Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!

Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro

Apróhirdetések

Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Díjmentesen

fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro

A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.

Aktuális

Egy város díszpolgára, Pro Urbe-díjasa akárki nem lehet. A rangos kitüntetéseket olyan személyeknek adományozzák, akik a városért, a közösségért egyértelmûen sokat tettek, akikre fenntartás nélkül büszkén nézhetünk fel, mert életmûvük méltóvá teszi ôket a közmegbecsülésre. S ezzel a "kritériumkörrel" nem vagyunk, úgymond, túl igényesek. Akkor is, ha az eddigi díszpolgár- választások legfeljebb többé-kevésbé felelnek meg az egyértelmû elismertség igényének. A higgadt mérlegelés ugyanis évrôl évre egyfajta rivalizálás áldozatává válik. Ez a mi emberünk, az a ti emberetek, ha ezt velünk megszavazzátok, mi majd nektek amazt - s ebben a szellemtelen "szellemiségben" téved mindegyre cigányútra a jobb sorsra érdemes címadó. Pedig ez lehetne az az ügy, amiben magyarnak, románnak, ilyen tanácsnak meg amolyannak egyaránt megjöhetne az esze, s az elfogultságok túltengése nélkül találhatnának rá a címnek egyértelmûen rangot adó személyiségekre, akik valóban az egész közösség szolgálatával érdemesek a megbecsülésre.

Úgy tûnik azonban, hogy az idei címadó sem a jelzett "ébredés" jegyében zajlik majd.

Javaslatokat, indoklásokat május 10-ig lehetett tenni. Meg volt hirdetve, senki nem mondhatja, hogy nem tudta. Egyébként már többéves hagyomány, a Marosvásárhelyi Napok indító rendezvénye.

A városatyáknak ezek után nem marad más, mint a beérkezett javaslatok közül válogatni. A "kínálat" igencsak "egyszínûre" sikerült: tizenhárom díszpolgári címre javasolt személy közül egyetlenegy magyar nemzetiségû van: Kerekes Tóth Erzsébet népdalénekes. A többi tizenkettô román. Akad köztük tanár, publicista, forradalmár, író, rendezô, szobrász, de a listán szerepel a megyei kulturális igazgatóság vezetôje is, és postmortem javasolnak egy görög katolikus papot. Láthatóan "bô a választék".

A nevek olvastán hitetlenkedve kérdezem: a marosvásárhelyi magyarság egyetlen díszpolgári címre érdemes személyt képes felmutatni? Az "illetékesek", tanácsosok, alpolgármesterek és mások átaludták a jelölési idôt. Hisz nekünk is vannak íróink, orvosaink, mûvészeink, neves emberek, akiket nemcsak szûk körben, határon túl is ismernek, elismernek. Lehet, hogy nincs ki ôket is javasolja, lehet, hogy nem aspirálnak ilyen kitüntetésre, de az is lehet, hogy megint, mint oly sokszor, elszalasztottuk az alkalmat…

De azért remélem, mégsem. Mert bár a hivatalosan megszabott határidô lejárt, az önkormányzati képviselôinknek talán mégis sikerül elérni, hogy néhány magyar név is felkerüljön az érdemesek listájára. A fentiek érvényesek a Pro Urbe kitüntetésekkel kapcsolatban is, erre a címre mindössze egyetlen személyt javasoltak.

A rangos címek adományozásakor az elmúlt években arra törekedtek, hogy a lakosság nemzetiségi arányát figyelembe vegyék. A javasoltak névsorát figyelve, ezúttal igencsak eltolódott az egyensúly… Ezek után joggal tûnhetnek teljességgel fölöslegesnek a bevezetôben leírtak. Jövôre ugyanitt…

A közösségi rendôrség a polgármesteri hivataloknak rendelôdik alá, a lakosság részt vesz a közösséget érintô fontos döntésekben, a fôváros közigazgatása pedig külön törvény szerint mûködik majd. Többek között errôl rendelkezik a közigazgatási decentralizációról szóló törvénytervezet, amelyet a Mediafax jelentése szerint pénteken fogadott el a kormány.

A törvény megállapítja a decentralizáció szabályait és intézményes keretét, valamint a folyamat pénzügyi vonatkozásait is.

- A jogszabály megszilárdítja a lakosság helyi közéletben való részvéte-lének törvényi keretét. Az állampolgárok kérhetik, hogy az általuk megfogalmazott problémák szerepeljenek a helyi önkormányzatok napirendjén - nyilatkozta a Mediafaxnak Gabriel Oprea közigazgatással foglalkozó tárca nélküli miniszter.

- A pénzügyi decentralizáció a pénzügyi egyensúlyt megteremtô mechanizmusok alapján történik, biztosítani fogja az azonos szintû helyi hatóságok egyenlôségét. A közigazgatási-területi egységek számára kiutalt anyagi erôforrások kiszámítása világos és átlátható szabályok szerint történik majd - mondta Gabriel Oprea.

A Megyei Munkaerô-elosztó és - átképzési Ügynökség tegnap kifejezetten a különféle fogyatékosságokkal küzdô személyeknek szervezett állásbörzét. A marosvásárhelyivel párhuzamosan a megye három városában szerveztek hasonló munkaerôpiacot: Ludason, Régenben és Segesváron. A négy helyszínen közel száznegyven munkahelyet ajánlottak. Ludason hét állást kínáltak a hallássérültek számára, többnyire a textiliparban. Régenben asztalosokat kerestek, Segesváron számítógép-kezelôket, textiliparban dolgozókat, kerámiamodellezôt. Marosvásárhelyen hetven munkaajánlattal várakoztak a vállalkozók, sikertelenül, mert alig akadt komoly szándékú jelentkezô. A cégek képviselôi a munkakeresôk hiányos, elkeserítôen gyenge felkészültségérôl, tárgyismeretérôl panaszkodtak. Hiába tanulnak különféle szakmákat a fiatalok, a gyakorlatban nem tudják hasznosítani, nem elég a kézügyesség, a szakma rutinfogásait is el kell sajátítani.

A június 6-i romániai helyhatósági választásokra az RMDSZ is összeállította jelöltlistáit. Markó ezzel kapcsolatosan emlékeztetett: a szervezet vezetésével szembenállók az utóbbi hónapokban azt a látszatot próbálták kelteni, mintha az RMDSZ "egyetlen politikai pártként" lehetetlenné akarta volna tenni a magyar közösségen belüli pluralizmus érvényesítését, és ezért kellene más politikai szervezeteket is létrehozni a magyar közösségen belül. Csakhogy egy ilyen többpártrendszer képtelen lenne úgy mûködni, mint ahogy az a kisebbségi léttel nem szembesülô demokráciákban megszokott - állapította meg a politikus, aki szerint az RMDSZ-nek egységes erôként kell fellépnie.

A jelöltek összetételét sem holmi "szûk körû pártvezetôség" határozta meg, maga a romániai magyarság döntött az elôválasztásokon, hogy kiket kíván versenybe küldeni a polgármesteri székekért, az önkormányzati képviselôi mandátumokért. Sok helyen közvetlen urnás szavazással, másutt elektoros gyûlések keretében döntöttek errôl. Az RMDSZ csak néhány fô kritériumot fogalmazott meg, például azt, hogy a jelölteknek megfelelôen magas szintû iskolai végzettséggel és szakmai képzettséggel kell rendelkezniük, a polgármester-jelöltek esetében már a nyelvtudás is követelmény volt. A korábbihoz képest megduplázódott a jelöltlistákra felkerült fiatalok száma, a most induló jelöltek között több a vállalkozó, több a gazdasági szakember, mint azelôtt.

Az interjúalany kedvezôen értékelte az RMDSZ által kezdeményezett párbeszédet a romániai magyar civil szervezetekkel. Ennek fontos szerepe lehet a szervezet majdani - parlamenti - választási programjának a kidolgozásában. Az eddig lezajlott konzultációkon számos problémát fogalmaztak meg, sok törvényjavaslat és -módosítás ötlete vetôdött fel. A romániai magyar gazdák egyesületével például a vidékfejlesztési stratégiáról folytak mélyreható tárgyalások. A legtöbb civil szervezet részérôl megfogalmazódott az igény, hogy az RMDSZ segítsen egy normatív támogatási rendszer kidolgozásában.

Az RMDSZ számára alapvetô fontosságú volt a jelenlegi kormánypáttal, a kormányzó Szociáldemokrata Párttal (PSD) való együttmûködés. Az erre vonatkozó kérdésre Markó megállapította: négy évvel ezelôtt a felek között volt egyfajta kölcsönös bizalmatlanság. A PSD-n belül több politikus korábban megpróbálta megtorpedózni a magyarok számára fontos megoldásokat. Ez a kölcsönös bizalmatlanság idôrôl idôre kiújult, legutóbb például az aradi Szabadság- emlékmû tavaly ôsszel kirobbant válsága nyomán. Az emlékmû helyzetének megoldása ilyen értelemben egyfajta bizalmi próba is volt - mondta Markó Béla.

Az utóbbi idôben az autonómia kérdése látszott megosztani a romániai magyarságot. Az MTI erre vonatkozó kérdésére Markó Béla kijelentette, hogy a jövôben mindenképpen szükség lesz az autonómia valamilyen formájára: a szórványban élô magyaroknak a kulturális (személyi elvû), a tömbben élôknek pedig egyfajta területi autonómiára. Ez utóbbi azonban nem lehet elszigetelt, amolyan
"nemzetállam a nemzetállamban" - mondta Markó.

Az autonómia ügyét csak lépésrôl lépésre lehet megvalósítani, nem pedig valamiféle egyszeri kinyilatkoztatás útján. Hosszú folyamatról van szó, amelynek bizonyos elemei már megvalósultak Romániában - mondta Markó, példaként említve, hogy a közbirtokossági erdôket sikerült visszaszerezni a székelyeknek, a kétnyelvûséget bevezették a közigazgatásban, zajlik az általános decentralizáció az országban.

Mindez csakis a román féllel párbeszédet folytatva mehet végbe. A kétnyelvû feliratok elfogadtatásához bô évtizedre volt szükség, az anyanyelvnek az igazságszolgáltatás területén való használatát két esztendeig tartó munka révén sikerült az alkotmányban rögzíteni. A Szabadság- emlékmû ügyét viszont fél év alatt hozták vissza a mélypontról.

