Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Tegnap óta Románia a NATO teljes jogú tagjává vált. Az ünnepélyes pillanatra tegnap este került sor Washingtonban. Így április 2-án Brüsszelben a NATO-székházra kitûzik Románia zászlaját is.

A Fehér Ház elôtt tartott ceremónián részt vett George W. Bush, az USA elnöke, Colin Powell külügyi államtitkár, Jaap de Hoop Scheffer, a NATO fôtitkára. A román küldöttséget Adrian Nastase kormányfô vezette Mircea Geoana külügyminiszter és Ioan Mircea Pascu védelmi miniszter kíséretében.

A hét új tagországgal - Románia, Bulgária, Észtország, Lettország, Litvánia, Szlovénia és Szlovákia - 26 tagúra bôvült a NATO, s mint a Fehér Ház közleménye hangsúlyozza, a csatlakozás elômozdítja a szabadság ügyét és megerôsíti a transzatlanti kapcsolatok fô pillérét egy olyan idôszakban, amikor új kihívásokkal kell szembenézni.

A NATO-ig vezetô út nem volt zökkenômentes Románia számára.

A rendszerváltás után, 1990-ben Petre Roman kormányfô - elsô nekifutásként - meghívja Romániába Manfred Wörner NATO- fôtitkárt, aki 1991-ben eleget tesz a meghívásnak. Ugyanabban az esztendôben a román külügyminiszter elsô alkalommal vesz részt az Észak-atlanti Szövetség ülésén. 1994-ben Románia elsôként írja alá a Partnerség a békéért keretegyezményt, 1995-ben aláírják a programban való részvételrôl szóló egyéni kötelezettséget. 1996-ban Javier Solana fôtitkár is Romániába látogat. Románia a tagországok támogatását kéri. Ennek ellenére 1997- ben Madridban nem hívják meg Romániát a NATO-ba, de ígéretet kap, hogy a bôvítés nem zárult le. Nagy a csalódottság. Tovább kell bizonyítani.

2001-ben a parlament megszavazza Romániának a terrorizmus elleni nemzetközi akciókban való részvételét. 2002-ben Prágában Romániát is meghívják a NATO-ba, 2003-ban Brüsszelben Mircea Geoana külügyminiszter részt vesz a csatlakozási protokollumok aláírásán, s végül a tegnapi washingtoni ceremóniával zárult a folyamat.

Fontos Románia számára a NATO tagság?

Fontos. Új út nyílik meg az ország elôtt, ugyanakkor a tagság biztonságot szavatol, közös fellépést jelent bármilyen konfliktus vagy terrortámadás esetén.

A NATO nemcsak katonai szervezet, politikai szövetség is. Nemcsak katonai védelmet jelent, hanem hozzájárul a demokrácia kiteljesedéséhez. Ez pedig belsô biztonságot jelent, hiszen a stabil belsô rend, a jogállamiság, a normális szintû gazdasági növekedés pozitívan befolyásolja Románia külföldi megítélését, kedvezô klímát teremt a külföldi tôkének, csökkenti a beruházási rizikófaktort, mindez összességében pedig megkönnyíti az EU-csatlakozást.

Elmaradt tegnap Dorin Florea szokásos hétfôi sajtótájékoztatója. Ehelyett az Egyesülés negyedbeli tulajdonosi társulások vezetôivel való beszélgetésre szólt az újabb meghívás. Ezen a polgármester mellett részt vett Pop Tiberiu, az Energomur igazgatója is.

A polgármester kérése az volt: a tulajdonosi társulások vezetôi gyôzzék meg a lakosokat, hogy az egyéni hôközpontokról térjenek vissza a központi fûtésre. Dorin Florea szerint ez azért lenne fontos, mivel 2007-re, azaz Románia tervezett EU- csatlakozásának idejére uniós árfolyamon történik majd a hôenergia-szolgáltatás, és megszûnnek az állami támogatások is.

A megbeszélésen Pop Tiberiu részletezte, hogy mi a lényege a Bécsben kötött egyezségnek az osztrák fôváros energiaellátását biztosító Energiekonforttal. Az igazgató hangsúlyozta, hogy a bécsi cég által elnyert EU-s támogatásból (250.000 E) kezdetben az Egyesülés negyedbeli 1-es hôközpontban szerelik fel a meleg vizet elôállító kazánt, ami áprilisban már mûködni fog, októberre pedig a távhô elôállítása is elkezdôdik. A késôbbiekben az elsôdleges energiát elôállító 1-es központ mellett, a jelenleg egymás mellett levô másik két (2, 3-as) központ közül az egyiket a Decebal út környékére költöztetik át, hogy a negyed azon részében is javítsák a szolgáltatás (fûtés, meleg víz) minôségét. A 8-as számú iskolának és a mellette levô sportteremnek külön központot szerelnek, ami kedvezô lesz mind a tanintézmény, mind pedig a szolgáltatást finanszírozó polgármesteri hivatal számára. Ehhez viszont a vezetékek cseréjét is el kell végezni.

Az Egyesülés negyed fûtésének és melegvíz-ellátásának korszerûsítésével a bécsi cég példát szeretni mutatni a korszerû hôenergia- szolgáltatásra, távolabbi terveik között pedig az egész város távhôszolgáltatásának átvétele szerepel. Egyelôre azonban a szóban forgó negyed 2533 lakásának tulajdonosai közül azt a 23 százalékot szeretnék megnyerni, akik egyéni központokat szereltettek. Az új központokban a hôenergia mellett elektromos energiát is elôállítanak majd, amit kedvezô áron biztosanak azok számára, aki a távhôszolgáltató hálózaton maradnak, vagy visszakapcsolódnak arra - hangzott el többek között a tegnapi megbeszélésen Dorin Florea ígérete.

Februárban 5,1 százalékkal, 5,47 millió lejre csökkent a nettó átlagbér szintje, a januári éves prémiumok kifizetése nyomán.

Az Országos Statisztikai Intézet Mediafax által idézett adatai szerint az egy hónappal korábbi összeghez képest csökkentek a bérek az állami szférában, a mezôgazdaságban, a vendéglátóiparban és a szárazföldi szállításban.

A közigazgatásban dolgozók bérei 37 százalékkal voltak magasabbak februárban az országos átlagnál, noha az elôzô havi szinthez képest 26 százalékkal csökkentek.

A prémiumok nyomán nôttek a fizetések az erdészetben, a bányászatban, a gépgyártó iparban, a dohányiparban, az elektronikai iparban és a pénzügyi közvetítô ágazatban.

A fokozottabb termelés vagy eladások következtében magasabb béreket kaptak az élelmiszeripar, a textilipar, a gumi- és mûanyagipar, a számítástechnikai ágazat alkalmazottai is.

Radu Timofte, a Román Hírszerzô Szolgálat (RHSZ) igazgatója szerint az al-Kaidával kapcsolatban álló személyek tranzitországként használják Romániát Nyugat felé, de a helyzetet ellenôrzés alatt tartják.

Timofte hétfôn kijelentette, hogy az Irakból, Afganisztánból, Pakisztánból érkezô, Románián átutazó pár százezer személy közül "néhányan" kapcsolatban állnak terrorista hálózatokkal, köztük az al- Kaidával is.

Az RHSZ vezetôje hangsúlyozta, a hatóságok uralják a helyzetet, beleértve a terrorista szervezetek finanszírozására tett kísérleteket is. Timofte ugyanakkor elismerte, "bizonyos" személyek román állampolgárságot kapnak. Hozzátette, az év elejétôl több olyan személyt is kitoloncoltak az országból, akiket terrorista hálózatokkal való kapcsolattartással gyanúsítottak.

A vártnál is nagyobb létszámban vettek részt vasárnap a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elôválasztásain a Hargita megye részét alkotó csíki és gyergyói medencében - közölte Markó Béla, az RMDSZ elnöke.

Markó Béla tájékoztatta az MTI-t arról, hogy a gyergyói és csíki régió sok településén rendezték meg vasárnap a nyári helyhatósági választásokat megelôzô elôválasztásokat. Az RMDSZ által szervezett elôzetes erôpróbán a helyi lakosok a polgármester- és tanácsos-jelöltekre szavazhattak, arról döntve, hogy ki induljon majd a választási versenyen.

Mint a politikus elmondta, a vártnál is nagyobb volt a részvétel ezeken az elôválasztásokon. A csíki körzetben például több településen a választásra jogosult lakosoknak több mint a fele jelent meg. Meglepôen magas volt a részvétel Gyergyószentmiklóson, ahol a becslések szerint 5-6 ezer fô jelent meg - mondta Markó. De más nagyobb településeken is több ezren vettek részt a szavazáson. Összességében több tízezren vettek részt az elôválasztásokon - mondta Markó, megállapítva, hogy e részvétel a legtöbb helyen messze meghaladta a négy évvel ezelôttit (2000-ben is rendeztek ugyanezeken a helyeken elôválasztásokat).

Markó a választóknak ezt az aktivitását fôleg azzal magyarázta, hogy a helyi közösségek ma már rendkívül nagy fontosságot tulajdonítanak az önkormányzatoknak. Érzik, ma már valós tétje van annak, hogy ki lesz a polgármester és kik lesznek a önkormányzati képviselôk. A legtöbb helyen többes jelölés volt a polgármesteri tisztségre is, az önkormányzati képviselôi posztokra pedig mindenütt több jelentkezô volt, mint ahány hely volt a listán.

Markó Béla szerint a vasárnapi eredmény válasz arra a nyitásra, amit az RMDSZ hirdetett meg az elmúlt hónapokban a romániai magyarság egésze számára. A magas részvétel azt is bizonyítja, hogy a lakosság magát az RMDSZ-t is támogatja, vagyis a történtek választ jelentenek a megosztó kísérletekre is.

Sokan azzal vádolták az RMDSZ-t, hogy nem biztosítja a választás lehetôségét, csak a szavazásét - emlékeztetet Markó, aki szerint az elôválasztások ennek éppen az ellenkezôjét bizonyítják, az emberek éltek a választás lehetôségével. Bebizonyosodott, hogy az RMDSZ egységes keretén belül helyet lehet adni a sokszínûségnek - mondta az MTI-nek az RMDSZ elnöke.

Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt (PRM) vezetôje is versenybe száll a romániai államfôi tisztségért.

Ezt már korábban is kilátásba helyezte jelöltetésének lehetôségét, de csak most, a hét végén jelentette be hivatalosan, hogy az ôszi parlamenti és elnökválasztásokon maga is ringbe száll a legmagasabb közjogi tisztség elnyeréséért. "Ambiciózus" ígéretei között szerepelt például, hogy ha államfô lesz, 48 órán belül megsemmisíti a maffiát, zárolja a törvénytelen vagyonokat, elkobozza a "gengszterek" vagyonát és pénzalapot hoz létre az életszínvonal javítására.

Vadim Tudor mindezt a PRM országos tanácsának ülésén mondta. Csakhogy egy órával a tanácskozás után tartott sajtótájékoztatón már enyhíteni igyekezett fenyegetô kijelentéseit. Mint a helyszínrôl beszámolnak róla, Tudor "mézesmázos mosollyal" csak annyit mondott: mindaz, ami korábban elhangzott, csupán az ô stílusára jellemzô "metafora" volt.

Viszont távolról sem metaforikus szavakkal jellemezte Adrian Nastase kormányfôt. Azt állította róla, hogy "a hatalomvágyba és a pénzéhségbe belebetegedett nábob", aki Románia leggazdagabb embere, hiszen - mind állította Tudor - Nastase vagyonának becsült értéke másfél milliárd dollárt tesz ki.

A PRM elnöke a rendezvényen hangsúlyozta: senkinek nem kell félnie, ha ô lesz az államfô. Azt pedig egyenesen "hazugságnak" minôsítette, hogy stadionokban akarna majd nyilvános kivégzéseket rendezni. Azt is tagadta, hogy szándékában lenne lapszerkesztôségeket bezáratni.

Tudor ismertette tízpontos programját, hangsúlyozva, hogy Románia uniós integrációjának a híve, és tiszteletben tartja majd az ország által aláírt összes diplomáciai egyezményt.

A politikus bejelentette: mivel pártjának "felvilágosult nacionalista" önjellemzése bizonyos füleknek nem tetszik, a PRM doktrínája ezentúl "keresztény-konzervatív" lesz. A párt szervezeti szabályzatába belefoglalják az antiszemitizmusnak és a holokauszt tagadásának az elítélését.

Tiltakozó megmozdulásokat, akár általános sztrájkot is kezdhetnek húsvét után a felsôooktatás alkalmazottai, akik azt sérelmezik, hogy az ágazati béremelés csak az egyetemi tanárokat érinti.

Razvan Bobulescu, az Alma Mater szakszervezeti szövetség elnöke szombaton sajtótájékoztatón közölte, hogy közvélemény-kutatást végeztek a szakszervezet több mint 8.700 tagja között, akik 93 százalékos arányban egyetértettek az általános sztrájkkal.

- Tudni akartuk, hogyan vélekednek szakszervezetünk tagjai arról, hogy csak az egyetemi tanárok bére növekedik. A megkérdezettek több mint 90 százaléka szükségesnek tartja a béremelést a többi felsôoktatási alkalmazott esetében is - mondta Bobulescu.

Az Alma Mater elnöke közölte, a szakszervezeti szövetség országos vezetôtanácsa szombaton úgy döntött, hogy húsvét után, május 19-ig hetente "maratoni sztrájkôrséget" szerveznek a képviselôház, a szenátus és a kormánypárt székháza elôtt.

- A helyzet alakulásának függvényében határozunk majd arról, hogy május 24-én tiltakozó felvonulást rendezünk-e, ezután pedig beindítsuk az általános sztrájkot - mondta Razvan Bobulescu.

Miközben folytatódik a húzd meg, ereszd meg az európai integráció kapcsán Bukarest és Brüsszel között, s hétrôl hétre változik a prognózis a 2007-es csatlakozási dátum realizmusával kapcsolatban, a kormány kétségbeesett intézkedésekkel próbál megfelelni az EU elvárásainak. Bukaresti kormányforrások torkuk szakadtából bizonygatják, hogy a korrupció ördöge mégsem olyan fekete, mint amilyennek nyugati irányból látszik, a körmükre égett gyertya miatt azonban a PSD-kabinet, saját támogatottságát is veszélybe sodorva, legbefolyásosabb hívei ellen is egyre fájdalmasabb intézkedésekre kényszerül. Hogy Adrian Nastase és kormánya miként fogja megoldani a helyi hatalmasságok lázadozása miatt kialakult konfliktuális helyzetet (a Bihar megyei szervezet például egész egyszerûen nem hajlandó tudomásul venni a helyi kiskirálynak számító megyei szervezeti elnök felfüggesztését) azért fôjön a PSD feje, elvégre saját maguk hagyták ennyire fajulni a dolgokat. Az azonban bizonyosnak látszik, hogy nagyon kétségbeesett helyzetben lehet az ország, hisz példátlanul szigorú, a törvénytelenül szerzett vagyonok megadózását elôíró törvény tervezetén kezdtek el dolgozni a kabinet szakemberei.

Az ötlet természetesen nem új, hisz a XX. század elsô felének hírhedt chicagói maffiavezérét, Al Caponét is csak hasonló módon tudták megfékezni. Caponéra - noha az utca emberétôl az amerikai legfelsôbb törvényszék bírájáig mindenki tudott illegális tevékenységérôl - soha semmiféle törvénytelenséget nem sikerült rábizonyítani, mint ahogy jelenlegi belföldi epigonjaira sem. Mivel azonban vagyona nem állt arányban bevallott jövedelmével, lecsukták - adócsalásért.

Valami hasonlóra készül a jelenlegi kormány is. A gomba módra szaporodó luxusvillák és -kocsik mögött sok esetben nem áll igazolható jövedelem, s ez különösen az állami tisztségviselôk esetében válik gyanússá. Ha pedig a vagyon megszerzésekor nem érhetô tetten a törvénytelenség, akkor fordított logikával kell közeledni a kérdéshez. Sok elköltött pénznek ugyanis nagy bevallott jövedelem kell a hátterében álljon, ellenkezô esetben nyilvánvalóan bûzlik valami.

Az ötlet érdekes, az ördög azonban - mint mindig - ezúttal is a részletekben rejlik. Különösen amiatt, hogy ezt a törvényt is ugyanazok hivatottak majd alkalmazni, akiket a leginkább gyanúsít korrupcióval a közvélemény. A hazai módra megfelelôen ködös és kusza elképzelés sem segít abban, hogy valóban higgyünk az elképzelés gyakorlati megvalósításának hatékonyságában. Mivel pedig egy ennyire komplex törvény megalkotására, megvitatására, elfogadására és gyakorlatba ültetésére aligha elég az az idôszak, ami a csatlakozási tárgyalások tervezett lezárásáig hátravan, inkább az tûnik valószínûnek, hogy Brüsszel fülének szánt propagandafogásról van szó.

Ami nem jelenti, hogy a törvény nem születhet meg és nem mûködhet. Remélhetôleg az erkölcsileg értelmezett igazság szolgálatában.

Az új romániai adótörvénykönyv jelentôsen módosítja a civil szervezetek támogatására, valamint ezek gazdasági tevékenységére vonatkozó törvényes keretet. A 2003. évi 571. sz. törvény: az Adóügyi Törvénykönyv a 2003. évi 927 sz. Hivatalos Közlönyben, a magyar nyelvû szöveg pedig a 2004. évi 18.sz. Románia Hivatalos Közlönyének magyar nyelvû kivonatos fordításában jelent meg.

Egy közvetlen támogatási rendszer kialakítása a romániai civil szféra számára elengedhetetlen, hiszen jelenleg nyilvánvaló az ágazat külföldi finanszírozásoktól való függôsége (elemzésemben a romániai civil szervezetek teljes körére utalok, nem csak a magyar közösség által létrehozott alapítványokra vagy társaságokra, de nyilvánvaló, hogy a felsorakoztatott érvek és észrevételek - olykor hatványozottan - érvényesek a magyar civil szféra "szereplôire", ezek mûködési feltételeire és az általuk felmutatható eredményekre).

A külsô finanszírozás hátrányai - egyebek között - a stabil, kiszámítható és tervezhetô tevékenység szinte utópisztikus volta, az egyes programok végrehajtása közötti "holt- pontok" és a szervezetek hosszú távú alapvetô mûködtetési szükségleteinek hiányos biztosítása. Egyes elemzôk szerint a külföldi finanszírozások mértéke Románia európai uniós integrációjának közeledtével arányosan csökkenô tendenciát mutat. Ezt a trendet akkor is figyelembe kell venni, ha a magyar civil szféra esetében kevésbé (vagy egyáltalán nem) érvényes, a Magyarországon nemrég eszközölt támogatási keretcsökkentés viszont akkor is kiválóan példázza a civil tevékenység tervezhetôségének és stabilitásának nehézségeit, ha a már kihirdetett visszavonásokat egy esetleges költségvetési kiegészítés majd korrigálja.

A civil szervezetek közvetlen finanszírozása azáltal válik lehetségessé, hogy az adófizetôk a személyi jövedelemadójuk összegének 1 százalékát felajánlhatják egy vagy több, általuk kiválasztott, jogi bejegyzéssel mûködô civil szervezetnek. A felajánlás nem kötelezô, a felajánlás jogának kihasználásáról az állampolgár meggyôzôdései szerint és közösségi elkötelezettségének függvényében dönthet.

Az adófizetô állampolgárok szabad döntésére épített közvetlen finanszírozási rendszer bevezetésének legfontosabb elônye éppen a döntés jogának az egyénre való átruházása, hiszen amennyiben az állampolgár megkapja ezt a jogot, vélhetôen élni is fog vele, aktívabb szerepet vállalva a közösségi tevékenységekben. A civil szervezetek számára a felajánlott támogatások többletjövedelem-forrást jelentenek, csökkentve ezáltal az eddigi (kisszámú) finanszírozási lehetôségektôl való függôségüket. Az állam köztudottan gyenge hatékonysággal költi el a közpénzeket, kivált a szociális szolgáltatások terén, ezért a civil szférába juttatott adószázalék elköltésének eredményessége várhatóan növekvô tendenciát mutathat. Végül a rendszer - "bejáratása" után - pozitív hatással lehet a társadalmi szolidaritás megerôsítésének, valamint az egyének és a civil szervezetek kohéziójának terén.

