltozatosabb szemétféleséggel, rossz cipôtôl kopott autóabroncsig, lyukas lábostól háztartási meg kerti hulladékig mindenféle limlommal.

Egy németországi utam során elvetôdtem Hannoverbe. Szép nagyváros Észak-Németország közepe táján, több mint félmillió lakossal. Marosvásárhelyrôl elszármazott házigazdám büszkén kalauzol újonnan választott otthonában, én meg dicsértem a - németekre egyébként jellemzô - rendet, fegyelmezett közlekedést, ápolt parkokat, s nem utolsósorban a tisztaságot. "Azért az itteniek sem angyalok" - mosolygott a barátom. "Gyere, mutatok valamit" - és elvezetett egy furcsa alkotáshoz, ami egy kisebb folyóvíz mellett áll… egy sörkertben. Ez a szemét emlékmûve, mutatott rá a meglepô, nagyon modernnek kinézô "képzômûvészeti alkotásra." Aztán megmagyarázta. Itt is gondot okozott a vízbe dobált szemét, mígnem valakinek zseniális ötlete támadt: a kikotort hulladékot összepréselték, abroncsokkal szorosan összefogták, az így keletkezett két - leginkább szalmabálákra emlékeztetô - "mûalkotást" egymásra rakták, talapzatra helyezték, annak rendje és módja szerint feliratozták s közszemlére tették. A derék polgárokat ez annyira meghatotta - vagy elszégyellték magukat, ki tudhatja? - hogy a meder már hosszabb ideje tisztának mondható.

Azóta is töröm a fejem, vajon nálunk milyen eredménnyel járna egy ilyen "szobor" felállítása? Talán mi is meghatódnánk? Vagy - alig merem leírni, nehogy megvalósulása (?) esetére ötletet adjak - a szemetet most már nem a patakba dobnák, hanem a szobor köré gyûjtenék, követve a tyúk példáját, amelyik oda tojik, ahol már lát egy tojást? De legalább a meder tiszta maradna, ami kezdetnek nem is lenne olyan rossz. Mert, ugyebár, nem lehet mindent egyszerre…

Dr. Kolumbán Pál

"... és mert az ékszer is holt kincs a láda fenekén, életet akkor kap, ha viselik, a népdal is mennél többeké lesz, annál nagyobb lesz világító és melegítô ereje" (Kodály Zoltán).

"Felülrôl fúj az ôszi szél", a Kállai kettôs ôszi hangulatfestô sorának dallamával kezdte ünnepi összejövetelét, pontosabban a népdalversenyt a gyereksereg, november 13-án délelôtt a Marosvásárhelyi 2-es Számú Általános Iskolában.

Az V-VIII. osztály tanulóit magába foglaló esemény színtere az ízlésesen, nagy gonddal berendezett magyar irodalom kabinet volt. Az irodalom és történelem nagyjainak vigyázó szeme követte az izguló szólistákat, a furulyán, citerán játszó vagy éneklô csoportokat.

A verseny négy iskola közremûködésével kerekedett egésszé, ahol a 2-es és 17-es Számú Általános Iskola, az Európa, a Dacia Gimnázium tanulói tolongtak a pódiumért.

A székely ruhák színpompája, a gyerekek táblarajzai tovább emelték az esemény hangulatát. A legfelemelôbb érzés mégis a megmérettetés volt, amelybe minden résztvevô szívét-lelkét énekelte bele. Annyi sok keserû tapasztalat után, ami mai világunk elgépiesedését, durvulását illeti, meghatódottan vettem, vettük tudomásul, hogy van emberi, jóság, él a szépség és az értékek szeretete a gyerekekben.

Nem maradt el gyönyörû teljesítményük eredménye, díjat díjra halmoztak. A teljesség kedvéért közlöm a díjazottak nevét.

