Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Kétségtelenül tehermentesíteni kell Marosvásárhely közúti forgalmát, de az is tény, hogy a Somostetôt átszelô terelôút károsítja a környezetet. Tulajdonképpen e két ellentétes nézôpont áll szemben egymással a napok óta a figyelem középpontjába került infrastrukturális beruházási terv kapcsán. A tények szembeállításával, az ésszerû vitával valójában a szakembereknek kellene érdemben foglalkozniuk. A környezetvédelmi döntéshozatalban való részvétel jogán a törvény által is elôírt nyilvános vitán megjelentek száma tükrözhetné, hogy az állampolgá-rok valóban érdeklôdnek a sorsukat is meghatározó nagyobb horderejû kérdések iránt. Tükrözhetné, ismétlem, mert ami kedd este a terelôút nyilvános vitáján történt, helyenként inkább választási kampány volt. Egyébként kezdôdött már korábban a polgárok félretájékoztatásával, hiszen a helyi televíziócsatornákon közölt tervrajz tulajdonképpen nem a közmeghallgatáson bemutatott elképzelésé volt. A március 8-i sportcsarnokbeli nagyszabású rendezvény célja is az aláírásgyûjtés volt. De valójában itt sem tudatták világosan az aláírókkal, hogy "mire megy a játék." A teremben "spontánul" összegyûlt, a polgármestert támogató, jobbára maxitaxisokból álló tapsoló kórus, a Dorin Florea megvalósításait értékelô felszólalók mind arra utalnak, hogy a demokrácia iránt nem túl érzékeny városvezetônk a terelôút ügyét valóban kampánytémának tekinti, s annyi bôrt próbál lehúzni róla, amennyit csak tud. Ha nem is közvetlenül, de átlátszó áttéteken olykor politikai, vagy egyenesen etnikai színezetet ölt a vita, hiszen nemegyszer halljuk, hogy az RMDSZ-es tanácsosok akadályozzák a polgármestert városfejlesztô terveinek kivitelezé-sében. Mintha valamire, bármire egyetlen jó megoldás, elgondolás létezne. Írjuk ezt a már jól ismert elfogultsága rovására, mert, ugye, megelôlegezett bizalmatlanság lenne arra gondolni, hogy merev ragaszkodása mögött eleddig ismeretlen érdekek állnának.

Tény, hogy helytelen a vitát politikai, etnikai síkra terelni. A szakemberek dolga - szakmai hitelességüket latba vetve - eldönteni, melyik változat jár a legkevesebb kártétellel és anyagi ráfordítással, ugyanakkor a legcélszerûbb a város "forgalmi dilemmájának" feloldására. Ami nem kampánytéma.

Cosmin Dobran külügyi szóvivô elmondta, hogy a legutóbb azonosított három romániai áldozat közül az egyiknek a hozzátartozói úgy döntöttek, hogy halottjukat Spanyolországban kívánják eltemetni, a kedden azonosított másik két áldozat földi maradványait Romániába szállítják. Szerdán reggel még 17 sebesült román állampolgárt madridi kórházakban ápoltak, további hármat pedig az eltûntek között tartottak nyilván.

Tizennégyre emelkedett a madridi terrorista merényletsorozat romániai áldozatainak száma - közölték szerdán, miután kedden, az éjszakába hajló órákban az eltûnt román állampolgárok közül hármat azonosítottak az összeégett, szétroncsolt áldozatok között. Szerdára virradó éjszaka szállították haza Zsigovszki Csaba Olimpiu 27 éves fiatalember holttestét, a madridi terrormerényletek egyik marosludasi áldozatát. A városi ravatalozóból a ma 13 órakor kezdôdô katolikus temetkezési szertartást követôen kíséri utolsó útjára családja, a rokonság és ismerôsei.

A fiatalember, miután Maroslu-dason jó szakemberként négy éven át alacsony bérért dolgozott, leendô családja anyagi hátterének megteremtéséért tavaly októberben vállalt munkát Spanyolországban, ahová joghallgató barátnôje és vegyészmérnök lánytestvére is elkísérte. Március 11- én reggel fél nyolc körül a vonaton érte a halál.

Budai István, a második áldozat neve az eltûntek névjegyzékén szerepelt. Halála csak kedden este vált bizonyossá, amikor a DNS-vizsgálatok alapján azonosították holttestét. A 35 éves fiatalember feleségével és 10 éves kislányával tartózkodott Spanyolországban, ahol két éve építôként dolgozott. Anyósa, Bacskó Rodica arról tájékoztatott, hogy semmilyen hírt nem kaptak még arra vonatkozóan, hogy veje holttestét mikor szállítják haza.

Marosludas, a megye lakossága mélyen együtt érez a gyászoló családokkal.

Spanyolországban a madridi merényletek hatására szerdán megszigorították a biztonsági intézkedéseket.

Ángel Acebes, a távozó konzervatív kormány belügyminisztere sajtóértekezleten bejelentette, hogy José Luis Rodriguez Zapatero leendô szocialista kormányfôvel egyetértésben vezették be az új intézkedéseket. Ezeknek alapján megerôsítik a nagy tömegeket vonzó közintézmények és közterületek, vagyis pályaudvarok, kikötôk, repülôterek és rendezvényi helyszínek, valamint a stratégiai jelentôségû objektumok védelmét.

Az új intézkedéseket folyamatosan változtatják, mindig a helyzetnek megfelelôen. E lépések hasonlóak azokhoz, amelyeket az Európai Unióban több országában már bevezettek - mondta Acebes.

José Luís Zapatero megerôsítette az Irakba vezényelt spanyol katonák hazahívásának szándékát.

Zapatero szerdán kijelentette: "Döntésem világos és szilárd. Azt hiszem, hogy nyílt párbeszéddel ezt meg tudjuk magyarázni a világ valamennyi kormányának."

Ugyanakkor elvárja, hogy egy demokratikus kormány döntését tiszteletben tartsák, mint ahogyan ô is tiszteletben tartotta az elôzô madridi kabinet álláspontját.

Zapatero emlékeztetett arra, hogy korábban egy Irakról folyó parlamenti vitában kifejtette: bombákkal és Tomahawk rakétákkal harcolni a terrorizmus ellen nem jó módszer, mert az csak a szélsôségeseket provokálja.

Március 15-e az erdélyi magyarság számára az idén is a közösségi szolidaritás ünnepe volt.

Örömmel mondhatjuk el, hogy az idei megemlékezéseken az elôzô évekhez képest a magyarság jóval nagyobb számban vett részt, ami azt igazolja számunkra, hogy a szabadság eszménye, a forradalom és a márciusi ifjak szellemisége mindig összeköt bennünket, és különösen igaz ez sorsdöntô pillanatokban.

Közösségünk ismét bebizonyította, hogy szórványvidéken, Partiumban, Székelyföldön, Erdély-szerte mindenütt egységesen tudott ünnepelni, bebizonyította, hogy érvényesíteni akarja kivívott jogainkat, és mindannyian méltóképpen, a piros-fehér- zöld zászlóval és a magyar nemzeti himnusszal emlékeztünk az 1848-as szabadságharcra.

Az RMDSZ köszönetet mond mindazoknak, akik meghallva az összefogás hívó szavát, részt vettek a március 15-i ünnepségeken

2004. március 17.

Markó Béla,

az RMDSZ elnöke

Széles körû ellenôrzést végez a napokban a tanügyminisztérium és a megyei tanfelügyelôség a Nyárád menti községekben mûködô vidéki iskolákban. Tegnap délelôtt a küldöttség Dózsa György község általános iskolájában vette számba az állapotokat.

Mint Fekete Hajnal, az iskola igazgatónôje tájékoztatott, a tanfelügyelôk számba vették az oktatás megszervezésének részleteit, ellenôrizték a tanterveket, a jegyzôkönyveket, illetve a tanerôk továbbképzésének tematikáját. A februárban végzett elsô látogatáson körvonalazott tennivalók megvalósítását elégedetten vették tudomásul.

A helyi tanerôkkel folytatott eszmecsere során felvetôdött a túlságosan zsúfolt tanterv kérdése, valamint az iskola felszereltségének gondjai. Az iskolában dolgozók kérték, hogy csökkentsék a túlméretezett tananyag tanulókra nehezedô nyomását. Ugyanakkor szóvá tették, hogy egyre többen szeretnének informatikát tanulni, az iskola azonban egyelôre csupán egy számítógéppel rendelkezik, amit a titkárságon használnak. Szintén elégedetlenségre ad okot, hogy a 3-4. osztályosok Tudomány tankönyve csupán román nyelven hozzáférhetô.

A vendégek megígérték, hogy közvetíteni fogják a kéréseket. Míg azonban a tananyag tekintetében helyi szinten csak annyit tehetnek, hogy a kéréseket közvetítik Bukarest felé, a számítógépes felszereltséget illetôen ígéret hangzott el, mely szerint a városi iskolák felszerelése után megkezdôdik a vidéki tanintézetek ellátása is a ma már nélkülözhetetlen számítógépekkel.

Szerda reggel 8.30 órakor a tûzvészt jelzô szirénák éles hangja hasított a levegôbe, mivel a Marosludasi Ipari Szakközépiskola ablakain és ajtóin sûrû füst gomolygott ki. A tanintézet szomszédságában levô tömbház is veszélyben volt, hiszen fennállt a lángok továbbterjedésének veszélye.

Aggodalomra azonban nem volt ok, hiszen nem valódi tûzvész volt, hanem a Megyei Horea Tûzoltócsoport szervezett tûzvédelmi gyakorlatot. A helyi civil tûzoltócsoport, a ludasi polgári védelmi alakulat és a rohammentô-szolgálat bevonásával tartott akció célja a lakosság felkészítése a katasztrófa-védelemre.

