Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Adrian Nastase kormányfô a hét végén, Washingtonban jelen lesz Románia NATO- csatlakozása "ratifikációs eszközeinek" átadási ceremóniáján - jelentette be hétfôn, a szenátusban Mircea Geoana külügyminiszter. - Adrian Nastase kormányfô a hat másik csatlakozásra felkért állam miniszterelnökével együtt jelen lesz a csatlakozás ratifikációs eszközeinek átadási ceremóniáján a Fehér Házban - mondta Geoana. A külügyminiszter közölte, a kormányfô amerikai látogatására szombaton és vasárnap kerül sor. - A jövô héten, április 2-án részt veszünk Románia zászlajának felvonásán a NATO brüsszeli központjában - tette hozzá a külügyminiszter. A brüsszeli ceremónián Mircea Geoana külügyminiszter és Ioan Mircea Pascu honvédelmi miniszter vesz részt.

A Maros megyei SZDP vezetése úgy döntött, hogy jelenleg idôszerûtlen helyi együttmûködési megállapodást aláírni az RMDSZ-szel, nyilatkozta vasárnap este a Mediafaxnak Cristian Radu Georgescu, a szervezet ügyvezetô elnöke.

Georgescu nem kívánta közölni, hogy a helyhatósági választások után újra felvetik-e a helyi protokollum kérdését.

Ovidiu Natea, a megyei SZDP elnöke a két alakulat közti országos megállapodás aláírása elôtt úgy nyilatkozott, hogy a megyében nem merül fel a protokollum kérdése a helyhatósági választásokig.

A marosvásárhelyi tévéstúdió létrehozása kapcsán Cristian Radu Georgescu elmondta, a prefektúra és a megyei tanács képviselôi felmérik a lehetôségeket. A Fizikoterápiás Klinika egykori épületének kérdése csütörtökön kerül a megyei tanács elé, de Georgescu nem tudta megmondani, milyen álláspontra helyezkednek majd az SZDP tanácsosai.

Ioan Mircea Pascu honvédelmi miniszter szombaton kijelentette, nem kizárt, hogy Románia felkérést kap egy tartalék zászlóalj Koszovóba küldésére, tekintettel arra, hogy a NATO határozatot hozott a tartományban állomásozó csapatok kiegészítésérôl.

Pascu elmondta: "a hírek szerint" Koszovóban "jelenleg bizonyos mértékû stabilitás van, kissé visszatért a normalitás". Hozzátette, Románia kész támogatni a Koszovóba küldött csendôralakulatait, vasárnap pedig egy katonai repülôgép felszerelést szállít román katonáknak. A honvédelmi miniszter leszögezte, nem merül fel a román csapatok hazarendelése Koszovóból, Boszniából vagy Irakból, mivel ilyen döntéseket nem lehet érzelmi alapon meghozni.

A Szociáldemokrata Párt által a múlt héten támadott liberális és demokrata vezetôk beperelik a kormánypártot és Adrian Nastase miniszterelnököt, közölte hétfôn Calin Popescu Tariceanu, az NLP-DP szövetség szóvivôje.

Tariceanu szerint az SZDP "elvakult támadásai" nerm vádak az ellenzéki vezetôk ellen, hanem rágalmazások, ezért az érintettek mindegyike pert indít.

- Ezek a támadások azt bizonyítják, hogy az SZDP képtelen pozitív mérleggel a választók elé állni, ezért a személyes támadások szintjére süllyedtek - fogalmazott a szóvivô.

Gheorghe Flutur (NLP), a kormánypárt által táma-
dott egyik "kiskirály" levelet küldött az Európai Parlamentnek, amelyben beszámol "az ellenzék megfélemlítését célzó SZDP- praktikákról", tekintettel arra, hogy célpontja volt számos intézményi ellenôrzésnek - mondta Tariceanu.

Aktuális

Mint lapunkban is olvasható, a Magyar Polgári Szövetség marosvásárhelyi szervezete együttmûködési ajánlattal fordult az RMDSZ-hez. Felkérésnek nevezett átiratukban a város magyarságának együttes menetelését látszanak szorgalmazni a helyhatósági választásokon. Pozitív üzenet, mondhatnánk mindjárt, gyakorlatilag összhangban azzal, ami nap mint nap elhangzik politizáló magyar körökben a választásokon való egységes fellépés szükségessége kapcsán.

Ha engednénk a látszatnak, máris rózsaszínben tûnhetne elénk a magyar- magyar egyet nem értés feloldásának esélye Marosvásárhelyen. Csakhogy csalóka a látszat. S ez nyomban kiderül, mihelyt - joggal - gyakorlatiasabban vesszük szemügyre a "helyzetet". Kezdhetjük is mindjárt azzal, hogy elgondoljuk, az MPSZ és az RMDSZ vezetôi némi habozás után tárgyalóasztalhoz ülnek, s addig csûrik- csavarják, amíg megegyeznek. Mondhatjuk, így: Kelemen Atilla lesz a közös polgármesterjelölt. Más változat aligha merülhet fel komolyan, hiszen ismertségben, elfogadottságban az RMDSZ jelöltje egyértelmûen esélyesebb. A támogatottságról pedig lásd a március 15-i ünnepséget, ami - a néhány nappal korábbi vártemplomi "üzenet" s a névtelen bojkottra való felhívás dacára - jól demonstrálta a marosvásárhelyi magyarok véleményét. Tehát marad Kelemen Atilla.

Ámde még csak most jön a neheze. Tovább morfondírozva a "felkérés" szükségszerû következményeirôl, óhatatlanul eljutunk a választási kampányig. S most erôltessük meg a fantáziánkat. Képzeljük el, hogy pl. Tôkés András ott áll valamiféle pódiumon Kelemen Atilla társaságában, s kijelenti, hogy ô meg az MPSZ az RMDSZ jelöltjét támogatják. S ismétlôdhet a jelenet sok-sok helyszínen, hiszen nemcsak a helyosztón kell részt kérni, hanem a munkából is illik részt vállalni, plakátragasztástól választási gyûlésig. Itt - bevallom - teljességgel csôdöt mond a fantáziám, hiszen olyan jelölt mellett kellene korteskedniük, akirôl nehéz összegyûjteni, hogy mi minden elmarasztaló elhangzott különbözô alkalmakkor a Vártemplomtól a Duna Televízióig, az MPSZ- szimpatizánsok buzgó helyeslése mellett.

Ilyen "egyszerû", amit végig kell gondolni a szóban forgó "felkérés" komolyságáról, de realitásáról is. Az MPSZ kezdeményezése így inkább tûnik egy rosszul eltervezett csapdának, amelyet végül is nem az RMDSZ-nek, hanem - szándékukkal ellentétben - valójában önmaguknak állítottak.

Leszek Miller Bukarestben

Lengyelország tapasztalatainak átadásával kíván segíteni Romániának abban, hogy ne szenvedjen késedelmet európai uniós csatlakozása - jelezte hétfôn Bukarestben Leszek Miller lengyel miniszterelnök, aki hivatalos látogatása alkalmával elismerôen nyilatkozott Románia iraki békefenntartói szerepvállalásáról.

Miller hétfôn Adrian Nastase miniszterelnökkel és Ion Iliescu államelnökkel tanácskozott. A Nastaséval folytatott tárgyalások után a a lengyel kormányfô a sajtónak elmondta: országa kész az EU-csatlalkozási tárgyalásai során felhalmozott tapasztalatainak átadásával segíteni Romániát abban, hogy a kijelölt határidôig, azaz 2007-ig az integrációs szervezet tagjává válhasson.

Bukaresti megfigyelôk emlékeztetnek: a lengyel vendégnek ez a fajta kiállása egy héttel azután hangzott el, hogy Brüsszelbôl komoly figyelmeztetések érkeztek Bukarest címére: ha nem gyorsítja fel az ígért politikai és gazdasági reformokat, EU- csatlakozása késedelmet szenvedhet.

Leszek Miller kihasználta látogatását arra is, hogy elismerését fejezze ki a román katonák iraki szerepvállalásával kapcsolatban. Nagyra értékelte a román katonák magas színvonalú felkészültségét és professzionalizmusát, amely révén sikeresen küzdenek meg a helyi feladatokkal. A Bagdadtól délre esô körzetben ugyanis egy 9 ezer fôs többnemzetiségû erô szolgál lengyel parancsnokság alatt, ennek az egységnek 2400 lengyel és 210 román tagja van.

A két miniszterelnök leszögezte: országaik teljesíteni kívánják minden kötelezettség-vállalásukat, de nincs szándékukban további csapatokat küldeni a helyszínre.

A felek áttekintették annak a lehetôségét, hogy élénkítsék az országaik közötti árucsereforgalmat. Nastase ígéretet tett: Románia mindent megtesz Lengyelországba irányuló exportjának a növeléséért.

Romániában tavaly 221 román-lengyel vegyes vállalatot jegyeztek, amelynek befektetett tôkéje 7,96 millió dollárra rúgott.

Magyar testnevelô tanárok tanácskozása

Március 20-án Marosvásárhelyen az RMDSZ Ügyvezetô Elnökségének Ifjúsági Fôosztálya szervezésében a "Mi célba érünk!" mottó égisze alatt egynapos tanácskozásra került sor, amelynek célja a szövetség sportstratégiájának kidolgozása volt. A megbeszélésen négy pontból álló programtervezet fogalmazódott meg, melynek elemei: az információáramoltatás elôsegítése, az oktatási törvény testnevelô tanárokra vonatkozó cikkelyeinek módosítása, sportesemények szervezése, illetve pénzügyi források feltérképezése.

A jelen lévô pedagógusok három csoportra tagolódva beszélték meg az általános iskolában, líceumban és sportiskolában tanuló diákok és tanárok jellegzetes problémáit. Általános gondként fogalmazódott meg a tanárok közötti információáramoltatás hiányossága. Számos kezdeményezés, siker, eredmény nem ismert a más iskolában tanító kollégák számára. Ennek javítása érdekében az RMDSZ ifjúsági fôosztálya létrehoz egy honlapot, amely a tornatanárok tapasztalatcseréjének fóruma lesz. Ugyanakkor minden nagyvárosban megjelöltek egy személyt, akinek feladata a kapcsolattartás.

