|
VI. évfolyam 266. (15836.) sz. |
2004. november 11., csütörtök |
Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro
Apróhirdetések
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro
A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.
Díjmentesen
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro
A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.
A parlament felsôháza jóváhagyta a legnagyobb gáz- és áramszolgáltatók régóta húzódó privatizálását. A nemzetközi pénzintézetek és az EU - amelyhez Románia 2007-ben akar csatlakozni - fontos feltételnek tartják a román energiaszektor átalakítását.
A kormány augusztusban eladta az Electrica Dobrogea és az Electrica Banat áramszolgáltató többségi részét az olasz Enel energiavállalatnak, 112 millió euróért. Októberben a német E.ON közüzemi szolgáltató gázrészlege, a Ruhrgas megvehette a Distrigaz Nordot 304 millió euróért, a francia Gaz de France pedig a Distrigaz Sudot 311 millió euróért.
A megállapodásokat még a parlament alsóházának is jóvá kell hagynia, majd az államfô aláírásával lépnek érvénybe.
Szabó Károly Ferenc, Szatmár megyei szenátor politikai nyilatkozatot tett a szenátus november 8-i ülésén azzal kapcsolatban, hogy aláírták a Distrigaz Nord és Distrigaz Sud vállalatok magánosítására vonatkozó szerzôdést, illetve törvénytervezetet terjesztettek elô, amely tartalmazza a földgázelosztó hálózat tulajdonosi jogait gyakorló kereskedelmi társaság magánosítását célzó intézkedéseket.
- Hozzávetôleg egy évvel ezelôtt ugyanerrôl az emelvényrôl már felhívtam, és most újra felhívom a figyelmet arra - mondotta Szabó szenátor -, hogy nem a két szóban forgó vállalat jogelôdje, a ROMGAZ befektetései révén készültek el a földgázt a fogyasztókhoz eljuttató csôvezetékek, s az elosztórendszert mûködtetô gépek és berendezések egy bizonyos része sem. Ezek a vállalati vagyonrészek - közgazdasági szakkifejezésekkel élve: aktívumok - három kategória befektetéseibôl álltak elô. Vagy a városi és községi önkormányzatok és hatóságok kezelésében levô közpénzekbôl, vagy a lakosság saját zsebébôl származó pénzbôl vagy magáncégek beszállásával jöhettek létre. Anélkül azonban, hogy ennek hivatalos nyoma maradt volna. A gázvezetékek használata jelenleg nem hoz semmiféle profitot az említetteknek, minthogy ôk nem tûnnek fel mint tulajdonosok. Nyilvánvalóan károsulnak tehát és módjukban sem áll jogorvoslatot szerezni.
Mi hát a megoldás? A környezô országokban van rá példa, hogyan lehet hasonló helyzetben eljárni. Amennyiben a vagyonrészek lehatárolhatók, a magánosítás során a rájuk esô részvények megfelelô hányadát juttathatnának a károsultaknak, vagy pedig, értékbecslés útján, kártérítéssel is meg lehetne oldani a problémát. Minthogy vállalati vagyoni leltár mindenütt létezik, egyszerûen azokat kellene tekintetbe venni, és egy törvénytervezettel megoldható lenne az egész ügy. Ekképpen szerezhetnénk érvényt igazán az alkotmánynak, a magántulajdon alkotmányos garanciájának, és tehetnénk eleget a piacgazdaság feltételeinek. A törvényhozás feladata lenne tehát - választási kampányokon innen és túl - ennek a problémának a tisztességes rendezése - hangsúlyozta az RMDSZ-szenátor.
Az élelmiszerek biztonsága az Európai Unió elsôrendû követelménye címmel fogyasztóvédelmi, köz- és állategészségügyi, mezôgazdasági szakemberek tartottak tegnap nyílt órát a megyeszékhelyi Transilvania Kereskedelmi Iskolaközpont diákjainak. A megyei tanács keretében mûködô Európai Információs Központ által szervezett rendezvényen pár érdekes dolog is elhangzott. Megtudhattuk, hogy Maros megyében idén 800 hektáron termesztettek génkezelt szóját, s azt is, hogy decemberben a mezôgazdasági igazgatóság keretében korszerû, a zöldségekben levô mérgezô anyagokat kimutató laboratóriumot szerelnek fel. A közel kétórás találkozón az is kiderült, hogy amit a szakemberek újdonságként jelentettek be, azt a diákok már egy-két éve tanulják.
Emilia Leah, a Megyei Fogyasztóvédelmi Hivatal végrehajtó igazgatója rövid beszámolójában arra tért ki, hogy az általa vezetett hivatal idén kilenc termékcsalád gyártását és forgalmazását ellenôrizte/ellenôrzi, vizsgálva, hogy mennyire felelnek meg az európai uniós követelményeknek. Míg a cukor és cukortermékek, a csirkehús, a tej és tejtermékek, a gyümölcsbôl készült természetes és a szintetikus üdítôk esetében kevés hiányosságot találtak, a méz, a szeszes italok és borvíz forgalmazása, tárolása kívánnivalót hagyott maga után. A dzsemek, gesztenyepüré minôségét, tárolását jelenleg, a csokoládét és kakaót decemberben vizsgálják.
Iancu Maria az állati eredetû termékek biztonságáról, Uifalean Gabriela az élelmiszerek készítésekor felhasznált alapanyagok, valamint a különbözô gyártási folyamatok ellenôrzését elôíró új rendelkezésrôl számolt be. Mint kiderült, az igen költséges, nagy befektetést igénylô minôség-ellenôrzési és biztonsági eljárást jelenleg megyénkben csak két nagyméretû tejfeldolgozó üzem és egy húsfeldolgozó alkalmazza. Az Uifalean doktornô által újdonságként bemutatott módszerrôl és eljárásról kiderült, hogy közel hároméves. A hallgatóságot képezô fiatalok nagy része már tanulta. Úgy tûnik, hogy ezt az eljárást már mindenki ismeri, csak azok nem, akik alkalmazását kell ellenôrizzék - fûzte hozzá kényszeredetten az orvosnô.
Náznán Jenô, a Mezôgazdasági és Élelmezésügyi Igazgatóság aligazgatója érdekes, példákkal fûszerezett elôadásából megtudhattuk: nem csupán az a fontos, hogy az állatot megfelelô körülmények között tartsák, s húsát az egészségügyi elôírásoknak megfelelôen dolgozzák fel, hanem az is lényeges, hogy milyen takarmányon nevelik. Az aligazgató arról is beszámolt, hogy idén 800 hektáron termesztettek génkezelt szóját. A szójafajta gyomtalanítja a termôföldet, s azonkívül a termésbôl olajat készítenek. Fontos tudnivaló: a génkezelt termékekbôl készített élelmiszerek címkéjén fel kell tüntetni, hogy az alapanyag génmanipulált. Az aligazgatótól azt is megtudtuk, hogy decemberben egy új, korszerû laboratóriumot szerelnek fel, amelyben kimutatható, hogy a növények minôsége károsodott-e a túlzott vegyszerezés, mûtrágyahasználat miatt.
Az elôadások végkövetkeztetése: négy szakigazgatóság ôrködik az élelmiszerek biztonsága, az európai uniós követelmények életbe ültetése felett. Reméljük, hogy eredményesen.
Nagyon úgy tûnik, hogy a Balavásár-Csíkszereda közötti út teljes felújításának ígérete nem egyéb, mint ígérgetések sorozata. Emlékeztetôül, a Szováta felé vezetô út rossz állapota miatt távolmaradó turistákra hivatkozva interpellált a parlamentben még júliusban Kerekes Károly képviselô, naponta átiratokkal "bombázva" Mitrea szállításügyi minisztert. Borbély László képviselô hasonlóképpen. Ígérgetések annak idején még elhangzottak megyei tanácsi szinten az Országos Útügyi Igazgatóság vezetôjétôl. Mindenki elismerte, hogy a szóban forgó út állapota tûrhetetlen, de ígérték: lesz pénz, munkába állnak a gépek stb.
Azóta is várunk. Várjuk, mikor vonulnak ki a nagy teljesítményû munkagépek, megkezdeni a fôjavítást. Mostanáig nem történt meg a "csoda", és a tavasz elôtt már valószínûleg nem is fog. Az ok egyszerû: nincs pénz.
Az Országos Útügyi Igazgatóság vezetôje, Gheorghe Ispas szerint nem a képviselôk, hanem még 2002-ben "ôk" indítványozták a Balavásár és Csíkszereda közti út felújítását, hiszen 1968 óta ilyen jellegû munkálatra nem került sor. Javaslatuk alapján tavaly elkészült a terv, a Szállítási Minisztérium megtartotta a versenytárgyalást, amit meg is nyert a bákói UMB Spedition nevû cég, sôt, a szerzôdést is megkötötték a nyertes vállalkozó és a szaktárca között.
Szerzôdés ide, szerzôdés oda, a munkához mégsem fogtak hozzá. Legalábbis a fôjavításnak. Csak a kátyúkat tömködik a nyár óta, hogy úgy ahogy járható legyen az út. Bár az igazgató váltig állítja, nem ismeri a szerzôdési feltételeket, nem tudja, mennyi pénzrôl van szó, melyek a határidôk, azt azért tudja, hogy a kivitelezônek az "apró" munkákat is el kell végeznie. Hát ezeket végzik, olyan-amilyen ütemben. Például Erdôszentgyörgy és Hármasfalu között utazni még mindig kész kínszenvedés!
Az érdekes a történetben az, hogy a szóban forgó beruházás kivitelezésére már elsô perctôl nem volt pénz. Minden egyes lépést végigcsinált a kormány, egészen a szerzôdéskötésig elmenôen, anélkül, hogy anyagi fedezete lett volna a munkára! A kivitelezô máig nem látott pénzt, saját zsebébôl viszont már mintegy 8 milliárd lejt költött a kátyúzásra! Másik felhozott ok a késlekedésre: nem tudnak megfelelô minôségû aszfaltot gyártani az országban, mert hiányzanak a szükséges "komponensek". Így hát nem lehet utat javítani! Importálni azért csak lehet a kérdéses anyagokat?!
