Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

A kormány képviselôi tágyalni fognak a közigazgatási illetve az egészségügyi szakszervezetek képviselôivel, így az érdekvédelmi szervezetek nem folytatják a sztrájkot. Ha viszont nem születik megegyezés a bérköveteléseket illetôen, a közigazgatásbeliek akár a választások bojkottjától sem riadnak vissza.

A 2005-ös költségvetési törvényre várnak

Tegnap reggel még bizonytalan volt a megyei tanács közalkalmazottainak szakszervezeti elnöke. Moldovan Silvia "minden percben" arra várt, hogy a közigazgatási miniszter tárgyalásra hívja a szakszervezeti szövetség képviselôit. A minisztériumtól megérkezett fax eredményeként, amelyben Bogdan Niculescu Duvaz megbízott miniszter mára hívta megbeszélésre a szakszervezeti vezetôket, a sztrájkot felfüggesztették. Moldovan Silvia lapunknak elmondta, a közalkalmazottak a sztrájk felfüggesztése alatt kiszolgálják a lakosságot. Újabb munkabeszüntetésre csak akkor kerül sor, ha a kormány képviselôivel nem tudnak megegyezni.

- Múlt hét végén a minisztériumból kaptunk egy sürgôsségi kormányhatározat- tervezetet, amelyben többek közt szerepel a prémiumok biztosítása, egy új bérezési besorolás. Ugyanakkor érdekes módon a tervezet elején szabadságprémiumot ígérnek, a dokumentum végén pedig visszavonják. Ezeket kell tisztáznunk ma. De még ha meg is egyezünk és a csütörtöki kormányülésen jóváhagyják a szóban forgó sürgôsségi kormányrendeletet, addig nem lehetünk biztosak, míg nem gyôzôdünk meg arról, hogy a béremelést fedezô összegeket belefoglalták a 2005-ös költségvetési törvénybe. Ha ez nem történik meg, akkor ismét kirobbantjuk a sztrájkot, és bojkottálni fogjuk a választásokat - mondta a szakszervezeti vezetô.

A közigazgatásbeliek tiltakozó akcióit támogatja az Alfa Kartell szakszervezeti tömb is - áll a lapunkhoz tegnap eljuttatott sajtóközleményükben.

A tegnapra tervezett sztrájk halasztásáról döntöttek az egészségügyiek is, valamint a mentôszolgálatok, akik november 22-ig várnak. A Sanitas, bár eredetileg 70 százalékos béremelést követelt január 1-jétôl az egészségügyiek részére, alább adta, immár megelégednének 20 százalékos fizetésemeléssel és 20 ebédjegy biztosításával is. Ha ezt sem kapják meg, az egészségügyiek 22-én ismét beszüntetik a munkát.

Az Alternativa 2002 haladékot adott a kombinát vezetôinek

A mára tervezett sztrájk halasztásáról döntött az Azomures vegyi kombinát Alternativa 2002 szakszervezete is. Maria Dandarau elnök kérdésünkre elmondta, idôt akartak adni a kombinát vezetésének, hogy érdemben döntsön a szakszervezet követeléseirôl.

- Tárgyaltunk Yetkin Ermannal, a vállalat igazgatótanácsának alelnökével, akinek sürgôsen el kellett utaznia az országból. Megígérte, hogy felveszi a kapcsolatot a vezetôtanács többi tagjával, és választ adnak követeléseinkre. Az általunk kért 20 százalékos béremeléssel szemben a nyáron adtak 12 százalékot, most követeljük a többit is: november 1-jétôl 8 százalékot, vagy január 1- jétôl 10 százalékot. A nyáron, amikor a kollektív munkaszerzôdésrôl megkezdtük a tárgyalásokat, a földgáz árának várható robbanására hivatkoztak, amikor a 20 százalékos bérnövekedésre vonatkozó kérésünket elutasították. A földgáz azonban csak 5 százalékkal drágult, nôtt a mûtrágya ára is, tehát most már tényleg nincs mibe belekössenek. Csak akkor nem adják meg, amit kérünk, ha nem akarják - nyilatkozta a Népújságnak Dandarau Maria.

Az Azomures szakszervezet november 17-re tervezi az általános sztrájkot, ha a patronátussal mégsem tudnak kiegyezni.

Aktuális

Toró T. Tibor és Markó Béla közös ernyô alatt - talán a jelenlegi választási kampány leghatásosabb fotója.

Az utóbbi néhány évben Toró T. Tibor Temes megyei RMDSZ-képviselô neve szinte eggyé vált a szervezet vezetésének irányvonalát bírálók csoportjával. A szatmárnémeti kongresszus után úttörô szerepet játszott az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (illetve közvetetten a Székely Nemzeti Tanács) létrejöttében, a hagyományos magyar érdekképviselet politikáját kétségbevonó szervezkedésben.

Könyveket lehetne megtölteni arról, hogy Toró T. Tibornak mikor, miben és mely mértékben volt igaza, illetve mennyiben nem, s mivel a politika a legkevésbé egzakt tudomány, a fenti hányadok minden bizonnyal elemzôtôl elemzôig változnának. A lényeg azonban pillanatnyilag nem is ez, hanem hogy Toró T. Tibor bíráló véleményét az RMDSZ keretén belül is akadálytalanul kifejthette, aztán pedig demokratikus szavazás döntött. Azt ugyanis még az RMDSZ leghevesebb kritikusainak is el kell ismerniük, hogy sem az EMNT sem az SZNT, de még a jóval radikálisabb Magyar Polgári Szövetség tagjait sem zárta ki senki a szervezetbôl, s azt sem akadályozta meg, hogy véleményüket kifejtsék, aki kilépett, önszántából, saját vélt igazától vezérelve tette. A kritikusok elhallgattatása ugyanis ellenkezett volna azzal az elvvel, ami a magyar érdekképviseletet létrehozta, mely szerint az RMDSZ különbözô világnézetû egyének és szervezetek közössége, amelyet a magyar kisebbségi érdekek foglalnak egy táborba.

Talán ennek felismerése Toró T. Tibor legnagyobb érdeme. A bánsági politikus ugyanis, több hasonló gondolkodású társával ellentétben, nem vonakodott jelképesen is beállni, egy fotó erejéig, az RMDSZ gyûjtôernyôje alá. Aligha hihetô, hogy radikálisan megváltoztatta volna a véleményét az RMDSZ-rôl, nehezen elképzelhetô, hogy holnaptól teljesen megtagadja korábbi nézeteit. Azt azonban - realista politikusként, gondolkodó emberként - felismerte, hogy minden nézetkülönbséget egy széles, esôtôl, hótól, nacionalista vihartól kellôen védô ernyô alatt lehet békésen, vagy akár egymással vitatkozva megoldani. Most azonban - választások idején - nem ennek, hanem az összefogásnak, a közös fellépésnek van ideje.

Lehet persze választani a Szász Jenô nevével fémjelzett utat is, lehet az RMDSZ ellen szavazni, akár de facto, akár távolmaradás útján. Aki azonban ilyenre készül, gondolkodjon el azon, mit jelentene a magyar kisebbség számára, ha Románia EU- integrációja idején a közösség sorskérdéseit érintô döntéseket magyar részvétel nélkül hoznák meg. Egész biztosan semmi jót. Ha másnak nem, hát higgyenek Toró T. Tibornak!

(MTI) Ha sikeres a kettôs állampolgárságról szóló népszavazás, akkor annak minden következményét vállalni kell, nem lehet "sunyiskodni" és csak külhoni állampolgárságot adni a határon túli magyaroknak - hangsúlyozta Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke hétfôn egy televíziós mûsorban.

"Ha adunk kettôs állampolgárságot - ezt lehet -, akkor ennek összes következményével együtt adjuk meg, ne sunyiskodjunk, hogy jó-jó szavazzunk igennel, aztán majd adunk nekik egy külhoni állampolgárságot" - mondta Kuncze Gábor a Magyar Televízió Nap-kelte címû mûsorában.

Az SZDSZ elnöke úgy fogalmazott: "Ha a népszavazás sikeres és azt mondja, hogy adunk állampolgárságot, akkor ennek az állampolgárságnak egyenrangúnak kell lennie az itthoni állampolgársággal, és ebben az esetben én minden olyan törvényt megszavazok, ami lehetôvé teszi, és semmi olyat nem szavazok meg, amelyik elkezd utólag sunyiskodni és megpróbál valamilyen módon különbséget tenni a magyar állampolgárságok között".

A pártelnök ugyanakkor elismerte, ha a többség nemmel szavaz, vagy ha sikertelen a szavazás, az valóban egy rendkívül rossz üzenet a határon túli magyarok számára. "Ha viszont az igen szavazat többséget kap, akkor az lesz a következô vita, hogy akkor viszont legyen ez egy másodrangú állampolgárság, amivel én például nem értenék egyet. Vagy állampolgárok, vagy nem" - tette hozzá.

Véleménye szerint nem lehet jó döntést hozni, hiszen vagy az érzelmeket vagy a népszavazás lehetséges következményeit "kell zárójelbe tenni". "Rendkívül felelôtlenek, akik ezt a dolgot elindították" - fûzte hozzá.

Hangsúlyozta: a szülôföldön való boldogulást kell segíteni, ugyanakkor hozzátette: érti, hogy érzelmileg fontos a határon túli magyaroknak, hogy kötôdjenek az anyaországhoz.

(MTI/AP/EFE) Amerikai csapatok hétfôn reggel benyomultak Fallúdzsa nyugati külvárosába, elfoglalva a legnagyobb helyi kórházat és két kulcsfontosságú hidat az Eufrátesz folyón.

Megfigyelôk véleménye szerint a támadás az elsô fázisát jelentheti a szunnita felkelôk által megszállva tartott iraki város régóta várt ostromának. Elôzôleg egy AC-130 típusú harci helikopter egész éjjel ágyúzott fallúdzsai célpontokat, miközben az amerikai tüzérség folyamatosan lôtte a várost. A hajnali órákban négy darab 250 kilogramm tömegû bomba zuhant Fallúdzsára, hatalmas robbanást okozva.

"Tengerészgyalogosaink megvetették a lábukat Fallúdzsában" - jelentette ki Brian Heatherman százados, arra utalva, hogy amerikai katonák elfoglaltak egy lakóházat a város északnyugati csücskében.

A fallúdzsai központi kórházba több száz iraki katona nyomult be, miután amerikai katonák lezárták annak környékét. A kórházban ôrizetbe vettek mintegy 50 hadköteles korú férfit, ám nagy részüket késôbb szabadon engedték.

