Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Cristian Diaconescu igazságügyi miniszter kedden, Brüsszelben tájékoztatta az Európai Bizottság képviselôit azoknak a problémáknak a kezelésérôl, amelyeket Romániának meg kell oldania a csatlakozási tárgyalások huszonnegyedik, igazságüggyel és belügyekkel kapcsolatos fejezetének lezárása érdekében. Diaconescu találkozik Günter Verheugen bôvítési biztossal, Matthias Ruetével, a csatlakozási tárgyalásokat irányító igazgatóval, valamint Rudger Wissels-sel, aki a 24. fejezet tárgyalásait irányítja.

A találkozók célja az, hogy az európai hivatalosságok tájékoztatást kapjanak a következô idôszakban az igazságügyi reform és a korrupció elleni harc terén követendô általános politikai irányokról. Az igazságügyi miniszter támogatja egy rendszeres párbeszéd kiépítését az európai partnerekkel az igazságügyi reformmal és a korrupció elleni harccal kapcsolatos érzékeny problémák kapcsán.

Hétfôn délután a Vízügyi Igazgatóság, a polgármesteri hivatal és más intézmények közremûködésével a víz világnapja alkalmából szimpóziumot szerveztek a marosvásárhelyi Kultúrpalota kistermében. A rendezvényen a bibliai szent forrásoktól, a kínai gyógymódról, egészen a vízmolekula összetételéig mindenrôl hallhattunk. E pszeudotudományos értekezleten Dorin Florea polgármester a város vízellátásáról tartott elôadást. A rendezvényen való részvételre furcsa mód, a legilletékesebbek, az Aquaserv képviselôi nem kaptak meghívást.

A municípiumi vízgazdálkodás realitása címen Dorin Florea elmondta, a vízellátást illetôen még mindig egy múlt századbeli város feltételeinél tartunk. Nagy hiba, hogy a vízgazdálkodási stratégiát az egyetlen nyersvízforrásra, a Marosra építették fel, ami egyre jobban szennyezett, így egyre többe kerül a tisztítása. Az EU nagyvárosaiban egyre kevésbé használják a felszíni forrásokat, inkább a talajvizet hasznosítják. Ezzel szemben Marosvásárhelyen még mindig a Maros tisztítását tekintik elsôdleges megoldásnak. Nagyon rossz az ívóvízellátás, s hogy ezt feljavítsák, hiteleket kellett felvenni, ami még nagyobb terheket ró a fogyasztókra. Ezt a szolgáltatást komolyan kell kezelni és nem választási kampányra felhasználni - fejtette ki a polgármester, aki még azt is elmondta, hogy a lefolyóhálózat bôvítését nem támogatják EU-s hitelek, így ezt a helyi tanács kell majd finanszírozza. Minden erôfeszítés ellenére, állítása szerint, még mindig nagyon rossz a marosvásárhelyi ivóvíz minôsége. A vezetékcserét is egy kockázatos program szerint hajtják végre, olyan mûanyag csöveket helyezve el, amelyeket máshol nem használnak, mert költséges. Jobb megoldásnak látszik a ratosnyai vízgyûjtô felépítése, amibôl majd tiszta vizet vezetnek Marosvásárhelyre - jelentette ki a polgármester. Aztán azt is hallhattuk, hogy a vezetékcsere-program összevisszasága miatt nem tudják megfelelôen javítani az utcákat. A polgármester a vízszolgáltatást magántôke bevonásával látja megoldhatónak.

Mivel a szimpóziumon a polgármester által elhangzottak többé-kevésbé nyíltan a marosvásárhelyi ivóvíz-szolgáltató vállalatot, az Aquaservet érintették, a cég sajtószóvivôjétôl kértük, válaszoljon az ellenük felhozott érvekre. Sófalvi Szabolcs többek között elmondta, Dorin Florea nem ismeri a városi vízellátás reális tényeit. Például azt, hogy a tényleg hozzáértô szakemberek többszöri elemzése után kiderült, Marosvásárhelyen és környékén nem lehet használni ivóvízforrásként a talajvizet, ugyanis nagyon gyenge a hozama, másrészt 20 méter mélységben nitrátot, 100 méter mélyen sót tartalmaz. Ezek a tények! Az Aquaserv Kht. is egyetért azzal, hogy a ratosnyai gát megépítésével jelentôsen javulna a város vízellátása, azonban a gyûjtôgát még nincs felépítve és a jelek szerint ezt a következô 10 évben se fejezik be. Emellett a 60 km vízvezeték megépítése több mint 60 millió dollárt igényelne. Miután ezt a lehetôséget is megvizsgálta, az Európai Bizottság döntött úgy, hogy meghitelezi a vízüzem és a szennyvíztelep korszerûsítési munkálatait, amely a csatornahálózat bôvítésével kevesebbe, mintegy 28 millió euróba kerül. A vízüzem korszerûsítése nyomán a víz vegyi és biológiai jellemzôit javítják fel, s ezt a célt szolgálja a vezetékcsere is. Egyébként a város vízhálózata a város tulajdona, így mindenképpen a helyi önkormányzat feladata ennek a karbantartása, cseréje. Ami a polietilén csövek használatát illeti, ezek sokkal olcsóbbak a gömbgrafitos öntvényeknél és mintegy 50 évig garantáltak. A polgármester által említett öntvény-vezetékek belseje is ilyen polietilén anyaggal van bevonva, úgyhogy a víz ezen anyaggal érintkezve folyik az említett csövekben - foglalhatnánk össze a cég álláspontját az elhangzottakkal kapcsolatosan.

A szimpózium "vegyes" jellegérôl még annyit: Gheorghe Sincan ortodox esperes a vízforrások bibliai jelentôségérôl beszélt, Cezar Culda a kínai harcmûvészetek mestere az ôsi kínai gyógymódról tartott a témához kevésbé tartozó elôadást, Stefan Hobai, a MOGYE egyetemi tanára a vízmolekulát elemezte, Ovidiu Farcas, a Közegészségügyi Igazgatóság környezeti egészségtani osztály vezetôje a víz által terjesztett fertôzô betegségekrôl értekezett, dr. Ion Toma, az egészségügyi központ szakorvosa a vízben található rizikótényezôkrôl, fertôzô és szennyezô anyagokról értekezett. Legvégül Monica Gheorghe mérnök, a Vízügyi Igazgatóság mûszaki igazgatója megyénk vízügyi helyzetképét és árvízvédelmi munkálatait ismertette.

Március 27-én délután avatják fel a Koppenhága-Marosvásárhely közötti charter légijáratot - tudtuk meg a megyei tanács tegnapi sajtótájékoztatóján. Egy 72 férôhelyes kisgép landol 15 órakor a marosvásárhelyi repülôtéren dán turistákkal, valamint Dánia bukaresti nagykövetével a fedélzetén. Az eseményen a megyei tanács elnöke, a prefektus és a légi járatot mûködtetô turisztikai cég vezetôje, Torben Schreiber szólal fel. A repülôgép még aznap délután, 17 órakor visszafordul a dán fôvárosba, utasai között lesz két megyei önkormányzati képviselô, Suciu Victor és Szalkay József, valamint Csegzi Sándor, Marosvásárhely alpolgármestere, akik egy hétig tartózkodnak Dániában, ahol üzletemberekkel találkoznak.

Virág György kijelentette: reméli, hogy a koppenhágai légi járat nem lesz kudarc, mint a malmöi volt, a sikere azon múlik, hogy tudják-e biztosítani a skandináviai turistáknak a kilátásba helyezett turisztikai szolgáltatásokat, vagy sem. Az elnök abban is reménykedik, hogy májusban, annyi évi sikertelen próbálkozás után, végre beindulhat a Marosvásárhely-Budapest légi járat.

Kocsis Róbert sajtószóvivô tájékoztatása szerint egy oda-vissza út ára 350 euró lesz, és valószínûleg szeptember 30- ig heti rendszerességgel közlekedik majd a járat.

Aktuális

Szinte észrevétlenül telt el március 20-a évfordulója. No nem azért, mert megfelelô helyen nem emlékeztek volna meg Marosvásárhely fekete márciusáról, s nem is azért, mert valaki elfelejtette volna azokat a vészterhes napokat, órákat. Mindezek ellenére azonban a közember szinte semmit nem vett észre az egészbôl - és ez így van jól. Akkor élünk ugyanis normális világban, amikor az éles szembenállás idôszakára emlékezünk ugyan - s nem is szabad soha elfelejtenünk ami történt, hogy ne ismétlôdhessen meg hasonló eset -, de senkinek esze ágába sem jut, hogy az évforduló kapcsán meggondolatlan cselekedetekre ragadtassa magát, vagy hogy "csak" politikai tôke kovácsolására próbálja meg felhasználni azt.

Mindebben a normalitásban - amely nem a "magyar kérdés" hivatalosan propagált "modellértékû" megoldását jelenti, csupán azt, hogy a jogaiért küzdô kisebbség kizárólag politikai eszközöket használ ezek kivívása érdekében - észre sem vesszük, hogy Erdély mennyire megnyugtató kivétel abban a világban, amelyben leginkább az erôszakot tartják a szinte egyedüli üdvözítô megoldásnak.

Tudjuk, megszoktuk a híreket a fegyveres konfliktusokról, a vallási, etnikai célokat hirdetô, de alapvetôen téves eszközökhöz nyúló terrorakciókról. Hogy csak a legutóbbi néhány hét eseményeit említsük: Madridban ôrült fanatikusok oltották ki százak életét magát a gyûlöletet életcéllá emelô eszme szolgálatában, Koszovóban elszabadult a vallási köntösbe is bújtatott etnikai pokol, Izrael meg egész egyszerûen rakétával "intézte el" egyik legvérmesebb ellenlábasát. Ha pedig a mi jöhet még kérdését boncolgatjuk, borzadással gondolhatunk arra, hogy szeptember 11. egyik legfôbb ideológusa nevetve számolt be egy újságírónak: az al-Kaida kisebb atombomba birtokába jutott.

Régi magyar bölcsesség: ki kardot ránt, kard által vész el, erôszak erôszakot szül. Hogy az erôszakot mint eszközt elveti, ebben Erdély valóban modellértékû. Ez azonban távolról sem a kormányzat, hanem az itt élô magyar közösség érdeme, hisz másutt a hazai magyarok jogainál lényegesen többel rendelkezôk is (lásd ETA, IRA és mások) hajlamosak drasztikus megoldásokhoz folyamodni.