Ezek után enyhén szólva érdekes a megyei tanács alelnökének keddi álláspontja, miszerint a Szállítási Minisztérium "meglehet, hogy bepereli a kivitelezôt, amiért nem tartja be a szerzôdésbeli kötelezettségeit!".
Sebaj, jön a tél, majd a hó betömi a gödröket. A "hónak legalább esze van" - jut eszembe Hofi Géza megjegyzése. Aztán tavasszal majd csak lesz valahogy…
Romániában már kivonták a forgalomból az összes olyan paprikát, illetve paprikát tartalmazó élelmiszert, amely a megengedettnél nagyobb mennyiségû aflatoxint tartalmaz - mondta szerdán az MTI kérdésére Miron Savu, a román fogyasztóvédelmi hatóság szóvivôje.
A tisztségviselô azzal kapcsolatban nyilatkozott, hogy Romániában másfél tonna magyar fûszerpaprikát vonnak ki a forgalomból, mert aflatoxint tartalmaznak. A szóvivô elmondta: most már lefoglalták az összes olyan élelmiszert, amelyben az aflatoxint a tûréshatárnál nagyobb arányban lehetett kimutatni. Savu elmondta, hogy Magyarországról 1 tonna 624 kilogramm káros anyagot tartalmazó paprika érkezett, ennek aflatoxin tartalma kilogrammonként alig 2 mikrogrammal volt, nagyobb a megengedett határértéknél.
A szóvivô jelezte, hogy más országokból is érkeztek hasonló élelmiszerek. Így megsemmisítésre vár a Spanyolországból szállított 500 kilogramm paprikaôrlemény, amelyben kilogrammonként 12 mikrogramm aflatoxint találtak. Máramarosban 70 kilogrammot foglaltak le, e Csehországból érkezett áruban kilogrammonként 14 milligramm káros anyagot mutattak ki. Vaslui megyében öt kilogramm török paprikaôrlemény tartalmazott 26 mikrogramm/kilogramm aflatoxint.
(MTI) A szlovák pártok már most nyíltan ábrándoznak arról, hogy a jövô évben esedékes megyei és a 2006-os országos képviselôválasztás nyomán olyan megyei önkormányzatokat és olyan kormányt állítanak fel, amelyben a magyarok már csak minimális mértékben, vagy egyáltalán nem lesznek jelen.
Elemzôk szerint ez várható volt.
Az 1998-as országos képviselôválasztás elôtt a három szlovákiai magyar politikai erô egyesülése igencsak megszeppentette a szlovák pártokat, mert a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) létrejötte után látniuk kellett, hogy az ötmilliós ország félmilliós lélekszámú magyar népességének arányos parlamenti képviselete fennmarad. Vladimír Meciar partner híján nem tudott kormányt alakítani. Mikulás Dzurinda ugyanígy, partner híján nem tudott volna kormányt alakítani, ha nincs az MKP. Az 1998 ôszén létrejött elsô Dzurinda-kormány számára az MKP egyrészt kényszerûség volt, másrészt az európai szalonképesség kialakításához is ígéretesnek mutatkozott.
A négyéves közös kormányzás során több kenyértöréshez közeli helyzet állt elô. Az egyik az ország közigazgatási reformja, a másik a kedvezménytörvény miatt állt elô. A közigazgatási reform, a megyerendszer (VÚC) kialakítása során a természetes képzôdménynek számító magyarlakta régiókat ostyaként törték ketté, vagy több darabba, és ragasztották hozzá a szlovákok lakta régiókhoz, feloldva ily módon az ország déli sávjában élô magyarok statisztikai jelenlétének szlovák érdekek szerint korántsem hízelgô arányait. Az MKP fenyegetôzött, hogy kilép a kormányból, de nem tette meg.
A megyerendszer életbe lépett, ám mindennek ellenére - a szlovák választók alacsony és a magyarok magas részvétele miatt - Nyitra megye közgyûlésében magyar többség, a nagyszombati megyében pedig kisebbségi, de így is jelentôs magyar képviselet alakult ki, jóllehet megyei szinteken meglehetôsen összeférhetetlennek mutatkozó koalíciós variánsok is létrejöttek.
Noha a következô megyei önkormányzati választásig még egy teljes esztendô van hátra, a szlovák politikai erôk, kormánypártok és ellenzékiek már most nyíltan készülnek az úgynevezett magyarellenes megyei koalíciók létrehozására, és nem titkolják: mindez a magyar képviselet visszaszorítását célozza. Ennek érdekében Dzurinda kormányfô nem átall szövetkezni egykori nagy ellenfelével, Vladimír Meciarral, akit a 2006-os országos választás után akár kormánykoalíciós partnerként is kész lesz felvállalni, annál is inkább, mert így elkerülheti, hogy harmadszor is az MKP-vel együtt kelljen kormányoznia. Azzal az MKP-vel, amellyel 2002 ôszén felállt második kormányában a kedvezménytörvény kapcsán megromlott a viszonya - mutatnak rá politikai elemzôk, aláhúzva, hogy a Meciarral való cimborálásban Dzurinda koalíciós partnere, a szlovák Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) nem kíván részt venni.
Érdekes - egyelôre felemás fogadtatásban részesülô - fejlemény, hogy Bugár Béla, a MKP elnöke a párt hét végén, Galántán megtartott országos kongresszusán a politikai gyakorlatban szokatlan "megoldást" vetített elôre, amikor azt mondta: megeshet, hogy az MKP Nyitra-megyében kevesebb jelöltet indít. Hogy Bugárt politikai udvariasság, vagy pragmatikus megfontolások vezérelték-e, az majd csak késôbb derülhet ki. Mint ahogy az is, hogy pártja és választói számára hasznos, haszontalan, vagy egyenesen káros-e az ilyen ajánlat. Annyi azonban máris bizonyos, hogy a jócskán megkopott, de még mindig adunak számító "magyar kártyát" a szlovákiai politikában ismét leosztották.
(MTI) Élesen bírálja a Magyar Szó címû újvidéki napilap szerdai írásában a Fidesz-MPSZ nemzetpolitikáját. A lap jegyzetírója, Bálint István a vajdasági választás és a romániai választási kampány tanulságaira alapozza bírálatát. Rámutat arra, hogy a Vajdasági Magyar Szövetségnek (VMSZ) nem sikerült nagyobb arányban mozgósítania a magyar választókat. A romániai választási kampány kínálta tanulság azonban Bálint szerint "már túlmegy a magyar politika felülvizsgálata szükségességének tudatosításán, már-már a magyar politika ellehetetlenülésére utal". Romániában ugyanis Magyar Polgári Szövetség veszélyezteti, hogy az RMDSZ elérje a parlamenti küszöböt.
"Szembe kell néznünk azzal, hogy a magyar politikának a fenti tanulságokban rögzíthetô nehézségei elsôsorban a Fidesz hozzáállása következtében álltak elô. Elsôsorban azzal, hogy a Fidesz nemcsak egyszerûen a magyar pártharcokat vitte át Magyarország határain túlra, hanem azt a hozzáállást is, amely nem tudja elsajátítani a parlamenti demokráciának azt a szabályát, amely ezt a demokráciát a leghatékonyabb politikai rendszerré teszi. Elsôsorban azzal a mechanizmussal, amely lehetetlenné teszi, hogy a politikai harcok veszélyeztessék a nemzeti érdekeket, a hatékony munkát " - írja Bálint.
A cikk szerzôje szerint az igazi veszélyt az jelenti, hogy a Fidesz saját magát "nemzetinek" nyilvánította és ezzel megszegte a parlamenti demokrácia alapszabályát, amely szerint mindenki része a nemzetnek, minden párt nemzeti elvû, mindegyik a nemzeti érdeket szolgálja, csak másképp.
Bálint szerint mire a Fidesz ilyen befolyásra tett szert a határon túli magyar politikában, cserben hagyta szövetségeseit. Állást foglalt nemrégiben a magyarországi kisebbségek választási névjegyzékeivel szemben, és ezzel nemcsak lehetetlenné tette annak a törvénynek az elfogadását, amelynek hiánya miatt az alkotmánybíróság már a Horn-kormányt elmarasztalta, hanem az autonómia támogatásának minden nagy nyilatkozatára rácáfolva szembefordult az autonómiát követelô vajdasági és romániai szövetségeseivel.
"Márpedig, ki fog hinni egy olyan politikának, amely mást mond otthon, ahol rajta is múlnak a dolgok, és más kint, ahol csak szónokolnia kell?" - teszi fel a kérdést a Magyar Szó publicistája.
(MTI/dpa) A Bagdadtól nyugatra esô Fallúdzsa az amerikai erôkkel és az iraki ideiglenes kormánnyal szembeni ellenállás központjának számít Irakban.
Feltevések szerint ebben a zömmel szunnita arabok által lakott, Eufrátesz-parti városban tartózkodik több ezer külföldi arab iszlámista fegyveressel együtt Abu Muszab az-Zarkávi jordániai terrorista is, a legtöbb túszejtés és túszölés értelmi szerzôje. Erôs támaszuk van az amerikai erôk által körülvett Fallúdzsában Szaddám Huszein exdiktátor fegyveres híveinek is.
Manapság szinte csak ilyen összefüggésben emlegetik az iraki város nevét. Az iraki háború elôtt inkább a mecsetek városaként volt ismert. A több mint 200 szentélyt magába foglaló város lakosságának életét szigorú vallási hagyomány határozza meg. Nôket szinte csak hosszú, mindent elfedô fekete öltözékben látni Fallúdzsa utcáin.
A város mintegy 300 ezer lakosa bizonyos értelemben kiváltságokat élvezett Szaddám Huszein diktatúrája alatt. A szunnita háromszögbôl származó exelnök nagyrészt ebbôl a térségbôl toborozta össze rendszerének vezetô tisztségviselôit, hadseregének tábornokait, fôtiszteit.