A civil szféra közvetlen finanszírozási rendszerének kezdeményezôje Közép és Kelet-Európában Magyarország, ahol az 1+1 százalékos rendszer 1997-tôl mûködik, hasonló törvényes keret van érvényben Szlovákiában és Lengyelországban.

Romániában a közvetlen finanszírozás jogalapját az új adótörvénykönyv tartalmazza. A maga 300 cikkelyével ez egy olyan nagy terjedelmû törvényszöveg, amely az érvényben levô adó- és illetékeket szabályozó rendelkezések több mint 80%-át egyesíti (a fennmaradó 20 %-ot a Vámtörvénykönyv adja ki). A kerettörvényhez több kiegészítô jellegû törvényes norma kapcsolódik, ezek közül a legfontosabbak: az Adóügyi Eljárási Törvénykönyv, amelyet a kormány - a 2003. évi 92 sz. rendeletként - már tavaly december végén elfogadott, illetve az adótörvénykönyv alkalmazási utasításai, melynek kihirdetett - de sajnos hiányos - változatát a kormány a 2004. évi 44 sz. rendeletként február elején fogadott el, a Közpénzügyi Minisztérium által kidolgozott javaslat alapján.

Annak ellenére, hogy az említett alkalmazási utasításokat tartalmazó Hivatalos Közlöny a 200 oldalnyi terjedelmet is meghaladja, sajnálatos módon a metodológia nem tisztázza a teljes témakört, így például a civil szervezetek támogatására vonatkozó elôírások alkalmazása egy - jelenleg még kihirdetésre váró - miniszteri rendeletben pontosítják.

Magyarország joggyakorlatát sikerült meghonosítani azáltal, hogy az adófizetô állampolgár megkapja az általa befizetett személyi jövedelemadó összegének 1 százaléka fölötti szabad rendelkezési jogot úgy, hogy a megnevezett összeget alapítványok, társaságok, nonprofit civil szervezetek mûködtetésére célirányosan felajánlhatja.

A felajánlás konkrét folyamatának ismertetésére meg kell várni a már említett miniszteri rendelet kihirdetését, de az adótörvénykönyv szövegébôl eleve kiderül, hogy a folyamatnak két lehetséges menete lesz, éspedig:

- azok az adófizetôk, akiknek egyetlen jövedelemforrásuk van, tehát eszerint nem kötelesek személyi jövedelembevallást kiállítani, a munkaadójukhoz fognak benyújtani egy olyan típusnyomtatványt, amelyen megnevezik azt a civil szervezetet, amelynek felajánlják személyi jövedelemadójuk 1 százalékát. A törvény értelmében a munkáltatók február utolsó munkanapjáig kötelesek kiállítani alkalmazottaik adólapját ( FF 1 ûrlap), ezért várhatóan a felajánlásokat is ugyanazon határidôvel kell majd megtenni.

- azok a munkavállalók, akik több jövedelemforrással rendelkeznek, és ebbôl kifolyólag kötelesek évente jövedelembevallási nyilatkozatot kiállítani, ezzel egyidejûleg - külön erre a célra kiállított ûrlapon - megnevezhetik a szervezetet, amelynek felajánlják adójuk 1 százalékát. A jövedelembevallás kiállításának határideje minden év május 15-e, ez lesz (várhatóan ) a felajánlások határideje is.

Az elsô esetben a felajánlások átutalását a munkaadó számviteli részlege végzi el, a második esetben pedig az illetékes adóhivatal.

Fontos kiemelni, hogy a felajánlás lehetôsége a munkavállalók által 2004-ben szerzett jövedelemre vonatkozik. A 2004. évi személyi jövedelemrôl szóló bevallást, egyben tehát a személyi jövedelemadó 1 százalékának a felajánlását 2005. február végéig, illetve május közepéig tehetjük meg, a fent vázolt két esetnek megfelelôen.

Az adótörvénykönyv vonatkozó szövege Románia Hivatalos Közlönyének magyar nyelvû fordításában az alábbi:

90. szakasz.

(2) Az adózók a tartozott évi jövedelemadó 1 százalékáig terjedô összeget az egyesületekrôl és alapítványokról szóló, utólagosan módosított és kiegészített 26/2000. számú kormányrendelet feltételei között mûködô nonprofit entitások szponzorálására fordíthatják.

(3) A tartozott évi jövedelemadó 1 százalékáig terjedô összeg kiszámítására, visszatartására és átutalására a munkáltató vagy az illetékes adószerv köteles, az esetnek megfelelôen.

(4) A (2) és (3) bekezdés elôírásainak alkalmazási eljárását a közpénzügyi miniszter rendelettel állapítja meg.

A (4) bekezdés szerint a személyi jövedelemadóból felajánlható támogatás gyakorlati lebonyolítását a közpénzügyi miniszter rendelete fogja szabályozni. Jelenleg, mint már említettem, a rendelet szövege kidolgozás alatt van, a szaktárca felelôs vezetôi ígéretet tettek a tervezet tartalmával kapcsolatos konzultáció lehetôségének biztosítására, mely során a civil szervezetek képviselôi, valamint az RMDSZ parlamenti csoportja észrevételezhetik az alkalmazási eljárást.

Érdekes lehet a rendszer bevezetése által keletkezô finanszírozások nagyságrendjének megállapítására tett kísérlet, ezért tekintsük meg a magyarországi alkalmazás eredményeit, kiindulópont megállapításának céljából. Az APEH honlapján található adatok szerint az alkalmazás elsô évében, 1998-ban (amikor az 1997-ben szerzett jövedelem adója fölött rendelkeztek a munkavállalók), a magyarországi adófizetôk 28%-a használta ki a felajánlás jogát, a kedvezményezettek száma pedig közel 17.000 volt. Az alkalmazás hatodik évében, 2003-ban, a felajánlók száma elérte az adófizetô állampolgárok 34%-át, a támogatott intézmények száma pedig megközelítette a 22.000-et. 2003-ban a felajánlott összeg szinte 10 milliárd forint volt, egy szervezet által kapott átlagtámogatás pedig közel félmillió forint.

Romániában a 2004. évi állami költségvetésrôl szóló törvény szerint a költségvetés tervezett bevételei 288.308 milliárd lejt tesznek ki, ebbôl a személyi jövedelemadó 64.921 milliárd lej országos szinten. Az elvileg felajánlásra kerülô összeg ennek az 1%-a lehet, tehát hozzávetôlegesen 650 milliárd lej, viszont az elôbb vázolt magyarországi gyakorlat alapján feltételezhetjük, hogy a jogosultak egynegyede (25%- a) él a felajánlás jogával, tehát az elôbb kiszámított maximális összeg 25%- ára lehetne reálisan alapozni, ez valamivel több mint 160 milliárd lej, vagyis durván 1 milliárd forint. Nyilvánvalóan jelentôs összegrôl van szó, összehasonlítási alapként említem meg, hogy az Illyés Közalapítvány 2004-ben hozzávetôlegesen ezzel egyenlô költségvetési kerettel rendelkezik.

A kis matematikai gyakorlat végéhez közeledve azt kellene még felmérni, hogy az országos lehetôségek körvonalazása után lehet-e vállalkozni a romániai magyar civil szféra által elérhetô összegek nagyságrendjének megsaccolására? Közel 7%-os népességi arányunkból kiindulva 11 milliárd lejre lehetne értékelni a "várható" támogatások kezdeti összegét, ezt viszont a magyar civil szféra megfelelô mozgósításával és közösségünk minden egyes tagjának idôben történô tudósításával- tudatosításával akár meg is lehet többszörözni.

Winkler Gyula RMDSZ parlamenti
képviselô, a Költségvetési, Pénz- és Bankügyi szakbizottság tagja

(Befejezô rész holnapi lapszámunkban)

A NATO bôvítése, hét új tagállam hétfôi felvétele újabb bizonyíték arra, hogy a katonai szervezet milyen hatalmas átalakuláson esett át az elmúlt másfél évtizedben.

A berlini fal leomlása és a kelet- és közép- európai rendszerváltás nem pusztán az adott országok akkori vezetésének jelentett csapást - a NATO számára is váratlan helyzetet hozott egykori ellenségének megszûnte. Új feladatokat kellett találnia. A megoldást a NATO missziójának és beavatkozási zónájának egymással párhuzamosan zajló kibôvítése jelentette: míg eredetileg tagállamainak védelme volt a feladata, ma már legalább ilyen fontos a válságmegelôzés, a terrorizmus elleni küzdelem és a békefenntartás - s tevékenységi köre sem korlátozódik immár a nevében szereplô "észak-atlanti" régióra.

A NATO átalakulásának elsô fontos lépése 1992-ben történt: a katonai szervezet elfogadta, hogy az Európai Biztonsági és Együttmûködési Értekezlet, az EBEÉ (az EBESZ elôdje), illetve az ENSZ által indított békefenntartó akciókban szerepet vállaljon. Ugyanebben az évben a NATO katonai hadmûveletbe kezdett az Adriai- tengeren a Jugoszláviával szembeni ENSZ-embargó betartatására. 1993-ban szintén egy ENSZ-határozat (a Bosznia felett meghirdetett légi tilalmi övezet) érvényesítésére indított a NATO - ezúttal légi - hadmûveletet, s ennek keretében egy évvel késôbb két amerikai F-16-os Bosznia felett lelôtt négy szerb repülôgépet: az új körülmények között a NATO számára ez volt a tûzkeresztség...

Valamivel késôbb, 1994 áprilisában NATO- gépek földi célpontokat (Gorazde környéki szerb állásokat) bombáztak Boszniában: ilyen akciót a katonai szövetség addig még soha nem hajtott végre. Másfél évre rá, 1995 decemberében pedig a NATO elkezdte történelme elsô szárazföldi hadmûveletét: a boszniai háborút lezáró daytoni békemegállapodások nyomán hatvanezer embert telepített békefenntartásra a balkáni köztársaságba. Ezt a missziót, az IFOR-t egy év múlva, mandátumának lejártakor a stabilizációs erô, az SFOR váltotta fel, amely még ma is Boszniában állomásozik. A csapatok létszáma azonban a helyzet javulásával párhuzamosan folyamatosan csökkent (idén nyáron már csak hétezer katona alkotja majd az SFOR-t), s itteni szerepkörét a NATO jövô év január 1- tôl valószínûleg átadja majd az Európai Uniónak.

