Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Ha az emberi butaság kultúrtörténete folytatásának megírását valaki felvállalja, semmiképpen sem maradhat ki belôle a marosvásárhelyi szakáll- és színháború, anno Domini 2004-bôl. Hisz arra minden bizonnyal még Ráth-Végh István sem gondolhatott híres könyve megírásakor, hogy a XXI. század hajnalán a szakáll színe törvénybe ütközhet.

Abban az esetben viszont, ha Murphy törvényét vesszük igaznak, mely szerint az emberiség össz- intelligenciaszintje állandó, csupán a népesség növekedésével egyre többfelé oszlik, mindjárt világossá válik, hogy az ostobaság netovábbja miért nem szorítkozott egyetlen személyre (ti. arra, aki a szakáll színét kifogásoló óvását beterjesztette), hanem átterjedt a marosvásárhelyi választási iroda öt tagjára is, akik viszont helyt adtak az óvásnak. (Nota bene: ketten közülük jogászok, akiknek a feladata a mindennapokban is, tehát nem csak választások idején, a törvények alkalmazása. S még csodálkozunk, hogy miért nem kap átmenô jegyet Románia az EU-tól a jogalkalmazás terén!)

Akik kevésbé lennének tájékozottak az ügyben, röviden a tények: Túlbuzgó Hazafi beadvánnyal fordult a municípiumi választási irodához, mely szerint az RMDSZ polgármesterjelöltjének, Kelemen Atillának választási plakátja ellentmond annak a törvényes elôírásnak, hogy a kampányban tilos Románia vagy "más állam" (ugyanvalóst, melyikre gondolt a törvényhozó? Hármat találgathatnak!) nemzeti szimbólumainak használata. Márpedig Túlbuzgó Hazafi szerint a zöld alapon megjelenô RMDSZ-jelvény, a piros tulipán, valamint a jelölt fehér szakálla (!) erôsen emlékeztet Olaszország nemzeti lobogójára (vagy más államéra? Már nem emlékszem, de mindegy!). Nosza, a tiszteletreméltó testület rögtön el is határozta, hogy valóban törvényt sértett (irgum-burgum), a jelölt, s a plakátokat vissza kell vonni.

Az elsô elképedést követô ocsúdásban megfogalmazódott kérdések: vajon, ha Kelemen Attila szakálla nem fehér, hanem történetesen vörös lenne, Portugália nemzeti színeire való tekintettel tiltják be a plakátot? Esetleg ingének fehér gallérja, netán szeme fehérje is elég "terhelô bizonyíték" lett volna az ominózus színkombináció eléréséhez? Vagy ha netán egy jelölt fehér papírra, piros betûkkel nyomtatja plakátját, az akkor most már a lengyel, avagy a japán irredentizmust szolgálja? Vagy végleg betiltjuk a színeket, és örök daltonizmusi fogadalmat tétetünk minden egyes választópolgárral!?

A hasonló kérdések sora akár a végtelenségig folytatható lenne, de - mint a népmeséknek - ennek a történetnek is vége szakadt. A megyei választási iroda ugyanis megsemmisítette a városi iroda döntését. Azaz fellélegezhetünk, mert mégsem tilos fehér szakállal pályázni a polgármesteri tisztségre. Hepiend? Sajnos, mégsem egészen, hisz a megyei iroda "igazsága" szerint (valami ördögien kigondolt kompenzációként) Dorin Florea kampányanyagában nyugodtan használhatja - akár egyértelmû nemzeti szimbólumként is - a trikolórt. Pedig neki - ha már az arcszôrzet színe oly fontos, sem kék, sem sárga, de még piros szakálla sincs!

Marosvásárhelyen manapság nagy divat emlegetni, mennyi minden történt az elmúlt négy évben a városban. Hogy utak épültek; hogy elkészült a Víkend, és lefestették a fôtéri házakat; hogy rendbe tették a parkokat és piacokat, meg a többi, és a többi. És hogy mindez valakinek, egyetlen személynek az érdeme: Dorin Floreának. Így lenne, valóban?

Az önkormányzat legfontosabb feladatai között szerepeltek a gazdaságélénkítô intézkedések életbe léptetése, pénz, termelôegységek behozatala a városba. Amellett pedig a magyarok és románok, avagy románok és magyarok békés együttélésének a feltételeit is meg kellett volna teremteni, olyan körülményeket kialakítani, hogy mindkét nemzethez tartozó polgártársaink jól érezzék magukat Székelyföld (egykori?) fôvárosában.

Kétségtelen, hogy a helyi költségvetésbôl rengeteg pénz folyt el az elmúlt négy évben, történt elôrelépés városrendezési területen. Gazdasági téren azonban, sajnálatos módon, stagnál a helyzet, és azt sem mondhatnánk, hogy a magyarok jobban érzik magukat városukban, mint négy évvel ezelôtt.

Egyesek azt mondják Marosvásárhelyen, hogy Dorin Florea javította meg az utakat, ô építette ki a Víkendtelepet, meg a többi… És miért ne mondanák, tehetnôk fel a kérdést, ha az elmúlt négy esztendôben, a város pénzén fizetett reklámmûsorokban folyamatosan azt szajkózta a polgármester, egyedül neki köszönhetô, hogy például helyenként sima úton lehet autót vezetni. Arról a fô városgazda nagystílûen megfeledkezett említést tenni, ki volt az, aki minderre megbízást adott neki. Az emberekben, az ún. "egyszerû választópolgárokban" pedig már fel sem merült a kérdés, tényleg ô volt az, aki irányt szabott a város arculatának megújulásában? Szó nélkül elfogadták, amit mondott.

Pedig ô csak végrehajtója volt azoknak a döntéseknek, amelyeket a helyi tanács jóváhagyott.

Mert, ugye, tudják: a helyhatósági választások alkalmával nem csak polgármestert, hanem tanácsosokat is választunk. A városi képviselôket azért, hogy megvitassák a napirenden levô kérdéseket, és 25 ember közösen (az idei választásoktól kezdve 23) döntsön a település életét érintô kérdésekben. Nem egy személy, ahogy a pillanatnyi érdekei éppen diktálják (ezért demokrácia a demokrácia).

• A polgármestert azért választjuk, hogy intézkedjen a tanácsi határozatok végrehajtása érdekében. Tehát a tanács tudomásul veszi a napirenden levô ügyeket, fejlesztési terveket dolgoz ki, megvitat, érvel, határoz, a polgármester megvalósítja a döntésben foglaltakat. Nem többet és nem kevesebbet.

• Talán egyesek meglepetéssel veszik tudomásul, hogy nem a polgármester volt az, aki a Dózsa György utca befejezésére pénzt utalt ki, vagy hogy nem Dorin Florea írta elô, mennyit költsenek a Víkendtelep átalakítására. A tanács volt az! A polgármester által nagy elôszeretettel szidalmazott közgyûlés döntötte el, mennyit és mikor lehet költeni egyik vagy másik munkálatra. A Dózsa György utcával kapcsolatos 12-es számú határozatot például 2001. január 25-én fogadta el a tanács, a Víkendteleppel kapcsolatosat pedig (a 104-es számút) 2001. április 26-án (lásd a mellékelt ábrát). Ezeknek ismeretében teljességgel erkölcstelennek tûnik az, ahogy Dorin Florea idegen tollakkal ékeskedve próbálja meggyôzni a város választójoggal rendelkezô polgárait, hogy az ô érdeme, neki köszönhetünk mindent, és ha maguknak jót akarnak, szavazzanak ismét rá.

• Ki ne tudná, hogy Marosvásárhelyen a Kossuth utca visszakapta nevét? Látták kiírva valahová? És ki ne hallott volna arról, hogy a Vár sétányt ma is Antonescunak hívják, a tanácsi döntés ellenére is? Ki ne tudná, hogy egyetlenegy kétnyelvû utcanévtáblát sem helyeztek ki az elmúlt négy évben, noha erre a magát mindenki polgármesterének nevezô Dorin Florea határozott ígéretet tett?

• A városvezetô félrenézett akkor is, amikor a Nemzeti Színház színészei éhségsztrájkoltak. És akkor nem csak a magyar társulat mûvészei tiltakoztak amiatt, hogy nem kapják meg bérüket, hanem a románok is. Dorin Florea a színészeknek bizonyosan nem a polgármestere, mert a két társulat, a román és a magyar költségeit a megyei tanácsnak kellett átvállalnia. És nem polgármestere a többi közmûvelôdési intézménynek sem, amelyek fölött - tegyük hozzá: kényszerûségbôl - a megyei tanácsnak kell bábáskodnia. Még a legkisebb községek is rendben tartják a kultúrotthonukat, van egy könyvtáruk, amelyre vigyáznak, netalán egy mûkedvelô csoportjuk, amelynek a mûködését biztosítják.

Marosvásárhelyen azonban a kultúra a polgármester szemszögébôl gyakorlatilag nem létezik. A tanács ugyanis megszavazta a költségvetési juttatást a Nemzeti Színháznak, a polgármester viszont - egész egyszerûen azért, mert nem akarta - nem utalta át a pénzt.

• A polgármester élôsködônek nevezi a nemkormányzati szervezeteket, és megpróbál mindenféle költségvetési juttatást megvonni tôlük. Történik pedig mindez akkor, amikor - Csegzi Sándor alpolgármester szavaival élve - a helyi költségvetésbôl átutalt minden lej után a nemkormányzati szervezeteknek nyolc lejt sikerült visszahozni a városba, különféle közösségi célok megvalósítására.

• A sport sem létezik, a sportolók sem léteznek Dorin Florea számára: az elmúlt négy évben hagyta megszûnni a férfi kosárlabda-csapatot, hagyta kimúlni a városi labdarúgást. Most pedig, amikor a semmibôl elôtûnik egy teremlabdarúgó- együttes, amely Románia-kupa-döntôbe jut, nem átall odamenni a mérkôzésre, és sporttámogatásokról meg hasonló dolgokról beszélni, amikor négy éven át nem látták sportrendezvényeken! A sportolók tudják: minél nehezebb az edzés, annál könnyebb a mérkôzés. Nem lehet tétmeccset játszani alapozás nélkül. A polgármester úgy gondolja viszont, nemhogy edzés, de megmérettetés nélkül is felállhat a dobogóra.