Kiváltságainak elvesztése ellenére Fallúdzsa lakossága kezdetben viszonylag higgadtan reagált a rezsim bukására, az amerikaiak érkezésére. Az Amerika-ellenes érzelmeket egy 2003. áprilisi incidens szította fel: amerikai ejtôernyôsök tüzet nyitottak akkor egy tüntetés részvevôire, megölve legalább 13 embert. Konzervatív vallási személyiségek nagy szerepet játszottak a gyûlölet felszításában, képtelen híreszteléseket is terjesztve a konzervatív erkölcsû város társadalmában. Úton-útfélen hangoztatták például, hogy az amerikai katonáknak olyan távcsöveik vannak, amelyekkel "átlátnak a nôk ruházatán", így a fallúdzsai nôk "mintegy meztelenül ki vannak szolgáltatva a hódítók szemérmetlen falánk tekintetének". Hamarosan odáig tüzesedtek a kedélyek, hogy egy dühöngô tömeg megégetett a városban négy amerikai állampolgárt, majd az elszenesedett tetemeket felakasztotta az Eufrátesz egy hídjára.
A lakosság egy része már elmenekült Fallúdzsából a hetek óta tartó amerikai légitámadások elôl, s az utóbbi napokban, a közelgô nagy amerikai offenzíva hírére csak felgyorsult az elvándorlás.
A végvárakban élô magyar közösségek tudják a legjobban, hogy csupán erôs összefogással lehet kultúrát, hagyományt, nyelvet ápolni a szülôföldön - jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ államelnök- jelöltje szerdán, Beszterce megyei körútja során. A szövetség elnöke múlt heti szórványkörútját folytatva, az RMDSZ számos megyei és országos vezetôjének kíséretében szerdán Beszterce megyei magyar lakta településeket keresett fel. Az RMDSZ küldöttségét ezúttal is mindenhol több százan, RMDSZ-zászlókkal, színpompás népviseletekbe öltözött fiatalokkal fogadták.
Markó Béla - immár hagyományosan - RMDSZ- ernyôket és az aradi Szabadság-szobor történetérôl szóló könyveket adott át a helyi magyarság képviselôinek.
A körúton részt vett Takács Csaba ügyvezetô elnök, Nagy Zsolt, Kötô József, és Porcsalmi Bálint ügyvezetô alelnökök, Szepessy László, a Szövetségi Elnöki Hivatal igazgatója.
A körút elsô állomásaként a szövetség elnökjelöltje Tekére látogatott, ahol mintegy hatvan helyi lakos fogadta. A kötetlen hangulatú találkozón Markó Béla a szociális támogatások, a falusi kisnyugdíjak jelentôs emelésének szükségességét, a magyar szórványiskolák hathatós támogatását hangsúlyozta. Tácson is zsúfolásig megtelt a magyar tájház, ahol az RMDSZ képviselôi megtekinthették a helyi kosárfonók munkáit.
Az RMDSZ különös erôvel figyel a szórványban lévô magyar kisközösségekre és minden eszközzel támogatja a magyarság önazonosságának megôrzését szolgáló intézményeket, az iskolákat és az egyházakat - erôsítette meg az elnökjelölt.
Markó a helyi magyarságot képviselô református lelkésznek, Varga Dánielnek is átnyújtotta az egységet jelképezô ernyôt, utalva arra, hogy az RMDSZ ernyôje alatt az egyházak is védelmet, biztonságot találnak.
Az RMDSZ küldöttsége ezt követôen Besztercére látogatott, ahol a helyi RMDSZ- székházban találkozott a megyei szervezet vezetôivel, Szilágyi János megyei RMDSZ-elnökkel, Kocsis András és Koszorús Zoltán magyar képviselô-, illetve szenátorjelölttel is. Eljött az ideje annak, hogy a Beszterce megyei magyarság is összefogással visszaszerezze parlamenti képviseletét - mutattak rá a szövetség vezetôi. Bethlenben közel ötszázan gyûltek össze Markó Béla fogadására. A nagy sikerû választási rendezvényen bemutatták a szövetség megyei képviselô- és szenátorjelöltjeit. Valós esély van arra, hogy a beszterceiek az eddigi példamutató összefogással magyar képviselôt jutassanak a Parlamentbe. Ehhez azonban nemcsak hogy el kell menjünk szavazni hanem, el kell vinnünk mindenkit: szomszédokat, barátokat, rokonokat, és egységesen az RMDSZ-t kell támogassuk - hangzott el a fórumon. Orbán László helytörténész, az RMDSZ bethleni szervezetének elnöke a közösség nevében köszönetet mondott a szövetség országos vezetôinek a szórványoktatás hathatós támogatásáért, sok sikert kívánva a választásokon. Az RMDSZ államelnök-jelöltje leszögezte: a magyar oktatás további fenntartásához és megerôsítéséhez elengedhetetlenül szükség van a parlamenti képviseletre. Az RMDSZ-nek a következô években döntô szerepe lesz az ország politikai életében, de a román-magyar államközi kapcsolatok alakításában is. Erôs parlamenti képviselettel a szövetség mindkét irányban befolyásolni tudja a magyarságot érintô döntéseket, így a kettôs állampolgárság megteremtését, valamint a magyar családok számára nyújtott oktatási- nevelési támogatások kiterjesztését is - hangsúlyozta az elnök Magyarnemegyén is, közel 300 helyi magyar elôtt mondott ünnepi beszédében. Szabó Attila református lelkész a helyi közösség nevében támogatásáról biztosította az RMDSZ-t az erdélyi magyarság egységének, összefogásának fontosságát hangsúlyozva.
Az autonómiaprogram köré kellene integrálni az erdélyi magyar politikai elitet a novemberi romániai parlamenti választások után - fejtette ki Toró T. Tibor Temes megyei parlamenti képviselô az Erdélyi Riport legfrissebb számában.
A Nagyváradon megjelenô hetilap interjút közölt Toró T. Tiborral, akit mindeddig a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) "belsô ellenzéke" egyik vezetô személyiségének tartottak. Az interjú készítôje, Stanik István - a hetilap fôszerkesztôje - emlékeztetett arra, hogy annak idején az RMDSZ keretein belül mûködô, Toró vezette Reform Tömörülés feloszlott. A köztudatban úgy él, hogy a politikusnak meg is szûnt a kapcsolata az RMDSZ-szel. Sokan csodálkoznak azon, hogy most Markó Béla mellett, az "RMDSZ ernyôje" alatt vesz részt a választási kampányban.
Toró az interjúban felidézi: a Reform Tömörülés az RMDSZ szatmári kongresszusa után oszlott fel, új mozgalom jött létre, amelynek az lett volna a feladata, hogy az RMDSZ-en kívüli és belüli autonomista erôket egyesítse. Ennek az elképzelésnek akkor már kevés politikai realitása volt - folytatta -, de minden bizonnyal ez is adott egy lökést az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) megalakításához (amelynek Toró egyébként az egyik alelnöke, a tud.).
"Visszatekintve, másfél év perspektívájából úgy látom, talán a választások után fog eljönni az az idô, amikor a Reform Mozgalom ismét aktivizálódhat, hiszen az autonómiaprogram köré kellene integrálni az erdélyi magyar politikai elitet" - vallja Toró.
Az EMNT megalakulása után Toró szerint e szervezet alapítói rájöttek: ha nem sikerül az erdélyi magyar politikai elitet közös nevezôre hozni legalább az autonómia kérdésében, akkor minimális esély van az áttörésre. "Azt tapasztaltuk, hogy a román politikai és értelmiségi elit is elvárja tôlünk az egységes álláspont kialakítását. Ezt az üzenetet hozták azok az európai politikusok és szakértôk, akiket különbözô alkalmakkor meghívtunk" - tette hozzá.
"Ilyen szempontból igen fontos volt számomra, hogy függetlenül attól, milyen indíttatásból, de az RMDSZ választási programjának márkajelévé vált az autonómia, és a program egy komoly, megalapozott fejezete foglalkozik az autonómia jogi kereteinek kialakításával" - állapította meg a politikus, aki úgy érzi, hogy fenntartások nélkül fel tudja vállalni ezt a programot. "Egyáltalán nem okozott nekem problémát, hogy Temes megyei RMDSZ-képviselôként és képviselôjelöltként az autonómia mellett kiálljak" - mondta, hozzáfûzve, hogy az autonómiát parlamenti képviselet nélkül jóval nehezebb kivívni, mint parlamenti képviselettel.
Kedden délután a marosvásárhelyi Bernády Házban dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke, képviselôjelölt találkozott több nemkormányzati környezetvédô szervezet képviselôjével.
- Az EU-csatlakozási folyamatban egyre nagyobb szerepe kell legyen a civil szervezeteknek. A Marosvásárhelyen tevékenykedô NGO-k bebizonyították, hogy méltó partnerei lehetnek az RMDSZ-nek, ezért tartottuk fontosnak, hogy egy ilyen jellegû találkozót indítványozzunk - mondta dr. Kelemen Atilla. A képviselôjelölt kifejtette, hogy Románia a NATO-ba geostratégiai jelentôsége miatt került be, az EU-nak is elsôsorban egy 22 milliós piacot jelentünk. Hogy megálljuk a helyünket, megfelelôen fel kell készülnünk a csatlakozásra. Ezért a szubszidiaritás elve alapján a politikumnak együtt kell mûködni a szakmai szervezetekkel, a civil társadalom képviselôivel. Ez különösen fontos a környezetvédelem terén, ahol a gazdasági érdekek gyakran ütköznek a környezetkímélô módszerekkel. A civil szervezeteknek tulajdonképpen az a szerepük, hogy megtalálják a megfelelô eszközöket e két érdekellentét egyeztetésére.
Miután a képviselôjelölt kampánykörútra távozott, a beszélgetéseket Hajdú Zoltán, a Fókusz Öko Központ vezetôje irányította. Az RMDSZ programjának megfelelôen a jelenlevôktôl hét nagyobb témakörben vártak olyan javaslatokat, amelyekkel kiegészítették a programalkotók elképzeléseit. Az alábbiakban témakörönként a fontosabbakat említjük meg.
