|
VI. évfolyam 116. (15686.) sz. |
2004. május 20., csütörtök |
Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro
Apróhirdetések
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro
A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.
Díjmentesen
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro
A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.
Az egyház szerepe a közéletben volt a fô témája a Brassói Evangélikus-Lutheránus Egyházmegye közgyûlésének, amelyet május 19-én tartottak meg a türkösi evangélikus-lutheránus egyházközség templomában. A közgyûlésen jelen volt meghívott elôadóként Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Íjgyártó István, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövete, Bálint Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Varga Attila RMDSZ-képviselô, valamint Markó Attila, az Országos Restitúciós Bizottság alelnöke.
A kisebbségi egyházak esetében már '89 elôtt is a fokozott közéleti szerepvállalás kényszere állott fenn, és '89 után a körülmények hatására ez még inkább fokozódott. Amikor pedig az egyház közéleti szerepvállalásáról beszélünk, fel kell tennünk a kérdést: megteremtettük-e az ehhez szükséges eszközöket? Elsôsorban egy autonóm, gazdaságilag is erôs egyházra van szükségünk, melynek mûködéséhez azonban nélkülözhetetlen a jogi keretek megteremtése: az RMDSZ immár 14 éve dolgozik ennek érdekében, és most is folyamatosan munkálkodik rajta - hangsúlyozta elôadásában Markó Béla. Az egyházaknak nagy szerepe van az oktatás, a mûvelôdés és a szociális-karitatív tevékenységek területén, az RMDSZ pedig az elmúlt idôszakban azon dolgozott, hogy az ehhez szükséges jogi kereteket megteremtse. Így az alkotmánymódosítást megelôzô munka során mindent megtett azért, hogy a felekezeti oktatás zavartalan mûködéséhez szükséges törvénymódosításokat elfogadtassa. Az elmúlt évek jelentôs eredményének számít, hogy az egyházaktól elvett föld- és erdôtulajdon egy részét sikerült visszaszerezni, és most folyik az elállamosított épületek visszaszolgáltatása is. Az egyházaknak biztonságos vagyoni háttérre van szükségük ahhoz, hogy munkájukat akadálytalanul végezhessék - hangsúlyozta a szövetség elnöke.
Markó Béla ugyanakkor elmondta, az egyházaknak rendkívül fontos szerepük van egy ilyen átmeneti korszakban, hiszen a romániai magyar közösség felé folyamatosan biztos erkölcsi értékrendet tud közvetíteni. Fontos az RMDSZ-en belüli ideológiai pluralizmus, de ennél sokkal fontosabb az egységes politikai fellépés.
Az egyháznak az egységes politikai képviselet eszméjét kell támogatnia, és segítenie kell abban, hogy az erdélyi magyar közösségen belül ne érvényesüljenek a megosztási kísérletek - szögezte le az RMDSZ elnöke.
Május elsejétôl átlagosan 5 százalékkal nô a közoktatásban dolgozó oktatók és kisegítô személyzet bére. Errôl a kormány döntött szerdán sürgôsségi rendeletben, az oktatási ágazat szakszervezeteivel folytatott tárgyalások nyomán.
Marian Sîrbu, a szociális partnerekkel való kapcsolattartással megbízott tárca nélküli miniszter elmondta, a béremeléshez szükséges pénzalapokat az oktatásügyi szaktárcának az állami költségvetésbôl kiutalt összegek újraleosztása révén biztosítják - ez nem érinti a béralapot és a szaktárca sem kap költségvetés-kiegészítést.
Sîrbu közölte, június végéig elkészül egy különleges törvénytervezet a közoktatásbeli alkalmazottak bérezésével kapcsolatban.
Tegnaptól Marosvásárhelyen folytatódnak a Gyôzelem téri leendô aluljáró építési munkálatai. A "helyszínen" ezúttal arról tájékoztatták a sajtó képviselôit, hogy a forgalmi rend megváltoztatása óta eltelt háromhetes szünet (a Romtelecom épülete felôli szakaszon) az óvatosságnak tulajdonítható, ugyanis az aluljáró leendô kijáratánál óvni szándékozták a víz- és gázvezetékeket, valamint az optikai huzalokat a sérülésveszélytôl. A munkálatokat egy kolozsvári cég (Matrix Transilvania) vállalta fel, amely elôreláthatólag három és fél hónap alatt be is fejezi azokat. Az ígéret szerint a Gyôzelem téri útkeresztezôdés forgalma ekkorra visszanyeri normális menetét. Az aluljárónak három kijárata lesz, a környéken a parkolást majd egy többszintes parkoló könnyíti meg. Becslések szerint az aluljáró elkészítése 7 millió eurót emészt fel.
Az örökös pénzhiányra való hivatkozás lassan már fárasztóvá válik. Mindenhol, ahol valami hibádzik, az okot a szegénységgel magyarázzák. Az egészségügy azonban krónikusan pénztelenségben szenved, de nemcsak. A szakmai hozzáértés hiánya éppen olyan súlyos következményekkel jár. És mint mindig, a betegek látják kárát.
A pénzhiány egy újabb (való- színûleg nem utolsó) "eredménye": márciustól leállították azt az európai normákhoz igazodó egészségügyi programot, amely által az agyinfarktust szenvedett betegek ingyenesen hozzájuthattak a szükséges gyógyszerhez. A szóban forgó orvosságot elsôsorban a megelôzés, egy újabb agyinfarktus elkerülése céljából kapta 4500 beteg, akik az elkövetkezôkben valószínûleg csak drága pénzért vásárolhatják meg azt. Anyagi lehetôség híján pedig búcsút mondhatnak a gyógyszernek. (A kiskapuk itt is elôkerülnek, a kiváltságosok valamilyen módon hozzájutnak majd az orvossághoz, hiszen, mint kérdésünkre a programot megyei szinten bonyolító orvos kifejtette: szigorúan "szelek- tálják" majd azokat a betegeket, akik továbbra is megkaphatják ingyen a gyógyszert.)
A statisztikai adatok szerint évente 55.000-en haláloznak el agyvérzésben vagy agyinfarktusban. Az utóbbi esetben a betegek nagy részénél elkerülhetô lenne a tragédia, ha a megfelelô megelôzô kezeléshez hozzájutnának. Míg a nyugati országok már 20 évvel korábban elkezdték a megelôzést, Románia csak 4 évvel ezelôtt indította a programot, abból a célból, hogy az agyinfarktus okozta elhalálozások arányát 10 százalékkal, míg az újabb infarktus bekövetkeztének arányát 30 százalékkal csökkentsék, és ezzel együtt megspórolják a kórházi kezelések árát is. A programba foglalt betegeket amellett, hogy trom- bózisgátló gyógyszert kaptak, idôszakos és meglehetôsen költséges ellenôrzés alá vetették: ultrahang-, tomográfiai és mágneses rezonancia-vizsgálatnak. Az eredmények alapján a programban részt vevôk számát tízezerre szándékoztak emelni. Furcsa tehát a minisztérium jelenlegi álláspontja, miszerint a program folytatását nem indokolják az eddigi eredmények.
Ezek után kérdezhetjük: három éven át puszta szeszélybôl dobták ki a rengeteg pénzt? Mert, ha igen, nagyfokú szakmai hozzá nem értésre valló cselekedet volt. Egyszerûbb lett volna "kölcsönkérni" a nyugati országok eredményeit, és megnézni, indokolt-e a program futtatása.
Szerintem inkább a betegek semmibevételérôl van szó ezúttal is. Kíváncsi vagyok, ebben a nagy integrációs igyekezetben meddig marad még a mindenkori kormányok mostohagyereke az egészségügy?
A jövô év július elsejétôl négy nullát törölnek a lejcímletek végérôl, a jelenlegi bankjegyek és érmék 2006 végéig maradnak forgalomban. Errôl a kormány döntött egy szerdán jóváhagyott törvénytervezetben. A mûvelet eredményeképpen a jelenlegi 10.000 lejes címlet 1 lejessé válik, az egymilliós bankjegybôl 100 lejes címlet lesz. A jegybank 2005. július elsejétôl kezdi kibocsátani az új bankjegyeket és érméket. Mugur Isarescu, a Nemzeti Bank kormányzója szerdán kijelentette, senkinek nem származik majd hátránya a lej átértékelésébôl, viszont egyszerûsíteni fogja a pénzügyi tranzakciókat és a könyvviteleket. Mihai Tanasescu pénzügyminiszter közölte, a címletösszegek csökkentését Lengyelországban, Oroszországban és Bulgáriában is alkalmazták.
Diplomáciai bonyodalmat okoz Románia és Ukrajna között az ukrán hajózható csatorna megépítése a Duna-deltában, s az ügy nemzetközi környezetvédelmi botránnyá kezd dagadni.
A román tájékoztatási eszközökben fô téma, hogy Ukrajna a Duna-deltában, a román határ közelében, Vylkove ukrán helységnél a Dunát a Fekete-tengerrel összekötô csatorna építésébe fogott. Az ukránok három kilométeres csatornát ásnak a folyam Bisztroje ágára.
A csatornaépítés sérti a román- ukrán kétoldalú egyezményeket, ezenkívül ellentétes több nemzetközi jogszabállyal. Bukarest fôleg azt veti Ukrajna szemére, hogy nem tájékoztatta szándékáról. A két államot ugyanis a határvizek használatáról kötött kétoldalú, illetve a Duna hosszú távú védelmérôl szóló európai egyezmények kötelezik arra, hogy tájékoztassák a másik felet a folyam vízminôségét, folyásirányának megváltoztatását érintô elképzelésekrôl.
A bukaresti híradások emlékeztetnek arra, milyen gazdasági érdekei fûzôdnek Ukrajnának a csatornaépítéshez. Az ukránok ugyanis jelenleg kizárólag román felségvizeken, a Duna-delta Sulina ágán hajózhatnak ki a Fekete-tengerre, s e csatorna használatáért az elmúlt öt évben 600 millió dollárt kellett fizetniük. Az új csatornát a német Josef Mobius Baugesellschaft Gmb-vel 15 millió dollárért építtetik meg, s a tervek szerint augusztusban már át is úszhat rajta az elsô ukrán hajó.
