|
VI. évfolyam 109. (15679.) sz. |
2004. május 12., szerda |
Hirdessen a NÉPÚJSÁGBAN!
Külföldi üzleti hirdetéseket e-mailen is fogadunk. Négyzetcentiméterenkénti díjszabás 60 cent. Átutalás a Banca Româneasca, Bucuresti, filiala Tg. Mures, 251.10.10.35.33.00410.3007 bankszámlaszámra. E-mail címünk: impress@fx.ro
Apróhirdetések
Felveszünk apróhirdetéseket e-mailen Magyarországi ügyfelektôl. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro
A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.
Díjmentesen
fogadunk internetes olvasóinktól (kivétel Románia és Magyarország) személyi jellegû apróhirdetéseket (születés, elhalálozás, üdvözlet, egyéb családi események, emlékeztetôk) a fenti e-mail címen. Kérjük feltüntetni a feladó lakhelyének postacímét. A hirdetés díját (Ft.) Budapesten a CUSTOS-ZÖLD Könyvesboltban (Margit körút 7. szám) kell kifizetni – hétfôtôl péntekig 10-18 óra között. Az e-mailen elküldött szöveg végére kérjük feltüntetni a könyvesboltban kapott elismervény vagy a postai nyugta számát. Címünk: impress@fx.ro
A hirdetések egységes tarifája 90 Ft/szó, mely magába foglalja a romániai áfát is.
Az Állami Aktívumokat Értékesítô Ügynökségre (ÁAÉÜ) hárul a feladat, hogy tizennégy év után lefolytassa a magánosítási eljárást a legveszteségesebb, a legtöbb alkalmazottat foglalkoztató vállalatok esetében. Mivel a volt Állami Vagyonalap kényelmes és kímélô munkastílusának, az esetenként kétes privatizációs szerzôdések megkötésének eredményeként idén még mindig számos olyan vállalat üzemel, amely naponta milliárdos veszteségeket "termel", és ahol az alkalmazottak tömeges elbocsátása komoly szociális feszültségekhez vezetne, a kormány áprilisban kibocsátott rendelete a gyorsított privatizációt helyezi kilátásba.
A kormány láthatóan igyekszik. Ha rosszmájúak vagyunk, megállapíthatjuk, hogy átesett a "nem adjuk el az országot" helyzetbôl a "minél gyorsabban túladni" helyzetbe. Persze, nem mellékes, hogy a Nemzetközi Valutaalap iránt vállalt kötelezettségét szándékozik a gyorstalpalással teljesíteni: 2004 ôszéig minden, még állami tulajdonban levô, ezernél több alkalmazottat foglalkoztató vállalatot magánosítani kellene. A 26-os rendelet azonban jó néhány olyan elôírást is tartalmaz, amelyeket joggal kifogásolnak a szakértôk, akik attól tartanak, hogy "komolytalan" befektetôk jelennek meg a színen. Ha ugyanis egy elôzô magánosítás után levô beruházó például nem fizeti a vételár részleteit, amint azt a privatizációs szerzôdés elôírja, a vállalatot az ÁAÉÜ ismét értékesítheti, ám ekkor a már említett beruházó az általa kifizetett összeg arányában részvénycsomagot kaphat. Vagyis társtulajdonossá válik. Az ÁAÉÜ- nél érdeklôdésünkre, miszerint mi történik, ha egy ilyen "komolytalan" beruházó idôközben több száz milliárdos adósságot halmoz fel, bizonytalankodó válaszokat kaptunk. Többek közt azt, hogy a beruházót nem terheli felelôsség, hiszen nincs tulajdonosi minôsége, míg a teljes vételárat nem fizette ki. Tehát adott esetben a vállalat menedzsere a hibás - akinek általában nem esik különösebb baja a fenti helyzetben.
A sietség miatt, és azért, hogy vonzóvá tegyék a csôd szélén álló vállalatokat, a kormány egy sor engedményt is tesz: teljes vagy részleges adósságeltörlést a 2003. december végéig felgyûjtött tartozások esetében, eltörli a késedelmi bírságokat, amelyek sok esetben magát az adósság értékét is többszörösen meghaladják.
Egy másik vitatott rendelkezés a fizetôképességet igazoló iratokra vonatkozik. Például: saját felelôsségre tett nyilatkozat alapján "bizonyítja" a beruházó, hogy nincsenek adósságai, vállalata sincs csôdeljárás alatt. Furcsa nagyvonalúság az állam részérôl.
Érthetô hát a sietség, a pánikhangulat az ÁAÉÜ háza táján, de azért nem ártana jobban fontolóra venni a "kiárusítás" feltételeit, hogy jövôre ne kelljen sorban újra eladni a sikertelen privatizáció "eredményeit"…
A kormány kedden beindította a közigazgatási reform gyorsításának 2004-2006-ra szóló stratégiáját, és elismerte a Közigazgatási és Belügyminisztérium egyik jegyzékének megállapítását, miszerint a jelenlegi stratégia beindításától eltelt három év eredményei "nem kielégítôek".
Az EU és az Egyesült Államok pénzügyi és technikai segítségével kidolgozott stratégia elemei között szerepel az oktatási, egészségügyi, szociális közszolgáltatások javítása és a helyi autonómia körének bôvítése. A kormány május folyamán a parlament elé terjeszti a decentralizációval kapcsolatos kerettörvényt valamint a prefektusi intézmény mûködésére vonatkozó jogszabályt. Az Európai Bizottsággal közösen a kormány megállapította, hogy azonnali elôrelépésekre van szükség a köztisztségek, a közszolgálatok decentralizációja és a közpolitikák kidolgozása területén, jelentette ki Ioan Rus közigazgatási és belügyminiszter.
A decentralizáció területén a kormány a megyék pénzügyi autonómiájának bôvítését tervezi, ennek eredményeképpen a megyék 2005-tôl szabadon gazdálkodhatnak a helyi közpénzek 45 százalékával.
Az intézkedések meghozatalának finanszírozását az állami költségvetésbôl és európai alapokból finanszírozzák. A stratégiát a parlament épületében mutatták be Ion Iliescu államfô, Adrian Nastase miniszterelnök, az EB és több EU-tagállam képviselôinek jelenlétében.
A Román Kereskedelmi Bank (BCR) és a Takarékpénztár (CEC) privatizációja 2005-ben zárul le, a bankágazatban pedig jelentôsen csökken az állami részesedés aránya, áll abban az üzenetben, amelyet Adrian Nastase kormányfô küldött a Banking on Romania címû konferencia résztvevôinek.
A miniszterelnök üzenetét Alin Teodorescu, a kancelláriahivatal vezetôje tolmácsolta. Nastase kifejtette, a nagyprivatizáció lezárult, így a Privatizációs Hatóságot összevonták a Bankaktívumokat Értékesítô Hatósággal. A kormány fô célkitûzése a mûködô piacgazdaság megteremtése akkor is, ha 2004 választási év.
Aktívumai értékét tekintve a BCR az ország legnagyobb bankja, közel 30 százalékos piaci részesedéssel. Az elmúlt év végén az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) és az IFC megállapodást írtak alá a Román Kereskedelmi Bank 25 százalékos részvénycsomagjának átvételérôl. A kormány illetékesei nemrég bejelentették, hogy az állam az idén eladásra ajánlja fel a BCR részvényeinek további 25 százalékát, tekintettel a több nemzetközi bank által tanúsított érdeklôdésre.
A CEC privatizációját 2005 márciusában hirdethetik meg, a Takarékpénztár privatizációs tanácsadóját a tervek szerint 2004 szeptemberéig kiválasztják.
Áprilisban 0,6 százalékkal emelkedett a fogyasztói árszint Romániában a márciusi 0,5 százalékos drágulás után. Ennek ellenére az éves szinten számolt drágulás mértéke 12,5 százalékos lett a márciusi 13,1 százalékot követôen.
A múlt év áprilisában még 1,1 százalékos havi inflációt mértek az országban.
Tavaly 14,1 százalékos volt az infláció, ezt az idei évre a kormányzat szeretné 9 százalékosra mérsékelni.
Az ipari termelés bruttó növekedési mutatója 5,8 százalékos növekedést jelzett az idei elsô negyedévben, 2003 azonos idôszakához képest. A munkanapok számának figyelembevételével 4,2 százalékos volt a növekedés.
A tavaly márciushoz képest az idei év harmadik hónapjában 9,4, illetve 2,6 százalékos volt a növekedés, tájékoztat az Országos Statisztikai Intézet.
Az ipari társaságok forgalmának összértéke az elsô két hónapban reálértékben 8,3 százalékkal nôtt 2003 azonos idôszakához képest.
Az elsô negyedévben termelt energetikai nyersanyag mennyisége összesen 11,2 millió tonna kôolaj- egyenérték, ebbôl 6,6 millió tonna hazai termelés.
A mai, utolsó elôtti koncert a kórusmuzsikáé, illetve a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia Vegyes Karáé. A fennállásának 50. évfordulójára készülô kórus ezúttal az egyetemes kórusirodalom gyöngyszemeibôl összeválogatott mûsorával lép közönség elé a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem dísztermében 19 órától. Egykori vezetôi: Szalman Lóránt, Szarvady Gyula, Fejér Elemér és mások. 1990 óta a kolozsvári Gh. Dima Zeneakadémián Dorin Pop és Florentin Mihaiescu növendékeként vezénylést tanuló marosvásárhelyi Vasile Cazan a karnagy, aki 1998 óta egyben a filharmónia mûvészeti igazgatója. Karvezetô asszisztens Sikó Szidónia. A vegyes kar nemcsak itthoni hangversenykörútjain szerzett babérokat. Tette ezt több olyan európai ország városaiban is, mint Magyar-, Olasz-, Francia- illetve Németország, továbbá Svájc és Belgium. Vasile Cazan karnagy, zeneszerzô pedig az említett országokon kívül vezényelt Dániában, Japánban, Kanadában és az AEÁ-ban is. Zongorán Mihai Moraru kísér. L. Viadana, O. di Lasso, Cl. Monteverdi, továbbá Händel, Haydn, Csajkovszkij, Verdi, Dragusin, Kodály, A. Pop, Csíky B., Ligeti Gy., T. Jarda, Kocsár M., V. Timaru, Bárdos Lajos és más szerzôk kórusmûveibôl hangzanak fel.