A törvényhozást ért kritikák közül az egyik legfontosabb a tornaórák fokozatos visszaszorítását érintette, mert ez könnyen az utánpótlás és az egészséges életmódra való nevelés kárára válhat. A tanárok kérték, hogy az elemi osztályok szintjén is szakemberek oktathassák a testnevelést, hiszen ebben a korban számos fejlôdési rendellenesség alakulhat ki, amire külön figyelmet kell fordítani.

A tíz megyébôl jelen lévô tanárok együttmûködésükrôl biztosították az Ifjúsági Fôosztályt a különbözô sportesemények megrendezésében. Az elkövetkezô idôszakban különbözô sportágakban, egységes szabályzat alapján helyi szintû rendezvényekre kerül sor, ezeknek a gyôztesei pedig országos bajnokságokon mérhetik össze tudásukat.

Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezetô alelnöke, a sportprogram kezdeményezôje elmondta: a szövetség lehetôségeihez mérten támogat minden olyan kezdeményezést, amely a romániai magyar közösség, ezen belül a fiatal generáció elônyére válik. Ennek értelmében meg kell találni azokat az anyagi forrásokat, amelyek által a sportstratégiát gyakorlatba lehet ültetni. A középiskolás sportélet támogatásában a résztvevôk hangsúlyozták az önkormányzatok szerepét, illetve azt a lehetôséget, hogy az állampolgárok személyi jövedelemadójuk 1 százalékát sportra is fordíthatják.

A rendezvényen jelen volt Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Kelemen Atilla parlamenti képviselô, a szövetség marosvásárhelyi polgármesterjelöltje, Kötô József, az RMDSZ oktatási ügyvezetô alelnöke. A szakma részérôl dr. Magyar György, az esztergomi Vitéz János Római Katolikus Tanítóképzô Fôiskola fôigazgató-helyettese Testnevelô tanárok hivatása, kötelessége a fiatal nemzedék egészséges nevelésében címmel tartott elôadást, illetve Borbáth István bemutatta a Testnevelés Sporttanítás Társulás nevû szervezetet.

Az európai katolikus egyház fôpapjainak jóindulatát kívánta elnyerni Románia integrációjához Ion Iliescu államfô azzal, hogy részt vett és beszédet mondott a szatmárnémeti római katolikus püspökség évfordulós ünnepségén - írta hétfôi vezércikkében a Cotidianul.

A napilap Iliescu felfedezi a katolicizmust címû kommentárjában emlékeztet arra, hogy az államfô a hét végén részt vett a szatmárnémeti római katolikus püspökség létrehozásának 200. évfordulója elôestéjén tartott rendezvényen. Az írás szerzôje, Ioana Lupea fôszerkesztô szerint ez bel- és külpolitikai üzenetet hordozó gesztus volt.

A szerzô így fogalmaz: a román államfô nem a görög katolikus egyházat, de nem is a Tôkés László református püspökhöz politikailag közelálló protestáns egyházak valamelyikét tisztelte meg a figyelmével, hanem egy római katolikus püspökséget. A Cotroceni palota lakója a szatmári évfordulót tartotta alkalmasnak arra, hogy a katolicizmusról mint a Románia és a Nyugat közötti kapocsról beszéljen.

Szatmári megnyilatkozásában Iliescu megemlékezett a magyar irodalomtörténet nagy alakjáról, Oláh Miklósról is. Iliescu szerint Nicolaus Olahus "a magyar katolicizmus megmentôje" volt egy "olyan korszakban, amikor Erdély rekord idô alatt a lutheránus és kálvini reformáció terepévé vált". Az államfô egyebek között azt is mondta, hogy a katolikus egyház hozzájárulásával Erdély "kicsiny Európává vált", amely a jövendô integrált kontinens valóságos laboratóriumaként mûködött.

A lap úgy véli, hogy ez az államfôi üzenet mintegy kiegészíti a kormány lépéseit a nagyváradi püspöki palota és a gyulafehérvári Batthyaneum körüli viták megoldására (az erdélyi katolikus egyház mindkét intézményt visszaigényli magának, kérésének teljesítése azonban évek óta húzódik).

A vezércikk ennek alapján arra a következtetésre jut, hogy a bukaresti hatalom megpróbálja elnyerni az európai katolikus egyház fôpapjainak jóindulatát Románia európai integrációs ügyéhez. Iliescu szatmári látogatásával ezen túlmenôen arra akarja rábírni a romániai magyar katolikusokat, hogy legyenek szolidárisak a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ).

Egy sokszínû társadalomban sokféle törésvonal húzódik a közösségek között vagy a közösségeken belül. Nemzeti, vallási, ideológiai, regionális választóvonalak szabdalják keresztül-kasul a társadalmat, és egy demokratikus rendszerben ez nemcsak természetes, hanem kívánatos is - jelentette ki Markó Béla a Szövetségi Képviselôk Tanácsa legutóbbi ülésén. Majd arra figyelmeztetett, hogy míg a romániai magyar közösség számára eddig a legfôbb kérdés a román-magyar viszony volt, mára megosztja erôit, táborokra szakad. Választási évben azzal, hogy
"bezárkózunk", "egymásnak esünk", azt érhetjük el, hogy "soha többé nem lesz miénk a döntés joga".

Markó hangsúlyozta, hogy a romániai magyarságnak egységesnek kell maradnia, nem egymással kell konfrontálódnia. Az alábbiakban néhány megyei szervezet vezetôjét kérdeztük arról, hogyan értékelik megyéjükben ezt az újkeletû magyar-magyar viszonyt?

Van, aki erôbôl, nem észérvekkel akarja igazát érvényesíteni

Ráduly Róbert, Hargita megye: Ez váltakozó. Azt már tudjuk, hogy jó néhány éve, legalábbis Székelyudvarhelyen kemény törésvonalak alakultak ki. Ez többé- kevésbé a magyarországi politikai helyzethez hasonlít. Gyergyóban már 2000-ben az elöljárók egy része liberális színekben szerzett mandátumot, Csíkban pedig most van kibontakozóban.

Amit elmondhatunk az, hogy ma már a magyar közösségen belül nincsen meg az egyezség kényszere, ma már nincs meg az, hogy leülünk egy asztal mellé, és addig tárgyalunk, amíg egyezségre jutunk. Ma, ha valakinek valami nem tetszik, kifut a terembôl, és azonnal átiratkozik más színbe, és úgy próbálja, nem észérvekkel, hanem erôbôl az igazát érvényesíteni. Ez mindenen túl biztos veszteség, legalábbis ami a politikai, közéleti szereplôk magatartását illeti.

Bihar megyében az RMDSZ hál’istennek jól van

Lakatos Péter, Bihar megye: Bihar megyében az RMDSZ hál’istennek jól van. Jó eredményei voltak az elmúlt négy évben, bizakodva nézünk a választások elé. Nálunk polgári szövetség nincsen, van egy polgári egyesület, ami 2002- ben született, s most próbál valamilyen módon a politikai küzdelmekbe is beleszólni. Majd meglátjuk.

Egyelôre, a megyét járva, azt tapasztaltam, hogy töretlen az az igény, hogy egységes képviselete legyen a Bihar megyei magyarságnak. Azért van ez, még egyszer hangsúlyozom, mert annyit sikerült Biharban megoldani, hogy míg 2000-ben az országos költségvetésnél a visszaosztásból a közös kalapba beszálltunk 7.- ként, visszakaptunk 34.-ként. Az elmúlt idôk munkája nyomán 2004-re büszkén mondhatjuk, hogy 6.- ként kapunk vissza a leosztásból. Vagyis arányosan történik a leosztás. Ez az RMDSZ erôfeszítése nyomán alakult így, nagyon fontos, a magyar települések érzik. De hogy még kézzelfoghatóbb legyen, el kell mondanom, hogy a költségvetésben egyetlen olyan magyarok lakta település sincs, amelyik ne 2 milliárd felett kapna költségvetési támogatást az idei évben. Bihar megyében 95 település van, ezek közül 35- nél történik ez meg, és ebbôl több mint 20 többségükben magyarok által lakott település. Ezt el tudjuk mondani az embereknek, el tudjuk mondani azt, hogy a történelmi magyar egyházak olyan támogatást kapnak a megyei költségvetésbôl, ami meghaladja az Arad, Szi- lágy és Kolozs megye által összesen kapott egyházi támogatásokat. Épp ezért nyugodtan várjuk a választásokat, s reméljük, meglesz az eredmény is.

Csak arra valók, hogy szidjanak bennünket

Márton Árpád, Kovászna megye: Nem használnám ezt a megfogalmazást. Én azt hiszem, hogy tulajdonképpen minden közösségben különbözô meglátású emberek élnek, akik között lehet lényeges véleménykülönbség is. Ez fokozottan érvényes ott, ahol többségben, nagy közösségben vannak. Kovászna megyében, elsôsorban Alsó-Háromszéken, és talán hangsúlyozottan Sepsiszentgyörgyön van egy csoport - nem tudom, mekkora támogatottságnak örvend -, amely ezt másként látja. Mi folyamatosan próbálunk velük szót érteni, de ôk nem akarnak. Március 12-ig szól a határidô, lehetett jelentkezni az elôválasztáson, és aki a legtöbb szavazatot kapja, az lesz az RMDSZ polgármesterjelöltje. Volt egy kezdeményezés, amikor a sajtó jelenlétében leültünk beszélgetni, de ott is arra a következtetésre jutottunk, hogy az ilyen beszélgetés csak arra jó, hogy szidjanak bennünket, valójában nem akarnak egyezségre jutni. Hanem igenis, a külön indulás az egyetlen cél. Tehát nem egy eszköz, hanem cél. Ez a cél pedig arra jó, hogy olykor-olykor a város érdekében meghozandó döntéseket megakadályozzák. Például már korábban megakadályozták az útburkolat feljavítását, megakadályozták, hogy kölcsön útján szerezzünk pénzt. Nem lehetett vállalkozónak vállalattelepítésre földterületet eladni, mert megakadályozták pusztán azért, hogy a különállóságukat bizonyítsák. Milyen szemlélet ez?

Én még mindig bízom benne, hogy azért ebben a csoportban találhatók olyan emberek, akik a különvéleményüket mégis a szervezeten belül, egy összmagyar megmérettetésen próbálják majd kinyilvánítani, hiszen végül is minduntalan beszélünk az autonómiáról. Autonómia az, amikor azt akarom, hogy mi magyarok egymás között döntsük el, hogy közülünk ki legyen a tanácsos, nem úgy, hogy a román állam által megszervezett választáson esetleg a román közösség beleszólásával alakuljon ki ez az arány.