A terv miatt Románia elveszíti a Duna fekete-tengeri kijárata fölötti monopóliumát - mutatnak rá a megfigyelôk, emlékeztetve: a román külügyminisztérium a napokban nemzetközi fórumokon vádolta Kijevet azzal, hogy a csatorna megépítésével súlyosan veszélyezteti a Duna-delta élôvilágát.
Az ukrán terv fenyegeti számos védett madárfaj fészkelô és tenyész-helyét - mutatott rá a román zöldek pártjának (PER) most nyilvánosságra hozott állásfoglalása. Mint Ninel Peia, a PER alelnöke bejelentette, pártja a természeti környezet védelmére vonatkozó berni konvenció titkárságához fordul az ügyben.
A bukaresti ukrán nagykövetség kedden ismertté vált közleményében viszont cáfolja, hogy a csatornaépítés fenyegetné a Duna-delta élôvilágát, sôt részletesen felsorolta a térségbeli védett terület ökológiai egyensúlyának megôrzésére és védelmére, a kiegyensúlyozott vízgazdálkodás és vízmegosztás biztosítására hozott ukrán intézkedéseket.
Az Amerikai Egyesült Államokat aggasztják a csatorna megépítésének esetleges környezetromboló következményei. Az amerikai hivatalos képviselôk nyilatkozatát üdvözölte a román külügyminisztérium.
Bogdan Aurescu külügyi államtitkár elmondta a Mediafaxnak, az Egyesült Államok határozottan kérte az ukrán kormányt, hogy rendelje el a tervezett csatorna környezeti hatásainak pártatlan felmérését, és válasszon olyan nyomvonalat a csatornának, amely a lehetô legkevesebb környezeti kárt okozza.
Prága azt követeli Brüsszeltôl, hogy az Európai Unió alkalmazzon egységes politikát a nyugat-balkáni országokkal kapcsolatban.
"A Cseh Köztársaság azt akarja, hogy az Európai Unió - még mielôtt megkezdené Horvátországgal a csatlakozási tárgyalásokat - dolgozzon ki és fogadjon el egységes politikai koncepciót a nyugat-balkáni térség országaival kapcsolatban.
Ha ez nem történik meg, akkor Csehország nem fogja jóváhagyni Horvátország EU- csatlakozását" - jelentette ki Vladimír Spidla cseh kormányfô kedden este egy prágai politikai vitafórumon.
A cseh miniszterelnök leszögezte: Csehország álláspontja szerint a nyugat-balkáni térség - tehát az egykori Jugoszlávia, valamint Albánia területe - Európa számára "olyan potenciális veszélyforrás", mint amilyen a Közel- Kelet számára Palesztina.
"Ha az Európai Uniónak nem lesz egységes balkáni politikája, akkor az ismételten veszélybe sodorhatja azokat a kedvezô folyamatokat, amelyek jelenleg végbemennek Európának ezen a részén" - mondta Spidla.
Prága megítélése szerint Románia és Bulgária csatlakozása az Európai Unióhoz ma már nem kétséges, azt senki sem vitatja. "Törökországgal is feltétlenül tárgyalni kell, mert Európának nem lehet érdeke, hogy ez az ország ismét egy közel-keleti típusú országgá váljék, s elhagyja az Európába vezetô utat" - hangsúlyozta a cseh kormányfô, aki nagyon fontosnak minôsítette Európa és az Egyesült Államok együttmûködését is.
"Civilizációs potenciálja megôrzéséhez Európának feltétlenül szüksége van az Egyesült Államokra, s ez fordítva is igaz.
Ha széthullik ez a civilizációs tengely, akkor elôbb az Egyesült Államok, majd valamivel késôbb Európa is peremhelyzetbe kerül a világban" - vélte a cseh miniszterelnök.
Elsô ízben találkoztak hivatalosan az immár 25 tagú Európai Unió kulturális miniszterei a cannes-i Filmpalotában megrendezett Európa-napon, amelyre Viviane Reding, az EU kulturális biztosa invitálta meg a résztvevôket.
A közel háromórás keddi találkozó központi témája a filmmûvészet volt, elsôsorban a fiatal tehetségek lehetôségeirôl, ezek kibontakoztatásáról folyt vita. Az eseményen a filmmûvészet több kiemelkedô alkotója vett részt, köztük Milos Forman világhírû rendezô, aki a szakma gyakorlati kérdéseirôl beszélt.
Hiller István, az NKÖM vezetôje a közelmúltban megszületett magyar filmtörvényrôl számolt be részletesen a találkozón, s mint hangsúlyozta, a "magyar modell" igen nagy érdeklôdést keltett.
A NKÖM irányítója rámutatott: az EU kulturális minisztereinek megbeszélése különös jelentôséggel bír abból a szempontból, hogy az unióban 2007-tôl új költségvetési szakasz kezdôdik, s ennek kapcsán a találkozó résztvevôi közleményben hívták fel a figyelmet a kultúra, ezen belül az audiovizuális médiaprogram továbbvitelének és bôvítésének fontosságára.
A csaknem 2000 éves, 63 méter magas Nap-piramis Teotihuacan- ban egyike Mexikó leghíresebb építészeti emlékének és a tudósok most azt vizsgálják, nincsenek-e a belsejében rejtett sírkamrák.
A közeli Hold-piramis alól nemrégiben ugyanis számos csontváz került elô, bár ezek, úgy tûnik nem egykori uralkodók földi maradványai.
A vizsgálatot egy, a piramis közepe alatt körülbelül 8 méter mélyen lévô barlangból végzik, ahová egy földalatti járaton keresztül jutottak. A kutatók a Földet minden irányból, állandóan érô kozmikus sugárzást mérik. A beérkezô, elektronnal rokon, mindenen áthatoló részecskéket, a müonokat csak masszív kôtömegek képesek lefékezni. Ha a piramis teljesen tömör lenne, akkor a minden irányból behatoló müonok is egyformán fékezôdnének le. Ha viszont vannak benne üregek, az azokon keresztülhatoló müonok nagyobb intenzitással találnák el a mérôkészülékeket. Így abban az irányban kellene a sírkamrákat keresni.
A módszert a Nobel-díjas amerikai Luis Walter Alvarez dolgozta ki, aki az eljárással az egyiptomi Kefren-piramist már meg is vizsgálta a hatvanas évek végén. Akkor úgy találta, hogy a piramisban az ismerteken kívül nincs más üreg.
A Mexikóvárostól ötven kilométerre észak-keletre lévô romvárosnak, Teotihuacannak a virágkora a Krisztus utáni elsô évezred közepére esett. Akkor körülbelül 150 ezer lakosával a világ egyik legnagyobb városa volt, pompás villákkal és palotákkal, kilométeres sugárutakkal és bonyolult öntözôrendszerrel. Maga a Nap-piramis a Krisztus utáni I. évszázadban épült. A VIII. században a várost lerombolták és elhagyták, valószínûleg a szociális indíttatású lázongások, vagy harcos nomádok inváziója következtében. A késôbb, a spanyolok érkezése elôtt itt uralkodó aztékok a várost már csak romjaiban találták.
Mielôtt valaki félreértené és azzal gyanúsítana, hogy ilyen sztálinista szólamokat hirdetek, elmondom, hogy mirôl van szó. Arról, hogy aki csak rátekint az egyelôre még funkcióban levô polgármester egyik választási reklámjára, ezt olvashatja: aki nincs velünk, az ellenetek van. Vagyis, akik nem értenek egyet Dorin Florea jelölésével, nem támogatják teljes mellbedobással a választási kampányát, vagy - uram bocsá'! - nem rá adják majd a voksukat június 6-án, azok egytôl egyig köz- ellenségnek tekintendôk.
Mondja ezt a Floreát támogató csoport (grupul de sprijin), amelybe beletartozik a kormánypárt (PSD), a Románok Nemzeti Egységpártja (PUNR) és a Nagy- Románia Párt (PRM), meg állítólag tucatnyi civil szervezet, kezdve a képzômûvészektôl, el egészen az Avram Iancuról elnevezett szervezetig. ja, és nehogy kifelejtsem a zöldeket, a Román Ökológus Pártot. (Ezek bizonyára azért "akarják" Floreát, mert egyetértenek azzal, hogy megtizedelje a Somostetôt!)
Jól ismerjük a polgármester szlogenjeit, hiszen nem május hatodikán kezdte el a választási kampányát. Abba se hagyta. Megválasztása óta szünet nélkül kampányol önmagának, a helyi tanács határozatainak semmibevételével, lefoglalva a helyi tévéadók adásidejének egy részét - közpénzekbôl? - a helyi sajtó egy részének lelkes bólogatása közepette. A lelkesedés odáig fajul, hogy a minap az egyik román lapban közzétett reklám szerint a Diamant vendéglô elôtti parkban tartott "nagy-gyûlésen" "több tízezer" támogató vett részt. Nos, én is ott voltam, és csak a legnagyobb jóindulattal mondhatom, hogy voltak vagy százan-százötvenen...
Aki nem áll be a hozsannázók közé, az saját bôrén tapasztalhatja, hogy nem "egészséges" ujjat húzni ôpolgármesterségével, mert "meg-kapja a magáét". Aminek több módozata is lehetséges. Egyebek között az, hogy nem teljesíti szerzôdésben foglalt kötelezettségeit. Vagyis a hivatal fôkönyvelôjével karöltve (akinek egyébként törvény szabta kötelessége a kifizetések rendjét betartani) nem fizet a hirdetésekért, reklámokért. Például a Népújságnak, amely szintén "ellenség". Sutba dobva az erre vonatkozó tanácsi határozatot, semmibe véve a törvényt. Vagyis úgy gazdálkodik az adófizetôk pénzével, mintha a sajátja lenne, s ha fizet, úgy gondolja, kegyet osztogat. (Egyébként a "lezser" pénzkezelés nem újdonság, hiszen azt az ötmilliárd lejt sem fizette ki, amit a tanács a nemzeti színház támogatására szavazott meg).
Tehát, vannak a Florea-pártiak, és vannak az ellenségek. Ha egy akármilyen magánszemélyrôl lenne szó, nem sok ügyet vetnénk rá. Csakhogy Dorin Florea, aki nagy hangon nap mint nap azt doboltatja/üvöltözteti korteseivel szerte a városban, hogy ô mindenki polgármestere: a románoknak "dorim" Florea, a magyaroknak: Floreát "akarjuk".