Markó úgy véli: a magyarországi politikusok közül sokan nem értik, hogy Erdélyben más a politikai értékrend, mint Budapesten, az ottani belpolitikai megosztottságot nem lehet "átültetni" egy másik ország földjére. Az RMDSZ-elnök ostoba és veszedelmes kísérletnek nevezte, hogy több Fidesz- politikus az RMDSZ-szel szemben alternatív szervezetet akar létrehozni, veszélybe sodorva ezzel az erdélyi magyarság jövôjét. A mindenkori magyar kormánnyal is akkor lehetett a legjobban együttmûködni, amikor az nem próbált beleszólni a romániai magyarság ügyeibe - mondta Markó.

A mostani kormánynak a határon túli magyarsággal kapcsolatos politikájában Markó egyfajta határozatlanságot vél felfedezni. Szerinte ennek is tulajdonítható, hogy a költségvetési megszorítások keretében e téren is automatikusan akarták volna érvényesíteni a "fûnyíró" elvét ahelyett, hogy figyelembe vettek volna bizonyos prioritásokat.

Magyarország EU-csatlakozása új helyzetet teremt, új dimenzióba helyezi a román-magyar kapcsolatokat, nyilatkozta tegnap Szent-Iványi István, a magyar Országgyûlés integrációs bizottságának elnöke, aki Csôzik László, az Új Generáció elnöke és Ara-Kovács Attila diplomata társaságában érkezett tegnap Marosvásárhelyre, majd Kelemen Atillával, az RMDSZ polgármesterjelöltjével, illetve értelmiségiek egy csoportjával találkozott a Bernády Házban.

Szent-Iványi István hangsúlyozta a határokon átnyúló együttmûködés fontosságát, hiszen ezáltal, az EU-s projektek révén segítheti Romániát. Az SZDSZ-es politikus kijelentette: nem kíván beavatkozni az RMDSZ belsô életébe, de pártja mindig a megválasztott vezetôkkel tartja a kapcsolatot, és tiszteletben tartja azok döntéseit. Azt sem helyeslik, tette hozzá, hogy a magyar belpolitikai megosztottságot bárki exportálja, és saját bábcsoportokat, bábszervezeteket hozzon létre. Felelôtlenségnek nevezte a Kárpát-medencei magyarság megosztását, mert ezzel csökken a súlyuk. Példa erre a Vajdaság, ahol éppen a megosztottság okán, a rendszerváltás óta elôször nem jutott be a magyarság képviselôje a szerb parlamentbe.

Elmondta, hogy az SZDSZ és a magyar kormány támogatja Románia EU-csatlakozását, de nem hallgatta el, hogy komoly kifogások fogalmazódtak meg az ország felkészültségével kapcsolatosan. Elismerte, nehéz választási évben teljesíteni a csatlakozási feltételeket, de Magyarország csak akkor tudja hatékonyan támogatni, ha Románia komolyan veszi a feladatokat.

Kelemen Atilla, az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltje is elismerte, történtek és történnek ma is megosztó kísérletek, ugyanakkor meggyôzôdésének adott hangot, hogy megvan a romániai magyarságnak a józansága és ereje, hogy a problémát kezelni tudja.

Tájékoztatta a vendégeket, hogy a Maros megyei az RMDSZ legnagyobb, legerôsebb területi szervezete, a négy évvel korábbi választásokon 546 önkormányzati képviselôt és 37 polgármestert sikerült funkcióba juttatni. Idén 1106 tanácsosjelölt és 57 polgármesterjelölt indul az RMDSZ színeiben.

Csôzik László, az Új Generáció elnöke szerint céljuk a határon túli kapcsolatok kiépítése, tapasztalataikat akarják összevetni, és nyitottak az együttmûködésre az erdélyi magyarság ifjúsági szervezeteivel.

A beszélgetés során felvetôdött a politikai kettôsség. Vagyis, hogy felsô szinten egyfajta harmónia van a román-magyar államközi kapcsolatokban, azonban a felsôbb szintû politikai akarat kifejezôdése nem tükrözôdik helyi szinteken. Sôt nemegyszer, pl. az aradi Szabadság-szobor ügyében, a magyarellenes propaganda felerôsödésének voltunk tanúi.

Szent-Iványi István úgy vélte, hogy a felsô szintû jó viszonynak átsugárzó hatása lehet, azonban a problémára rövid távú megoldás nincs. Az egyetlen megoldás Románia EU- csatlakozása, mert politikai tárgyalásokkal nem lehet ezt a problémát feloldani.

Szóba került, hogy a Nemzeti Liberális Párt liberális párthoz nem méltó nacionalista retorikát használ. Az SZDSZ-es politikus szerint a nemzeti jelzô fosztóképzô a liberális politikában, és ugyancsak aggasztónak tartja az NLP nacionalista megnyilvánulásait. Mint mondta, tájékoztatni fogják errôl a Liberális Internacionálét.

Ezenkívül felvetették a szakképzés helyzetét, a gazdasági támogatásokat román- magyar közös vállalatok létrehozásával, az észak-erdélyi autópálya, valamint a marosvásárhelyi nemzetközi repülôtér hasznosításának lehetôségeit.

A találkozót követô sajtótájékoztatón elmondták, hogy nem értenek egyet a kettôs állampolgársággal, mert hamarosan Románia EU-taggá válik, és az európai állampolgársághoz a magyar állampolgárság nem tesz hozzá semmit. Viszont egyetértenek azok esetében - Ukrajna, Szerbia -, akiknek esélyük sincs egyelôre az EU-tagságra.

Aggodalmuknak adtak hangot a romániai magyarság politikai polarizálódása miatt. A kérdésre, hogy miképp tudnák meggyôzni Orbán Viktort, hogy ne ossza meg az itteni magyarságot, Csôzik kijelentette: tett ô már erre egy sikertelen kísérletet a MÁÉRT- on, de Szent-Iványi István szerint olyan kísérlet ez, mint ha arról akarnánk a rókát meggyôzni, hogy legyen vegetáriánus.

Az újszülöttkori kardiológia témakörében kezdôdött tegnap kétnapos tanácskozás a marosvásárhelyi Kultúrpalotában, amelyen az ország egyetemi központjaiból érkezett szakemberek mellett neves olasz és magyarországi szívsebészek és kardiológusok tartanak közel 40 elôadást a szimpózium 180 résztvevôjének.

Ahogy már a korábbi jelzésekbôl kiderült, nem véletlen, hogy megyeközpontunk ad otthont ennek a romániai viszonylatban elsô ilyen tematikájú rendezvénynek, hisz a Megyei Sürgôsségi Kórházban az új mûtôegyüttes közeli befejezésével a veleszületett újszülöttkori szívrendellenességek kezelésének a teljes rendszere fog mûködni.

A tegnap délelôtt tartott megnyitón a szervezôbizottság nevében dr. Toganel Rodica egyetemi elôadótanár, az Országos Kardiológiai Társaság Gyerekszívgyógyászati munkacsoportjának elnöke, a marosvásárhelyi klinikai részleg vezetôje beszélt e szakterület fontosságáról, majd Deac Radu professzor mutatta be a Szív-érgyógyászati és Transzplantációs Intézet történetét.

A megnyitón felszólalt a bukaresti Eugen Pascal Ciofu professzor, a gyemekkardiológiai munkacsoport volt elnöke, e szakterület romániai elismerésének szorgalmazója. A helyi vezetôk részérôl elhangzott köszöntôket követôen a világhírû olasz szívsebész vendég, dr. Alessandro Giamberti értékelte a marosvásárhelyi inézetben szerzett tapasztalatait és a tanácskozás megszervezését.

A szimpóziumon az elsô tudományos dolgozatot dr. Kádár Krisztina, a budapesti Gottsegen Országos Kardiológiai Intézet professzora mutatta be a magzatiszív- ultrahang-diagnosztikáról. Kérdésünkre a professzor asszony elmondta: e szakterület jelentôsége abban áll, hogy lehetôvé teszi a szívfejlôdési rendellenességek, a szívelégtelenséghez vezetô ritmuszavarok felismerését, s ha ez megtörtént, a szülést követôen tervezetten lehet beavatkozni. A veleszületett újszülöttkori rendellenességek, a szívkamrák alulfejlettsége, a billentyûhiányok, a sövényfejlôdési zavarok stb., amelyekrôl egyébként dr. Toganel Rodica elôadótanár mutatott be dolgozatot, a gyors szívsebészeti beavatkozás nyomán ma már szinte teljes egészében korrigálhatók - mondotta Kádár professzor. Az intervencionális kardiológiai bevatkozás lehetôségeirôl pedig a milanói dr. Massimo Chessa számolt be.

Az Országos Kardiológiai Társaság Gyermekkardiológiai Munkacsoportja, az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, valamint a marosvásárhelyi szívsebészeti intézet által szervezett tanácskozás ma délután zárul.

A fenti címmel rendeztek a Maros Megyei Kereskedelmi és Iparkamara székházában szemináriumot a Dutch- Romanian Business Centre, azaz a Holland-Román Kereskedelmi Központ égisze alatt. Az Észak-Brabant holland tartomány kereskedelmi kamarája által alapított, temesvári székhelyû szervezet rendezvényének bevallott célja, hogy könnyítse a holland és a belföldi cégek közötti hosszú távú üzleti kapcsolatok létrejöttét, javítsa a meglévô kapcsolatok minôségét.

A bemutatkozó ismertetôk mellett olyan cégek képviselôi is szót kaptak, amelyek már sikeres kapcsolatokat alakítottak ki a két ország cégei, szervezetei között, noha az ismertetésekbôl kiderült, hogy Románia távolról sem a befektetôk paradicsoma. Sokan ütköztek bele ugyanis a belföldi hivatalnokok, sôt testületek minden fél számára káros szûklátókörûségébe.

A mostani szeminárium egy Erdélyre koncentráló sorozat része, a holland-román kereskedelmi központ eddig három megye (Temes, Arad és Kolozs) kereskedelmi kamaráival ápol intézményesített kapcsolatot, de hasonló partneri viszony kialakítására törekedik Szeben és Maros megyékkel is. A szeminárium befejezéseként a helybéli érdeklôdô üzletemberek konkrét megbeszéléseket is folytathattak a jelen lévô holland vendégekkel.

A Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség május 14-15-én tartja az elsô Egyetemi Nyílt Napokat. A középiskolásoknak szánt rendezvény keretén belül a diákok elôadásokon vesznek részt, megismerhetik a marosvásárhelyi egyetemek rektorait és dékánjait, van városnézés és diáktalálkozó a különbözô egyetemi karokon.