Nagyot fogunk veszíteni

Kabai István, Szatmár megye. Meglepett a kérdés, nem érzem, hogy valami probléma lenne a felvetés szerinti, sajátos magyar-magyar viszonyban. Persze, jelentkeztek egy-egy településen ezek a szervezôdések, de különösebb gond nincs. A civil szervezetekkel a viszonyunk megfelelô, az egyházakkal, különösen a katolikus egyházzal nagyon jó a kapcsolatunk, és a református egyház 80%-ával is elfogadható. Nem is az egyházakkal van baj, hanem az egyházak egyes képviselôivel, akik úgy gondolják, hogy a sokféle emberbôl álló híveik táborát politikailag is képviselhetik. Ami tévedés.

- Nem az egyházakra gondoltam, hanem a polgári körökre, tanácsokra…

- Azt hiszem, a polgári körök problémája sokkal hangsúlyosabban jelentkezik Marosvásárhelyen vagy a Székelyföldön, mint a Partiumban. Nálunk is itt vannak, de mi próbáljuk elmondani és ismertetni az emberekkel, hogy mit akarunk, hogy akarjuk a kisebbségi érdekeket képviselni, mit akarunk tenni az adott településekért. A polgári egyesület is elmondhatja, hogy mit akar, természetesen a választópolgár dönti el, kinek fog hinni, kinek nem. Semmiféleképpen nem akarunk belemenni egy negatív kampányba. Mi, az RMDSZ ezt valljuk. A polgári szövetségnek voltak nyilvános vádaskodásai az RMDSZ-szel szemben, de mi nem reagáltunk ezekre a vádakra. Lehet, ez is baj. De egyik ok, amiért el szeretnénk kerülni a negatív kampányt, hogy nem szeretnénk szakadást. Mindenkinek alkotmányos joga, hogy szervezetet alakítson, ezt tiszteletben kell tartani. A szakadást olyan értelemben nem szeretném, hogy ha el is válunk, ne haraggal váljunk el. Mert jönnek ôsszel az általános választások, és akkor nagyot fogunk veszíteni. Most is fogunk veszíteni, mert a politikai matematika szerint kettô kevesebb, mint egy, tehát kettônknek kevesebb képviselônk lesz az önkormányzatban, mint ha egyedül indulnánk.

Remélhetôleg eredményesek leszünk

Seres Dénes szenátor, Szilágy megye: Szi- lágy megye szórvány is. Én az úgynevezett magyar-magyar viszonyt jónak minôsítem. Egyfelôl, hiszen nagyon jó a szervezeten belül a kapcsolat, másfelôl pedig jó a viszonyunk a civil szervezôdésekkel, az egyházakkal, kivéve egy- két esetet. Ezért is mondtam, hogy jónak minôsítem, és nem nagyon jónak. Törekszünk arra, hogy esélyesen lépjünk fel. Egyelôre nem jelentkezett más szervezôdés, és remélhetôleg ezt az egységet megtartva eredményesek leszünk 2004-ben.

Csak kisebb egyéni érdekek mozgatnak "kiváló" akaratokat

Kónya-Hamar Sándor, Kolozs megye: Egyben a család. Lehet, hogy méretéhez, fontosságához mérten, az egyedüli olyan RMDSZ- szervezet, ahol nem merülnek fel azok a meg-osztottsági gondok, amelyek más megyékben megjelennek. Ez most a választásokra készülve mindinkább kihangsúlyozódik. Én úgy vélem, pillanatnyilag nem kell attól tartanunk, ami Biharban, Szatmáron vagy akár Maros megyében zajlik. Kisebb egyéni érdekek viszont mozgatnak bizonyos, úgymond "kiváló" akaratokat. Például Bánffyhunyadon. Kolozsváron ilyesmivel nem kell számolni, de a megyében sem kell. Tehát lényegében sikerült egyben tartani azt a közakaratot, ami megjeleníti a kolozsvári, Kolozs megyei magyarságot.

Viszont megvan a sajátos helyzetünk, megvannak a sajátos elvárásaink, meg kell találni ezekre a megoldásokat, szintén sajátos értelemben. Hogy ez mit jelent RMDSZ- vonatkozás-ban? Amit kifogásolok, az a fellángolt egyetemi vita, a karok vitája, ezt, még nem tudom hogyan, de szeretnénk kezelni. A másik gond, hogy egyre erôsödik a nyugtalanság, ami a módosított kedvezménytörvény következménye: az óvodások nem részesülnek a támogatásban. Újabb hír, hogy a 2003-as támogatást egyszerûen kihagyták. Aláírásgyûjtések folynak azért, hogy tudomásunkra hozzák, amennyiben ezt nem oldjuk meg ugyanúgy, mint a 18 éves korhatárt betöltô fiatalok esetét, akkor esetleg nem fognak az RMDSZ-re szavazni. Nem próbálunk kibújni a feladat alól, megpróbáljuk kezelni ezt is. Meg kell hallgatnunk azokat, akik megszólalnak és választ, illetve segítséget várnak. Én úgy érzem, hogy az a kampánystáb, az a vezetés, amely a szatmári kongresszustól távol maradt, mert úgymond némileg ellenzéki, próbálja önmagát adni.

Január elsejétôl lépett életbe az Adótörvénykönyv (Cod fiscal), amely kerettörvény jelleggel egységesíti az eddig hatályos törvényeket, az adóügyi intézkedések nagy részét. A törvény egyik abszolút újdonsága az a kitétel (9. cikkely), amelyet az RMDSZ évek óta szorgalmazott, hogy a személyi jövedelemadó 1%-át célirányosan, alapítványok vagy nemkormányzati szervezetek támogatására lehessen felajánlani. Ugyanide tartozik a társasági adóból leírható szponzorizálási összegekre vonatkozó kitétel. Eddig a cégek bruttó jövedelmük 5%-át írhatták le szponzorizálás címen, idéntôl a vállalat forgalmának 3 ezrelékét lehet leírni adományozás címén. A részletekrôl Savu Luciant, a Megyei Közpénzügyi Igazgatóság vezérigazgatóját kérdeztük.

- Ez a cikkely újdonság, mert 2005-tôl kezdôdôen az adófizetô állampolgárok rendelkezhetnek a 2004-re szóló jövedelmi adójuk 1%- ával, amelyet 2005-ben, az adótörvénykönyv értelmében szponzorálásra fordíthatnak. Másik újdonsága a cikkelynek, hogy az úgynevezett szabadfoglalkozású személyek - ügyvédek, orvosok, mérnökök, könyvelési szakértôk, kisiparosok - év közben, akár havonta átutalhatják a nettó jövedelmük 5%-át ilyen célokra. Mi, az alkalmazottak, amilyen például én is vagyok, vagy ön is, nem tehetjük meg ezt év közben, csak 2005-ben. Ekkor, a globális jövedelemadó bevallásakor rendelkezhetünk ennek 1%-ával.

- Ki számítja ki és utalja át a szponzorizálásra szánt összeget?

- Ennek az összegnek a kiszámítása és átutalása esetenként az alkalmazó vagy a kompetens adóhivatal kötelessége.

- Az elôírás alkalmazását a pénzügyminiszter rendelete szabályozza. Hogyan szól ez a szabályzó?

- Mivel csak 2005-tôl válik alkalmazhatóvá ez a kitétel, az alkalmazási normarendszer nem készült el. Tudomásom szerint a minisztérium szakemberei jelenleg dolgoznak rajta.

- Hogyan juthat a közvélemény tudomására? Népszerûsítik valamilyen formában?

- Úgy gondoltuk, hogy az év vége felé, jövô év elején tájékoztató kampányt indítunk, de hasonlóképpen járhatnak el a potenciális kedvezményezettek, tehát a civil szervezetek. Együttesen tudatosíthatjuk az adófizetôkben, hogy karitatív célokra is felajánlhatják az adójuk egy részét, illetve hogy ezzel a legkevésbé sem csökken a jövedelmük.

A Magyar Polgári Szövetség felkéréssel fordult az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének elnökségéhez, hogy "támogassák az MPSZ elôválasztásokra vonatkozó kezdeményezését". Ugyanis, olvasható a felkérésben, az elmúlt 4 esztendô gyakorlata bebizonyította, hogy a jelenlegi "polgármester agresszív, de ugyanakkor hatékony vezetési stílusával"... " nemcsak a magyar nemzetközösség érdekeit sérti, hanem több évszázados településünk balkáni várossá való átalakítását célozza meg. Semmibe veszi történelmi tradícióit, a környezetvédelem követelményeit lényegtelennek tekinti, és folyamatosan átlépi törvény adta jogkörét".

"Marosvásárhelynek újra magyar polgármestere kell legyen!" - jelentik ki, hozzátéve, hogy erre csak akkor van esély, ha a 2004-es helyhatósági választásokon "csak egy magyar polgármesterjelölt veszi fel a román politikai pártok többsége által támogatott Dorin Floreával a versenyt".

Az MPSZ szerint azonban a sikerhez szükséges, hogy " a polgármesteri székért harcba induló egyetlen magyar polgármesterjelölt minden magyar politikai és társadalmi szervezet támogatását élvezze". Ezért kérik fel az RMDSZ-t, támogassa az elôválasztásra vonatkozó kezdeményezést, amely "eldöntse, jelöltjeink közül a magyar választópolgárok között ki örvend nagyobb támogatottságnak", mert így a nyertes mögé "teljes erôvel sorakozhatna fel mindkét városi szervezet és városunk magyarsága".

A dologról az MPSZ háromtagú testülete folytatna tárgyalásokat az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetével, olvashatjuk az MPSZ elnöksége által aláírt felkérésben.

Az évszázad közepére több, mint háromezer - jelenleg még beszélt - nyelv eltûnik - állítják amerikai szakemberek.

Májustól tízzel bôvül az Európai Unió hivatalos nyelveinek sora. A korábban egyhangúlag megszavazott döntés értelmében most még dán, holland, angol, finn, francia, német, görög, olasz, portugál, spanyol és svéd nyelvre fordítják a szövegeket. Ez a tény a gyakorlati jelentôségén kívül érzelmi indíttatást is sugall: a tagországok egyike sem hajlandó feladni saját nyelvének használatát, jelképes fontosságúnak is tekinti a megszólalás így is érvényesülô lehetôségét.