A fallúdzsai ostrom elsô veszteségét szenvedte el az amerikai hadsereg hétfôn, amikor két tengerészgyalogos egy gyalugéppel az Eufráteszbe zuhant és vízbe fulladt.

A város hétfôi - az utóbbi tíz nap leghevesebb - bombázása 9 emberéletet követelt iraki részrôl orvosi és rendôri források szerint. További tizenhatan megsebesültek a támadásban.

Ezzel szemben a lázadók állítása szerint az iraki felkelôk fogságába esett több tucat amerikai és mintegy száz iraki katona.

A felkelôk hétfôn egy mecsetnél, hangosbeszélôt használva tudatták, hogy összecsapásokat követôen 36 amerikai és 103 iraki katonát foglyul ejtettek a város keleti részén. Az állítást eddig nem erôsítették meg független forrásból.

A szélsôséges fegyveresek erôs nyomást gyakorolnak a helyi lakosságra annak érdekében, hogy visszatartsák ôket a kormányerôknek és az amerikaiaknak nyújtandó támogatástól - számolt be róla egy amerikai katonai szóvivô. Ezzel azonban - mint mondta - csak tovább erôsítették a segítô szándékot, ami abban is megnyilvánult, hogy a fallúdzsaiak megmutattak olyan titkos alagutakat, amelyeket a felkelôk építettek iskolák és mecsetek között.

Nem hiszem, hogy meglepetést okozott volna a magyarországi kormánypártok azon döntése, hogy nemmel fognak szavazni a kettôs állampolgárság ügyében. Nem kívánok foglalkozni a magyarázatokkal, indoklásokkal, azok ôszinteségével és valóságalapjával.

Számunkra fontosabb érdekvédelmünk vezetôinek hozzáállása. Az RMDSZ elnöke azt nyilatkozta, amit elvártunk tôle: nem ért egyet az MSZP és SZDSZ vezetôivel, s ami szintén fontos Markó Béla nyilatkozatában, az, hogy a fiatalság elvándorlásának okait kell megszüntetni. Ezek, tudjuk, sokrétû és sokféle problémakört képeznek, de szerintem sem a kettôs állampolgárság, sem a kedvezménytörvény nem tartozik ide. Vannak viszont gazdasági, társadalmi okok, a kisebbségi lét sajátos gondjai, aminek megoldásához idô, pénz és politikai akarat kell, ez utóbbi bennünk megvan ugyan, de a magyar és román kormány esetében nem nagyon látom. Kettô-egy oda, mondhatnánk sportnyelven. Az elvándorlás - sajnos - létezô jelenség, a gond az, hogy miként lehetne ezt mérsékelni legalább, mert megszüntetése egyelôre csak álom. Ezen a dolgon lényegesen nem változtatott a magyarigazolvány, nem fog változtatni a magyar útlevél (ha lesz!), sôt, az uniós csatlakozás sem. Ez sokkal nehezebb kérdés, de az autonómia különbözô formái jelenthetnek gyógyírt legalább részben az erdélyi magyarság e bajára.

Ezért nem ártana még a választások elôtt tisztázni, milyen autonómiát akarunk, minek van reális esélye. Mindenki beszélt általánosságban, de nem tudjuk, milyen elképzelések vannak mondjuk az oktatásban, a kultúrában, mire számíthatnak a magyar többségû önkormányzatok, milyen lenne a magyarság részvétele az adminisztrációban stb. Nem elég azt mondani: az MPSZ autonómiatervezete rossz, hanem egy kivitelezhetô változatot is fel kellene mutatni. Már csak azért is, hogy a választópolgár tudja: mit vállal fel az összeálló parlamenti képviselet és mit nem, mi kérhetô majd számon, konkrét tervekre, szándékokra lebontva.

Azt sem ártana egyértelmûen tisztázni, hogy kire számíthatunk az autonómia kérdésében. A román pártokra nem, még azokra sem, akik bizonyos megértést, empátiát mutatnak irányukban, lévén, hogy a hazai politikai életben az autonómia még mindig vörös posztó. A jelek szerint a mostani magyar kormánypártokra sem, hisz a frissen beiktatott magyar külügyminiszter kifejtette: az EU nem támasztott feltételeket Romániával szemben autonómiakérdésben. Ezzel ezt a kérdést lezártnak tekintette.

Ennek az álláspontnak, a kettôs állampolgársággal kapcsolatos szocialista és szabad demokrata nyilatkozatoknak fényében kellene az RMDSZ vezetésének újragondolnia az anyaországi pártokkal való kapcsolatát. Most nem a mindenkori magyar kormánnyal való kötelezô jó viszonyra gondolok, ez természetes, ezt kívánja a másfél millió magyar érdeke. Gondolok viszont a pártokkal való kapcsolatra, baráti viszonyra, például a kormánypártokkal, mely kezd egyoldalúvá válni, s hovatovább úgy vagyunk velük, mint a távoli rokonok: mi tartjuk a rokonságot, ôk a távolságot. Kissé furcsa, ellentmondásos, hogy az erdélyi magyarság nagy része a jelenlegi magyarországi ellenzékkel rokonszenvez - ennek megvannak az okai, mondom én -, míg vezetôink a kormánypártokkal tartanak fenn igen szívélyes kapcsolatot. Az is rosszul hozza ki magát, hogy idehaza arra a Fideszre mutogatnak ujjal némely politikusok, amelynek képviselôivel egy frakcióban, az Európai Néppártban fognak majd együtt ülni az RMDSZ- képviselôk.

Máris sokat emlegetik azt a csalódást, amit a népszavazás elutasító eredménye okozhat a határon túli magyarok körében. Nem kellene belôle nemzeti tragédiát kreálni, nyolcvan évig megvoltunk nélküle, meg tudtunk maradni magyarnak, s ha az EU nem is lesz a Kánaán, talán ezen is enyhít valamit.

Ui. Kovács Miklós a Kárpátaljáról és Kasza József a Vajdaságból is értetlenül áll a magyar kormánypártok gesztusa elôtt. Itt tartunk szerintem jelenleg a magyar-magyar kapcsolatok terén.

Ma nem személyekrôl van szó, hanem arról, hogy az erdélyi magyarság nem maradhat képviselet nélkül - jelentette ki Péter Ferenc polgármester vasárnap este, a szovátai kultúrházban RMDSZ-karavánnal egybekötött kampánynyitón. Az egybegyûltek legnagyobb csalódására, és az elôzetes bejelentés ellenére, sem Frunda György, sem Kelemen Atilla nem vett részt a rendezvényen. A jelöltek közül Borbély László, Jakab István és Orbán László Levente jelent meg.

Péter Ferenc polgármester emlékeztette az egybegyûlteket, hogy néhány hónappal ezelôtt ragyogó eredményt értek el az önkormányzati választásokon, mert a város magyarsága összefogott. Felhívta a figyelmet, hogy erre az összefogásra lesz szükség november 28-án is, mert az önkormányzat - mint mondta, négyéves tapasztalat jogosítja fel erre a kijelentésre, megtanította - parlamenti támogatás nélkül nem tud eredményesen mûködni.

Az RMDSZ ernyôje alatt mindenki elfér

A karaván tagjai vigyáznak egymásra. Mindenkinek megvan a feladata a sivatagi karavánok esetében, és ha nem bíznak egymásban, nem tudják túlélni a sivatagi utat - mondta Borbély László, amikor az romániai magyarság karavánjáról beszélt. Kijelentette: az RMDSZ betartotta, amit vállalt. A következô négy év a regionalizmusról, a kulturális és területi autonómiáról szól. Ezt a romániai magyarság karavánja együtt tudja megvalósítani. Ezért, bár nem mindenki ért egyet mindenben, összefogva kell továbbmenni. Elmondta, hogy Markó Béla, az RMDSZ államelnök-jelöltje a lakossági találkozókon egy ernyôt ad át a házigazdáknak. Ez azt jelképezi, hogy az RMDSZ ernyôje alatt mindenki elfér. Ezt bizonyította az elôválasztások során, amelyen bárki megméretkezhetett.

Aki azt hiszi, hogy valamelyik román párt hitelesen tudja a magyar autonómiát képviselni, téved, erre csak az RMDSZ képes - mondta Borbély László képviselô.

A megjelenteket Nagy István köszöntötte, a kolozsvári Tarisznyás együttes és Vízi Imre szórakoztatta. Kós Károly Kiáltó szó címû mûve, amelyet Kilyén Ilka színmûvész tolmácsolt, mindmáig megôrizte aktualitását: azt érjük el, amit kiharcolunk magunknak.

Tegnap járt le a jelölések elleni óvások letételének idôszaka. A megyében eddig a dátumig két óvást nyújtottak be. Egyiket a PUNR Maros megyei szervezete tette le a Szeben megyei PUNR ellen, ugyanis az itteni szervezet tudta és beleegyezése nélkül a szebeniek - az országos elnök tanácsára - szebeni jelölteket állítottak Maros megyében. Ugyanakkor Adrian Moisoiu, a Nagy-Románia Párt Maros megyei elnöke is megóvta ugyanazt a listát.

Az ügyet elsôfokon a Megyei Törvényszék tárgyalta, amely megalapozatlanoknak nevezte és visszautasította az óvásokat.

A szebeniek szabotálják a pártot

Péntek délután a Megyei Törvényszék tárgyalta az ügyet elsô fokon. A felek közül Mircea Radu, a PUNR Maros megyei elnöke és Birt Ligia, a szebeniek egyik szenátorjelöltje volt jelen.

Az indoklásban Mircea Radu elmondta, hogy, miután arra a következtetésre jutottak, hogy a PUNR-nek semmi esélye arra, hogy elérje az 5%-os választási küszöböt, elhatározták, hogy választási egyezséget kötnek a Maros megyei SZDP-vel, amelynek egyik pontja az, hogy Lazar Ladariu felkerüljön az SZDP képviselôlistájára, befutó helyen. Meg is kapták a negyedik helyet, ennek fejében kötelezték magukat, hogy nem indítanak saját listát a megyében, hogy testületileg az SZDP listájára szavaznak, illetve az elnökválasztáson Adrian Nastasét támogatják.

Az egyezséget be is tartották, annál nagyobb volt a meglepetésük, amikor látták, hogy kevéssel a jelöltállítási határidô lejárta elôtt a szebeni szervezet jelöltlistákat tett le a Maros megyei választási irodában, Napeu Victor aláírásával, aki Mircea Chelaru tábornok megbízásából állított jelölteket.