A középiskolások egyre öntudatosabban tervezik jövôjüket, egyre több és változatosabb információt igényelnek választásukhoz. Ebben nyújt segítséget a diákszövetség ezen rendezvénye: a diákok az egyetemi központokba ellátogatva tájékozódhatnak a különbözô lehetôségekrôl, az oktatás minôségérôl és színvonaláról, a továbbtanulás helyszínét saját tapasztalataikra alapozva választhatják meg. A szervezôk elmondták, hogy bemutatják Marosvásárhelyt mint egyetemi központot, kezdve az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemtôl a Sapientia - EMTE-n keresztül a Szentgyörgyi István Színmûvészeti Egyetemig. Sepsiszentgyörgyrôl, Kézdivásárhelyrôl, Székelyudvarhelyrôl, Csíkszeredából, Székely-keresztúrról, Szatmárnémetibôl és Nagykárolyból érkeztek diákok, akik betekintést nyernek a felsôoktatási intézmények életébe és fogalomkörébe: rektor, dékán, kreditrendszer, tandíj, kar, tanszék, szenátus, vizsgák, hallgatói jogok, ösztöndíj, szociális támogatás, illetve a diákélet kulturális és szabadidôs programkínálatába.

A vendégdiákok pénteken este hét órától a szatmári társulat Anconai szerelemesek címû olasz zenés komédiáját tekinthették meg a Nemzeti Színház nagytermében. A szervezôk várják a marosvásárhelyi középiskolás diákokat is szombaton kilenc órától az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem dísztermébe. A hivatalos megnyitón a felsôoktatási intézmény vezetôsége köszönti a diákokat. A marosvásárhelyi magyar orvosképzésrôl tart elôadást prof. dr. Péter Mihály nyugalmazott egyetemi tanár, majd az egyetem épületét és a megyei kórházat látogatják meg. A szervezô diákszövetség bemutatása után, 15.30-tól a marosvásárhelyi Sapientiát, ezután a Színmûvészeti Egyetemet ismerhetik meg a látogatók. A rendezvény keretén belül a Studium szakkönyvtárba is ellátogatnak.

Ünnepélyes keretek között nyújtották át tegnap a komoly pénzösszegeket tartalmazó borítékot annak a három Maros megyei férfinak, akiket az ASIROM Biztosítótársaság legutóbbi kampányán kisorsoltak. Az eseménynek a társaság vásárhelyi, Színház téri székhelye adott otthont.

- Az ASIROM idôszakonként szervez promóciókat, melyeknek szerepe a régi, hûséges biztosítottaink jutalmazása, valamint körük bôvítése - jelentette ki Buculeu Danila fôkönyvelô. Az Asirom megyei kirendeltségének 13.500 biztosítottja van. Az országos szinten szervezett, Az életed az Asirommal biztonságban van elnevezésû kampányban azok vehettek részt, akik 2003. november és 2004. március 31-e között kötöttek életbiztosítást, illetve újították fel a már meglévôt. A játszmában való részvétel egyik kikötése volt, hogy a biztosított személyek napirenden legyenek a részletek törlesztésével. A sorshúzásra május 6-án a biztosítótársaság bukaresti székhelyén került sor. A fônyeremény 500 millió, a második 300, míg a harmadik 200 millió lej volt. Ezenkívül ötven, egyenként 20 millió lejes pénzjutalmat sorsoltak ki. Három közülük Maros megyébe jutott: Bajkó Attila (Nagyernye), Andrási Sándor (Nyárádszereda) és Salagean Marius (Nagysármás). Érdekességként megjegyezzünk, hogy Andrási Sándor idén februárban kötött életbiztosítást, s a szerencse máris ráköszönt. A biztosítási ügynökök munkáját is díjazták a kampány során: a nyertesnek bizonyuló szerzôdést megkötô biztosítási ügynök a biztosított személy nyereményének megfelelô összeg 10 százalékát kapta. László Mária, Keresztesi Ildikó és Pop Nadea két-két millió lejt vehetett át a tegnapi eseményen.

Az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének 2-es, 3-as és 4-es körzete lakossági fórumot szervez május 19-én az Ifjúsági házban, 18 órai kezdettel. meghívott dr. Kelemen Atilla, Marosvásárhely polgármesterjelöltje és a megyei valamint városi tanácsosjelöltek. Minden érdeklôdôt szeretettel várnak.

Május 20-án újra színházi központtá válik Marosvásárhely. Igaz, hogy csak tíz napra, de az alatt a tíz nap alatt az ország majd' összes színházának legújabb produkcióit megtekintheti a nagyérdemû az idei TOPFEST, vagyis Thalia Open Festival eseménysorozatán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház szervezésében. A hétvégieken délutántól, a hétköznapra ütemezett produkciókon pedig már a délelôtti óráktól lehet csemegézni. Többek között itt lesz elôadásaival a nagyváradi, a szatmári, a kolozsvári, a tordai, a székelyudvarhelyi, a nagybányai, a bákói, az aradi, a resicai, a pitesti-i, a Târgu Jiu-i színház, és természetesen bemutatja produkciói egy részét a vásárhelyi Nemzeti és Stúdió színház is. Több díjat is kiosztanak majd: a legjobb elôadás, rendezô, szcenográfus, nôi, férfi alakítás fô- és mellékszerepben, ahogy azt kell és lenni szokott. És ami fontos, hogy ellentétben a tavalyi rendezvénnyel, az idén hét magyar nyelvû elôadásra is sor kerül.

Jegyeket elôvételben és a helyszínen is kapni lehet majd a fesztivál tíz napja alatt.

A rendezvényre és a részt vevô produkciók mûsorára visszatérünk.

A tizenöt éves marosvécsi Medve Kálmánról két évvel ezelôtt derült ki, hogy leukémiában szenved. Azóta a fiú számtalanszor volt kórházban, többféle kezelést kapott itthon és Magyarországon, azonban állapota csak ideig-óriáig javult. Élete csak csontvelô-átültetés révén menthetô meg, azonban a mûtét nagyon drága, költségeit családja nem tudja fedezni. A mûtéthez megtalálták a megfelelô donort, s a miskolci kórházban el is végeznék az átültetést, amely 22 millió forintba - 85.000 euróba - kerül.

Eddig a református egyházak gyûjtöttek adományokat, azonban ez a pénz nem elegendô. A szülôk abban reménykednek, hogy akadnak olyan segítô szándékú emberek, akik átérzik szomorú és kétségbeesett helyzetüket és hajlandók támogatni ôket gyermekük megmentésében.

Aki segíteni akar Kálmánon, a Raiffeisen Bankban a következô számlaszámokra helyezheti el adományait: 3170370 - euró, 2857405 - lej.

*

Csûrös Mónika, 13 éves bonchidai kislány, a Szamosújvári 2. Sz. Általános Iskola VI. osztályos tanulója csontrákban szenved (Ewing-szarkóma). Jelenleg orvosi kezelés alatt van, de az életet megmenthetô mûtét elkerülhetetlen. A mûtét teljes költségeinek fedezését felvállalta a Segítô Jobb Alapítvány. A feltétel viszont az, hogy a mûtét elôtti kezelés sikeres legyen, az eredmények jók legyenek. A kezeléshez szükséges pénzt azonban a család nem tudja teljes egészében biztosítani, ezért mindazok, akik anyagi támogatást tudnak nyújtani, a következô bankszámlákra utalhatják:

Csûrös Elisabeta

BCR - Cluj, ROL - 2511.2-59436.1, EUR - 2511.2-59436.2

USD - 2511.2-59436.3

Erdélyszerte, de sokkal távolabb is, mindenütt, ahol magyarul beszélnek, megemlékeztek, megemlékeznek a Kossuth- és Herder-díjas költô születésnapjáról. Lapunkban több ilyen rendezvényrôl is hírt adtunk, a szeretetet és megbecsülést, amelynek a teljes olvasótábor körében örvend Kányádi Sándor, megközelítôleg sem lehet az újságban érzékeltetni. Maradjunk hát annyiban, hogy jelezzük, a jubileumi tisztelgôk között ott van a Múzsa közönsége is a maga jókívánságaival. Ezúttal is biztosan mindenki annak örül a legjobban, ha az ilyenkor szokásos pályarajz helyett az ünnepelt verseibôl közlünk újra néhányat. Kányádi 2002-ben Pécsett megjelent Felemás ôszi versek címû kötetébôl válogattunk.

Kányádi Sándor

itt vagyunk még kicsit elhízva bár de

jócskán alultápláltan

ebben az isten háta-mögötti kedélyes

provinciában

ki mindenki lehetett volna

s lett volna is belôlünk

ha nyugdíjra sandítva

nem itt idôzünk

sorba álltunk mi akikért

sorba kellhetett volna állni

tíz tojás félkiló kenyér idônként

tíz-húsz deka szalámi

s az öröm utána hogy mindez sikerült

micsoda sikerélmény

ötvenévesen volt már

tulajdon tévém

tévéd tévénk és magnónk

régebbrôl lemezjátszónk

a történelem mint egy lurkóra

mindegyre ránk szólt

hálátlan mondta ha szorított a cipô

mert rég kinôttük

istenem ki mindenki lehetett

és lett volna belôlünk

nagy tudós nagy mérnök nagy színész

s talán igazi költô

elszabódott jöhet a rozsdás rímbilincs

jó egy-két emberöltô

lettünk akik lehettünk de mentegetôznünk

kik elôtt kellene s mi végre

bort a pohárba cimborák

megérte?!

Kolozsvár, 1988. április 15.

Zollman Péternek szeretettel

vénülôben mintha a gének

egyre jobban emlékeznének

naponta egy-egy apámtól látott

gesztus lát rajtam napvilágot

köhintésem is ôt idézi

s ahogy ô szokott messze nézni

úgy nézek a távolba szûkre

húzott szemmel el-elrévülve

úgy rakom keresztbe a lábam

ahogyan azt csak tôle láttam

s a mosolyom is mintha benne

az ô mosolya élemedne

félszeg nótáit mondva-fújva

alkalmankint ôt élem újra

bánatomban és örömömben

kívül-belül ôt érem tetten

gorombaságig csupaszított

eddig rejtôzô szavak szitkok

beszédbeli megtorpanásom

föltámasztja a hallgatásom

Kolozsvár, 2001. május 30.

visszaadta lelkét teremtôjének

visszakapott egy sírhelynyi földet

kárpótolták magukat a szomszédok is

levágták az öregasszony

gazdátlan maradt kecskéjét a

közadakozásból rendezett

temetés utáni torra

így legalább

nem tesz több kárt

nem dézsmálja a kerteket

mondogatták szájuk szélét

nyalogatva elégedetten

s a faluszéli házon hol lakott

bedeszkázták a két kis ablakot

Kolozsvár, 1991

fölfeslettek a metafórák

mint valami viseltes dunyhák

pihéjükben már csak a moly rág

szétfújni a szelek is unják

kitakarva bôrig lehántva

kinálja magát pedig tél jô

pucérkodik a vers akár a

saját testébôl éldegélô

kivégzésre ítélt igéknek

jótékony holdja aki voltam

nem leszek nyegle szóvigécek

éltetô napja lenyugvóban

nyugodj meg nézz a minden téllel

leomló öles tiszta hóra

senyveszt csiráztat ágyaz bélel

munkál az örök

metafóra

Hargitafürdô, 1994. október 31.