Májustól a magyar is "bevonul" az EU hivatalos nyelvei közé.

Az amerikai kontinensen ugyanakkor arról értekeztek a szakemberek, hogy a világban nyelvi "kivonulás" zajlik. A Seattle-ben rendezett konferencián bizonyosságként kezelték, hogy a jelenleg beszélt több, mint 6800 nyelvnek több, mint a fele az évszázad közepéig el fog tûnni! Például a Szibériában élô, mindössze 426 tagú néptöredék nem olyan régen megismert anyanyelvét már csak mintegy negyvenen beszélik, mind 50 év felettiek.

Ugyanitt azonban elhangzott az is, hogy manapság is találnak eddig nem jegyzett, rendszerbe nem foglalt, kicsiny közösségek által beszélt nyelvet. Szórványban létezô nyelveket összeírni, számításba venni ma sem könnyû vállalkozás, bármennyire is fontos adatokat adna közre a változó világ állapotáról. Hiszen az embert a nyelv genetikailag is megkülönbözteti a többi lény kommunikációs rendszerétôl. A szóalkotás, a dialektusok, a nyelvtani szabályok, például a tagadás vagy a kérdezés megfogalmazása a nyelv sajátos kincsei.

A kultúra szempontjából nagy kár, hogy a még beszélt nyelvek bizonyos hányada eltûnôben van, hiszen a nyelvvel együtt elvész a hagyományokhoz, a saját kultúrához kötôdô tudat is. És az sem közömbös, hogy a kihaló nyelvvel csökken a megismerés módjának természetes adottsága - olvasható a konferencia beszámolójában.

Ha félszáz év múlva jó háromezer nyelvvel szegényebb lesz a világ, hogyan beszél az akkori többség? Jön az univerzális világnyelv? Az nem nevezhetô másnak, mint kényszer szüleményének! - vélik a nyelvészek. És hozzáteszik, hogy a XXI. század az angol térnyerésével indult, a tudományos közösségek és az üzleti világ kényelmi szempontból is ezt választja. De számos, magát angolul beszélônek meghatározó közösség nem érti a hivatalos nyelvet. Tehát, azok a népek gazdálkodnak jól nyelvi kincsükkel, akik gondosan ôrzik fényeivel és árnyaival együtt.

Februárban Kerekes Károly képviselô interpellált a parlamentben a Maros megyei cukorbetegek ügyében, s a gyógyszerellátásukban jelentkezô hiányosságokról szólva felhívta az illetékesek figyelmét arra, hogy megyei szinten a gyógyszerszükségletnek csak a felét biztosítják. A képviselô a fennakadás okáról kért magyarázatot, annál is inkább, mivel a szóban forgó betegek költséges utat tesznek meg, hogy eljussanak a szakrendelôbe.

Az egészségügyi miniszter által aláírt válasz valójában a mellébeszélés iskolapéldája. Ebbôl megtudhatjuk, hogy a 2004-es költségvetési törvény értelmében a 2-es csoportba tartozó, nem fertôzô betegségek megelôzését és ellenôrzését szolgáló egészségügyi program évi költségvetése 6010 milliárd lej. Az ehhez tartozó alprogramokra szánt keretösszeget a válasz értelmében a megyei egészségügyi egységek jelentései és a meglévô pénzalapok függvényében állították össze. Ennek alapján a cukor- és más táplálkozási betegségek megelôzését és ellenôrzését biztosító alprogram számára évi 1500 milliárd lejt szabtak meg. Ennek felosztását a megyei kórházak között úgyszintén a szóban forgó intézmények által beküldött és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által ellenôrzött statisztikák szerint ejtették meg. Ennek alapján 2004-re Maros megye 49.906.392.000 lejt kap, ami átlagosan havi 4,15 milliárdot jelent. A válaszban megjegyzik, sôt adatokkal is bizonyítják, hogy megyénkben az egyes személyek kezelésére fordított összeg magasabb az országos átlagnál. (Az inzulin esetében a 12,6 milliárdhoz képest 17,07, a gyógyszeres kezelés esetében pedig a 32,04 milliárddal szemben 36,33 milliárd.) A további statisztikákból kiderül, hogy az elmúlt évben, amikor voltak már fennakadások a cukorbetegek gyógyszerellátásával, a havi átlag 5,195 milliárd lej volt. Igen beszédesek ilyen szempontból a hónapokra lebontott adatok is: 2003. január - 5,3; február 6,3; július 6,9; augusztus 7,734; szeptember 3,708; október 2,7; november 5,3; december 3,5 milliárd lej. A Brânzan Ovidiu által szignált válasz értelmében, mindezek alapján az derül ki, hogy a megrendeléseknek a jelzett szükségleteknek megfelelôen tettek eleget.

Úgy tûnik, hogy a válaszadók logikája valahol megbicsaklott. A számadatok ugyanis a miniszter által levont következtetés ellenkezôjét bizonyítják. Ezt erôsíti meg egyébként Suciu Gina doktornô, a Diabétesz Központ vezetôje is: a megyei nyilvántartásban szereplô cukorbetegek ellátására biztosított összeg egyáltalán nincs összhangban a szükségletekkel. Már csak azért sem, mivel az elmúlt évhez képest havonta több mint egymilliárd lejjel kevesebb összegre rendelhetnek gyógyszert, s a csökkenést beszédesen bizonyítják az októbertôl a múlt év végéig feltüntetett adatok. Ezen túlmenôen a cukorbetegek száma nemhogy csökkenne, hanem hónapról hónapra (50-60 új beteg), évrôl évre növekszik (600-700 új beteget vesznek nyilvántartásba), amivel nem számol a központilag megállapított büdzsé. Az országos átlaghoz képest magasabb költségeket pedig az indokolja, hogy a megyénkbeli betegek komplexebb kezelést igényelnek. Maros megye havi inzulin- és gyógyszerszükségletét, mivel közel 10.000 cukorbeteget tartanak nyilván, nyolcmilliárd lej körüli összegbôl lehetne fedezni (a 2004 januárjában biztosított 4,5, a februári 3,8 és a márciusi 3 milliárddal szemben). Az inzulinra szükséges havi 3,5 milliárd lej elkülönítése után, amit minden hónapban biztosítani kell a betegeknek, a fennmaradó összeg nem elég a tablettás kezelésre. Ezért alakulnak ki óriási sorok azokon a napokon, amikor megérkezik a gyógyszer, mert utána esetleg a legolcsóbb Romániában készített gyógyszereket tudják (ha tudják) biztosítani a betegek számára, olyan szereket, amelyeket már világviszonylatban sehol nem használnak. Ha lenne egy készlet, amit szükség esetén felhasználhatnának, akkor nem lenne gond a tablettás ellátással. Így viszont hiábavaló a betegek programálása, mivel mindenki azokon a napokon jelentkezik ellenôrzésre, amikor a gyógyszer megérkezik, s ez hosszas várakozáshoz, idegességhez, leírhatatlan zsúfoltsághoz vezet - vélekedik a doktornô.

Az 1990 márciusi marosvásárhelyi magyarellenes pogrom áldozataira emlékezett vasárnap a Marosvásárhelyi Rákóczi Szövetség. A véres események sáromberki áldozatának, Gémes Istvánnak sírjára helyezték el a kegyelet koszorúját.

Tizennégy évvel ezelôtt Sáromberkét sem kerülték el a tragikus események: útban Marosvásárhely felé, a felbujtott román parasztokat szállító egyik gépkocsi halálra gázolta a 41 éves Gémes Istvánt és több helybélit megsebesített. -A katolikus templom közelében állt, az út szélén, amikor az autó belehajtott, és súlyosan megsebesítette. A templom oldalához fektették le, háromszor kellett hívnunk mentôt, mire küldtek. Beszállították a sürgôsségire, de másnap reggelre meghalt. Még csak nem is értesítettek. Aki elgázolta, otthagyta az autóját és elmenekült, de a kocsiban, amely tele volt ütôszerekkel és üvegekkel, a falubeliek megtalálták az iratait. Butilca Dumitrunak hívták. Hetente járatták velünk a törvényszéket, de a tettest soha nem hívatták fel. Nem ítélték el, ma is szabadlábon van. Soha nem kért bocsánatot - mondta az áldozat felesége, Gémes Ilona.

A római katolikus templomban tartott megemlékezô szentmisén László István katolikus plébános hangsúlyozta: az emberi gyûlölet elindulásának vált áldozatává Gémes István. Megbocsátásra, megbékélésre szólította fel a gyülekezetet.

A Marosvásárhelyi Rákóczi Szövetség elnöke, dr. Ráduly Levente elmondta, minden évben megemlékeznek a 14 évvel ezelôtti magyarellenes pogrom áldozatairól, és az áldozatok egyikének sírjára koszorút helyeznek. - Tesszük ezt azért, mert nekünk, erdélyi magyaroknak nem szabad felejteni! Felejtésünkkel mártírjaink áldozatát tékozolnánk el. A megemlékezés fáklyái oszlatják a sötétséget, és hisszük, hogy rávilágítanak a sötétben lapuló gyilkosokra! Mert a gyilkosok büntetlenül élik mindennapjaikat. A 14 évvel ezelôtti magyarellenes pogrom kiagyalói, megszervezôi és végrehajtói szabadlábon járkálnak környezetünkben - mondta Ráduly Levente.

A szentmisét követôen a résztvevôk a temetôbe vonultak, ahol az áldozat családtagjai, falubeliek, marosvásárhelyiek helyezték el a kegyelet virágait, gyújtották meg az emlékezés fáklyáit Gémes István sírjánál. A Marosvásárhelyi Rákóczi Szövetség - Ugron Gáspár, a szövetség budapesti titkárának jelenlétében - koszorúzott. Dr. Kincses Elôd ügyvéd, a Marosvásárhely fekete márciusa címû könyv szerzôje rövid felszólalásában méltatta a Marosvásárhely körüli magyar falvak helytállását a pogrom idején, és reményét fejezte ki, hogy olyan nehéz helyzetbe, mint 14 évvel ezelôtt, Erdély magyar népe nem kerül többé. A Rákóczi Szövetség elnöke végül Gémes István családjának a felajánlásokból összegyûlt pénzösszeget adott át.