A civil szervezetek képviselôi javasolták, hogy hozzák létre a természetvédelmi területek és nemzeti parkok közhatóságát. Az is elhangzott, hogy a környezetvédelmi alapból különítsenek el egy bizonyos összeget, amelyet pályázat útján a természetvédelmi területek karbantartására lehetne majd fordítani. A mezôgazdálkodásban nagyon fontos lenne támogatni a hagyományos mezôgazdasági rendszereket mint alternatív gazdálkodási formákat, ugyanakkor a tevékenységi terület váltásakor támogatni azt a falusi személyt, aki az EU kényszere miatt lemondott a mezôgazdálkodásról. A vízgazdálkodás terén a jelenlevôk arra kérték az RMDSZ-t, járjon közbe annak érdekében, hogy az NGO-k kisebb vízgazdálkodási projektjei is nyerjenek állami támogatást. Az ökoturizmus fellendítéséért továbbra is alkalmazni kellene az adókedvezményeket a legtöbb 3 szobát vendégfogadásra felkínálóknak. Illetve nem ártana felkarolni azokat, akik a hagyományos építkezésû vidéki házaikat alakítják át vendégfogadásra. A hulladékgazdálkodás terén ugyancsak támogatni kellene a szelektív hulladékkezelést és az újrahasznosító cégeket. Az urbán agglomerációk létrejöttére törvényjavaslat hangzott el. Ez nagyon lényeges elôrelépés lenne a városfejlesztés terén, hiszen tulajdonképpen a javaslattevôk azt szeretnék, hogy ahol lehetôség van, ott a városok egybeépülhessek a peremtelepülésekkel. Legvégül a regionális fejlesztési politika terén a civil szervezetek képviselôi több transzparenciát szeretnének a tervezésben és kivitelezésben. Elhangzott az is, hogy a 7. régióközpont székhelye Gyulafehérvárról költözzön Marosvásárhelyre.
A javaslatokat az RMDSZ parlamenti képviselôihez és
szenátoraihoz is eljuttatják. E
"zöld kerekasztal-beszélgetéseket" pedig
kéthavi rendszerességgel szeretnék összehívni,
annak érdekében, hogy a szervezetek elsô kézbôl
értesüljenek a törvényekrôl, a politikusok pedig
aktívabb szerepet vállaljanak a civil
kezdeményezések, projektek kivitelezésében.
"Elhatolt hozzá a szegények jajszava és az elnyomottak hangját meghallotta" (Jób 34, 28)
November 14-én, Árpád-házi Szent Erzsébet ünnepét megelôzô vasárnap Caritas- gyûjtést tartanak a katolikus templomokban nehéz helyzetben élô nagycsaládok megsegítésére.
Jób könyvében olvassuk: "Elhatolt hozzá a szegények jajszava és az elnyomottak hangját meghallotta" (Jób 34, 28). Jóbot a nagy megpróbáltatás idején barátai és ismerôsei magára hagyták. A bibliai történet szerint Jóbot Isten igazolta, hûségéért és állhatatosságáért késôbb megjutalmazta. Ez a szentírási beszámoló tanulság lehet mindannyiunk számára, hogy bármikor érhet váratlan megpróbáltatás és szenvedés. Olyan korban élünk, amikor máról holnapra utcára kerülnek családok, munkahely és megélhetés nélkül maradnak becsületes, munkában helytálló emberek. Ezáltal reménytelen és kilátástalan helyzetbe sodródnak.
A Caritas-szervezet intézményes szeretetszolgálatra vállalkozik, de csak az egyes emberek pénzbeli adománya és önkéntes munkája által tud hatékonyan mûködni.
Jó alkalom ez a gyûjtés arra, hogy tudatosítsuk: egymásra vagyunk utalva, csak közös összefogással lehet másokon segíteni. A közösség egésze felelôs az egyes tagokért. A bajba jutott embernek pedig minden kis segítség jól fog.
Bárki, aki adakozni szeretne, adományával keresse meg a helyi plébánost vagy a marosvásárhelyi Caritas kirendeltséget: Marasti (volt Vörösmarty) utca 13. szám, tel.: 213-509, 0741-077-000.
Mint arról hírt adtunk, november 8-14-e között zajlik az ötödik alkalommal megszervezett Esélyek fesztiválja - A folyamatos nevelés hete. A rendezvénysorozat részeként kedden este a Marosvásárhelyi Népi Egyetem székhelyén a munkahely-keresésrôl Boar Adela, a Megyei Munkaerô-elhelyezési és -átképzési Ügynökség referense tartott ismertetô elôadást.
- Az állást hirdetô cégek egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a jól megírt, az európai szabványoknak megfelelô önéletrajzokra és szándéklevelekre. Egyre több cég rendelkezik személyzeti osztállyal és olyan szakemberekkel, akik a munkahelyet igénylôket a benyújtott CV alapján válogatják ki, értékelik. Az önéletrajz a munkapiacra való betörés alapvetô eszköze - mutatott rá Boar Adela. Ennek értelmében, akiket interjúra hívnak, már fél sikert könyvelhetnek el. A jelen levô húsz munkanélküli, illetve munkahelyet változtatni szándékozó fiatal a közel kétórás elôadás során elsajátíthatta a szándéklevél írásának, valamint a szabványszerû önéletrajz elkészítésének lépéseit. Ezt követôen rövidfilmet tekintettek meg az interjún való megjelenésrôl, viselkedésrôl és az itt elhangzó esetleges kérdésekrôl.
- Az ügynökség Iuliu Maniu utca 2. szám alatti székhelyén naponta szolgálunk tanácsadással, valamint itt nyújtjuk át az önéletrajz és szándéklevél típusnyomtatványát. Nyilvántartásunk szerint az idén 1909 személy fordult hozzánk, zömük az üres állásokra és munkahelyekre voltak kíváncsiak, illetve 675-en iratkoztak fel az ügynökség által szervezett átképzési tanfolyamokra - nyilatkozta lapunknak a referens. A kimutatások szerint elsôsorban a pincér, szakács, számítógép-kezelôi, kômûves, hentes, masszôr és fodrász-kozmetikus szakmák kitanulását részesítik elônyben a munkanélküliek. Ezzel párhuzamosan a Népi Egyetem is szervez a Munkaügyi Minisztérium által engedélyezett átképzô tanfolyamokat: a májusban indult és folyamatban levô kurzusokon közel 600 személy sajátítja el a kereskedelmi dolgozói, számítógép-kezelôi, néprajzi és népmûvészeti, könyvtárosi, számítógépes könyvelési ismereteket.
A meghirdetett idôpontban (kedd este 6 óra) még félhomályba burkolózott a vásárhelyi Dózsa György utcában 450.000 eurós befektetéssel felépített és felszerelt-berendezett létesítmény. Ám ahogy telt az idô, egye több fény gyúlt ki, felcsendült a zene, s a meghívottak népes serege tüzes vízzel, pezsgôvel töltött pohárral a kezében fogadhatta az avatóünnepség meglepetéssorozatát. Páskuj Mihály, Románia 25. Škoda gépkocsi-forgalmazó egységének vezetôje távirati stílusban vázolta az egybegyûlteknek az általa alapított cég történetét. Megfejtette a titkot, miért nevezik Ingricopnak az "autóházat". Mint mondta, kezdetben egy magán gyermekgondozót szerettek volna mûködtetni és a vállalkozás hivatalos bejegyzésekor a román îngrijire copii szavakból kombinálták ki a mozaikszót. Elképzelésük nem váltotta be a hozzá fûzött reményeket, ezért egy merôben más jellegû próbálkozást tettek: elôbb festéket forgalmaztak, idôvel az autó fényezésére is rátértek. Aztán a használt kocsik felújításának és értékesítésének gondolata merült fel, majd eljutottak a gyári, új jármûvek eladásának és szervizelésének tervéhez. Végül a Porsche Româniával létrejött együttmûködés lehetôvé tette, hogy egy nagy összegû hitel igénybevételével formába öntsék a korszerû igényeket kielégítô bemutatóterem és gépkocsi-karbantartó, - javító részleg tervét. E két objektummal egyidejûleg a Škoda Octavia személyautó új modelljét is a közönség elé tárták. Úgy, ahogy manapság a tehetôs, nagy cégeknél szokás világszerte. Miniszoknyás lányok emelték le a leplet a villogó lámpájú kocsiról, mely alól gombnyomásra füstfelhô áradt ki színes reflektorok fényében és a jármû körül mûködésbe jöttek a több méter magas csóvát röptetô csillagszórók. Ezt követôen lenge öltözetû hajadonok csoportjai szórakoztatták tovább zenés, táncos számokkal a svédasztal ínyencségeit kóstolgató közönséget.
"Elvetették a súlykot" - olvashattuk nem is olyan régen egyik pedagógiai folyóiratunkban. Aki - nagyon helytelenül - súlykot ír (így: hosszú ú-val), az nyilván a súly fônévre, a súlyt vet valamire szókapcsolatra, meg a súlylökés néven ismert atlétikai ágra gondol, ám ezekhez semmi köze sincs az elveti (vagy: elhajítja, eldobja) a sulykot szólásnak.
Szólásunkban a rövid u-val írandó sulyok szónak hangzóhiányos tôváltozata "szerepel" a tárgy ragjával: sulyk-o-t. Ismerjük ezt a döngölô szerszámot jelentô sulyok szót pl. Arany Jánosnak Ágnes asszony címû balladájából; "Holdvilágos éjjelenkint,/ Mikor a víz fodra csillog,/ Maradozó csattanással/ Fehér sulyka messze villog." Ebbôl a szóból származik a sulykol ige is. (A szólás történetének kialakulásával O. Nagy Gábor is foglalkozik ismert szólásgyûjteményében).
Ugyanebben a folyóiratban olvasható a következô szöveg is: írtózom az öncélú, katonás fegyelemtôl. A szerzô (vagy a szedô?) valószínûleg azért írta hosszú í-vel az irtózik szót, mert megzavarta ôt az ír ige nagyon gyakran leírt múlt idejû alakja: írt. Ugyanennek a folyóiratnak egy másik számában szerepel a bórzasztó szó is (hosszú ó-val), valamint a zúg ige "csendes zug" helyett. Csakhogy a zugot jelölô fônevet nem írhatjuk ékezettel! Sajnos, folyóiratokban, újságokban, gyerekek dolgozataiban se szeri, se száma az ilyen helyesírási szótévesztésnek. Aki nem vigyáz, egy-egy ékezettel is alaposan elvetheti a sulykot a helyesírásban!