Való igaz, sok türelemre, kitartásra, következetességre volt szükség március óta, s még többre lesz a továbbiakban, míg a román többség végleg egyenlô félként fogja kezelni a kisebbséget. Minden olyan cselekedet azonban, amely az erôszak bármely formáját kísérelné meg alkalmazni, csak még inkább visszavetné ezt a folyamatot, éppen az erdélyi magyarságnak okozandó potenciális fizikai szenvedés kapcsán is. Ezért roppant veszélyesek egyes magyar ideológusok - kibicnek semmi sem drága! - kijelentései. 1990 márciusának, az áldozatoknak, Sütô András fél szemének üzenete nem engedi meg az efféle gondolkodást.

Nyugodtan nekifoghatunk a kampánynak, hiszen az elmúlt négy évben számos olyan eredményt sikerült elérnünk, amivel büszkélkedhetünk - mondta Lakatos Péter, a Bihar megyei RMDSZ elnöke azon a sajtótájékoztatón, amelyre tegnap került sor Kolozsváron, az RMDSZ ügyvezetô elnökségének székházában. A sajtótájékoztató annak a sorozatnak a részét képezte, amelynek keretében a szövetség bemutatja a nagyobb települések polgármesterjelöltjeit.

A területi elnök kijelentését olyan konkrét tényekkel támasztotta alá, amelyek elsôsorban a szövetség és a kormánypárt közötti - helyi és központi - együttmûködési megállapodások eredményeként könyvelhetnek el Bihar megyében. Hasonló példaként említette azt, hogy az elmúlt két évben az önkormányzatok költségvetés-kiegyensúlyozására elôirányozott összeg 56,5 milliárd lejrôl 160 milliárd lejre növekedett. Lakatos Péter pozitívumként könyvelte el azt is, hogy 2000-tôl a megyei tanácsnak alárendelt kulturális intézmények tevékenységére elôirányozott támogatás 54 milliárd lejrôl 175,4 milliárd lejre nôtt. Véleménye szerint ezek és más ehhez hasonló eredmények Bíró Rozália alpolgármester személyét igazolják, aki véleménye szerint az igazi városgazda személyét testesíti meg. Eredményeirôl maga a szövetség nagyváradi polgármesterjelöltje számolt be, akinek kétéves tevékenységét számos konkrét megvalósítás gazdagítja közigazgatás, városgazdálkodás, környezetvédelem, szociális ügyekben, civil szervezetekkel való kapcsolatépítésben egyaránt. Bíró Rozália kiemelte, hogy 2003-ban a nagyváradi önkormányzat mintegy 64 kulturális rendezvényt támogatott 3,3 milliárd lej értékben, 2004-ben pedig több, mint 70 rendezvény részesült 4,5 milliárd lejben. A szövetség nagyváradi polgármesterjelöltje kifejtette azt is, hogy 2003-2004-ben a helyi önkormányzat 6 milliárd lej egyházai támogatást utalt ki, amibôl 1,702 milliárd lej a történelmi magyar egyházak részesedése volt.

Nagy Zsolt, az Országos Kampánystáb elnöke röviden beszámolt a jelöltállítás folyamatáról. Ennek kapcsán elmondta: e hét végén elektoros elôválasztásra kerül sor Nagybányán, Szatmáron és Brassóban, ugyanakkor közvetlen, állóurnás elôválasztásra Csíkban és Gyergyóban.

Újságírói kérdésre válaszolva Lakatos Péter méltatta a március 15-i rendezvények ünnepi hangulatát, valamint azt, hogy mintegy 15 ezer nagyváradi fontosnak tartotta, hogy együtt, méltóságteljesen tisztelegjen a forradalom elôtt. Csak az nem tud örvendeni, aki rombolni akar, szögezte le az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnöke.

Az RMDSZ úgy döntött, hogy saját polgármesterjelöltet indít Kolozsváron, a legesélyesebb a jelöltségre Máté Levente városi tanácsos, tájékoztat a Ziarul Clujeanului címû napilap.

A Kolozs megyei RMDSZ-en belüli források szerint Emil Boc polgármesterjelöltségének bejelentése után a szövetség úgy döntött, hogy saját jelölttel vesz részt a polgármesteri tisztségért folyó versenyben.

Máté Levente a lapnak elmondta, szinte teljesen biztos, hogy az RMDSZ saját polgármesterjelöltet indít. Arra a kérdésre, hogy ô lesz-e a jelölt, Máté elmondta: "Még nem született döntés. Én nem utasítom el, ha felkérnek, indulok a polgár- mesterválasztáson, ugyanakkor tudom, hogy ez egy nagyon nehéz feladat".

Máté Levente esetleges jelölése nagymértékben függ egy közvélemény- kutatás eredményétôl, amelyre a hét végén kerül sor. Az RMDSZ másik két lehetséges polgármesterjelöltje Boros János jelenlegi alpolgármester és Eckstein-Kovács Péter szenátor. Egyiküknek sem célkitûzése a részvétel a polgármester-választásokon, de mindketten úgy nyilatkoztak, hogy ha a szövetség kérni fogja, és ha a közvélemény-kutatás eredményei kedvezôk lesznek számukra, akkor nem utasítják el a jelöltséget.

(MTI) Jaszin sejk meggyilkolása nyílt hadüzenet - jelentette ki a Berliner Zeitungnak adott interjújában Szalah Abdul Safi, a Gázai-övezetben mûködô egyik civil szervezet vezetôje, aki részt vett a genfi alternatív béketerv kidolgozásában is.

Mint mondta, Izrael a belátható jövôben nem akar tárgyalni a palesztinokkal, a Saron-kormány semmiképpen sem akar fegyverszüneti ajánlatot a Hamásztól.

A palesztin elemzô azonban, akinek szervezete a közel-keleti konfliktus mentális sérültjeivel foglalkozik, nem tartja komolytalannak Ariel Saronnak izraeli miniszterelnöknek azt a javaslatát, hogy Izrael kivonul Gázából.

- Az izraeli kormány azonban el akarja kerülni, hogy a kivonulást vereségként értelmezzék, amint ez Dél-Libanon kiürítésekor történt. Saron gyôztesként akar távozni, s azt akarja majd állítani, hogy szétzúzta a terror infrastruktúráját, a Hamászt megsemmisítette. Ezen kívül meg akarja mutatni az izraelieknek és koalíciós partnereinek, hogy erôs, s ilyen elôfeltételek mellett akarja megkapni beleegyezésüket a kivonuláshoz - mondta Szalah Abdul Safi a berlini lapban kedden megjelent interjúban.

A konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung vezércikkírója szerint Izrael továbbra is a létéért küzd, s csak rosszakarók vitathatják el tôle az önvédelemhez való jogot. Nem tagadható azonban, hogy Izrael barátainak száma megcsappant, mert eszközeinek megválasztásában brutális, növeli a szélsôségesek táborát, és mert Saron politikája korlátozza mindazokat a palesztinokat, akik nem akarnak elzárkózni a kiegyezés elôl. A politikai elszigetelôdés nem kis ár. Keserû, mert találó a lengyel külügyminiszter ítélete: az a kép, hogy egy tolószékhez kötött személyt rakétával meggyilkolnak, valószínûleg nem alkalmas Izrael biztonságának növelésére. Rossz reklám, de több is annál - olvasható a német lapban.

A legfelsôbb bíróság megsemmisítette a temesvári forradalom vérbe fojtásáért elítélt két tábornokra, Victor Athanasie Stanculescura és Mihai Chitacra kiszabott tizenöt éves börtönbüntetést, és elrendelte a per újratárgyalását.

Az 1997 óta tartó perben Victor Athanasie Stanculescut és Mihai Chitacot az akkori Demokratikus Konvenció (1996- 2000) kormányzása idején, 1999-ben a legfelsôbb bíróság jogerôsen tizenöt évi szabadságvesztésre ítélte. Ezenkívül nagy összegû anyagi kártérítésre kötelezte ôket, megfosztotta mindkét vádlottat katonai rangjától.

A jelenlegi kormánypárt, a Szociáldemokrata Párt (SZDP) - amely az ítélet meghozatalakor ellenzékben volt -, akkor politikai jellegû döntésnek minôsítette a legfelsôbb törvényszék határozatát. A négy évvel ezelôtti választási gyôzelme után azonban az általa kinevezett fôügyész révén rendkívüli semmítôszéki fellebbezéssel élt a végleges bírósági határozattal szemben. Az azóta is sok vitát kiváltó fôügyészi semmisségi kereset ügyében most döntött az illetékes igazságügyi testület.

A két elítélt közül csupán Chitac töltött néhány hónapot börtönben, de szívbetegségére való hivatkozással kiengedték. Stanculaescu viszont külfödlre menekült az ítélet végrehajtása elôl, és csak 2001-ben tért haza, amikor felfüggesztették büntetését.

A mostani demokratikus parlamenti ellenzék és a civil szervezetek képviselôi az igazságszolgáltatásra gyakorolt politikai beavatkozásnak minôsítik a rendkívüli semmítôszéki fellebbezést.

A mostani perújrafelvétel több évet is igénybe vehet, hiszen rengeteg tanút kell meghallgatni, sokan ma már nem is élnek azok közül, akik érdemben tudnának vallomást tenni.

Bukaresti elemzôk emlékeztetnek, hogy a forradalom idején elkövetett bûncselekmények elévülésének ideje tizenöt év. E két tábornok esetében azonban az ellenük hozott ítélet 2001-ben történt felfüggesztésekor a bíróság "megállította az órát", amely így most tartósan tizenegy évet és néhány hónapot jelez.

14 hónap alatt készül el Koronka központjában az ifjúsági központnak elnevezett többrendeltetésû épület, amelynek alapját a jövô héten ássák ki. A nemrég szervezett versenytárgyaláson a marosvásárhelyi Conimur építkezési vállalat ajánlotta a legjobb kivitelezési árat és vállalta, hogy jó egy év alatt átadja az épületet. A tervek szerint az ifjúsági központ 11,5 milliárd lejbe kerül, ebbôl idén a Jeddi Polgármesteri Hivatal a végösszeg felét biztosítja a helyi költségvetésbôl.

