Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

Hogy mennyi köze van a mostani választási kampányhoz a földkárpótlás ügyének, mondhatni annyi, mint a nyugdíjak átszámolásához, a súlyosan fogyatékos személyeknek júliusban megígért (de azóta is várt) pénzbeli támogatásához, a szociális segélyek emeléséhez, a beígért bérnövekedésekhez stb. Fût-fát ígérnek a szociáldemokraták, csak tennénk a pecsétet a "meg-felelô" keretbe!

Maradjunk a földért járó kárpótlásnál. Tizennégy év után, csodák csodája, október 6-án megszületett a kárpótlásra vonatkozó alkalmazási utasításokat jóváhagyó kormányhatározat, amely mind a szántóföldek, mind az erdôk esetében meghatározza a felértékelés módszertanát, megjelöli a pénzforrásokat és a kárpótlás kifizetésének módját.

Két napra rá a prefektus rádörgött a polgármesterekre, kérve, hogy mihamarabb értékeljék fel a földterületeket, hogy a jogosultak gyorsan megkaphassák pénzüket! Ha azt hitte, hogy ezek után csak úgy özönlenek majd a "felér-tékelések" a megyei földosztó bizottsághoz, amelynek mellesleg ô az elnöke, tévedett. Ilyen minôségében tudnia kellett volna, hogy a kormányhatározat nem szab meg határidôt sem a felértékelésre, sem a pénz kifizetésére. Továbbá, a helyi földosztó bizottságokra hárul, érdekes módon, a szóban forgó földterületek helyének, nagyságának, használat szerinti besorolásának megállapítása. Azért furcsa az újramegállapítás követelménye, mert a helyi bizottságok már évekkel ezelôtt összeállították a listát a kárpótlásra jogosult személyekrôl. Esetükben ismert (volt) a terület nagysága, elhelyezése, hiszen amikor elutasították az egykori tulajdonosok visszaigénylési kéréseit, feltételezhetôen tudták, mit tagadnak meg tôlük! A helyi bizottságok
"megállapításait" a megyei bizottságnak jóvá kell hagynia, következik a földek minôségi osztályozása (5 kategória), a talajvizsgálatok elvégzése, a becsült terméshozam szerinti pontszám megállapítása, aminek alapján majd kiszámítható a kárpótlás értéke. Mindez több intézmény közremûködésével történik, és logikus, minél több a "játékos", annál jobban "elnyúlik a játék".

Egy másik érdekesség, hogy a határozat szerint azon területek esetében, amelyeknek elhelyezése nem ismert, nem állapítható meg a minôségi kategória, a kárpótlást az 5 kategória átlagértéke alapján számítják ki. Nyílt felhívás a keringôre, hiszen egy átlagérték szerinti összeg még mindig jobb, mint a leggyengébb kategóriájú föld után járó pénz!

Hogy mikor lesz mindebbôl valami, talány. A prefektúra november 5-ére adott határidôt a polgármesteri hivataloknak a listák idôszerûsítésére (a megyében 20.358 hektár szántóföldrôl, nulla hektár erdôrôl van szó), határidô elôtt egy nappal csak egynegyedük jelentkezett. Ezek után mit mondhatnánk azoknak, akik pénzüket várják? Csak türelem...

Ismétlôdni látszik a történelem

Akárcsak négy évvel ezelôtt, fej fej mellett haladt a két jelölt. Bizonytalanság uralta a választási napot, váratlan fordulatok változtattak az eredményeken. Az AEÁ bizonyos államaiban a pártok megkérdôjelezték a voksok számát. Tény, hogy soha ennyien nem mentek szavazni, és a tegnapi nap folyamán a jelenlegi elnök, George W. Bush javára tûnt eldôlni a küzdelem.

Andrew Card, a Fehér Ház kabinetfônöke közép-európai idô szerinti szerda déli nyilatkozata szerint Bush döntô elônyre tett szert 286 elektori szavazattal, és ohiói elônyét sem lehet behozni.

Az amerikai média szerda délelôtti jelentései szerint a hivatalban lévô elnök, George Bush – az egyelôre vitatott Ohio állam beszámítása nélkül – két elektori szavazattal vezetett John Kerry demokrata párti elnökjelölt elôtt.

Bush 254 elektori szavazatot szerzett meg, Kerry pedig 252-t. Ha bebizonyosodna, hogy Bush nyert Ohióban is, amint munkatársai állítják, akkor a következô négy évre is ô lenne a washingtoni Fehér Ház lakója.

Egyelôre nincsenek hivatalos adatok a választók által leadott "népi" szavazatok megoszlásáról és a részvételi arányról, de a médiajelentések szerint Bush gyôzött Alaszkában, Alabamában, Arizonában, Arkansas-ban, Coloradóban, Dél-Carolinában, Dél- Dakotában, Floridában, Észak-Carolinában, Észak-Dakotában, Georgiában, Idahóban, Indianában, Kansasban, Kentuckyban, Louisianá-ban, Mississippiben, Missouriban, Montanában, Nebraskában, Nevadában, Nyugat- Virginiában, Ohióban, Oklahomában, Tennessee-ben, Texasban, Utahban, Virginiában, és Wyomingban.

Kerry nyert Connecticutban, Delaware-ban, Hawaiin, Illinois-ban, Kaliforniában, New Yorkban, New Jerseyben, Marylandben, Massa- chussettsben, Michiganben, Oregonban, Pennsylvaniában, Rhode Islandben, Vermontban, Washingtonban és Washington DC-ben.

Ohióban vitatott volt a verseny kimenetele. Bush a voksok 96 százalékának összesítése alapján 125 ezer szavazattal vezet. Egy tanácsadója, Dan Bartlett szerint a hivatalban levô elnök gyôzött Ohióban, Kerry és választási törzse azonban nem fogadja el ezt. Ohióban több tízezer postai úton leadott voks, és több mint százezer ideiglenes szavazat vár összeszámlálásra. A hatóságoknak 11 nap alatt kell ellenôrizniük, hogy az ideiglenes voksokat leadó személyeknek volt-e az adott körzetekben szavazati jogosultságuk. Azok voksolnak ideiglenes szavazólappal, akiknek nevét nem találják a választói névjegyzéken, vagy akik személyazonosságának tisztázásával valamilyen probléma adódott. Az amerikai elnökválasztás kulcsfontosságú államaiban bírósági kereseteket nyújtottak be azzal a követeléssel, hogy terjesszék ki a postai szavazatok összesítésének határidejét, illetve módosítsák az ideiglenes szavazólapok ellenôrzésének és összeszámlálásának szabályait. A lakóhelyüktôl távol levô szavazók postán küldött voksai és még inkább az ideiglenes szavazólapok módosíthatják a választás kimenetelét, ha az elnökjelöltek közötti szavazatkülönbség kisebb, mint ezeknek a voksoknak a száma.

A szavazatszámláló gépek meghibásodása miatt várhatóan egy napot késik a voksok összesítése Iowa államban. Új- Mexikó államban sem hirdetnek egyelôre választási gyôztest, mert még nem érkezett be 15 ezer olyan voks, amelyet lakóhelyüktôl távol levô szavazópolgárok adtak le, s függôben van 14 ezer ideiglenes szavazat is.

Az 538 elektori szavazatból 270-et kell megszerezni az elnökválasztás megnyeréséhez. Nebraska és Maine kivételével minden államban az a választójogi helyzet, hogy amelyik jelölt megszerzi a szavazatok többségét, bármilyen kis különbséggel gyôz is, hozzájut az adott állam összes elektori szavazatához. Nebraska és Main elektori szavazatain azonban arányosan, a megszervezett "népi" szavazatok arányában osztoznak a jelöltek.

Lapzártakor érkezett a hír, hogy elismerte vereségét szerdán John Kerry, a Demokrata Párt elnökjelöltje – közölték demokrata és republikánus párti források.

Kerry közép-európai idô szerint 17.00 órakor telefonon hívta fel a hivatalban lévô George Bush elnököt, elismerte vereségét és gratulált riválisa gyôzelméhez.

Az amerikai demokrata párti elnök- és az alelnökjelölt bírósági úton támadja meg a választási eredményeket – közölték korábban.

John Edwards alelnökjelölt Bostonban a választási fôhadiszállás elôtt várakozó híveinek kijelentette, hogy minden egyes szavazatért küzdeni fognak. A szenátor hangsúlyozta, hogy egy hosszú éjszakán át várakoztak és mindannyian tudnak várni még egy éjszakát. Mint hangoztatta, a kampányban John Kerry szenátor és ô megígérték, hogy minden egyes szavazatért harcolni fognak, és most teljesítik ígéretüket.

A televíziós társaságok elôrejelzése szerint a republikánus párt megôrizte többségét az amerikai kongresszus mindkét házában, a szenátusban és a képviselôházban egyaránt.

Egyelôre elmarad világelsôségre törô versenyképességi céljainak teljesítésétôl az Európai Unió – állapította meg a kérdést vizsgáló uniós munkacsoport szerdán Brüsszelben ismertetett jelentésében. Sajtótájékoztatóján a csoport vezetôje, Wim Kok volt holland kormányfô egyúttal bírálta az EU-országokat, hogy nem tanúsítanak elegendô elszántságot szóban forgó vállalásaik betartására.

Az EU még 2000-ben, a tagországok állam- és kormányfôinek lisszaboni találkozóján indította el a versenyképesség javítására szolgáló – úgynevezett lisszaboni – stratégiáját, amely a gazdaság szinte teljes területét átfogja, és igen ambiciózus célokat tûz ki a 2010-ig tartó idôszakra.

Ezek között szerepelt a gáz- és az árampiacok teljes liberalizálása, az elektronikus kereskedelemmel és a szerzôi jogokkal foglalkozó uniós szabályozás elfogadása, a távközlési piac liberalizálása, internet-hozzáférés megteremtése az iskolákban és otthonokban, a kutatók uniós mozgását gátló akadályok elhárítása, kedvezôbb kutatási és újítási feltételek teremtése kis- és középvállalatok számára, a pénz- és tôkepiacok hatékonyságát növelô akcióprogram megszervezése, a foglalkoztatási szint 70 százalékra emelése.