A Maros Megyei Ipari és Kereskedelmi Kamara székhelyén tegnap bemutatkozott a Profiles International elnevezésû cég, amely "termékeit" ismertette. A hazai piacon csaknem monopolhelyzetben levô vállalkozás a humán erôforrások menedzselése terén tevékenykedik. A szakmai bemutatón vállalkozók mellett közintézmények képviselôi is részt vettek.
A Profiles International amerikai érdekeltségû cég 2003 szeptemberétôl van jelen Romániában. A világon több mint 70 országban van fiókegysége, 45.000 cég tartozik ügyfelei közé, olyan neves vállalatok is, mint a Coca-Cola Company, a McDonald’s, a Mercedes- Benz vagy a Time Warner Cable. Mint Doru Dima, a romániai fiókegység igazgatója elmondta, a Profiles International vezetô pozíciót foglal el a humán erôforrás területén végzett elemzések, értékelô jelentések készítésében, mindezt az interneten bonyolítva le. "A vállalatok általában két fontos problémával küszködnek: a rendszerproblémával, vagyis mûszaki gondokkal, valamint a humán erôforrás problémájával. A Profiles International utóbbira szakosodott. Minden munkaadónak érdeke a legmegfelelôbb alkalmazottat megtalálni a megfelelô beosztásba, de ez nem elég, meg is kell tudni tartani, motiválni kell. Az alkalmazottak esetében végzett idôszakos teljesítményértékelés is elengedhetetlen" - jelentette ki. Hozzátette: a Profiles International által használt teszteket amerikai pszichológusok segítségével állították össze, de ezeket a romániai helyzethez igazították.
A Profiles International számít arra, hogy szolgáltatásait egyre több cég igényli majd, hiszen a szakszerû elemzéseknek köszönhetôen a munkáltató növelheti a nyereségét, a termelékenységet, a legjobb szakembereket alkalmazhatja, a legjobb döntéseket hozhatja meg a menedzsment terén, kiküszöbölheti az alkalmazottak "elvándorlását".
Május 21. és 23. között a Medve-tó keletkezésének 129. évfordulója alkalmával nagyszabású ünnepséget szerveznek Szovátán. Pénteken és szombaton a Medve-tó környékén sportvetélkedôket szerveznek. A tó fölötti téren kirakóvásár lesz, majd az itt felállított színpadon szombaton 12 órától a marosvásárhelyi Tamacisza társulat elôadja az Ugrabugra, ákombákom címû gyerekmûsorát. Ezzel egy idôben gulyásfôzô versenyt rendeznek, és azok, akik megkóstolnák a gulyást, a megvásárolt adag árával a leégett Szent József gyermekotthon újraépítését segíthetik. 15 órától a szovátai iskolások, a Sóvirág népi együttes, valamint a Mezôhavas népi zenekar szórakoztatja az egybegyûlteket, a végén pedig a Háromszék népi együttes lép színpadra. Este, az RMDSZ szervezésében koncert lesz, fellép: Dancs Annamari, a Titan, az After Midnight együttes, díszmeghívott a magyarországi Apostol. A koncertet hajnalig tartó utcabál követi. Vasárnap fél 11-tôl a leghíresebb szovátairól, a Domokos Kázmér római katolikus püspökrôl készített szobrot avatják fel a plébániakertben, alkotója Sántha Csaba helybéli szobrász.
Vasárnap délelôtt a szászrégeni Caraiman utcában, egy magánház közelében ástak. A kiforduló föld egy emberi koponyát és több csontot hozott felszínre. A helyszínre kiszállt a rendôrség és a halottkém.
- A leletek vizsgálata során megállapítottuk, hogy a halál 8-10 éve következett be, s erôszakos halálról van szó - nyilatkozta lapunknak dr. Hecser László fôorvos, a Marosvásárhelyi Igazságügyi Orvostani Intézet igazgatója. A Megyei Rendôr-felügyelôség értesítése szerint a helyszínre kiszálló szakemberek megállapították, a holttestet fél méterrel a felszín alatt temették el, s egy vízhatlan köpennyel takarták le. Az igazságügyi orvostani intézetben végzett vizsgálatok rámutattak, hogy egy nô maradványairól van szó. A koponyacsonton látható törés, valamint a mellkasi sérülések arra utalnak, hogy egy kemény tárggyal ismételten ütlegelték az áldozatot.
Az elhunyt az 1948-ban született, szászrégeni illetôségû H. Maria. A szomszédok nyilatkozata szerint a nô 1996-ban eltûnt otthonról, élettársa mindenkinek azt mondta, hogy a más településen lakó rokonaihoz költözött. A bûncselekmény elkövetésével az élettárs gyanúsítható, mivel ittas állapotban rendkívül agresszívvé vált, s többször megverte a nôt. Ezt azonban nem lehet bebizonyítani, mivel a férfi két évvel ezelôtt egy tûzvész alkalmával elhunyt. Ezután kerül sor az antropológiai vizsgálatra, majd a rendôrségi kivizsgálás dönti el, valóban az elhunyt élettárs az elkövetô, vagy esetleg valaki más.
A keddre virradó éjszaka Nánzánfalvára hívták a vásárhelyi tûzoltókat, mivel S. Marcel gazdaságában tûz keletkezett. Elégett egy köbméter tüzelôfa és két négyzetméternyi kerítés, s fennállt a veszély, hogy a lángok továbbterjednek a lakóházra és a gazdasági épületekre. A helyszíni vizsgálatok szerint a tulajdonos 14 éves fia este a tûzzel játszott, majd nyugodtan lefeküdt. A lángok életre keltek, s ez okozott pánikot hajnali 2 órakor.
Hétköznap délután. A nap ragyogóan süt, az autóktól és kutyáktól védett játszótér zsúfolásig telt. A nagyik és várandós kismamák a padokon pihennek, életerôtôl duzzadó gyerekek önfeledten szaladgálnak, a hintákat, csúszdát, homokozót rohamozzák meg. Szokványos látvány, amelyet mindössze az egyensúlyát vesztett, s térdérôl a bôrt lehorzsoló apróság keserves sírása, az anyukák duruzsoló nyugtatgatása szakít félbe.
A hintán fél tucat nyolc-tízévesforma lány beszélget. Kacarásznak, fejüket összedugva pusmognak. Senkit sem zavarnak. Alig pár lépésre tovább ugyanannyi fiú. A kazánház elôtti porolót kapunak használva fociznak. Az épület faláról a labda egyenesen a lányok közé pattan. Egy tömzsi szalad utána. Megáll a lányok mellett, s beléjük köt. Durva, obszcén szavakat használ. Nemi erôszakot emleget, s azt kívánja, ebben legyen része a lányoknak. A fajtalanságokat sem hagyja ki szóáradatából. Többen feléjük néznek, ám a nagyszájút senki nem szólítja meg. A lány megszégyenülten hajtja le a fejét, majd barátnôivel kézen fogva továbbállnak. Anyukák összedugják a fejüket , s azon tanakodnak, vajon honnan tehetett szert ekkora "kultúrára" a másodikos fiú.
Talán két óra múlva a téren tizennégy-tizenötéves-forma fiúk csoportja jelenik meg. Hangosak, zavarók. A kicsik és kísérôik továbbhúzódnak. Ám nem eléggé. Mert a sûrû, fojtogató füstöt árasztó füstbomba egyenesen közöttük ér földet. Az egyik siheder halászta elô zsebébôl, gyújtotta meg, s irányította a gyanútlan tömeg közepébe. Köhögve, fulladozva rebbennek szét a gyerekek, felnôttek. A kamaszok fölényesen röhögnek.
Esteledik. Az egész napos játékban elfáradt gyerekek, a szemmel tartástól és féltéstôl megfáradt felügyelôik hazafelé szállingóznak. A nagymama és unokája utolsónak hagyja el a teret. Útjuk pad elôtt vezet el, kamaszkorú fiúk ülnek rajta. Az idôs nôre trágár szavak áradata zúdul. Mocskos, szinte beteges eszmefuttatás eredményét ecsetelik a megbotránkozott, lépteit egyre inkább szaporázó nônek. A kisunoka ártatlan szemével értetlenül néz a nagyira. A fiúk tovább vagánykodnak. Csodálkozásra azonban semmi ok. Az általuk megelevenített jelenetek zömét valamennyi tévéadó délutáni, kora esti híradóiból könnyûszerrel meríthették.
A Német Demokrata Fórum (NDF) óvást nyújtott be kedden, a Hargita Megyei Törvényszéken, MPSZ-tagok nevét tartalmazó saját jelöltlistái ellen. A bíróság szerdán dönt az ügyben.
Florin Albulescu, az NDF ügyvédje a bíróságon elmondta, hogy a német kisebbségi szervezet listáin több Hargita megyei személy szerepel az NDF központi vezetésének engedélye nélkül. Albulescu kifejtette, az NDF-nek nincs Hargita megyei szervezete, a megyében csak Székelyudvarhelyen van egy helyi szervezete, ennek hatásköre azonban nem terjed ki arra, hogy "jóváhagyja olyan jelöltek szerepeltetését a listákon, akik nem tagjai a szervezetnek". Az ügyvéd közölte, a Hargita Megyei Választási Irodához, illetve a Csíkszeredai Választási Irodához benyújtott NDF-listákon a szervezet megyei elnökének pecsétje és aláírása szerepel, azonban ilyen szervezet jogilag nem létezik. "Úgy tûnik, ez egy fantomszervezet, amelyet a helyhatósági választások perspektívájában alakítottak meg sebtében" - mondta Florin Albulescu, aki hozzátette, bûnvádi feljelentést tesz hamisítás és hamisítvány felhasználása miatt.
Albulescu azt is elmondta, hogy az NDF jelöltlistáin szereplô személyek nem is német, hanem magyar nemzetiségûek, akik az MPSZ bejegyzési kudarca nyomán más listákra próbálták átmenekíteni magukat, ugyanakkor minden jelöltlistán szerepelnie kell a megyei szervezet pecsétjének és a szervezet elnöke aláírásának.
