Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

Sikerre kiéhezett közönség foglalt helyet vasárnap este a sportcsarnokban. A teremlabdarúgó Románia-kupa döntôje csalogatta ôket oda, azaz egy olyan esemény, amilyentôl az utóbbi idôben elszoktak a marosvásárhelyi sportrajongók: hosszú évek óta került ismét az országos élmezônybe, egy serleg közelébe marosvásárhelyi csapat. Fontos esemény volt ez a marosvásárhelyi sport történetében, hisz olyan sportágak, amelyekben korábban rendszeresen a legjobbak között volt található egy-egy városbeli együttes, mára teljesen eltûntek a kínálatból, más szakágak pedig a másod- vagy harmadosztályban, vagy legfeljebb a legmagasabb osztály kiesési övezetében kínlódnak. Hosszú évek óta nem tapasztalt alkalom volt ez tehát arra, hogy a közös szurkolás élménye ismét egybefogja a város sportszeretô lakosságát.

Kár volt elrontani ezt az élményt! A rossz szájíznek ezúttal azonban nem a kedvezôtlen eredmény az elsôrendû oka. Az ízléstelenség csúcsát az képezte, hogy Dorin Florea polgármester a találkozó szünetét kampány céljaira használta fel. No persze, a választások elôestéjén jól fog egy hatásosan kezelhetô tömeg, különösen, hogy a teremben stratégiailag elhelyezett klakklegények kellô idôben gondoskodtak a "lelkes" kampányhangulatról. S az is kapóra jön ilyenkor, hogy tulajdonképpen olyanok is asszisztálni voltak kénytelenek a polgármester szokásos nagyotmondásait tartalmazó "elôadásán", akik egy szabályos kampánygyûlést egyébként széles ívben elkerülnek. Ideális hely volt ez kevésbé tájékozott hívek toborzására, hisz bizonyosan lesznek olyanok is, akik a sportsikert a személyével hozzák összefüggésbe.

No persze, választási kampány idején minden politikus ott próbál híveket szerezni, ahol tud. Dorin Florea mostani megnyilvánulása azonban kétszeresen is etikátlannak minôsül. Egyrészt azért, mert a csapat sikeréhez hozzájáruló támogatást (ebben az esetben teljesen mindegy, hogy mekkora mértékû) egyébként sem személyes érdemeként, hanem az RMDSZ- többségû tanács szavazata alapján biztosítja. Saját érdemének feltüntetni a teremlabdarúgók eredményét - azért enyhén szólva is túlzás. Ennél sokkal súlyosabb azonban az, hogy a megválasztása óta eltelt négy esztendôben a sportlétesítményeket messze elkerülô polgármester az utóbbi idôszakban a sport "lelkes támogatója" szerepében tetszeleg. Ne feledjük, ugyanarról a városgazdáról van szó, aki néhány éve még nyilvánosan úgy vélekedett, hogy a sport tartsa el önmagát, tanúk elôtt kijelentette - valódi zsarnok módjára -, hogy a tanács által egyébként megszavazott támogatás a "kezében található golyóstollban található". Az a polgármester kampányol sportrendezvényen, akinek "uralkodása" idején soha nem látott hanyatlás jellemezte a sportéletet, aki tétlenül és közömbösen szemlélte, amint sportágak tûnnek el, aki - a választások elôtti évben tett - bombasztikus ígéretei ellenére sorsára hagyta a város labdarúgását.

Dorin Floreának tehát semmiféle erkölcsi alapja nem volt arra, hogy a sportot kampánya céljaira használja fel. Az erkölcs azonban - akarnok politikusi körökben - úgy tûnik, igazán mellékes szempont.

Érdekel-e Marosvásárhely és a megye jövôje?

Akarsz-e találkozni azokkal, akik érdekeidet képviselik?

Szeretnéd-e megosztani véleményed velük?

HA IGEN

Akkor május 19-én, szerdán 18 órától várunk a Mihai Eminescu Ifjúsági Házban szervezett lakossági fórumra.

Jelen lesznek: dr. Kelemen Atilla parlamenti képviselô, az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltje, a marosvásárhelyi, valamint a megyei tanácsosjelöltek, továbbá Frunda György szenátor, Borbély László, Kerekes Károly, Makkai Gergely képviselôk, Burkhardt Árpád alispán, Virág György, a megyei tanács elnöke.

Fellép: fergeteges néptáncmûsorral a Maros mûvészegyüttes.

A TE szavazatod is számít!

IGEN AZ RMDSZ-re!

Három évtizedes múltra tekint vissza a marosvásárhelyi Elektromaros Iskolaközpont. A közel emberöltônyi idô alatt 8.364 diák végezte el az iskolát, ebbôl 3.002-en közép-, 3.600-an szakközép-, 200-an pedig fôiskolai végzettséggel rendelkeznek. Az évforduló alkalmával szervezték meg változatos programmal az iskola napjait, majd szombaton helyi hivatalosságok és a testvériskolák küldöttségének jelenlétében díjazzák a legjobb tanulókat.

Az elért eredmények igazolta szabad kezdeményezés fontosságát hangsúlyozta a tegnap délben az iskola dísztermében tartott megnyitón Kalman Francisc igazgató, aki 1982 óta áll az Elektromaros élén. Sokoldalú képzés, a felszerelés folyamatos fejlesztése, a gazdag számítógéppark felhasználása az oktatásban, a szakok folyamatos bôvítése, a gimnáziumi képzés bevezetése, külföldi iskolákkal való kapcsolattartás - képezték azokat a fôbb célokat, amelyeket a megyei szinten talán legrégebbi iskolavezetés megfogalmazott, és a tanári közösség segítségével megpróbált valóra váltani. Kalman Francisc szerint az eredmények nem késtek, s diákjai az elméleti, a szaktantárgyak és a sport területén is jó eredményeket értek el a megyei és országos megmérettetéseken. Az idén 54 tanulót díjaznak értékes könyvjutalmakkal a szombati záróünnepség alkalmával.

Addig is találkozót szerveznek a volt tanárokkal, meghívták a végzôs diákokat, számítógépes anyagot állítottak össze az iskola történetérôl, emlékkönyvet adtak ki a végzett osztályokról, újság készült a visszaemlékezésekbôl, vallomásokból, és az iskola minden katedrája hozzájárult az egyhetes program (vetélkedôk, sportversenyek, tudományos szessziók, elôadások stb.) elkészítéséhez.

- Legyen ez a vidámság, a kikapcsolódás, a szórakozva tanulás hete - jelentette ki az igazgató, majd a megnyitót követôen az iskola két tanára által készült feladatgyûjteményt méltatták a kollégák.

Kérdésünkre Kalman Francisc elmondta, hogy az elmúlt évekre visszatekintve fontosnak tartja az iskolavezetésben érvényesülô folytonosságot, és kiemelte, hogy az utolsó év különösen eredményesnek bizonyult. Úgy értékelte, hogy az iskola magyar tagozatán sikeresnek mondható a pénzügyi, könyvelési, valamint az ipari iskolai vonalon a szállodai dolgozókat képezô osztály, és jó eredményeket érnek el tanulóik a gimnáziumi tagozaton is. Sok év után pedig támogatóik jóvoltából - Lek Pharmatech, valamint a polgármesteri hivatal - nekiláthattak a jócskán megrongálódott épületek felújításának, amivel a jövô évben a tervek szerint elkészülnek.

Nagy sikerrel szerepelt a Maros-vásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata a Temesváron zajló Interetnikai Színházi Fesztiválon Hatházi András A dilis Resner címû színmûvével. A május 14-23. között zajló, nem verseny jellegû seregszemlén romániai társulatok mutatkoznak be a nemzetiségek nyelvén, azaz magyarul, németül, szerbül, jiddisül, vagy a kisebbségi irodalom alkotásait kínálják román nyelven. Meghívottként jelen van a Belgrádi Nemzeti Színház is a kortárs szerzô, Milos Nicolic Kovácsok címû darabjával. Délelôttönként one-man-show jellegû elôadások gazdagítják a kínálatot.

Nincs ebben semmi politika - mondaná szegény Hofi Géza, ha élne. Igazodom én is hozzá, hisz nem a helyhatósági választásokról, hanem olyan társadalmi mélységû problémáról szándékozom beszélni, amely manapság szinte általános érvényû. Az egzisztenciális gondok tömege, a nagyarányú munkanélküliség, a sokak számára kilátástalan (vagy annak vélt) életforma már-már a kétségbeesésbe kergeti a lelkileg meggyötört polgárt, aki fôleg a nehéz anyagi helyzet miatt, de nem-egyszer a szakmai kudarc hatására is kiborul, s egy olyan világ felé fordul, ahol szerinte megvan a lehetôség a megújulásra, az érvényesülésre. Az "Újvilág", a "külföld" ôsidôk óta elkápráztatja az embereket, s ez hatványozottan igaz a jelenre, amikor az Egyesült Európa megszületésének (vagy egyfajta mítoszának?) vagyunk tanúi. Számos hazai munkáltató vagy munkaközvetítéssel foglalkozó cég ígér a polgároknak nyugati színvonalú béreket, s ha valakinek igazán "bejön", amit eltervezett (szerencsére akadnak ilyenek is), elmondhatja, hogy megérte. Az érem másik oldala, hogy egyre többen térnek vissza csalódottan (vagy éppen felháborodottan), mert nem voltak rendben az irataik, s erre csak a messzi távolban jönnek rá, amikor hazaküldik ôket. Mások el sem jutnak az áhított országba, mert mielôtt a szükséges intézkedéseket megtennék, az álközvetítôk eltûnnek a pénzükkel, a károsultak pedig azt sem tudják, kit kellene keresni, kiket kellene bíróságra adni. Nemrég szebeni ismerôsöm panaszkodott, hogy egy marosvásárhelyi munkaközvetítô cég spanyolországi (majd ennek híján franciaországi) munkát ígért, s mintegy 11 millió lejétôl fosztotta meg ôt (és persze, sok más társát), ráadásul munkanélküli. Nem újdonság, de szomorú, hogy éppen azok az emberek kerülnek ilyen helyzetbe, akiknek nagy szükségük van a segítségre, az újrakezdés esélyére.