A zsûri nagydíját az Európa Gimnázium VI. osztályos tanulója, Bartalis Csaba kapta. I. díjat nyert a 2-es általános iskola két diákja: Somodi Annamária és Sólyom Orsolya; II. díjat: Szép Kinga, Gnädig Éva, Szombath Oszkár és Barbara Alíz. A III. díj tulajdonosai: Kóródi Eszter, Sukó Sarolta, Német Emese, Kóródi Dániel, Fazakas Imre, Tordai Palkó Andrea és Kis Kamilla a 2-es általános iskolából, Báthori Brigitta az Európa Gimnáziumból és Lunka Kinga a 17-es általános iskolából. A különdíjat Nagy Brigitta, a 10-es általános iskola diákja kapta.

A verseny résztvevôi tanárok, szülôk, nagyszülôk és diáktársak voltak, akik szép élményekkel gazdagodva tértek haza.

Köszönetet mondok a támogatásért az unitárius egyháznak, Paál Anna zenetanárnak, Nagy Erzsébet, Fülöp Ilona magyar szakos, Berecki Gabriella biológia szakos, Makkai Szabó Márta fizika-kémia szakos tanároknak.

Nagy Annamária zenetanár

November 5-én a Proetnica 2005 felkészítôjén már ötödik éve képviseltem a magyar etnikumot. Az ez évi fesztivál kiértékelése és a következô megszervezése volt a téma.

Nem a mûhelytitkokról akarok szólni, hanem arról, hogy mennyire hasznosak a szünetek, amikor Románia 13 etnikumával válthatsz szót, ismerkedhetsz.

Természetesen politikára is sor került, ez elengedhetetlen. A ruténok képviselôjével többet beszélgettem. Nagy volt a meglepetésem, amikor kijelentette, hogy a kisebbségek a mi államelnök-jelöltünkre, Markó Bé-lára szavaznak.

Elrestelltem magam, nem mondtam semmit a mi renegát magyarjainkról, akik képesek az ördöggel is szövetkezni egy magasabb székért.

Meggondolkozhatnátok, magyarok!

Domokos Anikó, Segesvár

"Visszaszolgáltatták egykori tulajdonosának az RMDSZ-székházat" -olvasom a lap tegnapi és mai számában. "A bíróság azzal indokolta döntését, hogy az RMDSZ nincs politikai pártként bejegyezve, a törvény szerint pedig csak a politikai pártok által használt épületek képeznek kivételt a visszaszolgáltatás alól." Az RMDSZ azzal fellebbezett, hogy "a szövetséget politikai pártnak tekintik, és nemzetközi szinten is elismerik pártnak". Hogy is van ez?

Ha szövetségünk helyett pártunkat mondunk, írunk, következetesen kijavítanak : az RMDSZ szövetség, mint neve is mutatja. Szeretném tudni, miért nem vállalják, sôt tiltakoznak a párt megnevezés ellen? Milyen elônyökkel jár az, ha szervezetként és nem pártként mûködik? Mert a hátrányát már látjuk. És nem csak egy székháza van az RMDSZ-nek, amely hasonló helyzetbe kerülhet.

Bartha Irén, Marosszentgyörgy

Kellemes meglepetésben volt részem a minap, mikor az irodámba érve egy levél fogadott Urikányból. Egy ottani családtól érkezett, akik így szerették volna megköszönni mindazt, amit a vásárhelyi nagycsaládosok értük tettek. Megköszönik azt a ruhanemût, lábbelit, illetve anyagi támogatást, melyet egyesületünk tagjai gyûjtöttek össze a Zsil-völgyi árvízkárosultak megsegítésére. Jó érzés tudni, hogy a nagycsaládosok által összegyûjtött pénz is jó helyre került, azaz egy rászoruló család építkezési anyagot vásárolhatott belôle, amit az említett levélben számlákkal igazolt.

Ezúton szeretném én is megköszönni mindenki segítségét azért, hogy segíthettünk.

Both Gyula, a Családok és Nagycsaládok Országos Egyesületének elnöke, Marosvásárhely

Panasszal kell Önökhöz fordulnom, mert kellemetlenségben volt részem. November 6-án délben egy óra ut&