Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Célegyenesbe jutott a román nemzetgazdaság büszkeségének, a Petromnak a privatizációja. Az 57.000 alkalmazottal, két olajfinomítóval és mintegy hatszáz benzinkúttal rendelkezô mamutcég a belföldi üzemanyagpiac mintegy felét birtokolja, így érthetô (ha nem is egyetértôleg), hogy a centralizációra - a szalonképesség határait súrolva - mindig is törekedô bukaresti hatalom nehezen szánta rá magát a magánosításra. Most azonban már nem volt lehetôség újabb kibúvóra, miután a Nemzetközi Valutaalap bukaresti képviselôje, Graeme Justice tisztán és világosan kijelentette: Románia nem aspirálhat a bolgárok által már rég elnyert mûködô piacgazdaság minôsítésre, ha a cég továbbra is többségi állami tulajdonban marad.

Az európai uniós integráció kényszere pedig még Bukarestben is nagy úr, s a kényszerû elôre menekülésben a régóta húzódó privatizációs folyamatnak végre megjósolhatóvá, idôben behatárolhatóvá vált a befejezése azáltal, hogy a jelentkezô potenciális vásárlók közül az osztrák ÖMV-vel javasolta a tárgyalások megkezdését a Credit Suisse First Boston tanácsadó cég.

Ismervén számos korábbi félresikerült magánosítás történetét, a nagy nemzetközi tekintélynek örvendô osztrák cég kiválasztása (még ha a tulajdonképpeni folyamat lezárásáról egyelôre nem beszélhetünk) pozitív fejleménynek tekinthetô. Anélkül, hogy nevesítenénk ugyanis, az eredetileg versenybe szállt konkurensek között számos kevésbé bizalmat gerjesztô is akadt, márpedig a Petrom jövendô politikája (még akkor is, ha árai megszabásakor nem tekinthet el a kôolaj nemzetközi árától, valamint az EU energetikai követelményrendszerétôl) az egész nemzetgazdaságra kihat.

Ugyanakkor szintén a bizalom a kulcsszó a versenyben lemaradt magyar Mol esetében. Igaz, az ô ajánlatuk elutasítását ezúttal elsôsorban az indokolta, hogy - minden felkínált elôny mellett - a kiírás bizonyos elemeivel ellentétes javaslatokat fogalmazott meg, de érzésünk szerint jogosan tevôdik fel a kérdés, hogy amennyiben az ÖMV visszavonja ajánlatát, vajon nem ismétlôdött-e volna meg az, amit a máig állami kézben maradt Román Kereskedelmi Bank (BCR) meghiúsult privatizációja esetében a magyar OTP- vel szemben tapasztaltunk, azaz a nyilvánvalóan elfogult elutasító álláspont?

Ha pedig a Petrom magánosítása - a keménynek ígérkezô tárgyalások után - vélhetôleg révbe ér, a BCR tavaly meghiúsult privatizációjának kérdése máig sem rendezôdött megnyugtatóan, s egy másik akadályt képezett, amikor a mûködô piacgazdaság létezésének megállapítása került szóba.

Sajnálom, de most is fehér szakállal fogadom önöket. Annyit a városi választási iroda is tudhatna, ahogy az ember öregszik, a szakálla is egyre fehérebb lesz, mondta bevezetôként dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltje tegnap sajtótájékoztatón, amelyen bejelentette, hogy az Ökológus Párt elnöke, Mircea Munteanu megóvta az RMDSZ polgármesterjelöltjének választási plakátját, mert szerinte annak a színkombinációja "egy másik ország", nevezetesen Magyarország nemzeti szimbólumait idézi. Kelemen Atilla hangsúlyozta: nem a reklamáló okfejtése zavarja, hanem az, hogy a municípiumi választási iroda 4-5 arányban elfogadta az említett óvást. Ennek ellenére sem fogja kékre festeni a szakállát, tette hozzá.

A sajtótájékoztatón, amelyen részt vett Frunda György szenátor, Csegzi Sándor és Lokodi Emôke tanácsos-jelöltek, szó volt a plakátháborúról, a polgármester által szándékosan elszalasztott városfejlesztési, beruházási és egyéb lehetôségekrôl és Dorin Floreának "az SZDP cinkos hallgatása mellett folytatott törvénytelenségeirôl", valamint az egyre inkább bekeményítô negatív kampányról.

1998-99-ben a volt polgármester, a helyi tanács és az Európa Tanács romániai delegációja közös erôfeszítéseinek köszönhetôen Marosvásárhely megkapta az európai zászlót, jelentette ki Frunda György szenátor. Mire felhúzták, Florea lett a polgármester, aki megígérte, hogy folytatja majd a szükséges lépések megtételét, hogy megkapjuk az európai plakettet, majd az európai város státust. Így Marosvásárhely egy olyan európai klub tagjává válhatna, ahol a tagok kölcsönösen segítik egymást, közös kulturális, etnikumközi, emberjogi stb. programokban vehetnek részt, amelyekre az EU vissza nem térítendô, vagy részben visszatérítendô finanszírozást biztosít.

Ezt a lehetôséget Vásárhely elszalasztotta Florea rövidlátása miatt, amivel anyagi és erkölcsi károkat okozott a városnak. Segesvár, amely utánunk tette meg az elsô lépéseket, már a plakettet is megkapta. Frunda György véleménye szerint az új polgármester meg fogja tenni a szükséges lépéseket.

A továbbiakban arról beszélt, hogy ô maga és az RMDSZ is elutasítja a negatív kampányt, de vannak dolgok, amiket ki kell mondani. Például azt, hogy a város lakói nem sokat tudnak az EU-beruházási programokról. Ezeket sem lenne szabad kihagyni, hiszen az elkövetkezendôkben a különbözô projektekre a finanszírozást, kezdve az ökológiai programoktól akár az aszfaltozásig, nem a minisztériumokon meg ügynökségeken keresztül kapjuk, hanem direkt az önkormányzatoknak utalják. Viszont Florea ezeket sem használta ki, ezért vannak még földutak Marosvásárhelyen, ezért nincs még bár egy hatástanulmány az ökológiai szeméttelepre. Frunda szerint az RMDSZ-nek vannak szakemberei, akik képesek elkészíteni a tanulmányokat, pályázatokat megírni.

Lokodi Emôke arról beszélt, hogy bár a választási törvény elôírja, hogy minden pártnak és formációnak biztosítani kell az esélyegyenlôséget, hogy részt vehessen a kampányban, a polgármester már hónapokkal elôbb elôkészítette a terepet a törvény kijátszására. Áprilisban két céggel két szerzôdést kötött a pannókra. Az egyik a Media Marketing Kft., a másik a VIACONS BUSINESS CONSULT. Elôbbi alig több mint 10 millió lejt fizetett 40, közterületen felállítandó pannó díjáért, a másodikról nem derült ki semmi.

Az viszont igen, hogy ezek a cégek a területeiket ingyen átengedték a jelenlegi polgármesternek. Tisztázni kell, hogy mit fednek ezek az összegek, mert nem reálisak. Ugyanakkor a városi tanács RMDSZ-es tagjai megerôsítették, hogy visszavontak minden, az ideiglenes szerzôdésekre vonatkozó határozatot. Az ügyet jelentették a megfelelô szerveknek.

Kérdésre válaszolva Kelemen Atilla kijelentette: a megyében a PSD azt hiszi, a törvények rá nem vonatkoznak, s azt tehet, amit akar. Példának hozta fel, hogy a Pro Tévében a polgármesteri hivatal két alkalmazottja, Marius Pascan és Dan Gliga egy órán keresztül dicshimnuszokat zengett a hivatal megvalósításairól. A mûsorvezetô pedig szemmel láthatóan alájátszott ennek. Ez világos bizonyítéka, hogy megszegik a választási törvény elôírásait, de a jóérzés minden határán is túlmennek.

Az RMDSZ szerint a PSD által hallgatólagosan támogatott törvénytelenségek nem maradnak következmény nélkül, az RMDSZ többé nem fog együttmûködni a megyében a kormánypárttal. Úgy vélték, hogy a törvénytelenségek és saját balgasága miatt a PSD veszíteni fog a helyi, illetve a megyei tanácsban. Florea ugyanis csak a saját céljait követi, nem kampányol támogatóinak.

Az RMDSZ-képviselôk bejelentették, hogy jogi úton támadják meg Floreát a törvény megszegése miatt. És mint mondták, biztosak abban, hogy Florea is elveszíti a választásokat, Kelemen Atilla pedig már az elsô fordulóban gyôzni fog.

Felrobbant egy mûtrágyát szállító kamion hétfôn reggel Buzau megyében. A tegnap kora esti órákig 16 halálos áldozatról volt jelentés. 11 személy megsebesült. A robbanás során meghalt hét tûzoltó, két újságíró és a közelben várakozó gépkocsik hét utasa. - Egy katona eltûnt, három helybéli lakos sorsa ismeretlen. A halottak száma nem végleges - közölte Gabriel Oprea közigazgatási miniszter.

Az ammónium-nitrátot szállító kamion a Buzau megyei Mihailesti községben felborult, a rendôrök és tûzoltók helyszínre érkezése elôtt kigyulladt, majd a mentési munkálatok közben felrobbant.

A robbanás következtében 16 lakóház tetôzete megrongálódott, ablakaik kitörtek, a detonáció helyén közel 10 méter mély kráter keletkezett, a robbanás 40 méteren tönkretette az aszfaltot. A katonai tûzoltókat 5.30 óra körül riasztotta a felborult kamion sofôrje. A két jármûvel a helyszínre érkezô 12 fôs tûzoltócsapatot beavatkozás közben érte a robbanás, hét tûzoltó - egy tiszt, egy altiszt és öt sorkatona - életét vesztette, négyen megsebesültek. A robbanás környékét lezárták, a közúti forgalmat elterelték.