A közelmúltban azonban egyértelmûvé vált, hogy az EU a célidôszak feléhez közeledve messze nem tart a felénél annak az útnak, amelyet meg kellene tennie. Tavasszal ezért az EU-tagországok vezetôi felkérték a hazája gazdasági teljesítményében jelentôset felmutató Kokot, hogy egy e célra létrehozott munkacsoport élén vizsgálja meg a kilátásokat, és tegyen ajánlásokat a célkitûzések teljesítése érdekében.

Kok szerdán ismertette jelentését hivatalosan az Európai Bizottsággal, majd a sajtóval, a tagállamok vezetôi pedig csütörtökön széles körû vitát folytattak róla. A stratégia végrehajtásáról Kok mellett Gerhard Schröder német kancellár, Mikulás Dzurinda szlovák miniszterelnök és Matti Vanhanen finn miniszterelnök adott külön beszámolót kollégáinak.

A technika hosszú utat tett meg a mosógép óta, de közben valahol elvesztette a kapcsolatát a nôkkel. Napjainkban a gépgyártók arra törekszenek, hogy visszaszerezzék a nôi piacot.

A nôk vásárlóereje gyorsabban növekszik, mint a férfiaké, ezért a nôk a piacaik gyors bôvítésére törekvô mûszaki cégek elsô számú célpontjaivá válnak. A technika nôi piachoz igazítására való törekvés megnyilvánult a Londonban, Párizsban és New Yorkban nemrégen tartott divatheteken is.

Roland Mouret, az Intel cég tervezôje egymással felcserélhetô laptopfedeleket mutatott be, új vonást kölcsönözve az egyébként unalmas notebookoknak. Ugyancsak az Intel jelentkezett olyan nagyméretû LCD monitorokkal, amelyek összehajtva kézitáskaként szolgálnak.

Vásárolható rúzs formájú memóriarudacska, mini iPod pasztell színárnyalatokban, mobiltelefon, benne tükörrel és lapos fényképezôgép, mind-mind azzal a céllal, hogy megnyissa a nôk pénztárcáját.

Genevieve Bell, az Intel egyik munkatársa szerint a nôk növekvô vásárlóereje és elvárása határozhatja meg azt, hogy a különbözô mûszaki cikkeket hogyan tervezik és értékesítik. Szerinte a nôk a vásárlói igények jó jelzôi lehetnek, hisz a tapasztalat szerint ha valami nem jó nekik, az kudarcot vall a tömegpiacon is.

A nôket nem egyszerûen a szép és csillogó tárgyak érdeklik. A mûszaki piacon megjelenô igényesebb nôk a design kulcsfontosságú szerepét hangsúlyozzák.

Talán a technikának nem kell másmilyennek lennie, csak a nyelvezetet kell megváltoztatni, amely megmagyarázza és eladja azt. A nôi magazinok például nem közölnek mûszaki leírásokat, sok nô viszont idegenkedik a mûszaki magazinoktól. Egyesek a nôk által szerkesztett weboldalakhoz fordulnak, hogy közvetlenebbül figyelhessék meg a kínált termékeket.

Mia Kim, a Popgadget címû kiadvány szerkesztôje üdvözli azt, hogy a mûszaki cégek elismerik a nôket, de nem örül annak, hogyan vélekednek ezek a cégek a nôk kívánságairól. "Rózsaszín termékeket gyártanak, és tükröt kapcsolnak a mobiltelefonhoz, az azonban eszükbe sem jut, hogy nôbarát médiakampányt folytassanak, vagy a nôket is vonzó elárusítóhelyeket alakítsanak ki" – vélekedett a szerkesztô.

Romániában javult az üzleti légkör, de a közvetlen befektetések szintje továbbra is alacsony, ennek egyik oka a korrupció – nyilatkozta szerdán Reiner Geiger, a Gazdasági Együttmûködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) igazgatóhelyettese.

Geiger egy Bukarestben tartott sajtótájékoztatón elmondta, a délkelet-európai államokhoz képest, az egy fôre esô GDP-arányt szem elôtt tartva, Romániában "nagyon alacsony" a külföldi befektetések szintje. "A befektetések értéke 13 milliárd dollár, ez pedig jóval Románia potenciálja alatt van" – szögezte le az OECD igazgatóhelyettese.

Reiner Geiger hangsúlyozta, hogy a civil szervezetek által készített tanulmányok a rendôrséget, a közigazgatást és az engedélyeket, valamint jóváhagyásokat kibocsátó közigazgatási szolgálatokat nevezik korruptnak.

Az RMDSZ a kettôs állampolgárságról

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) teljesen méltányosnak tartja a határon túli magyaroknak azt az igényét, hogy aki magyar nemzetiségû, az kedvezményesen juthasson magyar állampolgársághoz, ehhez viszont elengedhetetlen, hogy a magyarországi szavazók többsége igennel voksoljon – mondta szerdán Markó Béla.

A szövetség elnöke az MTI kérdésére megállapította: az RMDSZ nem ért egyet a Magyar Szocialista Párt ésa Szabad Demokraták Szövetsége ezzel kapcsolatos álláspontjával. A szervezet teljes mértékben méltányosnak tartja a határon túli magyarok igényét, miszerint kedvezményesen kaphassa meg a magyar állampolgárságot az, aki ezt kéri – mondta Markó. A népszavazás tulajdonképpen errôl a kérdésrôl szól – fûzte hozzá.

Az igen szavazat egyaránt lehetôséget ad az esetleges alanyi jogú állampolgárság megadására, de másfajta, a magyar törvényhozó testület által utólag kidolgozandó megoldásra is – fejtette ki a politikus az MTI-nek. Hozzáfûzte: ahhoz, hogy bármilyen törvény is szülessék ebben a témában, szükség van az igen szavazatok többségére.

Arról, hogy milyen konkrét tartalma is legyen a jövôben a kettôs állampolgárságnak, a késôbbiekben kellene egyeztetni a határon túli magyar szervezetek és a magyar politikai pártok álláspontját – vélte a szövetség elnöke.

Markó Béla kétségtelenül valós veszélynek tartja, hogy a kitelepülés jelenleg is tapasztalható folyamata erôsödni fog az erdélyi magyarság körében. Az RMDSZ-t ez a jelenség aggasztja a leginkább, hiszen eddig is azt támogatta, hogy a romániai magyarság a szülôföldjén boldoguljon. Ezt azonban sem rövid, sem hosszú távon nem lehet korlátozással megoldani, hanem az okokat kell felszámolni. Vagyis olyan helyzetet kell teremteni Erdélyben, hogy az itteni fiatalok ne akarjanak elmenni Magyarországra – mondta Markó, elismerve, hogy ez nehéz feladat.

A magyar politikai pártok egyébként népszavazás nélkül is megoldhatták volna ezt a kérdést, ha meglett volna erre a politikai szándék – hangsúlyozta az MTI-nek Markó Béla.

Végül is eredményes volt a szakminiszternél tett látogatás, illetve a sajtó tájékoztatása a marosvásárhelyi Intervencionális Kardiológiai Klinika, valamint a Hematológiai Klinika és a Csontvelô- átültetési Központ helyzetérôl, ahol az anyagi nehézségek a gyógyító tevékenység folyamatosságát veszélyeztették. Bár az orvos feladata a gyógyítás, és nem a tevékenység menedzselése, csak ilyen módon sikerült hozzájutni a kétszer hárommilliárdos összeghez – hangzott el dr. Benedek Imre kardiológus fôorvos és dr. Benedek István hematológus fôorvos tegnap délben az RMDSZ megyei székházában tartott sajtótájékoztatóján.

Amint dr. Benedek István beszámolójából kiderült, 1,3 milliárd lejt gyógyszerekre, 1,7 milliárd lejt pedig a hematológiai klinka felújítás alatt levô épületrészének a befejezésére fordíthat. A szakminisztérium döntése arculcsapást jelent Dorin Florea polgármesternek, aki szándékosan akadályozta a munkálatok folytatását, annak ellenére, hogy a városi tanács erre a felújítás-támogatásra korábban egy bizonyos összeget megszavazott, amit azonban egyébre költött el a város.

Bár az Intervencionális Kardiológiai Klinika számára kiutalt hárommilliárd lej korántsem fedezi a valós igényeket (18 milliárd lej), a legszükségesebb költségek fedezésére elegendônek bizonyul – jelentette ki dr. Benedek Imre egyetemi elôadótanár.

A továbbiakban testvérével egyetértésben azt az álláspontot képviselte: elfogadhatatlan, hogy a Marosvásárhelyen mûködô kórházak közül egy sem maradt a város tulajdonában, holott a külföldi tapasztalatok is azt igazolják, hogy a helyi költségvetésbôl finanszírozott kórházak ellátottsága a legjobb. Az ismert kardiológus a továbbiakban a szülészeti klinika helyzetét tette szóvá, ahol véleménye szerint nem biztosítják az elvárható körülményeket a szülô nôknek. Ugyanakkor kifejtették, hogy megfelelô felkészültségû személyek kellene ellássák a megyei egészségügy "menedzsmentjét", a Megyei Sürgôsségi Kórház elnevezés alatt egyesített egészségügyi egységek helyzete ugyanis áttekinthetetlenné vált a jelenlegi szerkezetben. Ezért áll szándékukban minden fórumon kiállni azért, hogy a kórházak egy része visszakerüljön a város fennhatósága alá.

Tegnap a Pro Európa Liga székházában sajtótájékoztatóra került sor. Haller István, az emberi jogi iroda vezetôje négy alapvetô problémában ismertette a szervezet állásfoglalását. Elsô napirendi pontként a polgármesteri hivatal által október 18- án rendezett nyilvános vita szerepelt. Marosvásárhely területén ugyanis 32 fa kivágásáról döntöttek a városvezetôk. A Pro Európa Liga álláspontja szerint a fák kidöntésekor az illetékesek nem tartották be a törvényes elôírásokat, ugyanakkor a hivatal által megbízott személyek nem rendelkeztek e munkálatok elvégzéséhez szükséges szakértelemmel. Haller István szerint azt sem lehet pontosan tudni, hogy mi lett késôbb a kivágott fák sorsa. Mint mondotta, a környezetvédôk is felszólították a polgármesteri hivatalt a törvényes elôírás betartatása végett, és nem ígéreteket, hanem tetteket várnak.