ôsöm ôsödnél

ôsebb

hôsöm hôsödnél

hôsebb

törzsem törzsednél

törzsebb

földem földednél

földebb

csontom csontodnál

csontabb

sorsom sorsodnál

sorsabb

vérem vérednél

vérebb

népem népednél

népebb

vétked vétkemnél

vétkebb

Kolozsvár, 1987

Tompa László

A múlt év decemberében Tompa László születésének 120. évfordulóját jelezte az irodalmi naptár, most pedig emlékezô szeretettel tisztelgünk a 40 éve elhunyt székelyudvarhelyi költôre. Jól esik, ha van amire fölnézzen az ember: legyen az szobor, dombormû, emléktábla vagy egy olyan írásmû, melyet érdemes néha újraolvasni.

Tompa Lászlót Áprilyval és Remé-nyikkel a "helikoni triász" tagjaként tartjuk számon. Sorstársa volt egy olyan szabad írói közösségnek, mely akár egy új nemzetet is táplálhatna és fölnevelhetne egészséges, érett szellemi és erkölcsi gyümölcseivel. Találóan és mûvészien fogalmazta meg Dsida Jenô dallamos költészete ezt a fölemelô, értékelô gondolatot.

"Tábortüzetek most is zengve ég

honfoglaló nagy írónemzedék."

Amikor egy költô írásmûvészetét méltatjuk vagy értékeljük, legalább két szemszögbôl szükséges megközelítenünk. Az egyik az irodalomtörténészé, aki mindenekelôtt a költô, a költô mûve és a költô kora közötti tartalmi kapcsolatot vizsgálja. A másik fô szempont az írásmû mûvészi megvalósítását, a "hogyant" kutatja. Ezen a kutatási területen a stilisztika és az esztétika iparkodik.

Tompa László 1902 nyarán érettségizett, majd beiratkozott a kolozsvári egyetem jogi fakultására. Egyik egyetemi vakációja alatt, 1903 nyarán talált rá egy szép "virágszálra", a homorodszentmártoni Biró Gabriellára. Ebbôl a találkozásból egy veszélyesen szép, de egyoldalú szerelem bontakozott ki. Gabriella, azaz Elluska az udvarhelyi irgalmas nôvéreknél, az akkori iskolai követelmények mellett, még zongorázni is tanult. Lászlót többször gyönyörködtette a kislány zongorajátéka, vagy inkább Elluska. Ennek a szerelemnek két gyönyörû, érett költôi termése maradt az utókorra: a Szelíd kívánság, melynek hangulata valamelyik reneszánsz kori kiválóság szonettjének szépségéhez hasonlítható. A másik tündöklô irodalmi gyöngyszem a Mindig együtt c. tizenkét soros költemény, mely egy alaposabb értelmezést érdemel.

Volnék a hang, mely ôszi ködben

Váratlanul lelkedbe döbben.

Az égô szem, mely a homályból

Fenyegetôn feléd világol.

A szorongás, mely éjjelente

Álmaidban tôrt ver szívedbe.

Volnék a vágyad, buja, bomlott,

Mely pillantást se hagy nyugodnod.

A végzet volnék, mely a bûnbe

S azon is át a sírig ûzne.

S lennék föld röge, habnál lágyabb,

S ölemen lenne örök ágyad.

1904

Tompa fiatalkori költészetének egyik csúcsteljesítményét olvashattuk. Legjobb tudásom szerint - meggyôzôdéssel - állítom, hogy ez a költemény a magyar és a világirodalom bármelyik gyöngyszemének méltó vetélytársa lehet. A költeményt hallgatva vagy olvasva, megérezhetjük a töretlen formai egységét. Ezt az egységet - többek között - a szakaszkezdô sorok segédigével kifejezett igei metaforái biztosítják (volnék a hang, ...az égô szem, ...a szorongás, volnék a vágyad, a végzet volnék, s lennék föld röge). Az anaforaként sorakozó segédigék és metaforák azonos súlyú nyomatékot adnak, szabályosan lüktetnek, szabályosan ismétlôdnek. Az igei metaforák variálása, a variáció az érzés erejét fokozza. A negyedik és az ötödik szakasz elején az igei metaforák variálásával, chiazmussal erôsíti ezt a lobbanást, hevületet (volnék a vágyad..., a végzet volnék). A metaforákkal ötvözött chiazmus a mondanivaló kiemelését szolgálja, a fokozás intenzitását táplálja. Az utolsó két sor jövô idejû feltételes módban használt segédigéje ("s lennék föld röge...") a vallomás szilárdságát, ôszinteségét formailag is megerôsíti. Az olyan költôi eszközök, mint a "habnál lágyabb" hasonlítás, a "lennék... örök ágyad" metafora méltó befejezéssel koronázza meg a verset. Az alkotás szépségét - az utolsó két sor kivételével - a szakaszonként eloszló egy-egy megszemélyesítés ("volnék a hang, mely...lelkedbe döbben" ,"az égô szem, mely...fenyegetôn feléd világol"," a szorongás, mely...tôrt ver szívedbe","...a vágyad, mely...nem hagy nyugodni", "a végzet..., mely a sírig ûzne") és a két ízben is hozzá társuló kétarcú oximoron (a hang döbbenô, az égô szem világol) emeli ki. A feltételes mód grammatikája, a grammatikai figurák, a ragok szabályos ismétlôdése, a nyelvi kép, akárcsak a már említett ritmikus ismétlôdések - költôi nyelvet teremtô eszközök, szakszerûbb fogalmazás szerint szöveg- és harmóniaszervezô szerepük van. Megérzésem és értékelésem szerint a költemény nyelvi képe valósággal magára vonja a figyelmet. Észrevehetôsége tüntetô. A harmónia, mint esztétikai minôség, Tompa költészetének egyik nyomon követhetô jellemzôje. Példaképe a népköltészet, melynek alapértéke, meghatározó esztétikai minôsége a harmónia, akárcsak a mûvészi, igazi zenének. Tompa nemcsak a költészetben, hanem a mindennapi életben is békére, kiegyensúlyozottságra, harmóniára vágyott. Egyes esztéták, mint a fenomenológiai iskola egyik fémjelzett lengyel kiválósága, Roman Ingarden, azt vallja, hogy mindenekelôtt a költemény harmóniájának biztosítása a legfontosabb esztétikai minôség, de még szüksége van legalább egy esztétikai minôség jelenlétére ahhoz, hogy igazi mûalkotásnak nevezhessük a költeményt. A hitelesnek tekinthetô, ôszintén hangzó vallomás mellett még olyan esztétikai minôségre is fölfigyelhetünk ebben a költeményben, mint a mûalkotás logikai egysége, mely nemcsak nyelvtanilag, amint már rámutattunk, hanem gondolatilag - és a költôi megformálás szempontjából is - kimutatható.

Komán János

Xantus Géza kiállítása a marosvásárhelyi Bernády Házban

Csíkszeredai festô itáliai képei Marosvásárhelyen... Eléggé szokatlan felállás. Akik tudják, hogy Xantus Géza négy évig ösztöndíjasként Rómában tanult, és 2003-ban diplomázott az Accademia di Belle Arte festészeti karán, nem csodálkoznak. A kiállított képek kvalitásai láttán azonban joggal felmerülhet bennük is, hogy lehet, hogy ez az alapos tudású, az újdonságokra mindenkor nyitott, sokoldalúan tehetséges mûvész mindeddig még nem mutatkozott be Marosvásárhelyen. Tegyük hozzá azonnal, másutt se itthon, leszámítva a tavalyi gyergyószentmiklósi egyéni tárlatát, amely a mostani jelentkezésötletével is szolgált a Bernády Ház mûködtetôinek. Külföldön gyakrabban találkozhattak alkotásaival a mûvészetkedvelôk, többek között Budapesten, Rómában, Helsinkiben, Kielben voltak sikeres kiállításai eddigi pályája másfél évtizedében. Sikerét díjak is jelzik, a legrangosabb a múlt évben kapott Beato Angelico nemzetközi elismerés. Az ô esetében is érvényesülne a "senki se lehet proféta saját hazájában" népi bölcsessége? Nem valószínû, inkább arról lehet szó, hogy az eltelt években sok más elfoglaltsága is volt, Budapesten teológiai tanulmányokat is folytatott, kevés ideje maradt Csíkszeredában vagy másutt tájainkon tárlatot rendezni. Viszont mindvégig keményen dolgozott, igen széles spektrumban mûvelte a képzômûvészetet. A kisgrafikától, az ex librisektôl a monumentális munkákig, freskók, színes üvegablakok, belsôépítészeti tervek megvalósításáig terjed foglalatosságai köre. Budapesten a Magyar Püspökkari Konferencia kápolnájának ablakain lehet megcsodálni Keresztút-sorozatát, Miskolcon az Ige templomában látható ötven négyzetméteres szentélyfreskója, a Négy evangélista, a jezsuita gimnázium kápolnájában pedig a szintén bibliai témájú színes üvegablaka. A szatmári püspöki palota dísztermének tavalyi felújítása is az ô tervei alapján történt meg.