Nem mellékes az sem, hogy akik feketemunkával próbálkoznak, kétszeresen megfizetik a munka árát. Mert elôször ki kell jutni, aztán egy normális fizetés töredékéért dolgozni, takarékoskodni, betartani a határidôt, s idejében hazatérni. Ez is jobb, mint a munkanélküliség. Még jobb lenne azonban, ha ezek az emberek saját hazájukban jutnának munkahelyhez és megbecsüléshez. Egy otthonosabb, vonzóbb kelet- Európában, saját választásuk eredményeként...

Rendhagyó környezetben tartott rendhagyó sajtótájékoztatót tegnap dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltje, Borbély László, a TKT elnöke, Brassai Zsombor megyei ügyvezetô elnök, Törzsök Sándor tanácsos és Dáné Károly oktatási alelnök.

A sajtótájékoztatónak nemcsak a környezete volt rendhagyó és szokatlan - zuhogó esôben a Színház téri aluljáróban -, de a "tematikája" is joggal kelthette fel az újságírók érdeklôdését.

A lakótársulások vezetôivel tartott találkozón hangzott el ez a kérdés, így kívánva felhívni az RMDSZ polgármesterjelöltjének figyelmét a Nemzeti Színház és környéke siralmas állapotára. A látvány valóban elszomorító. Ütött-kopott falak, csepegô tetôzet, szeméthalmok, ürülék és vizeletnyomok a valamikori Astoria vendéglô ajtaja elôtt. Erre hívta fel a figyelmet Kelemen Atilla, feltéve a szónoki kérdést: ha így néz ki a városközpont, milyen lehet a periféria?

Nem elég egy hónappal a választások elôtt utakat festeni, aszfaltozni, jelentette ki, majd a Continental vendéglô úgynevezett "nyári kertjébe" sétált át, ahol ugyancsak minden az elhanyagoltság jeleit mutatta. A kapu egy darab téglával "záródott", szemét és tégladarabok hevertek kupacban, a valamikori nyári kertet felverte a gaz. Kelemen megígérte, hogy megváltoztatja ezt a képet. Felemlegette ugyanakkor, hogy a polgármester a színházat sem segíti, nem gazdálkodik azzal sem, ami megvan. Úgy néz ki, mondta, mintha gazdátlan városban sétálnánk, az aluljáró pedig vécévé degradálódott.

A másik "látványosság" a Gyôzelem téri aluljáró lehetne, jelentette ki Törzsök Sándor. Ennek a munkálatait Dorin Florea négy éve leállította. Egy hónapja egy exkavátor árválkodik a közepén, várva, hogy a polgármester beindítja a munkálatokat. Kaotikus eset jogi szempontból is, nyilatkozta a tanácsos, mert a 2000 elôtti szerzôdések ma is "érvényben vannak". Ugyanakkor kb. másfél éve egy kolozsvári cég megnyerte a versenytárgyalásokat, a munkálatokhoz azonban mind a mai napig nem fogtak hozzá.

Hosszú listánk van a Dorin Florea sajtóban is hangoztatott ígéreteivel, de még hosszabb az, amit nem tartott be, jelentette ki Borbély László. Megígérte, hogy ezentúl hetente 4-5 ilyen esetet is a nyilvánosság elé tárnak, bár mint mondta, a kampány túl rövid mindegyik bemutatására.

Mindenekelôtt a terelôútról szólt. A múlt kampányban Dorin Florea megígérte, hogy 2000- 2001-ben
"sürgôsen" elkészíti. Ehelyett, azonkívül, hogy feszültséget szított a városi tanácsosok és a megyei tanács között, nem tett semmit, nyilatkozta Borbély László.

A színházzal kapcsolatosan emlékeztetett, hogy a városi tanács 5 milliárd lejt szavazott meg a mûvelôdési intézmény támogatására, a polgármester azonban egyetlen lejt sem fizetett ki. Így támogatja Florea a kultúrát, tette hozzá a képviselô.

Az a Florea, aki váltig hangoztatja, hogy mindenki polgármestere, nemhogy támogatta volna a kétnyelvû utcanévtáblák elhelyezését, de egyenesen megakadályozta, hogy kitegyék a kétnyelvû feliratokat. A sajtó figyelmébe ajánlotta a felújított Víkendtelepet, a vásárhelyiek kedvenc szórakozóhelyét, ahol még mutatóban sem találni bár egyetlen árva magyar feliratot, amitôl a magyar ajkú lakosság is itthon érezhetné magát.

A kérdésre, amely szerint az elôzô közigazgatás idején sem volt sokkal szebb például a Színház téri aluljáró, Kelemen Atilla azt válaszolta, hogy ô most akar polgármester lenni, és a felvetés azt igazolja, hogy eddig nem volt megfelelô városgazdálkodás.

Borbély László hozzátette: most akarjuk leváltani a jelenlegi polgármestert, és olyant akarunk a helyébe tenni, aki betartja az ígéreteit. Ez Kelemen Atilla lesz.

Párbeszéd a jövôért

Május 15-én Kolozsvárott folytatódott az RMDSZ által kezdeményezett Párbeszéd a jövôért címû konzultációsorozat.

Az elsô megbeszélésen Markó Béla szövetségi elnök, Kötô József oktatási és egyházügyi ügyvezetô alelnök és az Erdélyi Magyar Mûszaki Tudományos Társaság dr. Köllô Gábor elnök által vezetett küldöttsége áttekintette az EMT és a romániai magyarság érdekvédelmi szervezete közötti további együttmûködés módozatait. Ennek egyik legfontosabb vetülete az a szakértôi háttér, amelyet a szakmai szervezet tud biztosítani az RMDSZ programjának, prioritásainak kialakításában, valamint törvényhozásbeli tevékenységéhez - állapították meg.

A civil szervezetekkel megtartott korábbi találkozókhoz hasonlóan ez alkalommal is megfogalmazódott az igény az országos, regionális hatókörû civil és szakmai szervezetek zavartalan mûködését biztosító normatív támogatási rendszer kidolgozására, az ehhez szükséges kritériumrendszer megfogalmazására a következô hónapokban, hogy a rendelkezésre álló alapítványi keretekre alapozva ez a rendszer a következô év elejétôl alkalmazható legyen.

A Szabadelvû Körrel folytatott megbeszélésen a résztvevôk, miután röviden ismertették az RMDSZ jelenlegi tevékenységével, a kampánnyal kapcsolatos helyzetértékeléseiket, a közép-, illetve hosszú távú együttmûködés és politizálás kérdéseit elemezték. A Szabadelvû Kör képviselôi - Eckstein-Kovács Péter elnök, Péter Pál és Magyari Nándor László - az RMDSZ belsô pluralizmusának és a platformok helyzetének alakulásáról, illetve ennek újragondolásáról kérdezték az elnököt. Markó Béla a nyitottság és a belsô pluralizmus erôsítése melletti elkötelezettségérôl, a platform cselekvési mezejének növelésérôl biztosította ôket, hathatós együttmûködést helyezve kilátásba.

A felekezeti oktatás törvényi szabályozásának kérdései, az egyházak karitatív tevékenységének állami támogatása, az egyházi ingatlanok visszaszármaztatási folyamata köré csoportosult a Tempfli József nagyváradi megyéspüspökkel folytatott megbeszélés. Markó Béla és Kötô József ismertették, hogy a következô hetekben megkezdôdik a magyar történelmi egyházakkal közösen kidolgozott RMDSZ-törvénytervezet egyeztetése az illetékes minisztériummal, és azt vagy az oktatási törvényt módosító csomag részeként, vagy külön jogszabályként szeretnék még a nyári parlamenti ülésszakon beterjeszteni. Az RMDSZ határozottan kiáll amellett, hogy az egyházak karitatív tevékenységét, árvaházak, öregotthonok, kórházak fenntartását, árvaházból kikerült fiatalok foglalkoztatását, lakásgondjainak megoldását az állam hathatósan támogassa anyagilag - mondta Markó Béla. Tempfli József támogatást kért ahhoz, hogy a visszakapott ingatlanok telekkönyvezési folyamata felgyorsuljon. Ugyanakkor bejelentette, hogy püspöki körlevélben szólítja fel híveit a részvételre a helyhatósági választásokon.

Markó Béla szövetségi elnök sajtótájékoztatón újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy a szövetség képviselôi már folytattak megbeszéléseket Alexandru Athanasiu tanügyminiszterrel a tanügyi törvény módosításáról. Hozzáfûzte ugyanakkor, hogy az elkövetkezô hetekben hasonló egyeztetésekre kerül majd sor annak érdekében, hogy a felekezeti oktatást is a törvényes elôírásoknak megfelelôen szabályozza a tanügyi törvény. Markó Béla fontosnak tartja, hogy a módosított tanügyi törvény szövege szabályozza a felekezeti iskolák mûködtetésére szánt állami támogatások nagyságát, valamint az ezekben folyó oktatás egyházi felügyeletét.

Az egyházi ingatlanok kérdésérôl szólva Markó Béla hangsúlyozta, hogy a szövetség ezeknek természetbeni visszaadását szorgalmazza, ugyanakkor elmondta, hogy a történelmi magyar egyházak által visszaigényelt több mint 1700 ingatlan közül 314 ingatlan visszajuttatásáról döntött a kérések elbírálásával megbízott bizottság, amelyeknek egy része már telekkönyvezve volt.

Dr. Benedek Fülöp, a magyarországi földmûvelésügyi és vidékfejlesztési minisztérium közigazgatási államtitkára - akit dr. Kelemen Atilla RMDSZ-parlamenti képviselô mutatott be a jelenlévôknek - szombaton délután Marosvásárhelyen, a Bernády Házban tartott elôadást Magyarország EU- csatlakozással kapcsolatos, mezôgazdaságra vonatkozó tapasztalatáról. Az eseményen RMDSZ- polgármesterjelöltek, mezôgazdasági és más intézmények képviselôi vettek részt.

Május elsejétôl új helyzet alakult ki Magyarországon, ami új magatartást, új együttmûködést igényel a szomszédos országokkal. Az uniós csatlakozás elôkészítésében nagyon fontos szerep jut a vidék felzárkóztatásában a polgármestereknek, a vidék irányítóinak. A mezôgazdaságban együttesen jelentkeznek azok a lehetôségek, amelyek kihasználását idôben el kell kezdeni, hogy a közeljövôben uniós támogatásokhoz jussanak az ott élôk.