- Lejárt a fellebbezési idô, így hétfôn megkötöttük a szerzôdést, s kijelöltük az épület helyszínét - számol be lelkesen Nagy Márton polgármester - Öt cégbôl választottunk. Az ifjúsági központot Koronka központjába, a régi gazdaköri székházként, majd kocsmaként mûködô épület helyébe húzzuk fel. A régi épületet már tavaly lebontottuk. Köztudott, hogy Jedd község lakói referendumon döntöttek arról, hogy Koronka és Székelybós leválik, s külön községgé alakul. A parlament szakbizottságai jóváhagyták a kérést, s értesülésem szerint a múlt héten a parlament is kedvezôen szavazott e kérdésben. Az új épület felépítése a leválás szempontjából is sürgôssé és fontossá vált, hiszen ebben a létesítményben lesz az új községháza is. Tervek szerint az alagsorban garázsok, hôközpont, óvóhely és borospince lesz, a földszinten kap helyet a polgármesteri hivatal, a posta, a takarékpénztár, a mezôgazdasági iroda, az elsô emeleten a község vezetôségi tagjainak irodái, egy kisebb protokollterem s egy nagyobb tanácsterem lesz, míg az utolsó szinten egy elôadótermet, konyhát és öt vendégszobát alakítanak ki. Véleményem szerint a koronkaiak megérdemlik, hogy egy többrendeltetésû, korszerû épület jelölje az új község központját - vélekedett a polgármester, hozzátéve - Az építkezésre kiutalt összeg jelentôs teher a költségvetés számára, így más munkálatoknál szûkölködni fogunk. Azt is el kell mondanom, hogy megpróbálunk támogatást szerezni más forrásokból is. Remélem, a község lakói megértik, hogy a létesítmény felépítése elsôrendû tervünk, s kellôképpen támogatnak a kivitelezésben - zárta beszámolóját a község vezetôje.

A román nyelvû sajtóban megjelent cikk nyomán - mely értelmében a nyárádtôi általános iskolában faji elkülönítés alapján folyik az oktatás - a megyei tanfelügyelôség, fôispánság, a Pro Európa Liga és a Romani Criss szervezetek képviselôi felkeresték a szóban forgó oktatási intézményt. A helyszíni terepszemlén jelen volt a község vezetôje és a helyi roma közösség képviselôje is.

Mint Szamcsek Mihaela, a prefektúra szóvivôje elmondta, a küldöttség megvizsgálta az osztályközösségek összetételét, az oktatási körülményeket, s arra a következtetésre jutott, hogy a nyárádtôi általános iskolában nincs faji elkülönítés, nem külön, hanem együtt tanulnak a roma és más nemzetiségû gyerekek. A terepszemle után pozitívumként emelték ki, hogy a helyi polgármesteri hivatal gazdag segédeszközt, s megfelelô oktatási körülményeket biztosít a gyerekek számára. Negatívumként jegyezték fel azt a tényt, hogy a tanítók és tanárok hajlamosak arra, hogy a jeles tanulókat külön osztályokba vonják össze. A tanügyi káderek a szülôk kérésére hivatkoztak, amikor ezért felelôsségre vonták ôket. A kivizsgálása során az is kiderült, hogy a roma gyerekek nem járnak óvodába.

A vidékfejlesztési alapismeretek elsajátításáról, a fejlesztési források elérhetôségének ismertetésérôl szervez egynapos tanácskozást március 29-én, a marosvásárhelyi Dr. Juhász András Gyülekezeti Központban Mezômadaras Fejlesztési Egyesülete és a református egyház.

A szervezôk célja az európai uniós csatlakozásra való felkészítés elômozdítása. Mivel a felzárkózás komoly szakmai és intézményes elôkészületeket feltételez, a vidéki településeknek e téren különösen sok a tennivalójuk. Ebbôl kiindulva a szervezôk a vidéki társadalom legfontosabb szereplôit szeretnék megszólítani: a helyhatóságok, egyházközségek vezetôségét, egyesületek, alapítványok irányítóit, akik praktikus ismereteket sajátíthatnak el, amelyeket szinte azonnal hasznosíthatnak a gyakorlatban.

Az egynapos képzés programjában a vidékfejlesztés alapjairól, intézményeirôl és módszereirôl lesz szó, az EU strukturális alapjairól, valamint az ezekhez való hozzáférésrôl, projektek készítésérôl és projekttervezésrôl. Elôadók: dr. Kulcsár László egyetemi tanár és dr. Obádovics Csilla egyetemi adjunktus Gödöllôrôl.

A tanfolyamra március 26-ig lehet jelentkezni a mezomadaras@fx.ro e- mail címen, a 0265/429-247, valamint a 0723-620-760-as telefonszámon. Kapcsolattartó személy: Szabó Izolda.

- Az állásbörzék szükségességét és hasznosságát bizonyítja, hogy évrôl évre egyre több munkanélküli jut ilyen módon álláshoz, legyen az meghatározott vagy meghatározatlan idôre szóló munkaszerzôdés - jelentette ki tegnap sajtótájékoztatón Reghina Farcas, a Megyei Munkaerôelosztó és -Átképzési ügynökség igazgatója.

A folyó év március 5-én tartott állásbörzére utalva az igazgatónô elmondta, hogy az elôírások értelmében 30 napon belül kell elkészüljön az a jelentés, amely tartalmazza az állásbörze eredményeként történt alkalmazásokat. Akkor derül ki pontosan, mennyire volt sikeres a nôknek szervezett börze.

A következôkben az április 2-án sorra kerülô általános börzérôl számolt be. A reggel 9 órakor kezdôdô esemény megyénkben több helyszínen zajlik: a marosvásárhelyi Grand Hotel Bingo-termében, Marosludason a Köztársaság utca 43. szám alatti kirendeltségnél, a radnóti mûvelôdési otthonban, illetve Segesváron a Dumbravei utca 2. szám alatti, Dicsôszentmártonban a Vasile Milea 2. szám alatti, Szovátán a Fô út 148. és Szászrégenben a Köztársaság u. 14. szám alatti kirendeltségnél.

A megyei ügynökség 102 gazdasági egységgel vette fel a kapcsolatot, közülük 16-an jelezték részvételi szándékukat, akik 317 munkahelyet ajánlottak: pénzügyi tanácsadót, biztosítási ügynököket, ruhakészítôket, cipészeket, szerszámgéplakatosokat, kômûveseket, asztalosokat, ácsokat, hegesztômunkásokat, esztergályost, bôrdíszmûvest, ôröket, villanyszerelôt, csemperakót, szobafestôt, bádogosokat egyaránt keresnek.

Jegyzet

"Sajnos, nincs idôm" - mondjuk ki számtalanszor, szinte megszokásból e szavakat. Mi tagadás, zaklatott életritmusunk néha megköveteli, hogy gyorsan továbbálljunk, s ne fecséreljük az idôt jelentéktelen dolgokra. A "most nem érek rá" vagy az "éppen más dolgom van"- típusú mentegetôzés azonban gyakorta pusztán védekezés egy olyan életforma ellen, amelyet a megszokás kényszere miatt elveszítettünk, s így már nem a sajátunk. Pedig milyen nagyszerû volna önnön életünket élni, ôszinte és célszerû döntéseket hozni, okosan kitölteni szabadidônket, s embertársainkkal baráti kapcsolatban lenni.

Attól tartok, ez már a múlté. Az talán eszünkbe sem jut, hogy a nap ma is huszonnégy órából áll, a Föld körülbelül ugyanúgy forog, mint régen. Persze, a "nyolc óra munka, nyolc óra pihenés" luxusa régmúlt idôbe került, az egzisztenciális kérdések pedig nemcsak programunkat, jellemünket is megváltoztatták, s úgy tûnik, ez a tendencia még sokáig uralkodó lesz. A kihangsúlyozott társadalmi egyenlôtlenség és a presztízsvesztés megosztotta az állampolgárokat, a szabadidô fogalma átértékelôdött. Nincs idônk megállni, barátainkkal beszélgetni az utcán. Nincs idônk színházba, moziba, koncertekre, tárlatokra járni, nincs idônk eljutni rokonainkhoz, ismerôseinkhez (mert nekik sincs idejük eljutni hozzánk, így pedig minden kölcsönös). Nehéz életünkre, elfoglaltságunkra hivatkozva gyakorta otthon ülve az állítólagos kényelmet választjuk, nyomogatjuk a tévé távirányítójának gombjait, hátha találunk magunknak olcsó és hasznos elfoglaltságot. Aztán rájövünk, hogy ettôl sem lettünk okosabbak, fáradtan, unottan nyugtázzuk, íme, ez a nap is eltelt... Huszonegyedik századi kommunikációnk inkább gépi, mint személyes. Így senki sem sértôdik meg, s ha valaki elutasít, indokait könnyen elfogadjuk, úgyszólván azonosulunk vele.

Talán jobban kellene figyelnünk idôbeosztásunkra. Igényesebbnek kellene lennünk önmagunkkal szemben. Visszatérhetnénk a természethez, a családhoz, természetes jókedvünkhöz, viselkedésünkhöz. Ha egyáltalán visszatalálunk még... Hány óra is van? Elnézést, gyorsan be kell fejeznem: nincs több idôm!

Dr. Kelemen Atilla:

A Magyar Polgári Szövetség - mint lapunkban olvashatták - azzal a felkéréssel fordult az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetéhez, hogy támogassák az MPSZ elôválasztásokra vonatkozó kezdeményezését, amelynek célja az lenne, hogy "a polgármesteri székért harcba induló egyetlen magyar polgármesterjelölt minden magyar politikai és társadalmi szervezet támogatását élvezze". Ezért aztán elôválasztásokon óhajtanák eldönteni, ki örvend nagyobb támogatottságnak. Ha ez megtörténne, akkor szerintük a nyertes mögé "teljes erôvel sorakozhatna fel" Marosvásárhely magyarsága.

Dr. Kelemen Atillát, az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltjét kérdeztük, mi a véleménye az MPSZ-ajánlatról?

- Ismerem a felkérés tartalmát, amelyet még csak nem is a szervezet elnöke ír alá, de ezzel még nem volna baj. Sôt még csak a megjelenített szempontokkal sincs semmi bajunk. Viszont azzal már igen, hogy akkor, amikor mi teljes nyíltsággal meghirdettük, hogy mindenki jöjjön, mérettessen meg, az RMDSZ sarkig tárta a kapuit azért, hogy mindenkinek lehetôsége legyen megmérettetni, akkor onnan senki nem jelentkezett.