Engedtessék meg nekem, hogy kételkedjem abban, hogy testületileg mindenki ôutána áhítozna Marosvásárhelyen. Egyre kevésbé! Ezt jelzi, hogy több román párt állított polgármesterjelöltet. Nem akar(hat)ják azok, akik - nemzetiségtôl függetlenül - a múlt választásokon neki kampányoltak (még a kampánycsendben is), s akiknek akkor megígérte a toronyórát láncostul, aztán fügét mutatott (errôl is sokat regéltek az elmúlt négy év alatt). Aztán azok a volt párttársai sem igazán "akar-hatják", akiket cserben hagyott, miután funkcióba került, és nem hiszem, hogy nagyon "akarnák" ôt azok a magyarok, akiknek kétnyelvû utcanévtáblákat, anyanyelvhasználatot, sima ügyintézést és még ki tudja mit ígért, ehelyett, sok esetben megakadályozta a magyar utcanévtábla kitételét, a hivatalban sokszor rájuk mordulnak (magam is tapasztaltam), hogy "vorbiti româneste!", és még sorolhatnám.
De hogy a reklámnál maradjunk, a fenti szólamot a "támogatók" azzal fejezik be, hogy "csak együtt vagyunk erôsek!" Vagyis támogatók és ellenségek együtt! Úgy látszik, a cél szentesíti az eszközt: Dorim azok szavazatát is "erôsen" elvárja, akiket amúgy ellenségnek tekint. Bizony! Különben kicsúszik alóla a jó meleg bársonyszék.
Az osztrák Immofinanz regionális holdingján keresztül 63 millió euróért megvásárolja a bukaresti IRIDE Business Park irodakomplexumot. Az Immofinanz elsô romániai ingatlanvásárlása a késôbbi terjeszkedés elsô lépésének tekintendô, a cég közleménye szerint.
Az IRIDE Business Park 55 ezer négyzetméter hasznos alapterülettel rendelkezik. Ebbôl 35 ezer négyzetméter irodahelyiség és 20 ezer négyzetméter raktárhelyiség. Az alapterület teljes egészében ki van adva bérlôknek. A komplexum 2006-ig további 30 ezer négyzetméter iroda alapterülettel bôvül.
- A román ingatlanpiac az egyik legnagyobb és legígéretesebb Kelet-Európában az EU területén kívül - jelentette ki Karl Petrikovics, az Immofinanz igazgatótanácsának elnöke. Az osztrák ingatlan-befektetô társaság jelenleg két másik romániai ingatlan-befektetésrôl is tárgyal.
Az Immofinanz regionális leányvállalata, az Immoeast jelenleg Csehországban, Lengyelországban, Magyarországon és Romániában rendelkezik érdekeltségekkel. Fôleg irodákba, kiskereskedelmi és logisztikai ingatlanokba fektet.
Ma este kezdôdik a Marosvásárhelyi Színházban a TOPFEST (Thalia Open Festival) címet viselô, tíznapos színházi fesztivál. Mint arról már korábban tudósítottunk, a hazai színházak java részét vendégül látja Marosvásárhely, és a tavalyi rendezvénysorozattal ellentétben az idén aránylag sok magyar nyelvû elôadást láthatunk. A fesztiválprogram is gazdagabb, a tavalyi évinél több társulat mutatja be elôadásait, igényesebb kínálatból tallózhat az érdeklôdô.
A ma este hét órától kezdôdô elsô elôadást (nagyterem) ünnepélyes fesztiválmegnyitó elôzi meg, majd a produkció következik: a Kolozsvári Nemzeti Színház Ubucuresti címû elôadása. A darab dramaturgiája két mû összemosásából keletkezett: Caragiale - Leonida naccsás ura és Alfred Jarry Übü királya adott egymásnak találkát a dramaturg Mona Chirila munkájában.
Pénteken déli tizenkét órától kezdôdnek az elôadások, a Szatmárnémeti Északi Színház produkciói. Elsôként a 02 - Egy görög tragédia azonosítatlan ujjlenyomatai címû, Aiszkhülosz alapján feldolgozott darabot láthatjuk elôadás formájában, ezúttal a kisterem színpadán, majd Nikolai Erdman Az öngyilkos címû drámája kerül bemutatásra (este hét órától) a nagyteremben. 22 órától pedig Jevgenyij Griskovec Tél címû darabja szerepel a kistermi elôadások listáján a fesztivál sorrendben elsô magyar nyelvû elôadásaként.
Szombaton négy produkcióra is sor kerül: délelôtt 11 órakor a Marosvásárhelyi Nemzeti Rebreanu társulata mutatja be Osztrovszkij Erdôjét (nagyterem), míg 17 órától a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház mutatja be Jean Cocteau Vásott kölykök címû darabját (kisterem, az elôadás természetesen magyar nyelvû). Este fél nyolckor pedig a nagyteremben a petrozsényi I. D. Sârbu Drámai Színház mutatja be August Strindberg Júlia kisasszonyát és Anthony Swerling Júlia és Jean ezüstlakodalma címû elôadásá(ai)t. A további mûsortervet késôbb ismertetjük.
Május 10-én a Kultúrpalota nagytermében N. Paganini 24 capriccióját szólaltatta meg az osztrák kritika megítélése szerint tökéletes játéktechnikával bíró bukaresti Florin Croitoru hegedûmûvész. Nagy sikerû koncertje után nem sokkal köszönthettük és beszélgettünk el a világhírû elôadóval.
- Isten hozta, a közönség imént forró fogadtatással örvendeztette meg.
- Nagyon jól érzem magam Marosvásárhelyen. A városhoz és a zenebarátokhoz nem mindennapi emlékek fûznek. Nem is tudom, hányadszorra lépek itt fel, hisz legalább 15-20 éve dolgozunk együtt. Szinte családias a kapcsolatunk. Nemkülönben az értelmiségiekkel, a különbözô mûvészetek kedvelôinek tágabb értelemben vett közösségével is.
- Paganini! Önnek, mint hírlik Paganini capriccióira, illetve a Fr. Kreisler miniatûrjeinek a hangszalagra rögzítésére gondolok. Emberi, mûvészi mivoltukban jelentkezô közös vonások, tulajdonságok magyarázzák esetleg a hegedûmûvésznek az említett szerzôk iránti vonzalmát?
- Valószínû hogy igen. Bár erre a közönség jobban ráérezhet. Valóban felfedeztem magamban némi affinitást, lelki-eszmei rokonságot Kreisler lelki mélységekbôl fakadó, a természetesség erejével ható, rendkívül szép muzsikája iránt. Ami pedig a Paganini-darabokat illeti, a játéktechnika szüntelen szinten tartását, tökéletes hangszerismeretet, szakmai tudást feltételeznek, szinte arra ösztönözve, kényszerítve az elôadót, hogy túlszárnyalja önmagát. Egyébként a capricciók kéziratának elsô oldalán Paganini kézírásában ez olvasható: Mûvészeknek ajánlom
- Magyarán: már ajánlásában ott bujkált az ördög! Nem árt tehát, ha a mûvész az ördöggel köt egyezséget, mert hasznát e paktumnak a közönség látja a leginkább. Komolyra fordítva azonban a szót, nem kis szellemi, lelki, fizikai igénybevételt jelent a 24 capricciót megszakítás nélkül megszólaltatni.
- Amit a hangversenypódiumon nyújtunk, sok évi megfeszített munka, fáradozás eredménye. Tudnivaló, hogy a megszólaltatásra váró mûvek tanulmányozásával, megértésével, feldolgozásával, begyakorlásával töltött idô nem arányos a mû mûvészi elôadására szolgálóval, jóllehet erôfeszítéseink megkoronázását jelenti. Visszatérve azonban az említett paktumra: sajnos, rossz korban született a hegedûvirtuóz. Jó kétszáz esztendôvel elôzte meg korát. Ez szolgált meg nem értettsége alapjául.
- Több évi fáradságos munkát emlegetett az imént.
- Ahhoz hogy egy, a maihoz hasonló felépítésû mûsor koncertéretté váljon, a szólista elôadómûvésszé válásának egész folyamatában erre kell készülnie.
- És mióta teszi ezt?
- Harminchárom éve mindössze. Hatévesen kezdtem hegedülni tanulni, a technikai tudnivalókat elsajátítani. A capricciókon 13 éves korom óta dolgozom. Recept rá nincs.
- Az viszont nyom a latban, hogy mesterei a zeneakadémián David Ojsztráh egykori növendékei közül valók voltak: Stefan Gheorghiu és Modest Iftinchi például.
- Nagy megtiszteltetést, örömöt jelentett, hogy olyan zenei személyiségek keze alatt képezhettem magam, akik a hegedû e gigászának irányítása alatt váltak hangszerszólistákká. Mindmáig ôt tartom nemcsak a XX. században, általában a legkomplexebb, a legösszetettebb mûvészegyéniségnek. Nagyon érdekesnek, izgalmasnak bizonyulna, ha valami csoda folytán párhuzamosan hallgathatnánk meg Paganinit és Ojsztráhot. Annál is inkább, mivel nincs, aki élôben hallgathatta volna és vallhatott volna Paganini játékáról.
- Európai, dél-afrikai, egyesült államokbeli recitáljainak száma a 300-at is meghaladja.
- Sokat dolgozom. Számomra a pihenést is a muzsikálás jelenti. Olyan értelemben, hogy váltogatom a szerzôket.
- Ezért is bír rendkívül gazdag repertoárral. Darabjaiban a hallgató örömét is lelheti, mert lelkét csinosítja, gazdagítja általuk.
- Gyakran jut eszembe, mennyire megáldott bennünket az Isten azáltal, hogy nem rendelkezünk annak képességével, hogy megfejthessük egymás gondolatait. Ha csak magamra gondolok és arra, hány koncert, fellépés élménye, emléke, hangulata él bennem ! Ahhoz, hogy mûvészi szinten tolmácsolhassunk, állandóan hangversenyeznünk kell. A hallgatóság öröme, az általa megélt megannyi élmény számunkra a fizetség.