• A repülôteret sem tekinti sajátjának, a városhoz tartozónak a polgármester: fejlesztését nem segítette elô, még akkor sem, amikor már nyilvánvalóvá vált, hogy szomszédságában ipari park épül, és elengedhetetlenül fontos a légikikötô bôvítése. Nem érdekelte: egy sajtótájékoztatóján azt mondta, ha egy repülônek le kell szállnia, a mezôre is le tud, nem kell ahhoz többmilliárdos beruházás.

• A hivatalából - reméljük - leköszönô polgármester a városon áthaladó vasútvonalat a Turbina-árokba akarja bevezetni, mert az az árok amúgy is fölösleges. A Poklos-patakot teljes hosszában be akarja fedni, és arra a felvetésre, hogy mi lesz, ha jön az árvíz, az volt a válasza: nem jön. S ha mégis jönne, akkor ott lesz. Ezt Dorin Florea mondta, Marosvásárhely jelenlegi polgármestere, aki most a város több pontján elhelyezett életnagyságú szellemképével, kinyújtott kézzel kéri a szavazatokat…

• Tudatában kell lenni annak: ha Marosvásárhely a következô négy évben sem kapcsolódik be a regionális szeméttelep-programba, Marosvásárhely továbbra is haragban marad a szomszédos települések vezetôségeivel. Marosvásárhelyen továbbra is teret kaphatnak azok a törekvések, amelyek a magyar jelenlét eltüntetését célozzák - mert vannak még ilyenek, például a fôtér átalakítását célzó elképzelések.

• Dorin Floreát ma azok az erôk támogatják (Nagy-Románia Párt, Román Nemzeti Egységpárt, a Vatra Româneasca, a Román Munkáspárt, a Szociáldemokrata Párt), amelyeknek szerepük volt az 1990-es márciusi események elôtti feszültségkeltésben. Dorin Florea mögött azok az emberek állnak, akik a magyarokat magyarul beszélô románoknak nevezik, akik a kilencvenes években nem engedélyezték a kétnyelvû feliratokat, és akik ma is megtennének bármit, hogy helyzetbe kerülve ugyanazokat a magyarellenes intézkedéseket meghozzák.

• Mindent összegezve, azt kell jól az eszünkbe vésnünk: június 6-án élnünk kell választói jogunkkal. El kell menni szavazni, az elsô fordulóból meg kell nyerni a választásokat, hiszen 2000-ben az elsô fordulóban 167 szavazaton múlott a gyôzelem. A második fordulóban hiába ment el 8.000- rel több magyar szavazni, nem volt elég. De most 7 román jelölt van és egy magyar, és aki az elsô fordulóban a szavazáson megjelent személyek fele + 1 szavazatát megkapja, megnyeri a választásokat.

• Gyôznünk kell, hogy olyan (nyugodt) hangulatot alakítsunk ki Marosvásárhelyen, amely kedvez a magyarok és románok közös munkájának, kedvez a településfejlesztési tervek megvalósításának, a hagyományok átmentésének és továbbéltetésének, kedvez a gazdaság fejlesztésének, és - végsô soron - a város hagyományos "flekkenfalvi" hangulata visszaállításának is, amellyel - meg vagyunk gyôzôdve róla - helyünk van Európában. Közelgô uniós csatlakozásunk perspektívája felértékel mindent, ami a helységek múltjával, történetével kapcsolatos, ilyen szempontból Marosvásárhely jellegzetességeinek megôrzése az újonnan megválasztandó városvezetésnek különösen fontos feladata lesz.

• Minden szavazat számít. Éljünk választói jogunkkal! Támogassuk dr. Kelemen Atillát - támogassuk a marosvásárhelyi tanácsba az RMDSZ- csapatot, hiszen a többségi magyar tanács tud számunkra jó döntéseket hozni. Szerezzük vissza Marosvásárhelyt a magyaroknak, de a románoknak is. Önökön múlik, rajtunk múlik, hogy együtt, szabadon tudjunk ünnepelni június
7-én!

A helyi közigazgatási hatóságok megválasztásáról szóló 67/2004 törvény értelmében a községi választókerületi választási irodák 7 tagból, a városi, municípiumi választási irodák és a municípiumi területi közigazgatási alegységek választási irodái 9 tagból állnak. A szavazókörzeti választási irodák elnökbôl, ennek helyettesébôl és 3-5 tagból állnak a községi és városi szavazókörzetek esetében, illetve 7-9 tagból a municípiumi kerületi szavazókörzetek esetében.

A szavazókörzeti választási irodák a választásokon részt vevô politikai pártok, politikai szövetségek és választási szövetségek egy-egy képviselôivel egészítendôk ki, a javasolt jelöltek számának csökkenô sorrendjében. Egy politikai párt, politikai szövetség vagy választási szövetség 3 képviselônél többel nem rendelkezhet egyazon választókerületi választási irodában. A szavazókörzeti választási iroda tagjainak kijelölését és a jegyzôkönyv kiállítását a törvény elôírta határidôn belül a politikai pártok, politikai szövetségek és választási szövetségek által kijelölt delegátusok jelenlétében kell végrehajtani.

Eszerint Marosvásárhelyen minden szavazókörzetbe, az elnökön és helyettesén kívül 7 tagot kell kijelöljenek a választásokon részt vevô politikai pártok, szövetségek. A törvény értelmében ahhoz, hogy egy-egy pártnak, politikai vagy választási szövetségnek hivatalból legyen képviselôje a szavazókörzetben, kell legyen saját polgármesterjelöltje, és teljes listája a municípiumi tanácsba (28), illetve a megyei tanácsba (43). A municípiumi, valamint a megyei választókerületi választási bizottsághoz letett jelöltlisták alapján Vásárhelyen a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (UDMR), a Demokrata Párt (PD) és a Román Humanista Párt (PUR) kap egy-egy helyet.

A fennmaradó 3 helyet a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Románok Nemzeti Egységpártja (PUNR), a Nagy-Románia Párt (PRM) és a Román Ökológus Párt (PER) képviselôi közül sorshúzással választják ki május 30-án.

(MTI) - A nemzetközi jog jelenleg mûködô rendszerét fél évszázados történetében még nem érte olyan kitartó támadás, mint amilyent a terror elleni háború címén most indítottak ellene - áll az Amnesty International szerdán Londonban kiadott éves jelentésében.

A világ legnagyobb emberi jogi szervezetének 340 oldalas éves összefoglalója, a Report 2004 minden eddiginél súlyosabb bírálattal illeti Washington és London iraki politikáját. Az elemzés szerint az Egyesült Államok által "hajszolt globális biztonságpolitika vak és elvtelen ... feláldozza az emberi jogokat a belbiztonság oltárán, tetszés szerinti idôben és helyen alkalmaz megelôzô csapásokat, ezzel azonban sem biztonságot, sem szabadságot nem teremt".

A jelentés szerint Egyesült Államok és szövetségesei a terror ellen meghirdetett háborújukkal és az ennek jegyében megindított iraki háborúval nyíltan aláásták az emberi jogok érvényesülését, a nemzetközi közösség pedig nem tud vagy nem akar szembeszállni ezzel a folyamattal. A 2001. szeptember 11-i merényletek óta Németországtól Kubáig számos országban születtek - sokszor rövid néhány hét alatt - emberi jogi szempontból aggályos, néha drákói "antiterrorista" törvények.

A kínai hatóságok immár a terror elleni harccal igazolják például a zömmel muszlim ujgur kisebbség elleni kemény elnyomó intézkedéseket.

Az Irak elleni háború meghirdetett fô célja a tömegpusztító fegyverek jelentette fenyegetés csökkentése volt, a világot azonban elsôsorban a kis kézifegyverek és egyéb hagyományos harceszközök öntik el, amelyeknek évente több mint félmillióan esnek áldozatául - áll az AI éves jelentésében.

A szervezet szerint számos ország a terror elleni háború jegyében enyhítette a fegyverexport- ellenôrzés szigorát olyan felvevô országok esetében, amelyek súlyos emberi jogsértésekrôl ismertek. Az AI ez utóbbiak közé sorolta Kolumbiát, Indonéziát, Izraelt és Pakisztánt.

A fejlôdô országok évente 22 milliárd dollárt költenek fegyverekre, jóllehet évente 10 milliárd dolláros ráfordítással megteremthetnék a teljes körû alapoktatást - áll a Londonban kiadott jelentésben.

Az AI a 2004-es jelentésben is hitet tett régi célja, a halálbüntetés - mint a legalapvetôbb emberi jogokat sértô büntetési forma - eltörlése mellett. A jelentés szerint tavaly a világ 28 országában legalább 1146 elítéltet végeztek ki - közülük 726-ot Kínában -, és 63 országban legalább 2756 új halálos ítéletet hoztak. Az összes kivégzés 84 százalékát négy országban - az Egyesült Államokban, Kínában, Iránban és Vietnamban - hajtották végre.

Romániáról szólva, a jelentés megállapítja, hogy a társadalom minden területét érintô általános korrupció 2003-ban aláaknázta a kormány azon képességét, hogy az alapvetô jogokat erôsítse és a gazdaságot fejlessze.

A jelentés szerint "viszonylag kevés hivatalos tisztségviselôt vontak felelôsségre politikai vagy büntetôjogi szempontból" a hatalommal való visszaélés miatt. A lakosság többsége szerint az életszínvonal nem javult, különösen az alapvetô szolgáltatások, az orvosi ellátás vagy a szociális védelem tekintetében.

Az emberijogvédô szervezet szerint számos információ létezik azzal kapcsolatban, hogy a rendôri ôrizetben levô személyeket kínozzák és rossz bánásmódban részesítik, a börtönökben gyakran embertelen körülmények uralkodnak.

Az AI szerint lehetséges, hogy az alaptörvény módosításai nem elégségesek annak garantálására, hogy a törvényhozási folyamat nyitottabb a nyilvánosság felé, vagy hogy az igazságszolgáltatás kevésbé gyanúsítható azzal, hogy az Igazságügyi Minisztérium befolyása alatt áll.

A gyerek- és nôkereskedelem továbbra is komoly probléma, a 2001-ben ezzel kapcsolatban elfogadott törvény nem hozott jelentôs javulást.

Az AI szerint romák gyakran válnak a rossz bánásmód áldozataivá, a rendôrség pedig igyekszik megfélemlíteni a marginalizált közösségek tagjait. Az áldozatok gyakran félelembôl nem tájékoztatják a civil szervezeteket és nem tesznek panaszt.

Az Európai Unió bôvítésének várható következményeirôl, a nyugat- balkáni térség stabilizálásának és demokratizálásának a lehetôségeirôl tanácskozik csütörtökön és pénteken tizenhat közép-európai ország államfôje Mamaián.

