Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a BCR Tg. Mures IBAN RO 51 RNCB 3600000002490018 – euró; RO 24 RNCB 3600000002490019 – dollár bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

A legutóbbi tanácsülésen Törzsök Sándor, a marosvásárhelyi tanács RMDSZ- frakciójának tagja interpellációt nyújtott be a polgármesteri hivatalhoz, amiben Dorin Florea polgármestert teszi felelôssé azért, hogy a Gyôzelem tér, Dózsa György és 1918. December 1. utca keresztezôdésénél levô aluljárót mindmáig nem fejezték be.

A tanácsos beadványában megjegyezte, a munkálatok több mint 4 éve állnak. Elôször hivatalosan augusztus 18-án kérte a végrehajtót, vagyis a polgármesteri hivatalt, állítsanak össze egy jelentést a tanácsnak, amiben felvázolják, hogyan állnak a munkálatokkal. Erre a mai napig sem kapott választ. Mint ismeretes, a polgármesteri hivatal kivitelezési szerzôdést kötött a kolozsvári Matrix Transilvania Kft.-vel, amelyben a cég elvállalta, hogy befejezik a munkálatokat és az aluljáró melletti telekre egy üzletházat építenek. A tanácsos által az utóbbi négy évben a legkomolyabb szerzôdésnek tartott egyezménybôl aztán nem lett semmi. Különbözô jogi kifogások miatt mindegyre halasztották az aluljáró kivitelezésének befejezését. A cég úgy ígérte elôször, hogy 2004. július 31-én fejezik be a munkálatokat, aztán halasztást kértek október 31-ig. Ennek ellenére a gyakorlatban nemhogy befejezték volna az építkezést, a B épülettömb, azaz a posta felôli lejáró kiképzéséhez hozzá sem fogtak. A kialakult helyzet dacára a polgármesteri hivatal, személyesen Dorin Florea továbbra is a kivitelezôt védi, ami helytelen álláspont, hiszen a haszonélvezô kellett volna megtegyen mindent annak érdekében, hogy beinduljanak a munkálatok. Mi több, a polgármesteri hivatalnak eddig kezdeményeznie kellett volna a szerzôdés felbontását. Törzsök Sándor szerint a polgármester az Aquaservet teszi felelôssé, amiért nem folytatták a munkálatokat, ami téves, hiszen az említett cég kivonult a beruházásból, s gyakorlatilag 2000 óta, amióta Dorin Florea polgármester, nem sikerült megoldani ezt a helyzetet.

Végezetül a tanácsos arra kéri a polgármestert, tegyen meg mindent annak érdekében, hogy bontsák fel a szerzôdést a kolozsvári céggel, és olyan befektetôt találjanak, amely végre befejezi a fôtér arculatát rontó, 20 évvel ezelôtt megkezdett munkálatokat.

Az említett megkeresésre a múlt csütörtöki tanácsülés óta Törzsök Sándor, a beadvány szerkesztôje még nem kapott választ.

Quinton Quayle brit nagykövet egy kedden, Kolozsváron tartott sajtótájékoztatón kijelentette, hogy Románia uniós csatlakozása elôtt megszûnik a román állampolgárok nagy-britanniai vízumkényszere, de pontos dátumot nem mondott. Quayle elmondta, a vízumkényszer eltörlése elôtt a román félnek rendeznie kell egy sor problémát, ilyen például az illegális vándorlás kérdése.

- A brit kormány keretet kíván teremteni a román állampolgárok vízumkötelezettségének eltörlésére, de még léteznek problémák az illegális bevándorlással és a politikai menedékjogot kérôk nagy számával kapcsolatban. Ezek a kérések tulajdonképpen gazdasági menedékjogra vonatkoznak - mondta Nagy-Britannia bukaresti nagykövete.

A brit diplomata az elsô nagykövet, aki az utóbbi években hivatalos látogatást tesz Kolozsváron. Quinton Quayle megbeszélést folytatott Emil Boc polgármesterrel, Valentin Cuibus prefektussal és Marius Nicoara megyei tanácselnökkel. A nagykövet találkozik Ioan Rus Kolozs megyei SZDP-elnökkel, Kónya Hamar Sándorral, a megyei RMDSZ elnökével, valamint a Kolozs Megyei Bírák Egyesületének tagjaival.

Az Európai Bizottság jóváhagyta a Bulgáriát és Romániát összekötô második Duna-híd megépítésének 70 millió eurós finanszírozását - idézi a Sofia News Agency Nyikolaj Vaszilev bolgár gazdasági minisztert. Vaszilev szerint a finanszírozási dokumentumot az idei év végéig jóváhagyják. Az EB elfogadta a hídépítés környezeti hatásáról szóló elemzéseket is.

A tervezet következô szakaszában összeállítják a jövô év nyarán kezdôdô építési munkálatokat végzô európai cégek névsorát.

A Vidint és Calafatot összekötô híd megépítésének költségvetését 230 millió euróra becsülik, a 2005 júniusáig elkezdôdô munkálatokat 38 hónapos idôszakra tervezik.

Az EB jóváhagyta a bolgár delegáció kérését azzal kapcsolatban, hogy ne várják meg a román fél környezetihatás- tanulmányát és folytatódjon a fôvállalkozó kiválasztása.

A második román-bolgár Duna-hídon négysávos gépkocsiút és egy vasút halad majd át. A híd a Németországot, Csehországot, Ausztriát, Szlovákiát, Magyarországot, Romániát, Bulgáriát, Görögországot és Törökországot átszelô IV. páneurópai folyosó déli ágán helyezkedik majd el.

Aktuális

A romániai egészségügyi rendszer nagy hiányosságai közé tartozik az idôs emberek gondozásának a megoldása. Ami különösen aktuális, ha ráadásul ágyhoz kötött vagy állandó felügyeletet igénylô személyekrôl van szó. Ott, ahol két nyugdíjas még elfogadható egészségi állapotban tengeti életét, valahogy sikerül "zöldágra vergôdni". Ott azonban, ahol egyik vagy mindketten ágyhoz kötötten kell létezzenek, a nyugdíj még a legszükségesebbekre sem elég. Ráadásul olyan teher hárul az egészségesebb félre vagy a családra, amibe hamar beleroppan az, aki ezt a munkát a mindennapi munkába járás mellett kénytelen felvállalni. Ha egyáltalán van ilyen, hisz manapság sok esetben eltûnt a nagy család, és a gyerekek szerte az országban, a nagyvilágban élik életüket. Segítségre pedig az állami ellátó rendszertôl nem számíthat az ágyhoz kötött nyugdíjas személy (a polgármesteri hivatal keretében mûködô kezdeményezés ugyanis csak csepp a tengerben), a kórházakban már nagyon költséges vagy szinte lehetetlen az "elfektetésük", a sokat hangoztatott otthongondozói hálózat kialakítása pedig várat magára. Holott azokban az országokban, ahol teljes körû egészségügyi ellátásról beszélhetünk, ilyenkor mûködésbe lép az otthongondozói ellátó rendszer, amelynek keretében a szükséges ágytól és egészségügyi segédeszközöktôl, a fogyó anyagokon át a beteg felügyeletéig mindent biztosítanak a család számára. Másutt pedig olyan központok mûködnek, ahol a biztosítási rendszerben levô súlyos beteg ellátását vállalják, s ahova korlátlanul bejárhatnak a családtagok is. Romániai viszonylatban pedig csak papíron létezik szándék a szociális egészségügyi egységek létrehozására, ritkának számítanak a korszerû, megnyugtató feltételeket biztosító öregotthonok (hol állunk csak Szlovákiához képest, ahol szinte minden községközpontban mûködik egy), s ráadásul a meglévô állami gondozói rendszerbe szóló beutalásokat is leállították egy ideje. (Hadd tegyük hozzá, hogy ezeknek a kórház- és öregotthonoknak a zöme már régen létszám fölött mûködik.) S míg egy olyan szolgálat sem létezik, ahol a gondozói munkát vállalni tudó és akaró személyeket tartanák számon, azok tájékoztatására, akik azt képesek megfizetni. Ezért kerülnek elkeserítô helyzetbe olyan emberek, akik tisztességes munkával töltötték le az életüket, s jobbik esetben néhány alapítványnak köszönhetik, hogy nem halnak éhen vagy nem rohadnak bele a betegágyba. Pedig az emberhez méltó öregségre és elmúlásra is mindannyiunknak joga lenne.

Ma délután öt órakor kezdôdik az Alter-Native Nemzetközi Rövidfilm-fesztivál. Az idén is a Kultúrpalota termeiben zajlik a vetítés, a filmprogramokon kívül lesznek koncertek, kiállítás- megnyitó, fesztiválkocsma a várban (élôzenével), és valószínûleg az elmaradhatatlan jó hangulat. A jegyek ára nem változott, a napijegy ára 40.000, az egész idôtartamra szóló 99.000 lej maradt.

A fesztivál nagyjátékfilmmel indul, Robert Ralston Drum bun - Jó utat! címû alkotását vetítik 17 órától a nagyteremben, 19 órától a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia koncertje következik. Este negyed tíztôl pedig Dan Pita A nap hôse címû filmjét tekintheti meg a nagyérdemû.

Csütörtökön délután fél négykor kezdôdik a versenyprogram, az elsô blokkal. Hat órakor ér véget, 18 óra 10 perckor pedig Cseh filmplakátok a XX. században és Borsec Project címen tartanak kiállítás-megnyitót a Kultúrpalota kiállítótermében (az idei eseménysorozat vendége Csehország). Este héttôl nyolcig versenyprogram, harmadik blokk, majd 20.45 perckor fesztiválmegnyitó ünnepség. 21.15 órától Fligeauf Benedek Dealer címû nagyjátékfilmjét vetítik 23.55 óráig. 21 óra 30 perctôl Fesztiválkocsma - Cafe Tutun - várbeli sátor, zenél az After Midnight.

A csütörtöki kistermi program 19 órakor kezdôdik a hagyományok szerinti Best of Mediawave 2004-es válogatásával.

Pénteken 14 órakor kezdôdik a nagytermi versenyprogram. A negyedik blokk 15 óra 10 perckor ér véget, ötperces szünet után az ötödik blokk következik, majd öt elôtt tíz perccel a hatodik. A program 18 órakor ér véget. Este negyed hétkor vetítik Titus Muntean Vizsga címû játékfilmjét, kilenc órától pedig a magyarországi Nobles együttes zenél. 22.45 órakor vetítik Antall Nimród számtalan díjat begyûjtött filmjét, a Kontroll- t.