1999-ben korszakhatárhoz érkezett az akkor éppen ötvenedik születésnapját ünneplô katonai szövetség: megvívta történelme elsô háborúját, hogy a szerb kormányzatot rákényszerítse a koszovói vérengzések beszüntetésére. A 78 napig tartó légi hadjárat nyomán Belgrád engedni kényszerült: a szerb erôk kivonultak a tartományból, amely ENSZ- igazgatás alá került, a békefenntartást pedig egy nemzetközi erô, a szintén NATO- irányítás alatt álló KFOR vette át. (Az elmúlt napok összecsapásai mindenesetre megmutatták, hogy Koszovóban az albánok és a szerbek közötti megbékélés azóta sem haladt sokat elôre...)

A 2001. szeptemberi amerikai merényletek meggyorsították a NATO átalakulását. A szövetség már az 1999. áprilisi washingtoni csúcsértekezletén is fontos veszélyként jelölte meg a terrorizmust, 2001 ôszén pedig a terrorakciók nyomán felajánlotta, hogy a NATO-alapszerzôdés 5. cikkelye értelmében (amely szerint bármely tagállam elleni fegyveres támadás az összes tagállam elleni támadásnak minôsül) kész minden segítséget megadni az Egyesült Államoknak. Bár az ezt követô afganisztáni hadjáratban a NATO nem játszott fontos szerepet, az amerikai terrorakció mégis fontos következménnyel járt: felgyorsult a szövetség katonai átalakulása. 2002 májusában a tagállamok külügyminiszterei izlandi tanácskozásukon úgy döntöttek: képessé kell tenni a NATO-t, hogy reagálni tudjon a XXI. század új fenyegetéseire, a terrorizmusra és a tömegpusztító fegyverek elterjedésére, s ehhez gyorsan telepíthetô, illetve hosszú idôn át bárhol bevethetô egységek létrehozására van szükség.

Ez a megfogalmazás gyakorlatilag a Föld egészére kiterjesztette a NATO illetékességét. Ennek jegyében vette át a katonai szövetség tavaly augusztusban az afganisztáni nemzetközi biztonsági erôk, az ISAF vezetését, s hozta létre októberben a NATO Reagáló Erôt, az NRF-et, amelynek állományában jelenleg egy magyar felderítô század is szolgál - jelezve, hogy a honvédség egyes alakulatai ma már teljesítik a NATO legmagasabb követelményeit is.

Szétforgácsolt hazai magyar tévézésünk alig teszi lehetôvé mélyenszántó, alaposan kidolgozott portréfilmek készítését neves személyiségeinkrôl. Nem csoda, ha ilyen produkciókat többnyire a magyarországi tévékben láthatunk.

A múlt héten az a szerencse ért, hogy elkísérhettem egy forgatócsoportot a vidéki magyartanárhoz, aki 1962 óta él és tanít és gyûjt a faluban, feltérképezte annak ballada- és mesekincsét, számos rovásemlék felfedezôje, a rovásírás elismert szakértôjévé nôtte ki magát. Jó pár éve nyugdíjas, elvonult "a világ zajától", nincs telefonja, tévéje, csak egy kiszolgált rádiója, és rengeteg újságja, folyóirata, könyve, egy még mûködô, de alig használt régi magnója meg egy kiszolgált írógépe. (Ezeket nem fogják mellé temetni a sírba, ha eljön az óra...)

Forgatócsoportot mondtam. Finoman fogalmazok, a "stáb": három személy - gépkocsivezetô (úgy is, mint kellékes & világító), operatôr, szerkesztô-riporter. Negyedik a tulajdonképpeni fôszereplô: a kamera. Felvevôgép nélkül mit sem ér a csapat.

Tanúja voltam, hogyan készül egy rögzített, azaz leírt forgatókönyv nélküli, mégis jól átgondolt portré valakirôl, akinek éppen akkor jelent meg egyszerre három kötete, egy balladáskönyv és egy rovásírás- cikkgyûjtemény, a harmadik meg azt a 48 tréfás mesét tartalmazza, amelyeket (egy kivételével) éppen lapunk gyermekoldala, a Stipendium közölt elsôként.

Ronda, esôs idôben nem lehet a szabadban filmezni, egyetlen szobába szorulva tágította világgá a szûk teret a rutinos operatôr. A szerkesztô azért tudott "hasból" portrézni, mert amúgy maga is szakmabeli lévén kiválóan ismeri a tudós tanár munkásságát, kérdései olyanok, mint a pontos gólpassz, a csatár rácsap, és megvan; az "alany" nyomdakész szöveget mond; harmincöt perc.

Most jön a "háttérmunka", amirôl az elôbb szóltam: a szellemi tér bemutatása. Könyvespolcok rogyásig rakva, szakkönyvek, lexikonok, szépirodalom. Saját munkák, mind a negyven, kiterítve, mint szenvedélyes kártyás royal kvintje. Csoportos terítésben: balladák, mesék, tanulmányok, rovásírás, versek gyermekeknek és felnôtteknek, mûfordítás. Életmû. (Közben a szerzô elárulja: tizenegy nemrég befejezett kézirata vár "sorára" - kiadóra, nyomdára, megjelenésre.)

Ennyi az elsô nap, kétórányi munka. Holnap ismét ki kell jönni, szóba állni adatközlôkkel (kevesen élnek már), néhány snittet készíteni a faluról.

Mondom a "stábnak" hazafelé: eljöhetnétek szombaton a sóvidéki képzômûvészek tárlatára, harminchárom mûvészt számoltak össze a szervezôk, akik ott éltek/élnek, vagy valamilyen módon kapcsolódnak ahhoz a tájegységhez, mint Sükösd Ferenc, Benczédi Sándor, Kedei Zoltán, Kusztos Endre, Páll Lajos, Bocskay Vince, Kuti Dénes, Sánta Csaba, Vinczeffy László. Üdvös volna, fôzöm ôket, ha az eseményrôl nem csupán a helyi adók tudósítanának...

Jobban tudják ôk, mint én, a laikus, a kívülálló, hová érdemes elmenni hétvégeken. A munkát meg is tervezik tisztességesen. Benyújtják a szerkesztôségnek javaslataikat. Aztán - elmennek oda, ahová a kamera engedi ôket. Mit jelent ez? Azt, hogy a Román Televízió magyar adásának erdélyi munkatársai egyetlen kamerával rendelkeznek, azt kell okosan "beosztani", hogy minden jelentôs eseményrôl beszámolhassanak.

- Szombaton a kamera Kolozsvárra megy. - A gépkocsivezetô viszi, ott beül a kolozsvári riporter és az operatôr, és elkészítik a képriportot-mit. Aztán a kamera "hazajön" Marosvásárhelyre, meghál. Hétfôn Sepsiszentgyörgy!

Így fôz vízzel a magyar adás. Szétlôtték az egységes országos mûsort, a fô csatornáról fokozatosan szorítják a peremre, szétcincálva az adásidôt. Ilyen körülmények között nem is lehet igazi jó dolgokat produkálni. Ahol a nyomorúság diktál, aligha lehet minôségi munkát végezni.

Ezek az emberek mégis azt teszik. Nem akasztanak pedig gyémántos keresztet a nyakukba érte. Valószínûleg rendesen meg lesznek fúrva odaát, a másvilágon is.

Egyedül a kamera üdvözül. Direkt a mennyországba megy.

Ünnepélyes zárómûsorral ért véget a Marosvásárhelyi Diákszövetség által megrendezett XI. Tudományos Diákköri Konferencia. Nagy hírû külföldi és hazai orvosok, professzorok, kutatók elôadásai emelték a háromnapos esemény rangját.

Két-három lelkes egyetemi hallgató indította el az akkor csak néhány embert megmozgató rendezvényt. Azóta, Jung János, az Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Kara dékánhelyettesének szavaival élve, a kis hóból hógolyó lett, ez mára lavinává fejlôdött, ami hatalmas
"hótömegeket" képes megmozgatni. Az idei konferenciára 198 orvostudományi és gyógyszerészeti témakörû dolgozat érkezett be a marosvásárhelyi, temesvári, nagyváradi, kolozsvári, illetve a szegedi, pécsi és budapesti egyetemisták részérôl. A konferencia öt éve nôtte nemzetközivé magát. Ez az a fórum - hangsúlyozta Jung János -, amelyen az egyetemisták tudományos búvárkodásukról tesznek tanúbizonyságot, és keretet biztosít a különféle tanszékeken végzett tudományos munkák eredményeinek ismertetésére. Megfelelô próbatétel arra, hogy hogyan kell kutatni, az eredményeket feldolgozni, meggyôzôen, magabiztosan elôadni.

A konferencián több alkalommal is hangsúlyozták a szép magyar nyelv használatának fontosságát. Meg kell tanulni szépen, célratörôen beszélni - emelte ki Brassai Zoltán beszédében, ami az összmagyarsági és kisebbségi viszonylatunkban egyaránt nélkülözhetetlen. Nem attól több egy dolgozat, hogy sok idegen szót, hanem hogy valami újat tartalmaz. Tehát a magyar orvosi és gyógyszerészeti szakkifejezéseket kell védeni az idegen szavakkal szemben, elsôsorban a magyar nyelvre egyre inkább rátelepedô angol nyelvvel szemben.

Brassai Zoltán az egyetemi élet felfrissítésének gondolatával kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a lemaradást csak akkor tudják behozni, hogyha a hallgatókat külföldi továbbképzésekre küldik, hiszen szükség van példaképekre. A tudomány az egyetlen korlátlanul növelhetô erôforrás, amivel meg kell tanulni jól gazdálkodni. Brassai szerint a legfontosabb a tehetséges embereket, a szürkeállományt az erdélyi havasok között megtartani.