Ami a vallási felekezetek állami költségvetésbôl való finanszírozását illeti, az iroda vezetôje rövid statisztikát mutatott be a sajtó képviselôinek, kihangsúlyozva, hogy e területen az elosztás rendkívül egyenlôtlen, és ennélfogva igazságtalan. 2001-ben az ortodox egyház kapta az össztámogatás 95 százalákát, ami messze meghaladja az ortodox lakosság országos részarányát (86,7 százalék). Az utóbbi években (2002–2004) javulás mutatkozik a római katolikus, a görög katolikus, valamint az unitárius egyháznak folyósított támogatás terén, azonban a neoprotestáns felekezetek mai napig hátrányos helyzetben vannak.

A továbbiakban néhány kisebbségi szervezet politikai diszkriminációjáról és emberi jogi problémákról esett szó. Haller István elmondta, hogy a Pro Európa Liga emberi jogi irodákat létesít a közeljövôben tíz megyében (Maros és Szatmár megye után Fehér, Arad, Bihar, Brassó, Kolozs, Krassó-Szörény, Hargita, Szilágy, Szeben és Temes), így e megyék állampolgárai ingyenes jogi tanácsadásban részesülhetnek, ha sérelem éri ôket.

A Pro Democratia Egyesület megfigyelôként vesz majd részt a sorra kerülô parlamenti- és elnökválasztáson. Nehéz helyzetet teremt azonban, hogy a választási törvények bizonyos procedúrái nem tökéletesek, emiatt lehetetlen ellenôrizni, hogy egyes választók ne adják le akár több helyen is voksukat.

Vajdaszentivány központjában áll az I-VIII. osztályos iskola. A magyar tagozaton 99, a románon 56 gyerek tanul.

– Sokan költöztek falura, három új gyereket vettünk fel az idei tanév kezdetén, növekedô a gyereklétszám. A tavaly az elsô osztályba 13-an, az idén 16-an járnak – mondja Nagy Erika aligazgató. A tankönyvekrôl szólva elmondta, az elsôsök még nem kapták meg a matematikakönyveket, mivel azt most fordítják magyar nyelvre. Az ábécéskönyvet is egy hónap késéssel vehették kézbe. Az elsôsök tantermébe a szemléltetôanyagokat saját költségére vásárolta, más részük a soproni Petôfi Sándor Általános Iskola adománya. – Sipos Ferenc, a magyarországi tanintézet igazgatója már többször megfordult a községben a tánccsoportjával, novemberben újra várjuk, s a két iskola között partnerkapcsolatot szándékozunk létrehozni – részletezi az aligazgató. A szentiványi Charta Országos Egyesület kilenc használt, de mûködôképes számítógépet adományozott az iskolának. A komputereket novemberben helyezik mûködésbe, s azokon szabadidejükben tanulhatnak a gyerekek.

A tanintézet bekapcsolódott a vidéki iskolák fejlesztését célzó EU-s programba. A megyében nyolc iskola egyenként 20.000 eurós korszerûsítési pályázatot nyert. Már elkezdôdtek a munkálatok, amelyeknek során felújítják az épület vízvezetékeit, vízhálózatát, csatornahálózatot építenek ki, központi fûtést szerelnek. A tavaly a megyei tanfelügyelôség egy osztályt új bútorokkal szerelt fel, így kerültek az elsôsök tantermébe új asztalok, székek. Ezzel szemben a fizika- és kémialaboratóriumok bútorzata szinte használhatatlan, az eszközök régiek, s hiányoznak a különbözô kísérletek végzéséhez szükséges reagensek.

Az Oktatásügyi Minisztérium kezdeményezte a vidéki oktatás fejlesztését célzó programot, melynek során a vajdaszentiványi iskola 596 dollár értékben rendelhetett könyveket.

– Egyenlô részekre szerettük volna osztani az összeget, s 100-100 dollár értékben rendelni magyar, román, angol, német stb. nyelvû könyveket. Októberben kiosztották a katalógust, ám benne mindössze 16 magyar cím volt. Szóvá is tettük ezt a tanfelügyelôségen, de érdemleges választ nem kaptunk. Így kénytelenek voltunk a rendkívül szegényes kínálatból válogatni – összegez Nagy Erika.

Anyanyelvünk

Nyelvmûvelésünk módszerének, illetôleg módszereinek kialakításakor és meghatározásakor egyaránt tekintettel kell lennünk arra a tevékenységre, amely a nyelvi eszközök formálására, fejlesztésére, "mûve- lésére" irányul, de arra is, amely a nyelvet beszélô ember nyelvi készségének, nyelvhasználatának alakítására, nyelvi mûveltségének fejlesztésére vonatkozik. Minthogy a nyelv folyamatosan változik, s minden kor nyelvi normájának alapja az igényes, mûvelt nyelvszokás, a nyelvmûvelésnek nyelvi eszközökre vonatkozó elsô feladata az élô nyelvszokás megállapítása, a nyelvi eszközök hangalakjára, kiejtésére, jelentésére, összefûzésük módjára vonatkozólag. Feladata továbbá értékelni az újonnan jelentkezô nyelvi jelenségeket: melyiket tartja szükségesnek (vagy éppen ellenkezôleg, károsnak) abból a szempontból, hogy a nyelv minél tökéletesebben be tudja tölteni kommunikációs szerepét. Hasonlóképpen fontos annak felmérése is, hogy az élet változása, a társadalom fejlôdésének következtében milyen szükségletek mutatkoznak a nyelvi eszközök tekintetében, s hogyan lehet ezeket a szükségleteket mind jobban kielégíteni.

A nyelvmûvelésben alkalmazható és alkalmazandó módszert két oldalról ítélhetjük meg és érzékelhetjük: pozitív és negatív oldalról, vagyis hogy melyik a helyes, az eredményre vezetô, és melyik a hibás, a kerülendô módszer. E kettô különválasztására gyakorlati szempontból van szükség: nyelvmûvelésünk múltjának (s nem csak távoli múltjának) nyelvszemléletében, módszereiben sok olyan negatív, visszahúzó, antidialektikus vonás volt, amelynek hatása ma is érezhetô. Szükséges mai korszerû elveink és módszerünk kifejtése mellett az is, hogy a régi nyelvmûvelésnek ma is ható szemléleti és módszerbeli negatívumaitól elhatároljuk magunkat.

A nyelvmûvelés módszerét mindig befolyásolja, sôt, alapvetôen meghatározza a nyelvrôl, a nyelv életérôl, a nyelvi változások természetérôl vallott felfogásunk, illetôleg ezt a felfogást tükrözô szemléletünk.

A régebbi nyelvmûvelés – sok mindenrôl erre lehet következtetni – a nyelvet változatlannak, megváltoztathatatlannak tartotta, a nyelvi változásokat antidialektikusan fogta fel. Ebbôl következôen a változást általában romlásnak ítélte, amely ellen küzdeni kell, amelyet meg kell akadályozni. Erre a szemléletre jelentôs nyelvtudósok megnyilatkozásaiból is következtethetünk. A nyelv életének lényegéhez alapvetôen hozzátartozik a változás. Ezt tudomásul kell venni nemcsak a már lezajlott, befejezett, hanem a napjainkban folyó változásokra nézve is.

Az összefogás novembere

– Magyarként megmaradni mindenhol nehéz Erdélyben, de a szórványközösségek számára hatványozottan nehezebb. Ezért tisztelnünk és kiemelten támogatnunk kell azokat a magyar közösségeket, amelyek többlet- erôfeszítéssel, többletösszefogással ellen tudnak állni az asszimilációnak, és magyarként tudnak megmaradni a szülôföldön – hangsúlyozta Markó Béla, az RMDSZ államfôjelöltje szerdán Petrozsényban. Az RMDSZ államelnök-jelöltje november 3. és 6. között zajló szórványkörútja keretében érkezett a Hunyad megyei bányászvárosba, ahol a település magyar polgármesterével, egyházi vezetôivel és a magyar lakossággal találkozott.

A körút során a szövetségi elnök az RMDSZ számos országos és megyei vezetôjének kíséretében tesz négynapos körutat Hunyad, Temes és Fehér megyében, mely során több magyarlakta települést, magyar intézményt és közösséget látogat meg.

A találkozó során az RMDSZ államfôjelöltje átnyújtotta a helyi RMDSZ- szervezet elnökének a szövetség zászlaját, valamint a már hagyományos RMDSZ-esernyôt, amely fogalmazása szerint azt jelképezi, hogy az RMDSZ ernyôje ép, és alája mindenki befér. Tisztességet, biztonságot, szabadságot – hangsúlyozta beszédeiben fôbb célkitûzéseit az államfôjelölt.

Kampánykörútjának elsô állomásán Markó Béla megbeszélést folytatott Schretter Károly polgármesterrel és Wersánski Eduárd alpolgármesterrel. A megbeszélésen jelen volt Takács Csaba ügyvezetô elnök, Nagy Zsolt ügyvezetô alelnök, az országos kampánystáb vezetôje, Winkler Gyula, Hunyad megyei RMDSZ-képviselôjelölt, Kövessi Botond Levente, a megyei RMDSZ-szervezet ügyvezetô elnöke, valamint Baboczi Imre petrozsényi önkormányzati tanácsos.

Köszöntôbeszédében Markó Béla elismerését fejezte ki azért, hogy a polgármester jelentôs mértékben támogatta a Zsil-völgyi magyar nyelvû oktatást. A szövetségi elnök az RMDSZ támogatásáról biztosította a város polgármesterét – elsôsorban a decentralizációval és régiófejlesztéssel kapcsolatos kérdésekben.