Az ügyvéd szerint Klaus Johannis, az NDF országos elnöke kijelentette: tudomása szerint a szövetségnek nincs Hargita megyei szervezete.
Sükös József, a "védelem" ügyvédje bemutatott a bíróságnak egy átiratot, amelyben az NDF erdélyi szervezetének vezetôsége engedélyezi nem NDF-tagok felvételét a jelöltlistákra. Albulescu szerint tévedésrôl van szó, mivel az erdélyi szervezetnek nem áll jogában ilyen engedélyt kiadni.
Tíz nyugat-magyarországi falu közös felhívást intézett az ország valamennyi önkormányzatához és lakosához, hogy aláírásukkal támogassák a határon túli magyarok kettôs állampolgársága könnyített megszerzéséért kezdeményezett népszavazást - mondta el a Magyarok Világszövetségének (MVSZ) elnöke az MTI-nek hétfôn. Mint Patrubány Miklós mondta, a felhívást az úgynevezett hûséges falvak indították, amelyeket "a trianoni békediktátum elcsatolt Magyarországtól", de 1923-ban "népszavazással felérô akaratnyilvánításuk eredményeként visszacsatolták ôket".
Patrubány Miklós rámutatott: a felhívásban arra kérik az ország valamennyi önkormányzatát és lakosát, hogy segítsék a határokon túl élô magyar nemzetiségûek "kedvezményes honosítását (...), akik a szülôhelyükön maradva önhibájukon kívül szakadtak el a hazájuktól". Az elnök hangsúlyozta: "különlegesnek tartom azt, hogy többségében nem magyarok lakta falvak azt vállalják, hogy egy emberként aláírják az elcsatolt magyarok és a külhoni magyarok magyar állampolgárságát kezdeményezô népszavazást."
A felhívást Alsócsatár, Felsôcsatár, Horvátlövô, Kisnarda, Magyarkeresztes, Nagynarda, Németkeresztes, Ólmod, Pornóapáti és Szentpéterfa horvát, német és magyar lakosai írták alá.
Patrubány Miklós beszámolt arról, hogy a népszavazási kezdeményezést március 2-a óta mintegy 100 ezren támogatták aláírásukkal, amely már elég a véleménynyilvánító népszavazás kiírásához. Az ügydöntô népszavazás megtartásához július 2-ig további 100 ezer aláírásra van szükség - fûzte hozzá.
Az MVSZ tavaly októberben kezdeményezte a népszavazás kiírását a kettôs állampolgárság egyszerûsített megszerzéséért, vagyis azért, hogy a határon túli magyarok áttelepülés és letelepedési engedély nélkül is megkaphassák a magyar állampolgárságot.
Az OECD a középtávon is pénzügyileg kiegyensúlyozott fejlôdés feltételeinek megteremtését ajánlja Közép-Kelet-Európa országainak figyelmébe kedden közzétett fél éves jelentésében.
Az Európai Unióhoz csatlakozó országok közül a legnagyobb, Lengyelország nemzeti terméke a beruházási tevékenység élénkülése révén az idén 4,7 százalékkal növekszik, majd 2005-ben némileg lassul, 4,5 százalékot érhet el. A pénzpolitika 2004-ben történt fellazítása és az adósságok gyors felhalmozódása után az OECD a tervbe vett költségvetési reformok végrehajtását és azt ajánlja Varsó figyelmébe, hogy középtávon is stabil pénzügyi helyzetet teremtsen. Ezzel létrejöhet a kamatmérséklés feltétele.
A legnagyobb kockázati tényezônek a szervezet azt tartja, hogy miként változik a fogyasztói kereslet olyan viszonyok között, amikor egyidejûleg tapasztalni a pénzpolitika fellazulását és a növekedés élénkülését. Az erôteljesen hazai keresletbôvülés és béremelés termelési hiányokat idézhet elô és magával vonhatna az infláció élénkülését. Ez utóbbi a pénzpolitika szigorításához, a cégek jövedelmezôségének rosszabbodásához, a foglalkoztatás, a befektetések és a GDP növekedése lassulásához vezethet- olvasható.
Csehország tavalyi 2,9 százalékos GDP növekedése 3,1 százalékra gyorsulhat az idén, 2005-ben pedig 3,4 százalékra azon az alapon, hogy termelni kezdenek a közvetlen külföldi tôkebefektetések, és egyben bôvítik majd a kivitelt. Az OECD Csehország figyelmébe szintén a pénzügyi konszolidációt ajánlja a költségvetés szemléletének megváltoztatásával és arra figyelmeztet, hogy a pénzpolitika fegyelmét ôrizzék meg, nehogy az egyszeri, politikai döntésekkel összefüggô áremelkedések inflációs várakozásokat keltsenek.
Szlovákiában az export ösztönözte GDP növekedés idei 4,3 százalékra, jövôre pedig 4,8 százalékra történô gyorsulását várja az OECD, a múlt évi 4,2 százalékos növekedés után. A nemzetközi szervezet úgy ítéli meg, hogy az irányadó kamat nemrégiben történt leszállítása jól tett a gazdaságpolitika kiegyensúlyozásának, továbbá, hogy a nagyratörô gazdasági és társadalmi reformok megteremthetik a középtávú növekedésnek és foglalkoztatási helyzet javulásának a feltételeit.
A fogyasztói árak emelkedése gyors lesz (7,6 százalék) az idén is az árfelszabadítás hatására, utána azonban jelentôsen csökken: 2005-re 3,0 százalékot prognosztizál az OECD. A munkanélküliség - eltekintve Pozsony térségének közel teljes foglalkoztatásával - magas marad az országban, 16,6 százalékos lesz az idén és jövôre is meghaladja a 15 százalékot.
A vezetô brit vasárnapi lap szerint a merényletért felelôsnek tartott al-Kaida terrorhálózat egy manchesteri brit muszlimot is beszervezett a 2001. szeptember 11-én végrehajtott merényletek elkövetôi közé. Az illetôt, akit szerencsejáték-szenvedélye 15 ezer font adósságba sodort, azzal fogták meg, hogy sok pénzt kereshet, ha elvégez egy bizonyos "munkát".
A férfi - aki pincérként dolgozott egy ázsiai étteremben, és a manchesteri Oldham kerület mecsetjének látogatója volt - szabályos repülôgép-eltérítôi kiképzést kapott egy pakisztáni táborban, ahol megismertették a Boeing repülôgépek irányító berendezéseivel. Ezután New Yorkba küldték, hogy csatlakozzék a többi merénylôjelölthöz. Az illetô azonban útközben meggondolta magát, kijátszotta a repülôtéren rá váró helyi kapcsolatot, és busszal Atlantic Citybe, a keleti part fô kaszinóvárosába utazott, ahol eljátszotta az al- Kaida által rábízott 5 ezer font készpénzt.
Ezután jelentkezett az FBI-nál, amelynek terrorellenes ügyosztálya 2000 tavaszán háromhetes kihallgatásnak vetette alá. A 29 éves férfi részletesen beszámolt a nyomozó hivatalnak arról, hogy terroristák eltérített repülôgépeket akarnak épületeknek vezetni, de nem hittek neki, annak ellenére sem, hogy a kezükbe került brit merénylôjelölt állításainak valódiságát mûszeres hazugságvizsgálat is igazolta - áll a The Sunday Times értesülésében.
A lap szerint az önként jelentkezô terroristajelöltet ezután visszaszállították Nagy-Britanniába, és átadták a Scotland Yard különleges ügyosztályának, amely azonban kihallgatása után szabadon engedte.
A cikk szerint az FBI és a Scotland Yard most egymásra mutogat az ügy miatt; az amerikaiak azzal vádolják a brit hatóságokat, hogy azok nem válaszoltak az illetô sürgôs elôkerítésére vonatkozó kérésre a szeptember 11-ei merényletek után. Az FBI most azt kérte, hogy a beszervezett brit tanúként tegyen vallomást a merényletek ügyében folyó vizsgálatban - írta a The Sunday Times.
Hétfô délután a Kultúrpalota Tükörtermében, a Pro Európa Liga és az Interkulturális Központ közös szervezésében emlékeztek meg az Európa-napról. Ugyanazon a rendezvényen a Pro Európa Liga tiszteletbeli tagja címet adományozták három olyan közéleti személyiségnek, akik sokat tettek az ország demokratizálódásának elôsegítése érdekében. Doina Cornea, a diktatúra politikai üldözöttje, Kató Béla református püspökhelyettes és Gerhard Möckel, a nagyszebeni Transilvania evangélikus akadémia képviselôje kapta a megtisztelô címet.
Smaranda Enache, a PEL társelnöke hangsúlyozta: az Európa-nap alkalom arra, hogy elgondolkozzunk európai identitásunkon. Kevesen tudják, jelentette ki, hogy az elsô lépés abba az irányba, amit ma Európai Uniónak nevezünk, 1950. május 9-én történt Párizsban, amikor Robert Schuman, Franciaország minisztere felhívást intézett Németországhoz, Franciaországhoz és a többi európai államhoz, hogy egyesítsék a szén- és acéltermékeiket. Ez volt a rajt az egyesült európa föderáció felé. 1951-ben Belgium, Franciaország, Németország, Olaszország, Luxemburg és Hollandia aláírják a Párizsi szerzôdést; 1973-ban csatlakozik a közösséghez Nagy-Britannia, Dánia és Írország, 1981-ben pedig Görögország. Spanyolország és Portugália 1986-ban csatlakozik az EK-höz, 1995-ben Ausztria, Finnország és Svédország is az EU tagjává válik. Az Európai Unió legnagyobb bôvítési aktusa 2004. május 1-jén történt, amikor tíz új állam, közöttük Magyarország, vált az Európai Unió tagjává.
Smaranda Enache kiemelte a Pro Európa Liga tevékenységét, hangsúlyozva, hogy ez volt az elsô olyan nemkormányzati szervezet Romániában, amelyet az európai eszmék irányába elkötelezett értelmiségiek egy csoportja hozott létre, és célja az ország demokratizálása, a tolerancia, az interkulturalitás, a demokratikus és antitotalitarista civil szervezôdések támogatása volt.