Mostani marosvásárhelyi anyaga olaszországi tartózkodása emlékeibôl, élményeibôl táplálkozva mutatja fel, mi ihleti, mi izgatja a festô és grafikus Xantus Gézát. Mindenekelôtt egy új mûvészi dimenzió megteremtése képein. Egy lebegés képzetét keltô, légies, szellemi, égi, transzcendens állapot, amely éppúgy életünk, valóságunk része lehet, mint azok a dolgok, jelenségek, amelyeket a maguk realitásában, a megszokott, általunk ismert három dimenzióban tapasztalunk. Akárha álmainkban, szabadon csapongó, cikázó gondolatainkban, a kiállított pasztellkompozíciók és a rézkarcok világa különös, átjárható univerzum. Ahogy az emlékeink is egymásra rakódnak, egybeolvadnak, anélkül, hogy gyengítenék, halványítanák egymást, Xantus mûveinek formái is egymás alakzataival gazdagodnak. Nem fedik, nem takarják egymást, egyik átmegy a másikon, anélkül, hogy ez nekik vagy nekünk, nézôknek pillanatig is zavaró lenne. Sôt, mindez rejtelmes, sejtelmes többletet ad a képnek, ami felfokozza a látványt, a szemlélôbôl kiváltott hatást, idôfölöttiséget, idôn kívüliséget is sugallva az ideatikus, metafizikus "valósággal" gyarapított, áttört dimenziók révén. Ókor, reneszánsz és jelen, és az azok kiváltotta érzelmek, hangulatok, gondolatok egybeépülve és elkülönülve is élik a maguk életét, ha akarom, az egyikre figyelek, ha akarom, a másikra, és átengedhetem magam együttes hatásuknak is. Különös, titokzatos alakok népesítik be az épületeket, fákat, tereket, mûemlékeket, furcsa, idôtlen szimbiózis ez. Nôk, többnyire szépséges aktok és a szebbik nemet jelképezô macskák, a "Gatta di Roma" seregei uralják a kompozíciókat. Sajátos üzenetet hordoz ez is, ki-ki a maga módján foghatja fel, fejtheti meg a festô feladta talányt. Mindezt a tónusok kiváló érzékû egyeztetésével, harmonizálásával oldja meg Xantus, a pasztelltechnikával keveseknek sikerülne ez ilyen festôien, ennyire természetesen. A fekete-fehér és a szépiaszerû grafikák, az aquatinták esetében sem a vonalak, hanem ugyancsak a foltok, nagyobb árnyalatok által éri el a célját. Finoman, illúziókeltôn, gazdagon.

Három nagy ciklusból kapunk ízelítôt ezen a kiállításon. A legújabb az emberi és mûemlékekkel csordultig telített itáliai pasztellek sorozata, amely bizonyára sokkal több képet ölel majd fel, mint a Vásárhelyre elhozott pompás tizenkettô. Láthatunk hármat a nagyobb méretû Róma macskái sorozatból is, tavaly a gyergyóiak egy egész kiállításnyit csodálhattak meg ezekbôl. És vannak, akik az ugyancsak befejezhetetlennek tûnô ciklust, a Róma hídjait kedvelik a legjobban. Tény, hogy ha az Örök városról lesz szó ezután, mostantól e tárlat látogatóiban a Xantus Géza láttatta város is felsejlik majd. Ennek tudata brámilyen dicsérettel felér.

N.M.K.

Nagy Székely Ildikó

A Török Császár a fôtér közepén ücsörgött, egy fehéren virrasztó hársfa alatt, és szerette a világot. Néha felnyúlt a holdra, és letört belôle egy darabot. Olyan íze volt, mint a közeli péksütödében sodort sós kiflinek… Félig behunyta a szemét, és Szeplôsre gondolt… Amint bogárszemeivel belemosolygott az éjszakába, és mindent magába fogadott. Minden kincsét és minden szemetét. Aztán sarkon fordult, mint a szomszéd utcában kísértô kukáskocsi, és eltûnt üríteni… Amíg együtt voltak, Török Császár úgy érezte, hogy megtisztult. Késôbb rájött, hogy csak kiürült, és hetekig csak tátongott, mint egy nyitva felejtett kanális.

- Tudod, a szerelem… - mormogta a sötét levelek között, és térdére ültette Pózsamát, a zsebében mocorgó, háziállattá elôléptetett patkányt. - A szerelem még ennél is jobb - és tölcsért formálva tenyerébôl nagyokat szippantott a szürkésfehér porból. - Csak a mellékhatása rossz. Mert mindig több kell…, újabb és újabb adag.

*

Késvillanásnyi hajnal… Török Császár bágyadtan tapogatózik a hold után. - Felfaltam - motyogja, és boldogan mosolyog. És vele mosolyognak keze fején a rejtélyes vonalak: egy bulldog fogainak nyoma és sok apró tûszúrás. Minden békés, mozdulatlan… Csak a patkány motoszkál komoran és nyugtalanul a zörgô levelek között.

2004 januárja és áprilisa között 156-an léptek ki a Magyar Írószövetségbôl. Olyan írók, mint Bodor Ádám, Bodor Pál, Esterházy Péter, Faludy György, Fejtô Ferenc (Párizs), Görgey Gábor, Kertész Imre, Konrád György, Kovács András Ferenc, Láng Zsolt, Márton László, Nádas Péter, Parti Nagy Lajos, Szabó Magda, Tamás Gáspár Miklós, Tandori Dezsô, Tolnai Ottó, Végel László, Visky András. Az Írószövetség választmányából kilépett Balla D. Károly, Bodnár György, Gömöri György, Görgey Gábor, Grendel Lajos, Lengyel Balázs, Szabó Magda, Szilágyi Júlia és Tarján Tamás. Lemondott vezetôségi tagságáról Füzi László és Pécsi Györgyi, a kritikai szakosztály elnöke és titkára. A kilépéseket Döbrentei Kornél költô beszéde váltotta ki a 2004. január 11-i tüntetésen. A választmány legutóbbi ülésén megválasztott elôkészítô bizottság elkészítette az ôszi közgyûlés elé terjesztendô alapszabály-tervezetet, amely tartalmazza azokat a szervezeti struktúrákat, mûködést érintô módosítási javaslatokat, amelyeket megvitatásra és elfogadásra javasol. Az alapszabály-tervezetet az írószövetségi Tájékoztató júniusi számában közlik. A közgyûlésig elkészül az Írószövetség magyar, angol, német, francia nyelvû honlapja, amelyhez várják a szövetség tagjainak e-mail címét, esetleges weboldaluk elérhetôségét.

A Magyar Írószövetség tagjainak száma jóval meghaladja az ezret.

b.d.

A szöveghez illesztett Disputa rovatcímet a szerkesztô elôlegezte meg, Czirják Árpád szerkesztôségünkhöz eljuttatott írása ugyanis még nem egy vita része, de elképzelhetô, hogy vitát provokál. Sôt, el is várható, hogy disputává váljék, hiszen biztosan lehetnek olyanok, akik a szerzô véleményével nem értenek egyet, megállapításait nem fogadják el, mások pedig ellenkezôleg, igazat adnak neki. Vannak olyan észrevételei is, amelyek könnyen cáfolhatók, és olyanok is, amelyek valóban orvoslandó jelenségekre hívják fel a figyelmet. Jó lenne, ha az érintettek felvennék a kesztyût, talán egy ilyen vitasorozat is segíthetné a színházi élet fellendítését. Mindez természetesen már nem érinti, nem érintheti az éppen soron következô fesztivált, de az elkövetkezô hozzászólásokba ennek tanulságait is be lehetne szôni. Várjuk a színházért aggódók, a Tháliáért tenni akarók véleménynyilvánítását.

újabb színházi fesztivál Marosvásárhelyen

Az utóbbi 15 évben Marosvásárhelyen több színházi fesztivál kezdeményezésének lehettünk tanúi. Sorrendben a: DramaFest, Face à Face, Látvány-Színház. És újabban: Top-Fest. Némelyik még a második kiadását is megérhette, de végül mindegyik sorra befulladt. Ebbôl fakad jelen írásunk, mely a marosvásárhelyi színházi fesztiválok megszûnésének okait keresi, és lehetôségeihez mérten megpróbál a hiányosságokra választ adni. Mert egy fesztivál létrehozásának megkerülhetetlen szabályai vannak, melyek bizony könnyedén megbosszulják magukat, mint ahogy azt 150.000 (fele magyar) lakosú városunkban szabad szemmel is láthatjuk, tapasz-talhatjuk.

A miértekre ezúttal tehát a színházmenedzsment felôl érkezik vizsgálódásunk, melynek kiemelten fontos fejezete a fesztiválcsinálás is. Nem lehet ötletszerûen kapkodni - a szervezés fortélya, tudománya tanítható, nem véletlenszerû sorszerûségeknek alárendelt megoldhatatlanul ismeretlen egyenlet.

Az elsô látásra feltûnô szervezetlenség, fejetlenség, érdektelenség, hozzá nem értés véleményünk szerint a legsúlyosabb gond, probléma. De íme a tények, mintegy tízparancsolat-szerûen:

1. FOLYTONOSSÁG. A marosvásárhelyi színházi fesztiválok nem életképesek. Az utóbbi 15 évben mindegyik megszûnni volt kénytelen, felszámolta önmagát.

2. VISSZHANG. A médiákban való jelenlét szegényessége. Helyi (magyar) szinten a Múzsa sokkal inkább publicisztikai szinten közelít a témához, a frissen újraindult A Hét-nek még nem állt módjában marosvásárhelyi színházi fesztivált felmérni, a Látó pedig mind ez ideig nem volt képes szembesítenie magát minôségi, megjelenésre érdemes tanulmánnyal, noha ezt a filmfesztivál esetén rendszeresen megtette. Más, országos (netán külföldi) megjelenés jelentéktelen, esetleg hiányzik. A színházi emlékezetben nem tud elôadás megmaradni, midôn az nem képes minôségi élményt nyújtani a nézôk számára. A kritikai fogadtatás sok esetben egy adott színházi elôadás fesztiválra való meghívásának kizárólagos feltétele.

3. MINÔSÉG. A programból, meghirdetett mûsornaptárból kikövetkeztethetô színvonal: milyen társulatok vannak jelen, milyen elôadásokkal, kik rendezték azokat, milyen elôzetes fogadtatásban részesültek más fesztiválokon, kik szerepelnek benne (sztárszínészek, fiatal tehetségek) stb. Ebbôl kitûnik, hogy a legjobb elôadásokat nemigen sikerül elhozatni Marosvásárhelyre, sokszor még a meghirdetetteket is elhalasztják. De már saját erôbôl sem képes teljesítni színházunk, hiszen utolsó bérletszelvényünk tulajdonképpen szatmáriaknak szól. A havi hirdetményekrôl pedig évek óta rendszeresen hiányzik a rendezôk, címszereplôk neve. (Díjak azért nincsenek feltüntetve, mert ilyesmivel a marosvásárhelyi elôadások nem rendelkeznek.) Komolyan elgondolkodtat, hogy hogyan vált az 1998-2002 között (mûvészeti igazgató: dr. Béres András) még szakmai elismeréseket sorozatosan megszerzô színházból (Novák Eszter, ill. Anca Bradu rendezései sorolhatók ide, no meg az UNITER-díjas Tavasz ébredése) pár év alatt a Kárpát-medence egyik leggyengébb színházává: legtehetségesebb színmûvészeink kivándorlásával, ill. elsô osztályú rendezôk távolmaradásával, többek között.