A forgatókönyv szerint a szakközépiskolában tûz ütött ki. A helyszínre hat tûzoltóautó, mentôkocsik érkeztek. A létrás tûzoltóautó használatára is szükség volt. Több személy az ablakból a légpárnára ugorva mentette életét. A rohammentôsök elsôsegélyben részesítették az áldozatokat, míg a polgári védelmisek és a tûzoltók az épületben rekedt tanulókat és tanárokat menekítették ki. Ezzel párhuzamosan a szomszédos tömbház lakóit is kimentették és biztonságos helyre szállították. Kétórás bevetés eredményeként sikerült megfékezni a "vörös kakast", s a készenléti csoportok elvonultak. Az idén még egy hasonló tûzvédelmi gyakorlatot szervez a megyei tûzoltócsoport. Októberben a szovátai lakosságot és a helybeli polgári védelmi csoportot, tûzoltóságot és mentôszolgálatot vonják be a mentési akcióba.

A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Liviu Rebreanu Társulata elôadásában, francia rendezônô, Renata Scant rendezésében ma este hét órától bemutatásra kerül Beaumarchais: Figaro házassága a Nemzeti Színház nagytermében.

A rendezônô elmondta, személyes választás eredménye a Figaro házassága vásárhelyi színpadra vitele. - A darab botrányosnak számított annak idején, és ma is van aktualitása, ráadásul nagyon vidám, pergô. Az én rendezôi koncepcióm is ehhez illeszkedik, de nem fogom a feltétlen újítás kényszerének engedve átértelmezni, feláldozni. Tisztelem a szöveget, a nézô pedig minden ízében klasszikus elôadást, pergô komédiát fog látni a színpadon.

Már többször felvetôdött olvasóink körében a nyíregyházai vagy nyíregyházi helyes használatával a kérdés: melyiket tekintsük elfogadhatónak? Ez a bizonytalanság nemcsak az említett városnévben teremtett bizonytalanságot az idôk folyamán, nem árt tehát elidôznünk a kérdés megválaszolására.

A hagyományos nyelvhasználat szerint: ha az -a, -e, -ja, -je birtokos személyragos földrajzi nevekhez -i melléknévképzô járul, akkor a birtokos személyrag kiesik, illetve megrövidül. Például: Udvarfalva, Abafája stb. Hasonlóképpen járunk el több különírt elembôl álló földrajzi nevek -i képzôs alakjaiban is: Mártírok útja, Rózsák tere: udvarfalvi, abafáji, illetve Mártírok úti, Rózsák téri. Ugyanúgy alakul a következô birtokos szerkezetû földrajzi elnevezések melléknévi alakja is: Jáva szigete (Jáva szigeti), Balaton melléke (Balaton melléki), Szeged környéke (Szeged környéki), Duna-Tisza köze (Duna- Tisza közi).

A földrajzi elnevezések ilyenfajta tôcsonkításának az a magyarázata, hogy a birtokos személyrag az -i képzô elôtt a közszavakban is kiesik, illetve megrövidül, pl. szó eleji, szó belseji és szóvégi magánhangzók, tanácsházi ülésterem, lapalji jegyzet, karácsony heti forgalom stb.

Érdekességként említjük meg, hogy a régi nyelvben a földrajzi nevek tôcsonkítása sokszor azokban a nevekben is elôfordult, amelyekben az -a, -e nem is volt birtokos személyrag. Ez a jelenség még ma is megôrzôdött néhány nyelvjárásban, és több helynév tôcsonkítással képzett származéka fennmaradt régi családnevekben. Pl. Récze a Réczy, Berzevicze a Berzeviczy családnevekben. A mai köznyelv ezt a képzésmódot már nem fogadja el, s az említett helynevek melléknévi alakjában megtartja a változatlan alapformát: réczei, berzeviczei.

Nagyobb vagy országosan ismert települések nevét azonban szükségtelen ilyen pontoskodó toldással ellátni, a nyíregyházi, kiskunfélegyházi, albertfalvi melléknév nem téveszt meg senkit, mert mindenki tudja, mibôl képzôdött. Kevésbé ismert helynevek esetében azonban érthetô és hasznos a csonkítatlan névalakhoz való ragaszkodás. Ha valakirôl azt mondjuk, hogy veresegyházi, délegyházi születésû, ebbôl még nem tudjuk meg, hogy szülôfalujának mi a pontos neve. Egyébként az a tanácsunk, hogy az irodalmi stílusban és az igényesebb beszélt nyelvben továbbra is használjuk a helynevek hagyományos, rövidebb melléknévi alakját: nyíregyházi, bánhidi, péterrévi stb., s hogy a félreértést elkerüljük, a szövegben legalább egyszer használjuk a képzetlen alapalakot is: Nyíregyházán voltam katona, messze van a nyíregyházi kaszárnya.

Az idei március 15-i ünnepségeknek számunkra egyik igen fontos tanulsága, hogy a romániai magyarság eddig soha nem látott számban képviseltette magát a megemlékezéseken, sokkal többen, mint az elôzô években, és ez elsôsorban a megbonthatatlan egység jeleként értelmezhetô - mondta Markó Béla, az RMDSZ elnöke a 2004. március 17-én tartott bukaresti sajtóértekezletén.

A nagyváradi ünnepségek során becslések szerint több mint 15 ezren vonultak fel a Petôfi-szoborhoz, de Marosvásárhelyen és a Székelyföld más településein is nagy tömegeket mozgatott meg az 1848-as szabadságharc üzenete, a szabadság, egyenlôség és testvériség eszméje. A magyarság ilyen számú jelenléte, a szolidaritásnak ez a fajta megnyilvánulása - éppen kampányévben - pedig egyértelmû válaszként is értelmezhetô azokra a spekulációkra, amelyek a romániai magyarság politikai megosztottságáról beszélnek. Mind a román, mind a magyar miniszterelnök üzenetét tolmácsolták az ünneplô közönség felé, mely ünnepi üzenetek kihangsúlyozták, hogy az RMDSZ-nek és az egész romániai magyarságnak nagy szerepe van a két ország közötti kiegyensúlyozott politikai kapcsolat fenntartásában.

Újságírói kérdésre Markó Béla szövetségi elnök kifejtette, a román sajtónak nem kellene Schmidt Pál FIDESZ-alelnök kijelentéseibe kapaszkodva feszültséget keltenie, hiszen abban semmi veszélyes nincs: az uniós csatlakozás, mely a belsô határok eltörlésével jár, nyilván a kárpát-medencei magyarság egyfajta újraegyesítéséhez is vezet. A magyar nemzet kultúrájában és nyelvében a történelem során mindvégig egységes volt, nemzeti identitását pedig az Európai Unióban is bátran vállalhatja. Úgy tûnik, a liberális párt képviselôi is megpróbálnak élni a nacionalista retorikával - mondta a szövetség elnöke, majd felhívta a sajtó figyelmét arra a nyilatkozatra, amely a kampányévben való nacionalista retorika ellen foglal állást, és amelyet a Nemzeti Liberális Párt is elfogadott.

Az elôválasztásokkal kapcsolatban a szövetség elnöke elmondta, a legtöbb érintett településen, ahol nincs szükség elôválasztásokra, már megvannak az RMDSZ polgármesterjelöltjei. Az RMDSZ a kezdetektôl fogva nyitottan viszonyult minden ideológia iránt, így bárki indulhat az RMDSZ által szervezett elôválasztásokon: a helyhatósági választásokon való részvételre szólító felhívásunk mindenkihez szól, de csak ebben a formában - szögezte le Markó Béla.

A következô hetekben sor kerül az önkormányzati választásokon részt vevô jelöltek kiválasztására. Az RMDSZ Maros megyei szervezete az idén is a nyitottság szellemében szervezi meg a jelöléseket. Helyi és társszervezeteknek, valamint egyéneknek is lehetôséget kínálunk megméretkezni az elektoros, illetve urnás elôválasztásokon.

Éljenek a lehetôséggel! Jelöljenek, hogy 2004. június 6-án szavazataikat választott jelöltjeikre adhassák!

A jelöltek jelentkezési ûrlapokat kell kitöltsenek, amelyeket a megyei, kerületi és helyi szervezeteknél szerezhetnek be, illetve a megyei/helyi elôválasztásokat szervezô vezetôséghez kell benyújtsanak.

Marosvásárhelyen a körzeti jelöltállító közgyûléseket 2004. április 7-ig kell megszervezni. A marosvásárhelyi egyéni jelöltek, 100 támogató aláírást mellékelve, a marosvásárhelyi szervezet vezetôségéhez nyújtják be a jelentkezési ûrlapot. Kiértékelô és jelölô küldöttgyûlésre április 16- án, a Kultúrpalota kistermében kerül sor.

A vidéki szervezetek március 25-ig fogadják a jelentkezési ûrlapokat. Azokban a községekben és városokban, ahol a szervezet a jelölteket elektoros jelölôgyûlés keretében rangsorolja, a jelölôgyûléseket 2004. április 2-a és április 18-a között szervezik meg. Ahol urnás elôválasztások mellett döntöttek, az elôválasztásra 2004. április 18-án kerül sor.

A megyei tanácsosi tisztségre pályázók a jelentkezési ûrlapokat 2004. március 31-ig nyújthatják be a megyei szervezet vezetôségéhez. A jelöltek rangsorolására megyei küldöttgyûlés keretében 2004. április 23-án kerül sor, a Kultúrpalota nagytermében.

Jelöljenek, hogy választhassanak!

Az RMDSZ Maros megyei szervezetének nevében

dr. Kelemen Atilla elnök

(MTI) - Németh Zsolt szerint idôszerû lenne a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) összehívása. Az Országgyûlés Külügyi Bizottságának fideszes elnöke errôl szerdán beszélt a sajtónak szlovéniai magyarokkal folytatott budapesti megbeszélése után.

- Egyetértettünk abban, hogy a határon túli magyarok számára idôszerû lenne a Magyar Állandó Értekezletnek az összehívása, különösen indokolja ezt, hogy a költségvetési megszorításokkal kapcsolatos helyzetet áttekintsük" - hangsúlyozta a fideszes honatya, aki a Parlamentben fogadta a Muravidéki Magyar Nemzeti Önigazgatási Közösség küldöttségét.

Németh Zsolt szerint "megle-hetôsen komoly problémákat eredményez a határon túli magyarok körében a mintegy 2 milliárdos költségvetési megvonás".

- Ez számukra (...) 20-25 százalék közötti költségvetési forráscsökkenést eredményez - mutatott rá.

Németh Zsolt üdvözölte, hogy Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke egy, a határon túli magyar szervezetek részvételével történô elôkészítô tanácskozás összehívását kezdeményezte.