A Pro Európa Liga három tiszteletbeli tagját a hétfôi Európa-nap keretében mutatták be. Laudációt mondott Smaranda Enache, Csíky Boldizsár és Mircea Suharean. A rendezvény üzenete az volt, hogy az alapvetô értékek a jó, a szép, a szabadság szeretete. A szeretet az, ami integrál, és lebontja az emberek közötti falakat.
Az eseményt a Tiberius vonósnégyes elôadása tette igazán ünnepélyessé.
Tegnapi lapszámunkban beszámoltunk arról, hogy a helyhatósági választások jelöltállítása nem ment zökkenômentesen. Számos esetben nyújtottak be óvást, ezek száma tegnap újabb nyolc esettel gazdagodott. A Maros Megyei Bíróság, miután a panaszokat megvizsgálta, eddig mindössze egy esetben adott helyet az óvásnak. A döntés értelmében a nyárádgálfalvi Borbély Edith nem indulhat a választásokon mint helyi tanácsos - Karácsony Károly (RMDSZ) nyújtott be ellene óvást - ugyanis azok a személyek, akik aláírásukkal támogatták, ugyanakkor ezt egy másik személlyel is megtették. Az óvások visszautasítását minden esetben az indokok megalapozatlanságával magyarázták.
Ausztria börtönt épít Romániában a területén szabadságvesztésre ítélt román állampolgárok büntetésének a letöltésére - így döntött keddi ülésén az osztrák kormány.
A romániai börtönépítés tervét Dieter Böhmdorfer igazságügyi miniszter kezdeményezte tavaly decemberben, mindenekelôtt takarékossági megfontolásokból. A szabadságpárti miniszter keddi bécsi nyilatkozatában is arra hívta fel a figyelmet, hogy Ausztriában egy külföldi elítélt fogva tartása napi átlagban 100 euróba kerül, beleértve a fordítási és tolmácsolási költségeket is, míg Romániában csak 10 euróba. Elmondta, hogy az EU szabványainak megfelelô és 250 elítélt fogva tartására méretezett romániai börtön 3,5 millió euró költséggel építhetô meg, ám 10-szer ennyibe kerülne egy hasonló büntetés- végrehajtási létesítmény megépítése Ausztriában.
Ausztriában a múlt év utolsó napján több mint 8100-an (2002-ben csak 6840-en) töltötték börtönbüntetésüket, illetve ültek vizsgálati fogságban, s közöttük 38,87 százalékos volt a külföldiek aránya. Az osztrák igazságügyi minisztérium adatai szerint a múlt év végén 370 román állampolgár volt osztrák börtönben, illetve ôrizetben. A statisztikák azt mutatják, hogy megkétszerezôdött az Ausztriában elítélt román állampolgárok száma azóta, hogy az alpesi ország megszüntette a vízumkényszert Romániával szemben.
Megfigyelôk emlékeztetnek arra, hogy az osztrák igazságügyi miniszter néhány héttel ezelôtt már felvetette azt is: a kibôvített Európai Unióban elítélt uniós állampolgároknak a hazájukban kellene letölteniük börtönbüntetésüket. A miniszter szerint ez Bécs számára azért is lenne elônyös, mert sokkal kevesebb osztrák állampolgár van börtönben külföl-dön, mint ahány uniós állampolgár tölti a büntetését Ausztriában. Böhmdorfer arra is hivatkozott, hogy az ilyen büntetés-végrehajtási rendszerben a hazai nyelvi környezet sokkal jobban segítené az elítéltek társadalmi visszailleszkedését.
Egy évtizednyi küzdelem után újból önálló magyar középiskolává válik a brassói Áprily Lajos Líceum. Az RMDSZ és a helyi magyarság május 13-án, 12 órakor tartandó rendezvény keretében ünnepli meg a régió nagy múltú oktatási és szellemi központjának visszaállítását.
Az RMDSZ Brassó megyei szervezete, valamint a középiskola vezetôsége által szervezett ünnepi eseményen részt vesznek a szövetség országos és megyei vezetôi, a helyi önkormányzat képviselôi, valamint számos meghívott is.
Az Áprily Lajos magyar középiskola visszaállítása 1990-tôl folyamatosan szerepelt az RMDSZ célkitûzési között, ennek megvalósítása pedig a szövetség helyi és országos szervezetének kitartó, következetes érdekvédelmi küzdelme és a Szociáldemokrata Párttal kötött együttmûködési megállapodás révén vált lehetôvé.
Az iskola múltja a XIX. század elejéig nyúlik vissza. A magyar nyelvû egyházi oktatás 1837-tôl több mint egy évszázadig, a kommunista elnyomás kezdetéig töretlenül zajlik, 1949-tôl már állami iskolaként folytatja mûködését. Az önálló magyar oktatást 1960-ban szüntetik meg, amikor az elemi és gimnáziumi osztályok mellé román tannyelvû osztályokat költöztettek a régi felekezeti iskolába.
Az iskola önállóságáért folytatott küzdelemre 1990-tôl nyílt lehetôség, ám ez a jogos igény több mint egy évtizedig a román hatalom és a helyi román közösség masszív ellenállásába ütközik. Az RMDSZ ez ügyben 2002-ben ér el valódi áttörést, amikor a kormányzó Szociáldemokrata Párttal kötött helyi és országos együttmûködési megállapodásban sikerült rögzíteni a magyar tanintézmény visszaállítását. Az iskolát 2001-ben a szövetség szorgalmazására jelentôs állami és világbanki támogatással korszerûsítették. Hosszas halogatások után az RMDSZ nyomására az intézmény 2003 szeptemberében vált teljesen önállóvá, az idôközben visszaszolgáltatott egyházi ingatlanba már csak a magyar osztályok költöztek be.
A rendezvény keretében felavatják az iskola új névtábláját, majd ünnepi mûsort tartanak az iskola dísztermében. Az eseményen beszédet mond Markó Béla, az RMDSZ elnöke is.
Tegnap az Európa panzióban indította kampányát Doru Opriscan, aki független jelöltként indul a városi tanácsba. Mint mondta, úgy idôzítette a kampánynyitót, hogy egybeessen a fia születésnapjával, mert ô és a felesége, meg a barátai a legfôbb támogatói a választási küzdelemben.
Bejelentette, hogy a bíróság elutasította az ellene benyújtott óvást, amelyben azt kifogásolták, hogy amíg tagja a Liberális Pártnak, nem indulhat független jelöltként. Mint mondta, kapcsolata ezentúl sem változik a PNL-vel, gondja csak bizonyos személyekkel van, nem a szervezettel. Ezért nem is készül kilépni a pártból. Egyelôre "kerülik" egymást.
A kérdésre, hogy milyen lesz a kapcsolata Virgil Mailattal vagy Teodor Giurgeával, ha mindhárman bejutnak a tanácsba, azt mondta: eddig is voltak olyan kollegái, akiket nem igazán szeretett, de azért mindegyikkel beszélt. Ezekkel is "köszönô viszonyban" marad. Arra, hogy továbbra is politikai öngyilkosságnak tartja-e azt, hogy a PNL saját polgármesterjelöltet indít a június 6-i választásokon, azt válaszolta, hogy az akkori felmérés tükrében a választóiknak több mint 50%-a nem szavazott volna sem a pártra, sem a jelöltre, mert a román pártok közül elsôként jelentették be a saját jelöltet.
Egyébként 42 millió lejt költ a kampányra, már elkészült 1500 plakát, és mint mondta, fôleg a kombinátbeli szavazatokra számít. Úgy gondolja, 2004-ben lesz utoljára etnikai szavazás Vásárhelyen, és kétfordulós polgármester-választást jósol.
Olvasóinkat már tájékoztattuk, hogy konfliktus tört ki a PNL megyei, illetve városi vezetése között a saját polgármesterjelölt- állítás kapcsán. Akkor, a megyei vezetés feloszlatta a városi állandó bürót és nem fogadta el az általuk összeállított tanácsosi listát. Emiatt hat jelölt, közöttük Doru Opriscan is, lemondott a listás helyrôl, és jelenleg függetlenként céloz meg egy városi tanácsosi széket.
Hozzászoktunk már, hogy környezetünkben nem szeretik, ha Trianont emlegetjük, holott legtöbbször mások juttatják eszünkbe, pont azok, akik számára kényelmetlen a párizsi döntések felemlegetése. Igazából mi sem szívesen hivatkozunk rá, mert tudjuk, a siránkozás nem vezet sehová, sérelmeink felemlegetése nem érdekel senkit, a balsorsot okolni minden bajunkért káros saját közösségünkre nézve.
Most, az EU-hoz való csatlakozások kapcsán újból gyakran emlegetik a trianoni döntést, a trauma megszûnésérôl, a döntés meghaladásáról, következmények megszûnésérôl beszélnek tanult férfiak, határon innen és túl.
Ne mutogassanak nekünk festett egeket, még akkor sem, ha az EU- integráció kétségtelenül pozitív folyamat a kisebbségi magyarság számára is. Az 1920. június 4-i döntés olyan hátrányos változásokat okozott a magyarság számára, amit semmilyen utólagos akcióval nem lehet korrigálni. Csak egyetlen példát hirtelenjében: miközben az 1920 és 2002 közötti idôszakban Erdély összlakossága hozzávetôleg 2,5 millióval nôtt, ezen belül a magyarság számaránya háromszázezerrel csökkent. No comment! Ami pedig a traumát illeti, azt az erdélyi magyarság feldolgozta, a fordulatot tudomásul vette, elfogadta két ízben is, 1920- ban és 1947-ben. Mindkét esetben elölrôl tudott kezdeni mindent, élte az életét, ahogy lehetett. Lényegében ez történt 1989 után is. A mai nemzedékek ebbe a történelmi helyzetbe beleszülettek, leszámoltak minden illúzióval e tekintetben, a realitások talaján élnek. Más kérdés az, hogy nálunk bármilyen szervezkedés, szervezôdés országféltési hisztériát kelt egyesekben, errôl nem mi tehetünk, ezzel ôk kellene szembenézzenek.