4. RENDEZVÉNYEK. A fesztivált kísérô események: szakmai megbeszélések (tekintélyes, rangos szakmai meghívottakat feltételez, akik nagy világvárosokból érkeznek), viták, fórumok a színházmûvészet jelenlegi gondjairól, tendenciáiról, új irányairól, nézôkkel való találkozási lehetôségek, nyitott ajtók, színházi gyakorlatok, továbbképzési lehetôségek stb. Harag György rendezéseit a nyolcvanas években például minden bukaresti kritikus megnézte, minôség híján ma pedig már a helyi kritikusok sem járnak színházba… Városunk szintjén egy relatív új (magyar) sorozatról beszélhetünk, ez a Theater-Night lenne, egy lelkes, kis, elhivatottnak látszó társaság foglalatoskodása, elvétve, még nem a megfelelô színvonalon (adott elôadás alkotói nem mindig képviseltetik magukat, az elôadást nem mindig sikerül értékszempontok szerint teljes egészében átfogni stb.), de mindenképp figyelemre méltó és támogatandó.

5. KÜLFÖLDI ELÔADÁSOK. Emeli a fesztivál színvonalát a külföldi vendégek, meghívottak jelenléte - utóbbi években nem látni (szomszédaink, Magyarország és Moldávia fesztiválon kívüli szegényes szerepléseit leszámítva) ilyesmit. Pedig, ha nem is egész Európára, de legalább a Balkánra ki lehetne tekinteni…

6. KULTURÁLIS CSAPÁS. A közvetlen környezetre semilyen hatást nem gyakorol: a városlakók nem tudnak a saját városukban éppen zajló színházi fesztivál létérôl, sokan még a színház látószögén belül tartózkodva sem. A környékrôl, de Székelyföld régióból sem érkeznek nézôk, kulturális turizmusról ez esetben itt még nem beszélhetünk. A filmfesztiválon viszont már rendszeres jelenség, hogy a kolozsvári diákság tömegesen képviselteti magát.

7. TEMATIKA. Évrôl évre változó az arculat, kinézet, stílus, és amúgy is homályosan és bizonytalanul körvonalazódott, a végeredmény felôl ítélve pedig egyre inkább megkérdôjelezhetô.

8. REKLÁM. A marosvásárhelyi színházi fesztiválok hírverése sokszor egy gyengén megszervezett sajtótájékoztatóra korlátozódik. A rendezvény elôtt legalább 30 nappal sokkoló plakát kellene megjelenjen a város minden pontján. Ehelyett a rendezvény napján, a színház bejáratánál minden agresszív stílust mellôzô szórólap jelenik meg, azt is sokszor megrongálják, gyakran idôpont- és helyhiányos. A mûsor a fesztivál elôtti napokban sem ismeretes. Mit mondjunk akkor egy internetes honlapról (netán jegyvásárlásról), vagy a turisztikai ügynökségekhez, nagykövetségekhez el nem juttatott (mert nem létezô) több nyelvû ismertetôkrôl?

9. PROFESSZIONALIZMUS. Komoly kérdéseket és kétségeket szülhet a hozzáértés, ha Marosvásárhelyen színházi fesztiválok sorozatosan jutnak csôdbe, ha születése elôtt már halálra ítéltetik egy ily, egyébként nagyon komolyan megrendezhetô és kivitelezhetô kezdeményezés. (Ellenpéldánk ismét a filmfesztivál legyen, vagy közeli szomszédunk, Szeben!) Hozzá nem értés lezser eleganciája ez, egy, csak a mi mezôségi kisvárosunkra érthetetlen módon jellemzô konstans-luxus, amolyan családi összejövetel- féle teadélután-besorolású rendezvénynek lehetünk tanúi.

10. TÁMOGATOTTSÁG. Bôkezû és érdemleges helyi vállalkozóknak, esetleg világhírû márkáknak nem lehet érdeke felsorakoztatott érvek alapján egy, még a saját kitûzött céljait sem megvalósító, gyenge fesztivál támogatása, hiszen az antireklámot jelentene számukra. A különbözô minisztériumi pályázatok pedig mindenekelôtt szigorúságot követelnek, elsôsorban minôségi szinten. A nézô pedig soha nem hülye. Helyi elôadás például évek óta egyetlen telt házzal sem büszkélkedhet. Sokszor és egyre gyakrabban a meghívott vendégelôadások sem.

Egy színházi fesztiválnak pezsegnie kellene, dinamikus, élô és szüntelenül önmagát keresônek (nem vérszegényen önismétlônek) kellene lennie, nyitott volta miatt a fiatalságot (orvosi, Petru Maior, Sapientia, Dimitrie Cantemir) tömegesen vonzania kellene, még kultúrpesszimista transzszilván, vagy netán inspiráló posztmodern korunkban is!

Recept: szervezés-ajánlat-nézôk, és máris létrejöhet egy igazi fesztivál! Ne csodálkozzunk azonban azon, ha színházunknak nincs például mûvészeti igazgatója - az ilyen nagymérvû tervek, mint egy fesztivál megszervezése, egy egész team, csapat profi szakember munkáját igényli, fiatalokat, akik képesek dinamikusan követni világunk idôsebbek számára sokszor felfoghatatlanul ôrült iramú alakulását.

Az alapkérdés azonban még egy jó ideig marad: meddig kell bukdácsoló, gôgös és híú önmagunkból fakadó hibáink következményeit elviselnünk? Pedig jó elôadások kellenének, mint a meleg kenyér!

Czirják Árpád

Ötven év a fényképezés szolgálatában

Jobb késôn, mint soha. Ízléses, szép emlékkönyv került ki a nyomdából a Marosvásárhelyi Fotóklub félszázados jubileuma alkalmából. Marosvásárhelyt a Bolyaiak városaként emlegetik a világban, írja az elôszóban Nagy Miklós Kund; és amint Brassót világhírûvé tette Brassai - azaz Halász Gyula -, bizton remélhetô, hogy valamikor hasonlóan alakulhat egy vásárhelyi fotós sorsa is. "Ez a lelkes közösség, amelynek tagjai külön-külön is a fotómûvészet elismert képviselôi határokon innen és túl, ötven év alatt a fotográfia romániai fellegvárává emelte ezt a nagyvilágtól sokáig szigorúan elzárt vidéki települést. Sok kiváló fotós a klub szervezte kiállításoktól kapta a pályára álláshoz szükséges ösztönzô indíttatást, a létszámban ôket sokszorosan felülmúló közönség pedig ugyancsak a néhai alapító, Marx József és követôinek rendezvényei révén formálódott értô, érzékeny, mindenre nyitott képi befogadóvá. A Fotóklub tárlatait mindig jogos érdeklôdés övezi, annál is inkább, mivel a provinciális stílusnak fittyet hányva, nemzetközi biennáléjukkal már a nagyvilágot is behozták Marosvásárhely galériáiba."

A fotóklub történetét Bálint Zsigmond tekinti át. Idézek dolgozatából: "Az 1953-ban megalakult Fotóklub Marx József elnök irányításával mûködött, annak 1992- ben bekövetkezett haláláig. 1992-2002 között Bálint Zsigmond, majd 2002-2004 között Tamás András vállalták fel az elnöki teendôkkel járó ügyintézést. (...) A Fotóklub fennállásának 50. évfordulóján a marosvásárhelyi tanács és polgármesteri hivatal 2003. május 29-i határozata alapján dicsérô oklevéllel jutalmazta a fél évszázados tevékenységet, a nagyvilágban elért sikereinket."

Gheorghe Lazaroiu O jumatate de secol în slujba frumusetii címmel méltatja a klubot. A kiadvány derekát terjedelmes válogatás képezi a sajtóban 1965 és 2001 között megjelent írásokból [Vörös Zászló, Hargita, Munkásélet, Elôre, A Hét, Mûvelôdés, Népújság, Romániai Magyar Szó, Új Néplap (Szolnok), Somogyi Hírlap, Dunántúli Napló]. A szerzôk: Ajtay Lászó, Balázs Imre festômûvész, Bálint Zsigmond, Barabás László, Bíró István, Cseke Gábor, D. Szabó Lajos, Erdélyi Lajos, Hölszky Gábor, Járay Fekete Katalin, Kacsir Mária, Karácsonyi Zsigmond, Lokodi Imre, Lôrincz Sándor, Marosi Barna, Molnár H. Lajos, Nagy Miklós Kund (ô jegyzi a legtöbb krónikát), Nemess László, Oltyán László, Sebestyén Mihály, Szabó Barna, Tófalvi Zoltán. Ajtay László írta 1979-ben: "Létesítsünk fényképmûvészeti múzeumot". Akkor városunkban még csak épült Európa legnagyobb fényérzékeny- anyag gyára; mára a fotóüzem már le is épült; füstbe ment még egy szép terv...

A tagok névsora után fekete-fehér eseményfotókból és mûvészfotókból álló összeállítás zárja a kötetet. Ha sajnálhatunk valamit, nem az, hogy évnyi késéssel jelent meg ez a szép füzet, hanem hogy kevés a kép. Sebaj. Meggyôzôdésem, hogy legközelebb reprezentatív színes és fekete-fehér fotókból álló emlékalbummal rukkol elô a marosvásárhelyi fotós gyülekezet. (50 éves a Marosvásárhelyi Fotóklub, 1953-2003. Összeállította és szerkesztette Bálint Zsigmond, Lyra Kiadó, Marosvásárhely 2003)

Bölöni Domokos

Könyvajánló

Ballagási ajándék könyv

A szép kivitelû, veretes borítójú irodalmi összeállítás kitûnô ajándék minden most ballagónak. Az összeállítás a magyar és a világirodalom költészetébôl, bölcs mondásaiból azokat tartalmazza, amelyek mindegyike valami értékeset üzen a felnôtté váláshoz. 160 oldal, kötve, 10x15 cm

21802

Klubár 79.000 lej

Sütô András

Nagyenyedre lószekérrel indultam, könnycsordulásig szorongással telve, és - báróként persze. Szegényparaszti sarjadék állapotomban el se indulhattam volna.

