Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Elôrebocsátom: Bayer Zsolt nem tartozik, soha nem is tartozott kedvenc publicistáim közé. A Magyar Nemzet munkatársa által megfogalmazott nemzetieskedô, populista népszerûséget keresô gondolatok, ötletek ugyanis nemcsak hogy nem szolgálják a magyar nemzeti érdekeket, hanem egyenesen ártalmasak is lehetnek, amennyiben az éppen célba vett "ellentábor" túlzott reakcióját válthatják ki. Fokozottan igaz ez a kisebbségben élô magyarság esetében, hisz - ezt bizton állíthatjuk - egy anyaországi gondolkodó soha nem lesz képes teljes egészében átérezni a kisebbségi lét minden vetületét, s annak a rendkívüli fontosságát, hogy a többségi nemzettel egyetértésben lehessen képes nyugodt, biztos gazdasági alapokon álló egzisztenciát megteremtenie a szülôföldjén.

A Fidesz egyik alapvetô ideológusának számító Bayer éppen ezért többet ártott állásfoglalásaival az erdélyi magyarságnak, mint használt. Különösen az a szerepe megbocsáthatatlan, amelyet az erdélyi politikai megosztottság megteremtésében játszott, populista radikalizmust hirdetô eszméivel, annak az utopista hiedelemnek az elhintésével, hogy az erôszakos követelôzô fellépés célra vezethet.

Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy Bayer Zsoltnak a hivatalos román állampolitikával szembeni meglátásai nem voltak idônként helytállóak, s az sem állítható, hogy bírálatai csakis a bírálat kedvéért születtek. Ezeknek a hangnemével viszont idônként nem csupán lehet, de kell is vitatkozni, hisz - kibicnek, kívülállónak semmi sem drága - Erdélyben nyilvánosan fegyveres konfliktusról szónokolni (kötélrôl az akasztott ember házában) legalábbis felelôtlenség.

Mindezek ellenére Bayer Zsolt kitiltása Romániából semmiképpen sem elfogadható intézkedés. Azt is mondhatjuk, öngól. Ha ugyanis kirekesztésével a román hatóságok azt kívánják elérni, hogy a publicista kevesebb vehemenciával bírálja a bukaresti kormány nemzetpolitikáját, aligha érnek vele célt.

Azt azonban igenis sikerült elérni a román hatóságoknak, hogy - teljes joggal! - ismét a sajtó cenzúrázásával vádolhatók, márpedig a sajtó teljes szabadságának hiánya továbbbra is egyik gyenge pontja Bukarestnek. Ehhez pedig nem csak a belföldi, de a külföldi újságírók teljes véleményszabadsága hozzátartozik, akkor is, ha nem értünk velük egyet. Ellenkezô esetben ugyanis holnap bárkit, bármilyen vélemény miatt kitilthatnak, lecsukhatnak, meghurcolhatnak. Egy ki tudja milyen felsôbb érdek nevében.

Tegnap reggel 7 és 9 óra között a Román Vasúti Társaság (SNCFR) alkalmazottjainak sztrájkja miatt országszerte nem közlekedtek a vonatok.

A vasutasok béremelést és a Nemzetközi Valutaalap által szorgalmazott elbocsátások leállítását követelték.

Romániában tavaly több mint 16.500 vasutast bocsátottak el, s a kormány ígéretet tett a Nemzetközi Valutalapnak (IMF), hogy folytatja a vasút szerkezeti átalakítását. Az IMF szakértôi jelenleg is Bukarestben tárgyalnak az új gazdasági programról, miután az IMF tavaly 14 év óta elôször áthidaló kölcsönt szavazott meg Románia számára.

A hétfô reggeli sztrájkban 40 ezren vettek részt, mintegy 400 szerelvényt tartóztattak fel. A szakszervezetek 12 százalékos béremelést kérnek, míg a kormány 3 százalékot ajánlott. A kormány ajánlata átszámítva havi 87,53 dolláros (2,8 millió lej) fizetést jelent, míg a havi átlagfizetés most átszámítva 150 dollár körül van.

A tárgyalások ma kezdôdnek, s ha öt napon belül nem tesznek eleget a vasutasok kérésének, akkor határozatlan idejû sztrájkba kezdenek.

A vasúti társaság kollektív munkaszerzôdése 2003. december 31-én lejárt, közös megegyezéssel 2004. január 31-ig meghosszabbították, de ez idôszakban sem történt változás, a felek nem tudtak megegyezni. A szakszervezet a munkatörvénykönyve és a munkakonfliktusokra vonatkozó 1999. évi 108-as és az 2003. évi 54-es törvények elôírásainak megfelelôen kétórás figyelmeztetô sztrájkot szerveztek. A szakszervezetek követelik a minimál javadalmazások növelését a szavatolt országos minimális jövedelem szintjére a jelenleg érvényben levô rangsorolási együttható betartását január elsejétôl 12 százalékos fizetésemelést, míg július elsejétôl még 8 százalékos bérkiegészítést, minden alkalmazottnak ebédjegyet, a munkahelyek védelmét és jobb munkakörülményeket. A kormány ezzel szemben 3 százalékos bérkiegészítést ígért, ebédjegyek és munkahelyi garancia nélkül. Gyakorlatilag országos szinten a vasúti társaság minden ágazatának szakszervezeti tömörülései, a 60.000 tag 90 százaléka sztrájkolt.