Fél hétkor kezdôdik a kistermi program, Fischer István: Legalább Európát címû alkotását vetítik (azt, amelyikért a szerzôt börtönbüntetésre ítélték). A vetítést az alkotóval folytatott beszélgetés követi. Háromnegyed nyolctól kilencig ugyancsak Fischer István alkotását, ezúttal egy dokumentumfilmet tekinthet meg a közönség, címe: Rémálmok nyomában. Este negyed tíztôl vetítik a pénteki utolsó, kistermi filmet - Domokos János, El Eini Sola, Szalay Péter és Szekeres Csaba alkotása szintén dokumentumfilm, címe: A vonat.

A szombati, vasárnapi programot a késôbbiekben ismertetjük. Kellemes filmnézést, beszélgetést, fesztiválkocsmázást, derût és minden hasonlót!

Gyertek velem a vásárba, fussunk oda hamarjába - állt azon a gondosan átkötött, színes meghívón, amelyet a marosvásárhelyi 20-as iskola apróságai adtak át a múlt héten az értük jövô szülôknek, nagyszülôknek, akiket a hétvégi ôszi vásárba invitáltak.

Fazakas Margit, az óvoda vegyes csoportjának óvónôje már két hónapja készül az újoncok, a nagyobbak, de ugyanakkor kétségtelenül a testvérek, szülôk, nagyszülôk számára is felejthetetlen élményt nyújtó rendezvény megszervezésére. Türelemmel, játékosan tanította meg nekik a mondókákat, verseket, énekeket. A vásár napján székelyruhás lányok, fiúk igyekeztek az Ugrabugra csoport termébe. Kicsinek bizonyult a helyiség a tizenöt apróságnak drukkolni, tapsolni, velük együtt örvendeni érkezett hozzátartozóknak.

- Lánc, lánc, eszterlánc... - énekelte Karcsika, Eszter, Szabi, Dávid, Norbi, Helga, Csabi, Robi, Orsi, Ádám, Attila, Heni, Arni, Misike és Melánia. A terem közepén terített asztal, rajta az ôsz bô termése: kukorica, tök, uborka, krumpli, káposzta, szôlô, dió, mogyoró, alma, körte, borsó, káposzta, s színpompás virágok. Mindezt eladásra szánták. Hosszas alkudozások után cserél gazdát a portéka. "Csere, bere, fogadom, többet vissza nem adom" - fognak kezet a kis vásárosok. Hogyne vinnék, hiszen az alma "fele ingyen, fele ráadás", a borsó, a húslevesbe való murok, petrezselyem, karalábé, karfiol ingyen, a szôlô ára egy szép ének, a káposztáért mindössze tízig kell számolni. Aztán a pajtások paripára pattannak, s Brassóba vágtatnak. A közel egyórás, gyakran nevetésre, mosolygásra késztetô elôadás lassan-lassan véget ér. Felbomlik a sor, s a gyerekek székeket igazítanak, ezekre kerülnek kosaraik. Most ôk kínálják saját készítményeiket pusziért, ölelésért, elismerô szóért.

Minden portéka elkel, bomlik a vásár. Jó volt együtt lenni, együtt örvendeni, játszani. Helyükre kerülnek a székek, asztalok, az eseményt a videofelvételek, fényképek, az otthon díszhelyén ôrzött ajándékok, a szekrénybe került székely ruhák ôrzik. Meg a játék közben felhangzó vásári hívogató dallama: "Alma-alma, piros alma..."

Több halasztást követôen, kedden ünnepélyesen is felavatták a segesvári férfi kézilabda olimpiai központot. A tulajdonképpeni létesítmény - amely a sportolók bentlakásából és kapcsolódó helyiségekbôl áll - alapkövének letétele mellett számba vették az ország egész területérôl érkezett 22 fiatal sportolót, akiket beírtak a Mircea Eliade Líceum sportosztályába. Noha a sorozatos halasztások éppen Adrian Nastase miniszterelnök jelenlétének biztosítását szolgálták volna, a hivatalosságokat Alexandru Athanasiu tanügyminiszter és Ovidiu Natea, a megye prefektusa képviselték. Az ünnepség keretében a helyi A- osztályos kézilabdacsapat bemutató mérkôzést játszott a Dinamo Brassó ellen a Radu Voina sportcsarnokban.

Az olimpiai központ létesítésének távlati célja Románia férfi kézilabdájának visszajuttatása arra a szintre, ahol egykor található volt, azaz a világ élvonalába.

Jegyzet

A vendéglôk, a füstös kocsmák hangulata hozzátartozik egy város életéhez: találkozóhelyek, ahol különbözô sorsok keresztezhetik egymást. Vannak már híres "csehók" szerte a nagyvilágban, amelyek turisztikai látványosságok, vagy csak egyszerûen sikk oda elmenni. Marosvásárhelyen is volt ilyen. Ki ne emlékezne a régi vásárhelyiek közül az Elekes-féle vendéglôre, vagy a Hargitára, s még most is vannak olyanok, akik nosztalgiáznak a Súrlott Grádics vagy a Maros vendéglô után. S talán vannak olyanok is, akik még emlékeznek a Leóra, vagy, ahogy akkor köznyelven forgott, az Oroszlánra. Ahova azért tértek be a vendégek, mert olcsó volt a sör, s még inkább, mert ott igazi magyar cigányzenére lehetett mulatni, s az is megeshetett, hogy valaki túláradó jókedvében éppen az asztal tetején táncolt. 1989 után jöttek az átalakulások, új tulajdonosok kezébe kerültek a vendéglôk. S mi lett belôlük: a Marosban bank mûködik, a somostetôi bezárt, egyedül a Café Tutunnak sikerült talpra állnia, s visszahódítania az olyan vendégeket, amilyenek a ’70-es években is bejártak elmélkedni, véleményt cserélni. Az Oroszlán is átvedlett Boemává, de a belsô udvar még valamennyire ôrizte a régi szép idôket. Aztán itt is egyre kevesebb lett a vendég, s a vállalkozás csôdbe jutott. Ma lakat lóg a bejárati rácson, talán jobb idôkre vár a helyiség. Egy régi, 19. század eleji képeslapon láttam, amikor még a Bolyai téren szinte térdig ért a sár, s csak egy kút állt valahol ott, ahol most a két Bolyai szobra, az Oroszlán épülete elôtt stráfszekerek álltak. Fogadó volt az biza, idôtlen idôk óta, s talán ezért tudtak falai valamit megôrizni az igazi vásárhelyiség hangulatából. Ma már némán nosztalgiáznak azon idôk után, amikor nem volt talpalatnyi hely, s a szivarfüstöt karddal lehetett vágni, de az ablakain kiszûrôdô cigányzene elöntötte a Bolyai teret. Hátha akad majd egy olyan vállalkozó, aki visszavarázsolja a múltat, s ismét becsábítja a klienseket. Ehhez olyanvalaki kell, aki érzi és érti a várost, s ízig- vérig marosvásárhelyi.

Patrubány a Magyar Szó címû újvidéki napilapnak adott keddi interjújában úgy vélekedik, a külföldi magyarok tudják, hogy a kettôs állampolgárság elnyerése számukra nem a szülôföldrôl való elvándorlást hozná, hanem inkább megerôsítené ôket a szülôföldjükön, mert "közjogi támaszt jelentene, erôt és hitet adna ahhoz, hogy elviseljék a kisebbségi létet". Emellett megnône a magyar nemzet súlya az európai nemzetek sorában.

Az MVSZ elnöke rámutat arra, hogy a népszavazás sikere esetén nemcsak az állampolgársági törvényt kell módosítani, hanem egy egész sor jogszabályt "az idegenrendészetitôl az oktatásiig, munkavállalásiig".

"Mindezeket a törvényeket egy új szemlélettel, a magyar nemzeti integrációs szemlélettel kell összhangba hozni úgy, hogy lehetôvé tegyék a magyar nemzet politikai egyesülését - nem revízióval, nem határmódosítással, hanem egy olyan politikai eszközzel, amely ma az EU-ban elfogadottnak számít" - mondja az MVSZ elnöke, aki szerint a szavazás másnapján létre kellene hoznia a külhoni magyar adóalapot, hogy a mai magyar állampolgároknak egyetlen fillére sem lássa kárát annak, ha a külhoni magyarok is állampolgárságot nyernek.

Patrubány arra buzdítja a határon túli magyarokat, hogy kapcsolódjanak be az Üzenet haza címmel indítandó mozgalomba: minden külhoni írjon most levelet magyarországi rokonainak, barátainak, ismerôseinek, testvértelepüléseken élô idegeneknek és kérje, hogy vegyenek részt a népszavazáson. Szerinte kudarc esetén az MVSZ "addig és olyan sokszor fog népszavazást kezdeményezni, amíg sikerrel nem jár".

A (MTI/AP) - Mivel az amerikai elnökjelöltek fej fej mellett haladnak a népszerûségben már jó ideje, Washingtonban fokozódik az aggodalom, hogy patthelyzet állhat elô: amennyiben mindkét jelölt 269-269 elektori szavazatot gyûjt be, s ezzel nem szerzi meg a szükséges - 270 szavazatból álló - többséget, a képviselôháznak kell döntenie.

Ezt az alkotmány 1804-ben kelt 12. kiegészítése szabályozza így, és így dôlt el az amerikai elnökválasztás már két ízben: 1825-ben és 1837-ben. A rendelkezés szerint tehát a képviselôház dönti el, ki legyen az elnök, viszont a szenátus határozza meg az alelnök személyét, s a döntéshez minden állam mindkét házban csak 1-1 szavazatot adhat le.

A kongresszus jelenleg szilárdan George W. Bush, illetve a republikánusok kezében van. Kedden ugyan e testület tagjait is megválasztják, de a legtöbb megfigyelô úgy véli, hogy megmarad a republikánus többség. Más szóval ez annyit tesz, hogy ha mind a két jelölt 269-269 elektori szavazatot kapna, a kongresszus vélhetôen egy második periódusra is hivatalba helyezné Busht.

A megoldás azonban bizarr eredményekhez is vezethet, mert elôfordulhat, hogy a kongresszus a republikánus jelöltet, míg a szenátus a demokrata alelnök-jelöltet választja meg, vagyis nem lehetetlen, hogy Busht Kerry alelnök- jelöltje, John Edwards kísérné el a Fehér Házba.

