Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) hétfôn közölte, hogy az egykori szovjet blokk államai közül az új EU- tagországok érték el a legjobb eredményeket a reformok terén, de Románia, Bulgária és Horvátország is kezdi behozni lemaradását - tájékoztat a Reuters.

Az EBRD, amely Kelet-Európára és az egykori Szovjetunió területére összpontosítja tevékenységét, egyik jelentésében megállapítja, hogy a térségben 13 ország ért el eredményeket 2004-ben a távközlési, energetikai és ivóvízszolgáltató rendszerek tökéletesítése terén.

Az idei év elejétôl Románia, Bulgária és Horvátország, valamint Kirgízia és Oroszország mutathatják fel a leggyorsabb ütemû fejlôdést a térségben, de a reformok megvalósítása terén a közép- európai új EU-tagállamok érték el a legjobb eredményeket.

Az EBRD jelentése szerint annak ellenére, hogy a térségbeli államok fejlettebb infrastrukturális hálózatokat örököltek a kommunista idôszakból, mint más fejlôdô országok, nem sikerült megfelelô szintû korszerûsítési beruházásokat eszközölniük annak érdekében, hogy ezek a rendszerek megfeleljenek a gazdasági követelményeknek.

Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank szerint Magyarország áll az elsô helyen a gazdasági tevékenységeket, a tarifarendszer reformját és a magánszektor fejlôdésének ösztönzését szolgáló intézkedések gyakorlatba ültetése terén. Más közép-európai államok ugyanakkor megelôzték Magyarországot az adóreform területén.

A 7-es Központi Fejlesztési Régióhoz tartozó megyei önkormányza-tok vezetôinek Szovátán, november 5-6-án lezajlott tanácskozásáról számolt be tegnapi sajtótájékoztatóján Lokodi Edit megyei tanácselnök. Hangsúlyozta: fontos, hogy az EU- csatlakozás ne érje felkészületlenül a régiót a pályázati lehetôségek szempontjából.

A szovátai tanácskozás témái között az Európai Unió finanszírozási stratégiája, a rendelkezésre álló pénzalapok, a 7-es Központi Fejlesztési Régió legfontosabb pályázata, az IdeQua turisztikai program, a Régiófejlesztési Tanács létrehozása szerepeltek. Lokodi Edit tanácselnök
szerint elengedhetetlen a szemléletváltás, vagyis nem megyei szintû pályázatokban, programokban kell gondolkodni, hanem régiós pályázatokban. Ezért fontos a Régiófejlesztési Tanács létrehozása, amelyet a megyei tanácselnökök alkotnak majd, meghatározva a fejlesztési stratégiát. Az elsô lépést az IdeQua turisztikai program jelenti, amelyre a Phare- alapokból 501.000 euró pályázható meg, de megemlítjük a hulladékkezelésre vonatkozó pályázatok beruházási tervét, amelyet november 12-én, Brassóban ismertet az európai integrációs minisztérium. A tanácselnök szerint gondot jelenthet a programok finanszírozása, hiszen Romániában megyénként más és más a költségvetés, "de meg fogjuk találni a megoldást, hogy közösen pályázhassunk és álljuk az önkormányza-tokra esô költségeket" - jelentette ki.

Csak másfél milliárd lej a csúszásgátló anyagokra

Idén télen másfél milliárd lejbôl kell gazdálkodnia a megyei tanácsnak: ennyibôl kell megvásárolnia a csúszásgátló anyagot, mûködtetni kemény tél esetén az eltakarító gépeket. Fratean Alexandru alelnök szerint ez a pénz kevés, legalább ötmilliárd lejre lenne szükség. A megyei tanács vezetése arra számít, hogy decemberig kitart a kormány tartalék- költségvetésébôl kiutalt pénz, jövôben pedig az önkormányzat saját költségvetésébôl pótolják a hiányzó összegeket. Kérdésünkre, hogy milyen anyagot vásárolnak csúszásgátló címen, hiszen a só- és homokkeverékkel szemben a szakembereknek fenntartásaik vannak, az alelnök kijelentette: ha valaki ennél jobbat tud, közölje vele is. A homok-só keverék a szabványoknak megfelel, és ezt használják az utakra. Reméli, nem lesznek közlekedési gondok a megyében.

Átadták a Maros TV épületét

A megyei tanács múlt héten átadta a marosvásárhelyi volt fizikoterápia épületét a Román Televízió- társaságnak, és aláírták az ügykezelésre vonatkozó szerzôdést. Lokodi Edit elmondta: a tévétársaság
képviselôi decemberben fognak az épület renoválásához, de a mûsorszórást - közvetítôkocsik segítségével - még ebben az évben,a munkálatok befejezése elôtt megkezdik.

Támogatásra szorul egy kelementelki család

A sajtótájékoztatón részt vett Jancsó István, a Mozgássérültek Egyesületének megyei elnöke is. A 458 tagot számláló egyesület tevékenységét ismertette, gondjaikat és terveiket. Közölte: miután múlt hónapban "levágták a gázt, villanyt, telefont" a székhelyen, mivel számláikat képtelenek voltak kifizetni, ezek a problémák - a megyei tanács közbenjárásának, egy karitatív szüreti bál bevételeinek köszönhetôen - megoldódtak. Utalt az idén megjelent 314-es törvényre, amelynek alapján a szociális támogatásban nem részesülô I. és II. fokú fogyatékos személyek 700.000, illetve 400.000 lejes juttatásban részesülnek. Ennek igényléséhez össze kell állítani egy iratcsomót, az egyesület ebben segít az érintetteknek. Az egyesület sportbázist, pszichológiai kabinetet szeretne létesíteni, de ehhez elôször a székhelyet kell rendbe tenniük. Nehezményezte, hogy a mozgáskorlátozottak részére nem építenek feljárókat, így nem tudnak bejutni a közintézményekbe, kereskedelmi egységekbe. Utalt a kelementelki Totó József családjának nehéz helyzetére. A férfi, akinek érszûkület miatt mind a négy végtagját amputálták, a két gyerek és a feleség lakásgondokkal küszködik, a család összbevétele pedig nem haladja meg a 4 és fél millió lejt. Lakásra és egy kis földterületre lenne szükségük, ebben próbál segíteni a megyei tanács vezetése. Aki támogatni szeretné Totó József családját, a Mozgássérültek Egyesületének Rózsák tere 5. szám alatti székhelyét keresse fel.

Aktuális

Sokszor hallottuk, hogy nem történik semmi Marosvásárhelyen, nincs kulturális élet, azaz van, de csupán provinciális szinten: ritka és kevésszer jó minôségû az az esemény, amelyre ellátogathat a mûvészetszeretô marosvásárhelyi polgár. Szerencsére, az utóbbi hetekre ez az állítás semmiképpen nem áll: egymást követték-követik a jelentôs (és az akár minôségi garanciaként is értelmezhetô) rendezvénysorozatok: Silvestri-fesztivál, Bernády Napok, Alter-Native, most a magyar filmhét, csütörtöktôl könyvvásár, és reméljük, hamarosan a színházi fesztivál is kezdetét veszi. Válogatni tehát van, volt mibôl. És mégis megfigyelhetô a jelenség, ami, ha általánosítunk, egyszerûen körülírható: fogy a közönség. És fogy. Mert igaz, hogy a látogatási szándék szelektív, egyik rendezvényen nagyon sokan (pl. a Bogányi Gergely koncertje), a másikon, a korábbiakhoz képest igen kevesen (a filmfesztivál megnyitója) voltak, az egyik nagy reklámot kapott (Bernády Napok), a másik nem (magyar filmhét), mindezeken túl, a jelenség, sajnos, él és erôsödik. Az Alter-Native elsô napjain jóval kevesebben voltak, mint akár a tavaly vagy tavalyelôtt, amikor nem lehetett beférni a nagyterembe a versenyprogram alatt, pedig a minôség az idén is legalább olyan szintû volt. Nem hiszem, hogy csak harminc olyan fiatal vagy idôsebb marosvásárhelyi (értelmiségi) lenne, akit érdekelnének a magyarországi, legújabb mûvészfilmek. Pedig e körül alakul a létszám a magyar filmhét programjain, hiába vetítették a tegnapelôtt Gárdos Péter szenzációs filmjét, az Utolsó bluest, ami történetesen Arany Piramist kapott a kairói filmfesztiválon. Ami pedig az irodalmi esteket, egyéb kulturális megnyilvánulásokat illeti: ha van is közönség, legfeljebb fél háznyi, magas átlagéletkorral, fiatalok mutatóba csupán. Ki tehet ezért, ki tehet ez ellen, ki vagy mi a felelôs a jelenség kialakulásáért? Az uralkodó amerikai konzumkultúra, amely tudatlan barmot igyekszik faragni (nagyrészt sikerrel), a felnövô generációkból? A szervezôk, akik nem értik meg, hogy csak bô lére eresztett reklámmal lehet eladni valamit, lett légyen az bármilyen jó minôségû? Maguk a rendezvények, amelyek sokszor sematikusan folynak, és nem ritkán unalmasak? A hálátlan és mûveletlen pórnép, amelytôl arisztokratikusan távol tartja magát a kevésbé intelligens értelmiségi? Vagy a korszellem? Egyértelmû választ lehetetlen adni. Az azonban segítene, ha az értô vagy kedvelô a "fáj a fejem", "nincs idôm", "nincs kedvem", "olyan helyre?", vagy hideg van helyett erôt venne magán és elmenne meghallgatni egy jó vitát, kiakadni egy igen jó filmen. Mert higgyék el, ha néha is: de megéri.

A kettôs állampolgárság kérdésében elôzetes gondolkodásra van szükség, és durva leegyszerûsítés lenne, ha valaki azt állítaná, hogy csak a pénzrôl van szó - közölte a kormányfô egy kedd reggeli rádiós mûsorban.

"Meg tudja ma bárki mondani, itt nem csak pénzrôl beszélek, az durva leegyszerûsítés lenne, hogy mindennek mi lesz a következménye hosszabb távon?" - tette fel a kérdést Gyurcsány Ferenc a Magyar Rádiónak adott interjúban. Kijelentette: "felelôs politikus ennél kisebb kérdésben is elôször számol, utána dönt".