Az új magatartás azt jelenti, hogy Magyarország teljes jogú tagja lett az uniónak, és most már nem román-magyar határ és román-magyar viszony van, hanem európai uniós-román viszony. Az a szerencsés helyzet alakult ki, hogy az unió keleti - Románia nyugati határa közvetlen. Ez különbözô lehetôségeket rejt, amelyeket ki kell használni. Továbbá tudni kell, hogy az unióban a csak mezôgazdasági támogatás egyre visszább szorul. Két pillér van: a mezôgazdaság és a vidékfejlesztés. Az utóbbi tekintetében vannak olyan programok, amelyek határon átnyúlóak, amelyek most, a kezdet kezdetén kell beépüljenek a rendszerbe.

Az államtitkár elmondta, hogy a két ország mezôgazdasági és vidékfejlesztési minisztériuma között létezik egy együttmûködési keretmegállapodás. Magyar részrôl a társelnök dr. Benedek Fülöp, a román társelnök Ioan Daia államtitkár. A közeljövôben tervezik a kapcsolatok részletesebb értékelését. Ennek tartalmát nyolc pontban foglalták össze. Ez kiterjed a tudományos eredmények, a genetikai alapok, információk cseréjére, az EU-s ismeretek továbbadására, közös vegyes vállalatok létrehozására és más közös tevékenységek megszervezésére.

A mostani helyzetben nagyon fontos a romániai földtulajdonosok számára, hogy az itt lévô mezôgazdasági területeket ne vásárolják fel külföldiek, és, hogy a Romániában elôállított árukat biztosabban értékesítsék a román piacon. Az uniós csatlakozáshoz közeledvén, Romániának egyik legfontosabb feladata lesz, hogy itt állítsák elô a jó minôségû, versenyképes árut és itthon is értékesítsék. Ennek van feltételrendszere: mûszaki fejlesztés, finanszírozás és olyan szakismeret, amivel a csatlakozás után is versenyképesek lesznek a mezôgazdasági termelôk.

A kvóták is szóba kerültek. Dr. Benedek Fülöp elmondta, hogy az EU szakbizottsága a kvótákról a jelen idôszakban egy új agrárpolitikát készít elô. 2007-re egyszerûsített farmtámogatási rendszert szándékoznak bevezetni.

Ez azt jelenti, hogy az eddigi, jórészt területalapon juttatott támogatás helyett a farmokon zajló termelôtevékenységeket fogják támogatni. Eddig csak a terület után határozták meg a támogatást, ezután az elôállított termék - hús, tej vagy állatállomány - alapján határozzák meg a támogatás mértékét.

A kvóták meghatározásakor Magyarország esetében két nagyon kényes kérdés merült fel: a gabonaterület és mennyiség, valamint a tej. A magyar mezôgazdaságban '89 után mennyiségi visszaesés következett be. A termelôk a tejbôl nem tudják elôállítani azt a mennyiséget, amelyet a kvóta elôír. Legjobb esetben is csak 90-95%-ig fogják teljesíteni. Ugyanez a helyzet a gabona esetében is. A magyar gazdálkodók ebben az évben remélik, hogy az EU által támogatható mennyiséget elôállítják. Tekintettel a közösségi agrárpolitika reformjára, Magyarország az egyszerûsített terület alapú támogatást választotta. Így a mezôgazdasági vállakozók, magántermelôk által kapott támogatás 25%-át az unió fedezi, amit csak terület után fizetnek. A magyar állami költségvetés ezt kipótolja az egy mezôgazdasági termelôre esô uniós támogatás 30%-ával, kiegészítô támogatásként. Ezt nem csupán terület alapon, hanem a magyar sajátosságok szerint szarvasmarhára, juhra, kecskére és tejre is kiterjesztik. Létezik egy másik támogatási forma is: a társfinanszírozás, amibôl 30%-ot a magyar, 75%-ot az uniós költségvetés fedez. Ehhez pályázatok révén lehet hozzájutni. További támogatások pályázhatók a vidékfejlesztésre a SAPARD-program keretében.

Újságírói kérdésre elmondta, hogy amikor a Medgyessy-kormány hivatalba lépett, akkor pozítívan elbírált SAPARD-pályázat nem volt. Nem is fizettek egy fillért sem az 52 milliárd forintból (220 millió euró). A pályázatok megnyerésére rendkívül komplikált feltételeket szabtak. Március elejére dolgozták ki a Brüsszellel egyeztetett, egyszerûsített feltételrendszert, és április 15-ig 2500 pályázat érkezett be. Az utolsó két hétben több mint ötezer.

A Népújság érdeklôdésére, hogy mi történt a hungaricumokkal, dr. Benedek Fülöp elmondta, hogy hungaricum a borok közül a tokaji, a paprika, a Pick szalámi és néhány más termék. Új hungaricumként sikerült besorolni a pálinkát. Ezekhez nincs kvóta megállapítva, csak Magyarországon elôállított termékként, magyar védjeggyel kerülhet a piacra. Kivétel a tokaji bor és pálinka lesz. Elôbbit Szlovéniában, utóbbit Ausztria három tartományában is elôállíthatják.

További kérdésre, hogy miként oldották meg a privatizáció okozta problémákat, dr. Benedek Fülöp a következôket válaszolta: A privatizáció a magyarországi termelôk teherbíró-képességét is meghaladta. Nagyon megszenvedtünk, ugyanis az élelmiszeripar jó része külföldiek tulajdonába került. Mi most a földet féltjük a legjobban, hogy ne kerüljön külföldi tulajdonba, ezt úgy hárítottuk el, hogy Magyarországon sem társas vállalkozás, sem külföldiek nem vásárolhatnak mezôgazdasági termôterületet meghatározott ideig, csak abban az esetben ha vállalják, hogy ott letelepszenek, mezôgazdasági jellegû tevékenységet folytatnak és ezt igazolni tudják.

Bekerül-e Románia az EU-ba? Az államtitkár határozottan válaszolta, hogy biztosan.

Gálamûsorral zárult az EMKE tavaszi fesztiválja vasárnap délután a Kultúrpalotában. A család nemzetközi napját köszöntô rendezvény bevezetôjét Ábrám Noémi mûsorvezetô, a köszöntôt Csegzi Sándor polgármester-helyettes mondta. A díszelôadás meghívottjai Fülöp Dénesné, Csíki Sándor, Tôkés István voltak. Ormos István és Nagy László verseit Demeter Zoltán és Nagy Emôke szavalták, az Öves együttessel Barabás Kásler Magda énekelt. Nagy sikerrel léptek fel a népdalvetélkedô díjazottjai: Szász Bernadett, Nemes Izabella Katalin, Vetési Orsolya, Pitó Jakab Anita, Diós Brigitta Borbála, Pitó Ede Antal, Deák Noémi és Ritiu Ilka Krisztina. Zenélt a Cinige együttes, Sinkó András tanár úr irányításával. A gálát a Füzesi Albert vezette Napsugár együttes parádés mûsora zárta.

Családról lévén szó, nem hagyhatom említés nélkül azt a nagy családot, amelynek neve: csávási dalárda. A Kis-Küküllô egyik csendes völgyében megbúvó falucska népe 157 éve dalol kórusban. Nemrég elveszítették kedves karnagyukat, Dézsi Ferenc zenetanárt. Úgy tûnt, az énekkari tevékenység a mélypontra süllyed. Az EMKE próbált segítséget nyújtani a csávásiaknak. És azzal is segített, hogy a hosszú kényszerszünet után most fellépési lehetôséget kínált a Medgyesen (és Magyarsároson) élô Iszlay László zenetanár dirigálta vegyes karnak.

A dalárda láthatóan elöregedett. Az örvendetes nemzedékváltás, amely a táncmozgalomban tapasztalható, a karéneklésben, úgy tûnik, nem következett be. Egyre több az "öreg" dalárda. A csávási iskola nemrég vette föl Belle József egykori tanító nevét, akinek a híres csávási harmónia köszönhetô. De Csávásnak ma sincs zenetanára, a faluban nem nevelkedik kottaolvasó nemzedék. Sürgôsen tenni kell valamit, mert a kórus eljutott a tizenkettedik órához. Állandó karmesterre van szüksége, aki a hét minden munkanapján ott tartózkodik az emberek között, és minden héten legalább három próbát is tart. A közösség nem bírja eltartani saját erejébôl. Az EMKE abban is segíthet, hogy támogatást szerez e célra. Mielôtt még szétomlik ez a nagyszerû nevelô közösség, a csávási dalárda ma sem kicsiny családja...

Tompa László költô emlékének szentelt rendezvényen vehettek részt mindazok, akik péntek délután a Bocskai terembeli Helikon-estek elôadássorozat legutóbbi irodalmi estjén megjelentek.

A Helikon-Kemény János Alapítvány szervezte estre ezúttal Komán János maroshévízi költôt hívták meg elôadónak, és két színmûvésznô, Kilyén Ilka és Darabont Mikold segédkezett a költô verseinek tolmácsolásában.

Szabó Elôd elôadómûvész gitárjátéka után idézettel kezdett az elôadó: "Tábortüzetek most zengve ég, honfoglaló, nagy írónemzedék"- Dsida Jenô szavai a letûnt erdélyi irodalmi "csúcsidôrôl" szólnak, és ennek az idônek volt alkotója, részese Tompa László is. Az életérôl, életmûvérôl szóló elôadás menetét szavalatok színesítették. Megtudhattunk érdekességeket, történeteket a költô segesvári iskolaéveibôl, szerelmeirôl, házassági kapcsolatáról, majd alkotói munkásságáról, könyveirôl, publikációiról: a Közélet címû lapnál betöltött szerkesztôi munkájáról, a helikoni találkozókon tanúsított magatartásáról és díjairól, Áprilyval és Kuncz Aladárral kötött barátságáról, a kortársak, Reményik Sándor és Molter Károly igen pozitív kritikáiról, a Kemény Zsigmond Társaságba való be- és kilépésérôl: elismerte, hogy az irodalom legsúlyosabb szava a tehetség. Konok és komor optimizmusként jellemezte világlátását az elôadó, egyéni filozófiájának fô kérdését a merre? határozta meg, amelyre mindig megtalálta a választ, a legzordabb telek idején is az örökzöldet kereste. Díjai hû elismerései alkotói életmûvének: a Helikoni Találkozó nagydíja, Baumgarten-, majd Petôfi-, végül Állami Díj (ez utóbbi 1955-ben). Hallhattuk Szemlér Ferenc, Farkas Árpád róla írt szavait és az elôadó kissé hosszúra nyúlt saját verselemzéseit. Amirôl viszont szó sem esett, pedig a költô életmûvének egyik legvitatottabb részét képezi: a barisnya-versek kimaradtak a méltatásból. Szívesen hallottunk volna róluk is, szintúgy a megírási szándékról (kényszerrôl?) is.