A marosvásárhelyi polgármester-jelöltet az RMDSZ megyei, illetve városi szervezete egy háromlépcsôs jelölési rendszerben határozta meg. Akkor lett volna mód arra, hogy más jelöltek is jelentkezzenek. Mint ahogy a körzeteknél volt is rajtam kívül másik jelölt, aki aztán az elsô forduló után visszalépett, jelezve, hogy nem kíván megmérettetni. Tehát, akkor lett volna módjuk arra, hogy jelentkezzenek erre a megmérettetésre.

Mi túl vagyunk egy háromlépcsôs jelölési rendszeren, én megkaptam a marosvásárhelyi, illetve a Maros megyei RMDSZ bizalmát a polgármesterjelöltségre. Ezek után azt hiszem, hogy a szóban forgó felkérés, ami mindenképpen az, úgymond, a jó szándékot akarja elhitetni a marosvásárhelyi választókkal, valójában félrevezetés. Nem hiszem, hogy most azt a látszatot kellene kelteni, hogy itt két egyforma súlyú, esélyû szervezet akar a jó cél érdekében összefogni.

- Ezek szerint az RMDSZ nem fog válaszolni a felkérésre?

- Ez az interjú is lehet válasz arra, amit több menetben próbálnak kierôszakolni. Szándékuk távol áll a vásárhelyi realitásoktól. Hitem és tapasztalatom szerint választóink világosan látják, hogy a siker záloga az RMDSZ-en belüli összefogás.

"A polgármesterek az év elejétôl ostromolnak pénzköveteléseikkel, de a megyei tanács költségvetése szûkös, nem utalhatunk pénzt ki a helyi tanácsoknak. A holnapi megyei tanácsülés egyik pontja a megyei költségvetés kiigazítására vonatkozik, ami csupán az egyes fejezetekbeli összegek átcsoportosítását jelenti. Úgyhogy csalódniuk kell a polgármestereknek, ha pénzt reméltek a határozat nyomán - jelentette ki Virág György megyei tanácselnök tegnapi sajtótájékoztatóján.

Hozzátette: a polgármesterek különösképpen a szociális támogatásra vonatkozó törvény alkalmazását tartják lehetetlennek, hiszen a szükségletekhez képest a támogatásként járó összeg mindössze 16 százaléka biztosított. "A jobban gazdálkodó községek 25-30 százalékig is feltornázták magukat, de ez is kevés, a megyei tanácsnak pedig nincs pénze erre a célra". Az elnök szerint a szociális támogatásra szorulókon úgy is lehet segíteni, hogy a helyi tanácsok közmunkára alkalmazzák ôket, a megyei szakmai átképzési hivatal programja alapján. Ennek lényege, hogy az átképzési hivatal állja az ily módon meghatározott idôszakra alkalmazottak bérét.

A Népújság megkérdezte, hogyan képzelhetô el az ilyen munkaszerzôdések megkötése, amikor az esetek többségében az átképzési hivatal közölte a polgármesteri hivatalokkal, hogy kimerült az a pénzalap, amelybôl a közmunkára alkalmazottakat fizették? Ennek következményeként pedig az érvényben levô szerzôdéseket egyoldalúan fel kellett bontani. A tanácselnök kifejtette, hogy az átképzési hivatal vezetôje nem érthet egyet "mindenféle" szerzôdéssel. "A polgármesterek által bemutatott, a közmunkát végzô személyekre vonatkozó iratcsomók nem voltak megfelelôek. Egyébként is január 29 óta nem utasítottak vissza egyetlen dossziét sem. Ami a szociális támogatások ügyét illeti, sok polgármesteri hivatal nem is állított össze dossziét, nem végeztetett szociális ankétot, így vannak, akik jogosultak lennének a segélyre, de nem kaphatják meg. A helyi tanácsoknál az is gond, hogy sok esetben nincs megfelelô képzettségû személy a szociális ankétok elvégzésére. A megyei tanácstól azonban kaphatnak ilyen irányú segítséget, ha igénylik" - jelentette ki Virág György.

Az utolsó esély?

A holnapi tanácsülésen ismét téma lesz a marosvásárhelyi fizikoterápia épületének ügye. Mint ismeretes, a Román Televíziótársaság ide szeretné telepíteni kihelyezett stúdióját, ám a múlt tanácsülésen a testület a határozattervezet ellen voksolt. Virág György szerint félô, hogy ismét kedvezôtlen döntés születik a tanácsban, ami akár azt is jelentheti, hogy nem Marosvásárhely lesz az a város, ahol ez a televízió mûködni fog. "Egyes tanácsosoknak még mindig nem tiszta, hogy a Román Televíziótársaság szeretne itt stúdiót, és nem magyarországi forrásokból finanszírozott adóról van szó. Nem hivatalos források szerint a televíziótársaság igazgatótanácsának elnöke, Valentin Nicolau kijelentette, hogy ez az utolsó esély Marosvásárhely számára: ha a tanács ellene szavaz, a stúdió létrehozásáért versengô másik 10 város egyike kapja meg ezt a lehetôséget" - mondta a tanácselnök.

Az SNP Petrom olajipari konszern befektetôinek nem szabják meg a hatóságok, hogy a privatizálás után a céget mekkora létszámmal kell mûködtetniük - közölte Dan Popescu gazdasági miniszter. A román olajiparban kulcsszerepet betöltô Petrom privatizálása most folyik és a nemzetközi befektetôk arra kérték a román illetékeseket, hogy ne támasszanak túl sok kikötést a cég értékesítésekor.

Várhatóan hét társaság, az amerikai Occidental Oil and Gas, az osztrák OMV, a Mol , a lengyel PKN Orlen, az orosz Gazprom , a görög Hellenic Petroleum és a svájci Glencore teszi majd meg végleges vételi ajánlatát április 7-ig. Popescu sajtóértekezleten közölte, hogy a befektetônek nem szabnak meg meghatározott létszámra vonatkozó kikötést. A Nemzetközi Valutalap azt ajánlotta a román vezetés figyelmébe: garantálják a potenciális befektetôknek, hogy azok nem ütköznek majd akadályba a cég átalakításakor. A Petrom jelenleg 60 ezer alkalmazottat foglalkoztat és a hazai nyersanyagpiac 60 százalékát ellenôrzi. A Petrom 93 százalékban állami tulajdonban van, és a kormány a konszern egyharmadát kívánja értékesíteni úgy, hogy azután a befektetô új részvények kibocsátásával a társaság 51 százalékának tulajdonosa lesz. A június vége felé lebonyolítandó üzlet értékét a szakértôk 1 milliárd dollár értékûre becsülik.

A Petrom eladását már többször halogatták és egyes elemzôk tartanak attól, hogy arra az idei választási évben nem is kerül sor. Popescu ezzel szemben közölte, hogy a Petrom eladásáról " valószínûleg júniusban, vagy júliusban megtarthatják a végleges megbeszéléseket". Popescu szerint a privatizálás olyan vitatott kérdéseit, mint a földtulajdonlás, vagy a Petrom által eddig okozott környezeti károk miatti felelôsség átvállalásának ügye, már megoldották és a tárgyalások a hét társasággal folytatódnak.

Senki sem vonhatja kétségbe a közelgô helyhatósági választások jelentôségét, így számunkra sem lehet közömbös, milyen esélyekkel indulunk neki ennek a megmérettetésnek. Nehéz most elôrejelzésekbe bocsátkozni, de nem árt odafigyelni a közvélemény-kutatásokra, még akkor is, ha számunkra pontatlanoknak tûnnek, tudniillik ezek valamilyen formában befolyásolják a választók szándékát. Az emberek jelentôs része szívesen megy a többség után, a felmérésekben saját véleménye igazolását vagy cáfolatát látja. Nem véletlen, hogy Európa-szerte nagy divatja van a közvélemény-kutatás mûfajának, különösen választások elôtt sûrûsödnek meg ezek, nemegyszer a politikai befolyásolás finomabb eszközévé válnak.

Nemrég a NIS (rövidített nevén) szervezet felmérése kavart kisebb vihart a megyeszékhelyen. Bár az eredmények egy részét nehéz hitelesnek elfogadni, másokra viszont oda kell figyelni. Például az igen magas részvételi szándékra. Ezzel ugyanis az a helyzet - nemcsak nálunk -, hogy a választók nagy többsége megígéri: elmegy szavazni, majd utólag ugyancsak többen mondják azt, hogy részt vettek, mint ahányan valóban ott voltak. Érdekes, a felmérés szerint román honfitársaink 5%-kal nagyobb arányban fognak elmenni szavazni. Rossz sejtésem, hogy ebben van némi igazság, hogy miért, annak több oka van, engedtessék néhányat megemlítenem.

Elôször is tény, hogy Marosvásárhelyen a polgárok nagy része etnikai alapon szavaz, hogy miért van ez így, az hosszú mese, ne vágjunk bele. Mindenesetre sok víznek kell még lefolynia a Maroson, amíg az emberek döntô többsége - legyen román vagy magyar - azt mondhatja majd: engem nem érdekel a polgármester nemzeti hovatartozása.

Tapasztalatok szerint a hazai magyarság körében nagyobb a reményvesztettség, a közömbösség, gyakoribb az az életérzés, hogy az ô sorsán már semmi és senki nem tud változtatni. Hozzájárulhatnak ehhez a rossz demográfiai mutatók és a fiatalok elvándorlása, illetve ezen szándéka.

Lehet arról is szó, hogy román testvéreink több derûlátással néznek a jövôbe. Ha az utóbbi évszázad, vagy akár az utolsó tizenöt év történéseit nézzük, nekik több okuk van az optimizmusra. Nálunk az optimizmus a rendszerváltás után néhány hét, néhány hónap, esetleg néhány év alatt eltûnt, de legalábbis igencsak mérséklôdött. Nemcsak a mi hibánkból, teszem hozzá.

Végül, de nem utolsósorban valljuk be ôszintén: ha nemzeti ügyrôl van szó, a románoknál jól mûködik az összetartás, legalábbis jobban, mint nálunk. Nem hiszek a turáni átokban, de mi valahogy szeretünk keresztbe tenni egymásnak, Marosvásárhelytôl Strasbourgig mûveljük ezt. Amivel még nem árt szembenézni, az, hogy közöttünk is sokan a jelenlegi polgármesterre szavaznának, aki - valljuk be - tud magának reklámot csinálni. A látványos akciók sokakat megfognak, s meghatódnak például azon, hogy a Palás köztôl a Hangya-épületig díszköveken sétálnak, s közben nem látják a hosszú gépkocsisorokat a "gödörnél", vannak, akiknek nagy eredmény néhány fôtéri épület tatarozása, s közben kórházakban, iskolákban úgy hull fejünkre a por s a vakolat, mint a marosszentimrei templomban. Vannak, akik elhiszik, hogy az elmúlt év legrangosabb kulturális rendezvénye a várbeli zenebonává és kollektív sörivássá silányult Vásárhelyi Napok volt, közben elmondják: azért ez a polgármester is tett valamit a városért! Ami önmagába véve igaz, csakhogy egy polgármester nem valamit, hanem sokat és fôleg hasznosat kell tegyen városáért.