Diákok diákokért

Kötetlen hangulat, jó elôadások, nem voltak tanári megszorítások, sok napsütés - írta találóan az egyik résztvevô a háromnapos képzés végén a tapasztalatokat összegzô papírlapocskára. És valóban így volt: a Maros Megyei Magyar Középiskolások Diáktanácsának (MMKDT) leköszönô elnöksége bizonyított - mintegy utolsó rendezvényként biztosították szervezetük utánpótlását.

Nem ennyibôl állt azonban az említett képzéshétvége: a háromnapos szovátai tábor célja a középiskolás, szervezni szeretô és tudó diákok felkészültségi szintjének emelése volt, és ez, a jelek szerint sikerült. Több marosvásárhelyi, szovátai, segesvári, erdôszentgyörgyi iskola diáktanácsának két-két képviselôje vett részt az MMKDT szervezte hétvégén, amely elôadások, képzések sorával és jó bulikkal segítette a leendô és valós diáktanács- vezetôségi tagok ismeretszerzését.

A pénteki érkezés után kezdôdtek az elôadások: elsôként Suba Csongor sapientiás hallgató, az MMKDT tiszteletbeli elnöke, a képzéshétvége egyik fôszervezôje beszélt, ô a diáktanácsok és diákszervezetek megalakításáról, belsô felépítésérôl, a diákjogokról, rendezvényszervezésrôl szólt, majd ismertette a szervezet céljait, szolgáltatásait, új levelezôlistáját: megyeidt@yahoogroups.

Szombaton Kali István egyetemi hallgató, a Magyar Ifjúsági Tanács alelnöke nyitotta az elôadások sorozatát: szervezetmenedzsmentrôl szóló kurzusa nagy visszhangot keltett az ottlevôk körében; kivetítôn követhetô elôadásának pergô stílusa jelentôsen megkönnyítette az amúgy elég nehéz téma pontjainak elsajátítását. Délután a résztvevôk csoporttevékenységeken vettek részt, amelyek során fiktív diákjogi problémákat kellett megoldaniuk, majd két fakultatív elôadás vette kezdetét: Magyary Emôke szervezeti etikáról, míg Nagy Botond a diákújságírás sajátosságairól értekezett. Rövid szünet után Márton Zoltán, a Teleki Oktatási Központ igazgatójának pályázatírásról szóló képzésén jegyzetelhettek a résztvevôk, majd a csoporttevékenységek kiértékelése után a villa teraszán a hétvége nagy eseményére is sor került: az új MMKDT elnökségének megválasztására. A szavazást Jakab Orsolya fôszervezô, végzôs MMKDT-elnök nyitotta. A nevezôk vagy javasoltak négy vezetôségi helyre jelentkezhettek: eszerint az MMKDT új elnökének posztját szombat estétôl Nagy Kinga tanítóképzôs diáklány tölti be, a programszervezô-koordinátor szerepkörre Csíki Andreát találták a legalkalmasabbnak (Unirea Nemzeti Kollégium), az új ügyvezetô alelnök a 11. osztályos Tövissi Attila Szovátáról, míg a szervezet új kapcsolattartója a bolyais Magyary Emôke.

A hétvégét méltóképpen megünnepelték a résztvevôk, meghívottak, elôadók egyaránt, a szervezôk állta közös pizzázást hajnalig tartó hepaj követte, új barátságok létrejöttének biztos jeleként. A vasárnap reggeli utolsó elôadást követôen pedig már a nyári képzéstábort várva bandukolt lefelé az új információkkal jócskán meggazdagodott csapat a hétvégének otthont adó 6-os villa lépcsôjén. Ami pedig a szervezôk és résztvevôk rátermettségét illeti: nem vett részt sem tanár, sem felügyelô a hétvégén, és mivel a jó érzés határain belül semmi sem volt tilos, senki sem tett semmi meggondolatlant. Diákok diákokért, elôadások, nagy bulik, felelôsségtudat - több hasonló képzésre lenne szükség.

Megkezdôdött a tavaszi nagytakarítás Marosvásárhelyen

Hét évvel ezelôtt Fodor Imre polgármester vezette be, hogy minden tavasszal nagyszabású akció során kitakarítják a város utcáit, tereit. Az idén is ezt a munkát három csoportban 75 elítélt, 3 rakodógép, 6 billenôkocsi, valamint két pótkocsis traktor végzi. A nagytakarítást a helyi köztisztasági vállalat, a Salubriserv Rt. koordinálja az Aquaserv ÖV, az Energomur Rt. és a Georgia Group segítségével, amelyek munkaeszközöket kölcsönöznek erre az idôszakra.

Karácsony Erdei Lászlótól, a Salubriserv Rt. igazgatójától megtudtuk, a polgármesteri hivatallal rögzített programnak megfelelôen a November 7. negyed felôl kezdték meg a takarítást. Az utcákat elôzôleg megöntözik, majd ezt követôen kézi és gépi sepréssel is megtakarítják. Felkérik a lakosságot, hogy a sajtóban közölt programnak megfelelôen végezzék el a lomtalanítást, és gépkocsikkal is megközelíthetô helyekre tegyék ki a szemetet. Amennyiben a takarítócsoportok elhaladása után tesznek ki hulladékot az utcára, ennek szállítását az érintett lakótársulás vagy magánszemély kell megfizesse, köbméterenként 324.000 lejért. Természetesen a polgármesteri hivatal felügyelôi büntetést is kiróhatnak ezért. Amennyiben valamely lakótársulás elôre rendelne konténert és szállítást, a szolgáltatást ez esetben is külön meg kell fizetni. Ha valamely utcában vagy körzetben a Salubriserv Rt. hibája miatt elmarad a beütemezett takarítás, a cég által foglalkoztatott elítéltek visszamennek és elvégzik a lomtalanítást. Az említett három csoport mellett még egy negyedik, tartalékbrigádot is szerveztek, s ha kell, ezeket az embereket is bevetik. Az igazgató elmondta, bármilyen hulladékot, szemetet elszállítanak az építkezési törmelék kivételével. Ha nagyobb mennyiséget, vagy különösebb lomot (régi hûtôszekrény stb.) helyeznének ki, a Salubriserv Rt.- sek munkáját segítené, ha a lakótársulások vezetôi errôl elôre értesítenék a vállalatot. Az elôzô évek tapasztalata, hogy az úttest szélén parkoló autók nehezítik a takarítást, ezért ismételten a lakossághoz fordulnak azzal a kéréssel, hogy a programnak megfelelôen, amelyik nap az érintett környéken takarítanak, a gépkocsi- tulajdonosok máshol tegyék le autóikat.

Az igazgató azt is elmondta, mind a Salubriserv, mind a polgármesteri hivatal ellenôrei az eltakarított utcákat megvizsgálják, hogy megbizonyosodjanak, a csoportok megfelelôen végezték-e el a munkát. Ha bárkinek valamilyen észrevétele, megjegyzése van a tavaszi nagytakarítással kapcsolatosan, a 214-158-as diszpécserszolgálati telefonon 8-tól 15 óráig jelezheti a Salubriserv Rt.-nél.

- Azt szeretnénk, hogy a város lakóival közösen a leghatékonyabb módon végezzük el a tavaszi nagytakarítást, ezért együttmûködésre szólítunk fel mindenkit. Most van alkalom arra, hogy tényleg tegyünk valamit azért, hogy Marosvásárhelyt újra a tisztaság, a virágok városává varázsoljuk - mondta lapunknak Karácsony Erdei László, a Salubriserv Rt. igazgatója.

Bántalmazott újságíró

Pénteken késô délután Marosvásárhely egyik tömbházában készített ankétot a 27 éves V. Ligia, akit fényképész munkatársa kísért el. A Megyei Rendôr-felügyelôség sajtóirodájának értesítése szerint ekkor az egyik lakó, a 49 éves A. Vasile arcul ütötte az újságírót, aki panaszt emelt a rendôrségen.

Idôs nôt erôszakoltak meg

Nemi erôszak és rablás gyanújával vették ôrizetbe a 18 éves D. Luca és a 15 éves D. Alexandru uzdiszentpéteri lakosokat, akik március 19-én este megerôszakolták és kirabolták a 73 éves B. Maria helybeli lakost. Az áldozat másnap reggel értesítette a rendôrséget, s ennek alapján indult el a nyomozás. Kiderült, a két fiatal az idôs hölgyet gazdasága udvarán támadta meg és erôszakolta meg, majd egyikük a lakásból eltulajdonított 800.000 lej készpénzt.

Autóalkatrészeket loptak

Egy petelei autószerelômûhelybôl négy helybeli lakos alkatrészeket tulajdonított el, majd szekéren próbálták elhordani. A tettesek ellen (a visszaesô bûnözô G. Mihail kivételével) szabadlábon folyik a kivizsgálás. Az okozott kár 60 millió lej.

Razzia a közutakon

Szombat este 8 és vasárnap éjszaka 1 óra között közúti ellenôrzést tartottak, amelyen 12, közrendészekbôl álló csoport vett részt. A negyven rendôr bevonásával szervezett razzia során 1260 jármûvet ellenôriztek, 300 gépjármûvezetônek kellett az alkoholszondába fújnia. Kiderült, 12-en közülük ittas állapotban voltak. Az ellenôrzés alkalmával négy bûncselekményt állapítottak meg. Szabálysértésért 186, összesen 105 millió lejes pénzbírságot róttak ki, és 16 hajtási jogosítványt tartottak vissza.

Agyonütötte feleségét

Pénteken halt meg a megyei kórház intenzív osztályán az a 33 éves korondi illetôségû fiatalasszony, akit férje szerdán súlyosan bántalmazott. A férfi pénzt kért feleségétôl italra, s mivel nem kapott, addig verte az asszonyt, míg az eszméletét vesztette. A vásárhelyi rohammentôsök szállították az elsôsegélynyújtó helyre a kómában levô nôt, aki két nap múlva elhunyt.

Eseménydús hétvége a tûzoltóknál

Nyolc alkalommal kérte a megye lakossága a tûzoltók segítségét a hét végén. Ebbôl hét tûzoltás volt, egy esetben pedig egy szennyvízcsatornába esett személyt mentettek ki.

Pénteken délben a somostelki M. Ioan gazdaságában tárolt száraz növények és takarmány égett el, s fennállt a veszély, hogy a lángok átterjedjenek a lakóházra. A helyszíni szemle szerint a tulajdonos felügyelet nélkül hagyta a meggyújtott hulladékot.