– Ekkora tétje sohasem volt a választásoknak, mint 2004-ben – mutatott rá mintegy 150 helyi lakos elôtt tartott beszédében az RMDSZ államfôjelöltje. A helyi lelkészek, pedagógusok részvételével lezajlott találkozón Markó kifejtette: az európai uniós csatlakozás éveiben a magyarság számára létkérdés, hogy ott legyen, ahol a döntések születnek, egy erôs parlamenti képviselet hiányában ugyanis biztosan a magyarság feje fölött döntenek majd a közösség sorsát érintô kérdésekben. – A csatlakozás során nem mindegy, hogy melyik régió, melyik közösség részesül a gazdasági elônyökbôl, és ez a szórványmagyarság szempontjából hatványozottan fontos – mutatott rá. Az elnök leszögezte, az RMDSZ programja minden magyar programja is: az autonómia a Zsil völgye számára is ugyanazt jelenti: azt, hogy az itt élô közösség dönthessen sorsáról, és ehhez meg kell kapnia a szükséges anyagi eszközöket is – szögezte le. Az RMDSZ kiemelten támogatja a jövôben is a szórványba szakadt magyarságot, ehhez meg kell ôrizni és tovább kell bôvíteni a nemzeti önazonosság megôrzését szolgáló intézményeket. Az RMDSZ-nek megvan az ereje a magyarság érdekeinek érvényesítéséhez, de ehhez erôs parlamenti képviseletre van szüksége. Nem csak jogunk, hanem kötelességünk is beleszólni a minket érintô kérdésekbe – nyomatékosította Markó Béla.

– Az RMDSZ programjának és államelnöki programom üzenete a Zsil völgyében és Hunyad megyében egyrészt a magyar közösséghez, másrészt a teljes lakossághoz szól, hiszen a decentralizáció és regionalizmus elvének gyakorlatba ültetése jelenti a megoldást mindannyiunk számára az elkövetkezô években – hangsúlyozta Markó Béla szövetségi elnök a megbeszélést követô sajtótájékoztatón. A Zsil völgye sajátos jellegére való tekintettel Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezetô elnöke kitért az RMDSZ azon törekvésére, hogy változtasson a Zsil völgyérôl kialakított képen, az ahhoz kapcsolódó mentalitáson. Hangsúlyozta a befektetôk vonzásának szükségességét, hiszen a térségnek nyújtott támogatás nem helyettesítheti a saját erôforrá-sok megteremtését és kihasználását.

Tegnap délután Marosvásárhelyen a kövesdombi Unirea mozi elôtti téren tartott kampányrendezvényt az RMDSZ. A meghirdetett idôpontban elég vérszegény volt az érdeklôdés, alig páran lézengtek a téren. Fiatal lányok szórólapokat osztogattak, Markó Béla léggömbje ott díszelgett a parkban, a Titán együttes énekelt. A járókelôk meg-megálltak, egypáran leültek a padokra, mások továbbmentek.

Az RMDSZ képviselô- és szenátorjelöltjei közül Gál Éva, Kerekes Károly és Szakács János jelent meg.

Gál Éva szavára, hogy "jöjjenek közelebb", valóban begyûltek az emberek. Annál inkább, mivel azt is mondta, kérdéseket tehetnek fel Kerekes Károlynak és Szakács Jánosnak. Kerekes Károly kijelentette: nem vagyunk hozzászokva a szabadtéri rendezvényekhez. Inkább teremben vagy templomokban szoktunk találkozni. Mindkét jelölt arról beszélt, miért kell november 28-án elmenni szavazni, miért kell az RMDSZ jelöltjeire ütni a pecsétet, illetve, miért fontos az erdélyi magyarságnak, hogy erôs parlamenti képviselete legyen a november 28-i választásokat követôen. Hosszú kampánybeszédet egyik jelölt sem mondott, inkább "elvegyültek" az emberek között és kérdésekre válaszoltak.

Az embereknek voltak kérdései. Legtöbben Kerekessel akartak beszélni (aki egyébként szinte fogadónapot bonyolított le), de tettek fel kérdést Gál Évának és Szakács Jánosnak is. A kérdések az emberek mindennapi gondjait, problémáit tükrözték. Munkanélküliek kérték az RMDSZ segítségét munkahelyszerzésben, akadt, aki aziránt érdeklôdött, lehet-e útlevéllel szavazni. Volt, akit úgymond, átszervezés, létszámcsökkentés okán elbocsátottak, az illetô azt szerette volna megtudni, milyen módozatai lehetségesek a nyugdíjazásnak. Egy fiatal anyát, aki a kisgyerekét babakocsiban tolta, az érdekelte, hogyan lehetne a fiataloknak munkalehetôséget teremteni itthon, megoldani a lakásgondjaikat, de olyan is volt, aki azt kérdezte, mikor kapja meg a magyar kormánytól az oktatási támogatást.

Az emberek állandó mozgásban voltak, "cserélôdtek", sokuknak volt kérdése. Közben a Titán szólistája dalolt, a gyerekek játszottak, hintáztak, rollereztek, vagy a zene ritmusára riszálták magukat.

A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) szerint a kórházak privatizációjáról és a kettôs állampolgárságról szóló népszavazás ügyében a kormánynak kötelezô feladata lenne a távolságtartás – errôl az MVSZ elnöke beszélt szerdán, budapesti sajtótájékoztatóján.

"A kormánynak kötelezô feladata lenne a távolságtartás és a tartózkodás" – mondta Patrubány Miklós, majd hozzátette: "nem kormányzati feladat a törvényhozás, hanem ez népfelségi feladat, az országgyûlés feladata".

Az MVSZ elnöke minderrôl annak kapcsán beszélt, hogy az MSZP és az SZDSZ arra biztatja szavazóit, hogy szavazzanak nemmel a decemberi népszavazáson mindkét kérdésre, mivel nem áll megfelelô információ rendelkezésükre ahhoz, hogy felelôs döntést hozzanak.

Patrubány Miklós "paradoxálisnak" nevezete a két kormánypárt magatartását.

"Ez hazugság, kilátszik a lóláb ebbôl a magatartásból; álságos hazugság, hiszen ha valóban az volna a gond, hogy az állampolgárok nincsenek szükséges információk birtokában, akkor arra kellene felszólítani ôket, hogy tartózkodjanak a szavazástól, nem pedig arra, hogy állást foglaljanak egy olyan kérdésben, amirôl nincs információjuk" – fogalmazott.

AZ MVSZ elnöke szerint a kormánypártok felelôssége, hogy van-e pénz a kérdések kommunikálására.

A sajtótájékoztatón felolvasták a szervezet tizenkét pontos követelését az elrendelt népszavazás sikeres megtartásáért.

Az MVSZ – a többi között – követeli, hogy a kormány biztosítson egymilliárd forintot "a két népszavazás tétjének kommunikálására, kezdjen haladéktalanul tárgyalásokat Ukrajnával a kettôs állampolgárságról, valamint "sikeres népszavazás esetén" december 6-án hozza létre a külhoni magyar adóalapot.

A tíz nap múlva Budapesten kezdôdô Magyar Állandó Értekezleten (Máért) a kormány a szülôföldön való megmaradás és boldogulás programját kívánja kidolgozni, és az egyik legfontosabb kérdésnek az uniós csatlakozás következményeinek megvizsgálását tartja – közölte a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) politikai államtitkára az MTI- nek adott nyilatkozatában.

A legfontosabb téma az Európai Unióhoz csatlakozott Magyarország, Szlovákia, Szlovénia, a szülôföldön maradás és boldogulás kérdése lesz – közölte Szabó Vilmos.

"Ezen belül sokféle kérdést meg kell tárgyalni, a kormány azt tartja fontosnak, hogy a szülôföldön való megmaradás és boldogulás programját dolgozzuk ki, illetve arról beszéljünk, hogy ezt tekintjük-e még prioritásnak mindannyian, a MÁÉRT résztvevôi" – tette hozzá.

Közölte: meg kell vizsgálni mit jelent a határon túli magyarok számára Románia és Horvátország közelgô csatlakozása, valamint azt is, mit jelent az, hogy Szerbia-Montenegró és Ukrajna belátható idôn belül nem csatlakozik az EU-hoz.

A megvitatandó kérdések között említette annak tisztázását, hogy mindez mit jelent a Kárpát-medencei magyarság határok módosítása nélküli nemzetegyesítésére. Elmondta: a program alakításáról még tartanak az elôzetes egyeztetések. Emlékeztetett arra, hogy a Máért szabályozása értelmében az értekezletet évente egyszer a miniszterelnök hívja össze, utoljára az elmúlt év májusában került sor a tanácskozásra.

Kérdésre megerôsítette: a konferenciára a határon túli magyarok kedvezményes állampolgárságáért népszavazást indító Magyarok Világszövetségét (MVSZ) nem hívták meg.

"A meghívottak köre azokra terjed ki, akiket 2002 óta meghívtunk, az MVSZ nincs közöttük", a népszavazási kezdeményezés pedig önmagában nem ad okot a meghívásra – mondta.

Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke október 25-én az országgyûlés külügyi bizottságának ülésén jelentôs eredménynek nevezte, hogy az oktatási-nevelési támogatásokra, valamint a szülôföld-programra fix összeg, mintegy 2,8-3 milliárd forint áll rendelkezésre a büdzsében.

Hozzátette: utóbbi belsô elosztásáról a Máért ülésén az érintett határon túli magyar szervezetek maguk dönthetnek.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kedden az országgyûlés ülésén megerôsítette, hogy a jövô héten ismét összeül a Magyar Állandó Értekezlet.

A helyi közigazgatásban dolgozó tisztviselôk általános sztrájkja a tiltakozás elhúzódása esetén nem fogja zavarni a választások lebonyolítását Kolozs megyében – jelentette ki sajtótájékoztatón Valentin Cuibus Kolozs megyei prefektus. Cuibus elmondta, intézkedések történtek, hogy a sztrájkoló tisztviselôk ne szerepeljenek a szavazóhelyiségek elnökeinek és helyetteseiknek névsorában. "Nem akarunk meglepetést november 28- án, hogy azt mondják, ôk sztrájkolnak" – szögezte le a prefektus. Valer Suciu, a Helyi Közigazgatási Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke hétfôn azt nyilatkozta, hogy a köztisztviselôk sztrájkja kihatással lehet a választások lefolyására, és lehetségesnek tartotta, hogy a tiltakozás akár egy hónapig is elhúzódjon.