A baleset okait és körülményeit vizsgáló csoport több lehetôséggel számol. Lehetséges, hogy sofôr elaludt a volánnál, a kamion pedig lesodródott az útról. A katonai tûzoltók nem zárják ki, hogy az ammónium-nitrát robbanását a kamion gumiabroncsainak kigyulladása okozta. Viorel Nemes tábornok, a Polgári Védelem országos parancsnoka azt nyilatkozta a Mediafaxnak, hogy két robbanás történt: az elsô a kamion felborulása pillanatában, a második a rakomány túlhevülése után. Nemes azt is elmondta, hogy a mezôgazdaságban mûtrágyaként alkalmazott ammónium-nitrát granulátum robbanása nyomán keletkezett anyagok nem jelentenek veszélyt a környék lakóinak egészségére. A helyszínen vizsgálatot folytat a rendôrség, a tûzoltók és egy ügyészségi csoport is. A kamion tulajdonosa, egy Dolj megyei cég rendelkezett a veszélyes anyagnak minôsülô ammónium-nitrát szállításához szükséges engedélyekkel. (Mediafax)

Együtt, szabadon!

Együtt, szabadon címmel Marosvásárhelyen, a ligeti stadionban kerül sor az év koncertjére június 2- án este 8 órától. Fellépnek Marosvásárhely közkedvelt színészei: Györffy András, Nagy István, Kárp György, Szélyes Ferenc és elsô alkalommal a marosvásárhelyi stadionban a Maros Mûvészegyüttes.

Marosvásárhelyen elôször lép fel a magyarországi élô rocklegenda, Demjén Ferenc és zenekara. Az év legnagyobb zenei eseményének számító koncerten az elmúlt évtizedek legnagyobb magyar slágereit hallhatják az érdeklôdôk. A belépés díjtalan. Mindenkit várunk! Az RMDSZ kampányzáróján énekeljük együtt az elmúlt harminc év legszebb magyar slágereit!

A Marosvásárhelyi Bolyai Farkas- Református Kollégium 1948-49-ben végzett promóciója öt év után ismét találkozott 2004. május 22- én, immáron 447 éves ôsi alma materében. 55 éves érettségi találkozót tartott az egykor két párhuzamos osztályból álló, 76 tagot számláló lelkes csapat.

A tanügyi reform áldozataiként az új körülmények között kovácsolódtak iskolai közösséggé, az önazonosságot fel nem adva, természetesen.

A két híres iskola, a Református Kollégium és a Katolikus Fôgimnázium egykori tanulói büszkék voltak ôsi iskolájukra.

A kommunista rendszer azonban a hagyományos tabló készítését is megtiltotta. Arra hivatkozva, hogy kispolgári csökevény, csak két csoportkép készítését engedélyezték. 1989 után, ragaszkodva ôsi hagyományaikhoz, a két fényképet felhasználva a Bolyai Farkas Líceum 440 éves évfordulójára készítették el a póttablót, amely mint történelmi bizonyíték, az iskola falán látható.

A tablón és a találkozók alkalmával készített emlékfüzetekben közölték mindkét iskola fényképét, Figyelemre méltó, hogy az évfolyam tagjai mindvégig következetesen harcoltak az 1989-es eseményeket követô idôszakban az önálló magyar oktatás visszaállításáért és az egyházi iskolai ingatlanok, épületek visszaszerzéséért. Az 1994-ben tartott 45 éves érettségi találkozón beadványt készítettek és juttattak el az illetékesekhez, visszhang, érdembeli válasz nélkül. Illetve hát mindazok, akik - "megfogyva bár, de törve nem!" - megérhették 55. érettségi találkozójukat, öregdiákokként együtt örülhettek annak, hogy mindkét tanintézet törvényes úton került vissza az egyházak tulajdonába. Most már tervezgethetnek unokáik továbbtanulásáról lehetôségeikrôl, illetve gondoskodhatnak a gyakorlati megoldásokról, mindmáig büszkén tekintve fel ôsi scholájukra, bízva egykori hírnevük további erôsödésében. Jó volt megint együtt lenni!

Torockóiak keresték fel a Nyárád menti kistérséget a hét végén, tapasztalatszerzés céljából. Kitûnô alkalom nyílt egyúttal a környék népmûvészeinek bemutatkozására. Alkalmat kínált a Romániai Magyar Népmûvészeti Szövetség (RMNSZ) tizedik találkozója, melyet a református egyház Bocskai termében tartottak, és kiállítással kötöttek egybe.

Az RMNSZ a nemzeti hagyományokra építô, a tárgyi kultúrát elôsegítô, értékközpontú érdekképviseletet ellátó, független társadalmi szervezet, népszerûsíti a mestermunkákat, szakmai továbbképzést biztosít, és felvállalja az utánpótlás nevelését is. 1995-ben alakult, több hagyományôrzô egyesület csatlakozott hozzá Csíkszeredától Bánffyhunyadig. Állandó rendezvényei a Régiók Népmûvészeti Találkozója, a Szejke Szépteremtô Kaláka, a Mikulási kiállítás. Alkotói részt vesznek a kirakóvásárokon, kiállításokon, idehaza és külhonban, mesterség-bemutatókat tartanak. A tizedik tanácskozást Nyárádszeredában Tifán Irén elnök nyitotta meg, bemutatva az RMNSZ tevékenységét. Utána Szatmári Ferenc a szakértôi testület munkájáról beszélt. Negyvenöt népi alkotó, Udvarhelyszéktôl Csíkszéken, Sepsiszéken, Marosszéken át Kalotaszegig szerre mutatkozott be a közönségnek. Faragók, szalmafonók, kalaposok, szövô- és varróasszonyok, csipkeverôk a székely népmûvészet legszebb hagyományait mutatták fel. A helyi szervezôk, pontosabban Gligor László Róbert néprajzos munkáját dicséri, hogy a környék jelentôs vagy alig ismert népi mesterei is elhozhatták legjobb munkáikat Nyárádszeredába. A kistérség faluturizmusát ezúttal Szász Csaba jobbágyfalvi fiatal vállalkozó jelenítette meg, vendéglátásból jelesre vizsgázva. Jó volt köszönteni a helyi szépkezûek között Bíró Jánost, a nyárádmagyarósi gyökerû Krizbai Nemes Noémit, a nyárádgálfalvi Varga Ibolyát és Tóth Ferencet, a Harasztkerékrôl érkezô Ferenczi Józsefnét, aki a világ szélére sodort falu szôtteseivel, varrottasaival mutatott megrendítô példát a megmaradásra. Asztalos Enikô tanár, néprajzkutató a Nyárád menti bútorokról tartott érdekfeszítô elôadást.

Május 26-án, szerdán du. 5 órától a szászrégeni mûvelôdési ház kistermében Balassi Bálint születésének 450. évfordulójára emlékeznek.

Elôadó Demeter Imola tanárnô. Szervezô a Kemény János Mûvelôdési Kör.

Május 27-én de. 10 órától a Tamás Ibolya által vezetett szászrégeni Csim - Bumm gyerekbábcsoport bemutatja Ghermet és Gurevics Libácska c. zenés bábjátékát. Az elôadásra a mûvelôdési ház nagytermében kerül sor.

A szászrégeni városi könyvtár és a Kemény János Mûvelôdési Társaság május 27-én, csütörtök du. 5 órától a könyvtár nagytermében író-olvasó találkozót tart.

Meghívott Balázs Imre József, a kolozsvári Babes- Bolyai Tudomány-egyetem tanársegédje. Elôadásának címe: A hetvenes évek poétikája: Hervay Gizella, Kányádi Sándor és Szilágyi Domokos.

Május 27-én, csütörtökön este 7 órától a szászrégeni mûvelôdési ház nagytermében fellép a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata a Túl az Óperencián c. zenés kabarémûsorral. Egy jegy ára felnôtteknek 50.000 lej, diákoknak 30.000 lej.

15 milliárd lejt kapott a HIV-vírus terjedésének megelôzésére, az AIDS-es betegek életkörülményeinek javítására egy marosvásárhelyi alapítvány. A három megyére kiterjesztett program bemutatóján hangsúlyozták: elsôsorban családorvosoknak, tanároknak tartanak elôadásokat a HIV-vírus terjedésérôl, ugyanakkor a terhes kismamáknak ingyen végzik el a HIV-tesztet, s támogatják a már fertôzött gyerekek családjait is.

A kissé hosszúra nyúló programismertetôn az egyik gyermekjogvédelemmel foglalkozó alapítvány képviselôje elmesélte, hogy nemrég részt vett egy érdekes, de vitatható hasznú rendezvényen. A gyermekjogvédelmet szívükön viselô tanárokat a külföldi támogatásból szervezett rendezvény keretében mindenféle, számukra ismeretlen drámapedagógiai módszereken alapuló játékokba vonták be. A fiatal és idôs tanárok közül kevesen találták fel magukat, s még kevesebben értették meg, hogy mi is a felkészítô, továbbképzô üzenete, mi az, amit ôk át kell adjanak diákjaiknak. Mivel nem csak az anyagi támogatást, hanem a továbbképzô, az ismeretátadási módszereket is külföldrôl kapták, nem tudták kellôképpen átalakítani.

A szóban forgó egészségvédelmi bemutató után én is, a fent említett történet szereplôihez hasonlóan, a program hatékonyságában kételkedve hagytam el a teret. Kétségkívül fontos, hogy az egészségvédelmi programok megvalósításához külföldi pénzalapokat vonjanak be. Az is vitathatatlan, hogy szükség van tájékoztató, felvilágosító elôadásokra. A kérdésem csak az, hogy ezek mennyire hatékonyak a HIV-vírus terjedésének megakadályozásában? A szakemberek elôadást tartanak, személyiségfejlesztô gyakorlatokat mutatnak be a családorvosoknak, önkéntes tanároknak, akik mindennapi munkájuk során hasznosítják az ismereteket. Vajon megakadályozza-e egy osztályfônöki órán hallott érdekes, szakszerû elôadás s az ennek kapcsán esetleg kialakuló párbeszéd a tizenéves fiatalt, hogy óvszer használata nélkül ugorjon nemi kalandba, vagy hogy elfogadja a barátai, a forgalmazók által felkínált injekciós tût? Tud-e a családorvos, aki jobb esetben évente egyszer találkozik ifjú ellátottjaival, pár perc alatt olyant mondani, ami legalább elgondolkoztatja a rohanó világban sodródókat? Meg tudja-e változtatni egy utcán kapott szórólap azon berögzött felfogásunkat, hogy a HIV-vírussal fertôzött gyerekek nem jelentenek valós veszélyt, amennyiben gyermekeinkkel együtt tanulnak, játszanak?