Senki nem tudja kiszámítani, hogy mekkora a patthelyzet valószínûsége. A szituációt még nehezíti, hogy Maine és Nebraska államokban elsô ízben megosztják a szavazatokat. A többi államban minden elektori szavazat azé, aki a legtöbb választói szavazatot kapta, addig az említett két államban négybôl (Maine), illetve ötbôl (Nebraska) csak két elektori szavazatot kap az, aki a legtöbb választói szavazatot kapta, a többit a kongresszusi választói körzetek gyôztesei viszik el.

A bizonytalanságot csak növeli, hogy Colorado államban népszavazást is tartanak kedden: arról döntenek, hogy ne a legtöbb szavazatot szerzô jelölté legyen minden elektori voks, hanem a szavazatok bonyolult proporcionális rendszer szerint oszoljanak meg, s amennyiben ezt a szavazók elfogadják, már a mostani választásnál is alkalmazzák az új rendszert.

Végül nem kizárt az sem, hogy valamely elektor hûtlenné válik, vagyis nem a megbízatásának megfelelôen szavaz. Ez 1948 óta nyolc ízben fordult már elô. Egy a republikánusok által választott elektor már célzott is rá, hogy bizonyos választási eredmények mellett nem feltétlenül Bushra adja majd szavazatát.

A patthelyzettôl félnek Washingtonban, de messze nem annyira, mint a 2000-ban elszenvedett trauma megismétlôdésétôl.

Ezúttal mindkét párt több ezer jogászt és ügyvédet alkalmazott, hogy figyelje, nehogy valami rendellenesség történjen a szavazatok kiszámlálásánál. David Price demokrata képviselô, aki a választási jog reformja mellett száll síkra, arra hívta fel a figyelmet, hogy ezúttal "magasabb szintûek a gyanúsítások és az éberség is". Price törvényjavaslatot terjesztett be, hogy azoknak az államoknak, ahol vitatott a választás eredménye, adjanak három hetet, hogy megszervezhessék a szavazatok újbóli kiszámlálását. Ha netán el is fogadnák Price elôterjesztését, a mostani választásoknál még nem lesz hatályos a változtatás.

Skizofrén gondolatok rohanták meg azt az amerikai nôt, aki szép emlékekkel épp görögországi nyaralásáról tért vissza Georgia államban lévô vidéki házába: a házban égtek a lámpák, a kocsifelhajtón egy ismeretlen autó parkolt, de az igazi meglepetés odabent érte, ahol kiderült, hogy ott egy másik nô lakik, aki viszont az ô otthon hagyott ruháit viseli.

A tulajdonos mindössze két és fél hetet töltött az óvilágban az antik kultúra élvezetével, ez az idô azonban elegendô volt az 54 éves Beverly Valentine számára, hogy kényelmesen berendezkedjék az üresen maradt lakban.

Huszonnyolc éve szolgálok a rendôrségnél, de ilyet még nem láttam - nyilatkozta Stan Copeland a megyei seriff helyettese, hozzátéve, hogy az ügyben egyelôre még több homályos pont van, nemigen tudják, például, hogy Beverly Valentine honnan tudott az üresen álló házról.

Az idôt azonban nem vesztegette, a tulajdonos távolléte alatt teljesen átalakította a ház berendezését, kicserélte a szônyegeket, újra festette a falakat, ahonnan persze a képeket leszedte, és a sajátjait akasztotta fel helyettük.

Amikor a döbbent tulajdonos otthonába belépve felelôségre vonta ôt, elôször azt állította, hogy bérli a házat, de miután rájött, hogy az állítás tarthatatlan, beismerte, hogy egy lapáttal leverte az ajtók zárjait, betört, abban a reményben, hogy talán hosszabb ideig lakhat benne.

A georgiai hatóságok azonban nem adtak teljesen hitelt a "szegény ártalmatlan házfoglalóról" szóló mesének, a nô kocsijában ugyanis megtalálták a tulajdonos otthon hagyott - mintegy 23 ezer dollár értékû - ékszereit, egy fegyver kíséretében.

Beverly Valentine-t a megyei börtönben ôrzik, és ha a bíróság bûnösnek találja, akár 20 év börtönbüntetés is várhat rá - mondta a seriff helyettes.

A parlamenti választásokról szóló 2004. évi 373-as törvény 47/1. cikkelye értelmében, a választások elôtti 20 napig óvhatják meg a jelöléseket az állampolgárok, a politikai pártok, politikai szövetségek.

A jelölések bejegyzésétôl számított 24 órán belül kell a Megyei Választási Irodában kifüggeszteni a jelöltlistákat. Az óvásokat az illetô kerülethez tartozó törvényszék oldja meg, az óvás benyújtásától számított legtöbb két napon belül. A határozatot nem teszik közzé.

A határozat ellen a Fellebbviteli Bíróságon lehet fellebbezni 24 órán belül. A Fellebbviteli Bíróság két nap alatt oldja meg az ügyeket. A határozata végleges és megfellebbezhetetlen.

Vasile Vulpe, a Megyei Választási Iroda (BEJ) elnöke elmondta, hogy a törvényt betartják, és az elôzetes információval ellentétben a jelöltlisták akkor válnak véglegessé, amikor lejár az óvások határideje, azaz legkorábban november 14-én vagy 16-án. Tegnap csak a PUNR "óvott".

3+10

A Megyei Választási Iroda tagjait is ezután jelölik ki sorshúzással a választásokon teljes listákkal részt vevô politikai pártok, politikai vagy választási szövetségek, kisebbségi szervezetek képviselôi közül. A Megyei Választási Irodába a három, sorshúzással kijelölt bíró mellett 10 politikai alakulat küldhet képviselôt. Mivel tíznél több formáció tett le teljes listát, sorshúzással döntenek a tagokról. Eszerint, nyilatkozta Vulpe Vasile, elôfordulhat, hogy valamelyik nagy párt nem jut képviselethez, ellenben bejuthat egy kisebbségi szervezet képviselôje. A sorshúzást november 16-án tartják.

41 formáció nevezett be

A megyében, a végleges adatok szerint 41 politikai párt, választási szövetség, kisebbségi szervezet vesz részt a választásokon. Ebbôl 14 szervezet tett le teljes képviselôlistát, 15 eddig teljes szenátori lajstromot. Ezek közül húznak sorsot a megyei választási iroda kiegészítésére.

Ital helyett naptár

Az Országos Választási Iroda (BEC) október 25-i határozata értelmében a választási kampányban a pártok nem "kenyerezhetik le" a választókat. Azaz tilos élelmiszer, szeszes ital, illetve bármiféle ital, cigaretta stb. osztogatása. Ellenben korlátlan mennyiségben lehet plakátokat, az illetô politikai alakulat jelével ellátott zászlócskákat, naptárt, képeslapot, öngyújtót, gyufát, pólót, sapkát, írószert, vagyis propagandaanyagokat adni az embereknek. (Ha kell nekik.)

Nincs lista és mégis van

Az elmúlt napokban a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Román Nemzeti Egységpárt (PUNR) megyei szervezetei protokollumot írtak alá, amelynek értelmében az egységpártiak nem indulnak külön listákon a parlamenti választásokon, illetve, hogy Adrian Nastasét, a PSD államelnök- jelöltjét támogatják az elnökválasztáson. Ennek fejében a PSD saját listájára tette (igaz, csak a negyedik helyre) Lazar Ladariut, a PUNR alelnökét.

A meglepetés tegnap ért, amikor a Megyei Választási Irodában kiderült, hogy bár protokollumba foglalták, hogy a PUNR nem indít saját jelölteket, a PUNR listái mégis ott vannak kifüggesztve. Két-két jelölttel a képviselôi, illetve a szenátori listákon. Van közöttük ügyvéd, pap és katonatiszt. Ráadásul mindegyikük szebeni!

Kérdésünkre, hogy mi történik itt tulajdonképpen, Radu Mircea, a PUNR megyei elnöke elmondta, hogy ôket is meglepetésként érte a hír, miszerint nem tettek le listát, és mégis van PUNR-lista a választási irodában. Mint mondta, a szebeniek az ô tudtuk és beleegyezésük nélkül nyújtották be a jelöltlistákat.

A Maros megyei PUNR tegnap délelôtt óvást tett le a szebeniek ellen. A bíróság 48 órán belül kell döntést hozzon.

Tegnap a megyei kerületi választási irodában a november 28-i parlamenti választáson részt vevô politikai pártok, politikai szövetségek és választási szövetségek listáiból kiderült, hogy az Emil Constantinescu vezette Actiunea Populara nevû párt Maros megyei képviselôlistáján csak magyar nevek olvashatók. A párt nem teljes listával indul a választáson, de furcsa módon a hat névbôl mind a hat magyar, a Magyar Polgári Szövetség tagjai, annak ellenére, hogy a híradások szerint az AP és az MPSZ végül is nem kötött választási megállapodást.

A benyújtott lista elsô helyén Berekméri Sándor van, aki 2000-2004 között az RMDSZ listáján jutott be a megyei tanácsba. A mandátum vége felé kilépett az RMDSZ-frakcióból, de nem mondott le tanácsosi tisztségérôl. Ma pedig, a legutóbbi tisztújítás nyomán, a Magyar Polgári Szövetség Maros megyei elnöke. A második helyen Kelemen Ferenc székelyudvarhelyi születésû építész neve olvasható, aki jelenleg a marosvásárhelyi Vártemplom presbitere. Harmadik a sorban dr. Pálosi Csaba állatorvos, a negyedik pedig Máthé János, Balavásár polgármestere, aki az elôzô mandátuma idején az RMDSZ-t képviselte, a júniusi helyhatósági választásokon függetlenként szerezte meg az újabb polgármesteri mandátumot. Az ötödik és hatodik helyen Márton Lajos és Sipos Attila neve olvasható.

Kérdés, mit szólnak a dologhoz az igazi AP-tagok, hogy közülük bár szemszúrásból sem tettek fel senkit a jegyzékre? Vagy tudják, hogy úgysincs semmi esélyük, és nem akarnak egy eleve elveszített harcba indulni?

Mózes Edith

Adrian Nastase 40 százalékkal vezet az államfôjelöltek népszerûségi listáján, Traian Basescu 31 százalékkal követi. A pártok listáján az SZDP-RHP Országos Szövetség vezet 39 százalékkal, az NLP-DP szövetség 32 százalékkal a második, derül ki a Data Media által a GCS nemzetközi politikai tanácsadó társaságnak készített felmérésbôl.

Az elnökjelöltek között a harmadik helyen Corneliu Vadim Tudor áll 15 százalékkal, pártja, az NRP 14 százalékkal szintén a harmadik a pártok között.