"Orbán Viktor nem mond igazat" - jelentette ki Gyurcsány Ferenc a Fidesz elnökének korábbi nyilatkozatára reagálva. Az ellenzéki párt elnöke azt hangsúlyozta, hogy a költségvetésnek nem kerül pénzébe a kettôs állampolgárság bevezetése.

Orbán Viktor egy keddi budapesti fórumon a kijelentésre reagálva sajnálatát fejezte ki, hogy a kormány a rádióinterjút "rá pazarolja". Közölte, nem szabad a kettôs állampolgárság és a privatizáció ügyében kiírt népszavazásokat gazdasági kérdésként kezelni. Hangsúlyozta, a kettôs állampolgárságról szóló népszavazáson arról kell dönteni: adunk-e abból a szabadságból a határon túli magyaroknak, ami nekünk már megvan.

Elôzetes számítások a kettôs állampolgárságról

A szociális területre és munkaerôpiacra is súlyos terheket róna, ha a kettôs állampolgársággal rendelkezô határon túli magyarok akár csak százezres nagyságrendben települnének át Magyarországra - jelentette ki a két érintett tárca politikai államtitkára kedden Buda-pesten.

Ha a kettôs állampolgárság hatására százezres nagyságrendben jelennének meg álláskeresôk Magyarországon, az a munkanélküliségi ráta növekedését eredményezhetné, lenyomhatná a már dolgozók bérét és 35-40 milliárddal növelné a Munkaerôpiaci Alap kiadásait - mondta Kordás László, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium politikai államtitkára sajtótájékoztatón.

Kórózs Lajos, az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlôségi Minisztérium politikai államtitkára az MTI kérdésre azt mondta: már néhány ezer fô megjelenése milliárdos nagyságrendû kiadást eredményez a szociális szférában. "Ha már valaki egynapos munkaviszonnyal rendelkezik, minden olyan jogosultságot meg fog kapni, amely a társadalombiztosítás alrendszerébôl finanszírozott" - tette hozzá.

A kormány kérésére hat tárca vezetôje készített hétfôig elôzetes számításokat arról, hogy milyen következményekkel jár a határon túli magyarok jogainak kiterjesztése attól függôen, hogy mit tartalmaz a többségi döntés.

A december 5-én tartandó ügydöntô népszavazás eredményességéhez kétmillió azonos szavazat szükséges mindkét kérdés esetében - közölte az Országos Választási Iroda (OVI) vezetôje keddi budapesti sajtótájékoztatóján.

"Érvényes a népszavazás, ha a választópolgároknak több mint 50 százaléka megjelent, amennyiben azonban nem jelennek meg ennyien, érvényes akkor is, ha a kérdésre adott valamelyik válasz elnyerte az összes (mintegy 8 millió) választójogosult számának 25 százalékát" - mondta Rytkó Emília.

Közölte: a népszavazáson az ország egyetlen választókerületet alkot, és az eredmény megállapítására az Országos Választási Bizottság (OVB) jogosult. A szavazás az ország 11 ezer szavazókörében december 5-én, vasárnap reggel 6 órától este 7 óráig tart.

Elmondta még, hogy a december 5-ei népszavazáson a többi közt ugyanúgy érvényes lesz a kampánycsend, mint más választások idején.

A december 5-ei ügydöntô népszavazáson a következô két kérdésre válaszolhatnak a választópolgárok:

- Egyetért-e ön azzal, hogy az egészségügyi közszolgáltató intézmények, kórházak maradjanak állami, önkormányzati tulajdonban, ezért az országgyûlés semmisítse meg az ezzel ellentétes törvényt?

- Akarja-e, hogy az országgyûlés törvényt alkosson arról, hogy kedvezményes honosítással - kérelmére - magyar állampolgárságot kapjon az a magát magyar nemzetiségûnek valló, nem Magyarországon lakó, nem magyar állampolgár, aki magyar nemzetiségét a 2001. évi LXII. törvény 19 paragrafusa szerinti "magyar igazolvánnyal" vagy a megalkotandó törvényben meghatározott egyéb módon igazolja?

Rytkó Emília az MTI kérdésére közölte: a Választási eljárási (Ve.) törvény értelmében a két kérdés egy lapon szerepel, ez pedig megnehezíti majd a szavazatösszesítôk munkáját. Az egyes kérdésekre adott voksokat - ugyanazt a szavazólapot - a két kérdésnél külön-külön számolják össze, és az eredmény megállapítására is külön kerül majd sor - mondta.

Tiltakozó akciókat, akár általános sztrájkot is kezdhetnek az állatorvosok, akik elégedetlenek béreikkel és azzal, hogy a kollektív munkaszerzôdés bizonyos elôírásai sem teljesülnek.

Az Állatorvosok Szakszervezeti Szövetségének vezetôi bejelentették, hogy szerdán japánsztrájkot kezdenek, november 15-én pedig két órás figyelmeztetô sztrájkot tartanak. Ha követeléseiket nem teljesítik, november 22-én meghatározatlan idôre általános sztrájkba kezdenek.

"Mivel a kormány teljes közönyt tanúsít az állatorvosok iránt, a szakszervezeti szövetség úgy döntött, hogy folytatja az egy hónappal korábban a prefektúrák elôtti sztrájkôrséggel elkezdett tiltakozásokat" - áll a szakszervezeti szövetség keddi közleményében. A közlemény szerint az állatorvosok 50 százalékos béremelést és étkezési jegyeket kérnek a kollektív munkaszerzôdés alapján. A szakszervezetek magasabb tarifákat kérnek a rendelôket haszonbérben használó állatorvosok számára, valamint azt, hogy a rendelôk magántulajdonba kerülhessenek.

Az Alfa Kartell, amelynek az Állatorvosok Szakszervezeti Szövetsége is tagja, támogatásáról biztosította a tiltakozókat.

Romániában mintegy 8.000 alkalmazott dolgozik az állategészségügyi területen, háromnegyedük szakszervezeti tag. Az állatorvosok mintegy 80 százalékának köztisztviselôi státusa van.

Nagyrészt a magyar, a szlovák és a francia konyha különlegességeit, de néhány görög receptet is talál az, aki kézbe veszi Václav Havel, volt cseh államfô szakácsnôjének - és a hölgy egy szerzôtársának - minap megjelent szakácskönyvét.

A mû címe: Fôzés Csirikével.

Havel egykori "családi" szakácsnôje Irena Kosíkova Kertész Irénként született, szerzôtársa neve: Dana Melanova. A könyv mintegy 150, már az olvasáskor is ínycsiklandozó receptet tartalmaz. A prágai elit és az ínyencek körében Cirinaként - Csirikeként - becézett és nagyra becsült konyhamûvész a kitûnô receptek mellett rövid ízelítôt ad a gasztronómia történetébôl, s megosztja olvasóival saját, igencsak gazdag sütô-fôzô tapasztalatait is.

A könyvbe csak olyan receptek kerültek be, amelyekhez a szükséges alapanyag könnyen beszerezhetô a boltokban. A szakácskönyv hivatalos bemutatóján a Posezení u Ciriny (Pihenô Csirikénél) vendéglôben - amely a nemzetközi útikalauzok szerint is a cseh metropolisz legjobb vendéglôi közé tartozik - megjelent Václav Havel is.

A szakácskönyvben egyébként évszakok szerint vannak elrendezve az egyes receptek, ételek. A nyáriak értelemszerûen könnyebbek, míg a téliek a közép-európai hagyományokhoz híven, nehezebbek. Csirike megjegyezte: ô korára és egészségi állapotára való tekintettel már inkább a könnyebb ételeket, a tésztaféléket, illetve a krumpliból készülteket kedveli.

Csirike férjével együtt 1998 óta a Posezení u Ciriny vendéglô tulajdonosa és természetesen fôszakácsa.

Kosíková asszony 1997-1998 között, két évig volt Havelék házi szakácsnôje, azelôtt hét évig a görög nagykövetségen fôzött. Havelékrôl mindig csak a legjobbakat mondja.

"Havel nagyon szereti a hazai cseh konyhát, az egyszerû ételeket. Természetesen nem egyszer megkért, hogy magyar és szlovák különlegességeket is készítsek nekik. A pozsonyi kiflit szinte imádják" - meséli Csirike, aki most is nagyon jó kapcsolatokat ápol a cseh exállamfôvel.

Dagmar Havlová, a nyugdíjas államfô felesége, nemrégiben újságíróknak elmondta: sosem evett olyan finomakat, mint amikor Csirike fôzött nekik, ezért aztán ôk is el- eljárogatnak Csirike vendéglôjébe.

A Pro Európa Liga programtervezôje, Haller István, Borbély László képviselôhöz címzett nyílt levelet juttatott el szerkesztôségünkbe, amelyben négy kérdést fogalmaz meg azért, hogy "a közvélemény is tájékozódjék, úgymond, miként viszonyul Borbély úr" a PEL által a november 3-i sajtókonferencián elítélt "olyan jelenségekhez, amelyeket a demokratikus elvekkel összeegyeztethetetlennek tekint".

A kérdések a következôk: 1. Elfogadható-e a 2004. évi 373-as törvény etnikai kisebbségekre vonatkozó meghatározása, mely szerint csak az az etnikum számít nemzeti kisebbségnek, amelynek képviselete van a Nemzeti Kisebbségek Tanácsában, az a közösség pedig, amelynek nincs ilyen képviselete, következésképpen nem is létezik? 2. Hátrányos megkülönböztetést jelent-e az a törvényi elôírás, amelyet a képviselô úr pártja is megszavazott a parlamentben, amelynek értelmében egyes szervezetek alanyi jogon vehetnek részt a választásokon, másoknak ehhez aláírást kell gyûjteniük az ország 15 megyéjébôl (kötelezô módon Bukarestbôl is), akkor is, ha az illetô etnikai közösség területi elhelyezkedése ezt nem teszi lehetôvé? 3. Megengedhetô-e egy demokratikus államban, hogy a bûnüldözô szervek az állampolgárok etnikai vagy politikai hovatartozása után kutassanak? 4. Megengedhetô-e, hogy bármely politikai párt hozzáférhessen másik politikai pártokhoz tartozó egyén személyes adataihoz?