Aligha.

Ma, amikor oly fontos beszélni a mindnyájunkra leselkedô halálos kórról, érdemes elgondolkozni azon, hogyan lehet valóban eredményesen, találóan megszólítani a fiatalokat, és nemcsak.

Csillapulni látszanak a viták a romániai magyar közösségen belül az "alternatív politikai kezdeményezések" körül, a Romániai Magyar Demokrata Szervezet (RMDSZ) támogatottsága mindenütt töretlen - mondta hétfôn Markó Béla, az RMDSZ elnöke.

Markó, aki a napokban a helyhatósági választásokkal kapcsolatos kampány keretében a Székelyföldön - Csíkszeredában, Csíkszenttamáson, Gyergyószentmiklóson, Torockón, Torockószentgyörgyön és Marosvásárhelyen - járt, az MTI érdeklôdésére megállapította: lecsillapultak a romániai magyar közösségen belüli viták az RMDSZ-szel szembeni "alternatív politikai kezdeményezésekrôl", e pillanatban az RMDSZ támogatottsága mindenütt töretlen - mondta a szervezet elnöke. Az embereket inkább foglalkoztatták az infrastrukturális fejlesztés kérdései, az út- , a víz- és a gázszolgáltatás problémái, az európai uniós pályázatok lehetôségeinek jobb kihasználása, az észak- erdélyi autópálya építése, a visszaszerzett föld- és erdôtulajdon megfelelô felhasználása, de a helyi közösségek önállóságának, az autonómiának a témája sem hiányzott.

Azzal kapcsolatosan, hogy Orbán Viktor, a Fidesz-MPSZ elnöke a hétvégén Székelyudvarhelyen szoborpark-avatás keretében állt ki az RMDSZ-szel szemben induló Szász Jenô (jelenlegi polgármester) mellett, Markó így fogalmazott: Erdélyben szívesen látott minden magyarországi politikus, jelenlétük ma már természetes a különbözô rendezvényeken. Markó ugyanakkor nem örült annak, hogy e rendezvényen a Fidesz elnöke olyan helyi politikust próbált "megtá-mogatni", aki a romániai magyarság politikai egységének a megosztását próbáló szervezetnek volt a kezdeményezôje. Markó Béla (nem is annyira politikusként, mint inkább értelmiségiként fogalmazva) "enyhe paródiát" vélt felfedezni abban, hogy Székelyud-varhelyen tizenhárom mellszobrot avattak. Szerinte akár "szentség-törésnek" is tekinthetô, hogy az aradi tizenhármak emlékmûvének felavatása után most ugyanezt a tizenhármas számot egy másik szoborparkba "ültetik át". Úgy vélte: aligha tekinthetô mûvészetnek, hogy arcot próbáltak adni a székelyek legszebb legendájának, Csaba királyfinak.

Markó szerint a Fidesz túlságosan belelovallta magát abba, hogy Erdélyben olyan politikai szervezetet hozzon létre, amely jóban-rosszban vele tart. E kísérlet azonban kudarcba fulladt. A Fidesz politikusai egy idô után rá fognak jönni arra, hogy a magyarországi politikai értékrendet nem lehet átvinni Erdélybe. Ott ugyanis jobb egy egységes politikai szervezet, amely egyetlen magyar politikai pártnak sem tetszik igazán, mint sok kicsi erdélyi magyar pártocska, amely közül ki-ki kedve szerint válogathat - fejtette ki Markó.

Octav Cozmînca, a Szociáldemokrata Párt ügyvezetô elnöke vasárnap sajtótájékoztatón kijelentette, hogy államfôi mandátumának lejárta után Ion Iliescu visszatér az SZDP elnöki tisztségébe, Adrian Nastase pedig a kormánypárt államfôjelöltje lesz.

- Azt hiszem, Ion Iliescu úr visszatér a pártelnöki tisztségbe. Az SZDP elnöke egy ügyvezetô struktúrát irányít majd, amely összehangolja a párt mindennapi tevékenységét - mondta Cozmînca. Hozzátette, az SZDP "barátsággal és tisztelettel" várja Ion Iliescu visszatérését a pártba, amelynek a jelenlegi államfô alapító tagja.

Az SZDP ügyvezetô elnöke kifejtette, Iliescu visszatérésére az államfôi mandátum lejárta után kerül sor, Adrian Nastase pedig a kormánypárt államfôjelöltje lesz.

- Meggyôzôdésem, hogy így történik majd, ez az én elôrejelzésem - fogalmazott Cozmînca, de hozzáfûzte, hogy az SZDP kongresszusa június végén vagy szeptemberben dönt az államfôjelölt személyérôl.

(MTI/AFP) - A monarchia, tucatnyi európai állam idejét múlt államformája egyre nagyobb népszerûségnek örvend azokban az országokban, ahol koronás fô uralkodik - feltéve, ha az uralkodó család kellôen demokratikus szellemû, és következetesen tartózkodik mindenfajta politikai szereptôl.

Európában tucatnyi országban él és virul az alkotmányos monarchia, olyan uralkodókkal az élen, akik leggyakrabban megelégszenek a jelképes közéleti reprezentációval, és ôrizkednek attól, hogy politikai kérdésekbe ártsák magukat, kivéve, ha közvetíteniük kell az ellentétes vélemények között.

Több olyan országban, ahol a régiók széthúznak, az uralkodó személye az összetartás biztosítéka.

Belgiumban II. Albertre úgy tekintenek, mint a flamand és vallon régiók közötti egység jelképére.

Spanyolországban I. János Károly nem csupán az ország egységét személyesíti meg, hanem egyre inkább a demokráciát is, a nemzeti közmegegyezésre törekvô sajtó hatékony támogatásának köszönhetôen.

Nagy-Britanniában II. Erzsébet a brit nemzetközösség feje, a Commonwealth pedig a valahai birodalmi nagyság utolsó öröksége.

A monarchia sosem volt ennyire népszerû, mint manapság Belgiumban (a lakosság 70 százaléka vélekedik kedvezôen errôl az államformáról) és Dániában (csaknem 80 százalék a támogatottság).

A hithû királypártiak szerint a hercegek és közrendû aráik házassága azzal fenyeget, hogy meggyengíti az öröklôdésen alapuló monarchia legitimitását. De a jelek szerint a rokonházasságok háttérbe szorulása éppen ellenkezô hatású.

A norvég királyi családról az a kép alakult ki, hogy modern és természetes légkörû, amióta a trónörökös Haakon herceg elvette Mette-Maritot, a közrendû, gyermekét egyedül nevelô anyát.

Dániában Frigyes herceg a közelmúltban vette el plebejus származású hitvesét, az ausztrál Mary Donaldsont, akiért rajonganak a dánok. A Bourbon családból származó Fülöp herceg szombaton vezette oltár elé Letizia Ortiz újságírónôt, ami a spanyolok többsége szerint a királyi család korszerû és közvetlen légkörét mutatja.

Svédországban, amely a nemek közti egyenjogúság élharcosa, nemrégiben helyezték hatályon kívül a kizárólag férfiági trónöröklést engedélyezô törvényt Viktória, XVI. Károly Gusztáv idôsebbik lányának trónutódlása kedvéért. A svéd uralkodó felesége, Szilvia királyné egyébként szintén közrendû, ráadásul katolikus vallású.

Dániában a monarchiáról kialakult kedvezô vélemény nagyban köszönhetô a festészetnek, a lakberendezésnek és a mûfordításnak hódoló II. Margit királynônek, akit intelligens és tájékozott nônek tartanak. A dán udvar követi a társadalmi változásokat, például homoszexuális párokat is vendégül lát a hagyományos újévi fogadáson.

Még Nagy-Britanniában - ahol pedig a sajtó a 90-es években rendszeresen ledorongolta a monarchiát - sem esik szó ennek az államformának az eltörlésérôl. Egy 2003 novemberében készült felmérés szerint csupán a megkérdezettek 22 százaléka támogatná, hogy II. Erzsébet halála után választott elnök kormányozza az országot, míg 48 százalékuk Károly herceg, 28 százalékuk Károly fia, Vilmos trónutódlását nézné jó szemmel.

Károly herceg igyekezett javítani a róla kialakult képen, és elfogadtatni a britekkel Camilla Parker-Bowles-t, aki hosszú ideje élettársa.

A brit uralkodócsalád a 90-es években megpróbált ugyan korszerûbbnek tûnni, de ezek az erôfeszítések hamvukba holtak. A Windsorok monarchiája "még mindig olyan, mint a XX. század elején volt: konzervatív, költséges és meglehetôsen zárkózott" - állítja Rodney Barker, a London School of Economics (közgazdasági fôiskola) politológus professzora.

Színes kulturális rendezvényekkel, tudományos tevékenységekkel és sporteseményekkel ünnepelték meg a marosvásárhelyi Elektromaros Iskolaközpont fennállásának harmadik évtizedét. Az egyhetes iskolanapok záróünnepélyét jelenlétükkel megtisztelték a tanintézmény külföldi testvériskolái, a megyei tanfelügyelôség képviselôi, Dorin Florea polgármester, az iskola egykori és jelenlegi tanárai és diákjai.