A Data Media közleménye szerint "Adrian Nastase és az SZDP-RHP Országos Szövetség fokozatosan növelték elônyüket Traian Basescuval és az NLP-DP szövetséggel szemben, mióta Basescu belépett az államelnöki tisztségért folyó versenybe". "Az elsô két államfôjelölt közötti 9 százalékos különbség 3 százalékkal nagyobb a Data Media által október 7. és 11. között, közvetlenül Basescu elnökjelöltségének bejelentése után készített felmérésbôl kitûnô értéknél" - áll a közleményben. Az SZDP-RHP Országos Szövetség jelenlegi 7 százalékos elônye az NLP-DP-vel szemben 3 százalékos növekedést jelent az elôzô felmérés óta, folytatódik a Data Media közleménye.

A közvélemény-kutatás október 16. és 22. között készült a GCS társaság számára 1.500 nagykorú személy megkérdezésével, +/- 2,5 százalékos hibalehetôséggel.

A Pro Democratia Egyesület megfigyelôket akkreditál az általános választásokra. Errôl az egyesület közgyûlése döntött, annak ellenére, hogy a szervezet több felvetése a választások megrendezésével kapcsolatban megoldatlan maradt. Október elején a Pro Democratia "súlyos hiányosságokat" jelzett a szavazási folyamat megrendezésérôl szóló 2004/373-as törvény kapcsán. Tárgyalások után a kormány rendezte a Pro Democratia által felvetett problémák egy részét. A legfontosabb megoldatlan kérdés a "kirándulókkal" kapcsolatos, akik révén meghamisíthatók a választások. Cristian Pîrvulescu, a Pro Democratia Egyesület elnöke szerint a "kirándulók" azok a személyek, akik többször szavaznak, több szavazóhelyiségben, a különlistákon, és minden voksolás után leszedik az öntapadó bélyeget személyazonossági kártyájukról.

A Pro Democratia 31 megye 2.500 szavazóhelyiségében vesz részt megfigyelôkkel a választásokon. A monitorizációt az egyesület másik hat civil szervezettel közösen végzi. A választások megfigyelésén kívül az egyesület megpróbálja nyomon követni a politikai alakulatok által a választási reklámra költött összegeket is.

A választási kampány vitamûsoraiban sorra szót kapnak az RMDSZ szenátor- és képviselô- jelöltjei is. Ma 14 óra 20 perctôl Asztalos Ferenc ismerteti a szervezet oktatás- és neveléspolitikáját a Prima TV-n. Ugyancsak ma este 10 órától a közszolgálati televízió 1-es csatornájának meghívottja lesz Borbély László.

E témával rendez tudományos tanácskozást november 4-6. között Szovátán a Román Szívgyógyászati Társaság, valamint a Szívbetegségek Megelôzésével és Rehabilitációjával Foglalkozó Munkacsoport, a Családorvosok Országos Társasága és a Román Diabétesz Társaság a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem közremûködésével. Az országos viszonylatban újdonságnak számító rendezvényre, amely többéves elôkészítô munka eredménye, dr. Kikeli Pál egyetemi tanár számolt be a napokban megnyíló Bolyai-Gauss Üzleti Információs és Kommunikációs Központban.

A Szováta Szállodában az ország valamennyi jelentôs egyetemi központjának neves kardiológus és diabetológus szakemberei tartanak elôadást a szívbetegségek kockázati tényezôirôl, az európai és országos adatokról, a rizikótényezôk felmérésérôl, a családorvosok feladatáról. Kikeli professzor, a marosvásárhelyi Megelôzô és Rehabilitációs Szívgyógyászati Klinika vezetôje, aki egyben a MOGYE családorvosi tanszékének vezetôje is, kiemelte, hogy a családorvosokkal való partnerkapcsolat kiépítését és fenntartását tûzték ki célul, hisz az orvos ezen a szinten lép elôször kapcsolatba a beteggel. A megelôzés valamint a rehabilitáció pedig azért nagyon fontos, mivel a szív-érrendszeri betegségek képezik a leggyakoribb elhalálozási okot Romániában, ahol az átlagéletkor (férfiaknál 65, nôknél 69 év) 15 évvel kevesebb, mint a nyugat-európai országokban.

A tanácskozás jelentôs eseménye az integrált egészségügyi rendszer megvalósítása érdekében a páciensek adatainak tárolására és feldolgozására elkészült szoftvernek, valamint annak az internetes honlapnak a bemutatása, amely az orvosok, rendelôk és egészségügyi intézmények közötti kommunikációt teszi lehetôvé.

A szálloda kezelôegységében a gyakorlati tennivalókat bemutató mûhelyekben az életmódváltás szükségességérôl szerezhetnek gyakorlati ismereteket a résztvevôk, a Szováta Hotel ugyanis partnerként vállalt szerepet a tanácskozás lebonyolításában. E tevékenységgel a szervezôk a romániai fürdôhelyek kínálta lehetôségekre is fel kívánják hívni a figyelmet.

Lerágott csontok boltja

Kétségtelen, hogy a XXI. század betûszavakba fullasztja az eddigi ráérôs, közérthetô emberi kommunikációt. Sietôsen, rövidítések közé fogja lassan eljellegtelenedô, sekélyessé váló mondanivalónkat. "DJ-s múltadról lehetôleg hallgass CV-dben", tanácsolja EMTE-s protektorom, akihez jövedelem-kiegészítési szándékkal néhány óra kikönyököléséért folyamodtam. "S ha véletlenül hívatnának, kész CD-idet vidd magaddal", üzen utánam SMS-en. "Ne felejtsd el hazafelé jövet a TVA-t visszaigényelni a BRD-tôl" - bocsát reggelente BJM-beli kutakodásaimra volt menyasszonyom. "Az SZKT-beli VIP-ek nem is hallottak rólad" - újságolja a testületbe beépített kémem, "így hát nem is várhatod, hogy az RMKC stábjai néhány milliónyi figyelmet szenteljenek firkászi aprómunkádnak". "BOR-ban az igazság, BOR-ban az igaz!", próbál konvertálni lépcsôházbeli felsô kapcsolatom, Barbalata, anyai nagyapám valamikori, nyíltan bevallott ortodox eredeteire hivatkozva, bár több ízben megmagyaráztam neki, hogy Adorjáni Gábor keresztvize hatvan év után is asszortál tonzúrámmal. "Légy észnél, hagyd a fenébe az RMDSZ-t, csapj fel MPSZ- huszárnak, a FIDESZ fizeti a zsoldot" - rágta a fülemet egykori történelemtanárom ugyanannyi decibellel (l. a vehemencia mindig konstans, csak a potencia csökken), mint amennyivel a szocializmus végsô, városon és falun szinkronban kivívott gyôzelmét jelentette be annak idején. Ezúttal nem álltam szavára, nem kívántam túllicitálni az M betû értékét, hisz az már számtalan tagsági könyvecskémben tüsténkedett akkoron (RMDSZ, RMPSZ, EMKE), hovatartozásomat jelezve. Szókonstipációmat kezelendô immár locsoghattam bárhol kedvemre anyanyelvemen, no meg közismert állhatatosságomon (a sok újonnan felkínálkozó elvbarátra-menendômmel ellentétben több mint negyven éve ugyanazt az asszonyt boldogítom-boldogtalanítom, ugyanazt a nótát fújom) sem szerettem volna, hogy csorba essen. Naiv hiszékenységemben mérget mertem volna venni arra, hogy azonos földrajzi, történelmi, gazdasági, kulturális, politikai körülmények között nevelkedô, élô-érzô, racionáló (nagyon fontos kritérium!), egyazon ábécén nevelkedett nemzettársak érdeke csakis azonos lehet: az ezen betûvel sztigmatizált egyedek közössége számára megtalálni az elfogadható modus vivendit. Egy elviselhetôvé cizellált demokrácia játékszabályai szerint. Egy olyan szorítóban, ahol az övön aluli ütésekért leléptetés jár. Hamar rá kellett jönnöm arra, hogy újonnan kiötlött betûkombinációjukban az M nem az ipsék magyarságát jelzi, hanem beteges magamutogatásukat reklamírozza, míg a P nem kiegyensúlyozott polgári voltukat szimbolizálja, inkább féktelen parvenütizmusukra utaló abreviáció. Lozinka- sorozatgyártásra beállt, hiteltvesztett középkorú középszerek és intenzíven mákonykúrára fogott ifjú csellengôk szövetsége, akiket rövid stukkerstratégiai kiképzés után zavart ki az elsô vonalba a külhoni és belföldi generálisokból összeállt felsô hadvezetés. A hadiparancsot kiadó feldmarsallok aztán taktikusan visszavonultak. Ki európai néppárti fedezékben kvaterkázik, ki püspöki bunkerben hûsül. A megkergetett rohamcsapatok kantinjaiban tisztek és tisztesek - ennyibôl áll az egész svadron - parlamenteri (sajnálatukra nem parlamenti, bár ilyenek is fellelhetôk a bornyúkban) listákat nyálaznak. A Blitzkrieget ugyan elmosta a téli idôszámítás, de a vakondtúrások, egérlyukak, szomszédos lövészárkok felé még lehetne menekülni. Az AP-é még túlontúl is üres. Csak egy vén, újrazupált, kecskeszakállas dorobáncôrmester szomorkodik bennük néhányadmagával, ha idôben dobbantanak, még menázsiosztásra beugorhatnak. Legfeljebb áthímezik a zászlót. Nem is kell sokat ölteni rajta, mit nekik "actiunea populara" vagy "autonomisták pártja". Egyremegy. Az RSZSZ Kiss Kálmán által levédett modellje ragadós. Valahogyan csak Jencibôl is, Andrisból is, Zsoltiból is, Ferikébôl is óriás lesz. Miért legyen ez csak Szabó Lôrinc Lócijának elôjoga, privilégiuma. Mért ne lehetne bármelyiküknek is a nagy magyar költô tréfás kontextusából kiragadni és ellenkezô elôjellel ellátni a: "És lassan elfutott a méreg/ hogy mégse szállok, nem növök;/ feszengtem, mint kis, észre sem vett/ bomba a nagy falak között;/ tenni akartam, bosszút állni/ megmutatni, hogy mit tudok./ Negyedóra - és már gyûlöltem/ mindenkit, aki elnyomott" nyolcsorost. Ha ilyen kézenfekvô a halhatatlanság, a cél mindenképpen szentesíti az eszközt. Akár plasztográfusok számára is.