A Helikon-estek következô rendezvénye július hónap folyamán kerül megrendezésre, Nyirô Józsefrôl elôreláthatólag Dávid Gyula beszél majd a leendô hallgatóságnak.

Nyolcnapos külföldi körútra indult múlt hét szombatján a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia szimfonikus zenekara. Útvonaluk: Teruel, Lugo, Pontevedra, Burgos, Maraguina, Tarragona, Miranda és Vigo. A zenekar élén az immár tíz éve állandó vendégkarmester Shinya Ozaki. Amint Vasile Cazan mûvészeti igazgatótól értesültünk, a turnéra Mihai Ungureanu zongoramûvésznek (legutóbb az idei zenei napok nagysikerû nyitóhangversenyén lépett fel) köszönhetôen került sor, ô neves impresszárió is. - Jó négy évi kihagyás után utazunk ismét Spanyolországba - jegyezte meg beszélgetôpartnerünk -, és örvendetes módon kvalitásainak köszönhetôen Ozaki mester irányításával a zenekar magas szinten produkál. Ami a turnét illeti, az is újabb erôpróba. Esély betájolni magunkat nemzetközi viszonylatban. Bár mint filharmónia, mi is a helyi közönségért létezünk. Az ô anyagi, erkölcsi támogatásával, hûségével.

A mûsoruk nehéz és igényes a különbözô korok, stílusok, mûfajok tekintetében, beleértve a spanyol Padre M. Muneta darabját. Beethoven-, Brahms-, Csajkovszkij-, Enescu-, Mozart-, Glinka-, illetve az idei zenei napok nyitókoncertjén elhangzott három Gershwin- mû csendül majd fel a szimfonikusok, valamint az említett Mihai Ungureanu zongora- és Cristina Anghelescu hegedûmûvész közremûködéseként.

- Mielôtt sok sikert kívánnánk, gratulálni szeretnénk a kórus minapi sikeréhez. Az egyetemes kórusirodalom gyöngyszemei teljes fényükben pompáztak, ragyogtak a filharmónia vegyes kara elôadásában szerdán este a MOGYE dísztermében. A csaknem 15 év a filharmónia vegyes kara élén meghozta gyümölcsét. A telt ház örömét lelhette mind a klasszikus, mind a kortárs hazai, ill. külföldi szerzôk darabjait, miniatûrjeit hallgatva.

- Jó ötletnek bizonyult "hazavinni" a kórusmuzsikát az egyetemi hallgatókhoz. Összeforrottá vált a sok fiatalból álló kórus. Egységes volt a hangzás, nagyon homogén a szoprán. Szeretnénk egy 45-50 tagot számláló vegyes karral rendelkezni, annál is inkább, mivel vokálszimfonikus mûveket, oratóriumokat, miséket is mûsorra tûzünk, sôt operákat is, koncert formájában. Másrészt, és ezt sem hallgathatjuk el, azok a hivatásos, profi szinten dolgozó énekkarok, melyek elhanyagolják az acappella mûfajt, lemaradnak. Imádom a kórusmuzsikát. Különösen az acapellát! Igényesen kell mûvelni. Nem segít a kóruson sem zenekar, sem hangszer. Minden hallszik. Az is, ha nem jól építenek fel egy-egy frázist, ha rossz az intonáció, ha a hangszín nem illeszkedik a stílusba, mint ahogy nagyon fontos a dikció is. A jövôben még nagyobb figyelmet szentelünk e mûfajnak. Líceumokban, fôiskolákon, egyetemeken fogunk fellépni minikoncertekkel azon nem titkolt szándékkal, hogy a kórusmuzsika-kedvelôk újabb nemzedékét kinevelhessük. Az igényt kívánjuk megalapozni a karéneklés iránt is.

Kegyes volt az idô a fiatal táncosok marosszentkirályi seregléséhez. Bár mindvégig sötét felhôk tornyosultak fenyegetôen az iskola udvarán ácsolt szabadtéri színpad fölé, az esô elkerülte a tájat, sôt a találkozó végére a kisütött a nap is. A Tiszta forrásból címet viselô táncostalálkozó, melyet a megyei tanács, a Népi Alkotások Maros Megyei Központja és a marosszentkirályi önkormányzat szervezett, nagy népszerûségnek örvendett vasárnap. A szokásos felvonulást ezúttal is a mezôcsávási fúvósok vezették, és a mûsort is ôk nyitották meg. Sângeorzan Remus polgármester és Nagy Margit ny. magyartanár köszöntôi után sorra jelentette be a csoportokat Szilágyi Judit. Szép seregszemle volt: Mezôpanit táncosai, a vásárhelyi Cinige zenekar, a Napsugár együttes, a marosmagyaróiak, vajdaszentiványiak, a jobbágyfalviak, a kibédiek Madaras Gábor nevét viselô csoportja, a marossárpatakiak, mezôbándiak, és végül a házigazdák, a Molnár József irányította Vadrózsa együttes, a marosvásárhelyi mûvészeti iskola kihelyezett tagozata aratott tapsot.

A legtöbbet Kádár György alpolgármester és Molnár József koreográfus, a találkozó fôszervezôje izgult, lótott-futott, hogy minden olajozottan menjen. A krónikás számára az vált világossá, hogy a táncban is megtörtént a nemzedékváltás, a tegnap még ifjú nagy táncosok, a Füzesi Albertek, Fazakas Jánosok, Böjthe Zoltánok jobbára oktatókká, irányítókká, szervezôkké váltak. Van tehát táncosutánpótlás, csak muzsikusok dolgában tapasztalható némi hiány; bár a Cinige jelenléte az ellenkezôjét látszik bizonyítani. Kevés együttes büszkélkedhet saját zenekarral, és ez néha zavart okozhat. Egyik kiváló tánccsoport például azért mondta le olaszországi turnéját, mert az alkalomszerûen felfogadott helyi zenészek nem hajlandók hosszabb idôre elhagyni lakodalmas-keresztelôs "vadászterületüket"...

A szentkirályiak szabadtéri színpadán nagyszerûen meg lehet rendezni az iskolai évzárót is. De nemcsak erre lesz jó. Horváth Anna községi tanácsos elmondta: augusztus 13-14-15-én Marosszentkirályon tartják a Szentkirály Szövetség idei találkozóját, sorrendben a kilencediket, amelyre a Szentkirály és Szentlászló nevû települések képviselôi jönnek el. Pénteken ismerkedés, szombaton a szövetség közgyûlése, falu- és városnézés, vasárnap pedig táncparádé lesz a szabadtéri színpadon.

(A házigazdák kifejezett kérésére álljon itt a támogatók névsora is: Transpic kft., Contranscom Benta Rt., Temelia Kft., Camrakom rt., Nazna Rt., Genia Trans Kft.)

Jubilált a székelyudvarhelyi ifjúsági kórusmozgalom. Május 7-9. között tizedik alkalommal rendezték meg a Bárdos Lajos-Palló Imre éneklô ifjúság kórusfesztivált.

A rendezvény ünnepélyes megnyitóján két neves elôadó: dr. Angi István zeneesztéta Kolozsvárról és Rozgonyi Éva Liszt-díjas szegedi karnagy tartott zenetudományi elôadást, majd a szólóénekesek bemutatkozó hangversenyére került sor. A Palló Imre Mûvészeti Szakközépiskola jelenlegi és volt diákjainak elôadásában dalok és operaáriák hangzottak el.

Másnap a mûvelôdési ház nagytermében kezdôdött a maratoni ifjúsági kórushangverseny, melyen 15 kórus mutatkozott be a kicsinyek (I-IV. osztályosok), az általános, majd a középiskolák kórusainak seregszemléjén. Fellépô kórusok: Palló Imre Mûvészeti Szakközépiskola Felsô Tagozatos Kórusa - Székelyudvarhely, vezényelt Sándor Noémi, Kodály Zoltán Ének-Zene Tagozatos Ált. Isk. Énekkara - Székesfehérvár, vezényelt Kneifel Imre, Gaudeamus Gyermekkar - Temerin, vezényelt Hévizi Gajó Orchidea, Palló Imre Mûvészeti Szakközépiskola Kicsinyek Kórusa - Székelyudvarhely, vezényelt Tifán Csaba-Gáspár, Pannónia Sacra Általános Iskola Énekkara - Budapest, vezényelt Blazsek Andrea és Gere György, Nagy István Mûvészeti Szakközépiskola Kicsinyek Kórusa - Csíkszereda, vezényelt Tuzson Hajnal, Fráter György Általános Iskola Kórusa - Gyergyóremete, vezényelt Trucza Árpád, Nagy István Mûvészeti Szakközépiskola V-VIII. oszt. kórusa - Csíkszereda, vezényelt Gergely-Simon Ibolya, Városmajori Kós Károly Ének-Zene Tagozatos Ált. Isk. Énekkara - Budapest, vezényelt Hrascek Katalin, Unitárius Teológiai Gimnázium Leánykara - Székelykeresztúr, vezényelt Baksa Zoltán, Petôfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégium Énekkara - Bonyhád (Magyar-ország), vezényelt Stargl Szilvia, Mûvészeti Líceum Armonia Vegyes Kara - Marosvásárhely, vezényelt Kovács András, Nagy István Ifjúsági Vegyes Kar - Marosvásárhely, vezényelt Kovács András, Mûvészeti Líceum Eufónia Vegyes Kara - Sepsiszentgyörgy, vezényelt Sipos Zoltán, Palló Imre Mûvészeti Szakközépiskola Vegyes Kara - Székelyudvarhely, vezényelt Benczédi Hunor-Lehel.