A dolgozatok kiértékelésekor többször is elhangzott, hogy minôségi ugrás észlelhetô az elôzô évekhez képest, a diákok ügyesek és talpraesettek, egyre jobb az elôadóképességük. A tudományos dolgozatok nyerteseinek a díjakat a különféle szekciók elbíráló bizottságainak elnökei adták át.

Brassai Attila a Studium Alapítvány Élettan- díját nyújtotta át. Barabási Sándortól, a Bolyai Alapítvány részérôl 1 millió forint értékben vehettek át díjakat a marosvásárhelyi felsôoktatásban kiemelkedô teljesítményt nyújtó diákok, illetve a fiatal egyetemi oktatók. Barabási hangsúlyozta, hogy felemelô érzés volt látni az egyetemisták tudás iránti vágyát, és azt, hogy saját jövôjüket készítik elô.

Szováta város nem vehet részt a SAPARD-programokban, ugyanis ezekre a programokra csak a községek és a kis települések pályázhatnak.

Annak ellenére, hogy több olyan település tartozik a városhoz - például Illyésmezô vagy Sóvárad -, amelyek faluként léteznek, közigazgatási szempontból Szováta városként van bejegyezve. A hozzá csatolt falvak Sóvárad utca, Illyésmezô utca néven szerepelnek a hivatalos dokumentumokban. Ez az oka, hogy nem pályázhattak meg SAPARD-alapokat.

Kérdésünkre, hogy van-e esetleg más pályázati lehetôségük, Péter Ferenc polgármester elmondta, hogy PHARE-programokban vesznek részt. Szováta turisztikai településként 5 millió eurós pályázaton vehet részt. Ezt a turisztikai helységek fejlesztésére szánt pályázatot célozta meg az önkormányzat.

Hamarosan elkészülnek az elôtanulmányok a város útjairól, egészen a sípályáig. Ennek a teljes modernizálására lenne szükség, tudtuk meg az önkormányzat vezetôjétôl, amiben benne van az útburkolat, az utak megerôsítése, az összes híd feljavítása. A sípályához vezetô szakaszon nemcsak útjavításra, hanem a parkolók modernizálására is szükség lenne. Fontos lenne a Május 1. utca korszerûsítése, mert télen, havazáskor a Teleki Oktatási Központ mögötti útszakasz járhatatlan. Így nagy havazás idején a Május 1. utcán lehetne feljutni a sípályára.

Az sem mellékes, tudtuk meg továbbá, hogy a fent említett pályázat keretében megoldhatnák a hidak problémáját. Fôleg a Rózsák úti híd jelent gondot, amely a Szováta patakán vezet át. Ennek megvalósítására több száz ezer eurós beruházásra lenne szükség.

A polgármester szerint sokat várnak a SAMTID-programtól. Erre pályázott a nemrégiben megalakult Maros Megyei Városok Egyesülete. A pályázatot elkészítették, leadták. Bár valójában nem nagy összegrôl van szó - Szovátának 720 ezer dollár jár -, de ez is óriási segítséget jelentene a vízhálózat korszerûsítésében - mondta Péter Ferenc polgármester.

Stílusosan, internetes sajtótájékoztató keretén belül mutatták be pénteken az érdeklôdôknek az elsô erdélyi magyar színházi portált, a www.hamlet.ro-t. A tartalmilag is minôségi, esztétikusan megtervezett internetes színházi központ valóban nagy ûrt töltött be, hiszen míg Magyarországon több hasonló színházi honlap is mûködik, amelyek az anyaországi színházi eseményekkel foglalkoznak, addig átfogó képet az erdélyi magyar színházmûvészetrôl egy hazai portál sem adott. Mostanáig. Mert a hamlet.ro ezt a célt szolgálja, és igen jól.

Az adatbázis nagy és egyre bôvül, tallózhatunk elôadások, mûsorok, színészi életrajzok, kritikák és kritikaírók között, van fórum, ahol vitázni, beszélgetni lehet és létrejött az erdélyi Broadway, ahol híres színészek rövid interjúi leledzenek, fényképpel, miegymással. Az elsô megörökített Bogdán Zsolt, a második elôreláthatólag a Jászai-díjas Pálffy Tibor, azaz Hobo lesz. Az erdélyi, magához térô színikritika képviselôi egy-két írással mind jelen vannak, és egy bizonyos színház bizonyos elôadására kattintva megjelenik a szereposztás, fotók, út a kritikához stb., úgy ahogy azt kell. Ezenkívül a saját site-tal rendelkezô színházak linkjei is helyet kaptak az oldalon, csakúgy, mint a naprakész mûsor. A Transindex keretében létrejött önálló színházi portál szerkesztôje Hegyi Réka, A Hét munkatársa, a programozói munka Kelemen Zoltán keze munkáját dicséri. Érdemes rákkantintani a hamletre. Az "ottragadás" garantált.

Mit tudunk kezdeni halottainkkal? Ez a kérdés itatja át Antigoné és Kreón történetét, a túlvilággal való leszámolás problémája kettejük vitájának fûtôanyaga. Antigoné élete csak ez, mert családja - apja, anyja, testvérei - már a túlvilágról tekintenek rá, és Kreóné is, hiszen a halott, az áruló Polüneikész teteme önnön tehetetlen tárgyiságában is veszélyforrás lehet világa rendjére nézve. A halottól ô sem bír elszakadni, ezért kell újra és újra meggyaláznia, pusztítania, holta után is harcolnia vele.

Az elôadás 2001 nyarán, Szabadkán készült, az Újvidéki Színház és a Zsámbéki Szombatok Fesztivál közös produkciójaként. Ennek az elôadásnak felújítása a 2003. szeptember 26-án, Sepsiszentgyörgyön bemutatott elôadás, melyben az eredeti szereposztás szerint Antigoné szerepét Szorcsik Kriszta, az Újvidéki Színház színésze, Kreónét Bíró József kolozsvári vendégmûvész játssza. Az elôadás felújítását és marosvásárhelyi turnéját a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatja.

Az elôadás több sikeres turnén vett részt Magyarországon és Romániában: Pécsett és Bukarestben szerepelt, Budapesten 2003. december 3-án és 4-én az új Nemzeti Színházban játszták az elôadást.

Az Antigoné 2003 októberében Budapesten elnyerte a Magyar Stúdiószínházi Mûhelyek XV. Fesztiváljának nagydíját, rendezôjét (Bocsárdi Lászlót) és férfi fôszereplôjét
(Bíró Józsefet) 2004-ben UNITER-díjra jelölték.

A Tamási Áron Színház április 1-jén és 2-án vendégszerepel Marosvásárhelyen Szophoklész Antigonéjával.

Meglepô módon múlt csütörtökön egyetlen ellenzô megnyilvánulást sem tapasztaltunk a megyei tanácsosok részérôl a Maros TV ügyében. Ha két hónappal korábban egyes román pártok képviselôi mindenféle ürügyet felhoztak annak érdekében, hogy halogassák a fizikoterápiai klinika átadását tévéstúdió mûködtetése céljából, ezúttal elhallgattak az ellenlábasok. Míg januárban csak tizenhat tanácsos szavazta meg a határozattervezetet, most harmincketten értettek egyet vele. Meggyôzôdésbôl, pártutasításra? - ôk tudják.

Tény, hogy a tervezet "átment", hacsak a prefektúránál nem "akad el". Mert a "siker" ellenére akad néhány tisztázatlan kérdés, ami miatt, ha valaki nagyon keresi azt a bizonyos csomót a kákán, megtalálhatja. Mert: elôször is a fizikoterápiai klinika épületének ügykezelési jogát a megyei tanács visszavette a megyei kórháztól. Megváltoztatta rendeltetését, annak ellenére, hogy ilyen értelmû jóváhagyást az egészségügyi miniszter nem írt alá. Mindössze egy minisztériumi igazgatócska kézjegyével ellátott beleegyezést faxoltak át, amelyet nem tart elégségesnek sem a megyei kórház, sem a közegészségügyi igazgatóság vezetôje. Sôt, a megyei tanács jogásza sem. Továbbá: mivel az ingatlan tulajdonosa, a megyei tanács nem ruházhatja át az épület ügykezelését a román tévétársaságra (az érvényben levô törvények erre nem nyújtanak lehetôséget), kitalálták a kézenfekvô megoldást: haszonbérbe adják az épületet, de nem akármilyen módszerrel. Nyilvános versenytárgyalással, "televíziós szolgáltatások céljából". Aztán észbe kaptak, mi lesz, ha a liciten netalán a Román Televíziótársaság mellett más tévétársaságok is megjelennek? Beiktatták tehát a "köz" szócskát, vagyis
"közszolgálati televízióra" változott. Ami nyilván gyakorlatilag egyre redukálja az esetlegesen érdekelt tévétársaságok körét. A kérdés ezek után: hogyan lehet nyilvános versenytárgyalást szervezni egyetlen résztvevônek? És hogyan lehet haszonbérbe adni valamit 49 évre egy bizonyos - meg nem nevezett - évi járandóságért?

És végül még egy apróság: a Román Televíziótársaság nem haszonbérbe szerette volna az épületet, évi járandóság ellenében, hanem ingyen és bérmentve. A tanácstól kapott "ajándéknak" nem biztos, hogy örülni fog.

Ezek után világos, hogy ha valaki kötekedni szándékszik, van mibe beleakadjon. Éppen emiatt lett volna fontos, hogy a politikai akarat mellett minden egyéb feltétel rendben legyen a tévé körül.

Kibéd tavaly nyáron nyerte el a községi rangot. A Makfalváról leszakadó település élete igencsak megváltozik. A változásokról, az önállósodásról, ennek elônyeirôl, hátrányairól beszélgettünk Dósa Sándorral, Kibéd polgármesterével.