"Shakespeare Ahogy tetszikének verzióját játssza a Honvéd Kamaraszínház... Shakespeare számûzöttei az ardennes-i erdôben élnek. A magyar változat szereplôi Erdélyben. Erdélyi a színészek egy része is. Egy ideig Marosvásárhelyen játszottak. Átjöttek. Bozgorok ôk is? Hazátlanok? De hol...? Ez a személyességtôl, a ,,rólunk van szó" szellemétôl minden pillanattól átitatott, keserûen mulatságos, köznapian költôi komédia a legjobb elôadások egyike, amit az utóbbi idôben láttam." (Koltai Tamás, Élet és Irodalom)

"A mondatoknak talán fele, lehet, annyi sem származik Shakespeare-tôl, a többi átírt dialóg, rögzített rögtönzés, csoportszleng, kiszólás. Szellemes, friss szöveg... mégis, a Bozgorok hûségesen meséli újra Shakespeare történetét. Nem játszanak a zseniális darab ellen: életre keltik." (Perényi Balázs, Színház)

Minden ízében beérett produkció, amin azonban több hónappal a bemutató után is érzôdik a próbák improvizációval teli öröme. Valósággal viháncolnak a színészek játékkedvükben, de mégis komoly dolgokról, sôt létkérdésekrôl beszélnek. Mi pedig a nézôtéren szanaszét röhögjük magunkat, aztán elkomorulunk. Végletes ez a fajta színház, de ettôl annyira jó." (Bóta Gábor, Magyar Hírlap)

"Magyarországi turisták tévednek be a lepattant Bufet Ardeal nevû fogadóba, igazi szerelmet, egymást keresve. Ott meg az igazi jó ganáscsizmájú, szilvapálinkás, vadromantikus transzszilván valóságba botlanak...

Végre testközelbôl láthattuk az erdélyi földhözragadtságot, kikacaghattuk hiányosságainkat, hallhattunk pár senkit és semmit nem kímélô igazságot. Az utolsó provokáció: a búskomor alkoholista, a keresetlen költô, az utolsó otthonmaradt bozgor meghívja a közönséget asztalához..." (Jakab-Benke Nándor írása a kolozsvári elôadásról)

Díjak:

- SZASZSZ X. Alternatív Színházi Szemle (2004. július):

Legjobb rendezô díj: Rusznyák Gábor

- Magyar Stúdió Színházi Mûhelyek XVI. Fesztiválja (2004. szeptember):

a Fôvárosi Önkormányzat Alkotóközösségi Díja

- Színházi Kritikusok Céhe:

Legjobb független színházi elôadás

Az elôadás Marosvásárhelyen: Marosvásárhelyi Nemzeti Színház, Kisterem. 2004. november 4-én és 5-én, pénteken és csütörtökön 19 óra 30 perckor.

Balassi és a reneszánsz dicsérete címmel rendeznek nemzetközi vers-, próza- és énekmondó versenyt Magyarországon. A budapesti válogatót október 17-én tartották, a zsûri elnöke Gali László rendezô volt. A döntô november 27- én lesz Esztergomban. Huszonhét versenyzô mérettetik meg, köztük szerepel a kiskendi Rüsz Károly is. A számos versenyen rangos helyezést elért, szépkorú versmondó alig pár napja, október 31-én immár negyedszer lépett fel Debrecenben a tanár, nyelvész, irodalmár, dr. Kardos Albert (1861-1945) emlékére rendezett nemzetközi vers- és prózamondó versenyen, melynek örökös díszelnöke dr. Szabó Magda akadémikus, kétszeres Kossuth-díjas író, a Corvin-lánc kitüntetettje, Debrecen díszpolgára, elnöke pedig Drucker Tibor, az Ex Libris könyvkiadó igazgatója. Az eseményt megtisztelte jelenlétével Izrael új budapesti nagykövete, David Admon. Rüsz Károly harmadik helyezést ért el. - Radnóti Miklósnak a Levél a hitveshez, Sem emlék, sem varázslat, Hetedik ecloga címû verseit mondtam el, Szép Ernôtôl a Gyermekjáték, Szilágyi Domokostól részleteket A halál árnyéka címû ciklusból, a gálaesten pedig Kányádi Sándornak A bivaly és a halacska címû versét szavaltam.

Még az esztergomi versengés elôtt Rüsz Károly november 12-13-án Gyôrben vesz részt a Radnóti Miklós emlékére szervezett szavalóversenyen, amelyre szintén meghívót kapott. Sok sikert!

György Gyöngyvér másodéves hallgató a marosvásárhelyi Kántor- Tanítóképzô Fôiskolán. Középiskolai tanulmányait Gyimesfelsôlokon végezte az Árpád-házi Szent Erzsébet iskolában. A csángó népdalokat a családjától, leginkább a nagynénjétôl tanulta. Már számos népdaléneklô versenyen szerepelt, többek között Csíkszeredában, a Tiszta forrásból nevet viselô vetélkedôn. A Szatmáron megrendezésre került Hajnal akar lenni címû versenyen idén harmadszor szerepelt igen szép eredménnyel. Az erdélyi városokból és Felvidékrôl érkezett huszonkét versenyzôbôl tizenöten kerültek a döntôbe, ahonnan Gyöngyvér került ki nyertesként.

Az EMKE Maros megyei szervezete által megrendezett Balassi- emlékünnepségen Megyek az úton lefelé címû keservessel, Kicsi öröm, nagy a szarva címû vidámabb csángó népdallal és a Nálunk a leányok úgy élnek címû dalokkal szerepelt.

Péntektôl hétfôig meghalhatsz, sóhajtja, mintha a szemközti Urologie feliratú ajtónak mondaná. Szemei pirosak, akárha egész éjjel virrasztott volna. Pedig nem, elmondja azonnal, akkor is, ha senki sem kíváncsi rá. Ennyi nép között mindig akad valaki, aki legalább az elején úgy tesz, mintha odafigyelne. Ahol ô él, ott korán kelnek, jut eszedbe, magad is koránkelô vagy, de nem a munkád gondja kínoz, hanem ki tudja, miféle téves döntések pofáznak vissza, mint fordítva fogott indigó, vagy felmenôid génjei köszönnek, hiszen ôk maguk is napokon át készülôdtek például a hetipiacra, hogy aztán kapkodva induljanak, nehéz átalvetôikkel gürcöljék át magukat hegyen, dombon, bozótos erdôn, nyirkos ösvényeken, és az utolsó pillanatban érjék el a völgyben kanyargó vonatot. Most már két takszi makszi van, mondja a néni, úgy hallottam, holnaptól tizenhármat kell fizetni, én odaadtam a tízest, nem szólt semmit a sofôr, bejöttem pénteken, de azt mondták, hogy csak az idegre mehetek, itt nincs rendelés hétfôig, az idegen azt mondták, amit a tavaly is, tudják, én már régóta járok ide, engem már úgy ismernek itt, mint otthon a doktor úr, aki mindig mondja, ej, Zsuzsa, Zsuzsa, maga nem fogad szót nekem, maga ott végzi, ahol a Mónár Samuné, ha maga ilyen makacs, pedig mikor meghal, nem akasztja Gábriel a gyémántos nyakláncot a nyakába, mer' a mennyekben is azok lesznek legelöl, akik az elsô padban ülnek, ej, Zsuzsa, Zsuzsa, rossz természetû maga...

Mónár Samunét úgy ütötte meg a guta, hogy mindjárt bele is fordult a kútba, mire kihúzták, kész volt.

A hatalmas épületnek ez a szintje inkább valami holdbéli váróterem lehetne, falai megkoptak, itt-ott kômûves nyoma látszik, teljes felújításra nincs pénz, mint ahogy makulátlan tisztán tartására sem nyílik mód. Hatkor már elkezdôdik a mozgás, a vérnyomásod a buszmegállóban kezd emelkedni, fél órát vársz a buszra, mert utálod a "makszit". Ha rajtad áll, mindenki kétkerekû talyigával közlekedik Marosvásárhelyen, és ezeket a jármûveket azok vontatnák, akik az anyagi haszon bájos vonzatában így lezüllesztették a tömegközlekedést.

Fél hétkor már hosszú a sor a kis ablak elôtt, ahol a számokat adják, szerencsére gyorsan megy, következik a keresgélés, hányas "szoba", az emberek hitetlenül méregetik: 4091, jóisten, négyezer szoba van? S még kilencvenegy, toldod meg, mert hiába is magyaráznád, negyedik szint, 91- es, ez magas ilyenkor, lám, hét óra sincs, a rendelés nyolckor kezdôdik, ha kezdôdik, végy friss levegôt, nézd, miként áramlik ebbe a nagyüzembe az alkalmazottak hosszú raja, ilyenkor jól fog bizony a kisautó, a maxitaxi, de például az asszisztensnô már nem fért fel, mint késôbb megtudod, ô ma is taxival jött be, ami 2004-ben Marosvásárhelyen nem normális. Holott az volna a legmindennapibb, hogy ha valahová gyorsan és viszonylag kényelmesen akarok eljutni, bevágom magam egy taxiba, és kész. Nincs elég taxi? Több van a kelleténél. Reggel persze a csúcsban kevésnek bizonyulnak. De az a nagyon távoli jövô muzsikája, mikor a közember is taxin közlekedik, ha sürgôs dolga akadt. Mert különben rendelkezésre állnak a kényelmes buszok, ugyebár, kucorgó kasszás, nyegle ellenôröcskék és vizes kosz - nélkül; nyáron hûvösek, télen melegek... Stb.

A világ egy utálatos rizikófaktor. Szóval ez volt pénteken, amikor amúgy is hiába jöttél, megmondta Zsuzsa néni, nincs rendelés. Ha nem akarsz meghalni, tégy úgy. Akkor mentôkocsi, vérnyomásmérés, bevisznek.

Más kérdés, hogy akkor aztán mi lesz veled. Meghalni talán nem hagynak, de egyébként ne kívánd. Lám, amott az az öregember, vastagon bepólyálva a bal lábfeje, valami átment rajta, elgázolták, mint téged nem is oly rég, most kocsikázik az öregúr, csakúgy, mint magad, téged két egymással viccelôdô ifjonc hucukáztatott a böhöm épületben, a gipszeseknél azt mondták, nézzen meg a belgyógyász is, onnan felküldtek a vasalósokhoz, ojjé, mekkora a májad, milyen feszült a hólyagod, liftezni élvezet, liftezni jó, csak közben éppen a fél arcod is el van törve, vizezz meg egy zsebkendôt, kérted feleségedet, az elment, nincs víz, mondták, az egész épületben nincs, hideg víz sincsen, éppen javítják vagy mi, így történt, hogy "szukkal", azaz édeslével borogattad a képed, ragadós fájdalom ennek a neve.