A Márton-napi szokásokra, a Márton-napi nagyvásárra már nemigen emlékeznek, fôleg a vásárlók nem - mondta tegnap egyik piaci árus. Valamikor ezen a napon tartották azokat a nagyvásárokat, amelyeken mindenki beszerezhette a télire szükséges zöldséget. Az alábbiakban a naphoz fûzôdô hagyományokat elevenítjük fel, s csatoljuk hozzá az árakkal fûszerezett piaci körképet.
A hagyományok szerint, ha Márton-napon kerül a hordóba a káposzta, akkor karácsonykor már zamatos lesz. Ilyenkor már le lehet/lehetett vágni a tömött libát is. A mondás szerint: Aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik. A liba csontjából az idôjárást meg is jósolták: ha a csont fehér és hosszú, akkor havas tél várható, ha viszont barna, akkor rövid és sáros. De nemcsak azok tudhatják meg, hogy milyen tél lesz, akik kövér libát esznek. Egy kalendáriumi szabály szerint Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál, vagy ha Máron fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható. Ilyenkor iható az új bor is, amelynek bírája - a mondás szerint - Szent András.
A kalotaszegi falvakban a jószág behajtásakor Márton-napi bált szerveztek, máshol a pásztorok ezen a napon vesszôt adtak a gazdáknak, hogy tavasszal azzal hajtsa ki az állatokat.
Ma már megyénkben, a Márton nevet viselô településeken, Nyárádszentmártonban, Dicsôszentmártonban sem tartanak vásárt. Nem szokás.
A Cuza Voda utcai nagypiacon megkérdezett Nyárád menti és csittszentiváni árusok tudják ugyan, hogy ma nagyvásár kellene legyen, de kételkednek abban, hogy a vásárlók ismerik egyáltalán a szokást.
A Nyárád menti Ibolya a szemerkélô esôben nagy ritkán feltûnô érdeklôdôk, vásárlók felé mutat, s elégedetlenül mondja: a zöldségtermés jó volt, igaz ugyan, hogy a sárgarépa és petrezselyem egy része megrepedt. Az elôbbinek kilogrammját 6-7.000 lejért, a petrezselyemét 15-20.000 lejért kínálja. A közepes méretû burgonyáért 7.000 lejt kér, a káposztáért 5.000-et, a hagymáért 10.000-et.
- Régebb ilyentájt zsákokkal jöttek, vásároltak 10-20 kilogrammot mindenbôl. Most 1-2 kilót vesznek. Az idei ôsz árusítás szempontjából az elmúlt évek egyik leggyengébb idôszaka volt. Volt olyan vásárló, aki három murkot vagy két hagymát méretett le. Még a kicsi árból is alkudni akarnak, s ha nem engedünk, továbbállnak - mondja a fiatalasszony.
A következô asztalnál a csittszentiváni Gálfi Anna néni kínálja a zöldségeket, a paradicsomlevet, sütôtököt. Rendszerint hétfôn, szerdán és szombaton hozza be terményeit.
- Bô fél órája vagyok itt, de még az asztal bérleti árát, vagyis 50.000 lejt sem sikerült árulnom. Amíg volt paradicsomom, uborkám, addig volt vásárlóm is, de jelenleg alig néhány akad. A paradicsomlé literét 25.000 lejért adom, a sütôtök kilóját 10.000 lejért. Ezek iránt most még van kereslet, de például a káposztát alig veszik. Tavasszal 600.000 lejre vettünk káposztamagot, hogy jó minôségû legyen a termés, most pedig rajtunk marad - panaszolja.
A piac hátsó felében a nagybani árusok Tordáról, Aranyosgyéresrôl hozták a káposztát. Nagyobb tétel vásárlása esetén 3.500 lejért is adják, az elsô alkalommal megszabott ár 4.000 lej. A karfiolt 20.000 lejért, a piros paradicsompaprikát húszezerért, a zöldet 15.000- ért ajánlják.
A Márton-napi szokásokat, nagyvásárt elfelejthetjük, de ha azt szeretnénk, hogy majd savanyú káposztából készíthessük a karácsonyi töltött káposztát és vásárnapról vasárnapra megfôzhessük az ízletes hús- meg zöldséglevest, ne feledjük el beszerezni a hozzávalókat. Akár a Márton-nap is alkalmas erre.
Kedves Barátaink!
2004-ben úgy mondhatjuk már, hogy évszázadok óta millióknak ad lelki-szellemi élményt Jókai Mór mûveinek olvasása. Könyvei nélkül szegényesebb volna kultúránk, nemzeti életünk, sôt Európa világa.
Az író halálának centenáriuma alkalmából közösségi felolvasásra, s ily módon ünneppé tehetô együttlétre buzdítjuk önöket, regényei kedvelôit, egyáltalán, az olvasni szeretô közönséget.
Jókai Mór mûveibôl száz órányi - éjjel-nappal zajló - folyamatos felolvasást szervezünk, s bárki részese lehet, éljen államhatárokon belül vagy kívül. Baráti vagy családi kör, illetve intézményi szervezésû alkalmi kör egyaránt csatlakozhat hozzánk.
A felolvasás 2004. december 1-jén, magyarországi idô szerint 12 órakor kezdôdik, és december 5- én 16 órakor zárul.
Mi, zamárdiak hangoljuk össze a felolvasásban részt vevô helyszínek vállalt idôit, de azokat viszont már a helyi szervezôk osztják tovább. Azt kérjük a csatlakozóktól, együttesen legalább két órát vállaljanak el, hogy súlya, méltósága legyen a felolvasási összejövetelüknek, illetve tíz óránál több idôt ne igényeljenek, hogy minél több településrôl bevonhassuk Jókai-ünnepünkbe az embereket. Vállaljanak lehetôség szerint éjszakai idôt is! Egészen különös hangulata van az éjszakai rendezvénynek!
A helyi szervezôknek, az ottani idôbeosztást végzôknek szeretettel máris a lelkére beszélünk, igyekezzenek mindent megtenni, hogy a résztvevôik nevében kért idô minden percét kitöltse a stafétaszerû felolvasás!
Az olvasók bármilyen Jókai-mûbôl idézhetnek hallgatóságuknak. Nyilván egy kerekded regényrészlet vagy egy rövidebb lélegzetû írás jobban leköti a többi olvasásra várakozó figyelmét. (Vagy helyi tévéközvetítés esetén a nézôközönségéét.) A kisdiákok szervezett felkészítése ugyancsak gazdagítja az élményt.
A felolvasáshoz csatlakozottak település szerinti körét, mihelyst véglegessé válik, igyekszünk Zamárdi honlapján közzétenni, valamint a résztvevôknek utólag elküldendô emléklapján is megörökíteni.
Elôre is köszönve az érdeklôdést, 2004. november 27-ig várjuk a csatlakozásokat! Kérjük, hogy a jelentkezés tartalmazza a velünk kapcsolatot tartó nevét, a vállalt felolvasási idôt, egy telefonszámot, egy e-mail címet és egy postacímet! Köszönjük azt is, ha továbbadják ünnepi Jókai-megemlékezésünk hírét!
Jókai Mór így írt Önéletírásom címû visszaemlékezésében: "Legjobb barátom volt maga a közönség, mely nagy kegyével, gondtalan élettel jutalmazott." A felhívásunk megszólításában szereplô "Barátaink" szó, ugye, így már nem közhelyszerû, nem csupán formaság! Jókai barátait, a barátságába vontakat jelenti. Mindnyájunkat, kik a 21. században is örömmel vesszük le a könyvespolcról az író mûveit.
Gál Péter Közösségi Ház- vezetô
Török Ferencné könyvtáros, szervezôk
Címünk, ahová a jelentkezéseket várjuk: Közösségi Ház és Könyvtár, 8621 Zamárdi, Honvéd utca 6. Tel.: (00-36)- 84-349-409 (h-p: 8.00-12.00 és 13.00-16.00) e-mail: koz.haz@zamardikozossegihaz.axelero.net
Elsô megközelítésben merész dolognak tûnik a játékot intézményesen is népszerûsíteni az iskolában. Játék és tanulás a köztudatban, de sok esetben a gyakorlatban is ma szinte kizárják egymást. A "ne a játékon járjon az eszed, hanem a tanuláson" az egyik leggyakrabban elhangzó felnôtti intelem. A "játékos" jelzô sem a dicsérôk között szerepel egy-egy gyermek jellemzésénél. Az iskolába becsempészett játékszer sorsa is legtöbbször az elkobzás, sôt maga a becsempészés ténye is fegyelmezetlenségnek számít. Az olvasó minden bizonnyal szaporítani tudja a fenti példákat, amelyek mind azt bizonyítják, hogy igen sok a meg nem értés és az elôítélet az iskoláskorú gyermekek játékával szemben.
Iskoláink nagy része a játékot legfeljebb "szabadidôs foglalkozásnak" tekinti, és a napközi otthonokban is csak bizonyos idôpontokban, korlátozottan nyújt játszási lehetôséget. Csak néhány "merészen kísérletezô" pedagógus vagy nevelési intézmény meri a játékot nemcsak eltûrni, hanem bevonni a nevelés folyamatába. Vannak, akik csupán a tanulás "komolyságát" féltik a játéktól, vagy csak egyszerûen idôpazarlásnak tartják.
A pedagógus szerepe olyan módszerek keresése, amelyekkel a játékot is befoghatja a nevelés szekerébe; napjainkban széles keretet kellene biztosítani a közoktatásban.
A játék egységes pszichológiai elméletét Piaget teremtette meg. Gondolatrendszerében a játéknak egységes funkciója van a fejlôdés menetében: terméke és eszköze az értelmi fejlôdésnek, gyakorlórendszere a mozgásnak, a szocializációnak.
A csecsemôkorban a kisgyermek játékára a funkció öröme (tárgyak megfogása, szorongatása, szájba vétele, ütögetése, dobolása) volt jellemzô. Személyiségének fejlôdésében, megalapozásában a játszás mellett még egy döntô mozzanatnak van szerepe: az anya-gyermek kapcsolat milyenségének. Nem elég a kisgyermeket játékkal elhalmozni, hanem tudni kell a játékot kiválasztani, szelektálni is számára, és fôleg együtt játszani vele.