Hiába álmodozik Chelaru, a PUNR nem jut be a parlamentbe

Mircea Radu megyei elnök részletesen ismertette a megyei végrehajtó büró szeptember 28-i döntését, amelyen elhatározták, hogy protokol- lumot kötnek az SZDP-vel. Ezek után követelte, hogy a szebeniek vonják vissza a listákat. Amire azok persze nem voltak hajlandók.

Ezek után Mircea Radu komolytalanoknak nevezte a szebenieket, s azzal vádolta meg ôket, hogy "sza-botálják" a pártot. A PUNR november 28-án nem jut be a parlamentbe - jelentette ki -, "hiába álmodozik Chelaru" (iaba viseaza Chelaru).

A PRM szerint megszegték a választási törvényt

Adrian Moisoiu, a PRM megyei elnöke is ugyanazt a listát óvta meg. A nagy-romániás képviselô azonban egészen más okok miatt. Szerinte - és idézte a választási törvény megfelelô cikkelyeit - a jelöltlistákat a Maros megyei vezetésnek kellett volna letennie a választási irodába, és a megyei elnök vagy annak a megbízottja láthatta volna el a kézjegyével. Ezzel szemben a szebeniek lajstromát Victor Napeu írta alá, Chelaru megbízásából, így nem volt a megyei elnök megbízottja. Törvénytelennek nevezte a szebeniek akcióját és a jelölések törlését követelte.

Chelaru hajthatatlan maradt

Az elôterjesztések meghallgatása után a törvényszék egy órával késôbbre jelölte ki a döntéshozatal idôpontját. Az órányi szünetet kitöltendô, a PUNR megyei elnöke meghívta egy kávéra a sajtó képviselôit. Közben pedig telefonon próbálta meg ismételten jobb belátásra bírni Chelaru tábornokot, aki éppen Jászvárosban kampányolt. Chelaru mondta a magáét, hogy márpedig a PUNR bejut a parlamentbe. Hiába magyarázta Mircea Radu, hogy ez lehetetlen, legfeljebb 2008-ban lesz esélyük, ha közben sikerül felfuttatni és megerôsíteni a pártot. Az idei alig 1% fölötti elôrejelzés szerint nem sok értelme lenne külön listákon indulni. Mint mondta, ôk úgy gondolták, hogy esélyt kell biztosítani "egy olyan értékes kultúrembernek, mint Lazar Ladariu", aki bár a törvény értelmében be kellett iratkoznia az SZDP-be, hogy felkerüljön a listára, "PUNR-s marad" és ezt a pártot fogja az SZDP-n belülrôl képviselni. Chelaru azonban hajthatatlan maradt.

Elôbb elutasították, majd elfogadták

Az ítélethirdetésre a Megyei Törvényszéken pénteken délután került sor. Ez a testület elutasította mind a PUNR, mind a PRM óvását, mint megalapozatlant. A határozat elleni felfolyamodást az ítélethirdetést követô 24 órán belül kellett benyújtani a Fellebbviteli Bírósághoz. Ezt az iktatástól számított két napon belül kellett megoldani. A fellebbezést mind a két pártvezér helyben megírta. Vasárnap a Megyei Fellebbviteli Bíróság elutasította az elsôfokú döntést. Ennek értelmében a szebeni PUNR-szervezet vissza kell vonja a jelöltlistákat. A határozat végleges, jogerôs és visszavonhatatlan. Mircea Radu szerint az ellenkezô határozat "aberráció" lett volna.

A Maros megyei RMDSZ székházát a bíróság visszaszolgáltatta az egykori tulajdonosnak. A Marosvásárhelyi Fellebbviteli Bíróság a múlt hét végén kihirdetett ítélete végleges és visszavonhatatlan.

A jogerôs ítélet szerint a marosvásárhelyi Braila utca 9. szám alatti ingatlan, amelyben jelenleg a Maros megyei RMDSZ mûködik, az egykori tulajdonos, Hankó Tibor Ausztriában élô leszármazottainak tulajdonába kerül.

A bíróság azzal indokolta döntését, hogy az RMDSZ nincs politikai pártként bejegyezve, a törvény szerint pedig csak a politikai pártok által használt épületek képeznek kivételt a visszaszolgáltatás alól.Az RMDSZ azzal érvelt, hogy a szövetséget politikai pártnak tekintik, és nemzetközi szinten is elismerik pártnak.

Hankó Tibor örököseit egy évvel korábban tájékoztatta a marosvásárhelyi városvezetés, hogy visszakapják az ingatlant, amely 1950-ig a Hankó család tulajdonában volt. A polgármester a Bukaresti Törvényszék átiratára alapozta döntését, amely szerint az RMDSZ nincs politikai pártként bejegyezve, ezért székházai nem képeznek kivételt a visszaszolgáltatási törvény alól.

Az RMDSZ vezetôsége többször is hangoztatta, hogy kárpótlást fog követelni, mivel szemmel láthatóan több milliárd lejt költött a Braila utcai székház felújítására.

Az Országos Választási Iroda hétfôn jóváhagyta a Kolozs Megyei Választási Iroda múltheti döntését, amely törvénysértônek minôsítette az RMDSZ két választási plakátját, mivel azon, úgymond a magyar zászló színei találhatók.

Victor Pasca-Camenita, az Országos Választási Iroda szóvivôje elmondta, a testület tagjainak többsége elutasította az RMDSZ által a Kolozs megyei iroda döntése ellen benyújtott semmítési kérelmet.

A Kolozs megyei Választási Iroda szerdán hagyta jóvá a Nagy-Románia Párt tiltakozását az ellen, hogy az RMDSZ választási plakátjain a magyar zászló színei szerepelnek. A döntés értelmében az RMDSZ-nek vissza kell vonnia a plakátok egy részét.

A Kolozs megyei testület megállapította, hogy az RMDSZ vörös színû jelvényét a fehér és a zöld színnel társították a plakátokon.

Nagy Zsolt, az RMDSZ kampányfônöke szerint a szövetség minden választási plakátja megfelel a törvényes elôírásoknak. "Nincs ok a tiltakozásra plakátaink kapcsán. Az akció egyértelmûen az NRP provokációja. Jelvényünk 1990 óta ugyanaz, és regisztrálva van a Központi Választási Irodában", mondta Nagy. Az RMDSZ a Központi Választási Irodában tiltakozott a Kolozs megyei testület döntése ellen.

A választási törvény tiltja, hogy a választási plakátokon Románia vagy egy másik ország, illetve nemzetközi szervezetek zászlóját idézô színek társuljanak, ami nyilvánvaló ostobaság, hiszen aligha találhat (fel) valaki olyan színkombinációt, amely ne "idézné" valamely ország zászlószíneit.

Nótázó jókedvüket bizonyíthatták az elmúlt hét végén azok a cserkészek, akik a Dalos pacsirta országos cserkészdalversenyre jelentkeztek. Az énekvetélkedôt az idén elôször Marosszentgyörgyön szervezte meg a Romániai Magyar Cserkészszövetség (RMCSSZ), amely országszerte százhuszonhat csapatot számlál több mint háromezer taggal.

Szamosújváron négy-öt éve tavaszonként rovásírásversenyt rendeznek, Nagyváradon a regôs napok keretében népi hagyományokat elevenítenek fel. A cserkészek igen kedvelt tevékenysége a dalolás, innen is született a verseny megszervezésének ötlete, amelyre harmincöt cserkész érkezett Szamosújvárról, Marosvásárhelyrôl, Régenbôl, Parajdról, Gyer-gyóújfaluból és Marosszentgyörgyrôl. A jelentkezôk három kategóriában és korcsoportban próbálhatták ki énekhangjukat. Az elemi iskolások a kiscserkész, az általános iskolások a cserkész I. és középiskolások a cserkész II. korcsoportban mérték össze daltudásukat. November 5-én, pénteken a népdalkincsbôl meríthettek az egyéni versenyzôk, akik közül a gyergyóújfalusiak szerepeltek a legsikeresebben. A középiskolásoknál második díjat vihetett el a marosvásárhelyi 30. Számú Teleki Sámuel Cserkészcsapat egyik tagja. A szombaton megrendezésre került ifjúsági dalok kategóriában, ahová háromfôs csapatokkal jelentkezhettek a versenyzôk, a fôdíjat a marosszentgyörgyi 21. Gr. Petki Dávid csapat nyerte el. Vasárnap vidám cserkésznótákat fújtak a természet örömérôl, a cserkészélet szépségeirôl, itt a megyei csapatok közül a marosszentgyörgyiek és a régeniek szerepeltek jól. A legjobbakat két aktív nagybányai cserkész és a zsûri tiszteletbeli tagja, a marosszentgyörgyi Márkus István díjazta, aki 1941-44 között a gyulafehérvári csapatban cserkészkedett.

A cserkésznap keretében kirándulást szerveztek a Puliszkadombra és számháborúztak is, emellett játszottak, énekeltek és közösen fôztek. Szombaton este tábortûz gyúlt, amely mellett nem csak eldalolták a nótákat, hanem elô is adták, eljátszották azokat.

A verseny mellett ülésezett az RMCSSZ külügyi bizottsága. A sikeresnek mondott megbeszélésen meghatározták a tevékenységi körüket (decembertôl újraindul a honlapjuk), illetve megtárgyalták a sajtóval való kapcsolattartás lehetôségeit is. Maros megyében jelenleg nyolc cserkészcsapat mûködik, a marosvásárhelyi mellett még Marosszentgyörgyön, Régenben, Gernyeszegen, Segesváron, Ákosfalván, Vajdaszentiványon.

Ötödik alkalommal szervezik meg Az esélyek fesztiválja - A folyamatos nevelés hete elnevezésû rendezvényt. Az Eseményt a Német Népi Egyetemek Egyesületének Nemzetközi Együttmûködési Intézete kezdeményezte, s több vásárhelyi szervezet karolta fel.

- A nevelés esély az Európai Unióba való beilleszkedésre. A folyamatos nevelés pedig napjaink követelménye - emelte ki megnyitó beszédében Berdj Asgian akadémikus, a Népi Egyetem rektora. A rendezvény elsô napján az egyetem nagytermében nyitották meg a 17-es Számú Általános Iskola tanulóinak munkáiból készült Európa és mi címû rajzkiállítást. Ugyancsak a tegnap dr. Liana David irányításával felvilágosító elôadást tartottak iskolákban az alkohol- és drogfogyasztás és a dohányzás veszélyeirôl.