Szombaton hajnali 1 órakor a vásárhelyi Olt utcába hívták a tûzoltókat, ahol egy ikerház tetôzete kapott lángra. A helyszíni vizsgálatok szerint az egyik tulajdonos fia, a 47 éves Sz. I. bosszúból gyújtotta meg a lakóházakat, mivel azokat el akarták adni.

Vasárnap reggel 9 órakor a szászrégeni alakulat mentette ki a szennyvízcsatornából M. Irodot. Egy 3 méter mély akna tetejét azonosítatlan személyek félrehúzták, így eshetett a kanálisba a férfi.

A rosszul hôszigetelt kémény túlhevülése okozta Marosugrán azt a tüzet, amelyben két magánház tetôzete, valamint a lakások bútorzata és háztartási cikkek égtek el. Ugyanezen okból gyúlt meg a vásárhelyi Marasti utcai V. Gheorghe lakásának tetôzete. A munkavédelmi elôírások megszegése miatt gyúlt meg a szászrégeni Agromec Impex Kft. hôközpontja. Égve felejtett cigaretta okozott tüzet egy lakásban Nagyernyében, vasárnap késô délután. Hat hektár legelô égett le Teremiújfalu határában. A tûzoltók helyszíni vizsgálata szerint a száraz növényzetet gyújtották meg, s mivel felügyelet nélkül hagyták, a heves szél továbbvitte a lángokat.

A többségnek rá kell döbbennie, hogy a magyarság kincs, s senkinek nem használ, ha Erdély száz év múlva - a kisebbségek elvándorlása, beolvadása nyomán - egynyelvû lesz. Erdély többszínûségét csak úgy lehet megôrizni, ha itt olyan életteret alakítunk ki, amelyben mindenki otthon érzi magát - hangsúlyozta tegnap délelôtti elôadásában Smaranda Enache, a Pro Európa Liga Szervezet társelnöke. Az elôadó a Tolerancia Hete rendezvénysorozat keretében tegnap a Marosi Református Egyházmegye lelkészeinek az együttélés áldásairól és nehézségeirôl beszélt.

Smaranda Enache gyermekkori, alvinci emlékét idézte fel, kiemelve, hogy a helybéli római katolikus plébános minden csütörtökön együtt kártyázott, beszélgetett a református, görög katolikus és ortodox lelkésszel. Az akkor, ott természetes volt. Az együttélés áldása volt. Ma újra kell teremteni a békés együttélés alapfeltételét: a bizalmat. Csak úgy tudunk toleránsak lenni, csak akkor tudjuk elfogadni egymást, ha ismerjük egymás kultúráját, szokásait. Ezt csak úgy lehet megvalósítani, ha a többségi gyermekek az iskolában megtanulják a kisebbség nyelvét, megismerik történelmét. Ha megismerik és elfogadják egymás értékeit, közös és különbözô szokásait. Az együttélés nehézségei abból adódnak, hogy nem ismerjük egymást. Különösen érvényes ez a fôvárosi, moldvai románokra, akik úgy élnek, mintha magyarok, romák nem volnának az országban - vélte az elôadó, ismertetve különbözô mûködô együttélési modelleket. Jó példának említve a finnországi modellt, ahol a finn többség elismerte és elfogadta a hat százaléknyi svéd kisebbséget, olyannyira, hogy az iskolákban mindkét nyelvet megtanulják a gyerekek.

Smaranda Enache elôadása végén hangsúlyozta: az EU-hoz való csatlakozás nem fogja megoldani az erdélyi kisebbségek helyzetét, az együttélés nehézségeit.

A hozzászólások során a lelkészek kiemelték: mezôségi falvakban olyannyira természetes az együttélés, hogy temetésekkor román nyelven is szoktak pár szót szólni; a kórházakban levô erdélyi románok is szívesen fogadják a református lelkészek imáját, áldását, csak a moldvaiak félnek a számukra idegen nyelven szóló papoktól.

A "karszti sors" lírikusa, az "erdélyi költô" személyiségét, ma is elevenen ható szellemi értékeit idézték fel szombaton Marosvásárhelyen. A rangban, gazdagságban kiemelkedô sikeres rendezvénysorozat az EMKE megyei szervezetének és a kezdeményezô kolozsvári Reményik Sándor Mûvész Stúdiónak köszönhetô. A helyiek mellett számos máshonnan érkezett szereplô és érdeklôdô kívánt részese lenni az eseménynek, sokan jöttek Kolozsvárról, többen Pécsrôl és Budapestrôl is.

Reményik Sándor elég gyakran megfordult és olvasott fel verseibôl Marosvásárhelyen. 1923-ban már a Kemény Zsigmond Társaság tagjává vált, egyénileg és a Pásztortûz íróival is többször volt a KZST vendége. "Nagyon-nagyon melegen emlékszem vissza minden marosvásárhelyi szereplésemre" - írta 1935-ben Sényi László fôtitkárnak. A város irodalomkedvelôi szerették verseit, a Zord Idô fennállásának két esztendejében 11 költeményét közölte. A több évtizedes tiltás után a kilencvenes években nálunk is reneszánászát élte a reményiki líra, alig volt olyan tömeges megnyilvánulás, amelyen ne szavalták volna valamelyik versét. A válogatás azonban általában egyoldalú volt, a költônek csak egyik arcát mutatta föl. A szombati rendezvények gazdagították, árnyalták a képet. A négy jeles irodalomtörténész, aki a Református Diakóniai Központ Bocskai termében értekezett a költôrôl, megannyi érdekes és lényeges adalékkal gyarapította a jelenlevôk ismereteit. A napokban Széchenyi-díjjal kitüntetett Kántor Lajos Reményik és Németh László kapcsolatát részletezte. Pomogáts Béla, az erdélyi irodalom tudós kutatója azt taglalta esszéjében, hogyan viszonyult a költô a nevezetes skizma-pörhöz. Dávid Gyula egy kevéssé ismert fejezetet elevenített fel Reményik életébôl a Kevesebb és több is volt szerelemnél címû tanulmányában. Szabó Zsolt, a Mûvelôdés fôszerkesztôje a lírikus publicisztikáját méltatta.

A Nagy Miklós Kund vezette konferencia idején zajlott egy másik teremben Egy lángot adok, ápold, add tovább címmel meghirdetett vetélkedô és szavalóverseny. Húsz középiskolás nevezett be, hazai és külföldi szavalóversenyek nyertesei. Ez érezhetô volt a rendezvény általánosan emelkedett színvonalán. Molnos Lajos zsûrielnök és Kiss Éva Evelyn irodalmi titkár, majd a gálaesten Jászberényi Emese rádiós szerkesztô nyilvánosan is megerôsítette, a bíráló bizottság nehéz helyzetbe került, annyira megközelítették egymást a teljesítmények. Végül is a marosvásárhelyi Kiss Otília, a Gheorghe Sincai Iskolaközpont végzôs tanulója III., a pécsi Zavagyák Tímea II., a szintén vásárhelyi Bartha László, az Al. Papiu Ilarian középiskola diákja I. díjat kapott.

Délután a Kultúrpalota volt a megemlékezések színhelye. Az elôcsarnokban képzômûvészeti kiállítás nyílt olyan festményekbôl és grafikákból, melyek a zsoboki alkotótáborban születtek Reményik-versek ihletésére, illetve azokhoz kapcsolódón. Tóth László, Botár edit, Miklós János, Gedeon Zoltán, Szabó Vilmos, Tompos Opra Ágota, Lészai Bordy Margit, Fodor N. Éva és Essig Klára munkáiról Kántor Lajos beszélt, felszólalt Bálint Zsigmond fotómûvész, a tábor egyik részvevôje, valamint a zsoboki mûvésztelep vezetôje, Essig Klára is. Kolozsvár képviseletében egy tizenkettedikes ikerpár, Török Csingó Zsuzsánna és Török Csingó Adorján szerzett dalaival kellemes perceket a közönségnek.

A nap fénypontja a Kilyén Ilka rendezte gálaest volt, amelyen versek, megzenésített költemények, ünnepi gondolatok hangzottak el. Kozsik József mûsorvezetô szép programot ajánlhatott a közönség figyelmébe, kiváló elôadókat és szónokokat szólíthatott a színpadra. Kötô József, az EMKE országos elnöke arra buzdította a jelenlevôket, hogy cselekvéssé változtassuk a Reményik hirdette igéket. Pomogáts Béla ünnepi szónoklatában arra tért ki, hogy a költôkre is oda kell figyelni, nem csak a politikusokra. Ma is meg kell hallanunk Reményik üzenetét, hiszen a lírikus a maga módján mindig a megmaradásunkért szólt, ez jelen idôben is imperatívusz. De nem elég csak az "ahogy lehet" szellemében élni, az "ahogy kell" szellemét, a minôségi cselekvés elvét szükséges megvalósítanunk. A tegnap, a ma és a holnap egységének fontosságát hallhattuk kicsendülni Dávid Gyula szavaiból is. Az irodalomtörténész és könyvkiadó egyébként a Reményik Sándor Mûvész Stúdió Alapítvány kitüntetéseként Reményik-díjat vehetett át Pomogáts Bélától. Az est lírai mozzanataiból is kiérezhettük mindazt, amirôl az irodalmárok beszéltek. Az élményteljes verstolmácsolást Bartis Ildikó, Kilyén Ilka és Kozsik József színmûvészeknek, valamint a díjazott Bartha Lászlónak, a dalokat a brassói daltulajdonos Márk Attilának, a kolozsvári Kis Domokos magánénekesnek és Barcsay Zoltán zeneszerzônek, a helybeli Iordache Beatrice énekszólistának, az ôket zongorán kísérô Ávéd Évának és Molnár Tünde orgonamûvésznek tapsolta meg a hálás hallgatóság. Közben díjátadások is voltak, Kudor István faragványait és Kudor Márta népi varrottasait vehették át az arra érdemes szereplôk, szervezôk, mûvelôdési mindenesek. Mindannyiuk felsorolására helyhiány miatt nincs módunk. Azt viszont mindenképpen le kell írnunk, hogy az egész napos fôhajtás sok ember összefogását dicséri, de mindenekelôtt Náznán Olga és Kilyén Ilka megyei EMKE-alelnökök és a Reményik Sándor Mûvész Stúdió elnöke, Essig József igyekezetét.