Trianon bennünk él - akkor is, ha ritkán beszélünk róla - történelmünk tragikus fordulata új idôszámítás kezdete a nemzet történetében, így elfelejteni sem lehet, mégha sokan szeretnék is azt. Valamilyen jóvátételt várni az EU-tól hiú ábránd. Ami történni fog, az a határok átjárhatósága, könnyebb kapcsolatteremtés egyéni és közösségi szinten egyaránt, jobb együttmûködés gazdasági és kulturális téren. Tudom, az elmúlt nyolc évtizedhez képest óriási elôrelépés, de azért ne várja senki, hogy fátylat borítsunk az elmúlt évszázad történelmére. A saját küzdelmünkben elsôsorban csak magunkra számíthatunk, mert a mindenkori román kormány, az anyaország és az EU magatartása e tekintetben csak általánosságokban merül ki. A többi a jövô titka, annyit azonban megkockáztatok, hogy az elzászi modellbôl nem kérünk. Akkor inkább a tiroli vagy a katalán.
Ha már csatlakozásról-integrációról és Trianonról szóltunk, így együtt érdemes megnézni, hogy az 1920. évi gyôztes utódállamok hol tartanak ma a nyugathoz való felzárkózás tekintetében, különösképpen, hogy a második világháborút is a gyôztesek oldalán fejezték be. Nos, úgy néz ki, hogy a hajdani nagy vesztes, Magyarország EU-érettség tekintetében lekörözte mindannyiukat. (Talán Csehország lehet kivétel.) Ez is lehet egy tanulság. Ezért is kerültünk mi Schengentôl keletre, ezért kell még egynéhány évig vízum, több pénz a határátlépéshez, ezért vannak nálunk is nehezebb helyzetben a délvidéki és kárpátaljai magyarok. Ilyenkor nehéz nem gondolni arra a Párizs melletti kastélyra!
- Kedves Tanárnô! Arad mûvelôdési életének meghatározó személyisége volt dr. Ficzay Dénes tanár úr. Az örök irodalmi mezôkre távozása óta mi változott a Maros menti város magyarjainak mûvelôdésében?
- Legkedvesebb egykori tanárom valóban: Ficzay Dénes. Két lábon járó lexikon volt, de a maga idejében sem csak egymaga képviselte Arad magyar kulturális életét. Az utóbbi években városunk mûvelôdési élete - az elszármazott, de többnyire itthon tartózkodó Böszörményi Zoltán költô és sikeres vállalkozó bôkezû támogatása révén nagymértékben fellendült. Ô alapította és támogatja az öt megye (Arad, Fehér, Hunyad, Krassó- Szörény, Temes) magyarságának szóló Nyugati Jelen napilapot. Havi melléklete a színvonalas Irodalmi Jelen folyóirat. A világ minden tájára eljut, ahol magyarok is élnek. Ugyancsak Böszörményi Zoltán építtette az elegáns, tágas, európai színvonalú Jelen Ház komplexumot, amely Arad egyik büszkesége. Nagyterme, színpada irodalmi estek, színdarabok, koncertek, vetélkedôk, író- olvasó találkozók, egyéb rendezvények színhelye. A Jelen Házat az aradi magyarság második otthonának érzi, mert összetartja, eggyé forrasztja a régió magyarjait. Természetesen a helybeli román kulturális élet képviselôinek többsége is szívesen látogatja. Böszörményi Zoltán alapította két éve az Irodalmi Jelen Könyvkiadót, havonta jelenik meg egy-két, néha több, értékes, ízléses kiállítású könyv.
Az aradi magyar mûvelôdési élet része a Kölcsey Ferenc Egyesület és a Tóth Árpád Irodalmi Kör tevékenysége. Több mint félszázados hagyományra tekinthetnek vissza. Havonta folyik köri tevékenység, az utóbbi négy-öt évben helybéli szerzôk munkáiból válogatott antológiákat adtak ki, ezek bemutatása folyamatos.
- Ön nyelvmûvelôként, magyartanárként kiválóan ismeri az aradi magyarság nyelvállapotát. Legutóbbi kötetének nem túl hízelgô látlelete óta milyen elmozdulás tapasztalható?
- Az aradi magyarság nyelvállapota, magyar beszéde
sajnos, nem a legeszményibb, és ezen az eddig megjelent két
kötetem és tizenkét éve rendszeresen megjelenô
nyelvmûvelô sorozatom sem változtatott. Ennek okát
elsôsorban abban látom, hogy az a réteg, amely nagy
tetszéssel fogadja, olvassa az írásaimat (egyesek
elárulták, hogy "kézikönyvként"
használják), az ott jelzett nyelvi jelenségekkel eddig is
tisztában volt, magyarán szólva eddig is helyesen
beszélt. Ennek ellenére a jelenlétemben szinte
kínosan vigyáznak a beszédükre. A hanyagul,
pongyolán, keveréknyelven, nyelvtani hibákkal
beszélô aradi magyarok pedig nem is ismerik a könyveimet,
írásaimat. Talán a román
tükörfordítások kikü-
szöbölésében látok némi eredményt.
Nagyobb haszna volna a személyes
"beavatkozásnak", a javítgatásoknak, de azt
csak gyermekekkel, diákokkal tehetem meg. A Nyugati Jelen nyelve
általában kielégítô, nagyon ritkán
fedezek föl valamilyen hibát, azt rendszerint - név
nélkül - szóvá teszem. Talán ez is
használ, de a munkatársak enélkül is igényesek.
- Milyennek találja Marosvásárhelyt?
- Sajnos, jóval ritkábban jutok el Marosvásárhelyre a rokonaimhoz, mint szeretném, de a várost gyermekkorom óta jól ismerem, és azóta is minden évben rendszeresen látogattam. Így elmondhatom, hogy az utóbbi tíz-húsz évben igazi modern nagyvárossá fejlôdött. A régi patinás belvárost nagyon szeretem, de a modern, nagy városnegyedek - különösen a legjobban ismert Tudor-negyed - számomra igazi metropolis benyomását keltik. A kisebb-nagyobb bevásárlóközpontok árubôsége is kielégítô, és számomra felemelô érzés, hogy itt általában az anyanyelvemet használhatom.
- Aradról évek óta jeles diákok jutnak a színiakadémiára. Ma többen sikeres színmûvészek. Van-e Önnek is szerepe abban, hogy ilyen gazdag nyelvi útravalóval indulnak az életbe?
- Az Aradról származó színinövendékek, illetve késôbbi sikeres színészek felkészítésében több helybeli magyartanár részt vesz (jómagam is). A szép magyar beszéd elsajátítása, gyakorlása viszont természetes és mindennapi követelmény a megye magyar tannyelvû iskoláiban, és nemcsak ott. A Tóth Árpád Irodalmi kör keretében Beszélni nehéz! kör mûködött sokáig (felnôtt résztvevôkkel), így csatlakozva az anyaországi mozgalomhoz. De visszatérve a diákokra, évenként több szavaló-, vers- és prózamondó versenyt rendezünk. Köztük az egyik legrangosabb az Arad megyei Borosjenô városában hét esztendeje minden májusban sorra kerülô szórvány- szavalóverseny, amelyen tömegesen vesznek részt azok a magyar anyanyelvû (vagy félig magyar) gyermekek, akik önhibájukon kívül nem járhatnak magyar tannyelvû osztályba (nincs a lakóhelyükön ilyen). Erre, az anyaországi támogatást élvezô rendezvényre a helybeli magyar pedagógusok, lelkipásztorok készítik föl a tanulókat. Jómagam csak azzal járulok hozzá a szép beszéd fejlesztéséhez, hogy évek óta zsûrielnökként tanácsokat adok, értékelem a teljesítményt.
- Szélmalomharc-e a nyelvmûvelés?
- Eddigi munkásságom eredményeit tekintve gyakran úgy érzem, hogy szélmalmokkal harcolok, és ez néha elveszi a kedvem. Ráadásul amatôr nyelvmûvelônek tartom magamat, mert az is vagyok. Korábban stilisztikával foglalkoztam, és abban "profibb" voltam. 1979-ben meg is jelent a magyar irodalmi impresszionizmus stílusáról szóló kötetem. A ma alkalmazott, nyelvtudománynak nevezett nyelvmûveléssel való szorosabb kapcsolatom úgy kezdôdött, hogy 1992 áprilisában, az akkori Jelen címû aradi napilapban megjelent egy nyelvmûvelô tárgyú cikk, szerzôje hozzászólásra kérte az olvasókat. Hát én hozzászóltam, de olyan alaposan, hogy azonnal átadták a stafétabotot. Aztán néhány év múlva megkeresett az Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, majd munkatársa lettem a magyarországi Édes anyanyelvünk címû folyóiratnak is. Az olvasók szeretik az írásaimat, mert ha akarnék, se tudnék elvont, "tudo-mányosabb" stílusban írni. Ezt én úgy értem, hogy lehetôleg kerülöm az idegen szavakat és a bonyolult megfogalmazásokat, szeretek világosan, szabatosan fogalmazni, ez nem esik nehezemre, mert ilyen a stílusom. A hanyagságot, pongyolaságot viszont kerülöm, még a beszédben is, hát még az írásban. A közvetlenségnek, a közérthetôségnek nincs köze a pongyolasághoz, ellenkezôleg: megköveteli az igényes fogalmazást.
- Mikor lép ismét könyvvel olvasói elé?
- Az udvarhelyi kiadónál két teljesen nyomdakész kötetem vár megjelenésre, egyik a "megszokott" cikkgyûjtemény, témák szerint csoportosítva, a másik egy rejtvényes nyelvmûvelô. Az aradi Irodalmi jelen Kiadónál is megjelenés elôtt áll egy verselemzés-gyûjteményem középiskolá-sok számára. Hogy ezek mikor látnak napvilágot, nem tudom, nem tôlem függ. Nem természetem a kilincselés. Szerencsére erre nincs is szükségem, mert ha úgy volna, egyetlen sorom sem látna nyomdafestéket. Ez nem gôg, nem büszkeség, nem is félénkség vagy alázat - egyszerûen ilyen a természetem. Csak a jó Isten tudja, miért teremtett ilyennek, de én így jól érzem magamat. Dolgozni tudok, gyors, pontos és megbízható vagyok, de az eredmény legyen másnak a gondja. Én munka után szeretek nyugodtan aludni.