Borzasztó rossz szokásom van, mondja a néni, a múltkor is megvettem vagy hatszázezer lejre orvosságot, tudják, mekkora pénz az? Avval nekem az ôszi szántást el lehetett volna boronálni, mert nálunk most sok a traktoros, keresik a munkát, s megvásároltam azt a teméntelen pirulát, aztán egyet-kettôt ott né, kóstolóba bévettem, hadd lám, hogy érzem magam, hát sehogy. Vagyis mikor a patikáig eljutok, akkor én már nem is vagyok beteg. Akkor voltam beteg, mikor a törökbúzát szedtük s válogattuk. Segített a szomszéd, s én is neki, kölcsönmunka is visszajár. S amikor a tizedik kosárral felhordtuk a kasba, uram, istenem, a világ úgy elfordult velem, mint a lupuhinta.

Karikázott kereken, körbe s fel az égig. Azt éreztem, szállok magasan. Aztán azt hallom, hogy ej, Zsuzsa, Zsuzsa, megmondtam magának, hogy nem szabad ennyire hajtania magát!... A doktor úr volt. S utána aztán nem volt több jó napom. Úgyhogy fel a takszi makszira, s ide.

Már a hajnali hírekbôl tudhattad, sztrájk lesz, a tömeghez képest, amely nyolc óra tájban elözönli, mintegy birtokba veszi a folyosókat, elviselhetetlenné téve a levegôt, szellôztetés persze nincsen, ablakot majd csak másfél óra múlva nyit valaki, "az idegeseknél", a betegek arctalan sokaságához képest te kitûnôen tájékozott vagy, amikor megjelenik a kedves asszisztensnô és közli, mi az ábra, bólogatsz. Akik ott vagytok, kaptok cédulát, mehettek a laborba, a többi meg after tizenegy. Kilenctôl tizenegyig nincs munka. Az asszisztens felháborodva emlegeti az országvezetést, a szakminisztériumot, megnyugtatod: szolidárnoscs. Nem lesz itt rend még jó ideig. Hát ettôl aztán olyan is lesz, mintha diazepámot nyelt volna. A vécepapírtól a gyógyszerekig, mindenben szükséget lát a beteg egészségügy. Amikor kormányszinten lopják az adófizetôk pénzét, irányítgatják ide-oda "fekete lyukat" tömni a biztosító számlájáról az összegeket, akkor senki se számítson jóra ebben a hazában. Mindazáltal tizenegy óra tájban végigvizesrongyozzák a folyosókat, klór vagy fertôtlenítô szaga nem érzik, vagyis hát nincs kórház-szag.

Kilenc és tizenegy között lezajlott a demonstráció is, este megnézed a tévében. Az Urologie nevû ajtót most kábé tizenketten bûvölik, leülsz magad is. A kikandikáló doktor kérdô pillantására nemet intesz. Pedig nem ártana egy kis prosztatavizsgálat sem.

Fullasztó a meleg. Novembernek nem ez a legmelegebb napja, az a következô lesz. Kánikula volt halottak napján, mondjátok majd a dédunokáknak, ha megéritek.

Zsuzsa néni ott ül, ahol hagytad. Mentem volna ki egy kicsit, motyogja, de aztán nem mentem. Búsult kétórányit, ameddig a figyelmeztetô sztrájk tartott. Körülötte zúgott a rendelôintézet, de neki az öccse fájt, aki elvakart egy anyajegyet az oldalán, és lám, most rákos. Nem tudja, melyik "szalonban" lehet. És a veje is eszibe jutott, aki tizenkét évi házasság után otthagyta a feleségét, egyszer csak bejelentette, hogy talált magának egy fiatal lányt, és hozzáköltözik. És most az asszonyokra maradt a munka, nem mintha az a lókötô olyan élmunkás lett volna, de mégis. Ember a háznál. Ott a leánykája, hároméves, hívja: tátá, gyere aludni, és húzza magával a kis hálószobájába. Apukának könnyes lesz a szeme, imádja a kislányát, szülinapjára hozott arany karperecet, nyakláncot. Megint olyan meghitt és boldog a család, mint egykor volt. Addig volt olyan boldog mindenki, amíg ennek a mostani leánykának a nôvére bele nem esett a vederbe. Moslékot forráztak a disznóknak. Bevitték, aztán hazaküldték a szülôket, aztán jött a telefon, menjenek érte, nem bírta ki, meghalt.

Este tízkor mondja Jani, na én megyek. Ennyit tartott a szülinap öröme.

Mindenki vár. Rendre szólítják a betegeket. Egy idôs asszonyt a laborba-hová irányítanak. Nem akar. Neki mindegy, legyint. És hiába próbálja rábeszélni kísérôje, feltehetôen a leánya, az is ötvenen túl jár, hagyjatok csendesen meghalni, csattan a hangja. Vonulnak a hosszú folyosón, kétszemélyes halotti menet.

Már nem érem el, motyogja Zsuzsa néni. Mit nem ér el? A temetést. Ki halt meg? Egy asszony. Öreg volt, nyolcvan felett. Az szép kor. Szép. Az is szép, ha valakit éppen Mindenszentek napján temetnek. Az. De én már nem érem el. Háromkor temetik, elment a takszi makszi.

Szólítnak. Rendre mindenkit. Téged is. Vágj jó képet a helyzetedhez. Mosolyogj, ha tudsz. Miért vagy olyan izzadt? Á, emotív az alkatod. És miért ver úgy a szíved, mint egy kalapácsmalom? Hát, ez a sok izgalom. A fene fátumok.

A világ rizikófaktorai. Éjjeltôl nappalig. Nappaltól szentületig. Kint krizantémos verôfény. Minden második-harmadik asszony ölében virág. Körös-körül a temetôk. A sírokon napozik a halál. Az élet tanítómestere.

Hajnalban veszed be a gyógyszereket. Visszafekszel, lesed a hatást. Olyan, mint Zsuzsa néninél. Nem érzel semmit. Kivéve egyet, ami azonnal mozgósít.

Vizelethajtó.

Kerekes Gáborral, az RMDSZ gazdasági alelnökével, az Önkormányzati Menedzsment Alapítvány elnökével, az erdélyi magyar kisvállalkozókat megcélzó, Az EU házhoz jön címû rendezvénysorozat házigazdájával a sorozat szovátai rendezvénye alkalmával beszélgettünk.

- Miért fontos az RMDSZ-nek, s miért támogatja az Önkormányzati Menedzsment Alapítvány a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Az EU házhoz jön címû elôadás- sorozatát?

- Az RMDSZ számára, úgy vélem, ez hihetetlenül fontos, hisz a mi értékelésünk szerint a nagy nyelvi-kulturális kérdéskörök részben rendezôdtek, gondolok itt a nyelvhasználatra, az oktatási kérdésekre, amelyeknek a területén nagymértékben elôreléptünk. Az energiánkat sokkal inkább a gazdasági megerôsödésre kellene most már fordítanunk. A gazdasági megerôsödésnek pedig jelentôs szereplôi a kis és közepes vállalkozások, az önkormányzatok, a térségi társulások és nem utolsósorban a munkavállalók, hiszen nem lehet mindenki vállalkozó, nagyon sok ember rendkívül értékes azzal, hogy megbízhatóan, pontosan végzi munkáját. Értékelésünk szerint a magyar nyelvtudás és a magyar kultúrához való kötôdés egy eddig még nem látott versenyelônyt teremtett számunkra. Ez több szempontból igaz. Az egyik az, hogy hamarabb tudunk informálódni arról, ami az európai uniós csatlakozás folyamatában ránk vár, hisz aki fel tud készülni, elônyt élvez azzal szemben, aki nem készül fel, hisz Romániában még ilyen jellegû képzés nem létezik. Ezzel a rendezvénysorozattal tehát megelôztük Románia kormányát, s erre nagyon büszkék is vagyunk. A másik, amire mindenkinek szeretnénk felhívni a figyelmét, hogy az EU gazdasága Magyarországon keresztül kapcsolódik Romániához, több multinacionális cégnek van a kelet-európai központja Magyarországon, s természetszerû, hogy ezek a romániai terjeszkedésük során keresik és értékelik a magyarul tudó szakembereket. A magyarul tudó szakemberek ázsiója egyre növekedik, szerintem soha nem voltak még ennyire keresettek. Természetesen nem elég a magyar nyelvtudás, hanem nagyon lényeges a szakmai képzettség, rendkívül fontos minél több nyelv, a számítógép használatának ismerete, az Internet-használatban való jártasság.

Az Európai Unió természetesen a régiók uniója is, s a gazdaság ösztönzésében jelentôs szerepe van az önkormányzatoknak minden szinten. Ezek ugyanis versenyeznek egymással abban, hogy hova telepedjen a tôke. Hogy az önkormányzat szerepe mennyire fontos, mutatja a kolozsvári ipari park példája, amely helyett egy nagyon fontos befektetô azért fogja nagy valószínûséggel Ploiesti-et választani, mert az ipari parkot birtokló megyei önkormányzat úgy döntött, nem adja 2,5 euró alatt négyzetméterét a területnek, míg Ploiesti-en a terület négyzetméterét 0,1 centért kínálják. A versenyhelyzetben az önkormányzat stratégiáján, rugalmasságán, ügyességén múlik tehát, hogy hol fektetnek be. Lehet a bevételek maximalizálását célul kitûzni, de lehet azt is tekinteni elsôrendûnek, hogy munkahelyek teremtôdnek, hogy néhány száz jól fizetett munkahely létesül a városban, növekedik a szolgáltatók, beszállítók bevétele, s ezzel hosszú távon az illetô önkormányzat bevétele is. Ezért fontos az is, hogy mûködjön az önkormányzatok és a vállalkozók közötti kölcsönös információcsere.

- Ön úgy fogalmazott az elôadások bevezetôjében, hogy "Románia feltartóztathatatlanul halad az Európai Unió felé." Ugyanezt teszik az erdélyi magyar vállalkozók is, vagy inkább várakozó álláspontra helyezkednek, jöjjön, aminek jönnie kell alapon?