Ezekkel a tényekkel szembe kell nézni, mert az nem megoldás, hogy a nekünk nem tetszô közvélemény-kutatás helyett egy másikat készítünk. Személyes véleményem, hogy ezeket a felméréseket nem kell ugyan szentírásként kezelni, de oda kell figyelni rájuk.

Túl azon, hogy egyetlen jelölt kellene induljon, fel kellene valahogy rázni a közösséget, és arra a bizonyos összefogásra nagy szükség lenne.

Tófalvi Zoltán 1944. március 24-én született Korondon. A marosvásárhelyi tanárképzô fôiskola után a kolozsvári tudományegyetemen is szerez történelem- filozófia tanári képesítést. Éveken át szülôfalujában tanár, majd a Marosvásárhelyi Rádió riportere, késôbb A Hét, az Erdélyi Napló munkatársa, jelenleg az RTV magyar adásának szerkesztôje. Mûvei: Pogány fohászok faluja (riportok, 1979), Ceramica din Corund - A korondi kerámia (kétnyelvû monográfia Kardalus Jánossal, 1981), A Temesváron élô atyhai közösség (szociológiai tanulmányok, 1984), Ha egyszer egy ember támad (riportok, 1989), Kövek egy siratófalhoz (vallomások a kommunista diktatúra mártírjairól, Gazda Józseffel közösen, 1994), A sóvidéki népi fazekasság (monográfia, 1996), Északi változatok (Beszélgetések Dániában, Svédországban, Norvégiában, Finnországban élô jeles magyar értelmiségiekkel, 2000), Élet a föld alatt (Balaskó Vilmos református lelkipásztor 1983-ban papírra vetett emlékirata - felfedezte, sajtó alá rendezte, bevezetô tanulmánnyal és jegyzetekkel látta el T.Z., 2000), Fodor Pál és az erdélyi kérdés (tanulmány, Korunk, 2003), A Dunánál (sorozat az erdélyi ötvenhatosokról a Székelyföld c. folyóiratban).

Tófalvi Zoltán 1982-ben elnyerte a Korunk címû folyóirat I. díját A Temesváron élô atyhai közösség címû tanulmányával. 1993-ban a budapesti Civitas Humanitas filmfesztiválon elsô díjat nyert Miholcsa Gyulával közösen készített alkotása: Húsz éve a víz torkában élünk (A bözödújfalusiak tragédiájáról). 1994-ben elsô díjat nyert a HITEL c. folyóirat szociológiai pályázatán, 1997-ben pedig megkapta a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) nívódíját azért a dokumentumfilmért, melyet Miholcsa Gyulával készített 1996-ben, mikor megszervezte "a halálmenet megismétlését". (Az egykori ötvenhatos elítéltek felkeresték raboskodásuk színhelyeit, meglátogatták egykori börtöneiket. )

- Riporter, kutató, helytörténész, monográfus, író. A hatvanéves Tófalvi Zoltánt arról kérdezem, hogy ilyen sokirányú érdeklôdése közepette voltaképpen minek is tartja magát?

- Elsôsorban publicistának tartom magam, a szó legnemesebb értelmében; a közgondokra figyelô, reagáló újságírónak, aki 1969 óta jelen van a magyar sajtóban, és - minden álszerénység nélkül merem kijelenteni - alig van olyan romániai magyar publikáció, amelyben ne közöltem volna. Az Amerikai Egyesült Államoktól Ausztráliáig nagyon sok külhoni magyar lapban is publikáltam, sôt német nyelvû tanulmánykötetem is napvilágot látott Bécsben. De ugyanúgy történésznek is tartom magam, elsôsorban helytörténésznek és 1956 kutatójának. Bizonyára sokakat foglalkoztat a kérdés, hogy miért választottam ’56-ot. Elsôsorban azért, mert számomra 1956 óriási élmény volt, elemi erôvel hatott rám. A korondi iskolába jártam, kisgyerek voltam, most utólag naivnak tûnik, hogy akkor ott, kisiskolásként, akárcsak Moyses Mártonék, mi is megpróbáltunk "átszökni" a román-magyar határon, illetve beszéltünk errôl… A rádiót hallgatva, vagy esténként a fonókban, a kapuban a fogságot, háborút megjárt férfiak beszédét figyelve hallottuk, hogy ôk is részt vennének és segítenének… Ezen túl nem ment a segítségnyújtás, de mindarra, amit akkor hallottam, ma is tökéletesen emlékszem, s 1989 után, amikor lehetôség nyílt arra, hogy ezt a nagyon-nagyon vitatott és legkevésbé ismert történeti korszakot kutassam, nemcsak visszaemlékezések, hanem elsôsorban hiteles levéltári dokumentumok alapján, szinte magától értetôdôen vetettem bele magam a munkába, holott tisztában voltam vele, mekkora fába vágom a fejszét. Ezt ma is egyik legfontosabb feladatnak tartom, hiszen annak a korszaknak az egyértelmû tisztázása, hiteles korképének megrajzolása rendkívül sokat jelentene a mai kérdések megértésében is, és ahhoz, hogy ezt a viharos idôszakot, amelyben élünk, megértsük, rendkívül fontos az ötvenes éveknek, a hatvanas évek elejének feltárása, természetesen a még élôk visszaemlékezéseivel összeszikráztatva.

A történetkutatás mellett nagyon fontosnak tartom a néprajzi kutatást, kötetem jelent meg a sóvidéki népi fazekasságról, ezt választottam doktori dolgozatom témájául is: a sóvidéki fazekasságot. Vállalkozásom, úgy hiszem, egyedülálló: a múzeumokban, magángyûjteményekben fellelhetô tárgyi emlékek alapján azonosítani minden korondi, makfalvi, szolokmai, küsmödi, siklódi vagy etédi fazekast. Nagyon- nagyon fontos feladatomnak tartom ezt - hogy végre átfogó képet kapjunk arról a fazekasságról, amely ma már csak itt létezik, a Sóvidéken, elsôsorban Korondon, és az méltó helyére kerüljön, nemcsak a magyar, hanem az egyetemes néprajzban is.

Ez a három terület köti le minden idômet, messze túl a szabadidôn, az éjszakáimat is. Óriási anyagot kell átnéznem, 1956-ról is, például csak a Szoboszlay-per perirata több mint harmincezer oldalt tesz ki. Olyan döbbenetes dokumentumokat találtam meg, mint az egykori kivégzési jegyzôkönyvek, amelyek önmagukban is hátborzongatóak...Hiszen a közvélemény nem tudta, nem hitték az emberek, hogy itt ötvenhat kapcsán bírósági ítélettel hivatalos kivégzések voltak! Arra a tizennégy áldozatra, akiket kivégeztek, legalább annyira büszkék lehetünk, mint az anyaország ötvenhatos hôseire. Van némi szerepem abban, hogy a kiskunmajsai kápolna falára odakerültek az erdélyi mártírok nevei is, és Budapesten a 301-es parcellában is ott olvashatóak ezek a nevek.

Ez lenne tehát az én pászmám, amelyet magamra vállaltam, s a továbbiakban is ezt szeretném folytatni, amennyiben erôm és energiám engedi.

- Kívánom, hogy majd, "a pászma végén" ugyanezt a töretlen hitû és munkabírású Tófalvi Zoltánt köszönthessem ismét, olvasói, nézôi nevében is!

A fényképezés a tetten ért természet, mondta Auguste Lumière. A holnap analfabétái, vélekedett egykor Moholy-Nagy László, már nemcsak azok lesznek, akik nem tudnak írni és olvasni, hanem azok is, akik nem fognak tudni fényképezni. Beck András szerint a jó fénykép: talált tárgy, bárki ráakadhat. Közpréda, amit egy kattintással valakinek mégis sikerült megkaparintania. Fotós az, aki belebotlik a látványba, belekapaszkodik a fénybe meg az árnyékba, akit megállásra késztet valami, amin mi, kevésbé fényérzékenyek, gondtalanul és nyomtalanul átlépünk.

A digitális technika kibôvítette a fotózás lehetôségeit, kitágította horizontját. De a jó szemet, a "tetten érô" alkotót semmiféle mûszaki csoda nem helyettesítheti. Puskás György az a fajta fotós, akinek többnyire sikerül megkaparintania a látványt. Nem belebotlik, hanem valósággal provokálja. A marosvásárhelyi mérnökember Némethonban kereste a szebb életet, úgy tûnik, sikerrel. Szeret utazni, és gyakran jön haza. Fotósként most fedezi fel a világot, benne külön Erdélyt. Láttató szenvedélye az utóbbi idôben lobbant akkorát, hogy profi szinten is megméretkezzék. 2003 februárjától ez év februárjáig 22 nemzetközi kiállításon fogadták el összesen 64 képét, ezekbôl 47 egymástól különbözô alkotás. Számos elismerést, oklevelet kapott, szerepelt a III. Nemzetközi Magyar Fotókiállításon, melynek vándoranyaga a Várgalériában tekinthetô meg. Két héten át a Sapientia Egyetem második emeleti körfolyosójának falain 24 színes fotója látható. Témája a természet, a belakott, átalakított vagy érintetlen táj. Olyan ötletes, szép munkáiban gyönyörködhetünk, mint A falu ôrei, a Felhôcsináló ikrek, a Felfüggesztett város, Az idô kapui, A nyíl, a Meseerdô, vagy a szívéhez legközelebb álló, itt látható Fehér csend, amely a szabédi temetôrôl készült.

Március 27-én 9-tôl 14 óráig Gyökerekbôl megújuló nép címmel tanácskozást szerveznek a marosvásárhelyi történelmi egyházak és a Mustármag megújulás-szolgálat. Nemzeti jellemünk gyökerei címmel dr. Zachar József, a Magyar Tudományos Akadémia történelemtudomány doktora tart elôadást. A magyar mûveltség gyökerei címmel dr. Csihák György, a Zürichi Magyar Történelmi Egyesület elnöke értekezik. A mai erdélyi keresztény társadalmat dr. Gagyi József, az EMTE tanára mutatja be, majd dr. Rókusfalvy Pál, a Magyar Tudományos Akadémia pszichológus doktora A lélek ôstörténete és az ifjúság címmel tart elôadást. Helyszín a Deus Providebit Tanulmányi Ház.