Légkondicionált olvasóterem

Befejezôdtek és egyúttal el is kezdôdtek a munkálatok a Kultúrpalotán, illetve Kultúrpalotában. Mint láthatták, újra eredeti színeiben csodálható, fényképezhetô a szecessziós homlokzat, sok év szürkeségét, porát takarították el a külsô falakról. Mint azt Naste Vasilétôl, a Kultúrpalota igazgatójától megtudtuk, közel egymilliárd, azaz 998 millió lejt költöttek-költenek az állagmegóvó, felújító, de nem restaurálási munkálatokra (az összeget a Maros Megyei Tanács biztosította). Ezek egy részét képezte az épület falainak felújítása.

A belsô munkálatok miatti kényszerszünet ezúttal a könyvtárat (és ezáltal az olvasókat) érinti. Az olvasóterem november elsejétôl zárva tart egészen december 31-ig, az idén tehát nem lehet már e részleg szolgáltatásait igénybe venni. Amint azt Bleahu Viorel könyvtáros elmondta, teljes felújításra, festésre kerül sor az olvasóteremben. Kicserélik a teljes áramhálózatot, a padlózatot, felújítják az illemhelyeket, és légkondicionáló berendezést szerelnek fel, hogy a nyári melegben is kellemes legyen az olvasás. A felújítási munkákban az osztály könyvtárosai is kiveszik a részüket, többen raktárrendezéssel foglalkoznak. A Maros Megyei Könyvtár többi részlege változatlanul folytatja a munkát, könyvet kölcsönözni ezután is zavartalanul lehet.

A 12. Alter-Native Nemzetközi Rövidfilmfesztiválon ma, csütörtökön a marosvásárhelyi Kultúrpalota nagytermében a versenyprogramok mellett 20.45-kor nyitják meg ünnepélyesen a rendezvényt. A kiállítóteremben huszadik századi cseh filmplakátokból illetve a Borsec Projektbôl nyílik tárlat. A kisteremben 19 órától az idei Mediawave legjobb alkotásai tekinthetôk meg. Este negyed tíztôl Fliegauf Benedek Dealer címû filme kísérhetô végig. A fesztiválkocsmát a várban a Café Tutun mûködteti, zenél az After Midnight együttes.

Csütörtöki kimenô

Szép, meleg ôszünk van. Rekordtermés volt szôlôbôl. Ahogy kinézünk az ablakon, tapasztaljuk érzékszervileg, hogy a fák lerázták magukról a leveleket és emailokat, világosabb lett a szoba, a szomszéd házak is láthatóvá váltak a lombkorona takarásától szabadulva. A vakolat ugyanúgy omlik, az idén se javították ki, holott pénzt gyûjtögettek a lakótársulás büszke tulajdonosi szervezôi.

Ahogy kinézünk az ablakon – nyugat felé – látnunk kell, hogy a szomszéd nem szedte le az almát, ott csüng az ágakon, és halljuk a tévében, hogy Magyarországon az almatermelôk nem is fogják, mert alacsonyak a felvásárlási árak és a termelôket csak kár éri. (Miközben nekünk azzal tömték a fejünket, hogy az ôstermelô minden körülmények között menti a termést, orcája verítékének gyümölcsét. ... Már nem.)

Ahogy mi kinézünk az ablakon kelet vagy nyugat felé, mindenütt választásokról szerzünk tudomást. Folynak a nagy küzdelmek demokraták és még demokratábbak között a demokratikus államrezon nevében. A hatalomért. És az emberek demokratikus lelkéért.

Különben szép, meleg ôszünk van. És a benzinárak emelkednek, ami tovább fog gyûrûzni mindenfelé. Még csak az elsô fûtött hónap van mögöttünk, a számlákat csak a napokban kezdik összeállítani sok szegénylegénynek szegényedésére.

Ahogyan kinézünk, abban nincs semmi szívderítô. A szegényebbek nincstelenebbek, a gazdagabbak dôzsöltebbek és dörzsöltebbek lesznek. Ez a természetes kiválasztódás útja. A szociál-darwinizmus napi gyakorlata. Aki nem vállalkozik, annak vállára a többiek terhet raknak. Ez egy társasjáték. A gyôztes kiléte nem titok.

Ahogy mi kinézünk, itthon is választásokra esik a tekintetünk. És halljuk, hogy összefogtak nemzeti balék és jobbék, hogy az eremdészeket kiüssék a nyeregbôl. Mi több, a közkedvelt Ultranac Fulmináns urakat küldik a szenátusba, mert nekik a megyei tanácsnokság afféle elôszoba csupán. Vissza a nagypolitikába, ahonnan négy évvel korábban kicseppentek. Üldözési szaktekintély valahány.

Ahogy mi kinézünk: lesz majd egy jó kicsi, magyarokat nem kedvelô kormány, ha a mai ellenzék kerül hatalomra, liberális gátlástalanok és gyorsan gazdagodó pragmatista suhancok. Ha pedig a maiak maradnának, akkor bennünket épp csak elviselnek. Nagysóvágó Kornyel pedig a mérleg nyelve lesz. Márpedig ez a nyelv nem nyalásra, hanem döfésre készül. Halálosra?

Ahogy mi kinézünk, azt suttogják még az ágak is, hogy a felálló új kormány (vagy utódja) be fogja vinni Romániát az Európai Unióba. És ha már bent leszünk, ki fog törôdni azzal, hogy egy kisebbség, amely mind kisebbé válik számbelileg és attitûdben, széthasadozik polgárilag és emberileg, eltaposható ?!!

Ahogy mi kinézünk...

A Pro Európa Liga 1989-ben alakult, független civil társadalmi szervezetként. Mint ismertetôjükben áll, a fôképpen Erdélyben kifejtett legfontosabb programjai az interkulturalitásra, az emberi és kisebbségi jogok védelmére, a civil társadalmi nevelésre, a konfliktusok megelôzésére és regionális fejlesztésre épülnek. A liga azonban, jól ismert tevékenységén túl, évekkel ezelôtt egyéves tanfolyamot indított, Demokrácia Kollégiuma néven, amely idén a tizenegyedik évfolyamához érkezett. A legutóbbi évfolyam megnyitójára a Kultúrpalota Tükörtermében került sor kedden délután. Smaranda Enache, a liga elnöke a kollégium hagyományait, szellemiségét, európaiasságra való törekvését ismertette a leendô tanítványokkal, majd Szentpéteri István, a Magyar Köztársaság konzulhelyettese vette át a szót, aki elmondta, azért hívták meg a megnyitóra, mert a diákok közül páran diplomaták szeretnének lenni. Ennek kapcsán életútjáról beszélt, majd az Európai Unió elônyeirôl, hátrányairól osztotta meg ismereteit, tapasztalatait a hallgatósággal. Az eseményt gitárintermezzo színesítette, majd Mircea Tohanean, a liga vezetôségi tagja beszélt a demokrácia értékeirôl, a békés együttélés fontosságáról.

Az embernek egyszer csak az agyára megy a világ. Modern környezetünk annyira agyközpontú, hogy hajlamosak vagyunk a világegyetemet is egyetlen, szerény eszközeinkkel egyelôre még felmérhetetlen agyközpontként értelmezni, amelynek tekervényei, sôt facsarmányai befogják az abszolútumot, ekként aztán maga a világ az, amely folyamatosan teremti és pusztítja önmagát, a kozmosz sem más, mint maga az alkotó, az Isten, a mindenben jelenvalóság, a mindenmingedelem maga.

Aki idáig eljut a gondolkodásban és nem dilizett be, az megsejtett valamit a téridô rejtelmeibôl. Azzal lehet normálisan tárgyalni, továbbvinni a fejtegetést a létrôl és a nemlétrôl, a pozitívról és negatívról, a jóról és a rosszról, a normalitásról és a hülyeségrôl. Vagyis a bennünket összetartó feszültségrôl, aminek tulajdonképpen minden köszönhetô a mikro– és makrokozmoszokban.

Amikor ezt a fokozatot elértük K. K. Piczy ismerôsömmel, finoman megdörzsöltem jobb halántékomat. Éreztem, hogy valami felborult. És csakugyan. – Mert nézd csak – mutatott valahová a folyosó végére K.K. Piczy, ahol a többi páciens várakozott a szakorvosra –, az a helyzet, hogy ha kimondom a varázsszót: agy – akkor az emberek látható, sôt megszámlálható többsége csupa rossz érzéssel reagál, vagyis negatív a konnotációja. Például ezt mondom: agymûködés – és kiver a frász. Pedig ez a legtökéletesebb rendszert jelöli, örvendeznünk kellene, ha arra gondolunk, hogy mûködik az agyunk. Erre mi történik? Rettegünk, kérlek. Az agymûködésrôl mindjárt az agyérgörcs, agyér-elmeszesedés, agyrázkódás, agysorvadás, agydaganat, agyvérzés, agytrombózis, agyhártyagyulladás, agyszélhûdés, agybaj, agyhalál réme futja el képernyônket, és már látjuk is magunkat megagymûtve az agysebész által.

– Valóban – jegyeztem meg félénken, és a másik halántékom is lüktetni kezdett –, nekem már az is cikis, hogy agysejt. Holott tudva tudom, amit magad is említettél: minden agysejt kicsiben maga az agy, amely maga a mindenmingedelem. De az is rettenetesen zseníroz, hogy agytörzs, mert a törzsôrmestert juttatja eszembe. Zavar az agyállomány is. Na meg a kisagy, nagyagy, nyúltagy, a szürkeagy és a puskaagy is...

– Miközben rendkívül kevés az olyan agy- vonzatú fogalmaknak az aránya – folytatta zavartalanul K. K. Piczy, amelyeknek derûs a konnotációja, kedves a hangulata.

– Itt van mindjárt a kerékagy – erôsítettem meg –, ez nagyon tetszik nekem, mert mindig felidézi azt a kissé gyagyás fiatalembert, aki a kondát ôrizte gyermekkorom falujában; annak ilyen küllôs volt a feje.