Kálmán Francisc, az Elektromaros Iskolaközpont igazgatója a harminc éve létezô "elektrós" szellemrôl beszélt, és reményét fejezte ki, hogy komoly kontinuitásban élni fog továbbra is. Az iskola multikulturális környezetében toleranciára, jó erkölcsre szeretnének nevelni, beléjük hintve a tudás iránti vágyat is. Elôadását a tanintézményrôl készült képek színesítették: a fizika, kémia és különféle tantárgyak laboratóriumairól, az elektronikai mûhelyekrôl. Az iskola büszke lehet jól felszerelt, a csúcstechnológia szerint mûködô négy informatikalaborjára. Létezik egy színjátszó csoport is, amely az idén két, nagy sikernek örvendô darabot vitt színre, kórus, különféle sportcsapatok, illetve a hét folyamán adták ki az iskola lapját. Az igazgató az iskolai testvérkapcsolatokról elmondta, hogy mára azok már barátságokká alakultak, sokat tanultak tôlük, elsôsorban azt, hogyan kell európai iskola lenni. Az Elektromaros Iskolaközpont négy éve közremûködik az angliai Chichester Collage-dzsel, a segítségükkel háromszáznegyven tanuló vett részt angol nyelvtanfolyamon. Walesi, hollandiai iskolákhoz is szoros szálak fûzik, ezek jelentôs anyagi segítséget nyújtottak. Mintegy öt éve történt a kapcsolatfelvétel a Határon Túli Magyarok Hivatalának Julianus Testvériskolák programja által az immár százhúsz éves budapesti Bolyai János Szakközépiskolával. Dr. Szenes György, az iskola igazgatója a lapunknak elmondta, hogy fontosnak tartja a kapcsolattartást, egymás kultúrájának megismerését, az erdélyi magyar nyelvû szakképzés támogatását, és azt, hogy "közös jövônk van a közös Európában". Az elsô látogatásuk óta jelentôs változáson ment át régiónk. Akkoriban olyan volt, "akár egy háborúval sújtott vidék", mostanára javult valamelyest az utak minôsége, az áruellátás bôvült. A két ország tanügyi rendszerét, a szakmai oktatást összevetve hangsúlyozta, hogy az anyaországban jobb a technikai felszereltség, és ezáltal erôsebb a szakmai oktatás, a gyakorlatok során maximum tizenkét fôs csoportokkal dolgoznak, ami munkavédelmi és módszertani szempontból is igen elônyös. A testvériskolák közül a legfrissebb kapcsolatot az Elektromaros a komáromi szakközépiskolával ápolja, amellyel a budapesti iskola révén ismerkedtek meg. Horváth Tibor kollégiumvezetô és Szoboszlai Ernô mérnöktanár a kifogástalan vendéglátást emelték ki. Az iskolanapok záróünnepélyén Kálmán Francisc átadta az Elektromaros díjakat.

Ötvennégy 9,50 fölötti tanulmányi átlaggal rendelkezô általános iskolás és 9,00 fölötti átlaggal rendelkezô középiskolás vehette át az okleveleket és az ajándékokat.

Tegnap megyeközpontunkba érkezett a világszerte legnépszerûbb szent ereklye. A Páduai Szent Antal aranyozott mellkasát ábrázoló ereklyetartó öt kontinens után két hónapos romániai körútján ma délelôtt tíz óráig tekinthetô meg a belvárosi Keresztelô Szent János plébániatemplomban, ahonnan a reggeli szentmisét követô búcsúztatás után Csíksomlyóra viszik tovább.

A templomot zsúfolásig megtöltô hívek türelmesen várták a forgalom miatt másfél órát késô ereklyét, amelyet moldovai minorita szerzetesek kísérnek, akik a Romániai Püspöki Kar valamint a Mûvelôdési és Kultuszminisztérium támogatásával a zarándoklatot megszervezték, abból kiindulva, hogy keveseknek adatik meg a lehetôség, hogy eljussanak Páduába, a szent sírjához.

Szent Antal tiszteletére a kerület katolikus papságának jelenlétében Csató Béla fôesperes celebrálta a szentmisét. Szentbeszédében Kapisztrán atya ismertette Szent Antal életét, aki 1195-ben született Lisszabonban, s tanulmányai végeztével lépett be az Ágoston rendbe. Viszontagságos élete során a vértanúságtól sem riadva vissza, Marokkót megjárva került Assisibe, ahol emberi és lelki felkészültségét megtapasztalva Szent Ferenc bízta meg, hogy prédikáljon és teológiát tanítson a testvéreknek. Ô volt tehát a rend elsô nevelôje, aki ékesszólásával hívek ezreinek lelkét és szívét hódította meg. Elismertségét bizonyítja, hogy halála után 11 hónappal szentté avatták.

Páduában bazilikát emeltek a tiszteletére, ahol a legfontosabb ereklyéket ôrzik. Szent Antal nyelve hét évszázad után is épen maradt, mivel oly hûségesen hirdette a szeretet evangéliumát. Népszerûsége az évszázadok elteltével sem fogyatkozott, hívek serege kéri oltalmát s vár titkos bajaira, szenvedéseire gyógyírt.

Berohanunk a templomba, a közbenjárását kérjük, pénzt is adunk, aztán várjuk a kérés teljesülését. Csakhogy Isten nem automata, és Szent Antal révén nem csupán akkor kell hozzá fordulni, ha bajban vagyunk, hanem belsô öntudattal és meggyôzôdéssel kell belélegezni, mint a levegôt - hangzott el a szentbeszédben, amelynek során Szent Antal példájából kiindulva Kapisztrán atya a szavak súlyának fontosságára figyelmeztette a hallgatóságot.

A szertartás végén a közönség körülvette az ereklyetartót, hogy kézzel vagy a magával hozott tárggyal megérinthesse azt.

Szent Antal a jóság nyelvét beszélte, azt az egyetemes nyelvet, amit mindenki ért - válaszolta kérdésünkre Csató Béla fôesperes, aki szerint az ereklyék tiszteletének csak úgy van értelme, ha nem csak formaságból történik, hanem a szentekkel való lelki, szellemi, gondolkodásbeli azonosulás alapján.

Május 21-22-én Szovátán tisztújító közgyûlést tartott a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE). A kétnapos rendezvényen a hazai magyar média érdekvédelmi és szakmai tömörülésének jelen levô képviselôi megvitatták az egyesület idôszerû problémáit, és megújították a szervezet vezetô testületét.

A MÚRE elnöke az elkövetkezô hároméves idôszakban Ambrus Attila, a Brassói Lapok fôszerkesztôje lesz, aki e tisztségben Csép Sándort váltja fel. Az ügyvezetô elnök továbbra is lapunk munkatársa, Karácsonyi Zsigmond marad. A többi tisztséget újonnan választott egyesületi tagok töltik be. Az írott sajtóért felelôs alelnök Szûcs László (Erdélyi Riport), az audiovizuális szakosztály vezetôje Csép Sándor lesz. A szakbizottságok élén ezután Hecser Zoltán (Hargita Népe), Bálint Zsombor (Népújság), László Edit (Maros- vásárhelyi Rádió), Rácz Éva (Kolozsvári Rádió) és Kacsó Sándor (RTV magyar adása) irányítja a tagság tevékenységét. A Maros megyei újságírók szervezeti életének koordinálását területi megbízottként továbbra is Mózes Edith (Népújság) végzi. A becsületbíróság elnökévé Ágopcsa Mariannát (Szatmárnémeti Friss Újság) választották újra.

A közgyûlés résztvevôit szombaton köszöntötte Pomogáts Béla, az Illyés Közalapítvány elnöke, valamint Ipper Péter és Kövér László, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének (MÚOSZ) két küldötte. A munkálatokon meghívottként részt vett Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, aki üdvözlôbeszédében közéletünk néhány idôszerû kérdése, elsôsorban a közelgô helyhatósági választások kapcsán kitért a politikum és a sajtó kapcsolatára, hangsúlyozva a sajtószabadság, a média függetlenségének fontosságát, kiemelve azt a jelentôs szerepet, amely a romániai magyarság önazonosságának és egységének megôrzésében a sajtó munkatársaira hárul.

Szokatlan tanfolyam indult a Megyei Neveléslélektani központ jóvoltából a közelmúltban Marosvásárhelyen. Kezdeményezôje a központ munkatársa, Dósa Jenô pszichológus. Bô két hete került sor az elsô találkozóra.

Mit hozott? - kérdeztük a tanfolyamvezetôtôl.

Viszonylag kevesen jelentkeztek, utóbb viszont annál többen telefonon. És örvendetes módon, sok volt az érdeklôdôk között az édesapa. Hogy mi késztetett a tanfolyam beindítására, mikor élete folyamán az ember különbözô mesterségekre készül, autóvezetésbôl vizsgázik stb., de vajon a szülôi "mesterségre, mûvészetre" hol készülhet föl?

Elméleti és gyakorlati része is van a tanfolyamnak.

Igen. Az elôbbiben a szülôk már meglévô gyermeklélektani ismereteit szándékszunk kiegészíteni az egyes fejlôdéslélektani szakaszok jellemzôinek a megvitatásával, illetve a szülôk olyan személyiségtulajdonságainak ismertetésével, melyek a gyerekek viselkedésének alakulásában hagynak nyomot. Szólunk olyan lélektani hatásokról is, melyekkel a szülôk által használt egyes nevelési módszerek járnak. A gyakorlati részben pedig, mivel sok a gyermeknevelésben naponta megnyilvánuló konkrét probléma, nagyon jó lenne, ha a szülôk kérdeznének rá, mikor miként kellene eljárniuk, mikor milyen okok vezethetnek nevelésbeli gondokhoz, mikor mi következhet be, mivel akadnak a gyerekre, szülôre, családra akár különbözô társadalmi okokra egyaránt visszavezethetô nevelési nehézségek. Számunkra - hangsúlyozta a pszichológus - fontos a család. A család mint rendszer, a benne bekövetkezendô hatásokkal. Nagyon nehéz lebontani, hogyan alakulnak végül is a viszonyok, hogyan lehet ôket megoldani. Minden nevelésbeli helyzet kiváltó okainak megszüntetésével oldható fel - folytatta -, és ezért is szeretnénk hatékony segítséget nyújtani a szülôknek, építve az általuk felvetett problémákra, hisz rugalmasságukra gondolva céloztuk meg épp ôket. 20 éve tanítok gyermeklélektant, de mint gyakorló szülô magam is tapasztaltam, szinte havonként változnak a nevelési eljárások. Másrészt dolgozom szülôkkel is. Így az általuk felvetett gondokat is megpróbáltam tananyagba foglalni, beleértve saját tapasztalataimat is, a legfrissebb szakmai ismeretekkel együtt. A tanfolyamon zajló csoportmunkát különbözô nemû szakemberek vezetik, épp a nevelôi szerepek kiegészítésére. E két hónap teltén számítunk a nagyszülôk számára is hasonló jellegû tanfolyamot indítani, hiszen ôk is részesei napjainknak unokanevelési gondjaikkal, kérdéseikkel. Befejezésül annyit, hogy minden hét csütörtökén du. 5 órától kezdôdik a tanfolyam az unitárius egyházközség tanácstermében - Bolyai tér 13. sz. -, ahová az érdeklôdôket felekezeti hovatartozásuktól függetlenül várjuk.