Borbély László képviselô a Népújságban válaszolt a kérdésekre:

- Meglep ez a kérdés, hiszen a Pro Európa Ligával többször tárgyaltunk errôl, és egyetértettünk abban, hogy különbséget kell tenni az úgynevezett történelmi kisebbségek és az olyan közösségek között, amelyek az utóbbi tíz-tizenöt évben jelentek meg Romániában. Azokkal a kisebbségekkel, amelyek a parlamentben vannak, a következô két-három hónapban be fogjuk nyújtani - remélem, közösen - azt a törvénytervezetet, amely meghatározza a nemzeti kisebbségek státusát. Nem hiszem, hogy valakinek érdeke lenne, hogy pl. Románia parlamentjében 40 kisebbségnek legyen parlamenti képviselete.

Az egyértelmûen pozitív diszkrimináció, hogy a kisebbségi szervezetek részt vehetnek a választásokon. A környezô országokban igen kevés ilyen van. Ezért fogalmaz úgy a választási törvény, hogy azoknak a nemzeti kisebbségeknek, amelyek nem mától, hanem tizenöt éve beiratkoztak a Nemzeti Kisebbségi Tanácsba, lehetôségük van, hogy a parlamenti és helyhatósági választásokon bizonyítsanak. Tehát mi nem most találjuk fel a spanyolviaszt, ez mûködik 15 éve, s most csak egy bizonyos tényállást szabályoz a törvény, nem tiltja meg senkinek, hogy a választásokon ott lehessen. Pontosan azért, hogy megakadályozzuk az álkisebbség- inflációt a parlamentben és az önkormányzatokban, elejét vegyük, hogy mindez etnobiznisszé alakuljon. Látjuk, hogy Magyarországon mi történik, ahol esetenként etnobiznisszé alakultak a kisebbségi önkormányzatok. Ezért kell egy olyan választási törvény, amely szabályozza ezeket a dolgokat, ezért kell egy kisebbségi törvény. Véleményem szerint ez a kitétel nem akadályoz meg senkit, akinek reprezentatív képviselete van, hogy részt vegyen a választásokon. Ez különben a magyar kisebbség esetében 1,7%-ot jelent.

- Mi a véleménye az úgymond hátrányos megkülönböztetésrôl?

- A második kérdés nem pontos, hiszen a 2002-es népszámlálás adatai alapján 15%-ot kell összegyûjtsön az adott etnikum. Ez azt jelenti, hogy ha például az ukrán közösségnek van 60 ezer tagja, akkor 9000 támogatót kell összegyûjtsön, és nem 15 megyében. Abban az esetben, ha 25 ezernél nagyobb a tagok száma - és ez két közösséget érint: a magyart és a roma közösséget - akkor igen, mivel ezek reprezentatív közösségek. A 25 ezer aláírás azt jelenti, hogy legalább 400 ezer tagot számlál az illetô közösség, és akkor kell érvényesülnie annak a kitételnek, hogy minimum 300 aláírást kell begyûjteni megyénként, 15 megyében.

És most felteszem én a kérdést: az a nemzeti közösség, amely nem tud 15%-ot maga mellé állítani a saját közösségébôl, reprezentatív? Hitelesen képviselheti az illetô nemzeti közösség érdekeit a román parlamentben? Hiszen itt nem politikai pártokról van szó! Téved a Pro Európa Liga, amikor pártról beszél. Az RMDSZ nem politikai párt, hanem érdekvédelmi és érdekképviseleti kisebbségi szövetség.

Még egy dolgot elmondanék: bárhogy sulykolják a megtévesztés szándékával, ez nem az RMDSZ javaslata volt. Azt hiszem, hogy Haller István a nyílt levelét el kellene küldje a többi nemzeti közösségnek, amelyek egyhangúlag javasolták a szóban forgó szabályozást. Az ô kérésük volt, mi pedig nem seperhetjük le az asztalról 18 nemzeti kisebbség véleményét, melyek majd mindegyike történelmi nemzeti közösség. Vagyis nem a tegnap jöttek ide, hanem itt élnek évszázadok óta. Furcsa, hogy Haller István eltekint ezektôl a korántsem mellékes árnyalatoktól.

- A bûnüldözô szervek "kutat- hatnak-e" bárki etnikai vagy politikai hovatartozása után?

- Nem megengedhetô egy demokratikus államban, hogy a bûnüldözô szervek bárkinek az etnikai és politikai hovatartozását vizsgálják. De nem errôl van szó. Arról van szó, hogy a választási törvény szabályozása szerint óvást lehet benyújtani. Éppen Haller István ne tudná? A választási bizottság, amely független bírákból és a politikai szervezetek tagjaiból áll, meg kell vizsgálja az elébük tett 10-100-200 ezer aláírás hitelességét. Ezek nem titkos dokumentumok, és az erre jogosultak mindenekelôtt szúrópróbát végeznek. Ha eközben felmerül az aláírások hamisításának alapos gyanúja, a bûnüldözô szervekhez fordulhatnak. Sajnos, errôl nem beszél a Pro Európa Liga, és tendenciózus Haller István nyilatkozata. A történet ismert, bebizonyosodott a csalás. Vannak, akik nem képesek ezt tudomásul venni. Mi több, az a párt, amelynek a Pro Európa Liga társelnöke is a tagja és jelöltje, befogadta azokat, akik azelôtt két héttel olyan listákat tettek le, amelyekrôl a Központi Választási Iroda hivatalosan megállapította - és megkérem a Pro Európa Ligát, vizsgálja ki -, hogy hamisították az aláírásokat. Tegyem hozzá az ugyancsak elhallgatott következményt, hogy ártatlan embereket hurcoltak meg azzal, hogy behívták ôket a rendôrségre nyilatkozni, holott semmi közük nem volt a listákhoz. Errôl is lehetne véleménye az emberi jogok védôjének. Bukarestben a szúrópróba során kiderült, hogy mind a 484 aláíró román. Egy radikális dolgokat követelô magyar szervezet listáján! Ezek az emberek nem tudtak becsületesen kiállni azért, amit állítólag képviselnek! Most lemondtak MPSZ- tagságukról, mert másképp nem lehettek volna az Actiunea Populara listáin. Az, hogy rögtön áttértek egy román párt listájára, amely nem vette programjába az autonómiát és a kettôs állampolgárságot, amiért annyira kardoskodnak, azt jelenti, hogy önös érdekek vezetik, az, hogy gyengítsék a romániai magyarság esélyeit, hogy képviselete legyen a román parlamentben. Ez vezérli ezeket az embereket, semmi más. Az Actiunea Populara nem fogja képviselni az autonómia-követeléseket, amirôl az AP-hez csatlakozva le is mondtak. Én azt ajánlom a Pro Európa Ligának, továbbra is folytassa azt a nagyon hasznos tevékenységet, amelyet az emberi jogok védelmében végzett, és ne hagyja magát egy olyan politikai játékba bevonni, amelynek mára már mindenki számára nyilvánvaló célja az RMDSZ lejáratása.

Átcsoportosításokat nem, két elôirányzati tétel nevesítését ugyanakkor támogatta a határon túli magyarság költségvetési támogatásával kapcsolatos módosító indítványok közül a parlament külügyi bizottsága, keddi budapesti ülésén.

"A jövô évi elôirányzatban a korábbiakhoz képest növekedés tapasztalható a határon túli magyarok támogatásában, bár vannak vitatott számok" - mondta a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnökhelyettese.

Szabó Béla kiemelte: 2005-ben kétmilliárd forintot kap a Sapientia Erdélyi Tudományegyetem és tízmillió forinttal emelkedik a beregszászi fôiskola, valamint - két fejezeti címszó alatt - a felvidéki Selye János Egyetem támogatási összege.

Elmondta azt is, hogy a kedvezménytörvénybôl adódó feladatok teljesítését jelentô oktatási-nevelési támogatási tételek fedezik az igényeket; a gyermekenként járó 20 ezer forintokat, ha másként nem, a kormányzati tartalékból mindenképpen kifizetik.

Az ülésen a határon túli magyar szervezetek részérôl Duka-Zólyomi Árpád, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja alelnöke, Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke, Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) választmányi elnöke és Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke is jelen volt.

Mindannyian jelezték: szeretnék, ha megmaradna a határon túli magyarok támogatásának tervezhetôsége, és az elôterjesztés tételesen lebontva tartalmazná a legfontosabb támogatási kérdéseket.

Kelemen Hunor örvendetesnek nevezte, hogy jövôre kétmilliárd forintot kap az erdélyi magyar egyetemet mûködtetô Sapientia alapítvány. Üdvözölte azt is, hogy az MTI határon túli magyaroknak juttatandó hírcsomagját jövôre nem az Illyés Alapítvány összegébôl kell levonni, mivel a parlament átvállalta azt.

Mint elhangzott, a határon túli magyarok oktatási- nevelési támogatására a jövô évi büdzsé négymilliárd forintot irányoz elô. Németh Zsolt, a bizottság fideszes elnöke pártja álláspontját kifejtve ezzel kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy Szabó Vilmos, a HTMH elnöke maga mondta: az igények alapján ötmilliárd forintra lenne szükség.

Németh Zsolt kijelentette: 2002-ben, "az utolsó békeévben" még 12,6 milliárd forint jutott a határon túli magyarságnak, idén már csak 11,7 milliárd.

"Itt lenne az ideje stratégiai megoldást találni arra, hogy a határon túli magyarság támogatása ne legyen kitéve magyarországi pártpolitikai megfontolásokból megfogalmazódó demagógiának" - mondta Németh Zsolt.

A miniszter helyett a politikai államtitkár látogatott Sepsiszentgyörgyön

A kettôs állampolgárság és egy székelyföldi magyar kulturális intézmény létrehozása szerepelt fô témaként Vass Lajosnak, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma politikai államtitkárának keddi sepsiszentgyörgyi látogatásán.

Eredetileg Hiller István kulturális minisztert várták e székelyföldi városba, de a tárca vezetôje hétfôn este - egyéb halaszthatatlan teendôire hivatkozva - lemondta látogatását. A Magyar Polgári Szövetség már hétfôn, még a látogatás lemondása elôtt bejelentette, hogy tüntetéssel kíván tiltakozni Hiller jelenlétében a magyar kormány és az MSZP álláspontja ellen, amelyre a kettôs állampolgárságról szóló népszavazással kapcsolatban helyezkedett.