- Egy magas lélekszámú községben, amelyhez több falu tartozik, nem lehet arányosan jó munkát végezni - mondta a polgármester. - Nincs lehetôség minden falu életével külön foglalkozni, ezért jó, hogy tavaly nyáron önállóvá váltunk, így egész nap az emberek között lehetünk. Az idei összköltségvetésünk 3 milliárd 650 millió lej, ebbôl gazdálkodhatunk. Tavalytól jelentôs munkálatokba fogtunk: a 76-os, a munkanélküliek foglalkoztatásáról szóló törvény értelmében alkalmaztunk öt személyt, és az ôsz folyamán 85 százalékban megjavítottuk a polgármesteri hivatal épületének tetôzetét, kicseréltük a villanyhálózatot, kivakoltuk a szobákat, irodai felszereléseket, számítógépeket vásároltunk, így a hat emeleti helyiség minden igénynek megfelel. A tavalyi évre a megyei tanács 545 millió lejt utalt ki a községnek, ebbôl a pénzbôl finanszíroztuk a munkálatokat. A következô épület, amelyet korszerûsítenek, a kultúrotthon lesz, modern konyharészt szeretnénk kialakítani, a vezetékes vizet bevezetni. Fiatalítottunk az önkéntes tûzoltócsapaton is, duplán szerveztük meg a szolgálatot, így tûzesetkor mindig lesz emberünk. Szerencsére, amióta megérkezett a tûzoltóautó, nem volt tûz a faluban. Amit még meg szeretnénk oldani, az az iskola épületének problémája. Nagyon régiek az épületek, az 1848- as forradalom idején lovas kaszárnyaként mûködtek. Mivel öt épületrész ad otthont az intézménynek, nehéz azt karbantartani, a fûtésgondokat orvosolni és a gyerekek is szét vannak szórva. Ígéretet kaptunk egy húszezer dolláros támogatásra, ennek segítségével legalább a vizet be tudjuk vezetni és öblítôs illemhelyeket felszerelni. De ami a legfontosabb: új iskolát szeretnénk építeni. Remélem, hogy az elkövetkezô négy évben tervünk megvalósul.

Ami a gondokat illeti, a rossz út mellett (amelynek feljavítása nem a község hatáskörébe tartozik, és amelyet állítólag az illetékesek idén felújítanak), a legnagyobb infrastrukturális problémát mindenképpen a csatornahálózat teljes hiánya jelenti. Megpróbáltuk modernizálni a vízhálózatot, utcai kutakat szereltünk fel, tavasztól pedig a lakosokhoz is bevezetjük a vizet, százan már jelentkeztek, hogy igényelnék. Mert igény van rá, sokan építettek fürdôszobát, a vizet azonban szivattyúzni kell, ami nem tökéletes megoldás. Világbanki támogatással építettük meg a hálózatot, kanalizálás hiányában azonban nem tudunk továbblépni. Ehhez pedig temérdek pénz kellene, ami nem áll rendelkezésünkre. Most az elôtanulmányra spórolunk. Szeretnénk pályázni, és most, a hétvégén kerül sor egy tanácskozásra, ahol megtárgyaljuk, hogy a térségbeli községek külön-külön, vagy együtt pályázzanak.

Lehet, a községen kívüliek közül kevesen tudják, de mûködô faluturizmus alakult Kibéden. Az ötletgazda és az elsô vendégszobákat kiépítô Ferencz Levente beszélt e nagy remények elôtt álló kereskedelmi ágazat jelenlegi helyzetérôl, kilátásairól.

- Tizenkét ház van már, ahol vendégeket fogadnak és amelyek megfelelnek a minimális követelményeknek. Egy szegedi vállalkozótársaság segít nekünk. A vendégek többnyire ismeretség által szereznek tudomást szolgáltatásainkról, de így is átlagban kétévente visszatérnek. Most készül a weboldal, a szegediek fel szeretnék tenni a hálóra, hogy ismertek legyünk, Akkor be is jelentjük a cégformát. Voltak látogatóink Magyarországról, Dániából, Belgiumból, Németországból. Nyugdíjasok, tanügyi káderek a testvértelepülés Szatymazról, egyetemisták. 2500 forintba kerül egy napi ellátás, reggeli, vacsora. Csillagtúrákat szervezek, Vásárhelyre, Szovátára, a Gyilkos-tóra, a Békás-szorosba, a Székelyföldre, ezek egész naposak és változatosak.

Az okleveles, faluturisztikai szakképesítésû házigazda vendégszobái igen otthonosak, takarosak. Kétágyas, külön bejáratú szobákkal, szépen kiépített fürdôszobával várja Ferencz Levente a vendégeket a Sóvidékre.

A település fôútjáról látni a domboldalakon napfényben csillogó fóliasátrakat. Kibéden hagyomány a palántatermesztés, nemzedékrôl nemzedékre öröklôdik.

Réti György 72 éves, feleségével, Gizellával fáradhatatlanul dolgoznak. Öt és fél hektáron gabonát termesztenek. A területet a Réti család tulajdonában lévô kis traktorral és a felszerelésekkel mûvelik. Palántát a kertben termesztenek. A fóliasátrak egy ár területet foglalnak el, további hat áron pedig zöldség terem. A káposztán kívül mindenféle zöldséget termesztenek. A fajtákat figyelmesen választják ki. Paprikából például hat, hagymából három fajtát állítanak elô. A palántamennyiség egy részét elültetik a kertbe, más részét eladják. A gyerekük, ifj. Réti György Székelyudvarhelyen lakik, dolgozik. Májusban, amikor megkezdôdik a palánták értékesítése, hazautazik Kibédre és általában a korondi piacra szállítja az árut. Amikor az unokák Kibéden vannak, ôk is szívesen segítenek a kertben és a szabadföldön is. A Réti család a zöldséget általában a porta elôtt árusítja egész nyáron. A két unoka elôszeretettel tölti napjait a mozgópult mögött. Az utóbbi években nem járnak a korondi piacra, mivel ott nagyon sok a viszonteladó és drága az üzemanyag. De nyáron sok a kiránduló és sokan megállnak a Réti porta elôtt.

Réti bácsi naponta ellenôrzi a fóliasátrakban a fejlôdô növényeket. Vigyáz, betegség ne érje ôket. A vegyszerekre sem sajnálja a pénzt, elvégzi a szükséges permetezéseket. Idônként Mátyus Zoltán növényvédelmi szakemberrel tanácskozik a tennivalókról.

A jövedelmezôség is szóba került. A házigazda elmondta, hogy idén 2 millió lejre vásárolt magokat. Ha a termesztési technológiát betartja, akkor bizony megéri a fáradságot, mert végül is a palánta pénzt hoz a házhoz.

(kilyén)

Biztató látni, ahogyan a különbözô falvak, községek lakói továbbviszik, vagy újrafelfedezik hagyományaikat. A néptánc esetében is hasonló a helyzet. Míg egyes helyeken töretlenül mûködtek a tánccsoportok, másutt több éves kihagyás után hoztak létre lelkes fiatalok és idôsebb generációkhoz tartozók. Kibéden Barabási Attila Csaba, fiatal tanár vállalta magára e nehéz és nemes feladatot.

- Községi tanácsos vagyok, különbözô bizottságok elnöke és ilyen minôségemben mondhatom: nehéz dolgozni, pénzhiány van, jó szervezéssel viszont meg lehet mozgatni az embereket. Ez vezérelt akkor is, amikor létrehoztam a tánccsoportot. Több évtizedes hagyomány tört meg akkor, amikor '94-tôl négy évig szünetelt minden ehhez hasonló tevékenység a faluban: az idôsebbek nyugdíjba mentek, nem akadtak követôk. '98-ban újrakezdtük, megalakítottam a Kibédi Általános Iskola néptánccsoportját és évrôl évre egyre komolyabb eredményeket sikerült elérnünk. Most szervezzük a hatodik kibédi Gyöngykoszorú fesztivált, többször felléptünk Magyarországon, nemzetközi néptánc- fesztiválokon. Az idôközben a Madaras Gábor Néptánccsoport nevet felvevô együttes tagjainak nagy része még iskolás, de vannak 70-80 éves táncosaink is, ôk is jönnek velünk. A fiatalokat Nagy Mihály nyugalmazott tanárral közösen tanítottuk.

Mi nem keverjük a táncokat, azt vallom, úgy kell megôriznünk ôket, ahogy Seprôdi lejegyezte. A kibédi a sóvidéki és nyárádmenti táncok keveréke sajátos, és egyedi, csak erre a kis térségre jellemzô, nem szabad elkorcsosítani. Egyébként beléptünk a faluturizmusba is, évente 30-40-szer fogadunk külföldi csoportokat Amerikából, Németországból, Magyarországról, Izraelbôl, Japánból. A találkozókra Parajdon kerül sor, a Telegdi-házzal közösen szervezzük. Pálinkával fogadjuk a vendégeket, a sóbányában terített svédasztal, az ebéd után pedig bemutatóra és táncoktatásra kerül sor. Nagyon szeretik, többször visszatérnek. Sok komoly turisztikai reklámkiadványba, ajánlóba bekerültünk, de lakodalmasokat, farsangost is szervezünk. Erôs a fiatalság Kibéden, van, kivel és van, kinek. Ezeken a fogadásokon kívül is 20-25 fellépésre kerül sor évente. A kibédi bálokon pedig, más helyek divatos mûzenéjétôl eltérôen, még mindig hallani az igazi csárdást.

A polgármesteri hivatal új iskolát szeretne építeni. Arról érdeklôdtünk: szükséges-e, és ha igen, milyen jelentôsége lesz a község életében?

Orbán Lázár, gazda: - Már negyven éve szeretnénk egy új iskolát, örvendtem volna, ha akkor megépül, mert a mostani idôsebb generáció is a régi iskolatermekben tanult. De természetesen jó, ha most, vagy hamarosan tényleg megépítik, mert nagyon leromlott az épület állaga. Mindenképpen segítene a község fiatalságán egy, a mai igényeknek megfelelô, új felszerelésekkel ellátott iskola.

Farkas József, gazda: - Helyeslem, fejlôdni kell, örvendek, hogy Kibéd fejlôdik. Segít a gyerekeken az új iskola, a modernebb oktatási felszerelések, olyanok, amelyek a mai tanuláshoz nélkülözhetetlenek. Egy jó iskola a község hírnevét is emeli. Szeretem a fejlôdést, csak így tudunk lépést tartani a világgal, csak így kerülhetünk közelebb Európához.