Amint e hosszú felsorolásból is kitûnik, életkor, de repertoár tekintetében is a fesztivál igen sokszínû és tanulságos volt. A szervezôket dicséri a mûsor pergô, akadálymentes lebonyolítása, a résztvevôket pedig a rend, ahogy a sok kis meg ifjú dalos végighallgatta a fellépôket, fegyelmezett, de lelkes tetszésnyilvánítással jutalmazva a produkciókat. Nagy élmény volt látni a sok kipirult székely ruhás csöppséget a zene összpontosító és fegyelemre nevelô hatása alatt, nemcsak külsôben, hanem lélekben is ünneplô serdülôkorúakat. Jó volt tapasztalni, hogy ha lassan is, de beérett a munkánk gyümölcse, hazai kórusainkat nem választja el színvonalbeli különbség az anyaországiaktól. Szintén örvendetes, hogy a nagy tapasztalattal rendelkezô régiek mellett a kis együttesek élén fiatal tehetséges karvezetôket fedezhettünk fel, akik elôtt ott áll a fejlôdés lehetôsége, akik biztosítékai lehetnek erdélyi magyar kórusmozgalmunk fejlôdésének. Ami kissé aggasztó, az az önszervezôdô, tehát nem intézményi, nem iskolai kórusok hiánya e fesztiválon. Kórusom, az egyedüli városi szinten létrejött kórus, a Nagy István Ifjúsági Vegyes Kar is igen kis létszámmal szerepelt. Talán a felgyorsuló életritmus, a fiatalok nehézkes beilleszkedése társadalmunk anyagi biztonságot nem adó életébe lehet az ok. Ez viszont elidegenedéshez, a közösségek széthullásához vezethet.

Az RMDSZ Segesváron teljes listát tett le tanácsosjelöltekkel, hasonlóképpen a kerület községeiben is: Héjjasfalván, Fehéregyházán, Szásznádason. A választási elôkészületekrôl Gál Ernôvel, a segesvári RMDSZ elnökével beszélgettünk.

- Segesváron nem indítanak polgármesterjelöltet, és a községekben sem mindenhol. Miért?

- Fehéregyházán indítunk polgármesterjelöltet Hegyi Mózes személyében, ô mostanig is tanácsos volt. Bekerülhet a második fordulóba, de gyakorlatilag nincs esélye megszerezni a polgármesteri tisztséget, hiszen Fehéregyházán 20-23 százalék a magyarság aránya. Jelölése viszont húzóerô lesz arra, hogy a magyarság minél nagyobb arányban részt vegyen a választáson. Héjjasfalván is felvetôdött a kérdés, meg is volt az RMDSZ jelöltje, aztán úgy döntöttek, inkább egy olyan személyt támogatnak, aki most elôször, függetlenként indul, de felkészült személy, és felvállalta, hogy a magyarságot érintô kérdésekhez pozitívan áll hozzá. Szásznádason nem láttuk értelmét polgármesterjelöltet indítani. Segesváron hallgatólagos megegyezéssel a jelenlegi polgármestert támogatjuk, mert az elmúlt években az RMDSZ kéréseire pozitívan reagált. Nem állítom, hogy általa sok mindent megoldottunk, de tárgyalókész személynek bizonyult. Sokat segített a kiskunfélegyházi testvérvárosi kapcsolatok kialakításában is, és ô az, aki az utóbbi két évben sok pénzt szerzett a városnak személyes kapcsolatainak köszönhetôen. Aki erre jár, láthatja, hogy mindenütt aszfaltozzák az utcákat, tornacsarnokot emeltek, tornatermeket építenek, most fognak neki a központ felújításának, a parkokat rendezik, új állomásépület van tervben.

- Hány hely számít bejutónak Segesváron?

- Ez attól függ, hányan mennek el szavazni a magyarok közül. Megtörténhet, hogy kettô, de az sem kizárt, hogy 4-5 tanácsosunk lesz. Az elsô öt befutó helyen egyetlen új név szerepel, Tóth Tivadar, a Mircea Eliade líceum aligazgatója.

- Voltak-e gondok a jelölôgyûlésen?

- A gyûlésen nem, csak utána. Az eredményt (vagyis a tanácsosjelöltek sorrendjét) egyesek zokon vették, de nem óvott senki. Brassai Zsombor megyei ügyvezetô elnök is jelen volt, titkos szavazással döntöttünk a sorrendrôl, úgyhogy alaptalanok a vezetôséget ért támadások. A jelenlegi helyzetben, mikor annyi párt és pártocska indul, ha a magyarok közül legalább annyian eljönnek szavazni, mint 4 évvel ezelôtt, Segesváron kiugró teljesítményt mutathatunk fel. Itt a lehetôség, a magyarságnak élnie kellene vele, hiszen csak a demokratikusan megválasztott képviselôink által tudunk bármit is elérni. Idén nem indul független magyar jelölt, éppen ezért nincs kire kenni majd a sikertelenséget. Most tényleg attól függ a siker, hogy hogyan tudjuk meggyôzni az embereket, jöjjenek el szavazni.

- Hogyan értékeli a leköszönô RMDSZ- tanácsosok munkáját?

- Az 1996-2000-es idôszakhoz képest az elmúlt négy évben az RMDSZ tanácsosai jól szerepeltek. Már amit ki lehet harcolni egy olyan tanácsban, ahol 3 képviselônk van. A helységnévtáblák kihelyezése, a testvérvárosi kapcsolatok bôvítése, az új RMDSZ-székház kialakítása mind eredmény, de rengeteg személyes ügyet, egyházi problémát is megoldottunk.

Bár május 31-ig a helyi tanácsoknak jóvá kell hagyniuk a jövô évi adókat és illetékeket, még mindig nem jelent meg az a kormányhatározat, amely az új adózási értékeket tartalmazza. A polgármesteri hivatal adóosztályának vezetôje, Vaidacutan Vasile elmondta, ebben a helyzetben tanácstalanok, hiszen az új adózási értékek hiányában a pénzügyi törvényben szereplô értékeket alkalmazhatják.

Segesváron idén a legmagasabb adózási érték 5.900.000 lej volt, míg a pénzügyi törvényben 2005-re 5.300.000 lejt állapítanak meg, ami jelentôs csökkenés lenne. A tanács 20 százalékos adóemelést hagyhat jóvá a magánszemélyek számára, de választási év lévén, erre valószínûleg nem kerül sor, "rossz fényt vetne a kormánypártra". Vaidacutan szerint még ha alkalmazzák is az inflációs rátának megfelelô adóemelést, mindenik, 2005-re tervezett beruházási szerzôdés veszteséges lesz. A jogi személyeknek azonban várhatóan 20 százalékkal többet kell helyi adóként lepengetniük jövôben.

A gondokat szaporítja, hogy a város költségvetése idén majdnem egymilliárd lejjel vált szegényebbé a rengeteg adófelmentési kérés miatt. - Több mint 400 személy adott be kérvényt adómentességre, akik I vagy II fokú rokkantak.

A törvényes rendelkezések értelmében nekik nem kell lakás- és területadót, valamint bizonyos illetékeket fizetniük, és a tanács jóvá is hagyta a jogosnak bizonyult kéréseket.

A tanácsosi testületnek a hónap végére tervezett ülésén kell jóváhagynia a 2005-re érvényes helyi adókat.

A segesvári választási körzethez beérkezett listákból kiderül, öt párt nyújtott be teljes listát polgármester-, valamint tanácsosjelöltekkel: a PUNR, PNL, PD, PNG és a PRM. Így e pártok automatikusan képviselôt jelölhettek a választási irodába, amely Segesváron 9 tagú lesz. A PSD - bár indít polgármester-jelöltet - tanácsosi listájáról egy személy visszalépett, ezért ottjártunkkor még kérdéses volt, hogy képviselethez jut-e a választási irodában. Két helyet bírák foglalnak el, a fennmaradó helyekre (bár kezdetben sorshúzással döntötték volna el, hogy az RMDSZ, a PSD vagy a Romák Pártja képviselôje közül ki kerüljön be) végül a listákon szereplô jelöltek számának függvényében az RMDSZ és a PSD képviselôje került. A választási körzethez benyújtott jelöltlistákkal kapcsolatban egyetlen óvás sem érkezett be.

Segesvár bejáratánál jelzôlámpák irányítják a forgalmat, nagy a gépkocsitorlódás. És még jó ideig így is marad. Az ok: javítják az utat - tájékoztat Dorin Danesan polgármester.

- Az E60-as utat a város bejáratánál kissé kiszélesítjük, de csak kétsávos marad - mondja a polgármester. Kiegészíti, hogy támfallal kell megerôsíteni, hiszen az aszfaltréteg alatt valamikor köves út volt, ami a talajcsuszamlások miatt vált veszélyessé. - Bal- és jobboldalt építenek támfalakat, a köveket pedig ki kell szedni. Az új út szélesítésére a határidô október 30. Sáncot is építenek, hogy így fogják fel a vizet, ne szivárogjon be az út alá. Ez egy komoly beruházás, nem afféle választási hajrában készített munkálat. Megtehettük volna, hogy újraaszfaltozzuk, betömjük a gödröket, de egy év múlva kezdhettük volna elölrôl. Sikerült 2,7 millió dollárt szereznünk a szállítási minisztériumtól a 4,5-5 kilométeres szakasz felújítására. A nagyon megrongálódott hidat is megerôsítik.

Dorin Danesan kérdésünkre azt is elmondja, hogy május 15-tôl hozzáfogtak a városközpont javításához. Felújítják a csatornahálózatot, mert minden kiadósabb esôzés alkalmával árvízgondokkal küszködnek a központ lakói. Aszfaltszônyeget terítenek le, piskótakövekkel burkolják a járdákat. A kivitelezô a Geiger cég, amely az E60-as utat is korszerûsíti, a beruházásra 20 milliárd lejt áldoznak. A határidô szeptember.

- Segesváron, a központban minden lakás közmûvesített, ám a város területének egyharmada nem, ami az összlakosság 10 százalékát érinti - mondta a polgármester.

Idén a közvilágítás korszerûsítésére is sort kerítenek, és tervben van a vasútállomás épületének renoválása, amely mintegy 6 millió euróba kerül.

- Miron Mitrea miniszter segesvári látogatása alkalmával azt ígérte, hogy májusban az állomás épületére is sor kerül. A jelek szerint csúszik az idôpont…

- Az országban 16 vasútállomást foglaltak a renoválási programba, a munkálat odaítélésére kiírt versenytárgyalás nemzetközi lesz. Valóban arról volt szó, hogy május közepén nekifognak az építkezésnek, de a minisztériumból azt a választ kaptam, hogy még várni kell, mert nem egyenként szervezik a versenytárgyalást, hanem mind a 16 épület esetében egyszerre. A pénz megvan, de nem lehet tudni, mikor kerül sor a kivitelezésre.