Több tucat tüntetô valóban megjelent az elsô program helyszínén, a felújítás alatt álló "Lábas-
háznál," ahová magát Hiller Istvánt várták. Így azonban csak az államtitikár vezette delegáció felé tudtak kiabálni szitkozódó szavakat, "nemzetárulóknak" nevezve az oda érkezetteket, transzparenseken követelve a kettôs állampolgárság megadását.

Mindez nem változtatott az erdetileg kitûzött programon, amelyen Vass Lajos vett részt. Meglátogatta a "Lábasház" néven ismert mûemléképületet, amelynek felújításához a sepsiszentgyrgyi önkormányzat a román és a magyar kulturális tárca segítségét kéri. Az államtitkár megígérte, hogy a kétszáz éves, teljesen lepusztult osztrák építészeti remekmû felújításához a magyar kormány hozzá fog járulni.

Az együttmûködés immár látható eredménye volt a szomszédos Sepsikilyénben lévô középkori unitárius templom felújított része, amelyet a magyar államtitikár Razvan Teodorescu kulturális miniszterrel együtt adott át a délelôtt folyamán, Szabó Árpád unitárius püspök jelenlétében. Ott volt Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke, Terényi János bukaresti magyar nagykövet, Cseh Áron kolozsvári fôkonzul, valamint számos más magyarországi tisztségviselô és erdélyi magyar közéleti személyiség.

A program Sepsiszentgyörgyön folytatódott a megyei könyvtár Gábor Áron termében. Itt Demeter János, Kovászna megye közgyûlésének elnöke elmondta a jelenlévôknek, hogy nyílt levelet írt Hiller Istvánnak a kettôs állampolgárság ügyében. Az MTI birtokába jutott levélben a megyei vezetô emlékeztet Háromszék magyarságának régi dicsôségére, arra, hogy e magyarság ôrzi tovább a nemzet határait. Ez a megbízatás régebbi, mint a pártpolitika - állapította meg Demeter János, aki szerint "Erdély nagy romlása" akkor következett be, amikor a magyarországi pártok összetévesztették a nemzetpolitikát a pártpolitikával.

Az erdélyi magyarság soha nem szakadt el nemzetétôl, ez a lelki közösség tartotta életben az elmúlt esztendôkben - olvasható a nyílt levélben. - Nem az erdélyi magyarság felelôs a trianoni tragédiáért, de a mindenkori magyar kormány a felelôs azért, hogy ezt a traumát orvosolja minden magyar lelkében - állapítja meg a levél írója, leszögezve: "Pártérdekbôl nem történhet meg az, hogy az anyaország polgárai nemmel szavaznak arról a természetes igényrôl, hogy az elszakadt részek magyarjai újra örüljenek a magyar állampolgárságnak".

Markó Béla ezzel egyetértve hangsúlyozta: az erdélyi magyarok elvándorlását nem korlátozó intézkedésekkel kell fékezni, hanem olyan gazdasági és társadalmi helyzetet kell teremteni, hogy ne akarjanak elmenni szülôföldjükrôl. Markó is fontosnak tartotta, hogy a magyarországiak igennel voksoljanak a népszavazáson.

Vass Lajos beszámolt arról, hogy hamarosan befejezôdnek a román-magyar tárcaközi tárgyalások a bukaresti Magyar Kulturális Intézet székelyföldi kirendeltségének létrehozásáról Sepsiszentgyörgyön.

Kedden, Sepsiszentgyörgyön a Megyei Könyvtár Gábor Áron termében került sor a Magyar Kulturális Intézet sepsiszentgyörgyi fiókjának indító rendezvényére. Az eseményen részt vett Markó Béla, a szövetség államelnökjelöltje, a magyar kultuszminisztérium képviseletében Vass Lajos politikai államtitkár, az RMDSZ Kovászna, Hargita és Maros megyei tisztségviselôi, képviselôk, szenátorok, valamint helyi közéleti személyiségek és a sajtó képviselôi.

Az ünnepi rendezvényt Demeter János, a Kovászna megyei tanács elnöke nyitotta meg, aki köszöntô beszédében elmondta: egy régi álom, és több év munkája látszik megvalósulni a Magyar Kulturális Intézet sepsiszentgyörgyi fiókjának létrehozásával. A megyei tanács elnöke kifejtette: az intézménynek elsôsorban az a célja, hogy a három székely megye kulturális együttmûködését megerôsítse, tevékenységi körét kiszélesítse.

Vass Lajos hangsúlyozta, az általa képviselt intézmény nevében elmondhatja: várja, hogy a jelen eseménynek széles körû konzultáció, együttmûködés formájában folytatása legyen. Vass hozzátette, nem véletlen az, hogy a MKI sepsiszentgyörgyi fiókját létrehozták, egyrészt azért, mert Erdély, a Székelyföld a magyar kultúra kiemelkedô részét képezik, ugyanakkor a magyar kultúrát Európa és a világszerte népszerûsítik, állandó kiállítások, valamint hasonló hatáskörû intézmények létesítése révén.

Markó Béla szövetségi elnök beszédében kifejtette, az, hogy megszületett az elvi döntés az intézet létrehozásáról a román és a magyar kormány közös erôfeszítésének, valamint az RMDSZ hathatós közbenjárásának köszönhetô. A Szövetség elnöke hangsúlyozta, a jövôben is ilyen jellegû együttmûködésre lesz szükség. A Magyar Kulturális Intézet sepsiszentgyörgyi fiókja is egyike azoknak a láncszemeknek, amelyek a három megyét összekapcsolják, és egységessé kovácsolják. Markó Béla elmondta, a magyar kormány eddig is támogatta a Székelyföldet különbözô kulturális programokban. Erre a segítségre számítunk a jövôben is, hiszen mindannyiunk közös célkitûzése a Székelyföld gazdasági felemelése - hangsúlyozta a szövetségi elnök.

Csütörtök reggel 10 órakor a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház elôcsarnokában tizedszer nyitják meg a könyvszakma ünnepi seregszemléjét. A jubileumi nemzetközi vásár újdonsága, hogy már az elején, 10.30 órakor kiosztják a Szép Könyv Díjat. Aztán máris következhetnek a dedikálások, a könyvbemutatók, a standoknál pedig kezdetét veheti a nagy válogatás, a könyvbarátok igazi csemegéje. 11 órától a magyarországi írók, költôk dedikálnak a Lyra Kiadó standjánál, majd délben 1-kor a Pallas-Akadémia szerzôi. A rendezvénysorozat teljes programját a szombati Múzsában közöltük. Az elsô nap mûsorából most csak egy-két eseményt emelünk ki.

16.30 órától a Bernády Házban kerül sor a Mentor Kiadó irodalmi délutánjára. Öt tollforgató frissen megjelent köteteivel ismerkedhetnek meg az érdeklôdôk. Bogdán László P. a ketrecben, Hajdú Farkas-Zoltán Mallory háta, Kinde Annamária Szandra May a sivatagban, Kovács András Ferenc Porcus Hermeticum és Sebestyén Mihály A város megérintése címû könyvérôl hallhatnak ismertetôt a jelenlevôk.

17.30 órakor a Nemzeti Színház protokolltermében az Impress Kiadó tart könyvbemutatót. Bölöni Domokos új novelláskötete, A nevetô gödör kerül közönség elé.

18.30-tól pedig a Stúdió Színházba várják az irodalombarátokat a szervezôk. Garaczi László, Parti Nagy Lajos, Szilágyi Ákos, Varró Dániel és az est moderátora, Keresztúry Tibor nyújt bizonyára emlékezetes élményt az est hallgatóságának.

Könyvbemutatók programja:

November 12., 17 óra, Bernády Ház - a Mûterem-sorozat 2004-ben megjelent köteteinek bemutatója kiállítás-megnyitóval összekötve.

*** Maszelka János (Elôszó: Nagy Miklós Kund) Mûterem, 12.

*** Borsos Gábor (Elôszó: Márton Árpád) Mûterem, 13.

*** Korondi Jenô (Elôszó: Banner Zoltán) Mûterem, 14.

*** Gyarmathy János (Elôszó: Nagy Miklós Kund) Mûterem, 15.

*** Kosztándi Katalin (Elôszó: Jánó Mihály)

A könyveket bemutatja Nagy Miklós Kund, a Népújság fôszerkesztô-helyettese, Márton Árpád festômûvész és Banner Zoltán mûvészettörténész.A könyvillusztrációkból készült kiállítást megnyitja Márton Árpád és Banner Zoltán, amelyen Márton Árpád, Haller József, Gaál András és Részegh Botond mûvészek illusztrációit tekinthetjük meg.

November 12., 18 óra, Pallas-Akadémia-est a Bernády Házban: Ágoston Vilmos: A Konvenció vendégei (szerkesztette: Hajdú Farkas-Zoltán); Balási András: Mintha égi hinta. Versek; Bogdán László: Az erdélyi Madonna. Versek (díszkiadás). Illusztrálta: Márton Árpád; Domokos Géza: Apályban. Napló - ezerkilencszáznyolcvannyolc; Egyed Péter: Madonnák, porban. Regény; Ferencz Imre: Tenyerem, hazám. Versek; Ferenczes István: Túlexponált fényképek. Versek (díszkiadás) Illusztrálta: Részegh Botond; Kozma Mária: Vérkápolna. Regény; Olosz Lajos: Könyörtelen mesék (Összes verse); Vári Attila: Sztálinvárosi idill. Novellák; Marosi Ildikó: Kis/Helikon/Könyv.

A könyveket bemutatja Kozma Mária fôszerkesztô és Orbán Kinga irodalmi szerkesztô. Házigazda Nagy Miklós Kund, a Népújság fôszerkesztô- helyettese.

November 13., 12 óra, Bernády Ház - bemutatásra kerülnek: Florica Ichim: Tompa Gábor. Beszélgetések hat felvonásban címû könyv (a könyvet bemutatják: Florica
Ichim szerzô, Váli Éva fordító); Tompa Gábor: Lidércbánya. Versek; Tompa Gábor: Noé színháza. Versek (díszkiadás) Illusztrálta: Gaál András. A könyveket bemutatja Kozma Mária, a Pallas-Akadémia Könyvkiadó fôszerkesztôje.