Ion Iliescu államfô lesz a vendéglátó e két napon, ahol Thomas Klestil osztrák, Leonyid Kucsma ukrán, Aleksander Kwasniewski lengyel, Carlo Azeglio Ciampi olasz, Rudolf Schuster szlovák, Johannes Rau német Stjepan Mesic horvát, Mádl Ferenc magyar, Vladimir Voronin moldovai, Georgi Parvanov bolgár, Alfred Moisiu albán, Janez Drnovsek szlovén, Václav Klaus cseh, Svetozar Marovic szerbiai-montenegrói, valamint Sulejman Tihic bosznia-hercegovinai kollégáját fogadja.

Az államelnökök részletesen megvitatják az Európai Unió bôvítésének várható politikai, geopolitikai, gazdasági és stratégiai következményeit, a további bôvítés perspektíváit. Górcsô alá veszik a nyugat-balkáni térség helyzetét, megerôsítve szándékukat, hogy továbbra is közös erôfeszítéseket tesznek e térség stabilizálási és demokratizálási folyamatainak az elôsegítésére.

A találkozó résztvevôi különleges hangsúlyt fektetnek majd a közép-európai térség gazdasági és szociális stabilitásának a témájára, elsôrendû figyelmet fordítva az állampolgárok biztonságának a szempontjára. Külön témaként szerepel a találkozó napirendjén a külföldi befektetések ösztönzése, a regionális szállítási infrastruktúra fejlesztése. Áttekintik a kedvezô üzleti és befektetési környezet kialakításának a lehetôségeit Dél-Kelet-Európa vonatkozásában is.

A közép-európai országok államfôi immár tizenegyedik alkalommal gyûlnek össze, hogy megvitassák a térség gondjait. Az elsô találkozót 1993-ban tartották Thomas Klestil kezdeményezésére a salzburgi Ünnepi Játékok keretében. Azon Göncz Árpád magyar államfô mellett Milan Kucan szlovén, Václav Havel akkor még csehszlovák és Richard von Weizsa:cker német államfô vett részt. A téma Közép-Európa fogalma és a térség értékeinek közössége volt olyan idôszakban, amikor a volt szocialista államok még a polgári társadalom kiépítésén fáradoztak.

A következô évben Václav Havel volt a házigazda, a téma Közép-Európa szerepe az Európai Unió és a fiatal keleti demokráciák között címet viselte. Keszthelyen 1995-ben a boszniai háborúról volt szó. Lengyelországban 1996- ban, azután Szlovéniában, Ukrajnában, újra Magyarországon (2000-ben), Olaszországban, Szlovéniában, majd Ausztriában rendezték a találkozókat.

(MTI) - Nem lehet tudni, és jó eséllyel soha nem is fog kiderülni, hogy mi lett az esetleges marsi élet kutatására épített elsô brit Mars- szonda sorsa, de valószínûleg nem egyetlen meghatározható tényezô a kudarc oka - mondták hétfôn brit szakértôk Londonban.

A Beagle-2 leszálló kutatórobot tavaly év végén érkezett az Európai Ûrügynökség (ESA) Mars Express nevû keringôegységének fedélzetén a Mars térségébe, és karácsony másnapján kellett talajt érnie a bolygó felszínén, de senki nem hallott róla azóta, hogy levált a hordozóról.

Az 50 millió fontba került, Charles Darwin evolúciókutató hajójáról elnevezett szonda sorsáról David Southwood, az ESA tudományos igazgatója hétfôn Londonban azt mondta: soha nem fog kiderülni, mi okozta a misszió kudarcát. Annyi valószínûsíthetô, hogy nem egyéni hiba vagy egyéni rossz döntés volt a fô ok, hanem "szerencsétlen események láncolata".

A Beagle-jelentés már korábban elkészült, de annak pontos tartalmát az ESA döntése alapján nem fogják nyilvánosságra hozni.

Southwood a hétfôi londoni sajtókonferencián azt mondta: a program elején még nem volt elégséges a fejlesztésre fordítható finanszírozás, de "összességében végül elég volt a pénz". Hozzátette: nem volt szerencsés, hogy a tudományos fejlesztés közben kellett "a szükséges pénz után rohangálni".

Ez alig burkolt bírálat Colin Pillinger professzor, a Beagle brit programigazgatója címére. Pillingert brit tudományos körökben nem hivatalosan a kudarc egyszemélyi felelôsének tartják, fôleg azért, mert egyáltalán - és fôleg meglehetôsen késôn - kitalálta a Beagle-t, amelyre sokak szerint az egyébként önmagában sikeres Mars Express-programhoz nem volt szükség.

Southwood szerint a lehetôségek között szerepel, hogy a Beagle-2 elégett a marsi atmoszférában, vagy rossz szögben lépett be a légkörbe, és "visszapattant" a világûrbe, örökre elveszve. Ha a szonda elégett a légkörben, annak a késôn kinyíló vagy egyáltalán nem mûködô ejtôernyôk lehettek az okai - mondta.

Pillinger a hétfôi sajtótájékoztatón megismételte azt a már a korábban is hangoztatott véleményét, hogy a belépés pillanatában - valószínûleg a nem sokkal korábbi felszíni porviharok melegítô hatása miatt - a légkör jóval ritkább lehetett az elôzetes számításoknál, ami felboríthatta a süllyedési sebességre kidolgozott becsléseket, és ezzel a fékezô berendezések üzembe lépésének idôzítését is.

A Beagle-2 feladata lett volna a leszállási körzet talajának vegyi vizsgálata, kiderítendô, hogy vannak- e a mintákban életre utaló nyomok. A kudarc annál is kínosabb a brit kutatóknak, mert az amerikaiak önjáró Mars-robotjai nem sokkal késôbb igen sikeres programot teljesítettek.

Június 2-án este 8 órától a marosvásárhelyi ligeti stadionban koncertezik a népszerû magyarországi énekes, Demjén Ferenc és zenekara. A rendezvényen fellépnek: Györffy András, Nagy István, Kárp György, Szélyes Ferenc marosvásárhelyi színészek, valamint a Maros Mûvészegyüttes. Énekeljük együtt az elmúlt harminc év legszebb magyar slágereit! Június 2-án mindenkit várunk a marosvásárhelyi stadionba!

Demjén Ferenc évtizedek óta a magyar könnyûzene egyik kiemelkedô képviselôje. Pályafutása alatt nem csak énekesként, hanem zeneszerzôként, szövegíróként is bevonult a magyar zenetörténetbe.

1946. december 21-én született Miskolcon. Gyerekkorában zongorázni tanult, ám a gitárral is hamar megismerkedett.

Fiatal éveiben számos együttesben megfordult: 1965 és 1970 között a Számum, a Dogs, a Meteor, a Sakk-Matt, a Tûzkerék együttes tagja volt. Egy év múlva már a Bergendy együttes frontembere, énekese és sikerdalainak egyik szerzôje. 1977-ben kivált és megjelentette elsô szólólemezét, a Fújom a dalt. Hamarosan megalakította a V'Moto-Rock együttest (tagjai: Lerch István - billentyûs, Menyhárt János - gitár, Herpai Sándor - dob). 1988-ban a V'Moto-Rock feloszlott, azóta Demjén szólistaként szerepel a magyarországi pop-rock palettán, valamint számos dalt írt többek között olyan ismert elôadómûvészeknek, mint Katona Klári, Zalatnay Sarolta és Zorán.

Zenei pályafutása alatt számos díjban és elismerésben részesült: a nyolcvanas években a máltai és a pozsonyi Lyra fesztiválon közönségdíjat, 1994-ben Huszka Jenô-díjat, 1997-ben életmûdíjat, ugyanebben az évben eMeRTon- díjat és Arany Zsiráf-életmûdíjat is kapott.

A Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége, a Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség és az Országos Nevelési Szövetség másfél hónapos tárgyalásai az Oktatásügyi Minisztériummal részleges eredményt hoztak. Megoldatlan még a kisegítô személyzet fizetésemelésének, az osztályfônökségért és doktorátusért járó díjak kérdése, ezért tegnap 11 és 13 óra között országos szinten az iskolákban figyelmeztetô sztrájkokat szerveztek. Amennyiben ezzel sem sikerül eredményt elérniük, június másodikán nyilvános nagygyûlést tartanak Bukarestben, amit tiltakozó felvonulás követ majd.

Május elsejétôl a tanügyben dolgozó oktatóknak és segédoktatóknak ötszázalékos alapfizetés-emelést ígértek, továbbá az alapfizetésbe belefoglalták a vezetôi beosztásért járó pótlékot, az érdemekért valamint a pedagógiai szakmai fokozatért járó juttatást.

A szakminisztériumtól protokollumban megfogalmazott ígéretet kaptak, mely szerint május 30-ig a költségvetési rendszer terén új törvényt hoznak a bérezésre vonatkozóan - tudtuk meg Sacarea Ioantól, a Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség Maros Megyei Szervezetének elnökétôl. A fizetések emelése ennek alapján két részletben történne, az idén szeptember elsején és jövô év január elsején. Jelenleg a két fél közti konfliktus abból adódik, hogy hátralékok vannak a fizetések terén, illetve a nem oktatói munkával foglalkozó tanügyi alkalmazottak nem kapták meg az ötszázalékos béremelést. Az óvónôk, tanítók, osztályfônökök, nevelôk vezetôi beosztásáért járó tízszázalékos pótlékemelést pedig nem vezették be az alapfizetésbe, annak ellenére, hogy az oktatói személyzet statútuma elôírja ezt.

A tegnap 11 és 13 óra között tartott figyelmeztetô tüntetés értesüléseink szerint problémamentesen zajlott. A megye több mint tízezer tanügyi alkalmazottja közül közel nyolcezren írták alá azt a referendumot, amely leszögezi, hogy a figyelmeztetô tüntetés eredménytelensége esetén a június másodikai nagygyûlés és tüntetés mellett nem zárják le az iskolai évet, bojkottálják az országos vizsgákat, vagy akár általános sztrájkot hirdetnek. A szakszervezet elnöke kijelentette, hogy amennyiben az iskolák vezetôi megtiltják az oktatóknak a figyelmeztetô tüntetést, annak ellenére, hogy a referendumot elôzôleg aláírták, a szakszervezetek a törvény alapján fognak az ügyben eljárást indítani. Sacarea még elmondta, hogy a tanfelügyelôség nem avatkozott be, az ô feladatuk csak az adatok monitorizálása lesz.