A gálaest végén a fiatalok jelképesen meggyújtották a színpadon a költô által továbbadandónak tekintett lángot. Ezt táplálják a mostanihoz hasonló emlékezetes rendezvények szerte a Kárpát-medencében. Ezt erôsítette a Vártemplomban vasárnap délelôtt tartott ünnepi istentisztelet is, amelyen Ötvös József esperes hirdette az igét, és közremûködtek a szombati szavalóverseny díjazottjai.

Tudományos tanácskozás

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Marosvásárhelyi Karán pénteken és szombaton tudományos tanácskozást szervezett Emlékezet és kommunikáció címmel a Humán Tudományok Tanszéke. A tanácskozáson budapesti és pécsi egyetemi tanárok mellett elôadást tartottak a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem és a házigazdák oktatói is. A rendezvényt a Sapientia EMTE és a Kutatási Programok Intézete támogatta.

A tanácskozás megnyitója után Niedermüller Péter pécsi egyetemi tanár tartott vitaindító elôadást a kollektív emlékezetrôl. Többek között kifejtette, hogy 1990 után a posztdiktatórikus társadalmakban a kollektív emlékezet, a múlt mitizálása vagy deheroizálása politikai csatározások kereszttüzébe került. Az új társadalmi rend létrehozásában egyfajta morális öntisztulást jelent a múlttal való szembenézés. Ugyanakkor szükség van arra, hogy új nemzeti identitást teremtve legitimizálják az új rendszert. Ez történik akkor is, amikor a különbözô szimbólumokkal, szoborállítással stb., próbáljuk a múltat a jelenbe emelni, illetve a jelent transzponálni a múltba. Szíjártó Zsolt pécsi tanár a táj-ember kapcsolatát elemezve arra a kérdésre keresett választ, hogy milyen szerepet játszanak a terek és helyek a kollektív emlékezetben. Ungvári Zrínyi Imre, a kolozsvári Babes-Bolyai és a marosvásárhelyi Sapientia egyetem tanára Az azonosság és másság reprezentációi címû elôadásában konkrét példákkal illusztrálta, milyen jelei, gesztusai vannak egy vagy másik nemzethez való tartozásunknak, hogyan nyilvánulunk meg egymással szemben. Béres István pécsi, illetve Virginás Andrea kolozsvári elôadók a fényképek mint az emlékezés eseményt, érzelmet, gesztusokat magába záró üzenethordozóiról reflektáltak. A fotók a hétköznapi életet dokumentálják, tulajdonképpen az emlékezetet externalizálják - hallhattuk az elôadóktól. Ungvári Ildikó, a színmûvészeti egyetem és a Sapientia elôadója azokat a gesztusnarratívákat ismertette, amelyekkel a kommunikációs aktus során azonosolunk önmagunkkal, megpróbálunk üzeneteket közölni másokkal. Az emlékezet mûvészi formájáról, a Szerb Antal naplóírásáról fejtette ki nézeteit Havasréti József pécsi tanár. A nap hátralevô részében többek között az önéletrajzi eseményekrôl (Ragó Antett, Budapest), az identitás problematikájáról (Balog Enikô, Kolozsvár) hallhatunk elôadásokat. Szombaton Az élô múlt narratívái témakörben hangzottak el elôadások. Veress Károly (Kolozsvár) Történés és történet, Gagyi József (Csíkszereda) A párt, az aktivista és a feladat, valamint Keszeg Vilmos (Kolozsvár) A lokális ballad: beszédmód és kontextus címmel tartottak a témához kapcsolódó elôadásokat. Konkrétabb példákkal, kutatási eredmények ismertetésével támasztotta alá az elhangzott elméleti elôadásokat Dávid István (Kolozsvár), Vajda András (Kolozsvár), Ozsváth Imola (Kolozsvár). Szombaton délután pedig szociálpedagógusok osztották meg szakismereteiket az elôadások keretében. Az értekezlet kerekasztal- beszélgetéssel zárult. A tudományos tanácskozás anyagait kiadványba foglalják, így az érdekeltek tanulmányozhatják majd az elhangzottakat.

Amint lapunkban hírt adtunk róla, a múlt héten a Marosvásárhelyi Városi Tanács elfogadta a város távhôszolgáltatási problémáinak megoldását célzó határozattervezetet. A város távhôszolgáltatásának koncesszionálását a bécsi Energiekonfort vállalja majd fel, amelynek képviselôi tegnap Marosvásárhelyre látogattak.

A tegnapi sajtótájékoztatón a Polgármesteri Hivatal és az Energomur illetékeseivel való beszélgetés során bemutatásra került az Energiekonfort hosszú távú stratégiája és annak lehetôsége, hogy Marosvásárhely mintegy öt év alatt modern, európai színvonalú távhôszolgáltatással rendelkezzen. Amint vendégeink kifejtették, az Energomur és az Energiekonfort közötti együttmûködés a komolyságon és a megbízhatóságon alapul majd. Megkeresik a legelônyösebb hosszú távú megoldási formákat, ugyanakkor minimálisra szeretnék csökkenteni a hôenergia költségeit. Ami az említett ötéves periódust illeti, becslések szerint 2 millió eurós beruházásra van szükség (ez azonban lényegesen változhat). A két lépcsôben lebonyolítandó munkálatok elsô felében az Egyesülés negyed távfûtési problémáit szeretnék megoldani, majd az egész városét.

Az együttmûködés kiterjesztése, a tapasztalatok megosztása és a szakmai segítségnyújtás egyaránt fontosak - véleményezték az osztrák cég képviselôi. A napokban Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere (egy delegációval) újabb megbeszélésre Bécsbe utazik, ahol találkozik a helyi polgármesteri hivatal, valamint az osztrák parlament néhány képviselôjével.

Mintegy 4 milliárd lejbe kerül az a jobbágyfalvi híd, amelynek újjáépítését árvízvédelmi szempontok tették szükségessé. A pénzt a megyei tanács utalta ki Csíkfalva községnek.

A Csíkfalvához tartozó Jobbágyfalvát az elmúlt nyolc évben négyszer öntötte el az Istánd pataka, azaz a Nagy-patak. A kertekben, a házakban jelentôs károkat okoztak az árvizek. Egy új híd építésével és a patak medrének mélyítésével ezt szeretnénk megelôzni, erre a ’80-as évek óta nem került sor - válaszolja kérdésünkre Balogh István, Csíkfalva polgármestere, aki személyesen felügyeli a munkálatokat.

Az Istánd-patak fölötti híd újjáépítésére, a patakmeder mélyítésére, tisztítására még 2001-ben - holland segítséggel - készítettek tervet, a munkálatokra a megyei önkormányzat költségvetésében mintegy 4 milliárd lejt különítettek el.

Az elsô szakaszban, még tavaly, a falun átvezetô megyei úton levô híd építésének fogtak, a munkálatok felét már elvégezték, így a híd részben járható. A kivitelezô cég, a marosszentgyörgyi MIF Rt. idén ismét elkezdte a hídépítést, ezzel párhuzamosan pedig a patak hídon aluli, 500 méteres szakaszának mélyítését végzik.

A munkálatok második részében a két kilométer hosszú híd fölötti patakmeder kiásása következik. A polgármester reményei szerint ebben az évben ezt is befejezik, jövôre pedig a falu két kisebb hídjának megerôsítéséré is sor kerül.

Nagy részvét mellett vasárnap temették el Budai Istvánt, a madridi terrormerényletek másik marosludasi áldozatát, aki elôzôleg az eltûntek listáján szerepelt.

A tragikus halál csak március 16-án, kedden vált bizonyossá, amikor a DNS-vizsgálatok alapján azonosították a holttestet. A 36 éves áldozat két éve építôként dolgozott Spanyolországban, felesége, Budai Daniela és tízéves kislánya is ott tartózkodott.

Az áldozat földi maradványait szombatra virradó éjszaka szállították haza - tájékoztatott anyósa, Bacskó Rodica.

Budai Istvánt református szertartás szerint temették, igét hirdetett Czirmay Levente református lelkész. Jelen volt és vigasztaló beszédet mondott Daianu Ilie ortodox lelkész is.

A terrormerénylet áldozatát a gyászoló család, a nagyszámú rokonság, barátok, rokonok kísérték utolsó útjára.

Számunkra nem tûnik annyira hangsúlyozott jelmondatnak e cím, mint az olyan országokban élôknek, ahol valóban alapvetô gond az édesvíz. Közismert, hogy bolygónk háromnegyedét víz borítja, de ennek mindössze a
3,5 %-a iható édesvíz. A szakemberek elôrejelzései alapján 2025-ig a Föld lakosságának jelentôs szaporodása miatt az emberiség több mint 74 százaléka súlyos ivóvízhiánnyal fog küszködni. Ezért nem mindegy, hogyan gazdálkodunk közös kincsünkkel, az édesvízzel - olvashattuk többek között a marosvásárhelyi vízszolgáltató vállalat által tegnap délelôtt a város fôterén osztogatott szórólapokon.

Amint Sófalvi Szabolcs, az Aquaserv ÖV. szóvivôje lapunknak elmondta, a fôtéren felállított sátorral, ismertetô anyagok és kis zászlócskák kézbesítésével március 22-e, a víz világnapja alkalmával arra akarták felhívni a város lakóinak figyelmét, hogy takarékoskodjanak az ivóvízzel, ne szennyezzék a nyersvízforrásokat, hiszen a környezetvédelemmel tulajdonképpen a költségeket spórolják meg. Az Aquaserv ÖV. mindent megtesz annak érdekében, hogy az elôírásoknak megfelelô minôségû ivóvizet juttasson a lakossághoz. Ismertek a hosszú távú beruházási programok, amelyeknek köszönhetôen kicserélik a víz- és lefolyóhálózatot, korszerûsítik a vízüzemet és a szennyvíztisztító állomást. Még ha áldozatot is kell vállalnia az Aquaservnek és a lakosságnak is, nem szabad elfelejteni, hogy ezen munkálatok célja olyan vízminôség elérése, illetve olyan megtisztított víz visszajuttatása a természetbe, amely megfelel az európai uniós elvárásoknak. Nemcsak a vállalat kell megtegye a szükséges lépéseket, hanem a lakosság, a fogyasztók is megfelelô mentalitással kell hozzáálljanak a vízgazdálkodási problémákhoz. Ha kevésbé szennyezik a környezetet, a vizeket, ha takarékosan gazdálkodnak, ez mindannyiunk számára hasznos lesz, bizonyos értelemben anyagiakban is kamatozik majd - foglalhatnánk össze a vízszolgáltató egység világnapi üzenetét.