A korára jellemzô módon tehát "jól játszó" gyermek minden egyéb megnyilvánulása is harmonikusabb lesz. A játéknak a gyermek testi-lelki fejlôdésében betöltött, semmivel sem pótolható szerepe van.
A gyermekek jelentôs hányada komoly "játékhiánnyal" kerül óvodába, iskolába.
A csecsemôkor és óvodáskor játékainak hiánya nemcsak az iskoláskorban, hanem egy életen át elkísér.
A magatartászavar, "rossz szokás", fegyelmezetlenség, gátlásosság tapasztalható különösen az iskoláskor elején (ujjszopás, körömrágás, hajcsavargatás, beszédhiba, dadogás, fáradékonyság, agresszió, kalandozó figyelem stb.), látnunk kell, hogy ezek a fentebb említett "hiány-betegség" tünetei, s mögöttük legtöbbször a kisgyermekkorban meg nem élt játékélmények hiánya. Ez nem oldható meg szóbeli figyelmeztetgetéssel, üzenô ellenôrzôvel, piros/fekete pont értékeléssel.
A játékok lehetnek mûvészkedô (rajz, festés), sportos, építôjátékok, konstrukciós játékok stb.
A szülônek, pedagógusnak a gyermek korának megfelelô játéktípust kell kiválasztania.
A játék értelme és öröme végsô soron meghozza a munka, az élet értelmét és örömét is.
Hollandiában meggyilkolták Theo van Goghot, a festô öccsének dédunokáját. Nem a családi örökségként (várható?) festmények reményében. Csak mert bírálta a Közel-Kelet uralkodó hitét, annak nôellenes középkori bánásmódját, filozófiáját.
Fallúdzsában, Irakban a lázadók fényes közel-keleti nap lemészárolnak 21 alig fölesketett, valószínûleg még a tûzkeresztségen át nem esett próbarendôrt. Megállítják a tehergépkocsit, mely szabadságra viszi a fiúkat - arabokat, mohamedánokat - és legépfegyverezik. Keleti hókuszpókusz nélkül. Egyszerûen, natúrban.
Uo. lefejeznek bármely elfogott japánt, szaúdit, bolgárt, olaszt. Nincs világválogató. A középkor módszerei szépen elburjánoztak. (A függetlenségi háború örve alatt, a terrormutató tévé maszkos hóhérainak nagyobb dicstelenségére.)
Algériában napirenden vannak az iszlám terroristák által megejtett torokátvágások. Valahol ott, ahol Szent Ágoston született közel másfél évezreddel ezelôtt. Csak mert az illetôk más politikai meggyôzôdés hívei.
Beszlánban egy iskolakezdés örve alatt rengeteg csecsen/orosz gyerek esik áldozatul a mohamedán csecsen és az arab világból toborzott bérterroristáknak.
S ha valahol falat emelnek a beáramló öngyilkos merénylôk ellen, a mûvelt világ petyhüdt humanizmussal tiltakozik.
Franciaországban egy közvélemény-kutatás során - hallom a taxiban a rövidhullámú agymosó adók egyikén - a franciák több mint a fele az arabokkal szimpatizál, miután a lakosság egynegyede az enyhe bevándorlási feltételek folytán mára már mohamedán. Egyetlen ellenük foganatosított intézkedés a kendôk viseletének tiltása a francia állami iskolákban. Franciaország a maga hosszú távú kétkulacsosságával a terroristáknak, a jövendô robbangatóknak, gépeltérítôknek, túszejtôknek kitûnô fészke lesz (lett?), s magukra vessenek Párizsban, amikor a jövevények majd mindenütt átveszik a kezdeményezést... (Nem jósolunk: valószínûsítünk.)
Szóval a mai világ türelmetlenjeit, diktatúracsinálóit a veszíteni nem tudó, a fejlôdéssel szembeszegülô iszlám szállítja. Minden mennyiségben.
Hiszen ha a többi világvallás hívei tennék ugyanezt a katolicizmus, protestantizmus vagy zsidó hit ellenzôivel, akkor vak barbarizmusról, inkvizícióról rikoltozna a média. De nem kenyere a gyûlöletbeszéd és cselekvés a pápának, a lutheránus püspöknek vagy kálvinista igehirdetônek, a rabbiknak, mert mi, európaiak minden ellenkezô híresztelés dacára, megtanultunk együtt élni a bírálatokkal. A mássággal.
A türelem nem az iszlám erénye. De errôl sokkal kevesebb szó esik, mint a másféle nem életellenes, mégis toleranciahiányos irányzatokról, csoportokról.
A világ fél, az ipar és közlekedés olajéhsége erôsebb a józan és erélyes törvényeknél, szabályozásoknál. A visszavágás szégyenlôs, mentségeket keres. Az iszlám szélsôségesei nem. Vagy gépfegyverükhöz nyúlnak azonnal.
Ahol pedig nem tûrik a terrort, ott olyan elnököt választanak, aki fél Európának s a demokráciának sincs ínyére.
Ki van ez találva, mondaná Közhely Benô.
Olvasótalálkozóra mentünk. Szombat volt: kórévágás és a karácsonyi böjt elôtti utolsó lakodalmak ideje. Forrt a bor, valaki meg is halt már a mustgáztól. Régi barátom faluján haladtunk át, megálltunk pár percre. A fölöttünk magasodó temetôre emelve tekintetem, rá gondoltam. Eszembe jut egy sztori Róla, aki a mûvészet és a jóféle itókák nagy kedvelôje volt. A falu értelmiségének szamárlétráján lassan araszolva emelkedett, elôbb helyettes tanár volt, aztán mezeizôként oklevelet szerzett, fél normával könyvtároskodott (a helybeliek "félnormálisnak" mondták), délelôtt tanított az iskolában, délutánonként (hetente háromszor) a jéghideg könyvtárszobában kellett tartózkodnia, az egykori kastélyból kultúrházzá alakított hatalmas épület legelhanyagoltabb szárnyában, melyet azelôtt magtárnak használt a termelôszövetkezet. Miután már nem volt mit tárolni benne, átadták a "kultúrának", mellette, az egykori "szalonban" lakodalmakat tartottak, színpadán néha vándorcirkuszosok produkálták magukat, a kötelezô ünnepeken az iskolások kórusa, tánccsoportja gyönyörködtette a közönséget. Laki Álmos igyekezett otthonosan berendezkedni (a gróf könyvtára is ebben a szobában állt hajdan), kályhát szereltetett, de nem vette hasznát; mire kimelegedett a komor helyiség, lejárt a nyitvatartási idô, ha pedig lelkiismeretesen mindvégig bent marad, agyonfázik, nem ússza meg vesebántalmak nélkül. Szerencsére átellenben ott a bolt meg a vendéglônek becézett kocsma, és Laki Álmos csakhamar odakapott. Az olvasók megszokták, hogy a könyvtárost nem a könyvtárban kell keresni, hanem az italozók között. Onnan szívesen jött át, kiszolgálta az ügyfelet, aztán vissza a pohár mellé.
Nagyon kellemesen teltek a délutánok a kultúra szolgálatában, és Laki Álmos ma is ott ülne a korcsomában, ha nem kell vala mindenféle rendezvényt szervezni a párt és az állam jeles évfordulóinak tiszteletére, és a legfôbb elvtárs plusz béneje dicsôségére. Ki mit tud verseny, tudományos kaleidoszkóp, agitációs brigádmûsor, könyvismertetôk, író-olvasó találkozó.
Egy ködös délelôttön hívatják Laki Álmost a néptanácshoz. - Fene bassza meg - közölte nyers férfiúi bájjal a párttitkár -, valami doktor Balfaszt küldenek a nyakunkra a megyétôl, délutánra legyen legalább harminc olvasó a könyvtár melletti klubban, a szervezés a te dolgod. A kályhában már ég a tûz, lesz kaja, pia, az a mi dolgunk. Végeztem.
Nahát. Ez nem probléma, gondolta Laki Álmos. Szétküldözgette a tanulókat a faluba, jobb embereihez. De bizony senkinek sem akaródzott este hétre eljönni hazulról: éppen kúrálnak a gazdák, aztán pedig virrasztóba mennek, halott van. Ráadásul korán setétedik, világítás alig; nagy a sár, nehéz az élet.
Aznap még notórius olvasói sem keresték fel könyvért Álmost a kocsmában. Ült ott magába roskadva, meghasonlottan. Csalódott mindenben és mindenkiben. Egyszer csak valaki megáll asztalánál. Felnéz, hát egy duflaszemüveges, aktatáskás, ballonkabátos idegen. Mit akarhat ez?
- Ön a könyvtáros? - kérdezte az. - Mi van ma itt, hogy nemcsak a könyvtár zárva, hanem a bolt is? Csak ez van nyitva, ez a borzalmas hely - suttogta, és megrázkódott, mint öklendezéskor a kamasz. Laki Álmos bemutatkozott, hellyel kínálta a jövevényt.
- Azt mondták, a klubban lesz a találkozó. De kérem, ott olyan hatalmas füst van, hogy inkább tûzoltógyakorlatot kellene tartani benne.
Álmos beismerte, hogy bizony évek óta nem használták a klub csempekályháit, nem csoda hát, ha füstölnek. Már éppen meg akart szökni a pali elôl, amikor az kinyitotta hatalmas táskáját, elôvett egy úti rendelvényt meg egy friss könyvet, s mindkettôt maga elé tette. - Kérem, elôadásom címe az volna...
- Jaj, de balga vagyok! - ugrott fel Laki Álmos. - Hát persze, ön a mi tisztelt elôadónk... Lina! - kiáltott a csaposnak -, hozz a doktor úrnak egy konyakot s egy szukkot, te!...
Az elôadó hiába szabadkozott, hogy így meg amúgy, elôször is, ô nem doktor, de ha doktor volna is, nem úgy doktor, ahogyan azt a tisztelt elvtársak gondolnák - odacsôdült a kocsma népe, hiszen ez a demokrácia teteje, hogy íme, elvegyül egy orvos, a helyi dokik is isznak, de azok elbújnak a raktárszobába a közönséges itkányosok elôl... Nyakra-fôre rendelték a konyakokat, a vendégnek koccintania és innia kellett, közben Laki Álmos pecsétet ütött úti rendelvényére és aláírta azt.