A Marosvásárhelyi 2-es Számú Általános Iskola szakszervezeti elnöke, Ignat Virgil a lapunk kérdésére azt nyilatkozta, hogy a figyelmeztetô tüntetés idején a gyerekek tanári felügyelet alatt játszanak. A szóban forgó iskolából tíz szakszervezeti tag vett részt a sztrájkban.

A Maros-Mezôségi Református Egyházmegye tanácsa 2004. május 25-én tartotta rendes ülését a Marosvásárhely IV. Szabadi úti Református Egyházközség gyülekezeti központjában. Az egyház közéleti szolgálatának tudatában és azt felvállalva, a tanács Isten igéjében kereste és találta meg azt a fundamentumot, amelyre ráállva biztathatja, buzdíthatja a négy marosvásárhelyi és a tizenegy, egyházmegyénkhez tartozó falusi gyülekezetben élô református hívôket a helyhatósági választásokon való részvételre. "Mert nem kaptatok szolgaság lelkét ismét a félelemre, hanem a fiúságnak Lelkét kaptátok... És a Lélek bizonyságot tesz a mi lelkünkkel együtt, hogy Isten gyermekei vagyunk. Ha pedig gyermekek, örökösök is, örökösei Istennek, örököstársai pedig a Krisztusnak, ha ugyan Vele együtt szenvedünk, hogy Vele együtt is dicsôüljünk meg... Azzal a reménységgel, hogy a teremtett világ is megszabadul a rothadandóság rabságától az Isten fiai dicsôségének szabadságára. Mert tudjuk, hogy az egész teremtett világ fohászkodik és nyög mind idáig... Tudjuk pedig, hogy azoknak, akik Istent szeretik, minden javukra van... Kicsoda szakaszt el minket a Krisztus szerelmétôl?... Tudjuk pedig, hogy azoknak, akik Istent szeretik, minden javukra van" (Róma 8. fej.)

Javunkra lesz, ha Marosvásárhelyen magyar polgármester szenved és örül velünk együtt. Javunkra lesz, ha ezáltal kinyilváníthatjuk, hogy nemcsak a szenvedésben, hanem az örömben is sorsközösséget vállalunk azokkal, akik esetleg nem magyar polgármestert szeretnének, akarnak. Javunkra lesz, mert bizonyíthatjuk, hogy Isten magyar gyermekei gyûlölet, harag, nemzet- és hitgyilkosság nélkül, hagymakupolás indulatoktól mentesen szeretnének a "város és népe" javára és javáért munkálkodni... A Maros-Mezôségi Református Egyházmegye tanácsának felhívása ennek érdekében: minden magyar érzelmû ember menjen el szavazni, és szavazatával Isten iránti szeretetét fejezze ki - elsôsorban -, utána pedig embertársai, felebarátai iránti megbecsülését, akarata érvényesítése által, és végül legyen nemzetének szószólója azáltal, hogy magyar önazonosságát sem pénzért, sem hírnévért áruba nem bocsátja, szavazatát el nem adja. "Íme, mily jó, és mily gyönyörûséges, amikor együtt lakoznak az atyafiak!... Csak oda küld áldást az Úr és életet örökké!"

A Maros-Mezôségi Református Egyházmegye tanácsa

Olvasom a minap a 89-es forradalmárok közleményében, hogy mostanában sok szó esik a zsidók holokausztjáról, de alig történik említés a kommunizmusban elkövetett "holokauszt"-ról. S ezért rövidesen fel fognak állítani egy kereszttel ellátott mûemléket a Diákmûvelôdési Ház és a kórház határolta réten.

Már a városi tanács ülésén is jeleztem, hogy a kereszt mint jelkép nem teljesen helytálló, hiszen a kommunizmus áldozatai között rengeteg ateista és nem ortodox vagy katolikus ember is akad. Hogy mást ne említsek, a protestánsok nem keresztek, hanem kopjafák, síremlékek, sírkövek alatt nyugszanak, nem is szólva azokról, akik soha nem voltak keresztények. Az amerikai temetôkben, s egyre több helyen Nyugat-Európában, a hôsök temetôiben a háborús emlékmûvek kerülik az efféle felekezeti jelkép kizárólagosságát. Csak annak emelnek, aki tényleg az volt.

De volna még ellenvetésem. Ha a forradalmárok akármely atyjafia beletekint a tankönyvekbe, most megjelenô emlékiratokba, újságokba, végighallgat tíz-ötven magánbeszélgetést illetéktelenül, illetékbélyeg lefizetése mellett buszon, vonaton, kávémérésben, boltban, politikai összejöveteleken, kampányban és kampánycsöndben, akkor azt kell tapasztalnia, hogy a kommunista rezsim áldozatainak tág teret szentelnek a köz- és magánbeszédek résztvevôi, a szövegek szerzôi. Vagy mi másról szólnának a tulajdon-visszaszolgáltatási perek, erkölcsi-anyagi jóvátételek, magánéleti történetek, emlékezések, adomák, sérelmek, jóvátehetetlen bûnök fölemlegetése, az emigrációk története, a hazatérések "diadal-útja". Erre emlékeztetnek a lerombolt házak és tömbházas vadonok, a lerobbant gyárak és még felderengô, makacsul újra és újra felbukkanó, lefestésért kiáltó trejászkák, éljenek, hurrák, megcsomósodott lelkesültségek.

Na persze, arra is, hogy látszólag mûködtek a gyárak, látszólag alkalmazásban volt az ország aktív keresô népessége, látszólag csend volt és mintha nem lett volna lakáskérdés, "úgy tûnik" alapon zajlott majdnem- életünk,

No de mit szóljak ahhoz, hogy forradalmárék egyszerûen kitagadják visszamenôleges hatállyal a zsidókat a népbôl-nemzetbôl? Csak úgy, a "zsidók holokausztja" jelzôs szerkezettel idegenítik el egykori szomszédaikat, lakótársaikat, talán rokonaikat, barátaikat, haragosaikat, munkatársaikat, munkaadóikat vagy katonatársukat, betegtársukat, azokat, kikkel egy állampolgárságot viseltek, kiket mellettük fosztottak meg faji alapon polgári szabadságjogaiktól, az élethez való joguktól. Ugyanis, kedves forradalmárok, azt még Önök sem állíthatják, hogy a szocializmus faji alapon különböztette meg, diszkriminálta halálra a neki nem tetszôket. Nem kívántak a Marx-fiúk, Ceausescu-legények és -haj-donok írmagjáig kiirtani egy népet. Nem voltak gázkamrák és nem voltak tömeggyilkosságok, nem volt minden férfi számára kötelezô munkaszolgálat, nem elemi jogtalanság azok számára, akiknek orrhajlata, fütyköse nem felelt meg az állami ideológiának. Nem gyilkoltak le milliókat néhány hónap alatt. Nem indítottak háborút.

Voltak táborok, ahonnan olykor haza lehetett jönni amnesztiával, rendszerenyhületek pillanataiban. Nem gyilkoltak le minden 14 alattit módszeresen és nem téptek ki aranyfogakat sem. Egyebekben sok volt az azonosság, a politikai rendôrség, a kínzások és börtönök mûködtetésében, az embertelenségben, a diszkrimináció mindennapi gyakorlatában, az ideológiai hazugságokban. Abban, hogy egy egész országot cinkosukká tudtak tenni négy évtizedre.

Ámbátor ha a két diktatúra módszerei tökéletesen egymásra másolhatóak lettek volna, akkor ma aligha állíthatna akárki is emlékmûvet a kommunizmus áldozatainak.

A Lek PharmaTech marosvásárhelyi gyógyszergyár avatása során Ovidiu Brânzan szakminiszter a romániai egészségügyi rendszer reformjának fontosságát említette. Ennek kapcsán kértük, körvonalazza az újabb átalakítás legfontosabb irányvonalait.

- A reform lényege, hogy valamennyi beteg számára jobb minôségû szolgáltatást biztosítson. Ezt oly módon szeretnénk megvalósítani, hogy a kórházak kórházakká váljanak, ahol a betegeket a legmagasabb szinten látják el. A szociális eseteket az e célra létrehozandó központokban kell ellátni, az idôseket pedig az öregotthonokban, hogy a kórházakban csak a heveny megbetegedéseket gyógyíthassák.

- A célok között szerepel a kórházi helyek számának jelentôs mértékû csökkentése is. Milyen elgondolás alapján fogják ezt megvalósítani?

- Az a tervünk, hogy az elkövetkezô 14 év során a kórházi helyek számát az ezer lakosra jutó 5,5 százalékról 4,3 százalékra alakítsuk. Ez nem azt jelenti, hogy nem kínálunk jobb minôségû szolgáltatást a szenvedô embernek, hanem más lesz a szervezés. Nagyobb hangsúlyt fektetünk az otthoni gondozásra, a járóbeteg- ellátásra....

- Ezt már régen halljuk, de mikorra lehet számítani azokra a konkrét lépésekre, amelyek révén ezek a sokat emlegetett szolgáltatások valóban mûködôképesek lesznek?

- Nincsenek olyan illúzióink, hogy egyik napról a másikra mindez megvalósítható, ezért dolgoztunk ki tíz évre szóló tervet, amelynek lényege, hogy a kórházi helyek rendeltetését változtatjuk meg. A heveny betegségeket ellátó kórházakban kevesebb, a krónikus betegeket kezelô egységekben több hely lesz.

- Milyen garanciát lát arra, hogy egy új kormány folytatni fogja a most kidolgozott elképzeléseket?

- A reform elsô szakaszát öt évre terveztük, amikor is számba vesszük az eredményeket, de tudni szeretnénk, hogy tíz év múlva hova akarunk eljutni. Ami a biztosítékot illeti, a tervezetet az orvosok és gyógyszerészek valamennyi országos szervezetével, továbbá a parlament szakbizottságaiban és két házában is megvitatjuk, és véleményt kérünk az Egészségügyi Világszervezettôl. Arról szeretnénk megbizonyosodni, hogy egy nemzetközileg elfogadható úton járunk. A szakma beleegyezésének birtokában kormányhatározattal véglegesítjük mint Románia számára kötelezô programot, amit a politikai vezetés, vagy a kormányváltás sem befolyásolhat.

- Helyi szinten állandó harc folyik a járóbeteg-rendelôkben a haszonbérleti szerzôdéssel dolgozó szakorvosok és az egészségügyi vezetôség között. Hogyan látja ennek az ellentétnek a feloldását?