- Bízom abban, hogy ennek eredményeként a Magyar Állandó Értekezletet a miniszterelnök össze fogja hívni; ha ezt nem teszi, akkor feltartóztathatatlan lesz a bizonytalanság (...) eluralkodása a határon túli magyarok körében - hangsúlyozta.

Megítélése szerint a Máért legfontosabb feladata a bizalom helyreállítása lenne.

Kelet-európai szervezett bûnbandák fosztogatják rendkívül fejlett technológiát alkalmazva a brit bankkártya-tulajdonosokat; a jelenség miatt a bankok a kártyák átalakítására készülnek.

A The Sunday Times beszámolója szerint a Scotland Yard "román bûnszövetkezetnek" nevezte el a csoportot, amelynek eddig elfogott csaknem összes tagja kelet- európai.

A vasárnapi brit lap szerint a banda tagjainak módszere az, hogy a fali pénzkiadó automaták kártyanyílásához elektronikus leolvasó szerkezetet helyeznek el, amely rögzíti a bankkártya mágnescsíkjának adatait. Ugyancsak a pénzkiadó automatára, vagy annak közvetlen közelébe gombostûfejnyi mikrokamerákat is felragasztanak, amelyek közvetítik, hogy az adott kártya tulajdonosa milyen PIN-kódot üt be a pénzkivétel elôtt.

Mindezt a James Bond-filmekbe illô kémberendezések általában egy közelben parkoló kisbuszba továbbítják, ahol az éppen bevetésen lévô csoport tagjai számítógépen rögzítik az adatokat, és klónozzák az áldozat kártyáit.

Ez jelentôs minôségi ugrás a korábban honos bûnözôi módszerekhez képest, amelyek fô jellemzôje az volt, hogy valaki az automatát használó áldozat válla fölött egyszerûen kileste a kártya PIN- kódját, majd ellopta a kártyát.

Az új módszerrel megkárosított tulajdonos általában csak akkor szerez tudomást a történtekrôl, amikor megkapja következô számlakivonatát, vagy nem tud pénzt kivenni, mert valaki már felhasználta napi limitjét.

A fejlett technológiájú kelet-európai bûnbanda a rendôrség adatai szerint csak az elmúlt néhány hónapban összesen 5 millió fontot zsákmányolt hamisított bankkártyák használatával.

A brit bankok, amelyeknek meg kell téríteniük az ügyfeleik számláiról csalás útján ellopott összegeket, hétfôtôl kampányt indítottak egy új típusú, biztonságos kártya elterjesztéséért és megismertetéséért. Ezeken a kártyákon már nincs mágnescsík, hanem beépített számítógépes lapka tartalmazza a külsô eszközökkel leolvashatatlan adatokat.

A bankok reményei szerint jövôre már ez a kártyatípus lesz a legelterjedtebb Nagy-Britanniában.

Kedd este a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatalban mutatták be a Somostetôt átszelô összekötô út megépítésére vonatkozó terv-változatokat, a környezetvédelmi engedélyeztetéshez szükséges kötelezô, nyilvános vita keretében. Az érzelmektôl sem mentes, politikai felhanggal teli szócsatában csaptak össze a vélemények a polgármesteri hivatal által preferált, illetve az alternatív elgondolások fölött. Az alábbiakban az elhangzottak alapján a tényekhez közel álló elképzeléseket rögzítettük.

Dorin Florea polgármester azzal indította a beszélgetést, hogy hivatalba lépésekor egy olyan felületes városrendezési tervet vett át, amelyet fel kellett javítani, amelyben már szerepelt egy olyan út terve, amely a Tudor negyedet a November 7-tel köti össze. Ez egy alagút volt, amelyet csak a papírforma kedvéért rajzoltak le. A Somostetôn keresztül haladó utat elôször a Marosvásárhelyi Napokon mutatták be, tehát ismerik a városlakók. Az út megépítését az teszi leginkább indokolttá, hogy ezáltal tehermentesül a központbeli forgalom, terelôútként elvezetik a teherforgalmat Segesvár-Régen irányába - vélték a tervezôk.

Az elsô - leginkább vitatott - változat szerint az összekötô út a volt számológépgyár felé vezetô utcából egy meglévô erdôkitermelô út nyomán haladna. Tervezett hossza nem egészen 4 kilométer, két helyen több mint 8 %-os emelkedôt kell beépíteni, hiszen 150 méter szintkülönbséget kell leküzdeni. Az állatkerttôl 50 méterre, majd a megyei kórháztól 70 méterre halad el. Terveznek egy leágazást a marosszentgyörgyi lôtér felé is, ahova a város - területcsere nyomán - lakónegyedet építtet. Mivel csúszós talajról van szó, több helyen beton védôfalakat, illetve két hidat kell építsenek. A hozzávetôleges költség: 7.106.780 euró. Környezetszennyezési együttható: 1,6.

A második változat szerint a Gh. Marinescu utcát a Cutezantei utcával egy 1,92 km hosszú, 7 méter magas alagút kötné össze. Ezen két szellôzônyílást képeznének ki. A beruházás értéke több mint 88 millió euró. Környezetszennyezési együttható: 1,4.

A harmadik változat több meglévô utca átépítését feltételezi. A Jeddi útról indulna, majd a Cutezantei - Gloriei - Gr. I. Dumitrache - Somostetô - Gh. Marinescu irányba haladna. Hossza 4871 méter, amibôl 2645 métert a már meglevô utcák tesznek ki. Ennek a változatnak a költségei a legnagyobbak, hiszen 1,2 millió euró értékben 39.300 négyzetméter magánterületet, ezenkívül 32 háztáji gazdaságot stb. kellene kisajátítani, az építkezési költségek pedig 14.354.000 euróra rúgnának.

Stefanescu Danut elmondta: a nyilvános vita napjáig az 1-es változat mellett 16.000 aláírást tett le a polgármesteri hivatal. Ez ellen tiltakozott a Valea Soarelui egyesület, a város környezetvédelmi szervezetei, a Rhododendron környezetvédô szervezet pedig 4200 aláírást gyûjtött. A megyei környezetvédelmi kirendeltség igazgatójának felvezetôje után bárki véleményt mondhatott a tervekkel kapcsolatosan, illetve kérdést intézhetett a tervezôkhöz. A gyakran indulatokkal is fûtött véleményekbôl válogattunk.

Pop Valentin építészmérnök szerint létezik egy olyan kimutatás, miszerint ez az út nem oldaná meg a központ tehermentesítését, nagyon kevesen használnák, mivel a város két peremvidékét köti össze. Másrészt, a megyei tanács által megépítendô tényleges terelôút átveszi a teherforgalmat, így ez az út tulajdonképpen nem a tervezett célt szolgálná, hanem magánérdekeket. Haller István geológus talajtani szempontból vonta kétségbe a terv kivitelezhetôségét. Az általa ismert talajtani tanulmányok szerint a Somostetô agyagos-márgás összetétele földcsuszamlást okozhat. Czellecz Jenô annak az aggodalomnak adott hangot, hogy az út mentén majd házhelyeket adnak el, s így nemcsak a nyomvonal megépítésére szükséges erdôsávot irtanák ki, hanem tönkreteszik az egész Somostetôt. Calin Tocaciu a Valea Soarelui egyesület részérôl arra volt kíváncsi, miért szerepel a környezetvédelmi hatástanulmányban 12 hektár erdô kiirtása, amikor az útért elég kb. 4 hektár fa kidöntése is? A forgalom optimizálását a meglévô utcák forgalmának egyirányúsításával, a villanyrendôrök mûködésének összehangolásával képzelné el. Szakács László a Rhododendrontól arra hívta fel a figyelmet, hogy az erdô kettévágásával felborul az ökológiai egyensúly, s hogy tulajdonképpen a Románia által is aláírt nemzetközi egyezmények alapján bármilyen építkezést, a természetes élôtérbe való beavatkozást úgy kell végrehajtani, hogy a kár minimális legyen. Fodor Imre a harmadik változatot látta a legmegvalósíthatóbbnak.

Doru Opriscan tanácsos szerint a tanulmányokat olyan szakemberek végezték, akiknek a munkáját nem szabad kétségbe vonni. Amikor elkészültek a tervek, még nem gondoltak arra, hogy a megyei tanács hamarabb fog lépni, mint a város. A két út nem zárja ki egymást. Judea Ioan ezredes véleménye, hogy a legolcsóbb változatot kell támogatni. A város olyan, mint egy község, ha nem lépünk a fejlôdés útján, akkor nincs haladás. Herlea Tudor erdészmérnök, a marosvásárhelyi erdôkerület fôgondnoka szerint nem kár a kivágott fákért, mert azok 80-100 évesek, ekkor higiéniai szempontok miatt is lecserélik ezt a faállományt. Számításaik
szerint összesen mintegy 350 fát kell kidönteni, ezek helyett több százat ültetnek majd. Ami az itteni állatvilágot illeti, ezek életterét valóban megzavarják, de hát úgysincs sok már ezekben az erdôkben, így az út nem hat károsan. Dr. Cristian Boeriu a sürgôsségi rohammentô- szolgálattól és Virgil Murzea rendôrbiztos a forgalom folyamatossá tételéért nem lát más megoldást, mint az út mielôbbi megépítését. Az orvos szerint jóval hamarabb tudnának a mentôk eljutni a Tudor negyedbe a tervezett úton. Egy Papiu Ilarian utcai lakos a "Kálvária" forgalmi dugóiról panaszkodott, ezért kell a Somostetôn átvezetô út.

Az elhangzott véleményeket a Florea elképzelését pártoló maxitaxisok, illetve a környezetvédôk köré csoportosulók tetszésnyilvánításai kísérték. Stefanescu Danut, a megyei környezetvédelmi kirendeltség igazgatója a vita után lapunknak elmondta, a nyilvános vita jegyzôkönyvét elemzi a környezetvédelmi hivatal mûszaki bizottsága. A jegyzô-könyvel kiegészített dokumentációt a szakminisztériumhoz küldik. Itt kell döntsenek arról, hogy a szóban forgó erdôterületet kiveszik-e az erdészeti alapból, s csak ezután lehet kidönteni a fákat. Ezt követôen pedig a környezetvédelmi engedélyt a kirendeltség adja meg. Végül a helyi tanács dönt arról, hogy kivitelezheti-e vagy sem a polgármesteri hivatal a tervet. A vita kapcsán az is elhangzott, hogy az ötleteket figyelembe véve készüljön egy olyan alternatív terv, amely mindkét fél érdekét figyelembe veszi, hogy némiképp kompromisszumos megoldás szülessen. Két szakintézmény által készített környezeti hatástanulmány eredményeit összesítve, a terv a 6-os együtthatót kapta, ami azt jelenti, hogy a beruházás a megengedett normák fölött károsan hat majd a környezetre.