Nagy Gábor, nyugalmazott tanár: - Ideje lenne, hogy megépüljön, tizenévekkel ezelôtt már szó volt errôl. A szétszórt épületek adnák is a felhasználandó anyag jó részét. Bár az is igaz, hogy a jól tanuló gyermek gyengébb körülmények között is jól tanul, és a rosszul tanuló eredményein semmilyen új iskola nem segít. A mostani iskolaépületek azonban nagyon romos állapotban vannak, elôbb-utóbb hiábavalóvá lesz bármiféle festés, javítás. A tanulók az öt épületben berendezett osztálytermekben tanulnak, ezáltal pedig az együvé tartozás érzése csorbul. A gyerekeken mindenképpen segítene egy új épület a már régóta iskolaként használt, egykori istálló és lovas kaszárnya helyett.

Borbély Emôke, diáklány: - Jó lesz, mert lehet kezet mosni, lesz új illemhely, és nem leszünk úgy szétszórva, többet lehetünk együtt az iskolatársainkkal. Jobban tudunk majd tanulni és biztos, az órák is hangulatosabbak lesznek, ha megépül az új iskola.

Székely Ilona, nyugalmazott iskolai titkárnô: - Szükség van rá, katasztrófa, hogyan néz ki az épület. Új épületek, új laborok, didaktikai segédeszközök, tananyagok, felszerelések, kellékek kellenének, olyanok, amelyek emelik az eredmények szintjét, vonzóvá teszik az órákat, esetleg meg is szerettetik a gyerekekkel a tanulást. Valamint egy szép, jól fûtött tornaterem is elkelne, hogy a tanulók télen is tornázhassanak, labdázhassanak és ilyen szempontból is oly módon nôjenek fel, ahogy azt a mai igények minden szinten megkövetelik.

Maros-Vásárhely. Valahányszor találkozom kolozsvári barátaimmal, ismerôseimmel, elsô szavuk ez:
"hogy vagytok ti, szaros-vásárhelyiek?" Egy darabig sértôdött voltam, de rájöttem, e jelzô nemcsak nekem szólhat talán, hanem váro-somnak inkább. Amit jelenleg el is lehet fogadni. Miért? A város központjában a befejezetlen körforgalmi aluljáróért. A központban a járdákat úgy megépítették, hogy már billegnek és jönnek fel a piskótakövek. Nem beszélve a parkokban, a járdák melletti fák tövében ott maradt kutyapiszkokról, amit nem csak mi, helyi lakosok, de az ide látogató idegenek is észrevettek, vesznek.

Hát lehet csodálkozni, ha ezek szerint és utána is így fognak nevezni minket, "szaros-vásárhely!?

De menjünk a központból egy keveset kifelé. Azonnal látjuk a rendszertelenséget, az összevissza építkezéseket. Amit a magyar így nevez: összevissza, mint a kutya a sz...t! És ez a város határain levô építkezésekre is vonatkozik. Sajnos, a város sorsát egyes városatyák és a városfô intézi, aki nem itt született, a város sorsa nem fáj, csak politikai érdekbôl szavaz vagy leszavaz. Városunk elsô embere aggódik a fôtérért, a forgalom zsúfoltságáért. Európa egyes városai földig voltak bombázva, és utólag eredeti állapotukba építették vissza, akkor miért kell a mi városunk arculatát holmi ideáért, érdektelen célokért megváltoztatni? A fôtér zsúfoltsága miatt tiltsák ki a parkolást. Külföldön is megteszik a város központjában. Parkoljanak a mellékutcákban és akkor gördülékenyebb lesz a forgalom a központban. A milliókat érô kocsik nem muszáj feltétlenül itt parkoljanak. New York-i tartózkodásom alatt lenéztem az Empire State Buildingrôl (1472 láb magas) a FiftH Avenue autóforgalmára, s majdnem lépésben haladtak a gépkocsik a zsúfoltság miatt. Azokhoz képest itt, a fôtéren, száguldoznak a gépkocsik. Félek, hogy polgármesterünk legújabb ötlete nehogy az legyen, hogy a fôtér közepén, a virágóra alatt egy aluljárót építtessen, vagy kétsávos alagutat a fôtér hosszában. A terelôút is gyanús a Somostetôn át. Kiknek az érdekeit fogja a legjobban szolgálni? Nem jósolok.

Végsô soron, a magyar ember, ha valaminek neki akar fogni, elôször gondolkodik (informálódik), mindent megfontol, és utána cselekszik, és azt be is fejezi. Nem úgy, mint a kutya a sza...t, ott hagy félbe mindent.

Vajda János, nem ("sz-v")
Marosvásárhely

Nagyernye jelentôs kiterjedésû határrésze a Maros folyó mellett. Nevét György László iklandi származású író, a Libanon cédrusaihoz hasonló szép jegenyefáktól származtatja, melyek nagy számban nôttek egykor ezen a területen.

A legenda szerint régen a Libáncson ugyanilyen nevû falu feküdt. A terület 1649-ig Marosszék tulajdona volt, mikor Rákóczi György fejedelem azt Libauts praedium néven, más jószágokkal együtt Petki Istvánnak adományozott.

"Itt táborozott Ali basa, itt választották meg fejedelemnek Apafi Mihályt, mert a Szalárdi által említett Libáncs mezô, hol a választás végbement, nem lehet más, mint a tárgyalásunk alatti Libáncs" - írja Orbán Balázs A Székelyföld leírása címû mûvében.

Miután Petki István nem fogadta el a fejedelemséget, melyet Ali basa ajánlott neki, Ali olyan embert keresett erre a célra, ki a Bethlen nemzetbôl volna. Így esett végül választása Apafi Mihályra, aki feleségével, Bornemissza Annával abban az idôben a Segesvár és Medgyes között található ebesfalvi kastélyában élt és türelmetlenül várta gyermeke születését.

Maga a késôbbi fejedelem, I. Apafi Mihály a rá jellemzô tárgyilagos egyszerûséggel így ír naplójában az 1661 szeptemberében lezajlott eseményekrôl: "Anno 1661. die 10 Septembris hivatottam Istentül, török császár szultán Mehemet khántól és vezér Ali pasától ez bajos erdélyi fejedelemségre…"

Szeptember 11-e nagy esemény az Apafi háznál: az apa ment a fejedelemségre, s a fiú jött a világra.

"Die 11. Septembris. Házamtúl, Ebesfalvárúl… megindulván, ugyanazon órában adta Isten ez világra Gergely fiamat; találtam a tábort Vásárhelynél."

"Die 14. Választattam az ország státusitúl a fejedelemségre" (Szabó Gyula: A Sátán labdái)

Szalárdi János (1601-1666) erdélyi történetíró a Siralmas magyar krónikája címû okleveles forrásokra támaszkodó mûvében a következôképpen ír az eseményrôl:

"Eképpen die 14 Septembris… a jelen való ország népétûl a nsgos Apafi Mihály ô nsga fejedelemmé választatván a Marosvásárhelyi mezôn, melyet Libancsnak hinak."

I. Apafi Mihály született 1632. nov. 3-án, uralkodott 1661. szept. 14-tôl haláláig, 1690. ápr. 15-ig.

Nagyernye határrészén, a Libáncson zajlott le még egy nevezetes közgyûlése Marosszéknek 1750. nov. 16-án. Itt a kormányszéktôl leküldött rendeletet olvasták fel, melyben megnyugtatták a népet afelôl, hogy a törökkel kötött béke szilárd és nem kell attól tartani, hogy felbomlik. De ugyanakkor a szék lakosságát ügyeletre és elôkészületre hívták fel, mivel a tatár fenyegette az országot.

Nemes Gyula, Nagyernye

Emlékezés 1848-49 márciusára Kerelôszentpálon

Amit nem sikerült 2003. aug. 17-én, de még nov. 29- én sem megvalósítani, megvalósult 2004. márc. 14-én.

A kopjafa a katolikus templom udvarára került a polgármesteri hivatal, a polgármester, alpolgármester és a helyi tanácsosok kitartó és áldozatos munkája révén. No, meg két ügyes búzásbesenyôi mester egyhetes munkája során sikerült a kerelôszentpáli lakosságnak márc. 14- ét emlékezetessé tenni. A kopjafa mellett a kereszténység jelképe is ott áll.

Az jó Isten is besegített még szebbé varázsolni e napot a csodálatos szép idôvel.

Katolikus, református, unitárius hívek az ökumenikus mise és istentisztelet után az udvaron folytatták az 1848-49-es szabadságharcra való megemlékezést.

A kopjafa és kereszt leleplezése után a helyi katolikus plébános, a magyardellôi és csapói lelkészek felszentelték és megáldották nem csupán a kopjafát és a kereszténység jelképét, hanem az összegyûlt szentpáli és dellôi híveket is.

A tanulók és ifjak által elôadott sok szép vers szinte minden egybegyûlt szemébôl könnyet fakasztott.

Igen, Kerelôszentpálon is léteznek az 1848 márciusi ifjakhoz hasonló derék, helytálló ifjak, akik tudják, hogy: "a haza, nemzet és nyelv, három egymástól elválaszthatatlan dolog; s ki ez utolsóért nem buzog, a két elsôért áldozatokra nehezen fog kész lenni."

Áldás szálljon a kerelôszentpáli "márciusi" ifjúságra élén ifj. Lôrincz Józseffel és minden magyarra.

Barabás Katalin,
Kerelôszentpál

A Népújság 2004. március 18-i számában Másról mesél az erdô címû cikkében Nemes Emese tanítónô így ír: "és ti, akik az erdôitekért vívott küzdelemben annyira belefáradtatok, hol vagytok ilyen alkalmakkor? Talán attól féltek, hogy a Silcom fájával melegített kultúrotthon nem biztosít elég meleget számotokra?"

Jaj annak a feleségnek és kulturális csoportnak, aki saját magát és csoportja tevékenységét kell dicsérje. A kulturális megnyilvánulásokat nem kell az egyéni érdekekkel összehasonlítani, mivel mindenki a saját tulajdonát védi, ami az ôseitôl maradt rá, és a román állam biztosítja a magántulajdont, ami az utóbbi tíz- tizenkét év alatt meg volt sértve és dézsmálva a Silcom és az erdôszent-györgyi erdészeti hivatal által.