Megyénkben a 4007-es Gyergyó-szentmiklósról Marosvásárhelyre közlekedô személyvonat 7.15-kor kellett volna megérkezzen a nagyállomásra, a sztrájk miatt csak a kisállomásig jutott el. A Marosvásárhelyrôl Déda felé menetrend szerint 7.34-kor induló személyvonatot csak 9 órakor engedték ki az állomásról. A Nagyszeben felôl érkezô személyvonat két órát állt Székelykocsárdon. Ezenkívül a teherszállítás is szünetelt. A teherszerelvények menetrendjét a személyvonatok késéséhez igazították a sztrájk beszüntetése után.

Az marosvásárhelyi nagyállomáson levô utasok türelemmel, megértéssel várták a munkabeszüntetés végét. Mind az állomás vezetôsége, mind az utasok támogatták, helyeselték a szakszervezeti megmozdulást.

Konfliktus nem volt emiatt az állomáson, ahol rendôrök járôröztek, és idônként a hangszórón is értesítették az utasokat a sztrájkról.

A munkakonfliktusokra vonatkozó törvény szerint a figyelmeztetô sztrájk után legkevesebb 5 nap haladékot adhat a szakszervezet a munkáltatóknak, majd ezt követôen, ha továbbra sincs megegyezés, általános sztrájkot tarthatnak..

Feltartóztatták a román határon és nem engedték belépni az országba Bayer Zsolt magyar újságírót a borsi határállomás román határôrei szombaton hajnalban.

Szemtanú elmondása szerint szombat hajnali fél négykor Bayer Zsoltot az ártándi-borsi határátkelôhely román oldalán szolgálatot teljesítô határôrök feltartóztatták és udvariasan közölték vele: nagyon sajnálják, de nem engedhetik be Romániába, mert neve ott szerepel az ô számítógépes tilalmi listájukon, amely a Romániából kitiltott személyekrôl készült.

- Politikai megfontolásból senkinek sem lehet megtiltani, hogy beutazhasson Románia területére - szögezte le szombaton Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke azzal az információval kapcsolatban, miszerint Bayer Zsolt újságírót a román határôrség nem engedte belépni az országba.

Markó Béla az újságíróknak elmondta: az RMDSZ is csak nem hivatalos forrásból értesült az esetrôl, ezért tájékoztatást kért a Szociáldemokrata Párt (PSD) vezetôitôl. Ez utóbbiak ígéretet tettek, hogy informálják az RMDSZ-t, amely kérte, hogy szükség esetén intézkedjenek az ügyben.

Markó leszögezte: az RMDSZ nem érthet egyet azzal, hogy valakit politikai álláspontja miatt ne engedjenek be a határon, legalábbis politikai megfontolásból senkinek nem lehet megtiltani azt, hogy Romániába beutazzon. Ami Bayer Zsolt politikai nézeteit illeti, maga Markó sem ért egyet azokkal, de az RMDSZ elnöke szerint politikai álláspontokkal szemben csak politikai eszközökkel szabad fellépni.

"Valószínûleg sérelem érte" a 194/2002-es számú, az idegenek romániai tartózkodására vonatkozó elôírásait - mondta hétfôn Ionela Roman, a román határôrség országos fôfelügyelôségének szóvivôje a Bayer Zsolt publicista kitiltására vonatkozó kérdésre.

Ennek a törvénynek az alapján engednek be egy külföldi állampolgárt a határon. A belépô külföldi állampolgárnak eleget kell tennie e törvény elôírásainak. Ez természetes, mint bármelyik más európai ország esetében - fûzte hozzá.

Az MTI közbevetésére, amely szerint a hivatkozott román törvény elôírja, hogy a feltartóztatott személlyel a határôrségnek helyben kell közölnie a beléptetés megtagadásának indokát, a szóvivô azt mondta: meglehet, valóban azt közölték az illetôvel, hogy törvényes tilalom miatt nem léphet be az országba (a tisztségviselô ezt nem tudta biztosan). Ha így van - mondta -, ez azt jelenti, hogy az igazi indoklás "minôsített információ"
("informatie clasificata") lehet. Akkor viszont - magyarázta - neki sem áll módjában közölni az okot.

A szóvivô elmondta: nem a határôrségnek, hanem a külföldiekkel foglalkozó román hatóságnak kell közölnie az érintettel a tilalom okát. Arra a felvetésre, hogy ennek a hatóságnak nincs képviselôje a határátkelôhelyeken, a szóvivô nem tudott mit válaszolni. Megismételte, hogy a határôrök törvényesen jártak el. A szóvivô azt állította, hogy a "sajtóból értesült az esetrôl". Ami az említett sürgôsségi kormányrendeletet illeti (amely parlamenti határozattal törvényerôre is emelkedett), Kerekes Károly, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Maros megyei parlamenti képviselôje az MTI érdeklôdésére ismertette annak hatodik és nyolcadik cikkelyét.

Ennek értelmében azok ellen az idegenek ellen léptetnek életbe belépési tilalmat, akiket nem kívánatos személyeknek nyilvánítottak, akik a nemzetvédelem, a nemzetbiztonság, az ország rendje vagy közerkölcse ellen vétettek, vétenek, vagy alapos jele van annak, hogy véteni fognak. Ezt írásban kell közölni az