Ma 9-16 óra között a Népi Egyetem által ajánlott programokba nyújt betekintést Roxana Borzan és Torzsa Ildikó. 10-17 óra között a vásárhelyi Mihai Eminescu Mûvelôdési Házban az UNIFEST országos diákfesztivál alkalmával egészségnevelési információs anyagokat osztogatnak. Ezzel párhuzamosan a város utcáin a Közegészségügyi Igazgatóság önkéntesei szórólapokat osztanak a járókelôknek a légzôszervi megbetegedésekrôl. 17 órakor a Népi Egyetem és a Munkaerô-foglalkoztatási és -elhelyezési Ügynökség közös szervezésében a munkahelykeresésrôl beszélnek munkanélkülieknek, munkahelyet változtatni szándékozóknak.

Szerdán, 11 órától roma nôknek tartanak tanácsadást, 16 órától fiatalok üzleti ötleteirôl munkamûhelyt, ugyanazon idôponttól tanácsadást szerveznek fiataloknak a Kis- és Közepes Vállalkozások Helyi Tanácsánál (Ifjúsági utca). 15 órától a néphagyományokról Asztalos Enikô néprajzkutató értekezik a Népi Egyetemen. Este a Cuba Libre diszkóban alkohol- és kábítószerfogyasztás, illetve dohányzásellenes szórólapokat osztanak.

Csütörtökön, 11 órakor a harmonikus együttélésrôl és az állampolgári felelôsségrôl lesz tematikus verseny, 17 órától a felnôttoktatás terén bevezetett újdonságokról szerveznek munkamûhelyt.

Pénteken, 11 órakor a kapcsolattartó rendôrség szerepérôl tanácskoznak. 9-16 óra között ingyenes vérnyomás- és vércukorszintmérés lesz a Megyei Közegészségügyi Igazgatóság egészségvédelmi osztályának székhelyén (Bartók Béla utca 1. szám).

A rendezvény részeként november 8-14-e között a Studia posztliceális iskola délután ingyenes hajvágást, manikûrözést, pedikûrözést, délelôtt ingyenes kozmetikai szolgáltatást nyújt (Corvin Mátyás tér 19. szám). November 10-12-e között a Mûvészeti Iskolában klasszikuszene-, könnyûzene-, népdal-, zongora- és hegedûtanfolyamot szervez.

Jegyzet

Mondja, kedves barátom, hallotta-e, hogy nálunk mindössze 338 eurót spórolt meg a román állampolgár a 2003-as évben? Hogy melyik? Ne legyen ennyire szôrszálhasogató! Hát az átlagpolgár, aki még mindig nem spórol eleget!

Látom, hogy nem érti. Jó, elmagyarázom. Ha figyelembe vesszük a bankokba letett, megtakarításra és bizonyos befektetésekre szánt összegeket, és elosztjuk a lakosok számával, éppen ez a 338 euró jön ki egy személyre. Hogy melyik személyre? Ja, biztosan a másikra. De ez Önt ne aggassza, ha nem volt képes spórolni! Szóval, ez az összeg még így is nagyon alulmarad az európai átlaggal szemben. Ha azonban hozzátesszük, hogy ugyanez az átlagpolgár ugyanebben az évben 84 eurós kölcsönt vett fel, megállapíthatjuk, hogy a számláján mindössze 254 euró maradt. A felmérések szerint negyvenötször szegényebbek vagyunk, mint Európa gazdag országai, és ötször szegényebbek, mint a teljes Európa átlaga. Remélem, most már megértette! Elhiszem, nem kecsegtetô a helyzet, de azt is figyelembe kell vennünk, hogy nekünk itt kell meglovagolni a történelmet és a szegénységet is, hogy néhány év múlva büszkén meneteljünk be abba a közös házba.

S hogy virágzik a korrupció? Nehogy azt higgye, máshol minden simán megy. S különben is, a statisztika szerinti 89. hely nem is olyan rossz, ha figyelembe vesszük, hogy Irán is kábé így áll... Hogy ott sohasem volt demokrácia? Látja, Ön is tele van elôítéletekkel. Miért nem látja be, hogy a szándék itt is megvan, csak éppen a hosszú "tranzíció", a gazdasági nehézségek, a politikai nézetkülönbségek, az állampolgárok mentalitása és a változó divat választ el minket attól a pár ezer eurós szinttôl, ahová olyan sebbel-lobbal igyekszünk. Mert minket is bevesznek, meglátja. Legyen csak türelemmel, mert a pénzmegtakarításnak is ez az egyetlen titka. S ha már itt tartunk, Ön mennyit spórolt meg az elmúlt évben? Semmit! Ezzel szemben százmilliós kölcsönt vett fel, s tizenöt évig törlesztheti az összeget. Legyen humoránál, és szedje össze magát! Ne beszéljen nekem szegénységrôl!

A marosvásárhelyi Salubriserv Rt. privatizálása után közvetlenül - az új tulajdonosok elsô intézkedéseiként - megemelték a szolgáltatási díjakat. A polgármesteri hivatal viszont a köztisztaságra szánt költségvetést még a március elôtti díjakkal számolta ki. Így aztán ôszire elfogyott a pénz, s le kellett mondani a lomtalanításról.

Annak idején a magáncég a díjszabások módosítását azzal indokolta, hogy ezek majdnem egy éve nem változtak, nôttek az üzemanyagárak, s kell a pénz a fejlesztésre. Így adódott, hogy a mostani díjak mintegy 260 %-kal nagyobbak, mint a privatizálás elôtt alkalmazottaké. Az ôszi lomtalanítás költségeit a polgármesteri hivatal kellene állja. Mivel nincs garancia arra, hogy kifizetik a költségeket, a vállalat nem kezdi el a lomtalanítást, annál is inkább, mivel ezt a hivatal szakosztálya által összeállított program alapján, utcák szerint végeznék.

- Áthidaló megoldásként felajánlottuk a lakótársulásoknak, hogy a lomtalanítás idejére konténereket bérelhetnek - mondta Karácsony Erdei László, a Salubriserv Rt. igazgatója.

Kagán Ildikótól, a polgármesteri hivatal szakosztályvezetôjétôl megtudtuk, hogy a hivatal az idén 10 milliárd lejt fordíthatott a köztisztaságra, ezenkívül elkülönítettek még 2 milliárd lejt a tavaszi, illetve az ôszi lomtalanításra, de mivel megnôttek a szolgáltatási díjak, ezt az utóbbi pénzösszeget is felhasználták már.

- Megpróbálunk a költségvetésbôl valamit kiszorítani az ôszi lomtalanításra, de ez még nem biztos. Annyit tehetünk, hogy ahova kirakják a lehullt és összesepert falevelet, összeszedjük és elszállítjuk. Ha sikerül a megfelelô pénzt elôteremteni, akkor az elôzô évekhez hasonlóan a sajtóban is meghirdetjük a programot - mondta lapunknak Kagán Ildikó.

Az ôszi lomtalanítás nemcsak a megyeszékhelyen, hanem más váro-sokban is gondot okoz. A környezetvédelmi ôrséget a napokban arról értesítették, hogy Szászrégenben a Luc völgyébe szállítják a tönkrement gumiabroncsokat, és ott rendszeresen meggyújtják, így szennyezik a levegôt. Corneliu Botez fôfelügyelô lapunknak elmondta, erre a bejelentésre felhívták a szászrégeni, a marosludasi és a segesvári polgármesteri hivatalok figyelmét, hogy számolják fel az ilyen illegális szemétgyûjtô-égetô telepeket. (Sz.m.: A gumiabroncsokat a peremben levô rézhuzal újrahasznosításáért égetik el.) Hogy mi történik akkor, ha a tömbházak között, vagy az udvaron gyújtják meg és égetik el a lombot, arra a fôfelügyelô elmondta, ezért még nem büntettek meg senkit.

- Valóban, a polgármesteri hivataloknak kellene megoldaniuk az ôszi lomtalanítást és az összegyûjtött szemét elszállítását, amit elmulasztottak - vélte röviden. A hivatalokat eddig ezért nem bírságolták a környezetvédelmi hatóságok. Corneliu Botez véleménye, hogy a törvényeknek megfelelôen a hulladékgazdálkodási vállalatnak kellett volna eddig gondoskodnia arról, hogy a szeméttelepeken legyen komposztágy, s így a lombot és a fák metszésébôl származó hulladékot újra lehetne hasznosítani. De eddig ilyen még az országban sincs - nyugtatott meg a környezetvédelmi hatóság képviselôje.

Mindehhez hozzátehetjük, úgy tûnik, hogy eddig a marosvásárhelyi köztisztasági vállalat privatizációja nem azt jelenti, hogy feljavítják a szolgáltatást a lakosság érdekében. A tavaszi és az ôszi lomtalanítással tulajdonképpen a város zöldövezeteit, parkjait, köztereit tisztítják meg, nagyrészt a lakók, illetve az elítéltek, ez utóbbiak legalább olyan minôségi munkát végeznek, aminek valóban hosszabb távon is nyoma marad. S ha már a helyi tanács legutóbbi ülésén elhatározta, hogy egy céget bíznak meg, hogy kidolgozza a köztisztasági stratégiát, akkor azt is az illetô szakemberek figyelmébe kell majd ajánlják, hogy igény van a lomtalanítási akciókra, mi több, nem ártana akár kéthavonta is megismételni a nagytakarítást. De ne úgy, hogy ebbôl a cég, hanem elsôsorban a város nyerjen. Mert jogunk van a köztisztasághoz.

A tartalékos katonai káderek szervezete és a megyei Hôsök Kultusza szervezet képviselôi is elkísérték utolsó útjára a 94 éves korában elhunyt Szász János tartalékos ezredest. Egykori kollégái a város hû fiaként búcsúztatták az elhunytat, aki viselt tisztségeiben mindig a rend, a csend, a közbiztonság ôre volt a lakosság szolgálatában, nemzetiségre, vallásra, nyelvre, mûveltségre, korra és foglalkozásra való tekintet nélkül. Szakmai és sporttevékenységéért többször rangos kitüntetésekkel jutalmazták. Távoztával kiváló fiát veszítette el Marosvásárhely - áll a katonai káderek lapunkhoz eljuttatott méltatásában.

Nemi erôszak bûntettének elkövetése miatt 29 napos elôzetes letartóztatási parancsot bocsátottak ki a 31 éves mezôbergenyei illetôségû P. Péter-Pál nevére, mivel a hét végén többször megerôszakolt egy fiatal lányt.