Van a román közszolgálatinak egy Tévérekordok könyve címû mûsora, értelemszerûen akkor jelentkezik, mikor van mit bemutatnia, ezért is kérik, hogy aki valami rendkívülit produkál, tárcsázza a 021-2031385-es számot, és akkor kijönnek a szakemberek, segítenek a rekord érvényesítésében. Így láthattuk nemrégen a kolozsvári Rácz Ferencet, akihez valósággal tapadnak a tárgyak, kanalak, villák, miegymás. Több "apró" demonstráció után egy hûtôszekrényt is "magához ragasztott". Teljesítményét, ha jól láttam, az oklevél mellett tízmillió lejes csekkel jutalmazták. A fránya delej-ember a hamutartót is homlokára tette, abba hamuzott, aztán az ajándékba kapott Rekordok könyvét ragasztotta halántékához. Ez volt a legizgalmasabb rekord, amit láttunk. Következett egy perecgyúró, akinek percenként ötven a rekordja, de csak huszonhatot sikerült serítenie. Ôt követte a "kétéltû" fiatalember, három perc ötvennégy másodpercig tartotta orrát víz alatt, ennyit bírt ki lélegzés nélkül. A rekordja 4,20 perc, a világrekord 6,40; de egy amerikai kislányt, aki balesetbôl került víz alá, hatvanhat perc után sikerült feléleszteni, úgyhogy ez a mutatvány csöppet sem bûvölt el. Minden relatív, mondta Einstein bácsi. Következett egy hölgy, aki üveggyöngybôl kirakta Leonardo da Vinci Az utolsó vacsora címû festményét, 311x104-es méretben. Mit mondjak, nagy volt és gusztustalan; de "bejegyezték". Ezután jöttek a kôrispataki kalaposok, Szôcs Lajosék, igaz, csak a fiatalabb Szôcs ment el Bukarestbe, Csukor Lajosnak, a szalmakalapmúzeum idegenvezetôjének kíséretében. Bemutatták az ország legnagyobb szalmakalapját. A zsûrizôk fejére minikalapkák kerültek. (Abban is van rekord-csíra!) Az otthoni "nagyóriás" átmérôje öt méternyi, ez, amelyet a képen alatta láthatunk, a "fia": 1,84 méteres - és két kiló hatvan dekát nyom. Szárazon. Mert ha megverné az esô, összeroskadna alatta Lajika.
A szakzsûri elfogadta ezt a rekordot is, és az oklevél meg a Guinness-könyv mellett hárommillió lejes csekkel jutalmazta a székely mestermunkát. Ezek a Szôcsék, akárki meglátja, addig nem nyugszanak, amíg dokumentálhatóan el nem készítik a világ legeslegeslegnagyobb szalmakalapját. Hallunk még róluk!
Lôrinczi Izabellát, a Mûvészeti Líceum hetedikes tanulóját érte az a megtiszteltetés, hogy hat napon keresztül részt vehet az Athénban rendezendô nyári olimpián. A Fantázia Olimpiája elnevezést viselô, kilenc- tizenhárom éveseknek szervezett képzômûvészeti kiállításra az országból ezerháromszáz pályamunkát küldtek be, amelyeknek a témája: hogyan járulnak hozzá az olimpiai játékok a jövô jobbításához, hogyan népszerûsíthetôk a fiatal generációk körében célkitûzései, ideáljai.
Makkai Csilla, a Mûvészeti Líceum fiatal tanárnôjének diákjai kilenc mûvel pályáztak. A gálán kiállított tizennyolc alkotásból négy a marosvásárhelyi diákok keze munkáját dicséri: az ötödikes Szekeres Ugron Villôét, a hetedikes Bajkó Rékáét, Bencze Bernadettét és a Lôrinczi Izabelláét. Bernadett Szabó Gabi- különdíjat kapott, emellett különféle képzômûvészeti eszközöket: olajfestéket, temperákat, állványt, vásznakat. Lôrinczi Izabella az athéni út alkalmából alkotásával a Fantázia Olimpiája verseny nemzetközi szakaszán szerepel majd.
Most, hogy egyik - higgyük, a szerencsésebb és kegyeltebb - felünk már benn van az unióban és nincs más alternatíva, a napos felében sütkérezik a határok nélküli határon túli magyar nagyobbság, mindent feltételezhetünk. Hogy nekünk és nekik, hogy ott és odaát, itt és idekinn, a farkas meg a bárány .
Két hét és még valami telt el a csókos összeolvadás óta, és még senki nem észlelte magán a változás jeleit, mert az hosszú folyamat, miként a kortársak sem érzékelték - hogy egy példát sziporkázzak - 1492. október 13-án hajnalban, egy nappal a Bahamákon történt kolumbuszi kikötés után, hogy az este még a középkorban hajtottuk le a fejünket a hûbériség párnájára, mára viszont vége a feudalizmusnak és kezdôdik a diadalmas újkor.
Nem, a trendek hosszú évek után kezdik bizsergetni bôrfelszínünket és jelentkeznek nyálkahártyánkon, midôn mi szerencsések elôtt, akik a legnagyobb bôvítéssel léptünk be az XXL Euró-unióba, levetítenek dimarson házimoziék egy régi, 2004-es híradót, vagy kezükbe kerül egy fénykép, digitális felvétel, egy harminc éve az ûrben kóválygó e-mail arról, hogy "Holnap érkezem, várj a vonatnál, csókol Nóri". És akkor rákérdezünk: mi az, hogy vonat? ki az a Nóri? mit csókol, hol csókol? mikor adták fel? kinek szól? És egyáltalán, mi az a holnap? Volt, van nekünk olyanunk?
Na ne túlozzunk, persze hogy van, hiszen elég csak a naptárra tekinteni, már a tavaly decemberben tudták az egyszerû naptárszerkesztôk, szimpla kormányfôk és kétkulacsos parlamentek, hogy májusra június következik. Választások lesznek, választhatunk túros makaróni és túrós csusza, töltött káposzta és töltött fegyver között, na persze EU-komfortos kiszerelésben
Sôt a múltunk is rendelkezésünkre áll. Mindenki rendelkezésére. Átjárhatók lesznek a valóság és a képzelet határai, a megtörtént és a volna margói, nem számít a tévedés, hiszen tévedni emberi dolog, mondta a sündisznó és lekászálódott a fogkeférôl
Már példát is kaptunk abból miként kezeli a francia tévé - mondjuk - a magyarok tegnapelôttjét. A PAX-hoz címzett áhítati adón film pereg George Ligeti (azaz Ligeti György) dicsôi származású zeneszerzô életérôl. Maga a címszereplô mesél. Annak ellenére, hogy usque negyven éve él Párizsban, magyar hangsúlyát az idô nem tudta lebírni. Nem gond, az unióban a magyar is hivatalos nyelv lett. Szóval elcsorgok, mert a kamera hosszan pásztázza a Farkas utcai Rhédey-palotát, a fôtéri Mátyás-szobrot (szánom-bánom, késôbben kapcsolódtam rá, D. SZ. Márton fôtere kimaradt a látványomból), majd jön a Duna és a Parlament, a kommentár már az ötvenes években halacskázik, amikor az Országgyûlés üléstermét pillantjuk meg, ahol az úttörôk virágcsokrokkal halmozzák el a "kopasz honbanditát". Úgysem találják ki, kicsodát.
Rákóczy Mátyást.
Ékezetesen, cézésen, ipszilonyo-san feliratozva a francia korabeli híradóból vett részleten, azt a rézfán fütyülô Richelieu árgyélusát!
Ezért érdemes volt élni 57 évet, s megtudni, hogy a Nagyságos Fejedelem fiaiban nem halt ki a felsôvadászi nemzetség. Sôt!!!
S ezt a román tévé vélhetôen mûvelt szerkesztôje a fordításban is így adja. Fô ui., sôt eu, au szöveghûség.
1999-ben, a 21. alkalommal megtartott nemzetközi metrológiai konferencia keretében május 20-át jelölték ki a metrológia nemzetközi napjává. A fenti idôpont azért emlékezetes, mert 1875. május 20-án 17 állam írta alá Párizsban azt az egyezményt, amelyben a métert mint mértékegységet elfogadták és alkalmazzák a tudomány, technika és kultúra területén.
Az egyezmény aláírói azt is elhatározták, hogy létrehozzák azokat az intézményeket, amelyek a metrológiai intézetekkel együtt biztosítják a mértékegységek egységes alkalmazását és a mérések pontosságát a világ összes országában. Ezek az intézmények a Nemzetközi Iroda (BIPM), a Nemzetközi Metrológiai Bizottság (CIPM). A 18 tagú CIPM évente egyszer ülésezik, míg a metrológia szakterület legfelsô fórumaként számon tartott nemzetközi metrológiai konferencia négyévente tartja értekezletét.
Románia 1883-ban, 19. tagállamként írta alá az 1875-ös (ma is érvényben levô) méter-egyezményt. Hazánkban a Román Metrológiai Iroda (BRML) irányítja a tudományos kutatást és technológiai fejlesztést az országban alkalmazott etalonrendszer biztosítása és fejlesztése érdekében, megfelelve a nemzetközi követelményeknek. Szorgalmazza a korszerû mérési módszereket, a mérômûszerek ellenôrzését és biztosítja a nemzetközi metrológiai szabályzásokhoz, mutatókhoz való igazodást a pontos, elismert mérések végzése érdekében, hiszen csak ily módon válhatnak versenyképessé a hazai termékek.
A Román Metrológiai Iroda törekvése a versenyképesség, a szakmai megbízhatóság növelésére irányul, Románia európai integrációs folyamatának felgyorsítását tartva szem elôtt.
Tegnap a Radiocomunicatii Rt. Marosvásárhelyen is bemutatta a RING+ elôre fizetett telefonkártyát, bôvítve a telefonszolgáltatások skáláját. A 150.000, 250.000 és 490.000 lejért vásárolható telefonkártyákat otthon, a munkahelyen és a szolgáltató marosvásárhelyi kirendeltsége (Gyôzelem tér 11-13. szám) elôtt levô köztelefonnál lehet használni.