Mint arról már régebben is tudósítottunk, a marosvásárhelyi Színpad Alapítvány merész tervekkel és programokban bôvelkedô rendezvényekkel rohamozza meg idén nyáron a vásárhelyi várat, annak színpadát és a lassan alternatív kultúrközponttá fejlôdô Mészárosok bástyáját. Az artScena és a Színházi Nyári Tábor mellett ez évben egy harmadik projekt, a Farkasok Lovagrendje Kulturális Központ is bemutatkozott a közönségnek.
A megnyitóünnepségen megtudtuk, a Színpad Alapítvány égisze alatt mûködô lovagrend mûvészi csoportosulás, amelynek értékrendjében a középkori jellegû hagyományok megôrzése igen fontos szerepet játszik. Szeptember végéig hetente két alkalommal rendelkezésükre bocsátják a Mészárosok bástyájának legalsó szintjét, ahol elôadásokra, koncertekre, középkori eredetû vagy korabeli harcmûvészeti bemutatókra kerül sor, olyan jellegû mûvészi megnyilvánulásokra, amilyennek a múlt heti megnyitón az érdeklôdôk részesei lehettek.
A bástyabeli rövid sajtótájékoztató után a zsoltár- és gospeléneklô Marisiensis vegyes kar lépett színpadra. Középkort idézni kívánó csuklyás ruhájuk, az ódon falak és az igen szépen énekelt zsoltárok, keresztény himnuszok megfelelô alaphangulatot varázsoltak a soron következô színházi elôadáshoz, amelyet Victor Eftimiu-szövegekre alapozott, misztikus hatásúnak szánt produkcióként láthattunk. Az elôadást szintén a Marisiensis zárta, ezúttal a feketék gyönyörû gospeleivel, majd Florin Mândru klasszikusgitár-koncertje és harcmûvészeti bemutató következett, amely enyhén eklektikusra sikerült. Mert igaz ugyan, hogy a keleti harcmûvészetek is nagyrészt középkori eredetûek, mégis furcsán festettek a csuklyába és lepelbe öltözött, shaolin kung fu elemeket használó nuncsa-kos, botos figurák egy kelet- európai, saját harcmûvészeti hagyományokban gazdag térség várának udvarán.
Ami viszont mentette ez utóbbit, az a közvetlen, családias hangulat, amely valószínûleg a soron következô produkcióknak is része lesz. Jólesett meginni egy pohár sört, üdítôt a késô délutáni napsütésben, a bástya elôtt felhúzott sörsátrak alatt, elôkerült egy gitár, felhangzottak a Pink Floyd, a Creedence Clearwater, az Eagles számai, dallal búcsúztatták a résztvevôk, érdeklôdôk a napot.
Az e hónapban színpadra kerülô elôadások idôpontjai: május 12., 13., 19., 20., 26. és 27.
Nem túl régen Farkas Árpád költô hatvanadik születésnapjának ünneplésére telt meg a Nemzeti Színház kisterme barátokkal, pályatársakkal, érdeklôdôkkel. A színvonalas ünnepség keretén belül színházi produkcióra is sor került. A Marosvásárhelyi Színmûvészeti Egyetem negyedéves hallgatói adták elô az ünnepi alkalomra rendezett Fogyunk-növünk címû elôadást, Farkas Árpád verseinek koreografált produkcióban való kibontakozását. Hatalmas siker lett, és ennek köszönhetôen az egyetem Stúdió színháza úgy döntött, önálló mûsorként is mûsorra tûzi. A rendezô Balázs Éva színmûvésznôvel, valamint a két szereplôvel, Bokor Barnával és Sorbán Csabával beszélgettünk.
- "Kívülrôl igaznak látszotok ugyan az emberek elôtt, de belül rakva vagytok képmutatással és törvénytelenséggel. Ezeknek okáért ím prófétákat, bölcseket és írástudókat küldök hozzátok. És azok közül némelyeket megöltök, megfeszítetek, másokat azok közül megostoroztok és városról városra üldöztök." A bibliai idézethez csak azt tenném hozzá, hogy kérem és hangsúlyozottan kérem, hallgassanak a költôkre, hiszen csak ôk tudnak mindent kitapogatni, mindazt, ami volt és ami közeleg évezredek távolából évezredek távolába - mondta Balázs Éva. Azt hiszem, ennél többet nem kell elmondanom arról, hogy miért szeretem a verset, és miért hiszem, hogy azt, aki nem olvas, nem hallgat verset, szegény embernek tartom.
Örvendtem, hogy ez a költészet tovább él, a fiatalokban másként szólal meg, hiszen abban a pillanatban, amelyikben úgy mondok egy verset, hogy óvja lélegzetenként e keserves hatalmat, és ifj.Gyôrffy Andris úgy mondja, hogy hogy óvja lélegzetenként e keserves hatalmat, tudtam: gyôzött ez a költészet, amely az igazi világban való helyükrôl, a keresésrôl szól.
Annak a megélése, hogy ez a líra él, és nem akárhogy él, volt számomra a legnagyobb sikerélmény.
- Mi sem gondoltuk, hogy ennyire fogják szeretni az emberek - mondta Bokor Barna. Én ezt a barátnômön mértem le. Beült a nézôtérre, és egy idô után meg voltam róla gyôzôdve, hogy szegény már nagyon unja az egy órára elhúzódó bevezetôt, mire kiderült, hogy nem, egyáltalán nem, nagyon tetszett neki a mûsor is, a mi produkciónk is. Hazudnánk, ha azt mondanánk, hogy nem érintettek meg a versek.
- Én nagyon pacifista ember vagyok, így Farkas Árpád forradalmi költészete tôlem messze áll - vallotta Sorbán Csaba. Szerelmi költészetét viszont nagyon szeretem. Vannak azonban dolgok, amiken szerintem túl kellene már lépnünk. Elkeserít az, hogy milyen mély nyomok ragadtak itt a múlt rendszerbôl, és egyes emberek nem tudják ezen túltenni magukat. Persze ez nekünk könnyebb, mert mi csak gyerekként éltük meg az átkos idôszakot. Szakmai elégtételt jelentett, hogy hiteles formátumban tudtuk ezeket a verseket elôadni, megszólaltatni, pedig olyan dolgokról is szólnak, amelyek igazából bennünket nem érintettek.
Az elôadásra ma este hét órától kerül sor a Stúdió teremben.
Sokunk számára több szempontból is emlékezetes marad a marosvásárhelyi Lórántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesület által május elsô vasárnapján megtartott Édesanyám sok szép szava címû anyák napi ünnepély. A Kultúrpalota kistermében az alkalomhoz illô rövid, ám igénnyel összeválogatott irodalmi-zenés mûsorszámokban lelhették örömüket a jelenlevôk. A VIII.-os Kovács Hajnal és a VI.-os Bodó Barna a Mezôpaniti Ált. Iskolából népdalénekesként, Tódor Soó Katalin, a Bolyai Farkas Elméleti Líceum X.-es diákja tehetséges szavalóként, a Marosvásárhelyi Népmûvészeti Iskolában énektanulmányait Papp Mária adjunktus növendékeként idén befejezô Kardos Ervin pedig természetesnek ható éneklésével vívott ki vastapsot.
Az életet adó, feltétel nélkül szeretô édesanyákat, a mindennapjaik értelmét az unokáikkal való foglalkozásban meglelô nagymamákat, valamint a valamennyiünk számára holnapunkat jelképezô fiatal hölgyeket, kislányokat az egyesület nevében Szász Rózsa titkár köszöntötte, majd adta át a szót Kemenes Lóránt r.k.tisztelendônek, aki az édesanyákban az élet hordozóit, illetve az élet továbbításában Isten partnereit látja.
A szeretet és a tisztelet szava és gyönyörû virágcsokor illette aztán az egyesület munkáját több mint tíz éve támogató, 90 évesen is fiatalos, elegáns Gellért Erzsébetet. Jelen volt az 1999- ben A Magyar Kultúra Lovagja címmel kitüntett Kerekes Tóth Erzsébet énekmûvész is, aki 12 évig vezette a Lorántffy egyesületet.
- Közvetlen munkatársaiként tanulhattuk meg tôle - mondotta Szász Rózsa -, hogy egészséges ambíció, kitartás, színvonalas munka és szeretet szükséges ahhoz, hogy munkánk gyümölcsözôvé váljon. Visszavonulása alkalmával, a szeretet és elismerés jeleként az egyesület Kerekes Tóth Erzsébetet emberi, ill. elôadómûvészi érdemeiért Lorántffy Zsuzsanna-díjjal jutalmazta. Befejezésül íme néhány gondolat az LZSKE elnöke, Szekeres Erzsébet által elôterjesztett laudációból: "Kerekes Tóth Erzsébet a magyar nyelvterület legfontosabb gyûjtéseibôl - Kalotaszeg, Mezôség, Maros mente, Székelyföld, Gyimes, Bukovina, Moldva - válogatva vitte az üzenetet, fáradságot nem ismerve, megpróbáltatásokkal tele évtizedeken át a legeldugottabb falvakba, a zenei anyanyelv megôrzéséért. Tisztán, ôszintén szólt ez a hang, megérintve a csüggedôket, bennük reményt fakasztva."
Gratulálunk és jó egészséget kívánunk az énekmûvésznek!
Festôi, fenyôkkel teli dombok között kanyarog az út Csejd felé. Meleg tavaszi idô van, a jármûvünk nyomán felszálló sûrû porfelhôt a gyönyörûen zöldellô növényzet nyeli el.