A rendôrség 20-at megoldott az utóbbi évben regisztrált 34 olyan ügy közül, amelyek 44 bántalmazott újságíróval kapcsolatosak - jelentette ki szerdán, sajtótájékoztatón Ioan Rus közigazgatási és belügyminiszter.

A tárcavezetô elmondta, a húsz dosszié megoldása különbözô módon történt: bizonyos ügyekben a felek kibékültek, más ügyek az igazságszolgáltatás különbözô procedurális szintjein vannak.

Ino Ardelean temesvári újságíró ügye kapcsán a rendôrség három feltételezés alapján dolgozik, mondta Rus. Az egyik változat szerint rablásról lenne szó, a második forgatókönyv szerint Ardelean bántalmazását megrendelte valaki, akit zavartak az újságíró cikkei, a harmadik változat értelmében bosszúról van szó.

Szondy Zoltán esetében szemtanúk azonosíthatják a csíkszeredai újságíró bántalmazóját. A rendôrség "rendkívül összetett nyomozást folytat az ügyben, amelyet a marosvásárhelyi ügyészek irányítanak", mondta a belügyminiszter. - Csíkszeredában nem tûnt elégségesnek a tisztségérôl lemondó rendôrparancsnok hozzáállása, helyét egy fiatalabb tiszt foglalja majd el a csütörtökön lezáruló versenyvizsga eredményeképpen - fogalmazott Rus.

Alkotmányos alapelv a törvény elôtti egyenlôség. A strasbourgi Emberjogi Bíróság ezt az egyenlôséget kiterjesztette a magánszemélyek és az állam viszonyára is. Mert milyen jogon várhatja el az állam, hogy polgárai törvénytisztelôk legyenek, ha önmaga semmibe veszi azokat? Ezzel szemben a romániai hatóságok gyakran érzik úgy, hogy a törvények csak a hétköznapi állampolgárokra vonatkoznak, rájuk nem. Hogyan lehet értelmezni azt, hogy az államilag biztosított minimális keresetre vonatkozó törvény elôírásainak megfelelô összege csupán töredékét kapják az erre jogosultak? Miközben egyrészt kormányrendelet emeli a fizetendô összeg nagyságát, másrészt a kormány arra hivatkozik, hogy nincs elég pénz a kifizetésre. Természetesen a "kétoldali" politika miatt. Külföld felé azt kell mutatni, hogy nálunk jól szervezett szociális segélyrendszer mûködik, míg a békés békétlenkedôknek elegendô egy vállvonás. Mint ahogy a kétnyelvû utcanévtáblák esetében is egyet jelentünk az Európa Tanácsnak, mást válaszolunk azoknak, akik számon kérik a törvényesség betartását...

Nézzük, mi a helyzet a tulajdonjog esetében? Az Emberjogi Bíróság már számtalanszor elítélte Romániát, mert megsérti ezt a jogot. Ezzel szemben a hatóságok úgy gondolják, továbbra is birtokolhatják azt, amit valójában bitorolnak.

A T. család 1999-ben indított peres eljárást tulajdona visszaszerzése érdekében. A Marosvásárhelyi
Táblabíróság jogerôs ítélete arra kényszeríti Marosvásárhely Polgármesteri Hivatalát, hogy a család 3200 négyzetméteres földterületéhez értékben hasonlót adjon át (az eredeti terület nem adható vissza, mert még az elvtársak villákat építettek a környéken és utat vezettek keresztül a család egykori magántulajdonán), vagy, ha nincs megfelelô terület, utaljon át pénzbeli kártérítést a családnak. A polgármesteri hivatal viszont kisujját sem mozgatta. Hiába a levelek, a kihallgatáskérés, még csak válaszra sem méltatták a panaszosokat. Közel egy évvel a jogerôs ítéletet követôen a család egyik tagja megelégelte a helyzetet, beadványt fogalmazott meg az összes olyan intézményhez, mely megoldást találhat az esetre: Fôispáni Hivatalhoz, az Állampolgári Jogok Biztosához, s nem utolsósorban az Emberjogi Bírósághoz. Erre végül felfigyelt a polgármesteri hivatal is, s válaszolt a panaszosnak. E válasz értelmében, "amint köztudott", a polgármesteri hivatalnak nincs a tulajdonában földterület. Már-már sajnálkozhatnánk, ha nem az lenne köztudott, hogy a városi tanács szinte minden tanácsülésen területek eladásáról vagy bérbeadásáról szavaz. Akkor tehát van vagy nincs 3200 négyzetmétere a polgármesteri hivatalnak? A Marosvásárhelyi Városi Tanács 2003. évi 97-es határozata értelmében csak a Vízvezeték utcában (az Egyesülés negyed szélén) több mint 70 ezer négyzetméternyi terület a hivatal magántulajdona... Marad tehát a remény, hogy a hatóságok felébrednek, s betartják törvényes kötelezettségeiket, mielôtt erre rá nem kényszeríti ôket az Emberjogi Bíróság.

Az F. családtól Hargitafürdôn tulajdonítottak el mintegy hatvan éve, jogtalanul, egy villát. 1997-ben a család visszaigényelte az ingatlant, az elsô két fokon meg is nyerte a pert, utolsó fokon viszont a Hargita Megyei Tanfelügyelôség, az állam képviseletében, egy 1948-as formai hibára hivatkozott, mely miatt az egész procedúrát újra kellett kezdeni. A család ezt az akadályt is sikerrel vette, de az új idôk új törvényeket eredményeztek. A 2001. évi 10-es törvény keretei között elindított eljárás azon akadt fel, hogy a villa a Tanügyminisztérium használatában van, tehát nem adható vissza. Ami csak annyiban igaz, hogy a Tanügyminisztérium hagyja romosodni, minthogy pénze a használathoz (ami felújítási munkálatokat igényelne) nincs. Inkább omoljon össze, minthogy az eredeti tulajdonos visszakapjon bármit is... Ilyen körülmények között a család kártérítésre jogosult, csakhogy... ahhoz meg kellene jelenjen egy "speciális" törvény, melynek kidolgozásához még nem volt elég idô 2001- tôl mostanig. Mit tehet az F. család? Az Emberjogi Bírósághoz fordul...

Ezeknek az eseteknek - melyek csupán ízelítôt nyújtanak az olvasó számára - az a sajátosságuk, hogy a panaszosok azt követôen kényszerültek az Emberjogi Bírósághoz fordulni, hogy lényegében megnyerték pereiket. Ami egyedülálló a bíróság történetében. Mert ahol ítélet van, ott illene végrehajtásnak is lennie. Egy peres eljárást követôen a hatóságoknak alá kellene vetniük magukat a jogerôs ítéleteknek. Addig is, amíg Románia nem fizet több millió eurós kártérítést (az állampolgárok zsebébôl) ezen jogsértésekért, csak így fogalmazhatunk, feltételes módban: "kellene".

A Marosvásárhelyi Rákóczi Szövetség meghívására a debreceni Református Kollégium gimnáziuma és a debreceni Kodály Zoltán Zenemûvészeti Szakközépiskola diákjai részt vettek a március 15-i marosvásárhelyi megemlékezésen, amelyet a Romániai Magyar Pedagógus- szövetség szervezett a Petôfi-szobornál. A debreceni tanulók 15 perces gyönyörû mûsora mélyen meghatotta a résztvevôket, Egri Csilla szavalta Petôfi Sándor Két ország ölelkezése címû versét, majd Erdei József csalt sokak szemébe könnyet Sajó Sándor Magyarnak lenni címû költeményével. Ezután Kossuth-dalok következtek, amelyeket a résztvevôk együtt énekeltek a vendégelôadókkal.

Az ünnepség után a debreceni diákok, dr. Ráduly Levente városi tanácsos, a Rákóczi Szövetség elnöke vezetésével Marosvécsre látogattak, ahol a Kemény-kastély kertjében megkoszorúzták Wass Albert sírját, valamint lerótták kegyeletüket a Helikon mozgalom kôasztalánál, amely jelentôségérôl a diákokat kísérô Irinyi Tamás tanár tartott bemutató elôadást. Wass Albert emlékét idézve rámutatott arra is, hogy az 1994-98- as magyarországi kormány megtagadta Wass Albert repatriálási kérelmét, de nem az író személye, hanem írásainak eszmeisége, az egy nemzetben való töretlen hite miatt.

A látogatás záróakkordjaként Erdei József elôadta Wass Albert Üzenet haza címû versét, "víz szalad, de a kô marad".

A debreceni vendégek a marosvásárhelyi Bolyai Farkas gimnázium és a Református Kollégium diákjainál voltak elszállásolva, ami kezdete lehet kapcsolatok kialakításának, elôsegítheti a határok feletti békés nemzetegyesítést, amely meghirdetett célja a Rákóczi Szövetségnek.

Ölvedi Zsolt, a Marosvásárhelyi Rákóczi Szövetség titkára

Az elmúlt 14 évben nem volt példa arra, hogy március 15-én az ünneplôk és a rendfenntartók komolyabb összetûzésbe kerüljenek.