A Megyei Rendôr-felügyelôség sajtóirodájának értesítése szerint a 20 éves, ákosfalvi illetôségû S. R. szombaton Marosvásárhely fôterén, az utcán találkozott a bergenyei fiatalemberrel. Szóba elegyedtek, s P. Péter üdítôre és süteményre hívta az egyik cukrászboltba. A lány elfogadta a meghívást, majd a randi helyérôl együtt távoztak. A lány elmondása szerint ekkor a férfi egy bicskával megfenyegette, s felszólította, kövesse ôt bergenyei lakhelyére. A Calarasilor utcán haladtak végig, majd maxitaxival Náznánfalva kijáratáig értek, ahonnan alkalmi jármûvel jutottak Bergenyébe. A lány vallomása szerint visszautasította P. Péter közeledését, ennek ellenére az többször megerôszakolta. Másnap reggel együtt ültek fel az autóbuszra, s utaztak a megyeközpontba. A Bolgárok terén váltak el azzal, hogy a lány a bentlakásból néhány ruhát vesz magához, s visszatérnek Bergenyébe. Ezzel szemben a lány útja egyenesen a rendôrségre vezetett, ahol feljelentést tett. A megállóban várakozó bûnözôt a rendôrök ôrizetbe vették, s még aznap a Marosvásárhelyi Bíróság elôzetes letartóztatási parancsot bocsátott ki a nevére, nemi erôszak alapos gyanújával.

A Marosvásárhelyi Igazságügyi Orvostani Intézet orvosszakértôi vizsgálata megerôsítette: a 20 éves S.R. nemi erôszak áldozatává vált.

Az üggyel megbízott Crisan Mircea rendôrfelügyelô elmondta, P. Péter-Pál nem elsô alkalommal került összetûzésbe a törvénnyel, korábban rablásért és lopásért 5 év szabadságvesztésre ítélték. A büntetô törvénykönyv elôírásai szerint nemi erôszak elkövetéséért 3-tól 10 évig terjedô szabadságvesztéssel sújtható.

Ilcu Vasile Francisc, a Marosvásárhely Mártírváros December 21. - Egyesületének fôtitkára közleményt juttatott szerkesztôségünkbe. "November 10-e, szerda az utolsó nap, amíg benyújthatják az iratcsomókat a forradalmárigazolványok kicserélése érdekében. Bár az elnök egyoldalú, törvénytelen határozata révén megakadályoztak hatásköröm betöltésében, s erre a feladatra Tompea Ioan Ionelt nevezték ki, az egyesület tagjai iránti tiszteletbôl felkérek minden olyan személyt, akik jelen pillanatig még nem rendezték irataikat, illetve más, a forradalmárigazolványok kicserélésével kapcsolatos problémáikat, jelentkezzenek szerdán 10-18 óra között az egyesület Rózsák tere 38/III. szám alatti székhelyén, ahol Emilian Vasile Cutean, a forradalmárok problémáival megbízott államtitkár tart fogadóórát. Megjegyzem, tudomásom szerint még utolsó nap is postázhatók az iratok az igazolványok kicserélése érdekében. Ezúton, hivatalosan és nyilvánosan felkérem Császár Zoltán elnököt, a fent említett idôpontban legyen jelen az egyesület székhelyén, az igénylôk kérésének elbírálása végett. Ellenkezô esetben az alapszabályzat szerint az elnök hatáskörét az alelnök és a fôtitkár veszi át, ezért legyen jelen Stoica Iacob alelnök is. Azok a személyek, akik résztvevôi igazolvánnyal rendelkeznek, ám az egyesület elôzô illetve jelenlegi vezetôsége mulasztása miatt nem vehették át a harcosi kitüntetést, nem nyújthatnak be óvást, illetve igényeket csak abban az esetben, ha elôzôleg kicserélik igazolványukat, azaz legkésôbb november 10-ig benyújtják iratcsomójukat (akár postán is)."

A héderfáji gazdakör vasárnap mezôgazdasági vitafórumot szervezett a kultúrotthonban. A rendezvény meghívottjai voltak: Kerekes Károly RMDSZ-képviselô, Náznán Jenô, a Megyei Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság vezérigazgató-helyettese, Csomós Attila, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete marosi szervezetének elnöke, Dán Péter, a Marosszent-györgyi Szarvasmarha-tenyésztô Kísérleti Állomás kutatója, Suba Kálmán, az Állatnemesítô és Szaporodásbiológiai Hivatal igazgatója, Szakács János RMDSZ-szenátorjelölt.

Bancsi András helybéli gazdaköri elnök nyitotta meg a rendezvényt, amelynek célja az volt, hogy a héderfáji és környékbeli gabonatermesztôk, állattenyésztôk ismerjék meg alaposabban az EU-csatlakozással kapcsolatos újabb rendelkezéseket és azokat a tennivalókat, amelyeket a következô idôszakban el kell végezni. Ugyanakkor jó alkalom nyílt arra, hogy a meghívottak megismerjék a gazdálkodók gondjait, hogy együtt keressék azokra a megoldásokat.

Elsôként Csomós Attila röviden ismertette az RMGE marosi szervezetének tevékenységét. Az érdekvédelmi szervezetnek megyénkben 1200 tagja van, 26 gazdakör jogi személyiséggel rendelkezik, hét gazdakörnek még nem sikerült elérni ezt a státust. Viszont RMGE-tagságot vállalt a Küküllô menti (Hármasfalu) és a nyárádszeredai méhészegyesület. Az RMGE az elmúlt években a felnôttképzés terén jeleskedett a gazdatanfolyamok (farmerképzés, növénytermesztés, állattenyésztés, falusi turizmus, számítógép-kezelés, méhészet stb. szakterületen) megszervezése révén. Ezenkívül az elmúlt négy évben az RMGE 60 külföldi népmûvészeti és termékkiállításon volt jelen. Csomós Attila felhívta a gazdák figyelmét arra, hogy nemrég szaktanácsadás indult az RMGE Laposnya utcai oktatási központjában, ahol naponta négy órán át várják a gazdákat. Friss információkat nyújtanak arról, miként lehet kisvállalkozásokat indítani, nemcsak RMGE-tagok számára.

Náznán Jenô vezérigazgató-helyettes az EU-csatlakozás elôtti idôszakban elvégzendô sürgôs teendôkrôl beszélt. A magyarországi tapasztalatokra hivatkozva mondta el, hogy ahhoz, hogy a növénytermesztôk, állattenyésztôk a csatlakozás utáni idôszakban is fennmaradhassanak, versenyképesek legyenek a piacon, hogy gazdaságosan, alacsony önköltségi árakon termelhessenek, jövedelmezôen, szövetkezések létrehozására van szükség. Példaként említette a Magyarországon már sikeresen mûködô termelôi értékesítô szövetkezeteket, amelyek keretében a családi gazdaságok piaci, értékesítési biztonságot nyertek. A szövetkezet szó hallatán felforrósodott a hangulat a teremben. Náznán Jenô részletesen ismertette a TÉSZ-ek mûködését, már szinte meggyôzte a hallgatóságot, amikor a jelenlévôk közül néhányan elmondták, hogy a héderfáji gazdák legnagyobb problémája az, hogy a parcellák felaprózódtak. Van olyan is, amely 3 méter széles, 100 méter hosszú. A termôterületek tagosítása lenne a legsürgôsebb teendô, ezután meg lehetne alakítani a szakmai szövetkezést, erre adottak a legújabb törvényes rendelkezések. Ha a helybeliek nem kezdeményeznek, senki sem jön el Héderfájára megszervezni az érdekvédelmi szervezetet - hangsúlyozta Náznán Jenô.

Kerekes Károly hozzászólásában a politikum és a mezôgazdaság összefüggéseit ecsetelte. Az RMDSZ a gazdák érdekében eddig is sokat tett, és ezután is tenni szándékozik, ezért is fontos az, hogy az RMDSZ-nek a következô négy évben is képviselete legyen a parlamentben. A mezôgazdasági termelés kuponokkal való támogatását, a tej állami támogatását az RMDSZ indítványozta.

- Lévén szó az EU-csatlakozásról, ne feledjük, hogy ha az RMDSZ a jövôben is képviselteti magát a román parlamentben, akkor nyilvánvalóan jelen lesz a Európai Parlamentben is - mondotta Kerekes Károly.

Dán Péter kutató a tejminôséggel kapcsolatos újabb központi rendelkezéseket ismertette. Ahhoz, hogy a gazdák eleget tudjanak tenni az elvárásoknak, sokat kell tanulniuk, és új alapokra kell helyezniük a tejtermelést. Suba Kálmán, az Állatnemesítô és Szaporodásbiológiai Hivatal igazgatója az állatállomány feljavításának fontosságát ismertette. A gazdák nagyon nehéz feladatok elôtt állnak, hiszen gyökeresen meg kell változtatniuk az állomány tartásának módját, a takarmányozást, azért, hogy a tej, a hús valóban elérje az EU minôségi mércéjét. Ha ez nem lesz így, sajnos, nagyon sok állattenyésztô gazda kiszorul a piacról.

Szakács János RMDSZ-szenátorjelölt röviden arról biztosította a jelenlévôket, hogy ha bekerül a szenátusba, sokkal hatékonyabban támogathatja majd a héderfájiakat, mint a Becali- párti polgármester, csak azért is, mert héderfáji születésû.

Az elôadások végén a gazdák sok, jórészt szakmai kérdést intéztek az elôadókhoz. Az egyik idôs gazda kérte, hogy magyarázzák meg a jelen lévô gazdáknak, mi az a tejkvóta, mert hallottak róla, de nem tudják értelmezni. A választ azonnal hallhatták: piacon értékesíthetô tejmennyiség, amelyet az EU támogat. A meghatározott mennyiségen felül elôállított tejmennyiség nem támogatott és nem értékesíthetô a piacon. Miután a meghívottak minden kérdésre válaszoltak, Bancsi András megköszönte az elôadóknak a héderfáji gazdálkodóknak nyújtott segítséget, majd hosszú beszélgetés alakult ki a jelenlévôk között. A héderfáji vitafórum bizonyította, hogy hasonló rendezvényekre a következôkben is szükség lesz. De bebizonyosodott az is, hogy a gazdáknak valóban szükségük van útmutatásra, és hogy mielôbb meg kell ismerniük a hazai jogharmonizáció nyomán megjelent új fogalmakat.