A Mezôgazdasági, Erdészeti és Vidékfejlesztési Minisztérium kezdeményezése nyomán szervezték meg Busteni-ben a vidéki értelmiségiek országos találkozóját május 18-20. között. A tanácskozások a témakörök szerinti három nagy csoportban zajlottak: termelô, értékesítô szervezetek létrehozása; mezôgazdaság és vidékfejlesztés; a sajtó, a kultúra szerepe a térségekben.

A rendezvényen részt vett Ion Iliescu államelnök, Ilie Sârbu, a szervezô szaktárca vezetôje, továbbá Razvan Theodorescu, Alexandru Mironov. Megyénket Emilia Trasculescu és Precup Ioan, a megyei Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság mérnökei képviselték. Emilia Trasculescu hasznosnak minôsítette a tanácskozást, legalábbis abban a munkacsoportban, amelyben a fenntartható vidékfejlesztésrôl volt szó. Nicolae Istudor államtitkár elôadását tartotta értékesnek. A román felfogás szerint "a fenntartható vidékfejlesztésen értendô a jelenlegi nemzedék igényeinek kielégítése, anélkül hogy káros hatásokat idéznénk elô a jövô nemzedéke számára". Az államtitkár kifejtette, annak ellenére, hogy a mezôgazdaság stratégiai ágazat, szinte lehetetlen helyzetbe került. Ezért az EU-normákhoz való igazodás során el kell érni, hogy az ágazat rövid idô alatt nyerje vissza helyét a nemzeti jövedelem megvalósításában. A holtpontról ki kell mozdulni, hiszen a mezôgazdasági termelés jelenleg csak a saját igényeket elégíti ki. A mezôgazdaság fejlesztésének módozatait a következô területeken igazítja a kormány az EU- elvárásokhoz: a termelés mûszaki fejlesztése, a hatékonyság és a versenyképesség növelése a hazai támogatási rendszer segítségével; az értékesítés megszervezése; a területek összevonása az optimális üzemszerkezetek kialakítása céljából; a pénzhiány megszüntetése; termelô-értékesítô szervezetek létrehozása (ez a támogatások igénylésének alapfeltétele); a termelôi érdekvédelmi szervezetek, szövetkezetek létrejöttének ösztönzése, kezdeti mûködésének támogatása stb. Mindezen és számos más feltételek teljesítése nélkül nem fejlôdhet a falu, a térség. A fenntartható vidékfejlesztés a hatóságok részérôl is új gazdasági, társadalmi politikát igényel, megóva a környezetet is. A fenntartható vidékfejlesztés számos más vetületérôl is tárgyaltak Busteni-ban a mezôgazdasági szakemberek.

Nicolae Istudor, a Mezôgazdasági, Erdészeti és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára ismertette a mezôgazdaság és élelmezés fenntartható fejlesztésérôl szóló stratégiát, amelyet idén május 7-én tettek közzé. A stratégia szerint öt alapvetô tényezô részletes elemzése alapján határozhatók meg a fenntartható fejlesztés irányai: a lakosság, a környezeti és helyi források, a mezôgazdasági termelés, az ipari termelés, környezetszennyezôdés. Románia számára a mezôgazdaság és a vidék fenntartható fejlesztése alapvetô feladat, ennél fogva a fontosságának megfelelôen kell vele foglalkozni, ami nemcsak a vidéken élô polgárok kötelessége, hanem a mind-annyiunké, jelentette ki elôadásában az államtitkár.

Emilia Trasculescu végezetül elmondta, hogy a Megyei Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság agrárkamaráinál dolgozó szakemberekkel együtt a következô idôszakban találkozókat szerveznek a mezôgazdaságban dolgozókkal, amelyeken ismertetik a legújabb rendelkezéseket és a vidékfejlesztéssel kapcsolatos különbözô témaköröket beszélnek, vitatnak meg.

A múlt héten Mircea Munteanu, a Dorin Floreát támogató Ökológus Párt megyei elnöke "választói minôségben" reklamált a municípiumi választási irodánál. Két ügyben is felhívta illetékesék figyelmét a választási törvény úgymond megszegésére.

Az egyikben azt mondja, hogy "az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltjének, Kelemen Atillának a plakátjai ellentmondanak a 67-es törvény 72(6)-os cikkelyének.

Ugyanis, szerinte, a színkombináció "egy másik ország, különösen a Magyar Köztársaság zászlójának színeit idézi". "Természetesen" mellékelte az ominózus plakátot azzal, hogy "a Magyar Köztársaság zászlaja piros-fehér- zöld". "Az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltjének plakátján a következô elemek törvényellenesek: zöld alap, piros RMDSZ-jelvény, a jelszó fehérrel van írva, a jelölt inge fehér", és mit ad isten, "a szakállának egy része fehér".

A buzgó reklamáló nem állt meg itt. Florea egy másik ellenjelöltjének plakátját is "megóvta". Ebben az esetben is ugyanarra a törvénycikkelyre hivatkozva sorolta a kifogásokat. Éspedig: "Románia zászlója piros-sárga- kék. A Nemzeti Liberális Párt marosvásárhelyi polgármesterjelöltjének, Teodor Giurgeának a plakátján "az alap sárga-kék", és "a jelölt nyakkendôje piros".

A Municípiumi Választási Iroda (BEM) megtárgyalta a beadványt és "helyt adott Munteanu Mircea panaszának". A határozat szerint
"kötelezi a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget és a Nemzeti Liberális Pártot, hogy vegyék le a jelöltek választási plakátjait, amelyek színkombinációi Románia és egy másik ország nemzeti szimbólumait idézik". Ugyanakkor "felkérik a kompetens hatóságokat a szükséges intézkedések meghozatalára". A határozatot 5 igen és 4 nem szavazattal hozták.

Az RMDSZ a Megyei Választási Irodánál (BEJ) fellebbezte meg a határozatot. A beadványban megalapozatlannak és törvénytelennek nevezik a határozatot. Ugyanis az RMDSZ zászlaja, amely szimbólumot megalakulása óta használ, és amelyet a Központi Választási Iroda (BEC) elfogadott választási jelként, zöld, fehér és zöld, és a fehér mezôben található a piros tulipán. Ugyanakkor elmondják, hogy az ominózus plakáton az RMDSZ szimbólumai találhatók: piros tulipán a drapp színû alapon és nem zölden, mert a jelölt kabátja kockás bézs alapon. A jelölt inge természetesen fehér, a nyakkendôjén lovas motívum található, a jelölt hobbijára célozva.

Az RMDSZ számára rejtély, hogy ezek a színek hogy emlékeztethetnek egy másik ország szimbólumaira, vagy "ismét tendenciózus csúsztatásról van szó, amikor a "rosszindulat" gyôzedelmeskedik.

Az RMDSZ azt sem érti, hogy miért nem jutott eszükbe Olaszország, Mexikó, vagy Szomaliland tartomány, vagy a Demokrata Párt esetében Finnország és Görögország a fehér-kék színeivel, a PRM esetében Svédország, vagy a Munkáspárt esetében Kína. A törvény nem tiltja egyetlen szín használatát sem, de ha egy plakáton az említett színek másokkal keverve jelennek meg, jogállamban nem képezheti vita tárgyát.

"Meglepô, hogy a választási iroda két bírája helyt adott egy ilyen reklamációnak". A megokolás teljesen alaptalan, tendenciózus, mert a jelöltnek valóban fehér a szakálla, olvasható egyebek között az RMDSZ fellebbezésében.

A Megyei Választási Iroda a tegnap hosszasan tárgyalta az "ügyet", majd annyira belebonyolódtak a színkombinatorikába, hogy mára halasztották a döntést. Ami eléggé meglepô, hiszen állítólag joghoz értô emberek. Esetleg "megfelelô" tanácsra várnak?

Ezek tükrében joggal merül fel a kérdés, hogyan képes egy választási iroda, amely a törvényesség betartását és a választások tisztaságát hivatott felügyelni, amely elfogultság nélkül kellene megítéljen helyzeteket és amelyben bíznunk kellene, ilyen hajmeresztô határozatot hozni. Avagy visszaköszön a 2000-es esztendô, amikor hasonló elfogultsággal kezelték az RMDSZ utólag bebizonyosodott jogos óvását a választások tisztaságát illetôen? Miért hallgat a prefektus, aki állítólag a törvényesség ôre a megyében?

Tegnap a Maros Megyei Törvényszéken sor került a szavazókörzetek elnökeinek és helyetteseinek kijelölésére. A 2004. évi 67-es számú törvény értelmében az elnököt és helyettesét a törvényszék elnöke sorshúzással jelöli ki a prefektus által a polgármesterek javaslatára összeállított jegyzékekben foglalt személyek közül (a sorshúzás tisztségek szerint történik).

A törvény ugyanakkor kimondja, hogy a szavazókörzeti irodák kiegészítendôk a választásokon részt vevô politikai pártok, politikai szövetségek és választási szövetségek egy-egy képviselôjével, a javasolt jelöltek számának csökkenô sorrendjében.

A szavazókörzeti választási iroda tagjainak a kijelölése érdekében a választókerületi választási iroda elnökének közölnie kell a szavazókörzeti választási irodák elnökeivel, kijelölésüktôl számított 24 órás határidôn belül a politikai pártok, politikai szövetségek vagy választási szövetségek mindegyike által állított jelöltek számát.