Idén Szovátán a fürdôtelepen álló Petôfi-szoborhoz vonuló tömegben két egyetemista diák, szovátai lakosok, egyikük piros- fehér-zöld, a másikuk fekete alapon fehér, nagy Magyarország, benne ugyancsak fekete, jelenlegi Magyarország zászlókkal békésen haladtak felfele. Ekkor az út szélén álló csendôrök a két diákot kiszólították a tömegbôl, és egyikük magyarul megkérdezte, hogy tudják-e mivel jár "bûntettük". A diákok körül lévô emberek megálltak, mire a csendôrök figyelmeztették a tömeget, hogy csak a két fiatalemberrel szeretnének beszélgetni. Eközben valaki elkiáltotta magát, az elôrehaladottak álljanak meg, mert baj van, és egy kisfiú is szaladt, mondva mindenkinek: "ellopták a zászlót". A tömeg nem engedte, hogy a két fiút elvigyék, így veszekedés, kiabálás kezdôdött. Látva a körülöttük megszaporodott tömeget egy kivételével a csendôrök odébbálltak. Az egyedül maradt csendôr hol románul, hol pedig magyarul tovább folytatta a veszekedést, és kitépte az egyik piros-fehér-zöld zászlót a diák kezébôl. A zászlócibálás és mennyit kaptatok ezért Funártól bekiáltásokkal fûszerezett lökdösôdés közben megjelent az alpolgármester. A csendôrökkel folyó vita közben elmagyarázta nekik, hogy ez egy rendôrségen bejelentett rendezvény, semmi joguk senkivel kötekedni. A cibálózás közben valaki kirántotta a rendfenntartó kezébôl a zászlót és elment vele. Utána az ünnepség és koszorúzás alatt végig a magyar zászlót lengették, senki nem szólt semmit. A zászló elvitele után, nem hivatalos forrásokból utóbb kiderült, hogy a kötekedô csendôr orvoshoz ment, mondva, hogy megütötték.

Az ügyet a Marosvásárhelyrôl érkezett rendôrök, videofelvételeket megtekintve, vizsgálták tovább.

Ezek után békésen ért véget a márciusi megemlékezés.

Az Újtestamentumot ismerô keresztyének, már akiket nem akadályozott ebben a kommunista eszme elsajátítása, nagyon jól ismerik Pál apostol megtérését, majd utána kifejtett tevékenységét Krisztus népe, az egyház érdekében. Féltette és óva intette az egyházi tisztségviselôket és a híveket is arra, hogy ôrizzék meg egységüket, éljenek békességben, a krisztusi szeretet gyakorlásában.

Errôl tanúskodnak a nyolc egyházi gyülekezethez, Timótheushoz, Titushoz, Filemonhoz írt levelei.

A Rómabeliekhez írt levél 16. részének 17- 18. verseiben óvja a híveket a hamis tanítóktól: "Kérlek pedig titeket atyámfiai, vigyázzatok azokra, akik szakadásokat és botránkodásokat okoznak… és azoktól hajoljatok el. Mert az ilyenek a mi Urunknak, Jézus Krisztusnak nem szolgálnak, hanem az ôk hasuknak, és nyájas beszéddel, meg hizelkedéssel megcsalják az ártatlanoknak szívét."

A Korinthusbeliekhez írt elsô levél elsô részének 10-11. verseiben óv a pártoskodástól: "Kérlek azonban titeket atyámfiai, a mi Urunk, Jézus Krisztus nevére, hogy mindnyájan egyképpen szóljatok, és ne legyenek köztetek szakadások, de legyetek teljesen egyek ugyanazon értelemben és ugyanazon véleményben. Mert megtudtam felôletek, atyámfiai a Kloé embereitôl, hogy versengések vannak köztetek."

A Galátziabeliekhez írt levél 5. részének 15-22. verseiben int, hogy a keresztyén szabadságban álljunk meg és azt a lélek szerint való járásban és szeretetben mutassuk ki: "Ha pedig egymást marjátok és faljátok, vigyázzatok, hogy egymást fel ne emésszétek. Mondom pedig: Lélek szerint járjatok és a testnek kívánságát véghez ne vigyétek… A testnek cselekedetei ezek: házasságtörés, bálványimádás, ellenségeskedések, versengések, gyûlölködések, harag, perpatvarkodások, pártütések, irigységek, dobzódások… De a Léleknek gyümölcse szeretet, öröm, békesség, béketûrés, szívesség, jóság, szelídség, mértékletesség."

A Kolossébeliekhez írt levél 3. részének 8-9. verseiben int a keresztyéni életre. "Most pedig vessétek el magatoktól ti is a: haragot, fölgerjedést, gonoszságot és szátokból a káromkodást és gyalázatos beszédet. Ne hazudjatok egymás ellen… A ti beszédetek mindenkor kellemetes legyen."

A Timótheushoz írt elsô levele 6. részében a szolgák kötelességérôl, tévtanítókról, a kegyes megelégedésrôl szól, illetve buzdít a hit harcára: "Ha valaki másképpen tanít és nem követi a mi Urunk, Jézus Krisztus egészséges beszédeit és a kegyesség szerint való tudományt, az felfuvalkodott, aki semmit sem ért, hanem vitatkozásokban és szóharcokban szenved, amelyekbôl származik irigység, viszálykodás, káromlások, rossz akaratú gyanúsítások… Mert semmit sem hoztunk a világra, világos, hogy ki sem vihetünk semmit… Akik pedig meg akarnak gazdagodni, kísértetbe meg tôrbe és sok esztelen és káros kívánságba esnek, melyek az embereket veszedelembe és romlásba merítik… Mert minden rossznak gyökere a pénz szerelme."

A Titushoz írt levélben a hivatalnok rendelésrôl és egyházfegyelemrôl beszél: "Mert szükséges, hogy a püspök feddhetetlen legyen, mint Isten sáfára: nem akaratos, nem haragos, nem részeges, nem verekedô, nem rút nyerészkedô, hanem vendégszeretô, jónak kedvelôje, mértékletes, igaz, tiszta, magatürtetô, aki a tudomány szerint való igaz beszédhez tartja magát."

Mindezek megírására, illetve Pál apostolnak ilyetén való idézésére az adott ösztönzést, hogy résztvevôje voltam a Vártemplomban, március 10-én tartott székely vértanúk kivégzésének 150 éves évfordulójára rendezett hálaadó istentiszteleten és a Postaréten történt koszorúzási ünnepségen.

Ez természetes volt, mert Török János - az egyik kivégzett vértanú - a marosvásárhelyi akkori Református Kollégiumnak tanára volt és úgy illett, hogy a mai Református Kollégium és Bolyai Farkas Líceum igazgatóságai, no meg a Kollégiumi Öregdiákok Baráti Köre ebben közremûködjön úgy is, mint rendezô (szervezô).

Minden jó, szép, felemelô volt. Az is, hogy hálaadó istentiszteletet, visszaemlékezô elôadást, a kollégiumi dalárdának minden elismerést kiváltó szerepeltetését, a vértanúk szülôfalujának képviseltetését tervezték a szervezôk. Ezt a kerek évfordulót mindenképpen meg kellett tartani, hiszen úgyis olyan ritkán kerülhetett sor erre a mindenkori elnyomók tiltása miatt.

Nem tartottam az ünnepléshez méltónak, sôt, zavarónak találtam azokat a szólamokat, gondolatokat, melyek választási propagandát szolgáltak mind a templomban, mind a koszorúzáskor, melyek nem racionális, hanem radikális cselekvésre biztatták az ünnepélyen részt vevô diákokat és a túlnyomó többségben részt vevô értelmiségieket.

Tudom, hogy sok ismerôsöm, sôt barátom "neheztel" rám, amiért nem a radikális állásfoglalást képviselem a politikában. Nem tehetek másképp, mert történelmünk csaknem minden sorsdöntô esete arra figyelmeztet, hogy a radikalizmus nem a mi járható utunk. Magyarországon is, most 135 év múltán kezdik elismerni, hogy a Deák Ferenc-i politika vezetett az 1867-tôl 1918-ig tartó áldásos kiegyezéshez, békés fejlôdéshez.

Elsôsorban népünk értelmiségi rétegének kellene ismernie a román álláspontot velünk, Erdéllyel kapcsolatban. Ezért csodálkozom, hogy nem ismerik fel az egységbontás veszélyét. Mert mégsem mindegy, hogy 20-30 képviselônk lesz a parlamentben vagy egy. Értelmiségiek! Miért nem foglaltok állást? Figyeljetek Pál apostolra, mert jobbakat mond, mint egyes mai igehirdetôk vagy szópufogtatók!

Harminckettedik esztendeje, hogy a Sóvidék marosvásárhelyi festôje, Sükösd Ferenc fiatalon, tragikusan elhunyt. A mûvész halálához kapcsolódó két tényszerû kiegészítés nemcsak azért kívánkozik ide, mert e rövidre szabott életpálya szomorú zárómozzanatát pontosítja, hanem amiatt is, hogy a most ismét közönség elé került életmû két fô jellegzetessége éppen ez: a festményekre fiatalos erô és energia valamint balladás hangvétel, erôteljes drámaiság jellemzô. Erre a szerda délutáni tárlatnyitó mindenik beszélôje kitért méltatásában a Kultúrpalota földszinti galériájában.

Az emlékkiállítás, amely hosszas huzavona után került abba az épületbe, amelynek harmadik emeletén, a képtárban Sükösd éveken át dolgozott, többes összefogás eredményeként jött létre. A család, a barátok, a mûgyûjtôk, a mûvészeti múzeum, a református egyház és mások tulajdonában levô festményeket, grafikákat mutat be bô válogatásban. Az alkotásokról, alkotójuk életérôl, egyéniségérôl, mûvészetének értékeirôl többen mondták el gondolataikat. Elsôként Gheorghe Muresan szobrász, a Képzômûvészek Szövetsége helyi fiókjának a vezetôje méltatta az eseményt. Majd Viorica Herdean mûvészettörténész, a festô egykori munkatársa idézte fel vele kapcsolatos emlékeit, emberi és alkotói kvalitásait. A falustárs, a szintén alsósófalvi gyerekkori jó barát, Fülöp G. Dénes lelkész az otthonról, a szegények falujáról mesélt, azokról a körülményekrôl, amelyek Sükösd Ferencet elindították, majd mûvésszé formálták. Végül egy jelképhordozó, régi bibliát adott át a kiállításon népes részvétellel jelen levô család képviselôjének, a festô fiának, Sükösd Leventének. Az értékes biblia valamikor az egyik Sükösd-ôsé lehetett.