Dedikálások a Pallas-Akadémia Könyvkiadó standjánál:

November 11., 13-14 óra: Balási András; Kozma Mária; Marosi Ildikó; Vári Attila.

November 12., 16-17 óra: Ágoston Vilmos; Domokos Géza; Egyed Péter; Kozma Mária; Vári Attila.

November 13., 11 óra: Bogdán László; Ferenczes István; Ferencz Imre

Egy dokumentum- vagy játékfilm, ha idôtálló témát is vet fel, a változó korok és politikai rendszerek hatására, más- más kontextusba kerülve nyer, avagy veszít értelmébôl, vagy éppen átértékelôdik, átértelmezôdik. Míg a mai, fiatal nézô számára semmi rendszerellenes nem olvasható ki a képsorokból, addig a készítôje (vagy az akkori lehetséges fogyasztó) megcáfolhatja ezt a kijelentést. A tizenkettedik Alter-Native filmfesztiválon a három évtizede megfilmesített Páskándi Géza-novella ôsbemutatója is feldobta a fent említett vitatémát. A Legalább Európát c. kisfilmet Fischer István rendezte a Román Televízió magyar adása számára 1972-ben. A játékfilm helyszíne a kolozsvári Brassai Gimnázium, szereplôi - egy hivatásos színészen kívül - az iskola tanárai és diákjai. Fôszereplôi az akkori hatodikosok, akik közül egyesek már nagyszülôk. Témája elsô pillantásra egyszerû: hagyományosnak tekinthetô torna-, matematika-, németórák peregnek a filmkockákon, ahonnan egy banális diákcsínybe keveredünk. A hatodik osztályos fiúk egyik társukkal mûvelnek valamit, hogy mit, az csak akkor derül ki, amikor az illetôt a hirtelen beérkezô tanár kiküldi a fürdôszobába: hasára felrajzolták Európát néhány fôvárossal (Spanyol- országhoz Lisszabont tüntetik fel, innen a cím is: Legalább Európát megtanulhattátok volna), és azt kell letörölnie.

A Legalább Európát elkészítésekor betiltották, Romániában a film azóta nem is került bemutatásra a mostani fesztiválig. A Romániában Janovics Jenô óta készült elsô magyar nyelvû játékfilmet a televízió akkori elnöke háromszor tekintette meg, és kétszer gratulált készítôjének - hangzott el a bemutatón, melyen Fischer István és Gáspárik Attila folytatott párbeszédet a filmrôl. Hiába a dicséret, ha melléje tiltás társult: témája az akkori cenzúra szûrôjén nem tudott átjutni.

Páskándi novelláját akkor írta, amikor egy enyhe fellendülési korszak után (megalakult a Prágai Tavasz utóhatásaként Bukarestben a Román Televízió magyar és német szerkesztôsége, összeállt a Magyar Tanács, elindult A Hét) a fejlôdés kezdett visszaszorulni, a Ceausescu-hatalom kezdett bekeményedni, a napról napra éberebb cenzúra egyre többet akadékoskodott. Ebben a hangulatban íródott ez a novella, és ezt az irányvonalat követi maga a film is. Ilyen értelmezésben nem csak a kollektíva terrorját vetíti ki az egyénre, hanem többletjelentés van a hátterében. Mint Fischer vallotta: akkoriban, amikor mindennapi volt a betiltás, divatosak voltak az "áthallásos" alkotások. Abban, hogy a cenzúra nem engedte a képernyôre, semmi különös nem volt az alkotója szerint, nem is vette tragikusan. Csak úgymond felemelte a kalapját, levonta a következtetést, és a "szocialista paradicsomból" Németországba vándorolt. Azelôtt viszont egy másik film forgatókönyvét is elkészítette, amelyet - mint a beszélgetésen elhangzott - még inkább betiltottak volna témája miatt. A magyar szerkesztôségnek három év alatt leforgatott 1200 percnyi portréfilm, tévéjáték és kisjátékfilm után a német területen próbált szerencsét, és csodakarriert futott be, az ARD kultúra fôosztályán lett fômunkatárs.

Hogy a film mennyire rendszerellenes, mennyire függ össze a szocialista világgal, valóban vitatéma tárgyát képezheti. Míg a nyugati világ azt "vetette szemére", hogy miért csomagolták annyira be, addig itt és akkor éppen azért tiltották be, mert nem volt eléggé becsomagolva.

November 13-án, szombaton 11 órakor nyílik az Unirea kiállító-teremben (Marosvásárhely, Köztársaság tér 9. szám) dr. Molnár Vince tájkép- és gyökérmunkákból összeállított kiállítása. Megnyitja dr. Stef Liviu és lapunk munkatársa, Bölöni Domokos. A kiállítás november 26-ig tekinthetô meg kedden, csütörtökön és pénteken 12-16 óra, szerdán 10-14, illetve szombaton 11-13 óra között.

Major Gizella festômûvész 20 színes grafikát és 30 pasztellmunkát állít ki Gyergyószentmiklóson a Pro Art Galériában. A kiállítás november 26-ig látogatható.

Aki nem volt ott, sajnálhatja. Ez esetben a magyar filmhét hétfôi alkotásáról van szó, amely, szerintem, az utóbbi tíz-tizenöt év egyik legjobb magyar filmje. Az Utolsó blues cím és a plakát alapján valami road movie-ra gondoltam, és nem tippeltem rosszul, a módra azonban, ahogy ezt az útifilmet elkészítették, egyáltalán nem számítottam. Romantikus road movie ez, telítve a mûfaj jellegzetességeivel, az utazás azonban keresztútról keresztutakra vezet, és nem a megérkezésrôl, hanem a meg nem érkezésrôl, az élet-halálról szól. Szimbolikával átitatott, már-már kódszerû képekben meséli el a rendezô (Gárdos Péter) ezt az utat: egy ember életét.

Történik, hogy Andris, a magyarországi, sikeres vállalkozó szép családi életet él tanárnô feleségével (Fullajtár Andrea) és nyolcéves kisfiával, Danival. Kettôs életének azonban ez csupán egyik része. Az év felét mindig Krakkóban tölti hûséges lengyel barátnôjénél (Agnieszka Wagner), ahol, mint elismert mûvész templomi freskókat fest. Egyik nô sem tud a másikról, férjének-szeretôjének másik életérôl. A lengyel lány azonban teherbe esik, és Andris, a fôhôs (Kulka János) elindul Krakkóba, hogy feleségül vegye. Autójában azonban elromlik a fék... És indul a film, kezdôdik a féktelen és lúdbôrös utazás, amelynek során Andris az autó foglyaként végigéli saját addigi életét. Megjelenik a Megváltó, avagy a Halál egy enyhén fura, nôi mellek fotóit gyûjtögetô, és misztikusan hülye jógi- zsoké képében (Paudits Béla), felvillannak a régi emlékképek, a sötét családi háttér, a még mindig és örökké szerelmes nagybácsi, Zsûl (Rudolf Péter) és 27 éve nem látott szerelmének (Andris anyja) láthatatlanul is tartó, megható kapcsolata, a halott édesapa, a szintén negyedszázada nem látott, kivándorolt édesanya, a megbûnhôdés hetedíziglen, és ahogy Andris átszáguld az országutakon, úgy száguld át korábbi életén, tönkretett szerettein, a megváltás azonban csak egyszer érkezik. Egy keresztútnál végre megáll az autó, de ô visszaül. Immár végleg. Nyitva marad a film, és nyitva marad az a rengeteg kérdés, amit felvet. Nem tudjuk, mi történik a fôhôssel, csak kétéves lengyel kisfiát látjuk a záróképben, valamint a szellemkocsivá váló autót. Nem tudjuk már mi a halál, mi az élet, hol kezdôdik az álom, és hol ér véget a valóság, amint az alvó Andrissal száguld a már meglehetôsen összetört szellemautó az éjféli viharban. A szálak elvarratlanul maradnak, de ez az elvarratlanság szándékos, és noha a film tematikája hasonló a Hetedik pecsétéhez, az Easy Riders-éhez, avagy a Kontrollhoz, önálló, eredeti, elgondolkodtató, misztikusan realista, transzcendens vonásokkal és szimbolikával tûzdelt egyetemes alkotás született: az ördögi kör teljesen új megvilágítása, a megváltást elutasító ember drámája megtörtént. Zseniálisan játszik Kulka (elsô nagyjátékfilmjében), precíz, pontos, és kellôen lassú a cselekményvezetés, tudatalattiba ágyazza magát a szüzsé. Kitûnô és megdöbbentô alkotásról beszélhetünk, megérdemelten kapta Gárdos Péter ezért a filmért a Kairói Nemzetközi Filmfesztivál fôdíját, az Arany Piramist.

Azt pedig remélhetjük, hogy még készül hasonlóan jó magyar film, nem közönségsikernek szánt, igazi mûalkotás a magyar mûhelyek mélyében. Addig is kellemes mozizást, a filmhét még tart.

Tegnap délelôtt a Marosvásárhelyi Zsidó Hitközség és a Pro Európa Liga közös szervezésében került sor a kristályéjszakára való megemlékezésre az Aurel Filimon (volt Iskola) utcai zsinagógában. 1938. november 9-én éjjel gyújtották fel az elsô zsinagógákat a Harmadik Birodalomban, ami a holokauszt kezdetének is tekinthetô. Ekkor ugyanis a náci hatalom olyan drasztikus zsidóüldözésbe és pusztításba kezdett, amelyhez nem volt hasonló a történelem során, és amelynek következményeképp hatmillióan estek áldozatul. Németországban már 1933-ban elkezdôdött a zsidók "tör-vényes" üldöztetése, hiszen olyan intézkedéseket léptettek életbe, amelyek ellehetetlenítették e közösségek puszta létezését. A "kristályéjszaka" során több mint kilencven ember esett áldozatul, miután elszabadult a pokol, és Göbbels parancsára a rohamosztagok öntörvényû fosztogatásba és mészárlásba kezdtek. Több mint kétszáz templomot gyújtottak fel és fosztottak ki, és nem kímélték a zsidó kereskedôk üzleteit sem, betörve kirakataikat (innen a kristályéjszaka elnevezés).