A Marosvásárhelyi Fotóklub legtermékenyebb fotósa Puskás György. Az unitárius egyházközség tanácstermében állította ki nyílt templomokat ábrázoló színes fotóit. Az elmúlt ötven esztendôben tabutéma volt az egyház és az isten háza a fotózásban is - mondotta a megnyitón Török Gáspár fotómûvész. - Most ezeken a falakon Puskás György építészmérnöknek erdélyi, magyarországi, angliai, francia-, spanyol-, valamint németországi útjain készült templomképei láthatók, hol teljes terjedelmükben, hol csak részletükben. Puskás Györgytôl nem idegen a templom. Dédapja és nagyapja is református lelkész volt, utóbbi a brassói szeretetház igazgatói tisztét is elláta. Mióta több lehetôsége nyílt az utazásra, bárhol is jár, Puskás mindig lencsevégre veszi a templomokat, belép, leül és meditál. Azt szereti igazán, ha csend van körülötte. Amit elénk tár a szerzô, az profi munka. Tudja, mikor kell teljes képet készíteni, és mikor érdemes a részletekre figyelni. Nézem ezeket az égbe nyúló tornyait az Isten nagy házának, és történelmi emlékezéseink is eszembe jutnak. Számomra ezek a tornyok népünk magasba törô szabadságának szimbólumai; amiért 48 évvel ezelôtt nemcsak az anyaországban, de itt, Erdélyben is sokan adták életüket, vesztették szabadságukat - hogy mi megmaradjunk.

A szakmai és nem szakmai közvéleményben ér olyan (elô)ítélet, mely szerint a kreatív egyén nem jó közösségi ember, sôt antiszociális, a közösség nem tûri, kiveti magából a kreatív személyiségeket és így tovább. Ezt az állítást egy-két, esetleg sok tapasztalati ténnyel igazolni is tudják mind a felnôttek, a társadalmi élet gyakorlatának ("nehéz emberek"), mind pedig a tanulók világának, az iskolai élet gyakorlatának példáival.

A pozitív példák az iskolában is háttérbe kerülnek a negatívakkal szemben. Az elôbbieket természetesnek vesszük, az utóbbiak gyakran felnagyítva, a ténylegesnél is rosszabb fényben mutatják be a jelenségeket.

Óvatosabbaknak kellene lennünk az ilyen módon keletkezett elhamarkodott ítéletekkel. Két fontos, de alapvetô tényezô általában bizonytalan bennük:

a) nem tudni, hogy valóban kreatív tanulónak valóban kreatív megnyilvánulásáról van szó;

b) nem tudni, hogy közösség-e az a közeg, amelyben a tételezett kreatív megnyilvánulás ellenszenvet, ellenállást váltott ki.

Ki tekinthetô kreatívnak? Mi a kreativitás kritériuma?

Kreatív személynek az tekinthetô, aki - bármilyen tevékenységi területen - produkált valamit, vagy újat hozott létre, vagy valamit javított a meglevôn. Ilyenformán a haladást, a fejlôdést szolgálja, erre van beállítódva.

Gyermekeknél valamivel nehezebben ragadható meg a kreativitás, de itt is feltétlenül kritérium a jobbító szándék. A különbösô viselkedés-megnyilvánulások a kreativitásnak nem elsôdleges, hanem csak másodlagos ismérvei. Akkor jelennek meg, amikor a kreatív szándék akadályokba, nehézségekbe ütközik, gátló, a cselekvést nehezítô körülmények lépnek fel, vagy ilyeneket mások szándékosan hoznak létre. Ilyen esetben a kreatív személynek vitatkoznia, tagadnia, harcolnia kell, s a küzdelem hevében elôfordulhatnak olyan megnyilvánulások, amelyek másokból nemtetszést váltanak ki, szabályellenesnek, csoport- vagy közösségellenesnek tûnnek. A kreatív személyiség nem eleve tagadó, lázadó, hanem bizonyos körülmények megértek a változásra, de a javítást gátolja valami vagy valaki.

Az iskolában az a tanuló kreatív, akinél fellelhetô a kreatív produkció, amely lehet egy jó kérdés, kitûnô ötlet vagy gondolat, egy feladat új, más, jobb megoldási javaslata stb.

A kreativitásnak nem törvényszerûen kell vitában, harcban érvényesülnie. Ahol olyan pedagógus van, aki a kreatív megnyilvánulásokat méltányolja, s az osztály is hozzászokott, hogy az ilyen kérdéseknek, javaslatoknak rangja és becsülete van, ott nem kell renitenskedô viselkedés- megnyilvánulásoknak mint kísérôjelenségeknek létrejönniük.

A közösség nagy szerepet játszik a kreatív tanulók életében. A jó osztályközösség sok alkalmat és teret kínál, számtalan lehetôséget nyújt az egyéneknek arra, hogy képességeikkel gazdagítsák és színesítsék, elevenné és mozgalmassá tegyék osztályuk életét. A valódi közösségben természetes állapot az, hogy mindenki kifejtheti képességeit.

Vannak olyan osztályközösségek, amelyben az egyéni akaratnak nincs érvényesülési tere, az egyéniségek elszürkülnek, szélsô esetben mindenbe belenyugszanak, mindent elfogadnak, mindent mástól, a vezetôtôl várnak.

Végeredményben tehát a kreativitás és a közösség nem ellentétes, hanem kölcsönösen összefüggô, összetartozó jelenségek.

Napjaink pedagógiai valósága szerintem még nem példázza egyértelmûen a kreativitásnak és a közösségi életnek ezt a pozitív összefüggését - de napjaink társadalmi valósága sem. E jelenség hátterében objektív okok húzódnak meg.

Elôször: az iskola cél- és feladatrendszerében még nem kapta meg az értékének megfelelô helyet a kreativitás kialakítása.

Másodszor: ma még a pedagógusok sem megfelelôen felkészítettek erre a feladatra.

Iskoláinkban a kreativitás fejlesztése nem tûr halasztást!

Új filmfórum

Filmfesztivált filmes rendezvénysorozat követ Marosvásárhelyen. Míg az elôbbi nemzetközi és a világ legújabb rövidfilmjeinek bemutatására, értékelésére koncentrál, szakavatott zsûrivel és kiegészítô programokkal, addig az utóbbi (szintén nemzetközi) napjaink magyar filmgyártására koncentrál: azokat a magyar nagyjátékfilmeket mutatják be a héten az Ifjúsági moziban (hol másutt? - a Mûvész már rég nem mûvészi), amelyek a film mint mûvészet igényesebb részéhez tartoznak, nem váltak közönségsikerré, hisz nem annak készültek: a mûveltebb nézôi kategória meghódítását tûzték ki célul.

A magyar flmhét kapcsán a szervezô cég, a székelyudvarhelyi Interfilm Rom képviselôjével, Csáky Jenôvel beszélgettünk. - Annyira lecsökkent a romániai mozik száma és a romániai moziba járó közönség lélekszáma, hogy egy magyarországi mûvészfilm egy hétig történô vetítését egy mozi sem vállalta volna el - mondta Csáky Jenô. Ezért összegyûjtöttünk ezekbôl a filmekbôl egy csokorra valót, hozzájuk fûztünk két sikerfilmet, a Magyar vándort, és az Apám beájulna- t, és elhatároztuk, magyar filmhetet szervezünk az erdélyi mozikban - így bemutathatjuk itt is azokat az anyaországi filmeket, amelyek Magyarországon az igényes mûvészmozik kínálatát képezik. Volt filmhét Csíkszeredában, Székelyudvahelyen, most folyik Marosvásárhelyen, tárgyalunk a kolozsvári, nagyváradi filmszínházakkal. Szeretnénk, ha a Nemzeti Kulturális Alapprogram által támogatott hét hagyománnyá válna, évente két rendezvénysorozattal: egy ilyentájt, a másik kora tavasszal, február vége körül.

Sajnos, a rendezvénysorozat kezdete egybeesett az Alter-Native utolsó két napjával, így azon nem vehettünk részt, vasárnap délután viszont már érdekesen egyedi filmet láthattunk az Ifjúságiban. Oláh J. Gábor Rap, Revü, Rómeó címû alkotása amolyan magyar gangszta-film, átitatva nyolcadik kerületi roma, illetve ázsiai maffiával. Feltûnik benne a Revü-bárt nyitó keresztapa, Dodi bácsi, a mindenkin segítô szexbomba tanárnô és begolyózott, egykori bíró édesapja, a tehetséges kis húg, a lökött falusi rapbanda, mindez pedig a szerelmespár, a roma Rómeó (Csányi Dávid) és ázsiai barátnôje, Mai Lien (Nguyen Ha Phuong) története körül, amely egyfajta újkori, fél-alvilági Rómeo és Júlia- történet. Humorral átitatva mesél a film a mindennapokról, a kerület farkastörvényeirôl, amely senkit sem hagy közömbösen. A kemények megszokják, asszimilálódnak, a gyengék elmennek vagy meghalnak: ahogy Rómeó húga hal meg a film végén. A szerelmesek megmenekülnek, mégsem lesznek boldogok: a (forgatókönyv)írót kivéve mindenki meghal. A rendezônek olyan színészeket sikerült szerzôdtetni, mint Gálvölgyi János, Ónodi Eszter vagy Stohl András, akik meggyôzôen adták vissza e világ hangulatát és sajátos mélységeit.

A hazai mozizás keretein belül ritka alkalom, hogy a bemutatón jelen legyen a rendezô. Ezúttal itt volt, és a film végén jó hangulatú beszélgetés alakult ki, a kérdezô Bodolai Balázs színmûvész, a jelen levô Oláh J. Gábor rendezô, Dobos Judit színmûvésznô (a film egyik szereplôje), Szabó Sándor gyártásvezetô, valamint a közönség között. Megtudtuk, hogy elsô filmet láttunk, hogy a Dodi figuráját létezô személyrôl mintázták, hogy hogyan találtak rá a roma, illetve ázsiai szereplôgárdára, hogy mennyire volt könnyû, avagy nehéz a munka, és így tovább.

Ma délután az Eperjes Károly és Szarvas Attila fôszereplésével játszott, Novák Emil rendezte Sobri címû filmet láthatja a tisztes közönség, szerdán Sas Tamás Rosszfiúk címû alkotása látható, míg csütörtökön szintén Sas Tamás Apám beájulna címû filmje zárja a rendezvénysorozatot. A vetítések idôpontja: 14.30, 17 és 19.30 óra, a mai filmre kedvezményes árú jegy is váltható.