A tárlat képeirôl, azok fogantatásáról, a mûvész "szubjektív realizmusáról", sokirányú, befelé forduló, modern szemléletérôl Jánosházy György mûkritikus fejtette ki gondolatait. Illyés Kinga színmûvész két lírai megnyilatkozás, Szôcs Kálmán és Mészáros József Sükösdöt idézô verseinek tolmácsolásával kerekítette ki az ember és az életmû beszédekben felvázolt rajzát. Csegzi Sándor alpolgármester, aki ugyancsak szívü-gyének tekintette a kiállítás megrendezését, az esemény támogatóit is felsorolta, köztük van a Duna Televízió is, amely fôként a magyarországi festmények elhozatalában segédkezett. A nagy érdeklôdéssel övezett tárlatnyitó ünnepi hangulatához a Vártemplom Kovács András vezette Psalmus vegyes kara is jelentôsen hozzájárult.

Román-magyar dokumentumfilm-fesztivál kezdôdött kedden Sepsiszentgyörgyön. - A rendezvény célja, hogy román és a magyar filmszakma képviselôi jobban megismerjék egymást - jelentette ki a megnyitó után Beke Mihály András, a bukaresti Magyar Kulturális Központ igazgatója az MTI-nek.

Mint mondta, a megnyitót megelôzô vetítéseken, illetve a megnyitón szép számban jelentek meg a filmszakma képviselôi, de nem maradt el a közönség sem, sokan voltak kíváncsiak a megyei könyvtár Kék termében, illetve a helyi Tamási Áron Színház kamaratermében zajló rendezvényekre.

A megnyitón a szervezô bukaresti Magyar Kulturális Központ igazgatója mellett Farkas György fesztiváligazgató, Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere, illetve Portik Piroska, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának képviselôje hangsúlyozták az esemény fontosságát, majd Sára Sándor Sír az út elôttem címû filmjét vetítették.

A fesztiválon mintegy hatvan román és magyar készítésû dokumentumfilm versenyez, a zsûri szombaton hirdet eredményt.

A fesztivál társrendezvényei az irodalmi kávéházak, illetve a jeles erdélyi közéleti személyiségek részvételével szervezett beszélgetés a rendszerváltásról.

A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által támogatott fesztiválra érkezett filmeket a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) kolozsvári fotó-, filmmûvészet és média szakja videotárának adományozzák a szervezôk.

Megdöbbentô, ami ma a Magyar Írószövetség körül és az írószövetségben történik - írja a barátaihoz, írótársaihoz intézett levelében öt erdélyi magyar író, arra kérve "minden bent és kint lévôt", hogy fékezzék magukat, ne hallgassanak "rossz tanácsadókra" és állítsák meg az írószervezetet fenyegetô "veszélyes folyamatot".

Az MTI bukaresti irodájához eljuttatott Levél Erdélybôl, 2004 márciusában címû szöveg öt aláírója - Gálfalvi György Marosvásárhelyrôl, Gálfalvi Zsolt Bukarestbôl, Horváth Andor, Kántor Lajos és Lászlóffy Aladár Kolozsvárról - "határokon innen és túl" élô és alkotó írótársaikhoz, barátaikhoz szólva emlékeztettek rá, hogy "a megalázás, a megosztottság, a gyanakvás és a nyomában járó gyûlölködés évtizedei után, 1989-ben, 1990-ben" sokan hitték azt, hogy kiderül felettük is az ég.

"A külsô és belsô felszabadulás örömét azonban fokozatosan az új helyzet súlyos konfliktusokban megnyilvánuló dilemmái váltották fel. Ami számunkra meglepô és józanító volt: ez nem csupán magyar-román (magyar-szlovák, magyar-szerb, magyar ukrán), hanem magyar-magyar viszonylatban is megnyilvánult. Növekvô aggodalommal vettük tudomásul, hogy az ezredfordulón egy ilyen világban kell élnünk" - állapítják meg a levél aláírói, akik azt azonban már nem tudják elfogadni, hogy "a magyar írótársadalmon belül nem érvényesülhet a szakmai érdekközösség minimuma".

A levél szövegét nevükkel hitelesítô erdélyi magyar írók a Magyar Írószövetségrôl szólva rámutattak, hogy annak "múltjában voltak történelmileg jelentôs szakaszok, mozzanatok", az írószervezet éppen a "közös érdekek képviseletében nyerte el értelmét".

A továbbiakban a levélírók annak a meggyôzôdésüknek adnak hangot, hogy a Magyar Írószövetségnek ma is ezt kellene jelentenie a magyar írók számára - bárhol éljenek is, bármilyen politikai, társadalmi és esztétikai nézeteket valljanak. Éppen ezért megdöbbentô számukra, ami ma a Magyar Írószövetség körül és az írószövetségben történik.

"Az egymásnak feszülô, minden irányból szított indulatok ("a meg nem gondolt gondolat") eljelen- téktelenedéssel, sôt széthúzással fenyegetik azt az írószervezetet, amelyben több mint egy évtizede mi is otthon érezhettük magunkat. Arra kérünk minden bent és kint lévôt, fékezzük magunkat, ne hallgassunk rossz tanácsadókra - állítsuk meg a veszélyes folyamatot. Ez a magyar irodalom és talán az egész magyar társadalom érdeke" - szögezi le végezetül levelében az öt erdélyi magyar író.

Csodák pedig még manapság is akadnak. Ez nem afféle idézgetésre született aforizma, mint mondjuk a Könyves Kálmánnak tulajdonított mondás, a de strigiis, qui non sunt, a. m. boszorkányok pedig nincsenek. Összefüggésben áll Könyves Kálmánnal, nem véletlenül idéztem.

A kommunizmus alatt végbevonaglott gyermekkoromban volt egy vicc-, élc- és humoros lap, neve Ludas Matyi. (Nem volt köze a másik Matyihoz, a rákosihoz csupán ideológiailag, de akkor ez nem nagyon világlott ki akkori fogyasztói attitüdôm, -májam elôtt.) Ebben a mondott hetilapban láttam egy rajzot, talán éppen Réber Lászlótól (de lehet, hogy Vasvári Anna vagy Szûrszabó József, Kasso vagy Kaján Tibor volt az alkotója), amely egy pompás középkori királyi kódex- könyvtár belsejét ábrázolta. Ott ül Könyves Kálmán teljes rojalista ornátusban, kezében jogar és országalma, fején a korona. A polcok egyikére mutat, egy feliratra: "Könyvet még neked sem adok kölcsön!" - Ez aztán szállóigévé folklorizálódott, s egykor megvásárolható volt a pesti trafikokban a vicikvacakok és egyéb ajándéktárgyak kategóriában.

A könyvtárban, hol áldom szerencsémnek az ott dolgozás kegyelmét, éppen ilyen szabályok uralkodnak: nincs hazakölcsönzés 1802 óta, ez a titka annak, hogy az állomány többé- kevésbé ép, dézsmamentes. Legalábbis ebben a hitben neveljük utódainkat, ezt adták tovább nekünk is nagytudományú elôttünk járóink.

És mégis akadnak kivételek. Évekkel ezelôtt B. Z. bácsi takaros kis paksamétával állított be. Mikor kibontottuk, csupa olyan mûre (kézirat, aprónyomtatvány, folyóirat, miegyéb) esett pillantásunk, melyek korábban a könyvtár egyik állományának tulajdonában voltak. Ki nem selejtezték, haza sem adták fûnek- fának, de még a megbízható tölgyeknek sem. A visszaszerzô elmondta: ócskapiacon akadt rá, neki adták oda ismeretlen ismerôsök, hulladékgyûjtôbôl mentették meg szemfülesek. Visszaillesztettük mindet az állományba. Sejthetô, hogy az ötvenes évek elején, midôn a Református Kollégium tanári könyvtárát szállították át mai ôrzési helyére, a szállítók valamelyike "csapta meg", majd szabadult meg tôle nem ortodox módon.

Akkor elszigetelt egyedi esetnek gondoltuk. Azóta is.

Ám minap bekopogott egy másik adományozó (illesse ôt köszönet ezúton is), s megint gazdagította a könyvtár állományát olyan darabbal, amelyet régen leírtak a leltározók. Holott be volt lajstromozva. Valószínûleg valaki egy éjszakára vitte haza, hogy dolgozzon belôle, a Kollégium 19. századi múltja érdekelte, de vesztére aznap lecsapott rá a szeku, összeesküvést szimatolt a gimnázium szelíd professzoránál, elkobozta a könyvet, mellesleg az olvasó személyes szabadságát is. Aztán látva, hogy nincs benne államrendbontás, sokkal jobban értettek a jogsértéshez, mint a szellemi javakhoz, kidobták, elajándékozták, az ócskára küldték.

Ma visszakerül a polcra. A Marosvásárhelyi Református Kollégium évkönyveinek gyûjteménye az 1876-1886 közötti évekbôl. Benne névsorok, sorsok, vásárhelyi tanulók és tanárok, érdemjegyek, iskolai ünnepek és események, melyek 2004-re por és hamu, enyészet és történelem. Egy darab Vásárhely, elsôrendû forrás, iskolatörténet.

Ezért mondhattam azt, hogy míg ennyi kiváló magyar és világirodalmi könyv vesz körül munkahelyemen és otthon, én nem érzem magamat szórványban. Mi vagyunk többségben, az anyanyelv szövegei.

Kedden a Megyei Könyvtár gyermekkönyvrészlegén a Színek játéka címmel gyermekrajz-kiállítás nyílt. Bleahu Simona, a könyvtár munkatársa méltatta az ifjú mûvészek munkáit. A rajzokat Bantta Annamária tanárnô unireás és papius ötödikes és hatodikos diákjai készítették, válogatásukban Muresan Raluca, a Mûvészeti Líceum tizedikes grafika szakos tanulója segített. Bantta Annamáriával a kiállításról, annak témáiról, címének kiválasztásáról beszélgettünk.