A faluban, az óvodán túl jobbra térünk. A református templomnál újra jobbra. Itt kezdôdik a Puszta. Az ötven viskóban közel háromszázan élnek. És évrôl évre szaporodnak. A harmadik portánál állunk meg. A kapu elôtti árokban bûzlô ürülék csordogál. Fölötte egy préseltlemez-palló, minden lépés félô, nehogy a mocsokba pottyanjunk. A pár négyzetméteres udvaron három viskó. A jobb oldali a családfô háza. Fülöp Péter fedele alatt 13-an húzzák meg magukat. A férfi 36 évet dolgozott a szentgyörgyi betonállomásnál, itt szerezte a tüdôbetegséget, s másfél milliós nyugdíjából tartja el családját. A vályogház tetôzete meglehetôsen foghíjas, a háziasszony szerint mégsem hull be az esô. Az sem nagyon zavarja ôket, hogy az ablakok, ajtók tokja mellett éktelenkedô ujjnyi széles réseken telente minden valószínûséggel kegyetlenül besüvít a szél, hideg. A kapuval szembeni viskó Fülöp Katalin tulajdona. A 29 éves fiatalasszony pocakja megint domborodik, öt hónapos terhes a negyedik gyerekével. - A tizenegyedik lett volna, ha mindegyiket megtartom. Ezt is csak azért hagytam meg, mert más férfitól, a mostani uramtól van - magyarázza az írástudatlan nô. Lánya, Anna éltanuló a helybeli iskola II. osztályában. A bal oldali házban Fülöp Péter másik lánya, Márta lakik az urával. Nekik még nincs gyerekük. Az udvar közepén kétes tisztaságú kút, ebbôl iszik, tisztálkodik az egész udvar. Ez utóbbi kissé kérdéses, legalábbis a mindenfelé terjengô szörnyû bûzbôl ítélve. A purdék mezítláb jönnek-mennek, körmük, talpuk fekete.
- Gyógynövényeket, salátát szedünk, s azt adjuk el. Ha meg napszámba hívnak, megyünk - mesélnek a megélhetési lehetôségekrôl a lakók.
Hamar terjed ottlétünk híre. A Puszta legeldugottabb házaiból jönnek elô férfiak, nôk, gyerekek. Percek alatt körülvesznek. - Ne csak filmezzenek, hanem segítsenek rajtunk, szegény csejdi embereken. Azt hiszik, elég a megélhetésre a segély, amit nem is adnak rendesen. Nekünk pénz kell! - zúdítják ránk követeléseik és sopánkodásaik véget nem érô sorát. Szabó Ida 41 éves. Heten laknak egy fedél alatt, a 17, 18, 20 és 21 éves gyerekei otthon ülnek, semmiféle juttatásban nem részesülnek.
Az ôszi összeíráskor a helyi tanítók 50 iskolaköteles gyereket vettek nyilvántartásba, közülük 29-en járnak az elemibe, leginkább a mindennapos kekszért és Túró Rudiért. Ha csak egy kicsit esik az esô, az utcát bokáig érô sár borítja. Kérték az önkormányzatot, hozzon ide is követ, hiába. A hivatalból az a válasz érkezett, elôbb pucolják ki a házaik elôtti árkokat. Ezt pedig ôk nem tették meg. Szeretnék, ha mindent készen kapnának. Amiért nekik sem tanulni, sem dolgozni nem kell. Ez a Puszta jelszava.
Május elsô napjaiban a Romániai Bálint Társaság szervezésében zajlott a Bálint- találkozó városunkban. A rendezvény házigazdája a marosvásárhelyi Oázis Humán Ökológiai Alapítvány. A találkozó beilleszkedik az Orvosi Kollégium kreditálási rendszerébe.Több mint 60 résztvevô - régi bálintosok - orvosok, pszichológusok, asszisztensek, orvosi egyetemi, pszichológiai hallgatók, tanárok, tanítók -, új szimpatizánsok érkeztek Hargita, Kovászna, Brassó, Kolozs, ill. Maros megyébôl. A találkozó az alapítvány székházában csoporttevékenységgel kezdôdött. Az ünnepélyes megnyitót szombaton reggel 9 órától tartották. Dr. Moldován László, az Oázis Alapítvány kuratóriumának valamint az RBT-nek a tagja, Görög Ilona pszichológus, az Oázis Alapítvány elnöke, valamint dr. Hegyi Csilla az alapítvány munkatársa, szervezési koordinátor mondott köszöntôt. Szintén a doktornô olvasta fel a RBT elnökének, dr. Veress Albertnek az üzenetét, aki a találkozóval azonos idôben a New Yorkban zajló pszichiátriai konferencián vett részt. Díszmeghívott volt dr. Mirela Florea családorvos, a Maros Megyei Orvosi Kollégium alelnöke, aki maga is köszöntötte a résztvevôket illetve bekapcsolódott a találkozó további programjába. A szintén díszmeghívott gróf Bethlen Anna objektív okok miatt, sajnos, nem tudott jelen lenni.
A munkálatok szünetében dr. Hegyi Csilla szervezési koordinátort a Bálint-csoport eredete, mibenléte, célja felôl kérdeztük. Mint megtudtuk, a magyarországi születésû, egykor Angliában élô és dolgozó pszichoanalista, dr. Bálint Mihály (1896-1970) hozta létre azt a mozgalmat, melyet egy humánusabb orvos-beteg kapcsolat jellemez. A Bálint-csoport a betegekkel kapcsolatba kerülô azon személyek csoportját jelenti, akik olyan gyakorlati módszert alkalmaznak munkájukban, mely a beteget a maga teljességében felvállaló pszichoanalitikai szemléletmódú terápiás személyiséget formál és segíti az orvost abban, hogy emberileg, szakmailag jó és hatékony "orvos-gyógyszerré" váljon. A Bálint- csoport a résztvevôk folyamatos pszichológiai továbbképzését biztosítja, és a szavak erejével próbál javítani az orvos-beteg kapcsolat gyógyító hatásain, szolgálja a különbözô professzionális kategóriák közti kommunikációt, hidat épít nemzetiségek, felekezetek, társadalmi csoportok, régiók, országok között. Az elsô Bálint-csoportok hazánkban 1990-ben létesültek Csíkszeredában néhány ottani orvosnak köszönhetôen a Magyarországi Bálint Társaság támogatásával, 1993-ban alakult meg a Romániai Bálint Társaság, mely 1994-ben vált a Nemzetközi Bálint Szövetség tagjává.
A találkozón két ismertetô elôadás is elhangzott, bemutatásra került Liviu Cocara: Euthanázia, asszisztált öngyilkosság, eugénia címû kötete, kis és nagy csoportokban folytak beszélgetések, végül a bálinti módszert és a pszichoanalitika technikáját ötvözô Bálint-pszichodrámára került sor.
Az Erdélyi Magyar Közmûvelôdési Egyesület Maros megyei szervezete 2004. május 15-16-án Marosvásárhelyen megszervezi az EMKE Tavaszi Fesztivált. Május 15-én, szombaton 10.00 órától a várszínpadon népi gyermekjátékok bemutatására és játszására kerül sor, miközben kézmûves foglalkozásokon vehetnek részt az érdeklôdôk. Délután 3 órától a Deus Providebit Tanulmányi Házban népdalvetélkedô lesz a megye tehetséges I-VIII. osztályos népdalénekesei számára.
Május 16-án, vasárnap délben az unitárius egyház tanácstermében Kis-Küküllô menti népmûvészek kiállítása nyílik meg. Aznap 18.00 órakor a Kultúrpalota nagytermében nagycsaládos közéleti személyiségek a meghívottak a család nemzetközi napja alkalmából szervezett gálamûsoron, ahol fellép a Cinige, Napsugár, Öves népi együttes, a szászcsávási dalárda, a népdalvetélkedô nyertesei, szavalók.
Az EMKE Maros megyei szervezetének sajtószolgálata
Az iskolai bútorzatot igénylô községek jó része hoppon maradt: a kormánynak 2004-re nincsen anyagi lehetôsége a régi, megrongálódott székek és padok kicserélésére. A 400 osztályterem közül csupán 96-ban újították fel a bútorzatot, a többi "nem számított prioritásnak" - jelentette ki kérdésünkre Stefan Somesan fôtanfelügyelô.
Napokon belül befejezik a makfalvi óvoda felújítási munkálatait. Zsigmond Vencel polgármester szerint azért nem vártak a nyári szünidôig, mert megvolt az anyagi lehetôség arra, hogy a tavaszi vakációban elvégezzék a javítás nagy részét. Kívül-belül meszeltek, festettek, már csak az asztalosmunka és a kerítés átfestése maradt hátra. A költségek 50 millió lejre rúgnak, amit a község költségvetésébôl biztosít a tanács.
Az oktatásnál maradva a polgármester azt is elmondta, hogy a hármasfalusi iskolánál is hasonló munkálatokat végeznek, a kerítés részben már megvan, az emésztôgödröt jelenleg öntik. Jövôre az iskola bôvítését is tervezik 2 újabb osztályteremmel. A községhez tartozó települések iskoláinak általános javítását a nyárra tervezik, az erre a célra elkülönített összeg 200 millió lej. Bútorzatot egyelôre nem rendelnek újat. Kérdésünkre, hogy igényeltek-e a tanfelügyelôségtôl új iskolabútort, hiszen még a tavaly erre szólították fel a községvezetôket, Zsigmond Vencel elmondta, hogy természetesen feliratkoztak, benyújtották az igénylistát, de még semmi sem történt. Megkeresésünkre Stefan Somesan fôtanfelügyelô kijelentette, hogy a tanfelügyelôséghez benyújtott kérések összesítése alapján kiderült, hogy 400 osztályteremben szükséges a bútorzatcsere, de tavaly csupán 96 osztálytermet láttak el 3,6 milliárd lej értékû iskolai bútorral a megyében. - Ezek számítottak prioritásnak. Tudni kell, hogy az iskolai bútorzat cseréjére csak 25 év használat után kerülhet sor. 2004-ben sajnos erre nincs pénze a minisztériumnak, hiszen a kormány most a tanintézmények számítógépesítésére dolgozott ki programot - nyilatkozta lapunknak a fôtanfelügyelô.
Új szárnnyal bôvül a Marosszentgyörgyi Általános Iskola épülete. A nagyméretû beruházást 2002-ben kezdték el és számítások szerint az ôszig elkészül a fele.