- A szóban forgó orvosoknak választaniuk kell, vagy visszatérnek a kórházak keretébe, vagy magánpraxist folytatnak a továbbiakban is. Más lehetôséget nem látok…

Könyvjelzô

A szerzô 1968-ban született Csíkszentmihályon, 1986- ban érettségizett a gyulafehérvári Római Katolikus Kisszemináriumban, majd elvégezte a Hittudományi Fôiskolát, és 1992-ben szentelték pappá. Jelenleg Erdôszentgyörgyön plébános. 1997- tôl a Marosvásárhelyi Rádió külsô munkatársa. Az ott elhangzott katekéziseibôl, valamint a különféle hazai lapokban megjelent publikációiból válogatva eddig három kötete látott napvilágot (Életutak 2000, Agapétól Zsoltárig 2001, Készenlétben 2003). Új könyve a rádióban elhangzott, családról szóló kiselôadásait tartalmazza. Ezeket megelôzik teológiai és házasságlélektani eszmefuttatásai, a függelékben pedig tanácsok találhatók házasok részére, valamint a házasok tízparancsolata.

- Érdeklôdéssel olvastam volt tanítványom "mûvét" - írja az elôszóban dr. Vencser László. - Kíváncsi voltam arra, hogy milyen módon érinti a témával kapcsolatos kényes kérdéseket. Korunkban ugyanis a család létjogosultságát kikezdik, megkérdôjelezik, egyszerûen megszüntethetônek vélik, hiszen nélküle is lehet élni, hangoztatják egyre gyakrabban; legjobb esetben a magánszférába utalják vissza. Sebestyén Péternek volt bátorsága hozzányúlni ehhez a témához. Lelkipásztori felelôssége tudatában teszi ezt. Egyfajta útmutatót ad a házasoknak és a házasságra készülôknek, összhangban az egyház tanításaival, felhasználva a szociológiai és lélektani kutatások eredményeit, melyekhez hozzáadja a magyar és nemzetközi szerzôk tanulmányaiból vett útmutatásokat, és hivatkozik azokra a tapasztalatokra, amelyekre saját lelkipásztori munkája során tett szert.

A szó elszáll, az írás megmarad. Akik ismerik a Tóth Bélával folytatott rádiós kérdezz-felelek mûsort, haszonnal forgathatják a könyvet, bármikor érte nyúlhatnak a polcra. Sebestyén Péter kedvvel ír, szívesen dramatizálja a helyzeteket, gyakran elidôz a szülôi ház élményei és hagyományai között. Házasok, házasságra készülôk, lelkipásztorok, mindenki, akit érdekel ez a téma (és kit ne érdekelne?), könnyen olvasható, érdekes kézikönyvvel gazdagodhat az új kötet által. Kedvcsinálónak idézek egy részt a Közélet és tanúságtétel címû írásból, azt, amelyben hit és politika kapcsolatáról esik szó: "A keresztény ember két világ polgára - mondta Márton Áron püspök, kettôs állampolgárságunk van. A magánélet és a közösségi élet összefügg. Hát nem éppen az úgynevezett magánéleti botrányaik miatt válnak hiteltelenné politikusaink is? (...) Azzal, hogy a politikus vállalja keresztény hitét és meggyôzôdését, következetesen küzd a kapzsiság és a telhetetlenség ellen, becsületes családapa és családanya akar maradni, megvallja hitét választói elôtt is, lassanként nemcsak tiszteletet vált ki társaiban, hanem vonzóvá teszi a közösségért vállalt többletmunkát is, tisztává válik a közéletben, és erôsödik ezáltal a közösség tagjainak egymás iránti bizalma is. (...) Az egyház minden tagjának kötelessége tehát politizálni, de mindenkinek a maga helyzete, állapotbeli kötelessége szabja meg, hogy milyen mértékben 'ártja bele magát' a napi politikába. Az erkölcsi rendet, az evangélium jó hírét, az igazságot, a jóságot, a szépséget, az élet értékét viszont mindenképp fel kell mutatnunk, ôriznünk és védenünk, hogy szebbé tegyük életünket. Mécs László papköltônek van egy gyönyörû verse, amely ezzel a refrénnel zárul: Vadócba rózsát oltok, hogy szebb legyen a föld... (...) Ez a dolgunk szülôkként, pedagógusokként, lelkipásztorként, polgármesterként, újságíróként, pártfunkcionáriusként egyaránt.(...) Jézus tanítása, a szeretet parancsa mindenkire érvényes, nem lehet négyévente leváltani, nem vonatkoznak rá az EU-s szabályok, nem befolyásolja az Amerikai Egyesült Államok külpolitikája, sem a közel-keleti helyzet. Sôt, még tovább mennék: addig nem lesz béke a Földön, addig nem szûnik meg a kizsákmányolás, a gyarmatosítás, a pénz uralma, amíg mi, keresztények nem vesszük komolyan és nem valósítjuk meg a szeretet parancsát. (Sebestyén Péter: Családi szentély. Emberi kérdések, keresztény válaszok, 2004., Csíkszereda)

Messzi jár a zápor, / viszi a szél, húzza: / szemlátomást nô a / nyomában a búza. (Kányádi Sándor: Tavaszutó) * A lélek ott fúj, ahol akar... - mondja Jézus, de azért nem mindegy, hogy meghalljuk-e ezt a fuvallatot, vagy elzárkózunk elôle. (Sebestyén Péter: Lélekfuvallat) * Ezen a faragványon megtalálhatóak az Európai Unió csillagai, amelyeket a felborzolt, szakállas hold nem enged sorba igazodni jelezve, hogy Erdély fölött még nem érett meg a helyzet az európaiságra, de végsô esetben még mindig segítségül szolgál Csaba királyfi csillagösvénye. (Sándor János faragó - Tamás Emese interjúja) * Figyelem, lesz-e valamilyen hatása a nem is olyan régi prefektusi látogatásnak. Akkor a megye elsô emberével egyetemben sokan jöttek el azok közül, akiknek módjukban állna mozdítani valamit. Ezeknek a köztiszteletben álló személyeknek éppen azon a hídon kellett átmenniök, hogy elérhessék a mûvelôdési hajlékot, amelyen a város adófizetô polgárainak naponta kell áthaladniok, miközben felteszik maguknak a vissza-visszatérô kérdést: Meddig lesz ez még így? (Székely Ferenc: Figyelem...) * Az elôadó is felhívta a figyelmet, hogy most még aránylag könnyen meg lehetne oldani a tó vizébôl a város ivóvízzel való ellátását, de az EU-s normák bevezetése után csak akkor kerülhet sor a vízvezetékhálózat kiépítésére, ha a csatornázási rendszer már elkészült. (Kovrig Magdolna: Környezetvédelmi szimpózium Erdôszentgyörgyön) * A felsô-Küküllô mente egyik legjobb és legteljesebb sportlétesítményét hoztuk létre, és azt nem mi, hanem egy versenybizottság állapította meg. (Kovács Péter ny. tanár visszaemlékezése) * Az erdôtulajdonosok nincsenek megelégedve a mostani döntésekkel, mivel a környezô falvak sokkal több jövedelmet tudnak felmutatni, mint Erdôszentgyörgy. Ezért szorgalmazzák az elmaradt gyûlés összehívását. (Szekeres Matild tanácsülési tudósításából) * Fantasztikus volt az erdôszentgyörgyi közönség, imádnivalóak. Így hát biztos, hogy még látni fogjuk egymást. (Dancs Annamari - Székely Ferenc interjúja) * A celldömölki Soltis Lajos színház június 9-én az erdôszentgyörgyi kultúrotthon nagytermében vendégszerepel. Elôadják A csillagszemû juhász címû zenés mesejátékot. Belépti díj: gyermekeknek húszezer lej, felnôtteknek negyvenezer lej. Jegyelôvétel az iskolában. A bevételt a celliek a Bodor Péter Mûvelôdési Egyesület színjátszó csoportjának támogatására ajánlják fel. * Április 30-ig 57 újszülöttet jegyeztek az erdôszentgyörgyi szülészeten, 28 lányt és 29 fiút. A csecsemôk nagy többsége azonban a környék falvaiból származik. * (ERDÔSZENTGYÖRGYI FIGYELÔ, 2004/18. szám, május)

A Kemény Zsigmond Társaság mûvészeti estjeinek összmûvészeti voltát remekül hangsúlyozta a kedd délutáni összejövetel nyitóakkordja: a Tiberius vonósnégyes játéka. Ezúttal pedig nem irodalomról (azaz csak közvetett módon irodalomról) szólt a rendezvény, hanem színházmûvészetrôl, azon belül pedig elôadómûvészetrôl. Meghívott vendégként a szakma egyik legkiválóbb (és legnépszerûbb) ismerôjét hívták meg a szervezôk: Illyés Kinga színmûvésznôt, elôadómûvészt.

Illyés Kinga és Csíky Boldizsár közti beszélgetéssel indult a rendezvény, a mûvésznô, kérdésekre válaszolva elmondta: mindenképpen a lírai és a drámai én áll közel hozzá. - Mitôl ír verset a költô? - kérdezték régebben. A hangulat hozza a sorokat vagy a technikai tudás vezérli? Az egyik a dionüszoszi, a másik az apollói beállítottság. Az elôadómûvészekkel is hasonló a helyzet. Sok olyan mûvészt ismertem, akik mindkét formában kiválóak voltak. - Ismert a színészek színházbeli kiszolgáltatottsága. Pályám kezdetén többen, fiatal színészek, úgy gondoltuk, nem elég nekünk az, amit a színpadon nyújthatunk, a repertoár kiválasztásába pedig még az igazgató sem szólhatott bele. Elkezdtünk versek, szövegek felé orientálódni - így születtek meg az elsô egyéni, vagy csoportos, elôadói jellegû produkciók. Vannak olyan versek, amiket ma, harmincöt év után is mondok. - Sok bajunk volt a cenzúrával: akkor volt a legdurvább, amikor külföldi elôadásokra elengedtek. Mindent megváltoztattak a szövegben. Az egyik mûsoromat a hatodik elôadás után letiltották. De nagyon örvendtem annak, hogy felfedeztem, hogyan lehet versek útján üzenni valamit, milyen hatalmas a vers ereje. Ez nagyon sokat jelentett nekünk is, a közönségnek is. - Valami belsô kényszer hajt most is, hogy ne hagyjam abba. Ez feladattá válik egy idô után, fantasztikus belsô erôvé, amely a betegségen is úrrá tud lenni. Ez tart egyensúlyban tíz éve. Mindazonáltal lehetett értékes, tartalmas értelmiségi életet élni az átkos idôkben is. Az ember délben bement a Bukarest cukrászdába és mindenkit ott talált, aki számított. Sütô András mellé nyugodtan le lehetett ülni az asztalhoz. - A vers és a mindennapi beszéd között annyi a különbség, mint a járás és a tánc között. És ez a mottója ma esti mûsoromnak is: "játszani is engedd szép, komoly fiadat"- idéztük Illyés Kinga szavait. A meglepetés pedig éppen e mûsor volt, közönségnek, szervezôknek szánt meglepetés. A magyar- és világirodalom legszebb alkotásaiból válogatott, Illyés Kinga nevéhez méltón elôadott, érzelmekkel, érzésekkel, rímekkel és rímtelenségekkel teli, drámaisággal átitatott líra-ajándék-csomag.