- Az iskolában a mai gyerekeket túl sok stressz éri, túl sok feladatot kapnak, és ez nagyon fárasztó számukra. Az élet ritmusa felgyorsult, lépést kell vele tartani, jó eredményeket elérni. Valójában a játék lenne a lényeg, hogy a gyerekek kapcsolatokat teremtsenek, ki tudják fejezni érzéseiket, érzelmeiket, de erre nincs idô, enélkül viszont nem fejlôdnek egészségesen. Órán ritkán kapnak lehetôséget a játékra, talán a rajzórák azok, ahol igazából felszabadulhatnak, és meg is teszik. A legtöbb gyerek nagyon komolytalan, huncut, mindent megtesz, hogy a rajzóra egy vidám felszabadulás, játék legyen. Az alternatív rajztankönyvekben sok olyan gyakorlat létezik, amelyek igenis hangsúlyt fektetnek a játékra, de ugyanakkor ez a sok kötelezô feladat meg is fojtja azt. És amikor ez kötelezôvé válik, valamit tenni kell: ezért a gyerekek sokszor eltérnek a témáktól, technikáktól. Azért állítottuk ki a rajzokat a gyermekkönyvtárban, mert egyrészt hagyománya is van ennek, másrészt hangulata is, gyönyörû hely, hozzá tartozik a gyerekekhez, fôleg a tehetséges gyerekekhez. A kultúra, a mûvészet, zene, irodalom is lehet játék. Ötödikesek, hatodikosok munkáiból válogattunk, mert ebben a korban a gyerekek még ôszinték, nyitottak, tele jóindulattal, kezdeményezôkészséggel, kíváncsisággal. Nem okoskodnak, nem lustálkodnak, és úgy látom, érdekli ôket az iskola, könnyû velük foglalkozni és jó velük kommunikálni. Sok képzômûvész, rajztanár azt állítja, hogy ebben a korban a legôszintébbek, legszebbek a képek, mert nem befolyásolja ôket a giccsvilág vagy a frusztráció, hogy ô esetleg nem tehetséges, vagy legalábbis nem különösen tehetséges. Színekben nagyon gazdag munkákat készítenek. A kiválasztott témák nem véletlenek. Az egyik összeállítás kimondottan a várakkal, kastélyokkal foglalkozik, ezek a munkák persze szorosan kötôdnek a tananyaghoz. Sokféle szemmel láttatják a gyerekek a várakat: van, aki építészmérnökként közelítette meg, van, aki színekkel próbálta barátságosabbá tenni, aki a Harry Potter hatására boszorkányokat, repülô, kissé misztikus, félelmetes lényeket képzelt el. Ami még érdekes téma lenne, azok az op-arttal kapcsolatos rajzok. Optikai csalódást idéztünk elô absztrakt geometriai formákkal. Ez a gyakorlat türelemjáték, igényesség és pontosság is kell hozzá.

Hármasfalu hírnevét és arculatát nem csak az évek óta vitatott Kerek erdô meg Bükkfa erdô határozza meg, hanem olyan emberek is, akik tényleg a falu érdekében is tesznek valamit, és amit tesznek, azt szívvel-lélekkel csinálják.

Minden faluban kell lennie olyan eseménynek, amely kizökkenti az embert a hétköznapi élet gondjaiból, és Hármasfaluban vannak ilyen események. Példa erre a február 28-án megtartott hagyományossá vált házasemberbál, amelyet két rövid egyfelvonásos jelenettel "fûszereztek".

A négy éve mûködô hagyományôrzô csoport fô mozgatóereje Nemes András, a mûvelôdési otthon igazgatója. A csoport minden évben méltón ünnepli meg március 15-ét, szüreti bálokat szervez a fiatalokkal közösen, részt vesz a Gyöngykoszorú találkozókon, fellép a színjátszó fesztiválokon, tavaly Budapesten, a Hungexpo kiállításon Küküllô menti táncokat mutattak be.

Mindez önerôbôl, összefogással, kemény munka révén valósul meg. Minderrôl nem tud a megye olvasóközönsége, mert a Népújság csak annyit közöl, hogy "még mindig nincs békesség a hármasfalusi bükkfák alatt...", de ugyanezt vallja saját falujáról a lakosság azon része, aki mindig csak egyéni érdekeket tart szem elôtt és nem is kíváncsi a kulturális megnyilvánulásokra.

Lehet, hogy a fent nevezett helyen még nincs békesség, de a másik oldalon van, és reméljük, ezután is lesz.

Olyan emberek segítségére számítunk továbbra is mint Máthé Piroska nyugdíjas tanítónó, aki évek óta minden szabadidejét ránk áldozza, színdarabokat, táncokat tanít. Ô állítja össze a csokfalvi Szent Margit Nôszövetség mûsorait is. Megemlítem Szabó Irén tanítónô nevét, akinek köszönhetôen újra mûködik Hármasfaluban a kórus. Dósa Károly református kántorunk nevét sem felejtem ki a névsorból, aki nem csak a zenét szolgáltatja próbáinkon, hanem szívesen foglalkozik a vallásórára járó gyerekekkel. Az iskolákban sem hanyagolják el a rendezvényeket, minden évben jelmezbált szerveznek, mûsoros elôadásokat tartanak karácsonykor, anyák napján. Az utóbbi idôben itt szervezik a körzeti szavalóversenyeket. Mindezek pedagóguskollégáim odaadó munkáját is dicsérik, köszönet fáradságos munkájukért.

Itt kell köszönetet mondanom támogatóinknak: Csont Gyulának és családjának (Silcom), Farkas Zoltánnak és családjának (Faribo), Bíró Pál sóváradi üzletembernek, akik nem csak anyagiakkal segítettek, hanem jelenlétükkel is. És ti, akik az erdôitekért vívott küzdelembe annyira belefáradtatok, hol vagytok ilyen alkalmakkor? Talán attól féltek, hogy a Silcom fájával melegített kultúrotthon nem biztosít elég meleget számotokra?

Nemes Emese tanítónô

Az Ojtozi utcában lakom, mely a városházától kb. 250-300 méterre van. Központi övezetben fekszik, ezért magasabb adót fizetünk. Az utca 27 lakóházból áll, amelybôl 26 magánház. Az utcát az 1940-es években aszfaltozták le, úgyszintén a járdákat is. 1987-ig különösebb probléma nem is volt az utcával, 1987-ben kivágták a díszfákat, felásták az utcát egész szélességében, betoncsöveket fektettek le. A Tudor negyed csatornahálózatát összekötötték a szennyvízteleppel. Miután befejezték a munkálatokat, új aszfalt került az úttestre, azóta esôzéskor helyenként tócsák keletkeznek. 1996-97-ben fôjavítást végeztek a Radnai utcában, a forgalom átterelôdött a mi utcánkba. A nagy forgalom tönkretette az utcát. Kéréssel fordultunk a város vezetôségéhez, 2 évre rá egy délután jöttek az útjavítók, pár óra alatt megmocskolták az utcát, a járdához nem is nyúltak, tavaszra még rosszabb állapotba került. 2003-ban jöttek a gázasok, kicserélték a gázvezetékeket, feltúrták az utcát, a járdát, majd szurkos kaviccsal betömték, utána jöttek a gázszerelôk, új gázórát szereltek - törtek-zúztak, szemetet hagytak maguk után. Jelenleg, esôs idôben, az autók összefröcskölik az épületek homlokzatát, ha száraz az idô, a porfelhôtôl nem lehet látni.

Az utca lakóinak 70%-a nyugdíjas, 30%-a dolgozik. Az utca felé ablakot nyitni nem lehet, sétálni úgyszintén.

Azért bátorkodom mindezt megírni, mivel a napokban polgármesterünk felsorolta, hogy hol fogják rendbe tenni az utcákat, de az Ojtozi utcát meg sem említette. Pedig mi is adófizetôk vagyunk. Pár méterre, a Laposnya utcában az úttest és a járda rendben van, igaz, a gázasok túrása látszik. A Varga Katalin, Dandea, Crisan, Rândunelelor utcákban az utóbbi években új aszfaltot öntöttek, a járdákat is újraöntötték.

Érdeklôdtünk, a mi utcánkat miért hanyagolják el? A válasz: "Nem lakik az utcában befolyásos személy."

Valóban nem, de mûködik két humanitárius egyesület, ahova gyakran járnak a külföldi támogatók, sokszor fényképeznek, filmeznek is. Szégyen ránk nézve!

Biztosítom a város vezetôségét, hogy a választásokon szavazatot ebbôl az utcából nem fognak kapni!

Bálinth Elôd

A 2003. március 11-i lapban Tíz hónapi kálvária címmel egy panaszlevél jelent meg, amelyben Moldovan Eugenia fogász fôorvos azt sérelmezi, hogy a 2002- es évre befizetett adójának a közpénzügyi igazgatóság tíz hónap eltelte után sem ejtette meg az adóelszámolását. A panaszos elmarasztalja a pénzügyi igazgatóságot, s említi, hogy az aligazgató irodájában is elmondta panaszát, ennek ellenére, nem oldódott meg az ügye.

Ezzel kapcsolatban az alábbi pontosításokat szeretném közölni: Moldovan Eugenia 2003. május 15- én nyújtotta be a 2002. évi adóbevallását, és nem akkor kapta meg az értesítést. Az adóbevallási ívek feldolgozása sok idôt vesz igénybe. Miután a városi pénzügynél megtörténik az adatok feldolgozása, akkor derül ki, hogy az adózó visszakap a befizetett adóból, vagy még fizetnie kell. Ezt az igazgatóság közölte és az adófizetôknek 2003 novemberében sorra kezdték visszafizetni a különbözetet. Mivel nagyon sok volt a téves nyilatkozat, a visszafizetések elhúzódtak, de most a kifizetések vége fele tartanak. Tavalyra 24.800 személynek kellett adót visszafizetniük, abból már 22.051 személy meg is kapta a pénzt. A többiek tíz napon belül megkapják az elszámolást. Moldovan Eugenia is meg fogja kapni a neki visszajáró részt.

Nincs szó semmilyen pénzügyi spekulációról, amelynek a panaszos áldozatul esett volna, csupán a szigorú pénzügyi törvényeket tartjuk be.

Dénes Irén, a Megyei Közpénzügyi Igazgatóság aligazgatója

Lapjukban sok érdekes és hasznos közlemény, hír lát napvilágot. Ezért bátorkodom én is leírni sérelmeimet, hátha az illetékesek közül valaki felfigyel!