– A kerékagy nem releváns – oktatott ki K. K. Piczy –, az csak másodlagos keletkezmény. Viszont a kerékagyúra nagyon ráillik az, hogy agyalágyult, barátom. Ez egy vidám konnotáció. Vagy ha azt mondod rá, hogy az illetô egy agytröszt. Jó, mi. És ott vannak a régebbi és újabb keletû szavaink, az agyal-t például már Fazekas Mihály is használja a Lúdas Matyiban. Ilyen régebbi az agyba-fôbe ver, de az is, hogy agyba-fôbe dicsér, ilyen az agyabugyál, és egészen régi az agyafúrt. A lékelt agyú emberre mondták eredetileg. Jött a sámán, megvizsgálta a nyavalyatörôs gyerkôcöt, oszt' meglékelte a fejét, mint egy dinnyét. Vagy megélt, vagy nem élt meg. Vagy okos lett, vagy elhülyült. Volt alternatíva már akkor is, barátom!

– Ezekkel szemben egyáltalán nem pozitív számomra az agyelszívás, az agykontroll – mondtam belejôve a filozófiába. – Kivándorolt Amerikába hárommillió emberünk, írta József Attila.

– Kivándorolt Amerikába csaknem teljes szürkeállományunk, a marha – toldotta meg K. K. Piczy. Felvidámodott, ugyanis a rendelô ajtajában megjelent a doktor úr feje. És máris beszippantotta az elsô beteget.

– Kivándorolt Magyarországra és a többi országokba ifjúságunk színe-java – próbáltam politikai síkra terelni a diskurzust, de K.K. Piczy – aki maga is kivándorolt, de visszavándoroltatták, valami fatális félreértés okán, elannyira, hogy a tizenkettedik órában térítette vissza magamagát a börtön kapujából, a bombabiztos dilibizniszbe, keserves eurós erôfeszítések árán – elvágta a szavamat.

– Az anyaországba mi nem kivándorlunk – mondta paposan. – Mi oda legfeljebb repatriálunk. Más kérdés, hogy miután itt, a szülôföldünkön másodrangú állampolgárként kezel bennünket a mindenkori hatalom, odaát nemkívánt jövevények, betolakodók vagyunk, akik elvesszük az ôshonos lakosságtól az életteret, a Lebensraumot, tébét és gyest követelünk, sôt meg akarjuk látogatni az Országházat is, tök szervezetlenül. Lehet, hogy látogatás örvén akarjuk elfoglalni Magyarországot. Mi erdélyiek mindig pihent agyúak voltunk, nekünk hamar meglódul az agyunk, mi egy kis észért nem megyünk sem Strasbourgba, sem Brüsszelbe, sem Rómába, sem Bukarestbe, hát még Budapestre, barátom...

– Kezdem érteni – tûnôdtem tétován – a kettôs állampolgárság mentális veszélyét. Ha ugyanis két államnak vagyunk a polgárai, plusz ugye, még Európának is nemsokára, akkor ez tudathasadást idéz elô, hosszú távú, vissza nem téríthetô agykárosodást szenvedünk. Belátom: tulajdonképpen itt nekünk mindenki a javunkat akarja; holott pedig már alig maradt valami jónk. Ez a paradoxonja vadiúj századunknak, amelyre rámehet minden eddig megszerzett tudásunk.

Ekkor sajnálatos incidens történt a rendelôszoba elôtt. Köpenyes fickók egyszerûen felröpítették székébôl K. K. Piczyt, és fojtott szitkok kíséretében vonszolni kezdték az alagsor irányába. Rémülten pattantam fel, és szorongva próbáltam megérdeklôdni, miért viszik el a filozófust. A lépcsôfordulónál két rokonszenves orvostanhallgató állta utamat. – Ne tessék pánikot kelteni – mondták. – A barátja régi ismerôsünk, nem lesz bántódása. De meg kell mondania a professzor úrnak, hogy mit csinált a kísérleti agyunkkal.

A diákok ugyanis – tudtam meg – szakszerûen szeletelt agyvelôn tanulnak. Az elôkészített matéria – ki tudja, mely lángész használta egykor! – mûanyag edényben állt, felülrôl szemlélve pástétomnak nézhette bárki. Most már az agyunkat is lopkodják, panaszolták a medikusok. – Nekem mondják? – bólintottam hatalmas empátiával.

K.K. Piczyrôl egy ideig semmit sem hallottam, aztán tegnapelôtt feltûnt az ismerôs rendelôszoba várakozójában. Hát – nem ô volt!... Azonnal igazolta ártatlanságát, sôt a további nyomozásban is közremûködött mint amatôr agyspecialista. Az egyik takarítóember lehetett, nem forszírozták, kicsoda. Tény: szinte felfalta a formalinban ôrzött patét. De miután megszagolta, undorral az árokba hajította edényestôl. Egyetlen szegmentum hiányzott a feltrancsírozott szürkeanyagból, ám azt valahogy mûvileg pótolni tudták.

Tegnap a Raiffeisen Banca pentru Locuinte, lakásépítésre, felújításra és bôvítésre szánt hitelekre szakosodott pénzintézet megnyitotta marosvásárhelyi kirendeltségét. Az új bankot júniusban hozta létre a Raiffeisen Bank Romania (amellyel nyilvánvalóan tehát nem azonos), a Raiffeisen Bausparkasse Austria és a németországi Bausparkasse Schwäbisch Hall, s kifejezetten azzal a céllal létesült, hogy a 2002. szeptember 27-i 541-es számú törvény elôírásainak alkalmazását elôsegítse, azaz olyan kedvezményes hiteleket biztosítson, amelyeket az ügyfelek lakásépítésre, felújításra és kibôvítésre fordíthatnak.

A forradalmian új hitelkonstrukciót az osztrák és német alapító pénzintézetek saját országaikban már évek óta sikerrel alkalmazzák, s romániai bevezetését éppen az európai uniós sugallatra született fenti törvény tette lehetôvé.

Az ajánlat azt a közép- vagy akár alacsony jövedelmû réteget célozza meg, amely nem képes törleszteni egy jelzálogkölcsön részleteit, ugyanakkor szeretne lakáskörülményein javítani, s erre lehetôségeihez mérten áldozni is hajlandó.

A konstrukció lényege, hogy a szerzôdô magánszemély vállalja, hogy legkevesebb 18 hónapig befizet egy bizonyos összeget, amelyre a bank 3%-os kamatot is biztosít. Az állam 30%-os prémiumot nyújt a számla összegére, amely azonban nem lehet több, mint az országos átlagfizetés nagysága. Az így felgyülemlett pénzmennyiség a lakásban végzett beruházás legkevesebb 50%-át teheti ki, a másik felét a bank hitelezi meg. A hitelt 6%-os, a tartozás pillanatnyi összegére számított kamatra nyújtják, s ez állandó marad a szerzôdés teljes idôtartamára.

A megnyitón jelen lévô Oana Nuta, a bank közönségszolgálati menedzsere, Cristian Filimon fejlesztési igazgató és Sorin Botos regionális igazgató elmondták, hogy különösebb hírverés nélkül, Marosvásárhelyen már eddig is 700 szerzôdést kötöttek. Kiemelték, hogy a fent elsoroltak mellett az új hitelkontsrukció legnagyobb elônye, hogy rendkívül rugalmas, néhány alapvetô elv betartásán túl a részleteket az ügyfél óhaja szerint lehet módosítani, nem csupán a szerzôdés megkötésekor, de utólag is. Ez érvényes nem csupán a megtakarítás, de a hitel visszatérítésének idôszakában is.

A Raiffeisen Banca pentru Locuinte a Raiffeisen Bank Bolyai utcai kirendeltségében mûködik, s teljes körû tanácsadással áll a potenciális ügyfelek rendelkezésére.

(bálint)

A budapesti Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, helyi szervezetekkel közösen, elôadás-sorozat keretében népszerûsíti az európai uniós tudnivalókat a határon túli magyarság körében, Az EU házhoz jön címmel. Az elôadások célja, hogy az illetô térség magyar vállalkozóiban tudatosítsa azokat a változásokat, amelyek Magyarország európai uniós csatlakozása után következtek be, elôsegítse a gazdasági kapcsolatok kiépülését az új körülmények között is, illetve, hogy a tagjelölt államok vállalkozóit felkészítse a várható változásokra. Maros megyében legutóbb Szovátán és Nyárádszeredában szerveztek hasonló elôadás-sorozatot. Gérnyi Gábor, a szervezô minisztérium fôosztályvezetôje röviden vázolta az elôadások lényegét.

– Számunkra, a befogadó számára, nyilvánvalónak tûnik, hogy miért fontos az európai uniós tudnivalók népszerûsítése. De miért fontos ez önöknek, a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumnak, hogy a határon túli magyarság körében is népszerûsítse az európai uniós tudást?

– Tulajdonképpen nemcsak az európai uniós tudást népszerûsítjük, hanem azt szeretnénk, hogy a magyarországi és az itteni kis- és közepes vállalkozások sokkal intenzívebben tudnának együttmûködni. Úgy gondoljuk, hogy az európai uniós tudásnak az elsajátítása azért fontos, hogy az, amit mi komolyan veszünk, tehát hogy a határon túli kis- és közepes vállalkozások európai integrációja megtörténjen, azt idôben elôkészítsük. Nemcsak Erdélyt tekintjük célterületnek, hanem az összes többi határon túli területet, a Felvidéket, Kárpátalját, a Vajdaságot, noha természetesen mindenhol más a megszólítás formája a helyi sajátosságok függvényében. Erdélyben arra kell összpontosítani, hogy az elkövetkezô két-három évben minél jobban felkészüljenek a vállalkozók az uniós csatlakozásra, a Felvidéken arra, hogy a már uniós keretek között mûködô vállalkozók tisztában legyenek az összes feltétel tekintetében, míg Kárpátalján azt kell elmondani, hogy azért, mert Magyarország az unió tagjává vált, nem akar az ottaniaknak hátat fordítani. Ha akarja, azt is mondhatom, hogy az egész mögött egy önös érdek húzódik meg, mi szeretnénk, hogy a magyar vállalkozások – s szándékosan nem magyarországi vállalkozásokat mondtam – számára a jobb együttmûködés feltételeit megteremtsük. Mindebben az az érdekes és fontos, hogy a vállalkozó szokjon hozzá a gondolathoz, hogy az európai unió kapcsán meg kell tanulnia olyan új dolgokat, amelyek révén sokkal hatékonyabban tudja az üzletét lebonyolítani.