A Vár tér egyik látványosságát a helybéli múzeum XI.-XIX. századokbeli fegyvereket tartalmazó részlege jelenti. Nagyszámú turista látogatja, egyrészt mert egy fegyvergyûjtemény mindenkor vonzónak számít, különösképpen ha régi fegyverek alkotják, másrészt, mert könnyen hozzáférhetô helyen van a múzeumépület, és nem utolsósorban: a belépti díj elfogadható ár, fôként a külföldiek pénztárcájához mérve.

Anisoara Brîndusa csak két hónapja felügyeli a gyûjteményt, de értôen kalauzol végig a négy kiállítótermen. Az elsôben láthatók a kollekció legrégebbi darabjai: a XI. századból származó "fehér fegyverek", kétélû kardok, a XI-XVI. századbeli hosszú, középkori kardok. Aztán következnek a lovagi kardok a XVIII-XIX. századokból, a három darab kozák kard, vívótôrök és párbajozásra használt kardok. Az akár 30-40 kilogrammot is nyomó XIII-XV. századbeli lovagi páncélruhák, a középkori páncélsisakok, a török fegyverek (tôrök, jatagánok, harci bárdok) a második teremben láthatók, XV. századbeli íjak, íjpuskák, harci bárdok, alabárdok, balták, harci ostorok, kézi ágyú társaságában. Szintén itt látható XVII. századból származó muskéta is. A harmadik teremben található az 1476-ban készített, elsô hordozható tûzfegyver, a kisebb, várvédelemre szolgáló ágyúgolyók, és végül, az utolsó helyiségben a XVIII. századi flinták, kovás puskák, szuronyos puskák, golyóöntô fogók, gránátok. "Apró-ságnak" számít a látottak után a puskaportartónak használt szarvasagancs. A XIX. századiak között megtalálhatók azok az ütôszeges fegyverek, vadászfegyverek, amelyeket a helybéli vadászegyesület adományozott a múzeumnak.

A turistaidény május 15-én már elkezdôdött a Küküllô menti városban, így a múzeum nyitvatartási programja is módosult, reggel 9-tôl este 9 óráig fogadja a látogatókat. A belépti díj felnôtteknek 20.400 lej, gyerekeknek, diákoknak fele összeg.

Május 31-ig a helyi tanácsnak jóvá kell hagynia a jövô évi adókat és illetékeket. A segesvári adófizetôk véleményére voltunk kíváncsiak: indokoltnak találják-e az adók emelését és hogyan használta fel az elmúlt években a városvezetés a helyi költségvetésbe befolyt összegeket?

Gál Ernô menedzser, a segesvári RMDSZ elnöke: - Segesváron az utóbbi években a tanács se nem csökkentette, se nem emelte az adókat. Persze az infláció szerinti adóemelést, amire kormányrendelet kötelez, minden évben el kell végezni. A következô tanács nem hiszem, hogy nagyon magas illetékeket és adókat vezetne be, mert az emberek képtelenek kifizetni. Az utóbbi két évben szerencsére más forrásokból sikerült pénzt szereznie a városnak. Az adókból begyûlt összegeket arra használták, amire kell, semmiféle panasz nem volt. A pénzügyiek is ellenôriztek, de nem találtak rendellenességeket.

Bányai Zsuzsánna, 49 éves, munkás: - Nem kellene emelni az adókat, így is sokat fizetünk, inkább csökkenteni kellene. A fizetések nagyon kicsik az adókhoz képest. Most, a választások elôtt, biztos vagyok benne, hogy nem lesz adóemelés, azután nem lehet tudni. Ami a felhasználást illeti, elégedett vagyok, a pénzt világításra, fûtésre költötték. Az utcákat is javítják, de csak az utóbbi idôben.

Mózes László, 58 éves, férfifodrász: - Tavaly 1.450.000 lej adót fizettem, az idén már 1.940.000-re emelték. Nagyok az adók, csökkenteni kellene, mert vannak a téli idôszakok, amikor nincs munka, nincs jövedelem, és nehéz összegyûjteni a pénzt. Utakra, parkokra, ANL-s tömbházak építésére használták a pénzt, de a legfontosabb az lenne, hogy a fiataloknak munkahelyeket teremtsenek. A polgármesternek ezt is kellene támogatnia.

Bartha Zsolt turisztikaiiroda-vezetô: - Szerintem nagyok az adók. Egy átlagos családnál a keresetbôl nehezen jut a lakás- és telekadóra. Másrészt, legyen sok-kevés, ha már a tanács beszedi ezt a pénzt, legalább használja fel jól. Ott van az irodánkkal szemben az a hatalmas, befejezetlen épület, amibe befektettek egy csomó pénzt. Így, félig készen, rosszul mutat. Az utak borzalmasak, a várbeli épületeket restaurálni kellene. Csak néhányat újítottak fel azok, akik bérbe vették a házakat, a többire is ráférne a javítás. Most nekifogtak a Brassó-Segesvár közötti útnak, a városközpontot is fel akarják újítani. A sok mellékutcára azonban mikor kerül sor?

Diac Mariana, 48 éves, nyugdíjas:

- Nagyon nagyok az adók a kicsi fizetésekhez és nyugdíjakhoz képest, szinte lehetetlen kifizetni. Az életszínvonal annyira alacsony, hogy ha még megemelnék az adókat, az katasztrófát jelentene. A begyûlt pénz felhasználásáról jobb, ha nem mondok semmit.

A romániai bírák több mint 80 százaléka szerint az igazságszolgáltatás függetlensége "nem létezik, vagy túl alacsony fokú", jelentette ki hétfôn Jonathan Scheele, az Európai Bizottság bukaresti delegációjának vezetôje a Legfelsôbb Bírói Tanács mûködését szabályozó törvénytervezet hivatalos bemutatóján.

- Az Igazságügyi Minisztérium elôzetes tanulmánya szerint a bírák 81 százaléka szerint az igazságszolgáltatás függetlensége nem létezik, vagy túl alacsony fokú - mondta Scheele.

Az EB-delegáció vezetôje hangsúlyozta, az igazságszolgáltatás függetlenségének elvét garantálni kell a Legfelsôbb Bírói Tanácsról, a bíróságok mûködésérôl, valamint a bírák státusáról szóló törvénytervezetben.

A bukaresti EB-delegáció és az Igazságügyi Minisztérium a Legfelsôbb Bírói Tanács székházában mutatta be A romániai igazságszolgáltatási rendszer és a Legfelsôbb Bírói Tanács konszolidációja címû testvérintézményi tervezetet.

A tervezetet a román és a német igazságügyi minisztérium közösen dolgozta ki, finanszírozását az EU biztosítja a PHARE 2002 program keretében kiutalt 750 ezer euróval. A tervezet 2003 szeptemberében indult, befejezési határideje 2004 szeptember.

A Hargita megyei rendôrség vizsgálatot indít annak kapcsán, hogy hamis pecsét szerepel a Német Demokrata Fórum MPSZ-tagok nevét tartalmazó jelöltlistáin.

Radu Moldovan, a Hargita Megyei Rendôr-felügyelôség vezetôje hétfôn közölte, hogy a rendôrség hivatalból vizsgálatot indít, miután a Hargita Megyei Törvényszék elutasította az NDF jelöltlistáit arra hivatkozva, hogy a listákon szerepel a fórum megyei szervezetének pecsétje és a szervezet elnökének aláírása, noha az NDF-nek nem létezik Hargita megyei szervezete.

Moldovan elmondta, az NDF nem tett bûnvádi panaszt ezzel kapcsolatban, a rendôrség azonban hétfôn vizsgálatot indít hamisítási kísérlet alapos gyanújával. A fôfelügyelô hozzá- tette, a vizsgálat kiterjed az NDF állítólagos Hargita megyei szervezetének vezetôségére, és a listákon szereplô jelöltekre is, mivel a jelöltségek benyújtása elôtt ezek a személyek nyilatkozatot írtak alá saját felelôsségükre.

A megyei rendôrparancsnok szerint bizonyítékok elôkerülése esetén a vétkesnek talált személyek ellen bûnvádi eljárás indulhat hamisítás és hamisítvány felhasználásának vádjával, amelyek esetében háromtól öt évig terjedô szabadságvesztés szabható ki.

A Német Demokrata Fórumnak Hargita megyében egyetlen helyi szervezete van, Székelyudvarhelyen, ennek azonban nincs megyei szintû döntéshozó kompetenciája.

Az amerikai Központi Hírszerzô Ügynökség (CIA) tévedett a mozgó biológiaifegyver- laboratóriumokat illetôen, amelyek a feltételezések szerint a háború elôtti iraki tömegpusztító fegyverkészlet fontos részét képezték - közölte vasárnap Colin Powell amerikai külügyminiszter.

"Nagyon megrendített", hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsában elmondott beszédben olyan állítások szerepeltek, amelyekrôl most kiderült, hogy "tévesek és hitelüket vesztettek" - jelentette ki Colin Powell az NBC televízió egyik mûsorában kérdésre válaszolva.

- Amikor 2003. februárjában a beszédet tartottam, az a Központi Hírszerzô Ügynökség által a rendelkezésemre bocsátott legjobb értesülésen alapult - jelentette ki.

Múlt hónapban Powell a mozgó laboratóriumokkal kapcsolatos állításait a 2003. február 5-i beszéd "leg-drámaibb" elemeinek nevezte. Április 2-án viszont elismerte, hogy az információ gyanús volt, de nem vont le nyilvánosan következtetéseket.

- Kiderült, hogy a forrás téves és rossz, sôt egyes esetekben szándékosan félrevezetô volt. Csalódott vagyok emiatt és sajnálom - jelentette ki az NBC mûsorában.

A minél elôbbi iraki kivonulás tervein dolgozik a brit kormányfô és az amerikai elnök - írta a hétfôi The Times.

A vezetô brit napilapnak brit kormányforrások azt mondták, hogy "markáns hangsúlyeltolódás" ment végbe a korábbi washingtoni és londoni nyilatkozatokhoz képest, amelyekben még az szerepelt, hogy a szövetségesek addig maradnak, ameddig szükséges. A lap szerint a két fôvárosban eddig reálisan 2006-2007-ig tartó megszállással számoltak.