Az új szolgáltatás által nyújtott lehetôségekrôl Cecilia Catana, a helyi kirendeltség képviselôje számolt be. Mint megtudtuk, a kártyát bárki használhatja, akinek vezetékes telefonja van, kisebb nehézségekbe ütközhetnek azok, akik nem digitális, hanem analóg telefonközponthoz vannak csatolva. A kártyán levô többszám-jegyû kód beütése után tárcsázni lehet a kiválasztott telefonszámot. A helyi és megyék közti hívások ára 0,058 euró/perc (HÉA nélkül); a díjmegállapítás az elsô 30 másodperc után hat másodpercenként történik. Minden hívás esetén a telefonáló megtudhatja, hogy mekkora a kártyán megmaradt összeg. A kártyákkal lehet külföldi telefonszámokat is hívni, például Magyarországra egy perc 0,07 euróba kerül vezetékes telefonszám, 0,25 euróba mobiltelefonszám tárcsázása esetén. A kártyát az elsô beszélgetéstôl számított hat hónapon belül kell felhasználni.
Cecilia Catana arról is tájékoztatott, hogy egyelôre csak a marosvásárhelyi kirendeltségen, hétköznapokon 8-16 óra között lehet megvásárolni a RING+ telefonkártyákat, de hamarosan bôvítik az eladói hálózatot.
A Maros Megyei Munkaügyi Felügyelôség január elseje és május 17-e közötti felmérései szerint negyvennyolc munkabalesetbôl egy volt halálos, harmincheten ideiglenesen váltak munkaképtelenekké. Emellett a felügyelôség a megye területén három halálos közúti balesetet is jegyzett, az áldozatok más megyei székhellyel rendelkezô kereskedelmi cégek alkalmazottai, akik termékszállítással foglalkoztak.
Az elôzô évekhez képest csökkent a munkabalesetek száma. Múlt év január 1-május 26-a között ötvenkilencen szenvedtek munkahelyi tragédiát. Ebbôl hét végzôdött halállal, egy személy rokkant lett, a többi ideiglenesen vált munkaképtelenné. A felügyelôség által jegyzett gyakoribb balesetek: lezuhanás magasból, különbözô gépek, berendezések okozta sérülések, illetve a védôfelszerelések, ruházat használatának hiánya is lehetett a baj forrása. A következô gazdasági szektorokban történtek munkabalesetek: a bútorgyártás területén tizennégyen, a vegyiparban nyolcan, az építés területén hárman, kereskedelemben és az erdészet terén ketten sebesültek meg.
Év elejétôl május 15-ig a Megyei Munkaügyi Felügyelôség az ellenôrzô osztállyal közösen több mint ezer kereskedelmi vállalatot - közel negyvenezer alkalmazottal, amelybôl 19.627 nô - ellenôrzött, tudtuk meg Carmen Vamanu fôfelügyelôtôl.
A kirótt büntetések értéke meghaladja a másfél milliárd lejt. A törvényes formák nélküli munkáért negyvennyolc szankciót róttak ki 1.170.000.000 lej összegben. Az ellenôrzött cégek alkalmazottainak 0,32%-a dolgozott illegálisan, azaz mintegy 128 személy. Az 1999-es évi 108-as törvény be nem tartásáért ötvenmillió lejre büntették meg azokat, akik az ellenôrzés során a munkafelügyelôk által kért iratokat nem mutatták fel. A 2003-as évi 53-as törvény megszegéséért öten kaptak büntetést: ebbôl hárman amiatt, hogy nem biztosították alkalmazottaiknak az országos bruttó bért, illetve két cégnek kiskorúak munkáltatásáért százmillió lejes bírságot kellett fizetnie. Kétszázötvenmillió lej értékben nyolc büntetést róttak ki azokra, akik nem tartották be a védôfelszerelés használatáról szóló intézkedéseket, amelyeket az 1999-es évi 130-as számú törvény ír elô.
A fent említett idôszakban a Maros Megyei Munkaügyi Felügyelôségnél 197 reklamációt nyújtottak be, mint Carmen Vamanu elmondta, ezeknek a hatvan százaléka bizonyult valósnak. Az alkalmazottak a következô problémákkal fordultak a felügyelôséghez: a vállalat nem kötött egyéni munkaszerzôdést az illetôvel, vagy nem tartotta be a szerzôdés feltételeit (nem biztosította a megfelelô fizetést, pihenô- illetve betegszabadságot).
Az Egészségügyi Minisztérium és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár közös állásponton van a dialízis-központok privatizálásának szükségességérôl, azonban a magánosítás pontos határideje még bizonytalan.
A megyében mûködô egyetlen mûveseközpontban három váltásban, mindössze 15 dializálógéppel kezelik azt a 80 beteget, akik heti három alkalommal kénytelenek felkeresni a központot.
A várólistán állandó jelleggel 10-15 személy szerepel, azonban a dialízisközpont képtelen minden beteget fogadni - jelentette ki lapunknak dr. Gheorghe Popescu nefrológus fôorvos.
A mûveseállomás bôvítésén túl a felszerelés korszerûsítése is szükséges lenne, erre a célra azonban egyelôre nincsenek meg a kellô pénzalapok, a központok magánosítása azonban megoldást jelentene.
Valóban! Ezt sugallja Móricz Zsigmond rokon hangzású mondatának a címe is. Igaz, a mondat hangulata egészen más természetû. Az író egy érdekes történetében hangzik el a dalra emlékeztetô cím: Nem élhetek muzsikaszó nélkül. Van valami közös a kétféle megfogalmazásban: a szavak sajátos ritmusa. Csakhogy a cím kiemelt kifejezése egészen más irányba tereli a szöveg gondolatmenetét. De mit is mond a címbeli szöveggel napjaink értelmiségi szakembere? Úgyszolván semmit! Kölcsönkért és kapott nyugati "barátainktól" egy elcsépelt szót: a prozsektet, vagy ha úgy tetszik, a prodzsektet. Hol a rádióban, hol a televízióban szinte naponként elhangzik rendületlenül a prodzsekt, mintha valakit is érdekelme napjaink eme legelcsépeltebb szava.
A XIX. század elején a nyelvújítás elôdei a latin nyelvet követve a planus nyomán létrehozták a tér névszót -v képzôvel, mely a jövôre vonatkoztatva valaminek az elgondolt, megszabott keretét jelentette. Így e nyelvújítási származékszó, gazdagítva nyelvünket nemcsak fônévként (terv), hanem igeként (tervez) is elterjedt. A szónak további származékai alakultak, valósággal elárasztva nyelvünket. Gondoljunk arra, hányféle tervünk lett a gazdaság, a termelés fejlôdése következtében. Valósággal meguntuk ôket némely idôszakokban. De századunk meghozta Európa új korszakát, és az új mûszaki értelmiség nem elégedett meg a nyelvújítás korában létrehozott magyar szóval, kölcsönkérte a nyugati "civilizációtól" a prodzsekt szót, melynek nemcsak jelentése okoz zavart magyar halandóink körében, hanem kiejtése is. Annyian kínlódnak kiejtésével és annyiféleképpen mondják, hogy a szó már nevetségessé vált: projekt, prozsekt, prodzsekt. És némelyek milyen lelkesen ragaszkodnak hozzá! Próbálja valaki ellátni ragokkal vagy képzôkkel: prozsektet, prodzsektet, prozsektot, prodzsektok; aztán vannak, akik prodzsektet csinálnak, azaz prodzsektoznak, prodzsekteznek, prodzsektálnak, projektálnak. Csak tûrjed, szerencsétlen magyar nyelv az ilyen "euroviziós" szörnyszülemények majmolását, ha már odajutottunk, hogy honfitársaink már nem élhetnek prodzsektek nélkül, az áldóját neki!
A marosvásárhelyi Holt Alapítvány keretében létrejött, majd 2002-ben önállósult Mellettetek Alapítvány (telefonszám: 245.987) a HIV-vírus terjedésének megelôzésére létrehozott világalaptól 15 milliárd lejnyi támogatást kapott a halálos kór megelôzésére, az AIDS-es gyerekek és családjaik támogatására. Az alapítvány által kidolgozott, s Maros megye mellett Iasi és Kostanca megyékre is kiterjedô programot kedden mutatták be megyeszékhelyünkön.
A két évre kiterjedô kampány keretében a három megye 900 családorvosának, tanárának tartanak tájékoztató, továbbképzô találkozókat, biztosítanak állandó szaktanácsadást. A program újdonsága, hogy a terhes asszonyoknak szülés elôtt és után díjmentesen elvégzik a HIV-vírus tesztet, s amennyiben az eredmény pozitív, folyamatos anyagi és pszichológiai segítséget biztosítanak számukra. A Mellettetek Alapítvány által a programba bevont szakemberek orvosi és pszichológiai tanácsot, ellátást biztosítanak a három megyében élô több mint 300 AIDS-es kiskorúnak és 154 felnôttnek. Ugyanakkor segítik a HIV-vírussal fertôzött gyerekek szüleit tömörítô szervezeteket pályázatok megírásában, a beteg gyermek problémáinak megoldásában, a jogok érvényesítésében.
Steliana Marjan, a Mellettetek Alapítvány marosvásárhelyi kirendeltségének vezetôje köszöntôbeszédében kihangsúlyozta: a szakemberek megfigyelése alapján elmondhatjuk, hogy ma a HIV- vírus elsôsorban nemi úton terjed, így a leginkább a fiatalokat veszélyezteti. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy azok a gyerekek, akik a 80-as években, kórházakban fertôzôdtek meg, ma és holnap válnak kamaszokká, fiatalokká, s megkezdik a nemi életet. Az alapítvány által felvállalt munka csak egy szeletet fed le a sok tennivaló közül, ehhez hasonló munkát végez a szakminisztérium, a közegészségügyi igazgatóság, s számos más alapítvány. Ma a legnagyobb hangsúlyt a megelôzésre kell fektetnünk, hiszen könnyebb és olcsóbb pontos tájékoztatással megelôzni a halálos kórt, mint kezelni - összegzett Steliana Marjan. A találkozón dr. Pascu Rodica, a Fertôzô Betegségek 1-es Számú Klinikájának vezetôje részletesen beszámolt a megyeszékhelyi regionális HIV-vírus-megelôzési és kezelési központ tevékenységérôl, s megerôsítette: lassan, de folyamatosan nô a HIV- vírussal fertôzött felnôttek száma.