Internet nincs, de hamarosan lesz Úgy véljük, hogy most, mikor ezeket a templomokat felavatjuk, megnyugszik az elfelejtett vagy emlékezetünkben ôrzött ôseink lelke. Ma együtt vagyunk velük, lelkeink együtt örülnek az Úrban. (Tar András) * A bözödújfalusi tóból szomorú mementóként kiemelkedô templomtorony hívei most egy másik szép, új templomtorony hívó szavára gyûlhetnek össze az elsüllyesztett faluról elnevezett téren álló templomuk oltalmában. * Sokan vagyunk, mégsem érezzük a bezártság fojtogató érzését, hanem a tágasság, a szabad szárnyalás, az Istenhez való közeledés áhítatát éli át a lélek. (Kovrig Magdolna) * Bizonyára egyetlen erdôszentgyörgyi számára sem ismeretlen a városnak az a része, melyet az ott lakók maguk is "gettónak" becéznek. Annak idején az otthonuktól megfosztott bözödújfalusiak kaptak itt lakást. A kertes családi házak helyett egy-egy garzont bérelhettek a komor tömbházakban, amelyek környéke valóban lehangoló látványt nyújt: szinte járhatatlan, hatalmas gödrökkel teli utak, elhanyagolt, rendetlen, gyommal benôtt épületek. (Vass Katalin) * Régi álmunk az iskola épületének kibôvítése. Az új szárnyban helyet kapna egy díszterem is, ahol különbözô rendezvényeket lehetne szervezni. A terv készen van, a megvalósításához kérjük a szülôk, diákok segítségét is. (Magyarosi Erzsébet) * ... akik szeretik a számítógépes játékokat, játszhatnak az Internet Klubban rögtön az iskola mellett. Mondjuk, internet nincs, de hamarosan lesz. És van egy pizzázó a Petôfi Sándor utcában. Itt elônyben vannak azok, akik a régebbi vagy a rockzenét szeretik, de mindenki jól érezheti magát. Aztán van lehetôság a tanulásra is. (Varró Levente) * A település egyik híressége a malom, a környék ide jár jó minôségû lisztet ôröltetni. Másik híresség az ELDI pékség, amely egy német és egy helybeli vállalkozó (Kabai Elek) összefogásából jött létre. Ugyancsak német érdekeltségû a farm, amelynek szép, modern épülete a falu egyik dísze. (Bemutatjuk Egrestôt) * A lakossági panaszokat begyûjtöttük, és az illetékes minisztérium elé tártam azokat. Ez hatott a bánya vezetôségére is, és így született meg a közös együttmûködés, eredményeként sikerült mérsékelni a zaj- és porártalmat, s ami nagyon lényeges: a bányavállalat ezután mintegy 3000 tonna tört követ biztosít a szovátai utak rendezésére. (Makkai Gergely képviselô - Király Katalin interjúja) * Erdôszentgyörgyi Figyelô, 2004. október

Az Impulzus XXI Kezdeményezési Csoport ERDÉLYI CIVILPORT néven informatikai programot hirdet meg, melynek célja az önálló honlappal rendelkezô romániai magyar civil szervezetek számának növelése.

A szolgáltatást romániai magyar civil szervezetek és más informális csoportok vehetik igénybe. A pályázóknak nem kell feltétlenül jogi személyiséggel rendelkezniük!

Az Impulzus XXI bérmentve biztosít: honlap-tárhelyet (max. 10 MB); elektronikus postacímeket (nev@szervezetnev.cport.ro); aldomain-eket (www.szervezetnev.cport.ro); elôre elkészített honlapmintákat az igénylôknek.

A szolgáltatás igényléséhez szükséges ûrlap kérhetô e-mailen az info@civilport.ro címrôl, letölthetô a www.civilport.ro honlapról, illetve ki is tölthetô on-line ugyanitt. Az igénylések nem kerülnek elbírálásra; minden igénylônek, aki megfelel a kritériumoknak, biztosítjuk ezen szolgáltatásokat. Különleges esetekben, egy-egy szervezet kiemelkedô programjai, rendezvényei számára külön honlapcímet, illetve elektronikus postacímet biztosíthatunk, amennyiben azt a szervezet egy indoklevéllel alátámasztva kérvényezi.

Az igényléseket a következô címre kérjük postázni: Impulzus XXI (Civilport); 540 485 Tg. Mures; OP 9, CP 8.

A programmal és a szolgáltatásokkal kapcsolatosan további információ igényelhetô az info@civilport.ro elektronikus postacímen, illetve a 0742 591 573 telefonszámon.

Kapcsolattartó személy: Sükösd Attila.

A programot az IHM-RMDSZ Informatikai támogatási program 2003 finanszírozza.

Az utak 80 százalékát lekövezték

A szép fekvésû község legnagyobb problémáját az utak állapota jelentette az elmúlt évek során. Ezért képezte a polgármesteri hivatal, a helyi tanács egyik legfontosabb teendôjét a lekövezésük, hisz egyébként ember és jármû beleragad a mezôségi sárba. Varró Levente, aki harmadik mandátumát tölti a tanyáktól körülvett 2646 hektáron elterülô, 1013 lakosú község élén, nagy megvalósításnak tartja, hogy az utak( 11 kilométer) 80 százalékát kôréteggel borították. Ehhez részben pályázat útján szereztek alapokat a Román Társadalom- Fejlesztési Alaptól. Másrészt várják a megyétôl ígért segítséget az Urszajatelep és az Ikland közötti megyei út (?) járhatóvá tételére.

Pirosban a mûvelôdési ház

A vízellátás érdekében öt kutat ástak és gyûrûztek az elmúlt évek során, a községközpont folyamatos ivóvízellátása érdekében pedig az 1964 óta használt hálózatot kellene felújítani.

Jó hírnek számít, hogy valami megmozdult a több éve pirosban álló mûvelôdési ház körül. A megyétôl kapott 600 millió lejjel újrakezdték a munkálatokat, amelyeket az új versenytárgyalás alapján a Consor Rt. nyert el. A pénz az ülepítômedence kialakítása (ottjártunkkor éppen azon dolgoztak), a hiányzó ajtók és ablakok megvásárlására és berakására, valamint a belsô villányhálózat szerelésére lesz elég.

A befejezéshez azonban, ami lehetôvé tenné, hogy az épület emeletén lévô termekben a polgármesteri hivatal korszerû székhelyét is berendezzék, még nagyon sok pénzre (3,9 milliárd lejre) van szükség. Amint Varró Levente elmondta, Phare- alapokból Bükkös községgel közösen számítógépre és bútorzatra pályázhattak.

Talán a vállalkozók is felfedezik

Mezôbodon lakossága néhány személlyel szaporodott, kolozsvári családok költöztek a faluba. A polgármester szerint minimális bért kérnek a vállalkozóktól, s "az elsô fecske" után, remélik, mások is felfedezik a községet, s a kedvezô körülményeket kihasználva megtelepednek Bodon-ban. Ami azért is fontos lenne, mivel a fiatalok közül jelenleg nyolcan Németországban, ugyanannyian Spanyolországban, 15-en pedig Magyarországon dolgoznak, mivel a tanácsi és iskolai alkalmazottakon kívül más álláslehetôség nincsen a faluban, s lakosainak zöme állattenyésztéssel és földmûveléssel foglalkozik.

Orvos és asszisztens

Nagy nehézségek árán sikerült orvost találni miután öt éven át nem volt helyben családorvos. Szeretnék, ha Bont Dana, fiatal ludasi belgyógyásszal szerzôdést kötne a pénztár, mivel a helybeliek megkedvelték, de sajnos, e téren még nehézségek vannak - tudjuk meg Varró Leventétôl, aki elmondta, hogy megelégedésükre egy fiatal egészségügyi asszisztens, aki most végezte az iskolát, Mezôbodonba nôsült, ami azt jelenti, hogy rendkívüli sürgôsség esetén helybeliek éjjel is számíthatnak a segítségére.

Egyébként négymilliárd- kétszázmillióból gazdálkodtak az idén, amibôl 1,8 milliárdot az oktatásügyre, 1,4 milliót pedig a község adminisztrálására fordítottak, az utakra 210 millió értékben hordtak követ, szociális segélyre 300 milliót fizettek ki - pontosít a polgármesteri hivatal könyvelônôje.

A nagy lehetôségként emlegetik, amely talán hozzájárul a község népszerûsítéséhez, fellendítéséhez. Egy vállalkozó kerámiamûhelyt hoz létre a faluban, több fiatalnak munkahelyet biztosítva, ami fontos megvalósítás, hisz a városoktól távol esô faluban nehéz a megélhetés.

A részletekrôl Nagy Gábor zenész- vállalkozót kérdezzük, akivel évekkel ezelôtt a Marosvásárhelyi Filharmónia közönségszervezôjeként találkoztunk.

- Édesanyám bodoni születésû. Mivel sok földet kaptunk vissza, elôször gazdálkodáshoz fogtam. Eközben Kolozsváron indítottam kereskedelmi vállalkozást. Egy barátommal kezdtünk el kerámiával foglalkozni, s kiderült, hogy a Bodonban levô alapanyagnak elsô osztályú a minôsége. Az idén tavasszal keresett meg egy svédországi barátom, Muntean István, hogy szeretne borítólap-gyártó céget indítani. A Svédországban megvizsgált agyagminta jónak bizonyult, így hát nekifogtunk a cégalapításnak. Három hónapja jegyezték be Galeo Kft. néven, s székhelye Bodonban lesz, hogy az adó itt maradjon. Egy hónap múlva indulunk, s a fehértôl a feketéig többféle színben készítünk borítólapot. A volt tsz raktárát öt évre béreltük ki, a felszerelést, gépeket Magyarországról, Kolozsvárról, Aradról, Nagybányáról szerezzük be. A terméket elsôsorban exportra fogjuk gyártani, de egy hónap múlva a környékbeli anyagraktárakba is viszünk mintát, s reméljük, kapunk megrendelést hazai viszonylatban is - vélekedik Nagy Gábor, aki hazatért Mezôbodonba, hogy termékeivel onnan hódítsa meg az európai piacot.

Hogy mi köze az állatvilág kis szorgos rovarainak a legnagyobb madárfajtához, nos, a mezôbodoni fiatalembertôl, Varga Jánostól kapunk erre választ. Gazdaságában a 150 méhcsalád mellett hét struccot nevel. Emlegetik is a faluban, hisz nem mindennapi látvány a "közszemlén levô" madarak fejlôdése.