Vándorló szimpóziumnak adott otthont tegnap a Marosvásárhelyi Színmûvészeti Egyetem. Az elôadássorozat Kolozsvárról indult és Eugène Ionesco emlékének állít emléket, azonban nem csak neves tanárok beszédei hangzottak el: workshopok, kiállítás színesítették a palettát.

A vásárhelyi rendezvény kiállítással indult. 110 középiskolás munkáit láthatjuk az egyetem elôcsarnokában és büféjében elhelyezett paravánokon, a kétszáz mû Ionesco Negyedik mese három éven aluliaknak címû munkáját örökíti meg, dialógusokként, sorokként egyaránt.

A szimpózium témája: Kortársunk, Ionesco (a recepció és a román, illetve magyar nyelvre történô fordítás problémái). Délelôtt tíz órától kezdôdött az elôadássorozat: elsôként Beatrice Jongy, a Sorbonne egyetem tanára mondott beszédet a nemzetközi kollokviumon, majd Scott Sprenger, az egyesült államokbeli B.Y. Egyetem elôadója tartotta meg elôadását. Jákfalvi Magdolna, a budapesti színiegyetem tanára Ionesco magyarországi recepciójáról beszélt, míg Cristian Stamatoiu, a helyi színmûvészeti elôadója Caragiale és Ionesco között vont párhuzamot. Ungvári Zrínyi Ildikó, szintén a marosvásárhelyi színi tanára a Kopasz énekesnô kapcsán tartotta értekezését, míg Iulian Boldea, a helyi Petru Maior Egyetem elôadója Ionesco - az irodalom lelkiismerete címet adta dolgozatának. Eugenia Enache, szintén Petru Maior-os tanárt a vásárhelyi színi elôadótanára, Mihai Ardelean követte.

Délután a Ionesco-mûhely kapcsolódott be a szimpóziumi áramlásba. Elsôként a Marosvásárhelyi Színmûvészeti Egyetem román szakos színihallgató diákjai mutatták be Eugenioneste címû elôadás-workshopjukat, míg a magyar szakosok Hencz József irányításával zenei gyakorlatként vitték színre a Jaques vagy a behódolást. Az ötödéves Catalin Chirila rendezô szakos hallgató a Petru Maior Egyetem amatôr színjátszóival rendezte meg a Rinocérosz Mûhely címû kisprodukciót, az elôadássorozatot a Papiu líceum francia szakos diákjai által színre vitt Lacuna címû mûhelygyakorlat zárta, Mihai Craciun végzôs színihallgató rendezésében. A rendezvénysorozatot és vándorkollokviumot a Babes-Bolyai Egyetem Filológia Tanszéke, a kolozsvári Francia Intézet, az amerikai Lingua Romana, a Kolozsvári Nemzeti Színház, a Thalia Kulturális Egyesület, a Tribuna folyóirat és az Arcalia Frankofón Szimpózium- és Konferenciaközpont szervezte. Kolozsvárról Váradon át érkezett hozzánk a szimpózium, amely ma indul további útjára. A következô állomás: Nagyszeben.

A marosvásárhelyi Habakuk Ifjúsági Bábjátszó Egyesület háromnapos Pim-Pim- Páré névvel fémjelzett találkozót szervez a megyeszékhelyen. Május 30-án, vasárnap az unitárius egyház tanácstermében 12 órakor mutatják be a Habakuk bábcsoport által elôadott mesékbôl ihletôdött gyermekrajzokat. A Mesevilág címû gyermekrajz-kiállításon jelen lesznek a bábosok és a kis alkotók is. Május 31-én, hétfôn a kisebb-nagyobb bábosok a mozgássérült és szellemi fogyatékos gyerekeket kalauzolják el a mesék világába. Az Alpha Transilvana Tudor negyedbeli székházában tartott elôadás 10 órakor kezdôdik. Délután öt órától a nyári kertben az RMDSZ által szervezett gyermeknapi rendezvényekbe kapcsolódik be a Habakuk Ifjúsági Bábjátszó Egyesület. Június 1-jén, a nemzetközi gyermeknapon 9.30 órakor a Bolyai Farkas líceum dísztermében szervezik meg az amatôr bábjátszó csoportok találkozóját. A Pim-Pim-Páré találkozón székelyudvarhelyi, szászrégeni, maroskeresztúri és marosvásárhelyi bábjátszó csoportok mutatják be legszebb meséiket. Jelen lesznek a soproni Habakuk Bábszínház és a marosvásárhelyi Tamacisza Társulat képviselôi is.

Mindhárom nap rendezvényére meghívják és várják a gyerekeket.

A stílusbeli helyesség a stíluselemek értékén fordul meg. Tehát stílustalanságot követ el az, aki az egyik stílusrétegre (stílusárnya-latra) jellemzô elemet, eszközt egy másik típusban oda nem illô módon használja, s ezzel oktalanul megbontja a típus egységét. Például ebben az újságcikkben: "Meleg ünneplésben részesítették az újdonsült köztársasági elnököt" bántó stílustörés rontja a hatást: az újdonsült melléknév ugyanis bizalmas vagy gúnyos hatású, tehát nem illik a mondatba.

A stílus lehet eredeti, egyéni. Az egyéni lelemény, sôt nyelvteremtô mûvészet úgyszólván feltétele is a stílus- és nyelvfejlôdésnek. Illyés Gyula prózájának gondolati gazdagságát fôként a népies, jó íz és a tömörítés sajátos, kissé franciás technikája támogatja. Az utóbbinak egyik formája a többszörös vonzatú párhuzamosító kifejezés. Pl. Ahogy a táj vére a hosszú pincék hordaiban, e mindmáig latinos vidék, ahogy ô (Babits) nevezte: kék táj lelke az ô verseiben terjed legízesebbre és legtisztábban" (Ebéd a kastélyban). Juhász Ferenc költôi stílusát pedig a gazdagon burjánzó képsorokról ismerni fel. Például a hajnalt így idézi: "Fordult egyet a föld, s szétzilálva szárnyát / kezdte a némaság bíbor muzsikáját / s hömpölyögtek lila mélyhegedû-hangok, / moccantak a barnát ásító barlangok (A múlt-idô arany-ága). Gárdonyinak jellegzetes stíluseszköze a rövid mondat. Krúdy Gyula gondolatai ellenben hosszan kanyargó, közbeékelésekkel megszakított, varázslatos hangulatú képeket görgetô mondatokban öltenek testet.

Stílushibát követ el az, aki szükségtelenül, tárgyához és az alkalomhoz nem illôn egyénieskedik, azaz erôltetett, modoros, különcködô stíluselemeket használ.

Az egyéni stílussal szemben egy-egy korszak irodalmi irányzatának többé-kevésbé egységes stílusjegyei vannak. Egy-egy meghatározott kornak uralkodó stílustípusa a korstílus (a romantikus, a klasszikus, az impresszionista stb. stílus). A korstílus vagy stílusirány az egyéni stílusok fölött álló, valamely korszakra általában jellemzô, átfogó kategória. Stíluseszményt és stílusmintát szolgáltat, de az alkotó mûvész az alakítója és fejlesztôje. Vörösmarty Mihály a romantikus stíluseszményt a múlt században kozmikus méretûvé tágított képeivel, festôi erejével gazdagította.

A szászrégeni RMDSZ egyike azon szervezeteknek, melyeknek sikerült megvásárolniuk székházukat. A helyi RMDSZ elnöksége köszönetet mond azon magánszemélyeknek, vállalkozóknak, külföldön élô magyaroknak, akik hozzájárultak a székház megvásárlásához:

Az országos RMDSZ vezetôsége, a PRODPLANT KFT., GIZELLA KFT., CELTIA PREST KFT., CONSICOM KFT., LARIX FOREST KFT., ROMERCATO KFT., GRALEMN KFT., METAREG KFT., PRODCOM KFT., Bartha Károly, Kroner Zoltán, Kiszner József, Henter József, Kovács János, Varga Loránd vállalkozók, Demeter Albert, Erôs Csaba, Bíró Albert magánszemélyek, a Szászrégeni Nôszövetség, a szászrégeni RMDSZ tanácsosai, Pakó Benedek római katolikus kanonok, Bartha József holtmarosi ref. lp., Simon Tibor Alsóbölkénybôl, Úry Elôd és Zsigmond József Magyarországról, Tóth Sándor Németországból.

Törvényes vélelem, az ellenkezô bizonyításáig, hogy a telek, a földparcella tulajdonosa egyúttal tulajdonosa az arra épült építménynek, ültetvénynek, és hogy ezeket ô létesítette saját költségén. A felépítményi jog létesíthetô jogcímmel, azaz egyezmény vagy végrendelet alapján, megszerezhetô elbirtoklással, illetve eredhet magából a törvénybôl is. Erre példa a Családjogi Törvénykönyv azon rendelkezése, hogy az egyik házasfél saját tulajdonú telkére a házasság alatt felhúzott építmények közösek lesznek, miközben a telek megmarad egyikük tulajdonában, s a másik épülettulajdonos házastárs a férj/feleség telkére használati jogot, felépítményi jogot szerez. A jogcímmel megszerezhetô felépítményi jogot mindig a telektulajdonos létesítheti a felépítmény tulajdonosa javára, amit közokiratba foglaltat, s a telekkönyvbe is bejegyeztet, ezzel a telektulajdonos maga terheli meg tulajdonát egy dologi joggal, a mindenkori épülettulajdonos javára, általában az épület fennállta idejére, ingyenesen vagy ellenszolgáltatásért, amit legtöbbször pénzben állapítanak meg. A felépítményi jog létesítésének valamennyi feltételét a jogcímnek nevezett egyezségnek, megállapodásnak kell tartalmaznia. A közokirati forma érvényességi kelléknek számít, feltétel, mert a telek, földterület feletti használati jog átengedésérôl van szó, amihez közokirat, közjegyzô által hitelesített irat szükséges. A jog létesítésére személyesen csak a telek, földterület tulajdonosa jogosult. Általános ügyintézôi megbízással felépítményi jog megadása nem lehetséges. Mivel a felépítményi jogot létesítô okirat dologi jogot/a tulajdonjog részelemét alkotó használati jogot/ másnak átruházó jogügyletnek minôsül, ezt csak akkor írhatja alá a tulajdonos helyett ennek megbízottja, ha megbízatása kifejezetten egy ilyen típusú jogügylet megkötésérôl szól.