Ausch Sándor, a Marosvásárhelyi Zsidó Hitközség titkára utalt arra, hogy a kristályéjszaka nem közömbös az itteni zsidók szempontjából sem, ugyanis az észak- erdélyi zsidókat 1944 májusában gettóba zárták, embertelen körülményeknek téve ki ôket. A Marosvásárhelyen és környékén élô zsidókat lágerekbe kényszerítettek. A 7500 személybôl 5943 soha nem tért vissza.

A megemlékezés - fejtette ki Ausch Sándor - azért is fontos, hogy a mai gyerekek, a fiatalok tisztában legyenek az emberiség e tragédiájával. Így remélhetôen a jövôben nem fordulnak majd elô hasonló embertelenségek. Mint mondotta, örvendetes, hogy az utóbbi idôben az iskolákban is többet foglalkoznak e problémával, és amint kiderült, a fiatalok többször is bebizonyították tájékozottságukat. A Holokauszt-emlékmû jelenléte és az, hogy a kormány elrendelte a Román Holokauszt Napját, bizonyítja, hogy ismét léptünk egyet a tolerancia felé.

1980. november 15-tôl dr. Demeter Andor orvos látja el a vajdaszentiványi betegeket. A jelenlegi vidéki egészségügyi helyzetrôl kérdeztük.

- Negyed évszázaddal ezelôtt 2126 lakosa volt a községközpontnak, most 1930-at tartanak nyilván. Az utóbbi években egyre több városi költözik falura. Elsôsorban fiatalok költöznek a Marosvásárhelyhez, Szászrégenhez egyaránt közel esô településre. Az idén 11 gyerek született, ezzel szemben 27-en hunytak el. A nyilvántartás szerint 112 vajdaszentiványi nem rendelkezik egészségügyi biztosítással - sorolja a statisztikai adatokat a családorvos. A leromlott állapotban levô rendelôt 1999-ben vette át, tetôzetet kellett javítani, mellékhelyiséget építeni. Az épületet megerôsítette, külsô-belsô festést végzett. Továbbra is hiányos viszont az orvosi készülékekkel való felszerelés. Szándékában áll egy hordozható EKG- készülék beszerzése, s erre már léteznek külföldi ígéretek. Elkelne egy olyan labor is, ahol vérsüllyedést mérhetnek, valamint vérképkészítést végezhetnek. Legsürgôsebb azonban egy érszûkületmérô és az oszcillométer beszerzése.

A szépen rendbe tett orvosi rendelôbe betérôk zöme magas vérnyomásban, mások szívkoszorúér-mesze-sedésben szenvednek. Bár a település területén 11 forráskút van, azok vize fogyasztásra alkalmatlan.

- Nem tartalmaz jódot, így fogyasztása golyvát idéz elô. Dr. Balázs József endokrinológussal közösen tíz évvel ezelôtt felmérést végeztünk a községben, melynek eredményeként kimutattuk, hogy rendkívül sokuknak rendellenes a pajzsmirigymûködése. S ez kizárólag a forráskutak minôségének tulajdonítható - mondja a családorvos.

Vajdaszentivány községhez tartozik a 300 lelket számláló Toldalag. Dr. Demeter Andor hetente egyszer, kedden rendel a faluban. 35 évvel ezelôtt még ott volt a központ, amely ellátta Vajdaszentiványt, Unokát, Balát, Pókakeresztúrt és Nyulast. Aztán a területi leosztás után ez megszûnt, s Toldalag a községközpont mostohagyerekévé vált. Jelenleg javítják az épületet, új csempekályhát raktak, plafont, nyílászárókat javítottak, kifestették a helyiséget, mindezt saját erôbôl.

- Az influenzás megbetegedések idôszaka van. Az elôírások szerint a krónikus betegek, gyerekek, egészségügyi személyzet és azok hozzátartozói ingyenes oltóanyagra jogosultak. 520 oltóanyagot igényeltünk a Megyei Közegészségügyi Igazgatóságtól, ám csak harmincat biztosítottak - összegez dr. Demeter Andor.

1999 januárja óta mûködik Romániában az Egészségbiztosítási Pénztár, amely az elsô szerzôdéseket 1999 októberében kötötte meg az egészségügyi szolgáltatókkal. Az elmúlt öt évtized alatt végzett munka számbavétele érdekében ezen a héten az egész országot átfogó felmérést végeznek a megyei pénztárak bevonásával - nyilatkozta tegnap dr. Csiki Zsuzsánna vezérigazgató.

A 78 kérdést tartalmazó, rendkívül komplex szociológiai felmérôlappal a megyei pénztár e feladatra kijelölt tíz kérdezôbiztosa 199 személyt keres fel és faggat ki megyénkben. 44 egészségügyi szolgáltató, a pénztár néhány alkalmazottja, az orvosi és a gyógyszerészeti kamara, a közigazgatási szervek és állami intézmények vezetôi is válaszolnak a kérdôívekre. A biztosított személyi adataitól kezdve (a név kivételével) az egészségügyi szolgáltatókkal kapcsolatos viszonyon át a kérdések az igénybe vett szolgáltatások minôségét, hozzáférhetôségét, a családorvosi, szakorvosi, kórházi ellátást, a gyógyszerekhez való hozzájutás lehetôségét firtatják. Ezenkívül minden, a lakosságot és a szolgáltatókat érintô jelenséggel kapcsolatban rögzítik a városi és falusi, valamint az életkor és egyéb szempontok alapján kiválasztott személyek véleményét. A válaszadóknak minôsíteniük kell a szakminisztérium és a biztosítási pénztár viszonyát, az állam szerepét a biztosítás folyamatában, a hozzájárulás mennyiségét, a biztosítási járulék kezelésének módját stb. A megyei szinten kapott válaszokat a hét végén összesítik és továbbítják az országos fórumnak. Az országos pénztár a válaszok alapján dolgozza ki a következô öt évre szóló stratégiát, az EU által megszabott egészségügyi normákat figyelembe véve - pontosított Nagy Zsuzsa, a pénztár jogtanácsosa.

Jegyzet

Remélték, megváltozik városvezetô stílusa, viszonya a tanácsosokkal. Csalódtak. Pedig az RMDSZ-frakció tagjai baráti jobbot nyújtottak egy nyilatkozatban, amivel jelezték, a városfejlesztés mindannyiuk érdeke, a tanács nem valaki ellen van, hanem azért, hogy a viták eredménye olyan tanácsi határozatokban gyümölcsözzön, amik a városlakók érdekeit, igényeit szolgálják. Ez egy megszokott, normális helyzet. Csak hát nálunk másként van. Bár törvény kötelezi a polgármestert, a mai napig se osztotta le a munka- és felelôsségterületet a két (magyar) alpolgármesternek. Emellett a helyi tanácsot még arra se méltatja, hogy megjelenjen az üléseken. Állítólag kijelentette, nem ül le söpredékkel egy asztalhoz. S hogy mennyire semmibe veszi a tanácsot, az tükrözôdik abban is például, ahogy elôkészítették a legutóbbi ülés határozattervezeteit magába foglaló okiratcsomót. Amellett, hogy hiányosan kerül a tanácsosok és a sajtó asztalára, olyan hibákat is találtunk benne, ami több a felületességnél. Mert hát Bárczi Gyôzô alpolgármester neve helyett Bartzi Geza, míg Csegzi Sándor helyett Czegzi Sandor jelent meg. Minek is helyesen írni, ha ôk a "fônöknek" nem fontosak, akkor mitôl lennének azok a beosztottaknak. S hogy egy másik, de e témával kapcsolatos területet is említsünk, tudomásunk szerint a polgármester többször járt Bécsben, hogy az Energiekonfort céggel tárgyaljon a hôszolgáltatás privatizálásáról. Még nem tudni, miben egyezett meg, de a korrekt tájékozódás érdekében azon tanácsosok is el kellett volna valahányszor kísérjék, akik szakvéleményt mondhatnak ez ügyben. Aki inkább járt Bécsbe, az Doru Opriscan független tanácsos volt, akit az Unirea negyedbeli kazánház avatóját követô fogadáson az Energiekonfort képviselôje, Pfaff úr folytonosan "alpolgármesterként" említett. Vajon ez is véletlen tévedés, mint a tanácsi anyagokbeli elírás, vagy inkább a Florea-féle városvezetés stílusjegyének tükörtöredéke?

A kormány az anyagi nehézségekkel küzdô családokból származó diákok továbbtanulására támogatási programot dolgozott ki, amelyet a 2004-2005-es tanévtôl alkalmaznak. A jogszabály értelmében havi 1.800.000 lejes anyagi támogatásban részesülnek azok a középiskolások, akik családjában az egy fôre esô jövedelem nem haladja meg a másfél millió lejt. A potenciális jogosultak be is nyújtották kéréseiket az iskolák titkárságán, azonban a Közoktatási Minisztériumban történt jövedelem szerinti rangsorolást követôen még egyharmaduk sem kapja meg a várva várt
"líceumpénzt".

Megyénkben a program lebonyolításával Ciubuca Cornelia fôtanfelügyelô-helyettest bízták meg, aki elmondta, hogy 4879 kérést iktattak, amelyeket a Közoktatási Minisztériumba továbbítottak. A számítógépes elosztást követôen 1540 Maros megyei középiskolás mondhatja magát szerencsésnek, ami a "jogosultaknak" még csak az egyharmadát sem teszi ki. Mint a 200 eurós számítógép-vásárlási támogatás igénylésekor, a líceumpénz esetében is az odaítélés fô kritériuma a szegénység volt. Ismételten kiderült, hogy rengeteg olyan család van, amelyben rendkívül alacsony a jövedelem. Legalábbis az igazolható jövedelem. Nemcsak Maros megyében, hanem országos viszonylatban is azok a középiskolások kapnak támogatást, akiknek családjában az egy fôre esô jövedelem nulla és 362.250 lej között van! Ilyen kritériumrendszer alapján azok a diákok szóba sem jöhettek, akiknél egymillió lej körüli az átlagjövedelem családtagonként! Pedig ez is nagyon alacsonynak számít, fôleg városi viszonylatban, ahol magasabbak a költségek, és még háztáji gazdaság sincs.