Aluljáró

Marosvásárhely tömegszállítása 2007- re a föld alá költözik. A város tizennégy esztendei diktatúrátlanság után sem tud mit kezdeni önmagával. Közlekedése felduzzadt, útjai csapnivalóak, karbantartásuk rossz és nem folyamatos, terelôútja nem tereli el a forgalmat, az új terelôt luxuslakónegyed kialakítására használnák ki a megyebárók, a vadkapitalizmus haszonélvezôi. A zsúfoltság mindennapos, kevés a parkoló, mindenfelé személygépkocsikat kerülget a járókelô, van reggeli csúcs, déli csúcs, délutáni csúcs, de az estitôl aztán ôrizzen meg mindenkit a forgalom istene. 19 óra körül majomországi külsôt ölt a város, eltûnnek a tágas, kényelmes társasgépkocsik, a megállókban a vékonypénzû fiatalok, cincogó tárcájú nyugdíjasok, tájékozatlan vidékiek, türelmetlenül fel s alá járkáló középkorúak egy valószerûtlen színjáték szereplôivé válnak. Majomországban természetszerûen majomkocsik szállítják a majmokat. Marosvásárhelyen majmokként kell a célra teljesen alkalmatlan, tehát nem rendeltetésszerûen használt jármûvekbe zsúfolódnia annak, aki nem tud vagy nem akar gyalogolni.

A posztkomcsi éra technikai bravúrja Marosvásárhelyen a maxitaxinak becézett közúti förmedvény, amely mostanság tízezer lejért hordozza utasait ide-oda. Ennyi a buszjegy ára is. Laikus Átlagember (L. Á.) azt kérdi: ha ugyanannyiba kerül ez is, az is, miért nem választhatom a kényelmeset, a civilizáltabbat? (Bár tessék csak megnézni, hogy' néznek ki a buszok! Ajtók-lépcsôk közé rakott vödrök, felmosórongyok - takarítócég mozgó mosodái!?)

A "maxitaxizás" nem tartozik a kulturált tömegszállítási módok közé, ez nyilvánvaló. Melyik mûvelt országban látni hasonlót? L. Á. azt gyanítja, valami bôdületes disznóság (kitûnô üzlet) bûzlik a "jelenség" mögött. Amelyben - a balek utast kivéve - minden
"tényezô" megtalálja számítását: a vállalkozó cég, az alulmaradó "versenytárs", a taxizó vezetô, a lobbizó csoport, végeredményben az egész városi tanács, élén a Fô Gazdával - akiket, gondolja dühvel L. Á., látnánk legalább egy héten át mindennap ötször-hatszor ilyen kalodaipari remekmûvek belsejében lubickolva, kilencvenfokos hôben és szögben verítékezve vezekelni!...

L. Á. azt is el meri gondolni: istenem, ha EZEK hatalmon akarnak maradni (hogyne akarnának!), miért nem mozdítanak valamit, legalább egy gesztus erejéig, a folyamatosan nyomorodó nép érdekében; miért nem próbálnak valami jót is? Miért alázzák meg emberi méltóságában minden este a marosvásárhelyi választókat? Kinek jó ez a förtelmes majomutaztatási divat?

Okostojás Közbevágó (vagyis O.K.) azonnal belefojtja a szót, megmagyarázván: - Szoktatni kell a vásárhelyieket a maxitaxihoz, mint szavazáskor az anyóst az urnához.

Ugyanis mi maxitaxival megyünk Európába. Természetesen a korszerû, minden csavargói igényt kielégítô aluljárón keresztül...

Az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány pályázatot hirdet Civil Sajtómûhely - szakmai továbbképzés a helyi közösségek fejlôdését szolgáló sajtótermékek kivitelezéséhez.

Olyan erdélyi magyar civil szervezetek képviselôinek jelentkezését várjuk, akik vagy már létezô kiadványok szerkesztésével foglalkoznak, vagy érdekeltek ilyen sajtótermékek létrehozásában, fenntartásában. Különös tekintettel várjuk a szórványban mûködô civil szervezetek képviselôinek jelentkezését.

A háromnapos képzés programterve két fô részbôl tevôdik össze: közösségszervezés és nonprofit menedzsment, illetve lapszerkesztéssel kapcsolatos ismeretek.

A képzésre három alkalommal kerül sor április és május folyamán. Pályázni az alapítványtól igényelhetô ûrlap kitöltésével lehetséges. A pályázat beküldési határideje március 29. (postabélyegzô dátuma).

Alapítványunk címe: 400364 Kolozsvár, Erdô (Padurii) utca 11. szám, e-mail: ermicisza@cluj.astral.ro, tel/fax: 0264- 522401.

Kapcsolattartó személy: Jakab Vilma programfelelôs.

Az Erdélyi Magyar Mûszaki Tudományos Társaság (EMT) Számítástechnika Szakosztálya 2004. március 27-28-án SzámOkt 2004 elnevezéssel számítástechnika konferenciát szervez Kolozsváron. Téma: Az emberközeli gép. Helyszín: Bethlen Kata Diakóniai Központ (szombaton) és Báthory István Elméleti Líceum (vasárnap).

A konferencián elhangzó plenáris elôadások:

Dr. Németh Géza, BME, Távközlési és Médiainformatikai Tanszék: A beszédtechnológia alkalmazási lehetôségei a hatékony ember- gép kapcsolatban.

Borbély Endre, BMF, Kandó Kálmán Villamosmérnöki Fôiskolai Kar, Híradástechnika Intézet: e-kereskedelem, e-vásárlás.

Dr. Giese Piroska, Központi Fizikai Kutató Intézet, RMKI: Videokonferencia alkalmazása a távmunkában végzett európai magfúzió- kutatásban.

Dr. Selinger Sándor, Gábor Dénes Fôiskola, Erdélyi Konzultációs Központ: Távoktatás a világhálón. Az internet alapú oktatás egy kommunikációs folyamat.

Dr. Kása Zoltán, BBTE, Matematika és Informatika Kar: Hogyan viselkedjünk az Interneten!

Bôvebb felvilágosításért forduljanak az EMT kolozsvári titkárságához: 0264-590825, 594042, emt@emt ro.

Minden érdeklôdôt szeretettel várunk!

A Rompetrol elnöke szerint drágítani kell az üzemanyagokat

A következô ödôszakban literenként 10-20 eurócenttel kell emelni az üzemanyagok árát az importált kôolaj drágulása miatt, közölte kedden Dinu Patriciu, a Rompetrol csoport elnöke. "A kôolaj ára az utóbbi 13 év legmagasabb szintjét érte el. Ezért drágítani kell az üzemanyagokat, ellenkezô esetben veszteségesek leszünk", szögezte le Patriciu. Az üzemanyagok ára legutóbb januárban emelkedett literenként 900-1.000 lejjel, a forgalmazók akkor a lej euróhoz viszonyított árfolyamának romlására hivatkoztak. A Rompetrol kôolajfinomítói, a Petromidia és a Vega kizárólag importált kôolajat dolgoznak fel. A Rompetrol csoport a legnagyobb magántársaság a romániai kôolajipari ágazatban, piaci részesedése 32 százalékos.

Százezres "hátraarc" a határon

Több mint 300 ezer, nyugati feketemunkára utazó románt fordítottak vissza januárban és februárban a határról, háromszor többet, mint az elmúlt esztendô azonos idôszakában - derül ki a román határrendészet legutóbbi adataiból. E kimutatás szerint az év elsô két hónapjában 40 636 személynek nem volt egészségügyi biztosítása, 13 548-nak nem volt menettérti jegye, 2191 nem rendelkezett zöldkártyával, 232 329 személynél nem volt a határátlépéshez szükséges, megfelelô mennyiségû valuta, 42 777 személy nem tudta megindokolni úticélját, 99-nek hamis vagy lejárt útiokmánya volt. A hamis útleveleket azoknál találták, akiknek elôzôleg bevonták eredeti okmányukat a Schengen-országokban elkövetett törvénysértések miatt. Többségük életkora 20-35 év között van. Egy hamis útlevélért állítólag 50-1500 dollárt kell fizetni a feketepiacon. Januárban és februárban 3 millióan lépték át Románia határait, ebbôl 1,8 millió volt román. Az autóforgalom 20 százalékkal növekedett. A Schengen- országokból visszafordított románok száma mindeddig 1197, ami 2 százalékkal kevesebb, mint tavaly.

Iliescu biztonsági okokból elhalasztja izraeli látogatását

Ion Iliescu államfô biztonsági megfontolásokból elhalasztotta izraeli háromnapos látogatását, amely az eredeti tervek szerint hétfôn kezdôdött volna. A külügyminisztérium megítélése szerint nem lenne biztonságos az államfô izraeli utazása most, amikor az izraeli hadsereg végzett Ahmed Jaszin sejkkel, a Hamász palesztin szervezet vezetôjével, s ennek nyomán romlott a Közel-Kelet biztonsági helyzete - indokolta a halasztást az elnöki hivatal közleménye. A látogatás újabb idôpontja még nem ismeretes, a közlemény szerint a felek egyeztetnek annak kijelölése érdekében.

Disznókra vadásznak a gyulafehérvári sintérek

A gyulafehérvári sintérek néhány napja az utcákon szabadon kószáló disznókra vadásznak, az állatmenhelyek szûknek bizonyulnak a sertések számára. Mircea Hava gyulafehérvári polgármester kedden elmondta, a sintérek öt gazdátlan disznót és húsz kóbor kutyát fogtak be hétfôn és kedden. A helyzet komikumát az is emeli, hogy az állatmenhelyeken nincs több hely a kutyák számára, mondta a polgármester. "Számos lakossági bejelentést kaptunk az utcán kóborló disznókkal kapcsolatban, ezért úgy döntöttünk, hogy a sertéseket a kutyákhoz hasonlóan begyûjtjük és néhány napig az állatmenhelyen tartjuk. A jelentkezô gazdáknak ki kell fizetniük minden költséget", tette hozzá Mircea Hava.