Maros megyében a helyhatósági választások alkalmából összesen 492 szavazókörzetet alakítanak ki. Ebbôl 134 a municípiumokban (Marosvásárhely, Szászrégen, Segesvár és Dicsôszentmárton), 51 a városokban (Marosludas, Szováta, Radnót, Nyárádszereda, Nagysármás, Erdôszentgyörgy, Nyárádtô), 307 pedig a községekben mûködik majd.

Marosvásárhelyre látogatott a Történelem Fô utcája. A szokatlan elnevezésû rendezvénysorozat címe hallatán ne gondoljanak történelmi jellegû rendezvényre: szervezôi kulturális mûsort állítottak össze, amelyben a dalok, szavalatok mellett politikusi felszólalások is helyet kaptak.

A vasárnap délelôtt kezdôdô várszínpadi rendezvénysorozat városunkbeli stációját Kilyén Ilka és Ritiu Krisztina Ilka nyitotta Wass Albert-szavalattal, majd Ókovács Szilveszter konferanszié vette át a mikrofont, aki a mûsor eredetét ismertette a százötven-kettôszáz fôs hallgatósággal. Ôt Tôkés András tanácsos, a Magyar Polgári Szövetség vásárhelyi szervezetének elnöke követte: udvarias gesztussal köszöntötte a rendezvényen megjelent RMDSZ-t, majd beszédében a diktatúra idôszakának kegyetlen idejére emlékeztetett. Az autonómia kérdésének kapcsán elmondta: minden kor megteremti a maga kurucait és labancait: "mi nem akarunk kicsik lenni, mi szeretnénk álmodni és álmainkat valóra váltani."

Az elnök beszéde után Sasvári Sándor énekelte el a Jézus Krisztus Szupersztár rockopera egyik legszebb áriáját, Jézus Gecsemáné- kertbeli imáját, majd Ölvedi Zsolt MPSZ- tanácsosjelölt kapott szót, aki a szabadság mai nevét az autonómia fogalmában találta meg. Vikidál Gyula Ébredj, nemzetem címû száma szakította meg a beszédek folyamát, majd Ráduly Levente beszédét hallhatta a közönség, ô a pluralizmust mint megoldást, az autonómiát mint egyetlen esélyt hangoztatta.

A következô számot, Máté Péter Hazám címû dalát maga a konferanszié énekelte el, és Kis Antal fôszervezô beszéde, majd Beregszászi Olga dalai után Németh Zsolt vette át a szót. Mint mondta, május elseje óta megadatott, hogy az Európai Unió a cél helyett az eszköz szerepét vegye át - a magyar nemzet újraegyesítésének, e majd' száz év óta kísértô gondolat békés megoldásának eszközét. Nem lesznek könnyûek az elôttünk álló esztendôk. Az erdélyieknek reális esélyük van, de a délvidékiek, az ukrajnaiak elôtt még hosszú út áll, ezért a jelszó a nemzeti szolidaritás fogalmában keresendô. Az autonómia pedig életösztön: Mircea Geoana szerint XIX. századi, befele forduló, és a szegénységet konzerválja. Holott az EU-ban már létezô autonómiaformák bizonyították: az autonómia XXI. századi, nyitott, és anyagi jólétet hoz - mondta Németh Zsolt.

Lámfalussy Sándor közgazdász elôadása

LÁMFALUSSY SÁNDOR közgazdász 1929-ben született Budapesten. 1949-ben elhagyta Magyarországot, és Belgiumban telepedett le. Elsô diplomáját már itt szerezte, a Louvaini Egyetemen végzett közgazdászként 1953-ban. Tanulmányait ezután Oxfordban folytatta, késôbb a Yalén vendégprofesszor, majd visszatért a louvaini alma materhez, ahol 1975-tôl professzor, 1997-tôl pedig az Európa Tanulmányok Intézetét vezette. Szakmai munkássága a kezdetektôl a bankvilághoz kapcsolódott. 1955-ben helyezkedett el tanácsadóként, 1965-tôl vezérigazgató. 1976-tól a bázeli Nemzetközi Fizetések Bankjának gazdasági tanácsadója lett, 1985-tôl az intézmény általános igazgatói posztját vette át. 1988 és 1989 között a Delors-bizottság tagja. 1994-tôl 1997-ig a frankfurti székhelyû Európai Monetáris Intézetet (az Európai Központi Bank elôdintézménye) vezette, ezzel kulcsszerepet vállalt az euró megteremtésében. Számos tudományos és társadalmi cím, valamint több ország kitüntetéseinek birtokosa.

Az elôadás címe egy kérdés, amelyre a válasz egyszerû: mind a kettô. Az elôadás ennek a válasznak a hátterét világítja meg. Áttekinti a monetáris unió elméleti kérdéseit, a közös és egységes pénz létrejöttének közgazdasági mozgatórugóit és következményeit. Történeti nézôpontból vizsgálja a monetáris unióhoz vezetô utat, mely során a politikai és a gazdasági motivációk sajátosan összekapcsolódtak. A gondolatmenet két fontos kérdést tart szem elôtt mindvégig: miért igényel a közös piac egységes pénzt, és a Magyarországhoz hasonló kis nemzetek esetében milyen sajátos hangsúlyt kap az egységes pénzzel kapcsolatos érvelés?

A monetáris unió lényege az egyetlen, közös pénz (single and common currency) használata az unióban részt vevô államok mindegyikében. Az Európai Gazdasági és Monetáris Unió (European Monetary Union - EMU) esetében a közös pénz az euró. A közös pénz bevezetése jelentôs következményekkel jár mind a pénzügy, mind a gazdaság, mind a politika tekintetében.

Pénzügyi következmények

Az országok egyetlen, közös monetáris politikának vetik alá magukat, amely az euró- kibocsátásért felelôs Európai Központi Bank, illetve Bankrendszer (European Central Bank - ECB és European System of Central Banks - ESCB) kezében van. A kamatlábak azonosak az egész unió területén a hasonló hitelképes kölcsönzôk számára.

Gazdasági következmények

Az unió megalapítása elôtt minden ország számára külkereskedelemnek számított a többi tagországgal folytatott kereskedelem; ez az unió létrejöttével belkereskedelemmé vált. Az unió "nyitottsága" ezáltal radikálisan csökkent (az egyes tagországokban az export/GDP-arány alacsonyabb, mint az unió megvalósulása elôtt).

Politikai következmények

Az unió létrejöttével a tagországok többé nem folytatnak saját monetáris politikát, a szuverenitás e fontos részét átruházzák uniós - úgy is mondhatjuk: föderális - szintre.

A monetáris unió két érdekes jelenkori példája az USA és Svájc. Az EMU-ra azonban valójában nincs és a történelem során nem is volt még precedens: itt igen fejlett országok - amelyeknek jegybankjai évszázados hagyománnyal rendelkeznek - temették el nemzeti pénzegységeiket, és csatlakoztak egymáshoz egy föderális intézmény megteremtésében.

Ezzel a történelmi áttekintéssel három tényt szeretnék világossá tenni:

* az európai integráció fejlôdési folyamat volt és az is marad még hosszú ideig;

* ennek a folyamatnak a két motorja - a politikai és a gazdasági - hol egyszerre, hol felváltva játszott szerepet az integráció elmélyülésében és kiterjedésében;

* és végül, ebben a fejlôdési folyamatban voltak megtorpanások, de nem volt visszafejlôdés.

A második világháború után az integrációnak két alapvetô motivációja volt. Az egyik, hogy soha többé ne legyen európai - fôleg német-francia - háború. A másik, hogy soha többé ne ismétlôdjön meg az 1929-33-as krízis "kezelésének" egyik alapvetô tévedése: az országok bezárkózása védôvámok és egyéb szabályozások mögé - ami lényegében az európai gazdaság feldarabolásához vezetett. Ezek a célok vezettek elsôsorban a Montánunió megalapításához - mivel az acél- és szénpiac integrálása lehetetlenné teszi az európai háborút -, valamint az Európai Fizetési Szövetség (European Payments Union - EPU) megteremtéséhez, amely döntô lépés volt a multilaterális fizetési rendszer kifejlôdésében.

A Montánunió pozitív tapasztalatai nyitották meg az utat a Római Szerzôdés aláírásához, amely megalapította az Európai Gazdasági Közösséget, s ezzel célul tûzte ki a védôvá-mok leépítését, és így a Közös Piac bevezetését. A Közös Piac létrejötte rávilágított arra, hogy a siker csak félsiker marad, ha nem egészül ki monetáris unióval. A hágai csúcsértekezleten 1969-ben elôször jelent meg a monetáris unió mint az Európai Közösség célpontja, ezt követôen született meg a Werner- jelentés, a gazdasági és monetáris unió elsô tervezete, amely azonban nem valósult meg a gyakorlatban. Ennek két oka volt: a '70-es évek dollárkrízise és az elsô olajsokk, amelyekre az európai országok reakciói változatosak, illetve ellentétesek voltak.

Ugyanakkor azonban a dollár "lebegtetése" által megindított nagy árfolyam-ingadozások megértették a politikai és gazdasági elittel, hogy ezek az ingadozások komoly károkat okozhatnak a Közös Piac mûködésében. Ezért kezdeményezte Giscard-Schmitt az Európai Monetáris Rendszer (European Monetary System - EMS) létrehozását.

Az EMS célja az volt, hogy az árfolyam-lebegtetô világban az Európai Közösség tagállamai között bizonyos mértékû árfolyam- stabilitást biztosítson.

Az árfolyamok változhattak, de csak bizonyos határokon belül; fel és le lehetett értékelni egyes országok fizetôeszközeinek árfolyamát, de csak közmegegyezés alapján. A rendszer elôkészítette a talajt arra, hogy sikere esetén bevezessék a monetáris uniót.