A magyarsárosi Balázs József Attila Szentágotáról vásárolta azt a kalapácsmalmot, amelyen több mint tíz éve ôrli a helybéliek és környékbeliek törökbúzáját. A 90-es évek elején két alkalmazottja is volt, hiszen még Szeben megyébôl is ide hozták az ôrlésre szánt gabonát, azonban az elmúlt években már egymaga is gyôzi a munkát. A kalapácsmalom óránként 500 kiló gabona feldolgozására alkalmas. Ha nem is teljes kapacitással, de a délelôtti, kora délutáni órákban rendszeresen mûködik. Amikor nagy volt a malom forgalma, s arányos a jövedelem is, Balázs Attila elhatározta, hogy bôvíti szolgáltatásait: egy szovátai szakember által tervezett gattert vásárolt. A nagy teljesítményû gép lehetôvé teszi, hogy egy nap alatt nyolc köbméter fából készítsenek deszkát.
- Nem dôl ránk az erdô, ezért a gatternél alig-alig van munka. A nagy villanyáram-fogyasztás miatt szeretném egy kisebb teljesítményû gépre kicserélni a meglevôt, hátha úgy kifizetôdôbb lenne a deszkagyártás. Jelenleg inkább a kalapácsmalom jövedelmezô - válaszolja kérdésünkre a vállalkozó.
A köztulajdonról és ennek jogi helyzetérôl az 1998. évi 213-as törvény 17. szakasza a következôket állapítja meg: "Az állam és a területi-közigazgatási egységek vagyonukból ingyenes használatra, meghatározott idôre ingatlanokat juttathatnak azoknak a nem nyereségorientált jogi személyeknek, amelyek jótékonysági, közhasznú vagy közszolgálati tevékenységet folytatnak." A 213-as törvényt az 1998. november 24-i 448-as számú Hivatalos Közlönyben közölték. Ez a törvény szolgáltat jogalapot az ingatlan feletti használati jog megszerzéséhez, amelynek természetes feltétele a tulajdonosnak, vagyis az államnak a beleegyezése, a hozzájárulása.
A módosított alkotmány 135. cikkelyének 4. bekezdése pedig a következôket rögzítette: "A köztulajdonhoz tartozó javak elidegeníthetetlenek. A szervezeti törvény feltételei között, szerint ezeket egyedáruságok vagy közintézmények kezelésébe lehet adni, vagy koncesszióba, vagy bérbe, úgyszintén ezek közhasznú intézmények ingyenes használatába adhatók. Mivel a különtörvény a 213. és ennek elôírásai, valamint a hatályos alkotmány elôírásai között eltérô megfogalmazás áll fenn, szükségessé válik a jogharmonizáció, egy új jogszabály megalkotása, aminek tartalmazni kell a használatba adásnak, a használat megszüntetésének, a felek jogainak és kötelezettségeinek a pontos részleteit is.
Az ingyenes használatba adás kapcsán már most felmerülnek a teljesítés feltételei. Ezek között a közhasznúság fogalma kerül elsôsorban elôtérbe. Az egyesületekrôl és az alapítványokról módosított 37-es számú kormányrendelet jelent meg a Hivatalos Közlöny 2003. február elsejei 62. számában, ami ismeri a közhasznú alapítványokat és egyesületeket is, tehát azokat, amelyek általános közcélokat vagy sajátos helyieket tûztek maguk elé és sajátos eszközökkel kívánnak megvalósítani. E célok, tevékenységek tételes felsorolását a kormányrendelet elsô szakasza tartalmazza. A közhasznúság elismerését, megadását a kormány határozatban mondja ki annak a minisztériumnak a javaslatára, amely az adott közcélú és - hasznú tevékenység gazdája, szakhatósága (39. szakasz). Közhasznú intézmények államiak is lehetnek, a legkülönfélébb területeken, amelyek szintén kaphatnak, szerezhetnek ingyenes használatra köztulajdonú ingatlanokat.
Tehát ahhoz a minisztériumhoz kell a dokumentációt eljuttatni, amely az adott közcélú és közhasznú tevékenység gazdája, szakhatósága.
Mellau György
Az Energiaügyi Hatóság új, választható villanyáram-díjszabást vezetett be - monom típusú CTP -, melynek lényege, hogy a fogyasztó saját maga válaszhatja meg a teljesítményszinteket.
Három típus között lehet választani: I. 3 kW teljesítményig; II. 3-6 kW között; III. 6 kW fölött.
A fogyasztási szintek igénylésére az elôfizetôknek kérvényt kell benyújtaniuk az Electrica Rt. pénztárainál. A vállalat az adott mûszaki feltételeknek megfelelôen hagyja jóvá a kéréseket. Ha a mûszaki feltételek adottak - korszerû villanyórák -, akkor az átállás ingyenes. Ellenkezô esetben, ha a villanyórák régi típusúak, akkor az új mûszerek beszerelését a fogyasztónak kell állnia. Az Electrica szakemberei tanácsokkal látják el a fogyasztókat arra vonatkozóan, hogy adott háztartásban érdemes-e vagy sem a jelenlegi alkalmazott díjszabásról áttérni az új típusúra vagy sem.
A dolog lényege - tájékoztatott a villanyáram- szolgáltató vállalat szóvivôje -, hogy a fogyasztó "be-táblázza magát" egy bizonyos fogyasztási szintbe, s egyazon idôben csak annyi háztartási gépet használhat, amennyinek a fogyasztása nem haladja meg az általa megszabott szintet. Ha a fogyasztó az elsô változatot választja, akkor nem mûködhet például mosógép, porszívó, tévé, kávéfôzô egy idôben, mert a villanyórába beszerelt önmûködô kapcsoló automatikusan megszakítja a villanyáram-szolgáltatást. Miután a gépeket kikapcsolták, a villanyóránál található kapcsolóval a villanyt is vissza lehet kapcsolni. Tehát ez a módszer tulajdonképpen fogyasztáskorlátozásra való.
Kezünk gyakran elárulja azt is, amit arcunkról nem lehetne leolvasni. Nemcsak pillanatnyi hangulatunkat, lelkiállapotunkat, hanem az életkort, eddig végzett foglalkozásunkat is. A láb pedig meghatározza járásunkat, fellépésünket. A kéz és a láb ápolására, higiéniájára ezért is érdemes nagyobb gondot fordítani.
Az ujjatlan ingek, blúzok könyörtelenül felfedik a hibákat, a szôrszálakat, a csúnya foltokat, redôket. Jó lenne eltüntetni ôket. Van erre megoldás? Igen: például a bôr edzése esetenként hideg-meleg vizes keféléssel, masszírozással. A bôrtápláló olajat vagy krémet fölfelé körözve masszírozzuk bôrünkbe, különösen a könyök szarus részeibe. A szeplôk a karon sem szépek - szeplôkrémmel próbáljuk elhalványítani ôket. A szôrszálakat pedig vagy szôkítsük ki, vagy gyantázzuk, epiláljuk, attól függôen, hogy mit ajánl a bôrgyógyász vagy a kozmetikus.
A gyakori szappanos kézmosás és a fizikai munka következménye a kéz bôrredôjének szárazsága, ráncossága, berepedezése. Legjobbak rá a nem zsíros testápolók, a szilikonos és egyéb kézkrémek, mert percek alatt beszívódnak a bôrbe és védik.
A körmökön látható fehér csíkok nem egyebek, mint légbuborékok a köröm és az alatta lévô bôr között. A köröm növekedésével ezek eltûnnek. A körmön gyakran látható hosszanti barázda néha fertôzô betegségek következménye, de megeshet, hogy a körömgyökér sérülését mutatja. Idôs embereknél ezen nem lehet már változtatni. A törékeny körömre gyógyír a naponta egyszeri meleg olajfürdô.
A kezeket, az ujjakat is kell tornáztatni, a következôképpen: zongorázzunk zongora nélkül, "malmozzunk" két hüvelykujjunkkal, illesszük szorosan össze mind a tíz ujjbegyünket és tenyerünket billegessük egymáshoz - oda-vissza, oda-vissza.
A szép láb és járás fél siker. Persze ez függ testsúlyunktól, edzettségünktôl is. Viseljünk megfelelô cipôket, hiszen a test egész súlya a lábakra nehezedik. Ha fokozódik a terhelés, mert valaki meghízik, akkor fôleg a láb vérkeringése változik meg. Megjelennek a kanyargós véna értágulatok. Ez nemcsak esztétikai probléma, hanem az egészségünkre is káros lehet.
A lúdtalp és a harántsüllyedés sok panaszt okozhat. A lábujjak gombásodása is gyakori. Ennek oka, hogy a lábujjak közeit nem töröljük szárazra és a felpuhult, repedezett bôrön a kórokozók könnyen megtelepednek.
A járást nehezítô elváltozás a tyúkszem, amely bôrkeményedés. Statikai hibák és az egyenetlen súlyelosztás miatt fokozott nyomás váltja ki. De a szûk cipô is okozhat bôrkeményedést.
Milyen cipôt ajánlanak az orvosok? Lényeges a sarok állása, mert ha bedôl a boka, kialakulhat a lúdtalp. Az állandó használatra szánt cipô sarka ne legyen magasabb 50 milliméternél.
Ellenkezô esetben a láb elülsô része túlterhelt lesz, ennek következménye a harántsüllyedés, a láb- és derékfájás. Magas sarkú cipôt csak alkalomra, rövid idôre hordjunk.
A kicsi, gyakori kortyokban fogyasztott kávé sokkal jobban ébren tart, mint egy nagy reggeli koffeinbomba - állapították meg amerikai kutatók.
A rendszeres, apró koffeinadagok felhalmozódnak a szervezetben és képesek ellensúlyozni a szervezet természetes alvásigényét. Akiknek tehát hosszan tartó éberségre kell berendezkedni, mint a kamionsofôröknek, orvosoknak, ápolóknak, inkább gyakori, apró kortyokban ajánlatos elfogyasztani napi kávéadagjukat. A reggeli hatalmas adag hatása ugyanis elenyészik addigra, amikor a nap késôbbi részében a fáradt szervezetre szinte ellenállhatatlan erôvel tör rá a kimerültség - hangsúlyozta James Wyatt, a chicagói közegészségügyi intézet alvástudományi központjának vezetô kutatója.