Ahogy a tulajdonos elmondja, tíz évvel ezelôtt a méhekkel kezdte, s az azóta megszaporodott 150 családot helyben, a faluban tartja. Az idén mézfüvet vetett jó eredménnyel, s jövôben szeretne nagyobb területet fordítani erre a célra. A "termés" az idén 3.000 kiló vegyes méz volt, csakhogy a tavalyhoz képest 80.000 lejrôl 60-ra esett egy kiló méz ára. Mivel a Kínából behozott olcsó mézzel nehéz felvenni a versenyt, egy teljesen más tevékenységbe is belekezdett. Gyôr mellôl nyolc struccfiókát hozott, amelyek egy kivételével (eltörte a lábát) szépen fejlôdnek. Bár Bábolnáról szerzi be a tápot, ami a vitaminnal együtt sokba kerül, reménykedik, hogy a vállalkozás sikeres lesz, különösen akkor, ha a madarak gond nélkül átvészelik a telet. Ez hosszú idôre szóló befektetés, de a sok nehézség után, ha minden jól megy, a 100-120 kilogrammot is elérô állat húsát élôsúlyban kilónként hat euróért lehet értékesíteni.

Az óvodásokkal együtt 150 gyereket oktatnak a festôien szép környezetben fekvô mezôbodoni, illetve a falutól pár kilométerre levô Urszajatelepi tanintézetben - tájékoztat Nemes Petre, matematika szakos tanár, az iskola igazgatója.

Az udvaron szép díszítésû a múlt században Temesváron öntött harangocska jelzi a szünetet, illetve a tanórák kezdetét. Az idén a helyi tanács támogatásával kevés pénzbôl ugyan, de rendbe tették az iskola és az óvoda termeit (talán legközelebb a színek is szebbek, harmonikusabbak lesznek) s a kútból bevezették a vizet. Bodonban két-két összevont osztály mûködik a magyar és a román tagozaton, az Urszajatelepi I-IV. osztályba tíz gyerek jár. Az utánpótlást az óvoda magyar tagozatán 20, Urszajatelep tíz, a román tagozaton 19 gyerek jelenti.

Évek óta gond a szaktanárok hiánya. Jelenleg öten vannak a tantestületben, és további öten fôiskolára, egyetemre járnak. Ketten más szakos diplomával tanítanak, és négy szakképzetlen oktatója van a tanintézetnek. Ennek ellenére a múlt tanévben végzett mind a négy nyolcadikos magyar diáknak sikerült a kisérettségije, s ketten a Bolyai líceumban, ketten pedig Marosludason tanulnak tovább.

A tej- és kifliprogram keksz és aludttej formájában mûködik Mezôbodonban, ahol az iskola két hûtôszekrényében tárolják az élelmet, s a minôség szempontjából a keksszel elégedetlen az iskola vezetôsége és a gyermekek.

Nem könnyû eljutni az Urszajatelepi iskolába. Bár kövezték az utat, de szükséges még egy apróbb kavicsréteg is, hogy a gépkocsik számára járhatóbb legyen. Az osztálytermet a lehetôségekhez mérten rendbe tette a polgármesteri hivatal, de az óvodások számára berendezett terem kicsi és sötét. Ideje lenne már valamilyen támogatással lehetôvé tenni, hogy a nagyobb termet kitakarítsák, és rendbe tegyék, bevezessék a gázt, s az óvodásoknak ott alakítsanak ki kellemes meleg és világos helyiséget. Amihez az anyagi támogatás mellett bútorzat és játékok is kellenének. Talán a megyei tanács, vagy akadna egy testvéróvoda is, amely segítséget nyújtana Kupás Ildikó óvónônek(felvételünkön), aki Enyeden végezte a képzôt, és nem kis erôfeszítés árán a marosvásárhelyi fôiskolán tanul tovább.

Szorgalmas, földszeretô emberek lakják Mezôbodont. Ezt bizonyítja az is, hogy míg öt évvel ezelôtt 50, az idén 97 százalékban dolgozták meg a földeket - vélekedik Varró Levente polgármester, aki azt szeretné, hogy az egykori hagyományokat folytatva visszatérnének a szôlôtermesztéshez is. Milyen volt a termés, elégedettek-e a betakarított terménnyel? - tettük fel a kérdést a helybelieknek.

Varga János mezôgazdász, helyi tanácsos: - Az idén jól termett a kukorica, a búza, a zab, a napraforgó és a répa is. Ebbôl 20 árról egy vagonnal gyûjtöttem be. A ludasi cukorgyárból, ahova beadtuk, 10 zsák cukorra számítok érte. Négy tehenet, két lovat, nyolc disznót tartok. Aki az idén megdolgozta a földet, sikeres évet zár.

Keszeg Mihály, 74 éves mezôgazdász: - Két hektár 24 ár földön gazdálkodunk a feleségemmel ketten. Kukoricát, burgonyát termesztettünk, s törökbúzából egy hektárról 6-7000 kilót gyûjtöttem be. Elégedett vagyok, nagyon jó termés volt, jobbat nem is kívánok.

Szász Mihály, 34 éves földmûves: - Három hektár földet mûvelek egy lóval és csikóval. Búzát, zabot, kukoricát termesztettem. A 35 árról 15 mázsa zabot takarítottam be. Mindez a házi szükségletekre lesz elegendô, mivel a ló és csikó mellett 3-4 disznót és majorságot tartok. "Megjárhatós" volt az idei termés. Most a kórét hordjuk, s 50 ár búza el van már vetve.

Marginean Valer, 44 éves földmûves: - Egy hektár és öt ár területen kukoricát és búzát termesztettem. A termés elég jó volt, de különösképpen nem dicsekedhetem. Ha ugyanis elmennék, hogy megvásároljam a 100 kg búzát, kevesebbet kellene fizetnem, mint amennyibe a szántás (egy hektár egymillió lej) és a betakarítás (egy hektár kétmillió lej) került. Egy tehenet és három disznót tartok. A fiam középiskolás, a városba jár, és sajnos, nem kap támogatást, mivel állítólag nem illeszkedünk be az 1,8 millió lejes keretbe...(?).

Varró Levente gépkocsiszerelô az aranyosgyéresi röptéren, negyedéves joghallgató, s szabadsága alatt traktort vezet: - Jó termés volt az idén, 70 áron 35 vagon répa termett, az öt hektárról 35-40.000 kiló kukoricát hordtunk be. Állatokat tartunk, arra használjuk fel a gabonát. Az állásom, és a választott szakma mellett, amelyet most tanulok, szeretem a mezôgazdaságot, egyébként nem foglalkoznék vele.

Egyetértés a dél-európai vezetékrôl

Pénteken hat ország képviselôje egyetértésre jutott egy a romániai Konstanca kikötôjét az olaszországi Triesztével összekötô olajvezeték megépítésérôl. Költségeit egyelôre egymilliárd dollárra becsülik. Az évi 40-90 millió tonna orosz olajat továbbító vezeték létrehozásáról Ausztria, Horvátország, Olaszország, Románia, Szerbia és Szlovénia állapodott meg. A vezeték kapcsolódik majd Triesztben a Németországig futó, az Alpokon áthaladó vezetékhez, így, noha Ausztrián az új vezeték nem megy keresztül, jelentôs mennyiségû nyersanyaghoz juttathatja Magyarország nyugati szomszédját. Egyelôre még dolgoznak a megvalósíthatósági tanulmányon, de az építkezés valamikor jövôre megkezdôdhet. A vezeték teljes kapacitással 2012 táján fog üzemelni, elsôsorban a Kaszpi-tengeren jövesztett olajat szállít majd.

Duray szerint Szlovákiában vége a nemzetiségi békének

Várhatóan ellenzékbe kell vonulnia a Magyar Koalíció Pártjának a következô szlovákiai parlamenti választás után, mert a "szlovák" pártok Szlovákia európai uniós csatlakozását követôen ismét elôvették a "magyar kártyát", s megpróbálják az MKP-t központi és regionális szinten is kiszorítani a hatalomból - véli Duray Miklós, az MKP ügyvezetô alelnöke a CTK cseh hírügynökségnek adott interjújában. "Számítottunk rá, hogy az úgynevezett nemzetiségi béke Szlovákiában az Európai Unióhoz való csatlakozás után véget ér. Ez meg is történt, bár nem olyan mértékben, mint Meciar idejében. A nemzetiségi békének vége" - nyilatkozta Duray az MKP hét végi galántai kongresszusa után a cseh hírügynökségnek. Duray attól tart, hogy a Mikulás Dzurinda által vezetett kormánykoalíció többi tagja a választások után már nem számol az MKP-vel való szövetséggel. "Meg vagyok gyôzôdve róla, hogy ha lesz rá lehetôségük, az MKP-t a választás után kiszorítják a hatalomból" - jelentette ki a szlovákiai magyar politikus. A CTK szerint az MKP-nak szembe kell néznie azzal a bizalmatlansággal is, amelyet Ivan Gasparovic államfô táplál irányában. Gasparovic nemrégiben nacionalistának minôsítette az MKP-t, s Csáky Pál kormányfôhelyettest azzal vádolta, hogy információkat ad ki Budapestnek. "Gasparovic nem viselkedett toleráns politikusként már akkor sem, amikor még nem volt államfô. Különbség van azonban aközött, ha valaki pártpolitikus, vagy ha köztársasági elnök. Az államfônek minden állampolgár elnökének kellene lennie. Szerintem ez nagyon nem kulturált viselkedés és ellentétes az európai kultúrával" - mondta Gasparovicról az MKP alelnöke.

Az infláció a figyelem középpontjában

Ezen a héten az infláció alakulása áll a figyelem középpontjában Közép- és Kelet- Európában. Elemzôk egyetértenek abban, hogy az infláció mérséklôdésének vagy jelentôsebb gyengülésének a legnagyobb akadálya most a kôolaj és az energiaárak drágulása. Miközben egy hónapja az élelmiszerárak még jótékonyan alakították az inflációt Kelet-Európa egészében, a folytatódó mérséklôdésrôl mára megoszlanak a vélemények. Romániában szerdán közlik az októberi inflációs számot. A piacok nagyon várják, teljesül-e a kormány ígérete, hogy idén egyszámjegyûvé mérséklôdik az infláció a tavalyi 14,1 százalékról. Szeptemberben a tizenkét havi infláció 11,1 százalék volt. A jegybank a múlt héten fél százalékponttal 18,25 százalékra csökkentette irányadó kamatát, az infláció mérséklôdésére hivatkozva. Ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a kôolaj áremelkedése még növelheti az inflációt.