Most már a hangsúly nagyon erôsen átkerült arra, hogy a brit és az amerikai erôket abban a pillanatban kivonják, ahogy az biztonsággal megtehetô.

Ennek a stratégiának az is a célja, hogy megmutassa az irakiaknak, valamint a brit és az amerikai közvéleménynek, hogy "látótávolságba került a végjáték" - áll a hétfôi The Timesban.

A lap által név nélkül idézett egyik magas rangú brit forrás megfogalmazása szerint "nagy jelentôségû sebességváltás megy végbe" ezekben a napokban. Az illetékes szerint ez nem azt jelenti, hogy "mindent eldobunk, és kirohanunk (Irakból) ... de az új stratégia célja az, hogy az irakiak minél gyorsabban átvegyék az ellenôrzést, mi pedig minél gyorsabban távozhassunk".

A The Times értesülése szerint a "sebességváltási" stratégiát washingtoni és londoni kormányilletékesek a hétvégén vitatták meg részleteiben. A lap úgy tudja, hogy az új hozzáállás részeként London a héten a korábbi várakozásokkal ellentétben nem jelenti be brit katonai erôsítés kivezénylését Irakba.

Magyarok VI. Világkongresszusa

A magyarság és a Kelet címmel rendezik meg a Magyarok VI. Világkongresszusát május 31-tôl Budapesten és három településen - közölte a Magyarok Világszövetségének (MVSZ) elnöke hétfôi budapesti sajtótájékoztatóján.

- Az idei világkongresszust a keleti rokon-, barátnépek felkutatásának, a velük való kapcsolat erôsítésének szenteljük - mondta Patrubány Miklós.

Hozzátette: az egyhetes eseményre a világ 52 országából 600 küldöttet várnak, de jelen lesz számos ázsiai nép képviselôje is.

Az elsô világkongresszust 1929-ben, a másodikat 1938-ban tartották, az utóbbin alapították meg az MVSZ-t. A harmadik világtalálkozót 1992-ben, a továbbiakat pedig négyévenként rendezték meg - tájékoztatott.

Patrubány Miklós az európai uniós csatlakozás kapcsán közölte: Magyarország "olyan államszövetség tagjává vált, ahol a szuverenitás nem maradéktalanul illeti meg a tagállamokat".

A népesedési problémákról szólva a szervezet elnöke kijelentette: Magyarország népe az Európai Unió nagyon beteg nemzete, az átlagéletkor jóval alacsonyabb, mint az EU-ban, és az ezer fôre jutó elhalálozások száma kétszerese- háromszorosa az uniós átlagnak.

A világkongresszus nyitó mozzanatának helyszíne az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark lesz, ahol május 31-én elültetik a világ magyarságának fáját.

A hivatalos nyitó ülésnek másnap a Budapest Kongresszusi Központ ad otthont. Az ünnepséget megelôzôen a Hôsök terén a hôsök emléke, azután pedig a Parlamentben a Szent Korona elôtt tisztelegnek majd a résztvevôk.

A világkongresszus keretében ôstörténeti, nemzetstratégiai, orvosi és kulturális konferenciát is rendeznek.

Viktor Radacsinszkij követségi harmadtitkár elnézést kér, eltûnik valahová, s egy másodperc múlva a Kreml toronyórájának vörös csillaga megelevenedik: fényhullámokat bocsát ki magából... a berlini orosz nagykövetség hatalmas mozaikablakán.

Berlinben dolgozó külföldi újságírók kedvéért kapcsolták be a Szpasszkij-torony csillagát az Unter den Linden sugárúton az orosz nagykövetség sztálini stílusban épült hatalmas épülettömbjében. Mûködô, élô nagykövetség ez, de idônként vendégeket is körbevezetnek az egyedülálló építményben, amely nem csak nemzetközi jogilag orosz terület: Oroszországból hozatott földre is épült.

1837-ben adták el 105 ezer tallérért I. Miklós orosz cárnak a területet, ez volt Berlinben az elsô ingatlan, amelyen kimondottan diplomáciai képviseletet akartak létrehozni. Az igazi orosz földön kívül 13 nagy tükröt és 14 tonna tetôfedô bádogot is Berlinbe szállíttatott a cár, aki Berlin díszpolgára volt. Az épület kisebb megszakítással 1942-ig maradt orosz, majd szovjet képviselet, amikor is a szövetségesek szétbombázták.

A háború vége után maga Sztálin döntött úgy, hogy nem egy másik berlini kerületben, hanem az Unter den Lindenen építik újjá a nagykövetséget, hogy a külképviselet egy majdan újra egységes Németország fôvárosának a központjában legyen. Amikor az újságírócsapat egyik-másik tagja felhördül a kijelentés hallatán, a diplomata megnyugtatja ôket: igen, a sztálini vezetés egy darabig foglalkozott az egyesített semleges Németország tervével.

A mostani épület háromszor akkora, mint a régi. Az elôcsarnokot szürke márvány fedi: az építôanyagot Mannerheim tábornok, a Szovjetunióval háborúzó finnek fôparancsnoka ajándékozta Hitlernek, hogy ebbôl építsen Moszkvában gyôzelmi emlékmûvet. Az 1949 és 1951 között felhúzott épülettömb Strizsevszkij építész tervei alapján készült, a márvánnyal nem csak az elôcsarnokban nem takarékoskodtak. A 19,5 méter magas kupolaterembôl nyíló címerterem oszlopai fehér márványból készültek, a falakat vörös márvány borítja. Az embernek az a benyomása, hogy múzeumban jár, csak éppen papucsot nem húzattak a lábára.

A kupolacsarnok intarziás parkettáját szônyeggel védik. Radacsin-szkij egy pillanatra félrehajtja a szônyeget. A borítót csak kivételes alkalmakra szedik fel, amikor például az orosz elnököt erre veti az útja. A diplomatának nincs tudomása arról, hogy a kis szalonokba valaha is lehallgató berendezéseket telepítettek volna - hangzik el a diplomatikus válasz egy mindenre kíváncsi újságíró kérdésére.

Félrehajthatjuk a függönyöket, pillantást vethetünk az utcára és a belsô udvarokra. Az orosz nagykövetség nem csak méreteivel, de az építészeti szabályok áthágásával is megtöri az Unter den Linden ritmusát: magasabb a környezô épületeknél, a központi tömböt beszögellésben építették fel, nem az utca többi épületével egy sorban.

Verekedés a petelei diszkóban

Vasárnap este 9 óra körül Petelén, egy diszkó céljára bérelt házban botrány robbant ki a diszkót mûködtetô S. Marius és G. Mihail helybéli lakos között. A segítségül hívott rendôr a diszkóba érve figyelmeztetô lövést adott le, míg az állítólagos agresszor, a 17 éves G. Mihail sebesülésekkel került a marosvásárhelyi SMURD- hoz. A helyi rendôrôrs elôtt tegnap délben mintegy 30 roma lakos várakozott órákon át, közben az ügyészség elrendelte a nyomozást.

Az a hír, miszerint Petelén vasárnap este több száz roma lakos verekedett a rendôrökkel, enyhén szólva túlzásnak bizonyult. A rendôrség közleménye nem tér ki tömeges verekedésre és tegnap a helyszínen levô romák sem erôsítették meg a fenti változatot. A rendôrség és a roma lakosok véleménye azonban meglehetôsen különbözik, legalábbis azt illetôen, hogy ki kezdte a verekedést, de nem egyeznek a nyilatkozatok a történtek lefolyásáról sem. A rendôri jelentés arról számol be, hogy május 16-án este 9 óra körül a diszkó tulajdonosa értesítette B. Mariust, a petelei rendôrparancsnok- helyettest, hogy a 17 éves G. Mihail helybéli lakos botrányt csapott és megütötte a panaszost. A helyszínen a diszkónak használt ház elôtt állt G. Mihail és mintegy 100 roma lakos. Amikor a rendôrparancsnok-helyettes és G. Mihail, valamint a diszkótulajdonos a tánchelyiségbe betért, hogy tisztázza a helyzetet, G. Mihail megfenyegette a rendôrt, hogy elvágja a torkát, és megráncigálta. A diszkóba egyre több roma érkezett, és G. Mihail ismét megpróbálta megütni a rendôrt, aki elôkapta pisztolyát és figyelmeztetô lövést adott le függôleges irányban, a mennyezet felé, anélkül azonban, hogy bárkit is megsebesített volna. Ezek után az agresszor és a roma lakosok elmenekültek. A jelentés további részében az szerepel, hogy a diszkó tulajdonosa és a rendfenntartó erôk közti összetûzésben G. Mihail "felszínesen megsérült a fején", a SMURD-hoz szállították, ahol sérüléseit kezelték, anélkül, hogy benntartották volna a kórházban.

G. Mihailt a rendôrség erôszakos egyénként tartja számon, akit idén 18 alkalommal bírságoltak meg viselkedése miatt. Ezenkívül két bûncselekmény elkövetésével vádolják: nemi erôszak és testi sértés elkövetése miatt van folyamatban ellene vizsgálat. Március 17-én minôsített lopásért tartották fogva 24 órára, az ügyészség azonban úgy ítélte meg, hogy szabadlábon folytatható ellene a további vizsgálat.