Ha a telektulajdonos épületet emelt vagy ültetvényt telepített idegen anyagból, köteles ezek árát megtéríteni, kötelezhetô esetleges kártérítésre is, anélkül azonban, hogy a leszállítónak joga lenne a beépített és telepített anyagok elvitelére. Ha a telekre egy idegen személy saját anyagából épített vagy telepített, a telek tulajdonosának joga van ezekre igényt tartani, vagy kötelezni a harmadik személyt, hogy ezen anyagokat vigye el telkérôl, parcellájáról. Ha a telektulajdonos kéri az építmény vagy ültetvény elvitelét, ennek költségei a harmadik személyt terhelik, és a tulajdonos esetleg kártérítési igényt is támaszthat a jogtalan építkezés vagy telepítés okozta károkért. Ha a telektulajdonos az építmény vagy ültetvény megtartása mellett dönt, köteles megtéríteni az anyagok árát és a munkabért.

Ha a harmadik személy történetesen jóhiszemûen épített vagy telepített, a telektulajdonos nem kérheti az épület és a telepítvény elvitelét, de köteles az anyagok és a munkabér kifizetésére vagy megfizetni pénzben a földalap értéknövekedését jelentô pénzösszeget.

Mellau György

Mind több tapasztalat bizonyítja, hogy a hormonokkal kezelt szervezet hajlamos a rendellenes mûködésre, bizonyos betegségek pedig fokozottan veszélyeztetik a hormontablettákat szedôket, elsôsorban a klimaxos panaszaikat így gyógyíttató nôket.

A klimaxos korba érkezett nôknél évtizedeken át alkalmazták az orvosok azokat a hormonterápiákat, amelyekkel páciensük szervezetének korábbi hormonszintjét akarták helyreállítani.

Ezek a módszerek a 70-es években terjedtek el, s hosszú idôn át csak jót lehetett hallani felôlük: nagyon hatékonyak voltak a klimax-szal együtt járó hôhullámok, hangulatváltozások megszüntetésére, sôt, számos kutatás szerint segítették a csont szilárdságának megôrzését, csökkentették a szív- és érrendszeri betegségekre visszavezethetô halálozást, erôsítették a bôrt és az immunrendszert, fokozták a figyelmet és a memóriát.

Ennek ellenére még a nyugati társadalmakban is csak az érintett korosztályok 15-20 százaléka kapott ilyen hormonkezelést. A jelek szerint a nôk ódzkodtak a hormontablettáktól. S a legújabb kutatások szerint lehet, hogy nekik volt igazuk!

Az elmúlt években végzett felmérésekbôl ugyanis kiderült, hogy számos pozitív hatás, amelyeket addig a hormonkészítményeknek tulajdonítottak, nem a tablettáknak köszönhetô, sokkal inkább annak az egyszerû ténynek, hogy az érintett nôk jobban odafigyeltek magukra, rendszeresen jártak orvoshoz.

Ráadásul egy nagyszabású brit tanulmány szerint - amelynél egymillió ember adatait dolgozták fel - a hormonkészítményeket szedô nôknél, az 50-54 év közötti korcsoportban 20 százalékkal nagyobb volt a mellrákos esetek száma, mint az ilyen tablettákkal nem élô társaiknál. Bár a helyzet abszolút számokat nézve azért nem ilyen ijesztô - 10 ezer nôt vizsgálva csak 60 a különbség (a hormontablettákat szedôknél 380, a másik csoportnál viszont 320 volt a mellrákos esetek száma), azért ez is elegendô ok arra, hogy az orvosok is óvatossá váljanak.

Ma már általában csak nagyon alacsony hormonadagok alkalmazását javasolják, megtoldva azzal, hogy a kezelést tíz év elteltével mindenképp állítsák le.

A kutatók egyébként mind a mai napig nem látják tisztán, hogy mi okozza a szexuális hormonok termelôdésének visszaesését.

A klimax ugyanis - amely általában ötvenéves kor környékén jelentkezik - az állatvilágban csak a fôemlôsökre jellemzô.

Egy galapagosi teknôs például akár 150 éves korában is képes kicsinyeket hozni a világra.

Malom utcai idôs olvasónk jelezte, hogy anélkül, hogy értesítették volna, hideg víz nélkül hagyták. Két beteg személy van a családban, ezért nagyon kellemetlenül érintette ôket, hogy késô délutánig nem volt vizük. Az olvasó által jelzett eset kapcsán Sófalvi Szabolcs, a vízszolgáltató sajtószóvivôje elmondta, hogy az Aquaserv belsô rendelete értelmében csak akkor kell és lehet házhoz kivitt szórólapokkal értesíteni a fogyasztókat a szolgáltatás felfüggesztésérôl, amikor kis létszámú érintettrôl van szó. Ellenkezô esetben a rádiókban és az újságban közzétett hirdeté-sekkel hívják fel a lakosság figyelmét a szolgáltatás ideiglenes beszüntetésérôl.

Ebben az idôszakban ajánlatos elvégezni a gyümölcsösökben a növényvédelmi munkálatokat az almamoly, a levéltelenítôk, levéltetvek, pókok, az almafa vértetû ellen. Azokban a gyümölcsösökben, ahol nagy a póktámadás, a következô vegyszerek használhatók: EKALUX - 0,075%, DANIRUN 11 EC - 0,06%, TOEQUE 50 WP - 0,05%, SINTOX 40 CE 0,1%, SINORATOX 35 SC - 0,1%. Amennyiben nem tapasztalható póktámadás, hosszú ideig tartó utóhatású rovarölô szerekkel érdemes végezni a kezelést mint: RIMON 10 EC - 0,06%, VICTENON 50 WP - 0,05 - 0,075%, CARBETOX 37 CE - 0,4%, PALLAS - 0,3%, SEVIN 85 WP - 0,15%. Figyelem! A keverék kijuttatása az egy cm átmérôjû gyümölcsökre azok ritkulását idézi elô.

Az alma betegségei - varasodás, lisztharmat - elleni kezelésekkor ajánlatos gombaölô szereket adagolni a keverékhez. Ezek: STROBY DF - 0,01%, SCORE 250 EC - 0,01%, CHORUS 75 WG - 0,02%, CLARINET - 0,1%, FOLICUR MULTI 50 WP - 0,075%, vagy kontakt szereket: CAPTADIN 50 PU - 0,25%, MERPAN 50 WP - 0,25%, FOLPAN 50 WP 0,3%, FOLPAN 80 WG - 0,2%, SUMI-8 12,5 WP - 0,015%, ALCUPRAL 50 PU - 0,3%.

A kezelés 14 nap után megismételhetô a következô termékek egyikével: BULLDOCK - 0,05%, FASTAC 10 EC - 0,015%, POLYTRIN 200 EC - 0,015%, CHINMIX 5 EC - 0,03%, SUMIALFA 2,5 CE - 0,015%, DECIS 2,5 CE - 0,025%, amelyekhez adagolható a fent említett gombaölô szerek egyike.

A szilvamoly, szilvamagdarázs, araszolók, levéltelenítôk, pókok ellen ugyancsak ebben az idôszakban kell védekezni. Póktámadáskor a következô rovar-, és atkaölô szerek hatékonyak: EKALUX S - 0,075%, SINTOX 40 CE - 0,1%, SINORATOX 35 CE - 0,1%. Póktámadás hiányában a következô utóhatású rovarölô szerek hatásosak: DURSBAN 40 CE - 0,2%, RELDAN 40 EC - 0,1%, LEBAYCID 50 CE - 0,15%, SEVIN 85 WP - 0,15%, SUMITHION 50 EC - 0,1%, CARBETOX 37 CE - 0,4%, PALLAS - 0,3%.

A szilva betegségei - vörös levélfoltosság, levéllikasztó varasodás, gombásodás, moniliás rothadás - gombaölô szerekkel kezelhetôk, mint: CAPTADIN 50 PU - 0,25%, MERPAN 50 WP - 0,25%, FOLPAN 50 WP - 0,3%, FOLPAN 80 WG - 0,2%, MANCOZEB 800 - 0,2%, TOPSIN 70 PU - 0,07%.

Mivel a peték lerakása szakaszosan történik, a kezelést 14 nap után érdemes megismételni, ezúttal rövid ideg tartó utóhatású rovarölô szerekkel: BULLDOCK - 0,05%, FASTAC 10 EC - 0,015%, POLYTRINN 200 EC - 0,015%, CHINMIX 5 EC - 0,03%.

Figyelem! A munkavédelmi, állatvédelmi és környezetvédelmi elôírások tiszteletben tartása mindenki számára kötelezô.

Ioan Ungurusan mérnök, a növényvédelmi felügyelôség igazgatója

a Maros-gát környékén. Itt volt az 1800-as évek végén, az 1900-as évek elején a gyergyói és görgényi tutajosok kikötôhelye. A változás 1903 után következett be, amikor dr. Bernády György polgármester és az olasz Lenarduzzi cég között megegyezés jött létre a Maros szabályozásával kapcsolatosan. Így a régi fagát helyén felépült az ötnyílásos betongát azzal a céllal, hogy biztosítsa a Turbina-árok és a város ivóvízellátását, valamint a gyakori árvizekkel szembeni védekezést. A kiszélesített Maros meder partjait a gát körül cementlapokkal is megerôsítették. Hosszú idôn át csend honolt ezen a tájon, tilos volt a fürdés is.