A kismamák gondjairól van szó. Arról a csúfos kisemmizésrôl, ahogyan a kormányt járt el velünk. Tudniillik a 2004. január 1-je után született kisbabák anyukáinak a kormány 6 millió lej gyermeknevelési segélyt ígért. Mi azonban, akik 2004. jan. 1. elôtt szültünk, maradtunk azzal a 2-3 millióval, ami azelôtt volt.

Kérdem én, hogy a mi gyermekeinket miért nem ugyanazok a jogok illetik meg, mint a többieket? Talán az a pár hónapos csecsemô nem épp olyan értékes, mint a pár hetes? Nem ugyanúgy kell-e neki is az élelem, a ruházat, a tisztálkodási szer stb.? Kérjük az RMDSZ-es honatyákat és nem csak - hiszen ez nem csupán minket, magyarokat érint - vessék fel ezt a kérdést az illetékes szerveknél, és találjanak valamiféle megoldást a panaszunkra.

Nem kérjük visszamenôleg a törvény alkalmazását, de ezt a megkülönböztetést sem fogadhatjuk el. Kérjük, lépjenek az ügyben, hiszen mi is és gyermekeink is egyenlô tagjai vagyunk az országnak, a társadalomnak - legalábbis azok szeretnénk lenni.

Több kismama nevében,

T. E.

A mezôbergenyei református egyház tagjai is megemlékeztek az 1848. március 15-i eseményekrôl, akárcsak Mezôpanit község többi falvaiban. Az elmúlt évekhez hasonlóan ünnepünk a délelôtti istentisztelettel kezdôdött. Domahidi Béla helyi református lelkész ünnepi igehirdetése után a jelenlevôk átvonultak a gyülekezeti házba, amely ez alkalommal zsúfolásig megtelt. Marosvásárhelyi vendégünk is volt Viola Margit személyében, aki alkalomhoz illô versekkel és dalokkal örvendeztette meg a közönséget.

Kerekes István egyetemista versei és a Domahidi Emese tiszteletes asszony vezette gyülekezeti kórus elôadása zárta megemlékezô ünnepünket.

Pap Éva, Mezôbergenye

Szívet melengetô, sebet gyógyító ünneppel tisztelgett a kelementelki faluközösség nemzeti ünnepünkön, a forradalom 156. évfordulóján. A mi ünnepünk március 14-én a délutáni istentisztelettel kezdôdött, igét hirdetett Dósa József lelkész. Prédikációjának alapgondolata: szeretettel szolgáljatok egymásnak, egymásért.

Az ünnepet jól összeválogatott vers- és énekcsokor tette gazdaggá, melyet a helybeli általános iskola tanulói nyújtottak Imreh Etelka magyar szakos tanárnô és Kovács Zoltán iskolaigazgató munkájának köszönhetôen. Orbán Mihály RMDSZ-elnök Petôfi és Bem címû beszédét hallgathatta a közönség. Az ünnepség a Simén-kúria falára elhelyezett emlékplakett koszorúzásával ért véget.

Ravasz István, Kelementelke

Bizonyára a városlakók tudják, hogy a volt Kossuth utcában mûködik egy pénzügyi intézmény a Continental Szállóval szemben. S ahogy sok más adófizetôt, engem is ide hívattak, ezért 3-4 hivatalos papírt küldtek ki.

Az épületbe lépve azonnal megkérdeztem a legelsô tisztviselôt: adok vagy kapok? Is, is, mondta és kedvesen megkért, hogy a hosszú kettes-hármas sorba álljak be.

A sorban majdnem mindent megtudtam, hiszen a sortársaim egyben sorstársak voltak. Tôlük is tavaly több adót vontak le, mint amennyit kellett volna. De sebaj, most visszakapjuk! Persze, 500 ezer lejre megbüntettek, mert nem adtam be határidôre az adóbevallásomat. Sokan morgolódtak, de így, együtt könnyebb volt lenyelni a békát! Mellettem egy fájós lábú néni állt, kísérôvel közlekedett a lépcsôn. Ô jelezte a pénzügyieknek, hogy nála tévedés történt, de a tisztviselô azt tanácsolta, hogy azért az összeget mind fizesse ki, s adjon be egy kérvényt, hogy a többletet töröljék.

Ha a közpénzügyiek számítottak az emberi mulasztással, akkor "jól" számoltak, mert száz meg száz embertôl hajtják be a félmillió lejt. Nekem 1,8 millió lej járt vissza, de csak 1,3 milliót kaptam.

Gagyi József, Marosvásárhely

"Felhívjuk a 65 év alatti marosvásárhelyi nyugdíjasok figyelmét, hogy Marosvásárhely körzetében a kedvezményes jegyek érvényesek mind az autóbuszokra, mind a maxi-taxikra. A kedvezményes jegyek csak a személyi igazolvánnyal és a nyugdíjszelvénnyel együtt érvényesek. Az érvényes jegy nélküli személyeknek viselniük kell a következményeket" - szólt a figyelmeztetés.

Megszabták a jegyvétel feltételeit: személyi igazolvány- és nyugdíjszelvény- fénymásolatot kértek. Megtettük. Most kérik, hogy utazáskor igazoltathassanak kényük-kedvük szerint.

Kezdetben nem kívánt utas volt a nyugdíjas az autóbuszon, aztán a maxitaxin, most megtûrnek, de mire megy az igazoltatás útközben?

Ezek a jegyek nem névre szóló jegyek, nincs kit azonosítani a jegy tulajdonosával!

Ne alázzuk meg ezzel is a nyugdíjast!

Az utastól nemcsak kérni kell, hanem adni is: tiszta kocsit, világítást, fûtést, jó közérzetet, biztonságot. Aki arra gondol, hogyan teheti nehezebbé az utazást, annak viselnie kell a következményeket.

Kerekes Péter

Egy barátnômmel a Jókai (Eminescu) utcában bandukoltunk a sportiskola irányába, amikor hátulról megrántották a kézitáskámat, és már rohant is vele egy fickó a Vörösmarty utcába.

Fényes nappal történt, nem hittem a szememnek, vagyis megrángatott karomnak. De aztán felocsúdtam, és egységes nemzetállamunk hivatalos nyelvén elkiáltottam magam: "domnule locotenent, prindeti hotul!" Erre valamelyik kapualjból - vagy nem tudom, honnan - ott termett egy másik suhanc és rohanni kezdett a táskás után. Annak ellenére, hogy az már az utca vége felé trappolt, könnyedén utolérte. Elvette, és már hozta is a zsákmányt. Átadta, aztán eltûnt három biciklistával és egy autóssal megszaporodott társaságom szeme elôl.

- Cinkosok lehettek - állapították meg késôbb a szakértôk, s szerencsém, hogy az üldözôt játszó alak volt annyira agyalágyult, és elhitte nekem, hogy egy hadnagy úr ott lakik, valamelyik rég lerobbant házban, és épp ott járôrözik álruhában, éberen ôrködve biztonságom fölött.

Szóval nem volt ideje mindezeket átgondolni, mert ha lett volna, most sorban állhatnék a rendôrségen új személyi igazolványért.

Sokan járják meg nálunk nap mint nap, és sajnos, az enyémhez hasonló happy end nélkül.

Tenni kellene valamit, de mi legyen az? Íme egypár jó tanács: Táskát ne hordjon senki! Ha mégis hord, legyen kopott és üres! Pénzt, iratokat nyakba akasztott zacskóba rakjuk! Varrjunk felsôruhánkra lakattal zárható zsebeket!

Kádár Klára, Marosvásárhely

(Folytatás a márc. 11-i lapszámból)

Amikor az örökhagyó lemenôk (gyermekek, unokák) nélkül hal el, javait még élô szülei, testvérei vagy ezek lemenôi, valamint minden esetben a mellettük túlélô házastársa is örökli. Ha csak a testvérek örökölnek, ezek lehetnek édestestvérek (amikor anyjuk és apjuk is közös) vagy pedig féltestvérek (akiknek vagy az anyjuk, vagy az apjuk közös). Ilyen esetekben nem egyformán örökölnek testvérük, féltestvérük után, mint ahogy egyikük lemondása nyomán, ennek örökrésze nem mindig kerül valamennyiükhöz.

A Polgári törvénykönyv 674. szakasza a különbözô házasságból származó féltestvérek örökségéhez való jogát a következôképpen szabályozza: a hagyatékot két egyenlô részre kell osztani, egy anyai és egy apai részre. Az édestestvérek mint testvé-rük örökösei, mindkettôbôl részesülnek, míg a féltestvérek csak az anyai, illetve csak az apai részbôl kapnak, és ennek következtében ôk minden esetben kevesebbre jogosultak, mint az édestestvérek.

Ha például egy testvér után egy édestestvér és egy-egy apai és anyai féltestvér maradt, a hagyaték felosztása, ha ezt nyolcadokban fejezzük ki, úgy történik, hogy a 8/8- ból az anyai ágra 4/8, az apaira szintén 4/8 rész jut. Az édestestvér mindkét részbôl kap 2/8- 2/8 részt, azaz összesen 4/8 részt, vagyis a hagyaték felét, az anyai és az apai féltestvéreket pedig külön-külön féltestvérük hagyatékának másik fele, egyenként negyed rész illeti meg. Ha vagy az anyai, vagy az apai féltestvér lemond az örökségrôl, örökrésze csak az édestestvérének jár, aki a hagyaték 6/8- át kapja, míg a féltestvérnek a hagyaték 2/8- a jut.

Ha az anyai vagy apai ágon több féltestvér van, egyikük lemondása nyomán örökrésze a többi ugyanazon ágon található féltestvérének és édestestvérének jár, a másik ágon található féltestvérének pedig csak akkor, ha a lemondó féltestvérnek a saját ágán belül sem édestestvére, sem féltestvére nem maradt.

A testvér utáni öröklés szabályai, mint fentebb látjuk, nem könnyen követhetôk, különösen akkor, ha féltestvérek is vannak, és ha az öröklésrôl történô lemondás lehetôségével is élnek közülük.

A teljesség hiánya nélkül csak a legegyszerûbb öröklési lehetôséget ismertettük, mert ilyen esetekben a közjegyzô, az ügyvéd szakértelmére feltétlen szükség van. A Polgári törvénykönyv 675. szakasza mondja ki, hogy azoknak a hagyatéka, akiknek testvére vagy ezek lesz&aac