G. Mihailt a vasárnapi incidensek nyomán 24 órás elôzetes letartóztatásba helyezték a szászrégeni rendôrségen.

- állítják a petelei rendôrség épülete elôtt tegnap délben türelmesen ácsingáló romák, nagyrészt a letartóztatott rokonsága, ismerôsei. Farcas Costel kérdésünkre elmondta, hogy mikor bement a diszkóba, hallotta, amint a diszkótulajdonos, S. Marius belekötött G. Mihailba, mégpedig egy focimeccs miatt, amit aznap játszottak. "G. Mihail csak védekezett. S. Marius elfutott a rendôrségre, a rendôr bevitte a diszkóba G. Mihailt és megverte." Moldovan Ioan nem volt tanúja az esetnek, de ismeri az elôzményeket. "Focimeccsen voltak. A fiú, akirôl azt állítják, hogy meglôtték, ô volt a kapusa annak a csapatnak, amelyet romákból állítottak össze, a diszkó tulajdonosa pedig az ellencsapatban játszott. Amikor S. Marius a kapura rúgott, G. Mihail védett, de elkapta S. Marius lábát, aki leesett. Innen kerekedett a botrány. A diszkót 8-10 éves gyerekeknek szervezték vasárnap. A focizók a meccsrôl visszatérve, a diszkóba vonultak sörözni. A diszkótulajdonos amiatt, hogy vesztett, belekötött G.Mihailba, "lemaradonázta" és megütötte. A fiú védekezett, visszaütött, ezek után a "patron" a rendôrért futott. A rendôr, ahogy megérkezett, ahelyett, hogy szép nyugodtan elvitte volna a rendôrségre, lôni kezdett." G. Mihail édesanyja szerint a fia ordítozott, hogy megölik. "Mikor végre a romák bementek a diszkóba, nem is látták a fiút, aki elbújt a bárpult mögött, ott kapták meg leesve, vérben. A pisztollyal ütötték meg." Egyesek azt is tudni vélték, hogy három golyót kapott a fejébe, mások úgy mondták, hogy a diszkóban a lövések idején csak három felnôtt tartózkodott: a diszkótulajdonos, a rendôrparancsnok- helyettes és G. Mihail. "Mindenkit kidobtak, a fiamat bevonszolták és elrendezték" - mondja az anya.

Hogy ki kit ütött, nem lehet tudni, a helyszínelô és a vallomásokat felvevô rendôrbiztos nem nyilatkozott, bár annyit megerôsített, hogy "úgy néz ki, valóban csak hárman voltak a teremben".

- Egy vita volt a focimeccs miatt, a nézeteltérések innen származnak, többet én sem tudok - jelentette ki kérdésünkre Oprea Octavian polgármester, aki szerint G. Mihail kissé erôszakos személy. Hasonló esetekre az elmúlt években nem került sor a faluban, és azt sem lehet állítani, hogy etnikai jellege van a botránynak- mondta.

A szóban forgó diszkó mûködtetésére a polgármesteri hivatal engedélyt adott, heti rendszerességgel szervezhetnek diszkót. S. Marius csak bérli a helyiséget, és ritkán van itt diszkó, a gyermekeknek szervezik kora délután, aztán estére kicserélôdik a korosztály. Az épületbe nem juthattunk be, mivel S. Marius állítólag éppen kihallgatáson volt a régeni ügyészségen, így nem láthattuk a "diszkó" belsejét és vele sem beszélhettünk.

Azt sem tudhatjuk biztosan (bár egyesek szerint így van), hogy a lövés pillanatában a három felnôttön kívül tartózkodtak-e kiskorúak a helyiségben, mint ahogy az a kérdés is megválaszolásra vár, hogy a rendôr jogosan használta-e lôfegyverét. A vizsgálatok befejezése után tájékoztat a rendôrség - kaptuk több ízben a választ.

Addig is a látkép a következô: a rendôrség épületére kivezényelt csendôrök felügyelnek, míg a roma lakosok rendületlenül várják a helyszínen, hogy valamilyen eredmény szülessen az ügyben. Remélhetôleg az indulatok nem vezetnek újabb erôszakos cselekményekhez.

Az Anyanyelvápolók Edélyi Szövetsége és a Napsugár szerkesztôsége szervezésében a hét végén Gyergyószentmiklóson tartották meg a Magyar Nyelv Napjait. A diákoknak kiírt országos vetélkedôkön kitûnô eredményeket értek el a Maros megyeiek.

A gyergyói hideg, zuhogó esô, a hûvös bentlakás kissé elriasztotta az enyhébb idôjáráshoz szokott csapatot, azonban a helyi társszervezôk, a Fogarassy Mihály Általános Iskola tanítóinak kedvessége valamelyest oldott a hangulaton. A konyhásnénik is besegítettek a helyzetre jó írként szolgáló meleg teával. A csapat bebizonyította, hogy nem csak a hidegtôl edzett székelyek szívósak, hanem a vetélkedési vágytól fûtött Maros megyeiek is meg tudnak birkózni a mostoha körülményekkel, sôt, képesek gyôztesként kikerülni a kemény harcból.

A nemes küzdelem legnagyobb hôse Tutsek Jutka, egy pöttöm, a gyerekek között félénk, halkszavú, magyardellôi másodikos kislány volt, aki Az aranymozsár címû meséjével varázsolta el hallgatóságát. Mindenki tudta, hogy a zsûri díjban részesíti. Így is lett, az elsô díjjal egyenértékû Napsugár- díjat kapta meg. S bár a tudósítás nem a minôsítések helye, el kell mondani, hogy a kislány és tanító nénije, Simon Imola teljesítményében az a rendkívüli, hogy a kislány egyes-egyedül alkotja a magyardellôi második osztályt, a tanító néninek ebbôl az egy gyerekbôl kellett "kiválasztania" a legeslegjobbat!

Második nagy meglepetése a versenynek a negyedik osztályosoknak szervezett Kôrösi Csoma Sándor anyanyelvi vetélkedôn született, hiszen mindkét marosvásárhelyi csapat elsô helyre került. Zsigmond Emese, a Napsugár fôszerkesztôje az országos versenyre azokat a csapatokat hívta meg Erdély valamennyi megyéjébôl, amelyek október óta havi rendszerességgel küldik a Szólj, szám feladványok megoldásait és amelyek a legnagyobb pontszámot érték el. Maros megye esetében ezenkívül szempont volt a csapatok megyei szintû vetélkedôn elért eredménye is.

A Romulus Guga Általános Iskola Micimackó csapata az elsô díjjal egyenértékû Napsugár- díjjal tért haza. A csapat tagjai: Horváth Miki Linda, Kis Bíborka és Szucher Ágnes. Tanító nénijük Nemes Csilla. Szôcs Éva tanítónô Gyöngyharmat csapata - Lokodi Katalin, Lôrincz Hanna és Pisak Lukáts Borbála - vívta ki az elsô díjat. Ôk a 2-es számú általános iskola tanulói.

Dicséretre méltó teljesítmény a Benedek Kataliné is, aki a Pedagógiai Líceum XI. osztályos tanulójaként, a középiskolásoknak kiírt mesemondóversenyen II. helyezést ért el, felkészítôje Kovács Margit tanárnô.

Az Anyanyelv Napjain a gyerekek számos "hírességgel" is találkozhattak, köztük a budapesti Balázs Géza nyelvészprofesszorral és Péntek Jánossal, az AESZ elnökével, s megismerhették kedvenc gyermeklapjuk fôszerkesztôjét is.

A szervezôk kitettek magukért, ami a résztvevôk szórakoztatását illeti, egy gyergyószárhegyi kirándulással, koncerttel, táncházzal, vetítéssel, mûvészi mûsorokkal, színházelôadással kedveskedtek a vendégeknek.

Elôrebocsátom, hogy nem vagyok híve az olcsó szenzációnak. Az olvasók pontos, tárgyilagos tájékoztatása érdekében a vitás, "gordiuszi" típusú kérdésekben illik mindkét fél véleményét meghallgatni, tiszteletben tartani, s csak akkor ítélkezni, ha ez teljesen indokolt. A napokban ugyanis egy lakótársulási gyûlésen olyan helyzettel találkoztunk, ami gondolkodásra készteti az embert. Amint bizonyára sokan értesültek róla, a marosvásárhelyi 6-os számú Lakótársulás (volt November 7 lakónegyed) a múlt héten gyûlést tartott a 6- os általános iskola udvarán. A jelen levô személyek közül (tízen-tizenketten lehettek) többen is sikkasztással, okirathamisítással, a forgóalap törvénytelen kezelésével vádolták a vezetôséget (amelynek tagjai nem voltak jelen) és leváltásukat követelték. Liliana Morariu, aki négy évvel ezelôtt rövid ideig a lakótársulás elnöke volt, vehemensen támadta a lakótársulás elnökét, hatalmas összegû hiányokat emlegetett, s a vezetôség többi tagjait is felelôssé tette az állítólagos rendellenességért. Az illetô személy harciassága és "elkeseredése", a hatalmas pénzösszegekre hivatkozás azonban gondolkodásra késztetett. Egy nappal késôbb megkerestük a "másik felet", a lakótársulás elnökét, Oprea Alexandrut, aki készséggel rendelkezésünkre állt. Elmondta, hogy a szóban forgó lakótársulási gyûlés összehívása törvénytelen volt, mivel Liliana Morariu semmilyen tisztséggel nem rendelkezik a lakótársulásban (már 2000 januárjában felmondott). A lakótársulás ezzel kapcsolatban hirdetést is közölt egy helyi napilapban, amelyben figyelmeztetnek, hogy a meghirdetett "gyûlés" nem hivatalos. Megtudtuk azt is, hogy a szóban forgó, magát "elûzött" elnöknek nevezô Liliana Morariu már négy éve nem fizeti a közköltséget, mintegy 69,7 millió lejes tartozást halmozott fel, és már két éve, hogy folyik ellene a kilakoltatási per. A fogyasztást és a forgóalapot illetôen a lakótársulás elnöke rendelkezésünkre bocsátotta az összes iratokat, amelyeket naprakészen vezetnek. Ugyanakkor kifejtette, hogy a lakótársulás 1150 személybôl áll, a "gyûlésen" részt vevô néhány személy véleménye pedig nem lehet irányadó, annál is inkább, hogy többnyire olyanokról van szó, akik adóssággal rendelkeznek.

Szerinte Liliana Morariu bosszúból és rosszindulatból folyamodik ilyen eszközökhöz, a társulás pedig nem kíván az ehhez hasonló megnyilvánulásokra reagálni.

Az elnök azt is elmondta, hogy a rendôrségen feljelentették Liliana Morariut, akinek rágalmazás, hamisítás és csalás miatt kell majd számot adnia tetteirôl.

Belföldi piacra dobásával egyidejûleg, május 15-étôl Marosvásárhelyen is megvásárolható a cég koronkai képviseleténél (az E60-as út mellett) az új Opel Astra. Az Opel cég egyik legsikeresebb modellje, a mintegy nyolc éve gyártott Opel Astra legújabb változatát januártól lehet Európában megvásárolni, s csupán néhány hónapot kellett várniuk a típus belföldi kedvelôinek, hogy itt is megjelenjen.

A világ egyik vezetô márkájaként az Opel