A gátat 1944 szeptemberében a visszavonuló német csapatok felrobbantották s az újjáépítésére csak 1949-ben került sor. Ekkor pucolták ki a Maros medrébôl az évtizedeken át lerakódott iszapot, s az így keletkezett 4-5 méter mélységû víz valósággal ide csábította a kispénzû egyetemistákat és az úszni vágyó vásárhelyi fiatalokat. Igy kezdôdött el a CEMENTLAPOK meghódítása.

Az ’50-es években már kezdett kialakulni a törzsgárda, melynek tagjait nem csak a napozás, az úszás lehetôsége, hanem az itt elhangzó eszmecsere is ide csábította. Íratlan szabályok tartották össze a fürdôzôket kora tavasztól késô ôszig. Késôbb e csoporthoz csapódtak a Víkendtelep úszni vágyó fiataljai is. A "laposok" számára ez lett a világ legszebb és legjobb fürdôhelye. Ezt bizonyítja az is, hogy más vidékre, más országba eltávozottak ma is nosztalgiával gondolnak a Cementlapok által nyújtott "komfortra", a közös ismerôsökre és hazaérkezésükkor az elsô útjuk ide vezet...

A Maros-gáttól északi irányba a folyóval párhuzamosan haladó úton jutunk el a Hétfák nevû partrészre, melynek csendessége tette vonzóvá ezt a fürdôhelyet. A II. világháború után kipusztultak a fák, lassan elnéptelenedett ez a közkedvelt fürdôhely.

Jó lenne, ha az ökológusok a polgármesteri hivatal segítségével újraültetnék azt a hét fát, melynek elôdjei hosszú éveken át a "vásárhelyi aranypart" szimbólumai voltak. Ugyanakkor tervbe vehetnék az illetékesek a folyómeder és a part kitisztítását, hogy ez a terület visszanyerje természetes szépségét, hogy továbbra is vonzó legyen a természetet és a vizet kedvelôk számára.

Fodor Sándor (S.)

Fodor Sándor nevezi így szülôföldi barangolásairól szóló mûvében a Farkaslaka környéki tájat. A múltkor gyermekcsapattal jártunk a szencsedi nárciszmezôn, Farkaslakán, Szejkén. Úgy tûnt, az elmesélt regék - Firtos váráról, tündérekrôl, óriásokról - keltették fel leginkább az érdeklôdésüket. Nem csoda, hisz a táj - a Nyikó mente, Korond pataka, a susogó erdôk, a fehérlô nárciszrétek, a dombok közt megbúvó falvak legendás hangulata megragadó. Érdemes lehet sokadszorra is elmenni oda. Aki igazán szeretné érezni e tájak igazi varázsát, járja be gyalogszerrel, vagy két keréken. Egy régi, tavaszi túránk útvonalát ajánlom: Kalanda tetô-Firtos vára-Firtosváralja-Pálfalva-Farkaslaka- Szejkefürdô. Mert a "legnagyobb székely" síremlékéhez (Kerekes Péter Pál fotóján) feltétlen el kell kell zarándokolni, talán az ô mûve lehet a legigazibb útmutatónk e tájakon.

A 175 éve született Orbán Balázs még sok mindent láthatott, ami ma már csak emlék. Érdemes megkeresni azt, ami még nem tûnt el, s elgondolkozni a régmúltakon.

Ehhez kíván kedvet, erôt az Erdélyi Kárpát Egyesület marosszéki osztálya nevében

Kerekes Ibolya

Kupaverseny válogatóval

Marosvásárhelyen és környékén rendezték a román kerékpáros szövetség kupájáért kiírt háromszakaszos országúti versenyt a hétvégén. A megmérettetésen 42 induló vett részt, közöttük a Muresul fiatal kerekezôkbôl álló csapata, Berekméri Csongor tanítványai. Az elsô szakaszt a Marosvásárhely-Segesvár- Marosvásárhely szakaszon, somostetôi befutóval a ploieïti-i Frunzeanu Marian nyerte, a marosvásárhelyi Székely József az 5., Madaras László a 7., György Levente a 9. helyen érkezett be. Ekkor Székely az ifjúsági korosztályban, Madaras pedig a junioroknál az 1. helyen állt. A második szakaszon a Marosvásárhely-Dános-Marosvásárhely útvonalon a Vácmányon meglépett Ciocan Alexandru (Conpet Ploiesti) gyôzött, a 6. helyen befutott Madaras pedig megôrizte vezetô helyét a juniorok között. A harmadik szakaszt szombat délelôtt a Pandúrok útján kialakított körpályán bonyolították, Ciocan újabb gyôzelme az összetettben is meghozta számára az elsô helyet. Madaras László a juniorok versenyében nyert, míg Székely József végül az ifjúsági kategóriában a 4. helyen zárt.

A fenti két marosvásárhelyi kerékpáros, valamint az ugyancsak Mureïul-versenyzô Logigan Lucian a mutatott teljesítmény alapján részt vehet a június elején rajtoló román kerékpáros körversenyen, ahol egy nem hivatalos ifjúsági válogatottat erôsítenek majd. A verseny Marosvásárelyen is áthalad, a mezôny június 10-én fog Nagyszeben irányából beérkezni, hagyományosan a prefektúra elé.

Logigan egyébként azért nem szerepel a kupaverseny rangsorában, mert több társával együtt szombaton Csíkszeredában egy maratoni hegyikerékpáro-versenyen vett részt, ahol meg is nyerte a juniorok 50 km-es távját. A fiatalabb korosztály 30 km-es versenyén klubtársa, Gáll Lehel gyôzött, az ifjúságiak 50 km- ét egy újabb marosvásárhelyi, Székely Zoltán nyerte, míg a felnôtteknél 100 km-en biztosan vezetô Mircea Ottó és György Levente a szervezôk hibájából eltévesztette az útirányt, pontosabban hamarabb haladtak, mint a pályakitûzôt szállító gépkocsi, így a biztos gyôzelemtôl estek el.

Öt mérkôzés eredményét állapították meg zöld asztalnál

Északi csoport: Sáromberke - Dedrádszéplak 3-0 (meg nem jelenés); Görgényszentimre - Görgényoroszfalu 5-3; Lövér - Nagysármás 3-0 (hivatalból); Déda - Holtmaros 5-3; Alsóidecs - Görgénysóakna 3-3; Marossárpatak - Bátos 3-0 (hivatalból); Marosvécs - Soropháza 1-1.

Déli csoport: Marosszentanna - Náznánfalva 3-0 (jogosulatlan játékos szerepltetése miatt; a pályán: 2-4); Mezôbánd - Csittszentiván 2-1; Nyárádszereda - Mezôzáh 4-0; Kiscserged - Harasztkerék 2-4; Marosgezse - Vámosgálfalva 0-3 (felfüggeszetett játékjogú játékos szerepeltetése miatt; a pályán: 2-1); Csatófalva - Mezôfele 1-3; Küküllôdombó - Mezôpanit 2-1.

A 20. forduló eredményei:

I. csoport: Mezôszabad - Mezôkapus 5-2; Mezôkirályfalva - Mezômajos 0-4; Uzdiszentgyörgy - Galambod 3-0 (meg nem jelenés, Galambodot kizárták); Mezôszentmárton - Mezôbergenye 3-0. Mezôménes és Mezôpagocsa álltak. Galambod kizárásának következményeként, az elmaradt Mezômajos - Galambod találkozó eredménye hivatalból 3-0. Állás: 1. Mezôkapus 32 p. 2. Mezôszabad 30 p. 3. Mezôbergenye 28 p.

II. csoport: Koronka - Szentgerice 7-0; Gyulakuta - Jedd 3-2; Harcó - Somosd 3-4; Kibéd - Székelymoson 2-0; Teremiújfalu - Búzásbesenyô 0-3 (a pálya használhatatlan állapota miatt). Cikmántor állt. Állás: 1. Búzásbesenyô 44 p. 2. Gyulakuta 43 p. 3. Jedd 39 p.

Cosmin Podar országos ezüstérmes

A tavalyi bronz után az idén ezüstérmet szerzett a 96 kg-os súlycsoportban, az idény legfontosabb belföldi felnôtt versenyén, a Kolozsváron szervezett országos bajnokságon, Cosmin Podar, a marosvásárhelyi ISK sportolója, ifj. Gyarmati Ferenc tanítványa, miután csak a döntôben maradt alul a Steaua birkózójával Mihai Stroiával szemben. A még mindig nagyon fiatal Podar a jövôben még feljebb léphet.

Sajnos nagyon sok marosvásárhelyi versenyzô éppen csak lemaradt a dobogóról, ami másrészt viszont öröm, hisz az országos 4. hely sem megvetendô eredmény. Ebben a helyzetben van a 84 kg-os Adrian Recorean és az 55 kg-os Florin Trifan (mindketten ISK, utóbbi még ifjúsági), valamint a 74 kg-os László Levente és a nôknél a 48 kg-os Fekete Katalin (mindketten Muresul, edzô: Márton József). A szintén ifjúsági Vlad Boeriu (ISK) az 5. helyen zárta a 74 kg-os súlycsoport versenyét.

Bronz az egyetemi országos bajnokságon

Egyetlen marosvásárhelyi cselgáncsozóként vett részt Nemes Szabolcs, harmadéves fogász hallgató, a CS Armata versenyzôje Nagyszebenben az országos egyetemi cselgáncsbajnokságon. A 100 kg-os súlycsoportban induló sportoló kitûnôen szerepelt, s teljesítményével a bronzérmet érdemelte ki. Ez az elsô országos érem, amelyet marosvásárhelyi cselgáncsozó szerez az utóbbi 15 évben. Nemes Szabolcsot anyagi nehézségekkel küszködô klubja a tavaly pénzhiány miatt nem küldte ki az országos felnôtt bajnokságra, most azonban az akkori érmesek közül kettôt is legyôzött. Ilyen körülmények között a Bukarestben novemberben sorra kerülô verseny egyik esélyesévé lépett elô. Remélhetôleg az idén nem lesz részvételének akadálya.

A megyei labdarúgó-egyesület közli a különbözô bajnokságokban szereplô egyesületekkel, hogy a helyhatósági választásokra való tekintettel, a jogkörébe esô valamennyi bajnoki mérkôzést (megyei, illetve falusi bajnokság), amelyet eredetileg június 6-án kellett volna lebonyolítani, szombaton, június 5-én játszanak, a megyei bajnokságban a kezdési idôpont 17, a falusiban 16 óra.

Kiesett Agassi

Meglepetéssel debütált Franciaorszá