Petôfi Sándor nevét viselheti a sepsiszentgyörgyi December 1. sugárút

Sepsiszentgyörgy polgármestere hat év után újra kezdeményezi az 1918. December 1. sugárút átnevezését Petôfi Sándorra. Albert Álmos elmondta, készíti a dokumentációt a javaslat elôterjesztésére a városi tanácsban. A polgármester hat évvel korábban próbálkozott elôször az utcanév megváltoztatásával. A városi önkormányzat meg is szavazta a kezdeményezést, de a Kovászna megyei prefektúra megtámadta a döntést, a Legfelsôbb Bíróság pedig végleges döntésben kimondta, hogy a sugárút elnevezése továbbra is 1918. December 1. Albert Álmos szerint jelenleg jóval nagyobb az esély, mivel a törvény az önkormányzatok javára módosult az utóbbi években, az önkormányzatok pedig dönthetnek az utcák elnevezésérôl. A prefektúra szerint a Legfelsôbb Bíróság 2000- ben hozott döntése végleges és visszavonhatatlan.

Ausztrália fontolóra veszi katonái havahívását Irakból

Ausztrália fontolóra veszi katonái hazavezénylését Irakból, miután az Egyesült Államok a tervek szerint június végén visszahelyezi a hatalmat az arab ország lakosainak kezébe - közölte kedden az ausztrál védelmi miniszter. Robert Hill Canberrában újságírók elôtt kijelentette: július elseje után létezik majd egy iraki kormány, s alapvetôen e testületen múlnak majd a dolgok. "Ha felkérik a nemzetközi közösséget, hogy továbbra is támogassa ôket, fontolóra vesszük" e kérés teljesítését - tette hozzá. Hill mindazonáltal megjegyezte: szörnyû lenne, ha a nemzetközi közösség e pillanatban magára hagyná az iraki népet. Ausztrália, az Egyesült Államok szoros szövetségese, kétezer katonával vette ki részét az amerikai vezetésû szövetségesek tavalyi iraki háborújából. Az arab országban jelenleg mintegy 850 ausztrál katona segédkezik az újjáépítésben. A konzervatív ausztrál kormány nem tûzött ki határidôt katonái hazavezénylésére. Mi több, a feltehetôen az al-Kaida terrorhálózat által márciusban Madridban elkövetett véres robbantássorozat után Canberra megerôsítette, hogy továbbra is katonákat kíván állomásoztatni Irakban, míg Spanyolország azt jelezte, hogy hazahívná saját katonáit. Mark Latham ausztrál ellenzéki vezetô, aki jelenleg a legnépszerûbb politikus a déli kontinensen, kedden viszont közölte: ha gyôz a várhatóan idén októberben vagy novemberben megrendezendô ausztráliai választásokon, ez év végéig hazavezényli az ausztrál katonákat Irakból.

500 millió eurós büntetés a Microsoftnak

Az Európai Bizottság, az EU versenyfelügyeletének szerepkörében eljárva, 497 millió eurós büntetést akar kiszabni az amerikai Microsoft számítógépprogram-gyártóra, uralkodó piaci helyzettel való visszaélés címén - tudódott ki bizottsági forrásokból. Ez lenne az eddigi legnagyobb bírság, amelyet az EU-bizottság egyetlen cégre valaha is kirótt. A világon a számítógépek kilenctizedében használt Windows kezelôrendszer gyártójánál, a Microsoftnál azt mondták, hogy a büntetést "indokolatlannak" tartják, és ha a bizottság meghozza, akkor a Microsoft bíróság elôtt megtámadja.

A meteorológia világnapja

1950. március 23-án lépett érvénybe az az egyezmény, amellyel a korábbi Nemzetközi Meteorológiai Szervezet helyét átvette a Meteorológiai Világszervezet. Azóta e napot tekintik a meteorológia világnapjának. Ez alkalomból rendeztek tegnap regionális tanácskozást az országos meteorológiai intézet nagyszebeni központjában, amelyen a Maros megyei fiók munkatársai is részt vettek. A rendezvényen többek között szó esett arról is, hogy a globális felmelegedésnek köszönhetôen egyre gyakoribb a szélsôséges idôjárás, ami gyakran katasztrófát okoz. Emiatt különösen fontos az idôjárás megfigyelése, az elôrejelzések, hiszen komoly károkat lehet megelôzni, ha idejében értesítenek a veszélyrôl. Országos szinten az elmúlt esztendôkben 8 csúcstechnológiával felszerelt radarkészüléket helyeztek ki, egyet tavaly szeptemberben adtak át a Maros megyei Bábahalma közelében, így megyénket is bekapcsolták az országos hálózatba. Az idôjárás-jelentések az elkövetkezendôkben is egyre fontosabbak lesznek a fenntartható gazdasági fejlesztési stratégiák kidolgozásában, a mezôgazdaságban, illetve a vízkészletek felhasználásában.

A 2-es körzet választmányi gyûlése

Az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének II. körzete március 24-én, szerdán 18.30 órai kezdettel tartja beszámoltató bôvített választmányi gyûlését az RMDSZ megyei székházában.

Könyvbemutató a borházban

Március 27-én 18 órától a Vámosgálfalvi Borházban borkóstolóval egybekötött könyvismertetôt tartanak. Dr. Csávossy György A jó boroknak szép hazája Erdély címû Magyarországon szerzôi díjjal kitüntetett kötetét Seprôdi József borász ajánlja az érdeklôdôk figyelmébe. Közremûködik Bárdosi Ildikó, a pécsi tárogató zenekar és György Horváth László költô. Részt vesz az EME fiatal mûkedvelô csoportja.

A talajtáperô fenntartása a biogazdálkodásban

Március 25-én, délután 5 órától a marosvásárhelyi Biokertész Csoport szervezésében A talajtáperô fenntartása a biogazdálkodásban címmel tart elôadást dr. Dán József, az egyesület egyik alapító tagja. A rendezvény helyszíne a Fókusz Öko Központ Liliom utca 22. szám alatti székhelyének közösségi terme.

Jogügyi tanácsadó

Szerkesztôségünk - Dózsa György utca 9. szám, II. emelet - ma délután 3 órától jogügyi tanácsadást tart. Az érdekeltek ne feledjék el magukkal hozni elôfizetési szelvényüket, s azzal az üggyel kapcsolatos irataikat, amelyben a szakember véleményét kérik.

Esélyegyenlôség

Az esélyegyenlôség jegyében március 25-ig várják Nyárádszeredában a polgármester- és helyi tanácsosjelöltek jelentkezését az RMDSZ helyi szervezeténél. Eligazítást nyújt Szávuj Zsigmond, az RMDSZ titkára, személyesen, illetve a 0741-663-883-as, vagy az 576-384- as telefonszámokon, ez utóbbin 15-18 óra között.

Gyertyás tüntetés az egyetemért

Március 26-án, pénteken este 10 órától a Deus Providebit Tanulmányi Ház aulájában a Sapientia EMTE hallgatói önkormányzata gyertyás-könyves tüntetést szervez. Ezzel a megmozdulással szeretnék felhívni a közvélemény figyelmét arra, hogy az egyetem támogatásának csökkentése nemcsak a campus felépítését teszi kérdésessé, hanem az egyetem létét is veszélyezteti.

Oktatókat keresnek

A marosvásárhelyi székhelyû Outward Bound Románia nemkormányzati ifjúsági szervezet olyan oktatókat keres, akik hétvégeken és vakációkban zajló szabadtári nevelô jellegû programokat vezet majd fiataloknak. Magyar, román, illetve valamilyen idegenyelv tudással, jó szervezési és kommunikációs készséggel rendelkezô fiatalok jelentkezését várják március 31-ig az OB Dózsa György utca 9 szám, III. emelet, 89-es számú irodájában. A sikeres jelentkezôket telefonon értesítik, majd három hónapos képzésben részesítik. Érdeklôdni: a 0265/250-939-es telefonszámon.

Kisplasztikai kiállítás

A marosvécsi kórházotthon szervezésében kisplasztikai kiállítást szerveznek a Deus Providebit Tanulmányi Központban. Megnyitó március 27-én, szombaton 12 órától. A munkákat a terápiás csoport tagjai készítették.

Mûvészet és színházmûvészet

A marosvásárhelyi Színmûvészeti Egyetem Stúdió termében csütörtökön délután 5 órakor dr. Béres András egyetemi tanár Mûvészet és színházmûvészet címû tanulmánykötetét mutatják be. A könyvet Király Kinga Júlia méltatja.

Remény és bátorság találkozó

A Remény és bátorság egyesület tagjai március 27-én délelôtt 10 órai kezdettel tartanak ülést Marosvásárhelyen, a Bartók Béla utca 1. szám alatti épületben.

OLCSÓN eladók új Mountain Bike biciklik 20 hónap garanciával. Tel. 0265/212-369. (67957)

ELADÓ olcsón kukorica, sörárpa, búza, napraforgó és egy 1200-as kombi Lada gépkocsi. Tel. 0265/312-932, 0740-926-812. (71464)

ELADÓ szója étkezéshez és vetômagnak (98%). Tel. 0744-475-242. (71495)

ELADÓ kitûnô állapotban 244 l-es Zanussi hûtôszekrény, 2005 márciusáig garanciában van. Tel. 259-259, 0740-859-684. (71504)

ELADÓ Marosjárában 4 tonna lucerna és 2,5 tonna jó minôségû széna. Tel. 222-469. (71505)

ELADÓ fenyôgerenda és lovak. Tel. 316-134. (67454)

ELADÓ 3.500 m2 beltelek Koronka övezetében, alkudható áron. Tel. 254-214, 0744-617-459. (71530)

ELADÓ új vérnyomásmérô és Trental gyógyszer. Tel. 255-178, 0740-344-796. (71523)

ELADUNK hûtôszekrényeket, fagyasztókat, kombinált hûtôszekrényeket és hûtôvitrineket, automata mosógépeket. Tel. 265-373, 0744-626-544. (70791)

NE HAGYJA KI! ELADÓ német importból 7 mm-es, hengerelt, klikkes parketta - 199.000 lej HÉA-val. Tel. 0744-640-875. (71220)

ELADÓ széna Marosjára 71. sz. alatt. Tel. 0745- 364-195. (71432)

ELADÓ garázs udvarban, területtel együtt, a központban. Bolyai u. 4. sz. Tel. 260-723. (71563)

ELADÓ 1992-es kiadású Opel Vectra 1,6. Tel. 226- 685, 0726-136-313. (71564)

ELADUNK Kakasdon elônevelt húscsirkéket és takarmánykeverô gépet. Tel. 0742-788-536, 0744-613-668, 0744-431-222. (71541)

MEZÔFÉNYEN (Szatmár megye) eladó Mitsubishi terepjáró, Portugáliában gyártott teherautó, valamint spirális, Erka típusú kenyérdagasztó gép. Tel. 0744-265-672, 0261/874-730. (fu.)