Az emberek többsége helytelenül használja a koffeintartalmú italokat, a legtöbben ugyanis a reggeli órákban fogyasztanak el egy vagy több hatalmas adag kávét vagy teát.
Ez azt jelenti, hogy az órák múltával, a nap közepére a vérük koffeinszintje, s ezáltal az agy koffeinellátása csökken, pontosan abban az idôpontban, amikor szervezetükben felerôsödik az alvásigény, és a leginkább szükség lenne az ennek kialakulásáért felelôs vegyület, az adenosin képzôdését blokkoló koffeinre.
Ügyintézés
Több olvasónk arról érdeklôdött, milyen feltételek között igényelhetô a büntetlen elôéletet igzoló irat, a priusz (cazier).
A priuszt Marosvásárhelyen a rendôrség Borsos Tamás utca 16. szám alatti székházában lehet igényelni. Az ügyfélfogadás hétfôn, kedden, szerdán, csütörtökön délelôtt 8.15-10.30 óra és csütörtök délután 15.30-16.30 óra között van. Ekkor fogadják a kéréseket.
A priuszok kibocsátása hétfôn, kedden, szerdán és csütörtökön 13.30-14 óra között, csütörtökön délután 15.30- 16.30 óra között történik.
Szükséges iratok: 1. személyazonossági igazolvány vagy kártya; 2. egy 7 ezer lejes okmánybélyeg; 3. típuskérvény - amit ott helyben lehet kézhez kapni. A priuszt egy hét múlva bocsátják ki. Azok esetében, akik más megyében születtek, a kibocsátási idô 4-30 nap.
Sürgôsségi esetben a postán 50.000 lejes sürgôsségi díjat kell befizetni, s a kéréshez ezt is mellékelni kell.
A kérést személyesen kell benyújtani. Ha ez nem lehetséges, akkor a kérelmezô megbízhat valakit, akinek közjegyzôi meghatalmazás szükséges.
A meghatalmazáson szerepelnie kell, hogy a priusz kibocsátására igényelték.
Válaszolunk olvasóinknak
B. M. sóváradi olvasónk arról tájékoztatott, hogy másodfokú testi fogyatékos, kérvényt nyújtott be az Electrica Rt. villamossági vállalat szovátai kirendeltségéhez, hogy kedvezményben részesüljön a tévé- és rádiódíjat illetôen. Mint írja, azóta is minden hónapban fizet, a kedvezményt nem hagyták jóvá. Kérdése, miért nem jár neki kedvezmény?
Olvasónk kérdésére Claudiu Hulpust, az Electrica Rt. szóvivôjét kérdeztük.
- Sajnos, a II. fokú rokkantságba besoroltakat az újabb rendelkezések szerint nem mentesítik a rádió- és tévédíj kifizetése alól. Az új jogszabályok értelmében csak a súlyosan rokkant személyek kapják meg a kedvezményt. A régi besorolás szerint ez az I. rokkantsági foknak felelt meg.
a gát fölötti sziget mentén, mely a Maros legegzotikusabb helyén található. Létét annak a nagyarányú vízrendészeti munkálatnak köszönheti, melynek során a Hétfák és az új betongát között új, kiszélesített mederbe terelték a marost, anélkül hogy a régi holtágat megszüntették volna.
Ez az új sziget a Református Kollégium tulajdonjogát képezte. Zöldséget termeltek itt az iskola konviktusa (étkezdéje) részére.
1941-ben a szigetet megegyezés alapján a marosvásárhelyi középiskolások (KISOK) vették birtokukba, akik a terep elegyengetésével sportpályákat hoztak létre. Felépítettek fából egy csónakházat is, melynek földszinti részén a csónakokat tárolták, míg az emeleti részen társalkodót és öltözôt képeztek ki. Az épület mellé téglából készült az ôr lakása.
1944-ben, a város körül folyó harci események idején a csónakoknak nyoma veszett, de a létesítményben kevés kár keletkezett.
1948 után a sziget a Közüzemek kezelésébe ment át, akik a következô évben a csónakházat lebontották azzal a céllal, hogy a Városmajorban az utcaseprôk raktáraként és öltözôjeként újraépítik. (Erre sohasem került sor!)
Az 50-es években a szigetet visszaadták a Bolyai líceum sport tagozatának, hogy azt sportkomplexummá fejlesszék. Anyagi okok miatt a terv meghiúsult, s így a szigeten 1962-1968 között a Kommunista Párt megyei szervezete létrehozta a Víkend II-t, ahova a környezetbe illô csónakházat, vendéglôt, sportpályát építettek a "felsô tízezer" számára. Nagyarányú fásítással elzárták a telepet a külsô szemlélôk elôl.
Az 1989-es események után a Vízügyi Igazgatóság vette át a telepet, amit 1994-ben gazdasági érdekbôl a nagyközönség számára is megnyitott. Két év után újból lezárták a szigetet, ahova azóta rajtuk kívül senki sem léphet be. Jó lenne, ha a Bolyai líceum égisze alatt a középiskolások számára nyári tábort vagy turisztikai sportbázist létesítenének itt a közeljövôben.
Fodor Sándor (S.)
Teke
A brassói teke-világbajnokság elsô napján Románia nôi együttese bronzérmet szerzett 3315 fás eredményével a 3360 fás Németország és a 3321 fás Magyarország mögött. Románia csapatában két marosvásárhelyi játékos is szerephez jutott, Doina Baciu 561, Muntean Daniela 558 fával járult hozzá csapata teljesítményéhez. Az egyéni rangsorban Doina Baciu a 10., Muntean Daniela a 15. ezzel az eredménnyel. A párosok versenyét ma rendezik, majd a két összesített egyéni eredmény alapján a legjobb 16 játékos indulhat a klasszikus egyéni és a sprint egyéni versenyszámokban.
*
A Brassóban zajló "rendes" világbajnoksággal párhuzamosan, Marosvásárhelyen a vakok és gyengén látók Európa-bajnoksága zajlik a héten. Az esemény ünnepélyes megnyitója után tegnap meg is kezdôdtek a csapatverseny küzdelmei. A látóképesség függvényében a csapatok tagjait három kategóriába sorolják, mindegyikben külön hirdetnek egyéni gyôzteseket is. A verseny, amelyre nyolc ország mintegy 60 fogyatékos sportolója érkezett, szombaton fejezôdik be az Elektromaros arénában.
Kerékpározás
Mától szombatig Marosvásárhelyen és környékén zajlik három szakaszon az országos szövetség kupája országúti kerékpározásban. Ma 10 órától indulnak a versenyzôk a Voiajor komplexum elôl, majd Segesvár érintése után az érkezés hegymenetben, a Somostetôn lesz. A pénteki fordulóban az útvonal nagyjából ugyanaz, csupán a mezôny egész Dánosig elkarikázik, majd a befutó a Voiajor komplexum elôtt lesz. Szombat délelôtt a Pandúrok úton háztömb körüli versenyt rendeznek. A legjobb belföldi klubok mellett a rajtnál felsorakoznak a Muresul versenyzôi (Berekméri Csongor tanítványai) is.
*
Az elmúlt hét végén Brassó- Pojánán szervezték az országos hegyikerékpározó-bajnokság második fordulóját. Az olimpiára külföldön készülô felnôtt bajnok, Oprea Ovidiu hiányában a felnôttek versenyében a marosvásárhelyi Mircea Ottó gyôzött, míg az ifjúsági mezônyben a dobogót teljes egészében a Muresul kerékpározói foglalták el: 1. Logigan Lucian. 2. Gáll Lehel. 3. Stroescu Felix.
A Román Kerékpáros Körversenyre készülôdve, a múlt héten válogatóversenyt rendeztek Ploiesti környékén. Az ifjúsági mezônyben, a teljesítmény alapján három marosvásárhelyi kerekes, Madaras László, Logigan Lucian és Székely József lesz az ifiválogatott tagja. Sajnos, az idei mezônyben nem lesz jelen a tavaly szépen szerelô Csicsáki Tamás, aki sérülés miatt kénytelen kihagyni ezt az idényt.
Megyei bajnokság, 23. forduló
Északi csoport: Görgényoroszfalu - Sáromberke 1-3; Nagysármás - Görgényszentimre 0-3 (hivatalból); Holtmaros - Lövér 3-2; Görgénysóakna - Déda 0-3 (a pályán: 4-2, ám a házigazdák jogosulatlan játékost szerepeltettek); Bátos - Alsóidecs 0-3 (meg nem jelenés, Bátost kizárták a bajnokságból); Soropháza - Marossárpatak 1-3; Dedrádszéplak - Marosvécs 3-2. Eredmény a 22. fordulóból: Görgényszentimre - Holtmaros 3-2.
Déli csoport: Csittszentiván - Marosszentanna 3-0; Mezôzáh - Mezôbánd 5-3; Harasztkerék - Nyárádszereda 5-3; Vámosgálfalva - Kiscserged 1-0; Mezôfele - Marosgezse 5-2; Mezôpanit - Csatófalva 4-0; Náznánfalva - Küküllôdombó 4-1.
Soropháza - Marossárpatak 1-3 (1-2)
A Szászrégenben lejátszott találkozón a házigazda Soropháza a bajnoki címért küzdô Marossárpatakot fogadta. Az idônként feszült hangulatú mérkôzésen a vendégek bizonyultak jobbaknak, akik kihasználták az adódó lehetôségeket, míg a házigazdák hihetetlenül sok helyzetet hagytak veszni. Így például Oprea az 55. percben a kapufát találta el, Ceusan a 62. percben, Dávid a 70. és a 88. percben, Bucsa a 89. percben hibázott.
Az elsô gólt Soropháza szerezte, már az 5. percben Bucsa volt eredményes, de Sárpatak ellentámadásból a 22. percben egyenlített Makula L. révén. Tíz perccel késôbb Habóczki rúgta a vendégek vezetô gólját, míg a végeredményt Biga állította be a 70. percben.
Jól bíráskodtak, Kovács, Fechete és Bucur Marosvásárhelyrôl.
Soropháza: Menhart - Gliga (Pop D.), Negrutiu, Ördög, Ceusan, Márkus, Oprea, Bucsa, Dávid, Pop P., Moldovan, Kozma.