Egy óvatlan pillanatban még a könyv címét is elolvasta: "Hogyan védekezzünk a flukszusos cserebogárlepkék inváziója ellen?", elismerôen bólintott, majd dedikáltatta a Népi Egyetem hallgatói közösségének. (Amely, csakúgy, mint annyi egyéb efféle, csak papíron létezett...)
Mire a kultúrigazgató és a párttitkár megérkezett, a kocsmában már nagyon bensôséges lett a hangulat. Az elôadó felállt, és egy hosszú tudományos körmondatba kezdett, aminek az eleje Parajdon, a vége Balázsfalván füstölgött, de a közepénél hirtelen vonalat váltott, és belekezdett a Kerek ez a zsemle címû dalba. A lelkes közönség azonmódúlag bekapcsolódott, úgyhogy a párttitkár fejcsóválva fenebasszázott, tudományos elôadó helyett kórusvezetôt küldtek a megyétôl, de ha ez van, nem baj; odaült ô is, jelentkezett a basszusba.
A könyv minden példányát elkapkodták. Soha kiadványnak ily osztatlan sikere nem volt, mint a Hogyan védekezzünk?... címû munkának. Az elôadó friss tepertôt kapott lágy kenyérrel, majd hatalmas tál disznóköltséget, hozzá karcost az új termésbôl.
A virrasztóba igyekvôk azt hihették, lakodalom van a
korcsomában. Éjfél tájban szekérre
rakták a komplett elázott elôadót,
csókolgatták, és megígértették vele,
hogy máskor is eljön
"ugyanilyen fontos és érdekes
témával", majd elvitték a legközelebbi
vonatállomásra. Soha többé hírét sem
hallották. És - ezt adják össze komputer
nélkül - a flukszusos cserebogárlepkék azóta is
széles ívben kerülik el a környéket!...
Ez járt eszemben, miközben a szomszéd községbe értünk. Mondanom sem kell, író- olvasó találkozóra. Meghívott vendégekként. Mert ma már nem írják elô, mikor és mit szervezzen a falu, az önszervezôdés, az önépítô közösségek korszakát éljük; satöbbi. Hívnak, megyünk. Nem hívnak, maradunk.
A fényesen kivilágított kultúrház (ez is kastély volt) környéke olyan puszta, mintha pestis pusztított volna. Az ajtó zárva. Lélek sehol. Tétován állunk, gyökeret ver a lábunk. Laki Álmosra gondolva a kocsma felôl érdeklôdnék. Ha lenne, kitôl.
Nincs. Végül valahogy megtaláljuk vendéglátónkat, belépünk az elegáns terembe, melyet központi fûtéssel láttak el, füstnek nyoma sincs. Pompás és - üres.
Sajnos, kampányban vagyunk, szabadkoznak meghívóink. Még nem ért véget az ôszi betakarítás, aztán ma éppen lakodalmi mulatság zajlik, vásárhelyi vendéglôben mulat a fél falu. Ne számítsunk "tömegre".
Néhány kíváncsiskodó mégis bemerészkedett. Megtartottuk "elôadásunkat", koccintottunk a finom kisüstivel, ettünk rendkívül ízletes töltelékes káposztát, ittunk rá alkoholmentes sört. Hazafelé az "alsó faluban" ki kellett kerülnünk két elgyávult alakot, akik azzal foglalatoskodtak, hogy feltápászkodjanak az aszfaltról. De mikor az egyiknek sikerült, lehúzta a másik, és fordítva. Nincs ebben semmi jelképiség.
Forr a bor, annyi.
Ami pedig a találkozókat illeti, én már komplett immunis vagyok.
November 15-16. között kerül sor Segesváron arra a konferenciára, amelyen a város fejlesztésérôl tárgyalnak. A szervezôk a Mihai Eminescu Trust Alapítvány, az ENSZ fejlesztési programjáért felelôs képviselôk, a román kormány. A rendezvényen várhatóan Ion Iliescu államfô is részt vesz.
November 9-én Hétúr közelében súlyos gépkocsibaleset történt. T.Ioan 47 éves, Prahova megyei autóvezetô Dacia gépkocsijával egy veszélyes kanyarban összeütközött egy szabályosan közlekedô vontatókocsival. A baleset következtében a Dacia utasa, Gh. Catalin súlyos sérüléseket szenvedett.
Tájékozódjon
A légúti fertôzések a leggyakoribb betegségek közé tartoznak, s elôfordulásuk az ôszi-téli idôszakban megszaporodik. A közönséges meghûlés nem tévesztendô össze a grippének is nevezett influenzával. Az influenza vírusfertôzés okozta heveny megbetegedés, amely az egész szervezetet érinti. Idôközönként járvány formájában jelenik meg, általában a hûvösebb idôszakokban. Sporadikus esetek minden évszakban megjelenhetnek. Járványszerû elôfordulása bizonyos esetekben súlyos, végzetes következményekkel is járhat.
A fertôzôforrást az influenzás személyek jelentik, a betegség cseppfertôzéssel terjed. Tüsszentés, köhögés, beszéd, kacagás során kerül a levegôbe a vírus, amely közvetett módon a beteg személy által használt tárgyak révén is fertôzhet. Bár mindenki megkaphatja, vannak nagyobb mértékben veszélyeztetett csoportok: kisgyermekek, idôs személyek, terhes nôk, krónikus betegek stb.
Az 1-3 napos lappangási idôszak után a tünetek általában hirtelen jelentkeznek, rossz közérzet, fáradtság, borzongás, hirtelen felugró magas láz (39-40 fok), fejfájás, izomfájdalom, orrdugulás, szemfájdalom, kötôhártya- gyulladás, gyakori tüsszentés, rekedtség, általában száraz köhögés, az étvágy csökkenése és néha hányinger formájában.
A beteg állapotának kedvezô alakulása esetén 3-7 nap után csökken a láz, és a tünetek is enyhülnek.
Az influenzának súlyos szövôdményei alakulhatnak ki: arc- és homloküreg-gyulladás, tüdôgyulladás, szívizom- és szívburok- gyulladás, agyhártya- és agyvelôgyulladás, az aszpirinnal kezelt gyerekeknél a Reye-szindróma, amely gyorsan kialakuló májelégtelenséggel és agyvelô-bántalmakkal jár.
Az influenzás betegek kezelése ágynyugalmat igényel, a családorvos utasításai alapján. Csak a súlyos esteket kell kórházba utalni. Fájdalomcsillapító és köhögéscsillapító szerek alkalmazása ajánlott, az antibiotikumokat a bakteriális szövôdmények kezelésére kell fenntartani.
A megelôzés érdekében kerülni kell a tömeget, a beteg személyekkel való kapcsolatot. Nagyon fontos elszigetelni a beteget, hogy ne terjessze a járványt.
A zárt helyiségeket gyakran kell szellôztetni, és be kell tartani a személyi higiéné szabályait.
A betegek számára fontos az orr helyes kifújása, egyszer az egyik, azután a másik orrlyukat kell tisztítani. Ajánlatos a friss zöldségben és gyümölcsben gazdag étrend, mellôzni kell a dohányzást és az alkoholfogyasztást, amelyek csökkentik a szervezet védekezô mechanizmusát. Fontos a beteg által használt tárgyak fertôtlenítése is.
A megelôzés egyik formája az influenza elleni védôoltás, amelyet október 15. és december 31. között ajánlatos beadatni - olvasható a Közegészségügyi Igazgatóság Egészségmegôrzô Osztályának dr. David Liana által szignált közleményében.
A magyarországi halálokok között a rák áll az egyik vezetô helyen. Errôl a betegségrôl már sok könyv jelent meg Magyarországon, de Árvai Magdolna közelmúltban kiadott, a megelôzést és felvilágosítást illetôen gyakorlati tudnivalókkal és tanácsokkal szolgáló kötete így is hézagpótlónak tekinthetô.
"Ez a könyv kimondatlanul is egyike a legfontosabbaknak, mert megtanít arra, hogy mire figyeljünk önmagunkban, egymásban, embertársaink életében, a környezetünkben" - írja beköszöntôjében Göncz Árpád volt köztársasági elnök.
A másik elôszó szerzôje Vitray Tamás, aki szerint "hasznos, okosan szerkesztett és jól érthetô" könyvvel van dolgunk, amelyet sajnos egyre több magyar családban forgatnak majd érdeklôdve. A rák ugyanis valamilyen módon szinte minden családot érint. Ha nem a családban, akkor a baráti körben, vagy az ismerôsök között, de mindig akad valaki, akinek a megbetegedése hallatán összerezzenünk. Az egészségügyi témákkal hozzáértô módon foglalkozó újságírónak minden sora érthetô az egészségügyben nem jártas olvasó számára is: hiszen a kötet célja éppen az ismeretterjesztés, a tájékoztatás volt, a segítség a tünetek idôbeni felismeréséhez, ami életet menthet. Árvai Magdolna csodával határos módon meggyógyult emberek sorsát villantja fel riportjaiban, miközben minden ráktípus jellegzetes tüneteit, okait, a veszélyeztetettek körét jól áttekinthetô módon taglalja. Az Országos Onkológiai Intézet fôigazgatója, dr. Kásler Miklós professzor által lektorált kötetet a Sanoma Budapest Kiadói Rt. gondozta.
A fájdalom szükséges rossz - állította mindeddig az orvostudomány, arra utalva, hogy szervezetünk így figyelmeztet a sérülésekre, a testünkben zajló kóros folyamatokra. Mai szakértôk ezt kevesebbre értékelik.
A legújabb kutatások szerint a fájdalom nem hasznos a szervezet számára, sôt: akadályozza a gyógyulást. Ennek ellenére a fájdalom kezelését nagyon sokan elhanyagolják: egy tanulmány szerint a belgák 23 százaléka krónikus fájdalmaktól szenved, sôt, közülük minden hatodik azt állítja, olyan súlyos a helyzet, hogy jobban szeretne meghalni, mint tovább szenvedni. Mégis csak egy százalékuk fordul szakorvoshoz panaszaival.