– Az elôadásokban elhangzott, hogy a magyarországi tapasztalat azt mutatja, hogy egy-egy vállalkozás sikere az uniós csatlakozást követôen azon állt vagy bukott, hogy az illetô vállalkozás mennyire volt felkészülve az EU kihívásaira. Az ön tapasztalata szerint az erdélyi magyar vállalkozók mennyire vannak felkészülve az eljövendô csatlakozásra?

– Úgy látom, hogy egy kicsit egy idôutazás részese vagyok, mert itt Erdélyben, három-négy évvel a csatlakozás elôtt, bár alapvetôen jobb a helyzet ilyen tekintetben, mint annak idején Magyarországon volt, még egy kicsit távolinak érzik a vállalkozók a csatlakozás idôpontját. Magyarországon 2001 tavaszán kezdtünk el rendszeresen foglalkozni a vállalkozások felkészítésével, de akkor még olyan messzinek tûnt a csatlakozási idôpont, hogy nagyon kicsi volt a visszhang a vállalkozások körében. El voltak foglalva a mindennapi gondjaikkal. Sajnos, egy kis- vagy közepes vállalkozó annyira a mindennapi gondok megoldásának a kényszerében él, hogy egy ilyen távlatos dologra csak akkor tud igazából gondolni, amikor az már egészen közel van hozzá. Ez nemcsak magyarországi vagy erdélyi jelenség, így van ez Nyugat-Európában is. Az euró bevezetése elôtti felmérés azt mutatta, hogy az új pénznem januári bevezetése elôtt, novemberben a kis- és közepes vállalkozások 90%-a még egyáltalán nem volt az új pénz bevezetésére felkészülve. Ezt tehát meg lehet érteni, de nem kell elfogadni. Azt kell a vállalkozóknak elmondani, hogy próbáljanak meg a napi gondjaik mellett egy kicsit elôre is gondolkodni, mert egyes szakterületeken elég sok elsajátítanivaló lesz az EU-ban, sôt az új követelmények bevezetése is idôt és pénzt igényel, a pénzt pedig idôben elô kell ehhez teremteni.

Bálint Zsombor

Évek óta a gazdasági tevékenységek beindításának egyik fô akadálya a túlburjánzott és nehézkes bürokrácia volt. Hosszú vajúdás után a törvényhozás és a végrehajtó hatalom lépett. Az október 12-én megjelent 932-es számú Hivatalos Közlönyben közzétették a 2004/75-ös sürgôsségi kormányrendeletet, amely kiegészíti és módosítja a cégnyilvántartásba való bejegyzést szabályozó, idén megjelent 359-es törvényt (HK, 2004/839). A gyorsított eljárás lényege, hogy a kérvényezô egyszerû nyilatkozata alapján vállalkozását bejegyzik a cégnyilvántartásba. Ezt az igazoló okiratot a hivatal 3-5 nap alatt köteles kiállítani. Természetesen, ha mindenki betartja a törvényes rendelkezéseket. Sajnos, hol vagyunk mi attól, hogy a hivatalok malmai a mi elvárásaink szerint ôröljenek?! A jövô héten majd kiderül, ha netán mégis tévedtünk, ugyanis november tizedikétôl már az új, egyszerûsített eljárást kellene alkalmazniuk az illetékeseknek. Ha felkészültek erre.

(karácsonyi)

4 milliárd euró a felújításra

Két éve zárva van Marosvásárhely egyik legnagyobb, központi fekvésû szállodája, a Grand. A volt állami turisztikai vállalat, az ONT tulajdonában levô egységet ma a hasonló nevû magáncég adminisztrálja, az egykori kommunista párt vagyona, jelenlegi Ambasador Szállodával és a Laposnyán levô, közismerten a Mihai király és Ceausescu vadászkastélyával együtt. S míg ennyi idô alatt nem sikerült talpra állítani a Grand Hotelt, addig a megyeszékhelyen több panzió és luxusszálloda nyitotta meg kapuit a vendégek elôtt.

Pescar Claudia, a Grand Rt. vezetôje lapunknak elmondta, 2002- ben azért kellett bezárni a szállodát, mert az ügyfelek nem voltak megelégedve a szolgáltatással. A belsô szerelések régiek, elavultak, így mindegyre panasz volt a hideg, meleg vízzel és fûtéssel kapcsolatosan. Minden 10 vendégbôl egyet-kettôt veszítettek el így, ezért ha továbbra is ilyen körülmények között tartják nyitva a szállót, vendégek nélkül maradtak volna – vélte a cégvezetô.

Az elmúlt két évben azonban nem ültek karba tett kézzel. Sikerült felújítani a konyhát, s azáltal, hogy a vendéglôrészlegen bingóterem mûködött – ott is jó állapotban tartották a helyiségeket. A veszteséget sikerült némi bevétellel kompenzálni. Ezeket a földszinti üzlethelyiségek bérleti díjából, illetve a tetôn levô mobiltelefon-antennák bérleti díjából fedezték. Az Antena 1 magántelevízió-társaság is itt bérelt helyiségeket, e szerzôdés nyomán nem veszített a cég, de sok nyeresége sem származott.

Annak ellenére, hogy Marosvásárhelyen egyre több panzió és szálloda nyílt, igény lenne a Grand Szállodára is – véli Pescar Claudia. Elkészült a felújítási tanulmány, ebbôl kiderült, hogy a tatarozás 4 milliárd euró körül áll. Sajnos, ahhoz, hogy megfelelô minôségû szolgáltatást nyújtson a szálloda, teljes egészében ki kell cserélni a vezetékeket (gáz, villany, víz, lefolyó). A tervek szerint egyes szobákat is átalakítanának, így emeletenként is kevesebb szoba, a 120-ból csak 100 maradna. A finanszírozást illetôen a cég már tárgyalást folytatott külföldiekkel, s ennek megfelelôen több lehetôség is felmerült. Az egyik szerint – EU-projekttel – háromcsillagos szállodává alakítanák át a jelenlegi épületet. Felmerült még egy gyógykezelôbázis létesítése is, a szovátai Danubius Szállodához hasonló körülmények között. Továbbá érdeklôdik egy európai hírnevû szállodalánc-tulajdonos is, és azt is mérlegelik, hogy a szállodai szolgáltatás mellett 3 szinten ultramodern business-központot létesítsenek. Ez utóbbi esetében már elkészült a tervrajz, miszerint a jelenlegi vendéglô emeletén egy multifunkcionális elôadóterem lenne, irodák és üzleti tárgyalások lebonyolítására alkalmas terem, ezenkívül bár és kaszinó is üzemelne.

– Jelenleg Marosvásárhelyen átutazó turistaforgalom van, mert sajnos,megfelelô programajánlat hiányában két napnál többet egy idegen nincs miért a városban maradjon. Ennek tudatában nekünk elsôsorban a gyógyturizmusra, a konferencia- és üzleti turizmusra kell összpontosítanunk, hiszen az elônyünk az, hogy a megyeszékhely Erdély, mondhatnánk az ország közepén van, s ha megfelelôen fejlôdik az infrastruktúra, innen könnyebben és hamarabb elérhetôk Erdély északi és déli megyéi is. Van jövôje a Grand Szállodának is, csak sikerülne megfelelô beruházót találni, aki hajlandó ilyen nagy összeget hosszú távú megtérülési lehetôséggel beruházni – mondta a Népújságnak Pescar Claudia.

(vajda)

Ülésezett a megyei gyógyszerészkamara

Marosvásárhelyen már csak a kivételesnek számító helyeken, azaz például a kisállomás közelében, illetve néhány nagyáruházban lehet gyógyszertárat nyitni, mivel a megyeközpont 159.307 lakójára 57 gyógyszertár jut, ami azt jelenti, hogy 2795 lakosra számíthatunk egy patikát. A legutóbbi szabályozások értelmében viszont 4000 lakosra van szükség ahhoz, hogy a patikalétesítési engedélyt a kollégium kibocsássa – válaszolta kérdésünkre Vas Iustina fôgyógyszerész, a Megyei Gyógyszerészkollégium elnöke, akit a kamara legutóbi ülésén elhangzottakról kérdeztünk.

A gyógyszerésznô tájékoztatott, hogy Marosvásárhely mellett "telt" városnak számít Szászrégen, ahol 3562 lakosra jut egy patika, továbbá Szováta, ahol 3079 lakosra, Nyárádtô, ahol 3670 lakosra, Nyárádszereda, ahol 3085 lakosra és Erdôszentgyörgy, ahol 2878 lakosra jut egy gyógyszertár. Még nem teltek be a helyek Segesváron, Dicsôszent-mártonban, Ludason és Radnóton, amely településekre kiváltható a patikanyitási engedély. A kollégium elnöke szerint javulóban van a helyzet a községközpontokban is, ahol 41 gyógyszertár és 25 gyógyszerforgalmazó mûködik. A hiányzó egységek pótlása érdekében jelenleg 13 új gyógy-szerforgalmazási pont megnyitása van folyamatban Fehéregyházán, Balában, Bogáton, Székelyhodoson, Kisiklandon, Mikefalván, Havadon, Mezôbodonban, Felfaluban, Csíkfalván, Cintoson és Mezôszengyelen.

– Elhangzott, hogy a gyógyszertárak vezetôi menedzseri vizsgát kell tegyenek. Kire vonatkozik ez a kitétel?

– Azokra a gyógyszerészekre, akik az elkövetkezôkben szándékoznak patikát nyitni, a gyógyszertárak megszervezésére vonatkozó októberi rendeletmódosításnak ugyanis visszamenôleg nincs hatálya. Az úgynevezett társadalmi-szakmai jóváhagyás megszerzése érdekében december 11-12. között szervezik meg Bukarestben a versenyvizsgát.