Örömmel tapasztalhattuk a helyszínen, hogy a szórólapok, ismertetôk, reklámanyagok átvétele mellett voltak olyanok is, akik a víztisztítással, szolgáltatással kapcsolatos kérdéseket is feltettek a cég képviselôinek, s megcsodálták azt a szimbolikus installációt, ami a tiszta vízen úszó földgolyót féltett üvegburában ábrázolta.

Jegyzet

Márciusi kora délután. A Kövesdomb buszmegállójában várakozók között egy jól öltözött harmincas nô is topog. A 44- es maxitaxira gyúródik fel, s amikor a sofôr nyújtaná a jegyet, közli, bérlete van. Nyugodtan foglal helyet. A Kövesdombról a fôtér irányába leérve a kisbusz jobbra kanyarodik, a 2-es általános iskola mögötti megállóban fékez. Itt szállna le az utas. Mutatja a bérletet, ám az a jármûvezetôbôl mértéktelen indulatot vált ki. Nem fogadja el, hiszen azon a 43-as szám olvasható. Az, hogy a két vonal szinte egy és ugyanaz, nem számít. Vezetôségi utasítás, hogy nem fogadhatják el a közös útszakaszon, ám más számjelzéssel ellátott járatra szóló bérletet. S ha már az ember éppen a 43-asra íratta ki a bérletet, akkor várja meg az illetô jelzésû kisbuszt. S fordítva, a 44-esre kiváltott bérlet érvénytelen az "ikertestvérnek" is tekinthetô járatra. Még a közös útszakaszokon is!

Számunkra, a feje tetejére állt városi közszállítás szemlélôi, szenvedôi, s fôképpen az egyre növekvô árakat fizetni kényszerülôk számára érthetetlen határozat. Hiszen örök idôktôl a buszbérleteket nem az illetô járatra, hanem az útvonalra váltottuk, s a közös szakaszokon bármelyik jármûre felszállhatott az utas. A jelenlegi, rövidlátó és nem megfelelôen gondolkodó vezetôség azonban úgy ítélte meg, elég volt ebbôl a "jótékonykodásból", s a bérletesek csak várakozzanak néha negyed- vagy félórát is, amíg a megállóba fut a bérleten feltüntetett számú járat. Az, hogy így elkéshet munka- vagy rendeltetési helyérôl, illetve túlzsúfolt jármûre kénytelen felszállni, esetleg, hogy hidegben megfázik, esôben átázik, nyáron pedig hôgutát kap, senkit sem izgat.

S talán mindennél bosszantóbb - mint ahogyan azt a pórul járt utas is szóvá tette -, hogy ezen változásokról utólag, egy-egy ideges és türelmetlen gépjármûvezetôtôl szereznek tudomást a havonta bérletet váltók. Akiknek zsebén viszont jól megél a közszállítási társaság. Mert hôsünk is haladéktalanul kifizette az utazás árát, ám a sofôr modortalansága az egész utastér figyelmét rávonta, ô pedig megalázva érezte magát. Teljesen alaptalanul.

Telenézô

Akit a tavasz derûje nem volt képes kicsalni a lakásból, magára vessen. Ki tudja, mikor lesz még egy ilyen gyönyörû hétvége. Aki csak tehette, a kertnek, a földnek áldozott, munkával dicsérte a kikeletet. A megveszekedett focirajongókat a román sporttévé frissen befogott közvetítései szögezték a képernyôhöz. (Megtörtént az elsô tévécsata, melyrôl a média is hírt, sôt képet adott: az apa meccset akart, a felesége meg a lánya szappanoperát, na, ki gyôzött?.. A pasi feje turbános formát nyert, jól mutatott a kórházi ágyon...)

A magyar csatornákon, fanyalog Budapesten járt barátunk, nagyjából ugyanaz a csalamádé zabálható, mint idehaza a román kereskedelmi tévékben. Talán az itthoni mégis szaftosabb... Egyik mûsorban valaki elszólta magát: az semmi, amit a Prima tévé bigbröderesei csinálnak, "magyaréknál" rég megtörténült, közkukkolás, szex a nézônek, élôben. Mintha azt fitymálná valaki, ami Koszovóban történik, mondván: ez semmi ahhoz képest, amit azelôtt mûveltek ott az albánokkal, emlékezzünk a tömegsírokra.

Mi jut mégis annak, aki sem a focit, sem a szappant, sem a mozit nem kedveli különösebben, hanem egyszerûen csak - szórakozna kicsit. Könnyedén, lezserül. Hát, mondjuk, megnézi az Önök kérték!-et? De hát nem kértem, mondhatja. (Én kedvelem, mindig van benne legalább egy jó kabaréjelenet, azt kiszúrom magamnak.) A Névshowr (micsoda mesterkélt szójáték) jóval azután kerül az M2-re, hogy a fôadón lement, már nem olyan érdekes, meg aztán tömör provincként nem igen tudom, ki kicsoda most Budapesten. Lehetne annyi sznobság bennem, hogy végigücsörgöm, oszt' felvágok jólinformáltságommal. A Napkeltében is unom, mikor mindenféle új pofát mutogatnak, akiknek alig van valami érdemük, viszont szájára vette ôket a bulvársajtó. (Igaz, a régieket szintén unom.) Amúgy igazán azonban a Fásy Mulatótól iszonyodom. (Csak tudnám, miért, ugye?) Új formában megy a Jókívánságok határok nélkül a Dunán, Huszárik Kata jobban tetszett a Banner Géza társaságában, mint az új kislány. De hát istenem, semmi sem tökéletes. Szép, hogy megszólalnak, akiket aztán dalolni, táncolni, alakítani stb. látunk, az viszont már emberkínzás, hogy a képernyô alján rohanó szöveget el is akarják olvastatni a nézôvel. (Helytelen helyesírásáról szóltam, többé nem teszem.)

"Szakmabeliként" megnézem olykor Mircea Toma mûsorát - Of, presa mea! - Jaj, a sajtóm! -, az sem mindig érdekes. (Okos helyi tévé ismét szavaztatta nézôit, mondják meg, üldözve vannak-e Romániában az újságírók, vagy sem. Idióta kérdésre dili eredmény: fifty-fifty. Mari néni statisztikája jut eszembe: ha az alsó szomszédasszony hetente ennyiszer szexel, a felsô pedig annyiszor, s Mari néni egyszer sem, hányszor van átlagban kielégítve a szegény "ögyvez"?...

Egyre erôsebb a sajtó kritikája. A negyedik nagyhatalmat szép sunyin kiprivatizálja a hatalom, a gazdaság, a piszkos tôke. Ma már megrendelésre írnak cikket "valaki ellen", az adatokat készen tálalják a zsebrevágott tollnok asztalára, csak egybe kell szerkesztenie a "tényeket", és kész. Hitelét veszti az igazi, tényfeltáró újságírás. Nagy a gyanúm, hogy a cél éppen ez! A mindenkori hatalom hiteltelenné teszi a megszállottakat, a mindenkori rebelliseket, akik nem úgy táncolnak (írnak), ahogyan ô fütyül (diktál).

Elkalandoztam. Közben rákattintottam az exkövér, most-ügyes Teóra, de nem bírom a mûviséget, a nyegleséget, amivel motorját mûködteti; és nem tetszik a Nagyvakáció címû förmedvény sem - hát nem csoda, ha elfut az ész erre-arra. Gusztustalanságok kavalkádja az Amor de Cortoceno!, csodálom, hogy a kifigurázott politikusok nem tiltakoztak (legalábbis nem tudok róla), hanem - bizonyára jól felfogott kampányérdekbôl - tûrik a mocskolódást, mint vénlány, sôt vénlegény az ölelést. Hasonlóan hányingert keltô a Ciao, Darwin! címû mûfajtalan "show", nem hiába nevezték a Kötekedôk "a hülyék mûsorának".

Sajnálatosan maguk a Kötekedôk sem képesek igazi szatirikus mûsort csinálni. Az az egyveleg, amit - kétségkívül ötletesen, sok poénnal, szójátékkal fûszerezve - tálalnak, jobbára két éretlen fickó hôbörgéseként hat; és hiába veszem le kalapomat merészségük, sôt vakmerô tiszteletlenségük elôtt, ahogyan mindenkit, de abszolút mindenkit gombostûre tûznek, villára vesznek, "megszólítanak", letolnak, harsogva, nagy garral, sok dallal, rengeteg rejtett utalással, rendkívüli kifejezôerôvel stb., a várt hatás - mármint a szatíra hatása azokra, akiket kifiguráznak -, valahol mégis elsikkad. Ha a Huidu-Gainusa párost komolyan vennék, rég ki lennének lôve. Így azonban csak jópofáskodnak a legények, ötpercenként táncikálnak a bébikék, két mellékszereplô idétlenkedik stb. Leginkább a bejátszások miatt nézem ezt a mûsort. Mondjuk, nem kimondottan a Daniela Györfi cicuskája okán (a bugyitlanság nem újdonság), hanem a román közélet jeleseinek bakijai, botlásai miatt, melyeket a "rendes" mûsorok rendszerint elhallgatnak.

Az én toplistámon még mindig a Divertis Parc csapata vezet, Toni Grecu és Pascu Gyuri társulata, ezek a vérprofik, nem félnek a hatalomtól, de nem is gyûlölik a pillanat csúcsembereit, tudják, esendôk, holnapra messze fújja ôket a balkánkán szele (l. még Vântu). Ez a fatányéros ehetô. Figuráik egyike-másika telitalálat (pl. az ejtôernyôs polgármester, aki "hezzatartózkodott" Adrian Nastase miniszterelnök fenyegetéséhez - "Ha nem lesz rend és tisztaság, mikor ismét erre járok, repültök!" -, a levegôben is megél; a dalok pompásak, stb. A "családi folytatásosért" már kevésbé rajongok, holott azok a figurák is remekbe szabottak: a volt szekus nagytata, a pipogya férj, a kikapós feleség, aki a "befektetô" balek "arabbal" adja össze magát, a jég hátán is megélô szer