ELADÓ minôsített Santé vetômagburgonya Hargita megyében. Tel. 0744-241-712, 0744-247-091, 0266/326-022, 0266/326-017. (hn.)

ELADÓ 2000-es kiadású Dacia Berlina kitûnô állapotban, 40.000 km-ben, extrákkal. Tel. 0744-610-282, 212-304. (71526)

ELADÓ Marosugrán diófa utánzatú, festett hálószobabútor, varrógép, ágy, asztal, diófurnéros szekrény, érckályha, kétégôs aragázkályha, konyhabútor, hombárok (gabonának), tégla, cserép, öntözôfelszerelés motorral. Tel. 458-096. (71521)

ELADÓ Marosszentgyörgyön, a Tófalvi utcában szép kertes ház. Tel. 319-096, este, 0740-075-530. (71173)

HÁZ eladó Udvarfalván. Érdeklôdni a 218-085-ös telefonon. (71047)

ELADOK garzont a Fortunánál. Tel. 236-711, 0721-941-685. (71455)

ELADÓ 2 szobás magánház konyhával, kamrával - gáz, villany bevezetve - 14 ár telekkel Karácsonyfalva községben, Káposztásszentmiklós faluban. Alkudható ára: 11.500 euró. Tel. 0745-394-916. (71465)

ELADÓ garzon a Tudor negyedben, központi zónában, 9.000 euróért. Tel. 0742-801-649, 0740-798- 555. (71469)

ELADÓ 2 szobás, II. osztályú tömbházlakás Maroskeresztúron, a 397. sz. alatt. A szobák parkettázottak szobák. Tel. 326-334. (71472)

ELADÓ 2 garzon a Cugir utcában, tömbházi saját központi fûtéssel, 325 millió lejért. Tel. 0788-332-380, 266-727. (71501)

ELADÓ ház Székelytompán, 2 család számára, 0,50 ha területtel, a fôút mellett - gáz, villany, vízvezeték, kábeltévé, garázs 2 autó részére, 2 pajta és egyéb melléképületek. Tel. 0745-609-352. (71483)

ELADÓ gyümölcsöskert a bodoni akácos alatt, kis házzal. Felében kiadjuk bérbe. Tel. 225-584. (71479)

GARZONLAKÁS kiadó. Tel. 249-694. (71402)

ELADÓ ház a Lupeni utcában. Tel. 0745-917-760. (71330)

ELADÓ elsô emeleti, 3 szobás, mérôórákkal ellátott, rendezett tömbházlakás a Pandúrok útja 28/4. sz. alatt. Ára: 28 ezer euró. Érdeklôdni a 252-499, 0788-333- 896-os telefonszámokon. (71527)

ELADÓ sürgôsen 2 szobás magánház és 7 ár telek Teremiújfaluban (Dózsa György község). Tel. 322-510. (71502)

ELVESZETT 3 éves, vágott fülû nôstény boxer az Ady negyed környékén. Jutalom ellenében értesítsen a 306-100-as vagy a 0722-555-118-as telefonszámon. (71494)

ELVESZTETTEM Ozsváth Éva névre szóló egészségbiztosítási kártyámat. Semmisnek nyilvánítom. (71197)

ELVESZETT Pajka Erika névre szóló könyvtári belépô. Semmisnek nyilvánítom. (71183)

ELVESZETT Böjthe Gheorghe névre szóló betegbiztosító kártya. Semmisnek nyilvánítom. (71491)

ELVESZETT Kiss Margareta névre szóló egészségügyi könyv. Semmisnek nyilvánítom. (71525)

32 ÉVES, jól szituált fiatalember megismerkedne 28-42 év közötti hölggyel barátság vagy élettársi kapcsolat kialakítása céljából. Választ a szerkesztôség 72-es szobájába "Jövô" jeligére várok. (71519)

LAKÁSFELÚJÍTÁS garanciával! Szobafestés, csempeburkolás, kômûvesmunkák, gipszkartonozás, parkettezés, villanyszerelés, vízszerelés. Tel. 0741-569-948. (71145)

EGYEDÜLÁLLÓ személyt vagy idôsebb házaspárt keresünk kvártélyba, kerti munkálatok elvégzése ellenében Meggyesfalvára. Tel. 253-235, este 7 óra után. (71473)

VÁLLALUNK kômûvesmunkálatokat, belsô- külsô javítást, glettolást, festést. Tel. 230-333, 0740-212-144. (71457)

TAKARÍTÁST, házvezetônôi munkát vállalok. Tel. 211-803. (71515)

TOJÁST fogadunk keltetôbe. Tel. 326-875. (71517)

TAKARÍTÁST vállalok. Cégnél is takarítanék. Tel. 264-253. (71513)

A bukaresti KIRÁLY CSÁRDA magyar étterembe keresünk szakmai gyakorlattal rendelkezô szakácsokat. Kiemelkedô fizetést, szállást és karrierlehetôséget biztosítunk. Tel. 0745-666-648. (9705970)

SZÍNES televíziók javítása a kliens lakásán. Tel. 241-631. (71413)

HÛTÔSZEKRÉNYEKET és fagyasztókat javítunk lakásán. Garancia, gyorsaság és professzionizmus. Tel. 0740-625-817. (71425)

AUTOMATA mosógépeket javítok lakásán. Tel. 0726-152-928. (71412)

UTASOKAT szállítok Bukarestbe, a piacra, minden csütörtökön. Tel. 254-850, mobil: 0744-880-113. (71160)

KÉSZÍTÜNK és szerelünk külsô redônyt és szalagfüggönyt. Tel. 218-321, 0744-121-714. (3633135)

2004. április 2-án árverésen eladásra kerül a Fagyura Gyula tulajdonában levô ház: - Ákosfalva, Kis utca 87B szám - 5 szoba, konyha, fürdôszoba, elôszoba, garázs, mûhelyek. Az árverés Romulus Puia végrehajtó - Marosvásárhely, Bolyai utca 40. szám - által történik. Ár: 630 millió lej. Bôvebb tájékoztatás a 0744-385-113-as telefonszámon. (71552)

VÁLLALOM vaskapuk, rácsok, balkonbeépítések (termopán is) készítését. Tel. 0745-370-021, 260-364, 0740-687- 350. (71543)

KÉRDEZÔBIZTOSOKAT keresünk Maros megyébe jó kereseti lehetôséggel (kérdôívezés). Tel. 0723-949-840. (71594)

Fájó szívvel állunk néma sírod elôtt, csak a fájó emlék marad nekünk. Hiába keresünk a mi otthonunkban, elszólított Isten a mély, sötét sírba. Tudtuk, hogy beteg vagy, hogy fáj az életed, láttuk, hogy titkolod, nem mondod senkinek. Panaszszó nélkül, befelé könnyeztél, búcsúzás nélkül, csendesen elmentél. Vannak könnyek, amelyeket senki sem lát, az idô elmúlhat, mégsem száradnak fel. Elmúlhatnak, szállhatnak az évek, még élünk, velünk lesz fájó emléked. Szomorúan emlékezünk március 24-én, amikor a kegyetlen halál egy éve elragadta közülünk az élni akaró, utolsó pillanatig a gyógyulásban reménykedô férjet, édesapát, nagyapát, a holtmarosi születésû KURCSI BÉLÁT. Emlékét ôrzi összetört szívû felesége, egyetlen leánya, Márta, veje, Miki, két kicsi unokája, Elôd és Andrea, apósa, anyósa és testvérei. Utolsó pillanatig melletted álltunk, mindent megtettünk volna érted, de sajnos, a halált legyôzni nem lehet. Az életért nagyon megszenvedtél, most nyugodj békében Isten szent kebelén. Emléke legyen áldott, nyugalma csendes. (71392)

Fájó szívvel és kegyelettel emlékezünk március 24-én FEKETE BERTÁRA, a drága jó feleségre és édesanyára halálának 3. évfordulóján. Szép emléke örökké élni fog szívünkben. Szerettei. (71466)

Fájó szívvel emlékezünk március 24-én a drága jó édesapára, nagytatára, dédnagytatára, a nyárádszentlászlói BENKE
DÉNESRE halálának 5. évfordulóján. Áldott emlékét szívünkben ôrizzük. Szerettei. (71462)

Szomorú szívvel emlékezünk március 24- én a hûséges, gondos férjre, édesapára, nagyapára, a marosludasi születésû ÔMBÔLI JÁNOSRA halálának 4. évfordulóján. Áldott emlékét kegyelettel ôrizzük szívünkben. Bánatos felesége, két leánya, vejei, három unokája és rokonai. Nyugodjál békében. (5)

Szomorú szívvel emlékezünk március 24- én egyetlen gyermekünkre, a nyárádszentbenedeki születésû NAGY ANDRÁSRA halálának 10. évfordulóján. Édesanyja és Dénes. (71538)

Szomorú szívvel tudatjuk, hogy a szeretett, jó férj, édesapa, nagyapa, testvér, sógor és jó barát, dr. BEDÔ BÉLA

szemész fôorvos életének 80., boldog házasságának 54. évében, folyó hó 20-án, hosszas, türelemmel viselt betegségben elhunyt. Drága halottunk temetése 2004. március 24- én du. 3 órakor lesz a marosvásárhelyi református temetôben, református egyházi szertartás szerint. Marosvásárhely, 2004. március 22. A gyászoló család. (71468)

Fájdalomtól megtört szívvel tudatom, hogy drága jó férjem, CSÍSZÉR ENDRE életének 77. évében, türelemmel viselt szenvedés után, folyó hó 22-én este fél 10 órakor csendesen megpihent. Temetése március 24-én délután 3 órakor lesz a nyárádszentsimoni családi háztól. Emlékét szeretettel ôrzi bánatos felesége, Sarolta. (71548)

Szívünk mély fájdalmával tudatjuk, hogy a drága jó édesapa, após, nagyapa, dédapa, apatárs és testvér,

CSÍSZÉR ENDRE 77 éves korában, rövid szenvedés után csendesen megpihent. Búcsúzik tôle szeretô leánya, Ilonka, veje, unokái, Bélus és Lehel, valamint anyatársa. (71548)

Fájó szívvel búcsúzom drága nagytatámtól, CSÍSZ&Eacu