Itt azonban megkérdem a tanító nénit, hogy húsvétra milyen színdarabos bált rendeznek? Mivel 1989 elôtt, amikor tiltva volt, karácsonykor, szilveszterkor és húsvétkor színdarabos bálokat rendeztek a Péter István családja jóvoltából.

Ha egy tanítónô a falu népét korra, nemre, mûveltségi fokra való tekintet nélkül csak így letegezi, az nem tud tiszteletet adni senkinek, de ô maga se várja el senkitôl. Amíg így vezetik a hármasfalusi kulturális és társadalmi életet, addig ne várják el a tôsgyökeres, erdôtulajdonos lakosságtól tevékenységük pártolását, de ne is feddjék meg távolmaradásukért!

Ifj. Karda Imre

N. G. idôs olvasónk keresett fel tegnap délelôtt elmesélve, hogy a múlt pénteken csaló áldozata lett. Megkért, tegyük közzé történetét, mások okulására. Pénteken délután megtermett, jól öltözött fiatalember csengetett be hozzá, segítségét kérve. Mint elmondta, az alsó szomszédot kereste, külföldrôl hozott gyógyszereket számára. Ismerte a szomszédot, családját. Amikor a kárvallott felajánlotta, hogy hívják fel a szomszéd édesapját, abba is beleegyezett, ám amikor átvette a telefonkagylót, észrevétlenül megszakította a vonalat, s úgy tett, mintha valakivel beszélne. Majd arra hivatkozva, hogy elromlott a gépkocsija, s 500.000 lejre van szüksége javításra, pénzt kért. Azt mondta, hogy csak addig kell, amíg pénzt vált. Idôs olvasónk odaadta utolsó 350.000 lejét. A férfi elbúcsúzott, s azt mondta, hogy felküldi feleségével a gyógyszereket, s az asszony a néninél megvárja ôt.

Kis idô múlva a meglepetésbôl felocsúdott kárvallott rájött, hogy becsapták, de már késô volt. A rendôrség ügyeletese azt ajánlotta, nyújtson be írásos panaszt, s várja a kivizsgálás eredményét.

Március 23-án születésnapot ünnepelt a képzô három pedagógia osztálya és pedagógia szakos tanárai.

A már eddig is létezô pedagógiai tájékozódásnak-kutatásnak szeretne szervezett keretet biztosítani a Comenius nevét felvevô pedagógia kör.

Makkai Kinga pedagógia szakos tanárnô kezdeményezése jó alkalom volt arra, hogy a IX.-XI. osztályok betekintést nyerjenek a pedagógiai szakirodalomba, Sipos Lajos tanár úr segítségével megismerkedjenek Fodor László egyetemi tanár - a rendezvény tiszteletbeli meghívottja - legutóbb megjelent könyvével, Sipos Anna tanárnô jóvoltából pedig visszapillantsanak az elmúlt évek során végzett tudományos kutatásra, illetve annak színvonalas dolgozatokban megtestesült eredményeibe.

A megjelentek megtekinthették a diákok által készített didaktikai anyagok kiállítását.

Az újonnan alakult kör vezetôcsoportjának megválasztása - elnök: György Enikô - után szendvicses és süteményes tányérok sora tette kellemesebbé a kötetlen beszélgetést.

Tôkés Tímea,
XI. D osztályos tanuló

Kimondatott, s világgá kürtölte az írott meg mindenféle sajtó a szentenciát, hogy itt, Európa e kies szegletében márpedig nincs mûködô piacgazdaság!

Mit tudnak ott, Brüsszelben az EU-s urak?! Hát a jenkik Washingtonban?

Jönnének egy kicsit ide, élveznék ôk is e sajátos demokráciát néhány évig… Bár most, ha már megúszták az általuk is ránk kényszerített ötven év szocializmust. De nem!… Csak ránk mondják az ítéletet.

Holott…

Elôször akkor láttam a Kisöreget, amikor galopp tempóba váltott az infláció. Állt a Nagyközben, egy ház kapujában és egy rózsafüzért morzsolgatott…

Késôbb már máshol is feltûnt. Szerényen állt a fal mellett, s tartotta a kezét: - Segítsenek… - néha-néha rebegte halkan.

Nem régen viszontláttam a Kisöreget.

- Ajutati…, ajutati… - mondogatta a katolikus templom elôtt.

A Kisöreg a helyzethez globalizálódott. Már így mondom, mert a másik szó, az asszimiláció, az fáj… Nekem, legalábbis.

Még mondja valaki, hogy nem mûködnek a piac törvényei…

Czirmay Szabó Sándor

Az Európai Unió vidékfejlesztési politikájának megvalósítása érdekében dolgozta ki azt a támogatási programot, amelynek rövidített neve SAPARD - Special Pre-accession Programme for Agriculture and Rural Development - Különleges elôcsatlakozási program a mezôgazdaság és vidékfejlesztés számára. E program keretében jelentôs EU-s támogatásokhoz juthatnak a pályázók. Nem minden bonyodalom nélkül. Nemrégen Suceaván tártak fel szabályellenességet, de Maros megye sem maradt ki ebbôl a sorból. Mi is történt? A kérdésre Bataga Valer mérnök, a Régiófejlesztési, Európai Integrációs Programok és Távlati Tervezési Osztály vezetôje válaszolt.

- Maros megyében pillanatnyilag nyolc község vezetése jogosult EU-s támogatásokra a SAPARD-program keretében. A pénzbeni támogatásra vonatkozó szerzôdésket már aláírták. Ezek között van Nádas község helyi tanácsa is. Az Országos SAPARD Ügynökség az 1998-as számú, 2004. március 8-án keltezett átiratában értesítette Nádas község helyi tanácsát, hogy a 69-es, Nádas-Pipe közötti 7,5 km-es községi út korszerûsítésére igényelt SAPARD- támogatás lebonyolítása során rendellenességeket tártak fel. Érdekellentétrôl van szó, ugyanis a pályázatokat elbíráló bizottság szavazati joggal rendelkezô tagjai a megyei tanács alkalmazottai, akik a munkálatok kivitelezését a Maros Megyei Út- és Hídügyi Rt.-nek ítélték. A megyei tanács viszont egyetlen részvényese az rt.-nek. Az Országos Sapard Ügynökség ugyanabban az átiratban javaslatot is megfogalmazott a probléma megoldására: alakuljon egy újabb bizottság oly módon, hogy az összeférhetetlenség ne merülhessen fel. Ezek szerint a bizottság tagjai nem lehetnek a megyei tanács alkalmazottai. Amint az ügynökség jóváhagyta az új bizottság összetételét, következik, hogy ez a bizottság újra mérje fel a munkálatok kivitelezésére vonatkozó ajánlatokat és tegye meg a további törvényes lépéseket. A támogatás összege csak akkor utalható át, amikor a fenti problémákat helyileg megoldották.

- Önök a törvényes elôírásokat tiszteletben tartották, a bizottság összetételét 60 nappal a versenytárgyalás elôtt megalakították. Nem ismerték az összeférhetetlenség követelményét?

- A szóban lévô bizottság szavazati joggal rendelkezô tagjai valóban a megyei tanács alkalmazottai, de a bizottságban gazdasági, útépítési szakemberekként - a SAPARD-program kivitelezési elôírásainak megfelelôen - vettek részt, nem pedig a tanács alkalmazottaiként. A román törvénykezésre alapozva szerintünk téves érdekütközésrôl beszélni. Ugyanis az árajánlatokat értékelô bizottság tagjai, valamint az árverést megnyert Út- és Hídügyi Rt. között nincs semmilyen vagyoni jellegû kapcsolat. A jelenlegi törvényekre alapozva kijelentem, hogy az érdekellentét ténye nem állt fenn. Egy másik érv: a pályázati feladatfüzetet négy kereskedelmi társaság vásárolta meg, közülük csupán kettô jelentkezett a versenytárgyalásra. A Geiger Gmbh és az Út- és Hídügyi Rt. Mindkét ajánlat mûszakilag megfelelt. A kivitelezési érték szempontjából viszont az Út- és Hídügyi Rt. ajánlata közel egymilliárd lejjel kisebb volt, ennyivel kértek kevesebbet. Kérdeztem már másoktól is, kérdem ez alkalommal is, hogy létezik-e olyan felmérô és árverési bizottság, amely a drágább ajánlatot tevô céget választja a munkálatok elvégzésére?

- Folyamatban van a bizottság átszervezése?

- A nádasi polgármester megtette a szükséges lépéseket a SAPARD-ügynökség ajánlásai alapján, létrejött az új bizottság, amelynek tagjai - akik nem a megyei tanács alkalmazottai - újra felmérik az ajánlatokat, és reméljük, hogy a mielôbb a szükséges dokumentációt eljuttathatjuk az országos ügynökséghez, azzal a céllal, hogy elkezdôdjön a munkálatok finanszírozása. Hogy elkerüljük a félreértéseket, pontosan tiszteletben tartottuk az ügynökség ajánlásait. Személy szerint kíváncsi vagyok az új bizottság döntésére. Gyakorlatilag újra felmérik a két cég ajánlatát. Azt fogadják el, amelyik több pénzt igényel vagy azt, amelyik kevesebbet?

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének Maros megyei szervezete felhívja tagsága figyelmét, hogy május 5-ig jelentkezhetnek a 2004-es Bolyai Nyári Akadémia továbbképzô tanfolyamaira. További információk az RMPSZ megyei központjában (Rózsák tere 61. szám, tel. 213-104) kaphatók, vagy letölthetôk az RMPSZ honlapjáról (www.rmpsz.ro).

A Marosvásárhely Mártírváros - December 21. Egyesület alapszabályzatával összhangban, Császár Zoltán elnök összehívja az egyesület rendkívüli közgyûlését 2004. április 17-én 10 órára a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal nagy gyûléstermébe a következô napirenddel:

1.) Az egyesület adminisztratív, szerkezeti és pénzügyi helyzetének elemzése;

2.) Különfélék

Az Illyés Közalapítvány Kuratóriuma az alapító okiratban foglalt célok elérése érdekében pályázatot hirdet a Magyarországgal szomszédos országokban és a diaszpórában élô magyar közösségek önazonossága megôrzésének, fejlôd&