- Általában véve nem tudatosult bennünk, hogy mi hihetetlen gyorsasággal közeledünk az Európai Unióhoz. Nem tudatosult az iskolákban, a tanárok között, a legtöbb önkormányzatban, de egyes megyei kereskedelmi kamarák sem készültek fel erre. A tapasztalatunk az, hogy ezzel kell kezdenünk: hölgyeim, uraim, megkezdôdött a visszaszámlálás! Nem tehetünk úgy, mintha ez nem következne be. Egy sikeres vállalkozót egy kevésbé sikerestôl az különböztetheti meg, hogy a sikeres vállalkozó elôre tervez egy-két, vagy több évre. Romániától a csatlakozási folyamat elsô lépcsôjében az EU részérôl kérték, döntse el, hogy az elkövetkezô hét évben mit akar csinálni, s ebben az összes politikai- gazdasági szereplô egyezzen meg. Ez a vállalkozások szintjén is így van. Azok a vállalkozók, akik a napi munka, hajsza mellett nem gondolnak a jövôre, nem próbálják azt tudatosan megtervezni, azoknak az esélye lényegesen csökken. Mindez független attól, hogy ráadásul egy ilyen radikális váltás elôtt állunk, mint az uniós csatlakozás.

- A csatlakozásig, legjobb esetben is, még legalább két év van hátra. Nyilvánvalónak tûnik, hogy az ilyen és ehhez hasonló rendezvények a csatlakozási idôpont közeledtével egyre sûrûbben kellene sorakozzanak, ahhoz, hogy valóban eredményes felkészülésrôl beszélhessünk. Van-e erre kellô anyagi, humán és egyéb potenciálja az RMDSZ-nek és a civil szervezeteknek?

- Ez a jövô nagy kihívása. Én egyelôre annyit tudok, hogy ezt a programot, amit felvállaltunk, ezt az elôadás-sorozatot legalább 14 helyszínen bemutatjuk. Nagyon-nagyon örülök, hogy ezt Erdélyben meg tudtuk szervezni, s nagyon köszönöm a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium munkatársainak, hogy ezt lehetôvé tették. Igazából, hogy a jövôben hogyan tudjuk továbbvinni ezt a felkészítô-sorozatot, az attól is függ, hogy mennyire jelennek meg a kormány részérôl ilyen felkészítô programok, hisz lényegében a kormány dolga lenne ezt felvállalni. Ha megjelenik egy ilyen program, akkor meg kell néznünk, hogy mi az, amiben mi többet tudunk mondani, hisz Magyarország biztos nem csak a csatlakozás szempontjából adhat többet, hanem el tudja mondani, hogy mi az, amit jelenleg másként lát, mint a csatlakozás elôtt. Biztos vagyok benne, hogy amennyiben megjelennek ezek a képzések, mi át tudjuk állítani ezek tartalmát oly módon, hogy ne csupán ugyanazt mondjuk el a vállalkozóknak, hanem azt a többletinformációt, amely abból a sajátságos helyzetünkbôl következôen jut el hozzánk, hogy anyaországunk már korábban uniós taggá vált. Lényegesnek tartom, hogy mindig többletértéket, többletinformációt adjunk ahhoz képest, amihez egy átlagvállalkozó normális körülmények között hozzáférhet.

- A gazdasági szakemberek általában ódzkodnak a politikai állásfoglalástól. A közelgô választásokra való tekintettel azonban meg kell kérdeznem, hogy az erdélyi magyar-magyar politikai csatározások nem tudják-e negatívan befolyásolni az erdélyi magyar kis- és közepes vállalkozók gazdasági megerôsödésének folyamatát?

- Szerintem nem - meg igen. A romániai magyar vállalkozóréteg most kezd arra ráébredni, hogy mit jelent, ha van lobbiereje. Most, tizennégy év után jutottunk oda, hogy ez kézzelfogható valósággá vált. Az, hogy Kolozsváron megalakult az EUREKA kis- és középvállalkozók klubja, s meghatározó lobbitényezôvé nôtte ki magát az önkormányzati választásokon, vagy Kovászna megyében az Asimcov, amely szintén meghatározó, politikai életet formáló tényezô, az, hogy a közvetlen megélhetési gondoktól megszabadult vállalkozók úgy érzik, kötelességük tenni valamit azért a közösségért, amelybôl vétettek, új jelenség. Ugyanakkor nagyon fontos jelenség, s örülök, hogy ez megjelent. Másrészt szerintem az egy hamis kérdés, hogy ki kit szeret. Biztosan vannak olyanok, akik azt mondják, hogy Kerekes Gábor szimpatikus és megbízható, s olyanok is, akik nincsenek megelégedve a tevékenységemmel, de ez nem mérhetô össze azzal a kihívással, hogy nekünk az elkövetkezendô négy évben, amikor az uniós csatlakozás várható, van-e nagyon erôs bukaresti politikai képviseletünk vagy nincs. Márpedig tragédia lenne, ha képviselet nélkül maradnánk, mert az elkövetkezendô négy év többek között arról szól, hogy a hétmilliárd euró elôcsatlakozási támogatás miként kerül elosztásra, s a kérdés - egy példával élve - ismét az lesz, hogy Botosani- ból vagy Bákóból úgy utazom-e Bécsbe, hogy elôbb Bukarestbe kell mennem, vagy van minôségi átkelô a Keleti-Kárpátokban, van út Erdélyben, a Székelyföldön, ami igénybe vehetô. Mindez a kormány hatásköre, helyi szinten erre soha nem lehet kellô alapokat elôteremteni. Ezért egyáltalán nem mindegy tehát az, hogy ebben a döntô jelentôségû négy évben, amikor pénz is, eszköz is várható, bele tudunk-e szólni ezek leosztásába, vagy sem. Ehhez képest az, hogy én, Kerekes Gábor, vagy bármelyik kollégám, szimpatikus valakinek vagy sem, nem bír jelentôséggel.

További példákat is mondhatok, hisz az elkövetkezô négy év arról is szól, hogy vajon kiépül-e a marosvásárhelyi nemzetközi repülôtér, ami rendkívüli módon feldobhatja nemcsak Marosvásárhely, hanem legalább 100 km-es körzetének gazdaságát. Vagy arról, hogy a SAPARD-alapokat mennyire hatékonyan tudjuk felhasználni, lesz-e a faluban ivóvíz, tudják-e a falusi gazdát valamilyen módon támogatni. Ha lesz képviseletünk, bele tudunk szólni a nemzeti fejlesztési terv kidolgozásába, hisz ennek alapján utalják ki az uniós pénzügyi segélyeket, teremtôdnek meg a pályázati lehetôségek. Ha ebben a tervben a gyógyászati turizmus például nem szerepel Maros megyében és környékén, akkor erre egy fitying sem jön majd EU- alapokból. Ha a tervben nem szerepel a szarvasmarha- tenyésztés mint jövôkép-stratégia, akkor nem lesznek programok a szarvasmarha-tenyésztôk támogatására. Minden összefügg, s ha az elkövetkezendô négy évben ezt kívülrôl, csupán a lelátóról nézzük, ezeket a dolgokat nem tudjuk befolyásolni.

Számomra nagy kérdés, hogy az unióba miként lépünk be. Mint Európa mikrovállalkozói, vagy mint az árokásói, hisz arról már lekéstünk, hogy Európa bankárjai lehessünk. De a bankár és az árokásó között még nagyon széles a sáv, s célom az, hogy ezen a sávon minél feljebb elhelyezkedve léphessünk az unióba.

Hosszú ôszi esôk idején nélkülözhetetlen kellék az esernyô. Ám nem olyan régóta, mint hinnôk - derül ki az ernyô kultúrtörténetébôl.

Az emberek többsége utálja az esôt, csak Heinrich Böll ír róla olyan szépen az Írországi naplóban, hogy szinte kedvünk támad nyomban bôrig ázni. Ha ezt nem is vállaljuk, azért a fantáziánkat megtornáztathatjuk. Képzeljük például magunkat egy iskolai osztályterembe, ahol éppen feleltet a tanár. Kérdése: mióta használunk esernyôt?

"Az ernyô háromezer éves története az ókori Egyiptomban, Babilonban és Kínában kezdôdik. Eredetileg - napernyôként - vallási vezetôket óvott a perzselô nap sugaraitól", kockáztathatná meg bátortalanul az elsô felelô. "Idôszámításunk elôtt 860-ból, a ninivei Nimrud palota alabástrom reliefjérôl integet felénk az elsô napernyô. Ez szemmel láthatólag éppen úgy összecsukható volt használat után, mint mai, kései leszármazottja", tehetné hozzá egy stréber, s még megtoldaná: "Periklész korában pedig rabszolgák tartották uruk feje fölé az esôtôl védô ernyôt".

Szinte látjuk, amint a tanár elégedetten bólint, s idôben jókorát ugorva hozzáteszi: "Európában csak a XVI. században tûnik fel, de a verôfényes kelet és dél árnyékot nyújtó napernyôje nyugaton az esô elleni egyszemélyes fedéllé szürkül. Az európai ôs-esernyô halcsont bordázatára bôrhuzat feszült, s ez a többkilós, hordozható tetô számos családot s nemzedéket kiszolgált. Aztán az 1800-as évek végén kissé formát váltott, könnyû fémszerkezet került rá" - folytathatná, s innen vegyük át tôle a szót.

A XVIII. század közepén Londonban bukkant fel Sir Jonas Hauway, az esernyô prófétája. Neki köszönheti a ködös és esôs Albion, hogy az esernyô divatjának nyugati bázisává erôsödött. Kezdetben nem sok sikere volt. A londoni kocsisok ugyanis féltették az esôvízzel együtt bôvebben csörgô bevételüket, ezért felbérelték az akkori "huligánokat", hogy tüntessenek az "új" találmány ellen. Sir Jonas mindazonáltal 1750-tôl kezdve, harminc éven át sétált esernyô alatt London utcáin. Gúny és szitok volt a része, de tûrt, s vállalt minden szenvedést. S végül is gyôzött az esernyô. A XIX. században Mikszáth Kálmán így ír egy példányáról: "egy hatalmas, fakó, piros szövetû esernyô volt a kosár fölé borítva. Folt hátán folt volt már az esernyôn, az alján is alig lehetett felismerni az apró virágos csíkot, mely köröskörül futott, régi idôknek divatja szerint", ám a följegyzésekbôl az derül ki, hogy mégis inkább a makulátlan mélykék umbrella lett a módi.

Közbevethetjük, hogy Mikszáth idejében, 1873-ban, valahol a selmecbányai és a besztercei hegyek között még nem használtak esernyôt a népek. Ezért is fényesült legendává a paraplé, Szent Péter esernyôjeként.

És az Újvilágban? A XIX. századi amerikaiak már viseletük természetes, alkalmi kiegészítôjeként tarthatták számon, másként Mark Twain nem írhatta volna oly szellemesen, hogy "A bankár olyan ember, aki kölcsönadja neked az esernyôt, amikor süt a nap, de visszakéri egy perccel azelôtt, hogy eleredne az esô."