Száz óvást nyújtottak be a szülôk

Érdekes, hogy míg a számítógép- vásárlási utalványok igénylésekor egyetlen óvást sem iktattak idôben, így valamennyit elvetették, ez alkalommal az érintettek november 8-ig, a törvényes határidôn belül körülbelül 100-at juttattak el a tanfelügyelôségre. Ezeket november 9-én továbbították a minisztériumba, s az eredményeket mára, november 10-ére várják.

Mint Ciubuca Cornelia fôtanfelügyelô-helyettes tájékoztatott, a községi szintû helyi bizottságok minisztériumi utasításra minden dossziét újravizsgáltak, s volt, ahol "hibákat" fedeztek fel. Ezek a hibák a jövedelembevallással voltak kapcsolatosak. Egyesek "elfelejtettek" bizonyos jövedelmeket bevallani. Az ellenôrzések nyomán némileg módosult az eredeti lista.

- Véleményem szerint nagyon jó programról van szó, nagyon nagy elônyt jelent a szegény sorú gyerekeknek. Még akkor is, ha 3339 diákot kirostáltak. Mégis 1450 diák támogatáshoz jut, ennyi gyereknek s ennyi családnak enyhítenek az anyagi gondjain. Ha a pénzt valóban rendeltetésének megfelelôen, a gyerekek tanulmányi elômenetele érdekében használják fel, akkor a program elérte a célját. A támogatás azoknak jelent nagy elônyt, akik bentlakásban laknak, hiszen a családot mentesítik a havi, elég jelentôs összegû kiadástól, ami körülbelül 1,2-1,6 millió lej körül van. A fennmaradó 200-300 ezer lejjel a diákok hét végén hazautazhatnak. Hogy a szülôk nem a gyerekre költik a pénzt, hanem más célokra használják, abba nem szólhat bele senki. Persze, mindig lesznek elégedetlenkedôk, a líceumpénz odaítélésével kapcsolatban is. Tudni kell azt, hogy a helyi bizottságok felülvizsgálták a dossziékat, azok a szülôk, akiknek semmilyen jövedelmük nincs, a közjegyzô elôtt tett nyilatkozattal vállalták ezt. Ettôl még elôfordulhat, hogy a családnak mégis van jövedelme, amit nem vallott be. De a nyilatkozatok hitelességét ellenôrizni nem tartozik sem a helyi bizottságok, sem a tanfelügyelôség hatáskörébe - nyilatkozta a fôtanfelügyelô-helyettes.

Arra számítottak, hogy minden jogosult hozzájut a támogatáshoz

Somesan Stefan fôtanfelügyelô szerint a program igen hasznos, csak sajnos, korlátozott a keret, nem jött be, amire elôzôleg számítottak, azaz, hogy minden gyerek támogatáshoz jusson, aki a törvény szerint jogosult lenne. - A másik gondunk, amire jó lenne a sajtóban kitérni, hogy a jövedelmi nyilatkozatokat egyes szülôk nem a valóságnak megfelelôen töltik ki. Erdôlibánfalváról az egyik szülô, akinek nagyon kis jövedelme van, s a gyereke nem kapja meg a pénzt, jelezte, hogy a szomszéd gyereke hozzájut a támogatáshoz annak ellenére, hogy dúsgazdagok, 300 juhot tartanak. A bejelentés kapcsán semmit sem tehettünk, mert a tanfelügyelôségnek nincs hatáskörében megkérdôjelezni a nyilatkozatok helyességét. Faluhelyen fôleg, az emberek tudják egymásról, hogy ki mivel foglalkozik, ki mibôl él, ezért egyes szülôket kellemetlenül érint szembesülni azzal a helyzettel, hogy igazságtalanság érte ôket. Másfelôl a földtulajdonról és az ebbôl származó jövedelemrôl a polgármesterek "jóindulatú" igazolásokat bocsátottak ki. Még olyan is elôfordult, hogy ugyanannak a családnak a kutyfalvi polgármester két igazolást adott ki, s mindkettôn más-más jövedelemszint szerepelt.

Volt olyan eset, amikor valaki személyesen nálam a szomszédja jövedelmi nyilatkozatát óvta meg, de sajnos, nem vehettük figyelembe. Mindenki csak a saját dossziéjával kapcsolatban nyújthatott be óvást. Mégis, ha nagyon kirívó esettel találkozunk, nem marad más, mint értesíteni a kompetens ellenôrzô szerveket - mondta Somesan fôtanfelügyelô.

"Jól fog a pénz!"

A Constantin Brâncusi Építészeti Szakközépiskola IX. G. magyar tannyelvû víz- gázszerelô szakos osztálya kémiaóra elôtt szünetelt, amikor megkérdeztük, kapott-e valaki az osztályból "líceumpénzt"? Feldider János koronkai tanuló jelentkezett.

- Én kaptam, s még két osztálytársam. Nagyon jól fog a pénzt, lesz, amibôl kifizetnem a maxitaxi- jegyet, ami naponta 26 ezer lejbe kerül. A maradékot odaadom a nagyszüleimnek, mert ôk nevelnek. Anyagi gondjainkon enyhít a segély. A szüleim? Róluk nem tudok semmit, talán Magyarországon vannak - mondta.

Ambrus Balázs kissé elkeseredve mondta: - Nekem nem adták meg a líceumpénzt, pedig nagyon számítottam rá. A mi családunkban is kicsi a jövedelem, csak valamicskével magasabb, mint a 362 ezer lejes "plafon". Szüleim nyugdíjasok, jól fogott volna a támogatás - panaszolta.

Az építészeti líceumban 23 tanuló kapja meg a támogatást, akárcsak a Bolyai Farkas Elméleti Líceumban, ahol a kapualjban kifüggesztett listát böngészve kiderült, hogy a támogatott gyerekek zöme vidéki, csak négyen marosvásárhelyiek. A Református Kollégium diákjai közül mindössze 8 tanuló részesül a havi juttatásban.

A munkanélküliséget tekintve a megye leghátrányosabb övezetében, Marosludason, az ipari iskolaközpontban több mint 200 kérést iktattak, de csak 71 diák került a kedvezményezettek közé.
A Dicsôszentmártoni Vegyipari Iskolaközpontban 145 dossziéból 56-ot, a Szászrégeni Mezôgazdasági Líceumban 132 dossziéból 50-et soroltak be a jogosultak listájára.

Az elsô, az idei tanévre szóló támogatási program csalódást, elégedetlenséget váltott ki a rászoruló líceumi diákok kétharmadában. Mint minden kezdet, ez is nehéz, azonban mégsem elfogadható, hogy elôzetes számítás nélkül olyan támogatási rendszert dolgozzanak ki, amire nincs meg a megfelelô anyagi keret. Vagy a kormány nem számított arra, hogy éppen ekkora a szegénység, s ilyen sokan rohamozzák meg az államkasszát? A támogatások, pótlékok, segélyek helyett, amelyek óriási összegeket emésztenek fel, inkább azon kellene elgondolkodni, hogy stabil gazdaságot alapozzanak meg, amely a szülôknek olyan jól fizetett állásokat biztosít, ami elegendô a gyermekek taníttatására, és ne kelljen támogatáshoz folyamodniuk.

Szenzációként röppent fel a hír, hogy az RMDSZ megyei szervezete feje fölül elad(hat)ják a székházat. Ugyanis, végleges törvényszéki ítélet született a régóta folyó ügyben, és az ingatlant követelô tulajdonos visszakapta tulajdonát. Ugyancsak sajtóhírek szerint a tulajdonos azonnal áruba kívánja bocsátani az ingatlant és szeretné kilakoltatni az RMDSZ-t a Braila utca 9. szám alatti épületbôl. Illetve, négymilliárd lejért hajlandó volna eladni a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek. Dr. Kelemen Atillát, a megyei szervezet elnökét kérdeztük: költöznek vagy maradnak?

- Költözni nem költözünk, folyamatban van még egy másik per is. Sajnálom, hogy egyesek ennyire felkapták a hírt, és így csámcsognak rajta, mert végül is hibák sorozata történt. Amikor a székházat egy romhalmazként megkapta az RMDSZ, akkor éppen Fodor Imre volt a polgármester, és más volt az RMDSZ vezetése. Utána történt az RMDSZ új vezetôségének a megválasztása. Mi a rengeteg adakozó és anyagi áldozatot is hozó ember pénzébôl tettük rendbe a székházat. Ezt egy pillanatig se felejtsük. Mindig hangsúlyoztam és most is hangsúlyozom, hogy ennek a dolognak két vetülete van. Az egyik a morális része. Az RMDSZ és én magam is a magántulajdon visszaszolgáltatását támogatom. Az viszont elfogadhatatlan a polgármestertôl, hogy - annak dacára, hogy két alpolgármesterünk mellette volt -, suttyomban, úgymond, visszaadta az épületet és errôl mi nem tudunk. Lezajlott a per két fordulója, ahová az RMDSZ-t nem hívták meg. Sôt, most, a legutolsó tárgyaláson, az RMDSZ processzorális jogát kétségbe vonva, a prefektúra támadta meg ezt a döntést, hiszen egyértelmû, hogy az RMDSZ politikai szervezetként szerepel a román politikai életben, így megilleti egy székház, és természetesen megilletné egy reális, normális nagyságrendû kártérítés a tulajdonosokat.

Ilyen jellegû perek nemcsak az RMDSZ, hanem más pártok esetében is zajlottak. Ugyanilyen volt az aradi székház ügye, és ott elismerték, hogy a szövetségnek joga van ahhoz a székházhoz. A Marosvásárhelyi Bíróság nem ismerte el ugyanezt.

Úgy érzem, hogy a fennálló rendelkezések egyfajta tendenciózus kijátszása és joggal tiprása történik Maros megyében az RMDSZ-szel szemben. A hatalmasságok - polgármester, törvényszék - nem elôször próbálnak borsot törni az RMDSZ orra alá. Az RMDSZ azonban meg fogja találni az egyezkedési és megoldási pontokat. Sajnálatosnak tartom, hogy éppen Maros megyében történhet meg ilyesmi az ország legnagyobb RMDSZ-szervezetével.

- Milyen fogodzókról beszélt?

- Hogy meg tudunk-e minél elôbb egy megfelelô kártérítésben egyezni, meg tudunk-e egyezni a tulajdonosokkal.

- S ha nem sikerül?