Marossárpatak: Kozma B. - Csurkuly, Mózes, Kozma, Nistor, Kristóf, Makula K., Habóczki (Szántó), Biga, Markó, Makula L. Vian Bont
A Marosvásárhely körzeti falusi labdarúgó bajnokság 19. fordulójának eredményei.
I. csoport: Mezômajos - Mezôszabad elmaradt; Galambod - Mezôménes 1-3; Mezôpagocsa - Uzdiszentgyörgy 3-1; Mezôkapus - Mezôszentmárton 7-0. Mezôkirályfalva és Mezôbergenye álltak. A 17. fordulóból a Galambod - Mezôszabad mérkôzést 3-0 arányban hitelesítették.
Állás: 1. Mezôkapus 32 p. 2. Mezôbergenye 28 p. 3. Mezôszabad 27 p.
II. csoport: Jedd - Koronka 3-0 (meg nem jelenés); Cikmántor - Gyulakuta 1-4; Székelymoson - Harcó 6-0; Búzásbesenyô - Kibéd 3-0; Szentgerice - Teremiújfalu 1-1. Somosd állt.
Állás: 1. Búzásbesenyô 41 p. 2. Gyulakuta 40 p. 3. Jedd 39 p.
Kétségtelen, hogy Segesvár jelenleg - történetéhez méltóan - az ország egyik legjelentôsebb kézilabda-iskolájának ad otthont. Nem kell különösebben elgondolkodnunk, hogy az itt nevelkedett kézilabda-világ-sztárok neveit soroljuk. Az olyan sportolók, mint Bulgaru, Voina, Gu-nesch, Grabowski, Bogolia, vagy Mihaila, jelentôsen hozzájárultak a sportág fejlôdéséhez. Ôk a jelenlegi fiatal segesvári kézilabdázók számára eleven példaképül szolgálnak. A sikerhez vezetô út legalsó fokozatán található fiatalok most azon munkálkodnak, hogy Segesvár visszanyerje azt az elôkelô helyet, melyet neves elôdeik szereztek. Tehetség és akarat van, szakképzett és munkára kész edzôk is akadnak, még egy kis anyagi "megértésre" volna szükség, s akkor minden rendben lehet. Vagyis, egy kis erôfeszítéssel, Segesvár a román kézilabdasport egyik fontos városa lehetne.
Miután a segesvári felnôttcsapat kivívta a Nemzeti Ligába jutásért folyó osztályozón a részvételi jogot, a juniorok sem maradtak adósok. Három ifjúsági csapatnak sikerült, hosszú küzdelem után, bejutni az országos döntôkbe, melyekben minden korosztályban az ország legjobb 8 csapata vesz részt.
A junior II korosztályos fiúk, Gheorghe Forsea edzô tanítványai, június 9-13. között mérik össze erejüket hasonló korú társaikkal az országos cím elnyeréséért. A segesvári Sportiskola Sorin Muresan vezette junior III korosztályú csapata, május 26. és 30. között mérkôzik majd meg a bajnoki címért. A harmadik segesvári junior együttes, amely kiharcolta a legjobb nyolc közé jutást, a Zaharia Boiu Gimnázim fiúcsapata, amely június 2. és 6. között fog megmérkôzni a hasonló korosztályos gyermekekkel Alexandrián, az ún. Iskolás Országos Sportolimpián. A csapat felkészüléséért Marcela Ciuchina felel.
(Ötvös S.)
A Maros Off Road klub szervezésében az "úttalan utakat" kedvelô terepjáró-tulajdonosok mérik össze erejüket egy péntektôl vasárnapig tartó versenyben. Az indulók három géposztályban iratkozhatnak be, a standard kategóriában a sorozatban gyártott terepjárók indulhatnak, míg az open kategória valamennyi terepjáró elôtt nyitott. Az extrém kategória, amelynek a legnehezebb feladatokkal kell megbirkóznia, az ilyen típusú versenyekre speciálisan felkészített jármûveket foglalja magába. Az elsô három forduló (közöttük egy éjszakai szakasz) Nyárádszereda környékén zajlik, míg a legnehezebb próbát, a trialt a cserealji domboldalon rendezik vasárnap délelôtt 9 órától. A szervezôk mintegy 40 induló részvételére számítanak.
A horvát kézilabda-bajnokságban szereplô marosvásárhelyi Májeri Zoltán csapatával, a csáktornyai RK Perutnina klubbal harmadik helyen végzett a bajnokság rájátszásában, s ennek köszönhetôen bejutott az EHF-kupába. A csapat sikeréhez nem kis mértékben járult hozzá Májeri teljesítménye, az ô szenzációs védésének köszönhetô, hogy legyôzték a bajnok RK Zágrábot is, amely csupán két vereséget szenvedett a bajnoki sorozatban.
Májerit a szakmai zsûri a bajnokság all-star csapatába választotta, s megszerezte a legjobb kapusnak járó kitüntetést a horvát bajnoki sorozatban.
Román delegáció Washintonban az iraki tárgyalásakon
A Külügyminisztérium egy delegációja George Ciamba államtitkár vezetésével, az amerikai külügyminisztérium meghívására részt vesz az iraki kérdésrôl csütörtökön, Washingtonban zajló politikai konzultációkon. A külügyi tárca közleménye szerint a megbeszélések témája a június 30-ig tervezett iraki hatalomátadás, valamint az ENSZ BT egy újabb határozatának kérdése lesz. A tanácskozáson a koalíció tagállamainak képviselôi vesznek részt, akik kölcsönösen tájékoztatják egymást az iraki politikai és biztonsági folyamat fejleményeirôl.
A Romániai magyarság és az Európai Unió
A fenti tematikával tartott elôadást Markó Béla szövetségi elnök kedden, május 18-án a bukaresti Kálvineumban. Az elôadásra a Bukaresti Magyar Napok egyhetes rendezvénysorozata keretében került sor. Az RMDSZ elnöke elôadásban hangsúlyozta: rendkívül fontos, hogy a romániai magyar közösség minél hamarabb házon belül, azaz az Európai Unió tagja legyen. Markó Béla ugyanakkor hangsúlyozta, nem a csatlakozás a legnehezebb feladat, hanem az integráció, ez a folyamat ugyanis a csatlakozást követôen is folytatódik.
Menesztették az Arad megyei alprefektust
Adrian Nastase döntése alapján szerdán menesztették tisztségébôl Florin Remetean Arad megyei alprefektust, nyilatkozta a Mediafaxnak Gabriel Oprea közigazgatással foglalkozó tárca nélküli miniszter. Florin Remetean a múlt héten részt vett egy SZDP-jelölt bemutatásán, ezzel kapcsolatban a Demokrata Párt tett panaszt az Arad Megyei Választási Irodában, amely elfogadta azt és tájékoztatta a kormányt. A választási iroda közölte, hogy a törvény által megszabott egyetlen szankció ebben az esetben a menesztés. Remetean szombaton megfellebbezte az iroda döntését, de a Központi Választási Iroda elutasította tiltakozását és megállapította, hogy az alprefektus megszegte a helyhatósági választásokról szóló törvényt. A jogszabály szerint a prefektusok és alprefektusok nem indulhatnak a választásokon és nem vehetnek részt a választási kampányban.
Több mint százezer aláírás a kettôs állampolgárságért
Eddig több mint százezer aláírás gyûlt össze a kettôs állampolgárságról tartandó népszavazásért - közölte a Magyarok Világszövetségének (MVSZ) elnöke szerdán Debrecenben. Nem csupán véleménynyilvánító, hanem ügydöntô népszavazást is ki lehet majd írni, ha az aláírások száma meghaladja a 200 ezret - mondta sajtótájékoztatóján Patrubány Miklós. Az aláírásgyûjtés március 2-a óta folyik, határideje pedig július 2-án jár le. Az MVSZ elnöke kijelentette: a magyar állampolgárságnak alanyi jogon kell megilletnie minden magyart, ha erre igényt tart.
Megpofozták a német kancellárt
Megpofozta Gerhard Schröder német kancellárt egy ismeretlen férfi kedden egy mannheimi pártrendezvényen. A kancellár pártja, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) fogadásán vett részt és éppen autogramot osztogatott új párttagoknak, amikor a férfi odalépett hozzá és egy pofont adott neki - számolt be az esetrôl Thomas Steg kormányszóvivô-helyettes. Az incidenst követôen a - szemtanúk szerint 40-50 év körüli, öltönyös - férfit a biztonsági szolgálat emberei elvezették és a rendôrség kihallgatta. A jelenlévôk közül csak nagyon kevesen vették észre, hogy mi történt. Steg közölte, hogy a jövôben Schrödert nyilvános fellépései alkalmával a német szövetségi rendôrség emberei fogják védeni.
Porbombás támadás Tony Blair ellen
A hónapok óta érvényben lévô emelt szintû terrorkészültség ellenére példátlan támadás érte szerda délután az éppen képviselôi kérdésekre válaszoló Tony Blair kormányfôt a londoni alsóházban, amelynek felsô galériájáról - mint kiderült, a Lordok Háza egy tagjának vendégei - két porbombát dobtak be rá. A támadás után, amelyet a Fathers 4 Justice nevû radikális jogvédô szervezet vállalt magára, kiürítették a parlament épületét, és két személyt ôrizetbe vettek, de az elsô vizsgálatok szerint a por ártalmatlan kukoricaliszt volt.
Egyéves börtön az elsô iraki fogolykínzási per vádlottjának
A maximális, egyéves börtönbüntetésre ítélte szerdán a Bagdadban felállított amerikai katonai törvényszék az iraki Abu Graib börtönben véghezvitt fogolykínzások ügyében tartott elsô per vádlottját, az amerikai Jeremy Sivitset. Sivits elôzôleg bûnösnek vallotta magát, és a törvényszék meg is állapította bûnösségét ôrizetesek kétrendbeli bántalmazásában, erre való összeesküvésben és kötelességmulasztásban. Mellékbüntetésként a bíró ôrvezetôi rangra fokozta le ôt, illetve leszerelését is elrendelte.
Szerbia-montenegrói kamionosok lezártak két határátkelôt
A szerbia-montenegrói kamionosok szerda déltôl lezarták a teherforgalom elôl a kelebiai és a horgosi határátkelôt, tiltakozva amiatt, hogy a magyar hatóságo