Hogy mi a megoldás? Szakértôk szerint a legtöbb fájdalom megszüntetetéséhez nem is kellenének gyógyszerek. Elég lenne az étkezési szokások megváltoztatása, a rendszeres sportolás, a gyakori pihenés - vagy éppen a megfelelô lélegzetvétel begyakorlása (szülô nôk tudnának errôl többet is mondani).
Azoknak viszont, akiknek mégis gyógyszerre van szükségük, segítséget nyújthat egy felfedezés, amelyrôl a Science et Vie címû francia tudományos havilap számolt be novemberi számában. Kiderült, hogy a leghatásosabb fájdalomcsillapítót, a morfiumot nem pusztán mákszármazékokból lehet elôállítani, mert a szervezet maga is termel ilyen anyagot. Ha sikerül azonosítani azokat a géneket, amelyek a szervezetben e folyamatot vezérlik, az fájdalomcsillapítók új nemzedékének kifejlesztését teszi majd lehetôvé.
Szürkehályog-mûtét kedvezményesen
Egy éve kezdte el mûködését az Optica- Optofarm cég mikroszemsebészete a marosvásárhelyi 1918. December 1. úton levô központban. A szürkehályog-mûtétek májustól kezdôdtek a korszerû ultrahangos faco-emulsificatoros módszerrel. Az operációk száma mára már meghaladta a százat, s több mint 150-en szerepelnek a további listán - tájékoztatott Jeremiás László, a cég tulajdonosa, aki hangsúlyozta, hogy a hagyományos módszerrel elletétben, aki ezt a lehetôséget választja, nem kell bevárnia, hogy a hályog teljesen beérjen. A kezelôorvos mûszerek segítségével dönti el azt az optimális idôszakot, amikor a legsikeresebben lehet beavatkozni.
A cég, amely látszerészeti üzleteiben elsôként vezette be az ingyenes szemvizsgálatot azok számára, akik helyben rendelnek szemüveget, ezúttal is segíteni szeretne. Mivel az eltelt idôszakban sikerült törlesztenie a rendkívül drága készülékek árát, elsô lépésben azokra az idôs személyekre gondolt, akik öregotthonban élnek, és nincs semmilyen lehetôségük a mûtéttel kapcsolatos költségek fedezésére. Ezen személyeknek elôzetes besorolás és a lehetôségek függvényében ingyenesen végeznek el szürkehályog-eltávolítást dr. Sisak István brassói szemész fôorvos vezetésével. A besorolás érdekében dr. Elekes Ella szemész fôorvosnál, és dr. Ilovan Anica szakorvosnál jelentkezhetnek az 1918. December 1. úti (volt Hosszú utcai) szemsebészeti mikroklinikán.
Bár a megnyitó kapcsán már jeleztük, hogy a szív-érrendszeri betegségek megelôzésének témakörében sikeres országos tanácskozás zajlott Szovátán a Danubius Rt.szállodájában, az összefoglalásra, a tanulságok megfogalmazására a konferencia szervezôjét, dr. Kikeli Pál, egyetemi tanárt, kardiológus fôorvost kértük meg. Munkatársaival együtt több évig dolgozott a rendezvény sikeréért, amelynek során minden téren - elmélet, gyakorlat, szórakozás - maradandó élményt nyújtottak a résztvevôknek.
- Egy rendhagyó találkozót sikerült megszerveznünk, amely életszerû volt, s "akadémiai körökben", azaz tudományos rendezvényeken ritkán van példa az ilyesmire. A kockázat kérdése, a preventív szemlélet ma még nagyon elvont fogalomnak tûnik, amirôl beszélünk ugyan, de alig teszünk valamit az érdekében. Holott komoly társadalmi felelôsséget jelent. Ezért törekedtünk arra, hogy közelebb hozzuk a valósághoz. Ezért vetettem fel többször is, hogy ne tévesszük össze azt, amit tudunk, azzal, amit teszünk. Hisz annak, amit tudunk, körülbelül a 20 százaléka kerül be a mindennapi gyakorlatba, úgy, hogy hatékonysága is van. Ez nyugat-európai adat, ahol valóban cselekednek a megelôzés érdekében, mi viszont jóval rosszabbul állunk. Bár Romániában nem mûködik egy országos fórum, rendezvényünkön több "szívalapítvány" vett részt különbözô városokból. Ezúttal a találkozást tekintettük rendkívül fontosnak, hiszen valamennyiünk közös célkitûzése a megelôzés szemléletének érvényesítése. A nézeteket illetôen viszont a sok különbség ellenére is sikerült egy nagyon jó szakmai hangvételt elérni.
A kongresszus fô célja a preventív szemlélet tisztázása volt, amely egy egészségpolitikai stratégiát jelent. Konkrétan azt, hogy mindannak, amit egyénileg vagy a népesség szempontjából megállapítottunk, tíz év múlva mi lesz a következménye. Sikerült tisztázni, hogy az európai ajánlásból mennyit lehet megvalósítani.. A preventív szemlélet ugyanis az egész életünket végig kell kísérje, s az egyénnél legkésôbb negyvenéves koráig meg kell határozni a pontos egészségszintet, még akkor is, ha tünetmentes. A megelôzést illetôen a második legnagyobb kockázati kategória maga a beteg ember, hiszen esetükben nem arról beszélünk, hogy tíz év után hányan fognak minôségi életet élni, hanem arról, hogy ez idô alatt ne haljanak meg. Ilyen szempontból sikerült elérni, hogy a megelôzést ne mechanikus módon közelítsük meg, hanem egy olyan koncepciónak tekintsük, ami egész tevékenységünket meghatározza.
A harmadik nagy kérdéscsoport, hogy kik és hogyan végzik a megelôzést. Mivel az Európai Bizottság ajánlása a gyakorlati tevékenységre helyezi a hangsúlyt, ehhez egy infrastuktúra szükséges. Legfontosabb eleme az informatikai háttér, amit az Európai Bizottság is elsô számú prioritásnak tekint. A számítógép egymagában nem elég, erre rá kell kerüljön az egész rendszert átfogó program, amely megvalósítja az összeköttetést, és megteremti az egészségügyi adatok gyors mozgását országon belül és országon kívül is. Ennek lépcsôfokait is megbeszéltük. Elsô menetben szükséges a számítógépes infrastruktúra, a kommunikáció, és a motiváció megteremtése. A tanácskozáson bemutattuk azt a rendszert, amelyben a családorvos néhány adat regisztrálásával komoly adatbázist hoz létre, ugyanakkor a tevékenységét megterhelô kézírásos munka (jelentések, receptek, küldôcédulák elôállítása), minimálisra csökken. A rendszer a preventív szemléletet is szolgálja azzal is, hogy a páciens követhetôvé válik egész életén át. A Richter Románia hathatós segítségével az említett informatikai rendszert és a preventív megközelítést a környékünkön száz családorvosi rendelôben indítjuk el . Másrészt a szebeni, kolozsvári, iasi-i központok is bekapcsolódnak ebbe a folyamatba, amirôl a napokban tartunk egyeztetô megbeszélést.
A kongresszus idején, szombaton délelôtt sikerült találkozni eurórégiónk megyei önkormányzati elnökeivel, a gyulafehérvári képviselet vezetôjével, s az ôket monitorizáló EU-s tisztviselôkkel. Ami rendkívüli lehetôség arra, hogy a széles körû összefogás felé tegyünk lépéseket.
Külön szeretném említeni, hogy a mûhelyek iránt (életmóddal, mozgással, táplálkozással, dohányzás elleni, valamint a cukorbetegeknek szánt diétás tanácsadással kapcsolatosan) nagy volt az érdeklôdés. Arra törekedtünk, hogy az orvosoknak bemutassuk, miképpen kell mûködnie egy ilyen tanácsadói struktúrának. Ezzel párhuzamosan mûködtek az informatikai hátteret, a kockázatot felmérô mûhelyek, amelyek pénteken és szombat délelôtt zsúfolásig megteltek. Céljaink között szerepelt, hogy a gyógyüdültetésre berendezkedett szállodák szolgáltatási csomagjait próbáljuk olyan módon bôvíteni, hogy abba beletartozzanak az egészségmegôrzô és kockázatot megelôzô csomagok. A szovátai szállodakomplexummal sikerült kitûnô együttmûködést létrehozni, amelynek kapcsán a résztvevôk megsimerték az általunk bemutatott lehetôségeket. A konferencia üzenete: mindenki próbáljon élni ezekkel a lehetôségekkel ott, ahol dolgozik.
A rendezvényt valójában egy összjövetelnek tekintettük, ahol találkoztunk, de honlapunk tovább mûködik, amelyen a preventív rendszer kiépítésével kapcsolatos tudnivalókat folyamatosan fogjuk közvetíteni, s a részvevôk feltehetik kérdéseiket az elôadóknak Egy interaktív hátteret hagytunk megnyitva, ami azt jelenti, hogy a tevékenység a jövô év októberéig zajlik, amikor újra találkozunk. Ennél gazdagabban, sokkal több tapasztalat birtokában.
Anekdota
Gróf Teleky Sámuel fôispánt II. József császár halála után megbuktatták a bihariak; II. Lipót alatt azonban általános lelkesedéssel választották meg. Erre aztán Erdôdy Lajos szabolcsi fôszolgabíró a következô verset fabrikálta:
Tavaly azt kiálták: Sámuel,
Te. Le. Ki!
Nem lehet fôispány, nincsenek
teleki.
Már most e dologból, nézd el, mi
tele ki?
Tele kiderülvén, fôispány Teleky.
Kassák Lajos
Van nekem egy
japánföldi
vörösszemû
kakasom.
Kérték már a
cirkuszosok
félvilágért
nem adom.
Elszomszédol,
tökmagot lop,
bosszantja a
zsugorit,
hajnalonként
föl a naphoz
pántlikákat
kukorít.
Károlyi Amy
Szavakból van a párna
amire este fekszünk
fülünkbe súgják halkan
mit tettünk
s mit nem tettünk
A fejünk belé süpped
sok zengô szó-pihébe
mondattá összerakni
nem tudjuk a sötétbe
Öreg, rozsdás ôsz,
nem hívunk, de jössz.
Makkok fejest ugranak,
hangyák levelet hordanak,
állatok kuckót építnek,