- Ha nem, akkor kiülünk az utcasarokra, vagy a polgármesteri hivatal elé, hiszen a polgármester játszotta el velünk ezt a játékot. A prefektusnak én már jeleztem ezt a helyzetet, mert a prefektúrát engedték be ebbe a perbe, nem minket, akik a polgármesteri hivatal döntését természetesen, a törvény értelmében megtámadtuk. Itt egy csúnya játék zajlik az RMDSZ ellen. Megint mondom, az RMDSZ bármennyire harcol a magántulajdonért, most, miután több milliárd lejt - az RMDSZ-tagok, az adakozók, vállalkozók, magyar emberek pénzét - befektettünk ebbe az épületbe a pincétôl a padlásig, nem mondhatom, hogy most felemelem a kezemet, hogy egyszerûen ajándékba adjuk valakinek. Nem tudom, hogy mi lesz ennek a vége. Sajnálom, hogy ide jutottunk. Tudtommal, amikor ezt az épületet kiutalták az RMDSZ-nek, akkor nem volt rá visszaigénylés, tehát ez egy elég bonyolult jogi dolog.

Ma 16 órától az RMDSZ kampánykaravánja Székes, Székelykál és Ikland lakóihoz látogat el. A székesi kultúrotthonban Jakab István, Dávid Csaba és Orbán Levente képviselôjelöltek találkoznak a választókkal. 17 órától Erdôcsinádon Szakács János szenátorjelölt és Kerekes Károly képviselôjelölt, 16.30- tól pedig Erdôszengyelben, majd Sáromberkén Náznán Jenô képviselôjelölt beszélget az egybegyûltekkel. A karaván központi rendezvénye Nagyernyében lesz 19 órától, ahol az elôbb említett jelöltek is jelen lesznek, fellép a szászrégeni Titan együttes. Ugyancsak kampánytéma: az Antena 1 marosvásárhelyi adásának választási mûsorában az egészségügyrôl lesz szó, a meghívottak között dr. Benedek Imre fejti ki az RMDSZ álláspontját e témában.

A kárenyhítésre még várni kell!

Mint ismeretes, november 4-én a román kormány elfogadott egy törvénytervezetet azoknak a kártalanítására, akik a múlt rendszer idején Dacia személygépkocsi-vásárlás szándékával komoly összegeket helyeztek letétbe a CEC-nél, de azóta sem jutottak a megrendelt kocsihoz. A törvényjavaslat azonban nem szól a rendezés konkrét módozatairól, csupán azt szögezi le, hogy ilyen célra 5 év alatt 2500 milliárd lejt, avagy 62,6 millió eurót különítenek el. Ám szó sincs arról, hogy a parlament sürgôsen letárgyalná az ügyet, már amennyire a rendszerváltást követô 15 év elteltével egyáltalán beszélhetnénk gyors megoldásról.

Azt is sokan tudják, hogy Frunda György szenátor jó ideje fölvállalta a személygépkocsi- vásárlók érdekvédelmét, de ténykedésének mind ez ideig nem láttuk kézzelfogható eredményét. Ezért kerestük fel most, hogy megtudjuk, mi is történik tulajdonképpen, illetve mit várhatnak a még reménykedôk. Akiknek száma, a CEC-nél végzett felmérés szerint az 1990. decemberi 714.596-ról idén augusztusig a korábbinak az 1/19-ére csökkent. A többi "elôfizetô" visszavette a pénzét az Országos Letéti és Takarékpénztártól. Beszélgetôpartnerünk a következôképpen vázolta a helyzetet:

- Két évvel ezelôtt kidolgoztam egy törvénytervezetet, ami röviden arról szól, hogy mindazoknak, akik a CEC-ben elhelyezték a pénzüket Dacia- vásárlás végett és nem nyúltak a betétjükhöz, a pénzintézet fizesse vissza a megôrzésre átadott összeget mai értékében. Ami az én számításom szerint 4500 és 5000 dollár között lenne. Amikor beadtam ezt a törvénytervezetet, valamivel több mint 37 ezer ember volt ebben a helyzetben és sajnos, többségük idôs, nyugdíjas. Tárgyaltam különféle egyesületekkel, alapítványokkal és szervezetekkel, amelyek ôket képviselték. Közöttük is voltak olyanok, amelyek a maguk érdekeit tolták elôtérbe és nem azokét, akik megbíztak bennük.

Amint az RMDSZ-szenátor a továbbiakban elmondta, a CEC akkori elnöke (Teculescu) lehetségesnek vélte, hogy a letéti és takarékpénztár évi nyereségébôl kielégítsék a pórul járt "autóvásárlók" igénylését. Amikor a szenátusban megkezdôdött az általános vita, még úgy nézett ki, hogy a többség támogatja a törvénykezdeményezést. Nem csak ellenzékiek, de még PSD-s parlamenterek is. Ennek dacára Doru Ioan Taracila lezárta az általános vitát és visszaküldte a törvénytervezetet a szakbizottsághoz.

Frunda György azóta számos alkalommal szorgalmazta, hogy tûzzék napirendre a tervezet parlamenti vitáját. Erre mindmáig nem került sor. Ezzel szemben a kormány nemrégiben például egy olyan törvényjavaslat elfogadását siettette, melynek értelmében 30 millió eurót fizet Mihály királynak kárpótlásként. Beszélgetôpartnerünk kifejtette: meggyôzôdése, hogy az ex-uralkodónak kevesebbet jelent és kevésbé sürgôs az említett több tíz millió euró, mint egy nyugdíjasnak pár ezer dollár átvétele. Egyébként a szenátor bevallotta, miszerint ô is csak a sajtóból tudta meg, miként "akarják" lezárni az úgynevezett Dacia-ügyet. Vagyis, hogy fejenként 100 millió lejt ígérnek mindazoknak, akik 1989 decembere elôtt 70.000 lejt fizettek be autóra és 50 milliós kárenyhítést helyeztek kilátásba azok számára, akik 70.000 lejnél kevesebbet tettek be a CEC-be.

Sajnos, ez az újabb törvénytervezet ügyrendileg blokkolja a korábbi kezdeményt. Interjúadónk megítélése az, hogy egy választási fogással állunk szemben. Márpedig a parlamenti szabályoknak megfelelôen a két törvényjavaslatot együtt kell megtárgyalni! Frunda György véleménye szerint erre az idén már nem kerülhet sor. A törvényhozás fél gôzzel dolgozik, a képviselôk és szenátorok jelentôs része a közelgô választások elôkészítésén ügyködik. A különös az, hogy Adrian Nastaseék az RMDSZ korábbi hasonló célú fölvetésére azt mondták, nincs pénz az autóvásárlók kártalanítására. A miniszterelnök annak idején kifejtette, hogy szerinte a forradalomnak és rendszerváltásnak más vesztesei is voltak-vannak. De mivel valahány kárpótlási kérést képtelenek teljesíteni, ne követelôzzenek azok sem, akikkel gépkocsi-vásárlási szerzôdést kötött az állam.

Vajon mi késztette arra a kormányfôt és minisztereit, hogy 180 fokos fordulattal úgy döntsenek, mégis igazat adnak a panaszkodó tízezreknek? Ha csak nem a november végi voksolás kimenetelétôl való félelem. És mi a garancia arra, hogy ebbôl az ígéretféle, homályosan körvonalazódó jogszabályból 2005. január elsejétôl számítva öt éven belül a megalázott betétesek kezébe jutó értékes bankóhalmaz lesz? Vajon az erre még kitartóan számító állampolgárok közül hányan érik meg az elsô államadósság-részlet kifizetését, s hányan a teljes összeg átvételét? És egyáltalán mire mennek vele immár deres hajjal, a véget nem érô drágulás, pénzhígulás közepette?

Templomjavítás önerôbôl

Ha valaki megkérne, hogy két mondatban jellemezzem a sóváradi református gyülekezetet, amelynek lelkipásztorával egyetlenegyszer, bô félóráig beszélgettem, azt mondanám: nincs külföldi kapcsolata, de önerôbôl szépen rendbe tette a templomot és a lelkészi lakást; a templom tornyát háromszor építették újra, hogy 45 méteres legyen. Csak így érte utol a kibédi református templomtorony méretét. Tatár Tibor lelkipásztorral a lélekszámról, a templomlátogatásról, a szószékrôl hirdetett közmunka eredményességérôl és a termôföldeken garázdálkozó vaddisznókról beszélgettünk.

Közel ezer református él a Szováta közelében levô településen. A lélekszám az elmúlt években, évtizedekben nem apadt nagyon nagy mértékben. A lelkész ezt a város közelségével magyarázza. Az elvándorlás nem számottevô, vannak, akik külföldön dolgoznak, de hazatérnek családjukhoz. A templomlátogatás 14 százalékos, valamivel nagyobb az évi családlátogatások után. A gyülekezet tagjai ünneplôbe öltözve, friss fánkkal várják a lelkészt, aki, kihasználva az alkalmat, rövid igemagyarázatot is tart.

- A sóváradi gyülekezetnek nincs külföldi kapcsolata, aminek én, személy szerint, örvendek. Tavaly önerôbôl, személyenkénti 200.000 lejes adományokból és az egyház erdejébôl kitermelt fa értékesítésébôl sikerült rendbe tennünk a templomot és a lelkészi lakást. Büszkén mondom, hogy valahányszor a szószékrôl közmunkát hirdetek, mindig 20-30 férfi jön segíteni. Az egyháznak 170 hektár erdeje volt, ebbôl 30-at kapott vissza. Igényeltük a szántó- és legelôterületeket is, ezek intézése még folyamatban van. Sajnos, a termôföldeken - különösen a parajdi, nyílt határban - a vaddisznó és a medve az úr. Ezért jelentôs rész marad parlagon. Ha vissza is kapjuk a szántóterületeket, senkinek nem tudjuk bérbe adni, mert csak belterületeken érdemes gazdálkodni - vélekedik a lelkész.

A lelkészi lakással szemben díszes székely kapu védi a templom viszonylag kis udvarát. Az épületet kívül-belül szépen felújították. Az 1873-ból származó orgona hangja minden vasárnap betölti a kívülrôl nagynak, belülrôl szûknek tûnô templomot. A belsô térben érdekesen hatnak a félig lefestett padok. Tatár Tibor lelkész nem tudja, hogy miért csak a padok felsô felét festették le, s miért maradt az alsó rész natúr.