Vagyis az történt, hogy érdekemben összefogtak a szolgálatos kezek: apám a visszaütô vasaktól kék körmû kezével útiládát tajkolt, a tiszteletes úr kérvényeket írogatott, anyám inget varrt, foldozott; egy jóindulatú kéz - a Kemény Béláné méltóságos asszonyé - megcirógatta a kobakomat, majd azután, hogy a dolognak haszna is legyen, báró Kemény Anna kelengyéjébôl válogatott nekem paplanlepedôt és párnahuzatokat. Koronás-monogramos holmi volt, minek láttán az internátusi mosónô egészen tavaszig makacsul - a hangjában egy eljövendô kisajátítás ígéretével bíró úrfinak szólított engem; akkor sem riadt, már-már tolvaj-lelkiismeretû tiltakozásaimat sokallta meg, hanem az elképesztô különbséget aranycímeres párnahajam és egyéb ruházatom között, ingemen, harisnyámon ugyanis, anyám hervadatlan ujjainak mûvészi kivitelezésében, családom ôsi címere is ott volt látható: foltok, stoppolások egész csillagraja. Ezzel nyertem kegyelmet, s úsztam be a mosónô jóindulatának kék ege alá. Volt min gondolkoznom. Az izgalmas kaland - amidôn egy téves megszólítás, majd a nyomában elszabadult képzelet felhajtóerejével kidughattam a fejem osztályom kéményén - az illuzórikus helyzetváltozások természete szerint saját otthoni portánkra irányította szigorúbban a figyelmem. A tulajdonképpeni helyzetre, amibôl egy mesésen gethes ló mozdított ki engem.

A falu végén valaki azt mondta: ne menjünk sehová, mert jô, úgymond, szembe velünk, tán épp a kanyaron túl a második világháború. Jenei Sándor tiszteletes uram, kinek az oldalán szilvás lepényt majszoltam, úgy vélekedett, hogy az nem baj, mivel mögöttünk az Isten.

Én csak szüleimet láttam integetni az ôszi porfelhôben, s vélük addig való életemnek ködbe veszô szigetvilágát; zsombékos létünk otthoniasan meleg és titkos ösvényeit, amelyeken - ha kúszva is - törzsközösségünk tagjai megtalálták egymást.

A vánszorgó szekeren, fülemben a "száguldás" légsurrogásával, más, idegen világok felé távolodtam. A messzeség iszonyúnak látszott. Legalább száz kilométernyinek. Visszafelé nézve, idônek s térnek egybemosódásával annál iszonyúbbnak. Erre nem magamtól, hanem a tiszteletes úr szavainak útján jöttem rá. Bethlen Gábor nyitotta meg nekem az utat a kollégium felé. Ugyanis megtiltotta a fôuraknak, hogy jobbágyfiak tanulását bárminô formában is megakadályozzák. Akkor tisztázódott, hogy még püspök is lehet belôlem; annak elôtte - a rendiség ismert tiltása szerint - nem lehettem volna. S ímé, háromszáz és tizenegy esztendô múltán ez az idô is bekövetkezett; elsô követét a mi famíliánk is elindította.

A határôrség a nagylaki határátkelô elkerülését javasolja az autóvezetôknek

Az Arad megyei határôrség szerint a hét végén torlódások várhatók a nagylaki határátkelônél, mivel a magyar oldalon lecserélik az informatikai rendszer szoftverét. A határôrség ezért azt ajánlja az autóvezetôknek, hogy a következô pár napban kerüljék el a határátkelôt. A Határôrség Arad Megyei Felügyelôsége pénteki közleményében azt javasolja az autóvezetôknek, hogy lehetôleg más határátkelôknél lépjék át a román-magyar határt. A határôrség a csanádi, gyulavarsándi, borsi határátkelôt ajánlja, a teherforgalom számára a RO-LA Vladimirescu terminált.

A bíróság elutasította minden NDF- listán szereplô MPSZ-tag jelöltségét

A Hargita Megyei Törvényszék pénteken végleges és visszavonhatatlan döntéssel érvénytelenítette a Német Demokrata Fórum jelöltlistáin szereplô MPSZ-tagok helyi tanácsosi és polgármesterjelöltségét. A bíróság elutasította az NDF Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen, Gyergyószentmiklóson és több községben állított tanácsosjelöltjeinek listáit, valamint csíkszentsimoni, csíkszentmártoni, csíkdánfalvi, csicsói, balánbányai, karcfalvi és gyergyóújfalui polgármesterjelöltjeit. A Hargita Megyei Törvényszék ugyanakkor érvénytelenítette Pázmán Attila gyergyószentmiklósi polgármesterjelöltségét is. Szondy Zoltán, a Csíki MPSZ elnöke kijelentette, a bírósági ítélet mintegy kétszáz, az NDF listáin induló Hargita megyei MPSZ-tagot érint, akik nem vehetnek részt a választásokon. Szondy az RMDSZ-nek tulajdonítja a fejleményeket, mivel a listák ellen óvást benyújtó személyek az RMDSZ tagjai.

Több büntetôjögi per indul Csibi és társai ellen

A Csibi István és feltételezett bûntársai ellen összeállított tizenkét bûnvádi dosszié közül az ügyészség ötöt átadott a bíróságnak, további négy dossziét a közeljövôben nyitnak meg, tájékoztat a Közügyi Minisztérium. Az ügyészség további ügyekben is vizsgálatot folytat a csíkszeredai üzletember és bûntársai kapcsán. A Legfôbb Ügyészség két ügyészt küldött a Marosvásárhelyi Fellebbviteli Bíróságra, hogy felügyeljék a Csibiék ellen folyó vizsgálatok menetét. A bíróságnak átadott öt vádirat közül az egyik Csibi István ellen irányul emberölési kísérlet miatt, a második ügyben Claudiu Seret vádolják azzal, hogy megtagadta vérminták alkoholszintjének megállapítását, a harmadik dosszié Bartalis Csaba ellen emel vádat rablás elkövetése miatt. Két másik ügyben Tankó Róbert és Augustin Suciu ellen indul büntetôjogi eljárás rablási kísérlet és hatósági közeg elleni sértés vádjával. Az ügyészség vizsgálatot indít további négy ügyben, ezek gyújtogatással, súlyos testi sértéssel, minôsített lakhelysértéssel, korrupcióval kapcsolatos bûntettekkel, valamint hivatalos cím bitorlásával kapcsolatosak. A közeljövôben egy sor további dosszié is elkészül, amelyekben rablásokkal, személyi szabadság korlátozásával, valamint gazdasági bûntettekkel vádolják Csibit és társait - áll a Közügyi Minisztérium közleményében.

A Hargita Megyei Tanfelügyelôség elveszíthet egy finanszírozást egy telekügy miatt

A Hargita Megyei Tanfelügyelôség elveszítheti a csíkszeredai mûvészeti középiskola új épületének felépítésére szánt mintegy 14 milliárd lej értékû finanszírozást, mivel a polgármesteri hivatal nem bocsátott rendelkezésére megfelelô telket. Az iskolaépítéshez szükséges alapokat a kormány és az Európai Beruházási Bank biztosítaná. Kálmán Zsófia megyei fôtanfelügyelô szerint az építési munkálatokat nem tudják elkezdeni, mivel csíkszeredai polgármesteri hivatal nem utalt ki telket az iskola számára. Kálmán elmondta, a projekt finanszírozása az iskolai infrastruktúra- felújítási programon keresztül történik, a dokumentációt május 25-ig kellene benyújtani, de a tervek még nem készültek el a szükséges telek hiánya miatt. A tanfelügyelô azt is elmondta, hogy a városi önkormányzat legutóbbi ülésén döntés született egy telek kiutalásáról, de azt visszaigényli a római katolikus egyház. A csíkszeredai Nagy István Mûvészeti Középiskola több mint tíz éve nem rendelkezik saját épülettel, az oktatás más iskolák épületében történik.

Síita hitszónokok az USA-t támadják Irakban

Az Egyesült Államokat elítélô beszédet mondott a péntek déli imán Muktada asz-szadr iraki síita hitszónok a kufai mecsetben, ahová annak ellenére sikerült eljutnia, hogy amerikai páncélosok lezárták az oda vezetô utat. Prédikációjában Szadr "a zsarnokság fejének" nevezte George Bush amerikai elnököt és Tony Blair brit kormányfôt. Rosszallását hangoztatta amiatt, hogy a két vezetô Nicholas Berg civil amerikai állampolgár lefejezésének szerinte "koholt" ügyére fordítja figyelmét, és nem törôdik az irakiak szenvedésével a szövetséges erôk börtöneiben. Szadr elítélte azokat az irakiakat is, aki együttmûködnek az amerikaiakkal és "végre akarják hajtani a megszállók parancsait". Bagdadban Szadr egyik harcostársa a péntek déli imán felszólította a mecsetjénél összegyûlt több ezer hívôt, hogy menjen Nedzsefbe, és támogassa a koalícióval szembeszálló milicistákat. "Ha a megszálló erôk behatolnak Nedzsefbe, általános mozgósítást rendelünk el a szent helyek és vezérünk, Muktada asz- Szadr védelmére" - mondta a sejk.

Negyven ország ezer zsidó vezetôje tanácskozik a jövô héten Budapesten

Ezer zsidó vezetô vesz részt a kontinens több mint negyven országából a Zsidó Közösségek Európai Tanácsának május 20-án kezdôdô harmadik nagygyûlésén Budapesten; az eseményt Medgyessy Péter nyitja meg - tájékoztatták a szervezôk az MTI-t. A nagygyûlés témája: A zsidóság helyzete az új Európában. A május 23-ig tartó rendezvény házigazdája a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz). A szervezôk közlése szerint Európa jelentôs zsidó közösségi szervezeteinek küldöttei olyan idôben gyûlnek össze, amikor növekszik az aggodalom. "Az újraéledô antiszemitizmus és az Izrael-ellenes tendenciák árnyékában a közös stratégia kidolgozásakor a tárgyalások minden bizonnyal heves vitákat hoznak. Ugyanakkor a rendezvény ritka lehetôség arra, hogy az európai közösségek tagjai együtt és egymástól tanulhassanak az oktatásról, a jóléti ellátásról, a vallásról és más fontos kérdésekrôl" - írták.