További tudnivaló, hogy a vonatkozó rendelet (1199/2004. okt. 5.) értelmében a gyógyszertárvezetôknek új mûködési engedélyt kell beszerezniük, aminek már nem lesz határideje, és az esetleges módosításokról a minisztériumot kell majd értesíteni. A rendelet elôírja továbbá, hogy egy gyógyszertár összfelülete legalább 50 négyzetméter kell legyen, amelybôl 16 négyzetmétert kell a pácienseknek kialakítani, ahol a kapcsolat személyesebbé tétele érdekében a páciens elbeszélgethet, tanácsot kérhet a kiváltandó gyógyszerekrôl.

– Többször említette, hogy elsimultak a gyógyszerészek és a Megyei Egészségbiztosítási Pénztár közti konfliktusok...

– A megye valamennyi gyógyszertárának szerzôdése van az egészségbiztosítási pénztárral, és az idei évben nem volt fennakadás az ingyenes és a térítéses vények kibocsátása során.

Mivel a pénztár október folyamán költségvetés-kiegészítést kapott, a november 1-5. között leadott költségtérítéses receptek ellenértékét az elkészült kiegészítô iratok alapján rendezik. Ha valamelyik gyógyszertárban nem tudták kielégíteni a betegek kérését, az elsôsorban annak tulajdonítható, hogy az árukészletükbôl hiányzott az igényelt gyógyszer. El kell azonban ismernünk, hogy vannak még úgynevezett fiókbeli vények, amelyek ellenértékének rendezését a novemberi költségvetés- kiegészítés nyomán tervezzük. Mindenképpen eredménynek tartom, hogy a kollégák az utóbbi idôben nem függesztették fel az árkedvezményes gyógyszerek kibocsátását. A biztosítási pénztárral való jó kapcsolatunk alapját a pénzek elosztásának teljes átláthatósága képezte. Ezenkívül a közegészségügyi igazgatósággal és a prefektúrával való együttmûködés során minden nehézséget igyekeztünk rendezni.

Jelenleg arról folytatunk tárgyalásokat, hogy a helyhatóságok támogatását is megnyerjük annak érdekében, hogy azokban a községközpontokban (20), ahol még nem rendezôdött a helyzet, legalább egy gyógy- szerforgalmazási pont megnyílhasson.

– Milyen újdonságokra számítanak a 2005- ös keretszerzôdésben?

– Egyelôre csak annyit tudunk, hogy folynak az egyeztetô tárgyalások, valamint, hogy a megyei kollégium is megtette a javaslatait az országos szakmai fórumnak. Kérésünk az, hogy az ártámogatott gyógyszerek kibocsátására vonatkozó keret megállapításakor tartsák szem elôtt a szakmai hozzáértést, a forgalmat, a kiszolgálandó lakosság számát, valamint a 2004-re kibocsátott kedvezményes receptek számát. Ha az év végéig az idén sem sikerül egyezségre jutni, akkor a jövô év kezdetén 2005-ben is kiegészítô szerzôdés alapján dolgoznak a gyógyszertárak – válaszolta érdeklôdésünkre a kollégium elnöke, aki szerint a napokban megtartott ülésen, amelyen dr. Csíki Zsuzsánna, az egészségbiztosítási pénztár vezérigazgatója is részt vett, sikerült minden vitás kérdést tisztázni.

Rablás, hatósági közeg megsértése, a közerkölcs elleni vétség, rend- háborítás és rombolás alapos gyanújával indítottak eljárást a 35 éves hétúri illetôségû C. Sorin ellen.

A Megyei Rendôr-felügyelôség tájékoztatása szerint vasárnap késô este értesítették a segesvári rendôrséget, hogy egy férfi több közélelmezési egységben bántalmazta a személyzetet, valamint összetörte a berendezést, javakat rombolt. Az erôszakoskodó társaságában még öt férfit láttak, akik egy piros színû Dacia személygépkocsiban ültek. Az ügy felderítésére operatív csoport alakult, amely az elkövetô által hátrahagyott nyomokon indult el. Kiderült, az elkövetô a 35 éves C. Sorin, akit korábban erôszakos bûncselekmény elkövetéséért ítéltek börtönbüntetésre, ahonnan alig fél éve szabadult. A C. Sorint kísérôk nem vettek részt a rombolásban és erôszakoskodásban, mi több, megpróbálták lecsillapítani, megfékezni a férfit. Ennek ellenére az ittas állapotban levô C. S. tovább folytatta a rombolást, s a rendôrautóba való betuszkolása után és a rendôrségen is fenyegette, bántalmazta a rend ôreit.

C. Sorint a rendôrség 24 órás ôrizetbe vette, majd a Maros Megyei Törvényszék elrendelte letartóztatását.

Kedden értesítették a dicsô-szentmártoni rendôrség ügyeletes tisztjét, hogy a Dicsôszentmártoni Közpénzügyi Igazgatóság épületében gyanús táska hever. A riasztást követôen felkérték az épület személyzetét, hagyják el az épületet, majd a gyanús csomagot a terroristaellenes alakulatok röntgensugarakkal világították át. Megállapították, a táskában nincs veszélyes anyag. Kinyitották a táskát, s akkor derült ki, azt egy Marosvásárhelyrôl Dicsôszentmártonba ügyes-bajos dolgait intézni érkezett személy felejtette az intézmény egyik irodájában.

Japán történetében elsô ízben ékesít bankjegyet nôi arckép. Az új 5000 jenes bankjegyeken, amelyek a japán Központi Bank közleménye szerint ezen a héten kerülnek forgalomba, Higucsi Icsijo írónô képe látható. Az 1896-ban, 24 éves korában, tüdôbaj következtében elhunyt Higucsi Icsijo mindenekelôtt a XIX. századi fiatal japán nôk gyakran szerencsétlen életével foglalkozott írásaiban. Az átszámítva mintegy 37 euró értékû, új 5000 jenes bankjegyeken az írónô arcképe kortársának, Nitobe Inazo protestáns nevelônek, szerzônek és tisztviselônek képe helyére kerül.

Csendes, kis utcán visz keresztül utam. Látszólag, csendesnek hitt. Haladtamat kutyaugatás kíséri: egy rázendít s ugat az egész utca. Van olyan ház, amelynek udvarán az ugatás mellett több kutya is döngeti a kerítést, vaskaput. Nesze neked, csendes utca…

Morfondírozom… A helyi tévéadók elôszeretettel féloldalasan mutatják a polgármesteri hivatal bejáratát… Operatôri szûklátókörûség vagy felsôbb utasításra teszik így, mellôzve a hivatal magyar nyelvû feliratát?

Eltelt a nyár. A Színház téren elkészült a szökôkút. Elkészült?! Mûködött már. De a nem csak felületesen szemlélôdôknek feltûnhet: csak félig kész. Mert az a rész is szervesen a szökôkúthoz tartozik, amelyen a világítótestek, a lámpaoszlopok vannak elhelyezve. Az tovább málladozik. Vagy rövid volt a nyár?

Lehet, hogy tényleg rövid volt. Az idényre beígért járdafelújítás elmaradt a Cuza Voda utcában. Csak az a vigaszuk maradt az arra járóknak, hogy a már felújított járdák burkolata is hepehupás. Lásd: Szentgyörgy, Szabadság, L. Rebreanu – Grivica – utcákat, hogy csak néhányat említsek azok közül, amelyeknek a burkolata már elkészült. De akkor minek felújítani?! Még szerencse, hogy a város fura ura, a bürgermeister nem ortopédus, mert a rossz nyelvek még azt mondanák, hogy szándékosan kérte ilyenre a járdák burkolatát: biztosítva a kéz-, lábtöréseket…

A napokban megszüntettek egy gyalogátjárót. A Bernády téren, a Haller-ház mellettit. Az úttesten levô zebrát átfestették feketére – már kopik, elô-elôvillan a fehér szín; bezzeg máskor eltûnik –, és kivágták a gyalogátjárót jelzô tábla tartórúdját. Eddig elegendô volt ennyi is. Igen ám, de alig néhány hónappal ezelôtt itt is piskótaköveztek. Az átjárónál nincs szegélykô, hisz mozgássérültek számára kiképzett feljárót alakítottak itt ki. Most úgy maradt… Nincs gyalogátjáró, de van tolókocsis feljáró, és hatványozott balesetveszély. Valamikor ott, az említett járdaszakaszon – a piskótakövezésig – korlát is óvta a gyalogosokat. Most már az sincs. Van helyette a fôtéren lépten-nyomon csillogó-villogó inoxrúd: pipére csengettyû…

Maradjunk a belvárosban: nagy forgalmú, aránylag keskeny járdájú utcában egy tini lány kutyát sétáltat. Alig macskanagyságú, csupaszôr szôrmók: pamacs. A járda közepén a kutyus lekuporodik. A lány elfordul. Látni sem akarja a kutyagumit. Egyem a mimóza lelkit!… Majd belelépünk.

Czirmay Szabó Sándor

Már tíz éve annak, hogy a marosvásárhelyi alsóvárosi és a magyarországi kunszentmiklósi református egyház között testvérgyülekezeti kapcsolat jött létre. Az idei reformáció ünnepe ismét összehozta a két gyülekezetet abból a jeles alkalomból, hogy Kunszentmiklóson szoboravatásra került sor. Ezzel a szoborral emléket állítottak a 100 évvel ezelôtt püspökké avatott Baksay Sándornak. Húsztagú csoport válaszolt a kunszentmiklósiak kedves meghívására.

– Elsô nap a csoport tagjai a vendéglátó családtagoknál tartózkodtak, délután a város nevezetességeivel ismerkedhettünk meg, a néprajzi múzeummal, a gimnáziummal. Másnap vendéglátóink kirándulást szerveztek Budapestre, ahol a Parlament épületében Balog József, Bács-Kiskun megye országgyûlési képviselôje meleg szavakkal köszöntötte és kalauzolta a vásárhelyi csoportot.

Megtekintettük a Terror Házát, amely a terror áldozatainak állít emléket és a diktatúra rémtetteire hívja fel a figyelmet.

Október 31-én, az úrvacsorával egybekötött ünnepi istentisztelet után következett a Baksay-emlékmûsor. Az ünnepség az iskolák zászlainak bevonulásával kezdôdött, majd Varga László fôjegyzô felolvasta a 46. zsolt&aac