A '80-as években az EMS mûködése többé- kevésbé megfelelt ezeknek a várakozásoknak, ugyanakkor a Közös Piac fejlôdése megtorpant. Két dolog vált nyilvánvalóvá: hogy a Közös Piac nem szûkíthetô le az áruk szabad mozgására, és hogy a vámmentesség még nem jelent árumozgási szabadságot. Ezen az alapon kezdôdött meg 1987-ben az "egyetlen piac" (single market) megteremtése, amelynek a célja az áruk, a szolgáltatások, a tôke és a pénz, valamint az emberek szabad áramlásának a biztosítása.

Ez az erôteljes liberalizációs folyamat - amelynek egyik legfontosabb része a tôke- és pénzmozgás minden akadályának a felszámolása volt - új érvekkel szolgált mindazoknak, akik számára a monetáris unió létrehozása gazdasági szükségszerûség volt. Hamarosan felállt az Európai Gazdasági és Pénzügyi Unió alapjait kidolgozó Delors-bizottság, és megkezdôdtek a maastrichti szerzôdést elôkészítô tárgyalások.

A berlini fal összeomlása majdnem biztossá tette, hogy Németország elôbb-utóbb egyesül, ami döntô szerepet játszott a monetáris unió elôkészítésének felgyorsulásában. Ennek hátterében a Kohl-Mitterand alku állt: Franciaország (de nem csak Franciaország) elfogadja a német egységet, ugyanakkor a Német Szövetségi Köztársaság elfogadja a monetáris uniót - amely együtt jár a német márkának - és a német márka hegemóniájának - a megszüntetésével.

Egy másik fontos - gazdasági - tényezô, amely biztosította a maastrichti szerzôdés ratifikálását, az EMS 1992/93-as válsága volt, amely bebizonyította a gazdasági elit számára, hogy az árfolyam-stabilitást csak egy radikális lépéssel lehet megvalósítani.

Ez a radikális lépés a monetáris uniót jelentette, amely a végsô fázisában eltörölte a tagországok közötti árfolyamokat.

Így jutottunk el 1999. január 1-jén az euró megszületéséhez, és 2002. január 1-jén az euró bankjegyek és érmék bevezetéséhez.

A monetáris unió lényege, hogy a tagországok közötti kereskedelem a közös pénzben bonyolódik le, tehát belkereskedelemmé válik. Abból, hogy nincs pénzváltás, két elôny fakad: megszûnik az árfolyam-bizonytalanság és eltûnnek az átváltáshoz kötôdô ("tranzakciós") költségek.

Az árfolyam-bizonytalanság ellen lehet védekezni különbözô "biztosítási" módszerekkel. Ám minél nagyobbak az árfolyam- ingadozások, annál többe kerül ezeknek a módszereknek a használata.

A monetáris uniónak hátrányai a nemzeti pénzegység feladásából fakadnak. Az egyik hátrány érzelmi jellegû: az unióhoz való csatlakozással feladjuk a nemzeti szuverenitás egy fontos részét. Ez valóban így van, ám azt érdemes szem elôtt tartani, hogy a mai "globalizált" világban és Európában ez a szuverenitás gyakorlatilag eltûnt vagy eltûnôben van: és ez nem csak egy kis országra áll. Az euró bevezetése elôtt a francia monetáris politika akarva- akaratlanul követte a márkát, tehát a Bundesbank politikáját anélkül, hogy beleszólása lehetett volna a Bundesbank döntéseibe.

Ma az Európai Központi Bank elnöke a francia központi bank volt elnöke. De még tovább mennék. Az eurózóna nélkül a tagállamok monetáris politikája az USA monetáris politikájának a függvénye lenne. Ma már a két monetáris unió között a kapcsolat sokkal kiegyensúlyozottabb.

Hosszabb távon azonban feltehetô, hogy éppen az integráció hatására nagyobb mértékû szakosodás jön majd létre a tagállamok között - és ebben az esetben aggasztó lehet, hogy az EU "központi", elosztó költségvetése nagyon alacsony.

Ezt helyettesíti a tagállamok költségvetési politikájának a használata - de ennek a mûködésnek az elôfeltétele, hogy a "bôséges" években a költségvetés többletet adjon, vagy legalábbis egyensúlyban legyen.

Ami a "belsô" aszimmetrikus sokkot illeti, annak a leggyakrabban említett példája a bérszínvonal robbanásszerû emelkedése; olyan emelkedés, amely jóval meghaladja nemcsak az ország termelékenységnövekedésének a rátáját, hanem - fôleg - a többi tagország egységnyi munkaerôköltség- növekedését is. Ennek következménye a versenyképesség csökkenése, amit az unión belül már nem lehet leértékeléssel egyensúlyozni, és amely így munkanélküliséghez vezet.

Mekkora a valószínûsége az ilyen esemény bekövetkeztének? Az eddigi tapasztalataink alapján nem nagyon nagy. Sem 1999 óta, sem az unió megindulása elôtti három-négy évben nem láttunk ilyen típusú "belsô" sokkot.

Amikor azt vizsgáljuk, hogy miért érdeke Magyarországnak a csatlakozás az Európai Gazdasági és Monetáris Unióhoz, a következô legfontosabb tényezôket kell figyelembe vennünk:

* Magyarország aránylag kis ország;

* aránylag nagyon nyitott ország;

* és ugyanakkor már most is aránylag jobban integrálódott az EU gazdaságába, mint egy sereg tagország.

A közgazdaságtan egyik legáltalánosabban elfogadott tétele, hogy minél kisebb, nyitottabb és integráltabb az ország, annál inkább érdeke pénzének árfolyamát egy nagyobb országhoz kötni.

A monetáris unióhoz való csatlakozás Magyarország számára egy sajátos elônnyel is jár: a monetáris politikát az az Európai Központi Bank vezeti, amelynek elsôdleges kötelessége az árstabilitás megôrzése, és amelynek a vezetôi mentesek a politikai befolyástól.

A csatlakozás feltételei közül Magyarországon az államháztartási hiány mértéke jelenti a legnehezebb pontot.

A magas költségvetési deficit ráadásul nem csak a csatlakozás miatt probléma.

A deficit leszorításának megtervezésekor, illetve a csatlakozás idôpontjának kijelölésekor a hosszú távú érdekeket és a döntések társadalmi elfogadottságát is figyelembe kell venni.

A szavazókörzetek nyitva tartása

2004. június 6-án, vasárnap reggel 7-tôl este 9- ig.

Ki jogosult szavazásra?

Aki június 6-ig betölti a 18. élet-évét.

Mindenki csak abban a szavazókörzetben szavazhat, amelyhez az utcája vagy a települése be van osztva, azaz ahol az állandó választói jegyzéken, vagy pótjegyzéken szerepel.

Ha valaki valamilyen okból kimaradt a választói jegyzékekbôl, de személyi igazolványával igazolni tudja, hogy lakhelye alapján az illetô szavazókörzethez tartozik, akkor kérésére felkerül a pótlistára.

A pótlistára vételt ott helyben, a szavazás napján is lehet kérni a szavazókörzet elnökénél, amit nem áll jogában megtagadni.

Akkor kérhetjük a pótlistára vételt, ha legalább 2004. március 6-tól az illetô szavazókörzetbe szól az igazolványunk, vagy az ideiglenes lakhelyet igazoló okiratunk (ún. "flotant").

Személyazonossági kártyával, ideiglenes személyazonossági kártyával személyazonossági igazolvánnyal ("buletin"), diplomáciai útlevéllel, szolgálati útlevéllel.

Új szabály: a sorkatonák NEM a szolgálati helyükön szavaznak, hanem ahol ÁLLANDÓ LAKHELYÜK VAN! Sorkatonák és a katonai iskolák tanulói a katonai szolgálati könyvvel szavazhatnak az állandó lakhelyükön.

Csak szavazókártyával (amit a személyazonossági kártyával együtt adott a rendôrség), turistaútlevéllel.

A szavazókörbe lépve a bizottság tagjainak átadjuk személyi igazolványunkat (vagy személyazonossági kártyánkat stb.). Átvesszük a 3 darab szavazólapot: egyet a polgármesteri, egyet a helyi tanácsosi, egyet a megyei tanácsosi jelöltekkel. A szavazólap fehér hátlapján rajta kell lennie a szavazókör ellenôrzô pecsétjének.

Nagyon fontos, hogy - mielôtt továbbmennénk - ellenôrizzük le, hogy rajta van-e a szavazólap hátlapján az ellenôrzô pecsét!

Átvesszük a szavazópecsétet az elnöktôl, aláírjuk a névjegyzéket. A szavazófülkébe lépve mindhárom szavazólapon a megfelelô négyzetbe pecsételünk.

FIGYELJÜNK, HOGY

A PECSÉT A NÉGYZET

KÖZEPÉBE KERÜLJÖN!

Minden párt, vagy jelölt neve egy négyszögû keretben van elhelyezve úgy, hogy a keret jobb felsô sarkában az illetô politikai alakulat választási jele is fel van tüntetve.

AZ RMDSZ

VÁLASZTÁSI JELE

A STILIZÁLT TULIPÁN.

Ha több négyzetben szerepel a "votat" pecsét, a szavazólap érvénytelen, tehát: CSAK EGYETLEN NÉGYZETBE PECSÉTELJÜNK - AZ RMDSZ POLGÁRMESTERJELÖLTJÉT, VAGY TANÁCSOSJELÖLTJEIT TARTALMAZÓ NÉGYZETBE!

A szavazófülkében a szavazón kívül csak akkor tartózkodhat más személy, ha ezt a szavazó kifejezetten kéri! Ez a "más személy" lehetôleg ne a szavazóbizottság tagja vagy elnöke legyen.

Összehajtjuk a szavazólapot oly módon, hogy az ellenôrzô bélyegzôvel ellátott fehér oldal maradjon kívül, és a szavazófülkébôl kilépve mindhárom szavazólapot belehelyezzük ugyanabba a szavazóurnába.Ha elrontjuk a szavazólapot, EGYETLEN ALKALOMMAL kérhetünk új lapot, hogy megismételhessük a szavazást.