- 1998-ban vettem át az iskola igazgatói tisztségét. A két épületben 21 terem van, ebbôl 10-11 normál méret, a többi csak szoba. Ezekben tanul a 900 gyerek. A termek száma és nagysága távolról sem felel meg a követelményeknek, ezért az iskola bôvítése mellett döntöttem - meséli a kezdeteket Nagy Csaba igazgató. A helyzetet súlyosbította, hogy a római katolikus plébánia melletti épületet, amelyben az elemi osztályok mûködnek, az egyház visszaköveteli. Az igazgató 2000-ben kérést nyújtott be a polgármesteri hivatalhoz, amelyben az iskola bôvítését szorgalmazta. A hivatal vezetôsége haladéktalanul támogatta tervében. Két évre rá elkészült a terv, s bár az igazgató a Megyei Tanfelügyelôségen is ismertette elképzeléseit, semmiféle anyagi támogatást nem kapott. A 2002 ôszén készült felmérésben 19 milliárd lejre értékelték a beruházást, ám az infláció miatt annak értéke jelenleg a 24 milliárd lej körül mozog.
Az új szárny (felvételünkön) félalagsorból, elsô és második emeletbôl és manzárdból áll. Ezért valamivel magasabb, mint a mellette levô épület, amelyhez hozzáépítik. A félalagsorban kap helyet a kazánház, a mûhelyek és az irattár. Az elsô és második emeleten négy-négy osztályterem, valamint egy-egy laboratórium lesz. A manzárdon két informatikai kabinet, egy könyvtár, egy orvosi rendelô és egy irattár kap helyet. A Marosszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal jelentôs összegekkel támogatta az építkezést. A tavaly a polgármesteri hivataltól öt-, a kormánytól egymilliárd lejt kaptak a beruházásra. A hivatal az idén 3 milliárd lejt biztosított, s ígéret van arra, hogy Bukarestbôl Borbély László közbenjárására a szaktárca további 3 milliárdot utal át. Az építkezés elsô szakasza, amely az új szárny felének az elkészítését jelenti, az ôszi tanévnyitásra befejezôdik, így négy osztály korszerû körülmények között tanulhat. A jövô tavasszal fognak a második szakasznak, ez a régi, három tantermet magában foglaló épület lebontását jelenti. A polgármesteri hivatal 2005-re 3,5 milliárd lejt ígért a munkálatok folytatására.
- 1998-tól folyamatosan cseréltük ki a teljes bútorzatot. A segítôkész hollandok a református egyház révén jöttek a községközpontba, s hozták az értékes adományokat. Két hete kaptuk azt a bútort, amellyel a négy új termet rendezzük be - nyilatkozza Nagy Csaba. Ígéret van arra, hogy a hollandok felszerelik a mellékhelyiségeket is. A helybeli Semtest BVN RT. 100 millió lejt adományozott. Nemrég belga család érkezett Marosszentgyörgyre, akik az iskolát meglátogatva, ígéretet tettek, hogy lehetôségük szerint hozzájárulnak a terv kivitelezéséhez.
A szovátai Bernády Közmûvelôdési Egylet szervezésében, május 13-án, csütörtökön 19 órai kezdettel a polgármesteri hivatal nagytermében megemlékezô ünnepségre kerül sor az Erdélyi Szépmíves Céh megalakulásának 80. évfordulóján. Részletek hangzanak el a céh kiadásában megjelent remekmûvekbôl. Közremûködnek: Márton Béla, Fülöp Judit, Kovács Katalin, Hodor Teréz, Bokor Gyöngyike és Mester Zoltán.
Az ASSITEJ Magyar Központja a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatásával, a marosvásárhelyi Ariel Gyermek- és Ifjúsági Színház, valamint a kaposvári Csíky Gergely Színház közremûködésével meghívásos pályázatot hirdetett gyermek és ifjúsági korosztálynak szóló eredeti drámák megírására, 2004. március 20. leadási határidôvel. A pályázathirdetés céljai közt szerepelt a hagyományosnak tekintett gyermek és ifjúsági színházi mûfajok és stílusok (mese, romantikus dráma, kalandos színmû, bábdarab stb.) megújítására történô kísérlet, illetve a mûfaji határok tágítása. A pályázók figyelmet kellett fordítsanak a különbözô korú gyerekek életében felgyülemlô és megválaszolandó létkérdések, életviteli, érzelmi, morális problémák drámai, didaxismentes, mûvészi megfogalmazására. A zsûri tagjai: Nánay István, Visky András, Zalán Tibor és Kovács Géza egy erdélyi alkotót is díjaztak: a Kolozsvári Állami Magyar Színház színészeként, illetve drámaíróként ismert Hatházi András: Álomfestô c. gyermekdrámája megosztott harmadik díjat kapott, Kozsár Zsuzsanna és Vörös István mellett. A második díjat szintén megosztva kapták Litvai Nelli és Pozsgai Zsolt. Elsô díjat a zsûri nem osztott ki. Az ünnepélyes díjátadásra 2004. május 10-15. között Kaposváron, a II. Gyermek és Ifjúsági Színházi Biennálén kerül sor.
Örömmel értesítjük az érdeklôdôket, hogy a Bolyai Farkas Elméleti Líceum keretében vegyes római katolikus osztály indul a 2004-2005-ös tanévben. A katolikus osztály tanári kara a Bolyai líceum tanári karából tevôdik össze. A vidékrôl érkezô tanulók számára bentlakás és étkezés biztosított.
A jó tanulmányi eredményt elérô tanulók ösztöndíjban részesülnek.
Távlatokban a katolikus egyház szeretné a katolikus oktatást önállóvá tenni saját intézményrendszerben, az ôsi hagyományokat folytatva.
Bôvebb felvilágosítást a Bolyai líceum titkárságán, tel.: 264-300, valamint a marosvásárhelyi Keresztelô Szent János plébánián, tel.: 250-270 kaphatnak.
Szeretettel várjuk a beiratkozókat, vallási hovatartozástól függetlenül.
Csató Béla fôesperes-plébános
A marosvásárhelyi Philothea Klub múltját, jelenét, jövôjét vitatták meg hétfôn, a Kossuth utca 2. szám alatti székházban a jelen levô tagok, érdeklôdôk, illetve az éppen itt tartózkodó németországi támogatók. Nem hiányzott a nosztalgiázás, a klubról keringô legendákat próbálták tisztázni.
Az egyhetes eseménysorozatot Belényesi Gabriella, a klub ügyvezetô menedzserének üdvözlô szavai nyitották meg, aki felolvasta a rendezvény mottóját: "Ha a földbe esett gabonamag el nem hal, csak egymaga marad, ha pedig elhal, sok gyümölcsöt terem". Azt a kérdést feszegetve, hogy hogyan tudott a klub fennmaradni, elmondta, sokan vissza tudtak lépni a hétköznapi rohanásokból, az élet zsúfoltsága, mindennapi problémák mellett idôt tudtak szakítani a szervezetre, egyesek minden idejüket rászánták. Rövid történeti visszatekintôre is sor került, az 1985 óta a Vártemplomban tartott ifjúsági bibliaóráktól egészen a mai helyzetig. A kilencvenes évek elején kezdôdtek el a hitoktató tanfolyamok, gyerekekkel foglalkoztak korcsoportonként, felvették a kapcsolatot a németországi IKÉ-vel, nyári táborok indultak. Helyiségeket béreltek, volt, aki megnyitotta otthonának ajtaját, míg 1998-ban sikerült a mostani épületbe költözniük. Megalakult a Kismamaklub, amely a gyerekekkel és anyukákkal is foglalkozik. Havonta szervezik a fiatal házasok találkozóját, az alkoholfüggôk és családtagjaik számára is nyitott a szervezet. Felkarolják a kezdô, fiatal mûvészeket is. Fontosnak tartják a tini korosztály segítését, osztályfônöki órákat tartanak a klubnál, születésnapokat, videóznak. Nagy sikernek örvend a filmklub, amelynek keretében csütörtökön filmmaratont terveznek. Délután fél háromtól egy magyar rövidfilmmel kezdôdik. Három órától Thomas Vinterberg Születésnapja tekinthetô meg, majd Scott Hicks Shine címû filmje. A teázás és vetélkedô után újabb filmeket tûztek mûsorra: 20 órától Jan Kadar Üzlet a korzónját és 22 órától Aki Kaurismaki A múlt nélküli ember címû filmjét. György Andrea, a további beszélgetés mûsorvezetôje érdekes kérdéseivel bombázta a jelenlevôket. Többek között a német vendégekhez fordult, arra keresve a választ, mi az, ami megfogta ôket, miért jönnek ilyen szívesen Marosvásárhelyre. Felsorolhatatlan az a sok jó, amit itt kapnak - vélik a németek, öröm számukra itt lenni, sok ötlettel távoznak, jó, hogy valamit adni tudnak, és cserébe sokat kapnak. Kiemelték a személyes kapcsolatok fontosságát, az évek során kialakult igazi szoros barátságokat.
Megjelenés elôtt áll a klub kezdetben kéthetente jelentkezô lapja, a Fili. A hétfôi estet reneszánsz kori, illetve latin táncdalok zárták Vulkán Vera és Lörinczi György elôadásában.
VII. Marosvásárhelyi Diáknapok
Nagy izgalommal gyûlt össze a marosvásárhelyi Mihai Eminescu Ifjúsági Házban az a huszonnyolc csapat, amely négy napon keresztül sport, ügyességi, találékonysági és kreativitási vetélkedôkön mérte össze erejét. A gálaesten az öt legjobb csoport került a színpadra, és ezek között dôlt el, ki viszi el a pálmát.
A diáknapok csütörtökön sportversenyekkel indultak, több sportágban bizonyíthattak a versenyzôk. Hogy kik lettek a gyôztesek, az a szombati döntôkön dôlt el. Fülsiketítô szurkolással az egyik dobogós csapat, a Sör-Mester nyerte a futballkupát, míg a streetball gyôztese az Ezer Bocs +/- 1 Anyamedve nevû csapat lett, a gálaest után az elsô díjat tudhatták magukénak. Az eseménysorozat elsô napján a Cuba Librében a táncos lábúak vetélkedtek a tangó-, limbó-, néptánc "szaktudásukban". A péntekre tervezett csapatbemutatkozót az esô vasárnapra mosta el. A 3-as bentlakás tanulójában kiállított képek és grafikák érthetetl