Megemlékezés Vámosgálfalván

Vámosgálfalva református népe május 16- án, vasárnap, a délelôtti istentisztelet keretében megemlékezik az I. és a II. világháborúban elesett vámosgálfalvi születésû hôsökrôl, akiknek neve a templom elôtti emlékmûn található. Igét hirdet nagytiszteletû dr. Bustya Dezsô nyugalmazott püspökhelyettes, a templomtéren a helybéli lelkipásztor, Keszegh András emlékezik meg a hôsökrôl. Szavalatok hangzanak el és énekelni fog a vámosgálfalvi nôszövetség. Köszönetet mond Kádas András, a gyülekezet érdemes gondnoka. Az ünnepség szeretetvendégséggel zárul.

Lejárt a díszpolgári ajánlatok benyújtási határideje

A május 10-i határidôig 13 javaslatot küldtek be a polgármesteri hivatal közönségszolgálati osztályára a díszpolgári címekre, és mindössze egy angliai személyt javasoltak a Pro Urbe kitüntetésre. Az idei kitüntetettek számát és azt, hogy ki érdemesül a fenti megtisztelô címekre, a helyi tanács dönti el.

Még van mit privatizálni

Az Állami Aktívumokat Értékesítô Hatóságnak (ÁAÉH) 33 vállalatnál van még tulajdonrésze Maros megyében - tájékoztatta lapunkat az intézmény kommunikációs igazgatósága. Ezek között több mezôgazdasági társulás is van, mint a sáromberki, mezôzáhi, radnóti, nyárádtôi Agromec, ahol az ÁAÉH tulajdonrésze meghaladja a 30 százalékot, a bonyhai Agromec esetében a részvénycsomag fele van állami tulajdonban, de a társulás csôdeljárás alatt van. Az ismertebb, még állami tulajdonban levô nagyvállalalatok az Ancona, az Apcom Select, a segesvári Comsig, a Marosvásárhelyi Konzervgyár, az Infomures, a Salubriserv, a (csôdeljárás alatt levô) Selyemszövöde, a Spid.

Felvételi-felkészítô és próbafelvételi

A Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem Marosvásárhelyi Mûszaki és Humán Tudományok Kara a 2003/2004-es tanévre pedagógia - szociálpedagógia szakirány, társadalmi kommunikáció és közkapcsolatok, informatika, mechatronika, számítástechnika, automatizálás és kertészmérnöki szakokra hirdet felvételit. A július 19-20. között tartandó felvételi vizsgákat megelôzôen ingyenes felkészítôket és próbafelvételit tartanak az egyetem tanárai és hallgatói. Ma 9-12 óra között kerül sor anyanyelvi kultúra és pszichológia tárgykörbôl a harmadik felkészítôre. Ugyanakkor 10 órától matematikából lesz próbafelvételi. Érdeklôdni lehet a helyszínen: Marosvásárhely, Rózsák tere 61. szám alatt, e-mailen: office@ms.sapientia.ro, tel. 0265-206-210.

Könyvbemutató a Romulus Guga könyvesboltban

Május 19-én, szerdán délután 6 órai kezdettel a marosvásárhelyi Romulus Guga könyvesboltban Zeno Ghitulescu költô két újabb verseskötetét mutatja be. A Clepsidra secreta (Secret sandglass) címû kötetet két nyelven - románul és angolul - adják ki (fordító Ileana Sandu), a Povestea vântului román nyelven jelenik meg.

Végzôs színisek egyéni mûsora

Ma délután 2 órakor a marosvásárhelyi Stúdió színházban Benczédi Eszter végzôs hallgató egyéni mûsorral jelentkezik Egyedül címmel (a Roncsderby alapján), míg május 17-én, hétfôn 19 órakor Bokor Barna végzôs hallgató Charly címmel mutat be szintén egyéni darabot (Daniel Keyes Virágot Algernonnak címû regénye alapján a szöveget Király István állította össze).

Zenés esték a Vártemplomban

Május 17-én, hétfôn este 7 órától a Vártemplomban a marosvásárhelyi Musica Humana nôi kamarakórus tart hangversenyt. A kórus mûsorán O. di Lassus-, ill. Palestrina-mûvek hangzanak el, valamint Pergolesi csodálatos alkotása, a Stabat Mater. Zongorán közremûködik Móriczi Magda, szólót Jánosi Kinga (alt) és Szilágyi Ágota (mezzoszoprán) énekel. Karnagy: Csíky Csaba. A belépés díjtalan. Az önkéntes felajánlásokat a Vártemplom mûemlék orgonájának felújítására fordítják.

Kiállításmegnyitó Dicsôszentmártonban

Május 16-án, vasárnap 12.30 órai kezdettel Sz. Kovács Géza segesvári képzômûvész alkotásaiból nyílik kiállítás a dicsôszentmártoni Kis-Küküllô Galériában - a volt zsinagógában. A tárlatmegnyitón Nagy Miklós Kund méltatja a mûvész munkáit.

Nem lesz ivóvíz

A marosvásárhelyi Aquaserv Kht. tájékoztatása szerint a Borsos Tamás utcában beütemezett vízvezetékcsere miatt május 18-án, kedden 8-21 óra között beszüntetik az ivóvíz-szolgáltatást a Törvényszék, a Stefan cel Mare utcákban, a Memorandului téren és a Bolyai utcában (a Törvényszék és Liszt Ferenc utcák közötti szakaszon). A munkálatok miatt a Marosvásárhelyi Törvényszék, valamint a Számítóközpont ivóvízellátása szünetel. A vízszolgáltató vállalat figyelmezteti a fogyasztókat, hogy a hálózat üzembe helyezésekor a vezetékekben levô lerakódások miatt az ivóvízben lebegô szilárd anyagokat észlelhetnek, a víz színe megváltozhat, de ez a víz háztartási célokra használható.

Áramszünet

A villamossági vállalat szovátai alegységének tájékoztatása szerint a beütemezett karbantartási munkálatok miatt május 17- én és 18-án 8-17 óra között szünetel az áramszolgáltatás Mája, Márkod, Kendô és Nyárádselye helységekben.

Marosvásárhelyen, SZILÁGYI ISTVÁNT és MARGITOT 50. házassági évfordulójuk alkalmából ezúton köszönti két fiuk, két menyük és négy unokájuk. (569)

Nyárádtôre MÁTYÁS ROZÁLIÁNAK anyák napja alkalmából kívánunk sok egészséget, boldogságot és minden elképzelhetô jót. Sok szeretettel Irénke, Gyula, Emese és Csaba Torontóból. (v)

VESZEK méheket. Tel. 0744-295-055. (324)

ELADÓK napos húscsirkék és színes csirkék. Tel. 316-575, 0740-196-284. (73096)

ELADÓK PVC termopán ablakok és ajtók minden méretben - német minôség. Áruk: 35-55 euró/m2. Tel. 446-034, 0744-573-629. (72437)

ELADÓ 1-1,5 tonna zab. Vásárolok jó állapotban levô Skoda S100 elsô bal-jobb sárvédôt. Tel. 236-580, 18-21 óra között. (537)

ELADÓK földterületek: 4 hektár Náznánfalván, 1,3 hektár beltelek Koronka és Ákosfalva között (E60-as út), 0,5 hektár beltelek Szovátán. Bôvebb felvilágosítás a 0744- 432-093-as telefonon, naponta 9-18 óra között. (549)

ELADÓ 2.275 m2 beltelek az Erdô köz és a Trébely utca között. Tel. 235-272, 0723-285-980. (497)

KÉTAJTÓS, jó állapotban levô Lehel- Zanussi hûtôszekrény eladó. Tel. 214-396. (556)

ELADÓ 1.400 m2 telek a Cornesti u. 44. sz. alatt. Tel. 241-717. (557)

ELADÓ szénagyûjtô utánfutó, ekék, Ford Cargo és komplett MAN-motor. Tel. 0265/446-168, 0745- 834-378. (559)

ELADÓ dízel Citroën. Érdeklôdni a 222- 487-es telefonszámon. (563)

NE HAGYJA KI! ELADÓ importból 7 mm-es, osztrák, hengerelt, klikkes, 8 mm-es, ragasztós parketta - 199.000 lej HÉA- val. Tel. 0744-640-875. (568)

ELADÓ 86 ár lucernás 2004. évi termése. Tel. 249-146. (516)

VESZEK Banc Post- és Ancona-részvényeket. Tel. 0722-388-551. (544)

ELADÓ a református temetôben erôs fából készített sírkeret és kereszt táblával. Tel. 257-063. (396)

ELADÓ 500 m2-es földterület Szovátafürdôn. Megfelel hétvégi ház építésére, a közhasznú szolgáltatások hozzáférhetôk. Tel. 256-006, 0744-867-647. (485)

ELADÓ kanca csikóval, kaszagép. Tel. 218-738. (456)

VÁSÁROLOK területet Vármezôn. Tel. 224-735, 0745-908-408. (351)

NAPOS húscsibe eladó az egész szezonban. Cseresznye u. 1. sz. Tel. 269-669. (4439983)

ELADUNK hûtôszekrényeket, fagyasztókat, kombinált hûtôszekrényeket és hûtôvitrineket, automata mosógépeket. Tel. 265-373, 0744-626-544. (210)

VÁSÁROLOK Marosszent-györgyön területet (külterület is lehet). Tel. 224-735, 0745-908-408. (420)

VESZEK kalorifereket, öntött kádakat. Tel. 263-514, 0740-561-322. (410)

ELADÓ hengerfúró-honoló 5.000 euróért, hajtókarfúrógép 2.000 euróért, 1500-as svéd vonalfúrógép 5.000 euróért. Tel. 0261/865-980. (fu.)

KERÍTÉSNEK betonoszlopokat vásárolok. Tel. 0745-174-988. (584)

ELADÓ udvaros, kertes ház melléképületekkel Jedden. Érdeklôdni 18 óra után a 318-168-as telefonszámon. (519)

ELADÓ ház Marosvásárhelyen 9,5 ár telekkel: 2 szoba, konyha, kamra, fürdô, pince + melléképületek. Tel. 225-523. (477)

ELADÓ 3 szobás magánház közös udvaron 23.000 euróért. Tel. 216-430, 218-074. (482)

ELADÓ 2 szoba-konyhás ház 22 ár területtel Káposztásszentmiklóson. Tel. 0745-394-916. (494)

ELADÓ ház. Tel. 0744-882-031. (551)

ELADÓ I. osztályú, IV. emeleti garzon a Plaiului utcáb