A szavazópecsétet az elnöknek adjuk vissza, a személyazonossági kártyára a szavazás dátumát tartalmazó öntapadós bélyeget ragasztanak, és erre az elnök ráteszi a "votat" pecsétet, a régi típusú (papír) okmányokba a szokásos módon pecsételnek

Figyelem! Tilos propagandaanya-gokkal bemenni a szavazóhelyiségbe (szórólap, plakát stb.), illetve feltûnô helyen valamely párt kitûzôjét, golyóstollát, pólóját, sapkáját stb. viselni. A szavazatukat leadott személyek nevét a névjegyzékben bekarikázzák, megelôzve ezáltal a csalás lehetôségét; azt, hogy valaki kétszer adja le voksát

A betegség vagy rokkantság miatt szállíthatatlan szavazók kérésére a választási iroda elnöke jóváhagyhatja, hogy a bizottság két tagja elmenjen egy külön szavazóurnával a szavazó tartózkodási helyére. Minden szavazókörzetnél csupán egyetlen mozgóurna van, ezért a szavazás napján idejében jelezzük, ha annak igénybevételét szándékozzuk.

Folytatódik a marosvásárhelyi jelöltek találkozósorozata a választópolgárokkal. A következô napok "ki-telepedéseinek" tervezett programja: május 25., kedd, 12.30-14.30 ó: Tudor, Fortuna; 15-17 ó: Meggyesfalva, Record üzletház elôtt; május 26., szerda, 12-14 ó: Tudor, Fortuna; 15-17 ó: Hidegvölgy, bejárat; május 27., csütörtök, 15-17 ó: Kornisa, After Dark - buszmegálló; május 28., péntek 15-17 ó: Kövesdomb, mozi elôtt; November 7., Eforie; május 29., szombat, 9-11 ó: csütörtöki piac; 11-13 ó: fôtér, Bolyai tér, iskola környékén.

A dicsôszentmártoni Közmûvelôdési Központban május 20-án, csütörtökön tartották a környék polgármester- és tanácsosjelöltjeinek a bemutatkozását. A rendezvényen részt vett több megyei és helyi tanácsos-jelölt, valamint a kerület polgármesterjelöltjei. A fórumon felléptek: a szászcsávási zenekar, valamint a népdaléneklô- és szavalóverseny nyertesei.

- Ismertettük a hallgatósággal, mit végeztünk az elmúlt négy évben, beszámoltunk arról, miként zajlottak le a tisztújítások, jelölôgyûlések és elôválasztások, illetve kiemelt jelentôségû dologként említettük, hogy a dicsôszentmártoni kerületben pillanatnyilag öt RMDSZ-es polgármester, négy alpolgármester és 42 tanácsos valósította meg a helyi közképviseletet. Beszéltünk oktatásunk, kultúránk és szórványlétünk lényeges dolgairól is. A legfontosabbnak azt tartjuk, hogy három iskolát neveztünk át az elmúlt idôszakban, a szakmai oktatást kiterjesztettük Dicsô- szentmártonban, létrejött a magyar osztály. Kultúra szempontjából talán a legfontosabb megvalósítás az, hogy létrehoztuk közmûvelôdési központunkat. Szintén fontos, hogy évente megtartjuk a Dicsôszentmártoni Magyar Kulturális Napokat, továbbá egyéb rendezvényeink is vannak, többször meghívtuk már a hivatásos népi együtteseket is, többek között a debreceni Forgó rózsát, vagy a Háromszék Népi Együttest hoztuk el Dicsôszentmártonba - mondta dr. Kakassy Sándor kerületi RMDSZ-elnök, megyei tanácsosjelölt.

A felszólalók beszámoltak továbbá az egyházi ingatlanok visszaszerzésére tett RMDSZ- sikerekrôl is. Ennek köszönhetô, hogy az unitárius iskolát, amely lényeges épülete Dicsôszentmártonnak, visszakapta az unitárius egyház. - Nyilván nem hallgattuk el kudarcainkat sem. Ismeretes, hogy Dicsôben nincs kétnyelvû tábla, és sajnálatosnak tartjuk, hogy helyi szinten nem sikerült olyan egyezségre jutni a kormánypárttal, amely révén hatékonyabban orvosoljuk gondjainkat - mondta még dr. Kakassy Sándor.

"Van közös jövôképünk, lesz közös jövônk itt, Nagyernyében"

Csütörtökön Nagyernyében mutatta be jelöltjeit a helyi RMDSZ-szervezet. Több mint 150 személy vett részt ezen a gyûlésen, amelyen jelen volt dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke és marosvásárhelyi polgármesterjelöltje is. Politikai tájékoztatóját követôen "nagyon jó és merész bemutatkozót tartott Jánosi Ferenc polgármesterjelöltünk" - tájékoztatott dr. Kelemen Atilla.

- Természetesen, Nagyernye egyfajta elônyben van más községekkel szemben, hiszen az utóbbi idôben több nagybefektetô jelent meg a helységben. Ha csak a Selgrost említem, rögtön érthetô, mirôl beszélek. Tehát van, mibôl gazdálkodjon az önkormányzat, van saját bevétele a községnek, így bátrabban is mer terveket készíteni a tanács. Bemutatták továbbá a tanácsosjelölteket is - a csapatot megfelelôen változatosnak tartom, értelmiségiek, vállalkozók, de gazdálkodók is helyet kaptak közöttük. Minden garancia megvan arra, hogy Nagyernyében egy jó és sikeres RMDSZ-tanács, illetve RMDSZ-es polgármester kerüljön a község élére - mondta dr. Kelemen Atilla.

Jánosi Ferenc hangsúlyozta azt is: nem baj, ha nehéz, makacs emberek is kerülnek egy-egy tanácsba, hiszen a makacs kitartás az eredmények kovácsa és garanciája is egyben.

- Mindenféleképpen lelkes és bizakodó hangulatban zárult az RMDSZ-választási gyûlés Nagy- ernyében, amelyet a polgármester azzal zárt le: van közös jövôképünk, lesz közös jövônk itt, Nagyernyében - fogalmazott a megyei RMDSZ- szervezet vezetôje.

Mostanában sok mindenért tollat ragadhatna az ember, mert csak amúgy kapkodjuk a fejünket egy-egy meglepô hír meg esemény olvastán vagy hallatán. Ez, amirôl írni szeretnék, nem hagy nyugton csak úgy átsiklani rajta. Teszem ezt, miután egyik napilapban elolvastam egy kampánynyitó gyûlésrôl szóló tudósítást.

Azt még természetesnek tartom, hogy városunk lakossága nem ismeri az eseményeket. Az elmúlt négy év hosszú idô volt ahhoz, hogy valakik vagy valaki flash (azaz villám) sikereket teremtsenek, de hogy mi van a háttérben, a kulisszák mögött, azt nem mindenkinek tárják fel. A lényeg az, hogy a jelenlegi városvezetôt dicsôítette. De hogy az egyik jelenlegi önjelölt szavaival éljek, ez olyan, mint az áttelelt alma: kívül szép, belül fekete vagy rothadt. Persze, újra megígérheti azt, amit négy évvel ezelôtt ígért, mert még sok adósság van, különösen itt, a mi munkásnegyedünkben, Meggyes- falván.

Visszatérve arra a bizonyos tudósításra. A Nyugdíjasok Országos Szövetsége Maros megyei fiókjának elnök asszonya virággal köszöntötte az ünnepeltet, sôt, fogadott fiának nevezte. A csattanó nem is ez, hanem a nyugdíjasok nevében felvállalta a támogatást, és biztosította, hogy tagjaik szavazataikkal a jelenlegi városvezetôt támogatják!?

Itt álljunk meg egy szóra. Hogy is van ez?

Az elnök asszony magánügye, kit fogad fiának és kit nem, de miután a sajtóban és rádióban párszor érdekvédelmi szervezetnek nevezték magukat, holott ezt csak a nyugdíjasok szakszervezete mondhatja magáról, amely nem kötelezte el magát egyetlen szövetségnek vagy politikai alakulatnak sem, tagjai szabadon élhetnek alkotmányos jogaikkal, nemzetiségtôl és politikai hovatartozástól függetlenül.

Az elnök asszony kényszerítené a tagságot olyasmire, amihez nincs joga? Vagy a tisztes hölgy még nem olvasott az emberi jogokról és a véleménynyilvánítás szabadságáról?

Vagyunk jó páran nyugdíjasok itt, a negyedben, akik meghányva-vetve ezeket a dolgokat azon gondolkozunk, hogy továbbra is ennek a szervezetnek a tagjai maradjunk-e. Ez a szervezet mindent, amit csak óhajtott, megkapott, mind a polgármesteri hivataltól, mind más civil szervezettôl. Most be akarják nyújtani a számlát? Csak azt ne felejtsék el, hogy mindent, amit a polgármesteri hivatal adott, azt a város lakosságának a zsebébôl adták, és ez még nem jogosít fel senkit, hogy a nyugdíjasokat olyasmire késztesse, amit nem akarnak!

A tudósító még azt is megjegyezte, hogy a tagság java része magyar. Honnan gondolja valaki, hogy ez a tagság egy kétszínû, kétes véleményekkel teli, magyargyûlölô személyre adja majd szavazatát?

Szász Lajos, Marosvásárhely

Bizony nem, ha nem a tagok reális segítségét szolgálja, hanem a haszonszerzés a célja.

A nyugdíjasok önsegélyzô egyesületérôl van szó. Márciusban a Szovátán megtartott közgyûlésen több felszólaló szóvá tette, hogy a hitelbe felvett összeg kamatját, miért vonják le a felvett összegbôl egyszerre, az elején. Többen javasolták, hogy osszák fel a kamatot azokra a hónapokra, amelyekre kiterjed a törlesztés. A magas kamatot - 30% - is szóvá tették ezen a közgyûlésen, ugyanis a bankok is kevesebb kamattal dolgoznak, mint ez az önsegélyzô pénztár. Tulajdonképpen kétszer vágják meg a hitelhez folyamodó kisnyugdíjast: amikor felveszi a kért összeget, 30%-ot rögtön visszatart