A mozi korába lépve ma is sokan emlékeznek a nagyszerû francia filmre, a Cherbourgi esernyôkre - igaz, a szép történet és Michel Legrand fülbemászó zenéje elôbb jut eszünkbe, mint a címszereplô tárgyak. Dalolt az ernyôrôl Gene Kelly, Frank Sinatra, Tina Turner is, s még sokan mások.

Ám nemcsak a megázás elleni védelemre szolgálhat egy ernyô. Sok minden elfér például a nyelében, a bankutalványtól a méregig. Harry Potter világsikerû történetében pedig Hagrid, a vadôr álcázza vele varázspálcáját, amelynek használatát megtiltották neki.

És még valami elmondható az ernyôrôl: a talált tárgyak osztályán belôle van a legtöbb.

Egy római építészeti tervezési iskola összecsukható, kartonból lévô házat tervezett hajléktalanok részére, s a prototípust az olasz fôvárosban mûködô két jótékonysági szervezet költségére állítják elô.

Az összerakható és szétszedhetô lakhely megtervezéséhez a Quasar Intézet diákjai a japán origami technikát használták, amely lehetôvé teszi tárgyak létrehozását olló és ragasztó nélkül - közölte az AFP francia hírügynökséggel Orazio Carpenzano, az iskola igazgatója.

"Nyilvánvaló, hogy ez a hajlék hosszú távon nem jelent megoldást a hajléktalanok problémájára. Csupán enyhíti a kárt, olyasmi ez, mint amikor óvszereket osztanak szét azok között, akiket az AIDS-fertôzés veszélye fenyeget" - ismerte el Carpenzano.

A mintegy 12 eurós egységáron kapható "otthon" hosszú skatulyára hasonlít, amelynek belsô terében egyenesen elfekhet egy hajléktalan. Egy hároméves gyermek fel is tud benne állni, felnôtt azonban nem.

A súlyát tekintve viszonylag könnyû és összehajtogatva könnyen tárolható túlélôdoboz - ahogyan elnevezték - két katolikus jótékonysági szervezet, a Karitas és a Szent Egidio számára készül.

Utóbbi szerint a Rómában élô 5-6000 hajléktalan befogadására mindössze kétezer éjjeli szállás áll rendelkezésre.

Egy namíbiai stewardessnél 709 csiszolt gyémántot, vagyis briliánst találtak Windhookban, közvetlenül mielôtt a németországi Frankfurtba indult volna a gép, amelyen szolgálatban volt.

A drágaköveket a légikisasszony kézitáskájában találták meg - jelentette pénteken a Windhookban megjelenô Allgemeine Zeitung. A 35 éves stewardesst letartóztatták, de késôbb óvadék ellenében szabadlábra helyezték. Egyelôre tisztázatlan még, hogy honnan származnak a drágakövek. A légitársaság felfüggesztette a hosszú évek óta szolgálatot teljesítô stewardesst, és belsô vizsgálatot rendelt el.

Namíbia a világ egyik legnagyobb gyémánttermelôje, és a csillogó kövekkel való visszaéléseket különösen szigorúan üldözik.

Madison egyetemének (Wisconsin amerikai állam) tudósai ez idô szerint a spanyolnátha tulajdonságait vizsgálják. Kísérleteik során az eredetinél még veszélyesebb kórokozókat fejlesztettek ki azáltal, hogy "modern" influenzavírusokat "kombináltak" a régi kórokozó egy génjével.

Ez a kutatócsoport eredetileg a kanadai Winnipeg országos mikrobiológiai laboratóriumában dolgozott a legszigorúbb, BSL-4-es biztonsági fokozat mellett. Idôközben az amerikai Madisonba települtek át, ott azonban sokkal kevésbé szigorúak a biztonsági elôírások. Így például - ellentétben a BSL-4-es fokozat elôírásával - a kutatóknak munka közben nem kell teljes védôöltözetet viselniük. Az ugyancsak amerikai Seattle-ben pedig kutatók arra készülnek, hogy a még kevésbé szigorú BSL-3-as fokozat mellett majmokon kísérletezzenek az influenza vírusával.

Különösen az nyugtalanítja a kutatókat világszerte, hogy az újra feltámasztott kórokozóval nem a legszigorúbb biztonsági elôírások mellett folynak a kísérletek. "Valamennyi virológus aggódik, akivel csak beszéltem" - nyilatkozta Ingegerd Kallings, a stockholmi Fertôzô Betegségeket Ellenôrzô Intézet szakértôje a New Scientist címû tudományos folyóiratnak, és nemzetközi tanácskozást sürgetett a kórokozóval kapcsolatos veszélyek tisztázása végett.

Ugyancsak aggodalmának adott hangot John MacKenzie, az ausztráliai Queensland egyetem kutatója, aki éppen azt vizsgálta nemrégiben, hogy Kelet-Ázsiában hogyan szabadulhatott ki a járvány csúcsán háromszor is az atípusos tüdôgyulladást (SARS) okozó madárinfluenza-vírus a laboratóriumok megfertôzôdött munkatársai útján.

Fölszállok az állandóan zsúfolásig telt római metróra, melynek bejáratánál hatalmas plakátok figyelmeztetnek a zsebtolvajok állandó mûködésére, és igyekszem helyet találni lábamnak, mely már legalább két másik embernek is helyet adott idôközben. De nem nézek le, inkább levegô után kapkodok... És mivel felfele nézek, látom is a történéseket: belép egy vándorzenész, remélve, hogy a tumultusban valaki megszánja néhány centtel, aztán egy anyuka kisgyerekét vigyázza, nehogy agyonnyomják szegényt. Kissé hátrébb hangoskodás, talán dulakodás is van... szóval bonyolult ábra.

Egy olyan világban, amelynek mozgatórugója a sebesség, a technika és a tudomány, látom és hiszem, hogy egyszerûsítésekre van szükségünk. Reklámszakemberek szerint az öt legfontosabb indok között, ami egy termék megvásárlására ösztönöz bennünket, elôkelô helyen szerepel az egyszerûség. Sok olyan frissen megjelent könyvet láthatunk, melynek címében benne van ez a gondolat: "52 módszer, ahogyan életedet egyszerûsítheted", "90 áhítat, hogy egyszerûbbé váljon az életed".

Ha Jézus Krisztus írt volna könyvet a témáról, vajon az mirôl szólna? Az a helyzet, hogy tényleg szól hozzánk könyvében. A mû címe: Biblia. Idézzünk most fel négy, Tôle származó gondolatot. De még mielôtt ezekre rátérnénk, hadd tegyek fel egy kérdést: Újra akarod csak szervezni, vagy egészen új alapokra akarod helyezni az életedet? Ha az utóbbit választod, akkor erre Jézus a megoldás.

BESZÉLJ EGYSZERÛBBEN. "Ellenben a ti beszédetekben az igen legyen igen, a nem pedig nem, ami pedig túlmegy ezen, az a gonosztól van." (Mt 5:37). Legyen rád jellemzô az ôszinteség. A hazugságok csak összekuszálják az életedet. Legyen a beszéded ôszinte - tartalmában és stílusában egyaránt - akkor is, amikor Istennel beszélsz. "Te pedig amikor imádkozol, menj be a belsô szobádba, és ajtódat bezárva imádkozzál Atyádhoz titokban; Atyád pedig, aki látja, amit titokban teszel, megfizet neked." (Mt 6:6). Egyszerûen beszélj Vele, úgy, ahogyan bárki mással beszélnél. Légy ôszinte. Beszélj a valóságról, arról, ami igazán foglalkoztat. Ô úgyis ismeri a gondolataidat.

KÖZELEDJ EGYSZERÛBBEN MÁSOKHOZ. "Amit tehát szeretnétek, hogy az emberek veletek cselekedjenek, ti is ugyanazt cselekedjétek velük, mert ez a törvény, és ezt tanítják a próféták" (Mt 7:12). Ha tényleg az elôtérbe akarsz kerülni, akkor lépj egy lépést hátra és vállald a szolga szerepét. Gondolkozz azon, hogy mit tehetsz másokért, ne pedig azon, hogy ôk mit tehetnek érted.

ÉLJ EGYSZERÛBBEN. A dolgok rettenetesen felgyorsultak. Nem tudjuk, hogy a következô pillanatban milyen irányban kell továbbhaladnunk. Bonyolult világban élünk. "Nem tudtam az üzenetrögzítôn hagyott üzenetedre válaszolni, amelyben a mobiltelefonomon hagyott üzenetedre utalsz, hogy azt a bizonyos elmaradt e-mail üzenetet továbbítsam a számodra." Megfigyelted már, hogy mikor egy szobában megszólal egy mobiltelefon, 15 ember nyúl hirtelen a sajátja után, hátha az övé cseng? Rájöttél már, hogy az idômegtakarító eszközök rabszolgatartó eszközökké is válhatnak? Fontos kapcsolatban lenni, de az is fontos, hogy néha levegôvételnyi idôhöz jussunk. "Csendesedjetek el, és tudjátok meg, hogy én vagyok az Isten!" (Zsolt 46:11). Azalatt a három év alatt, amíg Jézus a feje tetejére állította a világot, a "napi teendôk" listában mindig talált idôt arra, hogy egyedül lehessen Istennel, hogy levegôhöz juthasson és felfrissüljön. Azt javasolom, hogy naponta szánj néhány percet arra, hogy végiggondold, mi a legfontosabb a számodra; tedd mindezt az alatt az idô alatt, amíg Istennel beszélgetsz - csak te és Isten, valahol egy csendes helyen. Hagyj helyet Istennek a naptáradban.

HIGGY EGYSZERÛBBEN. Mi valahogy túlbonyolítjuk ezt a dolgot. Az emberek Jézussal kapcsolatban is megpróbálták ezt tenni. Válasza a következô volt: Odahívott egy kisgyermeket, közéjük állította, és ezt mondta: "Bizony, mondom nektek, ha meg nem tértek, és olyanok nem lesztek, mint a kisgyermekek, nem mentek be a mennyek országába." (Mt 18:2-3). Ez azt jelenti, hogy hiszel abban az emberben, aki ezt mondja. Az sem gond, ha kételkedsz. Nem kell intellektuális öngyilkosságot elkövetned, de hagyd, hogy a kételyeid tovább kutassák az igazságot. Mint ahogy a gyermekek függnek a szüleiktôl, a hitünkre van szükség ahhoz, hogy kimondjuk: "Istenem, szükségem van rád, tôled függ az életem."

Szükségünk van Rá, és szükségünk van egymásra. Robog a metró, lesz&aac